Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2017.09.25.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.
Megnyitom a Jogtárban Megnyitom az Optijusban

 

1998. évi XLIV. törvény

az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló, 1961-ben, Rómában létrejött nemzetközi egyezmény kihirdetéséről * 

(A megerősítő okirat letétbe helyezése 1994. november 10-én megtörtént.)

1. § A Magyar Köztársaság Országgyűlése az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló, 1961-ben, Rómában létrejött nemzetközi egyezményt (a továbbiakban: egyezmény) e törvénnyel kihirdeti.

2. § Az egyezmény hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

„Nemzetközi Egyezmény
az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelmére

A Szerződő Államok attól az óhajtól indíttatva, hogy védjék az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek jogait, a következőkben egyeztek meg:

1. Cikk

Az ezzel az Egyezménnyel biztosított védelem nem érinti, és semmilyen módon nem befolyásolja az irodalmi és a művészeti művekre vonatkozó szerzői jog védelmét. Ebből következően ennek az Egyezménynek egyik rendelkezése sem értelmezhető az ilyen védelem sérelmére.

2. Cikk

1. Ennek az Egyezménynek az alkalmazásában a nemzeti elbánás annak a Szerződő Államnak a hazai törvényei szerinti elbánást jelenti, ahol a védelmet kérik:

a) olyan előadóművészek számára, akik az illető állam állampolgárai, olyan előadásokra vonatkozóan, amelyeket területén tartanak, sugároznak vagy első ízben rögzítenek;

b) olyan hangfelvétel-előállítók számára, akik az illető állam állampolgárai, olyan hangfelvételekre vonatkozóan, amelyeket területén adtak ki, vagy rögzítenek először;

c) olyan műsorsugárzó szervezetek számára, amelyeknek székhelye az illető államban van, olyan adásokra vonatkozóan, amelyeket a területén elhelyezett adókról sugároznak.

2. A nemzeti elbánást ezzel az Egyezménnyel kifejezetten biztosított védelem, valamint az Egyezményben kifejezetten meghatározott korlátozások figyelembevételével kell biztosítani.

3. Cikk

Ennek az Egyezménynek az alkalmazásában:

a) előadóművészek: a színészek, énekesek, zenészek, táncosok és más olyan személyek, akik irodalmi vagy művészeti műveket megjelenítenek, énekelnek, elmondanak, szavalnak, eljátszanak vagy bármely más módon előadnak;

b) hangfelvétel: valamely előadásnak vagy más hangoknak minden, kizárólag hallgatható rögzítése;

c) hangfelvétel-előállító: az a természetes vagy jogi személy, aki elsőként rögzíti valamely előadás hangjait vagy más hangokat;

d) kiadás: valamely hangfelvétel példányainak kielégítő mennyiségben történő nyilvánosságra hozatala;

e) többszörözés: egy vagy több másolat készítése valamely rögzítésről;

f) sugárzás: hangoknak vagy képeknek és hangoknak a nyilvánosság által történő vétel céljából való, vezeték nélküli átvitele;

g) továbbsugárzás: valamely műsorsugárzó szervezet sugárzásának más műsorsugárzó szervezet által történő egyidejű sugárzását jelenti.

4. Cikk

Valamennyi Szerződő Állam nemzeti elbánásban köteles részesíteni az előadóművészeket, ha a következő feltételek bármelyike megvalósul:

a) az előadást valamely másik Szerződő Államban tartják;

b) az előadást olyan hangfelvételen rögzítik, amely az Egyezmény 5. Cikke alapján védelmet élvez;

c) a hangfelvételen nem rögzített előadást olyan sugárzott műsor útján közvetítik, amely az Egyezmény 6. Cikke alapján védelemben részesül.

5. Cikk

1. Valamennyi Szerződő Állam nemzeti elbánásban köteles részesíteni a hangfelvétel-előállítókat, ha a következő feltételek bármelyike megvalósul:

a) a hangfelvétel előállítója valamely más szerződő állam állampolgára (az állampolgárság ismérve);

b) a hang első rögzítése valamely más Szerződő Államban történt (a rögzítés ismérve);

c) a hangfelvételt először valamely más Szerződő Államban adták ki (a kiadás ismérve).

2. Ha a hangfelvételt nem Szerződő Államban adták ki először, de azt az első kiadást követő harminc napon belül valamelyik Szerződő Államban is kiadták (egyidejű kiadás), a hangfelvétel úgy tekintendő, mintha először a Szerződő Államban adták volna ki.

3. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkáránál letétbe helyezett értesítés útján bármelyik Szerződő Állam úgy nyilatkozhat, hogy nem fogja alkalmazni vagy a kiadás, vagy a rögzítés ismérvét. Az ilyen értesítést a megerősítéssel, az elfogadással vagy a csatlakozással egyidejűleg, illetőleg bármikor azt követően is letétbe lehet helyezni; utóbbi esetben az hat hónappal a letétbe helyezés után válik hatályossá.

6. Cikk

1. Valamennyi Szerződő Állam nemzeti elbánásban köteles részesíteni a műsorsugárzó szervezeteket, ha a következő feltételek bármelyike megvalósul:

a) a műsorsugárzó szervezet székhelye valamely másik Szerződő Államban van;

b) a sugárzott műsor átvitelére valamely másik Szerződő Államban lévő adóról került sor.

2. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkáránál letétbe helyezett értesítés útján bármelyik Szerződő Állam úgy nyilatkozhat, hogy csak abban az esetben fog védelmet nyújtani a sugárzott műsoroknak, ha a műsorsugárzó szervezet székhelye valamely másik Szerződő Államban található, és a sugárzás átvitele ugyanazon Szerződő Államban lévő adóról történt. Az ilyen értesítést a megerősítéssel, az elfogadással vagy a csatlakozással egyidejűleg, illetőleg bármikor azt követően is letétbe lehet helyezni; utóbbi esetben az hat hónappal a letétbe helyezés után válik hatályossá.

7. Cikk

1. Az előadóművészek az ezzel az Egyezménnyel nyújtott védelem alapján megakadályozhatják:

a) előadásuk hozzájárulásuk nélküli sugárzását és közönséghez közvetítését, kivéve, ha a sugárzott, illetőleg a közönséghez közvetített előadás már önmaga is sugárzott előadás, vagy rögzítésről történt;

b) rögzítetlen előadásuk hozzájárulásuk nélküli rögzítését;

c) előadásuk rögzítésének hozzájárulásuk nélküli többszörözését,

(i) ha maga az eredeti rögzítés hozzájárulásuk nélkül készült,

(ii) ha a többszörözés más célra készül, mint amelyhez hozzájárulásukat adták,

(iii) ha az eredeti rögzítés a 15. Cikk rendelkezései alapján készült, és a többszörözést más célra készítették, mint amelyre ez a rendelkezés vonatkozik.

2. (1) Ha a sugárzáshoz az előadóművészek hozzájárulásukat adták, annak a Szerződő Államnak a nemzeti jogára tartozik a továbbsugárzással, a sugárzás céljára történő rögzítéssel és az ilyen rögzítés sugárzás céljára történő többszörözésével szembeni védelem szabályozása, amelynek területén a védelmet igénylik.

(2) A sugárzás céljára készített rögzítéseknek a műsorsugárzó szervezetek általi felhasználását szabályozó feltételeket annak a Szerződő Államnak a nemzeti joga határozza meg, ahol a védelmet igénylik.

(3) Mindazonáltal az e cikk (1)-(2) bekezdéseiben említett esetekben a nemzeti jog nem eredményezheti az előadóművészek megfosztását attól a lehetőségtől, hogy szerződés útján szabályozzák kapcsolataikat a műsorsugárzó szervezetekkel.

8. Cikk

Bármelyik Szerződő Állam nemzeti jogalkotása útján szabályozhatja annak módját, hogy az előadóművészek jogaik gyakorlásával kapcsolatban miként képviseltessék magukat, ha ugyanabban az előadásban többen vesznek részt.

9. Cikk

Bármelyik Szerződő Állam nemzeti jogalkotása útján kiterjesztheti az ezzel az Egyezménnyel biztosított védelmet azokra az előadóművészekre is, akik nem irodalmi vagy művészeti műveket adnak elő.

10. Cikk

A hangfelvétel-előállítók joga, hogy hangfelvételeik közvetlen vagy közvetett többszörözését engedélyezzék vagy megtiltsák.

11. Cikk

Ha valamely Szerződő Állam nemzeti joga a hangfelvétel-előállítóknak vagy az előadóművészeknek, vagy mind az előbbieknek, mind az utóbbiaknak a hangfelvételekkel kapcsolatos jogai védelmének feltételeként bizonyos alakiságok betartását kívánja meg, ezeket a követelményeket kielégítetteknek kell tekinteni, ha a kiadott hangfelvétel valamennyi kereskedelmi forgalomban lévő példányán vagy borítóján feltüntetik a P jelzést, - az első kiadás évével együtt - oly módon elhelyezve, hogy a védelemre való igényt kellőképpen jelezze. Ha pedig a példányok vagy a borítók alapján nem lehet azonosítani az előállítót vagy az általa jogosított személyt (neve, védjegye vagy más megfelelő megjelölése feltüntetésével), a jelzésnek a hangfelvétel-előállítói jogok jogosultjának nevét is tartalmaznia kell; továbbá, ha a példányok vagy a borítók alapján nem azonosíthatók a főbb előadók, a jelzésnek annak a személynek a nevét is tartalmaznia kell, aki abban az országban, ahol a felvételt készítették, az előadóművészek jogaival rendelkezik.

12. Cikk

Ha valamely kereskedelmi célokra kiadott hangfelvételt vagy arról készült másolatot közvetlen módon sugárzásra vagy nyilvánossághoz közvetítésre használnak fel, a felhasználó egyszeri, méltányos díjazást köteles fizetni az előadóknak, vagy a hangfelvételek előállítóinak, vagy mindkét félnek. E felek közötti megállapodás hiányában a nemzeti jog határozhatja meg e díjazás megosztásának feltételeit.

13. Cikk

A műsorsugárzó szervezetek joga, hogy engedélyezzék vagy megtiltsák

a) sugárzott műsoraik továbbsugárzását;

b) sugárzott műsoraik rögzítését;

c) (i) a sugárzott műsoraikról engedélyük nélkül készített rögzítések többszörözését,

(ii) a sugárzott műsoraikról a 15. Cikk rendelkezéseivel összhangban eszközölt rögzítéseknek az e rendelkezésekben említettektől eltérő célokra történő többszörözését;

d) televíziós sugárzott műsoraiknak a nyilvánossághoz való közvetítését, ha az olyan helyen történik, amely a nyilvánosság számára belépődíj megfizetése ellenében áll nyitva; e jog gyakorlása feltételeinek meghatározása annak a Szerződő Államnak a nemzeti jogalkotására tartozik, amelyben a védelmét igénylik.

14. Cikk

Az ennek az Egyezménynek az értelmében biztosítandó védelem időtartama legalább húsz év, annak az évnek a végétől számítva, amelyben

a) a rögzítés készült - a hangfelvételek és az azokon rögzített előadások tekintetében;

b) az előadást tartották - hangfelvételen nem rögzített előadások tekintetében;

c) a műsorsugárzás történt - a sugárzott műsorok tekintetében.

15. Cikk

1. Nemzeti jogában bármely Szerződő Állam kivételeket engedhet az ezzel az Egyezménnyel biztosított védelemhez képest, a következő esetekben:

a) magáncélú felhasználás;

b) rövid részletek felhasználása időszerű eseményekről szóló tudósításokkal kapcsolatban;

c) efemer rögzítés készítése a műsorsugárzó szervezet által, saját eszközeivel és saját sugárzásának céljára;

d) kizárólag oktatás vagy tudományos kutatás céljára történő felhasználás.

2. Tekintet nélkül e cikk 1. bekezdésére, bármelyik Szerződő Állam nemzeti jogalkotása útján ugyanazokat a korlátozásokat rendelheti el az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelme vonatkozásában, mint amelyeket joga az irodalmi és a művészeti művek szerzői jogának védelmével kapcsolatban irányoz elő. Kényszerengedélyeket azonban csak ennek az Egyezménynek a szabályaival összhangban lehet előirányozni.

16. Cikk

1. Amikor valamely állam részese lesz ennek az Egyezménynek, vállalja az abból eredő valamennyi kötelezettséget, és élvezi annak minden előnyét. Mindazonáltal bármely állam bármikor nyilatkozhat úgy az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkáránál letétbe helyezett értesítéssel, hogy

a) a 12. Cikk vonatkozásában:

(i) nem fogja alkalmazni annak a cikknek a rendelkezéseit,

(ii) bizonyos felhasználásokra nézve nem fogja alkalmazni annak a cikknek a rendelkezéseit,

(iii) olyan hangfelvételek vonatkozásában, amelyeknek az előállítója nem egy másik Szerződő Állam állampolgára, nem fogja alkalmazni azt a cikket,

(iv) olyan hangfelvételek tekintetében, amelyeknek előállítója egy másik Szerződő Állam állampolgára, korlátozni fogja az abban a cikkben előirányzott védelmet olyan mértékben és olyan időtartamra, ahogyan az utóbbi állam biztosít védelmet olyan hangfelvételekre nézve, amelyeket a nyilatkozó állam állampolgára rögzített először; mindamellett az a körülmény, hogy az a Szerződő Állam, amelynek az előállító állampolgára, nem ugyanazon kedvezményezett vagy kedvezményezettek részére biztosítja a védelmet, mint a nyilatkozó ország, nem tekintendő a védelem mértékében fennálló eltérésnek;

b) a 13. Cikk vonatkozásában nem fogja alkalmazni a hivatkozott cikk d) pontját; ha valamely Szerződő Állam így nyilatkozik, a többi Szerződő Állam nem köteles a 13. Cikk d) pontjában említett jogot azoknak a műsorsugárzó szervezeteknek biztosítani, amelyeknek a székhelye a nyilatkozó államban van.

2. Amennyiben az e cikk 1. bekezdésében említett értesítést a megerősítésről, elfogadásról vagy csatlakozásról szóló okmány letétbe helyezésének időpontja után teszik meg, úgy a nyilatkozat ennek letétbe helyezése után hat hónappal válik hatályossá.

17. Cikk

Bármely állam, amely 1961. október 26-án kizárólag a rögzítés ismérve alapján nyújt védelmet hangfelvétel-előállítóknak, a megerősítés, elfogadás vagy csatlakozás időpontjában az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkáránál letétbe helyezett értesítés útján úgy nyilatkozhat, hogy az 5. Cikk végrehajtásakor csak a rögzítés ismérvét, és a 16. Cikk 1. a) bekezdésének (iii)-(iv) pontjai végrehajtásakor az előállító állampolgárságának ismérve helyett a rögzítés ismérvét fogja alkalmazni.

18. Cikk

Bármely állam, amely az 5. Cikk 3. bekezdése, a 6. Cikk 2. bekezdése, a 16. Cikk 1. bekezdése vagy a 17. Cikk szerint értesítést helyezett letétbe, újabb, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkáránál letétbe helyezett értesítés útján korlátozhatja annak tartalmát, vagy visszavonhatja azt.

19. Cikk

Tekintet nélkül az Egyezmény bármely más rendelkezésére, ha az előadóművész hozzájárulását adta előadása képi vagy audiovizuális rögzítéséhez, a 7. Cikk a továbbiakban már nem alkalmazható.

20. Cikk

1. Ez az Egyezmény nem csorbíthat olyan jogokat, amelyeket valamely Szerződő Államban az Egyezmény arra az államra nézve történő hatálybalépésének napja előtt szereztek.

2. Egyik Szerződő Állam sem köteles ennek az Egyezménynek a rendelkezéseit olyan előadásokra, sugárzott műsorokra vagy hangfelvételekre alkalmazni, amelyeket az Egyezménynek az érintett Államra vonatkozó hatálybalépése előtt eszközöltek, illetőleg rögzítettek.

21. Cikk

Az ezzel az Egyezménnyel nyújtott védelem nem csorbíthat semmilyen védelmet, amelyre az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek más címen tarthatnak igényt.

22. Cikk

A Szerződő Államok fenntartják maguknak a jogot, hogy külön megállapodásokat létesítsenek egymás között, amennyiben az ilyen megállapodások szélesebb körű jogokat biztosítanak az előadóművészeknek, a hangfelvétel-előállítóknak vagy a műsorsugárzó szervezeteknek, mint amilyeneket ez az Egyezmény nyújt, vagy egyéb, az Egyezménnyel nem ellentétes rendelkezéseket tartalmaznak.

23. Cikk

Ezt az Egyezményt az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkáránál kell letétbe helyezni. 1962. június 30-ig áll nyitva aláírásra minden állam számára, amely meghívást kapott az előadóművészek, hangfelvétel-előállítók és műsorsugárzó szervezetek nemzetközi védelméről tartott diplomáciai értekezletre, és amely részese az Egyetemes Szerzői Jogi Egyezménynek, vagy tagja az irodalmi és művészeti művek védelmére alakult nemzetközi Uniónak.

24. Cikk

1. Ez az Egyezmény az aláíró államok részéről megerősítésre vagy elfogadásra szorul.

2. Ehhez az Egyezményhez csatlakozhat minden állam, amely meghívást kapott a 23. Cikkben említett értekezletre, továbbá az Egyesült Nemzetek Szervezetének bármely tagállama, minden esetben azzal a feltétellel, hogy az illető állam részese legyen az Egyetemes Szerzői Jogi Egyezménynek, vagy tagja az irodalmi és művészeti művek védelmére alakult nemzetközi Uniónak.

3. A megerősítés, elfogadás vagy csatlakozás az arról szóló okmánynak az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkáránál történő letétbe helyezésével történik meg.

25. Cikk

1. Ez az Egyezmény a megerősítésről, elfogadásról vagy csatlakozásról szóló hatodik okmány letétbe helyezésének napjától számított három hónap elteltével lép hatályba.

2. Ezt követően ez az Egyezmény minden állam vonatkozásában a megerősítésről, elfogadásról vagy csatlakozásról szóló okmányának a letétbe helyezésének napjától számított három hónap elteltével lép hatályba.

26. Cikk

1. Minden Szerződő Állam vállalja, hogy alkotmányával összhangban megteszi azokat az intézkedéseket, amelyek az Egyezmény alkalmazásának biztosításához szükségesek.

2. A megerősítésről, elfogadásról, illetőleg csatlakozásról szóló okmánya letétbe helyezésének időpontjában minden államnak abban a helyzetben kell lennie, hogy az Egyezmény rendelkezéseinek hatályosulását nemzeti joga alkalmazásával biztosítsa.

27. Cikk

1. A megerősítés, elfogadás, illetve a csatlakozás időpontjában, vagy ezt követően bármikor, bármely állam úgy nyilatkozhat az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárának küldött értesítés útján, hogy ez az Egyezmény kiterjed valamennyi vagy bármelyik olyan területre, amelynek nemzetközi kapcsolataiért felelős, feltéve, hogy az Egyetemes Szerzői Jogi Egyezmény vagy az irodalmi és művészeti művek védelmére létesült Nemzetközi Egyezmény hatálya kiterjed az érintett területre vagy területekre. Ez az értesítés a kézhezvétele napjától számított három hónap elteltével lép hatályba.

2. Az 5. Cikk 3. bekezdésében, a 6. Cikk 2. bekezdésében, a 16. Cikk 1. bekezdésében, valamint a 17-18. Cikkekben említett értesítések kiterjeszthetők aképpen, hogy vonatkozzanak az e cikk 1. bekezdésében említett valamennyi vagy bármelyik területre.

28. Cikk

1. Ezt az Egyezményt bármelyik Szerződő Állam felmondhatja saját magára vagy valamennyi, illetőleg bármelyik olyan területre nézve, amelyre a 27. Cikk vonatkozik.

2. A felmondás az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárához címzett értesítéssel történik, és az értesítés kézhezvételének napját követő tizenkét hónap elteltével hatályosul.

3. A felmondás jogát egyik Szerződő Állam sem gyakorolhatja attól a naptól számított ötéves időszak eltelte előtt, amelyben az Egyezmény az illető állam vonatkozásában hatályba lépett.

4. A Szerződő Állam attól kezdve megszűnik az Egyezmény részesének lenni, amikor már se nem részese az Egyetemes Szerzői Jogi Egyezménynek, se nem tagja az irodalmi és művészeti művek védelmére létesült nemzetközi Uniónak.

5. Ez az Egyezmény hatályát veszti minden, a 27. Cikkben említett területre vonatkozóan attól az időponttól fogva, amikor az illető területre már sem az Egyetemes Szerzői Jogi Egyezmény, sem az irodalmi és művészeti művek védelmére létesült Nemzetközi Egyezmény nem vonatkozik.

29. Cikk

1. Azt követően, hogy ez az Egyezmény már öt éve hatályban volt, bármelyik Szerződő Állam az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárához címzett értesítéssel értekezlet összehívását kérheti abból a célból, hogy az Egyezményt felülvizsgálják. A Főtitkár erről a kérelemről valamennyi Szerződő Államot értesíti. Amennyiben az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára által küldött értesítést követő hat hónapos időtartamon belül a Szerződő Államoknak legalább a fele értesíti a Főtitkárt, hogy egyetért a kérelemmel, a Főtitkár tájékoztatja a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatóját, az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének főigazgatóját, valamint az irodalmi és művészeti művek védelmére létesült nemzetközi Unió Irodájának igazgatóját, akik a 32. Cikkben említett Kormányközi Bizottsággal együttműködve felülvizsgálati értekezletet hívnak össze.

2. Ennek az Egyezménynek bármilyen módosításához a felülvizsgálati értekezleten részt vevő államok kétharmadának egyetértő szavazatára van szükség, feltéve, hogy ez a többség felöleli azon államok kétharmadát, amelyek a felülvizsgálati értekezlet időpontjában az Egyezmény tagjai.

3. Abban az esetben, ha olyan egyezményt fogadnak el, amely egészben vagy részben módosítja ezt az Egyezményt, és amennyiben az új egyezmény másként nem rendelkezik,

a) ez az Egyezmény attól a naptól kezdődően, hogy az új, módosító egyezmény hatályba lép, a továbbiakban nem áll nyitva megerősítésre, elfogadásra vagy csatlakozásra;

b) ez az Egyezmény hatályban marad azon Szerződő Államok közötti viszonylatban, amelyek nem válnak a módosító egyezmény részesévé.

30. Cikk

Az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban két vagy több Szerződő Állam között felmerülő minden vitát, amelyet nem rendeznek tárgyalás útján, a vitában részt vevő bármelyik fél kérésére a Nemzetközi Bíróság elé kell utalni, hacsak a felek más rendezési módban nem egyeznek meg.

31. Cikk

Az 5. Cikk 3. bekezdésében, a 6. Cikk 2. bekezdésében, a 16. Cikk 1. bekezdésében és a 17. Cikkben előirányzott lehetőségek kivételével ezzel az Egyezménnyel kapcsolatban nem lehet fenntartással élni.

32. Cikk

1. Kormányközi Bizottság létesül a következő feladatokra:

a) az Egyezmény alkalmazásával és működésével kapcsolatos kérdések tanulmányozása; valamint

b) javaslatok gyűjtése és dokumentáció előkészítése az Egyezmény esetleges felülvizsgálatához.

2. A Bizottság a Szerződő Államok képviselőiből áll, akiket méltányos földrajzi megoszlás figyelembevételével választanak. A tagok száma hat, ha a Szerződő Államok száma nem haladja meg a tizenkettőt; kilenc, ha a Szerződő Államok száma tizenháromtól tizennyolcig terjed; és tizenkettő, ha a Szerződő Államok száma meghaladja a tizennyolcat.

3. A Bizottságot az Egyezmény hatálybalépését követő tizenkét hónap elteltével a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatója, az Egyesült Nemzetek Szervezete Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének főigazgatója, valamint az irodalmi és művészeti művek védelmére alakult nemzetközi Unió igazgatója által a Szerződő Államok között szervezett választás útján kell létrehozni, valamennyi Szerződő Állam többsége által előzetesen jóváhagyott szabályok szerint, minden Szerződő Államnak egy szavazatot biztosítva.

4. A Bizottság megválasztja elnökét és tisztségviselőit. Megállapítja eljárási szabályait, különös tekintettel működésére és megújításának módjára; ennek a szabályzatnak biztosítania kell a különböző Szerződő Államok közötti rotációt.

5. A Bizottság Titkárságát a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal, az Egyesült Nemzetek Szervezete Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének, valamint az irodalmi és művészeti művek védelmére alakult nemzetközi Unió Irodájának főigazgatói, illetőleg igazgatója által kijelölt tisztségviselők alkotják.

6. A Bizottság üléseit, amelyeket bármikor össze kell hívni, ha azt a tagok többsége szükségesnek tartja, felváltva a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal, az Egyesült Nemzetek Szervezete Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének, valamint az irodalmi és művészeti művek védelmére alakult nemzetközi Unió Irodájának a székhelyén kell megrendezni.

7. A Bizottság tagjainak költségeit azok Kormányai viselik.

33. Cikk

1. Ezt az Egyezményt angolul, franciául és spanyolul szövegezték, mindhárom szöveg egyformán hiteles.

2. Ezen túlmenően az Egyezmény hivatalos szövegeit németül, olaszul és portugál nyelven kell elkészíteni.

34. Cikk

1. Az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárának értesítenie kell a 23. Cikkben említett értekezletre meghívott tagállamokat, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetének valamennyi tagállamát csakúgy, mint a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatóját, az Egyesült Nemzetek Szervezete Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének főigazgatóját, továbbá az irodalmi és művészeti művek védelmére alakult nemzetközi Unió Irodájának igazgatóját:

a) minden egyes megerősítésről, elfogadásról vagy csatlakozásról szóló okmány letétbe helyezéséről;

b) az Egyezmény hatálybalépésének időpontjáról;

c) valamennyi értesítésről, nyilatkozatról és közleményről, amelyről ez az Egyezmény rendelkezik;

d) ha a 28. Cikk 4-5. bekezdésében említett helyzetek bármelyike előáll.

2. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára értesíteni köteles továbbá a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatóját, az Egyesült Nemzetek Szervezete Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének főigazgatóját, valamint az irodalmi és művészeti művek védelmére alakult nemzetközi Unió Irodájának igazgatóját a hozzá a 29. Cikkel kapcsolatban eljuttatott kérelmekről is, csakúgy, mint a Szerződő Államok által benyújtott, az Egyezmény felülvizsgálatát érintő kérelemről.

Melynek hiteléül alulírottak szabályszerű meghatalmazás alapján aláírták a jelen Egyezményt.

Készült Rómában, 1961. október 26. napján, egyetlen példányban, angol, francia és spanyol nyelven. Az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkára hiteles másolatokat küld a 23. Cikkben említett konferenciára meghívott valamennyi államnak, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete minden tagállamának, továbbá a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójának, az Egyesült Nemzetek Szervezete Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete főigazgatójának, továbbá az irodalmi és művészeti művek védelmére alakult nemzetközi Unió Irodája igazgatójának.”

3. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.