Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2017.03.24.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

2005. évi CIX. törvény

a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről * 

A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezése, továbbá egyes haditechnikai termékekhez kapcsolódóan Magyarország nemzetközi kötelezettségei teljesítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: * 

Értelmező rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában:

a) *  felelős vezető: a hadiipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet (gazdasági társaság, egyéni cég, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, szövetkezet) vezető tisztségviselője vagy bármely vezető állású munkavállalója, illetve az egyéni vállalkozó, aki a haditechnikai termék gyártását vagy a haditechnikai szolgáltatás nyújtását irányítja;

b) hadiipari tevékenység: haditechnikai termék gyártása vagy haditechnikai szolgáltatás nyújtása;

c) *  haditechnikai termék, szolgáltatás: a védelem terén alapvető biztonsági érdekeket érintő, kifejezetten katonai, nemzetbiztonsági, rendvédelmi és rendészeti célokra alkalmas, az Európai Unió közös katonai listáján található, illetve nemzeti érdekből ide sorolt termék vagy szolgáltatás;

d) haditechnikai termék gyártása: a haditechnikai termék előállítására, átalakítására irányuló tevékenység;

e) *  haditechnikai szolgáltatás nyújtása: a gyártási folyamattól esetenként elkülönült műszaki és gyártástechnikai tervezés, a termék élettartamán belül annak készletezése, tárolása, belföldi forgalmazása, minőségi vizsgálata, üzembe helyezése, üzemben tartása, karbantartása, javítása, korszerűsítése, szét- és összeszerelése, hatástalanítása, megsemmisítése, felkutatása, továbbá a haditechnikai termékkezelői kiképzés, oktatás;

f) hatástalanítás: olyan technológiai folyamat, melynek eredményeként a haditechnikai termék visszafordíthatatlanul elveszíti eredeti funkcióit, ezzel alkalmatlanná válik a rendeltetés szerinti használatra; a folyamat eredményeként egyéb célra alkalmas eszköz, anyag, alkatrész keletkezhet;

g) megsemmisítés: olyan technológiai folyamat, melynek során a haditechnikai termék visszafordíthatatlanul elveszíti eredeti funkcióját; a folyamat eredményeként tovább-, illetve újrahasznosítható anyag vagy hulladék keletkezik;

h) *  elhagyott haditechnikai termék: harci cselekményekből, a harci cselekményekkor vagy békeidőben történt hanyag anyagkezelésből az élő környezetben, a talaj felszínén, talajban, vagy víz alatt visszamaradt, robbanó töltetet tartalmazó haditechnikai termék;

i) *  felkutatás: olyan folyamat, melynek során elhagyott haditechnikai termék felderítésre, feltárásra és azonosításra kerül.

Az engedély

2. § (1) *  Magyarország területén hadiipari tevékenység végzéséhez engedély szükséges. Az engedély megadásával egyidejűleg a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet nyilvántartásba veszi az engedélyest.

(1a) *  Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza a jogosult nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, adószámát, engedélye számát és az engedély hatályosságának megjelölését.

(1b) *  Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az (1a) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében - a természetes személyazonosító, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(2) *  Nem végezhető olyan tevékenység, mely Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásába ütközik.

(3) *  Nem kell külön engedélyt beszerezniük a Magyar Honvédség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendvédelmi szervek - e törvény alkalmazásában ideértve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt is - kutatással és fejlesztéssel, javítással és karbantartással foglalkozó, valamint hatástalanítást, megsemmisítést, múzeumi tevékenységet végző, továbbá a Magyar Honvédség közbeszerzési, beszerzési eljárásokban ajánlatkérőként eljáró szervezeti egységeinek. Nem kell külön engedélyt beszerezniük az állam nevében eladóként eljáró, honvédelmi szempontból feleslegesnek nyilvánított haditechnikai termékek elidegenítését végző szerveknek azonban az elidegenített haditechnikai termékek köréről, illetve a vásárlók személyéről kötelesek tájékoztatni a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeletet.

(4) *  Az engedély kiadására a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet jogosult kormányrendeletben meghatározott szervek véleménye alapján.

(5) A hadiipari tevékenység abban az esetben engedélyezhető, ha

a) *  a tevékenység nem ellentétes Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel,

b) *  a kérelmező, tulajdonosa vagy valamely felelős vezetője rendelkezik a termék gyártásához, vagy a szolgáltatás nyújtásához szükséges - jogszabályban megjelölt - szakirányú végzettséggel és gyakorlattal;

c) a kérelmező rendelkezik olyan székhellyel (telephellyel) és eszközökkel, melyek műszakilag alkalmassá teszik a kérelmezett tevékenység végzésére, azok biztonságtechnikailag alkalmasak a haditechnikai termék biztonságos mozgatására, szállítására, tárolására és őrzésére,

d) a kérelmező felelős vezetője rendelkezik a külön jogszabály szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzéssel,

e) a tervezett gyártáshoz vagy a szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó munkakörben alkalmazottak megfelelnek az 5. §-ban meghatározott követelményeknek,

f) a kérelmező vállalja, hogy a külön jogszabályban előírt termékekről nyilvántartást vezet, illetve arról adatot szolgáltat.

(6) *  Ha a kérelmezett tevékenység akadályozza a rendvédelmi szervek jogszabályban meghatározott tevékenységének ellátását a hadiipari szolgáltatásfelügyelet az engedélyben műszaki, vagy forgalmi korlátozó feltételeket szabhat meg.

(7) *  Kérelem jogerős elutasítását, vagy a kiadott engedély 4. § szerinti visszavonását követő 6 hónapon belül ugyanazon kérelmező vagy engedélyes új kérelmet csak a visszautasított kérelemben, vagy visszavont engedélyben szereplő tevékenységi körtől vagy köröktől teljes mértékben különböző tevékenységekre terjeszthet elő.

(8) *  Jogszabály a felkutatási tevékenység tekintetében az (5) bekezdésben meghatározott feltételek mellett további feltételeket állapíthat meg.

2/A. § *  A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő haditechnikai szolgáltatási tevékenységének a folytatásához a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet által kiadott engedély szükséges. Az engedély megadásával egyidejűleg a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.

2/B. § *  Magyarország területén haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelével, behozatalával, transzferjével és tranzitjával összefüggő kereskedelmi tevékenység, ideértve az ilyen tevékenységnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatását is, - ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó, kötelező jogi aktusa eltérően nem rendelkezik - csak a Kormány rendeletében meghatározott külön engedéllyel folytatható.

Az engedély kiadása, visszavonása

3. § (1) *  A 2. § szerinti engedély gazdasági társaság, egyéni cég, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, szövetkezet, egyéni vállalkozó, valamint - a 2/A. § szerinti esetben - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti más EGT-államban letelepedett vállalkozás részére adható ki.

(2) *  Engedély - a (3) bekezdésben szabályozott eset kivételével - csak annak a kérelmezőnek adható, amelynek

a) * 

b) a kérelemben megjelölt tevékenység irányítására kijelölt felelős vezetője a külön jogszabályban megjelölt szakirányú végzettséggel és gyakorlattal rendelkezik;

c) nyilvántartásba vett tevékenységi körei között a haditechnikai termék gyártása vagy a termékhez kapcsolódó szolgáltatás nyújtása szerepel.

(3) *  A (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti feltételek fennállását a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet az érintett szerv nyilvántartásában ellenőrzi.

(4) *  A 2/A. § szerinti esetben a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet annak ad engedélyt, aki

a) az engedélyezési eljárásban hitelt érdemlően igazolja, hogy az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban gazdasági társaságként bejegyezték, és ott a jogszabályoknak megfelelően működik;

b) a bejegyzés helye szerinti országban hadiipari tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezik, vagy ilyen tevékenységet a bejegyzés helye szerinti országban és külföldön jogszerűen végezhet;

c) a kérelemben megjelölt tevékenység irányítására kijelölt felelős vezetője a külön jogszabályban megjelölt szakirányú végzettséggel és gyakorlattal rendelkezik;

d) megfelel az e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek.

(5) *  Az engedélyezési eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.

(6) *  Az engedélyezési eljárás ügyintézési határideje negyvenöt nap.

4. § *  (1) Az engedélykérelmet el kell utasítani, ha

a) a nemzetbiztonsági szolgálatok írásos véleménye alapján a kérelmező személye, tulajdonosa, felelős vezetője nemzetbiztonsági kockázatot jelent,

b) a kérelmezett tevékenység a 2. § (4) bekezdése szerinti szervek írásos véleménye alapján nemzetbiztonsági kockázatot jelent,

c) a kérelmezőnek a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelettel szemben korábbi eljárásból származó, befizetetlen bírságtartozása van.

(2) Az engedélyt vissza kell vonni, ha

a) a kiadásának bármely feltétele megszűnt,

b) az engedélyes a jogszabályban meghatározott, a tevékenységéről időszakonként igazolandó feltételek tanúsítását ismételten elmulasztja,

c) az engedély kiadását követően jut a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet tudomására olyan körülmény, amely alapján az engedély nem lett volna kiadható,

d) az engedélyes ellen a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint hivatalból indult versenyfelügyeleti eljárás során jogerős marasztaló döntés született,

e) az engedélyes az e törvényben, az e törvény alapján kiadott kormányrendeletben vagy az engedélyben meghatározott feltételeket ismételten megszegi,

f) az engedélyes ellen irányuló csődeljárás, felszámolás vagy végelszámolás során azt nemzetgazdasági vagy nemzetbiztonsági érdek indokolja, és

g) a hadiipari tevékenység a 2. § (4) bekezdése szerinti szervek írásos véleménye alapján nemzetbiztonsági érdeket sért, nemzetbiztonsági kockázatot jelent.

Hadiipari bírság * 

4/A. § *  (1) Aki a hadiipari

a) tájékoztatási kötelezettségét megszegi, vagy ismételten megszegi;

b) adatszolgáltatási-, jelölési- és nyilvántartási kötelezettségét megszegi;

c) elszámolási kötelezettségét megszegi;

d) tevékenységi engedélyezési kérelemében valótlan adatot közöl;

e) tevékenysége felfüggesztésére vonatkozó előírást megsérti;

f) tevékenységi engedélyében meghatározott feltételeket megszegi; vagy

g) tevékenységet engedély nélkül végzi

a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet bírsággal sújthatja.

(2) A bírság mértékét a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet a jogsértés súlyára, időtartamára, a jogsértőnek való felróhatóságára, a jogsértő magatartás ismétlődésére, a jogsértéssel elért előnyre tekintettel, az eset összes körülményét mérlegelve állapítja meg.

(3) A bírság ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése esetén, ismételten is kiszabható. Ugyanazon kötelezettség többszöri megszegésének egy eljárásban való elbírálása esetén a bírság felső határa az alapérték kétszeresére emelkedik. Több különböző kötelezettségnek ugyanabban az eljárásban való elbírálása esetén a legsúlyosabb kötelezettségszegésre megállapított bírság felső határa a felével emelkedik.

(4) A bírság kiszabásának elévülési határideje az elkövetés időpontjától számított öt év. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

(5) A bírság a központi költségvetés bevétele, beszedéséről a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet gondoskodik.

(6) A jogerősen kiszabott és be nem fizetett bírságot adók módjára kell behajtani.

Személyi követelmények * 

5. § (1) *  A 2. § szerinti engedély akkor adható ki, ha a kérelmező tulajdonosa, bármely vezető tisztségviselője, valamint a tervezett haditechnikai termék gyártásához vagy szolgáltatás nyújtásához közvetlenül kapcsolódó munkakörben az alkalmazottja olyan személy, aki

a) kormányrendeletben meghatározott sima csövű fegyverek 20 mm-nél kisebb és nagyobb kaliberrel; más kézifegyverek és automata fegyverek 12,7 mm-nél kisebb és nagyobb kaliberrel és ezek tartozékai, valamint kifejezetten azokhoz tervezett részegységek; tűzvetők és tartozékok, valamint az azokhoz tervezett különleges részegységek; lőszerek és mechanikus gyújtószerkezetek, valamint az azokhoz tervezett különleges részegységek; bombák, torpedók, nem irányított és irányított rakéták, más robbanó eszközök és töltetek, valamint a hozzájuk tartozó eszközök és részegységek, továbbá a kifejezetten azokhoz tervezett alkatrészek; „energiahordozó anyagok” és kapcsolódó összetevők, titkosszolgálati eszközökhöz kapcsolódó termék gyártása vagy azokhoz kapcsolódó szolgáltatás nyújtása esetén megfelel a munkakör betöltéséhez előírt biztonsági követelményeknek,

b) kormányrendeletben meghatározott egyéb tevékenységekhez kapcsolódó termékek gyártása vagy azokhoz kapcsolódó szolgáltatás nyújtása esetén büntetlen előéletű.

(2) *  Az (1) bekezdés a) pontja szerinti haditechnikai termék gyártásához vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó munkakörben nem alkalmazható, aki

a) büntetett előéletű;

b) *  büntetlen előéletű, de akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerősen megállapította

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) X. fejezetében meghatározott állam elleni bűncselekmény, XI. fejezetében meghatározott emberiség elleni bűncselekmény, személy elleni bűncselekmény, emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, 170. § (2)-(6) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kényszerítés, lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, közösség tagja elleni erőszak, egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése, személyi szabadság megsértése, emberrablás, emberkereskedelem, 176. § (2) bekezdés b) pontja, (3) és (4) bekezdése szerinti magánlaksértés, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, 207. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kerítés, XV. fejezet IV. címében meghatározott hivatali bűncselekmény, V. címében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény, embercsempészés, 259. § (1)-(3) bekezdés szerinti közveszélyokozás, közérdekű üzem működésének megzavarása, terrorcselekmény, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel, bűnszervezetben részvétel, a visszaélés radioaktív anyaggal, visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel, tiltott állatviadal szervezése, állatkínzás, garázdaság, önbíráskodás, közokirat hamisítás, visszaélés kábítószerrel, visszaélés kábítószer-prekurzorral, visszaélés új pszichoaktív anyaggal, lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, rablás, kifosztás, zsarolás, rongálás, orgazdaság, jármű önkényes elvétele, 343. § (2) bekezdés a) pontja és (4) és (5) bekezdése szerinti szökés és a 355. § (2) bekezdés a) pontja szerinti elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak elkövetése miatt,

bb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet), emberölés (Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (Btk. 162. §), testi sértés [Btk. 164. § (3)-(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. §), kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178-179. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184. §), emberrablás (Btk. 190. §), emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), emberkereskedelem (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), kényszerítés (Btk. 195. §), szexuális erőszak (Btk. 197. §), kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont], lelkiismereti és vallásszabadság megsértése (Btk. 215. §), közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (Btk. 217. §), magánlaksértés [Btk. 221. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés], állatkínzás (Btk. 244. §), tiltott állatviadal szervezése (Btk. 247. §), radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)-(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), garázdaság (Btk. 339. §), közokirat-hamisítás (Btk. 342-343. §), embercsempészés (Btk. 353. §), vagyon elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. XXXV. Fejezet), lopás (Btk. 370. §), rongálás (Btk. 371. §), sikkasztás (Btk. 372. §), csalás (Btk. 373. §), hűtlen kezelés (Btk. 376. §), orgazdaság (Btk. 379. §), jármű önkényes elvétele (Btk. 380. §), a Btk. 434. § (2) bekezdés a) pontja vagy (3)-(4) bekezdése szerinti szökés vagy a Btk. 445. § (2) bekezdés a) pontja szerinti elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak elkövetése miatt vagy

bc) olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el,

szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,

c) bűntett vagy háromévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel büntetendő vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alatt áll, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig,

d) *  ellen a tervezett alkalmazását megelőző két évben ipari robbantóanyaggal és pirotechnikai termékekkel, lőfegyverrel, közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés, rendzavarás, számszeríj vagy szigonypuska jogellenes használata, veszélyes fenyegetés, jogosulatlan vadászat, természetvédelmi szabálysértés elkövetése miatt büntetést szabtak ki vagy intézkedést alkalmaztak.

(3) *  Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személy azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy azt a tényt, hogy a (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti biztonsági feltételeknek megfelel hatósági bizonyítvánnyal igazolja, ha a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésére a 2. §-ban meghatározott engedély kiadását követően kerül sor.

(4) *  A hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet a hadiipari tevékenység folytatásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személy büntetlen előéletű, valamint, hogy az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy a (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti biztonsági feltételeknek megfelel. A hatósági ellenőrzés céljából a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag annak megállapítására irányulhat, hogy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személy büntetlen előéletű-e, illetve, hogy az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy a (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti biztonsági feltételeknek megfelel-e.

5/A. § *  A haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezéséről, valamint a vállalkozások tanúsításáról szóló 160/2011. (VIII. 18.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. fejezet a)-c) pontjában és III. fejezetében, valamint az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyve 10. cikkének végrehajtásáról, valamint a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzit szabályainak létrehozásáról szóló 2012. március 14-ei 258/2012/EU parlamenti és tanácsi rendelet I. Mellékletében is felsorolt haditechnikai eszközök kivitelét végző vállalkozás tulajdonosának és vezető tisztségviselőjének meg kell felelnie az 5. §-ban meghatározott, ezen termékkörökre vonatkozó személyi követelményeknek.

Adatkezelés

6. § (1) *  A hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet nyilvántartja és kezeli

a) *  az engedélyes adatait: nevét, székhelyét vagy lakcímét, levelezési címét, cégjegyzékszámát vagy az egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, statisztikai és adóazonosító számát, képviselőjének nevét, telefon- és telefaxszámát, e-mail címét,

b) *  a felelős vezető személyes adatait: természetes személyazonosító adatait, lakcímét, telefon- és telefaxszámát, e-mail címét, szakirányú végzettségét, a végzettséget igazoló okirat sorszámát,

c) *  az alkalmazottak 5. § (3) és (4) bekezdése alapján megismert személyes adatait.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatok kezelésének célja a benyújtott kérelem elbírálásának biztosítása, valamint a jogszabály által meghatározott és az engedélyezés alapjául szolgáló feltételrendszereknek való megfelelés folyamatos ellenőrzése.

(3) *  Eltérő törvényi rendelkezés hiányában a 2. § (4) bekezdésében meghatározott szervek jogosultak az e törvényben meghatározott eljárás lefolytatása céljából a hadiipari gyártás- és szolgáltatás felügyelet előtt folyó eljárásban kezelt adatok megismerésére.

(4) *  A hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet a kérelem kézhezvételétől a kérelem jogerős elutasítását vagy az engedély visszavonását követő 6 hónapig jogosult az (1) bekezdés a) és b) pontjában szerinti adatok kezelésére. A kezelési idő lejárta után az adatokat meg kell semmisíteni.

(5) *  Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyes adatokat a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet

a) a hadiipari tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,

b) a hadiipari tevékenység engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.

7. § (1) *  A hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet nyilvántartást vezet a kiadott engedélyek érvényességi idejéről, azonosító számáról.

(2) *  A hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet nyilvántartja a visszavont engedélyek (1) bekezdés szerinti adatait.

7/A. § *  (1) Ha törvény másképpen nem rendelkezik, a 6. § (1) bekezdésében meghatározott adatoknak a kérelmező által az adattovábbítási kérelemben pontosan meghatározott köre, az adatátvétel pontos célját indokoló kérelemre az alábbi szervezeteknek továbbítható:

a) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóságok részére bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából;

b) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítő feladatokat ellátó szervek, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve részére a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése és felderítése céljából;

c) a nemzetbiztonsági szolgálatoknak a törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési célból; vagy

d) a külföldi nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, nemzetközi igazságügyi és bűnüldöző szerv, a bűnügyi jogsegélyről szóló jogszabályokban, nemzetközi szerződésben vagy egyéb nemzetközi kötelezettségvállalásban foglaltak szerint.

(2) A hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet nyilvántartásából a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, a Magyarország nemzetközi szerződésben adattovábbításra feljogosított és megnevezett szerve az (1) bekezdés c) pontjában felsoroltak részére adatszolgáltatás teljesítése céljából az adatok átvételére és továbbítására jogosult.

Záró rendelkezések

8. § Ez a törvény 2005. december 1-jén lép hatályba.

9. § (1) *  A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény (a továbbiakban: 1. módosító törvény) hatálybalépésekor érvényes tevékenységi engedéllyel rendelkezőknek 2012. július 1-jétől kell megfelelniük az 5. §-ban meghatározott személyi követelményeknek.

(2) *  E törvénynek az 1. módosító törvénnyel megállapított rendelkezéseit az 1. módosító törvény hatálybalépését követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(3) *  A gyártó vagy a szolgáltatást nyújtó - amennyiben a rendelkezésre álló határidőn belül nem nyújtott be a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelethez a tevékenység továbbfolytatása iránti engedély megszerzésére irányuló kérelmet - e törvény hatálybalépése előtt megkötött, érvényes szerződése szerinti kötelezettségének eleget tehet.

10. § (1) *  Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

a) jelölje ki a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeletet vagy -felügyeleteket, * 

b) *  szabályozza a hadiipari tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, az engedéllyel rendelkezőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az e tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, * 

c) *  szabályozza a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelével, behozatalával, transzferjével, tranzitjával összefüggő kereskedelmi tevékenységnek az engedélyezését, * 

d) *  határozza meg az engedélyköteles haditechnikai termékek és szolgáltatások körét; az 5. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetköröket,

e) *  határozza meg a 4/A. § szerinti bírság mértékére, a bírságolási eljárásra vonatkozó szabályokat,

f) *  jelölje ki a 2. § (4) bekezdése szerinti szerveket.

(2) *  Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben rendeletben szabályozza a haditechnikai termékek jelölését és nyilvántartását. * 

(3) *  Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben szabályozza a felkutatási tevékenység folytatásának e törvény 2. § (5) bekezdésében meghatározottakon felüli feltételeit, a szakmai kivitelezés eljárási rendjét és szabályait, a kérelmezőnek vagy valamely felelős vezetőjének a szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és technikai feltételeit.

11. § *  Ez a törvény

a) a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyve 10. cikkének végrehajtásáról, valamint a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzit szabályainak létrehozásáról szóló, 2012. március 14-ei 258/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletének

való megfelelést szolgálja.

Melléklet a 2005. évi CIX. törvényhez *