A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 101. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. § (1) Az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest (Tny. 7. §) kétévi korkedvezményben részesül
a) az a férfi, aki legalább tíz és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá
b) az, aki legalább hat éven át egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben dolgozott.
(2) A korkedvezmény további egy-egy év
a) a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb öt-, nőnél négyévi, illetőleg
b) az egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb háromévi
munka után.
(3) Az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseit a 2000. január 1-je előtt megszerzett korkedvezményes időre kell alkalmazni.
(4) Az 1997. január 1-je előtt korkedvezményes öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett személyek öregségi nyugdíjkorhatára – függetlenül az igényérvényesítés időpontjától – nő esetében az 55., férfi esetében pedig a 60. betöltött életév.
2. § (1) A korkedvezményre jogosító munkakörök (munkahelyek) jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) Az 1. számú mellékletben felsorolt munkakörben, munkaviszonyban, ipari szövetkezeti tagként eltöltött időt a korkedvezményre jogosultság szempontjából abban az esetben is számításba kell venni, ha ezt az időt szolgálati időként figyelembe venni nem lehet. A külföldön eltöltött időnek csak azt a tartamát lehet számításba venni, amelynek során az igénylő bányában föld alatt dolgozott a jegyzékben felsorolt munkakörben.
(3) A korkedvezményre jogosító különböző munkakörökben eltöltött időket egybe kell számítani. Az egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben végzett munka alapján figyelembe vehető idő minden harminc napját ötven nappal kell a korkedvezményre jogosító egyéb munkakörben eltöltött időhöz hozzászámítani.
(4) A táppénzes állományban (betegszabadságon) eltöltött időt abban az esetben lehet korkedvezményre jogosító időként figyelembe venni, ha az igénylő keresőképtelenségének bekövetkezésekor korkedvezményre jogosító munkakörben (munkahelyen) dolgozott.
(5) A korkedvezményre jogosító munkakörök (munkahelyek) jegyzékében felsorolt munkaköri meghatározásokat kiterjesztően értelmezni nem lehet. Az abban használt meghatározástól eltérő megjelölésű munkakört csak akkor lehet korkedvezményre jogosító munkakörnek tekinteni, ha
a) az eltérő megjelölés a jegyzékben felsorolt munkakörnek szűkített meghatározása, vagy
b) az eltérés csak az elnevezésben mutatkozik, maga a munkakör – a munkaköri leírásból megállapíthatóan – a jegyzékben felsorolt munkakörrel azonos.
3. § (1) Korkedvezményre jogosító munkakörök (munkahelyek) jegyzékében szereplő és a menetrendszerű tömegközlekedésben (személyszállításban) járművezetői munkakörben eltöltött időt akkor kell korkedvezményre jogosító időként figyelembe venni, ha a járművezető bármely munkáltatónál vagy vállalkozóként 1992. március 1-je előtt forgalomba állított járműtípust vezetett, illetőleg ezen oktatott.
(2) Azokat, akik 1992. március 1-je előtt egyéb utazó és forgalmi munkakörben tengelyen eltöltött idővel korkedvezményre jogot szereztek, az továbbra is megilleti, de az említett időpont után ezen munkakörökben további korkedvezményt nem szerezhetnek.
(3) Az 1992. február 29-ét követően forgalomba állított járműtípus esetében az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet alapján a Közlekedési Főfelügyelet, illetőleg az általa kijelölt szerv – az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézettel egyeztetett – szakvéleményt ad arra vonatkozóan, hogy az adott járműtípus vezetése korkedvezményre jogosító járművezetői munkakörben végzett munkának minősül-e.
(4) A Közlekedési Főfelügyelet a korkedvezményre jogosultságra vonatkozó szakvéleményét köteles a jármű forgalomba állításával megegyező időpontban az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak megküldeni.
4. § (1) A korkedvezményre jogosultság szempontjából figyelembe kell venni a Tny. 1. § (3) bekezdésben említett szerveknél – korábban a fegyveres erőknél és fegyveres testületeknél (a továbbiakban: fegyveres szerv) –
a) hivatásos szolgálatban ténylegesen eltöltött szolgálati időt,
b) nem hivatásos szolgálatban vagy más állam hadseregében eltöltött és az a) pont szerinti hivatásos szolgálatba beszámított időt.
(2) A korkedvezményre jogosultság szempontjából figyelembe kell venni a fegyveres szerveknél továbbszolgáló állományban 1960. december 17-e után eltöltött időt is.
(3) Továbbszolgáló állományban 1960. december 18-a előtt eltöltött időt, valamint a katonai szolgálatban eltöltött időt abban az esetben lehet a korkedvezményre jogosultság szempontjából számításba venni, ha az igénylő e szolgálatát megelőző és követő harminc napon belül az 1. számú mellékletben felsorolt munkakörben dolgozott.
5. § (1) A korkedvezményre jogosító munkakörök (munkahelyek) jegyzékében a polgári repülésnél felsorolt munkakörben azt a naptári évet lehet korkedvezményre jogosító időként figyelembe venni, amelyben az igénylő repülési óraszáma legalább 200 óra. A repülési óraszám megállapításánál a légügyi hatóság külön megbízása alapján végzett repülési órák számát is figyelembe kell venni. Nem vonatkoznak ezek a rendelkezések a légiforgalmi irányító munkakörben töltött időre.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásánál a ténylegesen repüléssel töltött órák számát
a) a berepüléseket, hatósági műszaki ellenőrző repüléseket, repüléstechnikai vizsgáztatásokat végző dolgozónál, a helikopter személyzeténél, valamint a vitorlázórepülőnél négyszeresen,
b) az a) pontban nem említett különleges (mezőgazdasági, erdővédelmi, egészségügyi, vízügyi stb.) repülési feladatokat ellátó dolgozónál, valamint a légitaxi személyzeténél kétszeresen
kell figyelembe venni.
(3) Ejtőernyősnél – az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően – korkedvezményre jogosító időnek azt a naptári évet kell tekinteni, amelyben légi járműből legalább ötven ugrást hajtott végre, vagy ejtőernyős ugrással, illetve ejtőernyősök ugrásának az előkészítésével kapcsolatos repülési óraszáma legalább huszonöt.
(4) A táppénzes állományban (betegszabadságon) töltött idő minden naptári napjára annyi repülési órát (ejtőernyős ugrást) kell számítani, mint amennyi a naptári év többi napjára átlagosan esik.
(5) A repülési (ejtőernyős) szakképzés idejét – tényleges tartamára tekintet nélkül – ötévi korkedvezményre jogosító időként kell figyelembe venni.
6. § A fegyveres szerveknél, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékében felsorolt polgári repülési munkakörnek megfelelő beosztásban hivatásos állományban eltöltött időt a hivatásos állományúak szolgálati idejének a számítására vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni.
7. § (1) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetője – a Munkaügyi Minisztériummal egyetértésben – engedélyezheti a korkedvezményre jogosító munkakörök (munkahelyek) jegyzékében felsorolt munkakörben eltöltött idő korkedvezményre jogosító időként történő figyelembevételét akkor is, ha a jegyzék szerint a korkedvezmény hatálya az üzemre nem terjed ki.
(2) Ha a munkakör azonosítása tekintetében vita merül fel, az azonosítás kérdésében az illetékes minisztérium és az adott munkakör szerint illetékes szakmai (ágazati) érdekképviselet(ek), szakszervezet(ek) központi szerve(i) véleményének a meghallgatásával az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetője dönt.
8. § (1) Azt a nőt illeti meg a kedvezmény [Tny. 9. § (3) bekezdés], aki gyermeket szült, továbbá azt a nyugdíjigénylőt, aki kiskorút legalább 10 éven át – folyamatosan vagy megszakításokkal – saját háztartásában nevelt. Háztartásban nevelt gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki – tanulmányai folytatása, gyógykezelése stb. miatt – tartózkodik átmenetileg háztartáson kívül.
(2) A kedvezmény külön-külön megilleti a gyermeket szülő nőt és a gyermeket felnevelő személyt. A kedvezményt azonban ugyanazon gyermek után ugyanazon személy csak egy jogcímen veheti igénybe.
(3) A nevelt és örökbefogadott gyermek után is jár a kedvezmény, ide nem értve a hivatásos nevelőszülő gondozásában lévő gyermeket.
(4) A gyermek születésének tényét anyakönyvi kivonattal, a tartós betegségét, illetőleg fogyatékosságát pedig a családi pótlék igénylésére vonatkozó rendelkezésekben meghatározott módon, orvosi igazolással, a 10 éven át történő nevelés tényét pedig a nyugdíjigénylő nyilatkozatával kell bizonyítani.
(5) A tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek utáni kedvezmény számításánál a gyermekenkénti 1,5 évet 1 év 183 napként kell számításba venni.
(6) A tartósan beteg, illetve fogyatékosnak minősülő gyermek utáni kedvezményt [Tny. 9. § (4) bekezdés] a Tny. 9. § (3) bekezdésében foglalt 3 éven felül kell alkalmazni.
9. § Az előrehozott öregségi nyugdíj esetén a Tny. 10. § és a Tny. 18. § (4) bekezdés szerint alkalmazott nyugdíjcsökkentésnél a 30 napot el nem érő, hiányzó szolgálati időt (töredékidőt) számításon kívül kell hagyni.
10. § Ha a nyugdíjigénylő nem kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékot és nyugdíjazásakor vagy már azt megelőzően is saját döntése alapján kérte az egyéni számláján lévő összegnek a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz történő átutalását, és a nyugdíj igénylésekor ezt a tényt bizonyítja, öregségi nyugdíjának összegét úgy kell megállapítani, mintha biztosítási idejének teljes tartama alatt kizárólag nyugdíjjárulékot fizetett volna [19–21. §-ok, illetőleg a Tny. 12. § (1) bekezdés, a Tny. 20. § (1) bekezdés].
11. § Az 1997. december 31-ét követő és 1999. január 1-je előtti időponttól megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj [Tny. 12. § (3) bekezdése] legkisebb összege havi 13 700 forint.
12. § A nyugdíjnövelés Tny. 12. § (4) és Tny. 21. § (2) bekezdése szerinti összegének meghatározásánál a 30 napot el nem érő töredékidőt számításon kívül kell hagyni.
13. § (1) A nyugdíj összegének meghatározásánál annál, aki 1981. január 1-je előtt bármilyen, 1981. január 1-je és 1990. december 31-e között kizárólag fizikai (illetve az akkor hatályos jogszabályok szerint annak minősített) munkakörben a nyugdíjjogosultság megszerzése után a nyugdíj igénybevétele nélkül az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől legalább egy évet tovább dolgozott, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő szolgálati idejének minden 30 napjára pótlékként nyugdíjának 0,3–0,3 százaléka illeti meg.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásánál az öregségi nyugdíjkorhatár nőknél az 55., férfiaknál a 60. életév betöltése.
14. § (1) A Tny. 13. § alapján a Tny. 22. § (1) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott kereset (jövedelem) megállapításánál a baleseti járadékot a nyugdíjjárulék köteles kereset, jövedelem összegén felül akkor is figyelembe kell venni, ha a naptári évre számított kereset, jövedelem ezzel a járulékfizetési felső határösszeget meghaladja.
(2) Ha a havi átlagkereset megállapításánál figyelembe vehető keresettel, jövedelemmel azonos időre baleseti rokkantsági nyugdíj járt, erre az időtartamra a 4. fokozatú baleseti járadéknak megfelelő összeget kell figyelembe venni.
(3) Ha a nyugdíjigénylőt 1997. január 1-je előtti időben főfoglalkozásában a teljes (törvényes) munkaidőnél rövidebb időben foglalkoztatták, a mellékfoglalkozásból származó keresetet is figyelembe kell venni a havi átlagkereset meghatározásánál.
(4) A háztartási alkalmazottként töltött időre keresetként az 1992. április 1-jét megelőző időre havi 3500 forint, az 1992. március 31-ét követő időre az 1992. január 1-jén érvényes minimális bér összege, havi 8000 forint, 1993. február 28. napját követően pedig a nyugdíj megállapításának napját megelőző naptári hónapban érvényes – külön jogszabályban általánosan meghatározott – minimális bér összege képez nyugdíjalapot. Az 1992. március 1-je előtti időszakra keresetnek minősülő, jogszabályban meghatározott összeget, valamint azt a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmet, amelyet az említett időpontot megelőzően hatályos rendelkezések meghatározott összegben szabályoztak, a magánszemélyek jövedelemadójával csökkenteni nem kell.
(5) A (4) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni az átlagszámítási időszaknak arra a tartamára nézve is, amelyet az igénylő szigorított javító-nevelő munkában töltött, vagy amely alatt a szakszövetkezeti tag 1992. március 1-je előtt társadalombiztosítási járulékot fizetett.
(6) A havi átlagkereset meghatározásánál az 1987. december 31-e utáni időponttól megállapított baleseti járadékot, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásról szóló rendelkezések alapján járó és 1987. december 31-e utáni és 1998. január 1-je előtti időre eső keresetkiegészítést csökkenteni kell a magánszemélyek jövedelemadójának kizárólag ezen keresetekre eső képzett összegével. A személyi jövedelemadó képzett összegét a munkáltató, a bér kifizetője által történő adóelőleg megállapítására vonatkozó rendelkezések szerint kell meghatározni. Az 1988. január 1-je és 1997. december 31-e közötti időre eső keresetekből az adó kiszámításánál naptári évenként
a) az 1988. január 1-je és 1990. december 31-e közötti keresetből 12 000 forintot;
b) az 1991-ben elért kereset alapján kiszámított adó összegéből 3000 forintot;
c) az 1993-ban elért kereset alapján kiszámított adó összegéből 2400 forintot;
d) az 1994-ben elért keresetből egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék címén tíz százalékot;
e) az 1995-ben elért kereset alapján megállapított adó összegéből az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék címén levont összeg 25 százalékát;
f) az 1997-ben elért kereset alapján megállapított, képzett adó összegéből a kereset, jövedelem 20 százalékát, de legfeljebb jogosultsági hónaponként havi 3600 forintot;
g) az 1998-ban elért kereset alapján megállapított, képzett adó összegéből a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint számított adót csökkentő adójóváírás összegét
kell levonni, de a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény szerinti, összjövedelmet csökkentő kiadásokat és adókedvezményeket figyelmen kívül kell hagyni.
15. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 34. §-a (1) bekezdése szerint megállapodást kötő személy e minőségben eltöltött idejére öregségi nyugdíjának megállapításánál keresetnek az az összeg számít, amely után járulékot fizet.
(2) Ha a szociálpolitikai egyezmény szakmai átlagkereset figyelembevételét írja elő, akkor ennek összegét a nyugdíjigénylő nyugdíjazását megelőzően betöltött munkakörében, illetőleg ahhoz hasonló munkakörben a nyugellátás megállapításának időpontja szerinti – az Országos Munkaügyi Módszertani Központ által közölt – kereset országos átlaga alapján kell meghatározni.
(3) A 2000. január 1-je előtti időponttól megállapításra kerülő nyugdíjak esetében a bányászati tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél föld alatt legalább tizenöt éven át korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozó öregségi nyugdíját, kérelemre, annak a keresetnek az alapulvételével kell megállapítani, amit a vele azonos munkakörben foglalkoztatottak a nyugdíj megállapítását megelőző naptári évben átlagosan elértek annál a munkáltatónál, ahol az igénylő ebben a munkakörben utoljára dolgozott. A munkakör változása esetén a korábbi korkedvezményes munkakörben elért átlagkeresetet kell alapul venni, ha az igénylő a változásig is legalább tizenöt évet dolgozott föld alatt korkedvezményre jogosító munkakörben és a korábbi munkakör szerinti átlagkereset számára kedvezőbb. A gazdálkodó szervezet, illetőleg a korkedvezményre jogosító tevékenység megszűnése esetén az azonos tevékenységet folytató bányaüzemnél, ennek hiányában a bányászat ágazati irányítását ellátó miniszter által – az illetékes érdek-képviseleti szerv véleményének meghallgatásával – meghatározott bányaüzemnél azonos munkakörben foglalkoztatottak átlagkeresetét kell figyelembe venni. E rendelkezés akkor alkalmazható, ha az igénylő a nyugdíj megállapításáig korkedvezményre jogosító munkát végzett, vagy egészségi okból került föld feletti munkakörbe.
(4) A keresetre vonatkozó adatokat a munkáltató nyilvántartása alapján kiállított igazolással vagy a munkavállaló birtokában lévő egykorú okirattal kell igazolni.
16. § (1) A havi átlagkereset kiszámításánál az 1987. december 31-ét követő időre a Tny. 22. §-ban foglaltak alkalmazásával kell a keresetet naptári évenként meghatározni. Az így kiszámított összeghez kell naptári évenként hozzáadni az adóalapot nem képező, de nyugdíjjárulék-köteles egyéb keresetet és az 1988. január 1-je előtti időponttól megállapított baleseti járadékot.
(2) Ha a biztosítottnak nem volt naptári évenként 365 (szökőévben 366) napi keresete, a naptári évre eső keresetet a következők szerint kell megállapítani:
a) a naptári évben elért (az ebben az évben kifizetett adóköteles jutalom és adóköteles év végi részesedés nélküli) kereset, továbbá az átlagszámítási, illetőleg a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó és 1987. december 31-e utáni időponttól megállapított baleseti járadék, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásról és szociális ellátásáról szóló rendelkezések alapján járó az 1998. január 1-je előtti időre kifizetett keresetkiegészítés összegét el kell osztani a biztosításban töltött azoknak a napoknak a számával, amelyekre a biztosítottnak keresete volt, majd
b) az egy napra eső keresetet meg kell szorozni 365-tel (szökőévben 366-tal) és a szorzathoz hozzá kell adni a naptári évben kifizetett adóköteles jutalom (jutalomrész) és év végi részesedés összegét;
c) az így képzett évi keresetből 1988. január 1. és 1990. december 31. között naptári évenként 12 000 forintot, 1994-ben pedig egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék címén tíz százalékot le kell vonni;
d) majd meg kell határozni az így kiszámított összegre eső képzett adóösszeget [az 1991. évben elért keresetre képzett adót 3000 forinttal, az 1993. évre képzett adó 2400 forinttal, az 1995. évre képzett adót az ez évi egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék címén levont összeg 25 százalékával, 1997-re a 14. § (6) bekezdés f) pont, 1998-ra pedig a g) pont szerint csökkenteni kell], amelyet el kell osztani 365-tel (szökőévben 366-tal);
e) az egy napra eső adóösszeg figyelembevételével ki kell számítani a ténylegesen elért keresetre eső adóösszeget (ezt úgy kell kiszámítani, hogy az egy napra eső adóösszeget meg kell szorozni a biztosításban töltött azoknak a napoknak a számával, amelyekre a biztosítottnak keresete volt), és
f) ezzel az összeggel kell a naptári évi keresetet csökkenteni, majd
g) az így kiszámított összeghez hozzá kell adni az adott naptári évben elért, adóalapot nem képező, de nyugdíjjárulék-köteles egyéb keresetet;
h) az a)–g) pontok szerint megállapított naptári évi keresetekhez hozzá kell adni az átlagszámítási időszak alatt folyósított és 1988. január 1-je előtti időponttól megállapított baleseti járadék naptári évre szóló összegét, majd
i) az a)–h) pontok alapján meghatározott naptári évi kereseteket a Tny. 13. § (2) bekezdés szerint kell növelni a 2. számú mellékletben foglalt szorzószámok figyelembevételével;
j) ha az igénylőnek az 1988. január 1-je és a nyugdíj megállapítása közötti időszak fele részében nem volt keresete, az 1988. január 1-je előtti időből kell a hiányzó napokra eső keresetet figyelembe venni. Az 1988. január 1-je előtti időben elért keresetet a magánszemélyek jövedelemadójával csökkenteni nem kell, azonban ezeket a kereseteket is növelni kell a 2. számú mellékletben foglalt szorzószámok figyelembevételével.
(3) Ha a nyugdíjazás évében (a továbbiakban: töredékév) elért keresetet is figyelembe kell venni, az erre az időre eső és nyugdíjalapot képező keresetet a (2) bekezdés a)–i) pontjában foglaltak megfelelő alkalmazásával kell kiszámítani.
(4) Az öregségi nyugdíj alapját képező átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy a Tny. 13. § (1) bekezdés szerinti átlagszámítási időszak alatt elért keresetet és ez alatt az időszak alatt kifizetett év végi részesedés, jutalom, jutalék prémium együttes összegét el kell osztani ez idő alatt biztosításban töltött azoknak a napoknak a számával, amelyekre a nyugdíjat igénylőnek keresete volt. Az így kapott napi átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel és el kell osztani 12-vel.
17. § (1) A 14–16. §-ok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a volt mezőgazdasági szövetkezeti tag átlagkeresetének kiszámításánál is az 1993. január 1-je előtti naptári évekre vonatkozóan azzal az eltéréssel, hogy az osztószám megállapításánál a 40. § (6) bekezdésben felsorolt, továbbá – ha munkanap jóváírás nem történt – azok a napok nem vehetők figyelembe, amelyeken a tag
a) gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesült,
b) keresőképtelen volt, de betegségi segélyt, táppénzt nem kapott,
c) jogszabály alapján kötelezően engedélyezett fizetés nélküli szabadságon volt,
d) hatósági idézés alapján állampolgári kötelezettségét teljesítette,
e) házastársa, szülője, gyermeke temetése miatt volt távol.
(2) A mezőgazdasági szövetkezeti tag 1988. január 1-je és 1992. december 31-e közötti keresetére vonatkozó adóösszeg kiszámításánál az elismert szolgálati idő minden 30 napjára eső keresetet egyhavi keresetnek kell tekinteni.
(3) Az átlagszámítási időszaknak arra a tartamára, amely alatt a mezőgazdasági szövetkezeti tag nem a szövetkezetben, hanem egyéb – biztosítással járó – jogviszony keretében dolgozott, azt a keresetet kell számításba venni, amely után egyéb biztosítással járó jogviszonya alapján nyugdíjjárulékot fizetett.
18. § (1) A Tny. 23. § (1) bekezdés c) pontja alkalmazása szempontjából nem dolgozik rendszeresen az, aki
a) a munkakörére megállapított teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgozik, ha pedig már a megrokkanást megelőzően is rövidebb munkaidőben dolgozott, akkor, ha munkaideje a megrokkanását követően tovább csökken; vagy
b) az igény bejelentését megelőző 180 nap alatt keresőképtelensége miatt megszakításokkal legalább hetvenkét napon át nem dolgozott.
(2) A keresetet abban az esetben lehet a megrokkanás előtti keresetnél lényegesen kevesebbnek tekinteni, ha annak a magánszemélyek jövedelemadójával csökkentett és a Tny. 22. § (3) bekezdés szerint emelt összege legalább húsz százalékkal kevesebb a nyugdíj alapját képező átlagkeresetnél.
(3) A rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultságnak nem akadálya, ha az igénylő külföldön rendszeresen dolgozik, illetőleg keresete van.
19. § (1) A rokkantsági nyugdíj mértéke, illetőleg összege a III. rokkantsági csoportban a harmincötödik életév betöltése előtt bekövetkezett megrokkanás esetén:
| Szolgálati idő, év | A havi átlagkereset %-ban | ||
| 2 évnél kevesebb | 51,0 | ||
| 2 | 51,5 | ||
| 3 | 52,0 | ||
| 4 | 52,5 | ||
| 5 | 53,0 | ||
| 6 | 53,5 | ||
| 7 | 54,0 | ||
| 8 | 54,5 | ||
| 9 | 55,0 | ||
| 10 | 55,5 | ||
| 11 | 56,0 | ||
| 12 | 56,5 | ||
| 13 | 57,0 | ||
| 14 | 57,5 | ||
| 15 | 58,0 | ||
| 16 | 58,5 | ||
| 17 | 59,0 | ||
| 18 | 59,5 | ||
| 19 | 60,0 | ||
| 20 | 60,5 | ||
| 21 | 61,0 | ||
| 22 | 61,5 | ||
| 23 | 62,0 | ||
| 24 | 62,5 | ||
| 25 | 63,0 | ||
(2) A rokkantsági nyugdíj mértékének a megállapításánál a ténylegesen megszerzett és nem a Tny. 25. § (3) bekezdése szerint számított szolgálati időt kell alapul venni.
20. § A rokkantsági nyugdíj mértéke, illetőleg összege a III. rokkantsági csoportban a harmincötödik életév betöltése után bekövetkezett megrokkanás esetén:
| Szolgálati | A havi átlagkereset százaléka | ||||||
| idő, év | 35–39 | 40–44 | 45–49 | 50–54 | 55–61 | ||
| éves életkorban bekövetkezett megrokkanás esetén | |||||||
| 10 | 54,0 | 51,0 | 46,5 | 42,0 | 37,5 | ||
| 11 | 56,0 | 53,0 | 48,5 | 44,0 | 39,5 | ||
| 12 | 56,5 | 55,0 | 50,5 | 46,0 | 41,5 | ||
| 13 | 57,0 | 57,0 | 52,5 | 48,0 | 43,5 | ||
| 14 | 57,5 | 57,5 | 54,5 | 50,0 | 45,5 | ||
| 15 | 58,0 | 58,0 | 56,5 | 52,0 | 47,5 | ||
| 16 | 58,5 | 58,5 | 58,5 | 54,0 | 49,5 | ||
| 17 | 59,0 | 59,0 | 59,0 | 56,0 | 51,5 | ||
| 18 | 59,5 | 59,5 | 59,5 | 58,0 | 53,5 | ||
| 19 | 60,0 | 60,0 | 60,0 | 60,0 | 55,5 | ||
| 20 | 60,5 | 60,5 | 60,5 | 60,5 | 57,5 | ||
| 21 | 61,0 | 61,0 | 61,0 | 61,0 | 59,5 | ||
| 22 | 61,5 | 61,5 | 61,5 | 61,5 | 61,5 | ||
| 23 | 62,0 | 62,0 | 62,0 | 62,0 | 62,0 | ||
| 24 | 62,5 | 62,5 | 62,5 | 62,5 | 62,5 | ||
| 25 | 63,0 | 63,0 | 63,0 | 63,0 | 63,0 | ||
21. § A rokkantsági nyugdíj mértéke, illetőleg összege a III. rokkantsági csoportban a harmincötödik életév betöltése után bekövetkezett megrokkanás esetén, korkedvezményre jogosító munkakörben szerzett nyolcévi vagy ennél hosszabb szolgálati idő alapján:
| Szolgálati | A havi átlagkereset százaléka | |||||
| idő, év | 35–39 | 40–44 | 45–49 | 50–54 | 55–61 | |
| éves életkorban bekövetkezett megrokkanás esetén | ||||||
| 8 | 54,5 | 51,5 | 47,0 | 42,5 | 38,0 | |
| 9 | 55,0 | 53,5 | 49,0 | 44,5 | 40,0 | |
| 10 | 55,5 | 55,5 | 51,0 | 46,5 | 42,0 | |
| 11 | 56,0 | 56,0 | 53,0 | 48,5 | 44,0 | |
| 12 | 56,5 | 56,5 | 55,0 | 50,5 | 46,0 | |
| 13 | 57,0 | 57,0 | 57,0 | 52,5 | 48,0 | |
| 14 | 57,5 | 57,5 | 57,5 | 54,5 | 50,0 | |
| 15 | 58,0 | 58,0 | 58,0 | 56,5 | 52,0 | |
| 16 | 58,5 | 58,5 | 58,5 | 58,5 | 54,0 | |
| 17 | 59,0 | 59,0 | 59,0 | 59,0 | 56,0 | |
| 18 | 59,5 | 59,5 | 59,5 | 59,5 | 58,0 | |
| 19 | 60,0 | 60,0 | 60,0 | 60,0 | 60,0 | |
| 20 | 60,5 | 60,5 | 60,5 | 60,5 | 60,5 | |
| 21 | 61,0 | 61,0 | 61,0 | 61,0 | 61,0 | |
| 22 | 61,5 | 61,5 | 61,5 | 61,5 | 61,5 | |
| 23 | 62,0 | 62,0 | 62,0 | 62,0 | 62,0 | |
| 24 | 62,5 | 62,5 | 62,5 | 62,5 | 62,5 | |
| 25 | 63,0 | 63,0 | 63,0 | 63,0 | 63,0 | |
22. § Ha az igénylő a harmincötödik életévének a betöltése után, de negyvenötödik életéve betöltését megelőzően rokkant meg, és a Tny. 25. § (2) bekezdés szerint jogosult rokkantsági nyugdíjra, ennek összegét tízévi, illetőleg korkedvezményes munkával szerzett jogosultság esetén nyolcévi szolgálati idő alapján kell megállapítani.
23. § Az 1997. december 31-ét követő és 1999. január 1-je előtti időponttól megállapításra kerülő rokkantsági nyugdíj legkisebb összege [Tny. 29. § (6) bekezdése] az I. rokkantsági csoportban havi 14 900 forint, a II. rokkantsági csoportban 14 400 forint, a III. rokkantsági csoportban 13 700 forint.
24. § (1) Ha a rokkantsági nyugdíjas az orvosi szakvélemény szerint már nem rokkant, a rokkantsági nyugdíjat az arról szóló határozat keltét követő második hónap első napjától kell megszüntetni. Ha pedig a rokkantsági nyugdíjra jogosultság a nyugdíjasként elért kereset összegére tekintettel szűnik meg [Tny. 30. § (1) bekezdés], a megszüntetésről e tény megállapítását követő hónap első napjától kell gondoskodni.
(2) A rokkantsági nyugdíjra jogosultság új igényként történő elbírálásánál [Tny. 30. § (3) bekezdés] a korábbi nyugdíjazásnál figyelembe vett és a nyugdíjasként szerzett szolgálati időt kell figyelembe venni. Nem szolgálati idő azonban a biztosításban töltött időnek az a tartama, amely alatt a rokkantsági nyugdíjasnak keresete, jövedelme után nyugdíjjárulékot nem kellett fizetnie.
(3) A nyugdíjasra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése hónapjának első napjától a rokkantsági nyugdíjat a Tny. 30. §-ának (1) bekezdése alapján megszüntetni nem lehet.
25. § A Tny. 31. § (3) bekezdés alkalmazásánál a rokkantsági nyugdíj orvosi vizsgálat alapján állapotjavulás miatt történő csökkentéséről az orvosi vizsgálat napját követő második hónap első napjától kell gondoskodni. Ha pedig az orvosi vizsgálat állapotrosszabbodást állapított meg, a felemelt összegű rokkantsági nyugdíjat a vizsgálat napját követő hónap első napjától kell megállapítani.
26. § A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultságnál a Tny. 33. § (2) bekezdésben biztosított kedvezményt az azbesztózisból eredő ötven százalékos mértékű munkaképesség-csökkenés esetén is alkalmazni kell [1997. évi LXXXIII. törvény 59. § (3) bekezdés].
27. § (1) A baleseti rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál [Tny. 34. § (1) bekezdés] a kötelező egészségbiztosítás szolgáltatásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 59. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kereseteket a Tny. 13. § (1) bekezdése alapján a személyi jövedelemadónak ezen összegekre képzett összegével csökkenteni kell.
(2) A Tbj. 5. § (1) bekezdés c)–e) pontjában meghatározott személy baleseti rokkantsági nyugdíját az ellátás megállapítása napját megelőző naptári hónapban érvényes minimálbér alapján kell megállapítani.
28. § Az 1997. december 31-ét követő és 1999. január 1-je előtti időponttól a Tny. 34. §-a szerinti baleseti rokkantsági nyugdíj legkisebb összege az I. rokkantsági csoportban havi 15 000 forint, a II. rokkantsági csoportban havi 14 500 forint, a III. rokkantsági csoportban havi 13 800 forint.
29. § (1) Szolgálati időnek számít a munkaviszony, a közszolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a szolgálati viszony, a szakmunkástanuló viszony alapján, valamint a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulóként, a bedolgozóként, a megbízás alapján, a választott tisztségviselőként, a vállalkozás jellegű jogviszonyban, egyéni vagy társas vállalkozóként, az alkalmi fizikai munkát végzőként, az ösztöndíjas aspiránsként és ösztöndíjas doktorjelöltként, továbbá a szövetkezeti tagként – ipari és mezőgazdasági szövetkezeti tagként – biztosításban töltött idő, valamint az az idő, amelyre nézve az igénylő szolgálati idő megszerzésére megállapodást kötött, és az erre előírt mértékű járulékot megfizette.
(2) Szolgálati időnek számít a katonai szolgálatban és polgári szolgálatban eltöltött idő.
(3) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, szolgálati időként nem lehet figyelembe venni a biztosításban töltött időnek a harminc napot meghaladó azt a tartalmát, amely alatt
a) a biztosított munkabérben (díjazásban) nem részesült;
b) a biztosítása szünetelt.
(4) Szolgálati időként kell figyelembe venni a szakérettségire előkészítő tanfolyamon, a kiemelt minősítésű szakérettségis kollégiumban töltött időt – a kapott ösztöndíjra tekintet nélkül – akkor is, ha az akkor hatályos rendelkezésekkel ellentétben a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát erre az időszakra megszüntette.
(5) A fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartama szolgálati időnek számít, ha
a) a biztosítottat háromévesnél – tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tízenkettő évesnél – fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg;
b) a biztosított a szabadságot 1992. március 1-jét megelőzően azért kapta, hogy tartós külföldi szolgálatot teljesítő nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött, külföldön munkát vállaló, illetőleg külföldi ösztöndíjas tanulmányúton részt vevő házastársával külföldön tartózkodjék, feltéve, hogy erre az időre a nyugdíjjárulékot megfizette;
c) a biztosított a fizetés nélküli szabadságot közeli hozzátartozója otthoni ápolása, illetőleg gondozása vagy saját lakás magánerőből történő építése céljából kapta, feltéve, hogy erre az időre a nyugdíjjárulékot megfizette, szolgálati idő azonban legfeljebb 1992. december 31-ig vehető figyelembe.
(6) Szolgálati időnek számít az az idő, amely alatt a biztosított javító-nevelő munkát vagy szigorított javító-nevelő munkát végzett.
(7) Szolgálati időként kell figyelembe venni a nevelőjelöltnek 1962. június 30-a előtt oktatási-nevelési intézményben eltöltött idejét (gyakorlóévet). Nevelőjelölt az óvónőjelölt, a tanítójelölt, az általános iskolai és középiskolai tanárjelölt. Gyakorlóév címén a ténylegesen letöltött időtartamot, de legfeljebb 14 hónapot lehet szolgálati időnek tekinteni.
(8) Szolgálati időnek számít az az idő, amely alatt
a) a biztosított szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője volt;
b) a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösségi tag segítő családtagja, a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője közeli hozzátartozója, a gazdasági társaság tagjának segítő családtagja biztosított volt, feltéve, hogy erre az időre utána járulékot fizettek.
(9) Ha a kisszövetkezet tagja az adott naptári évre előírt legmagasabb járulékalapnak megfelelő nyugdíjjárulékot megfizette, a naptári év hátralévő tartama munkavégzés nélkül is szolgálati időnek számít, feltéve, ha tagsága ez idő alatt is fennállt.
(10) Az anya ténylegesen megszerzett szolgálati idejét – az egyszeres számításra tekintet nélkül – annyiszor 365 nappal növelni kell, ahány gyermeke született 1968. január 1-je előtt. Amennyiben az 1968. január 1-je előtt született gyermeke (gyermekei) tartósan betegnek, illetve fogyatékosnak minősültek (minősülnek), a növelés gyermekenként 550 naptári nap. Az 550 napi növelésre az az anya jogosult, akinek a gyermeke a 18. életévét megelőző időponttól tartósan beteg vagy fogyatékos (volt). A tartós betegséget, illetőleg a fogyatékosságot a családi pótlékról szóló jogszabályok rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával orvosi igazolással kell bizonyítani.
30. § (1) Ipari szövetkezet bedolgozó tagjaként 1968. június 1-je előtt eltöltött idő akkor vehető szolgálati időként figyelembe, ha a bedolgozó keresete a havi 220 forintot meghaladta, illetőleg a napi 9 forintot elérte.
(2) A bedolgozói jogviszonyban eltöltött időt egykori okirati bizonyíték alapján lehet szolgálati időként figyelembe venni.
31. § A rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló megbízásos jogviszony alapján biztosítottként munkában töltött időt legkorábban 1963. június 1-jétől lehet – egykori okirati bizonyíték alapján – szolgálati időként figyelembe venni.
32. § (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni
a) a táppénz (betegszabadság idejére folyósított juttatás), a baleseti táppénz, illetőleg a kártalanítási segély, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyógykezelési járadék, az ideiglenes rokkantsági nyugdíj és az időleges rokkantsági járadék folyósításának,
b) a szülési szabadságnak, és
c) a gyermekgondozási díj, illetve a gyermekgondozási segély folyósításának
időtartamát.
(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni a szolgálati idő alatt vagy az ezt követő harminc napon belül kezdődött kórházi ápolás idejét is. A biztosítás megszűnését, illetőleg az egyéb címen szerzett szolgálati időt követő kórházi ápolás alapján összesen egy évet – gümőkóros megbetegedés esetén két évet – lehet szolgálati időként figyelembe venni.
(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni a mezőgazdasági szövetkezet tagjának, a mezőgazdasági szakcsoport tagjának, az egyéni gazdálkodónak, a kisiparosnak, a magánkereskedőnek, az egyéni vállalkozónak, az ügyvédi, jogtanácsosi, gazdasági munkaközösség, az ipari szakcsoport tagjának, a munkaviszonyban nem álló előadóművésznek, illetőleg kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösségi tag és a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője házastársának
a) szülése esetén a szülése napját magában foglaló hónap első napjától a szülést követő negyedik hónap utolsó napjáig,
b) halála esetén a hónap első napjától az elhalálozás napjáig eltelt időt,
ha ezt megelőző naptári hónapban szolgálati időt szerzett, illetőleg ezt megelőzően társadalombiztosítási járulékot fizetett vagy a házastárs után társadalombiztosítási járulékot fizettek.
(4) Szolgálati időként kell figyelembe venni az átképzési támogatás, a munkanélküli segély és az átmeneti munkanélküli járadék folyósításának idejét, továbbá azt az időt, amely alatt a nyugdíjigénylő ápolási díjban részesült, illetőleg gyermeknevelési támogatást kapott, feltéve, hogy a díj vagy támogatás után nyugdíjjárulékot fizetett. 1991. március 1-jétől szolgálati időnek számít a munkanélküli járadék, a képzési támogatás és pályakezdők munkanélküli segélye folyósításának ideje, valamint az az időtartam is, amelyre a Szolidaritási Alapból, illetőleg a Munkaerőpiaci Alapból nyugdíjjárulékot fizettek.
(5) Az egységes anyasági segélyben részesült nőnél szülési szabadság címén
a) 1962. december 24-e előtti szülés esetén nyolcvannégy napot,
b) 1962. december 23-át követő szülés esetén száznegyven napot
kell figyelembe venni.
(6) A munkaterápiás intézetben kezelt alkoholistának ezt az idejét szolgálati időként kell figyelembe venni, ha intézeti kezelésének a kezdetekor biztosított volt.
33. § A gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként eltöltött időt legkorábban 1975. július 1-jétől lehet szolgálati időként figyelembe venni. Az 1988. december 31-ét követően eltöltött időnek az a tartama szolgálati idő, amelyre a gépjárművezető-képző munkaközösség tagja a reá irányadó járulékfizetési kötelezettségnek eleget tett.
34. § Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időt, amelyre a munkaviszonyban nem álló előadóművész 1975. június 30-a után társadalombiztosítási járulékot fizetett.
35. § (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni a kisiparosként, a magánkereskedőként és egyéni vállalkozóként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a kisiparos, a magánkereskedő, illetőleg az egyéni vállalkozó nyugdíjjárulékot, 1975. július 1-jétől 1988. december 31-ig társadalombiztosítási járulékot, 1996. január 1-jétől nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetett.
(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni a gazdasági munkaközösség, az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport (a továbbiakban: ipari szakcsoport) tagjaként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a társadalombiztosítási járulék, 1996. január 1-jétől a nyugdíjbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék fizetése megtörtént.
(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni a gazdasági munkaközösség, az ipari szakcsoport tagjaként, továbbá gazdasági társaság tagjaként 1988. december 31-ét követően eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a tag nyugdíjjárulékot és amelyre utána társadalombiztosítási járulékot, 1996. január 1-jétől nyugdíjbiztosítási járulékot fizettek.
(4) A Tny. 38. §-a (2) bekezdésének alkalmazása esetében a havi átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, mintha a szolgálati idő figyelembevételét nem kellene korlátozni. Ez vonatkozik az egyéni vállalkozó havi átlagkeresetének meghatározására is.
36. § Szolgálati időként kell figyelembe venni a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösség tagja és a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője házastársának, továbbá 1988. december 31-ét követően a gazdasági társaság természetes személy tagja házastársának azt az idejét, amelyre utána társadalombiztosítási járulékot fizettek.
37. § (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot, amelynek utólagos járulékfizetés mellett történő beszámítását a mezőgazdasági szövetkezet tagjának a közös munkában részt vett családtagja, a mezőgazdasági szakcsoport tagja, az egyéni gazdálkodó, a szakszövetkezet tagja, illetőleg a kisiparosnak, a magánkereskedőnek, az egyéni vállalkozónak a házastársa 1992. március 1-jét megelőzően a lakóhelye (telephelye) szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervtől kérte, és az előírt társadalombiztosítási járulékot legkésőbb 1992. december 31-ig megfizette.
(2) Ha a szolgálati idő (1) bekezdés szerinti utólagos beszámításának feltételei több jogcímen is fennállnak, összesen legfeljebb öt év számítható be.
38. § A szolgálati idő számításánál figyelembe kell venni
a) a fegyveres erők és a fegyveres testületek, valamint a honvédség (folyamőrség) sorozott állományú tagja első tényleges és tartalékos szolgálatának az idejét,
b) a honvédelmi munkaszolgálatban, továbbá a hadifogságban töltött időt,
c) a deportálásban töltött időt.
39. § A szolgálati időként figyelembe kell venni a 38. §-ban említett szervek hivatásos vagy továbbszolgáló állományában töltött időt, ha a szolgálat nem nyugállományba helyezéssel szűnt meg, kivéve, ha rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg, és azt megszüntették.
40. § (1) A mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezetnél (a továbbiakban: termelőszövetkezet) 1967. január 1-je előtt fennállott tagság alapján szerzett szolgálati időnek számít
a) az első belépés teljes naptári éve,
b) minden további teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott és a tag közös munkával legalább százhúsz, nő nyolcvan munkaegységet teljesített,
c) naptári évből annyiszor harminc nap, ahányszor a tag közös munkával tíz, nő hét munkaegységet teljesített, ha a tagság egész éven át fennállott,
d) a tagsági időnek annyiszor harminc napja, ahányszor a tag közös munkával tíz, nő hét munkaegységet teljesített, de legfeljebb a tagsági idő naptári tartama, ha a tagság az egész naptári éven át nem állott fenn.
(2) A termelőszövetkezeti tag 1967. január 1-je előtti szolgálati idejének a számításánál fél munkaegységet kell figyelembe venni minden olyan munkanap után, amelynek során
a) keresőképtelensége, terhessége vagy szülése, továbbá katonai szolgálata vagy tanfolyamon részvétele miatt közös munkát nem végzett,
b) munkaviszonyban állott vagy ipari szövetkezet tagja volt.
(3) A termelőszövetkezeti tag 1966. december 31-ét követő szolgálati idejének számításánál közös munkával teljesített munkanapként
a) a személyesen teljesített munkanapokat, és
b) meghatározott terület családi vagy egyéni művelése címén a terület megműveléséhez szükséges – munkanapokban kifejezett – munkaráfordításnak a mezőgazdasági szövetkezet vezetősége által megállapított hányadát
kell figyelembe venni.
(4) Munkanapokon legkésőbb 1992. december 31-ig tízórás munkanapot kell érteni. Minden olyan munkamennyiséget, amelynek mérése nem munkanappal történt, munkanapokra kellett átszámítani.
(5) Munkanapnak számít az a nap is, melyen a mezőgazdasági szövetkezeti tag szerződéses üzemeltetésű üzlet (egység) vezetőjeként az üzletet (egységet) üzemeltette, valamint amelyet a mezőgazdasági szövetkezet a tagjával kötött külön megállapodás alapján közös munkavégzés címén munkanapként köteles volt nyilvántartásba venni.
(6) Munkanapnak számít – a heti pihenőnapok kivételével – az a nap is, amelyen a mezőgazdasági szövetkezeti tag
a) betegségi segélyben, táppénzben, baleseti táppénzben részesült, illetőleg betegszabadságon volt;
b) kórházi ápolás alatt állott;
c) szülési szabadságon volt;
d) gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesült;
e) háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása miatt a munka végzése alól mentesítést kapott;
f) katonai szolgálatot teljesített;
g) népi ülnöki tennivalókat végzett;
h) a szövetkezet hozzájárulásával közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanult vagy egésznapos tanfolyamon (iskolán, edzőtáborban stb.) vett részt;
i) jogszabályban biztosított vagy a vezetőség által engedélyezett tanulmányi szabadságon volt, vagy munkavégzés nélkül a mezőgazdasági szövetkezettől díjazásban részesült.
(7) Termelőszövetkezetnél 1966. december 31-e után fennállott tagság alapján szerzett szolgálati időnek számít
a) a teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott, és a tag közös munkával százötven, nő száz munkanapot teljesített;
b) a naptári évből annyiszor harminc nap, ahányszor a tag közös munkával tizenhárom, nő nyolc munkanapot teljesített, ha a tagság egész éven át fennállott,
c) a tagsági időnek annyiszor harminc napja, ahányszor a tag közös munkával tizenhárom, nő nyolc munkanapot teljesített, de legfeljebb a tagsági idő tartama, ha a tagság naptári éven át nem állott fenn.
(8) Nem lehet szolgálati időként figyelembe venni a termelőszövetkezeti tagként eltöltött azt az időt, amely alatt a tag 1960. szeptember 30-a után öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban részesült.
(9) 1992. február 29-ét követően szolgálati időként kell figyelembe venni a szövetkezeti tagként biztosításban töltött időt.
41. § A mezőgazdasági szövetkezeti tag közös munkában részt vevő családtagja szolgálati idejének a számításánál a 40. § (4) bekezdését kell alkalmazni arra az időtartamra, amely alatt a családtag biztosítása munkamegállapodás alapján fennállott.
42. § A mezőgazdasági szakszövetkezetnél (a továbbiakban: szakszövetkezet) 1970. december 31-e után fennállott tagság alapján szerzett szolgálati időnek számít
a) a teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott, és a tag közös munkával százötven, nő száz munkanapot teljesített;
b) a naptári évből annyiszor harminc nap, ahányszor a tag közös munkával tizenhárom, nő nyolc munkanapot teljesített, ha a tagság egész éven át fennállott,
c) a tagsági időnek annyiszor harminc napja, ahányszor a tag közös munkával tizenhárom, nő nyolc munkanapot teljesített, de legfeljebb a tagsági idő naptári tartama, ha a tagság az egész naptári éven át nem állott fenn.
(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni az 1983. január 1-jétől társadalombiztosítási járulékot fizető mezőgazdasági szövetkezeti tagnak azt az idejét, amely alatt
a) növelt összegű szakszövetkezeti járulékot fizetett;
b) keresőképtelenséget okozó betegsége, balesete, szülése miatt a növelt összegű szakszövetkezeti járulék fizetése alól mentesült;
c) 1973. január 1-je előtt havi 85,50 forint járulékot fizetett, ha 1973. január 1-jétől növelt összegű járulék fizetésére vállalt kötelezettséget.
(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időt is, amely alatt a mezőgazdasági szövetkezet tagja 1982. december 31-ig növelt összegű szakszövetkezeti járulékot fizetett, ha ezt követően mezőgazdasági szövetkezeti tagként legalább egy teljes naptári év szolgálati időt szerzett.
(4) Szolgálati időként kell figyelembe venni a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagságnak azt a tartamát, amely alatt a szakszövetkezet tagja növelt összegű szakszövetkezeti járulékot fizetett.
(5) Nem lehet szolgálati időként figyelembe venni a szakszövetkezeti tagként eltöltött azt az időt, amely alatt
a) a tag öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban részesült, vagy
b) a tagot 1975. július 1-je előtt a kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosítás alól mentesítették.
43. § (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni
a) azt az időt, amely alatt a mezőgazdasági szövetkezeti tag 1982. december 31-ét követően társadalombiztosítási járulékot fizetett, vagy
b) a foglalkoztatási kötelezettség szünetelésének idejét, ha a mezőgazdasági szövetkezet és a tag írásbeli megállapodása szerint a szünetelésre a tag közeli hozzátartozójának otthoni ápolása, gondozása vagy saját lakás magánerőből történő építése céljából került sor, és a tag erre az időre a nyugdíjjárulékot megfizette, szolgálati idő legfeljebb azonban 1992. december 31-ig vehető figyelembe.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett időtartam naptári napjait a tag átlagkeresetének kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni, ha a foglalkoztatási kötelezettség szünetelésének időtartamára munkanap-jóváírás nem történt.
44. § (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni a közös gazdaságban családtagként végzett munkával eltöltött azokat a naptári éveket is, amelyeket a mezőgazdasági szövetkezet tagjának az 1975. július 1-je előtt előterjesztett kérelme alapján hozott jogerős határozattal az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) nyugdíjévnek ismert el.
(2) A mezőgazdasági szövetkezet tagjának a közös munkában munka-megállapodás nélkül részt vevő családtagjánál szolgálati időként a biztosításban töltött napokat lehet figyelembe venni.
45. § (1) A szakszövetkezeti tag szolgálati idejének a számításánál alapul szolgáló munkanapok figyelembevételére a 42. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a naptári évnek azt a részét, amely alatt a tag egyéb jogviszony alapján is biztosított volt, vagy társadalombiztosítási járulékot fizetett, illetőleg utána társadalombiztosítási járulékot fizettek, nem szakszövetkezeti tagság alapján szerzett szolgálati időként kell számításba venni.
(2) Szolgálati időnek számít a szakszövetkezeti tagságnak az az ideje, amelyre a tag a havi 1200 forint társadalombiztosítási járulék és a havi 200 forint szakszövetkezeti járulék közötti különbözetet megfizette.
46. § (1) Szakszövetkezet vagy jogelődje tagjaként 1971. január 1-je előtt eltöltött azok a naptári évek számítanak szolgálati időnek, amelyeket a tag 1973. december 31-ig előterjesztett kérelme alapján hozott jogerős határozattal az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) nyugdíjévnek ismerte el.
(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni a volt szakszövetkezeti tag tagsági idejéből azt az időszakot, amelyet a 70/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet 14. §-ában foglaltak szerint elismertek.
47. § (1) A mezőgazdasági szövetkezeti tagsági viszony megszűnését követő betegségi, illetőleg szülési segélyezés időtartamát szolgálati idő szempontjából úgy kell tekinteni, mintha ezalatt a tagsági viszony fennállott volna.
(2) A mezőgazdasági szövetkezeti tagok szolgálati idejének a számítására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell arra a tagra is, aki mezőgazdasági szövetkezetben javító-nevelő munkát végzett.
48. § Szolgálati időként kell figyelembe venni a mezőgazdasági szakcsoport tagjaként, illetőleg az egyéni gazdálkodóként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a tag, az egyéni gazdálkodó társadalombiztosítási járulékot fizetett.
49. § (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni az egyházi személynek, illetőleg a szerzetesrendi tagnak e minőségben, valamint a diakonissza nővérek és a Szociális Misszió Társulat nővéreinek ilyen minőségben munkában eltöltött idejét.
(2) Az egyházi személyként és a szerzetesrendi tagként szerzett szolgálati időt az egyházi szervek által kiállított igazolás alapján lehet figyelembe venni.
50. § A nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személynek ebben a minőségben eltöltött idejét szolgálati időként kell figyelembe venni.
51. § (1) A szolgálati idő számításánál figyelembe kell venni a magyar állampolgár 1967. december 31-e előtti időben fennállott külföldi munkavállalásának a tartamát, ha
a) a munkavállalást az erre feljogosított szerv engedélyezte;
b) a munkavállalásra államközi egyezmény, illetőleg magyar külkereskedelmi szervek által kötött egyezmény végrehajtásaként került sor, és
c) az állampolgár külföldi munkavállalását megelőzően Magyarországon munkaviszonyban állott.
(2) Az 1967. december 31-e után fennállott külföldi munkavállalás tartamát szolgálati időként akkor lehet figyelembe venni, ha a magyar állampolgár
a) a munkavállalásra 1989. október 25-e előtt az erre feljogosított szervtől engedélyt kapott, és
b) az előírt nyugdíjjárulékot (társadalombiztosítási járulékot) megfizette.
(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell arra a magyar állampolgárra is, aki külföldön – a közép- és felsőfokú oktatás keretében folytatott tanulmányokat kivéve – olyan tevékenységet folytatott, amelyre
a) államközi egyezmény alapján külföldi alapítványból, nemzetközi szervezet által biztosított keretből,
b) külföldi szervnél – magánkezdeményezésre – pályázat elnyerésével vagy meghívás alapján ösztöndíjban részesült.
(4) Ha a magyar állampolgár 1992. február 29-ét követően vállal külföldön munkát, illetőleg lesz ösztöndíjas, szolgálati időt megállapodás alapján szerezhet.
(5) Az előadóművész 1975. június 30-a után fennállott külföldi munkavállalásának a tartamát szolgálati időként kell figyelembe venni akkor, ha
a) a munkavállalásra 1989. október 25-e előtt az erre feljogosított szerv engedélye alapján vagy magyar impresszáló szerv közreműködésével került sor,
b) a munkavállalás tartama egyhuzamban harminc napnál hosszabb, és
c) az előírt nyugdíjjárulékot (társadalombiztosítási járulékot) megfizette.
(6) A (2)–(4) bekezdések szerint kell szolgálati időnek számításba venni az olyan országban fennállott munkavállalás idejét, amely a Magyarországgal kötött szociálpolitikai egyezmény alapján szolgálati időként nem vehető figyelembe.
52. § (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni:
a) a magángyakorlatot folytató és az 1954. május 1-je előtt ügyvédi munkaközösségben működő ügyvédnek kamarai tagként eltöltött azt az idejét, amelyre nyugdíjjárulékot fizetett;
b) az ügyvédi munkaközösség tagjaként 1954. április 30-a és 1983. december 31-e között eltöltött időt;
c) az 1983. december 31-e után ügyvédi munkaközösség tagjaként eltöltött azt az időt, amelyre a tag társadalombiztosítási járulékot fizetett.
(2) Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni az ügyvédi munkaközösségi tagság 1984. január 1-je előtti harminc napot meghaladó azt a tartamát, amely alatt az ügyvéd neki felróható okból működést nem fejtett ki.
(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a tag társadalombiztosítási járulékot fizetett.
(4) Szolgálati időként kell figyelembe venni az ügyvédi és jogtanácsosi munkaközösség tagjaként 1988. december 31-e után, továbbá az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, valamint a szabadalmi ügyvivői társaság tagjaként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre a járulékot megfizették.
(5) Szolgálati időként kell figyelembe venni a közjegyzőként 1991. december 31-ét követően eltöltött időszaknak azt a tartamát, amelyre a közjegyző társadalombiztosítási járulékot fizetett.
(6) Szolgálati időként kell figyelembe venni az önálló bírósági végrehajtóként 1995. március 31-ét követően eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre az önálló bírósági végrehajtó társadalombiztosítási járulékot fizetett.
53. § A külföldi felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időt a Tny. 41. § (5) bekezdésben említett honosítás, illetőleg beszámítás igazolása nélkül is figyelembe kell venni, ha a hallgató
a) magyar ösztöndíjasként, vagy
b) az illetékes magyar hatóság engedélyével államközi egyezmény alapján külföldi alapítványból, nemzetközi szervezet által biztosított keretből, külföldi szervnél – magánkezdeményezésre – pályázat elnyerésével vagy meghívás alapján ösztöndíjban részesült, és így végezte tanulmányait.
54. § 1996. december 31-ét követően és 1997. december 13-át megelőzően szolgálati időnek számít a szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotó tevékenység, előadóművészi tevékenység ideje, ha a mű, illetőleg az előadás felhasználására szerződést kötöttek, és ennek alapján a szerző, előadóművész díjazásban részesül, kivéve, ha a díjazás
a) nyilvánosságra hozott irodalmi, kulturális, tudományos és ismeretterjesztő mű, műfordítás,
b) nyilvánosan tartott ismeretterjesztő, kulturális vagy tudományos előadás – ha a díj kifizetője költségvetési szerv vagy intézmény irodalmi, kulturális vagy tudományos tevékenységet végző egyesület, közalapítvány, közhasznú társaság, amelynek fő tevékenysége a fent említett szerzői jogi védelem alá tartozó művek és előadások felhasználása,
c) irodalmi mű, színmű, zenés színmű, táncjáték vagy némajáték, zenemű szöveggel vagy anélkül,
d) rádió- vagy televíziójáték, filmalkotás,
e) képzőművészeti alkotás vagy azok terve, valamint az alkotás restaurálása (festészet, szobrászat, érmészet, képgrafika, alkalmazott grafika, könyvművészet, videoművészet, multimédia, látványtervezés, intermédia és művészeti kommunikáció),
f) iparművészeti alkotás vagy azok terve, valamint az alkotás restaurálása (belsőépítészet és bútortervezés, textilművészet, öltözködéskultúra, bőrművészet, kerámia, porcelánművészet, üvegművészet, ötvösség, fémművesség, színházi és film kosztüm- és díszlettervezés, látványtervezés, ipari formatervezés, papírművészet, animáció, rajzfilm, alkalmazott grafika),
g) fotóművészeti alkotás
megjelenéséből vagy előadásából származik.
55. § (1) Az 54. §-ban említett szolgálati idő szempontjából elismerhető tevékenységnek tekinthető a szerzői jogról szóló jogszabályok szerint szerzői jogi védelem alá tartozó művek közül az 54. § a), c), d), e), f), g) pontjaiban nem említett művek [így különösen a számítógépi programalkotások és a hozzájuk tartozó dokumentációk (szoftver), építészeti alkotások, épületegyüttesek, illetőleg városépítészeti együttesek tervei] létrehozása, valamint az 54. § b) pontjában és e § (4) bekezdésében meghatározott kivételek közé nem tartozó előadások megtartása.
(2) Az 54. § alkalmazásánál
a) a szerzői jogi védelem alá eső személyes alkotótevékenység esetében az 1996. december 31-e utáni időpontban kötött felhasználási szerződés alapján kifizetett, nyugdíjjárulék-alapot képező cím minden 3300 forintja után – a töredék maradványösszeg figyelmen kívül hagyásával – egy naptári napot, de naptári évenként – függetlenül a felhasználási szerződések számától – legfeljebb 365 napot,
b) az 54. § b) pontja szerinti az (1) bekezdés hatálya alá eső előadások esetében – ha az előadás megtartására 1996. december 31-e utáni időpontban kötöttek szerződést – előadásonként egy napot, de naptári évenként legfeljebb 365 napot
kell szolgálati időként figyelembe venni.
(3) Az 54. § a) pontjában meghatározott mű akkor tekintendő nyilvánosságra hozottnak, ha
a) felhasználására a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 26–28. és 30. §-a, valamint a végrehajtására kiadott 9/1969. (XII. 29.) MM rendelet 21. §-a alapján felhasználási szerződést kötöttek, és
b) a mű bármilyen hordozón rögzített példánya a felhasználónál rendelkezésre áll, és a Szerzői Jogvédő Hivatalnál történt nyilvántartásba vétellel vagy más módon bizonyítható, hogy a mű a felhasználás megkezdésekor már létezett, valamint
c) a mű felhasználási szerződés szerinti rendes felhasználása ténylegesen megtörtént, és ennek alapján a művet legalább 500 példányban kiadták, vagy legalább 10 példányban közkönyvtárban a mű bárki számára hozzáférhetővé vált.
(4) Az előadás akkor tekintendő nyilvánosan tartottnak, ha
a) az előadás megtartására és/vagy az Szjt. 49. § (1)–(2) bekezdés szerinti, az előadás megtartását követő további felhasználására az Szjt. 26–28. § megfelelő alkalmazásával az 54. § b) pontjában felsorolt szervezetekkel írásban felhasználási szerződést kötöttek, és
b) az előadás szerződés szerinti rendes felhasználása ténylegesen megtörtént, és ennek alapján az előadás bárki számára hozzáférhetővé vált.
56. § (1) Az arányos szolgálati időt (Tny. 39. §) a nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartó lap kiállítására és vezetésére kötelezett számítja ki. A szolgálati időt az adott naptári évre (évben) – a biztosítási jogviszony időtartamára – úgy kell kiszámítani, hogy
a) meg kell állapítani az említett időszak alatt elért nyugdíjjárulék-köteles keresetet (jövedelmet) és az erre az időszakra – a (2) bekezdés szerint – számított minimálbér összegét,
b) ha az adott naptári időszakban ténylegesen elért nyugdíjjárulék-köteles kereset kevesebb, mint az ugyanazon időszakra vonatkozó minimálbér összege, akkor a nyugdíjjárulék-köteles kereset (jövedelem) összegét el kell osztani az a) pont szerint megállapított minimálbér összegével, majd
c) az így kapott hányadost meg kell szorozni az adott időszak naptári napjainak számával. Ha az eredmény nem egész szám, azt egész számra fel kell kerekíteni.
(2) Az (1) bekezdésben említett időszakok teljes tartamára figyelembe vehető minimálbér számításánál – ha a biztosítási jogviszony a naptári hónap (hónapok) teljes időtartama alatt fennállt – naptári hónaponként a mindenkor érvényes minimálbér havi összegét, ha pedig a biztosítási jogviszony nem teljes naptári hónapon át áll fenn, egy naptári napra a mindenkor érvényes minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni. Az adott időszakra vonatkozó minimálbér számításánál figyelmen kívül kell hagyni annak az időszaknak a naptári napjait, amelyeken a biztosítás szünetelt vagy a biztosítottnak nem volt nyugdíjjárulék-köteles keresete (jövedelme).
57. § Azoknál a dolgozóknál, akik munkaviszonyuk keretében az üzem működése vagy foglalkozásuk jellege folytán a naptári hétnek csak egyes napjain végeznek munkát, a biztosításban töltött időből a tényleges munkavégzés napjait lehet csak szolgálati időként számításba venni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra, akiknek a heti munkaideje a munkakörükre irányadó teljes heti munkaidőnek legalább a felét eléri, és a kereset (jövedelem) összege a minimális bér összegét meghaladja.
58. § (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időt, amely a munkaviszony jogellenes megszüntetésétől annak helyreállításáig, vagy utóbbi mellőzése esetén a munkaviszony jogellenes megszüntetésének – az arra hivatott szerv által történő – megállapításáig telt el.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a szövetkezeti tagsági viszony jogellenes megszüntetése esetén is. Arra az időre, amely alatt a mezőgazdasági szövetkezeti tag tagsági viszonyának a jogellenes megszüntetése miatt munkát nem végezhetett, annyi munkaegységet, illetőleg munkanapot kell naptári évenként figyelembe venni, amennyit ezalatt az idő alatt a vele azonos vagy hasonló munkakörben dolgozó tagok a szövetkezetben átlagosan teljesítettek.
59. § Az 56–58. §-okban foglaltakat az 1997. december 31-ét követően szerzett szolgálati időre is alkalmazni kell.
60. § Az élettárs özvegyi nyugdíjra jogosultságának elismeréséhez az együttélés időtartama alatti lakcímet hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni. Ha az együttélés időtartama bizonyított, az élettárs özvegyi nyugdíjra jogosultságát az élettársak eltérő lakcíme nem érinti.
61. § Az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósításának időtartamához [Tny. 47. §-a (1) bekezdés] a gyermek fogyatékosságát, illetőleg tartósan fennálló betegségét a családi pótlékra vonatkozó rendelkezésekben foglaltaknak megfelelően kell igazolni.
62. § (1) Ha a jogszerző nem nyugdíjasként halt meg, az özvegyi nyugdíj alapját képező rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat olyan összegben kell megállapítani, mint ami az elhunytat halála időpontjában a III. csoportos rokkantságra tekintettel megillette volna.
(2) A Tny. 50. § (4) bekezdés alapján özvegyi nyugdíj a Tny. 45–49., illetőleg a Tny. 53. §-aiban foglalt feltételek fennállása esetén jár.
(3) Ha az özvegy az 1998. január 1-je előtt elhunyt jogszerző jogán a saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjának folyósítása mellett a Tny. 50. § (1) bekezdés b) pontja alapján a 20 százalékos mértékű özvegyi nyugdíj folyósítását kéri, az 1998. január 1-je előtt az együttfolyósítási összeghatárig részben folyósított vagy teljes egészében szüneteltetett özvegyi nyugdíj helyébe lépő, 1998. január 1-jétől járó 20 százalékos mértékű özvegyi nyugdíjat az 1998. január 1-jétől történő emelés szempontjából 1998. január 1-jét megelőző időponttól megállapított nyugellátásnak, baleseti hozzátartozói nyugdíjnak kell tekinteni.
(4) Ha az 1998. január 1-jét megelőzően elhunyt jogszerző jogán az özvegyi nyugdíjat első ízben 1998. január 1-jét követő időponttól állapítják meg, az özvegyi nyugdíjhoz emelés a megállapítást követő naptári év január 1. napjától jár.
(5) A Tny. 50. § (4) bekezdésének alkalmazásánál a Kormány által meghatározott összeghatár szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a saját jogú nyugellátás megállapítását követően elszenvedett üzemi baleset alapján megállapított baleseti járadékot, az ösztönző nyugdíjpótlékot, az egyes saját jogú nyugellátások emeléséről szóló 93/1992. (V. 10.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése szerinti emelést, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelést, illetőleg a nemzeti helytállásért járó pótlékot és a méltányosságból engedélyezett emelést.
(6) A saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj 1998. január 1-jétől havi 24 300 forint összeghatárig folyósítható együtt.
(7) A Tny. 50. §-a (2) bekezdésének alkalmazásánál a saját jogú, valamint az özvegyi nyugdíj együttes összege és a (6) bekezdésben meghatározott összeghatár közötti különbözetet ötven-ötven százalékban saját jogú, illetőleg özvegyi nyugdíjként kell kezelni.
63. § Az özvegyi nyugdíj megosztásánál [Tny. 51. § (1) bekezdés] azt az özvegyi nyugdíjat kell egyenlő arányban megosztani, amely a jogosultat (jogosultakat) a Tny. 50. § (1) bekezdés a)–b) pontja alapján megilletné. Az ideiglenes özvegyi nyugdíjra jogosultat (jogosultakat) az a) pont szerinti özvegyi nyugdíj arányos része, az özvegyi nyugdíjra jogosultat (jogosultakat) a b) pont szerinti özvegyi nyugdíj arányos része illeti meg.
64. § (1) A Tny. 54. §-ának (3) bekezdésében meghatározott gyermekek árvaellátásának folyósítása szünetel, ha a tartásra kötelezett hozzátartozó tartásra képessé válik.
(2) A Tny. 55. §-a (3) bekezdése b) pontjának alkalmazásánál felnőttoktatás keretében a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett tanulmányok idejét kell érteni (1993. évi LXXIX. törvény 78. §). Ha az oktatási intézmény minősítése kérdésében vita merül fel, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium véleménye az irányadó.
65. § (1) A szülői nyugdíjra jogosultság szempontjából a szülő (nagyszülő) akkor minősül túlnyomó részben eltartottnak [Tny. 58. § (1) bekezdés b) pont], ha nyugellátása, hozzátartozói nyugellátása gyermeke (unokája) elhalálozásának időpontjában nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.
(2) A Tny. 59. § (1) bekezdés alkalmazása szempontjából a szülői nyugdíj összege a Tny. 50. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértékű özvegyi nyugdíjjal azonos.
66. § (1) Ha a hozzátartozói nyugdíjigény benyújtásánál a jogszerző halálát bizonyító anyakönyvi kivonat nem áll rendelkezésre, de az ellátást igénylő hozzátartozó bizonyítja, hogy az eltűnés megállapítását, a holttá nyilvánítást (halál tényének megállapítását) bíróságnál kezdeményezte, az eljárást az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 37. §-a alapján fel kell függeszteni. A bírói ítélet jogerőre emelkedését követő 6 hónapon belüli újabb jelentkezés esetén a hozzátartozói nyugellátást, baleseti nyugellátást a felfüggesztést megelőző igénybejelentés napját alapul véve kell a Tny. 64. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával megállapítani.
(2) Az eljárás felfüggesztéséről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek határozatot kell hozni.
67. § (1) Ha az érdekelt a rögzített nyugdíj megállapítása, illetőleg a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után, 365 napi szolgálati idő megszerzése nélkül nyugdíjat igényel vagy mégis kéri a rögzített nyugdíj folyósítását, kérését (igényét) új igénybejelentésnek tekintve az általános szabályok szerint kell elbírálni. A határozatban a rögzített nyugdíjat vissza kell vonni.
(2) A rögzített nyugdíj megállapítása után meghalt személy hozzátartozóinak igényét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv bírálja el, illetőleg hoz határozatot az általános szabályok szerint. Határozatából ki kell tűnnie, hogy a meghalt személy választhatott volna-e két nyugdíj között. Ha igen, a folyósítás megindításakor az özvegy is választhat. A nyugdíjfolyósító szerv erről határozatot hoz.
68. § Külföldi szervnek vagy személynek arra a megkeresésére, kérelmére, amely biztosításban töltött idő igazoltatására irányul, vagy nyugellátással kapcsolatos, a választ, határozatot – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével – közvetlenül a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság adja meg (küldi el).
69. § A nyugellátásnak a szociálpolitikai egyezmény alapján történő megállapításáig a magyar nyugdíjbiztosítási szerv által – kizárólag a Magyarországon szerzett szolgálati idő és kereset alapján – megállapított és folyósított nyugdíjrész összegét előlegként kell kezelni, és az egyezmény szerinti nyugellátás összegébe be kell számítani.
70. § Az 1997. december 31-ét követő és 1999. január 1-je előtti időponttól megállapításra kerülő árvaellátás Tny. 56. § (4) bekezdése szerinti legkisebb összege havi 11 700 forint.
71. § Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszüntetéséről a Tny. 65. § (2) bekezdésének b) pontjának megfelelően akkor sem kell határozatot hozni, ha az ideiglenes özvegyi nyugdíj a Tny. 47. § (1) bekezdés alapján a házastárs halálát követő egy év után is jár.
72. § (1) Ha a baleseti rokkantsági nyugdíjra, baleseti hozzátartozói nyugellátásra jogosultság megállapításához szükséges, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv helyszíni vizsgálatot tarthat. A vizsgálat alkalmával a foglalkoztató köteles a szükséges felvilágosítást megadni.
(2) A Vasutak által foglalkoztatottat ért üzemi balesetet a szolgálati főnökség az igényelt ellátásnak megfelelően a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóságnak vagy a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt.-nek (a továbbiakban: GYSEV Rt.) köteles bejelenteni. Ha a baleset körülményeinek megvizsgálása az ellátás megállapítása szempontjából szükséges, azt a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság vagy a GYSEV Rt. végzi.
73. § (1) Arra az időre, amely alatt a jogosult – beleszámítva az őrizetbe vétel idejét is – harminc napot meghaladóan előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztését tölti, nyugellátását, baleseti rokkantsági nyugdíjat, hozzátartozói baleseti és hozzátartozói nyugellátását szüneteltetni kell, illetőleg, ha kéri azt az általa – visszavonásig érvényes – szabályszerű meghatalmazással ellátott személy kezéhez vagy a büntetés-végrehajtási intézethez kell részére folyósítani.
(2) A szüneteltetett nyugellátást, baleseti rokkantsági nyugdíjat, hozzátartozói, baleseti hozzátartozói nyugellátást a büntetőeljárás befejezése, illetőleg a szabadságvesztés letöltése után egy éven belül előterjesztett kérelemre a jogosult részére egy összegben ki kell utalni.
74. § Nyugdíjfolyósító szerv: a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, a Vasutak nyugdíjasai, illetőleg ezek hozzátartozói vonatkozásában pedig a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság.
75. § (1) Annak a nyugellátását, baleseti rokkantsági nyugdíját, baleseti hozzátartozói nyugellátását, aki érvényes útlevéllel átmenetileg külföldön tartózkodik, belföldön vezetett átutalási betétszámlájára vagy belföldi meghatalmazottja részére kell folyósítani. A meghatalmazott nevét és címét az ellátásra jogosultnak a nyugdíjfolyósító szerv tudomására kell hoznia.
(2) A nyugdíjas átmeneti külföldi tartózkodása esetén – a reá irányadó devizajogszabályok szerint – kérheti ellátása külföldre utalását.
(3) Ha a devizabelföldi nyugdíjas külföldi tartózkodása az egy évet meghaladja, a 76. § (3) bekezdés szerinti adategyeztetésre vonatkozó rendelkezések reá is kiterjednek. Az adategyeztetés módjára a nyugdíjfolyósító szerv a közreműködő pénzintézettel megállapodást köthet. A külföldi tartózkodás miatt ki nem fizetett nyugellátást, baleseti rokkantsági nyugdíjat, hozzátartozói, hozzátartozói baleseti nyugellátást a jogosult hazaérkezése után kérelmére ki kell fizetni.
76. § (1) Ha a Tny. 77. §-ában meghatározott személy a Vasutak dolgozója volt, az igényt a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság, illetőleg a GYSEV Rt. bírálja el.
(2) A megállapított nyugellátást, baleseti nyugellátást a nyugdíjfolyósító szerv a Pénzintézeti Központ Bank Rt.-hez, illetőleg a nyugdíjasnak az első folyósítást követően előterjesztett kérésére egyéb – a nyugdíjfolyósító szervvel az ellátások utalására szerződéses kapcsolatban álló – pénzintézethez utalja. Ugyanígy kell eljárni, ha külföldön élő személy az ország elhagyását megelőző időponttól megállapított nyugellátásának, baleseti nyugellátásának folyósítását kéri.
(3) A nyugdíjfolyósító szerv a (2) bekezdés hatálya alá tartozó személyre nézve minden naptári évben legfeljebb kétszer adategyeztetést végez. Az ebből a célból kiküldött nyomtatványt a nyugellátásban, baleseti nyugellátásban részesülőnek megfelelően kitöltve, aláírva és közjegyző vagy hatóság által hitelesítve vissza kell küldenie. Ha a kitöltött nyomtatvány 90 napon belül nem érkezik vissza vagy visszaérkezik, de abból a jogosultság fennállása nem tűnik ki, az ellátás folyósítását a határidő lejárta vagy a visszaérkezés napját követő második naptári hónap első napjával fel kell függeszteni. Későbbi hiánypótlás esetében az ellátást – a Tny. 80. §-a (1) bekezdésében foglaltakat is alkalmazva – tovább kell folyósítani. Az adategyeztetés módjára a nyugdíjfolyósító szerv a közreműködő pénzintézettel megállapodást köthet.
77. § A megtérítési követelés az ellátás mindenkori esedékességétől számított öt éven belül érvényesíthető.
78. § (1) A Tny. 87–88. §-án alapuló és a Tny. 6. §-a szerinti ellátás megtérítésére irányuló követelést az a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv – a Vasutaknál a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság – érvényesíti, amely a megtérítendő ellátást megállapította. A megtérítendő összeget az illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz (kirendeltséghez) kell befizetni.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti megtérítési igényt a nyugdíjfolyósító szerv érvényesíti, a megtérítendő összeget a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz, a Vasutaknál pedig a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatósághoz kell befizetni.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakból adódó elszámolás módjáról az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója megállapodást köt.
79. § A 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet 16. §-ában említett szakellenőrzés során a kirovásra kerülő társadalombiztosítási, egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék, baleseti járulék, továbbá a bírság iránti követelés érvényesítésére a fizetési meghagyást a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv.
80. § (1) A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetése, illetőleg megtérítése érdekében határozatot kell hozni. Ha a jogalap nélkül felvett ellátással kapcsolatban visszafizetési kötelezettség nem állapítható meg, a megtérítés iránt fizetési meghagyással kell intézkedni. A nyugdíjbiztosítási igazgatási, illetőleg nyugdíjfolyósító szerv egyéb követelését is fizetési meghagyással érvényesíti.
(2) A Tny. 6. §-a szerinti ellátás jogalap nélküli felvétele esetén a visszafizetésre, illetőleg a megtérítésre kötelező határozatot a nyugdíjfolyósító szerv hozza. Ha azonban a túlfizetés az ellátás helytelen megállapítása miatt történt, az azt megállapító szerv hoz módosító határozatot, amelynek rendelkező részében utal arra, hogy a visszafizetésre kötelező határozatot a nyugdíjfolyósító szerv hozza meg.
(3) A módosítást és a visszafizetésre kötelezést illetően abban az esetben is külön-külön határozatot kell hozni, ha az ellátást helytelenül megállapító határozatot a nyugdíjfolyósító szervnek kell módosítania.
(4) A levonást a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedése után lehet megkezdeni.
81. § (1) A jogalap nélkül felvett saját jogú nyugellátást, hozzátartozói nyugellátást elsősorban a saját jogú nyugellátásból, hozzátartozói nyugellátásból kell levonni. Árvaellátásból csak az árvaellátás címén jogalap nélkül felvett összeg vonható le. A levonás a folyósított ellátás ötven százalékát nem haladhatja meg.
(2) Ha a visszafizetésre kötelező határozat az ellátás megszüntetése miatt nem hajtható végre, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvénynek megfelelően kell eljárni.
82. § Ha a nyugdíj megállapításakor az egyéni vállalkozónak, illetőleg a társas vállalkozás tagjának járuléktartozása van, a nyugdíjfolyósító szerv a tartozást a nyugdíjból havi részletekben levonhatja.
83. § A visszafizetésre kötelezett halála esetén a követelés meg nem térült összegét – az örökség erejéig – az örököstől be kell hajtani. A hozzátartozó saját jogú vagy hozzátartozói nyugellátásából – ide nem értve a Tny. 83. §-ának (2) bekezdése szerint kifizetett összeget – a meg nem térült tartozást levonni, illetőleg azt a hozzátartozótól behajtani nem lehet.
84. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv első fokú határozata ellen az érintett nyugdíjigénylő az első fokú határozat kézhezvételét követő 15 napon belül fellebbezést nyújthat be az első fokú határozatot hozó nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez. A fellebbezést határozattal kell elbírálni.
(2) A másodfokú határozat elleni keresetet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kell benyújtani az első fokú határozatot hozó nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz.
(3) Ha nincs kizáró ok, a megállapított nyugellátást, baleseti nyugellátást annak ellenére folyósítani kell, hogy az ellátást megállapító határozat ellen az érintett fellebbezett vagy keresettel bírósághoz fordult.
(4) Ha a kereset elbírálása során vitássá válik, hogy az igénylő korkedvezményes munkakörben dolgozott-e, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság a 7. § (2) bekezdésében meghatározott szervekkel egyeztetett véleményt ad.
85. § (1) A Tny. 97–98. §-ainak alkalmazása szempontjából nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, illetőleg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv alatt
a) a foglalkoztató és egyéb szerv lakcíme (telephelyének címe), illetőleg
b) a nyugdíjas lakóhelye
szerint illetékes megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságot (kirendeltséget) kell érteni.
(2) A Tny. 97. § (3) bekezdés szerinti esetben a nyugellátás folyósítását érintő tényt, adatot a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak (ha az ellátást a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatósága állapította meg a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóságnak) kell bejelenteni. A bejelentési kötelezettség teljesítésének határideje a változást követő 15. nap.
86. § (1) A társadalombiztosítási egyéni nyilvántartás részeként Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lapot (a továbbiakban: nyilvántartó lapot) kell kiállítani a Tbj. 5. §-ának (1)–(2) bekezdésében említett biztosítottakról, továbbá a Tbj. 34. §-ában foglaltak alapján szolgálati idő szerzésére irányuló megállapodást kötött személyről.
(2) Nyilvántartó lapot kell kiállítani a Tbj. 26. §-ában említett gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, keresetpótló juttatásban, munkanélküli járadékban, nyugdíj előtti munkanélküli segélyben részesülő személyről.
(3) Nyilvántartó lapot kell kiállítani az egyházi személyről és a szerzetesrend tagjáról.
(4) Nem kell nyilvántartó lapot kiállítani a saját jogú nyugdíjas – ide nem értve a rögzített nyugdíjjal rendelkező – foglalkoztatottról.
87. § (1) A nyilvántartó lapot köteles kiállítani
a) a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a)–b), valamint f)–g) pontjában és a (2) bekezdésben meghatározott biztosítottakról az összesítő elszámolás benyújtására kötelezett foglalkoztató,
b) a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének c) pontjában említett tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóról a szerződést kötő gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó,
c) a Tbj. 34. §-a alapján szolgálati idő szerzésére megállapodást kötő személyről a megállapodást kötő igazgatási szerv,
d) a Tbj. 26. §-a (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesülő személyről a segélyt, támogatást, illetve díjat folyósító szerv, a Tbj. 34. § (5) bekezdése szerinti gyermekgondozási segély folyósítása nélkül gyermeknevelési idő elismerésére megállapodást kötő személyről a megállapodást kötő igazgatási szerv,
e) a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerinti keresetpótló juttatásban, munkanélküli járadékban, nyugdíj előtti munkanélküli segélyben (a továbbiakban: munkanélküli ellátásban) részesülő személyről az ellátást megállapító és folyósító szerv,
f) a Tbj. 26. §-ának (3) bekezdése szerinti egyházi személyről, a szerzetesrend tagjáról az illetékes egyházi szerv,
g) a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerinti egyéni vállalkozóról az illetékes egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség),
h) a biztosítás megszűnését követően táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesülő személyről az ellátást megállapító és folyósító egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség), a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltató, ha az ellátást megállapította és folyósítja.
(2) Az (1) bekezdés c), g) pontja szerinti esetben a nyilvántartó lapot a kötelezett a megállapodás megkötésétől, illetőleg a bejelentéstől számított 15 napon belül, az (1) bekezdés d) pontjában megjelölt gyermekgondozási segély, és a az (1) bekezdés h) pont szerinti esetben, ha az ellátásnak biztosítási előzménye nincs, a folyósítás megszűnésétől számított 15 napon belül állítja ki.
(3) A nyilvántartó lap kiállítására vonatkozó részletes tájékoztatást az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság „Útmutató”-ja tartalmazza. Az „Útmutató”-t az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv – a Vasutaknál a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság – a nyilvántartás kiállítására kötelezettek rendelkezésére bocsátja, és a Társadalombiztosítási Közlönyben is közzétételre kerül.
88. § (1) A nyilvántartó lap kiállítására kötelezett foglalkoztató a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósággal (kirendeltséggel) kötött megállapodás alapján a nyilvántartó lap adattartalmát az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által rendszeresített és a kötelezett részére térítésmentesen rendelkezésre bocsátott számítógépes programmal is előállíthatja, és az adatszolgáltatási kötelezettségét számítógépes adathordozón is teljesítheti.
(2) A 20 főnél több biztosítottról történő adatszolgáltatás esetén a foglalkoztató köteles a nyilvántartó lapot az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által rendszeresített és a kötelezettek rendelkezésére bocsátott számítógépes programmal előállítani, és adatszolgáltatási kötelezettségét számítógépes adathordozón teljesíteni. Ez alól kérelemre az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) felmentést adhat azzal, hogy az adatszolgáltatást a foglalkoztató az előírt nyomtatványon is teljesítheti.
(3) Az adatszolgáltatás teljesítése – figyelemmel az (1)–(2) bekezdésben foglaltakra is – kizárólag a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által kiadott nyomtatvány, illetve számítógépes program felhasználásával történhet.
(4) Az adatszolgáltatás és nyilvántartás általánostól eltérő rendjére az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megállapodást köthet.
89. § (1) A nyilvántartó lap vezetésére kötelezett foglalkoztató a számítógépes programot, illetőleg a nyomtatványt az erre a célra rendszeresített „Adatlap” kitöltésével és leadásával a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságon (kirendeltségen) igényelheti, amiről visszaigazolást kap. Az „Adatlap”-ot az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság a Társadalombiztosítási Közlönyben is közzéteszi.
(2) A nyilvántartó lapot a foglalkoztatónak a tárgyév december 31. napjával minden biztosítottra vonatkozóan le kell zárnia, és a biztosítottak születési dátuma szerinti rendezettségben a jegyzék, valamint az adathordozó átvételekor a nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) által kiadott visszaigazoló lap kíséretében a tárgyévet követő év február hónap 20. napjáig a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) részére meg kell küldeni.
(3) Az adatszolgáltatásnak a (2) bekezdésben megadott határidő előtti teljesítésére vonatkozóan a foglalkoztató és az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megállapodást köthet.
(4) A nyilvántartó lapokról két példányban jegyzéket kell készíteni. A jegyzéknek az (1) bekezdésben megadott rendezettségben az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
– sorszám,
– biztosított neve,
– biztosított anyja neve,
– születési dátum,
– TAJ-szám.
A jegyzéket a munkáltatónak cégbélyegzővel és cégszerű aláírással kell záradékolnia.
(5) A nyilvántartó lapot soron kívül le kell zárni, és a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) részére meg kell küldeni, ha
a) a biztosított a nyugdíj megállapítására igényt terjeszt elő,
b) a biztosított jogán hozzátartozói, baleseti hozzátartozói igényt terjesztenek elő,
c) a nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) kéri.
(6) Ha a nyilvántartó lap vezetésére kötelezett foglalkoztató jogutód nélkül megszűnik, a (4) bekezdésben említett adatszolgáltatást a foglalkoztató megszűnését követő 30 napon belül kell teljesíteni.
90. § (1) A házastárs 1998. január 1-je előtti halála esetén a Tny. 50. § (4) bekezdésében foglaltak alkalmazását nem kell kérnie annak, akinek saját jogú nyugellátása az özvegyi nyugdíj összege miatt, vagy akinek özvegyi nyugdíja saját jogú nyugellátásának összege miatt szünetel, továbbá akinek saját jogú nyugellátását az özvegyi nyugdíjjal, baleseti özvegyi nyugdíjjal a 62. § (6) bekezdésben meghatározott összeghatárig folyósítják. A kedvezőbb ellátást a nyugdíjfolyósító szervek 1998. január 1-jétől kezdődően hivatalból – külön kérelem nélkül – megállapítják és folyósítják. A 20 százalékos mértékű özvegyi nyugdíj összegéről határozatot hoznak.
(2) Annak, aki 1998. január 1-je előtt megözvegyült és nem igényelte az özvegyi nyugdíj megállapítását, továbbá aki az 1997. évi LXXXI. törvény alapján vált jogosulttá özvegyi nyugdíjra, a Tny. 64. §-a szerint kell igényét előterjesztenie.
(3) Az, aki az 1998. január 1-je előtt hatályos rendelkezések szerint özvegyi nyugdíjban részesül, a saját jogú nyugellátása, baleseti rokkantsági nyugdíja megállapításának időpontjától kezdődően – legkorábban 1998. január 1-jétől – jogosult a Tny. 50. § (1) bekezdés b) pont szerinti 20 százalékos mértékű özvegyi nyugdíjra. Ha számára kedvezőbb, választhatja a saját jogú nyugellátás és az özvegyi, baleseti özvegyi nyugdíj együttfolyósítását a Kormány rendeletében meghatározott összeghatárig.
(4) Az 1998. január 1-je előtti időponttól megállapított özvegyi nyugdíj feléledése esetén az özvegyi nyugdíj változatlanul ötven százalékos, feltéve, hogy az özvegynek saját jogán nyugdíjat nem állapítottak meg.
(5) A mezőgazdasági szövetkezeti járadékok és a növelt összegű szakszövetkezeti járadékok folyósítására és megszüntetésére az e rendeletben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(6) A nyugellátások évenkénti rendszeres emelésének mértéke és módszere (Tny. 62. §) szempontjából a bányásznyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, a szolgálati nyugdíjat, az előnyugdíjat társadalombiztosítási nyugellátásnak kell tekinteni.
91. § Ez a rendelet 1998. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit az 1997. december 31-ét követő időponttól megállapított ellátásokra kell alkalmazni.
| Munkakör | Munkakör leírása | Korkedvezmény hatálya | |||
| 1. Föld alatt végzett munka | |||||
| Vájár, segédvájár (aknavájár, bányamentő, brigád-, csapat-, csoport-, front-, harmadvezető vájár, előfúró elővájár, előkészítő és fejtési vájár, feltáró vájár, fenntartó vájár, főtecsavarozó vájár, fejtőpajzs és vándorbiztosító berendezést kezelő vájár, frontmester, injektáló vájár, iszapoló vájár, iszapmester, jövesztő vájár, kőporöv készítő vájár, kőműves vájár, lakatos vájár, meddős vájár, mintavevő vájár, műszaki fejlesztési vájár, omlasztó vájár, réselő gépkezelő vájár, robbanó anyagszállítást ellenőrző vájár, robbanóanyag kiadó vájár, robbantókamra kezelő, vezető vájár, robbantó vájár, lőmester, frontlőmester, körzeti lőmester, szénmaró és széngyalu kezelő vájár, TH gyűrű rabló vájár, tömedékelő vájár, tűzvédelmi vájár, vájár szakoktató) | Gondoskodás a biztonságos munkavégzés feltételeiről. A munka irányítása, termelés, jövesztés, rakodás, mintavétel. A különböző fúró-, fejtő-, rakodó- és biztosító berendezések kezelése, bányatérségek készítése, fenntartása, biztosítása. Omlasztás végzése, irányítása, biztosító szerkezetek visszanyerése. Robbantó vizsgával rendelkező vájár részéről a robbanóanyagok tárolásával, szállításával és a robbantással kapcsolatos munkák ellátása. Kutatófúrás esetében a mélyfúró, feltörési fúrógépek kezelése. Vájár szakmunkás-tanulók oktatása. | Bányászat. | |||
| Csapatcsillés (csapoló-, elővájó-, falazási-, feltáró-, fenntartó-, front-, csapatcsillés, műszaki fejlesztési csapatcsillés, csatlós vagy szállítócsillés munkakörben szerzett gyakorlat után a csapatra került segédmunkás) | A vájár által rábízott termelőmunka végzése, biztosítási anyag előkészítése, szállítóeszköz munkahelyre továbbítása, gépek szerelése, áthelyezése, sínfektetés, rakodás, gyámlyuk ásás, szerszámtisztítás, a munkahely közvetlen és teljes kiszolgálása termelőmunka közben. | Bányászat. | |||
| Csatlós (aknánál, lejtős és szintes pályánál fő-, másod-, segéd-, vezetőcsatlós, aknakapcsos, buktatós, csilleakasztó, csillekapcsoló, frajos, kapcsos, kuplis, siklófékes) | A bányaszállító vágatokban szállítás. Csillék összekapcsolása, csatlakoztatása, átállítása, átkapcsolása, rendezése, forgatása, siklófékek, csillefogók kezelése. Kötélhorgok, görgők, biztonsági berendezések karbantartása és tisztítása. A munkahelyek takarítása és víztelenítése. | Bányászat. | |||
| Szállító csillés [anyagbeadó, anyagmozgató, baligás, cúgos, csapoló, csillebeadó, csilleforgató, csillekísérő, csilleszámláló, csillerendező, csilletoló, csilleürítő, fabeadó, fékes garatos, kocsis, kiskocsis, nagykocsis, kutyás (facsille toló), légajtós, lóvezető, mozdonykísérő, robbanóanyag-szállító, sorompó nyitogató, urasági csillés, vipperes, vonatkísérő, vonatos] | Jelzések adása s fogadása valamennyi aknánál, a vízszintes és lejtős pályáknál, a fősiklónál, a főszállító vágatoknál. A gurítón leadott termék csapolása, csillébe rakása, szállítás elősegítése, üres csillének a munkahelyre leadása, csillék csatlakoztatása a kötélpályához, csilletolás kézi erővel, siklófék kezelése, fék- és egyéb szállítóberendezés karbantartása. Jelzések adása, vétele. A termeléshez szükséges anyagok szállítása, biztonsági berendezések karbantartása, takarítása, vágatok víztelenítése, seprése, lehullott anyagok eltakarítása, telt csille egyengetése, válogatás, a csillében maradt anyagok kitakarítása, a csillék kitisztítása. Váltók, légajtók, vonatjelző lámpák kezelése, vonatok kísérése, fékezése. Mozdony karbantartásánál, olajozásánál tisztításánál segédkezés. | Bányászat. | |||
| Bányaiparosok, szakmunkások, csapatra telepített vagy csapatokat közvetlenül kiszolgáló iparosok [ács, fúrómester, hegesztő, gumiszalag-, kaparószalag-, légcsőszerelő, kovács, aknakovács, tüzikovács, kőműves, lakatos: (elektrofront-, gép-, karbantartó-, mozdonyszerelő-lakatos), villanyszerelő, front-villanyszerelő, vízvezetékszerelő, vulkanizáló]. | A bányatérségek képzésével, felszerelésével, biztosításával, fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos szakmunkák végzése. Falazás, gépalapozás, aknakészítés, hajtás, vezérlécek felszerelése, járóosztályok, pihenők, létrák építése, sikló és ereszke készítése. Föld alatti szállítóberendezések helyszínre szállítása, szerelése, villamosberendezések szerelése, javítása és megelőző karbantartása. Hegesztőberendezések szállítása, szerelése, mozgatása és hegesztések végzése. | Bányászat, ha a dolgozó teljes munkaidejét föld alatt tölti. | |||
| Csapatra telepített vagy csapatokat közvetlenül kiszolgáló betanított és segédmunkások (bányafarabló, bányanapszámos, csavar utánhúzó, figuráns, fúrómunkás, kőporöv-készítő, mintavevő, operátor, penészsepregető, szállító, TH gyűrű rabló, ürszéktakarító, vasútfenntartó, -javító, karbantartó) | A bányabeli vasútpályák építése, fenntartása, karbantartása. Részvétel a szállításban, a termelvények csillébe rakásánál, betöltésénél, a főszállító vágatokhoz való továbbításánál, a TH gyűrűk, vastámok és egyéb biztosítóberendezések szétszedésénél. A biztosítási anyagok szállítása, a csavarok utánhúzása, munkahelyek és vágatok stb. tisztítása, takarítása. Műszeres bányafelmérési munkáknál segédkezés. Kutató-fúróberendezések szállítása, kezelése, mintavétel. | Bányászat, ha a dolgozó teljes munkaidejét föld alatt tölti. | |||
| Gépész, szállítógép-kezelő (csörlőkezelő, elektromos-, dízel-, sürített levegőjű mozdonyvezető, segédvezető és kezelő, függőszékpálya-kezelő, gumiszalag-kezelő, kaparószalag-kezelő, láncosvonszoló-kezelő, lejtősakna gépkezelő, szivattyúkezelő, vitlakezelő) | A gépek, szállítóberendezések kezelése, áttelepítése, tisztán tartása, kenése és karbantartása. Fejtő-, rakodó-, réselőgépek kisebb hibáinak helyszíni javítása. Bányatérségek világítóberendezéseinek javítása, jelzőberendezések kezelése. Gépterek, gépházak takarítása. A biztonsági és óvórendszabályok betartása és betartatása, jelzések vétele, továbbítása és végrehajtása. Mozdony vezetése, karbantartása, tisztítása, üzemanyaggal való ellátása, kenőolaj cseréje. Szivattyúk, kompresszorok kezelése, karbantartása. Az üzemzavar jelentése. | Bányászat. | |||
| Bányatechnikus, aknász, felvigyázó (alőr, felőr, főfelőr, főbányafelőr, bányafelmérő-, bányamentő-, biztonsági-, légvezetéki bányatechnikus, bányamentő állomásparancsnok-helyettes, front-, fő-, körletvezető, revier-, segéd-, szállításrendező aknász, hutmann, főhutmann, oberhutmann, műszaki ellenőr, főellenőr, segédfelvigyázó, steiger, obersteiger, szállítási felvigyázó) | A fejtési, a frontfejtési és az elővájási, kutató-fúrási munkát végző dolgozók napi munkájának irányítása és ellenőrzése. A munka szervezése a biztonság figyelembevételével, a műszaki akadályok elhárítása, baleseti források megszüntetése. Közreműködés az üzemeltetési és művelési tervek készítésénél, a feltárási és kutatási kérdések megoldásánál. Munkaátvétel, műszaki napló vezetése, a folyamatos termelés és szállítás biztosítása. | Bányászat. | |||
| Bányamérnök, bányamester (aknamélyítő mérnök, aknavezető főmérnök-helyettes, bányamentő parancsnok, bányagondnok, bányamérnök gyakornok, bergmeister, főbányamester, föld alatti műszaki tiszt I., II., III., légvezetési felelős bányamérnök, műszakmester, segédmérnök, üzemmérnök) | A bányaüzemek biztonságos és gazdaságos termelésének megtervezése, művelési módok kidolgozása, bevezetése, technológiai folyamatok előírása, racionalizálása, korszerűsítése, fejlesztése, műszaki leírások kidolgozása, végrehajtásuk megszervezése és ellenőrzése a termelési programok teljesítésének biztosítása. Mentési munkálatoknál a rájuk bízott egység vezetése. | Bányászat, ha a dolgozó munkaidejének legalább 3/4 részét föld alatt tölti. | |||
| Műszaki munkakörök (bányamérő, bányafelmérő, bánya levegő-, pormérő, bányageológus, geofizikus, bányafúró vezető, biztonsági megbízott, energetikus, elővájási-, feltárási-, fejtési-, frontfejtési-gépmester, szakipari munkahelyi vezető) | A termelés biztonsági követelményeknek megfelelő szervezése, az előírt rendszabályok betartásának ellenőrzése, a levegőellátás tervezése és elkészíttetése, a levegőnyomás, por állandó mérése, naplók vezetése, jelentések készítése. Földtani szelvények, munkahelyi geológiai felvételek készítése. A bányagépek energiaellátásának megtervezése, kivitelezése, az ellátás ellenőrzése. Az energiavezetékek és fogyasztóhelyek védelme, a villamos és gépüzemi munkák irányítása és ellenőrzése. | Bányászat, ha a dolgozó munkaidejének legalább 3/4 részét föld alatt tölti. | |||
| 2. Fúrótoronynál végzett munka | |||||
| Fúrómester, főfúrómester | A fúró, lyukbefejező, kútjavító, mentő munkában való részvétel, a műszakharmadok munkájának irányítása. | Nehéziparban és a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumhoz tartozó területen a mélyfúrás. | |||
| Segédfúrómester | Csőszerelés, kisebb javítások, egyszerűbb alkatrészcserék végzése, irányítása. | Nehéziparban és a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumhoz tartozó területen a mélyfúrás. | |||
| Kapcsoló | Csőszerelési tevékenység keretében a szállítószék kezelése a kapcsoló állásban. Az iszapszivattyú üzemeltetése. | Nehéziparban és a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumhoz tartozó területen a mélyfúrás. | |||
| Kulcsos | A munkapadozaton csőszerelői tevékenység végzése, a gépkulcsok, szállítószékek kezelése, karbantartó és szerelő munka végzése. | Nehéziparban és a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumhoz tartozó területen a mélyfúrás. | |||
| Fúrási gépész | Fúró és lyukbefejező berendezéseket meghajtó erőgépek üzemeltetése, javítások, alkatrészcserék és karbantartási munkák végzése. | Nehéziparban és a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumhoz tartozó területen a mélyfúrás. | |||
| 3. Sűrített levegőben végzett munka | |||||
| Keszonos | Tartósan sűrített levegőben végzett munka. | A nemzetgazdaság egész területén, egy légköri nyomásnál magasabb nyomású légtérben dolgozóknál. | |||
| Búvár | Búváröltözékben, változó nyomású sűrített levegőben, víz alatti munka végzése. | A nemzetgazdaság egész területén. | |||
| 4. Csatorna (zárt) karbantartásnál végzett munka | |||||
| Zárt csatorna tisztító (zárt csatorna javító-, tisztító-, szak-, segéd- és betanított munkás) | A zárt szennyvízcsatornák rendeltetésszerű üzemeltetésének ellenőrzése, folyamatos karbantartása. | Vízügy, helyi ipar. | |||
| Csatornabúvár | A zárt csatornákban keletkezett hibák feltérképezése, a hibák gyors megszüntetése, dugulások felszabadítása, a csatorna TMK munkák kijelölése. | Vízügy, helyi ipar. | |||
| Zárt csatorna szűrőrács-tisztító (főgyűjtőcsatorna befogadójában dolgozók) | A zárt szennyvízcsatornákban a csatornahordalék, rácsszemét kiszűrése, összegyűjtése, eltávolítása. | Vízügy, helyi ipar. | |||
| 5. Melegüzemben végzett munka | |||||
| Adagoló [darukapcsoló (elektrokemence berakásnál), anyagos (III. segéd), adagkészítő (sarzsás), kohóadagoló (ötvözetgyártásnál), generátor fűtő, zsugorító-gép kezelő, ingásszalag kezelő, rostagépkezelő, töltőkocsi kezelő, keverődob kezelő, Schenk-vályu kezelő, vedresemelő kezelő, szénporadagoló (érctömörítésnél), csillagtörő kezelő, visszatértiszalag-kezelő, tömörítvény-kocsi ürítő, zsugorítvány ürítő] | Kézi erővel vagy gépi úton gépek, berendezések anyaggal ellátása, ürítése feldolgozás céljából. | Kohó- és gépipar, Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumhoz tartozó vasúti közlekedés. | |||
| Olvasztár (főolvasztár, acélgyártó-, torkrettáló-, kemencekarbantartó-, fenékjavító főolvasztár, kemence főmester, olvasztár II., III., IV., V., keverőelektro-, metalló-, torkrettáló olvasztár, olvasztár csapoló I., II., III. segéd, rácsfuvató olvasztár, III. segéd, keverősegéd, olvasztár I., II., segéd, acélgyártó segéd, torkrettáló olvasztár I. segéd, keverőkemencemotor kezelő, salaklehúzó, alumíniumkohász, metallótermikus ötvözetgyártó, bórkarbidgyártó) | Közreműködés folyékony nyersvas, vas, acél, elektroacél és más fémek, ötvözetek előállításához szükséges technológiai berendezések üzemeltetésében. | Kohó- és gépipar, Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumhoz tartozó vasúti közlekedés. | |||
| Kohómunkás [begyújtófejkezelő, gyújtókocsi kezelő, nyersvas utókezelő csoportvezető, nyersvas utókezelő, öntőgépész, öntőgépi vaslazító, hűtőszerelvény lakatos, hűtőszerelvény mosó, hűtőszerelvényes (lapmosó), hűtőlapmosó, vízőr, betanított vizes, műszakos csőszerelő, kohógépész, nyersvas utókezelő lakatos, multicyklon kezelő, szállópor eresztő, granuláló csoportvezető, granuláló, granuláló öntőmunkás, salak granuláló csoportvezető, folyékony salak öntőcsoport-vezető, folyékony salak döntő, salakhabosító csoportvezető, salakhabosító segédmunkás, sínszerelő (alumíniumkohászatban), kohóüzemi általános segédmunkás (alumíniumkohászatban), granuláló (kokillás)]. | Kohó- és segédberendezései zavartalan, folyamatos üzemeltetésének biztosítása a technológiai előírásoknak megfelelően, részvétel a folyékony salak feldolgozásában. | Kohó- és gépipar, nehézipar. | |||
| Kohó-léghevítő (forrószél szerelvényes) | Léghevítő berendezés felfűtése, kezelése, átváltása, a füst, gáz, kupola hőmérséklet, kéményhuzat figyelemmel kísérése, a kohó zavartalan ellátásának biztosítása előmelegített levegővel. | Kohó- és gépipar. | |||
| Kohó-tömítő (tömőgép kezelő) | Tűzálló massza előkészítése, dugaszológépbe rakása, csapoló nyílások dugaszológéppel lezárása a csapolás után. | Kohó- és gépipar. | |||
| Martin berakó darus (berakó darus) | Szilárd hulladék ötvöző és kikészítő anyagok gépi úton történő berakása a Martin-kemencébe (adagolás), belső kemence javításnál anyagok kemencébe rakása. | Kohó- és gépipar. | |||
| Csapoló (kúpoló csapos, kúpoló csapoló, kúpoló kemencekezelő, főcsapoló, alumínium csapoló) | Kemence előkészítése beolvasztásra, levegőfúvókák kezelése, próbavétel, folyékony halmazállapotú fémek, ötvöző anyagok csapolásának előkészítése és lecsapolása, salak leeresztése, csapolóteknő eltávolítása, megdermedt ötvözőanyagok kiszedése a csapolóteknőből. | A nemzetgazdaság egész területén, ha a dolgozó munkaidejének legalább 2/3 részét ebben a munkakörben tölti. | |||
| Öntőcsarnoki darus, öntődarus [félportál darus, konzol darus, konzoldaru kormányos, nyersvasbeöntő darukormányos, keverőcsarnoki darukormányos, öntődaru kormányos, öntödei darus, üstfordító kormányos, melegsalak feldolgozó darus, kohócsarnoki darus, beöntő darus, nyomócső-öntödei (öntőcsarnoki) darus | Öntőcsarnokban gépi úton anyagok mozgatása, olvadékkal, folyékony fémmel teli üstöknek az öntés helyére szállítása, öntés, keverőkemence folyékony nyersvassal ellátása, salak és salakostál szállítása, salaküst és salaktál cserélése, üres üst előkészítéshez szállítása, hulladék vagonba ürítése, törzsminta formába helyezése, kihúzása és összerakása. | Kohó- és gépipar, nehézipar, Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumhoz tartozó vasúti közlekedés. | |||
| Martin-kokillamunkás (kokilla előmunkás, kokilla segéd I., II., III., IV., kokillás, salakfazék és kokilla tapasztó, fejtapasztó és falazó, felöntés javító, felöntőfej javító, felöntés döngölő, kokilla hegesztő, kokilla hegesztő segéd, kokilla hegesztő és oxigénes, öntőcsarnoki autogénes, autogén vágó, autogén vágó segéd, lehúzó munkás] | Martin-öntőcsarnokban a kokillák, felöntőfejek, alaptáblák, beöntő tölcsérek előkészítése, kezelése, javítása, mozgatása. Közreműködés az öntésnél, kokillák lehúzásánál, öntecsek kinyomásánál | Kohó- és gépipar. | |||
| Fémkokilla munkás (kokillaöntő) | Kokillák előkészítése öntéshez, öntés, folyékony fémek szállítása öntvények kiemelése kokillából. | Kohó- és gépipar. | |||
| Kokillatéri darus (kokilla-lehúzó darukormányos, kokilla-lezúzó és öntecsátadó darus, kokillacsarnoki darukormányos, futódarus) | Kokillák lehúzása az öntecsekről, öntecs kinyomása, a kokillák, anyagok szállítása gépi úton. | Kohó- és gépipar (a Dunai Vasmű kivételével). | |||
| Üstös (üst előmunkás, üstkezelős, üstsegéd, nyersvasüst kezelő) | Folyékony halmazállapotú nyersvas, acél, fém, ötvözet, salak szállításánál alkalmazott üstök előkészítése, tisztítása és javítása, szárítása, alaptábla falazása, állítása, beöntő-tölcsér, kokilla előkészítése, kezelése. | Kohó- és gépipar, Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumhoz tartozó vasúti közlekedés. | |||
| Kemencekőműves (kemence tapasztó-, kemencekőműves csoportvezető, kemence karbantartó-, öntőcsarnoki-, öntőgödör falazó-, üstfalazó-, kádépítő kohócsarnoki-, samott-, üvegolvasztó kemencekőműves, kemencejavító segéd, kemencekőműves segítő) | Tűzálló téglából készült kemencefalazatok, öntőgödrök építése, bontása és javítása. Üstök, salaktálak, csapolócsatornák, alaptáblák, tölcsérek üstdugószerkezetek bélelése, falazása és javítása tűzálló téglával. Üvegolvasztó kemencék és tartozékaik javítása, építése, bontása. | ||||
| Kemencés [kemence-, gép, izzítókemence-, tartó tolókemence-, mélykemence-, öntödei kemencelágyító-, kemence-, edzőüzemi kemencekezelő, esztergakés-forrasztó, forrasztár, kemencefűtő, ajtó-húzó, berakó gurító, lemeztoló kezelő, melegítő, melegítő segítő, hámorelőkovácsoláshoz, köpükovácsoláshoz, hámorszélesítéshez planírozáshoz, kasza és sarló szélesítéshez kifűtő, salakhúzó melegítő, salakos, salakzsák tisztító csoportvezető, salakzsáktisztító, kemencesegéd (puslihúzó, lemezcsomaghúzó), tömörítőgép, tömörítvény-gépkezelő, kemence vízügyeletes lakatos csoportvezető, kemenceügyeletes-, kemence vízügyeletes-, kemence-, melegüzemi karbantartó-, kemencekarbantartó-, karbantartó-, kemence és öntő-csarnoki ügyeletes lakatos, csatlakozó felrakó, anódkeret csúsztató, tüskehúzó, tüskeverő, anód-köpenyező, anódrendszer kezelő, masszázó, milivoltmérő, kohó-csarnoki karbantartó] | Izzító-, olvasztó-kemenceberendezés üzemeltetése, előírásszerű működtetésük biztosítása. Előmelegített anyagok továbbítása. | Kohó- és gépipar, nehézipar. | |||
| Meleghengersori darus (másod-melegítő-kemence berakó daru-vezető) | A hengerlő anyagok kemencéhez szállítása izzítás céljából, előmelegítés után a hengersorra történő átszállítása. Hengersori javításoknál, cseréknél közreműködés. | Kohó- és gépipar. | |||
| Meleghengerész [hengerműi kormányos, hengerlő motoros, csőhengerlő redukáló csőgyártásnál, csavarhajtó (csavarállító), duplázó, felfogó, kötélhúzó, csapkenő, görgőkezelő, átvezető kezelő I., II., III., IV., V. lyukkenő, abroncssori csatorna kezelő, csőkezelő, áthordó, átvonszoló-, triósori adagoló szánka-, meleg-ráma vonszoló kezelő, számlálógép kezelő, egyengető, motollás, abroncs-elhúzó, drótkarika rendező, selejthúzó, blokkolló előmunkás, anyagirányító, blokkolló kezelő, bugaolló segéd I., II., blokkolló segéd I., II., hengersori melegolló kezelő I., II., elővágó, melegolló elővágó, melegollós, melegolló segéd, melegolló-, melegfűrész kezelő, melegfűrészes, melegolló-, melegfűrész munkás (elővágó bélyegzős, réverő) tartó és triósori fűrészsegéd, melegbuga kihordó, meleghulladékos végelhordó, lemezrajzoló I., II. segéd, revéző (revés, revés előmunkás), kalapácsoló revesepregető)] | Előmelegített acélnak a fémnek hengerállványon, hengersoron, hengerlőgépen vagy ezek segédberendezésein történő melegalakítása, megmunkálása, kikészítése, méretre vágása. | Kohó- és gépipar, nehézipar (hőhatásnak ki nem tett munkahelyek kivételével). | |||
| Meleghengerdei térdarus | A hengerdében feldolgozásra kerülő anyagok ki- és beszállítása gépi úton. | Kohó- és gépipar. | |||
| Formázó (héjformázó, héjöntő, héjsütő, héjmagkészítő, meleg-maggyártó) | Héjformázó gépen formázás, héjforma sütése, héjforma előkészítése, leöntése, alakos maghéj sütése, gyantás homokkal megtöltött minták, illetve magszekrények sütése kályhában. | Kohó- és gépipar. | |||
| Formaszárító-kemencekezelő (szárítókezelő) | Formák és magok szárítókemencébe rakása, kemence felfűtése, a kész formák kézi vagy gépi úton történő kirakása. | Kohó- és gépipar, Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumhoz tartozó vasúti közlekedés. | |||
| Öntő (csarnoki előmunkás, öntő előmunkás, fémöntő-, vasöntő-, öntőformázó-, kézi formázó-, gépi formázó-, kokilla formázó-, folyékony fém-, acélformázó-, mag-vas-, acélforma-összerakó-, centrifugál-, precíziós-, csapágyöntő, öntő-magkészítő, öntő I., II., III. segéd, öntés előkészítő, öntőcsarnoki anyagkészítő, öntőcsarnoki tisztogató segéd, gödrös segéd, darukapcsoló gödrös segéd, salakos, salakoskocsi tisztító, oxigénes, öntő szakoktató) | Öntőforma készítése, az öntés előkészítése, folyékony halmazállapotú fém szállítása, formába öntése kézi vagy gépi úton. Szakmunkástanulók oktatása. | A nemzetgazdaság egész területén, ha a dolgozó munkaidejének legalább 2/3 részét ebben a munkakörben tölti. | |||
| Öntőcsoportnál segédmunkás (öntő melletti segédmunkás, öntő segédmunkás) | Formaszekrények összerakása, folyékony fémek hordása, öntésnél közreműködés, formagázok gyújtása, öntéskarikák eltávolítása, homok szórásával sugárzó hő csökkentése. | Kohó- és gépipar, nehézipar, könnyűipar, Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumhoz tartozó vasúti közlekedés. | |||
| Öntödei rámoló (formaszekrény ürítő, rámoló, kirámoló, ürítő, kiverő rámoló) | A leöntött formáknak az öntvények dermedése után kézi vagy gépi erővel történő kiszedése, szétbontása, öntvények kikészítőbe, tárolóhelyre szállítása | A nemzetgazdaság egész területén, ha a dolgozó munkaidejének legalább 2/3 részét ebben a munkakörben tölti. | |||
| Öntvénytisztító (öntvényköszörűs) | Munkadarabokról a homok, féder, valamint a belső magváz eltávolítása, az öntvények forgatása kézi vagy gépi erővel. A felöntések eltávolítása kézi kalapáccsal, szalag- vagy körfűrésszel, hegesztő készülékkel, különböző gépi eszközökkel. Féderek, fáncok eltávolítása állványos, lengő- vagy légköszörűvel, nyeles, illetve kézi vágóval. | A nemzetgazdaság egész területén, ha a dolgozó munkaidejének legalább 2/3 részét ebben a munkakörben tölti. | |||
| Öntödei föld alatti munkás | Föld alatti formahomok-alagútban homok lapátolása, vashulladék mágnessel történő eltávolítása. | Kohó- és gépipar. | |||
| Öntvényhegesztő (hengerfej-hegesztő) | Öntvény előmelegítése, az öntvényben keletkezett üreg, repedés kijavítása hegesztéssel. | Kohó- és gépipar, Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumhoz tartozó vasúti közlekedés. | |||
| Edző-, hőkezelő (edzőlágyító, cementáló edző, cementáló, csomagoló, nemesítő, nitráló, lágyító előmunkás, daruláncos, homokos, görgős és láng kemence előmunkás, görgős és lángkemence segéd, öntödei hőkezelő) | Hőkezelő kemencébe anyag berakása, izzítása, hőn tartása, kiszedése vízben, olajban, sókályhában, gázban, lángban, betétben, edzőprésben, készülékben, indukciós kemencében, edzés, megeresztés, feszültség oldása nemesítés, normalizálás, szénítés, nitrálás. | A nemzetgazdaság egész területén – az OFU és AICHELIN, SAFED, NASSHAUER, ÉBNER és H.C.T.P típusú hőkezelő berendezések kezelőinek kivételével –, ha a dolgozó munkaidejének legalább 2/3 részét ebben a munkakörben tölti. | |||
| Kovács [kovácsoló munkás, fogós, emelő, emelőszállító, kis villás, nagy villás, forgató peremező, pöröly-, sajtoló kormányos, kalapácsvezető, manipulátor kezelő, tüzi-, próba-, hámor-, szerszám-, rugó-, lemez-, kézi-, henger-részsegítő-, csővéghegyező meleg-, süllyesztékes-, meleg-, sorozati kovács, tűzi kovács segédmunkás, hámorvezető, hámor és köpü előkovácsoló, hámor szélesítő-, planírozó, hámor melegkivágó, kaszarudacs készítő (csoportmunka), kasza és sarló szélesítő, kasza-peremező, kasza-markolat hajlító, kaszaalak sajtoló, patkósarok-, boronafogkovácsoló és sajtoló, penge kovácsoló, sarló formázó, sarló hegyező, melegsajtoló előmunkás, hidraulikus kályhás, csavar-, szegecs-, frikciós-, kengyel-, anya-sajtoló, ívcsőhajlító meleg-préselő, sajtolósegéd, késhajlító, kemencesegéd, kovácsolásnál revés, melegdarus, kovács-üzemi darus] | Munkadarab kemencében izzítása, szállítása, megmunkálás közben tartása, mozgatása, forgatása, kovácsolással, sajtolással melegen alakítása, formálás zömítés, darabolás kézi vagy gépi úton. | A nemzetgazdaság egész területén, ha teljes munkaidejében gépi kovácsolást folytató üzemben dolgozik. | |||
| Zománcégető (zománcolvasztó) | A zománcozás alapanyagának olvasztókemencében tűzi úton történő előállítása, alapzománccal, zománcporral bevont munkadarab égetése kemencében, zománcozott késztermék kemencéből kiszedése. | A népgazdaság egész területén, ha dolgozó munkaidejének legalább 2/3 részét ebben a munkakörben tölti. | |||
| Pácoló [hengerműi, horganyzói (ónozói), Siemag pácolói előmunkás, segéd, darus, daruvezető, hákos, vizes, szárítós] | Pácfürdő készítése, a pácolandó anyag előkészítése, pácfürdőbe helyezése kézi vagy gépi úton, a lepácolt anyagok fürdőből kiemelése, az elhasznált páclevek leengedése, páckádak tisztítása, pácolt lemezek szárítása. | Kohó- és gépiparban kizárólag lemezpácolás. | |||
| Horganyzó, ónozó [horganyzó, (ónozó), kazánnál fémolvasztó előmunkás, segéd, beadó, lemezhordó, hamuelhúzó] | Alapanyag kemencébe rakása, fémkokillák előkészítése, a fémolvasztó kemence tüzelésének ellenőrzése, a kiolvadt horgany (ón) kiöntése öntőkanállal fémkokillákba, a kihűlt horgany (ón) téglák máglyázása, horgany (ón) fürdő készítése, a lemezek horgany (ón) fürdőbe merítése, a horganyozott (ónozott) lemezek kiemelése, hajlítása és tárolása, a fürdőről salak lehúzása és kiszedése. | Kohó- és gépiparban kizárólag lemezkikészítés. | |||
| Generátor-adagoló darus | A széntároló helyről a szénnek gépi úton a generátor adagoló nyílása fölé továbbítása, generátorba adagolása. | Kohó- és gépipar. | |||
| Klinkerégető (cementégető) | Égetőkemencébe nyersanyagból a minőségi előírásoknak megfelelő klinker égetése. | Építőanyagipar. | |||
| Mészégető (kemencefűtő) | Mészégető kemencében a mészkőből a minőségi előírásoknak megfelelő mész égetése. | A nemzetgazdaság egész területén, ha teljes munkaidejében kör-, vagy aknakemencénél dolgozik. | |||
| Kemencebehordó tégla- és cserépégetésnél | A tárolt félkész száraz tégla és cserépáru szállítóeszközre rakása (karéval, kocsival). A megrakott szállítóeszköznek kézi erővel a kemencébe továbbítása és ott a nyersterméknek a rakóval közösen falba, máglyába rakása. | Építőanyagipar, kohó- és gépipar. | |||
| Kemencekihordó tégla- és cserépégetésnél | A kiégetett téglaárunak, tűzálló anyagnak karéra vagy kocsira rakása, majd a szállítóeszköznek kézi erővel a kemenceajtón keresztül a tárolóhelyre továbbítása és ott a késztermék máglyába rakása. | Építőanyagipar, kohó- és gépipar. | |||
| Kemencerakó munkás (kemencébe rakó munkás, kemencerakó) | A kemencébe szállított száraz téglaáru szakszerű falrakása úgy, hogy a tűz járata az áruégetéshez biztosított legyen. | Építőanyagipar, kohó- és gépipar. | |||
| Tégla-, cserép- és tűzállóanyag-ipari (magnezit, samott, szilika) égető | Égetés végzése körkemencében, kamrás- vagy alagútkemencében. Széntüzelésű kemencénél kézi lapátolással a tüzelőnyíláson keresztül a szén beszórása a tűztérbe, gáztüzelésnél a berendezés kezelése a tüzeléstechnikai előírásoknak megfelelően. Az égetésnél a kemence hőfokának folyamatos ellenőrzése. | Építőanyagipar, kohó- és gépipar. | |||
| Kemence be- és kihordó, mészhúzó mészégetésnél (körkemencénél kőberakó és mészkihordó, aknakemencénél kemence be- és kihordó, mészhúzó) | Égető kemencébe mészkő berakása, égetett mész kihordása. Széntüzelésű aknakemencénél húzónyílás felnyitása, égetett mész lazítása, kihúzása, a gáz- és olajtüzelésű aknakemencénél a mészhúzó berendezés kezelése. A mész csillébe, szállítószalagra továbbítása kézi erővel, húzónyílás lezárása. | A nemzetgazdaság egész területén, ha teljes munkaidejében kör- vagy aknakemencénél dolgozik. | |||
| Finomkerámiai kemencemunkás (kemencemunkás, kerek kemence rakó-szedő, folyamatos üzemű kemence kocsi rakó, leszedő, takarólap tisztító, kátrányozó, salakozó) | Kerek vagy folyamatos üzemű kemence kiégetendő tárgyakkal való feltöltése, kiégetés után a kerek kemencénél a késztermék kihordása, folyamatos üzemű kemencénél a késztermék leemelése az égető kocsiról. Az égető kocsinál a takaró samottlapok és kátránylefolyók tisztítása. A kerek kemencénél az égetés alatt a salak eltávolítása a tűzszekrényből. | A nemzetgazdaság egész területén. | |||
| Finomkerámiai égetőmunkás, csiszolókorong égető [finomkerámiai égető, szakaszos széntüzelésű kemenceégető (kerek és szögletes), szakaszos gáztüzelésű kemenceégető, folyamatos üzemű kemenceégető] | Szakaszos széntüzelésű (kerek és szögletes) kemence előkészítése égetésre. A megrakott tokok behordása a kemence égető terébe, illetve a kolonok elhelyezésével a tűzjáratok kialakítása. Az égetés lefolytatása, az égetett áru kiszedése. Szakaszos gáztüzelésű kemencénél az áruval megrakott samott-tokok behordása a kemencetérbe, azok egymásba rakása, a kemencenyílás befalazása, gázégők begyújtása, hőfok ellenőrzése, gáz és levegő szabályozása, a kiégetett áruk kiszedése. Folyamatos üzemű kemencénél az égetéshez előkészített áruval megrakott kemencekocsinak a tolóhídra tolása és rögzítése, égetése után az égetőkocsinak a tolóhíddal együtt a tároló vágányra tolása és a kiégetett árunak tároló helyre juttatása. | A nemzetgazdaság egész területén. | |||
| Samottmassza készítő, égetési segédeszköz gyártó | Az alapanyag előtörése, őrlése, hengerlése. Az őrölt és hengerelt anyag keverése nedvesen, gépi úton, majd a massza pihentetése, többszörös átgyúrása és feldolgozása | Építőanyagipar. | |||
| Kemencében samott-tok tisztító | A keramitlapok égetésénél használt samott-tok tisztítása a kemencében a keramitlapok berakásával egyidejűleg. A tisztítás elvégzése két tok összedörzsölésével. | Építőanyagipar. | |||
| Kamratisztító | A téglaiparban az égető kemence alján lerakódott szénsalak, téglatörmelék szállítóeszközre rakása és kézi erővel a tárolótérre továbbítása. | Építőanyagipar. | |||
| Üvegolvasztó, berakó, üvegkiszedő-áruhordó, páckeverő, keverő-gépkezelő [kézi anyagkeverő (páckeverő), gépi anyagkeverő (elkeverő, szódaadagoló, mérlegelő, homok és dolomitszárító), adagoló, kemencekezelő] | Az üveggyártás alapanyagának tárolása, aprítása, szitálása, szárítása, a nyersanyag keverése az előírt technológia szerint. A nyersanyag keverék berakása a kemencébe kézi vagy gépi úton, a kemence járatása, a hőfok állítása, a kemence, az üvegolvadék ellenőrzése és próba vétele. | Építőanyagipar, kohó- és gépipar. | |||
| Üvegfúvó pipával [golyófúvó (bankafúvó) befúvó, szár és talp készítő, korsó és palacktágító, fülkészítő, melegítő, üvegmerítő] | Az üvegolvasztó kemencéből fúvócsővel üvegolvadék kiemelése, a kezdő gömb fújása, formázása, üvegtest készre fújása. A kész üvegtestre szár, talp, fül rakása. Korsó, palack tágítása a beégető doboknál. | Építőanyagipar, kohó- és gépipar. | |||
| Üvegipari öntő [kikós, nyomópréselő, merítő, préselő, fújtató, nyomóprés merítő, nyomó (fesz) préselő, melegítő (heftoló ragasztó), perem beégető, gyűrű (ring) rakó, lencsepréselő, ballonfúvó, automata főgépész, gépész, gépkezelő, gépbeállító, kezelő, olajozó, frittes] | A kemencéből az üvegolvadék vaskanállal kiemelése, öntőasztalhoz szállítása, a folyékony üvegnek hengerek közé öntése. Hengerelés, majd a kész üvegtáblának a hűtőszalagra rakása. Formapréselés végzése, automata gép üzemeltetése, kezelése, forma cserélése, fritt szállítása. | Építőanyagipar, kohó- és gépipar. | |||
| Öntött üveggyári hengerelőgép kezelő, síküveghúzó gépkezelő (öntött üveggyári hengerelőgép főgépész, hengerelő gépész) | A kemencéből kilépő üvegolvadék táblává hengerlése, a gép kezelése, javítása meleg állapotban. Üvegszalagon haladó anyag követése, törés kikezelése, üvegszalag kezelése, húzókamra melegítése, kezelése, és tisztítása, gép szerelése, gáz és levegő dobok váltása. | Építőanyagipar. | |||
| Karbidkemence fűtő | A gyártáshoz szükséges nyersanyagok beadagolása a kemencébe kézi vagy gépi erővel, elektróda hosszabbítása, önsütő massza összetörése, utántöltése elektróda hüvelybe. | Nehézipar. | |||
| Karbidkemence csapoló | Csapolótál csapolónyílás elé tolása, a csapolónyílás megnyitása, a folyékony karbid lecsapolása, csapolónyílás elzárása, karbid mérése, kihűlés után karbidlap kiemelése. | Nehézipar. | |||
| Karbidcsomagoló, -kiszerelő | Karbidlepények szállítása daruval, karbidlepény törése, karbid betöltése dobokba, azok lezárása, konténerbe, vagonba rakása. | Nehézipar. | |||
| Karbidkemence (műszerterem) kezelő | Kemence-műszerek ellenőrzése, kemence terhelés szabályozása, részvétel az elektróda hüvely hosszabbításában. | Nehézipar. | |||
| Olvasztár műkorundgyártásnál | Ívfénykemencében korundtömb előállítása, kemence kezelése, terhelés irányítása, kemencehűtés ellátása, ellenőrzése. | Nehézipar. | |||
| Áramszabályozó műkorundgyártásnál | Az olvasztáshoz szükséges áram szabályozása műszerekkel és kisegítő berendezésekkel. | Nehézipar. | |||
| Örlőmű kezelő, adagoló műkorundgyártásnál | Pofástörő-, henger-, mágneshenger-, vibrátor-, elevátor-, szita kezelése szemcsék mérlegelése, csomagolása, tárolóhelyre szállítása | Nehézipar. | |||
| Szemcse kalcináló műkorundgyártásnál | Műkorund vegyes szemcse izzítása, karbidos elbontása, kemence töltése, ürítése, porlasztó pisztolyok szabályozása, izzított anyag hűtése, csomagolása. | Nehézipar. | |||
| Durvatörő kezelő műkorundgyártásnál | Műkorund tömb leemelése kemencekocsikról, a tömb törése előírt darabnagyságra, daru kezelése, anyag szállítása, mérlegelése. | Nehézipar. | |||
| Szita kezelő és karbantartó műkorundgyártásnál | Vegyes nagyságú szemcséből, porból finom szemcse leválasztása, mérlegelése, csomagolása, szitaszövetek tisztítása, szitakeretek cserélése | Nehézipar. | |||
| Válogató műkorundgyártásnál | Műkorund tömb törésénél keletkezett kérges anyag és törési salak minőség szerinti osztályozása kézi erővel. | Nehézipar. | |||
| Anódozó műkorundgyártásnál | Kemence-kocsi újraépítése, anódmassza készítése, berakása, döngölési munkák végzése. | Nehézipar. | |||
| Olvasztár kádkőgyártásnál | Timföldből ívfénykemencében korund olvasztása | Nehézipar. | |||
| Öntő kádkőgyártásnál | Forma készítése, beágyazása, szekrény összeállítása, olvasztókemence billentése, folyékony korund formába öntése. | Nehézipar. | |||
| Formázó kádkőgyártásnál | Kádkő forma készítése | Nehézipar (ha formakészítés mellett öntést is végez). | |||
| Bontó és tolópad kezelő kádkőgyártásnál | Formaszekrények kibontása, szigetelőanyag eltávolítása, köpeny leemelése, kádkő mérlegelése, formaszekrények előkészítése, mozgatása. | Nehézipar. | |||
| Hűtőtéri darukezelő kádkőgyártásnál | Bontásra kerülő szekrények és kádkövek szállítása gépi úton | Nehézipar. | |||
| Kádkő megmunkáló | Kádkő megmunkálása gépi úton az adott méret alapján, kádkő szállítása a tároló helyre. | Nehézipar. | |||
| 6. Villamosenergia-iparban végzett munka | |||||
| Kazánüzemi belső salakos | Tüzes salak és pernye eltávolító berendezés kezelése, salak elhordása, salaktorlódás és szénpordugulás elhárítása. | Nehézipar, kohó- és gépipar, Országos Energiahálózatba bekapcsolt erőművek, valamint föld alatti erőműtelepek. | |||
| Kazántisztító | Kazánok és tartozékainak belső és külső tisztítása | Nehézipar, kohó- és gépipar, Országos Energiahálózatba bekapcsolt erőművek, valamint föld alatti erőműtelepek. | |||
| Kazánkőműves (kazánkőműves segéd, betanított munkás) | Erőműben a kazánok belső falazatának javítása, karbantartása. | Nehézipar, kohó- és gépipar, Országos Energiahálózatba bekapcsolt erőművek, valamint föld alatti erőműtelepek. | |||
| 7. Textiliparban végzett munka | |||||
| Előfonónő, előfonatot gyártó vigonykártolt gyapjúipari kártolónő [minden textilipari (fésűs, kártolt, nyújtott) előfonó tevékenység] | A gép folyamatos üzemelésének biztosítása, kézi erővel az előtét csévék előkészítése és utánrakása, a kész előfonal leszedése, szakadás kijavítása, gép tisztítása. | Könnyűipar. | |||
| Fonónő, szelfaktor-kötőnő, szelfaktor kötözőnő, fonógépkezelőnő, fonókötözőnő (minden fonótevékenység: fésűs, kártolt, nyújtott eljárás, harangfonás, gyűrűs és szelfaktor fonás) | A gép kezelése, a berendezés anyaggal való ellátása, előfonal cseréje, kész fonal leszedése, elrakása, szakadás kijavítása, hulladék összegyűjtése, géptisztítás. | Könnyűipar. | |||
| Szövőnő [malheur-fűzőnő (fűző-fejtőnő) szalagszövőnő, hevedergyári szövőnő, azbesztszövőnő] | Vetülékcséve cseréje, vetélőváltás, lánc- és vetülékfonal szakadás kijavítása, egyéb géphibák kiküszöbölése. A láncfonal, a fonalőr tisztítása. Kész darab levágása, leszedése, elszállítása, hulladékgyűjtés, géptisztítás. | Könnyűipar, a volt Iparművészeti Vállalat (jogutód) szövőüzeme az ipari szövetkezetek mechanikai szövőgépekkel működő közös műhelye. | |||
| 8. Sütőiparban végzett munka | |||||
| Magyar, gőzös és platnis kemencénél lapátos vető és kisütő | Nyers termék lapátra helyezése, lemosása, kemencébe vetése, kemencéből kiszedése, lemosása, átsütő kemencébe helyezése. Kész termék kiszedése, lemosása, kisütő edénybe helyezése. | A nemzetgazdaság egész területén napi 7 tonna/16 óra feletti kapacitású üzemekben. | |||
| Kemencekőműves | Falazott (magyar, gőzős) melegkemence fenék (herd) javítása, cseréje, kemenceboltozat füst- és gőzcseréje, kemenceboltozat füst- és gőzcsatorna kemencerepedés, kemence-, kazánház, fűtőtér javítása, gázcső beépítése és cseréje. | Földművelésügyi Minisztérium irányítása alá tartozó Sütőipari Vállalat. | |||
| 9. Hűtőházban végzett munka | |||||
| Hűtőházi rakodó | Hűtőházba szállított áru hűtőtérbe továbbítása, tárolása, mozgatása, kirakása. | A nemzetgazdaság egész területén legalább –20 °C hőmérséklettől. | |||
| 10. Ionizációs sugárzás hatása alatt végzett munka | |||||
| Sugárzó, radioaktív anyagokkal és készítményekkel dolgozók (orvos, biológus, vegyész, gyógyszerész, fizikus, mérnök, kutatóintézeti dolgozó, technikus, középfokú szakképesítéssel rendelkező egészségügyi, műszaki dolgozó, ápolónő, laboráns, asszisztens, szak-, betanított, segédmunkás) | Természetes és mesterséges radioaktív anyagokkal gyógykezelések, vizsgálatok, besugárzások, sugárkezelések végzése, preparátumok előkészítése, sterilizálás, radioaktív anyagokkal kezelt betegek ápolása, ellátása kutató-, analitikai és preparatív munkák végzése, előkészítése, műanyagok sugárzásos polimerizációjának tanulmányozása, mérési vizsgálatok, állatkísérleti kutató-, izotópos nyomjelzés-technikai „C” vagy annál magasabb szintű izotóplaboratóriumban munkák végzése, thorium, wolfram ipari felhasználásával kapcsolatos munkák végzése. | A nemzetgazdaság egész területén ionizációs sugárzás hatása alatt legalább napi 3 órán át végzett munka. | |||
| Ionizáló sugárzást kibocsátó berendezéssel dolgozó (orvos, biológus, vegyész, gyógyszerész, fizikus, mérnök, kutatóintézeti dolgozó, technikus, középfokú szakképesítéssel rendelkező egészségügyi, műszaki dolgozó, ápolónő, asszisztens, röntgenes, röntgengépkezelő, radiológus, anyagvizsgáló, műszaki dolgozó, próbatermi bemérő, szerelő, szervizelő, MEO-s (főállású), szak-, betanított, segédmunkás) | Röntgenvilágítással, -felvétellel, átvilágítással vizsgálatok végzése, röntgenterápia alkalmazása, részecskegyorsítókkal végzett kutatás, nagy energiájú sugárzásokat kibocsátó forrásokkal végzett analitikai és preparatív munka, preparátumok előkészítése, acélok és más fémanyagok, öntvények, varratok vizsgálata és minősítése. Elektronmikroszkópos vizsgálatokhoz metszetek előkészítése, ezek vizsgálata, fényképezése, elektronmikroszkóp és berendezések működtetése, karbantartása, szerviz végzése. Röntgengépek, röntgengenerátorok, terápiás, diagnosztikai berendezések, röntgencsövek próbája, a hibák megállapítása beszabályozás, beállítás, javítás, szerelés, átvizsgálás, felújítás, üzemi próbák végzése, átadás, kutatómunkánál közreműködés, laboratóriumi vizsgálati munkák végzése, műanyagok, katalizátorok anyagának vizsgálata, hibák röntgensugaras vizsgálata, ellenőrzése. | A nemzetgazdaság egész területén ionizációs sugárzás hatása alatt legalább napi 3 órán át végzett munka. | |||
| Sugárforrások felhasználásánál dozimetriai és egyéb mérési feladatokkal foglalkozó fizikus | Természetes vagy mesterséges radioaktív anyagokkal, nyitott és zárt radioaktív izotópokkal, részecskegyorsítókkal nagy energiájú sugárzásokat kibocsátó egyéb forrásokkal végzett kutatásokkal kapcsolatban a sugárforrások dozimetriai és egyéb mérési feladatainak végzése. | A nemzetgazdaság egész területén ionizációs sugárzás hatása alatt legalább napi 3 órán át végzett munka. | |||
| Ionizáló sugárforrásokat alkalmazó részlegekben dokumentációval és adatfelvétellel foglalkozó dolgozók | Természetes és mesterséges ionizáló sugárforrásokat alkalmazó részlegekben – azonos légtérben – dokumentáció és adatfelvétel készítése. | A nemzetgazdaság egész területén ionizációs sugárzás hatása alatt legalább napi 3 órán át végzett munka. | |||
| Az uránércdúsító technológiai folyamathoz közvetlenül kapcsolódó munkakörökben dolgozók [dekontamináló (szennyezettség mentesítő) dezaktiváló, ércdúsítói mintavevő, ércdúsítói szakmunkás és gépkezelő laboráns, ércdúsítói karbantartó lakatos, ércdúsítói műszakvezető, művezető] | Az üzem sugárszennyezett területéről javítás vagy egyéb célból kikerült gépnek, alkatrésznek sugárzó anyagtól mentesítése. Sugárszennyezett épület, fal, berendezés sugármentesítése. A technológiai keverő, feltáró stb. tartályokból anyagmintának végleges hányadolása laboratóriumi vizsgálathoz. Folyamatos üzemelés biztosítása, üzemzavar elhárítása teljes munkaidőben gép mellett. A folyamatból vett minta laboratóriumban történő vizsgálása, elemzése. Technológia gép, berendezés karbantartása, javítása, üzemzavar elhárítása, a technológiai helyiségekben. Zavartalan üzemelés biztosítása, szervezése, irányítása. Közreműködés műszaki fejlesztési, egészségvédelmi tervek üzemrészre vonatkozó feladatainak gyakorlati végrehajtásában. | Nehézipar, ionizációs sugárzás hatása alatt legalább napi 3 órán át végzett munka. | |||
| 11. Közlekedésnél végzett munka | |||||
| Mozdonykísérő [mozdonyvezető, dízel-, villamos-, gőzmozdonyvezető, segédkezelő, fűtő, mozdonyfűtő, utazó kazánfűtő, utazó gépkezelő, mozdonyfigyelő, dízel-gépkezelő, dízel-gépkísérő, dízel-motorkenő, dízel- és gőzhajtású daruvezető (kötött pályán), utazó, oktató mozdonyfelvigyázó] | Mozdony- (motor-)vezető: a vontató jármű vezetése, vonat továbbítása, a gép továbbítása, műszaki kiszolgálása, kezelése, kocsik sorolása, berendezése tolatása. Segédkezelő: állomáson és pályaudvaron tolatás végzése. Utazó kazánfűtő: gőzmozdonyok, fűtőkocsik kazánjának fűtése. Utazó gépkezelő: korszerű vontatójárműveket (dízel, villamos) a mozdony kezelése (olajozás, tisztítás, ellenőrzés), menet közben a pálya, jelző és a gép megfigyelése. Dízel és gőzhajtású daruvezető: jármű vezetése, műszaki kiszolgálása, kezelése, emelés végzése. Utazó oktató mozdonyfelvigyázó: mozdonyszemélyzet gyakorlati képzése, ellenőrzése, a gép műszaki ellenőrzése. | Magyar Államvasutak Rt., a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút a Fertővidéki Helyiérdekű Vasút, a nemzetgazdaság egyéb területén pedig a normál és széles nyomtávú vasútnál. Utazó oktató mozdonyfelvigyázónál, ha munkaidejének legalább 3/4 részét tengelyen tölti. | |||
| Vonatkísérő (vonatvezető, vonatkezelő, vonatlevelező, jegyvizsgáló, fékező, kirakó, személyvonat vizsgáló főkalauz, utazó takarítónő) | Vonatvezető: állomás területén kívül levő vonatnál a közlekedéssel és tolatással kapcsolatos tevékenység irányítása, bizonylatok vezetése, jelzők megfigyelése. Vonatkezelő: árukezelés, áruk ki- és berakásának végzése, ha a vonatvezető más teendői miatt ezt a faladatot ellátni nem tudja. Vonatlevelező: a vasút tevékenységével kapcsolatos levelezés, pénzszállítás, kisebb csomagok továbbítása. Jegyvizsgáló: jegyek vizsgálata, menetjegy kiadása, utasok felvilágosítása, forgalmi tevékenység végzése (jelzésadás, vonatfedezés, tolatási munkában való részvétel). Fékező: fékkezelés, figyelés, vonatfedezés, tolatási munkák, kocsik szét- és összekapcsolása. | Magyar Államvasutak Rt., a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút a Fertővidéki Helyiérdekű Vasút, a nemzetgazdaság egyéb területén pedig a normál és széles nyomtávú vasútnál. | |||
| Kirakó: darabáru kezelést is végző vonatnál ki- és berakodás végzése, szükség esetén kézifék kezelése. Személyvonat vizsgáló főkalauz: jegyvizsgálók munkájának ellenőrzése. Utazó takarítónő: menet közben takarítás, az utasok kényelmének biztosítása. | |||||
| Étszolgálati dolgozók és hálókocsi kalauz (szakács, kézilány, felszolgáló, fizető felszolgáló, étszolgálati büfés, kosaras, hálókocsi kalauz) | Szakács: étkezőkocsin étel készítése, tálalása. Kézilány: étkezőkocsin szakács munkájának segítése, előkészítés, konyhai munka végzése. Felszolgáló, fizető felszolgáló: étkezőkocsin étel, ital felszolgálása, gondoskodás az utasok számlájának kiegyenlítéséről. Étszolgálati büfés, kosaras: büfés kocsiban az utasok kiszolgálása, az utasok étel, ital igényének helyben történő kielégítése. Hálókocsikalauz: hálókocsi rendbentartása, ágyazás, fűtés, értékek megőrzése, jegyeladás, utasok elhelyezése, ébresztése és egyéb igényeinek kielégítése. | Vasúti közlekedésnél az utazó forgalomban. | |||
| Kocsirendező (kocsimester, tolatásvezető, sarus, saruscsoportvezető, kocsirendező gépkísérő) | Kocsimester: több tolatócsapat munkájának irányítása és ellenőrzése. Tolatásvezető: tolatási (kocsirendezési) feladatoknak a helyszínen történő irányítása és ellenőrzése. Sarus, saruscsoportvezető: irányvágányokra guruló kocsik sarukkal történő megállítása. Kocsirendező gépkísérő: személy- és teherkocsik szét-, illetve összeakasztása, mozgó kocsik, vontatójárművek kísérése. | Magyar Államvasutak Rt., a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút, a Fertővidéki Helyi érdekű Vasút, a nemzetgazdaság egyéb területén pedig a normál és a széles nyomtávú vasútnál. | |||
| Mozgópostás [mozgóposta vezető, (rovatoló) mozgóposta raktárkezelő, hírlapfeldolgozó és -továbbító] | Vasúti szállítás ideje alatt mozgópostával továbbított valamennyi postai küldeménynek (levél, hírlap, csomag) menet közben rendeltetési hivatalok, illetőleg útirányok szerinti feldolgozása és zárlatbafoglalása. | Vasúti közlekedés. | |||
| Járművezető-, oktató járművezető, (autóbusz-, villamos-, metró-, trolibusz-, HÉV motorvezető, fogaskerekű és FAV vezető) | Kötött, részben kötött vagy nem kötött pályán közlekedő jármű vezetése, utasok szállítása, fel- és leszállás figyelemmel kísérése, teherszállítás lebonyolítása. | Menetrendszerű tömegközlekedésben (személyszállításban) a jogszabályban meghatározott feltételekkel. | |||
| Tengeri hajós, fedélzeti dolgozók (matróz, kormányos matróz, fedélzetmester, rádiós, fedélzeti tiszt, hajóparancsnok, hajóács, szakács, pincér) | Az úszóegység rendeltetésszerű működtetése érdekében végzett fedélzeti tevékenység. Az úszóegység navitikailag irányítása, karbantartása, kormányzása, kötélmanőver végrehajtása. | Hajózás. | |||
| Hajógépházi dolgozók (tengeri, folyami gépüzem vezető, első, másodgéptiszt, tengeri hajón harmadik, negyedik géptiszt, elektrikus, olajozó, gépmester, gépápoló folyami hajón gépkezelő, hajókazán-kezelő, balatoni hajón gépüzemvezető, gépvezető) | Tengeri, folyami és tavi hajókon a gépüzem és segédüzemek üzemeltetésének biztosítása. | Hajózás. | |||
| Dokkmunkás | Különböző áruknak, gépeknek, berendezéseknek a hajótérből raktárba, vasúti kocsiba rakása gépi és kézi erővel. | Hajózás. | |||
| Mentőgépkocsi-vezető (mentőállomáson, HM, BM, MÁV mentőgépkocsi-vezető) | Mentőgépkocsi vezetése (forgalmi elsőbbség igénybevételével) hordágy vitele, részvétel a beteg kézi szállításában, balesetnél közreműködés az elsősegély nyújtásában. | Egészségügy, honvédelem, belügy és a MÁV területén. | |||
| 12. Polgári repülésnél végzett munka | |||||
| Repülőgép-vezető (légi járművezető, gépparancsnok, első pilóta, másodpilóta, pilóta) | A légi jármű manuális és műszeres vezetése, légi üzemeltetés és irányítás a légi jármű üzemeltetési utasításában foglalt követelmények szerint. | A nemzetgazdaság egész területén, a jogszabályban meghatározott feltételekkel. | |||
| Navigátor | Többszemélyzetű légi járművön annak vezetéséhez, irányításához és légi üzemeltetéséhez előírt navigációs feladatok ellátása a légi jármű üzemeltetési utasításában foglalt követelmények szerint. | A nemzetgazdaság egész területén, a jogszabályban meghatározott feltételekkel. | |||
| Hajózó-távírász (rádió-távírász) | Többszemélyzetű légi járművön annak vezetéséhez, irányításához és légi üzemeltetéséhez előírt rádió-távírászi feladatok ellátása a légi jármű üzemeltetési utasításában foglalt követelmények szerint. | A nemzetgazdaság egész területén, a jogszabályban meghatározott feltételekkel. | |||
| Hajózó-szerelő (mérnök, technikus, szerelő) | Több személyzetű légi járművön annak vezetéséhez, irányításához és légi üzemeltetéséhez előírt hajózó-szerelői feladatok ellátása a légi jármű üzemeltetési utasításában foglalt követelmények szerint. | A nemzetgazdaság egész területén, a jogszabályban meghatározott feltételekkel. | |||
| Ejtőernyős, ejtőernyős kiképző | Ejtőernyős ugrások végzése, ezeknek a személyeknek a hivatásszerű gyakorlati kiképzése, ellenőrzése és vizsgáztatása. | A nemzetgazdaság egész területén, a jogszabályban meghatározott feltételekkel. | |||
| Repülésnél gyakorlati oktató, kiképző, ellenőrző, vizsgáztató | A repülésben sportolóként részt vevő légi járművezetők hivatásszerű repülési gyakorlati kiképzése, ellenőrzése és vizsgáztatása, valamint a hivatásos légi járművezető, navigátor, hajózó-távírász és hajózó-szerelő képzésében résztvétel. | A nemzetgazdaság egész területén a jogszabályban meghatározott feltételekkel. | |||
| Légiutas-kísérő (stewardess) | Légi járművön történő utasszállításnál az utasok kiszolgálása, ellátása, esetleges elsősegélynyújtás, az utastérben rendszeresített utaskiszolgálásra szolgáló és mentőfelszerelések, valamint -eszközök kezelése. | A nemzetgazdaság egész területén, a jogszabályban meghatározott feltételekkel. | |||
| Polgári légiforgalmi irányító (repülési irányító, körzeti radarirányító, útvonal radarirányító) | Az ország légterében, a repülőterek körzeteiben az irányító illetékességi körzetén belüli repülőgép-forgalom irányítása és koordinálása hírközlő és radarberendezések, valamint egyéb eszközök felhasználásával. A légiforgalom nemzetközi koordinálása. | A nemzetgazdaság egész területén a légi forgalomban. | |||
| 13. Robbanóanyag-iparban végzett munka | |||||
| Iniciáló robbanóanyag gyártása: durranóhigany, ólomazid, talliumazid, tricinát, tetrazin, csappantyúelegy, gyutacselegy, kislőszerelegy | A technológiai anyagok bemérése, adagolása, szabályozása, keverése, készülékekbe való beeresztése során keletkezett reakció levezetése, a berendezéseknek előírás szerinti működtetése. | A nemzetgazdaság egész területén. | |||
| Brizáns robbanóanyag gyártása: nitroglicerin, nitroglikol, nitropenta, nitrocellulóz, tetril, mononitrotoluol, dinitrotoluol, trinitrotoluol | A termékek szétválasztása, tisztítása, megfelelő halmazállapotúra való kidolgozása, nyers termék keverése, dagasztása, adalék-anyagokkal való kiegészítése, különböző súlyértékekre való osztályozása, kimérése, csomagolása. | A nemzetgazdaság egész területén. | |||
| Hexanitroxtilben, dinironaftalin, trinitrorezorin; hexogén, oktogén, robbanóolaj, pentritol, hexotol, amatol por alakú, vagy plasztikus robbanóanyag, robbanózagy | A technológai műveleteknek megfelelő préselése, törése, porítása, osztályozása, különböző porok, folyadékok keverése, finomítása, kimérése, csomagolása. A keletkezett melléktermékek, hulladékok elvezetése, elszállítása, tárolása, semlegesítése, megsemmisítése. | A nemzetgazdaság egész területén. | |||
| Tolóhatású robbanóanyagok gyártása: piroxilines lőporok, feketőlőpor, oldószer nélküli lőpor, pirotechnikai keverék. Robbanóanyagok vizsgálata. | A berendezések, készülékek, nyersanyagok, félkész termékek technológaiai előírás szerinti folyamatának ellenőrzése, gyártásközi és végtermék laboratóriumi vizsgálása, a munkafolyamatok irányítása, szervezése, kötelező mennyiségű értékek technológiai mutatók ellenőrzése és nyilvántartása. | A nemzetgazdaság egész területén. | |||
| Robbanóanyag-gyártó technológiai berendezések, ellenőrzések, karbantartások. | A meghibásodott készülékek, berendezések anyagmentesítése, karbantartása, időszakos műszaki felülvizsgálata, hideg-meleg technológiával való kipróbálása. | A nemzetgazdaság egész területén. | |||
| Vezetők: | A munka irányításával megbízott brigádvezetők, csoporvezetők, műszakvezetők, művezetők, műszaki irányítást ellátó vezetői kategóriába soroltak. | A nemzetgazdaság egész területén. | |||
| 14. A Magyar Honvédség polgári alkalmazottainak munkakörei: | |||||
| csoportvezető (főtávírász, főtávgépíró, tervtábla- és központ-főkezelő) | |||||
| csoportvezető (főgépész) | |||||
| forgalmi alkalmazott (távírász, távgépíró, központkezelő, megfejtő) | |||||
| tervtáblakezelő (céljelleg-nyilvántartó) | |||||
| észlelő-rajzoló | |||||
| tájékoztató (repüléstájékoztató, adatközlő) | |||||
| harcálláspont adatrögzítő | |||||
| repüléstervező | |||||
| harcálláspont diszpécser | |||||
| (diszpécser, repülésirányító) | |||||
| (fő-)technikus (harcálláspont technikus, erőműtechnikus, elektrikus, adótechnikus, vegyésztechnikus) | Föld alatti munkahelyeken foglalkoztatott, valamint a nagyhatású mérgező anyagokkal közvetlenül foglalkozó alkalmazotti állomány. | Külön meghatározott katonai szervezeteknél. | |||
| szakmunkás (harcálláspont szakmunkás, műszerész, gépész, vegyipari szakmunkás) | |||||
| kutató (tudományos kutató) | |||||
| laboratóriumvezető | |||||
| laboráns | |||||
| főelőadó(aerológus) | |||||
| (fő-)előadó (átvevő) | |||||
| betanított (kazánfűtő) | |||||
| takarító (laboratóriumi takarító) |
| Év | 1993. évi megállapítás | 1994. évi megállapítás | 1995. évi megállapítás | 1996. évi megállapítás | 1997. évi megállapítás | 1998. évi megállapítás | |||||||
| 1950. | 19,216 | 23,309 | 27,434 | 34,924 | 39,324 | 46,167 | |||||||
| 1951. | 17,995 | 21,828 | 25,691 | 32,705 | 36,826 | 43,234 | |||||||
| 1952. | 14,161 | 17,178 | 20,218 | 25,738 | 28,980 | 34,023 | |||||||
| 1953. | 13,335 | 16,175 | 19,038 | 24,236 | 27,290 | 32,038 | |||||||
| 1954. | 12,176 | 14,770 | 17,384 | 22,129 | 24,918 | 29,253 | |||||||
| 1955. | 11,581 | 14,047 | 16,534 | 21,048 | 23,700 | 27,823 | |||||||
| 1956. | 10,705 | 12,986 | 15,284 | 19,456 | 21,908 | 25,720 | |||||||
| 1957. | 9,194 | 11,153 | 13,127 | 16,710 | 18,816 | 22,090 | |||||||
| 1958. | 8,991 | 10,906 | 12,837 | 16,341 | 18,400 | 21,602 | |||||||
| 1959. | 8,622 | 10,459 | 12,310 | 15,671 | 17,645 | 20,716 | |||||||
| 1960. | 8,422 | 10,215 | 12,024 | 15,306 | 17,235 | 20,233 | |||||||
| 1961. | 8,309 | 10,079 | 11,863 | 15,101 | 17,004 | 19,963 | |||||||
| 1962. | 8,107 | 9,834 | 11,575 | 14,735 | 16,591 | 19,478 | |||||||
| 1963. | 7,801 | 9,463 | 11,138 | 14,179 | 15,965 | 18,743 | |||||||
| 1964. | 7,553 | 9,161 | 10,783 | 13,727 | 15,456 | 18,146 | |||||||
| 1965. | 7,526 | 9,130 | 10,746 | 13,679 | 15,403 | 18,083 | |||||||
| 1966. | 7,170 | 8,698 | 10,237 | 13,032 | 14,674 | 17,227 | |||||||
| 1967. | 6,948 | 8,428 | 9,920 | 12,629 | 14,220 | 16,694 | |||||||
| 1968. | 6,803 | 8,252 | 9,713 | 12,365 | 13,923 | 16,345 | |||||||
| 1969. | 6,521 | 7,910 | 9,310 | 11,851 | 13,344 | 15,666 | |||||||
| 1970. | 6,119 | 7,423 | 8,737 | 11,122 | 12,523 | 14,702 | |||||||
| 1971. | 5,850 | 7,096 | 8,353 | 10,633 | 11,973 | 14,056 | |||||||
| 1972. | 5,551 | 6,733 | 7,925 | 10,088 | 11,359 | 13,336 | |||||||
| 1973. | 5,173 | 6,275 | 7,385 | 9,402 | 10,586 | 12,428 | |||||||
| 1974. | 4,803 | 5,826 | 6,857 | 8,730 | 9,829 | 11,540 | |||||||
| 1975. | 4,506 | 5,465 | 6,433 | 8,189 | 9,221 | 10,825 | |||||||
| 1976. | 4,299 | 5,215 | 6,138 | 7,814 | 8,799 | 10,329 | |||||||
| 1977. | 3,999 | 4,851 | 5,710 | 7,269 | 8,185 | 9,609 | |||||||
| 1978. | 3,703 | 4,492 | 5,287 | 6,730 | 7,578 | 8,897 | |||||||
| 1979. | 3,520 | 4,270 | 5,026 | 6,398 | 7,204 | 8,457 | |||||||
| 1980. | 3,330 | 4,040 | 4,755 | 6,053 | 6,815 | 8,001 | |||||||
| 1981. | 3,127 | 3,793 | 4,464 | 5,683 | 6,399 | 7,513 | |||||||
| 1982. | 2,936 | 3,562 | 4,192 | 5,336 | 6,009 | 7,054 | |||||||
| 1983. | 2,810 | 3,408 | 4,011 | 5,107 | 5,750 | 6,751 | |||||||
| 1984. | 2,506 | 3,040 | 3,578 | 4,555 | 5,129 | 6,022 | |||||||
| 1985. | 2,293 | 2,782 | 3,274 | 4,168 | 4,693 | 5,510 | |||||||
| 1986. | 2,127 | 2,580 | 3,037 | 3,866 | 4,353 | 5,111 | |||||||
| 1987. | 1,959 | 2,376 | 2,797 | 3,560 | 4,009 | 4,706 | |||||||
| 1988. | 1,800 | 2,185 | 2,547 | 3,242 | 3,651 | 4,286 | |||||||
| 1989. | 1,540 | 1,869 | 2,179 | 2,774 | 3,123 | 3,666 | |||||||
| 1990. | – | 1,522 | 1,792 | 2,281 | 2,568 | 3,015 | |||||||
| 1991. | – | – | 1,428 | 1,817 | 2,046 | 2,403 | |||||||
| 1992. | – | – | – | 1,498 | 1,687 | 1,981 | |||||||
| 1993. | – | – | – | – | 1,433 | 1,683 | |||||||
| 1994. | – | – | – | – | – | 1,322 | |||||||
