Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2017.09.25.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.
Megnyitom a Jogtárban Megnyitom az Optijusban

 

39/2001. (III. 5.) Korm. rendelet

a légiközlekedési kötelező felelősségbiztosításról

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 70. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

Általános szabályok

1. § *  (1) Nyilvános repülőtér üzemeltetésére, légiforgalmi irányítói tevékenység ellátására, valamint légiközlekedési tevékenység végzésére (Lt. 71. § 10. pont) engedély csak akkor adható, ha a kérelmező megfelelő felelősségbiztosítási fedezettel rendelkezik.

(2) *  A gazdasági célú légiközlekedési tevékenység végzésére engedély abban az esetben adható, ha a kérelmező a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló, 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkében, a légifuvarozókra és légi járművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelményekről szóló, 2004. április 21-i 785/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a légifuvarozókra és légijárművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelményekről szóló 785/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló 2010. április 6-i 285/2010/EU bizottsági rendeletben (a továbbiakban: 285/2010/EU rendelet) foglaltaknak megfelelő felelősségbiztosítással rendelkezik.

(3) *  A rendelet hatálya alá tartozó biztosítás Magyarország területén biztosítási tevékenység végzésére jogosult biztosítóval köthető.

(4) *  A légiközlekedési kötelező felelősségbiztosítás megköthető légi jármű flottára is oly módon, hogy a flottában lévő légi járművek számával arányos biztosítási fedezeti összeghatárt kell megállapítani. Ha a harmadik személyeknek okozott károk vagy a szerződéses felelősség miatt történt kifizetések következtében a biztosítási összeghatár kimerül, a flottában lévő légi járművek után pótbefizetést kell teljesíteni a biztosítási összeghatár újbóli feltöltésére.

(5) *  E rendelet alkalmazásakor légi jármű üzemben tartó alatt a légifuvarozókra és légi járművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelményekről szóló, 2004. április 21-i 785/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 785/2004/EK rendelet) 3. cikkének a) pontjában meghatározott légi fuvarozót és c) pontjában meghatározott légi jármű üzemben tartót kell érteni.

(6) *  Légiforgalmi irányítói tevékenység ellátásával összefüggésben a biztosítási fedezetnek legalább halálesetre, testi sérülésre, a halálesettel és testi sérüléssel kapcsolatos sérelemdíjra, továbbá vagyonban felmerült tényleges kárra kell kiterjednie.

(7) *  E rendelet vonatkozásában a kár magában foglalja a sérelemdíjra való jogosultságot megalapozó nem vagyoni sérelmet is.

A légiközlekedési tevékenység szerződésen kívüli kárainak felelősségbiztosítási összeghatárai

2. § *  (1) A 785/2004/EK rendelet által nem szabályozott esetekben a harmadik személyeknek okozott károk megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosításnak a légi jármű maximális felszállótömegétől függően legalább az alábbi összeghatárokig kell fedezetet nyújtania:

a) 200 kg vagy ennél kevesebb maximális felszállótömeg esetén 10 000 000 Ft
b) 201-500 kg közötti maximális felszállótömeg esetén 25 000 000 Ft
c) 501 kg maximális felszállótömegtől kezdődően 50 000 000 Ft

(2) A légi jármű maximális felszállótömege a légi jármű légialkalmassági bizonyítványában meghatározott legnagyobb tömeg.

A repülőtér üzemben tartására és légiforgalmi irányítói tevékenység ellátására vonatkozó felelősségbiztosítási összeghatárok

3. § *  (1) A nyilvános repülőtér üzemben tartására, valamint a légiforgalmi irányítói tevékenység ellátására vonatkozó felelősségbiztosítás által az okozott károkra nyújtott fedezet elfogadható legkisebb mértékének alapja a tervezett éves forgalomban részt vevő legnagyobb maximális felszállótömegű légijárműre a harmadik személyeknek okozott károk megtérítésére irányadó összeghatár (a továbbiakban: alap).

(2) A felelősségbiztosítás által az okozott károkra nyújtott fedezet elfogadható legkisebb mértéke

a) - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tárgyévet megelőző három év statisztikai adatai alapján számított átlag szerint évente

aa) 100 000 utast meg nem haladó forgalmat bonyolító nyilvános repülőtér esetén az alap 25%-a,

ab) 100 000-nél több, de 250 000 utast meg nem haladó forgalmat bonyolító nyilvános repülőtér esetében az alap 50%-a,

ac) 250 000 utas feletti forgalmat bonyolító nyilvános repülőtér esetében az alap 100%-a;

b) a légiforgalmi irányítói tevékenység ellátása esetében az alap 100%-a.

(3) A nyilvános repülőteret a nyilvános repülőtérként történő működés megkezdésétől számított egy évig a tervezett éves utasforgalom, a három évnél nem régebben működő nyilvános repülőteret a nyilvános repülőtérként történő működés megkezdése óta eltelt időre vonatkozó átlagos éves utasforgalom alapján kell a (2) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelően besorolni.

A légiközlekedési tevékenység szerződéses felelősségek biztosítási összeghatárai

4. § *  (1) *  A légiközlekedési tevékenységet végző légi jármű üzemben tartója felelősségbiztosításának összeghatáraira vonatkozó szabályokat a 785/2004/EK rendelet és a 285/2010/EU rendelet tartalmazza.

(2) A 785/2004/EK rendelet által nem szabályozott esetekben légiközlekedési tevékenységet végző légi jármű üzemben tartója felelősségbiztosításának legalább a következő összeghatárokig kell fedezetet nyújtania:

a) utasok halála vagy testi sérülése esetére utasonként 30 000 000 Ft, a teljes légi járműre vonatkozó fedezet tekintetében pedig az utasülőhelyek számának és az utasonkénti összeg szorzatának megfelelő összeg,

b) a kizárólag légi áru- és postafuvarozást végző tevékenység esetén 5000 Ft kilogrammonként, de legfeljebb (a teljes légi járműre számítva) ennek az összegnek és a kilogrammokban kifejezett hasznos terhelés értékének szorzata.

(3) A 785/2004/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdése szerinti, 2700 kg vagy annál kisebb maximális felszállótömegű légi jármű nem ellenszolgáltatás fejében végzett tevékenység során történő üzemeltetése esetén a biztosítási fedezet minimális összege utasonként 100 000 SDR (special drawing right - különleges lehívási jog).

(4) A 785/2004/EK rendelet által nem szabályozott esetekben légi járművel végzett egyéb gazdasági tevékenység esetén a szerződéses felelősség legkisebb biztosítási összege megegyezik a harmadik személyeknek okozott károk megtérítésére vonatkozó fedezeti összeggel.

(5) A légi személyszállítási szerződéssel összefüggő károkozás egyéb szabályait a 2002. május 13-i 889/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított, a légifuvarozók baleset esetén fennálló felelősségéről szóló, 1997. október 9-i 2027/97/EK tanácsi rendelet tartalmazza.

Kombinált limit, önrészesedés

5. § (1) *  A 785/2004/EK rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben, amennyiben a szerződéses és a szerződésen kívüli kockázatokra egy biztosítási összeg vonatkozik, annak legkisebb mértéke meg kell hogy egyezzen a 2. §-ban és 4. §-ban megadott fedezetek együttes összegével.

(2) Az önrészesedés jelen rendeletben meghatározott egyik biztosítási fedezetnél sem haladhatja meg a biztosítási összeg 5%-át.

Háborús kockázat

6. § E rendeletben előírt biztosítási kötelezettségeknek ki kell terjedniük az esetleges erőszakos cselekmények által okozott károk (háborús kockázatok) fedezésére is.

A biztosítási igazolás

7. § (1) *  A biztosítási fedezet fennállását a biztosító által kiállított igazolás tanúsítja.

(2) Az igazolásnak a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a biztosító neve, székhelye és az igazolás száma;

b) a biztosított neve és székhelye;

c) a légijármű típusa, lajstromjele;

d) a biztosítási összeg;

e) a biztosítási fedezet kezdeti és lejárati időpontja;

f) a kockázatok földrajzi határai;

g) az esetleges társbiztosítottak köre;

h) az önrészesedés összege;

i) a háborús kockázati kiterjesztés.

(3) A nyilvános repülőtér üzemeltetőjének biztosítási igazolása nem tartalmazza a c) és az f) pontban megjelölt adatokat, kiegészül azonban a működési területét képező repülőtér megjelölésével.

(4) A biztosított köteles a biztosítót és a légiközlekedési hatóságot a biztosítási igazolás bármely adatának változásáról azonnal értesíteni. A bejelentés alapján kiállított igazolást a biztosított köteles a légiközlekedési hatóságnak haladéktalanul bemutatni.

(5) *  A biztosítási igazolást magyar vagy angol nyelven kell kiállítani.

(6) *  A légi jármű üzemben tartója köteles az előírt hatályos biztosítás fennállásáról szóló, az adott légi járműre vonatkozó igazolást a légi jármű fedélzetén tartani és az ellenőrzésre jogosult személynek felszólításra bemutatni. Érvényes igazolás hiányában a légi jármű a légi közlekedésben nem vehet részt.

7/A. § * 

Záró és átmeneti rendelkezések

8. § (1) Ez a rendelet 2001. május 1-jén lép hatályba.

(2) *  Ez a kormányrendelet

1. a légifuvarozókra és légi járművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelményekről szóló 2004. április 21-i 785/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;

2. *  a léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös követelmények megállapításáról, valamint a 482/2008/EK és a 691/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2011. október 17-i 1035/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet;

3. a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;

4. a légifuvarozókra és légijárművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelményekről szóló 785/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló 2010. április 6-i 285/2010/EU bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(3) *