Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2017.09.25.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.
Megnyitom a Jogtárban Megnyitom az Optijusban

 

156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet

a Szerzői Jogi Szakértő Testület szervezetéről és működéséről

A Kormány a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 112. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A Szakértő Testület feladatai

1. § (1) A Szerzői Jogi Szakértő Testület (a továbbiakban: Szakértő Testület) az Szjt. 101. § (1) és (3) bekezdésében megjelölt ügyekben szakértői véleményt ad bírósági vagy hatósági megkeresés, vagy megbízás alapján.

(2) *  E rendelet alkalmazásában szerzői jogi jogvitás ügy az Szjt.-ben szabályozott szerzői, szomszédos és adatbázis-előállítói jogok érvényesítésével összefüggő bármely jogvita.

(3) E rendelet alkalmazásában a felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésnek számít az Szjt.-ben szabályozott vagyoni jog gyakorlásával kapcsolatos kérdés.

A Szakértő Testület tagjai és tisztségviselői

2. § (1) *  A Szakértő Testület tagjainak kinevezésére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) elnöke tesz javaslatot az igazságügyért felelős miniszternek. A javaslat összeállításához véleményt kér az érintett szakmai és érdek-képviseleti szervezetektől, valamint a közös jogkezelő szervezetektől.

(2) A Szakértő Testület tagjának szerzői jogi szakértelemmel vagy az Szjt.-ben szabályozott alkotói, előadóművészi és egyéb tevékenységi területeken szakismerettel rendelkező személy jelölhető.

(3) A Szakértő Testület létszáma legfeljebb kétszáz fő lehet.

(4) *  A Hivatal elnöke -, ha az a Szakértő Testület működőképességének megőrzéséhez szükséges - az Szjt. 101. §-ának (1) bekezdésében előírt ötéves időtartam lejártát megelőzően is javasolhatja újabb testületi tagok kinevezését. Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit ilyen esetben is alkalmazni kell.

3. § (1) *  A Szakértő Testület elnökét és elnökségét az igazságügyért felelős miniszter - a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben - a Hivatal elnökének javaslatára nevezi ki a Szakértő Testület tagjai közül. Az elnök és az elnökség kinevezése ötéves időtartamra szól.

(2) Az elnökség tizenöt tagból áll; a Szakértő Testület elnöke hivatalból tagja az elnökségnek.

(3) *  A Szakértő Testület titkárát a Hivatal elnöke bízza meg a Szakértő Testület elnökével egyetértésben.

4. § (1) *  A Szakértő Testületet az elnök irányítja és képviseli. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnökség általa kijelölt tagja helyettesíti. Az elnökség tagjai - az elnökségben végzett munkájukkal összefüggésben - nem részesülnek díjazásban. Az elnök díjazásban részesülhet, amelynek összegét az elnökség javaslatára a Hivatal elnöke állapítja meg.

(2) A Szakértő Testületet az elnökön kívül az egyes ügyekben az eljáró tanács elnöke is képviselheti.

(3) Az elnökség figyelemmel kíséri és értékeli a Szakértő Testület működését. Üléseit szükség szerint, de legalább évente egyszer a Szakértő Testület elnöke hívja össze.

(4) *  A titkár feladata a Szakértő Testület ügyvitelének ellátása. Díjazását a Szakértő Testület elnökének javaslatára a Hivatal elnöke állapítja meg.

A Szakértő Testület működése

5. § (1) *  A Szakértő Testület az elnökség által megállapított és a Hivatal elnöke által jóváhagyott ügyrend szerint működik.

(2) *  A Szakértő Testületnek saját bevétele nincs; működésének feltételeiről és az ahhoz szükséges pénzügyi intézkedések megtételéről a Hivatal gondoskodik és köti meg a Szakértő Testület működéséhez szükséges szerződéseket.

(3) *  A Szakértő Testület elnöke - az elnökség jóváhagyásával és a Hivatal elnökével egyetértésben - évente beszámol a Szakértő Testület tevékenységéről az igazságügyért felelős miniszternek. A beszámolót tájékoztatásul a kultúráért felelős miniszternek is meg kell küldeni.

(4) *  A Szakértő Testület tagjainak névsorát, az ügyrendet, az éves beszámolót és - az eljáró tanács elnökének javaslatára, a Hivatal elnökének egyetértésével - a szakértői véleményt a Hivatal hivatalos lapjában kell közzétenni.

(5) *  A Szakértő Testület pecsétje Magyarország címere „Szerzői Jogi Szakértő Testület” körirattal.

A Szakértő Testület eljárása

6. § (1) *  A Szakértő Testület nevében a szakértői véleményt a - (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Szakértő Testület elnöke által az ügy természetének megfelelően kijelölt tagokból álló, három- vagy öttagú szakértői tanács (eljáró tanács) alakítja ki szótöbbséggel. Az ügy előadóját és - a jogi szakvizsgával rendelkező testületi tagok közül - az eljáró tanács elnökét szintén a Szakértő Testület elnöke jelöli ki.

(1a) *  A Szakértő Testület nevében a szakértői véleményt a Szakértő Testület elnöke által, az ügy természetének megfelelően kijelölt szakértő (a továbbiakban egyesszakértő) is kialakíthatja. Egyesszakértő jelölhető ki különösen, ha az ügy megítélése egyszerű, és a kirendelésben vagy megbízásban feltett kérdések megválaszolásához a Szakértő Testület egyetlen tagja teljes körben megfelelő szakértelemmel rendelkezik. Az egyesszakértő eljárására az eljáró tanácsra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az (1) bekezdés kivételével.

(2) Ha a szakértői vélemény kialakításához olyan különleges szakismeretre is szükség van, amellyel a Szakértő Testület tagjai nem rendelkeznek, tanácskozási joggal külső szakértő közreműködése is igénybe vehető.

(3) A Szakértő Testület véleményének kialakításában nem vehet részt olyan személy, akivel szemben a Polgári Perrendtartás 178. §-a (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn. A Szakértő Testület elnöke hivatalból biztosítja, hogy kizárt szakértő ne vegyen részt a szakértői vélemény kialakításában.

7. § (1) A Szakértő Testülethez érkező bírósági vagy hatósági megkereséseket, illetve megbízásokat - a titkár által történő előkészítést követően - a Szakértő Testület elnöke fogadja el és igazolja vissza.

(2) *  Bíróság vagy hatóság megkeresése esetén a szakértői vélemény elkészítéséért alapdíj, és ha az ügyben egynél több tanácsülés tartása szükséges, további ülésenként pótdíj számítható fel. E rendelet melléklete határozza meg az alapdíj és a pótdíj mértékét. A külső szakértő közreműködésének díja megegyezik az eljáró tanács előadó tagjának díjával.

(3) A (2) bekezdés szerint meghatározott díjat a Szakértő Testület elnöke legfeljebb 50%-kal megemelheti, ha azt az ügy bonyolultsága indokolja.

(4) *  A Szakértő Testületnek adott bírósági vagy hatósági megkeresés visszaigazolásában meg kell jelölni a díjnak az eset körülményeinek figyelembevételével meghatározott összegét, amelyet a Szakértő Testület nevében eljáró tanács által elkészített szakértői vélemény megküldése után kell megfizetni.

(5) *  A Szakértő Testületnek adott megbízás visszaigazolásában meg kell jelölni a díjnak az eset körülményeinek figyelembevételével meghatározott összegét, amelynek megfizetését követően a Szakértő Testület nevében az eljáró tanács elkészíti a szakértői véleményt.

(6) *  A díjak számlázásánál az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

8. § (1) *  A Szakértő Testület nevében az eljáró tanács a feltett kérdések és a benyújtott iratok alapján alakítja ki a szakértői véleményt, a tények megállapítására nem végez külön bizonyítást, nem tart helyszíni szemlét és nem idézhető. Szükség esetén azonban további adatok szolgáltatását kérheti a megkereső bíróságtól vagy hatóságtól, illetve a megbízótól.

(2) Az eljáró tanács zárt ülésen alakítja ki a szakértői véleményt. Az ülésről jegyzőkönyv készül, amelyet a jegyzőkönyvvezető és az eljáró tanács elnöke ír alá.

(3) *  Az eljáró tanács elnökének felterjesztésére a Szakértő Testület írásba foglalt szakértői véleményét és a rendelkezésre bocsátott iratokat a Szakértő Testület elnöke megküldi a megkereső bíróságnak vagy hatóságnak, illetve a megbízónak.

(4) *  Az eljáró tanács tagjai független szakértőként járnak el. A szakértői vélemény tartalmát illetően nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat sem a Szakértő Testület elnökétől, elnökségétől, sem más személytől. Ha azonban a Szakértő Testület elnöke megállapítja, hogy az eljáró tanács nem válaszolt a megkereső bíróság vagy más hatóság, illetve a megbízó által feltett bármely olyan kérdésre, amelyre vonatkozóan a szakértői vélemény megadása a Szakértő Testület hatáskörébe tartozik, a szakértői vélemény kiegészítésére kérheti az eljáró tanácsot.

9. § *  (1) *  A szakértői vélemény elkészítéséért az eljáró tanács tagjait, az egyesszakértőt és a 6. § (3) bekezdése szerint igénybe vett külső szakértőt díjazás illeti meg, amelyet a 7. § (2)-(4) bekezdései alapján befolyt díjból a Hivatal fizet ki az eljáró tanács tagjainak, az egyesszakértőnek, illetve a külső szakértőnek.

(2) A befolyt díj felosztásának módját a Szakértő Testület ügyrendjében kell meghatározni.

Záró rendelkezések

10. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba; rendelkezéseit azokra a megkeresésekre és megbízásokra kell alkalmazni, amelyek a hatálybalépést követően érkeznek a Szakértő Testülethez.

(2)-(3) * 

Melléklet a 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelethez * 

1. *  A szakértői vélemény alapdíja:

- egyesszakértő esetén 110 000 Ft;

- háromtagú tanács esetén 180 000 Ft;

- öttagú tanács esetén 285 000 Ft.

2. A további ülések pótdíja:

- háromtagú tanács esetén 105 000 Ft;

- öttagú tanács esetén 160 000 Ft.