A jogszabály mai napon ( 2024.03.28. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1998. évi XC. törvény

a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről * 

Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 1999. évi központi költségvetéséről, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1999. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE

ELSŐ FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

1. § Az Országgyűlés az 1999. évi központi költségvetés

a) kiadási főösszegét – a 3. § szerinti hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások nélkül – 3 510 634,1 millió forintban, azaz hárommillió-ötszáztízezer-hatszázharmincnégy egész egytized millió forintban,

b) bevételi főösszegét – a 3. § szerinti hitelfelvételből és állampapírok értékesítéséből származó bevételek nélkül – 3 136 461,0 millió forintban, azaz hárommillió-egyszázharminchatezer-négyszázhatvanegy egész millió forintban,

c) hiányát 374 173,1 millió forintban, azaz háromszázhetvennégyezer-egyszázhetvenhárom egész egytized millió forintban állapítja meg.

2. § Az 1. §-ban megállapított kiadási és bevételi főösszegek, valamint a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatok költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését az e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

3. § A hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások és a hitelfelvételből származó bevételek részletezését az e törvény 1. számú mellékletének a XLIV. A költségvetés hitelfelvételei és adósságának törlesztése fejezete tartalmazza.

4. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. §-ban foglalt hiányt finanszírozza, valamint a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditását biztosítsa, és a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) követeléseit kezelje.

(2) A központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 82. §-ában meghatározott hitelei 1999-ben érvényes kamatlába 8,22%.

MÁSODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS MÁS ALRENDSZEREI EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A központi költségvetés céltartalék-előirányzatai

5. § (1) A központi költségvetési szerveknél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) az 1999. évben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggő, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti, továbbá a kormányzati struktúra átalakításával kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések részbeni, illetőleg teljes fedezetére céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím 1. előirányzat-csoportnál.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére támogathatóak a Magyar Televízió Rt. és a Magyar Rádió Rt. létszámcsökkentésével kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések a pénzügyminiszterrel kötött megállapodás szerint.

(3) A céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt a társadalombiztosítási alapok által finanszírozott intézmények, továbbá azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében a saját bevételük fedezi, illetve azon munkavállalók után, akiket saját bevételük terhére foglalkoztatnak.

Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések

6. § (1) Az Állami Privatizációs Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Rt.) 1999. évben a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjának bevételéből 8000 millió forintot köteles a központi költségvetésbe befizetni. Az ezen felüli bevétel 5000 millió forint záró pénzkészletet meghaladó részét a 11. számú mellékletben részletezett ráfordítások teljesítése után az államadósság törlesztésére kell fordítani. Az államadósság e bekezdés szerinti csökkentésének módjáról a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a pénzügyminiszter állapodik meg.

(2) *  Az ÁPV Rt. az állami vagyon utáni részesedés címén és az adóskonszolidációs követelések ellenértékeként együttesen 30 000 millió forint befizetést teljesít a központi költségvetésbe. Amennyiben az ÁPV Rt.-hez a hozzárendelt állami vagyonnal kapcsolatosan befolyó osztalékbevételek és az adóskonszolidációs követelések értékesítéséből származó bevételek együttesen nem érik el a 30 000 millió forintot, azt az ÁPV Rt. a hozzárendelt állami vagyonból befolyó más bevételei terhére kiegészíti.

(3) *  Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére 7000 millió forint értékben járul hozzá a területfejlesztés központi, regionális és megyei szerkezetátalakítási programjainak támogatásához, amelyből 1822,3 millió forintot az 1998. évi ugyanezen jogcímen nyújtott támogatás maradványa fedez. A hozzájárulás módjáról és feltételeiről az 50. § (11) bekezdésében foglaltakra is kiterjedően a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a privatizációért felelős miniszter 1999. december 15-ig köt megállapodást. A piacra jutás támogatására az ÁPV Rt. 1822,3 millió forint támogatást nyújt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak.

(4) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére 1500 millió forinttal járul hozzá a gazdálkodók által okozott, a vállalkozókra át nem hárítható környezeti károk és veszélyeztetések elhárításának támogatásához.

(5) Az agrár-reorganizációs program kamatterheinek átvállalására 1500 millió forintot fordít az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére.

(6) A nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó volt szovjet ingatlanok környezetvédelmi kármentesítésére 1000 millió forintot fordíthat az ÁPV Rt. a privatizációs bevételekből.

(7) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 24. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra 1999. évben az ÁPV Rt. nem jogosult.

(8) Az ÁPV Rt. egyedi 500 millió forint feletti reorganizációs, illetve válságkezelési célú döntéseihez a Kormány egyedi jóváhagyása szükséges.

(9) Az ÁPV Rt. egyedi, reorganizációs és válságkezelési célú döntéseinél figyelembe veszi az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás 62. Cikkelyében foglalt versenyjogi és egyéb szabályokat. Amennyiben döntése érinti az említett Cikkelyben foglalt szabályokat, előzetesen kikéri a pénzügyminiszter véleményét. A Magyar Köztársaság által az Európai Megállapodás 62. Cikkely 4. § b) pontjában vállalt információszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében az ÁPV Rt. a hatáskörébe tartozó döntésekről a pénzügyminiszternek a szükséges tájékoztatást megadja.

(10) A privatizációs tartalék a következő célokra használható fel:

a) jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kifizetések,

b) készfizető kezességek, illetve az átvállalt tartozások kiegyenlítése,

c) a belterületi föld értéke alapján, alapítói jogon kifizetendő, a helyi önkormányzatokat megillető kifizetések,

d) E-hitel garancialehívás teljesítése,

e) elvont ingatlanok után beálló kezesi felelősség rendezése,

f) bírósági végzések alapján történő kifizetések,

g) a „reverzális levelek” alapján történő kifizetések,

h) a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött megállapodás teljesítésének fedezete,

i) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján az átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalásra kerülő 20%-os részesedésigények (Privatizációs Ellenérték Hányad),

j) a gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése,

k) a tartósan állami tulajdonú társaságok tőkehelyzetének rendezése.

(11) A Priv.tv. hatálya alá, de nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó társaságokban az állami részesedés után 1999. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka, valamint az e társaságok értékesítéséből származó bevételnek a privatizáció költségeivel csökkentett része a központi költségvetést illeti meg.

(12) 1996. évben az ÁPV Rt. a Kormány és a privatizációt felügyelő miniszter határozata alapján 3000 millió forint értékű ingatlan átvételének vételárát előlegezte meg a Honvédelmi Minisztériumnak. A tranzakció lezárásához a Honvédelmi Minisztérium a vagyonkezelésében lévő felesleges ingatlanvagyonból 3000 millió forint forgalmi értékű, az ÁPV Rt. és a Honvédelmi Minisztérium megállapodása alapján a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) egyetértésével, kiválasztott ingatlanokat – természetvédelmi területek kivételével – ad át az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába 1999. évben. Az átadást követően az érintett ingatlanok jegyzékét a kincstári vagyonkörből történő utólagos kivonás jóváhagyása érdekében meg kell küldeni a kincstári vagyonért felelős miniszternek.

(13) *  Az ÁPV Rt. a 11. számú melléklet II. 3. c) Egyéb célú eszközvásárlások előirányzat terhére a Magyar Televízió Rt. ingatlanainak részletfizetéssel történő megvásárlására – a Kormány előzetes jóváhagyásával – 6000 millió forintot fordíthat.

(14) *  A 11. számú melléklet II. 3. d) a Richter Gedeon Rt. TB alapok tulajdonában lévő részvénycsomagjának kivásárlása zártkörű értékesítés keretében a vásárlást megelőző egy hónap átlagos tőzsdei árfolyamán előirányzat terhére megvásárolt részvénycsomagot, kiegészítve az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonában lévő Richter Gedeon Rt. részesedéssel a privatizációs tartalékba kell helyezni, ezek későbbi értékesítési bevételét a privatizációs tartalékban meghatározott célokra lehet felhasználni. * 

7. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő, nem értékesíthető ingatlanokat, valamint a volt szovjet laktanyákat illetően – foglalkoztatáspolitikai, szociálpolitikai, ifjúságpolitikai, iparfejlesztési célok megvalósításának elősegítésére – eseti döntést hozzon azok térítésmentes helyi önkormányzati tulajdonba adásáról.

8. § (1) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékéből ki kell egyenlíteni a költségvetési szerv köztartozását. Az ezt követően fennmaradó összegből – a felügyeletet ellátó szerv vezetőjének javaslatára – a pénzügyminiszter határozza meg jogcímenként a javaslatban szereplő központi költségvetési szerv által az építési beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra felhasználható összeget. A köztartozás mértékét és az értékesítés költségének összegét meghaladó bevételhányad 50%-a a központi költségvetési szervet illeti meg. A pénzügyminiszter által indokoltnak tartott esetben e visszahagyott bevételhányad magasabb is lehet.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a Honvédelmi Minisztériumra, amely a vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékét – köztartozásai kiegyenlítését követően – teljes egészében az (1) bekezdésben meghatározott jogcímekre használhatja fel.

(3) A központi költségvetési szervek az (1) bekezdésben meghatározott értékesítésből befolyt és az általuk felhasználható ellenérték összegével – amennyiben azt nem tervezték meg – a kiadási és bevételi előirányzatukat növelhetik. A bevételeknek az (1) bekezdésben meghatározott hányadot meghaladó része a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(4) Az Egészségügyi Minisztérium kormányzati beruházási céljainak megvalósítása érdekében a fejezet vagyonkezelésében lévő egészségügyi intézmények ingatlanértékesítéséből befolyó ellenértéknek a köztartozások és az ingatlanelidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összegével – legfeljebb összesen 2500 millió forint értékhatárig – az egészségügy felhalmozási célú előirányzatain belül a 9. cím, 1. alcím, 2. előirányzat-csoport kiemelt előirányzatait az egészségügyi miniszter megemelheti.

(5) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket 10 millió forint egyedi könyv szerinti bruttóérték-határig saját hatáskörben, 10 millió forint felett a kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok szerint értékesítheti. Az értékesítésből származó bevétel összegével – amennyiben azt nem tervezték meg – az intézményi dologi kiadások és felhalmozási kiadások előirányzatai saját hatáskörben növelhetők.

(6) Az Áht. 108. §-a (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 20 000 forint.

(7) A kincstári vagyonnak a központi költségvetési szervek közötti vagy a költségvetési szerv, illetve szervezeti egysége megszüntetése esetén a feladatait ellátó szervezet részére történő bérbeadásánál az Áht. 108. §-ának (1) bekezdését nem kell alkalmazni.

(8) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy – a Magyar Honvédség szervezeti átalakulásával összhangban – a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő, feleslegessé váló ingatlanok – elsősorban szociális, kulturális, oktatási és foglalkoztatáspolitikai célú – hasznosítására eseti döntést hozzon, amennyiben az ingatlan nyilvános versenytárgyaláson történő értékesítése eredménytelen volt. E döntés vonatkozhat az ingatlan térítésmentes, illetve kedvezményes önkormányzati tulajdonba adására is. Az így sem hasznosítható ingatlanokat az esetleges veszélyhelyzet elhárítása után becsült forgalmi értéken a KVI részére – megállapodás alapján, térítésmentesen – át kell adni. Az átadást 1999. december 1-jéig kell befejezni.

(9) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a kormányzati célprogram keretében megvalósuló vagy megvalósult szennyvíztisztító telepek állami tulajdonban lévő forgalomképes részeit – a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium javaslata alapján – határozatával ingyenesen a vagyontárgy elhelyezkedése szerinti helyi önkormányzat tulajdonába adja.

(10) A Honvédelmi Minisztérium jogosult a (8) bekezdésben meghatározott határidőt megelőzően 9000 millió forint forgalmi értéket meg nem haladó mértékben ingatlanok KVI-nek történő hasznosítási, értékesítési célú átadására. A KVI köteles az ezen ingatlanok értékesítéséből származó ellenértéket a Honvédelmi Minisztérium részére 30 napon belül átadni.

(11) A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 3. alcím, 17. Vasúti létszámkiváltás és vasúthálózat-racionalizálás miatti műszaki fejlesztés előirányzat-csoport 1500 millió forint előirányzatát a MÁV Rt. veheti igénybe abban az esetben, ha a társaságon belüli egyes szervezeti egységeknél végrehajtott létszámcsökkentés műszaki fejlesztéssel oldható meg. Ennek igénybevételére a MÁV Rt. által dokumentált, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a pénzügyminiszter által együttesen jóváhagyott feltételek, illetve adatok alapján kerülhet sor.

9. § A KVI vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon átmeneti vagy tartós hasznosításából, értékesítéséből származó – kiadásokkal csökkentett – bevétel a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A bevételből a KVI javaslatára a kincstári vagyonért felelős miniszter egyedi hozzájárulása alapján 1200 millió forint a vagyonhasznosítással, illetve a vagyongazdálkodással kapcsolatos, az állami feladatellátással összefüggő kiadásokra fordítható. Ezen belül a KVI vezérigazgatója 30 millió forintig ügyletenként – de éves szinten legfeljebb 300 millió forintig – dönt. A KVI vezérigazgatója ezen döntéséről a kincstári vagyonért felelős minisztert negyedévente utólag tájékoztatja.

A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések

10. § (1) A központi költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó, a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított eredményének 82%-át használhatja fel – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az 1999. évi eredményelszámolás alapján, a fennmaradó 18% pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) A vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része teljes egészében felhasználható, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához kíván igénybe venni.

11. § (1) A központi költségvetési szervek bevételei közül

a) az intézményi ellátás díja,

b) az alkalmazottak térítése,

c) az állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési) feladatok díjbevétele, az átengedett bírságbevételek,

d) az illetékjellegű bevételek

eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50%-a saját bevételként számolható el, 50%-a pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Teljes egészében saját bevételként számolható el az a többletbevétel, illetve az azzal összefüggően végrehajtott előirányzat-emelés összege, amely jogszabály alapján

a) évközi díjtételemelésből, bírságemelésből,

b) saját hatáskörben végrehajtott díjmegállapításból, díjemelésből

keletkezett.

(3) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat-változtatást az eredeti előirányzat teljesítését követően legalább havonta, a hónap 20. napjáig kell végrehajtani és a Kincstárnak bejelenteni. A központi költségvetést megillető részt az előirányzat-maradvány elszámolása során kell kimutatni, és annak jóváhagyását követően kell rendezni.

12. § (1) A központi költségvetési szervek, valamint a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi költségvetési szervei – kivéve a központi edzőtáborokat, a Népstadion és Létesítményeit, a nemzeti sportuszodákat, valamint a Nemzeti Színházat, a Magyar Állami Operaházat, a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Magyar Nemzeti Galériát, az Országos Széchenyi Könyvtárat, a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóságot, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletet, a Szerencsejáték Felügyeletet, az Országos Vérellátó Szolgálatot, a törzsvagyon hasznosításából származó bevételek tekintetében a Magyar Tudományos Akadémiát – a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken 1999. évben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95%-át használhatják fel, a fennmaradó 5% pedig – kincstári vagyon utáni részesedés címén – a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők:

a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, a vér és vérkészítmények, mezőgazdasági termékek értékesítési bevételei;

b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat;

c) az intézmények egyéb sajátos bevételei közül:

ca) a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve a külföldön működő állami képviseletek bérletidíj-bevételei,

cb) a lízingdíjbevétel,

cc) az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítéséből származó bevétel,

cd) áruértékesítésből és szolgáltatásból származó vállalkozási bevételek,

ce) az egyéb bevételek;

d) a pénzügyi befektetések árfolyamnyeresége, hozama.

(3) A központi költségvetési szervek közül az (1) bekezdésben nevesített Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság havonta 100 millió forintot, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet éves szinten – havi bontásban – 750 millió forintot, a Szerencsejáték Felügyelet éves szinten – havi bontásban – 1150 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére a tárgyhó 20. napjáig.

(4) Az (1) bekezdés szerinti, a központi költségvetés központosított bevételét képező összeg elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell intézkedni. A havonkénti rendezéstől és befizetéstől mindaddig el lehet tekinteni, amíg a központi költségvetési szerv (2) bekezdésben foglalt összes bevétele nem éri el az eredeti kiadási előirányzat 5%-át. A tárgyévet terhelő befizetési kötelezettségnek legkésőbb december 20-ig eleget kell tenni, ha ezen időpontig a teljesítendő összeg nem érte el az előbbiekben meghatározott mértéket.

13. § (1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 9/A. §-ának (2) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 70 000 forint/év, a doktori képzésben résztvevők egy főre megállapított támogatási normatívája 468 000 forint/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 195 000 forint/év.

(2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 204 000 forint/fő/év.

14. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú mellékletében és 8. számú melléklet I. részében megállapított, a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 18. e)–g) pontjában meghatározottakat, továbbá a 8. számú melléklet I. része 5–6. pontjait. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 1. l)–m), o), valamint 2–4. pontjai.

(2) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei esetén az (1) bekezdés szerinti normatív és normatív-kötött hozzájárulások kétszerese jár a 8. számú melléklet I. része 2–4. pontjai kivételével.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a felügyeletét ellátó szervtől igényelheti.

(4) A közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a január 1-jei és a szeptember 1-jei létszámáról január 15-ig, illetve szeptember 15-ig köteles adatszolgáltatást teljesíteni. A fenntartó a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás igénybevételére.

(5) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási célú normatív hozzájárulások elszámolása – a zárszámadás keretében – a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik a 8. számú melléklet I. része 2–4. pontja szerint igénybe vett támogatások kivételével. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni. A 8. számú melléklet I. része 2–4. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás.

15. § A fogva tartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek (kivéve a büntetés-végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni ellentételezésére 140 000 forint/foglalkoztatott, fogva tartott/év, de 1999. évben összességében 515 millió forint fordítható.

HARMADIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA

A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere

Állami hozzájárulás és támogatás

16. § (1) Az Országgyűlés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok (a továbbiakban: helyi önkormányzatok) számára a normatív állami hozzájárulások jogcímeit és fajlagos összegeit e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.

(2) A normatív állami hozzájárulásokat – a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján – önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter az Áht. 63. §-ának (2) bekezdésében meghatározott határidőig együttes rendeletben hirdeti ki. * 

17. § (1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:

a) központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra,

b) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzat részére az e törvény 7. számú mellékletében foglalt részletezés szerint,

c) helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Cct.) szabályozott címzett és céltámogatás formájában. Ezen belül az 1999. évi új induló címzett támogatásokra 2000 millió forint használható fel,

d) egyes közoktatási feladatok kiegészítő támogatására, valamint a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény alapján a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat részére az e törvény 8. számú mellékletében meghatározott feltételek szerint. E támogatásokat – a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, illetve szakmai mutatók alapján – önkormányzatonként és jogcímenként a 16. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni, * 

e) a termelő, valamint a Cct. 4. számú melléklete II–III. pontja szerint támogatásban részesült, humán infrastrukturális feltételekben meglévő területi fejlettségi különbségek mérséklésére kormányrendeletben meghatározott, területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint,

f) felhalmozási és vis maior célokra szolgáló céljellegű decentralizált támogatásokra, amelyek felhasználására a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés döntési jogosultságát a Cct. szabályozza.

Ezen előirányzat a következőkre tagozódik:

fa) felhalmozási és vis maior feladatokra, amely előirányzatból normatívan az egyes megyékre, illetve a fővárosra jutó rész elosztásának módját a Cct. határozza meg;

fb) vis maior tartalékra, amelyből a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés további összeget vehetnek igénybe, ha az fa) pont szerinti éves előirányzatuknak az első félévben legalább 10%-át, a második félévben halmozottan legalább 20%-át az önkormányzati feladatokat érintő, természeti és más katasztrófából eredő károk enyhítésére már felhasználták. Az igények teljesítéséről – a vis maior felhasználás felülvizsgálatával – a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben dönt.

(2) A normatív módon elosztott központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásoknak – a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével – lemondásból felszabaduló előirányzatai az (1) bekezdés fb) pontjában, valamint a 18. §-ban meghatározott előirányzatot növelik. Ezen előirányzatokat növeli továbbá az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 30. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt.

(3) Amennyiben az e törvény 30. §-a szerint normatív állami hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult szervezet év közben feladatot ad át helyi önkormányzat részére, amelynek az kötelező feladatellátási körébe tartozik, akkor az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív állami hozzájárulás és támogatás előirányzata megemelkedik a 3. és 8. számú mellékletek igényjogosultsági szabályai alapján.

18. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. §-ának (1) bekezdése alapján, önállóságuk és működőképességük védelme érdekében az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) önkormányzatok, valamint – külön törvény alapján – a tartósan fizetésképtelen helyi önkormányzatok kiegészítő támogatást igényelhetnek az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételek szerint.

(2) A fővárosi önkormányzat látja el a közgyűlés által szabályozott módon a 25. § szabályai keretében – a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok tekintetében – az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatot az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja alkalmazásával. A fővárosi önkormányzat ehhez abban az esetben igényelhet támogatást, ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból az e törvény 6. számú melléklete 1. pontja szerint számított forráshiány mutatható ki.

19. § (1) Az Áht. 64. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti, az állami támogatás jogtalan felhasználásához kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség számítása szempontjából normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásnak minősül az e törvény 3. számú melléklet 5. b)–c), 6–18. pontjai, a 4. számú melléklet I.6. pontja és a 8. számú melléklet szerinti előirányzatok együttes összege.

(2) Az Áht. 64. §-ában, valamint az e törvény 6. számú mellékletében meghatározott kamatokat a központi költségvetés Egyéb vegyes bevételek (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 22. cím, 1. alcím, 8. előirányzat-csoport), illetve az Egyéb vegyes kiadások (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 11. kiemelt előirányzat) jogcímeken kell elszámolni.

Átengedett, megosztott bevételek

20. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakosok által az 1997. évre bevallott – az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott – személyi jövedelemadó 40%-a, 199 864,3 millió forint illeti meg a (2)–(4) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) Az önkormányzatot megilleti az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 15%-a, összesen 74 949,1 millió forint.

(3) A helyi önkormányzatokat együttesen az (1) bekezdés szerint kimutatott személyi jövedelemadó 17,4%-a, összesen 87 018,5 millió forint normatívan illeti meg az e törvény 4. számú melléklete I. 2–8. pontjaiban foglalt jogcímek szerint.

(4) Az (1) bekezdés szerinti adó 7,6%-a, összesen 37 896,7 millió forint felhasználásával – a bevételeikben meglevő aránytalanság mérséklése érdekében – a (2) bekezdés szerinti személyi jövedelemadónak és az iparűzési adóból elérhető bevétel meghatározott hányadának (adóerő-képességnek) az egy főre eső együttes összege alapján a települési önkormányzatokat

a) kiegészítés illeti meg, vagy

b) a központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai csökkennek

az e törvény 4. számú melléklet I. 1. pontja szerint.

(5) A (2)–(4) bekezdésben foglaltakat helyi önkormányzatonként és jogcímenként részletezve a 16. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni. * 

21. § (1) A települési önkormányzat által a belföldi gépjárművek után beszedett adóból a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényben meghatározott alsó adótétellel számított összeg 50%-a az önkormányzatot illeti meg. Ha a képviselő-testület, illetve a közgyűlés az alsó adótételnél magasabb mértéket állapít meg, a különbözetből származó bevétel 100%-ban az önkormányzatot illeti meg.

(2) A termőföld bérbeadásból származó jövedelem utáni – a települési önkormányzatok által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.

22. § A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának – állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő – értékesítéséből származó készpénzbevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.

23. § A települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a területi környezetvédelmi hatóság által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a a területileg illetékes települési önkormányzatot illeti meg.

Az önkormányzatok által beszedett illetékek szabályozása

24. § (1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 1999. január 1-jétől beszedett illeték – az ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték kivételével – 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat, az ingatlan-nyilvántartási eljárási illetékbevétel 90%-a a központi költségvetést, 10%-a pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg a 4. számú melléklet II. részében meghatározottak szerint.

(2) Az illetékhivatalok működésével kapcsolatos költségeket a beszedett bevételből részesedő önkormányzatok viselik, a 4. számú melléklet II. részében szabályozott módon.

A fővárosi önkormányzatok bevételei

25. § A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására az Ötv. 64. §-ában, valamint a 64/A–64/C. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai

26. § (1) A gyermeknevelési támogatás, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, az időskorúak járadéka, a lakáscélú adósságkezelési támogatás, valamint – a Munkaerőpiaci Alapból – a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, továbbá a Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési önkormányzat 1999. évben első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti – külön jogszabály szerinti – éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

(2) Az e törvény 5. számú melléklete 1. és 16. pontjaiban, a 6. számú melléklet 1. pontjában, a 7. számú mellékletben, valamint a 8. számú melléklet I.1. és II. pontjaiban meghatározott előirányzatok folyósítása az Áht. 101. §-ának (6) bekezdésében foglaltak szerint a nettó finanszírozás keretében történik.

A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége

27. § (1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a vállalkozási tevékenységből származó – a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított – eredményének 18%-át köteles az 1999. évi eredményelszámolás során a központi költségvetésbe befizetni.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a helyi önkormányzat és költségvetési szerve a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.

B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata

A Kincstári Egységes Számlához kapcsolt megelőlegezési számláról igénybe vett összeg rendezése

28. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Alapok) terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében az Alapok bevételeinek és kiadásainak időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentesen hitelt nyújt.

(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 1. alcím,

a) 1. kiemelt előirányzat szerinti támogatás átutalása legfeljebb az előirányzat mértékéig,

aa) az első három negyedévben negyedévente a tényleges magánnyugdíj-pénztári befizetésekkel megegyező összegben, legfeljebb az időarányos mértékig,

ab) a negyedik negyedévben az I–III. negyedévi tényleges befizetések és a várható negyedik negyedévi befizetések alapján,

b) 2. kiemelt előirányzat szerinti támogatás átutalása – legfeljebb annak mértékéig – az 1999. december havi utolsó ellátás kifizetése után

történik.

(3) Az Egészségbiztosítási Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 2. alcím szerinti támogatás átutalása – legfeljebb az előirányzat időarányos mértékéig – január, április, július és október hónapban a pénzügyminiszter által jóváhagyott és a Kincstárnak megküldött finanszírozási terv alapján történik.

(4) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról hitelt igénybe venni csak a Kincstárnak megküldött finanszírozási terv alapján lehet, amely tartalmazza a hitel legnagyobb napi összegét és éves növekményét. A finanszírozási tervet három hónapra előre, havi és ezen belül napi bontásban a tényleges igénybevételhez igazítva kell elkészíteni, havonta a finanszírozási időszakot megelőző hónap 25-éig kell benyújtani. Az ellátások központi intézkedésen alapuló emelése, illetve a hóközi állományváltozás által indokolt esetben a finanszírozási terv módosítható.

(5) A Kincstár az Alapok által folyósított, de nem az Alapból finanszírozott ellátásokat az azokat folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott éves finanszírozási terv alapján finanszírozza. A folyósítás a folyósító szerveknek az ellátások folyósítására, azok esedékességére vonatkozó jogszabályok alapján három hónapra előre és ezen belül napi bontásban készített, havonta a pénzellátási időszakot megelőző hónap 25. napjáig a Kincstárnak és a Pénzügyminisztériumnak benyújtott finanszírozási terv szerint történik.

(6) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Alapok befolyó bevételeikből soron kívül törlesztik. A társadalombiztosítási alrendszer alaponkénti hiányának rendezésére az 1999. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor.

C) A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata

29. § (1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) költségvetését – bevételeit és kiadásait – alaponként, jogcímenként az e törvény 2. számú melléklete szerint állapítja meg.

(2) A pénzalapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást a pénzalapokról szóló törvények rendelkezései szabályozzák.

(3) A Kincstár a pénzalap kiadási előirányzataira addig teljesít kifizetést – kivéve a Munkaerőpiaci Alapból a munkanélküli járadék, előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli segély és a jövedelempótló támogatás, illetve ezek közterheinek kifizetése –, amíg a pénzalap bevételei és az előző évi maradványa erre fedezetet biztosítanak, és a folyó évi bevételek és kiadások különbsége nem haladja meg a jóváhagyott egyenleget.

(4) A Munkaerőpiaci Alap a központi költségvetésbe a megváltozott munkaképességűek támogatására 9990 millió forintot fizet be.

(5) A pénzalap – a bevételek befolyása és a kiadások teljesítése időbeni ütemének eltérése esetén – a finanszírozási igényei teljesítéséhez igénybe veheti az előző évi maradványát, illetve legfeljebb három hónapra, de a következő évre át nem húzódóan a KESZ-t. A KESZ igénybevételt indokoltság esetén a pénzügyminiszter engedélyezheti. Az engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább 30 nappal kell benyújtani.

NEGYEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

Társadalmi önszerveződések támogatása

30. § (1) Az Országgyűlés a szociális, a közoktatási és a külön törvényben meghatározott felsőoktatási közfeladatokat (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó egyházi jogi személyek, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok és a humánszolgáltatásokat főtevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek (a továbbiakban együtt: nem állami intézmények fenntartói) részére normatív állami hozzájárulást állapít meg a következők szerint:

a) a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit az e törvény 3. számú mellékletében és a 8. számú melléklet I. része 1–4. pontjaiban megállapított normatív állami hozzájárulásokkal és támogatásokkal azonos jogcímeken és feltételek mellett, azonos összegű normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 18. e)–g) pontjaiban meghatározottakat. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 1. pont l)–m), o), valamint a 2–4. pontjai,

b) a közoktatási feladatokat ellátó, a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket – a közhasznú társaságok kivételével – az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg,

c) a nem állami felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú mellékletében és a 8. számú melléklet I. részében megállapított normatív állami hozzájárulásokkal és támogatásokkal azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 18. pont e)–g) pontjában, továbbá a 8. számú melléklet I. része 5–6. pontjában meghatározottakat; nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 1. pont l)–m), o), valamint 2–4. pontjai,

d) a nem állami felsőoktatási intézmények gyakorlóintézményei esetén a c) pont szerinti normatív állami hozzájárulás és támogatás kétszerese jár a 8. számú melléklet I. része 2–4. pontjai kivételével,

e) nem jár normatív állami hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében résztvevőknek, ha költségeik megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből igényt tartanak,

f) az egyházi felsőoktatási intézményeket normatív állami hozzájárulás illeti meg az Ftv.-ben meghatározottak szerint,

g) a felsőoktatási közfeladatokat ellátó nem állami és nem egyházi intézmények fenntartóit az 1996. szeptember 1-je előtt felvett nappali tagozatos hallgatók felsőoktatási képzéséhez 80 000 forint/fő/év hozzájárulás illeti meg,

h) a szociális közfeladatot ellátó, a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket – a közhasznú társaságok kivételével – a i) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg,

i) a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó nem állami intézmények fenntartóit a helyi önkormányzatok e törvény 3. számú melléklet 6–11. pontjaiban megállapított normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett, azonos összegű normatív állami hozzájárulás illeti meg.

(2) A közoktatási feladatok ellátásához biztosított normatív állami hozzájárulást és támogatást a fenntartó székhelye szerinti illetékes közigazgatási hivataltól kell igényelni. A finanszírozás havi ütemezésben történik.

(3) A közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartójának az (1) bekezdés szerinti normatív állami hozzájárulás és támogatás igénylését 1999. január 1. után létrehozott intézmény esetén a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásáról szóló határozat jogerősítő záradékkal ellátott példánya, a közoktatási intézmény alapító okiratának másolata, a bankszámla-szerződésének másolata csatolásával, valamint a kitöltött létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján, egyébként a tényleges, a tanügyi okmányokkal dokumentálható adatszolgáltatás alapján

a) már működő intézmény esetén a tárgyév január 1-jei és a becsült szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve január 31-ig,

b) új intézmény esetében a tárgyév szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve szeptember 15-ig

kell benyújtani a területileg illetékes közigazgatási hivatalhoz.

(4) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartója szeptember 1-jei létszámáról szeptember 15-ig köteles a fenntartó székhelye szerinti illetékes közigazgatási hivatal részére adatszolgáltatást teljesíteni.

(5) Az (1) bekezdés a)–d) pontokban meghatározott közoktatási célú normatív hozzájárulások és támogatások elszámolása – a zárszámadás keretében – a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik a 8. számú melléklet I. része 2–4. pontja szerint igénybe vett támogatások kivételével. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni. Ha év közben bármely hónapban a tényleges létszám 10%-ot meghaladó mértékben elmarad a tervezett létszámtól, a hozzájárulásokat folyósító szervet erről nyolc napon belül értesíteni kell. A folyósító szerv az értesítés alapján módosítja az érintett fenntartók pénzellátását. Ebben az esetben az elszámolás a havi beírt létszámok éves átlaga alapján történik. A 8. számú melléklet I. része 2–4. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás.

(6) Az (5) bekezdés szerinti elszámolást a hozzájárulást folyósító szervezetnek kell benyújtani a tárgyévet követő január 31-éig. A közigazgatási hivatal a helyszínen ellenőrizheti az igénylés és a felhasználás jogszerűségét. Abban az esetben, ha a normatív állami hozzájárulások és támogatások együttes összege a költségvetési évben meghaladja a 30 millió forintot, az elszámolás jogszerűségét független könyvvizsgáló erről szóló nyilatkozatával kell alátámasztani.

(7) Az (1) bekezdés f)g) pontjaiban meghatározott felsőoktatási hallgatói kör normatív támogatásának elszámolása – a zárszámadás keretében – a költségvetési év átlaglétszáma alapján történik. Az átlaglétszámot a tárgyév márciusi és az októberi statisztikai létszámjelentés alapján kell kiszámítani.

(8) A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények normatív állami hozzájárulását külön kormányrendeletben meghatározottak szerint kell igényelni és folyósítani. A folyósítás feltétele a személyes gondoskodást nyújtó, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatokat ellátó intézmény esetében:

a) az intézmény működési feltételei és szolgáltatásai, valamint az intézményi térítési díj megfelelnek a jogszabályi előírásoknak,

b) a közfeladatokat ellátó nem állami szerv írásbeli nyilatkozata arról, hogy rendelkezik az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint pénzügyi forrásokkal.

(9) A fővárosi és megyei közigazgatási hivatal a feltételeknek megfelelő – megyei szinten, ezen belül fenntartótípusonként, jogcímenként, az egyházi intézményfenntartóknál egyházanként összesített – támogatási igényt a Belügyminisztériumhoz nyújtja be.

(10) A normatív állami hozzájárulás a személyes gondoskodást nyújtó, szociális közfeladatokat ellátó intézmények esetében a tárgyévi tervezett átlaglétszám, de legfeljebb a működési engedélyben szereplő létszám erejéig és a fővárosi és megyei közigazgatási hivatallal szerződésben vállalt kötelezettség mellett vehető igénybe. Az intézmény a tárgyév július 31-éig, illetve a tárgyévet követő január 31-éig a tényleges feladatmutatók alapján számol el a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalnak az igénybe vett hozzájárulással.

(11) A normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.

(12) A közoktatási közfeladatot ellátó egyházak a normatív állami hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosultak. Az egyházak támogatásáról szóló törvény 6. § (3) bekezdés alapján számított támogatási összeg 65 216 Ft/ellátott, oktatott fő, amely a fenntartó egyházakat egyházanként illeti meg az ott figyelembe vehető létszámok alapján.

(13) A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó egyházi intézmények fenntartói a normatív állami hozzájáruláson túl az egyházak támogatásáról szóló törvény feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosultak. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 6–11. pontjában megállapított normatíva 29,1%-a.

(14) A (12) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást a Belügyminisztérium egyházanként, a közigazgatási hivatalok adatszolgáltatása alapján állapítja meg és havi 1/12 összegű részletekben folyósítja. A közigazgatási hivatalok a fővárosi és megyei önkormányzatoktól – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 81. § (11) bekezdésében szabályozott nyilatkozatok, illetve a megkötött közoktatási megállapodások alapján – kérik az adatszolgáltatást a kiegészítő támogatásnál figyelembe vehető fenntartói körről az egyházak támogatásáról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén. Ha a közoktatási megállapodást helyi önkormányzat kötötte, intézkedni kell a kiegészítő támogatás összegének a közigazgatási hivatal részére történő átutalásáról.

(15) A (13) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásra a (8)–(10) bekezdés alapján járó normatív állami hozzájárulás megállapítására és folyósítására vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(16) A (12)–(13) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásokkal való elszámolásra az (5)–(6) és (10) bekezdésben foglalt szabályok az irányadóak.

31. § (1) Az I. Országgyűlés fejezet, 8. Társadalmi önszerveződések támogatása cím, 1. Társadalmi és karitatív feladatok támogatása alcím 2. Az szja meghatározott részének az adózó rendelkezés szerinti közcélú felhasználása kiemelt előirányzatot a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 31. §-a (2) bekezdése alapján befolyó támogatásokat a szociálisan rászoruló családok, gyermekek és fiatalok támogatására kell fordítani. Az előirányzat felhasználásáról, pályázati úton történő felosztásáról a (2)–(5) bekezdésben foglaltak alapján az Országgyűlés kijelölt bizottságai határoznak. * 

(2) A költségvetési támogatás a családsegítő szolgáltatásokat, illetőleg a gyermekjóléti szolgálatot működtető helyi önkormányzatok, valamint a családok segítését, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeket és fiatalokat segítő feladataikat közhasznú tevékenységként ellátó közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetek egyszeri és kivételes támogatására szolgál.

(3) A támogatás összege kizárólag a közhasznú tevékenységet megvalósító program fejlesztéséhez, új programok tárgyi feltételeinek megteremtéséhez, működő programok tárgyi feltételeinek javításához, képzések, tanácsadó szolgálatok megszervezésével, fenntartásával kapcsolatos dologi kiadásokhoz használható fel. A támogatás nem vehető igénybe a szervezet folyamatos működését, fenntartását célzó kiadásokra.

(4) Az elnyert támogatást a kedvezményezett szervezettel, önkormányzattal kötött megállapodás alapján a Kincstár folyósítja. A megállapodásban meg kell határozni a támogatott program végrehajtásáról szóló beszámolás és a pénzügyi elszámolás rendjét. A támogatás felhasználását a reá irányadó szabályok alapján az Állami Számvevőszék is ellenőrzi.

(5) A megállapodásban rögzíteni kell azt is, hogy a támogatásban részesített önkormányzat, közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet az elnyert összeget kizárólag a támogatott tevékenységre fordíthatja. Amennyiben a kedvezményezett szervezet – neki fel nem róható okból – a megállapodásban rögzített kötelezettségeit csak részben valósítja meg, az igénybe nem vett támogatás, annak zárolásával visszavonásra kerül. Ha a kedvezményezett szervezet neki felróható okból nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit, az igénybe vett támogatás egészét vagy arányos részét a mindenkori jegybanki alapkamattal növelt mértékben kell visszafizetnie.

(6) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kedvezményezett előirányzaton 1999. évben az ezeréves államiságunk megünneplésével kapcsolatos programok támogatását kell érteni.

32. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet 7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek.

(2) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, a társadalmi és karitatív szervezetek működésének támogatására előirányzott keretek (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím, 8. cím, 1. alcím, 1. kiemelt előirányzat) felhasználásáról – kijelölt bizottságainak javaslata alapján – az Országgyűlés dönt. * 

(3) A nem állami intézmények – kivéve a pártokat –, valamint más közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetek az általános tartalék, továbbá a fejezetek ágazati, szakmai célú pénzeszközei, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetései terhére is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között. E támogatási lehetőségeket a felhasználásért felelős szerveknek nyilvánosságra kell hozniuk.

ÖTÖDIK FEJEZET

KEZESSÉGVÁLLALÁS, KEZESI HELYTÁLLÁS ÉS VISZONTGARANCIA

33. § (1) A Kormány által 1999. évben újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezességek együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-ának a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 1,0%-át. * 

(2) Az (1) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a kőolaj-, földgáz- és villamosenergia-importra, valamint a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvényben meghatározott beszerzések (készletek) finanszírozására. * 

(3) Az (1) bekezdésben megállapított mérték – a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozások miatt bekövetkező emelkedés esetét kivéve – kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.

34. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 33. §-ban foglaltakon túl a Sopron Megyei Jogú Város Erzsébet Kórháza rekonstrukciójához felvett hitel 1999-ben még fennálló állományára a hitelezőváltással összefüggésben kezességet vállaljon. * 

35. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 33. §-ban foglaltakon túl a központi költségvetés terhére

a) a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, a német Újjáépítési és Hitelbankkal (Kreditanstalt für Wiederaufbau: KfW), továbbá az Északi Beruházási Bankkal kötendő, valamint az Európa Tanács Társadalomfejlesztési Alapjával kötött hitelszerződéseknél az ezen intézmények által megkívánt formában – összegszerű korlátozás nélkül – kezességet vagy szerződést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon, * 

b) a Magyar Fejlesztési Bank Rt. külföldről felvett és felvételre kerülő – fejlesztési célú – közép- és hosszú lejáratú hiteleire, illetve a kötvénykibocsátásaiból eredő fizetési kötelezettségei teljesítésére kezességet vállaljon. E kezességvállalások együttes állománya 1999. december 31-én legfeljebb 120 000 millió forint lehet. * 

36. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 33. §-ban foglaltakon túl a hitelintézetek által nyújtott agrárhitelekre a központi költségvetés terhére 16 000 millió forint összegben kezességet vállaljon. * 

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 33. §-ban foglaltakon túl a Földhitel és Jelzálogbank jelzálogleveleinek kibocsátásához a központi költségvetés terhére 5000 millió forint értékben kezességet vállaljon.

37. § Az Áht. 33. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttesen szólítja fel az önkormányzatokat.

38. § (1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott kötvények együttes állománya 1999. december 31-én legfeljebb 85 000 millió forint lehet.

(2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalt exportcélú garanciaügyletek állománya 1999. december 31-én legfeljebb 80 000 millió forint lehet.

(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalt politikai és árfolyamkockázatok elleni biztosítások állománya 1999. december 31-én legfeljebb 250 000 millió forint lehet.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.

39. § (1) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára – a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a központi költségvetés viszontgaranciát vállal. A Hitelgarancia Rt.

a) természetes személy,

b) gazdasági társaság,

c) közhasznú társaság,

d) szövetkezet,

e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrejött szervezet (a továbbiakban: vállalkozás)

hitelintézetekkel szembeni – 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő – kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet, ha a vállalkozás által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma – az MRP szervezet kivételével – a 300 főt nem haladja meg.

(2) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 65 000 millió forintot.

(3) A Hitelgarancia Rt. által vállalt kezesség mértéke vállalkozásonként nem haladhatja meg a 400 millió forintot, illetőleg

a) a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-át, 10 millió forint alatti hitelszerződések esetében a kötelezettség 90%-át,

b) mezőgazdasági tőkepótló hitel esetében – kivéve az 5 millió forint alattiakat – éves átlagban 60%-át.

(4) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgarancia kiterjed a Hitelgarancia Rt.-nek a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény alapján működő kockázati tőketársaságnak és kockázati tőkealapnak az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt vállalkozásban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességre is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.

(5) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló és a vállalkozással szemben fennálló követelés behajtására. A társaság által behajtott – költségekkel csökkentett – összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.

40. § (1) Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára – külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a központi költségvetés viszontgaranciát vállal.

(2) Az (1) bekezdésben vállalt költségvetési viszontgarancia – a mezőgazdasági tőkepótló hitelek kivételével – az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.

(3) Az Alapítvány természetes személyek, gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, szövetkezetek, magánvállalkozások (a továbbiakban együtt: jogosult), hitelintézetekkel szembeni – 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő – kötelezettségeiért vállalhat készfizető kezességet, ha a jogosult által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma a 250 főt nem haladja meg.

(4) Az Alapítvány által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 42 000 millió forintot.

(5) A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-os mértékét. Az 5 millió forintot meghaladó hitelszerződések és bankgarancia-szerződések esetében e kötelezettségek éves átlagban pedig nem haladhatják meg a 60%-os mértéket és jogosultanként a 100 millió forintot, kivéve az agrárintegrátorokat.

(6) Az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló követelés behajtására. Az Alapítvány által behajtott – költségekkel csökkentett – összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.

41. § Az Országgyűlés tudomásul veszi az 1998. évi gabonatermelésre a 109/1997. (XII. 30.) FM rendelet alapján felvett, állami kezességgel biztosított, legfeljebb egyéves lejáratú hitelek további egy évvel történő meghosszabbítását. Az állami kezességvállalás a meghosszabbított időtartamra változatlanul hatályos, és nem számít be a 33. § (1) bekezdésében megállapított összegbe.

42. § (1) Az állam az e törvényben és a Kormány rendeletében meghatározott feltételek mellett kezességet vállal a központi költségvetés terhére a hazai állami felsőoktatási intézményekben, továbbá nem állami felsőoktatási intézményekben az erre adott megbízás alapján első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben, valamint akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben – nappali tagozaton – tanulmányokat folytató, magyar állampolgárságú és a devizajogszabályok szerint devizabelföldinek minősülő hallgatók által tandíj, illetőleg költségtérítés kifizetése céljából a Magyar Köztársaság területén bejegyzett hitelintézettől – a (4)–(5) bekezdésben és külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett – forintban felvett hitel meghatározott részének (a továbbiakban: hitel) visszafizetésére.

(2) Az állami kezességvállalás mértéke a felvett hitel, de legfeljebb a hitelrészletek igénybevétele időpontjában érvényben lévő – az éves költségvetési törvényekben megállapított – egy főre eső hallgatói normatívák összege mint tőke, az ehhez kapcsolódó ügyleti kamat, a jogszabály által meghatározott büntetőkamat és a bírósági végrehajtásra irányuló eljárás megindítása közvetlen költségei összegének nyolcvan százaléka.

(3) Az állami kezességvállalás egy hallgató tanulmányainak teljes időtartama alatt legfeljebb tíz félév hitelfelvételére terjed ki.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott hitelre számított teljes ügyleti kamat és kezelési költség éves mértékét úgy kell megállapítani, hogy az a hitelszerződés fennállása alatt ne haladja meg a pénzügyminiszter által rendeletben meghatározott mértéket.

(5) A hitel után a (4) bekezdésben meghatározott ügyleti kamaton és kezelési költségen kívül egyéb költség, illetőleg díj nem számítható fel.

(6) Az (1) bekezdés szerinti kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, és azt adók módjára kell behajtani.

(7) Nem kell a tartozást a központi költségvetésnek megfizetni abban az esetben, ha a hitelfelvevő meghalt, vagy a visszafizetés esedékességekor munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható, vagy munkanélküli és a munkanélkülisége megszakítás nélkül a kezesség beváltásától számítva legalább öt évig fennáll.

(8) Ha a hitelfelvevő a visszafizetés esedékességekor munkanélküli, de a kezesség beváltásától számított öt éven belül munkába áll, akkor a munkába állását követő egy év elteltével válik a költségvetés által kifizetett összeg adók módjára behajthatóvá. Ebben az esetben a kifizetéstől eltelt időre kamatot, illetőleg késedelmi pótlékot nem kell felszámítani.

43. § (1) A 33–36. § alapján vállalt kezesség után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének legfeljebb 0,5%-a lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve indokolt esetben elengedheti. * 

HATODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

44. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:

a) a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím),

b) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek (az I. Országgyűlés fejezet, 6. cím), a társadalmi és karitatív szervezetek működési támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 8. cím, 1. alcím, 1. kiemelt előirányzat),

c) az országos kisebbségi önkormányzatok támogatása (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 5. cím, 5. alcím),

d) az egyházak támogatása (XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 3. alcím).

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I–VIII. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének csökkentésére az Áht. 46. §-ában foglalt kivétellel.

A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

45. § (1) A 2. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül:

a) a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásainál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 1. alcím) és a normatív módon elosztott kötött felhasználású támogatásoknál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 5. alcím),

b) a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok közül:

ba) a körjegyzőség támogatásánál (5. számú melléklet 1. pontja),

bb) a lakossági közműfejlesztési befizetésekkel összefüggő támogatásnál (5. számú melléklet 3. pontja),

bc) a lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatásánál (5. számú melléklet 4. pontja),

bd) a gyermeknevelési támogatásnál (5. számú melléklet 9. pontja),

be) az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítésénél (5. számú melléklet 10. pontja),

bf) lakáscélú adósságkezelési támogatásnál (5. számú melléklet 11. pont),

bg) a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz történő hozzájárulásoknál (5. számú melléklet 16. pontja),

amennyiben a 49. § (5) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség már kimerült,

c) a végkielégítésre és felmentési illetményre szolgáló keret előirányzatánál (X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím, 1. előirányzat-csoport),

d) az állatkártérítésnél (XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 6. alcím),

e) a társadalombiztosítási szervezetek által folyósított ellátásoknál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 16. cím), kivéve az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulást (16. cím, 3. alcím, 2. előirányzat-csoport), a terhességmegszakítást (16. cím, 3. alcím, 3. előirányzat-csoport), a folyósított ellátások utáni térítést (16. cím, 3. alcím, 8. előirányzat-csoport),

f) a polgári szolgálatnál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport),

g) a kárrendezési célelőirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 2. alcím, 5. előirányzat-csoport),

h) a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 1. alcím), az egyéb vállalati támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 3. alcím),

i) a vegyes kiadások egyes jogcímeinél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 9., 11–12., 14. és 19. kiemelt előirányzat),

j) a fogyasztói árkiegészítésnél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 15. cím),

k) a lakástámogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 16. cím),

l) az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítésénél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím),

m) a pénzbeli kárpótlásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 2. alcím),

n) a Vám- és Pénzügyőrség (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. cím) személyi juttatás kiemelt előirányzatánál és annak a munkaadókat terhelő járulékainál legfeljebb 6%-kal, a teljesítmények figyelembevételével, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek szerint,

o) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításnál (VI. Bíróságok fejezet, 2. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport),

p) a nemzetközi elszámolásokkal kapcsolatos kiadásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 28. cím),

q) az államadósság költségvetési elszámolásainál (XLI. fejezet),

r) a felszámolási eljárás alatt lévő vállalkozások vagyonának megvásárlását elősegítő kamattámogatásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 2. alcím, 3. előirányzat-csoport),

s) a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából származó támogatásnál a játékadó 50%-os mértékéig (XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 1. alcím, 11. előirányzat-csoport), a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány támogatásánál (XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 1. alcím, 3. előirányzat-csoport, 3–4. kiemelt előirányzat) a sorsolásos játékok játékadója 12%-os és a totó játékadója 100%-os tényleges teljesülése mértékéig,

t) az oktatási célú, valamint a szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása, valamint az egyházi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása előirányzatoknál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 13. alcím, 1–3. előirányzat-csoportok),

u) az otthonteremtési támogatásnál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 10. alcím, 10. előirányzat-csoport),

v) a mozgáskorlátozottak támogatásánál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 10. alcím, 11. előirányzat-csoport),

w) a gyermektartásdíjak megelőlegezésénél (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 10. alcím, 12. előirányzat-csoport és a VI. Bíróságok fejezet, 2. cím, 3. alcím),

x) hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz előirányzatnál (XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoport,

y) a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatásánál (XV. Gazdasági Minisztérium fejezet, 27. cím, 1. alcím),

z) *  A Magyar Rádió Rt. műsorterjesztési költségeire (I. Országgyűlés fejezet, 10. cím, 1. előirányzat-csoport), a Magyar Televízió műsorterjesztési költségeire (I. Országgyűlés fejezet, 11. cím, 1. előirányzat-csoport), a Duna Televízió Rt. műsorterjesztési költségeire (I. Országgyűlés fejezet, 12. cím, 1. előirányzat-csoport) szolgáló előirányzatoknál

a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 20. cím, 1. alcím Általános forgalmi adó előirányzatának 103%-os és a 21. cím, 1. alcím Személyi jövedelemadó előirányzatának 102%-os együttes teljesülése esetén az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. cím) személyi juttatás kiemelt előirányzata legfeljebb 5136 millió forinttal, a munkaadókat terhelő járulék legfeljebb 1849 millió forinttal túlléphető. Amennyiben a felsorolt bevételek itt előírt teljesítése 1999. november 25-ig eléri a 89%-os mértéket, az előirányzatokat 100%-os mértékben az APEH rendelkezésére kell bocsátani.

(3) A 3. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül a XLIV. A költségvetés hitelfelvételei és adósságának törlesztése fejezetnél a kiadások és bevételek külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhetnek az előirányzattól. A fejezet belföldi hitelfelvételeinek bevételei és az éven belüli belföldi hitel- és állampapír-törlesztési kiadásai előirányzattal nem rendelkeznek, és az Áht. 113/A. §-ának figyelembevételével a központi költségvetés hiánya vagy többlete alakulásának, valamint az állampapír-piaci helyzetnek megfelelően teljesülnek.

(4) Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény alapján az 1998. évben keletkezett piaci zavarok elhárítása céljából felvásárolt termékek vagy a termékek feletti rendelkezési jogot megtestesítő értékpapírok értékesítéséből származó, a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. Piacra jutási támogatás megtérülése alcím bevétele kiesésének összegével a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 11. cím, 1. Piacra jutási támogatás alcím kiadási előirányzatát csökkenteni kell.

A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetőinek különleges jogosítványai

46. § A Kormány év közben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 3. alcím, 6. előirányzat-csoport előirányzatai terhére.

47. § (1) A Kormány a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezeten belül a 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport és a 11. cím előirányzatai között indokolt esetben átcsoportosítást hajthat végre.

(2) *  A Kormány felhatalmazást kap, hogy

a) a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím 4. alcím, 10. előirányzat-csoport, 1. Vidékfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai kiemelt előirányzat 1998. évben fel nem használt előirányzat maradványából legfeljebb 5647,6 millió forintot a 11. cím, 1. Piacra jutási támogatás alcím javára,

b) a XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 5. alcím, 1. Távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok előirányzat-csoport évközi többletbevételéből legfeljebb 4000 millió forintot ugyanezen cím, 6. alcím, 1. Útfenntartás és fejlesztés előirányzat-csoportra

átcsoportosítson, illetve

c) az egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciós és egyéb beruházásai, az egyházak nemzetközi tevékenységének támogatása, az egyházi közgyűjtemények és közcélú egyházi feladathoz ingatlan juttatás támogatása előirányzatok felhasználásáról – az egyházakkal történő egyeztetés alapján – döntsön.

(3) Az Országgyűlés elrendeli, hogy a központi költségvetés általános tartalékát 1999. év januárjában meg kell emelni a

a) gazdálkodó szervezetek támogatása, beleértve az agrárgazdaság támogatását is,

b) közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása,

c) kiemelt beruházások, beruházási célprogramok,

d) egyéb felhalmozási kiadások,

e) költségvetési szervek – beleértve az I–VIII. fejezeteket is – támogatással fedezett kiadásai – ideértve a személyi juttatási előirányzatot is,

f) támogatási célprogramok támogatással fedezett kiadásai,

g) társadalmi önszerveződések támogatása,

h) egyéb kiadások,

i) kormányzati rendkívüli kiadások,

j) állam által vállalt kezesség érvényesítése

előirányzatainak 1,9%-os mértékű csökkentésével.

(4) a) A központi költségvetés általános tartalékát tovább növeli a helyi önkormányzatok állami támogatás és hozzájárulás előirányzatának 1,9%-os mértéke. E tartalék növelését a helyi önkormányzatoknál a 20. § (1), illetve (2) bekezdése szerint átengedett személyi jövedelemadó terhére, a helyben maradó személyi jövedelemadó előirányzattal arányosan kell végrehajtani. Ez nem érinti a 20. § (3) bekezdése szerint a helyi önkormányzatokat normatívan megillető személyi jövedelemadót és a 20. § (4) bekezdésében meghatározott jövedelemkiegészítés szabályait és összegét.

b) Az a) pont szerinti összeget a helyi önkormányzatok költségvetésükben céltartalékként irányozzák elő.

c) Az a) pontban foglaltak önkormányzatonkénti összegét a 16. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni. * 

d) A helyi önkormányzatoknak az Áht. 63. § (3) bekezdése szerinti pénzellátása a c) pont szerint csökkentett személyi jövedelemadó összeg figyelembevételével történik a 49. § (4) bekezdésében foglalt intézkedést is figyelembe véve.

(5) A (3)–(4) bekezdésben foglaltak végrehajtására és az átcsoportosított összegek elkülönített kezelésére a Kormány kap felhatalmazást.

(6) A Kormány a tényleges műsorterjesztési költségekre vonatkozó szerződések ismeretében a Magyar Rádió Rt. műsorterjesztési költségeire (I. Országgyűlés fejezet, 10. cím, 1. előirányzat-csoport), a Magyar Televízió műsorterjesztési költségeire (I. Országgyűlés fejezet, 11. cím, 1. előirányzat-csoport) és a Duna Televízió műsorterjesztési költségeire (I. Országgyűlés fejezet, 12. cím, 1. előirányzat-csoport) szolgáló előirányzatok között szükség szerint átcsoportosít. A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 75. §-a (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Magyar Rádió művészeti együtteseinek támogatására 450 millió forint összegű előirányzatot hoz létre.

(7) A X. Miniszterelnökség fejezet, 11. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport Speciális eszközök fejlesztése előirányzat felhasználásáról a pénzügyminiszter egyetértése mellett a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter dönt.

(8) A VI. Bíróságok fejezet, 2. cím, 1. alcím, 2. előirányzat-csoport, 4. Egyéb központi beruházások kiemelt előirányzatából 450 millió forint kizárólag az elsőfokú bíróságok megerősítésére használható fel.

(9) A szociális és családügyi miniszter a XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 10. alcím, 27. előirányzat-csoport Üdülés szociális célú támogatása előirányzat felhasználására vonatkozóan felhatalmazást kap arra, hogy

a) ha a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (a továbbiakban: MNÜA) közhasznú szervezetté nyilvánítása 1999. március 31-ig megtörténik, akkor e támogatást teljes egészében az MNÜA rendelkezésére bocsássa;

b) amennyiben az MNÜA közhasznú szervezetté nyilvánítása az a) pontban meghatározott időpontig nem történik meg, akkor az előirányzat célszerű felhasználásáról pályázat kiírásával gondoskodjon.

48. § (1) Az Országgyűlés elrendeli, hogy 1999. évben a fejezeteknél – kivéve az I–VIII. fejezetet – az 1998. évi záró-létszámhoz képest 3%-os mértékű létszámcsökkentést kell végrehajtani. A létszámcsökkentéssel felszabaduló személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata a létszámcsökkentést végrehajtó költségvetési szervnél az egyéb működési, felhalmozási előirányzatok emelésére használható fel. Azon fejezeteknél, ahol az egy főre jutó személyijuttatás-növekedés nem éri el a 11%-ot, felhasználható személyi juttatásként is, de az egy főre jutó növekmény nem haladhatja meg a 11%-ot.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtására, ezen belül a mentesítettek körének, a végrehajtás feltételrendszerének meghatározására, a szükséges előirányzat-átcsoportosításokra.

49. § (1) Az 5. § (1) bekezdése szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, kiemelt előirányzatokra – felmérés alapján – történő átcsoportosítására és az igénylés feltételeit részletesen szabályozó útmutató kiadására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.

(2) A költségvetési fejezetek 11. § (1) bekezdésében meghatározott bevételeinek összesített előirányzatát év közben kizárólag a pénzügyminiszter csökkentheti.

(3) A 17. § (2) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben intézkedik.

(4) A pénzügyminiszter 1999. július 31-ig jelentést készít a Kormány részére az első félév gazdasági folyamatairól. A Kormány a jelentés figyelembevételével dönt az általános tartalék részét képező – a 47. § (3)–(4) bekezdése szerint létrehozott – elkülönített tartalék átcsoportosításáról az államháztartási feladatok finanszírozására.

(5) A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel és a támogatás jellege szerint illetékes miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. alcím) jogcímei között, a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 3. alcím) jogcímei között, továbbá a 2. és 3. alcím, valamint a 8. alcím 2. előirányzat-csoport között – a felhasználás iránti igény figyelembevételével – átcsoportosításokat hajthat végre.

(6) A 17. § (3) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a fejezet felügyeletét ellátó miniszter értesítése alapján a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel együtt intézkedik.

(7) A X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 6. alcím, 1–2. előirányzat-csoportokon szereplő előirányzatok fejezetekre, címekre, alcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra történő átcsoportosítására – az előirányzat eredeti rendeltetésének változatlanul hagyása mellett – a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője kap felhatalmazást.

50. § (1) Az I. Országgyűlés fejezeten belül a Hivatal gazdasági főigazgatójának, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek – mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének – tervezési, előirányzat-módosítási, -felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki az I. Országgyűlés fejezet, 5. cím Közbeszerzések Tanácsa, a X. Miniszterelnökség fejezet, 10. cím Kormányzati Ellenőrzési Iroda, *  11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok, valamint a 12. cím központi költségvetés kormányzati végrehajtásával összefüggő, központilag kezelt és tartalék-előirányzatokra.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyűlés fejezet, 5. cím Közbeszerzések Tanácsa felett a Tanács elnöke, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a 10. cím Kormányzati Ellenőrzési Iroda esetében a szervezet elnöke, a 11. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok felett a felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter látja el.

(3) A költségvetési törvényjavaslat részeként benyújtott fejezeti részletező táblázatban szereplő fejezeti kezelésű előirányzat jogcímen belül kiemelt előirányzatok szerint megtervezett összegtől az elemi költségvetésben nem lehet eltérni. Ha a fejezeti kezelésű előirányzati jogcím fejezeti részletező táblázatban szereplő és az e törvény szerint megállapított előirányzat között eltérés van, a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok eredeti előirányzatát a fejezet felügyeletét ellátó szerv megállapítja, majd jóváhagyásra 1999. január 10-ig a Kormány elé terjeszti. A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője év közben a fejezeti kezelésű előirányzatok egyes jogcímein belül az elemi költségvetésben megtervezett előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok kivételével, melyek előirányzata az adott fejezeti kezelésű előirányzat összegének legfeljebb 10%-át kitevő mértékben növelhető. E mértéken felüli átcsoportosítást a Kormány engedélyez.

(4) A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.

(5) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy – a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével – a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank által támogatott modernizációs program I. fázisában részt vevő intézménycsoportok körében a külön megállapodásban rögzített előirányzat-átcsoportosítási jogokat az érintett intézményeknek átadja.

(6) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy – a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével – a felsőoktatásban az 1999. év során végrehajtandó szervezeti intézkedésekkel összefüggően a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 2–6. címeinek kiadási és bevételi előirányzatait, illetőleg e címeken belül is a kiemelt előirányzatokat egymás között átcsoportosítsa.

(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerveket, hogy a felügyeletük alá tartozó, kizárólag saját bevételből gazdálkodó költségvetési szervei részére – ha törvény másképp nem rendelkezik – befizetési kötelezettséget írjanak elő, mely összeg a fejezetnél év közben jelentkező többletfeladatok ellátásának fedezetére használható fel.

(8) A XV. Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1., 3., 4. előirányzat-csoport, továbbá a 25. cím, 4. alcím, valamint a 25. cím, 6. alcím felhasználásáról a gazdasági miniszter dönt.

(9) A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 10. előirányzat-csoport, 1. kiemelt előirányzat felhasználásáról a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter – az Országos Területfejlesztési Tanáccsal történő egyeztetés után – dönt.

(10) Az építésügyi célelőirányzat XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 40. előirányzat-csoport terhére a bevételek tervezett mértékéig lehet kötelezettséget vállalni. Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy a tényleges fizetési kötelezettség és a befolyt bevételek különbözetét a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 10. előirányzat-csoport 1. kiemelt előirányzatából átcsoportosítsa.

(11) Az állami vagyon privatizációjából származó, területfejlesztési célokra fordítható bevételt terhelő kiadások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és az azt terhelő kiadások időbeli eltéréséből fakadó átmeneti finanszírozási igények teljesítéséhez a Kincstár kamatmentes hitelt nyújt. A hitel összegéről, folyósítási és törlesztési feltételeiről a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a privatizációért felelős miniszter köt megállapodást.

(12) A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím fejezeti kezelésű előirányzatok, 3. alcím beruházási célprogramok, 19. előirányzat-csoport: a MÁV Rt. modernizációs program támogatása 6000 millió forint előirányzatból 3800 millió forint a tervezett PHARE-segélyhez szükséges költségvetési támogatás.

HETEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

51. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint az e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 24. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 1999. évben 5080 forint.

52. § Az üdülési csekkek értékének felső határa 1999-ben 2500 millió forint, amely az inaktív rétegek üdülési támogatására biztosított céltámogatás-résszel túlléphető.

53. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt, a II. besorolási osztály első fizetési fokozata szerinti illetményalap 1999. évben 26 000 forint.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott illetményalap a Ktv. 45. §-a (1) bekezdésének a)–b) pontjában megjelölteknél – ide nem értve a közigazgatási államtitkárokat – 23 400 forint.

54. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény – 1. fizetési fokozat – 1999. évben 160 000 forint.

55. § Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 46/D. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb ügyészi alapilletmény (1. fizetési fokozat) 1999. évben 160 000 forint.

56. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 118. §-ának (10) bekezdésében meghatározott kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés fedezetének számítási alapja 1500 forint/fő/hónap. A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítést első ízben 1999. szeptember 1-jét követően lehet megállapítani.

57. § Az 1998. december 31-ét követő és a 2000. január 1-je előtti időponttól megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, árvaellátás 1998. évi legkisebb összegei – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 12. § (3) bekezdése, a 29. § (6) bekezdése és az 56. § (4) bekezdése rendelkezéseitől eltérően – 1999. január 1-jétől 12 százalékkal emelkednek. Az említett nyugellátások 1999. évi legkisebb összegeit, továbbá a Tny. 50. §-ának (6) bekezdése szerinti együttfolyósítási összeghatárt kormányrendelet tartalmazza. * 

58. § (1) * 

(2) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a kárpótlást a jogerős és végrehajtható határozat hozzá érkezésétől számított 30 napon belül fizeti ki.

59. § Az Országgyűlés a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 5. § (1) bekezdése c) pontjában foglalt rendelkezés alapján a fegyveres erők 1999. évi költségvetési létszámának felső határát a 9. számú mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.

60. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény 7. §-ának (1) bekezdése alapján az életjáradék összege 1999. március 1-jétől az 1998. évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

(2) Az 1992. évi XXXI. törvény alapján 1998. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az 1992. évi XXXI. törvény mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni, figyelembe véve a korábbi években megvalósult járadékemeléseket is.

(3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. §-ának (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 1999. március 1-je után az (1) bekezdésben foglaltak szerint emelkedik.

61. § A Paksi Atomerőmű Rt. 1999. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 9164,9 millió forint, amelyet a Paksi Atomerőmű Rt. havonta, egyenlő részletekben köteles átutalni az Alap számlájára.

62. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ország leghátrányosabb helyzetű megyéi felzárkóztatása érdekében

a) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Integrált Szerkezetátalakítási és Válságkezelési Program (XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 37. előirányzat-csoport, 1. kiemelt előirányzat) 1999. évi állami támogatásának fedezetét a decentralizált agrártámogatásokon túl, a c) pontban felsorolt fejezeti kezelésű támogatási célprogramok, célelőirányzatok 1999. évi pályázati rendszerben felhasználható kerete 8%-ának terhére biztosítsa, továbbá a program megvalósításában érintett Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprésze pályázati rendszerben működő előirányzatának az áthúzódó determinációval együtt számított 8%-át különítse el;

b) a Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék területfejlesztési támogatásának fedezetéül a decentralizált agrártámogatási forrásokon túl a c) pontban felsorolt fejezeti kezelésű támogatási célprogramok, célelőirányzatok, illetve a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének az áthúzódó determinációval együtt számított 1999. évi pályázati rendszerében felhasználható keret 10%-ának megfelelő keretösszeget különítsen el. * 

Az elkülönített keretek felhasználásáról a tárcákkal egyeztetett megyei feladattervek alapján az érintett minisztériumok és megyei területfejlesztési tanácsok kötnek megállapodást.

c) A leghátrányosabb helyzetű megyék felzárkóztatása érdekében az a)b) pontban meghatározott mértékű forrást a következő fejezeti kezelésű célprogramokból, célelőirányzatokból kell biztosítani:

ca) XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. kiemelt előirányzat (Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása), 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport, 2. kiemelt előirányzat (Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás és fásítás), 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport, 3. kiemelt előirányzat (Meliorációs és öntözésfejlesztési beruházási támogatás);

cb) XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 10. előirányzat-csoport, 1. kiemelt előirányzat (Vidékfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai);

cc) XV. Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport (Gazdaságfejlesztési célelőirányzat), 25. cím, 4. alcím (Turisztikai célelőirányzat), 25. cím, 7. alcím, 1. előirányzat-csoport (Műszaki fejlesztési alapprogram célelőirányzat);

cd) XVI. Környezetvédelmi Minisztérium fejezet, 8. cím, 6. alcím, 1. előirányzat-csoport (Környezetvédelmi feladatok);

ce) XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 6. alcím, 1. előirányzat-csoport (Útfenntartás és fejlesztés), 13. cím, 7. alcím, 1. előirányzat-csoport (Vízügyi alapfeladatok);

cf) XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 5. alcím, 1. előirányzat-csoport (Egyéb közmunkaprogramok támogatása), 15. cím, 10. alcím, 2. előirányzat-csoport (Szociális válságkezelő programok, aktív szociálpolitikai eszközök);

cg) XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 7. alcím (Nemzeti Örökség Program pályázati rendszerben működtetett része).

d) Az elkülönített keretek felhasználásáról az érintett miniszterek és a megyei területfejlesztési tanácsok elnökei 1999. február 15-ig kössék meg a megállapodásokat.

63. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy vizsgálja meg az 1999. szeptember 30-ig ténylegesen igénybe vett és a kárfizetési idő szerint 1999. december 31-ig várható teljesítés alapján a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. általi biztosítási tevékenységből eredő fizetési kötelezettségre (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím, 4. alcím) előirányzott összeg 1999. évi várható felhasználását, tekintse át a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. tőkeellátottságát, és döntsön a várható maradvány vagy egy részének a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. részére – új kiadási jogcímen – történő tőkeemeléséről.

64. § (1) A Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt. és a Duna Televízió Rt. műsorterjesztési költségeire a támogatásokat a számlával igazolt fizetési kötelezettségekhez – ideértve az 1998. évről áthúzódó kiadásokat is – igazodóan közvetlenül az Antenna Hungária Rt.-nek kell folyósítani. A támogatás kiszámításánál csak az állandó stúdióra és fix telepítésű országos rendszerek igénybevételére vonatkozó szolgáltatások tekintendők műsorterjesztési költségnek, az alkalmi közvetítővonalak költségei még egyidejű sugárzás esetében sem. A folyósított összeget mind kiadásként, mind állami támogatásként a megrendelő részvénytársaság köteles a könyvelésében feltüntetni.

(2) A XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 1. alcím, 3. előirányzat-csoport, 3. és 4. kiemelt előirányzatát, valamint az 5. cím, 1. alcím, 11. előirányzat-csoport előirányzatát a Kincstárral negyedévenként kell elszámolni.

65. § Az EXPO ’96. Nemzetközi Világkiállítás lemondása miatt a kártérítési peres ügyek fedezetére 1994 decemberében a ’96. Kft. (korábban EXPO ’96. Kft.) mérlegében elkülönített 1050 millió forintot és hozadékait – 1999-től kezdődően – az értékpapírok lejáratát követő 15 napon belül a központi költségvetésbe be kell fizetni.

66. § (1) Az 1999. január 1-jei hatállyal megszűnt elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: megszűnt alapok) jogutódja a megszűnt alapok felügyeletéért felelős miniszter.

(2) A megszűnt alapok feladatait, bevételeit és kiadásait az alábbi fejezetek tartalmazzák:

a) Útalaptól átvett feladatok mint „Útfenntartási és -fejlesztési célelőirányzat” (XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 6. alcím),

b) Vízügyi Alaptól átvett feladatok mint „Vízügyi célelőirányzat” (XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 7. alcím),

c) Központi Környezetvédelmi Alaptól átvett feladatok, mint „Környezetvédelmi alap célfeladatok” (XVI. Környezetvédelmi Minisztérium fejezet, 8. cím, 6. alcím),

d) Nemzeti Kulturális Alaptól átvett feladatok mint „Nemzeti kulturális alapprogram” (XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 12. alcím).

(3) Az Útalap 1998. december 31-én fennálló adósságát az államadósság terhére a központi költségvetés átvállalja.

(4) Az 1999. január 1-jén megszűnő elkülönített állami pénzalapok pénzmaradványát 1999. január 1-jén át kell utalni a fejezeti kezelésű célelőirányzat számlájára.

(5) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a (4) bekezdés szerint átutalt pénzmaradványok 1999. évi felhasználásának összegéről és ütemezéséről döntsön.

67. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a 66. § (2) bekezdésének a)–c) pontjában felsorolt fejezetekért felelős minisztereket, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben szabályozzák a fejezeti kezelésű célelőirányzatokba a megszűnt alapoktól átvett feladatokkal kapcsolatban:

a) pályázati rendszer működtetését,

b) a kiadások feletti döntési hatáskört,

c) a teljesíthető kiadások körét,

d) a kiadásokkal, nyilvántartásokkal, ellenőrzéssel kapcsolatos egyéb szabályokat. * 

(2) A 66. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti Nemzeti Kulturális Alapprogram tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakat a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló külön törvény szabályozza.

68. § (1) A fejezeti kezelésű célprogramok feladatainak ellátásához szükséges bevételi forrásokat és mértéküket a 10. számú melléklet tartalmazza.

(2) A fejezeti kezelésű célprogramok támogatásai terhére – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az éves kiadási előirányzat 40%-ának megfelelő összegű éven túli kötelezettség vállalható.

69. § Az Országgyűlés a központi költségvetés mérlegét az e törvény 13. számú mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá.

MÁSODIK RÉSZ

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

A kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet módosítása

70. § * 

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

71. § * 

Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény módosítása

72. § * 

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

73. § * 

A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény módosítása

74. § * 

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

75. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4)–(5) * 

(6) Az 1991. évi XXXIV. törvény 11. §-ának (3) bekezdésében a (2) bekezdésre hivatkozás (3) bekezdésre, a 12. § (3) bekezdésének d) pontjában a 11. § (2) bekezdésre való hivatkozás 11. § (3) bekezdésre, a 12. § (3) bekezdés c) pontjában a 27. § (8) bekezdésre hivatkozás 27. § (9) bekezdésre és a 28/A. § (4) bekezdésében a 11. § (2) bekezdésre hivatkozás 11. § (3) bekezdésre változik.

(7) * 

(8) * 

(9) * 

(10) * 

(11) * 

(12) * 

(13) * 

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény módosítása

76. § * 

A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény módosítása

77. § * 

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

78. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4) * 

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

79. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

80. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4) * 

(5) * 

(6) * 

(7) * 

(8) * 

(9) * 

(10) * 

(11) * 

(12) * 

(13) * 

(14) * 

(15) * 

(16) * 

(17) * 

(18) * 

(19) * 

(20) * 

(21) * 

(22) * 

(23) * 

(24) * 

(25) * 

(26) * 

(27) * 

(28) * 

(29) * 

(30) * 

(31) * 

(32) * 

(33) * 

(34) * 

(35) * 

(36) * 

(37) * 

(38) * 

(39) * 

(40) * 

(41) * 

(42) * 

(43) * 

(44) * 

(45) * 

(46) * 

(47) * 

(48) * 

(49) * 

A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény módosítása

81. § * 

A távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény módosítása

82. § * 

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosítása

83. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4) Az 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 1. számú melléklete az e törvény 14. számú melléklete szerint módosul.

(5) Az Áfa tv. 4. számú melléklete az e törvény 15. számú melléklete szerint módosul.

A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosítása

84. § * 

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

85. § * 

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes jogszabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása

86. § * 

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

87. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4) * 

(5) * 

(6) * 

(7) * 

(8) * 

(9) * 

A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosítása

88. § * 

Az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló 1994. évi XIII. törvény módosítása

89. § * 

A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény módosítása

90. § * 

Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosítása

91. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosítása

92. § (1) * 

(2) * 

(3) Az 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) mellékletében a tulajdonosi jogokat gyakorló földművelésügyi miniszter cím alatti felsorolás a következők szerint módosul:

(Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: földművelésügyi miniszter)

„Concordia Közraktár Rt. 100%.
Városépítési Tudományos és Tervező Kht. 100%”

Ezzel egyidejűleg a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet Kht. tekintetében a környezetvédelmi miniszter tulajdonosi joggyakorlása megszűnik.

(4) A Priv.tv. mellékletében a tulajdonosi jogokat gyakorló Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. cím alatti felsorolás kiegészül a tartós állami tulajdon részarányának változatlanul hagyásával a következő társaságokkal:

(Tulajdonosi jogokat gyakorló szerv: Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.)

„Eximbank Rt. 100%
MEHIB Rt. 100%
Hitelgarancia Rt. 50%+1 szavazat
Szerencsejáték Rt. 100%
Reorg Rt. 50%+1 szavazat
Magyar Fejlesztési Bank Rt. 100%”

Ezzel egyidejűleg a pénzügyminiszter tulajdonosi joggyakorlása megszűnik.

(5) A Priv.tv. mellékletében a tulajdonosi jogokat gyakorló Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. cím alatti felsorolásból a következő társaságok törlésre kerülnek:

Balatonfüredi Volán Kft. 50%+1 szavazat
Dudari Volán Kft. 50%+1 szavazat
Sümegi Volán Kft. 50%+1 szavazat
Tapolcai Volán Kft. 50%+1 szavazat
Várpalotai Volán Kft. 50%+1 szavazat

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

93. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosítása

94. § * 

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

95. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény módosítása

96. § * 

A devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény módosítása

97. § * 

A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény módosítása

98. § (1) * 

(2)–(3) * 

A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosítása

99. § * 

A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosítása

100. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4) * 

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

101. § * 

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása

102. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása

103. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

104. § (1) * 

(2) * 

Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény módosítása

105. § * 

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

106. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4) * 

(5) * 

(6) * 

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

107. § * 

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

108. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

109. § (1) * 

(2) * 

Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény módosítása

110. § * 

A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása

111. § (1) * 

(2) * 

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

112. § * 

Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLI. törvény módosítása

113. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény módosítása

114. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4) * 

(5) * 

(6) * 

(7) * 

(8) * 

(9) * 

(10) * 

(11) * 

(12) *  Az 1998. évi költségvetési törvény 11. számú melléklete helyébe az e törvény 16. számú melléklete lép.

115. § * 

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény módosítása

116. § * 

117. § * 

A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása

118. § (1)–(5) * 

(6) Az 1993. évi XXIII. törvény melléklete e törvény 17. számú melléklete szerint módosul.

Az adótörvények, a számviteli törvény és egyes más törvények módosításáról szóló 1998. évi XXXIII. törvény módosítása

119. § * 

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

120. § (1) Ez a törvény – a (2)–(7) bekezdésben foglaltak kivételével – 1999. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az e törvény

a) 75. §-ával megállapított, a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 33. §-ának (1) bekezdése és 33/A. §-a,

b) * 

c) 104. §-ával megállapított, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 28. §-ának (1) bekezdése, 30. §-ának (2)–(3) bekezdése,

d) 10. számú melléklet 18. pontja

1999. február 15-én lép hatályba.

(3) Az e törvény 78. §-ával megállapított, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 19. §-ának (2) bekezdése, a 79. §-ával megállapított, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 37. §-ának (6) bekezdése, a 91. §-ával megállapított, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 33. §-ának (2) bekezdése, 81. §-a és a 87. § (3) bekezdésének b) pontja, a 102. §-ával megállapított, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 63. §-ának (2) bekezdése, és a 107. §-ával megállapított, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 28. §-ának (1) bekezdése 1999. április 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit csak az ezt követően közölt felmentésekre lehet alkalmazni.

(4) Az e törvény 106. §-ával megállapított, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 10. §-ának (2) bekezdése, 73. §-ának (1) és (3)–(4) bekezdése; 113. §-ával megállapított, az értékpapírok forgalombahozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLI. törvény 46. §-ának (2)–(3) bekezdése; 114. §-ával megállapított, a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvény 1. §-ának a)–c) pontjai, 4. §-ának (2) bekezdése, 6. §-ának (2), (4)–(5), (11)–(13) bekezdései, 34/A. §-a, az e törvény 114. § (8)–(12) bekezdéseivel megállapított 1–2. számú mellékletének módosítása, valamint 11. számú melléklete; a 116. §-ával megállapított, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény 61. §-ának (2)–(3) bekezdése, valamint az e törvény 80. §-ának (31) bekezdésével megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 102. §-ának (12) bekezdése 1998. december 27-én lép hatályba.

(5) Az e törvény 80. §-ának (42) bekezdésével megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121/A. §-a 1999. február 15-én lép hatályba.

(6) Az e törvény 75. §-ával megállapított, a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 27. § (1), (4)–(5) bekezdései, valamint a 35. §-ban foglalt rendelkezések 2000. január 1-jén lépnek hatályba.

(7) Az e törvény 80. §-ával megállapított, az Áht. 23. §-ának rendelkezéseit első ízben a 2000. évi költségvetési törvény tervezése során kell alkalmazni.

(8) Az 1992. évi XXXIII. törvény az e törvény 14/A. számú mellékletével kiadott 3. számú melléklettel egészül ki.

(9) A 128. § (1) bekezdés h) pontja alapján az 1998/1999. nevelési évben, tanévben kifizetésre kerülő minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítés fedezetét az intézményfenntartó valamennyi közoktatási intézményét figyelembe véve megtervezi, és oly módon osztja szét az intézményei között, hogy az 1998/1999. nevelési évre, tanévre megállapított minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítés kifizetéséhez szükséges összeg a közoktatási intézményben rendelkezésre álljon.

(10) Az e törvény 80. §-ával megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 101. § (4) bekezdésének második „A helyi önkormányzatok által a tárgyévet megelőzően igénybe vett címzett és céltámogatásnak a tárgyév második félévében visszafizetett és a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatására, valamint a céljellegű decentralizált támogatás éves költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékára átcsoportosított összege a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatási előirányzatát, valamint a céljellegű decentralizált támogatás tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékának előirányzatát növeli.” mondatában, valamint a 84. §-ával megállapított, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 9. § (2) bekezdése első mondatának „december 31-ig a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatására és a céljellegű decentralizált támogatás éves költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékára fel nem használt összeg a tárgyévi előirányzatból ki nem elégíthető, de a feltételeknek megfelelő – a szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira benyújtott –, az igénykielégítési sorrendben következő céltámogatási igények kielégítésére fordítható” szövegrészben megállapított rendelkezéseket az 1998. évi maradványra is alkalmazni kell.

121. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) rendeletben szabályozza az agrárgazdasági célokhoz nyújtandó támogatás folyósításának, felhasználásának, ellenőrzésének, valamint a rendeltetéstől eltérő felhasználás szankcionálásának szabályait,

b) rendeletben állapítsa meg a gazdálkodó szervezetek 1999. évi egyedi termelési támogatásait és annak felhasználási szabályait, * 

c) rendeletben állapítsa meg a felszámolási eljárás alatt lévő vállalkozások vagyonának megvásárlását elősegítő támogatás szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy

a) rendeletben szabályozza a 39–40. §-ban foglalt viszontgarancia feltételeit, részletes szabályait,

b) rendeletben határozza meg a 42. §-ának (4) bekezdésében meghatározott állami kezességvállalással biztosított hitel teljes ügyleti kamatának és kezelési költségének maximális mértékét,

c) helyt álljon a költségvetési szervek vagyonbiztosítása alapján – a központi költségvetés terhére – az 1971. január 1. napja előtt gépjárművel okozott káreseményekkel összefüggésben a költségvetést terhelő kártérítésekért, a feladat ellátásával jogszabályban költségvetési szervet bízzon meg, és rendeletben határozza meg az ezen balesetekkel összefüggésben folyósított járadékok emelésének mértékét.

(3) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy rendeletben szabályozza

a) a pénzügyminiszterrel és a gazdasági miniszterrel egyetértésben az exporttámogatás feltételeit és mértékeit,

b) az a) pontban nem említett agrártámogatások feltételeit és mértékeit. * 

(4) Felhatalmazást kap a gazdasági miniszter, hogy rendeletben szabályozza a radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyag elhelyezésére, valamint a nukleáris létesítmények leszerelésére kijelölt szerv létrehozásáról és a tevékenységének pénzügyi forrásáról szóló 240/1997. (X. 18.) Korm. rendelet 5. §-ának (3) bekezdése szerinti, a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésével kapcsolatos beszállítási díjtételeket. * 

122. § A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 79. §-ának (2) bekezdésében megjelölt üzemben tartási díj összege 1999. január 1-jétől 640 forint.

123. § A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. §-ának (3) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó szervezetek tekintetében a közbeszerzés értékhatára 1999. december 31-ig

a) árubeszerzés esetén: 15 millió forint,

b) építési beruházás esetén: 30 millió forint,

c) építési műszaki terv készítése esetén: 7,5 millió forint,

d) szolgáltatás megrendelése esetén: 7,5 millió forint,

e) építési beruházás esetén a Kbt. 42. §-ának (3) bekezdése szerinti előminősítési kötelezettség tekintetében: 240 millió forint.

124. § Az 1991. július 1-je előtt gépjárművel okozott káreseményekkel összefüggésben a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény 69. §-ának (4) bekezdése, illetve a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 89. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján a Magyar Államot megillető követelést a Támogatásokat és Járadékokat Kezelő Szervezet

a) elengedheti, ha a kérelmező igazolja, hogy a tartozás megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent,

b) nem kell, hogy érvényesítse az elhalálozott biztosított örököseivel szemben,

c) törölheti, ha a végrehajtási eljárás lefolytatása nem vezetett eredményre, vagy az ismeretlen helyen tartózkodó adós tartózkodási helye az elévülési időn belül nem vált ismertté.

125. § (1) Az elkülönített állami pénzalapok, a fejezeti kezelésű előirányzatok, a törvény 6. §-ának (3) bekezdésében meghatározott privatizációs ráfordítások, valamint a 17. § (1) bekezdés e)–f) pontjaiban meghatározott támogatási előirányzatok terhére nyújtható fejlesztési célú központi, illetve decentralizált döntési körbe tartozó támogatások pályázati felhívásait legkésőbb 1999. február 28-ig közzé kell tenni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előirányzatok fejlesztési célú támogatási rendszereinek döntés-előkészítési és döntéshozatali eljárásrendjét úgy kell kialakítani, hogy az új induló fejlesztések tekintetében az első támogatási döntések legkésőbb 1999. május 31-ig meghozhatók legyenek.

126. § Az e törvény 114. §-ával megállapított, a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvényt módosító rendelkezéseket az 1999. január 31-ig terjedő pótkezelési időszakban is lehet teljesíteni.

127. § Az e törvény 114. §-a tekintetében az Áht. 38/A. §-ának és 41. §-ának rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

128. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg – a (2) bekezdés kivételével – hatályát veszti

a) a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 9. §-a,

b) az Útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény és az annak szövegét megállapító 1992. évi LXXXV. törvény 1–3. §-a, az 1994. évi XXX. törvény 2–5. §-a, 7. §-a, az 1995. évi XXXI. törvény 33–36. §-a, 41. §-a, az 1995. évi CXXI. törvény 91. §-ának (2) és (4) bekezdése, az 1997. évi CIII. törvény 93. §-ának (1)–(5) bekezdése,

c) az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény IV. és VII. fejezete és az annak szövegét megállapító 1994. évi XV. törvény 2. és 4. §-a, az 1995. évi XXI. törvény 3. §-a, az 1995. évi CXXI. törvény 102. §-a, az 1996. évi CXXIV. törvény 78. §-ának (1)–(2) bekezdése, az 1997. évi CIII. törvény 91. §-a, az 1997. évi CXLVI. törvény 69. §-ának (1)–(2) bekezdése,

d) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 7. §-a (2) bekezdéséből a „társadalombiztosítási alrendszer” szövegrész, a 16. §-a és az annak szövegét megállapító 1995. évi CV. törvény 14. §-ának (1) bekezdése, 18/B. §-ának (6) bekezdése és az annak szövegét megállapító 1996. évi CXXI. törvény 8. §-ának (2) bekezdése, a 18/B. §-ának (7) bekezdése és az annak szövegét megállapító 1997. évi CXLVI. törvény 76. §-ának (6) bekezdése, 18/C. §-a (10) bekezdéséből a „– (6) bekezdésében és a (6) –” szövegrész, 27. §-a és az annak szövegét megállapító 1996. évi CXXI. törvény 13. §-a, a 30. §-a és az annak szövegét megállapító 1995. évi CV. törvény 31. §-a, az 1996. évi CXXI. törvény 14. §-a, 38/A. §-a (2) bekezdéséből a „– társadalombiztosítási alrendszert érintők kivételével –” szövegrész, a 38/A. § (3) bekezdésének a „társadalombiztosítási alrendszert” szövegrész, a 86/B. §-ának (4) bekezdése és az annak szövegét megállapító 1998. évi XXXIX. törvény 20. §-a,

e) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 14. § (10) bekezdésének utolsó mondata,

f) * 

g) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 20. §-ának (12) bekezdése és az azt módosító 1997. évi XII. törvény 11. §-ának a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 20. §-ának (12) bekezdésére vonatkozó rendelkezése,

h) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 19. §-ának (4)–(6) bekezdése és az annak szövegét megállapító 1997. évi CXLVI. törvény 59. §-ának (2) bekezdése, 122. §-ának (11) bekezdése és az annak szövegét megállapító 1997. évi CXLVI. törvény 59. §-ának (10) bekezdése, 124. §-ának (23)–(24) bekezdése és az annak szövegét megállapító 1997. évi CXLVI. törvény 59. §-ának (11) bekezdése, amely nem érinti az 1998/1999. nevelési évre, tanévre megállapított minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítéshez való jogosultságot és a megállapított keresetkiegészítés összegét, valamint a törvény 1. számú melléklete Második részének a „A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” címe 4. pontja,

i) * 

j) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 7. §-ának (5)–(6) bekezdése,

k) a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 75. §-ának (2)–(3) bekezdése, valamint 84. §-ának (1) bekezdése, valamint a 11. §-ának (1) bekezdéséből az „és a társadalombiztosítási önkormányzatok választásáról” szövegrész,

l) a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 49. §-ának (2) bekezdése, valamint a 87. §-ának (11) bekezdése,

m) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 23. §-ából, továbbá a 24. §-ának (1) bekezdéséből a „valamint társadalombiztosítási” szövegrész,

n) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 1. §-ának (2) bekezdése,

o) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-a (5) bekezdésének negyedik mondata és (6) bekezdése,

p) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 60. §-ának (7) bekezdése.

(2) 1998. január 1-jén hatályát veszti: a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 11. § (4) bekezdésének második mondata és az ennek szövegét megállapító 1997. évi CXXXI. törvény 10. §-ának vonatkozó szövege, a 14. § (1) bekezdésének b) pontja és az ennek szövegét megállapító 1997. évi CXXXI. törvény 13. §-ának vonatkozó szövege, a 14. § (4) bekezdésének b) pontja és az ennek szövegét megállapító 1997. évi CXXXI. törvény 13. §-ának vonatkozó szövege.

1. számú melléklet az 1998. évi XC. törvényhez

Millió forintban

Cím-
szám

Alcím-
szám
Elő-
irányzat
csoport-
szám
Kiemelt
előirány-
zaszámt

Cím-
név

Alcím-név
Elő-
irányzat
csoport-
név
FEJEZET

Kiemelt előirányzat neve

Kiadás

Bevétel

Támogatás
I. ORSZÁGGYŰLÉS
1 Országgyűlés Hivatala
1 Országgyűlés hivatali szervei 6 603,4
1 Működési költségvetés 320,5
1 Személyi juttatások 3 280,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 025,5
3 Dologi kiadások 1 659,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 9,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 300,0
2 Felújítás 400,0
4 Egyéb központi beruházás 250,0
4 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Megalakuló országgyűlési bizottságok kiadásai 15,0 15,0
2 EU-integrációs felkészülés kiadásai 50,0 50,0
3 EU Tanács, EU Parlament, NATO konferenciák 20,0 20,0
1–4. cím összesen: 7 008,9 320,5 6 688,4
5 Közbeszerzések Tanácsa 30,0
1 Működési költségvetés 234,7
1 Személyi juttatások 89,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 35,3
3 Dologi kiadások 124,1
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 12,5
2 Felújítás 3,3
5. cím összesen: 264,7 234,7 30,0
6 Nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása 87,8
7 Pártok támogatása
1 Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása
1 FIDESZ–Magyar Polgári Párt 589,6
2 Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt 358,7
3 Magyar Szocialista Párt 700,8
4 Szabad Demokraták Szövetsége 273,9
5 Magyar Igazság és Élet Pártja 217,3
2 Országos listán mandátumot nem szerzett pártok támogatása
1 Munkáspárt 67,7
4 Kereszténydemokrata Néppárt 42,2
5 Magyar Demokrata Fórum 87,9
6 Magyar Demokrata Néppárt 28,4
8 Társadalmi önszerveződések támogatása
1 Társadalmi és karitatív feladatok támogatása
1 Társadalmi és karitatív szervezetek működési támogatása 323,1
2 Az SZJA meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználása
176,6
6–8. cím összesen: 2 954,0
10 Magyar Rádió támogatása
1 Magyar Rádió Rt. műsorterjesztési költségeire 2 718,0
2 Magyar Rádió művészeti együtteseinek támogatása 450,0
11 Magyar Televízió támogatása
1 Magyar Televízió műsorterjesztési költségeire 4 902,1
12 Duna Televízió támogatása
1 Duna Televízió műsorterjesztési költségeire 1 281,9
14 Magyar Távirati Iroda Rt. támogatása 1 242,5
10–14. cím összesen: 10 594,5
I. fejezet összesen: 20 822,1 555,2 6 718,4
II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG
1 Köztársasági Elnöki Hivatal
1 Köztársasági Elnöki Hivatal 251,2
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 96,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 36,4
3 Dologi kiadások 99,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,0
2 Felhalmozási költségvetés
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 15,0
2 Köztársasági Elnök Katonai Irodája 6,8
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 0,7
3 Dologi kiadások 4,6
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Célelőirányzatok
1 Állami kitüntetések 110,0 110,0
II. fejezet összesen: 368,0 368,0
III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
1 Alkotmánybíróság 667,9
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 258,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 97,0
3 Dologi kiadások 177,7
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 22,0
2 Felújítás 5,0
4 Egyéb központi beruházás 108,2
III. fejezet összesen: 667,9 667,9
IV. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK HIVATALA
1 Országgyűlési Biztos Hivatala 568,3
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 305,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 117,3
3 Dologi kiadások 122,1
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 23,3
IV. fejezet összesen: 568,3 568,3
V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
1 Állami Számvevőszék 2 330,6
1 Működési költségvetés 4,1
1 Személyi juttatások 1 190,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 446,7
3 Dologi kiadások 383,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5,0
2 Felhalmozási költségvetés 1,0
1 Intézményi beruházási kiadások 65,0
2 Felújítás 116,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,0
4 Egyéb központi beruházás 126,3
2 Továbbképzési Intézet és Üdülő 49,6
1 Működési költségvetés 33,4
1 Személyi juttatások 22,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 9,8
3 Dologi kiadások 33,1
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 2,0
2 Felújítás 15,2
3 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 EU-hoz való csatlakozás programja
1 ACQUIS átvételével kapcsolatos intézményi fejlesztés 100,0 100,0
V. fejezet összesen: 2 518,7 138,5 2 380,2
VI. BÍRÓSÁGOK
1 Bíróságok 25 874,2
1 Működési költségvetés 2 262,4
1 Személyi juttatások 17 192,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 6 595,6
3 Dologi kiadások 3 404,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 11,0
2 Felhalmozási költségvetés 300,0
1 Intézményi beruházási kiadások 125,3
2 Felújítás 581,9
4 Egyéb központi beruházás 525,0
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzat 2 777,2
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 223,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 88,2
3 Dologi kiadások 99,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 366,0
4 Egyéb központi beruházás 2 000,8
3 Gyermektartásdíjak állami megelőlegezésével kapcsolatos elszámolások 140,0 9,0 131,0
4 Ágazati célfeladatok
1 Büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás 50,0 50,0
VI. fejezet összesen: 31 403,8 2 571,4 28 832,4
VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE
1 Ügyészségek 11 222,4
1 Működési költségvetés 21,5
1 Személyi juttatások 6 426,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 552,7
3 Dologi kiadások 747,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 20,5
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 61,9
2 Felújítás 163,0
4 Egyéb központi beruházás 1 271,9
2 Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet 118,1
1 Működési költségvetés 0,5
1 Személyi juttatások 80,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 29,7
3 Dologi kiadások 8,3
VIII. fejezet összesen: 11 362,5 22,0 11 340,5
X. MINISZTERELNÖKSÉG
1 Miniszterelnöki Hivatal
1 Miniszterelnöki Hivatal igazgatás 2 355,0
1 Működési költségvetés 0,4
1 Személyi juttatások 1 503,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 561,7
3 Dologi kiadások 285,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,4
2 Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóság 2 118,1
1 Működési költségvetés 309,4
1 Személyi juttatások 368,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 140,5
3 Dologi kiadások 1 065,7
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,5
2 Felhalmozási költségvetés 16,0
1 Intézményi beruházási kiadások 486,1
2 Felújítás 151,0
4 Egyéb központi beruházás 230,0
2 Magyar Közigazgatási Intézet 68,3
1 Működési költségvetés 14,2
1 Személyi juttatások 45,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 16,5
3 Dologi kiadások 18,3
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 2,0
3 Kincstári Vagyoni Igazgatóság
1 Kincstári Vagyoni Igazgatóság 1 255,5
1 Működési költségvetés 10,0
1 Személyi juttatások 624,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 243,4
3 Dologi kiadások 331,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,6
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 53,3
2 Felújítás 9,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 4,0
2 Kincstári vagyonkezelés és hasznosítás 495,3
1 Működési költségvetés 1 778,2
3 Dologi kiadások 1 630,2
2 Felhalmozási költségvetés
2 Felújítás 320,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 23,3
4 Egyéb központi beruházás 300,0
3 Állami feladatellátással összefüggő elhelyezési feladatok 567,0
1 Működési költségvetés 141,8
1 Dologi kiadások 183,4
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 400,4
2 Felújítás 125,0
9 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok 126,8
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 23,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 9,6
3 Dologi kiadások 43,9
2 Felhalmozási költségvetés
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 50,0
2 Célelőirányzatok
14 Modernizációs és Integrációs Program támogatása 140,0 140,0
15 Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány támogatása 30,0 30,0
17 X–400-as rendszer üzemeltetése 100,0 100,0
18 Balatonnal kapcsolatos feladatok támogatása 110,0 110,0
41 Bős-Nagymaros feladatkörrel kapcsolatos kormányzati feladatok koordinálása 97,5 97,5
42 Balaton Fejlesztési Tanács működésének támogatása 10,0 10,0
43 Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Projektiroda támogatása 100,0 100,0
52 PHARE HU9603 Modernizációs program stratégiai menedzsmentje 579,0 579,0
53 PHARE HU9503 Közigazgatás reformja 415,0 415,0
54 Állami vezetők egészségügyi ellátása 50,0 50,0
56 EU központi továbbképzés, oktatás, egyéb kapcsolódó tevékenység támogatása 100,0 100,0
57 Európai Közigazgatási Képzési Ösztöndíj kiadásainak támogatása 95,0 95,0
58 Németh László Közép-európai Népi Akadémia támogatása 20,0 20,0
59 Országmozgósítás gazdasági felkészülés központi kiadásai 250,0 250,0
60 Civil szervezetek és kapcsolódó feladatok támogatása 515,0 515,0
61 2000. év informatikai problémáinak (Y2K) koordinációjára 325,0 325,0
6 Beruházási célprogramok
1 Központi kormányzati informatikai infrastruktúra fejlesztése 450,0 450,0
2 Kormányzati távközlési célprogram 235,5 235,5
3 EXPO'96 lemondásával összefüggő területrendezési, környezetvédelmi, ingatlanhasznosítási feladatok 300,0 300,0
7 Fejezeti tartalék 330,1 330,1
1–9. cím összesen: 13 508,1 3 264,0 10 244,1
10 Kormányzati Ellenőrzési Iroda * 
1 Kormányzati Ellenőrzési Iroda *  331,1
1 Működési költségvetés 13,9
1 Személyi juttatások 164,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 62,0
3 Dologi kiadások 80,8
2 Felhalmozási költségvetés
2 Felújítás 2,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 36,0
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 EU-hoz való csatlakozás programja
1 ACQUIS átvételével kapcsolatos intézményi fejlesztés támogatással fedezett része
7,0

7,0
2 ACQUIS átvételével kapcsolatos intézményi fejlesztés segéllyel fedezett része
286,0

286,0
10. cím összesen: 638,0 299,9 338,1
11 Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok
1 Nemzetbiztonsági Hivatal 4 914,3
1 Működési költségvetés 37,8
1 Személyi juttatások 2 585,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 992,8
3 Dologi kiadások 780,4
2 Felhalmozási költségvetés 41,9
1 Intézményi beruházási kiadások 71,3
2 Felújítás 77,7
4 Egyéb központi beruházás 456,4
5 Lakástámogatás 30,0
2 Információs Hivatal 4 636,0
1 Működési költségvetés 120,0
1 Személyi juttatások 1 505,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 574,8
3 Dologi kiadások 2 166,4
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 22,8
2 Felújítás 37,6
4 Egyéb központi beruházás 428,6
5 Lakástámogatás 20,0
3 Nemzetbiztonsági Szakszolgálat 7 646,7
1 Működési költségvetés 90,0
1 Személyi juttatások 3 684,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 405,1
3 Dologi kiadások 1 268,4
2 Felhalmozási költségvetés 145,3
1 Intézményi beruházási kiadások 444,6
2 Felújítás 100,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 20,0
4 Egyéb központi beruházás 924,3
5 Lakástámogatás 35,0
4 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Speciális eszközök fejlesztése 2 534,4 2 534,4
11. cím összesen: 20 166,4 435,0 19 731,4
12 Tartalékok
1 Költségvetés általános tartaléka 19 000,0
2 Céltartalékok
1 Végkielégítésre és felmentési illetményre szolgáló keret 2 500,0
X. fejezet összesen: 55 812,5 3 998,9 30 313,6
XI. BELÜGYMINISZTÉRIUM
1 Belügyminisztérium igazgatása
1 Belügyminisztérium központi igazgatása 3 296,2
1 Működési költségvetés 32,5
1 Személyi juttatások 1 457,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 539,1
3 Dologi kiadások 655,5
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 354,4
2 Felújítás 321,8
2 Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata 687,6
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 424,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 165,1
3 Dologi kiadások 72,8
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 25,0
2 Fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok 4 107,2
1 Működési költségvetés 427,1
1 Személyi juttatások 2 272,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 895,8
3 Dologi kiadások 969,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 50,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 161,2
2 Felújítás 175,1
5 Lakástámogatás 10,0
3 Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatok 4 503,9
1 Működési költségvetés 1 034,4
1 Személyi juttatások 2 616,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 107,3
3 Dologi kiadások 1 141,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 40,8
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 494,6
2 Felújítás 116,4
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,0
5 Lakástámogatás 19,0
4 Menekültügyi és Migrációs Hivatal és szervei 926,1
1 Működési költségvetés 34,4
1 Személyi juttatások 222,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 88,7
3 Dologi kiadások 391,8
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 19,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 206,2
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 3,3
2 Felújítás 3,4
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 25,0
5 Rendőrség
1 Országos Rendőr-főkapitányság és háttérintézményei 18 613,5
1 Működési költségvetés 972,4
1 Személyi juttatások 4 860,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 877,2
3 Dologi kiadások 4 645,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 661,5
2 Felhalmozási költségvetés 90,0
1 Intézményi beruházási kiadások 5 444,3
2 Felújítás 1 084,7
5 Lakástámogatás 103,0
2 Budapesti Rendőr-főkapitányság 18 043,3
1 Működési költségvetés 1 070,0
1 Személyi juttatások 10 047,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 4 032,3
3 Dologi kiadások 4 494,3
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 300,0
2 Felújítás 170,0
5 Lakástámogatás 69,0
4 Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság 2 383,0
1 Működési költségvetés 125,0
1 Személyi juttatások 1 463,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 586,4
3 Dologi kiadások 380,7
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 3,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 21,5
2 Felújítás 38,5
5 Lakástámogatás 14,0
5 Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság 3 070,7
1 Működési költségvetés 90,0
1 Személyi juttatások 1 841,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 739,0
3 Dologi kiadások 509,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 22,5
2 Felújítás 27,0
5 Lakástámogatás 20,0
6 Békés Megyei Rendőr-főkapitányság 2 273,3
1 Működési költségvetés 85,0
1 Személyi juttatások 1 342,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 537,2
3 Dologi kiadások 389,9
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 22,1
2 Felújítás 53,0
5 Lakástámogatás 14,0
7 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság 3 923,0
1 Működési költségvetés 120,0
1 Személyi juttatások 2 358,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 946,7
3 Dologi kiadások 672,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 21,5
2 Felújítás 19,0
5 Lakástámogatás 23,0
8 Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság 2 397,4
1 Működési költségvetés 95,0
1 Személyi juttatások 1 435,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 575,0
3 Dologi kiadások 407,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,6
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 16,3
2 Felújítás 44,0
5 Lakástámogatás 12,0
9 Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság 2 613,6
1 Működési költségvetés 79,0
1 Személyi juttatások 1 606,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 634,5
3 Dologi kiadások 384,7
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 23,9
2 Felújítás 31,0
5 Lakástámogatás 12,0
10 Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság 2 247,1
1 Működési költségvetés 96,0
1 Személyi juttatások 1 371,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 548,3
3 Dologi kiadások 372,8
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 22,3
2 Felújítás 16,0
5 Lakástámogatás 12,0
11 Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság 2 997,3
1 Működési költségvetés 110,0
1 Személyi juttatások 1 819,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 724,0
3 Dologi kiadások 501,4
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 19,2
2 Felújítás 28,0
5 Lakástámogatás 15,0
12 Heves Megyei Rendőr-főkapitányság 1 888,3
1 Működési költségvetés 62,0
1 Személyi juttatások 1 110,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 439,6
3 Dologi kiadások 305,4
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 19,8
2 Felújítás 67,0
5 Lakástámogatás 8,0
13 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság 2 361,3
1 Működési költségvetés 80,0
1 Személyi juttatások 1 406,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 562,3
3 Dologi kiadások 396,7
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,5
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 22,7
2 Felújítás 40,0
5 Lakástámogatás 12,0
14 Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság 1 935,3
1 Működési költségvetés 65,0
1 Személyi juttatások 1 166,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 462,9
3 Dologi kiadások 320,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,5
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 21,1
2 Felújítás 20,0
5 Lakástámogatás 9,0
15 Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság 1 508,7
1 Működési költségvetés 53,0
1 Személyi juttatások 906,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 361,7
3 Dologi kiadások 249,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,5
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 18,3
2 Felújítás 17,0
5 Lakástámogatás 8,0
16 Pest Megyei Rendőr-főkapitányság 4 634,6
1 Működési költségvetés 132,0
1 Személyi juttatások 2 756,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 103,8
3 Dologi kiadások 783,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 3,5
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 29,4
2 Felújítás 70,0
5 Lakástámogatás 20,0
17 Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság 2 448,1
1 Működési költségvetés 110,0
1 Személyi juttatások 1 438,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 576,2
3 Dologi kiadások 481,9
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 20,4
2 Felújítás 28,0
5 Lakástámogatás 13,0
18 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság 2 893,6
1 Működési költségvetés 78,0
1 Személyi juttatások 1 736,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 691,8
3 Dologi kiadások 473,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 22,8
2 Felújítás 32,0
5 Lakástámogatás 13,0
19 Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság 1 861,0
1 Működési költségvetés 70,0
1 Személyi juttatások 1 142,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 453,0
3 Dologi kiadások 285,8
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 17,9
2 Felújítás 23,5
5 Lakástámogatás 8,0
20 Vas Megyei Rendőr-főkapitányság 1 796,9
1 Működési költségvetés 95,0
1 Személyi juttatások 1 074,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 428,3
3 Dologi kiadások 344,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 17,5
2 Felújítás 16,0
5 Lakástámogatás 12,0
21 Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság 2 117,8
1 Működési költségvetés 85,0
1 Személyi juttatások 1 311,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 523,7
3 Dologi kiadások 313,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 18,3
2 Felújítás 19,0
5 Lakástámogatás 13,0
22 Zala Megyei Rendőr-főkapitányság 1 861,3
1 Működési költségvetés 75,0
1 Személyi juttatások 1 131,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 450,0
3 Dologi kiadások 290,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 19,9
2 Felújítás 35,0
5 Lakástámogatás 10,0
23 Készenléti Rendőrség 4 968,0
1 Működési költségvetés 330,0
1 Személyi juttatások 2 953,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 158,5
3 Dologi kiadások 1 079,7
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 45,0
2 Felújítás 41,0
5 Lakástámogatás 20,0
24 Köztársasági Őrezred 2 716,2
1 Működési költségvetés 55,0
1 Személyi juttatások 1 681,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 656,9
3 Dologi kiadások 346,4
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 44,0
2 Felújítás 12,0
5 Lakástámogatás 30,0
25 Híradástechnikai Szolgálat 1 929,4
1 Működési költségvetés 120,0
1 Személyi juttatások 317,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 129,1
3 Dologi kiadások 1 544,6
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 50,3
2 Felújítás 8,0
6 Határőrség
1 Határőrség Országos Parancsnokság és szervei 4 241,9
1 Működési költségvetés 10,0
1 Személyi juttatások 1 219,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 476,7
3 Dologi kiadások 947,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 26,0
2 Felhalmozási költségvetés 292,4
1 Intézményi beruházási kiadások 916,9
2 Felújítás 674,7
4 Egyéb központi beruházás 180,0
5 Lakástámogatás 103,0
2 Határőrigazgatóságok 16 729,1
1 Működési költségvetés 159,5
1 Személyi juttatások 9 866,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 3 857,7
3 Dologi kiadások 2 164,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 000,0
3 Tanintézetek 1 929,0
1 Működési költségvetés 49,5
1 Személyi juttatások 1 169,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 457,1
3 Dologi kiadások 351,8
7 Tűzoltóság 2 639,3
1 Működési költségvetés 114,2
1 Személyi juttatások 1 526,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 559,9
3 Dologi kiadások 434,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,6
2 Felhalmozási költségvetés 3,1
1 Intézményi beruházási kiadások 116,1
2 Felújítás 42,7
4 Egyéb központi beruházás 50,0
5 Lakástámogatás 22,2
8 Polgári Védelem 3 219,3
1 Működési költségvetés 32,3
1 Személyi juttatások 1 166,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 486,8
3 Dologi kiadások 604,7
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 734,0
2 Felújítás 237,4
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 5,0
5 Lakástámogatás 17,0
9 BM TOP Tűzvédelmi Kiképző Intézet 636,8
1 Működési költségvetés 21,6
1 Személyi juttatások 301,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 119,4
3 Dologi kiadások 146,1
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 36,7
2 Felújítás 51,9
5 Lakástámogatás 2,8
10 Duna Palota és Kiadó 196,8
1 Működési költségvetés 208,0
1 Személyi juttatások 159,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 61,6
3 Dologi kiadások 139,3
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 24,2
2 Felújítás 20,1
11 Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal 688,7
1 Működési költségvetés 105,8
1 Személyi juttatások 244,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 95,8
3 Dologi kiadások 163,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 20,8
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 224,0
2 Felújítás 45,7
12 Rendőrtiszti Főiskola 793,9
1 Működési költségvetés 107,1
1 Személyi juttatások 416,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 179,9
3 Dologi kiadások 181,2
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 65,0
2 Felújítás 55,8
5 Lakástámogatás 3,0
13 BM Központi Kórház és intézményei 475,4
1 Működési költségvetés 2 104,0
1 Személyi juttatások 941,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 403,5
3 Dologi kiadások 1 052,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0
2 Felhalmozási költségvetés 1,0
1 Intézményi beruházási kiadások 17,6
2 Felújítás 163,2
14 Központi Gazdasági Főigazgatóság és részben önálló szervei 2 205,1
1 Működési költségvetés 1 140,8
1 Személyi juttatások 1 151,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 460,3
3 Dologi kiadások 1 304,7
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,5
2 Felhalmozási költségvetés 5,2
1 Intézményi beruházási kiadások 61,7
2 Felújítás 312,7
5 Lakástámogatás 58,0
15 BM Országos Közbeszerzési Főigazgatóság 285,3
1 Működési költségvetés 511,6
1 Személyi juttatások 161,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 59,6
3 Dologi kiadások 118,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 441,1
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 0,3
2 Felújítás 16,5
16 Adatfeldolgozó Hivatal 1 785,2
1 Működési költségvetés 490,6
1 Személyi juttatások 514,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 214,8
3 Dologi kiadások 1 217,7
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 185,7
2 Felújítás 142,8
19 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok 5 568,4
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 175,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 16,2
3 Dologi kiadások 109,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 31,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 247,0
4 Egyéb központi beruházás 4 494,2
5 Lakástámogatás 95,0
6 Lakásépítés 400,0
2 Ágazati célfeladatok
1 Gépjárműkorszerűsítési program 250,0 250,0
2 Állami és nemzeti ünnepek központi lebonyolításának kiadásai 55,0 55,0
6 Önkéntes tűzoltóegyesületek és önkéntes tűzoltóságok támogatása 400,0 400,0
8 NATO Békepartnerségi program (Polgári Védelem feladatai) 19,0 19,0
11 Nukleárisbaleset-elhárítási Kormány Bizottság feladatai 20,0 20,0
16 Irat-felülvizsgáló Bizottság működési költsége 35,0 35,0
19 Nemzetközi követelményeknek megfelelő okmánycsalád bevezetése 4 304,0 2 060,0 2 244,0
21 Hivatásos önkormányzati tűzoltóságok miniszteri jutalmazása, hősi halottakkal kapcsolatos szociális és kegyeleti kiadásai
40,0

40,0
52 Köztisztviselői továbbképzési rendszer és közigazgatási vezetőképzés működési feltételei
200,0

200,0
3 Társadalmi önszerveződések támogatása
2 Rendőr és Határőr SE támogatása 27,0 27,0
3 Szakszervezetek támogatása 10,0 10,0
4 Magyar Rendészeti Sportszövetség támogatása 15,0 15,0
5 Szabadságharcosokért Alapítvány 25,0 25,0
6 Fejezeti tartalék 7,9 7,9
11 COP98 PHARE (EU) 4 472,0 2 756,0 1 716,0
13 Nem állami humánszolgáltatások normatív támogatása
1 Oktatási célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása 10 720,0 10 720,0
2 Szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása
1 Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás 1 582,0 1 582,0
2 Nappali szociális intézményi ellátás 138,3 138,3
3 Pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok bentlakásos intézményi ellátása
441,8

441,8
4 Gyermek- és ifjúságvédelem keretében állami és intézeti, vagy átmenetileg és tartósan neveltek, ideiglenes hatállyal elhelyezettek ellátása

85,0


85,0
5 Hajléktalanok átmeneti intézményei 209,3 209,3
6 Egyházi szociális intézményi normatíva kiegészítése 374,0 374,0
7 Bölcsődei ellátás 12,0 12,0
3 Egyházi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása 3 910,0 3 910,0
1–19. cím összesen: 186 977,7 16 043,5 170 934,2
23 Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai
1 Normatív hozzájárulások
1 Üdülőhelyi feladatokhoz 4 148,2
2 Települési igazgatási, kommunális és sportfeladatokhoz 6 177,2
3 Körzeti igazgatási feladatokhoz 3 539,0
4 Megyei/Fővárosi igazgatási és sportfeladatokhoz 1 757,5
5 Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatokhoz 12 759,0
6 Gyermekvédelmi szakellátás 9 882,9
7 Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátáshoz 10 254,6
8 Nappali szociális intézményi ellátáshoz 3 326,2
9 Hajléktalanok átmeneti intézményeire 635,8
10 Pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok ápoló-gondozó otthoni és gyógypedagógiai intézeti ellátásához
12 055,9
11 Bölcsődei ellátáshoz 2 335,1
12 Óvodai neveléshez 28 076,6
13 Iskolai oktatáshoz 111 696,1
14 Iskolai szakképzéshez 16 776,0
15 Különleges gondozás keretében nyújtott ellátáshoz 9 828,6
16 Alapfokú művészetoktatáshoz 5 136,3
17 Kollégiumi, externátusi ellátáshoz 9 858,9
18 Hozzájárulásokhoz egyéb közoktatási feladatokhoz 30 277,4
19 Helyi közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátásához 6 603,5
20 Megyei és fővárosi közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátásához 3 243,8
2 Központosított előirányzatok
1 Körjegyzőség támogatása 1 500,0
2 Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása 70,0
3 Lakossági közműfejlesztés támogatása 1 500,0
4 Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása 350,0
5 Pincerendszerek és természetes partfalak veszélyelhárítási munkálatainak támogatása
1 200,0
6 Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása 3 800,0
7 Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása 200,0
8 Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatása 730,0
9 Gyermeknevelési támogatás 3 200,0
10 Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése 20 820,0
11 Lakáscélú adósságkezelési támogatás 900,0
12 Gyermek és ifjúsági feladatok 150,0
13 Szakmai fejlesztések támogatása 2 600,0
14 Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás 492,0
15 Helyi önkormányzatok hivatásos zenekari és énekkari támogatása 300,0
16 Hozzájárulás a létszámcsökkenéssel kapcsolatos 3 000,0
17 1100 főnél kisebb településen az óvodai nevelés és az 1–4. évfolyamos általános iskolai oktatás támogatása
1 000,0
18 Gimnázium átalakításának, rekonstrukciójának és bővítésének támogatása 200,0
19 Pedagógiai szakmai szolgáltató és szakértői tevékenység támogatása 1 829,4
3 Működésképtelenné vált helyi önkormányzat kiegészítő támogatása
1 Önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) helyi önkormányzat támogatása
8 600,0
2 Tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok támogatása 600,0
4 Helyi önkormányzatok színházi támogatása
1 Épületműködtetési hozzájárulás 3 073,6
2 Művészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás 1 828,4
3 Bábszínházak művészeti munkájának támogatása 123,0
4 Színházak pályázati támogatása 325,0
5 Normatív módon elosztott kötött felhasználású támogatások
1 Kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához
1 A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséhez, iskolai oktatásához, kollégiumi ellátásához, továbbá nem kisebbségi két tanítási nyelvű oktatáshoz

4 599,1
2 Pedagógus szakvizsgához és továbbképzéshez 3 542,9
3 Pedagógusok szakkönyvvásárlásához 1 572,7
4 Tanulók tankönyvvásárlásához 2 404,2
5 Érettségi és szakvizsgadíjakhoz 586,2
6 Körzeti, térségi feladatokhoz 1 821,6
2 Helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása 14 900,0
6 Címzett és céltámogatások 48 000,0
7 Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás 10 000,0
8 Céljellegű decentralizált támogatás
1 Területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés normatív kerete 6 000,0
2 Vis maior tartalék 300,0
23. cím összesen: 440 486,7
XI. fejezet összesen: 627 464,4 16 043,5 170 934,2
XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
1 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 3 295,6
1 Működési költségvetés 518,8
1 Személyi juttatások 1 495,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 629,3
3 Dologi kiadások 1 253,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 66,0
2 Felhalmozási költségvetés 176,0
1 Intézményi beruházási kiadások 20,0
2 Felújítás 100,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 176,0
4 Egyéb központi beruházás 250,0
2 Szakigazgatási intézmények
1 Költségvetési Iroda 762,0
1 Működési költségvetés 66,4
1 Személyi juttatások 433,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 186,9
3 Dologi kiadások 188,7
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 5,0
4 Egyéb központi beruházás 14,0
2 Állategészségügyi, élelmiszer-ellenőrzési szakigazgatási intézmények 2 785,6
1 Működési költségvetés 9 158,1
1 Személyi juttatások 4 187,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 747,0
3 Dologi kiadások 5 039,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 47,9
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 741,5
2 Felújítás 180,0
3 Növényegészségügyi szakigazgatási intézmények 1 359,8
1 Működési költségvetés 3 744,2
1 Személyi juttatások 1 777,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 714,8
3 Dologi kiadások 1 993,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 389,0
2 Felújítás 150,0
4 Egyéb központi beruházás 74,0
4 Földművelésügyi szakigazgatási intézmények 2 443,5
1 Működési költségvetés 1 086,7
1 Személyi juttatások 1 443,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 549,0
3 Dologi kiadások 1 413,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 103,0
2 Felújítás 10,0
4 Egyéb központi beruházás 10,0
5 Erdészeti szakigazgatási intézmények 1 355,0
1 Működési költségvetés 648,2
1 Személyi juttatások 802,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 317,7
3 Dologi kiadások 609,8
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 223,0
2 Felújítás 20,0
4 Egyéb központi beruházás 30,0
6 Területi Főépítészi Irodák 128,1
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 55,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 24,5
3 Dologi kiadások 47,9
3 Földhivatalok, Földmérési és Távérzékelési Intézet 6 761,8
1 Működési költségvetés 2 777,1
1 Személyi juttatások 4 199,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 812,9
3 Dologi kiadások 3 035,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 21,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 280,0
2 Felújítás 90,0
4 Egyéb központi beruházás 100,0
4 Mezőgazdasági minősítés és törzstenyészet-fenntartás intézményei 1 522,0
1 Működési költségvetés 2 779,1
1 Személyi juttatások 1 202,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 521,1
3 Dologi kiadások 2 223,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,1
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 80,0
2 Felújítás 120,0
4 Egyéb központi beruházás 150,0
5 Kárpótlási szervezet, agrárpiaci szervezet
2 Központi Kárrendezési Iroda 932,7
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 482,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 206,1
3 Dologi kiadások 244,1
3 Agrárintervenciós központ 59,6
1 Működési költségvetés 488,1
1 Személyi juttatások 88,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 36,8
3 Dologi kiadások 122,5
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 300,0
6 Mezőgazdasági középfokú szakoktatás és szaktanácsadás intézményei 2 246,5
1 Működési költségvetés 806,4
1 Személyi juttatások 890,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 397,0
3 Dologi kiadások 898,2
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 8,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 19,2
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 350,0
2 Felújítás 120,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 0,5
4 Egyéb központi beruházás 370,0
7 Közművelődési intézmények 399,5
1 Működési költségvetés 59,8
1 Személyi juttatások 122,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 52,7
3 Dologi kiadások 104,5
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 100,0
2 Felújítás 50,0
4 Egyéb központi beruházás 30,0
8 Agrárkutató intézetek 1 443,2
1 Működési költségvetés 1 704,4
1 Személyi juttatások 1 001,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 428,0
3 Dologi kiadások 1 435,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 23,9
6 Kamatfizetések 2,1
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 2,0
2 Felújítás 63,0
4 Egyéb központi beruházás 192,0
9 FVM kiemelt sportlétesítmények 528,4
1 Működési költségvetés 189,0
1 Személyi juttatások 111,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 49,7
3 Dologi kiadások 252,1
2 Felhalmozási költségvetés
2 Felújítás 59,0
4 Egyéb központi beruházás 245,0
10 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok 528,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 170,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 68,0
3 Dologi kiadások 290,0
2 Ágazati célelőirányzatok
1 Élelmiszerkönyv kiadása, szabványosítás és minőségügyi feladatokra 30,0 30,0
2 PHARE Agrárgazdaság és ingatlan-nyilvántartás 776,8 776,8
3 PHARE intézményfejlesztés 3 502,2 3 502,2
4 Mezőgazdasági birtokrendezés feladatai 640,0 640,0
6 Az Európai Unióhoz való csatlakozás Nemzeti Programja 2 310,0 2 310,0
7 Munkavédelmi, polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási feladatok 50,0 50,0
8 Nemzetközi feladatok, tagdíjak 279,7 279,7
9 Agrárkutatási feladatok támogatása 490,0 490,0
12 Nemzeti kataszteri program feltételrendszere 1 000,0 1 000,0
13 Magyar Állatorvosi Kamara által ellátott állami feladatok támogatása 20,0 20,0
14 Hegyközségek állami feladatainak támogatása 270,0 270,0
36 Vidékfejlesztési intézményrendszeri feladatok
1 Megyei területfejlesztési tanácsok 133,0 133,0
2 Regionális fejlesztési tanácsok 30,0 30,0
3 Budapesti agglomerációs fejlesztési tanács 9,0 9,0
4 Tervezési-statisztikai régiók regionális fejlesztési tanácsai működési költségeihez hozzájárulás
249,0

249,0
5 Vidékfejlesztési intézményrendszer segéllyel fedezett kiadásai 720,0 720,0
37 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Integrált Szerkezetátalakítási és Válságkezelési Program
1 B.-A.-Z Megyei ISZVP támogatással fedezett kiadásai 10,0 10,0
2 B.-A.-Z Megyei ISZVP segéllyel fedezett kiadásai 469,6 469,6
38 PHARE CBC program
1 PHARE CBC program támogatással fedezett kiadásai 695,0 695,0
2 PHARE CBC program segéllyel fedezett kiadásai 5 555,0 5 555,0
4 PHARE iroda működési költségei 160,0 160,0
39 Alföldprogram területfejlesztési feladatai 37,0 37,0
40 Építésügyi célelőirányzatok 220,0 220,0
41 Területi információs rendszer működtetése 60,0 60,0
42 Vízügyi feladatok támogatása 1 500,0 700,0 800,0
3 Beruházási célprogramok
7 Holtág rehabilitáció támogatása 100,0 100,0
4 Támogatási célelőirányzatok
1 Agrárberuházások támogatása
1 Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása 32 440,0 900,0 31 540,0
2 Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás, fásítás 2 100,0 2 100,0
3 Meliorációs és öntözésfejlesztési beruházások támogatása 1 800,0 1 800,0
2 Erdészeti feladatok
1 Erdészeti közcélú feladatok 3 600,0 3 200,0 400,0
2 Erdei vasutak működtetésére 100,0 100,0
3 Jóléti és parkerdőfenntartásra 100,0 100,0
3 Termőföld minőségi védelme, hasznosítása 1 400,0 1 400,0
4 Állattenyésztési, tenyésztésszervezési feladatok 900,0 900,0
5 Halgazdálkodási tevékenységek 220,0 220,0
6 Vadgazdálkodási tevékenységek 600,0 600,0
9 Agrárinformatika, farm és egyéb szakmai gyakorlatok támogatása 300,0 300,0
10 Vidékfejlesztési célfeladatok
1 Vidékfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai 4 600,0 1 000,0 3 600,0
2 Vidékfejlesztési célfeladatok segéllyel fedezett kiadásai 3 191,0 3 191,0
5 Fejezeti tartalék 330,0 330,0
6 Állatkár-térítés 1 518,9 1 518,9
1–10. cím összesen: 123 269,8 47 556,9 75 712,9
11 Vállalkozások folyó támogatása
1 Piacra jutási támogatás 49 800,0
2 Piacra jutási támogatás megtérülése 11 000,0
3 Agrártermelés költségeit csökkentő támogatás 48 045,0
4 Erdőkárok felszámolásához nyújtott támogatás 300,0
11. cím összesen: 98 145,0 11 000,0
XII. fejezet összesen: 221 414,8 58 556,9 75 712,9
XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM
1 Honvédelmi Minisztérium
1 Honvédelmi Minisztérium igazgatása 2 251,1
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 878,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 320,9
3 Dologi kiadások 784,3
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,5
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 262,5
2 HM hivatalai 2 354,7
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 669,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 197,4
3 Dologi kiadások 1 133,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 345,9
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 8,6
3 HM háttérintézményei 8 609,5
1 Működési költségvetés 400,7
1 Személyi juttatások 4 088,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 038,3
3 Dologi kiadások 2 436,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 56,8
2 Felhalmozási költségvetés 4,5
1 Intézményi beruházási kiadások 1 375,4
2 Felújítás 15,3
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 4,5
2 Magyar Honvédség
1 Magyar Honvédség Parancsnoksága (Honvéd Vezérkar) és közvetlen szervezetei 52 236,8
1 Működési költségvetés 6 321,3
1 Személyi juttatások 13 922,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 4 887,7
3 Dologi kiadások 28 629,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 118,5
2 Felhalmozási költségvetés 472,7
1 Intézményi beruházási kiadások 8 307,3
2 Felújítás 3 022,5
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 142,9
2 Magyar Honvédség Szárazföldi csapatai 18 652,5
1 Működési költségvetés 896,0
1 Személyi juttatások 11 941,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 4 213,1
3 Dologi kiadások 3 368,3
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 25,4
2 Felhalmozási költségvetés 30,1
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 30,1
3 Magyar Honvédség Repülő és légvédelmi csapatai 16 305,1
1 Működési költségvetés 453,1
1 Személyi juttatások 10 463,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 3 888,8
3 Dologi kiadások 2 368,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 37,3
2 Felhalmozási költségvetés 20,4
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 20,4
3 Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok
1 Katonai Felderítő Hivatal 5 730,2
1 Működési költségvetés 90,8
1 Személyi juttatások 3 135,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 096,3
3 Dologi kiadások 1 398,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 7,0
2 Felhalmozási költségvetés 4,1
1 Intézményi beruházási kiadások 177,7
2 Felújítás 7,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 4,1
2 Katonai Biztonsági Hivatal 1 279,5
1 Működési költségvetés 2,8
1 Személyi juttatások 774,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 285,8
3 Dologi kiadások 186,7
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,4
2 Felhalmozási költségvetés 1,2
1 Intézményi beruházási kiadások 32,5
2 Felújítás 1,3
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1,2
4 MH Katonai Tanintézetek
1 Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 3 474,1
1 Működési költségvetés 362,6
1 Személyi juttatások 2 190,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 795,4
3 Dologi kiadások 694,7
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5,1
2 Felhalmozási költségvetés 2,0
1 Intézményi beruházási kiadások 15,9
2 Felújítás 135,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,0
2 Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola 1 427,1
1 Működési költségvetés 94,9
1 Személyi juttatások 862,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 289,6
3 Dologi kiadások 176,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,9
2 Felhalmozási költségvetés 1,0
1 Intézményi beruházási kiadások 72,9
2 Felújítás 118,5
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1,0
5 MH Katonai Ügyészségek 616,9
1 Működési költségvetés 2,3
1 Személyi juttatások 418,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 153,1
3 Dologi kiadások 47,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,5
2 Felhalmozási költségvetés 0,6
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 0,6
6 MH Egészségügyi intézetek 1 644,4
1 Működési költségvetés 5 119,7
1 Személyi juttatások 2 705,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 059,7
3 Dologi kiadások 2 979,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 20,0
7 Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal 235,2
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 106,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 38,8
3 Dologi kiadások 36,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,2
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 53,3
8 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok 3 850,0
2 Felhalmozási költségvetés
4 Egyéb központi beruházás 1 480,0
5 Lakástámogatás 770,0
6 Lakásépítés 1 600,0
2 Ágazati célelőirányzatok
3 Társadalmi szervek támogatása 163,7 163,7
4 Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz 4 244,7 4 244,7
7 Biztonságpolitikai szerződéseket koordináló tárcaközi bizottság 62,7 62,7
11 Légvédelmi rakétabeszerzés 16 062,0 9 000,0 7 062,0
12 Magyar Honvédség Központi Sportkiképző Bázis fenntartása 170,0 170,0
13 Frekvenciasáv átrendezési feladatok 1 000,0 1 000,0
14 Orosz haditechnikai szállítások 6 700,0 5 200,0 1 500,0
23 Nukleáris baleset elhárítási feladatok végrehajtásában való közreműködés 230,0 230,0
24 Hozzájárulás a NATO katonai költségvetéséhez 1 300,0 1 300,0
25 Hozzájárulás a NATO Biztonsági Beruházási Programjához 700,0 700,0
26 Közép-európai béketámogató katonai műveletekben való együttműködés (CENCOOP)
15,0

15,0
27 Szennyező források, szennyezett területek kármentesítése 305,0 305,0
3 Kiemelt jelentőségű beruházások
1 Magyar Honvédség Központi Honvédkórház 150,0 150,0
XIII. fejezet összesen: 164 051,0 29 480,8 134 570,2
XIV. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM
1 Igazságügyi Minisztérium igazgatása 230,9
1 Működési költségvetés 1 626,6
1 Személyi juttatások 764,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 264,1
3 Dologi kiadások 440,7
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 115,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 36,0
2 Felújítás 23,1
4 Egyéb központi beruházás 214,5
2 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal 173,7
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 74,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 27,3
3 Dologi kiadások 54,8
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 17,0
3 Szakértői Intézetek 825,6
1 Működési költségvetés 38,4
1 Személyi juttatások 475,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 178,8
3 Dologi kiadások 140,0
2 Felhalmozási költségvetés
4 Egyéb központi beruházás 70,0
4 IM Büntetés-végrehajtás 17 521,5
1 Működési költségvetés 1 797,1
1 Személyi juttatások 6 540,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 391,2
3 Dologi kiadások 5 636,5
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 2,7
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 664,5
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 530,6
2 Felújítás 352,8
4 Egyéb központi beruházás 3 000,0
5 Lakástámogatás 100,0
6 Lakásépítés 100,0
5 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Ágazati célfeladatok
1 A fogvatartottakat foglalkoztató gazdálkodó szervezetek támogatása 515,0 515,0
2 Kisebbségi koordinációs és intervenciós keret 44,0 44,0
3 Alapítványok támogatása
1 Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány 10,0 10,0
2 Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány támogatása 530,0 530,0
3 Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatása 280,0 280,0
5 Országos kisebbségi önkormányzatok támogatása
1 Bolgár Országos Önkormányzat 17,5 17,5
2 Görög Országos Önkormányzat 17,0 17,0
3 Horvátok Magyarországi Országos Önkormányzata 51,0 51,0
4 Németek Magyarországi Országos Önkormányzata 99,0 99,0
5 Románok Magyarországi Országos Önkormányzata 27,0 27,0
6 Cigány Országos Kisebbségi Önkormányzat 138,0 138,0
7 Lengyel Országos Önkormányzat 17,0 17,0
8 Örmény Országos Önkormányzat 17,0 17,0
9 Szlovák Országos Önkormányzat 51,5 51,5
10 Szlovén Országos Kisebbségi Önkormányzat 20,0 20,0
11 Szerb Országos Önkormányzat 25,0 25,0
12 Ruszin Országos Önkormányzat 13,0 13,0
13 Ukrán Országos Önkormányzat 13,0 13,0
XIV. fejezet összesen: 24 098,8 3 462,1 20 636,7
XV. GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
1 Gazdasági Minisztérium központi igazgatása
1 Gazdasági Minisztérium igazgatása 4 152,0
1 Működési költségvetés 97,0
1 Személyi juttatások 1 557,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 596,3
3 Dologi kiadások 1 909,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 122,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 16,6
2 Felújítás 27,4
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 20,0
2 GM Gazdasági igazgatóság 962,5
1 Működési költségvetés 562,4
1 Személyi juttatások 115,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 46,5
3 Dologi kiadások 729,3
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,6
2 Felhalmozási költségvetés 13,4
1 Intézményi beruházási kiadások 311,9
2 Felújítás 69,0
4 Egyéb központi beruházás 265,4
3 GM Jóléti igazgatóság 48,5
1 Működési költségvetés 118,8
1 Személyi juttatások 50,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 22,2
3 Dologi kiadások 88,6
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 3,0
2 Felújítás 3,0
4 Magyar Köztársaság Kereskedelmi Képviselete, Moszkva
1 Működési költségvetés 1 320,0
1 Személyi juttatások 500,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 64,4
3 Dologi kiadások 698,2
2 Felhalmozási költségvetés 3,0
1 Intézményi beruházási kiadások 60,0
5 Érdekegyeztető Tanács Titkársága 38,8
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 18,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 7,4
3 Dologi kiadások 5,0
5 Egyéb működési célú támogatása 8,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 0,2
2 Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ 34,4
1 Működési költségvetés 7,9
1 Személyi juttatások 16,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 6,5
3 Dologi kiadások 19,0
3 GM Közigazgatási Hivatala 270,3
1 Működési költségvetés 32,7
1 Személyi juttatások 124,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 46,4
3 Dologi kiadások 131,7
4 Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet 34,2
1 Működési költségvetés 26,7
1 Személyi juttatások 25,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 9,8
3 Dologi kiadások 22,2
2 Felhalmozási költségvetés
2 Felújítás 0,6
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,5
6 Műszaki Biztonsági Főfelügyelet
1 Működési költségvetés 1 107,0
1 Személyi juttatások 314,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 119,0
3 Dologi kiadások 597,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,5
2 Felhalmozási költségvetés 2,0
1 Intézményi beruházási kiadások 60,0
2 Felújítás 15,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1,0
7 Regionális idegenforgalmi bizottságok titkárságai 135,0
1 Működési költségvetés 213,9
1 Személyi juttatások 77,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 31,3
3 Dologi kiadások 234,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0
2 Felhalmozási költségvetés 309,0
1 Intézményi beruházási kiadások 31,9
2 Felújítás 1,1
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 279,4
8 Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium 46,3
1 Működési költségvetés 28,6
1 Személyi juttatások 27,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 12,0
3 Dologi kiadások 32,6
2 Felhalmozási költségvetés
2 Felújítás 3,0
9 Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum 23,6
1 Működési költségvetés 5,2
1 Személyi juttatások 11,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 5,0
3 Dologi kiadások 8,5
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 3,5
10 Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség 656,2
1 Működési költségvetés 509,0
1 Személyi juttatások 243,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 97,3
3 Dologi kiadások 517,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 97,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 167,5
2 Felújítás 43,1
11 Szerencsejáték Felügyelet
1 Működési költségvetés 2 000,0
1 Személyi juttatások 253,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 94,3
3 Dologi kiadások 1 380,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 200,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 50,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 22,0
12 Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet
1 Működési költségvetés 305,6
1 Személyi juttatások 27,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 10,5
3 Dologi kiadások 226,5
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 18,8
2 Felújítás 22,5
13 Magyar Geológiai Szolgálat 764,3
1 Működési költségvetés 1 033,9
1 Személyi juttatások 469,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 194,0
3 Dologi kiadások 991,3
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 11,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 108,3
2 Felújítás 23,9
14 Magyar Bányászati Hivatal 441,3
1 Működési költségvetés 8,7
1 Személyi juttatások 244,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 96,3
3 Dologi kiadások 94,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 6,3
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 3,4
2 Felújítás 5,1
15 Magyar Energia Hivatal
1 Működési költségvetés 741,4
1 Személyi juttatások 266,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 87,7
3 Dologi kiadások 296,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5,0
2 Felhalmozási költségvetés 1,2
1 Intézményi beruházási kiadások 80,0
2 Felújítás 5,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,0
18 Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Hivatala 1 460,5
1 Működési költségvetés 66,8
1 Személyi juttatások 357,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 141,1
3 Dologi kiadások 742,3
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 217,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 35,0
2 Felújítás 12,2
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 21,9
21 Magyar Szabadalmi Hivatal
1 Működési költségvetés 2 030,0
1 Személyi juttatások 638,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 230,0
3 Dologi kiadások 642,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 60,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 420,0
2 Felújítás 40,0
22 Országos Mérésügyi Hivatal
1 Működési költségvetés 1 739,3
1 Személyi juttatások 626,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 260,1
3 Dologi kiadások 323,2
2 Felhalmozási költségvetés 17,0
1 Intézményi beruházási kiadások 362,4
2 Felújítás 183,8
23 Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár 368,9
1 Működési költségvetés 564,4
1 Személyi juttatások 240,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 91,6
3 Dologi kiadások 537,5
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 50,0
2 Felújítás 14,1
24 Országos Atomenergia Hivatal 357,5
1 Működési költségvetés 844,9
1 Személyi juttatások 332,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 123,8
3 Dologi kiadások 492,3
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 170,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 84,3
25 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Ágazati célelőirányzatok
1 Alapítványok támogatása
1 Fogyasztók Tisztességes Tájékoztatásáért Alapítvány 12,0 12,0
4 Szabványosítási és akkreditálási nemzetközi feladatok 119,3 119,3
5 Magyar találmányok külföldi bejelentése 125,0 125,0
6 Külföldi kormányzati követelések lebontásának költségei 36,0 36,0
3 Gazdaságfejlesztési célelőirányzatok
1 Gazdaságfejlesztési előirányzat 15 880,0 1 550,0 14 330,0
3 „Hannover 2000” 563,0 563,0
4 Kis- és középvállalkozások beruházásainak kamattámogatása és EK társfinanszírozás
3 000,0

200,0

2 800,0
4 Turisztikai célelőirányzat 6 077,8 3 100,0 2 977,8
6 Piaci intervenciós célelőirányzat 1 110,5 1 110,5
7 Műszaki fejlesztési célelőirányzatok
1 Műszaki fejlesztési alapprogram célelőirányzat 7 294,6 1 600,0 5 694,6
2 EU–FP 5 Keretprogram 2 000,0 1 000,0 1 000,0
8 Hadiipari kapacitás fenntartása 147,0 147,0
9 I–II. Ipari Szerkezetátalakítási Program 12,2 12,2
11 ITD–H Kereskedelmi szolgálat 1 330,8 1 330,8
12 Segélyből megvalósuló programok
1 EU SAVE II program 83,0 38,0 45,0
2 Energetikai PHARE program 388,1 388,1
3 Biomassza energetikai célú felhasználását elősegítő japán segély 17,6 17,6
4 PHARE Turizmus Fejlesztési Program 32,0 32,0
5 ITD–H által kezelt PHARE program 390,2 390,2
6 ÁPV Rt. Kezelésében lévő PHARE programok 4 421,7 4 421,7
13 Kiemelt jelentőségű beruházás
1 Mecseki Uránércbánya bezárása 3 658,5 3 658,5
14 Társadalmi szervezetek címzett támogatása
1 MTESZ támogatása 102,0 102,0
2 Fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek támogatása 63,0 30,0 33,0
3 Békéltető testületek támogatása 20,0 20,0
15 Aktív foglalkoztatási célok támogatása 1 500,0 1 500,0
1–25. cím összesen: 71 888,4 29 087,9 42 800,5
27 Alapok támogatása
1 Központi Nukleáris Pénzügyi Alap 70,0
XV. fejezet összesen: 71 958,4 29 087,9 42 800,5
XVI. KÖRNYEZETVÉDELMI MINISZTÉRIUM
1 Környezetvédelmi Minisztérium igazgatása 1 942,2
1 Működési költségvetés 222,7
1 Személyi juttatások 633,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 240,9
3 Dologi kiadások 468,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,0
2 Felhalmozási költségvetés 1,5
1 Intézményi beruházási kiadások 93,9
2 Felújítás 120,0
4 Egyéb központi beruházás 600,0
3 Országos Meteorológiai Szolgálat 939,2
1 Működési költségvetés 502,7
1 Személyi juttatások 357,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 142,2
3 Dologi kiadások 527,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5,0
2 Felhalmozási költségvetés 97,3
1 Intézményi beruházási kiadások 151,7
2 Felújítás 50,0
4 Egyéb központi beruházás 304,7
4 Környezetgazdálkodási Intézet 19,0
1 Működési költségvetés 1 416,8
1 Személyi juttatások 414,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 160,1
3 Dologi kiadások 795,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 47,5
2 Felhalmozási költségvetés 237,8
1 Intézményi beruházási kiadások 228,3
2 Felújítás 9,5
4 Egyéb központi beruházás 19,0
5 Természetvédelmi területi szervek 1 252,2
1 Működési költségvetés 513,6
1 Személyi juttatások 611,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 245,4
3 Dologi kiadások 518,3
2 Felhalmozási költségvetés 73,4
1 Intézményi beruházási kiadások 88,9
2 Felújítás 75,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 0,5
4 Egyéb központi beruházás 300,0
6 Környezetvédelmi területi szervek 2 255,8
1 Működési költségvetés 633,7
1 Személyi juttatások 1 315,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 521,6
3 Dologi kiadások 563,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 9,7
2 Felhalmozási költségvetés 0,5
1 Intézményi beruházási kiadások 13,9
2 Felújítás 65,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 0,5
4 Egyéb központi beruházás 400,0
8 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Ágazati célelőirányzatok
6 Alföld program 64,0 64,0
9 Rajka-Budapest közötti Duna-szakasz megfigyelő rendszere 100,0 100,0
11 Szigetközi térség kárainak mérséklése 275,0 120,0 155,0
21 Nemzetközi tagdíjak 130,0 130,0
25 Levegőtisztaság-védelmi mérőhálózatok működtetése 110,0 110,0
26 Balaton intézkedési terv és nagy tavaink védelme program 140,0 140,0
27 Természetvédelmi területek védettségi szintjének helyreállítása program 900,0 200,0 700,0
32 Országos Környezetvédelmi Tanács működtetése 15,0 15,0
35 Környezet- és természetvédelmi monitoring rendszer működtetése
1 Környezetvédelmi monitoring rendszer működtetése 56,0 56,0
2 Természetvédelmi monitoring rendszer működtetése 35,0 35,0
36 OECD tagság, EU csatlakozás és egyéb nemzetközi kötelezettségek többletfeladatai
140,0

140,0
37 Védett természeti értékek megóvása 150,0 150,0
40 Grassalkovich Kastély Közalapítvány természetvédelmi célú támogatása 5,0 5,0
41 Esterházy Kastély Kht. természetvédelmi célú támogatása 5,0 5,0
42 Nemzeti Környezetvédelmi Program
1 Nemzeti ökológiai hálózat, természetvédelmi területek rendszerének kialakulása
50,0

50,0
2 Duna-Tisza közi homokhátság vízpótlásának környezetvédelmi feladatai
15,0

15,0
43 Környezeti terhelések adatbázisainak feltöltése 40,0 40,0
44 Nemzetközi vízvédelmi egyezmények végrehajtása 35,0 35,0
45 Informatika 2000 környezet- és természetvédelmi feladatai 40,0 40,0
46 EU környezetvédelmi támogatások pályázati feltételeinek megteremtése 185,0 185,0
47 Pályázatos támogatások előirányzata 1 500,0 1 500,0
48 Várpalota és térsége környezetvédelmi rehabilitációs program 300,0 300,0
5 Nemzetközi segélyprogramok
4 Környezetvédelmi PHARE program (HU–9513) 426,6 426,6
5 Környezetvédelmi PHARE program (HU–9805) 1 876,8 1 876,8
6 Környezetvédelmi alap célfeladatok
1 Környezetvédelmi feladatok 28 338,0 18 375,0 9 963,0
2 PHARE segély 823,0 823,0
7 Fejezeti tartalék 32,5 32,5
XVI. fejezet összesen: 45 895,3 27 676,4 18 218,9
XVII. KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
1 Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium 1 437,6
1 Működési költségvetés 284,8
1 Személyi juttatások 754,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 319,1
3 Dologi kiadások 573,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,4
2 Felhalmozási költségvetés
2 Felújítás 15,0
4 Egyéb központi beruházás 60,0
2 Közlekedési Felügyeletek 150,0
1 Működési költségvetés 9 584,0
1 Személyi juttatások 3 430,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 327,6
3 Dologi kiadások 2 791,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 954,0
2 Felhalmozási költségvetés 22,0
1 Intézményi beruházási kiadások 968,0
2 Felújítás 111,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 24,0
4 Egyéb központi beruházás 150,0
3 Hírközlési Intézmények
1 Működési költségvetés 6 304,8
1 Személyi juttatások 1 237,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 445,5
3 Dologi kiadások 2 632,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 28,8
2 Felhalmozási költségvetés 43,0
1 Intézményi beruházási kiadások 1 865,0
2 Felújítás 132,5
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 6,2
4 Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság
1 Működési költségvetés 898,8
1 Személyi juttatások 280,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 105,8
3 Dologi kiadások 512,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,0
2 Felhalmozási költségvetés 221,0
1 Intézményi beruházási kiadások 100,0
2 Felújítás 100,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 20,0
5 Légügyi Igazgatóság 118,4
1 Működési költségvetés 108,9
1 Személyi juttatások 92,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 35,8
3 Dologi kiadások 84,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 14,7
2 Felújítás 0,4
6 Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság
1 Működési költségvetés 21 535,0
1 Személyi juttatások 4 553,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 767,0
3 Dologi kiadások 11 659,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 220,0
2 Felhalmozási költségvetés 1 065,0
1 Intézményi beruházási kiadások 3 500,0
2 Felújítás 800,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 100,0
7 Vízügyi és árvízvédelmi intézmények 5 547,1
1 Működési költségvetés 4 327,0
1 Személyi juttatások 3 976,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 727,7
3 Dologi kiadások 4 033,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 30,6
2 Felhalmozási költségvetés 222,0
1 Intézményi beruházási kiadások 106,9
2 Felújítás 46,1
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 5,3
4 Egyéb központi beruházás 170,0
8 MÁV egészségügyi szolgáltatás 133,6
1 Működési költségvetés 0,3
1 Személyi juttatások 69,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 30,1
3 Dologi kiadások 34,4
9 MÁV egészségügyi alapellátó intézmények
1 Működési költségvetés 5 894,8
1 Személyi juttatások 2 769,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 077,0
3 Dologi kiadások 1 948,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,7
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 3,7
2 Felújítás 17,5
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 78,4
10 Közlekedési Múzeum 226,3
1 Működési költségvetés 14,4
1 Személyi juttatások 96,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 43,5
3 Dologi kiadások 49,7
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 1,4
4 Egyéb központi beruházás 50,0
11 Magyar Űrkutatási Iroda 83,7
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 8,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 4,0
3 Dologi kiadások 19,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 51,7
13 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok 100,0
2 Felhalmozási költségvetés
2 Felújítás 100,0
2 Ágazati célelőirányzatok
2 Szigetközi vízpótlással kapcsolatos működési kiadások 100,0 100,0
4 Vízkárelhárítási művek fenntartása 1 365,9 1 365,9
6 Polgári védelmi és információs feladatok 75,0 75,0
7 Nemzetközi tagdíjak 100,0 100,0
8 Kutatási feladatok 360,0 360,0
12 EU integrációs feladatok 160,0 160,0
13 Informatikai eszközfenntartás 30,0 30,0
14 Veszélyes árufuvarozás szabályozása 5,0 5,0
16 Légi riasztási rendszer fenntartási feladatai 15,0 15,0
18 ENSZ vasúti projekt költségei 5,0 5,0
19 NATO integráció előkészítésével kapcsolatos feladatok 40,0 40,0
20 A közúti közlekedésbiztonság egyes állami feladatai 404,0 404,0
21 MÁV Rt. modernizációs program állami szerepvállalása részben PHARE segélyből
5 358,0

5 358,0
23 1995. évi útrehabilitációs program (HU9509) 1 508,6 1 508,6
24 Technikai Segélyprogram a MÁV modernizációhoz (HU9608) 988,4 988,4
25 Kiemelt városok szennyvíztisztítási programja (HU9511) 1 014,4 1 014,4
27 A magyar hírközlési szektor reformja (HU9515) 260,1 260,1
30 Nagymarosi rehabilitált területek fenntartása 35,0 35,0
31 Kis-Balaton vízvédelmi rendszerének fenntartása 70,0 70,0
32 Távlati ivóvízbázisok fenntartása 60,0 60,0
35 A tárca védelmi felkészítésének állami feladatai a honvédelemről szóló tv. alapján
4,0

4,0
36 Közlekedési könyvtárak finanszírozása 15,0 15,0
37 Az Országos Képzési Jegyzék szerinti szakmai vizsgák lebonyolításához 10,0 10,0
38 Műszaki szabályozási feladatok 20,0 20,0
39 Nemzetközi hitelekkel összefüggő bankköltségek, jutalékok 170,0 170,0
3 Beruházási célprogramok
1 Postai épületrekonstrukció 420,0 420,0
2 Kiemelt városok szennyvízkezelése 2 000,0 2 000,0
3 Vízkárelhárítás
1 Elsőrendű árvízvédelmi művek fejlesztése és rekonstrukciója 1 850,0 1 850,0
2 Folyó- és tószabályozás 700,0 700,0
3 Duna Budapest-Szap közötti szakaszának rendezése 260,0 260,0
4 Nagy műtárgyak rekonstrukciója 1 000,0 1 000,0
5 Síkvidéki és dombvidéki vízrendezés 1 500,0 1 500,0
6 Vízpótló- és -elosztó rendszer 400,0 400,0
8 Felső-Tisza vidéki árvízvédelmi rendszerek fejlesztése 850,0 850,0
10 Duna–Tisza közi hátság vízpótlása 400,0 400,0
4 Balatoni vízkárelhárítás 60,0 60,0
5 Egyéb regionális víziközmű-hálózat fejlesztése 1 215,0 1 215,0
6 Balatoni regionális víziközmű-hálózat fejlesztése 1 400,0 1 400,0
7 Egyéb vízminőség-védelem
1 Egyéb vízminőség-védelem 200,0 200,0
2 Vízbázisvédelem 1 700,0 1 700,0
3 Vízrajz 200,0 200,0
8 Balatoni vízminőség-védelem 1 200,0 1 200,0
10 Kombinált fuvarozás, logisztikai központok, kikötők fejlesztése
1 Kombinált fuvarozás fejlesztése 1 100,0 1 100,0
2 Logisztikai központ fejlesztése 290,0 290,0
3 Kikötők fejlesztése 836,0 836,0
11 Vasúthálózat fejlesztése 12 000,0 12 000,0
12 VOLÁN autóbusz-rekonstrukció 3 200,0 3 200,0
13 Nagymaros feletti befejezetlen védtöltések rendezése 154,1 154,1
14 Vasút-egészségügyi fejlesztések 550,0 550,0
15 Infrastruktúra-fejlesztési feladatok 200,1 200,1
17 Vasúti létszámkiváltás és vasúthálózat racionalizálás miatti műszaki fejlesztés 1 500,0 1 500,0
19 MÁV Rt. modernizációs program állami szerepvállalása 6 000,0 6 000,0
20 Postai szállítóeszközpark feldolgozás, kapacitás és kézbesítő rendszer fejlesztés 500,0
500,0
4 Kiemelt jelentőségű beruházások
6 44-es főút Gyulát elkerülő szakasza, I. ütem 300,0 300,0
7 Esztergomi Mária-Valéria híd építése 300,0 300,0
8 Szlovén vasúti átmenet építése 4 000,0 4 000,0
9 68-as főút határátkelőhöz vezető szakaszának megépítése 130,0 130,0
11 A 4. számú főút Hajdúszoboszlót elkerülő útszakasz építése 575,0 575,0
12 A 3. számú főút Miskolcot elkerülő útszakasz építése 85,0 85,0
13 Zajvédő fal az M7 autópálya Érd melletti szakaszán 60,0 60,0
14 A 6. számú főútvonal tervezésének és kivitelezésének előkészítése 200,0 200,0
15 74-es főút Zalaegerszeget elkerülő szakasza 70,0 70,0
5 Hírközlési célfeladatok
1 Távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok 5 380,0 5 380,0
6 Útfenntartási és fejlesztési célelőirányzat
1 Útfenntartás és fejlesztés 80 660,0 10 100,0 70 560,0
7 Vízügyi célelőirányzat
1 Vízügyi alapfeladatok 5 590,0 5 590,0
9 Fejezeti tartalék 180,0 180,0
1–13. cím összesen: 209 711,1 81 129,3 128 581,8
14 Kormányzati rendkívüli kiadások
1 Északkelet-Magyarországi Autópálya-fejlesztő és -üzemeltető Rt. támogatása az M3-as autópálya építésére
3 800,0
2 ÉKMA Rt. támogatása az 1998. évi díjbevétel kiesés kompenzálására 1 000,0
XVII. fejezet összesen: 214 511,1 81 129,3 128 581,8
XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM
1 Külügyminisztérium igazgatása 3 425,0
1 Működési költségvetés 26,5
1 Személyi juttatások 1 547,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 604,7
3 Dologi kiadások 507,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 11,5
2 Felhalmozási költségvetés 13,0
1 Intézményi beruházási kiadások 278,0
2 Felújítás 56,1
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 8,0
4 Egyéb központi beruházás 451,0
2 Külképviseletek 17 732,0
1 Működési költségvetés 4 600,7
1 Személyi juttatások 10 324,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 597,7
3 Dologi kiadások 7 573,7
2 Felhalmozási költségvetés 46,7
1 Intézményi beruházási kiadások 1 076,3
2 Felújítás 806,9
3 KüM Jóléti Intézményei 23,1
1 Működési költségvetés 73,0
1 Személyi juttatások 21,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 9,4
3 Dologi kiadások 56,8
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 0,2
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 7,9
4 Határon Túli Magyarok Hivatala 329,1
1 Működési költségvetés 0,5
1 Személyi juttatások 136,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 53,6
3 Dologi kiadások 96,8
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 43,0
5 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 PHARE segélyprogramok 5 358,2 5 358,2
2 Az Európai Unióhoz való csatlakozás külügyi Nemzeti Programja
1 EU Kommunikációs stratégia 218,4 218,4
2 EU integrációs képzés 22,7 22,7
3 EU belső piaci integráció 72,6 72,6
4 EU csatlakozáshoz kapcsolódó külső PR 136,1 136,1
3 NATO Békepartnerség 56,3 56,3
4 NATO Kommunikációs Stratégia 62,0 62,0
5 Bős-Nagymaros nemzetközi bírósági eljárás 154,3 154,3
6 Nemzetközi tagdíjak 1 295,8 1 295,8
7 Külügyi segélyezés 18,2 18,2
8 Turistakölcsönök 7,0 6,0 1,0
9 Állami Protokoll kiadásai 230,1 5,0 225,1
10 Külföldi tájékoztatás/Idegen nyelvű lapkiadás 48,0 48,0
11 Célelőirányzatok
1 Kisebbségi koordinációs keret 83,0 83,0
2 „Magyarország 2000” tanácskozás 47,2 47,2
3 Magyarság Hírnevéért Díj 6,4 6,4
4 Kisebbségekért Díj 7,0 7,0
12 Alapítványok támogatása
1 Új Kézfogás Közalapítvány támogatása 308,6 308,6
2 Illyés Közalapítvány támogatása 817,9 817,9
3 Teleki László Alapítvány támogatása 63,5 63,5
5 Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítvány támogatása 10,0 10,0
9 Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 40,0 40,0
13 Társadalmi szervezetek címzett támogatása
1 Magyarok Világszövetségének támogatása 216,8 216,8
14 Civil szervezetek támogatása
1 Magyar Atlanti Tanács 15,1 15,1
15 Fejezeti tartalék 103,0 103,0
XVIII. fejezet összesen: 35 667,8 10 232,6 25 435,2
XIX. SZOCIÁLIS ÉS CSALÁDÜGYI MINISZTÉRIUM
1 Szociális és Családügyi Minisztérium igazgatása 1 663,5
1 Működési költségvetés 285,2
1 Személyi juttatások 794,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 303,8
3 Dologi kiadások 460,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 286,4
2 Felhalmozási költségvetés 17,0
1 Intézményi beruházási kiadások 44,2
2 Felújítás 1,5
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 32,3
4 Egyéb központi beruházás 42,0
4 Munkaügyi Kutatóintézet 47,2
1 Működési költségvetés 31,5
1 Személyi juttatások 38,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 15,5
3 Dologi kiadások 22,7
2 Felhalmozási költségvetés
2 Felújítás 0,5
4 Egyéb központi beruházás 1,5
5 Regionális átképző központok 705,7
1 Működési költségvetés 1 136,2
1 Személyi juttatások 618,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 247,7
3 Dologi kiadások 863,2
2 Felhalmozási költségvetés 69,0
1 Intézményi beruházási kiadások 123,2
2 Felújítás 22,9
4 Egyéb központi beruházás 35,3
6 SZCSM Oktatási és Pihenő Központ 9,9
1 Működési költségvetés 26,0
1 Személyi juttatások 12,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 5,8
3 Dologi kiadások 15,1
2 Felhalmozási költségvetés 0,8
1 Intézményi beruházási kiadások 0,6
2 Felújítás 0,2
4 Egyéb központi beruházás 2,5
7 Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség 258,7
1 Működési költségvetés 58,7
1 Személyi juttatások 134,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 52,7
3 Dologi kiadások 41,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 82,6
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 2,2
4 Egyéb központi beruházás 4,0
9 Országos Munkaügyi és Módszertani Központ
1 Működési költségvetés 492,8
1 Személyi juttatások 223,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 86,1
3 Dologi kiadások 177,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0
2 Felhalmozási költségvetés 5,0
1 Intézményi beruházási kiadások 5,0
2 Felújítás 3,0
10 Munkaügyi Központok 874,7
1 Működési költségvetés 10 211,5
1 Személyi juttatások 5 721,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 299,9
3 Dologi kiadások 2 984,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 27,0
2 Felhalmozási költségvetés 395,0
1 Intézményi beruházási kiadások 333,8
2 Felújítás 114,3
11 Népjóléti Képzési Központ 193,4
1 Működési költségvetés 54,0
1 Személyi juttatások 81,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 33,7
3 Dologi kiadások 99,7
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 12,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 9,1
2 Felújítás 7,1
4 Egyéb központi beruházás 4,3
12 Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet 123,9
1 Működési költségvetés 9,7
1 Személyi juttatások 80,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 33,4
3 Dologi kiadások 19,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 0,6
13 Állami szociális intézetek 801,4
1 Működési költségvetés 136,7
1 Személyi juttatások 395,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 174,7
3 Dologi kiadások 273,3
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 1,1
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 2,7
2 Felújítás 79,1
4 Egyéb központi beruházás 11,7
14 Gyermek- és ifjúságvédelem intézetei 1 798,7
1 Működési költségvetés 112,6
1 Személyi juttatások 868,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 368,0
3 Dologi kiadások 479,9
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 7,8
2 Felhalmozási költségvetés 0,2
1 Intézményi beruházási kiadások 22,7
2 Felújítás 131,0
4 Egyéb központi beruházás 34,0
15 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok 57,8
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 30,8
2 Felújítás 27,0
3 III. Ipari Szerkezetátalakítási Program visszafizetése 30,0 30,0
4 Normatív finanszírozás
1 Polgári szolgálat 306,0 306,0
5 Közmunkavégzés támogatása
1 Egyéb közmunkaprogramok támogatása 2 000,0 2 000,0
6 Munkaerőpiaci szervezet fejlesztési program 1 100,0 1 100,0
7 Megyei Munkaügyi Központok működési tartaléka 170,0 170,0
10 Ágazati célelőirányzatok
1 Hajléktalanok ellátása 400,0 400,0
2 Szociális válságkezelő programok, aktív szociálpolitikai eszközök 620,0 620,0
3 Szociális szak- és alapellátások fejlesztése 940,0 940,0
4 Szociális oktatási, kutatási és szakértői feladatok 80,0 80,0
6 Falugondnok-hálózat fejlesztése 230,0 230,0
8 PHARE programhoz való hozzájárulás 449,3 405,2 44,1
9 Ágazati informatikai programok 50,0 50,0
10 Otthonteremtési támogatás 250,0 250,0
11 Mozgáskorlátozottak támogatása 4 086,0 4 086,0
12 Gyermektartásdíjak megelőlegezése 100,0 100,0
13 Családsegítő központok, gyermekjóléti szolgálatok fejlesztése 300,0 300,0
14 Gyermekvédelmi intézmények fejlesztése 550,0 550,0
15 Szociális intézetek létszám normatívája 2 000,0 2 000,0
25 Országos Fogyatékosügyi Tanács működése 10,0 10,0
26 Idősebb személyek nemzetközi évének támogatása 50,0 50,0
27 Üdülés szociális célú támogatása 834,0 834,0
14 Alapítványok támogatása
2 Jóléti Szolgálat Alapítvány 20,0 20,0
3 Gyorssegély Alapítvány 20,0 20,0
4 Hajléktalanokért Alapítvány 20,0 20,0
5 Mocsáry Lajos Alapítvány 49,2 49,2
6 ADDETUR Alapítvány 10,0 10,0
8 Kézenfogva Alapítvány támogatása 50,0 50,0
9 Fogyatékosok Esélye Közalapítvány 100,0 100,0
15 EU Szociálpolitika és Foglalkoztatás Nemzeti Programja 732,7 732,7
16 TV készülék üzembentartási díj átalánya 4 600,0 4 600,0
17 Társadalmi szervezetek támogatása
1 Fogyatékosokat képviselő és segítő szervezetek támogatása
1 Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége
91,2

91,2
2 Hallássérültek Országos Szövetsége 116,1 116,1
3 Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége 101,6 101,6
4 Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége 137,2 137,2
5 Magyar Szervátültetettek Országos Sport, Kulturális és Érdekvédelmi Szövetsége
10,0

10,0
2 Társadalmi szervezetek címzett támogatása
2 Magyar-Máltai Szeretetszolgálat 170,0 170,0
3 Nagycsaládosok Országos Egyesülete 25,0 25,0
3 Ágazati szakmai szervezetek és képviseletek támogatása 100,0 100,0
1–15. cím összesen: 40 485,1 14 717,1 25 768,0
16 A társadalombiztosítási szervezetek által folyósított
1 Családi támogatások
1 Családi pótlék 133 800,0
2 Anyasági támogatás 2 300,0
4 Gyermekgondozási segély és gyermekgondozási díj 47 700,0
5 Gyermeknevelési támogatás 8 000,0
2 Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások
1 Rokkantsági járadék 3 400,0
2 Megváltozott munkaképességűek járadéka 39 000,0
3 Egészségkárosodási járadék 1 400,0
4 Bányászok korengedményes nyugdíja, szénjárandóság kiegészítése és keresetkiegészítése 3 500,0
5 Mezőgazdasági járadék 7 400,0
6 Vakok személyi járadéka 3 900,0
7 Megváltozott munkaképességűek keresetkiegészítése 500,0
8 Politikai rehabilitációs és más nyugdíjkiegészítések 10 800,0
9 Házastársi pótlék 4 800,0
10 Cukorbetegek támogatása 30,0
11 Lakbértámogatás 200,0
12 Katonai családi segély 200,0
3 Különféle jogcímen adott térítések
1 Közgyógyellátás 11 100,0
2 Egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulás 2 700,0
3 Terhességmegszakítás 890,0
8 Folyósított ellátások utáni térítés 2 200,0
9 GYES-en és GYED-en lévők után nyugdíjjárulék megtérítése a Nyugdíjbiztosítási Alapnak
10 500,0
16. cím összesen: 294 320,0
XIX. fejezet összesen: 334 805,1 14 717,1 25 768,0
XX. *  OKTATÁSI MINISZTÉRIUM
1 Oktatási Minisztérium igazgatása
1 Oktatási Minisztérium igazgatása 3 056,5
1 Működési költségvetés 205,3
1 Személyi juttatások 1 024,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 405,9
3 Dologi kiadások 1 057,1
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 197,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 365,8
2 Felhalmozási költségvetés 4,7
1 Intézményi beruházási kiadások 46,0
2 Felújítás 50,0
4 Egyéb központi beruházás 120,0
2 OM Jóléti és szociális intézmények 436,7
1 Működési költségvetés 268,4
1 Személyi juttatások 289,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 119,3
3 Dologi kiadások 270,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0
2 Felhalmozási költségvetés 3,0
1 Intézményi beruházási kiadások 8,2
2 Felújítás 19,0
3 Magyar UNESCO Bizottság 25,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 8,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 3,4
3 Dologi kiadások 13,1
2 Tudomány- és műszaki egyetemek, művészeti felsőoktatás 39 818,6
1 Működési költségvetés 14 104,2
1 Személyi juttatások 20 642,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 7 807,7
3 Dologi kiadások 15 358,1
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 6 674,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 206,4
2 Felhalmozási költségvetés 1 314,4
1 Intézményi beruházási kiadások 1 623,2
2 Felújítás 1 550,4
4 Egyéb központi beruházás 1 375,0
3 Agrártudományi egyetemek
1 Egyetemek 11 257,1
1 Működési költségvetés 6 167,6
1 Személyi juttatások 6 264,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 530,7
3 Dologi kiadások 5 952,8
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 1 203,3
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 36,9
2 Felhalmozási költségvetés 207,9
1 Intézményi beruházási kiadások 401,3
2 Felújítás 320,2
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 3,5
4 Egyéb központi beruházás 919,0
4 Orvosegyetemek, Egészségtudományi egyetem 12 904,5
1 Működési költségvetés 38 778,1
1 Személyi juttatások 18 133,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 7 081,3
3 Dologi kiadások 23 472,9
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 1 002,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 63,1
6 Kamatfizetések 10,0
2 Felhalmozási költségvetés 2 514,0
1 Intézményi beruházási kiadások 2 867,9
2 Felújítás 1 055,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 10,0
4 Egyéb központi beruházás 500,0
5 Főiskolák 18 826,1
1 Működési költségvetés 5 609,3
1 Személyi juttatások 9 489,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 3 924,7
3 Dologi kiadások 6 307,0
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 3 546,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 25,3
2 Felhalmozási költségvetés 270,2
1 Intézményi beruházási kiadások 511,1
2 Felújítás 379,7
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,2
4 Egyéb központi beruházás 520,0
6 Továbbképző intézetek 5,0
1 Működési költségvetés 860,9
1 Személyi juttatások 373,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 129,8
3 Dologi kiadások 347,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,0
2 Felhalmozási költségvetés 37,0
1 Intézményi beruházási kiadások 31,5
2 Felújítás 8,5
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,0
7 Egyéb oktatási intézmények 527,2
1 Működési költségvetés 287,5
1 Személyi juttatások 345,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 137,0
3 Dologi kiadások 228,9
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 33,3
2 Felhalmozási költségvetés 22,4
1 Intézményi beruházási kiadások 21,0
2 Felújítás 41,4
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 0,5
4 Egyéb központi beruházás 30,0
8 Országos Pedagógai Könyvtár és Múzeum 147,8
1 Működési költségvetés 8,0
1 Személyi juttatások 67,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 26,9
3 Dologi kiadások 49,5
2 Felhalmozási költségvetés
2 Felújítás 12,0
9 Kutató- és szolgáltató intézetek 1 686,1
1 Működési költségvetés 1 459,1
1 Személyi juttatások 836,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 301,1
3 Dologi kiadások 1 568,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 346,0
2 Felhalmozási költségvetés 13,0
1 Intézményi beruházási kiadások 83,8
2 Felújítás 12,5
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 10,0
10 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok 884,8
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 40,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 14,4
3 Dologi kiadások 95,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 50,0
2 Felhalmozási költségvetés
2 Felújítás 300,0
4 Egyéb központi beruházás 384,8
4 Beruházási célprogramok
2 Világbanki hitelből megvalósuló felsőoktatási program 1 300,0 1 300,0
2 Normatív finanszírozás
1 Felsőoktatási intézmények hallgatóinak pénzbeli juttatásai központi előirányzata
2 010,0

2 010,0
4 Doktorandusz hallgatók ösztöndíja 150,0 150,0
7 Hallgatói létszám képzési többlete (állami felsőoktatás) 1 799,9 1 799,9
8 Egyházi felsőoktatási intézmények hitéleti képzése 760,0 760,0
10 Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi világi képzés) 1870,0 1870,0
11 Hallgatói létszám képzési többlete (alapítvány felsőoktatás) 873,0 873,0
12 Felsőoktatási hallgatók lakhatási támogatása 245,3 245,3
13 Hallgatók tankönyv, jegyzet támogatása 290,0 290,0
14 Felsőoktatási tömegsport normatív támogatása 30,0 30,0
15 Köztársasági ösztöndíj 69,3 69,3
4 Közoktatási feladatfinanszírozás
1 Közoktatás feladatok és szakmai programok 700,0 700,0
2 Közoktatási tankönyvkiadás 460,0 460,0
3 Közoktatás fejlesztés és számítógépes hálózat kialakítása 1 100,0 1 100,0
4 Pedagógus szakvizsga és továbbképzés 950,0 950,0
6 Kommunikációs testületek, szakmai bizottságok 40,0 40,0
9 Nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények központi előirányzata
400,0

400,0
12 Értékelési és vizsgaközpontok létesítése 750,0 750,0
5 Felsőoktatási feladatfinanszírozás
1 Felsőoktatási programfinanszírozások 1 500,0 1 500,0
2 Felsőoktatási fejlesztési alapprogram 700,0 700,0
3 Felsőoktatási központi kutatási előirányzat 1 200,0 1 200,0
4 Széchenyi Professzori Ösztöndíj 503,3 503,3
5 Szakmai könyvek, folyóiratok beszerzése a felsőoktatásban 200,0 200,0
8 Egyes egyházi felsőoktatási intézmények működéséhez történő hozzájárulás 114,6 114,6
12 Országos Tudományos Diákköri Tanács támogatása 13,0 13,0
13 Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának támogatása 13,0 13,0
18 Gyakorló iskolák normatív ellátása 600,0 600,0
19 Vezető oktatók minőségi bérezése 465,6 465,6
22 Felsőoktatási testületek támogatása 15,0 15,0
23 Felsőoktatási Világbanki (nem beruházási) program
1 Program hitelfedezete 600,0 600,0
2 Program hazai hozzájárulása 400,0 400,0
24 Felsőoktatási informatikai fejlesztés 350,0 350,0
25 OM–MTA határon túli kutatás támogatása 30,0 30,0
26 Felsőoktatási kiegészítő támogatás 1 100,0 1 100,0
27 Tudományos világkonferencia 30,0 30,0
28 Tandíjkompenzáció 3 225,9 3 225,9
29 NIIF program támogatása 1 400,0 1 400,0
7 Egyéb feladatfinanszírozás
2 Civil társadalom fejlesztési program 10,0 10,0
4 Magyarországi nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok támogatása 250,0 250,0
5 Határon túli magyarok oktatási és kulturális támogatása 470,0 470,0
6 Vagyon-, munka-, tűzvédelem, energiaracionalizálási és polgári védelmi feladatok
15,0

15,0
7 Beruházásból belépő létesítmények 246,8 246,8
9 Miniszteri díjak és kitüntetések 40,0 40,0
11 Nukleáris balesetelhárítás 38,0 38,0
8 Társadalmi szervezetek támogatása
1 Országos szövetségek, társaságok és egyesületek támogatása 60,0 60,0
4 Országos Diákjogi Tanács 6,0 6,0
5 Országos Kisebbségi Bizottság 8,0 8,0
10 Alapítványok támogatása
1 Osztrák-Magyar Tudományos és Kooperációs Alapítvány 52,0 52,0
4 Pető Alapítvány 540,0 540,0
5 Gandhi Közalapítvány 210,0 210,0
7 Autizmus Alapítvány 72,0 72,0
8 Közoktatási Modernizációs Közalapítvány 400,0 400,0
19 Fulbright Alapítvány 25,0 25,0
20 OKTK Közalapítvány támogatása 90,0 90,0
26 Esélyt a Tanulásra Közalapítvány 400,0 400,0
27 Magyar–Francia Ifjúsági Alapítvány 82,0 82,0
34 A Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány
200,0

200,0
11 EU integrációs felkészülés oktatási Nemzeti Programja
1 EU integrációs felkészülés felsőoktatási Nemzeti Programja 900,0 900,0
2 EU integrációs felkészülés oktatási Nemzeti Programja működtetési támogatása
44,8

44,8
12 Kiemelt jelentőségű beruházások
2 Lágymányosi egyetemek fejlesztése 7 480,0 7 480,0
17 Szakképzés támogatása
1 Ifjúsági szakképzés korszerűsítése világbanki program
1 Hitelfedezet 2 890,0 2 890,0
2 VÁM–ÁFA kiadások 700,0 700,0
2 OKJ korszerűsítése 120,0 120,0
XX. fejezet összesen: 203 317,9 72 135,0 131 182,9
XXI. EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM
1 Egészségügyi Minisztérium igazgatása 1 516,5
1 Működési költségvetés 65,0
1 Személyi juttatások 657,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 250,6
3 Dologi kiadások 572,6
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 50,8
4 Egyéb központi beruházás 50,0
2 Népegészségügyi Intézetek 12 614,7
1 Működési költségvetés 4 451,2
1 Személyi juttatások 7 590,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 3 031,4
3 Dologi kiadások 6 041,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 390,2
2 Felújítás 11,7
3 Szak- és továbbképző intézmények, könyvtárak, dokumentációs központok 1 292,3
1 Működési költségvetés 173,1
1 Személyi juttatások 484,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 190,1
3 Dologi kiadások 290,9
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 8,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 465,7
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 21,7
2 Felújítás 3,7
4 Gyógyító-megelőző ellátás országos szakintézetei 2 918,7
1 Működési költségvetés 26 070,7
1 Személyi juttatások 9 442,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 3 867,8
3 Dologi kiadások 13 014,9
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 1,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,2
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 2 453,7
2 Felújítás 208,1
6 Országos Mentőszolgálat 7 899,3
1 Működési költségvetés 3 450,7
1 Személyi juttatások 5 611,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 335,4
3 Dologi kiadások 3 313,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 89,8
8 Egészségügyi Minisztérium üdülője 12,5
1 Működési költségvetés 15,1
1 Személyi juttatások 7,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 3,4
3 Dologi kiadások 17,2
9 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok 6 854,7
2 Felhalmozási költségvetés
2 Felújítás 1 795,3
4 Egyéb központi beruházás 5 059,4
4 Kiemelt jelentőségű beruházás
1 Pécsi Orvostudományi Egyetem Szívsebészeti Centrum II. ütem 805,0 805,0
4 Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet rekonstrukciója 400,0 400,0
2 Ágazati célelőirányzatok
1 Az AIDS-program kiemelt feladatainak támogatása 100,0 100,0
3 Egészségfejlesztési célok 600,0 600,0
4 Egészségügyi minőségbiztosítás feltételeinek kialakítása 100,0 100,0
7 Nemzeti környezetegészségügyi akcióprogram 100,0 100,0
10 Ápolási eszközfejlesztés, home care program 300,0 300,0
11 Egészségügyi dolgozók képzése, szakanyaggal történő ellátása 40,0 40,0
13 Akkreditációhoz szükséges auditor képzés 50,0 50,0
14 Drogprevenciós és drogrehabilitációs feladatok ellátása 100,0 100,0
15 Diagnosztikai eszközpark és fertőtlenítő rendszerek fejlesztése 350,0 350,0
16 Katasztrófa-egészségügyi ellátás feltételeinek javítása 1 110,0 1 110,0
17 Ágazati kutatásfejlesztés 500,0 500,0
18 Felsőfokú szakirányú szakképzés, továbbképzés 800,0 800,0
19 Felsőfokú szakképzési rendszer fejlesztése 1 000,0 1 000,0
20 Tancélos betegellátás 300,0 300,0
21 PHARE programokhoz való hozzájárulás 310,0 300,0 10,0
22 Ágazati informatikai programok 64,0 64,0
24 Egészségügyi Fejlesztő, Kutató Intézet létrehozása 250,0 250,0
29 Körzeti védőnői szolgálat működési feltételeinek javítása 225,0 225,0
35 Nemzeti Egészségügyi struktúrafejlesztés 200,0 200,0
36 Sürgősségi betegellátás, mentés feltételeinek javítása 2 590,0 2 590,0
37 Ágazati és intézményfelügyeleti feladatok 400,0 400,0
43 Egészségügyi szakdolgozók továbbképzése működési engedély megújításához
80,0

80,0
47 Alapradiológiai géppark korszerűsítése 1 717,7 1 717,7
56 Mentálhigiénés program 150,0 150,0
59 Krónikus, rehabilitációs osztályok kialakítása 175,0 175,0
61 Járványügyi készenlét, karanténfeltételeinek javítása 120,0 120,0
62 Az onkológiai sugárterápia feltételeinek javítása 1 100,0 1 100,0
63 Vérellátáshoz szükséges naturália biztosítása 2 410,0 2 410,0
64 Alternatív mentőszervezetek támogatása 210,0 210,0
65 Nagyértékű, kiemelt egészségügyi beavatkozások (szív-, tüdő-, máj-, hasnyálmirigy- átültetés és PET vizsgálat)
800,0

800,0
67 Aneszteziológiai és intenzív ellátás minimumkövetelményeinek biztosítása 350,0 350,0
84 Háziorvosi ellátás privatizációjának támogatása 600,0 600,0
3 Korábbi években indított célelőirányzatok
9 Vérellátás új szervezeti rendszerének kialakítása 125,0 125,0
5 Nem normatív humánszolgáltatás
1 Nem normatív humánszolgáltatás 10,0 10,0
7 Nemzetközi megállapodások végrehajtása
1 Világbanki megállapodásokban vállalt kötelezettség 1 279,7 1 279,7
2 Nemzetközi szervezetek tagdíja (WHO) 110,0 110,0
8 Alapítványok támogatása
4 Külföldön élő magyarok ellátását segítő alapítvány 220,0 220,0
5 Gézengúz Alapítvány 40,0 40,0
13 Húszan Még Vagyunk Alapítvány támogatása 20,0 20,0
10 EU integrációs felkészülés egészségügyi Nemzeti Programja 250,0 250,0
14 Társadalmi szervezetek címzett támogatása
1 Magyar Vöröskereszt támogatása 385,2 385,2
2 Magyar Orvosi Kamara támogatása 35,0 35,0
3 Rákbetegek Országos Szervezetei 50,0 50,0
5 Ágazati szakmai szervezetek és képviseletek támogatása 45,0 45,0
XXI. fejezet összesen: 88 311,1 34 525,8 53 785,3
XXII. *  PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM
1 Pénzügyminisztérium igazgatása 2 563,9
1 Működési költségvetés 224,6
1 Személyi juttatások 1 306,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 460,5
3 Dologi kiadások 755,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 66,5
2 Felhalmozási költségvetés 60,0
1 Intézményi beruházási kiadások 24,4
2 Felújítás 55,2
4 Egyéb központi beruházás 180,0
2 Felügyeletek
1 Állami Biztosításfelügyelet
1 Működési költségvetés 544,0
1 Személyi juttatások 225,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 83,0
3 Dologi kiadások 177,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 23,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 32,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 4,0
2 Állami Pénztárfelügyelet 487,3
1 Működési költségvetés 100,0
1 Személyi juttatások 248,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 92,4
3 Dologi kiadások 175,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 47,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 19,8
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 4,5
3 Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet
1 Működési költségvetés 5 000,0
1 Személyi juttatások 1 401,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 517,9
3 Dologi kiadások 2 180,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 50,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 700,0
2 Felújítás 100,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 50,0
4 „Lánchíd” Irodaház
1 Működési költségvetés 471,9
1 Személyi juttatások 69,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 29,8
3 Dologi kiadások 370,7
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 1,8
5 Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 40 455,9
1 Működési költségvetés 200,3
1 Személyi juttatások 18 673,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 7 357,4
3 Dologi kiadások 8 630,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,6
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 4 658,0
2 Felújítás 1 322,5
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 10,0
6 Vám- és Pénzügyőrség 27 335,4
1 Működési költségvetés 2 429,5
1 Személyi juttatások 10 098,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 3 644,3
3 Dologi kiadások 8 133,7
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 6,1
2 Felhalmozási költségvetés 3 203,0
1 Intézményi beruházási kiadások 7 017,7
2 Felújítás 210,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 10,0
4 Egyéb központi beruházás 3 647,3
5 Lakástámogatás 50,0
6 Lakásépítés 150,0
11 Alap kezelő szervezetek
2 Támogatásokat és Járadékokat Kezelő Szervezet 246,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 70,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 27,3
3 Dologi kiadások 118,3
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 23,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 7,0
2 Felújítás 0,2
12 Magyar Államkincstár 4 765,3
1 Működési költségvetés 623,6
1 Személyi juttatások 2 160,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 814,9
3 Dologi kiadások 1 765,7
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,5
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 346,0
2 Felújítás 75,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 7,0
4 Egyéb központi beruházás 215,0
13 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Ágazati célelőirányzatok
2 Államháztartási reform munkák és a kapcsolódó információs rendszerek korszerűsítése
110,0

110,0
5 Kárrendezési célelőirányzat
1 Függő kár kifizetés 1 000,0 20,0 980,0
2 Járadék kifizetés 1 350,0 1 350,0
3 Tőkésítésre kifizetés 130,0 130,0
5 TB-átalány 60,0 60,0
11 Önkormányzati modellezések, adó és illeték feldolgozása 65,4 65,4
13 Szakemberképzés, továbbképzés feladatai 50,0 50,0
20 Magánnyugdíj-pénztári rendszer bevezetéséhez kapcsolódó feladatokra 500,0 500,0
22 Kincstári biztosok alkalmazásával kapcsolatos kiadások 80,0 80,0
24 Adójegyek előállítási költségeire 900,0 900,0
25 Pénztárak Garancia Alapjának működési támogatása 61,4 61,4
3 Beruházási célprogramok
6 Állami beruházási intervenció 1 375,0 1 375,0
7 Adóigazgatás korszerűsítési program 2 555,7 2 555,7
8 Államháztartás korszerűsítési program 150,0 150,0
5 Segélyből megvalósuló programok
2 Pénzügyi szektor modernizációja PHARE segélyből 52,0 52,0
4 Közbeszerzés fejlesztése 37,1 37,1
7 Közösségi programokhoz nyújtott végfelhasználói támogatás 130,1 130,1
13 Pénzügy/ Államháztartás fejlesztése 468,0 468,0
6 A társadalombiztosítás informatikai programjának támogatása 4 000,0 4 000,0
7 Fejezeti tartalék 259,7 259,7
1–13. cím összesen: 102 045,1 13 564,1 88 481,0
14 Vállalkozások folyó támogatása
1 Normatív támogatások
1 Termelési támogatás
1 Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása 10 900,0
2 Egyedi támogatások
1 Termelési támogatás 48 000,0
2 Eximbank Rt. kamatkiegyenlítése 300,0
3 Kamattámogatás (felszámolt vagyon értékesítéséhez) 800,0
3 Egyéb vállalati támogatások
1 Termelési támogatás 500,0
15 Fogyasztói árkiegészítés 73 600,0
16 Lakástámogatások 60 000,0
17 Egyéb költségvetési kiadások
1 Vegyes kiadások
8 K600 hírrendszer működtetésére 500,0
9 Helyi önkormányzatok állami támogatásának elszámolásából eredő fizetési kötelezettség
1 600,0
11 Egyéb vegyes kiadások 1 280,0
12 1% SZJA közcélú felhasználása 2 700,0
14 Várpalota és környéke helyi önkormányzatai japán kölcsönével kapcsolatos ÁFA-befizetési kötelezettség fedezetének visszatérítendő megelőlegezése

300,0
18 Bányajáradék-tartozás hitelezői nyilvántartásba vételének regisztációs díja
5,0
19 Eximbank és Mehib Rt. behajtási jutaléka 40,0
18 Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése
1 Jogszabályi és Kormány által vállalt egyedi kezességekből eredő fizetési kötelezettség 12 000,0
3 Eximbank által vállalt garanciaügyletekből eredő fizetési kötelezettség 1 500,0
4 Mehib. Rt. általi biztosítási tevékenységből eredő fizetési kötelezettség 5 600,0
5 Hitelgarancia Rt. garanciaügyleteiből eredő fizetési kötelezettség 1 800,0
7 Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány garanciaügyleteiből eredő fizetési kötelezettség
600,0
19 Vállalkozások költségvetési befizetései
1 Társasági adó 260 400,0
2 Bányajáradék 16 380,0
3 Vám- és importbefizetések 134 300,0
5 Játékadó-bevétel 21 400,0
7 Egyéb befizetések 24 000,0
20 Fogyasztáshoz kapcsolt adók
1 Általános forgalmi adó 969 400,0
2 Fogyasztási és jövedéki adó 460 900,0
21 Lakosság költségvetési befizetései
1 Személyi jövedelemadó 531 535,7
2 Egyéb lakossági adók 2 500,0
3 Lakossági vámbefizetések 2 000,0
4 Lakossági illetékek 42 423,0
22 Egyéb költségvetési bevételek
1 Vegyes bevételek
2 Várpalota és környéke helyi önkormányzatai japán kölcsönével kapcsolatos ÁFA-fizetésre megelőlegezett összegek visszatérítése
1 600,0
8 Egyéb vegyes bevételek 6 300,0
9 Kezesség visszatérülés 3 500,0
23 Költségvetési befizetések
1 Központi költségvetési szervek 12 130,0
2 Helyi önkormányzatok befizetései 4 000,0
3 Elkülönített állami pénzalapok befizetései
6 Munkaerőpiaci Alap 9 990,0
24 Kormányzati rendkívüli kiadások
2 Pénzbeli kárpótlás
1 Pénzbeli kárpótlás 10 980,0
2 Az 1947-es Párizsi Békeszerződésből eredő kárpótlás 2 100,0
3 Pénzbeli kárpótlás folyósítási költségei 120,0
25 Pénzintézetek befizetései
1 Pénzintézetek társasági adója 34 500,0
26 Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási
1 A Nyugdíjbiztosítási Alap támogatása
1 Magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására 69 857,0
2 Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatása 19 434,0
2 Az Egészségbiztosítási Alap támogatása 26 700,0
27 MNB költségvetési kapcsolatainak elszámolása
1 MNB befizetése 44 000,0
28 Nemzetközi elszámolások kiadásai
1 Nemzetközi tagdíjak
1 IBRD 1 161,4
2 EBRD 250,0
3 IDA 750,0
4 Alaptőke-hozzájárulás az ET Társadalomfejlesztési Alapjához 250,0
5 Tagdíj az ET Társadalomfejlesztési Alapjához 5,0
3 Egyéb kiadások 150,0
29 Nemzetközi elszámolások vegyes bevételei 50,0
30 Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek
1 Osztalékbevételek
1 ÁPV Rt. által fizetett osztalék és adóskonszolidációs bevétel 30 000,0
2 Privatizációs bevételek központi költségvetést megillető hányada 8 000,0 * 
3 Koncessziós bevételek
1 Koncessziós díjbevétel (szerencsejáték) 636,0
2 Infrastruktúrával kapcsolatos koncessziós díj 1 519,0
4 Kincstári vagyonkezeléssel és -hasznosítással kapcsolatos központi költségvetést megillető bevételek
300,0
XXII. fejezet összesen: 455 827,5 2 635 327,8 88 481,0
XXIII. NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA
1 Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma igazgatása
1 Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma igazgatása 1 754,6
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 548,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 209,6
3 Dologi kiadások 792,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 9,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 175,0
2 Felújítás 20,0
2 Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Külkapcsolatok 1 975,0
1 Működési költségvetés 188,5
1 Személyi juttatások 562,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 77,5
3 Dologi kiadások 1 243,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 69,7
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 75,8
2 Felújítás 65,0
4 Egyéb központi beruházás 70,0
3 Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Gazdasági Igazgatóság 300,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 96,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 39,0
3 Dologi kiadások 147,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 18,0
2 NKÖM Közgyűjtemények 5 766,4
1 Működési költségvetés 1 257,0
1 Személyi juttatások 2 542,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 100,8
3 Dologi kiadások 1 979,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 22,0
2 Felhalmozási költségvetés 24,0
1 Intézményi beruházási kiadások 89,3
2 Felújítás 200,5
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 4,0
4 Egyéb központi beruházás 1 109,0
3 Művészeti intézmények 3 387,3
1 Működési költségvetés 1 299,3
1 Személyi juttatások 2 339,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 971,7
3 Dologi kiadások 1 304,0
2 Felhalmozási költségvetés 5,0
1 Intézményi beruházási kiadások 10,0
2 Felújítás 36,2
4 Egyéb központi beruházás 30,0
4 Műemlékvédelmi Intézmények 2 597,6
1 Működési költségvetés 89,9
1 Személyi juttatások 529,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 206,8
3 Dologi kiadások 571,3
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 248,6
2 Felújítás 31,6
4 Egyéb központi beruházás 1 100,0
5 Kulturális kutató és szolgáltató intézmények 176,6
1 Működési költségvetés 478,6
1 Személyi juttatások 228,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 85,4
3 Dologi kiadások 172,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 27,3
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 100,6
2 Felújítás 41,0
10 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok 841,0
1 Működési költségvetés
3 Dologi kiadások 300,0
2 Felhalmozási költségvetés
2 Felújítás 200,0
4 Egyéb központi beruházás 341,0
4 Beruházási célprogramok
1 Királyi városok rekonstrukcióira 700,0 700,0
2 Millenniumi beruházások 1 550,0 1 550,0
3 Múzeumi rekonstrukció 2 300,0 2 300,0
4 Budapesti Szent István Bazilika rekonstrukciója 900,0 900,0
5 Egyházi műemlékek rekonstrukciója 1 100,0 1 100,0
2 Kulturális feladatfinanszírozás
1 Kulturális célfeladatok 591,0 591,0
2 Művészeti ösztöndíjak, miniszteri díjak és kitüntetések 87,0 87,0
8 Közhasznú társaságok közhasznú feladatai 893,0 893,0
9 Közművelődési hálózat reorganizációja célelőirányzat 100,0 100,0
10 Millenniumi filmprodukciók támogatása 700,0 700,0
11 Művészeti díjak 21,3 21,3
12 Ezeréves államiságunk megünneplése 1 790,0 1 790,0
13 Europalia Hungária rendezvénysorozat 400,0 400,0
14 1848–49-es forradalom és szabadságharc 150 éves évfordulója 100,0 100,0
15 Kulturális szaktörvényekből adódó feladatok 1 283,0 1 283,0
16 Közgyűjteményi és közművelődési telematikai fejlesztés 846,0 846,0
17 Nemzeti művészeti intézmények modernizációja, átalakítása 100,0 100,0
20 Pannonhalmi Főapátság rekonstrukció hiteltörlesztéséhez hozzájárulás 100,0 100,0
3 Egyházak támogatása
1 Egyházi közgyűjtemények támogatása 390,0 390,0
2 Egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciója és egyéb beruházások 1 710,0 1 710,0
3 Egyházak nemzetközi tevékenységének támogatása 50,0 50,0
4 Hittanoktatás támogatása 1 707,0 1 707,0
5 Egyházi alapintézmény-működés, Szja rendelkezése és kiegészítése 3 346,7 3 346,7
6 Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék 3 642,5 3 642,5
7 Külön-megállapodásokra 1 356,8 1 356,8
8 Közcélú egyházi feladatokhoz ingatlan juttatás 150,0 150,0
4 Társadalmi szervezetek támogatása
1 Országos közművelődési és művészeti szövetségek, társaságok és egyesülések támogatása
175,0

175,0
2 Szakszervezeti és Munkahelyi Művelődési Intézmények Egyesülete Önigazgató Szakmai Szervezete működési támogatása
380,0

380,0
6 TIT intézmények támogatása 80,0 80,0
7 Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága támogatása 38,0 38,0
8 Magyar népfőiskolai mozgalom céljaira 28,0 28,0
5 Egyéb feladatfinanszírozás
1 Az Európai Unióhoz való csatlakozás Nemzeti Programja 83,0 83,0
2 Civil társadalom fejlesztési program 15,0 15,0
3 Határon túli magyar színházak támogatása 70,0 70,0
4 Magyarországi nemzeti, etnikai kisebbségi kulturális feladatok támogatása 100,0 100,0
5 Határon túli magyarok kulturális támogatása 130,0 130,0
6 Vagyon-, munka-, tűzvédelem, energiracionalizálási és polgári védelmi feladatok
30,0

30,0
7 Beruházásból belépő létesítmények 270,0 270,0
8 Finnugor Világkongresszus tagdíja 2,5 2,5
9 XX. századi történelmi kutatások 117,0 117,0
6 Alapítványok támogatása
1 Grassalkovich Kastély Közalapítvány támogatása 240,0 240,0
2 Magyar Mozgókép Közalapítvány 1 100,0 1 100,0
3 Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány 630,0 630,0
4 Magyar Könyv Alapítvány 80,0 80,0
5 Magyar Történelmi Film Alapítvány 150,0 150,0
7 Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány támogatása
6,0

6,0
7 Nemzeti Örökség Program célelőirányzat 3 146,7 3 146,7
11 Kiemelt jelentőségű beruházások
1 Új Nemzeti Színház 1 500,0 1 500,0
12 Nemzeti kulturális alapprogram 4 628,0 4 628,0
13 Fejezeti tartalék 859,3 859,3
1–10. cím összesen: 59 913,6 7 970,3 51 943,3
13 Kormányzati rendkívüli kiadások
1 Volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése 5 000,0
XXIII. fejezet összesen: 64 913,6 7 970,3 51 943,3
XXIV. IFJÚSÁGI ÉS SPORTMINISZTÉRIUM
1 Ifjúsági és Sportminisztérium igazgatása 760,6
1 Működési költségvetés 17,2
1 Személyi juttatások 247,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 104,4
3 Dologi kiadások 118,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,1
2 Felhalmozási költségvetés 2,0
1 Intézményi beruházási kiadások 176,0
2 Felújítás 8,9
4 Egyéb központi beruházás 123,7
2 Központi sportintézmények és sportlétesítmények 1 097,5
1 Működési költségvetés 2 063,2
1 Személyi juttatások 868,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 406,6
3 Dologi kiadások 1 369,3
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 1,2
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 393,3
2 Felújítás 122,1
4 MOBILITÁS Ifjúsági Szolgálat 61,1
1 Működési költségvetés 5,0
1 Személyi juttatások 30,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 11,9
3 Dologi kiadások 21,7
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 1,6
5 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Sporttámogatási előirányzatok
1 Sportszervezetek támogatása
1 Sportszervezetek működési kiadásainak támogatása 520,0 520,0
2 Sportszervezetek köztartozásának rendezése 1 000,0 1 000,0
2 Universiade támogatása 25,0 25,0
3 Szabadidősport
1 Szabadidősport programok támogatása 150,0 150,0
2 Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány támogatása 5,0 5,0
3 A Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány sorsolásos játékok játékadójából származó támogatása
530,0

530,0
4 Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány totó játékából történő támogatása
380,0

380,0
4 Olimpiai feladatok támogatása
1 Magyar Olimpiai Bizottság Olimpiai feladatok támogatása 350,0 350,0
2 Olimpiai érmesek járadéka 183,0 183,0
3 Mező Ferenc Közalapítvány támogatása 15,0 15,0
5 Kiemelt sportprogramok támogatása
1 Olimpiai műhelyek támogatása 415,0 415,0
2 Futball fejlesztési program 500,0 500,0
6 Sportvállalkozások támogatási programja 700,0 700,0
7 Sportlétesítmény korszerűsítési program
3 Ifjúsági és Sportminisztérium felújítás feladataira 10,0 10,0
4 Létesítmények és stadionok építési és korszerűsítési támogatása 1 000,0 1 000,0
8 Ifjúsági, sportinformatikai rendszer 300,0 300,0
9 Fogyatékosok sportjának támogatása
1 Magyar Speciális Olimpiai Bizottság 8,0 8,0
2 Magyar Paralimpiai Bizottság 16,0 16,0
3 Fogyatékosok sportjának fejlesztése 50,0 50,0
10 Sporttámogatási célelőirányzatok
1 Nemzeti atlétikai program 300,0 300,0
2 Sportegészségügy 50,0 50,0
11 Bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából származó támogatás 210,0 210,0
12 Sportesemények támogatása 300,0 300,0
14 Beruházási célprogramok
1 Központi sportlétesítmények beruházási programja 1 500,0 1 500,0
2 Ifjúsági célelőirányzatok
2 Gyermek- és ifjúsági alapprogramok támogatása 530,0 530,0
5 Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány 228,0 228,0
6 Ifjúságtudományi kutatások támogatása 8,0 8,0
7 Kábítószer-megelőző program
1 Kábítószerellenes Koordinációs Bizottság működési költségei 50,0 50,0
8 Youth for Europe program 142,0 142,0
9 Zánkai gyermek és ifjúsági üdülő központ
1 Zánkai gyermek és ifjúsági üdülő központ működésének támogatása
150,0

150,0
2 Zánkai gyermek és ifjúsági programok támogatása 80,0 80,0
10 Két- és többoldalú nemzetközi szerződések alapján szervezett nemzetközi ifjúsági csereprogramok
130,0

130,0
11 II. Európai Ifjúsági Központ 65,0 65,0
3 Európa Tanács 50. évfordulójának rendezvénysorozata 50,0 50,0
XXIV. fejezet összesen: 13 956,6 2 087,4 11 869,2
XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL
1 Gazdasági Versenyhivatal igazgatása 517,5
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 251,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 95,1
3 Dologi kiadások 88,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 47,2
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 35,2
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Ágazati célelőirányzatok
2 Az 1997. január 1-jétől hatályos versenytörvény alkalmazásához kapcsolódó feladatok
2,1

2,1
2 Fejezeti tartalék 4,4 4,4
XXX. fejezet összesen: 524,0 524,0 * 
XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
1 KSH Igazgatás
1 KSH Központi Igazgatás 2 916,5
1 Működési költségvetés 304,5
1 Személyi juttatások 1 332,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 545,8
3 Dologi kiadások 1 253,6
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 28,3
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 61,0
2 KSH Megyei Igazgatás
1 KSH Megyei Igazgatóságai 2 068,4
1 Működési költségvetés 140,1
1 Személyi juttatások 1 343,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 537,6
3 Dologi kiadások 327,7
4 KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat 98,4
1 Működési költségvetés 10,7
1 Személyi juttatások 54,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 23,0
3 Dologi kiadások 32,1
5 KSH kutatóintézetei
1 KSH Népességtudományi Kutató Intézet 34,8
1 Működési költségvetés 14,5
1 Személyi juttatások 23,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 10,1
3 Dologi kiadások 15,6
2 KSH Gazdaságelemzési és Informatikai Intézet 64,7
1 Működési költségvetés 48,5
1 Személyi juttatások 58,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 24,9
3 Dologi kiadások 28,1
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 2,2
6 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok 536,7
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 16,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 6,9
3 Dologi kiadások 36,5
2 Felhalmozási költségvetés
2 Felújítás 26,2
4 Egyéb központi beruházás 451,0
2 Célelőirányzatok
1 Az Európai Unió tevékenységi osztályozásának (NACE) bevezetéséhez szükséges fejlesztések
70,0

70,0
16 Elektronikus adatgyűjtési és továbbítási rendszer 884,3 884,3
17 2001. évi népszámlálás 180,0 180,0
18 Makrogazdasági statisztikák 320,0 320,0
XXXI. fejezet összesen: 7 692,1 518,3 7 173,8
XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
1 MTA Titkársága
1 MTA Titkárság Igazgatása 458,4
1 Működési költségvetés 6,2
1 Személyi juttatások 257,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 104,3
3 Dologi kiadások 103,3
2 MTA Doktori Tanács Titkársága 1 284,7
1 Működési költségvetés 12,0
1 Személyi juttatások 1 269,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 4,1
3 Dologi kiadások 23,6
3 Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak 674,9
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 674,5
3 Dologi kiadások 0,4
2 MTA Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia 10,3
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 4,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1,4
3 Dologi kiadások 3,8
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 0,3
3 MTA Könyvtára 288,2
1 Működési költségvetés 12,0
1 Személyi juttatások 109,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 46,7
3 Dologi kiadások 137,1
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 1,0
2 Felújítás 5,5
4 MTA Matematikai és természettudományi kutatóintézetek 3 082,0
1 Működési költségvetés 2 559,4
1 Személyi juttatások 2 486,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 925,6
3 Dologi kiadások 2 013,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 66,4
2 Felhalmozási költségvetés 81,0
1 Intézményi beruházási kiadások 203,4
2 Felújítás 23,6
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 3,0
5 MTA Élettudományi kutatóintézetek 1 675,9
1 Működési költségvetés 1 019,9
1 Személyi juttatások 1 175,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 456,2
3 Dologi kiadások 1 000,3
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 29,6
2 Felhalmozási költségvetés 30,0
1 Intézményi beruházási kiadások 54,2
2 Felújítás 10,4
6 MTA Társadalomtudományi kutatóintézetek 1 354,5
1 Működési költségvetés 487,6
1 Személyi juttatások 1 046,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 395,3
3 Dologi kiadások 390,3
2 Felhalmozási költségvetés 2,3
1 Intézményi beruházási kiadások 9,9
2 Felújítás 0,5
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1,5
7 MTA Területi akadémiai központok 81,4
1 Működési költségvetés 17,5
1 Személyi juttatások 39,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 16,4
3 Dologi kiadások 31,3
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,3
2 Felhalmozási költségvetés
2 Felújítás 11,0
8 MTA Kutatást kiszolgáló szervek
1 MTA Kutatást kiszolgáló szervek 357,7
1 Működési költségvetés 103,0
1 Személyi juttatások 165,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 70,0
3 Dologi kiadások 119,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,4
2 Felhalmozási költségvetés 2,0
1 Intézményi beruházási kiadások 2,4
2 Felújítás 105,0
2 Nemzetközi tudományos együttműködés 273,7
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 40,0
2 Munkadókat terhelő járulékok 7,0
3 Dologi kiadások 214,7
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 12,0
9 MTA Támogatott kutatóhelyek Irodája 831,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 523,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 220,1
3 Dologi kiadások 80,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,5
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 4,6
10 MTA Jóléti intézmények 118,3
1 Működési költségvetés 128,9
1 Személyi juttatások 79,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 35,5
3 Dologi kiadások 107,7
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 3,4
2 Felújítás 21,3
11 OTKA Iroda 172,8
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 89,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 32,0
3 Dologi kiadások 46,0
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 5,0
12 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok 933,2
2 Felhalmozási költségvetés
2 Felújítás 263,2
4 Egyéb központi beruházás 670,0
2 Ágazati célelőirányzatok
1 Tudós társaságok támogatása 13,6 13,6
2 Tudományos könyv- és folyóirat kiadás 107,1 107,1
3 Fiatal kutatók pályázatos támogatása 277,3 277,3
4 Kutatóintézeti konszolidáció 870,0 870,0
5 Nemzeti Stratégiai Kutatások 150,0 150,0
6 Akadémiai Kutatási Pályázatok Forrása 166,3 166,3
7 Unesco Világkonferencia 40,0 40,0
8 Nagy Imre Emlékház működtetésének alapítványi támogatása 35,0 35,0
9 Könyvtári hálózat fejlesztése 50,0 50,0
10 Határon túli magyar tudósok támogatása 50,0 50,0
11 Oktatói bérrendszerhez (pótlék) történő felzárkózás és illetményjavítás 1 050,0 400,0 650,0
3 Fejezeti tartalék
1 Fejezeti általános tartalék 39,2 39,2
2 Intézményekhez lebontásra nem kerülő bevételek kiadásai 3 988,1 3 988,1
4 Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok
1 Kutatási témapályázatok 2 652,7 2 652,7
2 Műszerpályázat 335,6 335,6
5 Bólyai ösztöndíj
1 Senior kutatók ösztöndíja 450,0 450,0
2 Korhatárhoz kötött ösztöndíjak 50,0 50,0
XXXIII. fejezet összesen: 26 383,7 8 849,9 17 533,8
XXXIV. TÖRTÉNETI HIVATAL
1 Történeti Hivatal igazgatása 424,2
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 130,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 49,5
3 Dologi kiadások 41,6
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 67,0
2 Felújítás 135,2
XXXIV. fejezet összesen: 424,2 424,2
XLI. *  AZ ÁLLAMADÓSSÁG KÖLTSÉGVETÉSI ELSZÁMOLÁSAI
1 A devizában fenálló adósság kamatkiadásai
1 Devizahitelek kamata
1 Nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől felvett hitelek kamat és rendelkezésre-tartási jutalék törlesztése
1 Világbank felé 6 582,3
2 EBB felé 2 690,9
3 EBRD felé 211,7
4 KfW felé 1 961,1
5 OECF felé térítés 436,2
6 Bős–Nagymaros Vízlépcsőrendszer osztrák hitel kamata 2 338,0
7 Költségvetési devizabetét célú hitel kamata 3 008,5
2 Belföldi devizahitelek kamata
1 1997-ben átváltott devizaadósság kamata 190 433,0
2 Devizakötvények kamata
1 Külföld felé
1 ÁFI kötvény kamata 4 658,0
2 1999-től felvett devizaadósság kamata 9 622,6
3 Angol és amerikai kötvények kamata 22,1
2 Belföld felé
1 2001/B kötvény kamata 2 025,6
2 A forintban fenálló adósság kamatkiadásai
1 Költségvetés által felvett hitelek kamata
1 MNB hitelek kamata
1 Költségvetési hiányt finanszírozó hitelre 17 949,3
2 Nemzetközi pénzügyi intézményekben vállalt alaptőke-részesedési hitelre
466,6
3 ÁFI-tól átvett refinanszírozási hitelre 12 312,5
4 Központi költségvetésnek továbbkölcsönzött világbanki hitelre 167,8
5 Állami forgóalap-létesítési hitelre 3 154,2
2 Egyéb hitelek kamata
1 Hajdúsági Agráripari Egyesülés refinanszírozási hitelének kamata 7,5
2 Útalap hitelének kamata 3 400,0
2 Államkötvények kamata
1 Piaci értékesítésű államkötvények kamata
1 Hiányt finanszírozó és adósságmegújító államkötvények kamata 218 249,6
2 Társadalombiztosítási alapok hiányait finanszírozó 3 400,0
2 Nem piaci értékesítésű államkötvények kamata
1 Lakással kapcsolatos 10 792,4
2 Konszolidációval kapcsolatos 43 909,0
3 Rubelkövetelések megvásárlását fedező 2 890,7
4 Kamatmentes adósság kötvényesítésével kapcsolatos 58 140,2
6 Pénzintézeti alapjuttatást fedező 230,4
7 Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelését és az ÁPV Rt. tartalékfeltöltését gázközmű céljára fedező
23 750,0
4 Kincstárjegyek kamata 153 898,1
3 Egyéb költségek
1 Deviza kifizetések
1 Devizahitelek rendelkezésretartási jutalék kifizetései 129,5
2 Forint kifizetések
1 Jutalékok 5 966,6
2 A központi költségvetés külföldi és belföldi követeléseinek kezelésével kapcsolatos költségek
51,0
3 Reklám- és nyomdaköltségek
1 Államkötvények 605,0
2 Kincstárjegyek 665,5
4 Származékos világbanki hitelek folyósítása 17,0
6 Tőke követelések visszatérülése
1 Külföldi követelések visszatérülése
1 Kormányhitelek visszatérülése
1 A volt rubel elszámolású országoknak korábban nyújtott kormányhitelek visszatérülése
25 500,0
4 A volt dollár elszámolású országoknak korábban nyújtott kormányhitelek visszatérülése
3 405,0
2 Nemzetközi pénzügyi szervezetek és külföldi pénzintézetek belföldre kihelyezett hiteleinek tőke visszatérülése
1 Világbanki hitelek tőke visszatérülése 2 858,7
2 EBB hitelek tőke visszatérülése 3 046,0
3 EBRD hitel tőke visszatérülése 455,2
2 Belföldi követelések visszatérülése
1 Államháztartáson kívüli adósokkal szemben fenálló követelések visszatérülése
1 Állami kölcsön törlesztés 250,0
2 Állami alapjuttatás járadéka 8 700,0
2 Származékos világbanki hitelek visszatérülése 45,4
7 Kamatbevételek
1 Devizahitelek és devizakötvények kamatbevétele
1 Nemzetközi pénzügyi szervezetek és külföldi pénzintézetek belföldre kihelyezett kamat és rendelkezésretartási jutalék visszatérülése
1 Világbanki hitelek kamat visszatérülése 1 175,8
2 EBB hitelek kamat visszatérülése 195,1
4 Költségvetési devizabetét célú hitel kamata 3 008,5
2 Devizakötvények kamatbevétele
1 ÁFI kötvény kamatvisszatérülése 4 658,0
2 Forintkövetelések kamatbevétele
1 Állami kölcsön kamata 100,0
2 Alárendelt kölcsöntőke-kötvény kamata 2 622,7
3 Kincstári egységes számla forint-betét kamata 22 152,6
6 Egyéb kamatok
1 Államkötvények felhalmozott kamata 12 110,9
7 ÁPV Rt. gázközművek miatti tartalékfeltöltését fedező kötvény kamata 5 250,0
8 Konszolidációval kapcsolatos bevételek
1 Hitelkonszolidációs bevételek 90,0
XLI. fejezet összesen: 784 142,9 95 623,9
KIADÁSI FŐÖSSZEG 3 510 634,1
BEVÉTELI FŐÖSSZEG 3 136 461,0
A FŐÖSSZEGEK EGYENLEGE –374 173,1
XLIV. A KÖLTSÉGVETÉS HITELFELVÉTELEI ÉS ADÓSSÁGÁNAK TÖRLESZTÉSE
1 Devizában fennálló adósság törlesztése
1 Devizahitelek törlesztése
1 Korábban nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől felvett hitelek törlesztése
1 Világbank felé 2 891,0
2 EBB felé 2 673,5
3 EBRD felé 466,8
6 Bős-Nagymaros Vízlépcsőrendszer osztrák hitel törlesztése miatti térítés
9 067,0
2 Belföldi devizahitelek törlesztése
1 1997-ben átváltott devizaadóság törlesztése 408 973,4
2 Devizakötvények törlesztése
1 Külföld felé
3 Angol és amerikai kötvények törlesztése 36,1
2 Forintban fennálló adósság törlesztése
1 Költségvetés által felvett hitelek törlesztése
1 MNB hitelek törlesztése
1 Költségvetési hiányt finanszírozó hitelek törlesztése 42 850,0
2 Nemzetközi pénzügyi intézményekben vállalt alaptőke-részesedési hitel
662,1
3 ÁFI-tól átvett refinanszírozási hitel 23 006,5
4 Költségvetésnek továbbkölcsönzött világbanki hitelek törlesztése 252,7
5 Állami forgóalap-létesítési hitel 5 700,0
2 Egyéb hiteltörlesztések
1 Hajdúsági Agráripari Egyesülés refinanszírozási hitelének törlesztése
14,4
2 Útalap hitelének törlesztése 3 400,0
2 Államkötvény-adósság törlesztése
1 Piaci értékesítésű államkötvények törlesztése
1 Hiányt finanszírozó és adósságmegújító kötvények törlesztése 328 690,0
2 Nem piaci értékesítésű államkötvények törlesztése
1 Lakással kapcsolatos 5 490,4
4 Pénzintézeti alapjuttatást fedező államkötvények törlesztése 768,0
5 A költségvetés külföldi hitelfelvételei
1 Hitelfelvétel nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől
1 Világbanki hitelek felvétele 12 237,1
2 EBB hitelek felvétele 7 890,0
3 Japan’s Overseas Economic Cooperation Fund (OECF) hitel felvétele 300,0
5 KfW hitelek felvétele 4 000,0
XLIV. fejezet összesen: 834 941,9 24 427,1

2. számú melléklet az 1998. évi XC. törvényhez

Millió forintban

Cím-
szám

Alcím-
szám
Elő-
irányzat
csoport-
szám
Kiemelt
előirány-
zaszámt

Cím-
név

Alcím-név
Elő-
irányzat
csoport-
név
ALAP

Kiemelt előirányzat neve

Kiadás

Bevétel

Támogatás
LXIII. MUNKAERŐPIACI ALAP
1 Aktív foglalkoztatási eszközök
1 Foglalkoztatási és képzési támogatások 29 850,0
2 Gazdasági Minisztérium célelőirányzatnak átadás 1 500,0
2 Szakképzési célú kifizetések 8 000,0
3 Munkanélküli ellátások 61 848,0
4 Jövedelempótló támogatás 25 380,0
5 Bérgarancia kifizetések 600,0
6 Rehabilitációs célú kifizetések
6 Munkahelyteremtő támogatás 1 700,0
7 Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása 9 990,0
7 Az alapkezelőnek átadott pénzeszköz 301,2
8 A munkaerőpiaci szervezet működése és fejlesztése
1 Országos munkaerőpiaci szervezetnek átadott pénzeszköz 11 000,0
2 Országos munkaerőpiaci szervezet fejlesztési program 1 100,0
9 A Munkaerőpiaci Alap tartalékai
1 Működési célú tartalék 170,0
22 Munkaadói járulék 85 411,2
23 Munkavállalói járulék 37 878,0
26 Egyéb bevétel 800,0
27 Rehabilitációs hozzájárulás 1 700,0
28 Visszterhes támogatások törlesztése 100,0
31 Szakképzési hozzájárulás 7 950,0
32 Szakképzési kamatmentes kölcsön visszafizetése 50,0
33 Bérgarancia támogatás törlesztése 200,0
Összesen: 151 439,2 134 089,2 –17 350,0
LXVI. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP
1 Kis- és közepes aktivitású hulladéktároló létesítésének előkészítése 1 229,7
2 Nagy aktivitású hulladéktároló létesítésének előkészítése 1 344,6
3 Kiégett fűtőelemek átmeneti tárolójának bővítése 2 617,9
4 Átadott pénzeszközök
1 Püspökszilágyi hulladéktároló működtetésére 756,2
2 Önkormányzatok támogatására 109,3
3 Alapkezelőnek működési célra 35,0
5 Nukleáris létesítmények befizetései
1 Paksi Atomerőmű Rt. 9 164,9
6 Radioaktív hulladékok végleges, eseti elhelyezése 10,2
8 Költségvetési támogatás 70,0
Összesen: 6 092,7 9 245,1 3 152,4

3. számú melléklet az 1998. évi XC. törvényhez

A helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának jogcímei és összegei

1. Üdülőhelyi feladatok

Összege: 2 Ft/idegenforgalmi adó

Az állami hozzájárulás az üdülővendégek tartózkodási ideje alapján beszedett idegenforgalmi adó minden forintjához 2 Ft. (Üdülőépület utáni idegenforgalmi adó alapján nem igényelhető a hozzájárulás.)

2. Települési igazgatási, kommunális és sportfeladatok

Összege: 594 Ft/fő

A hozzájárulás a települési önkormányzatot az igazgatási, sport, kommunális, út-, hídfenntartási, valamint a település üzemeltetés során jelentkező egyéb kiadásaihoz az 1998. január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg.

3. Körzeti igazgatási feladatok

a) Összege: 4 650 000 Ft egységesen,

b) Összege: 233 Ft/fő, az ellátási körzet 1998. január 1-jei lakosságszáma alapján illeti meg a kijelölt városi, fővárosi kerületi önkormányzatot.

A hozzájárulás a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 106. § (2) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 52. §-ának (2) bekezdésében hivatkozott kormányrendeletben kijelölt önkormányzatok elsőfokú gyámügyi és építésügyi igazgatási feladataihoz kapcsolódik. Ezt az összeget az érintett körzetre vonatkozóan csökkenti a c) pontban megjelölt önkormányzatokat megillető állami hozzájárulás.

c) Összege: 81 Ft/fő, a Kormány által – az a), b) pontokban érintetteken túl – kijelölt települések önkormányzatát az 1998. január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg.

Azon település, amely saját kezdeményezésére az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 52. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján a Kormánytól engedélyt kap a hivatkozott törvény 52. §-ának (2) bekezdése szerinti építésügyi hatósági jogkör ellátására, a település lakosságszáma alapján részesül állami hozzájárulásban. Ezeket az önkormányzatokat az a), b) pontban foglalt állami hozzájárulás nem illeti meg.

4. Megyei/fővárosi igazgatási és sportfeladatok

Összege: 169 Ft/fő

A hozzájárulás a megyei/fővárosi önkormányzatot igazgatási, területi honvédelmi igazgatási, sport, valamint területfejlesztési informatikai feladatainak kiadásaihoz az 1998. január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg.

5. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok

a) Alap-hozzájárulás

Összege: 965 Ft/fő

Az alap-hozzájárulás a települési önkormányzatoknak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátási kötelezettségei körébe tartozó szolgáltatások és intézmények működési költségeihez kapcsolódik.

Ezek különösen: a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított családi napközis ellátás, házi gyermekfelügyelet.

Az alap-hozzájárulás a települési önkormányzatot az 1998. január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg.

Ezen felül kiegészítő hozzájárulás illeti meg a települési önkormányzatokat az alábbi feladatokra:

b) Kiegészítő hozzájárulás családsegítő és/vagy gyermekjóléti szolgálat működtetéséhez

Összege: 328 Ft/fő

E kiegészítő hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelő családsegítő és/vagy gyermekjóléti szolgáltatást tart fenn – és ezen feladat működtetéséhez a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működésének engedélyezéséről szóló 161/1996. (XI. 7.) Korm. rendelet, és/vagy a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyezéséről szóló 281/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel rendelkezik –, vagy ezen feladatot a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 120. és 122. §-a és/vagy a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 97. §-ában foglaltak szerinti ellátási szerződés útján biztosítja, valamint együttesen megfelel az alábbi feltételeknek:

– a családsegítő és/vagy gyermekjóléti szolgálat önálló jogi személy, önálló jogi személyiséggel rendelkező intézmény erre a feladatra létrehozott szervezeti egysége,

– a szolgálat legalább 3 főt főállásban foglalkoztat,

– ezen feladat az intézmény alapító okiratában 1998. december 31-i időpontban szerepelt,

– a családsegítő, illetve a gyermekjóléti szolgálatot 1999. évben is működteti, vagy ellátási szerződés útján biztosítja.

A kiegészítő hozzájárulás teljes összegét az a települési önkormányzat igényelheti, amely a meghatározott intézményi formában, mind a családsegítés, mind a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait ellátja. Amennyiben az önkormányzat csak az egyik szolgáltatást működteti, a kiegészítő hozzájárulás 50%-a illeti meg.

Megilleti a támogatás az önkormányzatot akkor is, ha az előző feltételek mellett a családsegítő és/vagy gyermekjóléti szolgálatot – a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény szerint – intézményi társulás keretében működteti. A jogosultságot a Közigazgatási Hivatal vezetőjének nyilatkozatával kell igazolni, amelynek tartalmaznia kell, hogy a társulási megállapodást megküldték a Közigazgatási Hivatalnak és a megállapodás törvényes. * 

A kiegészítő hozzájárulást, az intézményt fenntartó települési önkormányzat az 1998. január 1-jei lakosságszám alapján veheti igénybe.

c) Kiegészítő hozzájárulás falugondnoki szolgáltatás működtetéséhez

Összege: 980 000 Ft egységesen

E kiegészítő hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely a falugondnoki szolgáltatást a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően tartja fenn, vagy ezen feladatot a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 120. és 122. §-a szerint ellátási szerződés útján biztosítja, valamint együttesen megfelel az alábbi feltételeknek:

– a település lakosságának az 1998. január 1-jei száma nem haladja meg a 2000 főt, továbbá

– a települési önkormányzat vagy ellátási szerződés keretében a feladatot átvállaló nem állami szervezet a Szociális és Családügyi Minisztériummal, illetve a megyei területfejlesztési tanáccsal 1990. január 1-je és 1998. december 31-e között a falugondnoki szolgáltatás működtetésére vagy bevezetésére vonatkozóan szerződést vagy megállapodást kötött, és a szolgáltatást 1999. évben is működteti.

A b) és c) jogcímű hozzájárulás teljes összege csak abban az esetben jár, ha a szolgáltatás egész évben működik. Töredékévi működtetés esetén a hozzájárulás a működtetés megkezdését követő hó 1-jétől, illetve megszűnését követő hó 1-jéig jár.

6. Gyermekvédelmi szakellátás

Összege: 450 000 Ft/ellátott

A hozzájárulás a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján biztosított, és a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyezéséről szóló 281/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel rendelkező gyermekvédelmi szakellátásokhoz (otthont nyújtó ellátás, területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás, utógondozói ellátás) kapcsolódik, és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó megyei/fővárosi önkormányzat veheti igénybe, a gyermekvédelmi gondoskodásban élő ellátottak után, az alábbiak szerint:

A) Gyámhatósági határozattal állami vagy intézeti nevelésbe vett, intézeti elhelyezett és ideiglenes hatállyal beutalt 0–18 éves korúak után, illetve az ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek után (a továbbiakban együtt: gyermekvédelmi szakellátás), akik

– nevelőszülőnél,

– gyermekotthonban,

– kollégiumban,

– többcélú közoktatási intézményben (gyógypedagógiai nevelést és oktatást biztosító intézmény, diákotthon),

– fogyatékosok ápoló-gondozó otthonában,

– kórházban és egyéb egészségügyi intézményben,

– albérletben és egyéb helyen

elhelyezettek, kivéve a központi költségvetési szerv által fenntartott intézményekben (különösen javítóintézetben, nevelőintézetben, gyermekotthonban, büntetés-végrehajtási intézetben stb.) és a központi költségvetés által finanszírozott humánszolgáltatás keretében ellátottakat.

Amennyiben a gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermek bölcsődei, óvodai ellátást/nevelést, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai, szakmunkásképző iskolai oktatást, kollégiumi ellátást, szervezett intézményi étkeztetést, általános iskolai napközi ellátást vesz igénybe, akkor az oktatási intézményt fenntartó önkormányzat jogosult a 3. számú melléklet szerinti közoktatási célú normatív állami hozzájárulások és a 8. számú melléklet I. részében szereplő egyes közoktatási feladatokhoz kapcsolódó kiegészítő támogatások igénybevételére, az ott meghatározott feltételek szerint.

Ha gyermekvédelmi szakellátásban lévő gyermek más önkormányzat által fenntartott intézményben szervezett intézményi étkeztetésben részesül, az étkeztetésért a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 146. §-ának (2) bekezdése szerint kell térítési díjat fizetni.

Gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermekek után a 7. és 10. pont alatti jogcímen külön normatív állami hozzájárulás nem igényelhető. Ha ezt az ellátást nem a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat biztosítja, akkor a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat a feladatot ellátó önkormányzat számára azt megtéríti, legalább a kapcsolódó normatív hozzájárulásnak megfelelő szintig.

B) Az előzőeken túlmenően igénybe vehető ezen hozzájárulás 18–24 éves korig a volt gondozott fiatal felnőtt után,

– ha számára a gyámhivatal utógondozói ellátást rendelt el,

– ha az utógondozói ellátás időtartama alatt sorkatonai szolgálatot teljesít, ez esetben azonban a hozzájárulás összegének csak 20%-a (töredékévi szolgálat esetén ez utóbbinak időarányos része) jár.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor a gyermekvédelmi szakellátásban részesülők becsült éves gondozási napjainak száma osztva 365-tel, elszámolásnál a tényleges gondozási napok száma osztva 365-tel. A gondozási napok szerinti nyilvántartást – elhelyezéstípusonként – a területi gyermekvédelmi szakszolgálat köteles vezetni, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VI. 28.) Korm. rendelet alapján.

7. Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás

a) Intézményi ellátás

Összege: 323 200 Ft/ellátott

A hozzájárulás az ápolást, gondozást nyújtó otthonokban és egyéb rehabilitációs intézményekben – kivéve a pszichiátriai, szenvedélybetegek és a fogyatékosok ápoló- gondozó és rehabilitációs bentlakásos intézményeit –, valamint a gyermekek, a családok, az időskorúak, a pszichiátriai és szenvedélybetegek és a fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben, továbbá a gyermekek átmeneti gondozását biztosító helyettes szülőnél ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.

Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működésének engedélyezéséről szóló 161/1996. (XI. 7.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel – időskorúak, hajléktalanok ápoló-gondozó otthonát (ideértve rehabilitációs intézményt), továbbá időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek és fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményt tartanak fenn. Igénybe vehetik a hozzájárulást azon önkormányzatok is, amelyek – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott módon – gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító intézményt és/vagy helyettes szülői hálózatot tartanak fenn, és ezen feladat – intézményes ellátás esetén – az intézmény alapító okiratában (működési engedélyében) szerepel.

Átmeneti elhelyezést nyújtó intézménynek minősülnek a hetes jelleggel, meghatározott időszakhoz kötődően folyamatosan működő, valamint határozott időtartamra elhelyezést biztosító intézmények: gyermekek, családok átmeneti otthona, helyettes szülői hálózat, időskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek gondozóháza (szállást biztosító klub, panzió, lakóotthon, otthonház).

Ha az intézmény közoktatási (korai fejlesztési és gondozási, óvodai, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai és szakmunkásképző iskolai) feladatot is ellát, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók után igénybe veheti az ezen feladatokhoz kapcsolódó, a 3. számú melléklet szerinti közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokat, valamint a 8. számú melléklet I. részében szereplő egyes közoktatási feladatokhoz kapcsolódó kiegészítő támogatásokat is, az azokban meghatározott feltételekkel.

A hajléktalanok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben ellátottak után a 9. pont alatti, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékosok bentlakásos intézményeiben ellátottak után a 10. pont alatti normatív állami hozzájárulás illeti meg az önkormányzatot.

A gyámhatósági határozattal állami vagy intézeti nevelésbe vett beutalt szociális intézményi tartós, illetve átmeneti elhelyezése esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálat időarányosan biztosítja legalább az e pont alatti normatív állami hozzájárulás összegét a feladatot ellátó önkormányzat számára.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak becsült éves gondozási napjainak száma osztva 365-tel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.

b) Módszertani feladatok ellátása

Összege: 6 000 000 Ft egységesen

E támogatásra jogosult a megyei, fővárosi önkormányzat, ha a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 88. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján gondoskodik a módszertani feladatok ellátásáról az erre kijelölt egy szociális intézményben, és ezt a feladatot ellátja a 2/1994. (I. 30.) NM rendelet előírásai szerint.

8. Nappali szociális intézményi ellátás

Összege: 77 100 Ft/ellátott

A hozzájárulás az időskorúak, a fogyatékosok, a pszichiátriai és szenvedélybetegek és a hajléktalanok nappali intézményeiben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.

Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon időskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint hajléktalanok nappali intézményét (idősek klubja, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézménye, nappali melegedő) tartanak fenn, és ezen feladat működtetéséhez a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működésének engedélyezéséről szóló 161/1996. (XI. 7.) Korm. rendelet szerint működési engedéllyel rendelkeznek. A taglétszámban nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók, kivéve a nappali melegedőt igénybe vevőket.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak becsült éves száma osztva 261-gyel, elszámolásnál az ellátottak gondozási naplója (eseménynapló) alapján naponta összesített tagok számának alapulvételével kiszámított éves ellátotti létszám osztva 261-gyel.

9. Hajléktalanok átmeneti intézményei

Összege: 159 800 Ft/férőhely

A hozzájárulás a hajléktalanok átmeneti intézményében működő férőhelyek száma alapján illeti meg az önkormányzatot. Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok részére, és ezen feladat működtetéséhez a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működésének engedélyezéséről szóló 161/1996. (XI. 7.) Korm. rendelet szerint működési engedéllyel rendelkeznek.

A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor a gondozási napokon rendelkezésre álló becsült éves férőhelyek összege osztva 365-tel, elszámolásnál a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek éves összege osztva 365-tel.

10. Pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok bentlakásos intézményi ellátása

Összege: 432 500 Ft/ellátott

A hozzájárulás a pszichiátriai és szenvedélybetegek, a fogyatékos gyermekek, illetve fogyatékos felnőttek ápoló-gondozó otthoni és rehabilitációs bentlakásos intézményeiben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.

Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékosok (látás-, mozgás- értelmi- és halmozottan fogyatékos) ápoló-gondozó otthonát és rehabilitációs intézményt intézményenként legalább 10 férőhellyel tartanak fenn, és rendelkeznek a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működésének engedélyezéséről szóló 161/1996. (XI. 7.) Korm. rendelet szerint működési engedéllyel.

Ez a hozzájárulás igényelhető a nevelési, oktatási intézmények kollégiumaiban lakó, gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részesülő gyermekek, tanulók után is.

Ha az idetartozó intézmények közoktatási (gyógypedagógiai ellátási, korai fejlesztési és gondozási, óvodában nevelés keretében iskolai életmódra felkészítő, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai és szakmunkásképző iskolai) feladatot is ellátnak, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók alapján igénybe veheti az ezen feladatokhoz kapcsolódó, a 3. számú melléklet szerinti közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokat és a 8. számú melléklet I. részében szereplő egyes közoktatási feladatokhoz kapcsolódó kiegészítő támogatásokat is, az azokban meghatározott feltételekkel.

A gyámhatósági határozattal állami vagy intézeti nevelésbe vett beutalt szociális intézményi tartós, illetve átmeneti elhelyezése esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálat időarányosan biztosítja a legalább az e pont alatti normatív állami hozzájárulás összegét a feladatot ellátó önkormányzat számára.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az éves becsült gondozási napok száma osztva 365-tel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.

11. Bölcsődei ellátás

Összege: 128 000 Ft/ellátott

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott (napos és/vagy hetes) bölcsődében ellátott, bennlévő gyermekek után veheti igénybe, ha e feladat ellátására rendelkezik a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyezéséről szóló 281/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel.

Ha az önkormányzat egy szervezeti egység keretében napos és hetes bölcsődét is üzemeltet, akkor az ellátásban részesülő gyermeket csak egy intézménytípusnál lehet számba venni. A bölcsődében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30. § (1) bekezdése alapján korai fejlesztésben és gondozásban részesülő gyermek után az önkormányzat e hozzájáruláson túlmenően igénybe veheti a 15. b) pont szerinti hozzájárulást.

Gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermekek után is igényelhető ez a hozzájárulás.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 261-gyel, elszámolásnál a bölcsődék havi jelentőlapja szerinti bent lévő gyermekek számának alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 261-gyel.

12. Óvodai nevelés

Összege: 80 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában ellátásban, nevelésben részesülő óvodások után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 170 Ft-ot tartalmaz az óvodaszék és a szülői szervezetek működéséhez.

13. Iskolai oktatás

a) Iskolai oktatás az 1–8. évfolyamokon

Összege: 83 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott iskolában – iskolatípustól függetlenül – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 8. §-ában meghatározott általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszon tanulók után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 170 Ft-ot tartalmaz az iskolaszék és a szülői szervezetek, 100 Ft-ot a diákönkormányzatok, 1400 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.

Ez a hozzájárulás igényelhető a nyolcosztályos gimnázium első négy évfolyamán, illetve a hatosztályos gimnázium első két évfolyamán oktatott tanulók után.

b) Iskolai oktatás a 9–13. évfolyamokon

Összege: 108 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott iskolában – iskolatípustól függetlenül – a közoktatási törvény 8. §-ában meghatározott általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszon tanulók után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 170 Ft-ot tartalmaz az iskolaszék és a szülői szervezetek, 100 Ft-ot a diákönkormányzatok, 1400 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.

14. Iskolai szakképzés

a) Elméleti oktatás szakmunkásképző iskolában az oktatási törvény szerint

Összege: 80 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakmunkásképző iskolában, szakiskolában tanulók után veheti igénybe abban az esetben, ha az oktatást az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény (a továbbiakban: oktatási törvény) szerint szervezik meg.

b) Szakmai-elméleti oktatás szakiskolában a közoktatási törvény szerint

Összege: 90 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában és szakmunkásképző iskolában a közoktatási törvény, illetve az utoljára az 1997/1998. tanévben indított (kifutó) egyedi/kísérleti engedély szerint szervezett szakképzési évfolyamokon tanulók szakmai elméleti képzése után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 170 Ft-ot tartalmaz az iskolaszék és a szülői szervezetek, 100 Ft-ot a diákönkormányzatok, 1400 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.

c) Szakmai-elméleti oktatás szakközépiskolában a közoktatási törvény szerint

Összege: 105 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakközépiskolában a közoktatási törvény, illetve az utoljára az 1997/1998. tanévben indított (kifutó) egyedi/kísérleti engedély szerint szervezett szakképzési évfolyamokon tanulók szakmai elméleti képzése után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 170 Ft-ot tartalmaz az iskolaszék és a szülői szervezetek, 100 Ft-ot a diákönkormányzatok, 1400 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.

d) Szakmai gyakorlati képzés

Összege: 50 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában, szakmunkásképző iskolában szervezett iskolai gyakorlati képzésben részt vevő tanulók után veheti igénybe függetlenül attól, hogy az oktatási vagy a közoktatási törvény szerint folyik az iskolai gyakorlati oktatás. A szakközépiskolában iskolai gyakorlati képzésben részt vevő tanulók után abban az esetben igényelhető ez a hozzájárulás, ha a közoktatási törvény alapján szervezik a szakképzést. A hozzájárulás feltétele az is, hogy a gyakorlati oktatást a 2/1997. (I. 22.) MüM rendelet 13. §-a szerint gyakorlati képzés tantervében meghatározott feltételekkel rendelkező iskolai tanműhelyben, tangazdaságban, tanboltban, tankórteremben, tankertben, tanudvarban, tankonyhában, laboratóriumban, tanirodában, demonstrációs teremben, gyakorló- és szaktanteremben biztosítsák.

Ez a hozzájárulás jár az előző tanévben indított (kifutó) egyedi/kísérleti engedély szerint szervezett iskolai gyakorlati képzésben résztvevők után is.

15. Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás

a) Gyógypedagógiai ellátás

Összege: 194 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában, iskolában az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő gyermek, tanuló után veheti igénybe, függetlenül attól, hogy az érintett gyermeknek, tanulónak a többi gyermekkel, tanulóval együtt, vagy az ellátás jellege szerint külön csoportban, osztályban biztosítják a nevelést, oktatást. A hozzájárulás összege 170 Ft-ot tartalmaz az iskolaszék és a szülői szervezetek, 100 Ft-ot a diákönkormányzatok, 1400 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.

A teljes hozzájárulás igényelhető azon fogyatékos tanuló után, aki tanulmányi kötelezettségét a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján magántanulóként teljesíti, illetve aki a közoktatási törvény szabályainak megfelelően második vagy további szakképesítés megszerzésében vesz részt.

Igényjogosultság esetén e hozzájárulás mellett a közoktatási célú normatív állami hozzájárulások közül csak a 14. d), 18. d)–j) pontokban meghatározottak igényelhetők.

b) Korai fejlesztés, gondozás

Összege: 105 000 Ft/fő

A hozzájárulást az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján családi – otthoni, vagy intézeti, illetve nem közoktatási intézményi ellátás keretében korai fejlesztésben és gondozásban részesülő gyermek után veheti igénybe a feladat ellátását biztosító helyi önkormányzat.

A hozzájárulás a bölcsödében, a fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában korai fejlesztésben részesülő gyermek után is igényelhető abban az esetben, ha az intézmény az ellátott részére habilitációs, rehabilitációs célú foglalkoztatást is nyújt.

c) Fejlesztő felkészítés

Összege: 145 000 Ft/fő

A hozzájárulást az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján családi – otthoni, vagy intézeti ellátás keretében fejlesztő felkészítésben (képzési kötelezettség) részt vevő gyermek, tanuló után veheti igénybe a feladat ellátásáról gondoskodó helyi önkormányzat.

A fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában, valamint a fogyatékosok rehabilitációs intézményében, fogyatékosok nappali intézetében ellátott után is igényelhető a hozzájárulás abban az esetben, ha az intézet az ellátott részére habilitációs, rehabilitációs célú foglalkoztatást, ellátást is nyújt.

16. Alapfokú művészetoktatás

a) Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti, képző- és iparművészeti ágon

Összege: 49 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott alapfokú művészetoktatási intézmény zeneművészeti, képző- és iparművészeti ágán tanulók után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 170 Ft-ot tartalmaz az iskolaszék és a szülői szervezetek, 100 Ft-ot a diákönkormányzatok működéséhez, 2000 Ft-ot az oktatáshoz szükséges művészetoktatási eszközök, taneszközök vásárlásához.

b) Alapfokú művészetoktatás táncművészeti, szín- és bábművészeti ágon

Összege: 40 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott alapfokú művészetoktatási intézmény táncművészeti és szín- és bábművészeti ágán tanulók után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 170 Ft-ot tartalmaz az iskolaszék és a szülői szervezetek, 100 Ft-ot a diákönkormányzatok működéséhez, 2000 Ft-ot az oktatáshoz szükséges művészetoktatási eszközök, taneszközök vásárlásához.

17. Kollégiumi, externátusi nevelés, ellátás

Összege: 152 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott kollégiumban, a közoktatási törvény alapján biztosított kollégiumi, externátusi nevelésben, ellátásban részesülő gyermek, tanuló után veheti igénybe abban az esetben, ha az ellátott gyermek iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson, vagy az ellátott tanuló az oktatási vagy a közoktatási törvény szerint szervezett iskolarendszerű oktatásban vesz részt A hozzájárulás összege 170 Ft-ot tartalmaz az iskolaszék és a szülői szervezetek, 100 Ft-ot a diákönkormányzatok működéséhez, 2000 Ft-ot a könyvtári feladatok ellátásához, a taneszközbeszerzéshez és az informatikai oktatáshoz.

A közoktatási törvény szerint biztosított gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban résztvevők kollégiumi ellátásához nem ez, hanem a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok bentlakásos intézetében ellátottak utáni hozzájárulás igényelhető a 10. pontban meghatározott feltételekkel.

18. Hozzájárulás egyéb közoktatási feladatokhoz

a) Művészetoktatás párhuzamos oktatás keretében

Összege: 60 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott, művészeti szakmai vizsgára felkészítő szakiskolában, szakközépiskolában az 5–11., illetve 5–13. évfolyamokon szakmai elméleti és szakmai gyakorlati oktatásban résztvevők után veheti igénybe, ha az iskola az oktatást a közoktatási törvény szerint párhuzamos képzésben szervezi meg. Ez a támogatás a 13. és a 14. d) pontban meghatározott normatíva mellett igényelhető.

b) Szakiskolások felzárkóztató oktatása

Összege: 21 200 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában a közoktatási törvény szerint szervezett szakképzési évfolyamon, a törvény 27. §-ának (7) bekezdése szerint felzárkóztató oktatásban résztvevők után veheti igénybe. Igényjogosultság esetén ugyanazon tanuló után ez a hozzájárulás a 14. b), d) pontban meghatározott hozzájárulások mellett is igényelhető.

c) Súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermekek, tanulók ellátása

Összege: 12 000 Ft/fő

A hozzájárulást a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján veheti igénybe a fenntartó helyi önkormányzat a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermek, tanuló óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához, ha a gyermeket, tanulót a nevelési tanácsadó terápiás gondozásba veszi, és a gyermeknek, tanulónak a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak alapján kis létszámú – legfeljebb 15 fős – óvodai foglalkozásokat, tanórai foglalkozásokat szerveznek.

Ez a hozzájárulás igényelhető az után a tanuló után is, akit a nevelési tanácsadó terápiás gondozásba vesz, és az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tesz eleget.

d) Óvodába, általános iskolába bejáró gyermekek, tanulók ellátásának támogatása

Összege: 12 500 Ft/fő

A hozzájárulást a fenntartó helyi önkormányzat a nem a tartózkodási helyükön, illetve ennek hiányában nem a lakóhelyükön óvodába, általános iskolába, nyolcosztályos gimnázium első négy évfolyamára, hatosztályos gimnázium első két évfolyamára járó gyermekek, tanulók ellátásához veheti igénybe. Ez a hozzájárulás nem igényelhető a főváros közigazgatási területén lakók után, ha fővárosi székhelyű óvodát, iskolát vesznek igénybe.

e) Intézményfenntartó társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók ellátása

Összege: 16 000 Ft/fő

A hozzájárulást a községi, városi önkormányzat veheti igénybe, ha a közoktatásról szóló törvényben meghatározott kötelező közoktatási feladatai ellátását – a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény szerint létrehozott – társulás keretében oldja meg. Az igényjogosultságot a Közigazgatási Hivatal vezetőjének nyilatkozatával kell igazolni, melynek tartalmaznia kell, hogy a társulási megállapodást megküldték a Közigazgatási Hivatalnak és a megállapodás törvényes. A hozzájárulás igénylésének további feltétele az érintett nevelési-oktatási intézmény írásos megállapodásban rögzített közös alapítása és/vagy megállapodás alapján közös üzemeltetése, az intézmény költségvetésének közös meghatározása.

Az 1998. évtől létrehozott új társulások esetében az ellátottakhoz kapcsolódó fajlagos kiadások csökkenését is dokumentálni kell a Kiegészítő Szabályok 1. m) pontja szerint, az érintett képviselő-testületek egybehangzó határozataival. Ez a hozzájárulás igényelhető a nyolcosztályos gimnázium első négy évfolyamán, illetve a hatosztályos gimnázium első két évfolyamán oktatott tanulók után is, ha a gimnáziumi oktatást az ebben a pontban előírt feltételeknek megfelelő társulás keretében oldják meg.

A fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatok között létrejött társulások keretében ellátott, oktatott gyermekek, tanulók után ez a hozzájárulás nem igényelhető.

f) 3000 főnél kisebb lakosságszámú településen óvodába, általános iskolába járó gyermekek, tanulók ellátása

Összege: 22 000 Ft/fő

A hozzájárulást az a települési önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott óvodában, általános iskolában, nyolcosztályos gimnázium első négy évfolyamán, illetve hatosztályos gimnázium első két évfolyamán ellátásban, oktatásban résztvevők után, amely 1998. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezett, és illetékességi területén a lakosságszám 1998. január 1-jén nem érte el a 3000 főt.

g) A 3000 és 3500 fő közötti népességszámú településen óvodába, általános iskolába járó gyermekek, tanulók ellátása

Összege: 11 000 Ft/fő

A hozzájárulást az a települési önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott óvodában, általános iskolában, nyolcosztályos gimnázium első négy évfolyamán, illetve hatosztályos gimnázium első két évfolyamán ellátásban, oktatásban résztvevők után, amely 1998. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezett, és illetékességi területén a lakosságszám 1998. január 1-én 2999 főnél több volt, de a 3500 főt nem haladta meg.

h) Óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett intézményi étkeztetés

Összege: 16 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában, iskolában vagy kollégiumban szervezett intézményi étkeztetésben részt vevő gyermekek, tanulók után veheti igénybe a Kiegészítő szabályok 1. i) pontja szerint. Ugyanazon gyermek, tanuló csak egy intézménynél vehető figyelembe.

Nem igényelhető hozzájárulás a kollégiumban lakhatásért térítési díjat, az iskolában az oktatásért térítési díjat vagy tandíjat fizető tanulók után.

i) Általános iskolai napközis foglalkozás

Összege: 5500 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskolában, nyolcosztályos gimnázium első négy évfolyamán, illetve hatosztályos gimnázium első két évfolyamán napközis foglalkozáson részt vevő tanulók után veheti igénybe a Kiegészítő szabályok 1. h) pontja szerint.

j) Könyvtári feladatok ellátása és/vagy taneszköz beszerzés és/vagy informatikai oktatás

Összege: 1830 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa óvodában óvodai nevelésben részt vevő, általános iskolában, gimnáziumban, szakközépiskolában, szakiskolában, szakmunkásképző iskolában nappali rendszerű oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók után veheti igénybe a gyermekek, tanulók könyvtári ellátásához és/vagy a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú mellékletében szereplő eszközök és felszerelések beszerzéséhez és/vagy az informatikai oktatáshoz.

19. Helyi közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátása

Összege: 635 Ft/fő

A hozzájárulás az 1998. január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg a települési önkormányzatot a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és a levéltárakat, a nyilvános könyvtári ellátást és a közművelődést szolgáló feladatai ellátásához.

20. Megyei/fővárosi közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátása

a) Összege: 53 000 000 Ft egységesen

b) Összege: 210 Ft/fő a megye/főváros 1998. január 1-jei lakosságszáma alapján illeti meg a megyei/fővárosi önkormányzatot

A hozzájárulás a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és a levéltárakat, a nyilvános könyvtári ellátást és a közművelődést szolgáló feladatok ellátásához kapcsolódik.

Kiegészítő szabályok

1. Közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokkal összefüggő kiegészítő és értelmező szabályok:

a) A közoktatási törvény szerint szervezik az oktatást a szakiskolában, a szakmunkásképző iskolában és a szakközépiskolában, ha az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire, valamint szakmai előkészítő ismeretekre készítik fel a tanulót.

b) A közoktatási törvény átmeneti rendelkezései alapján az oktatási törvény szerint (hagyományos módon) szervezik az oktatást a szakközépiskolában, szakmunkásképző iskolában, szakiskolában, ha az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz és a szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeire egyidejűleg, egy évfolyamon készítik fel a tanulót. 1999. szeptember 1-jétől új kilencedik, új tizedik évfolyam ilyen formában nem indítható, a közoktatási törvény 124. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján.

c) Párhuzamosan szervezik a művészeti szakmai vizsgára felkészítő oktatást, ha a tanuló ugyanabban az iskolában egyidejűleg sajátítja el az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz, valamint a művészeti szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit. A párhuzamos képzést folytató művészeti szakiskolák, illetve szakközépiskolák tanulói után az iskolai közismereti oktatáshoz – az egyes évfolyamcsoportokhoz – meghatározott, továbbá a szakmai művészeti vizsgára felkészítő képzéshez, az iskolai szakképzéshez a 13. és 14. d) pontok szerinti hozzájárulások vehetők igénybe.

d) A közoktatási törvény átmeneti rendelkezései alapján az oktatásról szóló törvény szerint (hagyományos módon) szervezik az iskolai rendszerű gyakorlati képzést, ha a tanuló ciklusos váltásban az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire és a szakképzés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeire felkészítő tanórai foglalkozásokon, illetve gyakorlati képzésben vesz részt. 1999. szeptember 1-jétől új kilencedik, új tizedik évfolyam ilyen formában nem indítható, a közoktatásról szóló törvény 124. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján.

e) Szakképzési évfolyamon folyik a felkészítés, ha a tanuló kizárólagosan a szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit sajátítja el.

f) A közoktatási célú normatív állami hozzájárulások megállapítása a tervezésnél az önkormányzatok által közölt létszámokból központilag kiszámított mutatószámok alapján történik. Az elszámoltatás a költségvetési éven belüli tanévváltás időpontjához, augusztus 31-hez igazodóan, az ellátott, oktatott létszám 8/12-ed részének és 4/12-ed részének önkormányzati szinten figyelembe vett éves, jogcímenként a g) pont szerinti összesített átlaga alapján történik. Amennyiben a szakképzés tört tanéves rendszerben történik, az érintett tanulók után igényelt hozzájárulás elszámolása az egyes félévekben oktatott létszám – félévváltások időpontjához igazodóan – 1/12, 7/12, illetve 4/12-ed részének átlaga alapján történik.

g) A közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokkal az elszámolás a nevelési-oktatási feladatoknak megfelelő közoktatási statisztikai adatokra, és az azt megalapozó előírt tanügyi okmányokra, vagy a hozzájárulást megalapozó okmányokra épül.

h) A napközis foglalkozás szervezéséhez a napközis foglalkozáson átlagosan részt vett tanulók száma alapján tervezhető, illetve igényelhető a hozzájárulás. Az elszámolásnál a foglalkozási naplók szerint a naptári évre összesített létszámot 185 nappal kell elosztani.

i) A gyermek és tanulói intézményi étkeztetéshez az étkeztetést igénybe vevők éves összes létszáma és az étkezési napok száma alapján tervezhető, illetve igényelhető a hozzájárulás. A hozzájárulás szempontjából a szervezett intézményi (óvodai, iskolai, kollégiumi) étkeztetésben résztvevők számának megállapításánál egy fő – függetlenül attól, hogy többszöri étkezésben is részt vesz – csak egy létszámként szerepelhet. Az igényjogosultság szempontjából egy fő létszámnak az a gyermek, tanuló számít, akinek naponta legalább a déli főétkezés az intézmény által szervezett keretek között biztosított. Kollégiumban elhelyezett gyermek, tanuló után vagy az iskolában, vagy a kollégiumban szervezett étkeztetéshez kapcsolódóan igényelhető a hozzájárulás. Az elszámolás dokumentuma az élelmezési nyilvántartás. Az elszámolásnál az étkezésben résztvevők összesített létszámát el kell osztani óvodai étkeztetés esetén 240 nappal, iskolai étkeztetés esetén 185 nappal, kollégiumi étkeztetés esetén 200 nappal.

j) Az f) pont szerinti központi számításokban a közoktatási törvény 1. számú melléklet Második része az irányadó, amely meghatározza, hogy a normatív állami hozzájárulás megállapítása során milyen módon kell számításba venni az óvodába felvett gyermeket, az iskolai oktatásban résztvevő tanulót, a kollégiumi ellátásban részesített tanulót, a saját elhatározás alapján magántanulókat, a vendégtanulókat, a felnőttoktatásban résztvevőket, valamint a térítési díjat fizetőket, az alapfokú művészetoktatásban részesülőket stb. A számításoknál jogcímenként előforduló tört létszám esetén az általános kerekítési szabályokat kell alkalmazni.

Az alapfokú művészetoktatási intézményben beírt és a foglalkozásokon részt vevő tanuló csak egy jogcímen vehető figyelembe, abban az esetben is, ha a 16. pont a) és b) jogcím szerinti képzést együttesen veszi igénybe, vagy ha több tanszakra jár.

A vendégtanulók létszámának megállapításánál a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 19. §-ának szabályait is figyelembe kell venni.

A beszámoltató rendszerű szakképzésben résztvevők létszámának számításánál – amelyet a felnőttoktatásban a levelező vagy más munkarend szerint oktatottakra vonatkozó előírások szerint kell meghatározni – figyelembe kell venni a közoktatási törvény 124. §-ának (11)–(12) bekezdésében foglaltakat is.

A 18. pont szerinti hozzájárulásoknál az egy-egy jogcímhez kapcsolódó igénylés az óvodai nevelés esetén a 12. pont szerinti, iskolai oktatás, illetve gyógypedagógiai ellátás esetén a nappali rendszerű oktatásban résztvevők létszámát nem haladhatja meg.

A nem magyar állampolgárok a közoktatási törvény 110. §-ának feltételei szerint vehetők számításba a létszámok tervezésénél.

k) *  A szakképzésben részt vevő tanulók után – a fogyatékos gyermekek kivételével – 1999. augusztus 31-ig csak akkor igényelhető normatív hozzájárulás, ha a tanuló a közoktatási törvény rendelkezései szerint az első szakképzés megszerzésére készül fel. E rendelkezések alkalmazásánál figyelembe kell venni a közoktatási törvény 124. §-ának (10) bekezdésében meghatározottakat is. 1999. szeptember 1-jétől a normatív hozzájárulás akkor is igényelhető, ha a tanuló a második szakképesítés megszerzésére készül fel, feltéve, hogy megfelel a közoktatási törvénynek az ettől az időponttól kezdődően hatályos 121. § (1) bekezdésének 21. pontjában foglaltaknak.

l) Intézményfenntartó társulások támogatása jogcímen hozzájárulás – a bejáró gyermek, tanuló utáni hozzájárulás mellett – az után a gyermek, tanuló után igényelhető, aki a társult önkormányzatok önkormányzati törvényben kötelezően előírt feladatellátása keretében vesz részt óvodai nevelésben, általános iskolai oktatásban. A városi önkormányzat által fenntartott intézménybe beíratott városi tanulók után e kiegészítő hozzájárulás nem jár. A település közigazgatási státusza vonatkozásában az 1999. január 1-jei állapot az irányadó. Intézményfenntartó társulás esetén abban az esetben vehető igénybe a 18. f), illetve g) pont szerinti hozzájárulás, ha a közös intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat illetékességi területén a lakosságszám nem éri el a 3000, illetve nem haladja meg 3500 főt.

m) Az intézményfenntartó társulás keretében a közös feladatellátás alacsonyabb fajlagos ráfordítását a társulás létrehozását megelőző – addig önkormányzatonként számított – és a társulás létrehozását követő évre számított fajlagos (egy ellátott, oktatott gyermekre, tanulóra jutó) kiadás csökkenésével kell dokumentálni. Ha a társulás intézményében a fajlagos ráfordítás csökkenés a tárgyév végén nem mutatható ki, a hozzájárulás igénylése jogszerűtlennek minősül a központi költségvetési támogatásokkal, hozzájárulásokkal történő év végi elszámolásnál.

n) A közoktatási célú normatív állami hozzájárulások a tanulói jogviszony szünetelése esetén nem igényelhetők.

o) A közoktatási célú normatív állami hozzájárulások nem vehetők igénybe az olyan intézményben ellátottak, oktatottak után, amelyek alapító okiratában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység nem szerepel.

p) 1999. évtől a gyermekvédelmi szakellátásban részesülő ellátottak bölcsődei, óvodai, kollégiumi, externátusi elhelyezéséhez, az intézményi étkeztetéshez, valamint a napközis foglalkoztatáshoz a hozzájárulásokat az ezen ellátásokat nyújtó önkormányzat igényelheti.

2. Ha a tanuló a gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézményben van elhelyezve, lakóhelyét az alapján kell megállapítani, hogy az elhelyezését szolgáló épület melyik településen található.

3. A közös tulajdonú (ez esetben a fenntartás is közös), illetőleg közös fenntartású intézmények esetén – a 3. számú melléklet 5. pont b) és c) jogcímek kivételével – az intézmény székhelye szerinti önkormányzat igényelheti a normatív állami hozzájárulást és számol is el a hozzájárulással.

4. Amennyiben helyi önkormányzat más helyi önkormányzatnak 1999. január 1-jével ad át feladatot, illetve intézményt, az erről szóló megállapodás alapján a feladatot, intézményt átvevő helyi önkormányzatnak az általa a mutatószám felméréskor közölt adatok alapján jár a normatív állami hozzájárulás.

5. Gondozási nap: egy gondozott egy napi intézményi gondozása (különféle ápoló-, gondozóotthoni intézményi, átmeneti és nappali szociális intézményi ellátás, valamint az állami gondozásban részesülők ellátása), amely az intézményben történő felvétellel kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. Az ideiglenes távollévők – kórházi ápolás, szabadság – is beszámítanak a gondozási napokba.

6. A lakosságszámra vonatkozó adatok a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal adatai. A lakosságszám megállapításához az 1998. január 1-jei állapotot kell figyelembe venni.

4. számú melléklet az 1998. évi XC. törvényhez

I. A helyi önkormányzatokat normatívan megillető személyi jövedelemadó jogcímei és összegei

1. A települési önkormányzatok jövedelem differenciálódásának mérséklése

Összesen: 37 896,7 millió forint.

1.1. Azoknál a települési önkormányzatoknál, amelyeknél a 20. § (2) bekezdés szerint a képződés helyén maradó személyi jövedelemadó-bevétel és a 1.2. pont szerinti iparűzési adóerőképesség – az 1997. január 1-jei állandó népességre – együttesen számított egy főre jutó összege nem éri el a 1.3. pontban szereplő összeget, a bevétel e szintig kiegészül. Ha nem volt az önkormányzat 1997. évi adóbeszedési számláján ténylegesen befolyt iparűzési adóbevétel (a továbbiakban: 1997. évi iparűzési adóbevétel), az adott önkormányzat ezen kiegészítése nem lehet kevesebb az 1998. évi személyi jövedelemadó kiegészítésének 85%-ánál.

Ha az egy főre jutó összeg nagyobb a 1.3. pontban szereplő összegnél, akkor a központi költségvetési kapcsolatból származó forrásokból az önkormányzatot együttesen megillető összeg a 1.4. pontban szereplő számítási módszer alapján csökkentésre kerül.

Az önkormányzat jogi helyzetét az 1998. augusztus 31-i állapotnak megfelelően kell alapul venni. Ez időpontig szétvált önkormányzatoknál a számítás alapjául szolgáló bevételeket az érintett önkormányzatok megállapodása alapján kell megosztani. Ennek hiányában a bevételeket az 1998. évi költségvetésükben tervezetteknek megfelelően kell számításba venni.

1.2. E törvény szempontjából a helyi önkormányzat 1999. évi iparűzési adóerőképességét az alábbiak szerint kell meghatározni:

1.2.1. Számított adóerőképesség kiszámítása

Ae=(Tax1,3+LxEa)x0,009

ahol

Ae = számított iparűzési adóerőképesség
Ta = az 1997. évi társasági adóbevallásokból az APEH által településekre kimutatott – az anyagköltség 66%-ával csökkentett – iparűzési adóalap
L = a település 1997. január 1-jei állandó népessége
Ea = az SZJA törvény alá tartozó egyéni vállalkozók által bevallott iparűzési adóalap település népessége szerint képzett csoportonkénti jellemző középértéke
– 2 000 főig 15 000 Ft/fő
2 000 –10 000 főig 37 500 Ft/fő
10 000 fő felett 60 000 Ft/fő

1.2.2. Az 1.1. pontban figyelembe veendő iparűzési adóerőképesség:

1.2.2.1. nem lehet kevesebb az egyes önkormányzatok 1997. évi korrigált iparűzési adóbevétel 30%-kal növelt összegének 50%-ánál, illetve nem lehet több annak 90%-ánál.Az 1997. évi korrigált iparűzési adóbevétel alatt az 1997. évi iparűzési adóbevételnek az APEH által településekre kimutatott 66%-os anyaghányaddal csökkentett és a törvényi kulcsváltozással (1,7/1,2) növelt összegét kell érteni. Ha a településre nincs APEH által kimutatott adóalap, akkor a korrigált iparűzési adóbevétel megegyezik az 1997. évi iparűzési adóbevétellel.

1.2.2.2. megegyezik az önkormányzattípus, azon belül népességszám szerinti kategóriába tartozó önkormányzatok 1.2.2.1. szerinti adóerőképességének átlagával, ha az adott önkormányzatnak nem volt 1997. évi iparűzési adóbevétele, és a számított iparűzési adóerőképessége ennél az átlagnál magasabb.

1.2.2.3 azonos a. településkategórián belül az 1.2.2.1. és az 1.2.2.2. szerint legalacsonyabb adóerőképességű önkormányzatok egytizedének átlagos adóerőképessége felével, ha az adott önkormányzat 1.2.2.1. és 1.2.2.2. szerinti adóerőképessége ennél alacsonyabb lenne.

1.3. A jövedelemkülönbségek mérséklésénél figyelembe veendő értékhatár:

– község 12 500 Ft/fő
– város 16 500 Ft/fő
– megyei jogú város 17 700 Ft/fő
– főváros (kerületekkel együtt) 20 000 Ft/fő

1.4. A 1.3. pont szerinti értékhatár %-ában a levonás sávonkénti számítása


Az 1–3. pontban szereplő
értékhatár %-ában sávonként

Sávonként a levonásra kerülő
egy főre jutó összeg
A központi
költségvetési
kapcsolatból
levonásra
kerülő összeg



%-ban



Ft/fő



%-ban



Ft/fő
4. oszlop
összesen
x a település
1997.
január 1-jei
állandó
népessége Ft-ban
1. 2. 3. 4. 5.
100–150 0
150–200 10
200–250 30
250–300 50
300–350 70
350 felett 90
Levonandó összesen:

A levonandó összeg azonban nem lehet több, mint a települési önkormányzatot a kötelezően ellátandó feladatai után a 3. számú melléklet 1–5., 8–9., 11., 12., 13. a), 15. a), 18. c)–j), 19., 20. pontjai alapján megillető normatív állami hozzájárulás, valamint a 4. számú melléklet I. 3–8. pontjaiban szereplő személyi jövedelemadó együttes összegének 80%-a.

Az Áht. 64. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti év végi elszámolásnál e csökkentést figyelembe kell venni.

2. Megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó részesedése

Összesen: 11 405,1 millió forint.

Ebből minden megyei önkormányzatot megillet:

a) egységesen 250 millió forint,

b) a megye 1998. január 1-jei lakosságszáma után 540 forint/fő,

c) a megyei fenntartású intézményekben ellátottak után 14 471 forint/fő.

A c) pontban az ellátottak számbavételénél a e törvény 3. számú mellékletének 6–8. 10. 11. számú jogcímeihez kapcsolódóan tervezett ellátott, a 9. számú jogcímhez kapcsolódóan tervezett férőhely, a 12–17. számú jogcímekhez kapcsolódóan tervezett ellátott, oktatott létszámot együttesen kell alapul venni.

3. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak minősített, valamint a súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő települési önkormányzatok többlet személyi jövedelemadó részesedése

Összesen: 3601,6 millió forint.

Fajlagos összeg: 2041 forint/fő.

Ebből a 215/1997. (XII. 1.) Korm. rendelettel módosított 219/1996. (XII. 24.) Korm. rendelet által meghatározott települések önkormányzatai részesülnek hátrányos helyzetük mérséklésére, az 1998. január 1-jei lakosságszám alapján.

4. Községek általános feladatai

Összesen: 5826,0 millió forint.

Fajlagos összeg: 2 000 000 forint/község.

Megilleti az 1998. augusztus 31-én önálló közigazgatási státusszal rendelkező községeket, nagyközségeket.

5. Települési igazgatási, kommunális és sportfeladatok

Összesen: 4378,1 millió forint.

Fajlagos összeg: 421,0 forint/fő.

A települési önkormányzatot az e törvény 3. számú mellékletének 2. tétele kiegészítéseként az 1998. január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg.

6. Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok

Összesen: 565,9 millió forint.

Fajlagos összeg: 2000 forint/fő.

E részesedés a lakott külterülettel rendelkező helyi önkormányzatokat a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal által 1998. július 15-i állapotnak megfelelően, az önkormányzat adatszolgáltatása alapján kimutatott külterületi lakosok száma alapján illeti meg.

7. Pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások

Összesen: 45 641,8 millió forint.

Fajlagos összeg: 2 500–12 500 forint/fő.

Az átengedett személyi jövedelemadó e része a települési önkormányzatok által külön jogszabály alapján nyújtandó pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátásokhoz, az egyes ellátásokhoz tartozó és az önkormányzatokat terhelő különféle járulék- és hozzájárulás-fizetési kötelezettségekhez kapcsolódik.

E feladatok különösen: a rendszeres szociális segély, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásnak és az időskorúak járadékának a 30%-a, a tartósan munkanélküliek jövedelempótló támogatásának és az ezen ellátottak után fizetendő egészségügyi hozzájárulásnak a 25%-a, az ápolási díj, az átmeneti (krízis) segélyezés, a temetési segély, a köztemetés, a közgyógyellátás, valamint a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának szociális alapon történő mérséklése vagy elengedése.

A települési önkormányzatokat ez az összeg az 1998. január 1-jei lakosságszám alapján, a települések szociális jellemzőiből képzett mutatószám szerint differenciáltan illeti meg.

A mutatószám kialakításában

– 15%-os súllyal a 0–17 éves korcsoportba tartozók állandó népességének 1998. január 1-jei állapot szerinti,

– 15%-os súllyal a 60 éves és idősebb korcsoportba tartozók állandó népességének 1998. január 1-jei állapot szerinti,

– 30%-os súllyal a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülők és a jövedelempótló támogatást közhasznú munkavégzés miatt szüneteltetők együttes – az 1997. november, az 1998. február, május és augusztus havi létszámadatokból számított – átlagának,

– 20%-os súllyal a regisztrált munkanélkülieknek az előző bekezdésben foglaltakkal csökkentett – az 1997. november, az 1998. február, május és augusztus havi létszámadatokból számított – átlagának,

– 20%-os súllyal az aktív korú személyi jövedelemadót nem fizetők számának az 1997. évi adóbevallások összesítése alapján számított

összes népességen belüli részaránya szerepel.

8. A lakáshoz jutás és a lakásfenntartás támogatásának feladatai

Összesen: 15 600 millió forint.

Fajlagos összeg: 500–4000 forint/fő.

A személyi jövedelemadó e része a települési önkormányzatokat az állampolgárok lakáshoz jutásának és lakásuk fenntartásának támogatásához illeti meg.

E feladatok különösen: kamatmentes kölcsön, illetőleg részben vagy egészben vissza nem térítendő támogatás nyújtása a fiatal házasok első lakásának megszerzéséhez, a szociális körülményeik folytán rászoruló családok részére a lakótelek, az új vagy használt lakás megszerzéséhez, a lakás bővítéséhez, közművesítéséhez, korszerűsítéséhez vagy felújításához, lakásfenntartási támogatás nyújtása, adósságkezelési támogatás nyújtása az önhibájukon kívül szociálisan hátrányos helyzetben lévők közüzemi díjtartozásának közös költség hátralékának, lakbérhátralékának és hitelintézeti lakáscélú kölcsön törlesztési hátralékának megszüntetésére.

A települési önkormányzatokat ez az összeg a KSH 1998. január 1-jei állandó népességszáma alapján, a települések szociális és lakásellátottsági jellemzőiből képzett mutatószám alapján differenciáltan illeti meg.

A mutatószám kialakításában

– 12%-os súllyal a 18–59 éves korcsoportba tartozók állandó népességének 1998. január 1-jei állapot szerinti,

– 9%-os súllyal a regisztrált munkanélküliek – az 1997. november, az 1998. február, május és augusztus havi létszámadatokból számított – átlagának,

– 13%-os súllyal az 1996. és 1997. években házasságot kötöttek, összes népességen belüli részaránya,

– 18%-os súllyal az 1998. január 1-jén meglévő lakószobák és az állandó népesség számának aránya,

– 7%-os súllyal az 1998. január 1-jén meglévő 11 és több lakásos lakóépületek részaránya az összes lakóépületen belül,

– 10%-os súllyal az 1960. év előtt épült lakások,

– 15%-os súllyal a közcsatornával és közüzemi vízzel ellátott lakások,

– 16%-os súllyal a távfűtéssel ellátott lakások,

összes lakáson belüli 1998. január 1-jén meglévő részaránya szerepel.

II. Az illetékbevételek szabályozása

1. A Fővárosi Önkormányzatot illeti meg a Fővárosi Illetékhivatal által beszedett, a központi költségvetés bevételével csökkentett e törvény 24. §-a szerinti illetékbevétel.

2. A megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg a megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján a megye közigazgatási területén lévő megyei jogú városok illetékességébe tartozó ügyekből befolyt bevétel, csökkentve e törvény 24. §-a szerinti bevételi részesedéssel, továbbá a 4., illetve 5. pontban foglalt költségként visszatartott összeggel.

3. A megyei illetékhivatal által beszedett illetéknek a központi költségvetés e törvény 24. §-a szerinti bevételi részesedésével és a 2. pont szerinti, megyei jogú várost megillető összeggel, továbbá a megyei önkormányzatnál – az illetékhivatal működésével összefüggően – felmerült költségek fedezetére visszatartott összeggel csökkentett illetékbevétel

a) 30%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot,

b) 70%-ának fele egyenlő összegben – egytizenkilenced részenként –, fele a megye 1998. január 1-jei lakosság száma arányában – a Kincstár országos összesítését követően – a megyei önkormányzatokat

illeti meg.

4. A megyei jogú város önkormányzata legkésőbb 1999. február 1-jéig megállapodik a megyei önkormányzattal a beszedett bevétellel kapcsolatos költségek viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek körét és mértékét – beleértve a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 45. §-ában szabályozott, illetékekkel összefüggő érdekeltségi célú juttatásokat is –, az elszámolási kötelezettségeket, az elszámolás ellenőrzésének módját.

5. A 4. pont szerinti megállapodás hiányában a megyei önkormányzat a felmerült költségek fedezetére visszatarthatja a megyei jogú város illetékességébe tartozó ügyekből befolyt, központi költségvetést megillető összeggel csökkentett bevétel, valamint az illetékhivatal által beszedett összes, központi költségvetést megillető bevétellel csökkentett illetékbevétel arányának megfelelő hányadot. Az arány megállapításánál az előző évi tényszámokat kell figyelembe venni.

6. Az illetékhivatal működtetésével összefüggő éves költség egytizenkettede tartható vissza havonta, amely az illetékhivatalt működtető megyei önkormányzatot illeti meg, és illetékbevételként kell költségvetésében előirányozni és elszámolni.

5. számú melléklet az 1998. évi XC. törvényhez

A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok

Millió forintban
Sor-
szám
Cél Igénybevétel feltételei Támogatási keret
1. Körjegyzőség támogatása Az 1999. január 1. napján működő körjegyzőségek alaptámogatása körjegyzőségenként havi 110 000 forint. 1 500,0
Az alaptámogatáson túl további ösztönző támogatás illeti meg
a) a két községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma meghaladja az 1000 főt: a támogatás összege havi 135 000 forint;
b) a három vagy több községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma nem éri el az 1000 főt: a támogatás összege havi 105 000 forint;
c) a három vagy több községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma eléri vagy meghaladja az 1000 főt: a támogatás összege havi 210 000 forint;
d) a nagyközségi, városi (megyei jogú városi) székhelyű körjegyzőséget a székhelyhez kapcsolódó második és minden további, de legfeljebb nyolc község után: a támogatás összege községenként havi 75 000 forint.
Az ösztönző támogatás egy jogcímen vehető igénybe az 1998. január 1-jei lakosságszám alapján.
Körjegyzőségnek tekintendő a közös képviselő-testület hivatala is. Az 1999. évben megalakuló új körjegyzőséget a támogatás időarányos része illeti meg a megalakulását követő hónap első napjától.
A támogatást a körjegyzőség (a közös képviselő-testület, a körjegyzői feladatokat ellátó nagyközség, város) székhelye szerinti önkormányzat veheti igénybe.
A hat hónapot meghaladóan kinevezett körjegyzővel nem rendelkező önkormányzatot, ezen – 1999-ben, illetőleg megelőző év(ek)ben elkezdett – időszak lejártát követő hónap 1. napjától nem illeti meg e támogatás időarányos része. Új körjegyző kinevezése esetén az első betöltött teljes hónaptól jár az időarányos támogatás.
A körjegyzőség (a közös képviselő-testület, a körjegyzői feladatokat ellátó nagyközség, város) székhelye szerinti önkormányzat polgármestere nyújthatja be az igényt a Belügyminisztériumhoz a megyei TÁKISZ-on keresztül. Az igénybejelentést egész évre szólóan 1999. január 15-éig kell megtenni. Az igénybejelentés alapján a Belügyminisztérium intézkedik a támogatásnak a körjegyzőség részére a Kincstár által havi egyenlő részletben a nettó finanszírozás keretében történő átutalására. Az első átutalás 1999. február hóban történik, amely a körjegyzőség támogatását a januári és február havi ütemnek megfelelően együttesen tartalmazza.
A polgármester köteles a Belügyminisztériumnak a TÁKISZ útján bejelenteni, ha az éves igénybejelentést követően a körjegyzőség igényjogosultságában változás következik be. Ennek alapján a Belügyminisztérium intézkedik a Kincstár részére az év hátralévő időszakára a körjegyzőségnek utalandó támogatásról és annak havi ütemezéséről, illetve a támogatás szüneteltetéséről.
2. Határátkelőhelyek fenntartásának
támogatása
Támogatásban részesül – a Határőrség Országos Parancsnoksága által kimutatott 1998. évi (közúti ki- és beléptetési) adatok alapján – minden határátkelőhelyet (kivéve vasúti átkelőt) fenntartó települési önkormányzat. 70,0
A támogatás átutalásáról a Belügyminisztérium 1999. március 15-ig intézkedik.
3. Lakossági közműfejlesztés
támogatása
A közműfejlesztések támogatásáról szóló 89/1991. (VII. 12.) Korm. rendelet alapján igényelhető. 1 500,0
4. Lakossági települési folyékony
hulladék ártalmatlanításának
támogatása
A környezet és a vízbázisok védelme érdekében igényelheti az a települési önkormányzat, amely a közműves csatornahálózattal el nem látott településrészein keletkezett lakossági folyékony hulladék gyűjtéséről ártalmatlanítás céljából az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény alapján szervezett módon gondoskodik. A támogatás az összegyűjtött és a hatóságilag kijelölt lerakóhelyeken igazoltan elhelyezett lakossági folyékony hulladék után köbméterenként – ÁFA-val együtt – 110 forint. Az igénybe vett összeget a fajlagos lakossági ráfordítások (díjak) csökkentésére kell fordítani. A támogatás igényelhető utólag, az önkormányzathoz beérkezett, a lerakóhely üzemeltetője által igazolt és az önkormányzat által felülvizsgált számlák alapján, minden negyedévet megelőző hónap 20-áig a Belügyminisztériumtól a megyei TÁKISZ-okon keresztül. 350,0
5. Pincerendszerek és természetes a) Pincerendszerek esetén: 1 200,0
partfalak veszélyelhárítási
munkálatainak támogatása
Igényelheti azon – veszélyeztetett közterülettel rendelkező – település önkormányzata, amely a település szakszerűen kidolgozott komplex veszélyelhárítási programját és ezen belül annak 1999-re vonatkozó munkatervét a Belügyminisztériumhoz benyújtotta.
A támogatásban részesülő veszélyelhárítási programokról (pincékről és kapcsolódó létesítményekről), valamint a támogatásnak a település vállalt önrészesedését is figyelembe vevő mértékéről – a sürgősség és a védendő közvagyon mérlegelésével – a Belügyminisztérium által vezetett tárcaközi bizottság dönt.
Az ilyen célokra engedélyezhető összes támogatás összege maximálisan 650 millió forint.
b) Természetes partfalak esetén:
Igényelheti az a települési önkormányzat, ahol a természetes partfalak mozgása a települést különösen veszélyezteti, és amely önkormányzat a Belügyminisztériumnak az érintett társminisztériumokkal egyetértésben megjelentetett részletes támogatási feltételei szerint – az abban közölt határidőig – támogatási igényét benyújtja.
A támogatás összegéről a tárcaközi bizottság javaslata alapján a belügyminiszter dönt.
Az e célra engedélyezhető összes támogatás maximálisan 550 millió forint.
6. Lakossági víz- és
csatornaszolgáltatás támogatása
Az előirányzat azoknak a településeknek a támogatására szolgál, amelyeken az önkormányzati, az állami és egyéb szolgáltatók által végzett lakossági közműves ivóvízellátás és szennyvízszolgáltatás, valamint a más vízközműtől vásárolt (átvett) lakossági célú ivóvíz ráfordításai magasak. Az igénybejelentés részletes rendjéről a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium – az érintett társminisztériumokkal egyetértésben – tájékoztatót jelentet meg. Az igényekről a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium által vezetett tárcaközi bizottság dönt. A tárcaközi bizottság – a rendelkezésére álló előirányzat keretei között – az érintett körben figyelembe veszi az igénybejelentést megelőző egy éves időszak lakossági fogyasztása mennyiségét, az ebben várható változásokat, a szolgáltatás tényleges, illetve várható ráfordításait, valamint azt, hogy az érintett önkormányzatok – az említett tájékoztatóban részletezett módon a szolgáltatóval egyeztetett – igénybejelentései képviselő-testületi határozatokkal alátámasztottak-e. Több települést ellátó szolgáltató esetén, vagy regionális érdekek érvényesítésére a támogatás összegét a bizottság a támogatási küszöbérték feletti települések átlagos fajlagos ráfordításai alapján is megállapíthatja. A tárcaközi bizottság intézkedik arról is, hogy a jóváhagyott összeg az egy települést ellátó vízközmű esetén a szolgáltató székhelye szerinti önkormányzathoz, több települést ellátó vízközmű esetén pedig az igénybejelentésben megjelölt önkormányzathoz kerüljön átutalásra. A jóváhagyott összeget az önkormányzat – dokumentálható és ellenőrizhető módon – kizárólag a lakossági ivóvíz- és szennyvízszolgáltatás ráfordításainak csökkentésére használhatja fel. 3 800,0
Az előirányzat szolgál részbeni fedezetül az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak ráfordításaira is.
7. Kompok, révek fenntartásának,
felújításának támogatása
Az előirányzat a meglévő közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartására szolgál, ha az említett eszközökön végzendő munkákat – kivételes esetben új eszköz beszerzését – a műszaki előírások vagy a műszaki állapot szükségessé teszik, és az eszközöknek a felújítás utáni tartós használata biztosítva van. Kivételesen méltánylandó kistérségi foglalkoztatáspolitikai szempontok esetén lehetőség van a működtetés támogatására is, amennyiben a településről más tömegközlekedési eszközzel munkába járni nem lehet. 200,0
Az összegnek azon települési önkormányzatok közötti elosztásáról, amelyeknek az említett eszközök a tulajdonában és működtetésében vannak, vagy amelyeknek közigazgatási területén az említett eszközöket közforgalmú-közútpótló jelleggel érvényes engedély birtokában működtetik, tárcaközi bizottság dönt. Az igénybejelentés feltételeiről a tárcaközi bizottságot vezető Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium az érintett társminisztériumokkal egyeztetett tájékoztatót jelentet meg.
8. Helyi kisebbségi önkormányzatok
működésének általános támogatása
Azonos összegű támogatásra jogosultak az 1999. január 1-jén működő helyi kisebbségi önkormányzatok a települési önkormányzaton keresztül, valamint a kisebbségi települési önkormányzatok. 730,0
A támogatás a kisebbségi önkormányzatokat működési költségeikre illeti meg. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal 1999. január 10-ig tájékoztatja a kisebbségi önkormányzatokat az őket megillető támogatás összegéről, és ezzel egyidejűleg intézkedik a Belügyminisztérium útján a Kincstár felé a támogatásnak az érintett önkormányzatok részére két egyenlő részletben 1999. január 31-ig, illetve 1999. július 31-ig történő átutalására.
Az évközben megszűnő kisebbségi önkormányzat – gazdálkodásának végrehajtó szerve útján – a támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról a megszűnést követő 30 napon belül az idevonatkozó bizonylatok becsatolásával elszámol a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatallal, és egyidejűleg értesíti a Belügyminisztériumot az őt meg nem illető – legalább időarányos – támogatási előirányzatról történő lemondásról, továbbá a Kincstárt az ennek megfelelő összeg visszautalásáról.
A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal a Belügyminisztérium útján intézkedik a Kincstár felé a további folyósítás megszüntetéséről.
9. Gyermeknevelési támogatás Három vagy több kiskorú gyermek családon belüli neveléséhez biztosított szociális támogatás. A jogosultsági kört, a támogatás feltételeit és mértékét a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény határozza meg. A támogatás igénybevétele az önkormányzatok által havonta kifizetet összegek alapján történik. Az igénylés rendjét az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet szabályozza. 3 200,0
10. Egyes jövedelempótló támogatások
kiegészítése
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján járó, a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján a gyermekes családok részére járó rendszeres gyermekvédelmi támogatás önkormányzatok által kifizetett összege 70%-ának fedezetére szolgál. Igénybevétele az önkormányzatok által havonta kifizetett összegek 70%-a alapján, a hajléktalan személyek részére megállapított rendszeres szociális segély, az időskorúak járadékánál a bentlakásos szociális intézményekben ellátottak és a hajléktalan személyeknek kifizetett támogatások 100%-a alapján történik. Az igénylés rendjét az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet tartalmazza. 20 820,0
Megilleti továbbá a támogatás az önkormányzatokat a 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet alapján a személyes szabadság korlátozása miatti kárpótlás címén kifizetett összegek 100%-ára.
11. Lakáscélú adósságkezelési
támogatás
A szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterhének enyhítéséről és lakhatási körülményeinek javításáról szóló 96/1998. (V. 13.) Korm. rendelet alapján a helyi önkormányzat központi költségvetési támogatásra jogosult, ha az e rendeletben, valamint az önkormányzat rendeletében foglaltak szerint adósságkezelést folytat. Az önkormányzat az adósságkezelés során kifizetett összeg 55%-át, a társadalmilag, gazdaságilag hátrányos helyzetben lévő önkormányzat a 80%-át a központi költségvetéstől visszaigényelheti e törvény 4. számú melléklete I. 7. pontja alapján az önkormányzatot megillető összeg 5%-ának erejéig, de legalább 200 000 forintig. 900,0
12. Gyermek- és ifjúsági feladatok A támogatási keret felhasználásáról az ifjúsági és sportminiszter által vezetett tárcaközi bizottság dönt. 150,0
13. *  Szakmai fejlesztések támogatása Igényelhetik a helyi önkormányzatok fenntartási körükbe tartozóan 2 600,0
a) a közoktatás számítógépes hálózatának kiépítéséhez, az Oktatási Minisztérium által szervezett országos számítógép-hálózatba kapcsolódáshoz szükséges szoftverek, egyéb informatikai eszközök beszerzéséhez, a hálózatba történő bekapcsolódás helyi feltételeinek megteremtéséhez,
b) az iskolában működő Internet-szolgáltatás üzemeltetéséhez a szolgáltatás működéséről szóló nyilatkozattal, abban az esetben, ha a helyi önkormányzatok 1997-ben, 1998-ban vagy 1999-ben az a) pont alapján központi számítógép beszerzési támogatásban részesültek, továbbá, ha az Oktatási Minisztérium az Internet-szolgáltatóval szerződést kötött,
c) az Internet és az információs hálózat oktatásban történő felhasználását, az intézmények közötti kommunikációt segítő szoftverek, oktatóprogramok, informatikai eszközök beszerzéséhez.
A támogatás igénylésének, a folyósítás rendjének és – e törvény figyelembevételével – az elszámolásnak részletes feltételeit az Oktatási Minisztérium – a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium egyetértésével – 1999. január 31-ig jelenteti meg.
14. Könyvtári és közművelődési
érdekeltségnövelő támogatás
Igényelhetik települési és megyei/fővárosi önkormányzatok az általuk fenntartott nyilvános könyvtár állománygyarapításához, a közművelődési infrastruktúra technikai, műszaki fejlesztéséhez. A támogatás részletes pályázati feltételeit, az igénylés és az elszámolás rendjét a helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásáról szóló 15/1998. (III. 31.) MKM rendelet határozza meg. 492,0
15. Helyi önkormányzatok hivatásos
zenekari és énekkari támogatása
Helyi önkormányzat fenntartásában, vagy közhasznú társasági formában működő hivatásos zenekarok és énekkarok kiadásaihoz a helyi önkormányzatok támogatást vehetnek igénybe. A helyi önkormányzatokat a támogatási keretből 230 millió forint működési kiadásokra, 70 millió forint az önkormányzati hozzájárulás arányában illeti meg. A támogatás igénybevételének rendjét a nemzeti kulturális örökség minisztere 1999. február 15-ig rendeletben szabályozza. *  300,0
16. Hozzájárulás a létszámcsökkenéssel
kapcsolatos kiadásokhoz
A központi költségvetés egyszeri hozzájárulást biztosít a helyi önkormányzatoknak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott körön kívüli feladatellátás racionálisabb megszervezése, szükségtelen foglalkoztatás megszüntetése folytán felszabaduló létszám miatti, 1998. szeptember 30. napját követően hozott döntéseikhez kapcsolódó kötelezettségei teljesítéséhez. További feltétel, hogy az önkormányzati színtű létszámcsökkentéssel kapcsolatban meghozott döntés az álláshely megszüntetését is jelentse. Az öregségi nyugdíjkorhatárt két éven belül elérők esetében a kisebb összegű kötelezettségvállalással járó munkaviszony megszüntetési forma (felmentés vagy korengedményes nyugdíjazás) támogatható. 3 000,0
A támogatás folyósítása a nettó finanszírozás keretében történik.
A pályázat feltételeit a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben 1999. január 31-ig jelenteti meg.
17. 1100 főnél kisebb településen az
óvodai nevelés és az
1–4. évfolyamos
általános iskolai oktatás
támogatása
Igényelhetik az 1100 főnél kisebb lakosságszámú települési önkormányzatok a közoktatás megyei fejlesztési tervével összhangban fenntartott óvodai és 1–4. évfolyamos általános iskolai neveléshez, oktatáshoz, amennyiben az adott településen intézménytípusonként egy intézmény működik. A támogatás igénylésének további normatív szabályait, a 6. számú melléklet 1. pontja alapján az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatási rendszerével való összehangolását, a folyósítás rendjét és az elszámolás részletes feltételeit az Oktatási Minisztérium – a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium egyetértésével – 1999. január 31-ig jelenteti meg. *  1 000,0
18. Gimnázium átalakításának,
rekonstrukciójának és bővítésének
támogatása
Igénybe veheti Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium épületének átalakítása, rekonstrukciója és (tantermekkel, könyvtárral, tornateremmel és kiszolgáló helyiségekkel) bővítése támogatására a Belügyminisztériumhoz benyújtott jogerős érvényes építési engedély, az ahhoz tartozó tervek és pénzügyi terv, valamint az önkormányzatnak a feladat végrehajtására vonatkozó határozata alapján. A támogatás folyósításának 1999. éven belüli ütemezését – a közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatását követően – a kivitelezés teljesítéséhez igazodóan a Belügyminisztérium engedélyezi. 200,0
19. Pedagógiai szakmai szolgáltató és
szakértői tevékenység támogatása
Igényelhetik a helyi önkormányzatok a közoktatási törvény 36. § (2)–(6) bekezdésében meghatározott pedagógiai szakmai szolgáltatásoknak a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet szerinti igénybevételéhez, valamint a közoktatási törvény 101. §-ában meghatározott Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértők igénybevételéhez. A támogatás igénylése, a folyósítás rendje és – e törvény figyelembevételével – az elszámolás részletes feltételeit az Oktatási Minisztérium – a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium véleményének kikérésével – 1999. március 31-ig jelenteti meg. *  1 829,4
Központosított előirányzat összesen 43 841,4

6. számú melléklet az 1998. évi XC. törvényhez

A működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása

1. Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (működési forráshiányos) helyi önkormányzatok támogatása

A forráshiányból eredő jelentős ellátóképesség-csökkenés esetén az önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő helyi önkormányzat kiegészítő támogatást igényelhet. E támogatást csak az az önkormányzat igényelheti, amely a normatívan képződő forrásokon túl a saját források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések (pl. intézmények társulásos működtetése, körjegyzőség, hatósági feladatok társulás útján való ellátása) mellett sem képes a kötelező önkormányzati feladatok ellátására, valamint az 1990. december 31. előtti hitel-, kötvénykötelezettség és azok 1999. évben esedékes kamatai teljesítésére.

Nem igényelhet támogatást ezen a címen az a helyi önkormányzat, amely

a) helyi adó bevezetéséről nem döntött,

b) a tárgyévi összes felhalmozási célú bevételein túl tervezi a felhalmozási célú kiadásait, ideértve az 1991. január 1. után felvett fejlesztési célú hitel törlesztését és annak kamatait. Felhalmozási célú bevételként a felhalmozási célra kapott támogatás vagy átvett pénzeszköz, a társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott települések támogatására a helyi önkormányzatnak a személyi jövedelemadóból való részesedése, a lakossági befizetés (beleértve a helyi adóból származó kommunális adót is, amennyiben azt az önkormányzati rendelet kifejezetten egy adott beruházási célra vetette ki), az önkormányzatok felhalmozási és tőke jellegű bevételei, a pénzmaradvány felhalmozási célú része, a felhalmozási kiadások áfa-tartalmának visszatérített összege, valamint a felhalmozási célra felvett hitel vehető figyelembe;

c) intézményeit is ideértve, 3 hónapra vagy ennél hosszabb időre lekötött tartós bankbetéttel rendelkezik, kivéve, ha a bankbetét összege nem haladja meg a b) pont szerinti felhalmozási célú bevételeknél átmenetileg fel nem használt forrásokat;

d) az egészségügyi, szociális, oktatási intézmények intézményenkénti kihasználtsága az 50%-ot nem éri el, kivéve azt a települési önkormányzatot, ahol intézménytípusonként csak egy intézmény üzemel;

e) az alacsony kihasználtsággal működő intézményeinek társulás útján történő közös fenntartását nem kezdeményezte.

A forráshiány összegének megállapításánál csak a kötelező önkormányzati feladatok – az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott feladatok (a továbbiakban: OEP finanszírozási kör) nélküli – 1998. évi tényleges működési kiadásait az 1999. évi költségvetési törvényből fakadó kötelezettséggel, továbbá az államháztartás alrendszereitől átvett kötelező feladatok előirányzatának összegével növelten – lehet figyelembe venni. Az OEP finanszírozási kör 1998. évi kiadása alatt a következő forrásokból teljesített kiadások értendők: egészségügyi működési célra OEP-től és egyéb szervektől átvett pénzeszköz, a gyógyító-megelőző feladatellátás saját működési bevétele, az ilyen célú előző évi maradványfelhasználás.

A forráshiány számításánál a helyi önkormányzat elvárható bevételeit – az OEP finanszírozási kör nélkül – az e törvényben meghatározott központi költségvetési kapcsolatokból származó működési célú forrásai és az intézményi működési bevételek, valamint az önkormányzatok sajátos működési bevételei, a működési célú átvett pénzeszközök, a működési célú kölcsönökből és értékpapírokból származó bevételek, továbbá a kötelezettség nélküli működési célú pénzmaradvány és a felhalmozási bevételből működésre fordított összeg képezi. Amennyiben az intézményi működési és önkormányzati sajátos működési bevételek összege az Útmutató szerint korrigált az előző évi teljesítéshez képest nem növekszik legalább a tárgyévre prognosztizált infláció mértékének 50%-ával, a különbözet csökkenti, valamint ha az önkormányzatok – előzőek szerint figyelembe vett – sajátos működési bevételein belül a tervezett iparűzési adó nem éri el az e törvény 4. számú melléklet I/1. pontja szerint számított iparűzési adóerő-képességet, e különbözet csökkentheti a számított forráshiányt.

Továbbá csökkenti a számított forráshiányt, ha a tárgyévet megelőző évben a helyi önkormányzat felhalmozási kiadásai a felhalmozási bevételeket meghaladták, ez alól azonban kivételt képezhet, ha a helyi önkormányzat az előző évben működési forráshiányos támogatásban nem részesült.

Amennyiben a helyi önkormányzat egy ellátottra, lakosra jutó 1998. évi teljesített működési kiadásainak összege az 1997. évi teljesített működési kiadások (12,5%-kal növelt) országos, településkategóriánkénti egy ellátottra, lakosra jutó – az Útmutatóban meghatározott korrekciókkal – tisztított átlagának 130%-át meghaladja, illetve annak összege nem éri el az 1997. évi teljesített működési kiadások (12,5%-kal növelt) országos, településkategóriánkénti egy ellátottra, lakosra jutó, tisztított átlagának 85%-át, akkor a forráshiány számított összege – figyelemmel a TÁKISZ javaslatára – csökkenhet, illetve nőhet. A számítást az OEP finanszírozási kör figyelembevétele nélkül kell elvégezni.

Az önkormányzattól elvárható bevételek és az elismerhető kiadások számításához e törvény alapján a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium részletes módszertani útmutatót készít, és arról – a területileg illetékes TÁKISZ-okon keresztül – a helyi önkormányzatokat 1999. március 10-ig tájékoztatja.

A helyi önkormányzatok igényüket a Pénzügyminisztériumhoz a TÁKISZ-okon keresztül nyújthatják be 3 példányban. A TÁKISZ-okhoz való beérkezés időpontja:

– 1999. április 30.

– 1999. szeptember 30.

Az igénylést a következő dokumentumokkal kell megküldeni (az 1999. első félévre vonatkozó dokumentumok csak a második határidőre szükségesek):

– az 1998. évi költségvetés végrehajtásáról, az 1998. évi önkormányzati pénzmaradvány megállapításáról és felhasználásáról, az 1999. évi költségvetésről, és az

– 1999. első félévi beszámolóról szóló képviselő-testületi előterjesztés és rendelet, illetőleg határozat,

– az 1990. december 31. előtti hiteltartozás és kamatai 1999. évet érintő kötelezettségének igazolásáról szóló banki bizonylat,

– működési célú éven belüli hitelek és azok kamatainak (kivéve a munkabérhitelek) igazolásáról szóló banki bizonylat,

– a képviselő-testület nyilatkozata a c)–e) pontokban foglaltak igazolására.

A TÁKISZ-ok az előzőekben jelzett határidőket követő 30 napon belül a rendelkezésre álló dokumentumok és helyi ismereteik alapján rövid szöveges és számszaki elemzést készítenek a figyelembe vehető forráshiány összegére. A kérelmeket és azok mellékleteit önkormányzatonként 2 példányban a Pénzügyminisztérium részére küldik meg.

A kérelmek döntés-előkészítése során – indokolt esetben – a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól vagy az illetékes TÁKISZ-tól. A támogatások odaítéléséről készített közös javaslatot a pénzügyminiszter és a belügyminiszter 1999. július 15-ig, illetve 1999. november 30-ig bemutatja az Országgyűlés Önkormányzati és Rendészeti Bizottságának. Ezt követően a támogatások odaítéléséről a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együtt dönt. A döntésüket – évenként két alkalommal – a Magyar Közlönyben teszik közzé. A támogatás átutalása – a nettó finanszírozás keretében – a közzététel hónapjáig időarányosan járó támogatásra szólóan – az előleggel korrigálva – egy összegben, a további részre vonatkozóan havi ütemezésben történik.

Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő forráshiányos önkormányzat az őt 1999. évben megillető kiegészítő állami támogatás összegének terhére – utólagos elszámolási kötelezettség mellett – finanszírozási előleget vehet igénybe. Az előleg igénylésére az önkormányzat elfogadott költségvetési rendelete alapján – annak elfogadási időpontjához igazodóan 1999. február 5-ig, illetve 1999. március 5-ig – van lehetőség. A jogosan igénybe vehető előleg összege az előző évben is forráshiányos önkormányzat esetében nem lehet több, mint az 1998. évben a részére folyósított forráskiegészítő támogatás összegének 60%-a.

Abban az esetben, ha az előleget igénylő önkormányzat az előző évben ezen a címen nem részesült támogatásban, a saját számításai szerinti működési forráshiányra igényelt előleg összege nem lehet több, mint az önkormányzatot – e törvény alapján – megillető kiegészítő támogatás összegének 60%-a. Az erre irányuló kérelmeket a Belügyminisztériumnak címezve az illetékes TÁKISZ-hoz kell benyújtani. Az előleg átutalása az első hét hónap során havonta időarányosan, a nettó finanszírozás keretében történik a kiegészítő támogatás terhére.

Amennyiben az első alkalommal megállapított kiegészítő támogatás összege kisebb, mint az igényelt előleg, akkor a jogtalanul igénybe vett előleg különbözetet – az előleg folyósításától a támogatás folyósításának megkezdéséig számított, a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresével növelten – a nettó finanszírozásba tartozó források terhére kell – a tartozás erejéig – elszámolni.

Az igénybe vett előlegről az önkormányzatok 1999. május 31-ig mondhatnak le írásban. A lemondást a Belügyminisztériumnak kell címezni és az illetékes TÁKISZ-hoz kell benyújtani. Az előleg folyósításától a lemondás időpontjáig igénybe vett előleget a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresével növelten a nettó finanszírozás keretében kell – a tartozás erejéig – elszámolni.

2. Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására, az adósságrendezés alatt működési célra igényelhető támogatásra, valamint a pénzügyi gondnok díjára.

a) Visszterhes kamattámogatás iránti kérelmet nyújthat be az a helyi önkormányzat, amely a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvényben szabályozott eljárás keretében az egyezséget pénzintézeti hitellel teremtette meg. A visszatérítendő kamattámogatás legfeljebb a jegybanki alapkamat +1% mértékig nyújtható. A kamattámogatás kamatmentes. Visszatérítését a hitel lejáratát követő évben kell megkezdeni. A kamattámogatás visszatérítésének időtartama nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje. A kérelemhez mellékelni kell a pénzintézeti hitelről kötött megállapodást, az önkormányzat saját forrásaira és a fizetőképességére vonatkozó nyilatkozatot, a kamattámogatás visszatérítéséhez előkészített megállapodás tervezetét és az ezeket bizonyító okiratokat.

b) Az adósságrendezés megindítását követően, az adósságrendezési eljárás időtartama alatt a forráshiányból eredő jelentős ellátóképesség-csökkenés és az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában foglalt feltételek fennállása esetén a helyi önkormányzat támogatást igényelhet. E támogatást csak az a helyi önkormányzat igényelheti, amely a források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések mellett sem képes a válságköltségvetésben vagy a működési válságtervben foglalt feladatok ellátására.

A visszterhes kamattámogatás és a működési támogatás igénylésének és elbírálásának rendjét a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 10–14. §-ai rögzítik.

A kérelmek döntés-előkészítése során indokolt esetben a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól vagy az illetékes TÁKISZ-tól.

c) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közreműködő pénzügyi gondnokok díjához állami támogatás vehető igénybe.

A pénzügyi gondnokok díjának folyósításáról – a bíróság díjmegállapító végzésének jogerőre emelkedését követően – a belügyminiszter intézkedik a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 9. §-a alapján.

A pénzügyi gondnok díjának összege 1999-ben – az általános forgalmi adóval együtt – legalább 600 ezer forint, legfeljebb 2500 ezer forint.

7. számú melléklet az 1998. évi XC. törvényhez

Helyi önkormányzatok színházi támogatása

A helyi önkormányzatok színházi támogatása 1999. évben összesen 5350,0 millió forint.

Ebből:

a) Épületműködtetési hozzájárulás 3073,6 millió forint.

Költségvetési szervként, vagy közhasznú társasági formában, állandó vagy alkalmi társulattal új produkciókat létrehozó, folyamatosan játszó kőszínházat fenntartó helyi önkormányzatokat színházépület működtetési hozzájárulás illeti meg az alábbiak szerint:

Millió forintban
Önkormányzatok Működési
hozzájárulás
Békés Megyei Önkormányzat (Jókai Színház) 79,0
Heves Megyei Önkormányzat (Gárdonyi Géza Színház) 83,0
Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Önkormányzat
(Móricz Zsigmond Színház)

82,0
Tolna Megyei Önkormányzat (Deutsche Bühne) *29,0
Veszprém Megyei Önkormányzat (Petőfi Színház) 95,0
Zala Megyei Önkormányzat (Hevesi Sándor Színház) 90,0
Debrecen Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Csokonai Színház) 125,0
Dunaújváros Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Bartók Színház) 14,0
Győr Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház) 165,0
Kaposvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat
(Csiky Gergely Színház)

100,0
Kecskemét Megyei Jogú Városi Önkormányzat
(Katona József Színház)

89,0
Miskolc Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház) 125,0
Pécs Megyei Jogú Városi Önkormányzat
(Nemzeti Színház, Harmadik Színház)

149,0
Sopron Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Petőfi Színház) 82,0
Szeged Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház) 158,0
Székesfehérvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat
(Vörösmarty Színház)

52,0
Szolnok Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Szigligeti Színház) 96,0
Tatabánya Megyei Jogú Városi Önkormányzat
(Jászai Mari Színház)

37,0
Budaörs Városi Önkormányzat (Budaörsi Játékszín) 6,0
Budapest Főváros VIII. kerületi Önkormányzata (Bárka Színház) 70,0
Budapest Fővárosi Önkormányzat 1 347,6
(Bp. Bábszínház, Fővárosi Operettszínház, József Attila Színház, Katona József Színház, Kolibri Színház, Madách Színház, Mikroszkóp Színpad, Radnóti Miklós Színház, Thália Színház, Új Színház, Vidám Színpad, Vígszínház)
Összesen 3 073,6
b) Művészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás 1828,4 millió forint*

A helyi önkormányzatokat a költségvetési rendeletükben tervezett színháztámogatási előirányzatuk arányában a művészeti kiadásokhoz hozzájárulás illeti meg. Az igénybevétel rendjét a nemzeti kulturális örökség minisztere 1999. január 31-ig rendeletben szabályozza. * 

c) Bábszínházak művészeti támogatás 123,0 millió forint

A helyi önkormányzatokat az önálló bábszínházak után művészeti támogatás illeti meg az általuk fenntartott, költségvetési szervként vagy közhasznú társasági formában működő, az a) pontban nem szereplő bábszínházak részére, a fenntartó önkormányzatok költségvetési rendeletükben tervezett támogatási előirányzat arányában. Az igénybevétel rendjét a nemzeti kulturális örökség minisztere 1999. január 31-ig rendeletben szabályozza. * 

d) Színházak pályázati támogatása 325,0 millió forint**

E támogatást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályázati felhívása alapján a helyi önkormányzatok által fenntartott – az a) pontban nem szereplő –, illetve az általuk támogatott szabadtéri színpadok, nemzetiségi színházak, valamint színházi vállalkozások és alternatív műhelyek igényelhetik. Az e célra felosztható támogatási összeg megoszlása a következő:

Szabadtéri színházak 135,0 millió forint
Nemzetiségi színházak 45,0 millió forint
Színházi vállalkozások, alternatív műhelyek 145,0 millió forint

Az elosztásról kuratórium dönt. A támogatás az önkormányzatot illeti meg.

* Amennyiben a Tolna Megyei Önkormányzat fenntartásában működő Deutsche Bühne 1999. év folyamán a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata fenntartásába kerül át, úgy a támogatási előirányzat időarányos része átcsoportosul a XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet Magyarországi Németek Országos Önkormányzata előirányzatába.

** Amennyiben nemzetiségi színház/ak 1999. év folyamán az érintett országos kisebbségi önkormányzatok fenntartásába kerül/nek át, úgy a támogatás időarányos része az érintett országos kisebbségi önkormányzatot illeti meg oly módon, hogy azt a helyi önkormányzat átadja a részére.

8. számú melléklet az 1998. évi XC. törvényhez

Normatív, kötött felhasználású támogatások

I. Kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához

1. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása, kollégiumi ellátása, továbbá nem kisebbségi két tanítási nyelvű oktatás

a) Nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek kisebbségi program szerinti nevelése az óvodában:
25 000 Ft/fő
b) Nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók kisebbségi nyelvre oktatása az iskolában:
26 000 Ft/fő
c) Kisebbségi nyelven, vagy két – kisebbségi és magyar – tanítási nyelven történő oktatás az iskolában, valamint nem kisebbségi két tanítási nyelvű oktatás:

32 000 Ft/fő
d) Cigány etnikumhoz tartozók felzárkóztató oktatása az iskolában: 27 000 Ft/fő
e) Cigány etnikumhoz tartozók kollégiumi ellátása: 20 000 Fkt/

A helyi önkormányzat a 3. számú mellékletben meghatározott normatív hozzájárulások mellett az a-e) pontok szerint kiegészítő támogatást igényelhet az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményben a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók részére szervezett óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz, kollégiumi ellátáshoz.

A kiegészítő támogatások igénylésének együttes feltételei:

– A nevelési-oktatási intézmény alapító okirata tartalmazza a nemzeti-etnikai kisebbségi feladatok ellátását, és

– legalább nyolc, ugyanahhoz a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermek szülőjének, gondviselőjének igénye alapján a nemzeti, etnikai kisebbségek óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása a művelődési és közoktatási miniszter által kiadott vagy jóváhagyott, illetőleg a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által megküldött vagy jóváhagyott nemzeti, etnikai kisebbségi nevelési, oktatási tervek, programok, tantervek, 1998. szeptember 1. napjától az első és a hetedik, 1999. szeptember 1. napjától az első, második és a hetedik, nyolcadik évfolyamon a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve, illetve az óvodai nevelésre kiadott irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv, nevelési terv alkalmazásával szervezik meg az oktatást,

– amennyiben az óvoda, iskola olyan településen működik, amelyen 1998. október 18-át megelőzően nem működött helyi kisebbségi önkormányzat, illetve nem volt kisebbségi szószóló, a támogatás további feltétele az országos kisebbségi önkormányzat nyilatkozata, mely szerint az oktatási intézmény nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot lát el,

– az a) és d) pont szerinti támogatásnál az igénybevétel feltétele az is, hogy, ha az óvodában a nevelés nem az óvodai nevelésre kiadott irányelv figyelembevételével történik, vagy ha az iskolában az oktatás nem a helyi tanterv szerint történik, akkor – külön program szerint – legalább heti hat órában, legfeljebb három óvodás gyermekből, illetve tanulóból álló csoport keretében felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozást szervezzenek,

– az e) pontban meghatározott támogatás csak akkor vehető igénybe, ha a szülők kérésére a kollégiumban legalább heti hat órában, legfeljebb három tanulóból álló csoport keretében felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozást szerveznek a felvett cigány etnikumhoz tartozó tanulók számára. További feltétel, hogy a kollégium pedagógiai programja tartalmazza e feladatokat.

Az a-d) pont alatt felsorolt kiegészítő támogatás tanulónként csak egy jogcímen vehető igénybe.

E támogatásokat a kisebbségi oktatás többletfeladatainak ellátására, a kisebbség nyelvének tanításához, illetve a kisebbségi nyelven folyó tanításhoz szükséges tanórai foglalkozások időkeretének, az osztálybontáshoz szükséges időkeretnek, a kisebbségi oktatás tárgyi és személyi feltételeinek biztosítására kell fordítani.

A c) ponton belül a nem kisebbségi két tanítási nyelvű oktatást szolgáló támogatást a helyi önkormányzat az általa fenntartott nevelési, oktatási intézményben a Művelődési Minisztérium 29.207/1987. (M.K. 22.) számú engedélyében foglaltaknak megfelelően, vagy 1998. szeptember 1. napjától az első és hetedik évfolyamon a helyi tanterv alapján szervezett nem kisebbségi két tanítási nyelvű általános és középiskolai oktatáshoz veheti igénybe.

f) Kiegészítő támogatás a kis létszámú nemzeti, etnikai óvodai neveléshez, továbbá általános iskolai neveléshez, oktatáshoz:
22 000 Ft/fő

A támogatást a helyi önkormányzat az óvodai neveléshez és az általános iskolai nevelés és oktatás megszervezéséhez az a)–d) pontban meghatározott támogatások egyike mellett igényelheti a következő feltételek együttes megléte esetén:

– az éves átlagos óvodai gyermeklétszám a 60, illetve az iskolai tanulólétszám a 130 főt nem haladja meg, és a településen nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás egy óvodában, illetve egy iskolában folyik és

– a nevelési-oktatási intézményben ugyanazon az évfolyamon csak egy óvodai csoport, iskolai osztály van.

2. Pedagógus szakvizsga és továbbképzés

Összege: 21 800 Ft/fő

Igényelhetik a helyi önkormányzatok a közoktatási törvény 17. § (5) bekezdése alapján előírt szakvizsga, továbbá a 19. § (5) bekezdése alapján előírt továbbképzés megszervezéséhez. Az igényjogosultság alapja a közoktatásról szóló törvény 20–21. §-ában és a 122. § (3) bekezdésében felsorolt típusú intézményekben, pedagógus-munkakörben, illetve a törvény 22. §-ában felsorolt intézményekben pedagógiai szakértő vagy pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak 1998/99. tanévi nyitó statisztika szerinti létszáma és az 1999/2000. tanévre becsült létszáma. A támogatás a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően használható fel.

Az elszámolás a normatív állami hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján történik az e jogcímen 1999. január 1. és december 31. között jogszerűen elszámolt költségek figyelembevételével. A tárgyévi támogatással történő elszámolást az ezzel összefüggő gazdasági eseményeket rögzítő nyilvántartásokkal és bizonylatokkal, valamint a szakvizsgáról, illetve továbbképzésről kibocsátott igazolással, tanúsítvánnyal, bizonyítvánnyal, oklevéllel, egyéb okirattal kell alátámasztani.

3. Pedagógusok szakkönyv-vásárlása

Összege: 9750 Ft/fő

Igényelhetik a helyi önkormányzatok, a közoktatásról szóló törvény 19. § (3) bekezdése alapján, az általuk fenntartott – a törvény 20–21. §-ában és a 122. § (3) bekezdésében felsorolt típusú – intézményekben közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus-munkakörben, illetve a törvény 22. §-ában felsorolt intézményekben pedagógiai szakértő vagy pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak után. Az igényjogosultság részletes feltételeit a közoktatási törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet határozza meg. Az igényjogosultság alapja az 1998. december 31-én várható (becsült) pedagógus létszám, a fent hivatkozott rendelet jogosultságra vonatkozó előírásainak figyelembevételével.

Az elszámolás a normatív állami hozzájárulásokkal azonos eljárás keretében, a kormányrendelet 7. §-a alapján – 1998. december 31-én közalkalmazotti jogviszonyban állók létszámának figyelembevételével – történik.

4. Tanulók tankönyvvásárlása

Összege: 1700 Ft/fő

A támogatás a helyi önkormányzatokat az 1999/2000. évi tanévre becsült tanulói létszám alapján illeti meg. A támogatás központi számítási alapja a 3. számú melléklet 13., 14. a)–c), 15. a) pontjai szerinti hozzájárulások igényléséhez szolgáltatott adatok számításánál figyelembe vett – az iskolai nappali rendszerű oktatásban résztvevők számának a kiegészítő szabályok 2. pontja szerinti – adata. A támogatás felhasználása a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 5/1998. (II. 18.) MKM rendelet alapján történik.

Az elszámolás a normatív állami hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján történik az 1999/2000. tanévi nyitó közoktatási statisztikában szereplő, nappali rendszerű oktatásban résztvevők létszámának figyelembevételével.

5. Érettségi és szakvizsga díjak

Összege: 3448 Ft/fő

Igényelhetik a megyei (fővárosi) önkormányzatok, valamint a megyei jogú városi önkormányzatok a középiskolákban és szakképző intézményekben 1999-ben érettségi vizsgára, illetve szakmai vizsgára jelentkezők létszáma alapján az érettségi vizsga vizsgaszabályzatnak kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet és a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet alapján, az érettségi és szakvizsga díjakhoz.

Az elszámolás a normatív állami hozzájárulásokkal azonos eljárás keretében történik az 1999. május 1. és 1999. december 31. között e célra felhasznált összeg figyelembevételével.

6. Körzeti, térségi feladatok

a) Fővárosi és megyei közalapítványok szakmai tevékenysége

Összege: 1200 millió Ft/a törvény 3. számú mellékletében közoktatási célra biztosított normatív állami hozzájárulási főösszeg arányában

Az előirányzat a megyei (fővárosi) önkormányzatokat illeti meg a megye (főváros) területén működő helyi önkormányzatok számára az e törvény 3. számú mellékletében közoktatási célra biztosított normatív állami hozzájárulási főösszeg arányában. A támogatás kizárólag a megyei fejlesztési tervvel összefüggő szakmai célokra fordítható. A közalapítványnak az éves támogatási összeg felhasználására vonatkozó feladat- és ehhez kapcsolódó pénzügyi tervet kell készítenie, amely az elszámolás alapja. Az alapítvány működtetését a közalapítvány más forrásaiból kell biztosítani, erre a célra a támogatás nem fordítható.

Az elszámolás a normatív állami hozzájárulásokkal azonos eljárás keretében történik a közalapítványnál e jogcímen az 1999. január 1. és 1999. december 31. között e célra jogszerűen elszámolt költségek figyelembevételével. A közalapítványnak a megyei (fővárosi) önkormányzat részére a támogatás felhasználását dokumentálni kell.

b) Pedagógiai szakszolgálatok tevékenysége

Összege: 621,674 millió Ft/a törvény 3. számú mellékletében közoktatási célra biztosított normatív állami hozzájárulási főösszeg arányában

Az előirányzat a megyei (fővárosi) önkormányzatokat illeti meg a megye (főváros) területén működő helyi önkormányzatok számára e törvény 3. számú mellékletében közoktatási célra biztosított normatív állami hozzájárulási főösszeg arányában a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet szerinti feladataik ellátásához. A támogatás a hivatkozott rendelet előírásai szerinti szakmai tevékenységre fordítható. Az igénybe vevő önkormányzatnak az éves támogatási összeg felhasználására vonatkozó feladat- és ehhez kapcsolódó pénzügyi tervet kell készítenie, amely az elszámolás alapja.

Az elszámolás a normatív állami hozzájárulással azonos eljárás keretében történik e jogcímen az 1999. január 1. és 1999. december 31. között a feladatterv alapján e célra jogszerűen elszámolt költségei figyelembevételével.

A közoktatási célú előirányzatokra vonatkozó kiegészítő szabályok

1. Pénzellátási szabályok:

a) Az 1. pontban meghatározott támogatás folyósítása az e törvény 26. § (2) bekezdése szerint történik.

b) A 2. és 6. b) pontban meghatározott támogatások folyósítása 12 részletben, minden hónap 25-éig történik.

c) A 3. pontban meghatározott támogatás folyósítása egy összegben április 25-ig történik.

d) Az 4. pontban meghatározott támogatás folyósítása egy összegben augusztus 25-ig történik.

e) A 5. pontban meghatározott támogatás folyósítása egy összegben május 25-ig történik.

f) A 6. a) pontban meghatározott támogatás folyósítása négy egyenlő részletben, január 25-ig, április 25-ig, július 25-ig, illetve október 25-ig történik.

2. Az 1. pont szerinti hozzájárulások megállapítása a tervezésnél az önkormányzatok által becsült létszámok, mutatószámok alapján történik. Az elszámoltatás a költségvetési éven belüli tanévváltás időpontjához, augusztus 31-hez igazodóan, az ellátott, oktatott létszám 8/12-ed részének és 4/12-ed részének önkormányzati szinten figyelembe vett éves, jogcímenként összesített átlaga alapján történik.

Az évközi egyösszegű (3., 4., 5. pont szerinti) támogatások folyósítását megelőzően az elszámolás követelményei szerint jogosulatlanná vált támogatásrészről a helyi önkormányzatnak le kell mondania. Amennyiben ezzel összefüggésben többletigénye merül fel, azt a zárszámadással egyidejűleg a központi költségvetéssel való elszámolás keretében érvényesítheti.

II. Helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása

A hivatásos önkormányzati tűzoltóság fenntartásához és működtetéséhez juttatott állami támogatás a következő normatívák alapján vehető igénybe.

1. A hivatásos önkormányzati tűzoltóság állományának személyi juttatásaihoz:

a) a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóság személyi juttatásaihoz 1 725 885 Ft/fő.

A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet – A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb létszáma – című mellékletének „Létszám összesen” rovat adata szerint.

b) a készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóság személyi juttatásaihoz 2 100 000 Ft/fő.

A támogatást a készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet, A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb létszáma című mellékletének táblázata „Létszám összesen” rovat adata szerint.

c) Illetménykiegészítéshez 22 853 Ft/fő

A támogatást a fővárosi önkormányzat veheti igénybe az 1/a) pontban meghatározotton túl az 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 103. § (1) bekezdésének b) pontja, valamint a Hszt. végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet és a 20/1997. (III. 19.) BM rendelet alapján – a fővárosi tűzoltó-parancsnokság megyei illetékességű középirányító tevékenységet ellátó hivatásos állományú tagjai illetménykiegészítéséhez – a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet, A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb létszáma című mellékletének táblázata „Létszám összesen” rovatában – a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság részére – meghatározott létszám szerint.

2. A hivatásos önkormányzati tűzoltóság dologi kiadásainak támogatása alábbi normatívákkal vehető igénybe:

a) a tűzoltólaktanyák üzemeltetéséhez 3100 Ft/m2

A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat a tűzoltó laktanya telekkönyvi nyilvántartásban, illetve a használatba vételi engedélyben szereplő fűtéssel és világítással ellátott tűzoltólaktanya nettó alapterülete, továbbá az ilyen célra igénybe vett – fűtéssel és világítással ellátott nettó alapterület – 1998. augusztus 31-i állapot szerint veheti igénybe.

b) a tűzoltó járművek üzemeltetéséhez és karbantartásához 71,0 Ft/km

A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok tárgyi és költségvetési átadás-átvételének rendjéről szóló 59/1995. (V. 30.) Korm. rendelet – A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb gépjárműfecskendő és különleges szer állománya – című mellékletében meghatározott tűzoltó járművek, továbbá a rendelet mellékletében nem specifikált, de rendszeresített és működő speciális szerek előző 3 évben (1995–97) futott és pótlékolt kilométereinek hároméves átlaga alapján tervezett futásteljesítmény alapján.

c) a különleges szerek kötelező évi rendszeres műszaki felülvizsgálatához és javításához 329 240 Ft/db

A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok tárgyi és költségvetési átadás-átvételének rendjéről szóló 59/1995. (V. 30.) Korm. rendelet, A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb gépjárműfecskendő és különleges szer állománya című mellékletében meghatározott különleges szerek – emelőkosaras gépjármű, gépezetes létra, daru, műszaki mentő, gyorsbeavatkozó, porral oltó gépjármű, habbal oltó gépjármű, olajbalesetet elhárító gépjármű – 1998. augusztus 31-i száma alapján.

d) a speciális szerek kötelező évi rendszeres műszaki felülvizsgálatához és javításához 260 000 Ft/db

A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe az 59/1995. (V. 30.) Korm. rendelet mellékletében nem specifikált, de rendszeresített és működő speciális szerek – búvárszer, tűzoltóhajó, légzőbázis, turbóreaktív oltógépjármű, por-hab kombinált oltójármű, lánctalpas-erdőtüzes gépjármű, konténerszállító gépjármű – 1998. augusztus 31-i száma szerint.

e) a készenléti szolgálattal rendelkező tűzoltó-parancsnokság intézményi kiadásaihoz irodaszer, információhordozó, kommunikációs számítástechnikai eszközök és egyéb – 28 024 Ft/fő.

A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet – A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb létszáma – című mellékletének „Létszám összesen” rovat adata szerint.

f) a készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokság intézményi kiadásaihoz 420 000 Ft/fő.

A támogatást a készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet, A készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok létszáma című mellékletének táblázata „Létszám összesen” rovat adata szerint.

A hivatásos önkormányzati tűzoltóság fenntartásához és működtetéséhez a fenti normatívákkal juttatott állami támogatás összege együttesen szolgál a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvényben előírt követelmények teljesítéséhez.

9. számú melléklet az 1998. évi XC. törvényhez

A fegyveres erők költségvetési létszáma

A Magyar Honvédség létszáma (fő):

Megnevezés Létszám
Tiszt 8 420
Tiszthelyettes 9 700
Szerződéses állomány 5 330
Sor- és tanintézeti hallgatói állomány együtt 20 500
Honvédségi közalkalmazott 9 200
Mindösszesen 53 150

A Határőrség létszáma (fő):

Megnevezés Létszám
Tiszt 1 984
Zászlós és tiszthelyettes 7 392
Tanintézeti hallgató 235
Határőrségi közalkalmazott és köztisztviselő együtt 2 565
Mindösszesen 12 176

10. számú melléklet az 1998. évi XC. törvényhez

Fejezeti kezelésű támogatási célprogramok egyes szabályai

1. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport tekintetében bevétel: visszatérítési kötelezettséggel adott támogatások tárgyévi megtérülése.

2. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 2. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) az erdőfenntartási járulék,

b) az erdővédelmi bírság,

c) az újraerdősítési költség,

d) az erdőgazdálkodási bírság.

3. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 3. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) a földvédelmi járulék,

b) a földvédelmi bírság,

c) a talajvédelmi bírság.

4. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 4. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) a tenyésztési hozzájárulás,

b) az állattenyésztési bírság,

c) a lóverseny-totalizatőr forgalma.

5. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 5. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) az államot megillető halászati jog haszonbérbe adása,

b) az állami halászjegy és az állami horgászjegy díja,

c) a halászvizsga és a horgászvizsga díja,

d) halgazdálkodási bírság és a halvédelmi bírság,

e) a halászat céljait elősegítő egyéb önkéntes befizetések,

f) jogszabályban előírt egyéb befizetések,

g) halászatfejlesztési hozzájárulás.

6. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 6. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) a vadászati hatósági eljárásban fizetett díjak (vadászjegyek, vadászati engedélyek, trófeabírálat díja stb.),

b) a vadvédelmi hozzájárulás,

c) a vadgazdálkodási bírság,

d) a vadvédelmi bírság.

7. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 4. alcím, 10. előirányzat-csoport, 1. kiemelt előirányzat tekintetében bevétel: a vételárrész [az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 51. § (6) bekezdés].

8. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím, 40. előirányzat-csoport tekintetében bevétel: építésügyi bírság [az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 50. § (2) bekezdés].

9–13. * 

14. A XVI. Környezetvédelmi Minisztérium fejezet, 8. cím, 6. alcím, tekintetében a bevétel:

a) a környezet- és természetvédelmi bírságok,

b) a környezetvédelmi termékdíjak,

c) nemzetközi segélyek,

d) az önkéntes befizetések és támogatások,

e) a támogatások visszafizetése és ezek kamatai,

f) a megtérített kármentesítési és kárelhárítási költségek és kártérítés.

15. A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 5. alcím, 1. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) a koncessziós díj (a távközlési szolgáltatásokra kötött koncessziós szerződésekből származó – a koncesszióba adással kapcsolatos költségek levonása után fennmaradt – egyszeri koncessziós díj 70%-a, majd az évente fizetendő koncessziós díj 70%-a),

b) a koncessziós szerződés megszegése miatt érvényesített követelések alapján befolyt összegek, továbbá a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény 22. §-a alapján megállapított és megfizetett bírságok teljes összege,

c) a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 104. §-a alapján megállapított és megfizetett pénzbírságok teljes összege,

d) az előirányzat terhére nyújtott visszatérítendő támogatások visszafizetéséből származó összeg.

16. A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 6. alcím, tekintetében bevétel:

a) a külföldi gépjárműadó,

b) a belföldi gépjárműadó,

c) a túlsúlydíj,

d) a nemzetközi segély.

17. A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 7. alcím, tekintetében bevétel:

a) a vízkészletjárulék és annak késedelmes befizetése esetén megállapított késedelmi pótlék, adóbírság és mulasztási bírság,

b) a visszatérítendő támogatásokból származó befizetések, azok kamatai és késedelmi kamatai,

c) a külön jogszabályok rendelkezései alapján a vízjogi engedély nélkül, vagy attól eltérően megvalósított vízi létesítmények, vízimunkák, vagy gyakorolt vízhasználatok miatt a vízügyi hatóság által kiszabott bírság,

d) az a), c) pontokban megjelölt bevételi források körében keletkezett tartozások – azonnali beszedési megbízással is beszedhető – köztartozásnak minősülnek,

e) az egyéb hozzájárulás és támogatás.

18. (1) A vízhasználó és az üzemi fogyasztó a vízügyi célelőirányzat javára vízkészletjárulékot köteles fizetni.

(2) a) vízhasználó az, aki vízjogi engedélyköteles tevékenységet folytat, kivéve, ha a 21. pont alapján mentesül a vízkészletjárulék fizetése alól,

b) az üzemi fogyasztó az, aki ivóvizet szolgáltató közműről a saját gazdasági célú vízhasználatához településenként évi 10 000 m3-nél nagyobb vízmennyiséget használ fel.

(3) A vízhasználónak a vízkészletjárulékot

a) a b)–c) pontokban meghatározott vízhasználatot kivéve 1,50 Ft/m3 alapjárulék,

b) ha a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget – az egyes külön megjelölt időszakra is tekintettel – 10%-nál nagyobb mértékben túllépi, a teljes többletmennyiség után 3,00 Ft/m3 alapjárulék,

c) ha a vízjogi engedélyköteles a tevékenységet engedély nélkül folytatja (a továbbiakban: engedély nélküli vízhasználat), 9,50 Ft/m3 alapjárulék figyelembevételével, a befizetés összegét meghatározó, külön jogszabályban előírt – az igénybe vett vízmennyiség meghatározásának módjától, a vízhasznosítás és a vízkészlet jellegétől, továbbá az adott térség vízkészlet-gazdálkodási helyzetétől függő – szorzószámok alkalmazásával, a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség alapján kell kiszámítani. A vízmennyiség meghatározását az engedély nélküli vízhasználatnál a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.

(4) A vízhasználó a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80%-a után köteles a 18. pont (3) bekezdés a) pontjában meghatározott 1,50 Ft/m3 alapjárulék figyelembevételével – a (3) bekezdésben foglaltak szerint – a vízkészletjárulékot kiszámítani, ha az általa igénybe vett víz mennyisége – a 21. pont (1) bekezdés b), f) és i) pontjaiban meghatározott esetek kivételével – a vízjogi engedélyben megjelölt mennyiség 80%-át nem éri el.

(5) Az üzemi fogyasztónak a vízkészletjárulékot 4,60 Ft/m3 járulék alapján a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után kell kiszámítani.

(6) A járulékfizetésre kötelezett a vízkészletjárulék késedelmes megfizetése esetén a késedelem okától függetlenül a befizetési határidő napjától késedelmi pótlékot köteles kiszámítani és megfizetni.

(7) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.

(8) A járulékfizetésre kötelezett által befizetett összeget – ha az összes tartozásnál kisebb – sorrendben (ezen belül nemenként a legrégebbi tartozástól kezdve) az adóbírságra, a mulasztási bírságra, azt követően a késedelmi pótlékra, végül a vízkészletjárulék tartozásra kell elszámolni.

19. (1) A vízhasználó és az üzemi fogyasztó – a (2) és (3) bekezdésben megállapított kivételekkel – a vízkészletjárulékot a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig köteles befizetni az illetékes vízügyi hatóság vízügyi célelőirányzat számlájára.

(2) A tárgyévet követő első hónap 15. napjáig köteles a vízhasználó a vízkészletjárulékot befizetni

a) ha a vízjogi engedélyben meghatározott éves vízmennyiség napi átlaga (365 nap alapján) nem haladja meg a 25 m3/nap mennyiséget (kisfogyasztó),

b) ha az évnek csak meghatározott időszakában használ vizet (időszakos vízhasználó),

c) ha a 18. pont (3) bekezdésének b) pontja alapján fizet vízkészletjárulékot.

(3) Az engedély nélküli vízhasználat után a vízkészletjárulékot a jogerős hatósági határozat közlését követő hónap 15. napjáig kell kiszámítani és befizetni.

20. (1) A járulékfizetésre kötelezett a fizetési kötelezettségét annak keletkezésétől – vízhasználónál a vízjogi engedély kézhezvételétől, üzemi fogyasztónál a vízfelhasználás megkezdésétől – számított 15 napon belül az illetékes vízügyi hatóságnak – az e célra készített nyomtatványon – bejelenteni köteles (bejelentkezés).

(2) A járulékfizetésre kötelezett köteles a bejelentkezésen túl a vízügyi hatóság részére nyilatkozatot adni

a) a tényleges vízigénybevételről, a fizetési kötelezettség alapadatairól, kiszámításáról, a 19. pont (1)–(3) bekezdéseiben előírt határidőben, valamint a negyedéves befizetési kötelezettség körébe eső vízhasználó az éves adatokról összevontan is, a tárgyévet követő hónap 15. napjáig, az e célra szolgáló adatlapon, a befizetett összegek jogcímeiről pedig teljesítés (átutalási) bizonylatán,

b) az üzemi fogyasztók részére lekötött vízmennyiségekről a tárgyévet követő hónap 15. napjáig az e célra szolgáló adatlapon.

(3) A vízkészletjárulék-fizetés bizonylatait a vízügyi hatóság ellenőrzi. Ha a fizetésre kötelezett a bejelentkezési, a nyilatkozattételi, a nyilvántartási, illetőleg a vízkészletjárulék- és pótlék-befizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol a törvény adóhatóságot említ, azon a vízügyi hatóságot kell érteni. Vízkészletjárulék ügyben I. fokon a területileg illetékes vízügyi igazgatóság jár el.

(4) * 

21. (1) Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie

a) a felszín alatti vízkivételnél a vízjogi engedély szerinti víztartó rétegbe visszasajtolt – a felszín alatti vizeket nem veszélyeztető – vízmennyiség után,

b) a tűzivízellátás, a polgári védelmi készenléti célokat szolgáló vízmennyiség, továbbá az életveszélyt okozó bányászati vízbetörés esetén az életmentés időtartamára kiemelt vízmennyiség után,

c) a vízjogi engedélyenként évi 500 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után,

d) a talajvízdúsításra betáplált vízmennyiséggel azonos vízmennyiség kitermelése után, ha az a talajvízdúsítással igénybe vett vízadó rétegből történik,

e) az ár- és belvíz befogadására kijelölt csatornák, halastavak, tározók védekezési célból történő feltöltésére használt és a főműveken átvezetett, a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiség után,

f) a vízjogi engedély szerinti vízmennyiség azon része után, amely nem vehető igénybe, mert a vízkészlet természeti okokból nem áll rendelkezésre,

g) ha a hatóság a vízkivételt korlátozta,

h) a használt víz ismételt felhasználása vagy átadása után, kivéve a kettősműködésű csatornákból történő vízkivételt,

i) a felszíni vízből történő ökológiai célú vízhasználat vízmennyisége után,

j) ha a vízkészletjárulék tárgyévre vonatkozó összege nem haladja meg az 1000 forintot.

(2) A vízhasználónak az (1) bekezdés b) és f) pontjában megjelölt mentesség megállapítását az ok bekövetkezésétől számított hatvan napon belül az illetékes vízügyi hatóságtól kell kérnie. Hatvan nap után a mentességre hivatkozni nem lehet.

(3) Nem kell az üzemi fogyasztónak vízkészletjárulékot fizetnie, ha a közegészségügyi előírások az igénybe vett vízmennyiség több mint 50%-ára ivóvízminőséget határoznak meg.

22. A XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 10. cím, 7. alcím, tekintetében bevétel:

a) a műemlékvédelmi bírság,

b) a műemlékvédelmi hozzájárulás,

c) az állami tulajdonú műemlék értékesítéséből, hasznosításából származó bevétel,

d) a támogatást igénylő pályázó által fizetett pályázati díj,

e) a célelőirányzatból nyújtott támogatások visszafizetett összege.

11. számú melléklet az 1998. évi XC. törvényhez

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. költségvetési befizetési kötelezettségei és a privatizációval, a vagyonkezeléssel összefüggő ráfordításai

Millió forintban

I. *  Költségvetési befizetési kötelezettségek
a) az állami vagyon privatizációja bevételéből 8 000
b) az állami vagyon utáni részesedés, az adóskonszolidációs követelések értékesítése alapján együttesen 30 000
c) az ÁPV Rt. gázközművek miatti tartalékfeltöltését fedező államkötvények kamatának visszafizetése 5 250
Összesen: 43 250
II. *  Ráfordítások
1. Ráfordítások az 1995. évi XXXIX. tv. 23. §-a alapján 36 600
a) a hozzárendelt vagyon értékesítése, előkészítésének költségei, gazdasági társaságok alapítására, illetve az abban való részesedés szerzésére, az értékesítéssel kapcsolatban felmerülő kiadások, díjak, költségek [23. § (1) a), d) és f) pontok]

10 000
b) vagyonkezeléssel összefüggő ráfordítások [23. § (1) e) pont] 3 000
c) a privatizációval és a vagyonkezeléssel kapcsolatos reorganizációs kifizetések [23. § (1) g) pont]
15 000
d) az ÁPV Rt. működési költségei [23. § (1) h) pont] 4 000
e) a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetések [23. § (1) i) pont]
3 000
f) alacsony kamatozású államadósság törlesztése E-hitelből [23. § (1) i) pont]
1 500
g) a volt szovjet ingatlanok értékesítése kapcsán az önkormányzatokat megillető bevételi hányad [23. § (1) i) pont]
100
2. Az e törvény alapján keletkező ráfordítások 11 000
a) a területfejlesztés központi, regionális és megyei szerkezetátalakítási programjainak támogatása
5 177,7
Ebből a külön jogszabály szerint decentralizált előirányzattal együtt:
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1 500
Nógrád megye 360
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 900
b) nem az ÁPV Rt. portfoliójába tartozó volt szovjet ingatlanok környezetvédelmi kárelhárítása
1 000
c) a gazdálkodók által okozott, a vállalkozókra át nem hárítható környezeti károk és veszélyeztetések elhárításának támogatása
1 500
d) az agrár-reorganizációs program kamatterheinek átvállalása 1 500
e) Piacra jutás támogatása 1822,3
3. Ráfordítások egyéb kötelezettségek alapján 42 500
a) egyéb szerződéses kötelezettségek (pl. DAM) 1 500
b) az ÁPV Rt. és a jogelődök portfóliójába tartozó cégek esetén az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatok finanszírozása

3 000
c) egyéb célú eszközvásárlások (HM, MTV) 16 000
d) a Richter Gedeon Rt. TB alapok tulajdonában lévő részvénycsomagjának kivásárlása zártkörű értékesítés keretében a vásárlást megelőző egy hónap átlagos tőzsdei árfolyamán

22 000
4. Az állam gazdaságpolitikai tevékenységét támogató intézkedések veszteségeire, válsághelyzetek megszüntetésére
3 000
5. A privatizációs tartalék feltöltése készpénzben 0
Összesen: 93 100
Kiadások összesen: 136 350

12. számú melléklet az 1998. évi XC. törvényhez * 

13. számú melléklet az 1998. évi XC. törvényhez

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 1999. ÉVI MÉRLEGE

Millió forintban
BEVÉTELEK 1999. évi
előirányzat
KIADÁSOK 1999. évi
előirányzat
GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK BEFIZETÉSEI GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK TÁMOGATÁSA
Társasági adó (pénzintézetek nélkül) 260 400,0 Egyedi és normatív támogatás 60 000,0
Bányajáradék 16 380,0 Egyéb támogatás 500,0
Vám- és importbefizetések 134 300,0 Együtt: 60 500,0
Játékadó 21 400,0 Közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása 10 594,5
Egyéb befizetések 35 000,0 Agrárgazdaság támogatása
Összesen: 467 480,0 Piacrajutási támogatás 49 800,0
Agrártermelési támogatás 48 345,0
Együtt: 98 145,0
FOGYASZTÁSHOZ KAPCSOLT ADÓK Összesen: 169 239,5
Általános forgalmi adó 985 000,0 FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉS 73 600,0
Fogyasztási és jövedéki adó 460 900,0 FELHALMOZÁSI KIADÁSOK
Összesen: 1 445 900,0 Központi beruházások költségvetési fedezete
LAKOSSÁG BEFIZETÉSEI Kiemelt beruházások, beruházási célprogramok 75 914,9
Személyi jövedelemadó 531 535,7 Egyéb felhalmozási kiadások, lakástámogatás 41 430,8
Adóbefizetések 4 500,0 Együtt: 117 345,7
Illetékbefizetések 42 423,0 Lakástámogatások 60 000,0
Összesen: 578 458,7 Összesen: 177 345,7
GARANCIA ÉS HOZZÁJÁRULÁS A TB-ALAPOK KIADÁSAIHOZ 126 491,0
TB KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL FOLYÓSÍTOTT ELLÁTÁSOK
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK SAJÁT BEVÉTELEI 341 435,9 Családi támogatások 191 800,0
TÁMOGATÁSI CÉLPROGRAMOK SAJÁT BEVÉTELEI 64 887,5 Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások 75 130,0
Összesen: 406 323,4 Különféle jogcímen adott térítések 16 890,0
Összesen: 283 820,0
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK
Költségvetési szervek támogatással fedezett kiadásai 815 202,8
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKTŐL SZÁRMAZÓ Támogatási célprogramok támogatással fedezett kiadásai 154 216,7
BEFIZETÉSEK 12 130,0 Együtt: 969 419,5
HELYI ÖNKORMÁNYZATOK BEFIZETÉSEI 4 000,0 Költségvetési szervek saját bevétellel fedezett kiadásai 341 435,9
ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK BEFIZETÉSEI 9 990,0 Támogatási célprogramok saját bevétellel fedezett kiadásai 64 887,5
ÁLLAMI, KINCSTÁRI VAGYONNAL KAPCSOLATOS Összesen: 1 375 742,9
BEFIZETÉSEK 16 855,0
PÉNZINTÉZETEK TÁRSASÁGI ADÓJA 34 500,0 TÁRSADALMI ÖNSZERVEZŐDÉSEK TÁMOGATÁSA 2 954,0
MAGYAR NEMZETI BANK BEFIZETÉSE 44 000,0 HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSA 440 486,7
EGYÉB BEVÉTELEK 11 450,0 ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK TÁMOGATÁSA 70,0
ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK 97 373,9 NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI KAPCSOLATOK KIADÁSAI 19 795,1
BEVÉTELI FŐÖSSZEG PRIVATIZÁCIÓS BEVÉTELEK NÉLKÜL: 3 128 461,0 ADÓSSÁGSZOLGÁLAT, KAMATTÉRÍTÉS 768 664,2
PRIVATIZÁCIÓS BEVÉTELEK NÉLKÜLI HIÁNY: 382 173,1 EGYÉB KIADÁSOK 6 425,0
PRIVATIZÁCIÓBÓL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK 8 000,0 ÁLTALÁNOS TARTALÉK 19 000,0
CÉLTARTALÉKOK 2 500,0
KORMÁNYZATI RENDKÍVÜLI KIADÁSOK 23 000,0
ÁLLAM ÁLTAL VÁLLALT KEZESSÉG ÉRVÉNYESÍTÉSE 21 500,0
BEVÉTELI FŐÖSSZEG: 3 136 461,0 KIADÁSI FŐÖSSZEG: 3 510 634,1
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS HIÁNYA: 374 173,1
A KÖLTSÉGVETÉS HITELFELVÉTELEI 24 427,1 A KÖLTSÉGVETÉS ADÓSSÁGÁNAK TÖRLESZTÉSEI 834 941,9

14. számú melléklet az 1998. évi XC. törvényhez * 

14/A. számú melléklet az 1998. évi XC. törvényhez * 

15. számú melléklet az 1998. évi XC. törvényhez * 

16. számú melléklet az 1998. évi XC. törvényhez * 

17. számú melléklet az 1998. évi XC. törvényhez *