A jogszabály mai napon ( 2024.03.29. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1999. évi CXII. törvény

a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a katasztrófák vagy súlyos szerencsétlenségek esetén történő kölcsönös segítségnyújtásról szóló Egyezmény kihirdetéséről * 

1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a katasztrófák vagy súlyos szerencsétlenségek esetén történő kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Budapesten, 1996. április 26-án aláírt Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. (Az Egyezmény megerősítéséről szóló okmányok kicserélése 1998. április 17-én megtörtént.)

2. § Az Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

„EGYEZMÉNY
a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a katasztrófák vagy súlyos szerencsétlenségek esetén történő kölcsönös segítségnyújtásról

A Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság (a továbbiakban: Szerződő Államok) meggyőződve a két állam közötti együttműködés szükségességéről, attól a céltól vezérelve, hogy megkönnyítsék a katasztrófák vagy súlyos szerencsétlenségek esetén a kölcsönös segítségnyújtást, a következőkben állapodtak meg:

1. Cikk

Tárgy

(1) Jelen Egyezmény szabályozza katasztrófák vagy súlyos szerencsétlenségek esetén a másik Szerződő Államban, annak kérésére eszközölt az önkéntes segítségnyújtás keretfeltételeit, különös tekintettel a segélycsapatok, segítők és felszerelési tárgyak igénybevételére.

(2) A jelen Egyezmény a hagyományos határmenti segítségnyújtást nem érinti.

2. Cikk

Meghatározások

Az Egyezmény alkalmazásában az alábbi fogalmak a következőket jelentik:

„Bevetési állam” az a Szerződő Állam, amelynek illetékes hatóságai a másik Szerződő Államtól segítségnyújtást kérnek.
„Küldő állam” az a Szerződő Állam, amelynek illetékes hatóságai eleget tesznek a másik segítségkérésének.
„Segélycsapatok” vagy „segítők” a küldő állam által segítségnyújtásra kijelölt személy (személyek).
„Felszerelési tárgyak” a segélycsapatok bevetéséhez szükséges anyagok, speciális eszközök és járművek, valamint saját szükségletükre szolgáló anyagok és a segélycsapatok személyes felszerelései.
„Segélyszállítmányok” a bevetés területén az érintett lakosságnak térítésmentes átadásra szánt javak.

3. Cikk

Illetékességek

(1) A segítségkérés fogadására és teljesítésére illetékes hatóságok:

a) a Magyar Köztársaság részéről

a belügyminiszter

az Osztrák Köztársaság részéről

a szövetségi belügyminiszter;

b) saját hatáskörükben a burgenlandi tartományi kormány és az Ausztriával határos megyei közgyűlés elnökei.

(2) A két Szerződő Államnak az (1) bekezdésben megnevezett hatóságai felhatalmazást kapnak, hogy jelen Egyezmény végrehajtása érdekében egymással közvetlenül kapcsolatba lépjenek.

(3) A Szerződő Államok közlik egymással az (1) bekezdésben megnevezett hatóságok címét és távközlési számait.

(4) A segítséget kérő hatóság a kérést lehetőség szerint a megkeresett Szerződő Állam nyelvén kezdeményezi.

4. Cikk

Segítségnyújtás egyeztetése

A segítségkérés esetén a segítségnyújtás módját és terjedelmét a 3. Cikk (1) bekezdésében megnevezett hatóságok egyeztetik anélkül, hogy a végrehajtást részleteznék.

5. Cikk

Segítségnyújtás módja

(1) A segítségnyújtás történhet segélycsapatok és/vagy segítők (a továbbiakban: segélycsapatok) küldésével, segélyszállítmányokkal vagy más alkalmas módon.

(2) A segélycsapatokat tűzesetek, nukleáris és vegyi vészhelyzetek, valamint egyéb katasztrófák és súlyos balesetek felszámolására, különösképpen egészségügyi segítségnyújtásra, mentésre vagy ideiglenes helyreállításra lehet bevetni. A segélycsapatok rendelkezzenek az ezek elhárításához szükséges kiképzéssel, felszerelési tárgyakkal.

6. Cikk

Határátlépés és tartózkodás

(1) A segélycsapat tagjainak nincs szüksége útlevélre, tartózkodási engedélyre vagy vízumra. Csak a segélycsapat vezetőjétől lehet egy, a jogállást tanúsító igazolványt és névjegyzéket kérni a határátlépés alkalmával.

(2) Rendkívül sürgős esetben a határátkelőhelyeken kívül is át lehet lépni a határt, a különben erre érvényes előírások figyelembevétele nélkül. Ebben az esetben az illetékes határőrizeti és vámszervet első adandó alkalommal értesíteni kell.

(3) Amennyiben ez a szokványos felszereléshez tartozik, úgy a segélycsapatoknak joguk van arra, hogy a bevetési állam területén egyenruhát viseljenek. Lőfegyver, lőszer és robbanóanyag nem vihetők be a bevetési állam területére.

(4) Az (1)-(2) bekezdésben szereplő határátlépési könnyítések azokra a személyekre is érvényesek, akiket katasztrófa vagy súlyos szerencsétlenség esetén evakuálni kell.

7. Cikk

Anyagok határon túlra történő szállítása

(1) A Szerződő Államok megkönnyítik a felszerelési tárgyak és segélyszállítmányok behozatalát és kivitelét. A segélycsapat vezetőjének határátlépéskor a bevetési állam illetékes vámszervei részére egy-egy jegyzéket kell átnyújtania a magukkal vitt felszerelési tárgyakról és a segélyszállítmányokról. Amennyiben a rendkívül sürgős esetben a határátlépés a határátkelőhelyeken kívül történik, a jegyzékeket az első adandó alkalommal az illetékes vámszervnek kell átadni.

(2) A segélycsapatok a katasztrófa elhárításához rendeltetésszerűen szükséges felszerelési tárgyakon kívül csak az ellátásukhoz és a felszerelések működtetéséhez szükséges anyagokat vihetik magukkal.

(3) A felszerelési tárgyakra és a segélyszállítmányokra nem érvényesek a behozatali és kiviteli áruforgalomra vonatkozó tilalmak és korlátozások. Amennyiben felszerelési tárgyak nem kerülnek felhasználásra, azokat vissza kell vinni a küldő államba a vámszervek ellenőrzése mellett. Amennyiben felszerelési tárgyak segélyszállítmányként maradnak vissza, akkor ezek fajtáját, mennyiségét, helyét közölni kell a bevetési állam vámhatóságával. Ebben az esetben a bevetési állam joga érvényes.

(4) A (3) bekezdés alkalmazandó a kábítószert és bódítószert tartalmazó gyógyszereknek a bevetési államba történő bevitelére és a fel nem használt mennyiségnek a küldő államba történő visszavitelére is. Ez az áruforgalom nem minősül be- és kivitelnek a bódítószereket tartalmazó gyógyszerekre vonatkozó nemzetközi megállapodások szerint. Kábítószereket és bódítószereket tartalmazó gyógyszereket csak a sürgős orvosi szükséglet szerinti mértékben vihetnek magukkal és csak szakképzett egészségügyi személyzet alkalmazhatja annak a Szerződő Államnak a törvényes rendelkezései szerint, amely államhoz a segélycsapat tartozik.

(5) A Szerződő Államok viszonosság esetén a segélynyújtáshoz szükséges felszerelési tárgyakat és segélyszállítmányokat a bevetési államban

a) formai eljárás és kaució mellőzésével illetékmentes ideiglenes felhasználásra engedélyezik, és

b) amennyiben azok rendeltetésszerűen felhasználásra kerültek, behozatali vám, illeték és adó alól mentesítik.

8. Cikk

Légi járművekkel történő bevetések

(1) Légi járművek a segítségnyújtás bármely módozatára felhasználhatók.

(2) A bevetési állam megengedi, hogy azok a légi járművek, amelyeket a küldő állam felségterületéről az (1) bekezdés értelmében vetnek be, légterébe berepüljenek. Légi járművek a repülőtereken, valamint azokon a területeken, amelyek rendeltetésszerűen nem repülőterek, és amelyek lehetővé teszik az olyan légi járművek fel- és leszállását, amelyek felépítése és műszaki felszereltsége ezt megengedi, fel- és leszállhatnak.

(3) Légi járművek segítségnyújtásához történő felhasználását haladéktalanul közölni kell a megkereső hatósággal és az illetékes légiforgalmi szolgálattal. A légi jármű típusára, lajstromára, személyzetére, rakományára, indulási időpontjára, várható útvonalára és a leszállási helyére vonatkozó adatokat be kell nyújtani a bevetési állam légiforgalmi irányító szolgálatához.

(4) Értelemszerűen alkalmazni kell:

a) a 6. Cikket a légi járművekre, a személyzetre és a légi járművön utazó segélycsapatokra,

b) a 7. Cikket a légi járművekre, az azon szállított egyéb felszerelési tárgyakra és segélyszállítmányokra.

(5) Amennyiben a (2)-(3) bekezdésből más nem következik, a repülések során a Szerződő Államok mindenkori belső állami légiközlekedési előírásait kell alkalmazni.

(6) A segítségnyújtás során esetlegesen felmerülő repülőtéri és navigációs díjakat a bevetési állam viseli.

9. Cikk

Koordináció és átfogó irányítás

(1) A mentési és segélyintézkedések összehangolása és átfogó irányítása minden esetben a bevetési állam hatóságai feladata.

(2) Megbízásokat a küldő állam segélycsapatai részére kizárólag azok vezetőinek lehet adni.

(3) A bevetési állam hatóságai a küldő állam segélycsapatának védelmet és segítséget nyújtanak.

10. Cikk

A bevetési költségek

(1) A küldő állam a bevetési állammal szemben a segítségnyújtás költségeinek megtérítésére nem tarthat igényt. Ez vonatkozik azokra a költségekre is, amelyek az anyagok felhasználásából, károsodásából vagy eltűnéséből erednek.

(2) A megtörtént segítségnyújtás költségeinek egészben vagy részben történő megtérülése esetén az (1) bekezdés nem alkalmazható. Mindenekelőtt a küldő állam költségeit térítik meg.

(3) A természetes és jogi személyek által nyújtott azon segítség költségeit, amit a küldő állam csupán megkeresésre közvetít, a bevetési állam viseli.

(4) A bevetés tartama alatt a bevetési állam területén a küldő állam segélycsapatait a bevetési állam költségén kell elhelyezni és étkeztetni, a személyes szükségletekre szolgáló javakról és az ezekhez szükséges energiaforrásról gondoskodni, ha a beszállított készleteket felhasználták. Szükség esetén a bevetési állam gondoskodik a segélycsapatok egészségügyi ellátásáról.

11. Cikk

Kártérítés és kártalanítás

(1) Mindkét Szerződő Állam lemond minden, őt a másik Szerződő Állammal vagy annak segélycsapataival szemben megillető kártérítési igényről:

a) olyan vagyoni károk esetén, amelyeket a másik Szerződő Állam segélycsapatai feladatuk teljesítésével összefüggésben okoztak,

b) olyan károk esetében, amelyek a segélycsapat valamely tagjának testi sérüléséből, egészségkárosodásából vagy halálából adódnak, ha azok a feladat teljesítésével összefüggésben keletkeztek.

(2) Ha a küldő állam segélycsapatai feladatok teljesítésével kapcsolatban a bevetési államban harmadik személynek kárt okoznak, akkor a bevetési állam szavatol a kárért azon előírásoknak megfelelően, amelyeket a saját segítő által okozott kár esetén alkalmaznak. A kárt megtérítő bevetési állam a küldő állammal vagy annak segélycsapataival szemben megtérítési igényt nem támaszt.

(3) A Szerződő Államok hatóságai az ilyen káresetekről a rendelkezésükre álló összes információt kicserélik.

12. Cikk

Az evakuáltak támogatása és visszafogadása

(1) Azok a személyek, akik katasztrófa vagy súlyos szerencsétlenség esetén evakuáltként az egyik Szerződő Államból a másikba kerültek, ott a legkorábbi visszatérési lehetőségig a szükséges szociális támogatásban részesülnek. A származási ország megtéríti ezen személyek támogatási és visszaszállítási költségeit, amennyiben ezek nem a másik Szerződő Állam polgárai.

(2) Mindkét Szerződő Állam visszafogadja azokat a személyeket, akik evakuáltként a felségterületéről a másik Szerződő Állam felségterületére kerültek. Amennyiben olyan személyekről van szó, akik nem a visszafogadó Szerződő Állam polgárai, ugyanaz a külföldiekre érvényes jogi státusz vonatkozik rájuk, mint a határátlépés előtt.

13. Cikk

Az együttműködés további formái

(1) A 3. Cikkben megnevezett hatóságok a saját belső joguk rendelkezései értelmében együttműködnek, különösen:

a) a segítségnyújtás végrehajtásánál,

b) katasztrófák vagy súlyos balesetek megelőzésénél és leküzdésénél úgy, hogy minden, a cél érdekében hasznos tudományos-műszaki jellegű információt kicserélnek, és a két Szerződő Állam területén közös megbeszéléseket, kutatási programokat, szakmai tanfolyamokat és segélynyújtási gyakorlatokat terveznek,

c) információkat cserélnek azokról a veszélyekről és károkról, amelyek a másik Szerződő Állam területére hatással lehetnek. A kölcsönös tájékoztatás magában foglalja a mérési adatok közlését is.

(2) Közös gyakorlatokra, amelyek során az egyik Szerződő Állam segélycsapatai a másik felségterületén kerülnek bevetésre, jelen Egyezmény rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

14. Cikk

Távközlési kapcsolatok

A Szerződő Államok illetékes hatóságai együttesen teszik meg a szükséges előzetes intézkedéseket, hogy a távközlési, különösen a rádiókapcsolat a 3. Cikkben megjelölt hatóságok, valamint ezen hatóságok és az általuk kiküldött segélycsapatok, az egyes segélycsapatok, illetve a kiküldött segélycsapatok és a mindenkori bevetési parancsnokság között lehetővé váljon.

15. Cikk

Véleménykülönbségek rendezése

A jelen Egyezmény alkalmazásával kapcsolatos véleménykülönbségeket, ha azok a 3. Cikkben megjelölt hatóságok által közvetlenül nem oldhatók meg, diplomáciai úton kell rendezni.

16. Cikk

Felmondás

Jelen Egyezmény meghatározatlan időre szól és diplomáciai úton, írásban, bármikor felmondható. Az Egyezmény a felmondás beérkezése után hat hónap elteltével veszíti hatályát. Az Egyezményből fakadó kártérítési és kártalanítási igény az Egyezmény megszűnése után is érvényesíthető.

17. Cikk

Egyéb szerződéses szabályozások

Jelen Egyezmény a Szerződő Államok fennálló kétoldalú szerződéses szabályait nem érinti, a többoldalú egyezményeket csak annyiban érinti, amennyiben jelen Egyezmény másként rendelkezik.

18. Cikk

Hatálybalépés

(1) Jelen Egyezményt meg kell erősíteni. A megerősítésről szóló okmányokat Bécsben cserélik ki.

(2) Jelen Egyezmény a megerősítésről szóló okmányok kicserélését követő 3. hónap első napján lép hatályba.

Készült Budapesten, 1996. április 26-án, két eredeti példányban, magyar és német nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

(aláírások)”

3. § (1) E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1998. július 1-jétől kell alkalmazni.

(2) *  A törvény végrehajtásáról a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter gondoskodik.