Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2017.11.21.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.
Megnyitom a Jogtárban Megnyitom az Optijusban

 

2000. évi CI. törvény

a pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény kihirdetéséről * 

1. § Az Országgyűlés a pénzmosásról, a bűncselekményekből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. (Az Egyezmény megerősítéséről szóló okirat letétbe helyezésére 2000. március 2-án került sor.)

2. § Az Egyezmény hiteles magyar nyelvű fordítása a következő:

„A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

PREAMBULUM

Az Európa Tanács tagállamai és más aláíró Államok,

figyelembe véve, hogy az Európa Tanács célja, hogy tagjai között szorosabb egységet valósítson meg,

abban a meggyőződésben, hogy a társadalom védelme érdekében közös büntető politika folytatása szükséges,

figyelembe véve, hogy a növekvő nemzetközi problémává váló súlyos bűncselekmények elleni harc modern és hatásos módszerek alkalmazását igényli nemzetközi szinten,

abban a hitben, hogy ezen módszerek egyike a bűnözők megfosztása a bűnözésből származó jövedelemtől,

figyelembe véve, hogy e cél elérése érdekében a nemzetközi együttműködés jól működő rendszerének kialakítása is szükséges,

megegyeztek az alábbiakban:

I. Fejezet

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. Cikk

Értelmező rendelkezések

Ezen Egyezmény alkalmazása során

a) „jövedelem” a bűncselekményekből származó bármilyen vagyoni előny, amely az e cikk b) pontjában megjelölt bármilyen dolog formájában megjelenhet;

b) „dolog” bármilyen dolog lehet, legyen az megfogható vagy megfoghatatlan, ingó vagy ingatlan, illetve olyan jogi irat vagy okmány, amely az ilyen dolgokra vonatkozó jogosultságot, vagy ahhoz fűződő érdeket igazol;

c) „eszközök” azok a dolgok, amelyeket bármely módon, részben vagy egészben bűncselekmény vagy bűncselekmények elkövetésére használnak vagy kívánnak használni;

d) „elkobzás” az a büntetés vagy intézkedés, amelynek alkalmazását a bíróság bűncselekménnyel vagy bűncselekményekkel kapcsolatos eljárást követően rendeli el, és amely a dologtól való végleges megfosztást eredményezi;

e) az „alapbűncselekmény” az a bűncselekmény, amelynek az eredményeként keletkezett jövedelem a jelen Egyezmény 6. Cikkében meghatározott bűncselekmény tárgyává válhat.

II. Fejezet

NEMZETI SZINTEN TEENDŐ INTÉZKEDÉSEK

2. Cikk

Az elkobzásra vonatkozó intézkedések

1. A Felek megteszik a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy biztosítsák az eszközök és a jövedelem vagy a jövedelemmel azonos értékű dolgok elkobzásának lehetőségét.

2. A Felek az aláíráskor, illetve a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor az Európa Tanács főtitkárához intézett nyilatkozatban kijelentik, hogy e cikk 1. bekezdését csak a nyilatkozatban megjelölt bűncselekmények vagy bűncselekmény-fajták vonatkozásában alkalmazzák.

3. Cikk

Nyomozati és ideiglenes intézkedések

A Felek megteszik a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy lehetővé tegyék a 2. Cikk 1. bekezdése szerinti elkobzás alá eső dolgok azonosítását és nyomon követését, illetve megakadályozzák az ilyen dolgokkal való kereskedést, azok átruházását vagy azokkal való rendelkezést.

4. Cikk

Különleges nyomozati jogkörök és eljárások

1. A Felek megteszik a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy lehetővé tegyék a bíróság vagy más illetékes hatóság számára banki, pénzügyi vagy kereskedelmi nyilvántartások rendelkezésre bocsátásának vagy lefoglalásának elrendelését a 2. és 3. Cikkekben hivatkozott cselekmények végrehajtása érdekében. A Felek a jelen cikk rendelkezései szerinti intézkedést a banktitokra hivatkozva nem tagadhatják meg.

2. A Felek megfontolják olyan szükséges jogalkotási és egyéb intézkedések megtételét, amelyek lehetővé teszik a jövedelem azonosítását, nyomon követését, az arra vonatkozó bizonyítékok gyűjtését megkönnyítő különleges nyomozati technikák használatát. Ilyen technikák lehetnek a bejelentési kötelezettséget elrendelő határozatok, a megfigyelés, a telekommunikációs üzenetek elfogása, hozzáférés számítógépes rendszerekhez és meghatározott iratok bemutatására kötelező határozatok.

5. Cikk

Jogorvoslatok

A Felek megteszik a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket az iránt, hogy hatékony jogorvoslati eszközöket biztosítsanak a 2. és 3. Cikk szerinti intézkedések által érintett érdekelt Felek számára jogaik védelme érdekében.

6. Cikk

A pénzmosással kapcsolatos bűncselekmények

1. A Felek megteszik a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy a belső joguk szándékos elkövetés esetén bűncselekménynek minősítse:

a) a dolgok átalakítását vagy átruházását, annak ismeretében, hogy e dolgok jövedelemnek minősülnek, azzal a céllal, hogy a dolgok jogellenes eredetét eltitkolják vagy leplezzék, vagy az alapbűncselekmény elkövetésében részt vevő személyt segítsék a tettéhez fűződő jogkövetkezmények elkerülésében;

b) dolgok valódi természetének, forrásának, helyének, azzal rendelkezésnek, mozgásának, az azon fennálló jogoknak, vagy tulajdonának eltitkolását vagy leplezését, annak ismeretében, hogy a dolgok jövedelemnek minősülnek,

és alkotmányos alapelveiknek, illetve jogrendszerük alapjaitól függően:

c) dolgok megszerzését, birtoklását és használatát, tudva a dolgokhoz jutás időpontjában, hogy az jövedelemnek minősül;

d) az e cikk értelmében megállapított bűncselekmények elkövetésében való részvételt, az elkövetésre való társulást, szövetkezést, kísérletet, segítségnyújtást, az elkövetésre való felbujtást, az elkövetés megkönnyítését, illetve az ahhoz való tanácsadást.

2. E cikk 1. bekezdésének végrehajtása vagy alkalmazása során:

a) nem bír jelentőséggel az, hogy az alapbűncselekmény a Fél büntető joghatósága alá tartozott-e;

b) rendelkezni lehet úgy, hogy a fenti bekezdésben meghatározott bűncselekmények az alapbűncselekmény elkövetőire nem vonatkoznak;

c) a fenti bekezdésben meghatározott bűncselekmények elemeként meghatározott tudomásra, szándékra, vagy célzatra objektív, ténybeli körülményekből lehet következtetni.

3. A Felek megtehetik a szükséges intézkedéseket aziránt, hogy a jelen cikk 1. bekezdésében hivatkozott cselekmények valamelyikét vagy mindegyikét a belső jogban bűncselekménynek minősítsék, a következő esetek bármelyikében vagy mindegyikében, ha az elkövető:

a) feltételezhette volna, hogy a dolog jövedelem;

b) haszonszerzés céljából cselekedett;

c) további bűnöző tevékenység folytatásának elősegítése érdekében cselekedett.

4. A Felek aláíráskor, illetve a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor az Európa Tanács főtitkárához intézett nyilatkozatukban kinyilváníthatják, hogy a jelen cikk 1. bekezdése csak a nyilatkozatban meghatározott alapbűncselekmények vagy alapbűncselekmény-típusok vonatkozásában alkalmazható.

III. Fejezet

NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS

1. Rész

A NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS ALAPELVEI

7. Cikk
Általános alapelvek és a nemzetközi együttműködésre irányuló intézkedések

1. A Felek a lehető legnagyobb mértékben együttműködnek az eszközök és jövedelmek elkobzására irányuló nyomozások és eljárások során.

2. A Felek megteszik a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy az e fejezetben meghatározott feltételek szerint teljesíteni tudják az alábbiakra irányuló kérelmeket:

a) jövedelemnek vagy eszköznek minősülő meghatározott vagyontárgy elkobzása, továbbá a jövedelemmel azonos értékű pénzösszeg megfizetéséből álló elkobzás;

b) a fenti a) pontban megjelölt bármelyik fajta elkobzást célzó nyomozati segítségnyújtás és átmeneti intézkedések.

2. Rész

NYOMOZATI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

8. Cikk
Segítségnyújtási kötelezettség

A Felek kérelemre a lehető legnagyobb mértékben segítik egymást az eszközök, jövedelmek és más, elkobzás alá eső dolgok azonosításában és nyomon követésében. A segítségnyújtás kiterjed a fent említett dolgok létezésére, helyére vagy mozgására, természetére, jogállására vagy értékére vonatkozó bizonyítékok beszerzését és biztosítását célzó valamennyi intézkedésre.

9. Cikk
A segítségnyújtás megvalósítása

A 8. Cikk szerinti segítségnyújtást a megkeresett Fél belső joga által megengedett módon, annak megfelelően kell megvalósítani, - amennyiben az a belső joggal nem összeegyeztethetetlen - a kérelemben meghatározott eljárás szerint.

10. Cikk
Önkéntes tájékoztatás

Anélkül, hogy saját nyomozási vagy eljárási érdekeiket sértené, a Felek előzetes kérelem hiányában is adhatnak tájékoztatást az eszközökről és jövedelmekről a többi Szerződő Félnek, ha megítélésük szerint ezen információk feltárása segítheti a címzett Felet nyomozás vagy eljárás megindításában vagy lefolytatásában vagy az e fejezet szerinti kérelem előterjesztéséhez vezethet.

3. Rész

IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK

11. Cikk
Ideiglenes intézkedés foganatosítására irányuló kötelezettség

1. Büntető- vagy elkobzásra irányuló eljárást megindító Szerződő Fél megkeresésére a Felek megteszik a szükséges ideiglenes intézkedéseket, például zár alá vételt vagy lefoglalást avégett, hogy megakadályozzák a dolgokkal való kereskedést, azok átruházását, vagy az azokkal való rendelkezést, ha e dolgok utóbb elkobzási kérelem tárgyai lehetnek, vagy ilyen kérelem kielégítésére szolgálhatnak.

2. Az a Szerződő Fél, amely a 13. Cikk szerinti elkobzásra irányuló megkeresést kap, kérelemre megteszi a jelen cikk 1. bekezdésében említett intézkedéseket bármely dolog vonatkozásában, amely a megkeresés tárgyát képezi, vagy a megkeresés kielégítésére szolgálhat.

12. Cikk
Ideiglenes intézkedések foganatosítása

1. A 11. Cikkben említett ideiglenes intézkedéseket a megkeresett Fél belső joga által megengedett módon, annak megfelelően kell végrehajtani, - amennyiben az a belső joggal nem összeegyeztethetetlen - a kérelemben meghatározott eljárás szerint.

2. Az e cikk szerint foganatosított ideiglenes intézkedések feloldása előtt, amennyiben lehetséges, a megkeresett Fél lehetőséget ad a megkereső Félnek arra, hogy előterjessze az intézkedés folytatása mellett szóló érveit.

4. Rész

ELKOBZÁS

13. Cikk
Elkobzási kötelezettség

1. Az a Fél, amely más Szerződő Féltől a területén lévő eszközök vagy jövedelmek elkobzására irányuló megkeresést kapott:

a) végrehajtja az ezen eszközök vagy jövedelmek elkobzását kimondó, a megkereső Fél bírósága által hozott határozatot; vagy

b) a megkeresést továbbítja az illetékes hatóságaihoz elkobzást kimondó határozat kibocsátása végett, és ha a határozatot meghozták, azt végrehajtja.

2. A jelen cikk 1. bekezdés b) pontjának alkalmazása végett a Feleknek, amikor szükséges, saját joguk alapján az elkobzási eljárás megindítására van jogosultságuk.

3. Jelen cikk 1. bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni arra az elkobzásra is, amely a jövedelemmel azonos értékű pénzösszeg megfizetésének követeléséből áll, ha a dolog, amelyre az elkobzás végrehajtható, a megkeresett Fél területén található. Ilyen esetekben, az 1. bekezdés szerinti elkobzás végrehajtása során, ha a fizetésre nem kerül sor, a megkeresett Fél a követelést bármely, a célnak megfelelő dologgal elégíti ki.

4. Ha az elkobzási kérelem meghatározott vagyontárgyra irányul, a Felek megállapodhatnak abban, hogy a megkeresett Fél úgy is végrehajthatja az elkobzást, hogy a dologgal azonos értékű pénzösszeg megfizetésére kötelez.

14. Cikk
Az elkobzás foganatosítása

1. A 13. Cikk szerinti, az elkobzás elrendelésére és végrehajtására irányuló eljárásban a megkeresett Fél joga irányadó.

2. A megkeresett Fél kötve van azokhoz a ténymegállapításokhoz, amelyeket a megkereső Fél államában hozott határozat vagy bírósági ítélet tartalmaz, vagy amelyeken egyébként a határozat vagy bírósági ítélet alapul.

3. A Felek aláíráskor, illetve a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor az Európa Tanács főtitkárához intézett nyilatkozatukban kinyilvánítják, hogy a jelen cikk 2. bekezdését csak alkotmányos elveikkel és jogrendszerük alapjaival összhangban alkalmazzák.

4. Ha az elkobzás pénzösszeg megfizetésére kötelezésben valósul meg, a megkeresett Fél illetékes hatósága az összeget saját fizetőeszközére váltja át, az elkobzás végrehajtását elrendelő határozat meghozatala idején érvényes átváltási árfolyam szerint.

5. A 13. Cikk 1. bekezdés a) pontja esetén egyedül a megkereső Fél jogosult az elkobzási végzés felülvizsgálatára irányuló kérelem elbírálására.

15. Cikk
Elkobzott dolgok

A megkeresett Fél által elkobzott dolgokkal ez a Fél rendelkezik belső jogszabályai szerint, kivéve, ha az érintett Felek ettől eltérően állapodtak meg.

16. Cikk
Végrehajtási jog és az elkobzás összegének felső határa

1. A 13. Cikk szerinti elkobzási megkeresés nem érinti a megkereső Fél jogát arra, hogy az elkobzási végzést maga hajtsa végre.

2. Az Egyezmény nem értelmezhető úgy, hogy az elkobzás összértéke meghaladhatja az elkobzási végzésben meghatározott pénzösszeget. Ha valamelyik Fél véleménye szerint ez bekövetkezhet, az érintett Felek tárgyalásokat kezdenek ennek elkerülése érdekében.

17. Cikk
Elzárás nem teljesítés esetén

A megkeresett Fél a 13. Cikk szerinti megkeresés eredményeként nem teljesítés esetén nem rendelhet el elzárást vagy más, személyes szabadságot korlátozó intézkedést, ha ezt a megkereső Fél kikötötte megkeresésében.

5. Rész

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS MEGTAGADÁSA ÉS ELHALASZTÁSA

18. Cikk
Megtagadási okok

1. A jelen fejezet szerinti együttműködés megtagadható, ha:

a) a kért cselekmény a megkeresett Fél jogrendszerének alapelveivel ellentétes lenne; vagy

b) a megkeresés teljesítése sértené a megkeresett Fél szuverenitását, biztonságát, közrendjét vagy más lényeges érdekét; vagy

c) a megkeresett Fél megítélése szerint a megkeresésben hivatkozott ügy jelentősége a kért cselekmény teljesítését nem indokolja; vagy

d) ha a megkeresésben hivatkozott bűncselekmény politikai vagy pénzügyi bűncselekmény; vagy

e) a megkeresett Fél megítélése szerint a kért cselekmény teljesítése a kétszeres eljárás tilalmának elvébe ütközne; vagy

f) a megkeresésben hivatkozott bűncselekmény, amennyiben a megkeresett Fél területén követnék el, ezen Fél joga szerint nem lenne bűncselekmény. Ugyanakkor ezen megtagadási okra a 2. rész szerinti együttműködés esetén csak akkor lehet hivatkozni, ha a kért segítség kényszercselekményre is vonatkozik.

2. A 2. rész szerinti együttműködés, amennyiben a kért segítség kényszercselekményre is vonatkozik, továbbá az e fejezet 3. része szerinti együttműködés akkor is megtagadható, ha a kért intézkedésekre a megkeresett Fél belső joga szerint hasonló hazai ügyben nyomozási vagy eljárási célból nem kerülhet sor.

3. Amennyiben a megkeresett Fél joga megkívánja, a 2. rész szerinti együttműködés, amennyiben a kért segítség kényszercselekményre is vonatkozik, továbbá a jelen fejezet 3. része szerinti együttműködés akkor is megtagadható, ha a kért intézkedések vagy más, hasonló intézkedések nem lennének megengedhetők a megkereső Fél joga szerint, vagy, ami a megkereső Fél illetékes hatóságait illeti, a megkeresést sem bíró, sem más, büntetőügyekben eljáró egyéb igazságügyi hatóság, beleértve az ügyészt, nem engedélyezte.

4. A jelen fejezet 4. része szerinti együttműködés akkor is megtagadható, ha

a) a megkeresett Fél joga szerint a megkeresésben hivatkozott bűncselekmény vonatkozásában elkobzásra nem kerülhet sor; vagy

b) - a 13. Cikk 3. bekezdésében megjelölt kötelezettség érintetlenül hagyása mellett - ellentétben állna a megkeresett Fél belső jogi elveivel, ami az elkobzás határait illeti, tekintettel a bűncselekmény és

(i) a jövedelmének minősíthető gazdasági előny, vagy

(ii) az eszközének minősíthető dolog kapcsolatára; vagy

c) a megkeresett Fél joga szerint az elkobzás elévülés miatt már nem rendelhető el vagy nem végrehajtható; vagy

d) a megkeresés nem utal egy korábbi határozatra, bírósági ítéletre vagy ilyen határozatban található megállapításra, miszerint egy vagy több bűncselekményt követtek el, amely alapján elkobzást rendeltek el vagy kérnek; vagy

e) az elkobzás a megkereső Fél államában nem végrehajtható vagy rendes jogorvoslati eszközökkel még megtámadható; vagy

f) a megkeresés olyan elkobzási végzésre utal, amely azon személy távollétében hozott határozat eredménye, aki ellen a végzést kibocsátották, és a megkeresett Fél megítélése szerint a megkereső Fél államában lefolytatott határozatot megelőző eljárás során nem biztosították a büntetőügyben megvádolt személyt megillető védelemhez való jog minimumát.

5. A jelen cikk 4. bekezdés f) pontjának alkalmazása során nem tekinthető a határozat az érintett személy távollétében meghozottnak, ha

a) megerősítésére vagy kihirdetésére az érintett személy ellentmondását követően került sor; vagy

b) azt fellebbezési eljárás során hozták meg feltéve, hogy a fellebbezést az érintett személy nyújtotta be.

6. A jelen cikk 4. bekezdés f) pontjának alkalmazása során, annak megítélésekor, hogy a védelemhez való jog minimumát biztosították-e, a megkeresett Fél figyelembe veszi, ha az érintett személy szándékosan kerülte az együttműködést az igazságszolgáltatással, továbbá azt a tényt, hogy a távollétében hozott határozat ellen jogorvoslattal élhetett volna, de nem élt ezzel a lehetőséggel. Ugyanez a helyzet akkor, ha az érintett személyt szabályszerűen megidézték, de nem élt a megjelenés lehetőségével és nem is kért halasztást.

7. A Felek a jelen fejezet szerinti együttműködést banktitokra hivatkozva nem tagadhatják meg. A Felek belső joguk értelmében megkívánhatják, hogy az együttműködésre irányuló megkeresést, ha az banktitok feloldását is maga után vonná, akár bíró, akár más, bűncselekményekkel kapcsolatban eljárni jogosult igazságügyi hatóság, beleértve az ügyészt, engedélyezze.

8. A jelen cikk 1. bekezdésének a) pontjában foglalt megtagadási októl függetlenül:

a) az a tény, hogy a megkereső Fél hatóságai által nyomozási vagy elkobzási végzés hatálya alá vont személy jogi személy, a megkeresett Fél által nem nyilvánítható a jelen fejezet szerinti együttműködés akadályának;

b) az a tény, hogy a természetes személy, aki ellen jövedelem elkobzásáról szóló végzést bocsátottak ki, utóbb meghalt, illetve az a tény, hogy a jogi személy, amely ellen a jövedelem elkobzásáról szóló végzést bocsátottak ki, utóbb megszűnt, nem nyilvánítható a 13. Cikk 1. bekezdés a) pontja szerinti segítségnyújtás akadályának.

19. Cikk
Halasztás

A megkeresett Fél a megkeresés teljesítését elhalaszthatja, ha az a hatóságai által folytatott nyomozást vagy eljárást hátrányosan érintené.

20. Cikk
A megkeresés részleges vagy feltételes teljesítése

Az e fejezet szerinti együttműködés megtagadása vagy elhalasztása előtt a megkeresett Fél, miután - amennyiben az helyénvaló - tárgyalt a megkereső Féllel, megfontolja, hogy a megkeresés részlegesen vagy az általa szükségesnek tartott feltételekkel teljesíthető-e.

6. Rész

KÉZBESÍTÉS ÉS HARMADIK SZEMÉLYEK JOGAINAK VÉDELME

21. Cikk
Okiratok kézbesítése

1. A Felek a legnagyobb mértékben kölcsönösen segítik egymást a bírósági okiratoknak az átmeneti intézkedésekkel és elkobzással érintett személyek részére történő kézbesítésben.

2. Jelen cikk nem kívánja gátolni:

a) a bírósági okiratok közvetlen, postai úton történő megküldésének lehetőségét külföldön lévő személyek részére,

b) annak lehetőségét, hogy a kibocsátás helye szerinti Fél bírósági tisztségviselői, alkalmazottai vagy más illetékes hatóságai közvetlenül e Fél konzuli hatóságain keresztül, vagy a rendeltetési hely szerinti Fél bírósági tisztségviselői, alkalmazottai vagy más illetékes hatóságai útján kézbesítsék a bírósági okiratokat,

kivéve, ha a rendeltetési hely szerinti Fél ezzel ellentétes nyilatkozatot tesz az Európa Tanács főtitkárához intézve aláíráskor, illetve a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor.

3. A bírósági okiratoknak a külföldön lévő, a küldő Fél államában hozott átmeneti intézkedésekkel vagy elkobzási végzésekkel érintett személyek részére történő kézbesítése során e Fél megjelöli, hogy joga milyen jogorvoslati lehetőséget biztosít e személyek számára.

22. Cikk
A külföldi határozatok elismerése

1. A 3. és 4. rész szerinti együttműködésre irányuló megkeresések intézése során a megkeresett Fél elismeri a megkereső Fél államában harmadik személyek jogairól hozott bírósági határozatokat.

2. Az elismerés megtagadható, ha

a) a harmadik személyeknek nem volt megfelelő lehetőségük jogaik érvényesítésére; vagy

b) a határozat összeegyeztethetetlen a megkeresett Fél államában ugyanabban az ügyben már meghozott határozattal; vagy

c) az összeegyeztethetetlen a megkeresett Fél közrendjével; vagy

d) a határozat meghozatala a megkeresett Fél jogának kizárólagos joghatóságáról szóló rendelkezéseibe ütközik.

7. Rész

ELJÁRÁSI ÉS EGYÉB ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

23. Cikk
Központi hatóság

1. A Felek megjelölik központi hatóságukat vagy, amennyiben szükséges, hatóságaikat, amelyek feladata az e fejezet szerinti megkeresések megküldése, megválaszolása, e megkeresések teljesítése vagy illetékes hatóságoknak teljesítésre való továbbítása.

2. A Felek aláíráskor, illetve a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor közlik az Európa Tanács Főtitkárával a jelen cikk 1. bekezdése alapján kijelölt hatóságaik nevét és címét.

24. Cikk
Közvetlen érintkezés

1. A központi hatóságok közvetlenül érintkeznek egymással.

2. Sürgős esetben a megkereső Fél igazságügyi hatóságai, beleértve az ügyészt, közvetlenül küldhetik el megkereséseiket vagy közléseiket a megkeresett Fél hasonló hatóságaihoz. Ilyen esetben ezzel egyidejűleg a megkereső Fél központi hatósága másolatot küld a megkeresett Fél központi hatóságának.

3. A jelen cikk 1. és 2. bekezdése szerinti megkeresés vagy közlés küldhető a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrségi Szervezeten (INTERPOL) keresztül.

4. A jelen cikk 2. bekezdése szerint előterjesztett megkeresés esetén, ha a hatóság nem jogosult a megkeresés alapján intézkedni, azt az illetékes nemzeti hatósághoz továbbítja és erről a megkereső Felet közvetlenül értesíti.

5. Amennyiben a jelen fejezet 2. része szerinti megkeresések vagy közlések kényszercselekményre nem terjednek ki, azokat a megkereső Fél illetékes hatóságai közvetlenül továbbíthatják a megkeresett Fél illetékes hatóságaihoz.

25. Cikk
A megkeresés alakiságai és a nyelvhasználat

1. Az e fejezet szerinti minden megkeresést írásba kell foglalni. A telekommunikáció korszerű eszközei, mint a telefax, használhatók.

2. A jelen cikk 3. bekezdésébe foglalt rendelkezések figyelembevételén túl, a megkeresések vagy a mellékelt iratok fordítása nem követelhető.

3. A Felek aláíráskor, illetve a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor az Európa Tanács főtitkárához intézett nyilatkozatukban közölhetik, hogy fenntartják a jogot, hogy a hozzájuk érkező megkeresésekhez, illetve a megkeresések alátámasztására szolgáló iratokhoz saját nyelvükre, vagy az Európa Tanács egyik hivatalos nyelvére vagy ezen nyelvek általuk megjelölt egyikére való fordítást követeljenek meg. Ugyanezen alkalommal kinyilváníthatják készségüket arra, hogy az általuk meghatározott bármilyen nyelvre történő fordítást elfogadjanak. A többi Fél a viszonosság szabályát alkalmazhatja.

26. Cikk
Hitelesítés

A jelen fejezet alkalmazása során továbbított okiratok mentesek mindenfajta hitelesítési formaságtól.

27. Cikk
A megkeresés tartalma

1. A jelen fejezet szerinti együttműködésre irányuló megkeresésben meg kell jelölni:

a) a megkeresést előterjesztő szervet és a nyomozást vagy eljárást folytató szervet;

b) a megkeresés tárgyát és indokát;

c) az ügyeket, amelyekre a nyomozás vagy az eljárás vonatkozik, beleértve a lényeges tényeket (mint az elkövetés ideje, helye és körülményei), kivéve a kézbesítésre irányuló megkeresés esetén;

d) amennyiben az együttműködés kényszercselekményre is kiterjed,

(i) a törvényi rendelkezések szövegét vagy, ahol az nem lehetséges, az alkalmazandó jogról szóló nyilatkozatot, és

(ii) utalást arra, hogy a kért intézkedésnek vagy hasonló hatással járó más intézkedésnek a megkereső Fél joga szerint, annak területén helye van;

e) ahol szükséges és amennyiben lehetséges:

(i) részleteket az érintett személyről vagy személyekről, beleértve a nevet, születési időt és helyet, állampolgárságot és tartózkodási helyet, továbbá jogi személy esetén székhelyet, és

(ii) a dolgot, amelynek vonatkozásában az együttműködést kérik, annak helyét, az érintett személlyel vagy személyekkel való kapcsolatát, a bűncselekménnyel való bármilyen kapcsolatát, továbbá bármilyen rendelkezésre álló információt arról, hogy más személyeknek milyen érdekük fűződik a dologhoz; és

f) bármilyen különleges eljárást, amelynek követését a megkereső Fél kéri.

2. Ha a 3. rész szerinti átmeneti intézkedésre irányuló megkeresés olyan dolog lefoglalására vonatkozik, amelyen a pénzösszeg megfizetésének követeléséből álló elkobzási végzés végrehajtható, meg kell jelölni azt a maximális összeget is, ameddig a dologból megtérítést követelnek.

3. Az 1. bekezdésben említetteken túl, a 4. rész szerinti megkeresésnek tartalmaznia kell

a) a 13. Cikk 1. bekezdés a) pontja esetén:

(i) a megkereső Fél bírósága által hozott elkobzási határozat hiteles másolatát és a határozat alapjául szolgáló tényekről tett nyilatkozatot, ha ezekre a határozat maga nem tér ki,

(ii) a megkereső Fél illetékes hatóságának igazolását arról, hogy az elkobzási határozat végrehajtható és ellene rendes jogorvoslatnak nincs helye,

(iii) tájékoztatást arról, hogy milyen mértékben kérik a határozat végrehajtását,

(iv) tájékoztatást arról, hogy szükség van-e átmeneti intézkedések megtételére;

b) a 13. Cikk 1. bekezdés b) pontja esetén azon tényekről szóló nyilatkozatot, amelyet a megkereső Fél elegendőnek tart ahhoz, hogy a megkeresett Fél belső joga alapján a határozatot meghozza;

c) amikor harmadik személyeknek lehetőségük nyílt jogaik bejelentésére, az ezt bizonyító okiratokat.

28. Cikk
Hiányos megkeresések

1. Ha a megkeresés nem felel meg a jelen fejezet rendelkezéseinek vagy a rendelkezésre bocsátott adatok nem elegendők ahhoz, hogy a megkeresett Fél eljárjon a megkeresés alapján, e Fél a megkereső Féltől kérheti a megkeresés módosítását vagy további adatokkal való kiegészítését.

2. A megkeresett Fél e módosítások vagy adatok megérkezésére határidőt szabhat.

3. Ameddig a jelen fejezet 4. része szerinti megkeresés vonatkozásában kért módosítások vagy adatok nem érkeznek meg, a megkeresett Fél a jelen fejezet 2. vagy 3. részében hivatkozott intézkedések bármelyikét megteheti.

29. Cikk
Több megkeresés

1. Ha a megkeresett Fél ugyanazon személyre vagy dologra vonatkozó több megkeresést kap a jelen fejezet 3. vagy 4. része alapján, a több megkeresés nem akadályozza meg a Felet abban, hogy eljárjon a megkeresések alapján és akár ideiglenes intézkedéseket is tegyen.

2. A jelen fejezet 4. része szerint több megkeresés esetén a megkeresett Félnek meg kell fontolnia, hogy tárgyaljon a megkereső Felekkel.

30. Cikk
Indokolási kötelezettség

A megkeresett Fél indokolni köteles a jelen fejezet szerinti együttműködést megtagadó, elhalasztó vagy azt feltételekhez kötő határozatát.

31. Cikk
Tájékoztatás

1. A megkeresett Fél köteles megfelelően tájékoztatni a megkereső Felet:

a) a jelen fejezet szerinti megkeresés alapján elrendelt cselekményekről;

b) a megkeresés alapján végrehajtott cselekmények végeredményéről;

c) a jelen fejezet szerinti együttműködést részben vagy egészben megtagadó, elhalasztó vagy feltételekhez kötő határozatról;

d) azokról a körülményekről, amelyek a kért cselekmény végrehajtását lehetetlenné teszik, vagy jelentősen elhalaszthatják; és

e) ha a jelen fejezet 2. vagy 3. része szerinti megkeresés alapján ideiglenes intézkedésre került sor, azokról a belső jogszabályokról, amelyek az ideiglenes intézkedés automatikus feloldásához vezetnének.

2. A megkereső Fél köteles megfelelően tájékoztatni a megkeresett Felet:

a) bármilyen felülvizsgálatról, határozatról vagy más tényről, amelynek következtében az elkobzási határozat részben vagy egészben elveszíti végrehajthatóságát; és

b) minden olyan ténybeli vagy jogi fejleményről, amelynek következtében a jelen fejezet szerinti valamilyen cselekmény immár nem indokolt.

3. Ha egy Szerződő Fél ugyanazon elkobzási határozat alapján az elkobzást több Szerződő Féltől kéri, köteles a megkeresésről az összes, a határozat végrehajtásával érintett Szerződő Felet értesíteni.

32. Cikk
A felhasználás korlátozása

1. A megkeresett Fél a megkeresés teljesítését attól teheti függővé, hogy a beszerzett információkat vagy bizonyítékokat a megkereső Fél hatóságai előzetes beleegyezése nélkül a megkeresésben megjelölt nyomozáson vagy eljáráson túl nem fogják felhasználni, vagy továbbítani.

2. A Felek az aláíráskor, illetve a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor az Európa Tanács főtitkárához intézett nyilatkozatukban kinyilváníthatják, hogy előzetes beleegyezésük nélkül a jelen fejezet szerint általuk rendelkezésre bocsátott információkat vagy bizonyítékokat a megkereső Fél hatóságai a megkeresésben megjelölt nyomozáson vagy eljáráson túl nem használhatják fel, vagy nem továbbíthatják.

33. Cikk
Bizalmasság

1. A megkereső Fél megkövetelheti, hogy a megkeresett Fél a megkeresés tényeit és tárgyát kezelje bizalmasan, kivéve amennyire az a megkeresés teljesítéséhez szükséges. Ha a megkeresett Fél a bizalmasság követelményének nem képes eleget tenni, arról a megkereső Felet haladéktalanul tájékoztatja.

2. A megkereső Fél, amennyiben az nem ellentétes nemzeti jogának alapelveivel, kérelemre köteles bizalmasan kezelni a megkeresett Fél által rendelkezésre bocsátott bizonyítékokat és információkat, kivéve amennyire ezek feltárása a megkeresésben leírt nyomozásban vagy eljárásban szükséges.

3. Belső jogi rendelkezéseinek megfelelően az a Szerződő Fél, amely a 10. Cikk szerinti önkéntes tájékoztatást kapott, köteles eleget tenni az információt rendelkezésre bocsátó Fél bizalmasságra irányuló kívánalmainak. Ha a másik Fél nem képes eleget tenni ezen kívánalmaknak, arról az információt nyújtó Felet megfelelően tájékoztatja.

34. Cikk
Költségek

A megkeresés teljesítésének rendes költségeit a megkeresett Fél állja. Ha a megkeresés teljesítéséhez jelentős vagy rendkívüli jellegű költségek fedezése szükséges, a Felek tárgyalni kötelesek annak érdekében, hogy megállapodjanak a megkeresés teljesítésének feltételeiről, illetve a költségek viseléséről.

35. Cikk
Kártérítés

1. Ha egy személy a jelen szerződés szerinti együttműködéssel kapcsolatos cselekménnyel vagy mulasztással okozott kárért való felelősségrevonás végett pert indít, az érintett Felek, ha ez helyénvaló, megfontolják, hogy tárgyaljanak egymással arról, hogy hogyan osszák meg a megállapított kártérítés összegét.

2. Az a Szerződő Fél, amelyet kártérítési perbe vontak, törekszik a perről tájékoztatni a másik Felet, ha az a Fél az ügyben érdekelt lehet.

IV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

36. Cikk

Aláírás és hatálybalépés

1. A jelen Egyezmény aláírásra nyitva áll az Európa Tanács tagállamai és azon nem tagállamok részére, melyek az Egyezmény kidolgozásában részt vettek. Ezen államok az Egyezményt magukra nézve kötelezőnek nyilváníthatják:

a) aláírással, megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartása nélkül; vagy

b) megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartásával tett aláírással, a megerősítést, elfogadást vagy jóváhagyást követően.

2. A megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratot az Európa Tanács főtitkáránál kell letétbe helyezni.

3. Ez az Egyezmény attól a naptól számított három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napján lép hatályba, amelyen három állam, ebből legalább kettő az Európa Tanács tagállama az 1. bekezdés rendelkezéseivel összhangban elismerte, hogy az Egyezmény reá nézve kötelező hatállyal bír.

4. Azon aláíró államok vonatkozásában, amelyek később ismerik el az Egyezményt magukra nézve kötelezőnek, az Egyezmény az 1. bekezdés rendelkezéseivel összhangban álló, az Egyezmény kötelező jellegét elismerő nyilatkozat megtételétől számított három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napján lép hatályba.

37. Cikk

Csatlakozás az Egyezményhez

1. Az Egyezmény hatálybalépését követően az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága az Egyezmény Szerződő Államaival való tárgyalás után az Európa Tanács alapszabálya 20. d) Cikkében meghatározott többségi döntéssel és a Szerződő Államoknak a Bizottságban helyet foglalni jogosult képviselői egyhangú szavazatával bármely olyan államot meghívhat az Egyezményhez való csatlakozásra, amely nem tagja az Európa Tanácsnak és nem vett részt az Egyezmény kidolgozásában.

2. A csatlakozó államok tekintetében az Egyezmény a csatlakozási okiratnak az Európa Tanács főtitkáránál történt letétbe helyezéstől számított három hónapos időtartam lejáratát követő hónap első napján lép hatályba.

38. Cikk

Területi alkalmazás

1. Az Egyezmény aláírásakor vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó, illetve csatlakozó okirat letétbe helyezésekor minden állam meghatározhatja azt a területet vagy azokat a területeket, amelyeken ezt az Egyezményt alkalmazni kell.

2. Bármely későbbi időpontban minden állam az Európa Tanács főtitkárához intézett nyilatkozatban kiterjesztheti az Egyezmény alkalmazását a nyilatkozatban megjelölt bármely területre. Az ilyen terület vonatkozásában az Egyezmény attól a naptól számított három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napján lép hatályba, amelyen a főtitkár e nyilatkozatot átvette.

3. Az előző két bekezdés értelmében tett nyilatkozat az abban megjelölt bármely terület viszonylatában a főtitkárhoz intézett értesítéssel visszavonható. A visszavonás attól a naptól számított három hónapos időtartam lejáratát követő hónap első napjától hatályos, amelyen a főtitkár az erről szóló értesítést átvette.

39. Cikk

Más egyezményekhez és megállapodásokhoz való viszony

1. A jelen Egyezmény nem érinti a speciális ügyekre vonatkozó többoldalú nemzetközi egyezményekből származó jogokat és kötelezettségvállalásokat.

2. Az Egyezményben részes Felek két- vagy többoldalú megállapodásokat köthetnek egymással az Egyezményben szabályozott kérdések körében annak érdekében, hogy kiegészítsék vagy megerősítsék annak rendelkezéseit, vagy megkönnyítsék az abban foglalt elvek alkalmazását.

3. Ha két vagy több Fél már kötött megállapodást vagy szerződést a jelen Egyezményben szabályozott témák valamelyikéről, vagy más módon rendezte kapcsolatait abban a témában, jogukban áll az ilyen megállapodást vagy szerződést alkalmazni, vagy kapcsolataikat ezeknek megfelelően szabályozni a jelen Egyezmény helyett, ha ez a nemzetközi együttműködést megkönnyíti.

40. Cikk

Fenntartások

1. A Felek aláíráskor, illetve a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okirat letétbe helyezésekor kinyilváníthatják, hogy élnek a 2. Cikk 2. bekezdésében, a 6. Cikk 4. bekezdésében, a 14. Cikk 3. bekezdésében, a 21. Cikk 2. bekezdésében, a 25. Cikk 3. bekezdésében és a 32. Cikk 2. bekezdésében biztosított fenntartási lehetőségek egyikével vagy többjével. További fenntartásoknak nincs helye.

2. Azon Felek, amelyek az előző bekezdés alapján fenntartást tettek, azt részben vagy egészben visszavonhatják az Európa Tanács főtitkárához intézett közlésben. A visszavonás azon a napon lép hatályba, amelyen e közlést a főtitkár átvette.

3. Az a Fél, amely a jelen Egyezmény valamely rendelkezése tekintetében fenntartást tett, e rendelkezés alkalmazását a többi Féltől nem követelheti; ugyanakkor, ha fenntartása részleges vagy feltételhez kötött, a rendelkezés alkalmazását annyiban követelheti, amennyiben azt maga is elfogadta.

41. Cikk

Módosítások

1. Bármely Fél javasolhatja a jelen Egyezmény módosítását. A javaslatot az Európa Tanács főtitkára közli az Európa Tanács tagállamaival és minden olyan nem tagállammal, amely a 37. Cikk rendelkezései értelmében csatlakozott az jelen Egyezményhez vagy a csatlakozásra meghívást kapott.

2. A Felek által javasolt módosításokat közölni kell a Bűnügyi Kérdések Európai Bizottságával, amely a javasolt módosításról kialakított véleményét a Miniszteri Bizottság elé terjeszti.

3. A Miniszteri Bizottság a javasolt módosítást és a Bűnügyi Kérdések Európai Bizottsága által előterjesztett véleményt megfontolja és elfogadhatja a módosítást.

4. A jelen cikk 3. bekezdése értelmében a Miniszteri Bizottság által elfogadott módosítás szövegét meg kell küldeni a Feleknek elfogadás végett.

5. A jelen cikk 3. bekezdése értelmében elfogadott módosítás az azt követő harmincadik napon lép hatályba, hogy az összes Fél értesítette a főtitkárt a módosítást elfogadásáról.

42. Cikk

A viták rendezése

1. Az Európa Tanács Bűnügyi Kérdések Európai Bizottságát tájékoztatni kell a jelen Egyezmény értelmezéséről és alkalmazásáról.

2. A jelen egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban a Felek között kialakult vitát tárgyalások útján kell rendezni, beleértve a vitának a Bűnügyi Kérdések Európai Bizottsága elé terjesztését, választottbírósághoz fordulást, amelynek döntését a Felek magukra nézve kötelezőnek ismerik el, illetve a Nemzetközi Bíróság felkérését, az érintett Felek választásától függően.

43. Cikk

Felmondás

1. A Felek bármikor felmondhatják ezt az Egyezményt az Európa Tanács főtitkárához intézett értesítéssel.

2. A felmondás attól a naptól számított három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napján lép hatályba, amelyen a főtitkár a felmondásról szóló értesítést átvette.

3. A jelen Egyezmény azonban továbbra is alkalmazandó a 14. Cikk szerinti elkobzás végrehajtására, ha az erre irányuló kérelmet a jelen Egyezmény rendelkezéseivel összhangban még a felmondás hatálybalépésének napját megelőzően terjesztették elő.

44. Cikk

Értesítések

Az Európa Tanács főtitkára az Európa Tanács tagállamait és a jelen Egyezményhez csatlakozott államokat értesíti

a) valamennyi aláírásról;

b) valamennyi megerősítő, elfogadó, jóváhagyó és csatlakozó okirat letétbe helyezéséről;

c) az Egyezmény valamennyi hatálybalépési időpontjáról a 36. és 37. Cikk szerint;

d) valamennyi, a 40. Cikk 1. bekezdése szerint tett fenntartásról;

e) az Egyezményt érintő bármilyen más cselekményről, értesítésről vagy közlésről.

A fentiek hiteléül az alulírott, erre kellőképpen felhatalmazottak jelen Egyezményt aláírták.

Készült Strasbourgban, 1990. november 8-án, angol és francia nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles, egyetlen példányban, amelyet az Európa Tanács irattárában kell letétbe helyezni. Az Európa Tanács főtitkára az Egyezmény hiteles másolatát megküldi az Európa Tanács valamennyi tagállamának, az Egyezmény kidolgozásában részt vett nem-tagállamoknak és az Egyezményhez csatlakozásra meghívott valamennyi államnak.”

3. § (1) A Magyar Köztársaság a 99/1999. (XII. 10.) OGY határozat alapján az Egyezmény megerősítéséről szóló okirat letétbe helyezésekor a következő fenntartásokat tette:

6. Cikkhez

A 6. Cikk 4. bekezdése értelmében Magyarország fenntartja a jogot, hogy az 1. bekezdést csak a magyar Büntető Törvénykönyvben foglalt alapbűncselekmények tekintetében alkalmazza.

14. Cikkhez

A 14. Cikk 3. bekezdése értelmében Magyarország kijelenti, hogy e cikk 2. bekezdését csak alkotmányos alapelveivel és jogrendszerének alapjaival összhangban alkalmazza.

21. Cikkhez

A 21. Cikk 2. bekezdése értelmében Magyarország kijelenti, hogy a bírósági okiratokat központi hatóságán keresztül kell kézbesíteni.

25. Cikkhez

A 25. Cikk 3. bekezdése értelmében a megkereséseket és az azok alátámasztására szolgáló iratokat magyar nyelven vagy az Európa Tanács egyik hivatalos nyelvén kell elkészíteni, illetve ezen nyelvek valamelyikén készült fordítást kell hozzá csatolni. Magyarország ugyanakkor kinyilvánítja készségét arra, hogy a megkeresések és az azok alátámasztására szolgáló iratok német nyelvű fordítását is elfogadja.

32. Cikkhez

A 32. Cikk 2. bekezdése értelmében Magyarország kijelenti, hogy a III. fejezet rendelkezései szerint rendelkezésre bocsátott információkat vagy bizonyítékokat a megkereső Fél hatóságai - az információt, bizonyítékot szolgáltató hatóság előzetes beleegyezése nélkül - a megkeresésben megjelölt nyomozáson vagy eljáráson túl más célra nem használhatják fel, illetve nem továbbíthatják.

(2) A Magyar Köztársaság a 99/1999. (XII. 10.) OGY határozat alapján az Egyezmény megerősítéséről szóló okirat letétbe helyezésekor a következő nyilatkozatot tette:

23. Cikkhez

A 23. Cikk 2. bekezdése értelmében Magyarország tájékoztatja az Európa Tanács főtitkárát, hogy központi hatóságként a Magyar Köztársaság Igazságügyi Minisztériumát, valamint a Legfőbb Ügyészséget jelöli ki.

4. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, de az Egyezmény rendelkezéseit 2000. július 1-jétől kell alkalmazni.