A befektetési szolgáltatási tevékenység hazai és európai szabályainak egységesítése, átláthatósága, a nemzetközi versenyképesség fejlesztése, a befektetők, ügyfelek védelme és a szektor hatékony felügyelete érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § Ha nemzetközi szerződés vagy e törvény eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed
a) * a Magyarország területén székhellyel rendelkező személy és szervezet által Magyarország területén végzett
aa) befektetési szolgáltatási tevékenységre,
ab) befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatásra (a továbbiakban: kiegészítő szolgáltatás),
ac) árutőzsdei szolgáltatásra,
b) * a Magyarország területén székhellyel rendelkező vállalkozás az Európai Unió más tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térséget létrehozó megállapodásban részes más állam területén végzett határon átnyúló vagy fióktelep formájában folytatott
ba) befektetési szolgáltatási tevékenységére, és
bb) kiegészítő szolgáltatására, és
c) az a) és b) pontban szereplők e törvény szerinti felügyeletére.
2. § E törvény hatálya nem terjed ki
a) arra a személyre vagy szervezetre, aki pénzügyi eszközre vonatkozó sajátszámlás kereskedésen kívül nem végez befektetési szolgáltatási tevékenységet, kivéve, ha árjegyző vagy saját számlára a szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszeren kívül, gyakori és rendszeres alapon kereskedik,
b) arra a személyre vagy szervezetre, aki kizárólag anyavállalata, leányvállalatai vagy az anyavállalata más leányvállalatai számára végez befektetési szolgáltatási tevékenységet,
c) arra a személyre vagy szervezetre, aki kizárólag munkavállalói részesedési programok kezelésével összefüggően végez befektetési szolgáltatási tevékenységet,
d) arra a személyre vagy szervezetre, aki kizárólag
da) anyavállalata, leányvállalatai vagy az anyavállalata más leányvállalatai számára, és
db) munkavállalói részesedési programok kezelésével összefüggően
végez befektetési szolgáltatási tevékenységet,
e) arra a személyre vagy szervezetre, aki az e törvényben nem szabályozott tevékenysége során végez befektetési tanácsadási tevékenységet és ezért nem részesül díjazásban,
f) * arra a személyre vagy szervezetre, amely áruval, áruhoz kapcsolódó opcióval, határidős ügylettel, csereügylettel, valamint bármely más származtatott ügylettel saját számlára kereskedik, kivéve, ha ez a személy vagy szervezet olyan csoport része, melynek főtevékenysége e törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység vagy a Hpt. szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenység.
3. § (1) * A 8. §, a 13. §, a 17. § (3)–(5) bekezdése, a 20/A–20/B. §, a 22. §, a 24–24/G. §, a 26/A. §, a 27–31. §, a 37–39. §, a 97–107. §, a 110/A–110/Q. §, a 121. §, a 123. § (8)–(9) bekezdése, a 123/A. §, a 124–141. §, a 155–170. § és a 172–175. § kivételével a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni
a) a Magyar Nemzeti Banknak (a továbbiakban: MNB) az MNB tv.-ben meghatározott alapvető feladatain kívül végzett, és
b) a kincstárnak az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében végzett
befektetési szolgáltatási tevékenységére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására.
(2) * Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézetre – a 8. § (5) bekezdése, a 13. §, a 15–17. §, a 19/A–20/B. §, a 21/A. §, a 22. § (1)–(3) bekezdése, a 22/A. §, a 24/A–24/G. §, 25. § (1) bekezdése, a 26/A. §, a 37–39. §, a 60. §, a 78. § (2a) bekezdése, a 97–99. §, a 100. § (1) bekezdés e) pontja, a 101–106. §, a XX/A. Fejezet, a 121. §, a 123. § (8) és (9) bekezdése, a 123/A. §, a 124–127. § (1) és (2) bekezdése, a 128–135. §, a 136. § (5) bekezdése, a 137–139. §, a 162–163/B. §, a 164. § (1) bekezdés v) pontja, a 164. § (7) és (8) bekezdése, valamint a 4. melléklet kivételével – a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy ahol a rendelkezés befektetési vállalkozást említ, ott hitelintézetet kell érteni.
(3) * A Kbftv. szerinti befektetési alapkezelő a Kbftv.-ben meghatározott körben befektetési szolgáltatási tevékenységet végezhet és kiegészítő szolgáltatást nyújthat, azzal, hogy e tevékenysége, illetve szolgáltatása tekintetében – a 28. § (1) bekezdés y) pontja kivételével – a VII. Fejezetben, – a 73–78. § kivételével – a Negyedik Részben, valamint – a 123/A. § kivételével – a XXI. Fejezetben, továbbá – a 124–139. § kivételével – a XXII. Fejezetben a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) * Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezések és a 25. § (1) bekezdése kivételével a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) törvényben meghatározottak szerinti államadósság-kezelésen kívül végzett befektetési szolgáltatási tevékenységére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására.
4. § (1) Az e törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítését az 1. melléklet tartalmazza.
(2) E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban
1. anyavállalat: az Szmt.-ben meghatározott vállalkozás,
1a. * anticiklikus tőkepufferráta: a befektetési vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó prociklikusság csökkentését célzó tőkepuffer-követelmény meghatározásához alkalmazott arányszám, amelyet a befektetési vállalkozás a kitettségeihez kapcsolódó felek vonatkozásában alkalmaz azok földrajzi elhelyezkedése alapján,
2. * ÁÉKBV: a Kbftv.-ben meghatározott fogalom,
3. árjegyző: az a saját számlás kereskedést folytató befektetési vállalkozás, amely egy pénzügyi eszközre folyamatos vételi és eladási kötelezettséget vállal az általa meghatározott árakon,
4. áru: minden vagyoni értékkel bíró, forgalomképes, birtokba vehető dolog, illetve dolog módjára hasznosítható természeti erő, ide nem értve a pénzügyi eszközt,
5. * átruházható értékpapír: a tőkepiacon forgalomképes értékpapír a fizetőeszköz kivételével,
6. * azonosító adatok:
a) * természetes személy azonosító adatai: természetes személyazonosító adatok, állampolgárság, lakcím, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány típusa és száma;
b) * vállalkozás azonosító adatai: név, rövidített név, székhely, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címe, cégjegyzékszám, a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma, nyilvántartási száma, képviseletre jogosultak neve és beosztása,
7. * befektetési hitel: pénzügyi eszköz vásárlásához nyújtott hitel, ha a hitelt nyújtó részt vesz az ügylet lebonyolításában,
8. * befektetési elemzés: pénzügyi eszközre vagy annak kibocsátójára vonatkozó, a Tpt. szerinti befektetési ajánlás, ide nem értve a befektetési tanácsadást,
9. * befektetési tanácsadás: pénzügyi eszközre vonatkozó ügylethez kapcsolódó, személyre szóló ajánlás nyújtása, ide nem értve a nyilvánosság számára közölt tény, adat, körülmény, tanulmány, riport, elemzés és hirdetés közzétételét, továbbá a befektetési vállalkozás által az ügyfél részére adott, e törvény szerinti előzetes és utólagos tájékoztatást,
10. * befektetési vállalkozás: az, aki e törvény szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedély alapján, harmadik személy részére, ellenérték fejében, rendszeres gazdasági tevékenysége keretében befektetési szolgáltatást nyújt vagy befektetési tevékenységet végez, ide nem értve a 3. §-ban meghatározottakat,
11. * minősített befolyás: a Hpt.-ben befolyásoló részesedésként meghatározott fogalom,
12. * csereügylet (swap): valamely pénzügyi eszköz cseréjére vonatkozó olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből, illetve több határidős ügyletből tevődik össze és általában jövőbeni pénzáramlások cseréjét vonja maga után,
13. * dotációs tőke: a fióktelep létesítéséhez és működéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke,
14. * EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam,
15. * EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat: olyan befektetési vállalkozás, amely befektetési vállalkozásban, hitelintézetben vagy pénzügyi vállalkozásban ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, és a székhelye szerinti EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal nem rendelkezik benne,
16. * EGT-állambeli pénzügyi holding társaság anyavállalat: olyan pénzügyi holding társaság, amelyben a székhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal nem rendelkezik,
17. * elismert elszámolóház: EGT-államban vagy az OECD tagállamában működő, a székhely szerinti ország jogszabálya vagy felügyeleti hatósága által elismertnek minősített, az elszámolásforgalom lebonyolítását végző pénzügyi intézmény, illetve központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet,
18. *
19. * ellenőrző befolyás: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,
20. * első számú vezető: a befektetési vállalkozás vezető állású személyei közül az a személy, akit a befektetési vállalkozás létesítő okirata ilyenként határoz meg,
21. *
22. * EU-szintű anyavállalat: a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) ekként meghatározott fogalom,
23. * EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom,
23a. * EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom,
24. * értékpapír-kölcsönzés: értékpapír tulajdonjogának olyan átruházása, amelynek keretében a kölcsönbeadó a kölcsönbevevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hogy a kölcsönbevevő köteles azonos darabszámú és azonos sorozatú értékpapírt egy, a szerződésben vagy a kölcsönbeadó által meghatározott jövőbeni időpontban visszaadni a kölcsönbeadó vagy az általa megjelölt harmadik személy részére,
25. * értékpapír letéti számla: az ügyfél számára vezetett, az ügyféltől letéti őrzésre átvett értékpapír nyilvántartására szolgáló számla,
26. * értékpapírszámla: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
27. * értékpapírtitok: minden olyan, az ügyfélről a befektetési vállalkozás, a multilaterális kereskedési rendszer működtetője és az árutőzsdei szolgáltató rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a befektetési vállalkozással és árutőzsdei szolgáltatóval kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik,
27a. * Felügyelet: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB.,
28. * felügyeleti hatóság: a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató befektetési szolgáltatási tevékenysége, kiegészítő szolgáltatása vagy az árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenység felügyeletét ellátó, hatáskörrel rendelkező szervezet, ide nem értve a Felügyeletet,
29. * fióktelep: az Fkt.-ban, illetve Ctv.-ben meghatározott szervezet,
30. * fogadó tagállam: a székhely szerinti EGT-államtól eltérő EGT-állam, amelyben a befektetési vállalkozásnak fióktelepe van vagy ahol szolgáltatást nyújt, illetve tevékenységet végez vagy az az EGT-állam, amelyben a szabályozott piac olyan rendszert biztosít, amellyel lehetővé teszi a távoli tagok, illetve a letelepedés helye szerinti EGT-állam résztvevőinek hozzáférését a kereskedési rendszerhez,
31. * harmadik ország: az az ország, amely nem minősül EGT-államnak,
32. * induló tőke: az alapításkori jegyzett tőke, a tőketartalék és az eredménytartalék összege,
33. * jegyzési garanciavállalás: az értékpapír saját számlára történő lejegyzésére, illetve megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás vagy a jegyzés vagy eladás meghiúsulásának elkerülése érdekében szerződésben vállalt mennyiségű értékpapír lejegyzésére, illetőleg megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás,
33a. * jó üzleti hírnév: a befektetési vállalkozás vezető állású személyeinek, befolyásoló részesedéssel rendelkező tagjainak a befektetési vállalkozás irányítására vagy tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek megléte,
34. * kereskedési szándékkal tartott pozíció: a rövid távú újraértékesítés szándékával vagy a vételi és eladási árak közötti tényleges vagy várható különbözetből, valamint egyéb ár- vagy kamatlábváltozásokból származó rövid távú haszonszerzés szándékával tartott pozíció, amelybe beletartoznak mind a saját számlás, mind az ügyfelek által adott megbízások végrehajtásából és az árjegyzésből származó pozíciók,
35. * kiszervezés: olyan megállapodás egy befektetési vállalkozás és egy harmadik személy között, amelynek keretében e harmadik személy olyan tevékenységet végez, amelyet egyébként a befektetési vállalkozás maga végezne,
36. * kollektív befektetési forma: a Kbftv.-ben meghatározott fogalom,
37. * központi hitelinformációs rendszer: a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott rendszer (a továbbiakban: KHR),
38. * központi szerződő fél: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
39. * külföldi befektetési vállalkozás: az a befektetési vállalkozás, amelynek székhelye nem Magyarország területén van,
40. * különleges célú gazdasági egység: kizárólag a külön törvény szerinti értékpapírosítási ügylet végrehajtása céljából létrehozott jogalany, amely működhet alap (értékpapírosító alap) vagy társaság (értékpapírosító társaság) formájában,
41. * lakossági ügyfél: a szakmai ügyfélnek nem minősülő ügyfél,
42. * leányvállalat: az a vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol azzal, hogy a leányvállalat valamennyi leányvállalatát is az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni,
43. * letéti őrzés: pénzügyi eszköz megőrzésre történő átvétele, a tulajdonos megbízásából való nyilvántartása és kiadása,
44. * letétkezelés: a pénzügyi eszköz letéti őrzése, a kamat, az osztalék, a hozam, illetőleg a törlesztés beszedése és egyéb kapcsolódó szolgáltatás együttes nyújtása, ideértve az óvadék kezelésével összefüggő szolgáltatásokat,
45. * limitáras megbízás: valamely pénzügyi eszköz meghatározott limitáron vagy annál jobb áron, meghatározott mennyiségben történő vételére vagy eladására irányuló megbízás,
46. * megbízás végrehajtása az ügyfél javára: pénzügyi eszköz vételére vagy eladására vonatkozó megállapodás megkötésére irányuló tevékenység végzése az ügyfél javára,
47. * függő ügynök: az a természetes személy vagy jogi személy, amely az általa képviselt befektetési vállalkozás teljes körű és feltétel nélküli felelősségére segíti elő a befektetési szolgáltatási tevékenység végzését vagy kiegészítő szolgáltatás nyújtását az ügyfél vagy a jövőbeni ügyfél számára,
48. * miniszter: a pénz-, tőke és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter,
49. * minisztérium: a miniszter által vezetett minisztérium,
50. * pénzügyi elemző: a befektetési elemzés tartalmát a befektetési vállalkozás részéről, a befektetési vállalkozás függő ügynöke részéről, illetve ezek rendelkezése szerint vagy a befektetési vállalkozással kötött kiszervezési megállapodás alapján kialakító, a Tpt.-ben meghatározott érintett személynek minősülő természetes személy, függetlenül attól, hogy a befektetési elemzést milyen jogviszony alapján készíti,
51. * pénzpiaci eszköz: a fizetőeszköz kivételével sorozatban kibocsátott, értékpapírnak nem minősülő, pénzkövetelésre szóló eszköz, amellyel pénzpiacon kereskednek,
52. * pénzügyi eszköz elhelyezése (placement): a pénzügyi eszköz Tpt. szerinti forgalombahozatala és nyilvános értékesítésre történő felajánlása,
53. * portfóliókezelés: az a tevékenység, amelynek során az ügyfél eszközei előre meghatározott feltételek mellett, az ügyfél által adott megbízás alapján, az ügyfél javára pénzügyi eszközökbe kerülnek befektetésre és kezelésre azzal, hogy az ügyfél a megszerzett pénzügyi eszközből eredő kockázatot és hozamot, azaz a veszteséget és a nyereséget közvetlenül viseli,
54. * referenciaadat: a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott fogalom,
55. * referenciaadat-szolgáltató: a befektetési hitel nyújtására engedéllyel rendelkező, illetőleg értékpapír-kölcsönzést végző befektetési vállalkozás,
56. * rendszeres internalizáló: az a befektetési vállalkozás, amely ügyfél részére szervezett keretek között, saját számlás kereskedés keretében a kereskedési napok mindegyikén biztosítja az ügyletkötés lehetőségét oly módon, hogy az ügyfél megbízásait szabályozott piacon és multilaterális kereskedési rendszeren kívül hajtja végre,
57. *
58. * saját számlás kereskedés: pénzügyi eszköz saját eszköz terhére történő adásvétele, cseréje,
59. * szabályozott piac: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
60. * szakmai ügyfél: az az ügyfél, aki megfelel a 49. §-ban foglalt feltételeknek, illetve a 48. § szerint ilyennek minősül,
61. * származtatott ügylet: olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló pénzügyi eszköz, mint alaptermék értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi,
62. * székhely szerinti tagállam:
a) ha a külföldi befektetési vállalkozás természetes személy, az az EGT-állam, ahol a lakhelye vagy tartózkodási helye található;
b) ha a befektetési vállalkozás vagy a külföldi befektetési vállalkozás jogi személy, az az EGT-állam, ahol a létesítő okirat szerinti székhelye található;
c) ha a befektetési vállalkozás vagy a külföldi befektetési vállalkozás jogi személy és a nemzeti jog szerint nem rendelkezik létesítő okirat szerinti székhellyel, az az EGT-állam, amelyben a központi irodája található,
63. * szoros kapcsolat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom,
64. * szponzor: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom,
65. * tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését,
66. * ügyfél: az, aki az e törvény hatálya alá tartozó szolgáltatást vesz igénybe,
67. * ügyfél azonosításra szolgáló adatok:
a) természetes személy esetén
aa) * természetes személyazonosító adatok,
ab)–ad) *
ae) állampolgárság,
af) azonosító okmány típusa és száma,
b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén
ba) név, rövidített név,
bb) székhely címe,
bc) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszám, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma,
68. *
69. * ügyfélszámla: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
69a. * ügyvezető: a befektetési vállalkozással munkaviszonyban álló, a befektetési vállalkozás vezetésére kinevezett első számú vezető, valamint a befektetési vállalkozás irányításában résztvevő olyan további személy, akit a befektetési vállalkozás létesítő okirata vagy a működésre vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg,
70. * üzleti titok: a Ptk.-ban meghatározott fogalom,
71. * vezető állású személy:
a) a vezető tisztségviselő – ideértve az e törvény szerinti ügyvezetőt is – és a felügyelő bizottság tagja,
b) a fióktelep vezetésére a külföldi vállalkozás által kinevezett személy és annak közvetlen helyettese, és
c) minden olyan személy, akit a létesítő okirat vagy a működésre vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg,
72. * csoport: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
73. * ellenőrzött vállalkozás: olyan vállalkozás,
a) amely esetén a szavazati jogok többségét egy személy gyakorolhatja,
b) amelynek egy tulajdonosa jogosult a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak többségét kinevezni vagy felmenteni,
c) amely esetén a szavazati jogok többségét – a vállalkozás más tulajdonosával kötött megállapodás alapján – egy személy egyedül gyakorolhatja, vagy
d) amely fölött a létesítő okirat, megállapodás alapján egy személy döntő befolyást, ellenőrzést gyakorol vagy gyakorolhat,
74. * járulékos vállalkozás: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
75. * kapcsolt vállalkozás: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
76. * közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott fogalom és az élettárs,
77. * likviditás szempontjából leginkább érintett piac: a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének 9. cikkében meghatározott fogalom,
78. * vállalkozás: jogi formájától függetlenül az, aki rendszeres gazdasági tevékenységet folytat,
79. * multilaterális kereskedési rendszer: olyan kereskedési rendszer, amely harmadik felek pénzügyi eszközökre irányuló, vételi és eladási szándékát hozza össze megkülönböztetésmentes módon, szerződést eredményezve,
80. * értékpapír: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
81. * konszolidáló felügyeleti hatóság: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
82. * javadalmazás: a befektetési vállalkozás által a vezető állású személy, munkavállaló részére minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve, pénzbeli, természetbeni, vagyoni jog vagy egyéb formában nyújtott juttatás,
83. * teljesítményjavadalmazás: a javadalmazás azon része, amelyet a befektetési vállalkozás az alapjavadalmazáson felül biztosíthat a vezető állású személynek és a munkavállalónak, ha az a munkaszerződésben meghatározottakat meghaladó teljesítményt nyújt vagy abban nem rögzített feladatokat lát el,
84. * Nem kötelező nyugdíjjuttatás: a Hpt.-ben ekként meghatározott fogalom,
85. * túlzott tőkeáttétel kockázata: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom,
86. * tőkefenntartási puffer: a befektetési vállalkozás veszteségviselő képességének növelése érdekében kötelezően fenntartandó szavatolótőke-követelmény,
87. * intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer: a befektetési vállalkozási tevékenység prociklikusságának a csökkentésére irányuló, az ügyfél – akivel szemben a hitelezési kitettség fennáll – elhelyezkedésének figyelembevételével számított szavatolótőke-követelmény,
88. * rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás:
a) az EU-szintű anyavállalat,
b) az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat,
c) az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, vagy
d) a befektetési vállalkozás,
amelynek fizetésképtelenné válása vagy nem prudens működése rendszerkockázathoz vezethet,
89. * globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás: olyan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás, amely nem lehet leányvállalata valamely
a) EU-szintű anyavállalatnak,
b) EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalatnak,
c) EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatnak, és
amelynek fizetésképtelenné válása vagy nem prudens működése globális szintű rendszerkockázathoz vezethet,
90. * globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkepuffer: a rendszerszintű kockázatokat hordozó, globálisan tevékenykedő befektetési vállalkozások csődvalószínűségének és kockázatvállalásának csökkentésére irányuló szavatolótőke-követelmény,
91. * egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás: olyan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás, amelynek felszámolása vagy nem prudens működése EGT-szinten vagy tagállami szinten rendszerkockázathoz vezethet,
92. * egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkepuffer: a Magyarországon vagy az Európai Unióban jelentős kockázatokat hordozó befektetési vállalkozások csődvalószínűségének és kockázatvállalásának csökkentésére irányuló szavatolótőke-követelmény,
93. * rendszerkockázati tőkepuffer: a rendszerszintű kockázatok megelőzésére és mérséklésére irányuló szavatolótőke-követelmény,
94. * helyreállítási terv: olyan terv, amelyben foglalt a befektetési vállalkozás által végrehajtandó lépések a likviditást vagy a fizetőképességet (szolvenciát) súlyosan veszélyeztető állapot esetén – rendkívüli állami pénzügyi támogatás igénybevétele nélkül – biztosítják a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetének stabilizálódását,
95. * alapjavadalmazás: a javadalmazás azon része, amelyet a befektetési vállalkozás és a vezető állású személy, munkavállaló közötti szerződésben meghatározottaknak megfelelően a befektetési vállalkozás a vezető állású személynek vagy munkavállalónak rendszeresen munkabérként kifizet, és amely megfelelően tükrözi a tisztség betöltéséhez szükséges szakmai tapasztalatokat és felelősséget, ideértve minden olyan juttatást, amelyet más munkavállaló is megkap,
96. *
97. * irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület: az alapító okiratban vagy alapszabályban meghatározott olyan vezető testület, amely a döntéshozatalra jogosult,
98. * felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület: az alapító okiratban vagy alapszabályban meghatározott olyan vezető testület, amely az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület döntéshozatalát ellenőrzi,
99. * vezető testület: a befektetési vállalkozás igazgatósága és felügyelőbizottsága, valamint annak vezetői és tagjai, ideértve a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás vezető állású személyeit is,
100. * közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozás: az e törvény hatálya alá tartozó befektetési vállalkozás, ide nem értve a 3. §-ban meghatározottakat,
101. * rendkívüli intézkedési terv: a befektetési vállalkozás által kidolgozott, a jogszabályoknak megfelelő működés biztosítása érdekében szükséges – határidőkhöz és felelősökhöz kötött – lépéseket tartalmazó terv,
102. * rendszerkockázat: a pénzügyi rendszer olyan zavarának kockázata, amely a pénzügyi rendszerre és a gazdaságra nézve súlyos negatív következményt jelenthet,
103. * belső módszer: az 575/2013/EU rendeletben belső minősítésen alapuló módszerként meghatározott fogalom.
104. * modellkockázat: a Hpt.-ben ekként meghatározott fogalom,
105. * tőkeáttétel: a Hpt.-ben ekként meghatározott fogalom,
106. * teljes kockázati kitettség: az 575/2013/EU rendeletben ekként alkalmazott fogalom.
5. § (1) Befektetési szolgáltatási tevékenységnek minősül a rendszeres gazdasági tevékenység keretében, pénzügyi eszközre vonatkozóan végzett *
a) megbízás felvétele és továbbítása,
b) megbízás végrehajtása az ügyfél javára,
c) sajátszámlás kereskedés,
d) portfóliókezelés,
e) befektetési tanácsadás,
f) pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalással (jegyzési garanciavállalás),
g) pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalás nélkül, és
h) multilaterális kereskedési rendszer működtetése.
(2) Kiegészítő szolgáltatásnak minősül
a) a pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, valamint az ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetése,
b) a letétkezelés, valamint az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése, nyomdai úton előállított értékpapír esetében ennek nyilvántartása és az ügyfélszámla vezetése,
c) a befektetési hitel nyújtása,
d) a tőkeszerkezettel, üzleti stratégiával és az ezekkel összefüggő kérdésekkel, valamint az egyesüléssel és a vállalatfelvásárlással kapcsolatos tanácsadás és szolgáltatás,
e) * a befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó valutával és devizával történő kereskedés,
f) a befektetési elemzés és pénzügyi elemzés,
g) jegyzési garanciavállaláshoz kapcsolódó szolgáltatás,
h) a 6. § e)–g), j) és k) pontjaiban foglalt származtatott ügyletek alapjául szolgáló eszközhöz kapcsolódó befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás.
6. § Pénzügyi eszköz
a) az átruházható értékpapír,
b) a pénzpiaci eszköz,
c) a kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapír,
d) az értékpapírhoz, devizához, kamatlábhoz vagy hozamhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, pénzügyi index vagy intézkedés, amely fizikai leszállítással teljesíthető vagy pénzben kiegyenlíthető,
e) az áruhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, amelyet pénzben kell kiegyenlíteni vagy az ügyletben résztvevő felek valamelyikének választása szerint pénzben kiegyenlíthető, ide nem értve a teljesítési határidő lejártát vagy más megszűnési okot,
f) az áruhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, amely fizikai leszállítással teljesíthető, feltéve hogy azzal szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben kereskednek,
g) az f) pont alá nem tartozó, más származtatott pénzügyi eszköz jellemzőivel rendelkező, áruhoz kapcsolódó opció, tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügylet, csereügylet, valamint bármely más származtatott ügylet, amely fizikai leszállítással teljesíthető, és nem kereskedelmi célt szolgál, ha azt elismert elszámolóházon keresztül számolják el vagy rendszeres pótbefizetési kötelezettség érvényes rá,
h) a hitelkockázat átruházását célzó származtatott ügylet,
i) a különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodás,
j) az éghajlati, időjárási változóhoz, fuvardíjhoz, légszennyező anyag vagy üvegházhatású gáz kibocsátásához, inflációs rátához vagy más hivatalos gazdasági statisztikához kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás vagy bármely más származtatott ügylet, eszköz, amelyet pénzben kell kiegyenlíteni vagy amely az ügyletben résztvevő felek valamelyikének választása szerint pénzben kiegyenlíthető, ide nem értve azt az esetet, ha a megszűnés oka a nemteljesítés,
k) egyéb, az a)–j) pontban nem említett eszközhöz joghoz, kötelezettséghez, indexhez, intézkedéshez kapcsolódó származtatott ügylet, eszköz, amely rendelkezik a többi származtatott eszköz valamelyikének jellemzőivel, ideértve azt, hogy valamely szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben kereskednek vele, elismert elszámolóházon keresztül számolják el és teljesítik vagy rendszeres pótbefizetési kötelezettség érvényes rá, valamint a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének 39. cikkében meghatározott származtatott ügylet.
7. § (1) Befektetési szolgáltatási tevékenységet – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – csak befektetési vállalkozás és hitelintézet végezhet.
(2) Befektetési szolgáltatási tevékenység az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén kezdhető meg és folytatható.
(3) * A harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás tevékenységét Magyarország területén fióktelepén keresztül végezheti.
(4) * A más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás Magyarország területén határon átnyúló tevékenységet végezhet.
8. § (1) * Befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő szolgáltatás – a (2)–(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a Felügyelet engedélyével végezhető, illetve nyújtható.
(2) A külföldi befektetési vállalkozás – ide nem értve a (3) bekezdésben foglalt befektetési vállalkozást – fióktelepe befektetési szolgáltatási tevékenységet akkor végezhet, illetőleg kiegészítő szolgáltatást akkor nyújthat, ha rendelkezik a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével.
(3) * A más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás Magyarország területén határon átnyúló tevékenységet akkor végezhet vagy fióktelepet akkor létesíthet, ha rendelkezik a hatáskörrel bíró felügyeleti hatóságnak az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével és a 27. § (5) bekezdésében, illetve a 27. § (8) bekezdésében meghatározott feltételek teljesültek.
(4) * Kiegészítő szolgáltatás nyújtására vonatkozó engedély – kivéve ha a kérelmező a Tpt. szerinti központi értéktár – befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély nélkül, önállóan nem szerezhető.
(5) A befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenység végzése és kiegészítő szolgáltatás nyújtása mellett kizárólag
a) a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet,
b) részvénykönyvvezetést,
c) részvényesi meghatalmazotti (nominee) tevékenységet,
d) * a Hpt. 3. § (1) bekezdésének i) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítése tevékenységet,
e) a Bit. szerinti biztosításközvetítést ügynökként,
f) értékpapír-kölcsönzést, és
g) pénzügyi eszközre vonatkozó adat, információ értékesítést,
h) * a Hpt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott csoportfinanszírozási tevékenységet
folytathat.
9. § (1) Árutőzsdei szolgáltató a rendszeres gazdasági tevékenység keretében a (2) bekezdésben meghatározott eszközökre vonatkozóan
a) megbízás felvételét és továbbítását,
b) megbízás végrehajtását az ügyfél javára,
c) * sajátszámlás kereskedést,
d) * a Hpt. 3. § (1) bekezdésének i) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítését,
e) a Bit. szerinti biztosításközvetítést ügynökként,
f) befektetési szolgáltatás, kiegészítő szolgáltatás függő ügynökként történő közvetítését
végezheti.
(2) Árutőzsdei szolgáltatás tárgya lehet
a) áru, ideértve a közraktárjegyet, annak leválasztott árujegy részét, a forgalomképes vagyoni értékű jogot és az erre vonatkozó származtatott eszközt,
b) az üvegházhatású gáz kibocsátási egység és a légszennyező anyag kibocsátási jog, valamint az erre vonatkozó opció, határidős és egyéb származtatott ügylet, és
c) a 6. § e)–g) pontjaiban meghatározott pénzügyi eszköz.
10. § (1) Árutőzsdei szolgáltatást – a (3) bekezdésben foglaltakra is tekintettel – árutőzsdei szolgáltató és befektetési vállalkozás nyújthat.
(2) Árutőzsdei szolgáltatás csak az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott
a) személyi feltételek,
b) műszaki, technikai, informatikai, biztonsági felszereltségre vonatkozó előírások, és
c) az elfogadott szabályzatokban rögzített szervezeti, működési, ügyviteli, számviteli, nyilvántartási és ellenőrzési eljárásra, rendszerre és megoldásra vonatkozó előírások
teljesítése esetén nyújtható.
(3) * Külföldi befektetési vállalkozás árutőzsdei szolgáltatást Magyarország területén csak fióktelepén keresztül nyújthat.
11. § (1) Árutőzsdei szolgáltatás – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a Felügyelet engedélyével nyújtható.
(2) A külföldi befektetési vállalkozás fióktelepe árutőzsdei szolgáltatást akkor nyújthat, ha rendelkezik a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével.
(3) * Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól szóló 1031/2010/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1031/2010/EU bizottsági rendelet) 18. cikk (2) és (3) bekezdésében hivatkozott személyek ezen cikkek alapján ajánlatot tenni kizárólag a Felügyelet e törvény 9. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tevékenységnek a 9. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott eszközre vonatkozó árutőzsdei szolgáltatás nyújtására irányuló engedélye alapján jogosultak.
12. § (1) * Az 5. § (1) bekezdésének a)–d), valamint f)–h) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, továbbá az 5. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott kiegészítő szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás és a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet végző árutőzsdei szolgáltató kialakítja a tevékenysége ellátásához használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszerét, valamint gondoskodik az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről.
(2) * Az (1) bekezdés szerinti szabályozási rendszerben meg kell határozni az információ-technológiával szemben támasztott követelményeket, a használatából adódó biztonsági kockázatok felmérésére és kezelésére vonatkozó szabályokat az informatikai vállalatirányítás, a tervezés, a fejlesztés és a beszerzés, valamint az üzemeltetés, a monitorozás és független ellenőrzés területén.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató az informatikai rendszer biztonsági kockázatelemzését szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgálja és aktualizálja.
(4) * Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató az informatika alkalmazásából fakadó biztonsági kockázatok figyelembevételével meghatározza a szervezeti és működési rendeket, a felelősségi, a nyilvántartási és a tájékoztatási szabályokat, a folyamatba épített ellenőrzési követelményeket és szabályokat.
(5) * Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató kiépíti az informatikai rendszere biztonságos működtetését felügyelő informatikai ellenőrző rendszert és azt folyamatosan működteti.
(6) * A biztonsági kockázatelemzés eredményének értékelése alapján a biztonsági kockázattal arányos módon gondoskodni kell legalább:
a) a rendszer legfontosabb elemeinek (eszközök, folyamatok, személyek) egyértelmű és visszakereshető azonosításáról,
b) az informatikai biztonsági rendszer önvédelmét, kritikus elemei védelmének zártságát és teljeskörűségét biztosító ellenőrzésekről, eljárásokról,
c) a rendszer szabályozott, ellenőrizhető és rendszeresen ellenőrzött felhasználói adminisztrációjáról (hozzáférési szintek, egyedi jogosultságok, engedélyezésük, felelősségi körök, hozzáférés-naplózás, rendkívüli események),
d) olyan biztonsági környezetről, amely az informatikai rendszer működése szempontjából kritikus folyamatok eseményeit naplózza és alkalmas e naplózás rendszeres (esetleg önműködő) és érdemi értékelésére, valamint lehetőséget nyújt a nem rendszeres események kezelésére is,
e) a távadatátvitel bizalmasságáról, sértetlenségéről és hitelességéről,
f) az adathordozók szabályozott és biztonságos kezeléséről, valamint
g) a rendszer biztonsági kockázattal arányos vírus- és más rosszindulatú program elleni védelméről.
(7) * Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató tevékenysége ellátásához, nyilvántartásai naprakész és biztonságos vezetéséhez a biztonsági kockázatelemzés alapján indokolt védelmi intézkedéseket megvalósítja, és rendelkezik
a) informatikai rendszerének működtetésére vonatkozó utasításokkal és előírásokkal, valamint a fejlesztésre vonatkozó tervekkel,
b) minden olyan dokumentációval, amely az üzleti tevékenységet közvetlenül vagy közvetve támogató informatikai rendszerek folyamatos és biztonságos működését – még a szállító, valamint a rendszerfejlesztő tevékenységének megszűnése után is – biztosítja,
c) a szolgáltatások ellátásához szükséges informatikai rendszerrel, valamint a szolgáltatások folytonosságát biztosító tartalék berendezésekkel, illetve e berendezések hiányában az ezeket helyettesítő egyéb – a tevékenységek, illetve szolgáltatások folytonosságát biztosító – megoldásokkal,
d) olyan informatikai rendszerrel, amely lehetővé teszi az alkalmazási környezet biztonságos elkülönítését a fejlesztési és a tesztelési környezettől, valamint a megfelelő változáskövetés és változáskezelés fenntartását,
e) az informatikai rendszer szoftver elemeiről (alkalmazások, adatok, operációs rendszer és környezetük) olyan helyreállítási tervekkel, biztonsági mentésekkel és mentési renddel (mentések típusa, módja, visszatöltési és helyreállítási tesztek, eljárási rend), amelyek az adott rendszer helyreállíthatóságát a rendszer által nyújtott szolgáltatás kritikus helyreállítási idején belül lehetővé teszik,
f) jogszabályban meghatározott nyilvántartás ismételt előhívására alkalmas adattároló rendszerrel, amely biztosítja, hogy az archivált anyagokat a jogszabályokban meghatározott ideig, de legalább öt évig, bármikor visszakereshetően, helyreállíthatóan megőrizzék, valamint
g) a szolgáltatásai folyamatosságát akadályozó rendkívüli események kezelésére szolgáló tervvel.
(8) * Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozásnak és árutőzsdei szolgáltatónak a (7) bekezdés e) pontja szerinti mentéseket kockázati szempontból elkülönítetten és tűzbiztos módon kell tárolnia, valamint gondoskodnia kell a mentések forrásrendszerrel azonos szintű hozzáférési védelméről.
(9) * Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozásnál és árutőzsdei szolgáltatónál mindenkor rendelkezésre kell állnia:
a) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszer felépítésének és működtetésének az ellenőrzéséhez szükséges rendszerleírásoknak és modelleknek,
b) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszernél az adatok szintaktikai szabályainak, az adatok tárolási szerkezetének,
c) az informatikai rendszer elemeinek a szolgáltató, valamint a központi szerződő fél által meghatározott biztonsági osztályokba sorolási rendszerének,
d) az adatokhoz történő hozzáférési rend meghatározásának,
e) az adatgazda és a rendszergazda kijelölését tartalmazó dokumentumnak,
f) az alkalmazott szoftvereszközök jogtisztaságát bizonyító szerződéseknek, valamint
g) az informatikai rendszert alkotó ügyviteli, üzleti szoftvereszközök teljes körű és naprakész nyilvántartásának.
(10) * A (7) bekezdésben foglalt szoftvereknek együttesen alkalmasaknak kell lenniük
a) a működéshez szükséges és jogszabályban előírt adatok nyilvántartására,
b) a pénzeszközök és a pénzügyi eszközök biztonságos nyilvántartására,
c) a befektetési vállalkozás esetében a pénzügyi eszközök, illetve az árutőzsdei szolgáltatás tárgyának ügyfelenkénti és összesített naprakész nyilvántartására,
d) a befektetési vállalkozás tevékenységével összefüggő országos informatikai rendszerekhez történő közvetlen vagy közvetett csatlakozásra,
e) a tárolt adatok ellenőrzéséhez való felhasználására, valamint
f) a biztonsági kockázattal arányos logikai védelemre és a sérthetetlenség védelmére.
(11) Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozásnak és árutőzsdei szolgáltatónak belső szabályzatában meg kell határoznia az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges informatikai ismeretet.
(12) * A befektetési vállalkozásnak és az árutőzsdei szolgáltatónak a tevékenysége végzésére csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a rendszerelemek zártságát, és megakadályozza az informatikai rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, valamint észrevétlen módosítását. Az informatikai rendszernek meg kell felelnie az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek is. Ennek érdekében a befektetési vállalkozásnak és az árutőzsdei szolgáltatónak adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítania kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését.
(13) * A (12) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést külső szakértő (a továbbiakban: tanúsító szervezet) által kiadott, az informatikai rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A tanúsító szervezettel, a tanúsítással és a tanúsítási eljárás – általános forgalmi adó nélkül számított – maximális díjával szemben támasztott követelményeket külön jogszabály határozza meg.
(14) * A (13) bekezdés szerinti tanúsító szervezet írásban haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató informatikai rendszerével kapcsolatosan olyan tényt állapít meg, amely a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató folyamatos működését kedvezőtlenül érinti vagy bűncselekmény elkövetésére, jogszabály megsértésére vagy a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató belső szabályzatának súlyos megsértésére vagy ezek veszélyére utaló körülményeket észlel.
(15) * A tanúsító szervezet és alvállalkozója a vizsgált intézmény kezelésében lévő, a tanúsítás lefolytatásához szükséges adatokat – ideértve a személyes adatokat és üzleti titkokat is – a tanúsítással igazolandó követelmények teljesülésének vizsgálata céljából, a tanúsítási eljárás lefolytatásához szükséges mértékben, a tanúsítási eljárás befejezéséig jogosult kezelni, azokat harmadik személy részére nem továbbíthatja.
(16) * A tanúsító szervezet és alvállalkozója köteles szabályzatban rögzíteni azon munkaköröket, amelyeket betöltő személyek a tanúsítási eljárás során az üzleti titkokhoz hozzáférhetnek, annak tartalmát megismerhetik. Az eljárásban részt vevő munkatársakat a tanúsítási eljárás során tudomásukra jutott üzleti titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli a tanúsító szervezetnél fennálló jogviszonyuk megszűnését követően is.
13. § (1) A befektetési vállalkozás tevékenysége megkezdéséhez – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – legalább hétszázharmincezer euró összegű induló tőkével rendelkezik.
(2) * Ha a befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdés c) és f) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységek végzésére nem jogosult, de az 5. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységek valamelyikének (egy vagy több) végzésére jogosító engedélyt szerez, és
a) az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére jogosult, akkor legalább százhuszonötezer euró,
b) az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére nem jogosult, akkor legalább ötvenezer euró
összegű induló tőkével rendelkezik.
(3) * Ha a befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdés a) vagy e) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységek valamelyikének végzésére jogosító engedélyt szerez és az 5. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kiegészítő szolgáltatás végzésére az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére nem jogosult, akkor legalább ötvenezer euró összeg induló tőkével vagy olyan, az EGT-államok területére kiterjedő szakmai felelősségbiztosítással rendelkezik, amelynek értéke káreseményenként legalább egymillió euró, és évente összesen legalább egymillió-ötszázezer euró.
14. § Az árutőzsdei szolgáltatónak a tevékenysége megkezdéséhez, ha
a) részvénytársasági formában vagy fióktelepként működik, legalább húszmillió forint, vagy
b) korlátolt felelősségű társaság formájában vagy szövetkezeti formában működik, legalább tízmillió forint
induló tőkével kell rendelkeznie.
15. § (1) A befektetési vállalkozás jegyzett tőkéje – figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra – kizárólag pénzbeli hozzájárulással szolgáltatható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli hozzájárulással esik egy tekintet alá, ha a jegyzett tőkét a befektetési vállalkozás jegyzett tőkén felüli vagyona terhére emelik fel, illetőleg a jegyzett tőke összege egyesülés, beolvadás, összeolvadás során kerül megállapításra.
(3) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató jegyzett tőkéjét kizárólag olyan hitelintézetnél lehet befizetni, amely nem vesz részt az alapításban, amelyben az alapító nem rendelkezik tulajdoni részesedéssel, és amely az alapítóban nem rendelkezik tulajdoni részesedéssel.
(4) Fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató esetében – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a jegyzett tőke alatt a dotációs tőkét kell érteni.
(5) Más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepére a dotációs tőke követelményt nem kell alkalmazni.
(6) * A 13. §-ban euróban meghatározott induló tőke vagy felelősségbiztosítás összegét az adott napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
16. § (1) A befektetési vállalkozás részvénytársaságként vagy fióktelepként, árutőzsdei szolgáltató részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként, szövetkezetként vagy fióktelepként működhet.
(2) * A gazdasági társasági formában működő befektetési vállalkozásra és árutőzsdei szolgáltatóra, valamint a szövetkezeti formában működő árutőzsdei szolgáltatóra a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit, a külföldi vállalkozás fióktelepére az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) * A befektetési vállalkozás, amelynek székhelye Magyarország területén található, a központi irodáját is Magyarország területén jelöli ki.
17. § (1) * A befektetési vállalkozás a szervezetén belül az egyes szervezeti egységeket és az ezek működésére és eljárására vonatkozó szabályzatokat úgy alakítja ki, hogy biztosítsa szervezeti egységeinek és szervezeti megoldásainak megfelelőségét és hatékonyságát, beleértve a hiányosságok kezelésére vonatkozó intézkedéseket, valamint hogy a létrejövő szervezeti felépítés és annak működése – összhangban a befektetési vállalkozás méretével, tevékenységének jellegével és összetettségével –
a) lehetővé tegye az 5. §-ban foglalt tevékenységek és feladatok független végzését, illetőleg ellátását, ideértve az ehhez szükséges hatáskörök világos és következetes elkülönítését,
b) biztosítsa, hogy az egyes szervezeti egységek vezetői ne legyenek alá- vagy fölérendeltségi, illetve utasítási viszonyban egymással, csökkentve ezzel a visszaéléshez vezető személyi érdek-összefonódás lehetőségét,
c) az információhoz való hozzáférést csak a jogosultak számára tegye lehetővé, csökkentve ezzel a belső, üzletvitel során keletkező információval való visszaélés lehetőségét,
d) átlátható legyen,
e) erősítse a folyamatba épített ellenőrzést és lehetővé tegye ennek során az objektív megítélést,
f) biztosítsa, hogy a vállalkozás vezető állású személyei és alkalmazottai a felelősségi körük megfelelő ellátása érdekében a követendő eljárásokat ismerjék,
g) biztosítsa a vállalkozás különböző szintjei közötti hatékony jelentéstételt és információáramlást.
(2) * Annak a befektetési vállalkozásnak, amely összevont alapú felügyelet alá tartozik, az e §-ban és a 100–102. §-ban foglaltaknak az ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézettel és befektetési vállalkozással együttesen is meg kell felelnie.
(3) * A befektetési vállalkozás az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenységekben, kiegészítő szolgáltatásokban és az alkalmazott üzleti modellben rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével, összetettségével arányos átfogó, hatékony és megbízható vállalatirányítási rendszerrel és a (4) bekezdés szerinti belső kontroll funkcióval rendelkezik, amelynek keretén belül
a) a szervezeti felépítését belső szabályzatban áttekinthetően rögzíti,
b) a felelősségi köröket, feladatokat egymástól elhatárolja és egyértelműen meghatározza,
c) a szervezeten belüli összeférhetetlenséget ellenőrzi, megelőzi és kiküszöböli,
d) a felmerülő kockázatok azonosítására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és jelentésére szolgáló hatékony eljárásokat alkalmaz,
e) a jogszabályoknak megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokat, adminisztratív és számviteli eljárásokat alkalmaz,
f) a befektetési vállalkozás a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak alkalmazását előmozdító, a 4. mellékletben meghatározott elveknek megfelelő javadalmazási politikát és gyakorlatot valósít meg,
g) elősegíti a szervezet zavartalan és eredményes működését, az intézménnyel szembeni bizalom fenntartását, a tulajdonosok és az ügyfelek intézménnyel összefüggő gazdasági érdekeinek és társadalmi céljainak védelmét.
(4) * A befektetési vállalkozás a (3) bekezdés d) és e) pontjában rögzítettek, ezáltal a belső kontroll funkciók teljesítése érdekében belső eljárásrendjében egyértelműen meghatározza a belső kontroll funkciók ellátásáért felelős szervezeti egységet vagy egységeket.
(5) * A 19/A. § (1) bekezdésben foglaltak alapján a befektetési vállalkozás kockázatvállalása megbízható és a belső szabályzatában rögzített szempontrendszeren alapul.
18. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató által alkalmazott eljárás, rendszer és megoldás, valamint az általa vezetett nyilvántartás
a) biztosítja az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz más ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető, valamint a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköztől vagy pénzeszköztől való elkülönített kezelését, amely alkalmas a tulajdonhoz fűződő jogok védelmére,
b) biztosítja a megkötött ügylet, a vállalt kockázat (pozíció) rögzítését, és folyamatos követését,
c) megakadályozza, hogy a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, valamint ezek alkalmazottja vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében általa foglalkoztatott más személy az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközt – az ügyfél kifejezetten ettől eltérő utasítása hiányában – sajátjaként használja vagy arról sajátjaként rendelkezzen,
d) megakadályozza, hogy az értékpapírtitok körébe tartozó információ rendeltetésétől eltérően vagy jogosulatlanul kerüljön felhasználásra,
e) biztosítja az alkalmazottak és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében általa foglalkoztatottak által kötött ügyletek rögzítését,
f) biztosítja a számítógépes adatrögzítésre, adatvédelemre, adatmentésre és feldolgozásra vonatkozó előírások teljesülését, valamint
g) biztosítja minden egyéb vonatkozó jogszabályban vagy szabályzatban foglalt előírás teljesülését, ideértve a következetesség, a folyamatos figyelemmel kísérhetőség és az ellenőrizhetőség biztosítását is.
(2) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató számviteli, nyilvántartási és informatikai rendszerének alkalmasnak kell lennie
a) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató mindenkori pénzügyi helyzetének megállapítására,
b) az ügyfél által átadott vagy az ügyfelet megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz állományának, illetőleg összegének minden időpontban történő megállapítására, és
c) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére.
(3) * Az MNB elnöke a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos jogkörében a hatékony és eredményes kockázatkezelés elősegítése érdekében rendeletben szabályozza a nem teljesítő kitettség és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményeket.
19. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató a többi szervezeti egységétől független belső ellenőrzési szervezeti egységet alakít ki, és ennek működésére, eljárására vonatkozóan olyan szabályzatot készít, amely
a) elősegíti a felügyeleti határozatokban és a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató szabályzataiban foglaltak betartását, a tevékenység végzésére jogosító engedélyben meghatározott tevékenység hatékony végzését és biztosítja a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató vezetéséhez szükséges információk elérhetőségét,
b) biztosítja a felügyeleti határozatokban és a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató szabályzataiban foglaltak betartásának ellenőrzését, az esetleges eltérések, hiányosságok feltárását, és
c) elősegíti a felügyeleti határozatokban és a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató szabályzataiban foglaltaktól való eltérés megakadályozását, valamint eltérés esetén lehetővé teszi a jogszerű állapot helyreállítását.
(2) * A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a belső ellenőrzési szervezeti egység vezetésére belső ellenőrzési vezetőt (a továbbiakban: belső ellenőr) nevez ki, és személyét a megbízás tervezett időpontját 30 nappal megelőzően bejelenti a Felügyeletnek.
(2a) * A belső ellenőr az általa elkészített jelentéseket megküldi a befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató felügyelőbizottságának és igazgatóságának, továbbá gondoskodik arról, hogy szükség esetén jelentése a Felügyelet rendelkezésére álljon.
(2b) * A befektetési vállalkozásnál, illetőleg árutőzsdei szolgáltatónál belső ellenőrnek csak olyan személy bízható meg, aki
a) felsőfokú iskolai végzettséggel vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezik és
b) a 22. § (5) bekezdésben meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű és e tényt a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított – büntetlen előéletet igazoló – hatósági bizonyítvány, vagy a személyes joga szerinti ennek megfelelő okirat útján igazolja.
(2c) * A belső ellenőr feletti munkáltatói jogokat közvetlenül az ügyvezető gyakorolja.
(3) * A befektetési vállalkozás nem köteles önálló belső ellenőrzési szervezeti egységet kialakítani abban az esetben, ha a befektetési vállalkozásnál
a) a tárgyévet megelőző naptári évben, az egyes hónapokban végrehajtott megbízások összértéke átlagosan nem haladta meg az ötmilliárd forintot, és
b) a tárgyévet megelőző naptári évben összesen végrehajtott megbízások összértéke nem haladta meg a hatvanmilliárd forintot.
19/A. § * (1) A befektetési vállakozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete felel a befektetési vállalkozás kockázatvállalásaiért.
(2) Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület elegendő időt fordít a kockázatok megismerésére és mérlegelésére, és biztosítja a szükséges erőforrásokat a kockázatok kezelésére, az eszközök értékelésére, a külső hitelminősítések felhasználására és a belső modellek alkalmazására annak érdekében, hogy a vonatkozó stratégiai döntéseket kellő ismeretek birtokában, megfelelően alátámasztva hozzák meg.
(3) A befektetési vállalkozás biztosítja megfelelő informatikai rendszer felállításával és működtetésével, hogy a vezető testület a vezetői információs rendszeren keresztül naprakész információkkal rendelkezzen a befektetési vállalkozás kockázatairól, kockázatkezelési politikájáról és azok változásairól.
20. § (1) * A befektetési vállalkozás – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – kockázatvállalási és kockázatkezelési szervezeti egységet alakít ki, amely különösen felelős
a) a 100. § (1) bekezdésében meghatározottak végrehajtásáért, és
b) a 101. §-ban meghatározott eljárásrendek és szabályzatok kialakításáért,
amelyekről legalább évente beszámol a befektetési vállalkozás ügyvezetésének, valamint felügyelőbizottságának.
(2) Nem szükséges önálló kockázatkezelési szervezeti egységet kialakítani abban az esetben, ha a befektetési vállalkozás kizárólag az 5. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt tevékenységet végez vagy
a) a tárgyévet megelőző naptári évben, az egyes hónapokban végrehajtott megbízások összértéke átlagosan nem haladta meg az ötmilliárd forintot, és
b) a tárgyévet megelőző naptári évben összesen végrehajtott megbízások összértéke nem haladta meg a hatvanmilliárd forintot.
20/A. § * (1) Ha a befektetési vállalkozásnak a tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a kétszázmilliárd forintot, akkor kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottságot kell felállítani, amely folyamatosan figyelemmel kíséri a befektetési vállalkozás kockázatvállalási stratégiáját és kockázatvállalási hajlandóságát.
(2) A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság tagjai az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett befektetési vállalkozással nem állnak munkaviszonyban. Ha a befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületben nincs legalább három olyan tag, aki nem áll munkaviszonyban a befektetési vállalkozással, akkor a kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottságban a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület független tagjai is részt vehetnek.
(3) A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság tagjának megfelelő szakértelemmel kell rendelkeznie a (4) bekezdésben ismertetett feladatok ellátásához.
(4) A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság feladata különösen
a) szakvélemény elkészítése a vezető állású személyek számára a befektetési vállalkozás aktuális és a jövőbeni kockázatvállalási stratégiájáról és kockázatvállalási hajlandóságáról,
b) az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület támogatása a kockázatvállalási stratégia végrehajtásának felügyeletében,
c) az ügyfeleknek kínált befektetési szolgáltatási tevékenységhez vagy kiegészítő szolgáltatáshoz kapcsolódó árazási elvek és a befektetési vállalkozás üzleti modellje, kockázatvállalási stratégiája közötti összhang vizsgálata, valamint
d) a javadalmazási politika vizsgálata abból a szempontból, hogy a kialakított javadalmazási rendszer ösztönző elemei figyelembe vegyék a befektetési vállalkozás kockázatait, tőke- és likviditási helyzetét, és a bevételek valószínűségét és ütemezését.
(5) Ha a kockázatvállalási és kockázatkezelési bizottság a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatának ellátása során úgy ítéli meg, hogy az árazási elvek nem tükrözik megfelelően az üzleti modell és a kockázatvállalási stratégia szerinti kockázatokat, akkor a kockázatvállalási bizottság tervet készít, amelyet benyújt az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület számára.
(6) A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság és a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület számára feladataik ellátása során a befektetési vállalkozás hozzáférést biztosít a kockázati ellenőrzés funkcióhoz és külső szakértők véleményéhez.
(7) A felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület számára feladatai ellátása során hozzáférést kell biztosítani a befektetési vállalkozás kockázataira vonatkozó információkhoz, a kockázati ellenőrzés funkcióhoz és a külső szakértők véleményéhez.
(8)–(9) *
20/B. § * (1) Ha a befektetési vállalkozásnak a tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a kétszázmilliárd forintot, akkor hatékony, átfogó és független, a befektetési vállalkozás minden jelentős kockázatára kiterjedő kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egységet alakít ki és működtet.
(2) A befektetési vállalkozás a kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egység működtetésére mindenkor rendelkezik a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettsége arányában megfelelő számú, képzettségű és szakmailag alkalmas munkatárssal, megfelelő anyagi erőforrással, és a feladatok ellátásához szükséges hatáskörrel és információkhoz való hozzáféréssel.
(3) A kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egység feladata
a) a kockázatok azonosításának, mérésének és megfelelő jelentésének biztosítása,
b) a kockázatkezelési stratégia kidolgozásában és a kockázatkezelési döntések meghozatalában való részvétel, és
c) a befektetési vállalkozás kockázatairól átfogó áttekintés biztosítása.
(4) A kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egység közvetlenül is jelentést tehet a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület számára, és felhívhatja a figyelmét arra, hogy egyedi kockázat kialakulása veszélyezteti vagy veszélyeztetheti a befektetési vállalkozás működését.
(5) Az e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat figyelembe véve a méret, tevékenység jellege, nagyságrendje és összetettsége arányában a befektetési vállalkozás a kockázati ellenőrzési funkció gyakorlására és irányítására csak ezzel a feladattal megbízott, külön – megfelelő szakértelemmel és gyakorlattal rendelkező – független vezetőt jelöl ki, akinek munkaviszonya felmondással, azonnali hatályú felmondással csak a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület jóváhagyásával szüntethető meg.
20/C. § * (1) A közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozásnál a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései szerinti auditbizottságot kell létrehozni és működtetni azzal, hogy ahol a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezése részvénytársaságot és közgyűlést említ, ott befektetési vállalkozást és annak legfőbb szervét kell érteni.
(2) Az auditbizottság elnökét annak tagjai vagy a közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozás felügyelőbizottsága jelöli ki.
(3) Az auditbizottság – a Ptk. 3:291. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokon túl –
a) figyelemmel kíséri a közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozás belső ellenőrzési, kockázatkezelési rendszereinek hatékonyságát, valamint a pénzügyi beszámolás folyamatát és szükség esetén ajánlásokat fogalmaz meg;
b) figyelemmel kíséri az éves és összevont (konszolidált) éves beszámoló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát, figyelembe véve a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) szerinti könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság által lefolytatott, a Kkt. szerinti minőségellenőrzési eljárás során tett megállapításokat és következtetéseket;
c) felülvizsgálja és figyelemmel kíséri a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég függetlenségét, különös tekintettel a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről és a 2005/909/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében foglaltak teljesülését.
(4) A mérlegfőösszeg tekintetében 5 százaléknál kisebb piaci részesedéssel rendelkező befektetési vállalkozás közös kockázatvállalási-kockázatkezelési és auditbizottságot állíthat fel.
(5) Az (1) bekezdésben foglaltakat a közérdeklődésre számot tartó nem nyilvános részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozásnak nem kell alkalmaznia, ha összevont alapú felügyelet alatt áll, és a magyarországi székhelyű anyavállalatának auditbizottsága a befektetési vállalkozás vonatkozásában is ellátja a (3) bekezdésben meghatározott feladatokat.
(6) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat a közérdeklődésre számot tartó nem nyilvános részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozásnak nem kell alkalmaznia, ha a befektetési vállalkozás felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testülete ellátja a (3) bekezdésben meghatározott feladatokat.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott esetben a befektetési vállalkozás a saját honlapján nyilvánosságra hozza, hogy az auditbizottság feladatait a befektetési vállalkozás felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testülete látja el, továbbá a testület összetételét.
21. § (1) A befektetési vállalkozás a jogszabályokban foglaltaknak való megfelelésért, és a szabályzatokban foglaltaknak a jogszabályi rendelkezésekkel való összhangjáért felelős vezetőt nevez ki (a továbbiakban: megfelelési vezető), aki
a) független a befektetési vállalkozás más tevékenységét irányító vezetőjétől, vele sem alá- vagy fölérendeltségi, sem más módon utasítási viszonyban nem áll, és
b) rendelkezik a tevékenysége végzéséhez szükséges felhatalmazással, erőforrásokkal, a feladatellátásban közreműködő szakértőkkel és a tevékenysége elvégzéséhez szükséges információkhoz való hozzáféréssel.
(2) A befektetési vállalkozás megfelelési vezető irányítása alá tartozó alkalmazottai
a) nem vehetnek részt annak befektetési szolgáltatási tevékenységének végzésében vagy kiegészítő szolgáltatása nyújtásában, amelynek vizsgálatát végzik, és
b) díjazásukat olyan módon kell megállapítani, hogy az semmilyen módon ne befolyásolhassa az objektivitásukat.
(3) Nem kell a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában foglaltakat alkalmazni abban az esetben, ha a befektetési vállalkozás számára ez a tevékenységének természete, mérete és összetettsége figyelembevételével aránytalan terhet jelentene, és a befektetési vállalkozás hitelt érdemlően igazolja, hogy mindez nem befolyásolja hátrányosan a jogszabályokban és a szabályzatokban foglaltaknak való megfelelést.
(4) A befektetési vállalkozás a megfelelési vezető személyét bejelenti a Felügyeletnek.
21/A. § * (1) Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület felelős
a) a számviteli és a pénzügyi beszámolási rendszer integritásáért, ideértve a pénzügyi és az operatív ellenőrzés, és a jogszabályoknak és sztenderdeknek való megfelelés biztosítását, valamint
b) az adatszolgáltatásért, a nyilvánosságra hozatalért és a kommunikációért.
(2) A befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete jóváhagyja, rendszeresen felülvizsgálja és értékeli a szervezeten belüli feladatok elkülönítésére, az összeférhetetlenség megelőzésére, a kockázatok vállalására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és mérséklésére vonatkozó stratégiákat és szabályzatokat, amely kiterjed a makrokörnyezet és a gazdasági ciklus állapotának változásából eredő kockázatra is.
(3) Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület felelős a (2) bekezdésben meghatározott stratégiák és szabályzatok végrehajtásáért.
(4) Ha az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület a (2) bekezdésben meghatározott felülvizsgálat során hiányosságokat észlel, akkor a hiányosságok pótlása és a helyreállítás érdekében a szükséges lépéseket megteszi, a szükséges döntéseket meghozza.
22. § (1) * A részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás ügyvezetését legalább kettő, három év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkező természetes személy, munkaviszony keretében köteles ellátni. A magánszemély – a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – igazolja, hogy az (5) bekezdés szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű.
(1a) * Befektetési vállalkozásnál vezető állású személynek az választható meg, illetve az nevezhető ki, aki
a) * – a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – igazolja, hogy az (5) bekezdés szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű;
b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik;
c) legalább hároméves szakirányú szakmai gyakorlattal és legalább hároméves pénzügyi, illetve gazdasági területen szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik;
d) igazolja, hogy vele szemben a 25. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi okok nem állnak fenn és
e) igazolja, hogy jó üzleti hírnévvel rendelkezik.
(2) Fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás – ide nem értve a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepét – vezető állású személyei között legalább egy olyan magyar állampolgárságú, devizabelföldi személynek kell lennie, aki legalább egy éve állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik.
(3) A befektetési vállalkozás a működésének és tevékenysége végzésének irányítására a vezető állású személyek közül első számú vezetőt nevez ki.
(4) * Az a hitelintézet, amely befektetési szolgáltatási tevékenységet végez, a befektetési szolgáltatási tevékenység irányítására olyan személyt köteles kinevezni, aki legalább három év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, és aki – a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – igazolja, hogy az (5) bekezdés szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű.
(5) * Az (1), az (1a), a (4) bekezdés, a 23. §, a 37. § (2a) bekezdése és (4) bekezdés d) pontja, valamint a 116. § (1) bekezdés a) pontja szempontjából az alábbi bűncselekményeket kell figyelembe venni:
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, a hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), a hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény 237. §), a hamis tanúzás (1978. évi IV. törvény 238. §), a hamis tanúzásra felhívás (1978. évi IV. törvény 242. §), a mentő körülmény elhallgatása (1978. évi IV. törvény 243. §), a bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244. §), a 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légi jármű, vasúti, a vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel 1978. évi IV. törvény 263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), az önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), a 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, továbbá a 1978. évi IV. törvény XVII. fejezetében és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények,
b) * az atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a hamis vád (Btk. 268. §), a hatóság félrevezetése (Btk. 271. §), a hamis tanúzás (Btk. 272. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 276. §), a mentő körülmény elhallgatása (Btk. 281. §), a bűnpártolás (Btk. 282. §), a Btk. XXVII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (Btk. 314–316/A. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318–318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), a Btk. XXXIII. és XXXV–XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények.
(6) * Akinek e törvény a büntetlen előéletet előírja, annak az (5) bekezdés szerinti bűncselekmények vonatkozásában kell büntetlen előéletűnek lennie, amely tényt
a) magyar állampolgár esetén a Felügyelet által beszerzett vagy az ügyfél által szolgáltatott – a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 71. § (1) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvány szerinti tartalmú – adatok igazolják,
b) nem magyar állampolgár esetén az általa beszerzett, és a Felügyelet számára a kérelemmel együtt megküldött, a nem magyar állampolgár személyes joga szerinti, az a) pontban foglalt hatósági bizonyítványnak megfelelő okirat igazolja.
22/A. § * (1) * A befektetési vállalkozás vezető állású személyének az nevezhető ki, akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját megelőzően a Felügyeletnek – az előzetes engedély megszerzése érdekében – bejelentették, és a Felügyelet az engedélyt megadta.
(2) A vezető állású személy és a befektetési vállalkozás köteles a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni, ha a vezető állású személlyel kapcsolatban az engedély megadását követően kizárási ok merül fel. A vezető állású személy megválasztásához vagy kinevezéséhez megadott engedélyt a Felügyelet visszavonhatja, illetve felfüggesztheti, ha az engedély alapjául szolgáló feltétel az engedély megadását követően megszűnik, illetve ha az engedély megadását követően merül fel kizárási ok.
(3) Ha a vezető állású személy kinevezésére vagy megválasztására az engedély megszerzésétől számított három hónapon belül nem kerül sor, a vezető állású személy csak ismételt engedélyezést követően nevezhető ki vagy választható meg. Az ismételt engedélyezési eljárásra az (1) bekezdésben meghatározott szabályok alkalmazandók.
22/B. § * (1) * A 116/A. § (2) bekezdés c) pontja tekintetében szakmai képesítésként fogadható el:
a) a szakirányú felsőfokú iskolai végzettség, vagy
b) a középiskolai végzettség és
ba) a szakképesített bankreferensi szakképesítés,
bb) a banki, befektetési termékértékesítői szakképesítés,
bc) a befektetési tanácsadói szakképesítés,
bd) a banki szakügyintézői szakképesítés,
be) a pénzügyi szakügyintézői szakképesítés,
bf) az értékpapír-piaci szakügyintézői szakképesítés,
bg) a pénzügyi szervezeti mérlegképes könyvelői szakképesítés,
bh) a tőzsdei szakvizsga,
bi) a Magyar Bankszövetség Felsőfokú Bankszakmai Oklevél,
bj) a ba)–bi) alpontban foglaltakkal egyenértékű szakképesítés, vagy
c) * a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, az MNB által kiadott tőkepiaci hatósági vizsga letételét igazoló tanúsítvány.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában szakirányú felsőfokú végzettségnek minősülnek
a) a felsőoktatásról szóló törvény szerint a közgazdasági felsőoktatásban szerzett egyetemi vagy főiskolai szintű szakképzettség, vagy a felsőoktatásról szóló törvény szerint a gazdaságtudományok képzési területen alapképzésben vagy mesterképzésben szerezhető közgazdász szakképzettség,
b) a jogász szakképzettség,
c) a könyvvizsgálói képesítés,
d) a felsőfokú vagy posztgraduális bankszakmai képesítés,
e) a főiskolai vagy egyetemi szintű, illetve mesterképzésben szerzett gazdasági agrármérnök szakképzettség vagy műszaki menedzser alapképzési szakon, vagy gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapképzési szakon szerzett szakképzettség, és
f) a felsőfokú végzettség birtokában szakirányú továbbképzésben, szakosító továbbképzésben a közgazdasági felsőoktatásban szerezett bankszakmai szakképzettség vagy gazdasági, közgazdasági szakképzettség.
23. § * Az árutőzsdei szolgáltató az üzletág irányítására olyan személyt nevez ki, aki legalább két év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik és aki – a 22. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – igazolja, hogy a 22. § (5) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű.
24. § (1) * A 22. § (1), (1a) és (4) bekezdése, valamint a 23. § alkalmazása szempontjából szakmai gyakorlatként vehető figyelembe
a) befektetési vállalkozásnál,
b) pénzügyi intézménynél,
c) értéktőzsdén, árutőzsdén,
d) befektetési alapkezelőnél,
e) kockázati tőkealap-kezelőnél,
f) az MNB-nél,
g) az ÁKK Zrt.-nél, a kincstárnál,
h) közigazgatási szervnél,
i) árutőzsdei szolgáltatónál,
j) központi értéktárnál, vagy
k) központi szerződő félnél,
l) biztosítónál vagy nyugdíjpénztárnál
tisztségviselőként, köztisztviselőként, kormánytisztviselőként, állami tisztviselőként, vagy alkalmazottként befektetési vagy pénzügyi szakterületen eltöltött idő.
(2) Külföldön szerzett szakmai gyakorlat akkor vehető figyelembe, ha a szakirányú szakmai gyakorlat megszerzésére az (1) bekezdésben meghatározott szervezeteknek megfelelő intézménynél, illetve nemzetközi pénzügyi intézménynél került sor.
24/A. § * A 22. §-ban meghatározott követelményeken felül a befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületi tagjainak jó üzleti hírnévvel is rendelkezniük kell.
24/B. § * A befektetési vállalkozás megfelelő humán és pénzügyi erőforrást biztosít az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület tagjainak képzésére.
24/C. § * Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület tagjai megfelelő időt fordítanak a befektetési vállalkozásnál vállalt funkciójuk ellátására.
24/D. § * (1) Ha a befektetési vállalkozásnak a tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a kétszázmilliárd forintot, akkor a befektetési vállalkozás jelölőbizottságot állít fel.
(2) A jelölőbizottság tagjai az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett befektetési vállalkozással nem állnak munkaviszonyban. Ha a befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületében nincs legalább három olyan tag, aki nem áll munkaviszonyban a befektetési vállalkozással, akkor a jelölőbizottságban a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület független tagjai is részt vehetnek.
(3) A jelölőbizottság feladata:
a) a vezető testületi tagságra jelöltek állítása és ajánlása,
b) az adott vezető testületi tagsághoz szükséges képességek és feladatok meghatározása, és a feladatok ellátásához szükséges időráfordítás értékelése,
c) a vezető testületi tagok ismerete, készsége és tapasztalata közötti összhang értékelése,
d) a vezető testület egésze és tagjai ismeretének, készségének és tapasztalatának legalább évente történő értékelése, és a megállapításokról jelentés készítése a vezető testület számára,
e) a vezető testület méretének, összetételének és teljesítményének évente legalább egyszer történő értékelése, és ajánlás megfogalmazása a hiányosságok kezelésére,
f) a vezető testületen belül a nemek arányának meghatározása, és ennek eléréséhez szükséges stratégia kidolgozása,
g) a befektetési vállalkozás ügyvezetőjének kiválasztására és kinevezésére vonatkozó politikájának rendszeres felülvizsgálása, és a megállapítások alapján az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület számára ajánlás megfogalmazása, valamint
h) a vezető testületi döntések befolyásolástól való mentességének rendszeres felülvizsgálása.
(4) A jelölések során törekedni kell arra, hogy az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületben minél szélesebb szakismerettel rendelkező tagok vegyenek részt, és ennek előmozdítására a jelölőbizottság belső politikát is dolgoz ki.
(5) A Felügyelet a (4) bekezdés szerinti politikát felhasználva elemzéseket és összehasonlításokat végez a befektetési vállalkozások gyakorlatáról, amelyeket megküld az Európai Bankhatóság (a továbbiakban: EBH) számára.
(6) A befektetési vállalkozás közzéteszi a (3) bekezdés f) pontjában meghatározott nemek arányát, annak eléréséhez meghatározott stratégiáját és a stratégia végrehajtásának módját.
(7) A jelölőbizottság számára a befektetési vállalkozás biztosítja a (3) bekezdésben meghatározott feladatai ellátásához szükséges megfelelő erőforrásokat, az adatokhoz és információkhoz való hozzáférést, és indokolt esetben külső tanácsadó igénybevételét.
24/E. § * Befektetési vállalkozás esetében az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület gyakorolja az ügyvezetőkkel kapcsolatban a munkáltatói jogokat.
24/F. § * A felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület legalább három, legfeljebb kilenc tagból álló testület, amelynek tagjai a dolgozói képviseletet ellátó személyek kivételével a befektetési vállalkozással nem állhatnak munkaviszonyban.
24/G. § * (1) A befektetési vállalkozás hatékony és megbízható mechanizmust hoz létre, amely ösztönzi az e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, ideértve az 575/2013/EU rendelet előírásainak való tényleges vagy potenciális megsértésének esetén történő vezető tisztségviselői és munkavállalói jelentéstételt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mechanizmus magában foglalja:
a) a jogsértésekről szóló jelentések átvételére és nyomon követésére vonatkozó eljárást,
b) a befektetési vállalkozáson belüli jogsértést bejelentő munkavállaló diszkriminációval és tisztességtelen bánásmóddal szembeni védelmét, valamint
c) a befektetési vállalkozáson belüli jogsértést bejelentő személy, valamint a jogsértésért feltehetően felelős természetes személy személyes adatainak védelmét.
(3) A befektetési vállalkozás a jogsértés intézményen belüli jelentésére független és önálló csatornát és eljárásokat dolgoz ki és működtet.
25. § (1) * A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személye, a vezető állású személy közeli hozzátartozója, a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató üzletkötője nem lehet
a) más befektetési vállalkozásban közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkező természetes személy,
b) más befektetési vállalkozásban közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkező szervezet vezető állású személye,
c) más befektetési vállalkozás vezető állású személye vagy alkalmazottja,
d) szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójánál – ide nem értve a befektetési vállalkozást magát és a befektetési vállalkozással egy csoportban lévő vállalkozásokat – vezető állású személy vagy alkalmazott,
e) más befektetési vállalkozás üzletkötője.
(2) A befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező hitelintézet e tevékenység végzésére létrehozott szervezeti egységének vezetője vagy az irányításért felelős, döntési hatáskörrel rendelkező személye ugyanilyen munkakörben a hitelintézet más szervezeti egységénél, más hitelintézetnél vagy befektetési vállalkozásnál nem foglalkoztatható.
(3) Az a személy, akivel kapcsolatosan az (1) és (2) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi ok merül fel, azt haladéktalanul tudomására hozza az érintett befektetési vállalkozásnak, hitelintézetnek, illetve kibocsátónak és ezzel egyidejűleg bejelenti a Felügyeletnek.
(4) Az a személy, akivel kapcsolatosan az összeférhetetlenség felmerült, az összeférhetetlenségi okot a (3) bekezdésben foglalt bejelentést követő kilencven napon belül megszünteti.
26. § (1) A befektetési vállalkozásnál a vezető állású személy, az alkalmazott vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott személy által folytatható gazdasági tevékenység feltételeit és nyilvántartásának módját a befektetési vállalkozás szabályzatban határozza meg.
(2) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben foglalt tevékenységet végzőkről és az általuk végzett tevékenységről nyilvántartást vezet.
26/A. § * (1) Ha a befektetési vállalkozásnak a tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a kétszázmilliárd forintot, akkor a befektetési vállalkozásnál a következő tisztségeket lehet együttesen betölteni:
a) egy ügyvezetői tisztség és vezető testületben betöltött, két nem ügyvezetői tisztség, vagy
b) vezető testületben betöltött, négy nem ügyvezetői tisztség.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában egy ügyvezetői tisztségnek minősül
a) az ugyanazon csoporton belül betöltött ügyvezetői vagy nem ügyvezetői tisztség,
b) azon ügyvezetői tisztség, amelyet
ba) intézményvédelmi rendszer tagjánál töltenek be, vagy
bb) olyan vállalkozásnál töltenek be, amelyben az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás minősített befolyással rendelkezik.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás nem terjed ki az olyan szervezetben betöltött ügyvezetői tisztségre, amely nem folytat üzleti jellegű tevékenységet.
(4) A Felügyelet engedélyezheti az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás ügyvezetője számára, hogy a korlátozást meghaladóan további egy nem ügyvezetői tisztséget töltsön be.
27. § (1) A Felügyelet a tevékenység végzésére, illetőleg a szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyt az egyes tevékenységekre és szolgáltatásokra külön-külön vagy együttesen adja meg annak a kérelmezőnek, amely megfelel az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban foglaltaknak és amely feletti hatékony és eredményes felügyelet ellátása nem ütközik akadályokba.
(2) Nem kell a Felügyelet engedélye az 5. §-ban foglalt tevékenység végzéséhez, illetőleg szolgáltatás nyújtásához annak a más EGT-államban székhellyel rendelkező külföldi befektetési vállalkozásnak, amely tevékenységét határon átnyúló szolgáltatásként vagy fióktelepén keresztül végzi és rendelkezik a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével.
(3) A Felügyelet által e törvény szerint kiadott, tevékenység végzésére, illetőleg szolgáltatás nyújtására jogosító engedély – figyelemmel a (4) és (5) bekezdésben foglaltakra – más EGT-államokban befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosít.
(4) Az a befektetési vállalkozás, amely a Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, illetőleg kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyével rendelkezik és más EGT-államban kíván határon átnyúló tevékenységet végezni, a tevékenység megkezdését megelőzően értesíti a Felügyeletet és az értesítésben megjelöli
a) azt a tagállamot, amelyben a tevékenységét végezni kívánja,
b) azon befektetési szolgáltatási tevékenységeket és kiegészítő szolgáltatásokat, amelyeket végezni, illetőleg nyújtani kíván, és
c) arra vonatkozó szándékát, hogy kíván-e függő ügynököt igénybe venni.
(5) A Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, illetőleg kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyével rendelkező befektetési vállalkozás a tevékenységét akkor kezdheti meg más EGT-államban, ha a (4) bekezdés szerint a Felügyelethez küldött értesítése
a) a (4) bekezdés a) pontjában megjelölt tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságához beérkezett és a befektetési vállalkozás erről tudomást szerzett, vagy
b) Felügyelethez történő beérkezését követően egy hónap eltelt.
(6) A (4) és (5) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell abban az esetben is, ha a befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenységét megváltoztatja.
(7) * Az a befektetési vállalkozás, amely a Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, illetőleg kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyével rendelkezik és más EGT-állam területén kíván fióktelepet létesíteni, a fióktelep létesítését megelőzően értesíti a Felügyeletet és az értesítésben megjelöli
a) azt a tagállamot, amelyben a tevékenységét végezni kívánja, valamint egy ezen tagállambeli címet, ahonnan iratok beszerezhetőek,
b) azon befektetési szolgáltatási tevékenységeket és kiegészítő szolgáltatásokat, amelyeket végezni, illetőleg nyújtani kíván,
c) arra vonatkozó szándékát, hogy kíván-e függő ügynököt igénybe venni, és
d) a fióktelep tevékenységéért felelős vezetőket.
Ha a befektetési vállalkozás fióktelepe a befektetési vállalkozás székhelyétől eltérő EGT-államban székhellyel, lakóhellyel (tartózkodási hellyel) rendelkező függő ügynököt kíván igénybe venni, akkor a függő ügynökre a fióktelepre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(8) A Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyével rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepe a működését akkor kezdheti meg más EGT-államban, amikor
a) a (7) bekezdés szerint a Felügyelethez küldött értesítését követően a (7) bekezdés a) pontjában megjelölt tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága a befektetési vállalkozást egyetértéséről értesítette, vagy
b) a Felügyelet által a (7) bekezdés a) pontjában megjelölt tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságához megküldött értesítését követően két hónap eltelt és tőle ezalatt semmilyen értesítés nem érkezett.
(9) * Ha a Felügyelet megtagadja, hogy a (7) bekezdés szerinti értesítést a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának továbbítsa, az érintett befektetési vállalkozást a (7) bekezdésben meghatározott hiánytalan tartalmú értesítés kézhezvételétől számított három hónapon belül tájékoztatja a megtagadás indokairól.
(10) * A (7) és (8) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell abban az esetben is, ha a befektetési vállalkozás fióktelepe a befektetési szolgáltatási tevékenységét megváltoztatja.
28. § (1) * A kérelmező a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésre jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli – az (1a) bekezdésében foglaltak figyelembevételével –
a) a létesítő okiratát vagy létesítő okiratának módosítását,
b) részvénykönyvének másolatát,
c) a meghatározott mértékű induló tőke befizetésének igazolását, nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy az induló tőke befizetéséhez szükséges összeg az alapításban részt vevő személy törvényes jövedelméből származik vagy a felelősségbiztosítási szerződést,
d) a végezni kívánt tevékenység megnevezését és a kérelmező döntési, irányítási rendszerét is tartalmazó szervezeti és működési szabályzatot,
e) * egy nyilatkozatot arról, hogy a befektetési vállalkozás irányítása Magyarország területén létesítendő központi irodában történik,
f) több telephely esetén azon telephely tárgyi-technikai feltételeinek leírását, ahol a tevékenységet folytatni kívánja,
g) az olyan gazdasági társaság megnevezését, székhelyét és tevékenységi körét, amelyben a kérelmezőnek részesedése van, feltüntetve a részesedés mértékét,
h) számviteli politikájának és számviteli rendjének leírását,
i) üzleti nyilvántartására vonatkozó szabályzattervezetét,
j) ellenőrzési rendjére vonatkozó szabályzattervezetét,
k) az üzleti tervét,
l) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott tárgyi és technikai feltételek teljesülésének részletes leírását,
m) az e törvényben meghatározott szervezeti feltételek teljesülését igazoló dokumentumok másolatát,
n) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott személyi feltételek teljesülését igazoló okiratok másolatát,
o) * a végezni kívánt tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételek, az üzletszabályzat, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályzatok és eljárásrendek, a pénz- és értékkezelési szabályzat, továbbá a végrehajtási politika, valamint az összeférhetetlenségi politika tervezetét,
p) *
q) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozóan, hogy a befektetési vállalkozás informatikai rendszere alkalmas a 18. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítésére,
r) a kockázatok figyelemmel kísérésére, mérésére, ellenőrzésére és kezelésére vonatkozó szabályzat tervezetét,
s) a kereskedési könyv vezetésére vonatkozó szabályzat tervezetét,
t) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás esetében az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását és a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló személyek nyilatkozatát arról, hogy a befektetési vállalkozás összevont alapú, illetőleg kiegészítő felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt átadják,
u) * a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a befektetési vállalkozás részére átadott személyes adatainak az összevont alapú és a kiegészítő felügyelet ellátása céljából történő kezeléséhez, valamint továbbításához,
v) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás anyavállalatával szoros kapcsolatban álló személy vagy szervezet azonosító adatait,
w) * a Befektető-védelmi Alap igazolását az Alaphoz történő csatlakozási kérelem benyújtásáról és a csatlakozási díj megfizetéséről, ha a biztosított tevékenység végzésére kér engedélyt és jogszabály előírja az Alaphoz történő csatlakozást,
x) * a befektetési vállalkozás likviditását, fizetőképességét (szolvenciáját) súlyosan veszélyeztető állapot esetén alkalmazandó, a befektetési vállalkozás igazgatósága által elfogadott eljárás rendjét és – ha a befektetési vállalkozásra nem terjed ki az összevont alapú felügyelet – a 102. §-ban meghatározott egyedi helyreállítási tervét,
y) * a Szanálási Alaphoz történő csatlakozásáról szóló nyilatkozat másolatát.
(1a) * Ha a kérelmező magyar székhelyű nem természetes személy, akkor az (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatok igazolását tartalmazó okiratokat a Felügyelet szerzi be.
(2) A kérelmező a letétkezelési tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelméhez az (1) bekezdésben foglaltakon túl mellékeli a biztonsági, a letétkezelési és az értéktári szabályzat tervezetét.
(3) A kérelmező a befektetési hitelnyújtási tevékenységre jogosító engedély iránti kérelméhez az (1) bekezdésben foglaltakon túl mellékeli a KHR-hez történő csatlakozásáról szóló igazolást.
(4) A külföldi kérelmező a befektetési vállalkozási tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmében az (1)–(3) bekezdésekben foglaltakon felül
a) megjelöli azokat a helyeket is, amelyeken a tevékenységét végzi,
b) megjelöli a vezető állású személyek döntési hatáskörét, és azon testületét, amely jóváhagyása nélkül egyes döntések nem érvényesek.
(5) A külföldi kérelmező a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelméhez mellékeli a székhely szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság igazolását arról, hogy a nem magyar állampolgárságú vezető állású személlyel szemben nem állnak fenn kizáró okok e munkakör betöltésével, illetőleg ellátásával kapcsolatban.
(6) * Befektetési vállalkozás tevékenységi körének bővítése esetén az engedély iránti kérelemhez azokat az (1) bekezdés szerinti iratokat kell mellékelni, amelyek benyújtására korábban még nem került sor.
29. § A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, illetőleg kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító, engedély megadásához előzetesen kikéri a más EGT-állam érintett, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának véleményét, ha a kérelmező befektetési vállalkozás
a) a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító leányvállalata,
b) a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító anyavállalatának leányvállalata,
c) ellenőrző befolyással rendelkező tulajdonosa más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben vagy biztosítóban ellenőrző befolyással rendelkezik.
30. § (1) A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmet elutasítja, ha
a) a kérelmező az e törvényben vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg,
b) az a) pontban meghatározott feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlő módon nem igazolta,
c) a kérelmező olyan személlyel vagy szervezettel áll szoros kapcsolatban, amelynek székhelye olyan harmadik országban van, amelynek jogszabályai vagy a jogszabályokban foglaltak kikényszerítése akadályozza a befektetési vállalkozás feletti hatékony és eredményes felügyeletet, vagy
d) a kérelmező megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.
(2) A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmet a külföldi befektetési vállalkozás fióktelepe esetében akkor is elutasítja, ha
a) nincs érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás a Felügyelet és a kérelmező szolgáltató székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,
b) * a kérelmező székhelye szerinti állam nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályi előírásokkal,
c) a kérelmező nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,
d) a kérelmező nem nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért,
e) a kérelmező nem nyújtja be a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét,
f) a kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai nem biztosítják a prudens, biztonságos működést, vagy
g) a kérelmező központi irodája nem a székhelye szerinti országban van.
31. § (1) A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja, ha
a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok hat hónapon belül nem pótolhatók,
b) * a hitelintézet tevékenység végzésére jogosító engedélyét, a befektetési alapkezelő a Kbftv. 5. §-a szerinti tevékenység végzésére jogosító engedélyét, a biztosító tevékenység végzésére jogosító engedélyét visszavonta, kivéve a (3) bekezdésben foglalt esetet,
c) a befektetési vállalkozás nem vitatott tartozását az esedékességet követő öt napon belül nem egyenlítette ki, és vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére nem nyújtana fedezetet,
d) az engedéllyel rendelkező az engedélyezett tevékenységet tizenkét hónapon belül nem kezdi meg vagy hat hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja,
e) az engedéllyel rendelkező a tevékenység folytatásával felhagy,
f) az engedéllyel rendelkező a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és külön jogszabályban meghatározott előírásokat vagy a Befektető-védelmi Alap szabályzatában foglalt kötelezettségeket ismétlődően vagy súlyosan megszegi,
g) a fióktelep alapítójának az adott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta,
h) a befektetési vállalkozás a saját tőke feltöltési kötelezettségének a Felügyelet által előírt határidőben nem tett eleget,
i) a befektetési vállalkozás a tőkemegfelelési követelményeknek a Felügyelet által előírt határidőben nem tesz eleget,
j) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg.
(2) * Az (1) bekezdés b) és c) pontja kivételével a Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha az engedéllyel rendelkező az ügyfelével szemben fennálló elismert kötelezettségeinek eleget tett vagy szerződéseinek teljesítését más befektetési vállalkozás átvállalta. A Felügyelet meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a befektetési vállalkozás tevékenységét – az arra vonatkozó szabályok szerint – köteles folytatni.
(3) Ha a Felügyelet olyan hitelintézet tevékenység végzésére jogosító engedélyét vonja vissza, amely befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedéllyel is rendelkezik, és az engedély visszavonásakor megfelel a befektetési vállalkozásra vonatkozó szabályoknak, a Hpt. szabályai szerint befektetési vállalkozássá alakulhat át.
(4) A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt határozott időre felfüggeszti, ha a tevékenység végzésnek az engedélyezéshez előírt feltételei már nem állnak fenn, de azok legfeljebb hat hónapon belül pótolhatók.
(5) * A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvényben (a továbbiakban: Szantv.) meghatározott szanálás alatt álló befektetési vállalkozás tevékenységi engedélye a szanálási eljárás megszüntetéséig nem vonható vissza.
32. § A Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt az egyes tevékenységekre külön-külön vagy együttesen adja meg annak a kérelmezőnek, amely megfelel az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak.
33. § (1) * A kérelmező a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység végzésre jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli – az (1a) bekezdésében foglaltak figyelembevételével –
a) létesítő okiratát és létesítő okiratának módosítását,
b) a meghatározott mértékű induló tőke befizetésének igazolását, valamint nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy a induló tőke befizetéséhez szükséges összeg az alapításban résztvevő személy törvényes jövedelméből származik,
c) a végezni kívánt tevékenység megjelölését és a kérelmező döntési, irányítási rendszerét is tartalmazó szervezeti és működési szabályzatot,
d) azon vállalkozások megnevezését, székhelyét és tevékenységi körét, amelyben az árutőzsdei szolgáltató tulajdoni részesedéssel rendelkezik, a tulajdoni részesedés mértékének megjelölésével,
e) számviteli politikájának és számviteli rendjének leírását,
f) az üzleti nyilvántartásra vonatkozó szabályzat tervezetét,
g) az ellenőrzési rendjére vonatkozó szabályzat tervezetét, amely tartalmazza az ellenőrzési szervezetet és folyamatot, valamint a folyamatba épített utólagos vezetői ellenőrzésre vonatkozó előírásokat is,
h) * a végezni kívánt tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételek, az üzletszabályzat, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályzatok és eljárásrendek, az iratkezelési szabályzat, a belső ellenőrzési szabályzat, és az ügyviteli szabályzat tervezetét,
i) a személyi feltételek teljesülését igazoló okiratok másolatát,
j) e törvényben és külön jogszabályban meghatározott tárgyi, technikai feltételek teljesülésének részletes leírását,
k) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozólag, hogy az árutőzsdei szolgáltató informatikai rendszere alkalmas a 18. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítésére,
l) * az 1031/2010/EU bizottsági rendelet 59. cikkében meghatározott feltételek teljesülésének részletes leírását, amennyiben a kérelmező által a c) pont keretében megjelölt végezni kívánt tevékenység a 11. § (3) bekezdésében meghatározottakra vonatkozik,
m) fióktelep formájában működő árutőzsdei szolgáltató esetében a székhely szerinti felügyeleti hatóság igazolását arról, hogy rendelkezik a tevékenység végzésére jogosító tevékenységi engedéllyel,
n) fióktelep formájában működő árutőzsdei szolgáltató vezető állású személyének döntési, irányítási jogköre bemutatását.
(1a) * Ha a kérelmező magyar székhelyű nem természetes személy, akkor az (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatok igazolását tartalmazó okiratokat a Felügyelet szerzi be.
(2) A külföldi kérelmező a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmében az (1) bekezdésben foglaltakon felül
a) megjelöli azokat a helyeket is, amelyeken a tevékenységét végzi,
b) megjelöli a vezető állású személyek döntési hatáskörét, és azon testületét, amely jóváhagyása nélkül egyes döntések nem érvényesek.
(3) A külföldi kérelmező a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelméhez mellékeli a székhely szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság igazolását arról, hogy a nem magyar állampolgárságú vezető állású személlyel szemben nem állnak fenn kizáró okok e munkakör betöltésével, illetőleg ellátásával kapcsolatban.
34. § A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató részére a tevékenység végzésére jogosító engedély megadásához előzetesen kikéri a más EGT-állam érintett, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt árutőzsdei szolgáltató
a) a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító leányvállalata,
b) a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító anyavállalatának leányvállalata,
c) ellenőrző befolyással rendelkező tulajdonosa más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben vagy biztosítóban ellenőrző befolyással rendelkezik.
35. § (1) A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmét elutasítja, ha
a) a kérelmező az e törvényben és más jogszabályban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg,
b) az a) pontban meghatározott feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlő módon nem igazolta, vagy
c) megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.
(2) A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmét fióktelep esetében akkor is elutasítja, ha
a) nincs érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás a Felügyelet és a kérelmező szolgáltató székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,
b) * a kérelmező székhelye szerinti állam nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályi előírásokkal,
c) a kérelmező nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,
d) a kérelmező nem nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért,
e) a kérelmező nem nyújtja be a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét,
f) a kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai nem biztosítják a szolgáltatók prudens, biztonságos működését, vagy
g) a kérelmező központi irodája nem a székhelye szerinti országban van.
36. § (1) A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedélyét visszavonja, ha
a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok megfelelő határidőn belül nem pótolhatók,
b) az árutőzsdei szolgáltató szabályozott piaci kereskedési joga megszűnik,
c) az engedéllyel rendelkező az engedélyezett tevékenységet tizenkét hónapon belül nem kezdi meg vagy hat hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja,
d) az engedéllyel rendelkező a tevékenység folytatásával felhagy,
e) az engedéllyel rendelkező a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és külön jogszabályban meghatározott előírásokat vagy a Befektető-védelmi Alap szabályzatában foglalt kötelezettségeket ismétlődően vagy súlyosan megszegi,
f) a fióktelep alapítójának az adott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyét a székhely szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság visszavonta,
g) az árutőzsdei szolgáltató a saját tőke feltöltési kötelezettségének a Felügyelet által előírt határidőben nem tett eleget,
h) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg.
(2) A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedélyét – figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra – akkor vonja vissza, ha az engedéllyel rendelkező az ügyfelével szemben fennálló elismert kötelezettségeinek eleget tett vagy szerződéseinek teljesítését más árutőzsdei szolgáltató átvállalta.
(3) A Felügyelet meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig az árutőzsdei szolgáltató a tevékenységét – az arra vonatkozó szabályok szerint – köteles folytatni.
(4) A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedélyét határozott időre felfüggeszti, ha a tevékenységvégzésnek az engedélyezéshez előírt feltételei már nem állnak fenn, de azok megfelelő határidőn belül pótolhatók.
37. § * (1) A befektetési vállalkozásban történő minősített befolyás megszerzéséhez a Felügyelet előzetes engedélye szükséges.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemhez mellékelni kell – a (2b) bekezdésében foglaltak figyelembevételével –: *
a) a kérelmező természetes személyazonosító adatait,
b) a minősített befolyás megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetének igazolását,
c) harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel szemben nincs tartozása,
d) annak igazolását, hogy egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti a pénzügyi intézmény működését,
e) *
f) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy megfelel a (4) és (5) bekezdésben meghatározott feltételeknek,
g) nem természetes személy kérelmező esetén a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése, nyilvántartásba vétele megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben e törvényben meghatározott kizáró okok nem állnak fenn,
h) * a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a minősített befolyás megszerzése a befektetési vállalkozás Magyarország területén található központi irodából történő irányítását nem veszélyezteti,
i) nem természetes személy kérelmező esetén a kérelmező tulajdonosi szerkezetének részletes leírását,
j) a 28. § (1) bekezdésének t) és u) pontjában meghatározott nyilatkozatokat,
k) a minősített befolyás megszerzése következtében a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatba kerülő természetes személy hozzájárulását a személyes adatainak az összevont alapú, vagy a kiegészítő felügyelet érdekében történő kezeléséhez.
(2a) * Természetes személy kérelmező az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a Felügyelet felé – a 22. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – igazolja, hogy a 22. § (5) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű.
(2b) * Ha a kérelmező magyar állampolgár vagy magyar székhelyű nem természetes személy, akkor a (2) bekezdés c), g) és i) pontjában foglalt adatok igazolását tartalmazó okiratokat a Felügyelet szerzi be.
(3) Az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.
(4) A befektetési vállalkozásban minősített befolyással az rendelkezhet,
a) akinek tevékenysége vagy a befektetési vállalkozásra gyakorolt befolyása nem veszélyezteti a befektetési vállalkozás független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását,
b) akinek üzleti tevékenysége, kapcsolatainak jellege vagy más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete a felügyeleti tevékenységet nem akadályozza,
c) aki jó üzleti hírnévvel rendelkezik,
d) * aki – a 22. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – igazolja, hogy a 22. § (5) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű.
(5) A kérelmező, tevékenysége vagy a befektetési vállalkozásra gyakorolt befolyása különösen akkor veszélyezteti a befektetési vállalkozás független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását, ha
a) szavazati jogának gyakorlását a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága – a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül – felfüggesztette,
b) minősített befolyással rendelkezik (vagy rendelkezett), vezető állású személy (vagy az volt) olyan befektetési vállalkozásban, pénzügyi intézményben vagy biztosítóban,
ba) * amely esetében a fizetőképtelenséget kizárólag a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság által alkalmazott intézkedéssel lehetett elkerülni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy végleges hatósági határozat megállapította, vagy
bb) * amelyet fel kellett számolni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy végleges hatósági határozat megállapította,
c) * súlyosan vagy rendszeresen megsértette e törvény vagy más, a befektetési vállalkozás gazdálkodására vonatkozó jogszabály előírásait, és ezt a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság, más hatóság öt évnél nem régebben végleges vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban megállapította.
(6) A Felügyelet a minősített befolyás megszerzésének vagy a minősített befolyás mértéke növelésének engedélyezését megtagadja, ha a kérelmező, a befolyással rendelkező az (1)–(5) bekezdésekben meghatározott feltételeknek nem felel meg.
(7) * Egyesüléshez, minősített befolyás megszerzéséhez, valamint az alapszabálynak az igazgatóság jogkörét megváltoztató módosításához szükséges engedély megadása előtt, ha a befektetési vállalkozás összevont alapú felügyelet alá tartozik, illetve a befektetési vállalkozásra az összevont alapú felügyelet kiterjed, a Felügyelet – ha az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása miatt szükséges – a határozat meghozatala előtt egyeztet azon EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával, amelynek székhelyén olyan befektetési vállalkozás található, amelyre az engedélyezési kérelmet benyújtó befektetési vállalkozással együttesen az összevont alapú felügyelet kiterjed.
(8) * A Felügyelet sürgős esetben vagy ha az egyeztetés veszélyeztetheti a határozat végrehajtásának hatékonyságát, akkor dönthet úgy, hogy a (7) bekezdésben foglalt egyeztetést nem folytatja le. Ebben az esetben a döntést követően haladéktalanul tájékoztatja a többi érintett EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.
37/A. § * (1) A minősített befolyás mértékének megállapításánál a szavazati jog kiszámítása – a szavazati jog gyakorlásának korlátozására vonatkozó előírásoktól függetlenül – mindazon részesedés alapján történik, amelyhez a befektetési vállalkozás létesítő okiratának rendelkezése alapján szavazati jog kapcsolódik.
(2) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor a kérelmező részesedésén kívül a (3) és (4) bekezdés szerinti szavazati jogot is figyelembe kell venni.
(3) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni a kérelmező ellenőrzött vállalkozásaként működő
a) befektetési alapkezelő, ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás szavazati jogát, ha a befektetési alapkezelő, ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás az általa kezelt értékpapír-állományhoz kapcsolódó szavazati jogot,
b) befektetési vállalkozás, hitelintézet szavazati jogát, ha a befektetési vállalkozás, hitelintézet az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot
a kérelmező, a kérelmező másik ellenőrzött vállalkozásának közvetlen, közvetett bármely más módon adott utasítása alapján gyakorolhatja.
(4) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor a kérelmező szavazati jogaként kell figyelembe venni a részesedéshez kapcsolódó szavazati jogot, amelyet
a) a kérelmező és harmadik személy olyan megállapodás alapján gyakorolhat, amely lehetővé teszi a megállapodásban részes felek számára a szavazati jog összehangolt gyakorlását,
b) a kérelmező a szavazati jog ideiglenes átruházására irányuló megállapodás alapján gyakorolhat,
c) a kérelmező a nála biztosítékként elhelyezett részesedéshez kapcsolódóan, megállapodás alapján gyakorolhat,
d) a kérelmező a részesedésre vonatkozó haszonélvezeti jog alapján gyakorolhat,
e) a kérelmező ellenőrzött vállalkozása az a)–d) pontokban meghatározottak alapján gyakorolhat,
f) a kérelmező letétkezelőként – a letevő konkrét utasítása hiányában – saját döntése alapján gyakorolhat,
g) harmadik személy – a kérelmezővel kötött megállapodás alapján – saját nevében, a kérelmező javára gyakorolhat, vagy
h) a kérelmező meghatalmazottként – a meghatalmazó konkrét utasítása hiányában – saját döntése alapján gyakorolhat.
(5) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor nem kell figyelembe venni a kérelmező ellenőrzött vállalkozásának szavazati jogát, ha a kérelmező és annak ellenőrzött vállalkozása a részesedés megszerzésekor írásban nyilatkozik arról, hogy
a) a szavazati jogot nem gyakorolja vagy harmadik személy a kérelmezőtől és annak ellenőrzött vállalkozásától függetlenül gyakorolhatja, és a részesedést annak megszerzésétől számított egy éven belül elidegeníti,
b) a szavazati jogot harmadik – a kérelmezőtől és annak ellenőrzött vállalkozásától független – személy papír alapú vagy elektronikus eszköz útján adott konkrét utasítása szerint gyakorolhatja,
c) a befektetési vállalkozás döntéshozó, ügyvezető, felügyelő szervei vagy testületi tagjainak kinevezésére, felmentésére vonatkozó döntések meghozatalában nem vesz részt.
(6) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor nem kell figyelembe venni a kérelmező ellenőrzött vállalkozásaként működő befektetési vállalkozás, hitelintézet szavazati jogát, ha a befektetési vállalkozás, hitelintézet rendelkezik portfóliókezelési tevékenység végzésére jogosító engedéllyel, és
a) papír alapú vagy elektronikus eszköz útján adott konkrét utasítása alapján,
b) a kérelmezőtől függetlenül
gyakorolhatja az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot.
37/B. § * (1) Ha a kérelmező a minősített befolyását úgy kívánja módosítani, hogy az meghaladja a húsz, harminchárom vagy ötven százalékos mértéket, a (2) bekezdésben foglaltak szerinti tartalommal kérelmet nyújt be a Felügyeletnek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemben fel kell tüntetni
a) a minősített befolyásnak a bejelentés pillanatában meglévő mértékét,
b) a megszerezni szándékozott minősített befolyás mértékét, és
c) a 37. § (2) bekezdése szerinti adatokat.
(3) A befolyással rendelkező a (2) bekezdésben foglaltakkal azonos tartalmú bejelentést tesz a Felügyeletnek abban az esetben, ha a meglévő minősített befolyását az (1) bekezdésben meghatározott mértékek valamelyike alá szándékozik csökkenteni azzal, hogy bejelentésében a (2) bekezdés b) pontjában szereplő mérték helyett a szándékolt csökkentés mértékét tünteti fel.
(4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott kérelem átvételét a Felügyelet a kérelem benyújtásától számított két munkanapon belül, írásban igazolja a kérelmező vagy a befolyással rendelkező felé (a továbbiakban: átvételi igazolás), és egyben tájékoztatja a 38. § (1) bekezdésében meghatározott ügyintézési határidőről. Ez a rendelkezés megfelelően alkalmazandó a 38. § (2) bekezdésében meghatározott hiánypótlás esetében is.
38. § * (1) A Felügyelet az átvételi igazolás kiállításától számított hatvan munkanapon belül (a továbbiakban: ügyintézési határidő) megvizsgálja a befolyásszerzési szándékot abból a szempontból, hogy annak megvalósulását követően az e törvényben foglaltak teljesítése biztosítható-e.
(2) A Felügyelet a 37/B. § (2) bekezdésében meghatározott információk hiányos vagy nem megfelelő módon való benyújtása esetén az átvételi igazolás kiállításától számított ötven munkanapon belül, az értékelés befejezéséhez szükséges információk megjelölésével, írásban további tájékoztatást és a hiányok pótlását kérheti (a továbbiakban: hiánypótlás).
(3) * A hiánypótlásra biztosított határidő húsz munkanap.
(4) A hiánypótlásra biztosított határidő harminc munkanap, ha a kérelmező
a) székhelye harmadik országban található, vagy
b) nem tartozik a Tanács 85/611/EGK, a 92/49/EGK irányelvét, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2002/83/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti felügyelet hatálya alá.
(5) *
(6) A hiánypótlás kérelmező általi megfelelő teljesítését követően a Felügyelet jogosult egyéb tájékoztatást is kérni a kérelmezőtől. Ezen tájékoztatás teljesítésére biztosított határidőt azonban az ügyintézési határidő számításánál figyelembe kell venni.
38/A. § * Ha a kérelmező
a) EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás,
b) EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező hitelintézet,
c) EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező biztosító,
d) EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező viszontbiztosító,
e) EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás,
f) anyavállalata az a)–e) pont szerinti vállalkozásnak,
g) ellenőrzött vállalkozása az a)–e) pont szerinti vállalkozás,
akkor a Felügyelet a 171. §-ban foglaltak szerinti konzultációt folytat a befektetési vállalkozás, a hitelintézet, a biztosító, a viszontbiztosító és az ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás székhelye szerinti, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósággal.
39. § * (1) Ha a Felügyelet a 38. § (1) bekezdésében meghatározott időszakon belül a minősített befolyás megszerzését vagy a minősített befolyás mértékének növelését nem tagadja meg, az engedélyt megadottnak kell tekinteni.
(2) A minősített befolyás megszerzésének vagy a minősített befolyás mértéke növelésének engedélyezése esetén a kérelmezőnek hat hónapon belül kell lebonyolítania az ügyletet.
(3) Ha a minősített befolyás megszerzésére vonatkozó engedélyezési feltétel már nem áll fenn, a Felügyelet a jogellenes állapot megszüntetéséig vagy az engedélyezési feltétel teljesítésének igazolásáig a minősített befolyással rendelkező szavazati jogának gyakorlását felfüggeszti.
(4) A befektetési vállalkozás a tudomásszerzéstől számított két munkanapon belül bejelenti a Felügyeletnek a befektetési vállalkozásban minősített befolyással rendelkező személy azonosító adatait, részesedésének mértékét és annak módosulását.
(5) Aki befektetési vállalkozásban minősített befolyást szerzett, vagy már meglévő befolyásának mértékét a 37/B. § (1) és (3) bekezdésében meghatározottak szerint módosította, a minősített befolyás megszerzését követő két munkanapon belül erről írásban értesíti a Felügyeletet.
39/A. § * (1) A jó üzleti hírnevet a kérelmezőnek, illetve annak kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azt a Felügyelet elfogadja.
(2) A jó üzleti hírnév igazolásának módját a kérelmező megválaszthatja, azonban a Felügyelet egyéb, pontosan meghatározott iratok (okmányok) benyújtását írhatja elő.
(3) A Felügyelet a jó üzleti hírnév fennállásának megállapítása érdekében az illetékes külföldi hatóságot közvetlenül megkeresheti.
(4) A jó üzleti hírnév bizonyításának sikertelenségét a Felügyeletnek határozattal kell megállapítania.
40. § (1) A befektetési vállalkozás a leendő szerződő fél vagy az ügyfél tájékoztatása során, ideértve a befektetési elemzést és a reklámot is világos, egyértelmű, kiegyensúlyozott és pontos tájékoztatást ad, a leendő szerződő felet, illetőleg az ügyfelet nem téveszti meg.
(2) A befektetési vállalkozás a lakossági ügyfélnek vagy azon leendő szerződő félnek szóló tájékoztatásban, aki a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül
a) feltünteti a befektetési vállalkozás elnevezését,
b) nem titkol el lényeges információt, nem ad szándékosan félreértelmezhető információt és lényeges körülményt, tényt vagy adatot nem állít be lényegtelenként,
c) nem hangsúlyozza a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás vagy a pénzügyi eszköz előnyös tulajdonságait, illetőleg jellemzőit anélkül, hogy ezzel egyidejűleg a hátrányos tulajdonságok vagy jellemzők, illetőleg a kockázatok tárgyilagos és pontos bemutatására sor ne kerülne,
d) nem használ a leendő szerződő fél vagy az ügyfél számára nyilvánvalóan érthetetlen, értelmezhetetlen kifejezést, nyelvtani szerkezetet, és a tájékoztatás terjedelmét a közölni kívánt tartalommal összhangban határozza meg, és
e) a (3)–(10) bekezdésben foglaltak szerint jár el, figyelemmel a 3. mellékletben foglaltakra.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat abban az esetben is alkalmazni kell, ha a tájékoztatás – ideértve a befektetési elemzést és a reklámot is – más számára készül, de a lakossági ügyfél vagy azon leendő szerződő fél számára, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül, hozzáférhetővé válik.
(4) Ha a befektetési vállalkozás által adott tájékoztatás a befektetési vállalkozások, befektetési szolgáltatási tevékenységek, kiegészítő szolgáltatások vagy pénzügyi eszközök közötti összehasonlítást tartalmaz,
a) az összehasonlítást tárgyilagos, tisztességes és kiegyensúlyozott módon kell közölni,
b) meg kell jelölni az összehasonlításhoz felhasznált adatok és információk forrását, és
c) a tényektől elkülönített módon be kell mutatni az összehasonlítás során használt feltételezéseket.
(5) Ha a befektetési vállalkozás által adott tájékoztatás a pénzügyi eszköz, a pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató múltbeli hozamára, változására, illetőleg a befektetési szolgáltatási tevékenység múltbeli teljesítményére vonatkozó adatot vagy információt tartalmaz,
a) ez az információ nem lehet a tájékoztatás leghangsúlyosabb eleme,
b) a tájékoztatásnak ki kell térnie az adott pénzügyi eszköz, pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató legalább az elmúlt öt naptári évben mért hozamára, változására, illetőleg a befektetési szolgáltatási tevékenység legalább az elmúlt öt naptári évben mért teljesítményére,
c) a befektetési vállalkozásnak pontosan meg kell jelölnie az értékelés alapjául szolgáló referencia-időszakot, valamint a felhasznált információk és adatok forrását,
d) a tájékoztatásban feltűnő módon fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az adatok, illetve információk a múltra vonatkoznak, és, hogy a múltbeli adatokból és információkból nem lehetséges a jövőbeni hozamra, változásra, illetőleg teljesítményre vonatkozó megbízható következtetéseket levonni,
e) ha ez az információ olyan más adatokra, illetve információkra épül, amelyek a leendő szerződő fél vagy az ügyfél székhelye vagy állandó lakhelye szerinti állam hivatalos valuta- vagy devizanemétől eltérő valuta- vagy devizanemben kerültek meghatározásra, a befektetési vállalkozás világosan megjelöli az adatok és információk valuta- vagy devizanemét és felhívja a figyelmet arra, hogy az egyes valuta- vagy devizanemek közötti átváltás befolyásolja az elérhető eredményt,
f) ha ez az információ díjakkal, jutalékokkal és egyéb költségekkel növelt módon számított adatokra és információkra épül, a befektetési vállalkozásnak be kell mutatnia e díjak, jutalékok és egyéb költségek hatását az eredményre.
(6) Az (5) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettség teljesítése során, ha az adott pénzügyi eszköz, pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató esetében nem létezik öt évben mért hozamra, változásra, illetőleg a befektetési szolgáltatási tevékenység esetében öt évben mért teljesítményre vonatkozó információ,
a) de legalább egy évre vonatkozó információ rendelkezésre áll, azon teljes tizenkét hónapból álló időszakokra vonatkozó hozamra, változásra, illetőleg teljesítményre vonatkozó információt közölni kell, amelyre az rendelkezésre áll,
b) és nem létezik teljes, legalább tizenkét hónapra vonatkozó információ sem, az adott pénzügyi eszköz, pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató, illetőleg a befektetési szolgáltatási tevékenység esetében összehasonlítás nem alkalmazható.
(7) Ha a befektetési vállalkozás által adott tájékoztatás a pénzügyi eszköz, a pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató múltbeli hozamának, illetőleg változásának becslését vagy erre vonatkozó utalást tartalmaz, akkor a tájékoztatásnak az adott pénzügyi eszköz és a pénzügyi eszközökből képzett mutató vagy index alapját képező pénzügyi eszközre vagy pénzügyi eszközökből képzett mutatóra vagy indexre is utalnia kell, valamint
a) a múltbeli hozam, illetőleg változás becslésének az adott pénzügyi eszköz, pénzügyi eszközökből képzett mutató vagy index alapját képező pénzügyi eszköz vagy pénzügyi eszközökből képzett mutató vagy index valós múltbeli hozamán, illetőleg változásán kell alapulnia,
b) az a) pontban meghatározott, alaptermékre vonatkozó valós múltbeli hozam vagy változás bemutatása esetén az (5) bekezdés a)–c), e) és f) pontjaiban és a (6) bekezdésben foglaltaknak is teljesülnie kell,
c) a tájékoztatásban feltűnő módon fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az adatok, illetve információk becsült múltbeli hozamra vagy változásra vonatkoznak, valamint hogy a múltbeli adatokból és információkból nem lehetséges a jövőbeni hozamra, illetőleg változásra, vonatkozó megbízható következtetéseket levonni.
(8) Ha a befektetési vállalkozás által adott tájékoztatás a pénzügyi eszköz, a pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató jövőbeni hozamára, változására, illetőleg a befektetési szolgáltatási tevékenység jövőbeni teljesítményére vonatkozó információt tartalmaz
a) ez az információ nem alapulhat és nem is utalhat a pénzügyi eszköz, a pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató becsült múltbeli hozamára, változására, illetőleg a befektetési szolgáltatási tevékenység múltbeli teljesítményére,
b) annak olyan ésszerű és tárgyilagos feltételezéseken kell alapulnia, amelyeket tényszerű adatokkal kell alátámasztani,
c) ha ez az információ díjakkal, jutalékokkal és egyéb költségekkel növelt módon számított adatokra és információkra épül, a befektetési vállalkozásnak be kell mutatnia e díjak, jutalékok és egyéb költségek hatását az eredményre,
d) a tájékoztatásban feltűnő módon fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az adatok, illetve információk becslésen alapulnak, valamint hogy ezen előrejelzésből nem lehetséges a valós jövőbeni hozamra, változásra, illetőleg teljesítményre vonatkozó megbízható következtetéseket levonni.
(9) Ha a befektetési vállalkozás által adott tájékoztatás adóügyi elszámolásra vagy adóügyi következményre vonatkozó információt tartalmaz, a tájékoztatásban feltűnő módon fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ez pontosan csak az ügyfél egyedi körülményei alapján ítélhető meg, valamint hogy a jövőben változhat.
(10) A befektetési vállalkozás által adott tájékoztatás nem tartalmazhatja felügyeleti hatóság nevét olyan összefüggésben vagy szövegkörnyezetben, amelyből olyan következtetést lehetne levonni, hogy az adott felügyeleti hatóság kifejezetten javasolná vagy elismerné a befektetési vállalkozást, annak tevékenységét vagy az adott pénzügyi eszközt.
41. § (1) A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében – a 43. §-ban foglaltakra is figyelemmel – tájékoztatja az ügyfelet vagy a leendő szerződő felet
a) a befektetési vállalkozásra vonatkozó alapvető tudnivalókról,
b) a befektetési vállalkozás működésének és tevékenységeinek szabályairól,
c) a leendő szerződő fél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz kezelésének szabályairól,
d) a szerződésben foglalt ügyletben érintett pénzügyi eszközzel kapcsolatos tudnivalókról,
e) a szerződésben foglalt ügylettel kapcsolatos tudnivalókról, ideértve az ügyletet érintő nyilvános információkat, valamint az ügylet kockázatát,
f) a 62. § (2) bekezdés i) pontja szerinti végrehajtási helyszínekről,
g) a szerződéskötéshez, valamint – egy korábban megkötött és hatályban lévő szerződés (a továbbiakban: keretszerződés) létrehozatala esetében – az egyes ügyletek megkötéséhez kapcsolódó költségről, díjról, amely az ügyfelet terheli.
(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást olyan időben kell megadni, hogy az ügyfélnek – a helyzet sürgősségére és a válaszintézkedéshez szükséges időre, valamint a szerződés tárgyát képező ügylet összetettségére tekintettel – kellő ideje álljon rendelkezésre a tájékoztatásban foglalt információk megértéséhez és a megalapozott döntéshez.
42. § (1) Ha e törvény a befektetési vállalkozás számára tartós adathordozón teljesítendő tájékoztatási kötelezettséget ír elő, e kötelezettségét
a) írásban, vagy
b) egyéb tartós adathordozón teljesíti.
(2) A befektetési vállalkozás számára e törvényben előírt tájékoztatási kötelezettség az (1) bekezdés b) pontja szerinti tartós adathordozón akkor teljesíthető, ha
a) a tájékoztatás ezen eszköze megfelel a befektetési vállalkozás és a leendő szerződő fél vagy az ügyfél között létrejövő vagy meglévő szerződésben foglaltaknak, és
b) a leendő szerződő fél vagy az ügyfél kifejezetten az (1) bekezdés b) pontjában foglalt adathordozót választja.
(3) A befektetési vállalkozás az e törvényben meghatározott esetekben, a leendő szerződő fél vagy az ügyfél tájékoztatására vonatkozó követelményeknek megfelelő tájékoztatást úgy is megadhatja, hogy azt nem kifejezetten egy adott leendő szerződő félnek vagy ügyfélnek címezi, hanem egy általa meghatározott honlapon teszi elérhetővé, ha
a) a tájékoztatás ezen eszköze megfelel a befektetési vállalkozás és a leendő szerződő fél vagy az ügyfél között létrejött, illetve létrejövő szerződésben foglaltaknak,
b) a leendő szerződő fél vagy az ügyfél kifejezetten hozzájárulását adja a tájékoztatás ezen formájához,
c) az ügyfelet elektronikus úton értesítette a honlap címéről, és megjelölte, hogy az adott információ pontosan a honlap mely részén érhető el,
d) gondoskodik arról, hogy a honlapon elérhető információ minden pillanatban aktuális legyen, és
e) gondoskodik arról, hogy az adott információ az adott honlapon folyamatosan hozzáférhető legyen mindaddig, amíg az ügyfél számára annak ismerete szükséges lehet.
(4) A (2) bekezdés a) pontja és a (3) bekezdés a) pontja értelmében a tájékoztatás eszközét minden esetben a befektetési vállalkozás és a leendő szerződő fél vagy az ügyfél között létrejövő vagy létrejött szerződésben foglaltaknak megfelelőnek kell tekinteni, ha a leendő szerződő fél vagy az ügyfél
a) nyilatkozata szerint rendszeres internet hozzáféréssel rendelkezik, vagy
b) a befektetési vállalkozással való kapcsolattartás módjaként az elektronikus levelezést választotta.
43. § (1) A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében – a (12) bekezdésben foglaltak kivételével – legkésőbb az adott szerződés megkötését megelőzően tájékoztatja a leendő szerződő felet, ha a szerződés megkötését követően lakossági ügyfélnek minősül, valamint a lakossági ügyfelet *
a) a szerződés feltételeiről, és
b) a szerződésben foglaltakkal közvetlenül összefüggő, a (3)–(4) bekezdésben, valamint az (5) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott adatokról.
(2) A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében – a (12) bekezdésben foglalt esetek kivételével – legkésőbb az (1) bekezdésben foglalt szerződésben meghatározott szolgáltatás teljesítését megelőzően tájékoztatja
a) a lakossági ügyfelet a (3)–(5) és a (7)–(9) bekezdésben, és
b) a szakmai ügyfeleket a (8) bekezdés d) és e) pontjában
foglaltakról.
(3) A befektetési vállalkozás a 41. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tájékoztatás keretében közli a leendő szerződő féllel, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül vagy a lakossági ügyféllel
a) a befektetési vállalkozás elnevezését, székhelyét és egyéb elérhetőségeit,
b) az ügyfél által a befektetési vállalkozással való kapcsolattartás során használható nyelveket,
c) az ügyféllel való kapcsolattartás módját, eszközét, ideértve a megbízás küldésének és fogadásának módját, eszközét,
d) * a befektetési szolgáltatási tevékenység, valamint a kiegészítő szolgáltatás végzésére jogosító engedélyének számát, valamint az ezen engedélyt kiadó felügyeleti hatóság nevét és levelezési címét, és
e) függő ügynök igénybevétele esetén e tényt, valamint azon EGT-állam megnevezését, amelyben a függő ügynököt nyilvántartásba vették.
(4) A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében a leendő szerződő fél számára, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül vagy a lakossági ügyfél számára a (2) bekezdésben foglaltak mellett tájékoztatást ad
a) a szerződésben meghatározott, az ügyfél portfóliójában lévő pénzügyi eszköz értékelésének gyakoriságáról és az értékelés módszeréről,
b) az ügyfél pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek egy részéről vagy egészéről való rendelkezés tekintetében a portfóliókezelő szabad mérlegelési jogának részleteiről,
c) arról a referenciaértékről, amelyhez képest az ügyfél portfóliójában lévő pénzügyi eszköz hozama meghatározásra kerül,
d) az ügyfél portfóliójába kerülhető pénzügyi eszközökről és az ezekre vonatkozóan végrehajtható ügyletekről, ideértve a kapcsolódó korlátozásokat, és
e) a portfólió kezelése során érvényesülő célkitűzésekről, a portfóliókezelő mérlegelése során szerepet játszó kockázati szintről, és a portfóliókezelő mérlegelési jogát érintő korlátokról.
(5) A befektetési vállalkozás a 41. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott, a működésének és tevékenységének szabályairól szóló tájékoztatás során közli a leendő szerződő féllel, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül vagy a lakossági ügyféllel
a) az ügyfél számára végzett, illetőleg nyújtott, a befektetési szolgáltatási tevékenységről vagy a kiegészítő szolgáltatásról szóló jelentés gyakoriságát, időzítését és jellegét,
b) az ügyfél pénzügyi eszközeinek vagy pénzeszközeinek kezelése esetén ezen eszközök megóvását biztosító intézkedések összefoglalását, ideértve az ügyfél rendelkezésére álló befektetővédelmi rendszerről és annak működéséről szóló tájékoztatást,
c) * a 110. § (2) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi politika összefoglaló leírását, és
d) az ügyféltől kapott megbízás végrehajtására vonatkozó általános szabályokról szóló, a 63. § szerinti végrehajtási politikának a 63. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti elemeit.
(6) A befektetési vállalkozás az (5) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatáson túl a leendő szerződő fél, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül vagy a lakossági ügyfél kérésére bármely az összeférhetetlenségi politika tartalmára vonatkozó további részletről tájékoztatást ad.
(7) A befektetési vállalkozás a 41. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott, az ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz kezelésével kapcsolatosan
a) ha a lakossági ügyfél tulajdonában álló vagy őt megillető pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz a befektetési vállalkozás nevében eljáró harmadik fél kezelésébe kerülhet, tájékoztatást ad erről a lehetőségről, a befektetési vállalkozást a székhelye szerinti állam joga alapján e harmadik személy tevékenységért terhelő felelősségéről, valamint a harmadik fél esetleges fizetésképtelenségének az ügyfélre vonatkozó következményeiről,
b) * ha a székhelye szerinti vagy a harmadik személy székhelye szerinti állam joga alapján a lakossági ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz harmadik fél kezelésében lévő gyűjtőszámlára kerülhet, tájékoztatja az ügyfelet erről a lehetőségről és kifejezetten, jól érthetően felhívja a figyelmet az ebből adódó kockázatokra,
c) ha a székhelye szerinti állam vagy a nevében eljáró harmadik személy székhelye szerinti állam joga nem teszi lehetővé a lakossági ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszközök és a befektetési vállalkozás vagy a nevében eljáró harmadik személy saját eszközeinek elkülönített kezelését, tájékoztatást ad erről a tényről, valamint kifejezetten és jól érthetően felhívja a figyelmet az ebből adódó kockázatokra,
d) ha az ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz olyan számlára kerül, amelyre vonatkozóan az egyébként a befektetési vállalkozás és az ügyfél között fennálló szerződésre irányadó jogtól eltérő jog érvényesül, tájékoztatja az ügyfelet az ebből adódó, az ügyfél jogaira és kötelezettségeire irányadó szabályok eltéréséről,
e) tájékoztatja az ügyfelet az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközre vagy pénzeszközre vonatkozó biztosítéki kötelezettségéről vagy beszámítási jogosultságáról, illetve – ha ilyen létezik – a letétkezelőnek ugyanezen pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz vonatkozásában fennálló hasonló kötelezettségéről vagy jogosultságáról,
f) egy olyan értékpapír alapú finanszírozási ügyletet megelőzően, amely a lakossági ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközre vonatkozik vagy bármely más ügyletet megelőzően, amely ugyanezen eszközt érinti és a befektetési vállalkozás saját számlájára vagy más ügyfél számlájára kerül végrehajtásra, teljes körű, világos és pontos tájékoztatást ad az ügyfél számára e pénzügyi eszköz használatával kapcsolatos kötelezettségéről és felelősségéről, ideértve az eszköz visszaszolgáltatásának szabályait, valamint a kockázatokról.
(8) A befektetési vállalkozás 41. § (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott, a pénzügyi eszközre, illetve az ügylet kockázatára vonatkozó tájékoztatás során – az ügyfél minősítésének, valamint a 44. §, illetve a 45. § szerinti előzetes tájékozódás során feltártak megfelelő figyelembevételével – kitér
a) a pénzügyi eszköz kockázatára, ideértve a tőkeáttétel lényegére és hatásaira vonatkozó tájékoztatást és a teljes befektetett összeg esetleges elvesztésének kockázatára vonatkozó felhívást,
b) a pénzügyi eszköz piaci helyzetére,
c) a pénzügyi eszköz árának volatilitására, illetve a piac elérésében tapasztalható esetleges korlátokra,
d) a pénzügyi eszköz szerződéskötés időpontját megelőző időszakra vonatkozó árfolyam-alakulására az 1287/2006/EK bizottsági rendelet szerint,
e) arra a tényre, hogy az adott pénzügyi eszközre vonatkozó tranzakció, pénzügyi kötelezettségvállalás és a további kapcsolódó kötelezettségek – ideértve a feltételes kötelezettségvállalást is – eredményeképpen az ügyfél pótlólagos befizetési kötelezettségre számíthat a pénzügyi eszköz megszerzésének költségén felül,
f) a pénzügyi eszközzel kapcsolatos letéti követelmény vagy hasonló kötelezettség érvényesülésére,
g) azon szerződő fél, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül, és a lakossági ügyfél esetében, a pénzügyi eszköz forgalomba hozatala esetén a 2003/71/EK bizottsági irányelv szerinti kibocsátási tájékoztató közzétételi helyére,
h) annak a kölcsönhatásnak a lényegére, amely eredményeképpen egy egynél több összetevőből álló pénzügyi eszköz kockázata esetleg meghaladhatja az egyes összetevők kockázatainak összegét,
i) a h) pontban meghatározott, egynél több összetevőből álló pénzügyi eszköz egyes összetevőinek leírására, és
j) a garanciát magában foglaló pénzügyi eszköz esetében a garancia természetének részletezésére oly módon, hogy abból mind a garanciavállaló, mind a garantált intézmény megismerhető legyen és a garancia lényege a lakossági ügyfél számára megítélhető legyen.
(9) A befektetési vállalkozás a leendő szerződő félnek, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül vagy a lakossági ügyfélnek a 41. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt, költségekkel és díjakkal kapcsolatos tájékoztatása során
a) tájékoztatást ad az ügyfél által a pénzügyi eszköz megszerzésével, tartásával, a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében számára nyújtott szolgáltatásáról szóló szerződés létrehozatalával, fenntartásával és teljesítésével kapcsolatosan – ideértve a keretszerződés alapján adott megbízáshoz kapcsolódóan – viselendő minden költségről, ideértve bármilyen díjat, jutalékot (pénzügyi eszközönként és ügyleteként), hozzájárulást, valamint adót, amelyet a befektetési vállalkozás von le vagy számol el (a továbbiakban: teljes ár),
b) tájékoztatást ad az egyes devizák vagy valuták megnevezéséről, az alkalmazott átváltási árfolyamról és az átváltás költségeiről, ha az a) pontban meghatározott teljes árat vagy annak egy részét külföldi valutában vagy devizában kell megfizetni,
c) felhívja a figyelmét arra, hogy a szerződésben meghatározott pénzügyi eszközre vonatkozó ügylet kapcsán olyan költség, illetve adófizetési kötelezettség keletkezhet, amely megfizetése nem a befektetési vállalkozáson keresztül történik,
d) tájékoztatást ad a fizetésre vagy a teljesítés módjára vonatkozó egyéb szabályokról.
(10) Ha a (9) bekezdés a) pontjában meghatározott teljes ár összegszerűen pontosan nem határozható meg, a befektetési vállalkozás megadja a számítás módját és az alapját képező információt úgy, hogy az ügyfél számára az megítélhető legyen.
(11) Az ÁÉKBV által készített, a Tpt.-ben meghatározottak szerinti rövidített tájékoztatót úgy kell tekinteni, mint amely megfelel a 41. § (1) bekezdés d), e) és g) pontja, illetve a (8) és (9) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítésének.
(12) A befektetési vállalkozás a leendő szerződő félnek, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül vagy a lakossági ügyfélnek az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást az (1), illetve (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően közvetlenül az adott szerződés megkötését követően, illetve a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatást közvetlenül a szolgáltatás teljesítésének megkezdését követően adhatja meg, ha
a) * a befektetési vállalkozás a leendő szerződő féllel vagy az ügyféllel szemben a Tétv. 4. §-ában meghatározott követelményeknek eleget tesz, függetlenül attól, hogy a Tétv. az adott esetben alkalmazandó-e, vagy
b) egyéb esetekben azért nem képes a tájékoztatási kötelezettségnek az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott időben eleget tenni, mert a leendő szerződő fél vagy az ügyfél kifejezett kérésére a szerződést olyan távközlő eszköz útján kötik, amely nem teszi lehetővé az előzetes tájékoztatást.
(13) A befektetési vállalkozás a (3)–(10) bekezdésben előírt tájékoztatást írásban, más tartós adathordozón vagy a befektetés vállalkozás által meghatározott honlapon adja meg.
(14) A befektetési vállalkozás a (3)–(10) bekezdés szerinti információ tartalmában bekövetkező, szerződés tárgyát képező ügylet vagy pénzügyi eszköz tekintetében lényeges változásáról – az eredeti tájékoztatással azonos módon, illetve adathordozón – értesíti az ügyfelet.
44. § (1) Az a befektetési vállalkozás, amely befektetési tanácsadási vagy portfóliókezelési tevékenységet végez, e tevékenysége keretében a (2) bekezdésben foglaltak szerint a szerződés megkötését vagy keretszerződés esetében a megbízás végrehajtását megelőzően
a) meggyőződik arról, hogy a leendő szerződő fél, illetve az ügyfél ismeretei és a szerződés vagy megbízás tárgyát képező pénzügyi eszközzel vagy ügylettel kapcsolatos gyakorlata, kockázatviselő képessége megfelelő-e ahhoz, hogy megalapozott befektetési döntést hozzon, és
b) a szerződésben foglaltak teljesítése érdekében szükséges mértékben feltárja a leendő szerződő fél, illetve az ügyfél jövedelmi helyzetét és befektetési céljait,
annak érdekében, hogy a körülményeihez igazodó, a befektetési elvárásai megvalósítására alkalmas ügyletet vagy pénzügyi eszközt ajánljon.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékozódás (a továbbiakban: alkalmassági teszt) keretében a befektetési vállalkozás értékeli, hogy a befektetési tanácsadási tevékenysége vagy portfóliókezelési tevékenysége keretében kínált szolgáltatás
a) alkalmas-e a leendő szerződő fél vagy az ügyfél által megjelölt befektetési célok megvalósítására,
b) kapcsán felmerülő, a leendő szerződő fél vagy az ügyfél befektetési céljaival egyébként összhangban lévő kockázat mértéke megfelel-e az ügyfél pénzügyi teherviselő képességének, és
c) természetéhez és a kapcsolódó kockázatok megértéséhez és értékeléséhez a leendő szerződő fél vagy az ügyfél megfelelő tapasztalattal és ismerettel rendelkezik-e, ideértve a portfóliókezelési tevékenység kapcsán az e tevékenységből adódó kockázatokat is.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt befektetési célok értékelése során a befektetési vállalkozás megvizsgálja legalább
a) azt az időszakot, amelyen belül a leendő szerződő fél vagy az ügyfél tartani kívánja a befektetését,
b) a leendő szerződő fél vagy az ügyfél kockázatvállalási hajlandóságát és kockázatviselő képességét, és
c) a befektetéssel megvalósítani kívánt célt.
(4) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt pénzügyi teherviselő képesség értékelése során a befektetési vállalkozás megvizsgálja legalább
a) a leendő szerződő fél vagy az ügyfél rendszeres jövedelmének összegét és forrását,
b) a leendő szerződő fél vagy az ügyfél birtokában lévő eszközök nagyságát, különös tekintettel a likvid eszközök, befektetett eszközök és az ingatlanok állományára, és
c) a leendő szerződő felet vagy az ügyfelet terhelő rendszeres kötelezettségek összegét és forrását.
(5) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt ismeret és tapasztalat értékelése során a befektetési vállalkozás
a) feltárja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél által ismert szolgáltatásokat, ügyleteket és pénzügyi eszközöket,
b) vizsgálja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél pénzügyi eszközökkel végrehajtott ügyleteinek természetét, méretét és gyakoriságát, valamint azt, hogy ezen ügyletek milyen időtávon belül valósultak meg, és
c) vizsgálja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél iskolai végzettségét, foglalkozását vagy az értékelés szempontjából releváns korábbi foglalkozását.
(6) Az (1) és (5) bekezdésben foglalt alkalmassági teszt során a befektetési vállalkozás a leendő szerződő féltől vagy az ügyféltől
a) vagyoni és jövedelmi helyzetére vonatkozó írásbeli nyilatkozatát,
b) az a) pontban szereplő nyilatkozat alátámasztását szolgáló okirat bemutatását, vagy
c) más befektetési vállalkozással vagy árutőzsdei szolgáltatóval való megállapodásának feltárását
kérheti.
(7) Ha a befektetési vállalkozás az (1) bekezdés szerinti szolgáltatását szakmai ügyfélnek nyújtja, akkor a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételt teljesítettnek tekinti azzal, hogy ha a szakmai ügyféllé minősítésre a 49. § (1) bekezdése szerint került sor, akkor ezt az ügyfél 49. § (2) bekezdése szerinti kérelmében megjelölt pénzügyi eszköz és ügylet vonatkozásában kell alkalmazni.
(8) Ha a befektetési vállalkozás befektetési tanácsadási tevékenysége keretében a 48. § szerinti szakmai ügyfélnek nyújt szolgáltatást, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételt teljesítettnek tekinti.
(9) A (2) bekezdésben meghatározott alkalmassági teszt végrehajtása során a befektetési vállalkozás nem támaszkodhat a leendő szerződő fél vagy az ügyfél által közölt információra, ha felismeri vagy fel kellene ismernie azt, hogy az információ nyilvánvalóan elavult, hibás vagy hiányos.
45. § (1) * Az a befektetési vállalkozás, amely a 44. § (1) bekezdésében nem említett befektetési szolgáltatási tevékenységet végez, a szerződés megkötését vagy keretszerződés esetén a megbízás végrehajtását megelőzően – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a leendő szerződő féltől és az ügyféltől nyilatkozatot kér
a) a szerződésben foglalt ügylet lényegével,
b) az ügyletben érintett pénzügyi eszköz jellemzőivel, és
c) különösen ezek kockázataival
kapcsolatos ismereteiről és tapasztalatairól, annak megítélése érdekében, hogy a befektetési vállalkozás valóban a számára megfelelő ügylettel vagy pénzügyi eszközzel kapcsolatos szolgáltatást nyújtsa.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt ismeret és tapasztalat értékelése (a továbbiakban: megfelelési teszt) során a befektetési vállalkozás
a) feltárja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél által ismert szolgáltatásokat, ügyleteket és pénzügyi eszközöket,
b) vizsgálja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél pénzügyi eszközökkel végrehajtott ügyleteinek természetét, méretét és gyakoriságát, valamint azt, hogy ezen ügyletek milyen időtávon belül valósultak meg, és
c) vizsgálja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél iskolai végzettségét, foglalkozását vagy az értékelés szempontjából releváns korábbi foglalkozását.
(3) Nem kell az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha a befektetési vállalkozás a leendő szerződő féllel vagy az ügyféllel az 5. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglaltakra köt megállapodást és
a) * az ügylet tárgya olyan részvény, amelyet szabályozott piacra vagy azzal azonos feltételeknek megfelelő harmadik országbeli tőzsdére bevezettek, továbbá pénzpiaci eszköz, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy más értékpapírosított követelés (ide nem értve azokat az eszközöket, amelyek származtatott elemeket tartalmaznak), valamint az ÁÉKBV által kibocsátott értékpapír vagy más nem komplex pénzügyi eszköz,
b) az ügyletre vonatkozó megállapodást az ügyfél vagy leendő szerződő fél kezdeményezi,
c) a befektetési vállalkozás egyidejűleg a leendő szerződő fél tudomására hozza, hogy ebben az esetben nem vizsgálja a szerződésben szereplő pénzügyi eszköz befektetési célok megvalósítására való alkalmasságát, azaz nem alkalmazza az (1) bekezdésében foglaltakat, így ennek következményei az ügyfél számára nem érvényesülnek,
d) a befektetési vállalkozás megfelel a 110. §-ban foglaltaknak.
(4) A (3) bekezdés a) pontja alkalmazásában nem-komplex pénzügyi eszköz az a pénzügyi eszköz, amely
a) nem minősül olyan értékpapírnak, amely átruházható értékpapír megszerzésére vagy értékesítésére jogosít vagy amely átruházható értékpapír, deviza, kamatláb vagy hozammutató, áru, index vagy más hasonló, referenciaként értelmezhető intézkedés változásán alapul és készpénzben teljesítendő,
b) nem minősül a 6. § d)–k) pontjaiban meghatározott eszköznek,
c) értékesítésére, visszaváltására vagy hozamának egyéb módon történő realizálására gyakori és rendszeres lehetőség áll fenn nyilvános, piaci árnak minősülő vagy a pénzügyi eszköz kibocsátójától független ármeghatározó rendszer által közzétett árfolyamon,
d) nem foglal magában a beszerzési költségét meghaladó tényleges vagy esetleges kötelezettséget az ügyfél számára,
e) tekintetében, lényeges jellemzőire nézve olyan tartalmú és minőségű nyilvános információk állnak rendelkezésre, amelyek a lakossági ügyfél részére lehetővé teszik megalapozott befektetési döntés meghozatalát.
(5) Nem kell az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha a befektetési vállalkozás az ügyféllel vagy a leendő szerződő féllel az 5. § (1) bekezdésének a)–c) pontjában foglaltakra köt megállapodást és az ügyfél elfogadható partnernek minősül.
(6) Ha a befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége keretében szakmai ügyfélnek nyújt szolgáltatást, az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket teljesítettnek tekinti azzal, hogy ha a szakmai ügyféllé minősítésre a 49. § (1) bekezdése szerint került sor, akkor ezt az ügyfél a 49. § (2) bekezdése szerinti kérelmében megjelölt pénzügyi eszköz és ügylet vonatkozásában kell alkalmazni.
(7) Az (1) bekezdésben meghatározott megfelelési teszt végrehajtása során a befektetési vállalkozás nem támaszkodhat a leendő szerződő fél vagy az ügyfél által közölt információra, ha felismeri vagy fel kellene ismernie azt, hogy az információ nyilvánvalóan elavult, hibás vagy hiányos.
46. § (1) Ha a befektetési vállalkozás a 45. § (1) bekezdésében meghatározott információ alapján úgy ítéli meg, hogy a szerződésben foglalt pénzügyi eszköz vagy ügylet nem megfelelő a leendő szerződő fél vagy az ügyfél számára, erre felhívja a leendő szerződő fél, illetőleg az ügyfél figyelmét.
(2) Ha a leendő szerződő fél vagy az ügyfél nem adja meg a 45. § (1) bekezdésében meghatározott információt vagy a megadott információt a befektetési vállalkozás elégtelennek tartja, felhívja a leendő szerződő fél, illetőleg az ügyfél figyelmét arra, hogy ebben az esetben nem képes a szerződésben foglalt pénzügyi eszköz vagy ügylet megfelelőségét megállapítani.
47. § (1) * A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége és a kiegészítő szolgáltatása keretében, a szerződéskötést megelőzően a 48. §, 49. § és 51. § szerint minősíti a leendő szerződő felet, és a szerződés hatálybalépését követően ügyfélként e minősítésnek megfelelően kezeli.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt minősítést nem kell elvégezni, ha
a) a szerződés egy hatályban lévő keretszerződés alapján jön létre és a szerződés tárgyát képező ügylet vagy pénzügyi eszköz vonatkozásában a minősítésre már sor került, vagy
b) a leendő szerződő fél a szerződéskötést követően a szerződés tárgyát képező ügylet vonatkozásában elfogadható partnernek minősül.
(3) A befektetési vállalkozás írásban vagy más tartós adathordozón értesíti az ügyfelet
a) a minősítéséről,
b) a minősítésében bekövetkezett bármilyen változásról, és
c) * arról a tényről, hogy kérheti a 48. § (4) bekezdésében, a 49. §-ban, az 51. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak szerint e minősítés megváltoztatását, és az ilyen kérés esetén az őt megillető jogok megváltozásában jelentkező következményekről.
48. § (1) Szakmai ügyfél
a) a befektetési vállalkozás,
b) az árutőzsdei szolgáltató,
c) a hitelintézet,
d) a pénzügyi vállalkozás,
e) a biztosító,
f) a befektetési alap és a befektetési alapkezelő, valamint a kollektív befektetési társaság,
g) a kockázati tőkealap és a kockázati tőkealap-kezelő,
h) a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
i) *
j) a központi értéktár,
k) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény,
l) tőzsde,
m) központi szerződő fél,
n) minden egyéb olyan vállalkozás, amelyet a székhelye szerinti állam ilyenként ismer el,
o) a (2) bekezdésben meghatározott kiemelt vállalkozás,
p) a (3) bekezdésben meghatározott kiemelt intézmény, és
q) minden egyéb olyan személy és szervezet, amelynek fő tevékenysége a befektetési tevékenység, ideértve a különleges célú gazdasági egységet.
(2) Az (1) bekezdés o) pontja szerinti kiemelt vállalkozásnak minősül az, amely legalább két feltételnek megfelel az alábbiak közül: a legutolsó auditált egyedi számviteli beszámolójában szereplő, a mérleg fordulónapján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyammal számított
a) mérlegfőösszege legalább húszmillió euró,
b) nettó árbevétele legalább negyvenmillió euró,
c) saját tőkéje legalább kétmillió euró.
(3) Az (1) bekezdés p) pontja alkalmazásában kiemelt intézmény
a) valamely EGT-állam kormánya,
b) valamely EGT-állam helyi és a regionális önkormányzata,
c) az ÁKK Zrt. és valamely más EGT-államnak államadósság kezelését végző szervezete,
d) az MNB, valamely más EGT-állam központi bankja és az Európai Központi Bank,
e) a Világbank,
f) a Nemzetközi Valutaalap,
g) az Európai Beruházási Bank, és
h) minden egyéb nemzetközi pénzügyi jellegű intézmény, amelyet nemzetközi egyezmény vagy államközi szerződés hozott létre.
(4) A szakmai ügyfél számára, annak kifejezett kérésére vagy – ha a szakmai ügyfélként való minősítést a befektetési vállalkozás kezdeményezi – kifejezett egyetértése alapján a befektetési vállalkozás a lakossági ügyféllel azonos feltételeket biztosít a befektetési szolgáltatási tevékenysége és a kiegészítő befektetési szolgáltatása során.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően létrejövő megállapodást írásba kell foglalni, amelynek tartalmaznia kell
a) annak rögzítését, hogy az ügyfél szakmai ügyfélnek minősül, és a lakossági ügyfélre irányadó szabályok alkalmazására saját kérésére kerül sor,
b) azt a tényt, hogy a lakossági ügyfélre irányadó szabályok alkalmazása mely pénzügyi eszközre vagy ügyletre terjed ki.
49. § (1) A befektetési vállalkozás a (2)–(4) bekezdésben foglaltak teljesítését követően, a lakossági ügyfélnek – annak kifejezett kérésére – szakmai ügyfél minősítést adhat, ha ezen ügyfél az alábbi feltételek közül legalább kettőnek megfelel:
a) a kérelem napját megelőző egy évben negyedévente átlagosan legalább tíz, az ügylet végrehajtása napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva, egyenként negyvenezer euró értékű vagy az adott év során összesen négyszázezer euró értékű ügyletet bonyolított le,
b) pénzügyi eszközökből álló portfóliója és betétéinek állománya együttesen meghaladja a kérelem benyújtásának napját megelőző napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ötszázezer eurót,
c) legalább egy éves folyamatos vagy a feltételek vizsgálásának időpontját megelőző öt éven belül legalább egy éves munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik és olyan munkakört illetőleg feladatkört tölt be
ca) befektetési vállalkozásnál,
cb) árutőzsdei szolgáltatónál,
cc) hitelintézetnél,
cd) pénzügyi vállalkozásnál,
ce) biztosítónál,
cf) befektetési alapkezelőnél,
cg) kollektív befektetési társaságnál,
ch) kockázati tőkealap-kezelőnél,
ci) magánnyugdíjpénztárnál,
cj) önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál,
ck) elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél,
cl) központi értéktárnál,
cm) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél,
cn) központi szerződő félnél, vagy
co) tőzsdénél,
amely a befektetési vállalkozás és az ügyfél között létrejövő szerződésben szereplő pénzügyi eszközzel és befektetési szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos ismereteket feltételez.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelmet az ügyfél írásban nyújtja be a befektetési vállalkozásnak, megjelölve benne, hogy a szakmai ügyfél minősítést mely pénzügyi eszköz vagy ügylet vonatkozásában kéri.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelem esetén a befektetési vállalkozás írásban közli az ügyféllel a szakmai ügyfélre és a lakossági ügyfélre vonatkozó szabályok közötti különbséget és annak következményeit.
(4) A befektetési vállalkozás a szerződéshez különálló dokumentumként mellékeli az (1) bekezdés szerinti kérelmet, valamint az ügyfél írásba foglalt nyilatkozatát arról, hogy a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatást megértette és tudomásul vette.
50. § (1) A befektetési vállalkozás visszavonja a lakossági ügyfél kérésére megállapított 49. § szerinti szakmai ügyfél minősítést, ha
a) az ügyfél a 49. § (2) bekezdése szerinti kérelmét írásban visszavonja,
b) az ügyfél olyan változásról értesíti a befektetési vállalkozást, amely következtében már nem állnak fenn a 49. § (1) bekezdésében foglalt feltételek,
c) a befektetési vállalkozás olyan változásról szerez tudomást, amely következtében már nem állnak fenn a 49. § (1) bekezdésében foglalt feltételek.
(2) Azon ügyfél esetében, amely szakmai ügyfél minősítését a befektetési vállalkozás visszavonta, a továbbiakban a lakossági ügyfélre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
51. § (1) Elfogadható partnernek minősül
a) a 48. § (1) bekezdésének a)–l) pontjában meghatározott vállalkozás,
b) a 48. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozás,
c) a 48. § (3) bekezdésében meghatározott intézmény, és
d) az a vállalkozás, amelyet a székhelye szerinti tagállam ilyenként ismer el.
(2) * A befektetési vállalkozásnak az 5. § (1) bekezdésének a)–c) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenysége és ehhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatása esetében – ha azt az (1) bekezdésben meghatározott elfogadható partner számára nyújtja – a 40–50. §-ban, az 55. §-ban, a 62–65. §-ban foglaltakat – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – nem kell alkalmaznia.
(3) Az (1) bekezdés b), illetve c) pontjában meghatározott elfogadható partnernek minősülő ügyfél – akár egyes ügyletek vonatkozásában, akár általános jelleggel – kérheti, hogy a befektetési vállalkozás rá vonatkozóan ne a (2) bekezdésben említettek szerint járjon el. Ebben az esetben – ha az elfogadható partner kifejezetten eltérően nem nyilatkozik –, rá a szakmai ügyfél tekintetében alkalmazandó rendelkezések szerint kell eljárni.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott elfogadható partnernek minősülő ügyfél számára, annak kifejezett kérésére a befektetési vállalkozás a lakossági ügyféllel azonos feltételeket biztosít az 5. § (1) bekezdésének a)–c) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenysége és ehhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatása során.
(5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően létrejövő megállapodást írásba kell foglalni. A megállapodásra a 48. § (5) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
52. § (1) A befektetési vállalkozás az ügyféllel kötött szerződését az üzletszabályzatában foglaltak szerint – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – írásba foglalja.
(2) Nem kell a portfóliókezelési tevékenység végzése keretében az ügyféllel kötött, pénzügyi eszközre vonatkozó ügylet végrehajtására vonatkozó megállapodást (a továbbiakban: megbízás) írásba foglalni, ha arra egy írásba foglalt, hatályban lévő keretszerződés alapján kerül sor, és a megbízást a befektetési vállalkozás elektronikus úton rögzíti.
(3) A befektetési vállalkozás az ügyfél azonosítására nem használhat olyan utalást vagy jelzést, amely alkalmas az ügyfél személyének elfedésére vagy megnehezíti annak azonosítását.
53. § A befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenysége keretében létrehozandó szerződésben rendelkezni kell
a) a portfóliókezelés megkezdéséhez szükséges feltételekről,
b) a portfóliókezelési tevékenység keretében létrejött szerződés megszűnésének módjáról és feltételeiről,
c) a befektetési politikáról,
d) a portfóliókezeléssel összefüggő összes költségről, a 43. § (9) bekezdésében foglaltakkal összhangban,
e) a d) pontban meghatározott költségek megfizetésének, valamint az elszámolásnak a módjáról,
f) a 43. § (4) bekezdésében foglaltakról.
54. § (1) A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége és a kiegészítő szolgáltatása keretében történő szerződéskötést, valamint a hatályban lévő keretszerződés alapján kapott megbízás végrehajtását megtagadja, ha
a) azzal bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg,
b) * az jogszabályba vagy a szabályozott piac, a szabályozott piacra vonatkozó feltételeknek megfelelő harmadik országbeli tőzsde, központi szerződő fél vagy központi értéktár szabályzatának rendelkezésébe ütközne,
c) a leendő szerződő fél, illetőleg az ügyfél személyazonosságának igazolását vagy az azonosítást megtagadta, valamint ha a személyazonosság vagy az azonosítás más okból sikertelen volt,
d) a 44. § (1)–(5) bekezdésében foglaltak szerint végrehajtandó alkalmassági teszthez szükséges, e bekezdésekben megjelölt információkhoz nem jutott hozzá, vagy
e) * a 44. § (1) bekezdése szerinti alkalmassági teszt eredménye nem teszi lehetővé az adott pénzügyi eszköz tekintetében kért szolgáltatás nyújtását az ügyfél számára.
(2) A befektetési vállalkozás haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha a szerződéskötést vagy a megbízás végrehajtását az (1) bekezdés a) pontja alapján megtagadta.
55. § (1) A befektetési vállalkozás egységes, folyamatos és időrendi nyilvántartást vezet
a) a saját számlás kereskedés keretében kötött minden ügyletéről,
b) az ügyfelekkel megkötött szerződésekről, és
c) az ügyfelek által korábban megkötött keretszerződés alapján adott megbízásokról.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartást a befektetési vállalkozás úgy vezeti, hogy alkalmas legyen annak megállapítására, hogy az adott megbízást az ügyfél javára vagy saját számlára teljesítették.
(3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott nyilvántartási kötelezettség teljesítése érdekében a befektetési vállalkozás az ügyféltől kérheti az ügyfél azonosítására szolgáló adatokat.
56. § A befektetési vállalkozás az 55. §-ban foglalt nyilvántartásában szereplő adatokat a szerződés teljesítésétől, illetve annak megszűnésétől számított öt évig megőrzi.
57. § (1) A befektetési vállalkozás az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközt és pénzeszközt az ügyfél rendelkezése szerinti célra használja fel.
(2) A befektetési vállalkozás a kezelésében lévő, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközzel és pénzeszközzel sajátjaként nem rendelkezhet, és biztosítja, hogy az ügyfél ugyanezen pénzügyi eszközről és pénzeszközről bármikor rendelkezni tudjon.
(3) A befektetési vállalkozás nyilvántartásait és a számlákat úgy vezeti, hogy
a) azok pontosak legyenek és az ügyfelek pénzügyi eszközei és pénzeszközei állományáról mindenkor valós képet mutassanak, és
b) azok alapján bármikor, késedelem nélkül biztosítható legyen az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz, valamint a befektetési vállalkozás saját pénzügyi eszköze és pénzeszköze elkülönített kimutatása.
(4) * A befektetési vállalkozás az ügyfél pénzügyi eszközei és pénzeszközei kezelésére akkor köthet harmadik személlyel megállapodást, ha a harmadik személy megfelel az (1)–(3) bekezdésben foglaltaknak.
(5) A befektetési vállalkozás a (4) bekezdésben foglalt követelmény ellenőrzése érdekében rendszeresen, de legalább havonta egyezteti az általa vezetett nyilvántartásokat és számlákat a pénzügyi eszközöket és a pénzeszközöket kezelő harmadik felek nyilvántartásaival és számláival.
(6) * A befektetési vállalkozás olyan belső szabályokat alakít ki, amelyek megakadályozzák a jogszerűtlen használatból, a csalásból, tőkebefektetési csalásból vagy tiltott piacbefolyásolásból, a nem megfelelő nyilvántartás-vezetésből vagy gondatlanságból eredő, az ügyfél pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek vagy az ezekkel kapcsolatos jogainak sérelmét.
(7) * Az értékpapíron kívül óvadék alapítható a befektetési vállalkozás által nyilvántartott más pénzügyi eszközön és ügyfélszámla-követelésen is azzal, hogy az óvadék tárgya a fogyasztónak minősülő zálogkötelezett tulajdonába a zálogszerződés megkötését követően kerülő ügyfélszámla-követelés, körülírással meghatározott pénzügyi eszköz is lehet, és az óvadék tárgyából való közvetlen kielégítési jog az ilyen óvadékkal biztosított követelés tekintetében is gyakorolható. Ennek során az ügyfélszámla-követelést a kielégítési jog megnyílásának időpontjában fennálló értékén, a pénzügyi eszközt pedig annak nyilvános forgalmi értékén, ennek hiányában az adott időpontban felektől függetlenül meghatározható értékén kell figyelembe venni.
(8) * A (7) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a hitelintézet befektetési szolgáltatási tevékenysége végzésével vagy kiegészítő szolgáltatása nyújtásával kapcsolatban fizetési számla követelésen alapított óvadék esetére is.
(9) * Óvadék esetén, ha annak tárgya olyan pénzügyi eszköz, amely nyilvános forgalmi értékkel, vagy az adott időpontban felektől függetlenül meghatározható értékkel nem rendelkezik, a zálogjogosult a Ptk. 5:138. § (1) bekezdésében meghatározott jogával akkor élhet, ha a pénzügyi eszköz értékelési módjáról a zálogszerződésben megállapodott.
(10) * A befektetési vállalkozás biztosítani köteles, hogy alkalmazottja vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében általa foglalkoztatott más személy az ügyfél részére vezetett ügyfélszámla, értékpapírszámla fölött az ügyfél képviselőjeként – közeli hozzátartozójának ügyfélszámlája, értékpapírszámlája feletti rendelkezés, valamint jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton alapuló képviseleti jogosultság kivételével – rendelkezési jogot nem gyakorolhat.
58. § (1) A befektetési vállalkozás az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközt – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nem használhatja.
(2) A befektetési vállalkozás az ügyfél pénzügyi eszközét akkor használhatja, ha a pénzügyi eszköz használatához – ideértve a használat pontos célját is – az ügyfél előzetesen írásban hozzájárult.
(3) A befektetési vállalkozás akkor jogosult az ügyfél nevében nála tartott, harmadik fél által kezelt gyűjtőszámlán lévő pénzügyi eszköz tekintetében értékpapír-finanszírozási ügyletet kötni vagy abban az esetben használhatja e pénzügyi eszközt saját számlájára vagy egy másik ügyfele számlájára, ha a (2) bekezdésben foglaltak teljesítésén túl
a) minden olyan ügyfél, amelynek pénzügyi eszközét gyűjtőszámlán kezelik, a (2) bekezdés szerinti előzetes hozzájárulását adta, vagy
b) a befektetési vállalkozás biztosítja, hogy csak azon ügyfél pénzügyi eszközét használja, amely vonatkozásában az ügyfél a (2) bekezdés szerinti előzetes hozzájárulását megadta.
(4) A befektetési vállalkozás olyan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
a) azon ügyfelek adatait, amelyek rendelkezése alapján a pénzügyi eszköz felhasználásra került, és
b) az egyes, hozzájárulásukat adó ügyfelek tulajdonában lévő, felhasznált pénzügyi eszközök számát,
annak érdekében, hogy az esetleges veszteségek viselése pontosan meghatározható legyen.
59. § (1) * A befektetési vállalkozás az ügyfél pénzügyi eszközének letéti őrzésére – figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra – a tőle elvárható gondossággal kiválasztott harmadik személlyel megállapodást köthet. A befektetési vállalkozás a kiválasztott személyt, valamint a pénzügyi eszközök letéti őrzésére általa alkalmazott megoldásokat a tőle elvárható gondossággal rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálja és az erről készült jelentést legkésőbb a tárgyhót követő hónap 15. napjáig megküldi a Felügyeletnek.
(2) A befektetési vállalkozás azzal köthet megállapodást az ügyfél pénzügyi eszközének letéti őrzésére, aki
a) megfelel az 57. § (1)–(3) bekezdésében foglaltaknak, és
b) a letéti őrzési tevékenységét illetően – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának felügyelete alatt áll.
(3) Ha a letéti őrzést végző a székhelye szerinti államban e tevékenysége tekintetében nem áll hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság felügyelete alatt, a befektetési vállalkozás akkor köthet vele megállapodást, ha
a) a pénzügyi eszköz vagy az azokkal összefüggő befektetési szolgáltatási tevékenység jellege miatt ez elengedhetetlen, vagy
b) a befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében szakmai ügyfélnek nyújt szolgáltatást és a szakmai ügyfél írásban kifejezetten úgy rendelkezik, hogy az adott féllel kéri a pénzügyi eszköze letéti őrzésére vonatkozó megállapodás megkötését.
60. § (1) A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében megkötött megállapodás alapján átvett vagy az ügyfél megbízásának teljesítését követően a befektetési vállalkozás kezelésébe kerülő, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzeszközt az átvételt követően haladéktalanul
a) központi banknál,
b) hitelintézetnél,
c) harmadik országban hitelintézeti tevékenység végzésére jogosító tevékenységi engedéllyel rendelkező hitelintézetnél, vagy
d) minősített pénzpiaci alapnál
helyezi el.
(2) Az (1) bekezdés d) pontja alkalmazásában minősített pénzpiaci alap az olyan kollektív befektetési forma, amely a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságától tevékenység végzésére jogosító engedélyt kapott és e hatóság felügyelete alatt áll, valamint
a) a befektetési tevékenységének elsődleges célja, hogy a nettó eszközérték ne csökkenjen a befektetés értéke alá,
b) a befektetési tevékenysége elsődleges céljának elérése érdekében kizárólag háromszázkilencvenhét napnál nem hosszabb futamidejű vagy hátralévő futamidejű magas minősítésű pénzpiaci eszközökbe fektethet be vagy az ilyen futamidőnek megfelelő, rendszeresen kiigazított hozammal és hatvan napos átlagos súlyozott futamidővel rendelkező magas minősítésű pénzpiaci eszközökbe fektethet be,
c) a b) pontban foglalt elsődleges befektetési célja hitelintézeti letétekbe történő kiegészítő jellegű befektetésekkel is megvalósítható,
d) a kollektív befektetési értékpapír visszaváltása esetén a pénzügyi teljesítés a visszaváltás napján vagy az azt követő napon megtörténik.
(3) * A (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában az a pénzpiaci eszköz tekinthető magas minősítésűnek, amely esetében minden a elismert hitelminősítő szervezet, amely az adott eszközt minősítette, a nála elérhető legmagasabb hitelminősítést adta.
(4) Ha a befektetési vállalkozás az ügyfél pénzeszközét nem az (1) bekezdés a) pontja szerinti központi bankban helyezi el, akkor az (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti intézményt a tőle elvárható gondossággal választja ki és rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálja a pénzeszköz kezelésével megbízott intézménynél a pénzeszközök kezelésére vonatkozó előírások betartását.
(5) A befektetési vállalkozás a (4) bekezdésben meghatározottak szerint az ügyfél pénzeszközének kezelésére azzal az intézménnyel köt megállapodást, amely
a) * szakértelemmel és jó hírnévvel rendelkezik, és
b) megfelel az 57. § (1)–(3) bekezdésében foglaltaknak.
(6) A befektetési vállalkozás az ügyfél pénzeszközét akkor helyezheti el minősített pénzpiaci alapban, ha ehhez az ügyfél kifejezetten, írásban hozzájárulását adta.
61. § (1) * A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében az ügyféllel kötött szerződés teljesítése, illetve az ügyfél megbízásának végrehajtása során mindenkor a jogszabályokban foglaltaknak, a szakma szabályainak megfelelően, tisztességes és hatékony módon, az ügyfél érdekeivel összhangban jár el.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a befektetési vállalkozás nem kérhet és nem fogadhat el olyan anyagi vagy nem anyagi természetű juttatást, előnyt, amelyet
a) nem az ügyfél vagy az ügyfél javára eljáró harmadik személy részére vagy nem ezek részéről teljesítenek,
b) nem olyan személy vagy szervezet részére vagy részéről teljesítenek, amely esetében
ba) az anyagi vagy nem anyagi természetű juttatás, illetve a juttatás mértékének számítása során használt módszer az ügyfél előtt a szerződéskötést vagy a megbízás végrehajtását megelőzően pontosan, következetesen és világosan feltárható, és
bb) az anyagi vagy nem anyagi természetű juttatás a végzett tevékenység vagy a nyújtott szolgáltatás minőségének javítása érdekében történik és nem befolyásolja hátrányosan a befektetési vállalkozás (1) bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítését,
c) nem a befektetési szolgáltatási tevékenység ellátásával vagy a kiegészítő szolgáltatás nyújtásával függ össze vagy hátrányosan befolyásolja a befektetési vállalkozás (1) bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítését.
(3) A befektetési vállalkozás az ügyfél részére a (2) bekezdés b) pontjának ba) alpontjában foglalt információt a 41. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti tájékoztatási kötelezettsége keretében összefoglalás formájában is megadhatja azzal, hogy az ügyfél kifejezett kérésére a részletes tájékoztatást is haladéktalanul az ügyfél rendelkezésére bocsátja.
62. § (1) A befektetési vállalkozás az ügyfél megbízását az ügyfél számára legkedvezőbb módon hajtja végre azzal, hogy ha a végrehajtásra a 63. § (1) bekezdésének megfelelően kialakított végrehajtási politika szerint kerül sor, azt az ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtásnak kell tekinteni.
(2) * Az (1) bekezdés szerinti legkedvezőbb végrehajtás megítéléséhez a befektetési vállalkozás a következő szempontokat vizsgálja:
a) a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszköz árát (nettó ár),
b) a megbízás költségét,
c) a megbízás végrehajtásának időigényét,
d) a megbízás végrehajthatóságának és teljesítésének valószínűségét, és
e) a megbízás nagyságrendjét.
(2a) * A (2) bekezdésben felsorolt tényezők fontosságának meghatározásánál a befektetési vállalkozás a következő szempontokat vizsgálja:
a) a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszköz tulajdonságait,
b) a megbízás természetét,
c) az ügyfél 47–49. § szerinti minősítését, és
d) azon szabályozott piac, multilaterális kereskedési rendszer, rendszeres internalizáló, árjegyző vagy egyéb más, a likviditás biztosítására létrejött személy vagy szervezet, illetve ezekhez hasonló funkciót ellátó harmadik országbeli személy vagy szervezet (a továbbiakban: végrehajtási helyszín) tulajdonságait, amelyekhez a megbízás továbbítható.
(3) Ha a befektetési vállalkozás lakossági ügyfél megbízását hajtja végre, akkor minden, az ügyfelet terhelő költséget figyelembe vesz az (1) bekezdésben meghatározott, az ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtási lehetőség megállapításakor.
(4) Az ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtási lehetőség megállapítására vonatkozó vizsgálat során, ha a megbízás több, a befektetési vállalkozás 63. § (1) bekezdése szerinti szabályzatában felsorolt végrehajtási helyszínen is teljesíthető, a befektetési vállalkozás – az (5) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – az összehasonlításban figyelembe veszi az egyes végrehajtási helyszínekhez kapcsolódó saját jutalékait és egyéb, a végrehajtással összefüggő költségeit.
(5) A befektetési vállalkozás az egyes végrehajtási helyszínekhez kapcsolódó saját jutalékait és egyéb, a végrehajtással összefüggő költségeit nem határozhatja meg úgy, hogy azzal a (4) bekezdés szerinti összehasonlítás során az egyes végrehajtási helyszínek között indokolatlan és méltánytalan különbséget eredményezzen.
(6) * Ha a befektetési vállalkozás a (2) bekezdésben foglalt szempont vonatkozásában az ügyféltől határozott utasítást kapott, a megbízást ezen utasításnak megfelelően hajtja végre.
(7) * Az ügyfél kérésére a befektetési vállalkozás írásban, a végrehajtási politikában foglalt rendelkezések alkalmazásának bemutatásával igazolja, hogy az ügyfél megbízását a végrehajtási politikában foglaltaknak megfelelően hajtotta végre.
63. § (1) A befektetési vállalkozás a megbízás ügyfél számára következetesen legkedvezőbb végrehajtása érdekében követendő szabályokról szabályzatot (a továbbiakban: végrehajtási politika) készít, amely tartalmazza
a) az ügyfél által adott megbízás lehetséges végrehajtási helyszíneinek jegyzékét – figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra – minden egyes pénzügyi eszköz vonatkozásában,
b) * azon feltételeket, amelyek – a 62. § (2) és (2a) bekezdésében foglaltakkal összhangban –befolyásolják a megbízás végrehajtási helyszínének megválasztását és az eljárást, amelyben a befektetési vállalkozás a feltételek mentén a döntését meghozza,
c) az arra való figyelmeztetést, hogy az ügyfélnek a 62. § (6) bekezdése szerinti határozott utasítása megakadályozhatja a befektetési vállalkozást a megbízás ügyfél számára legkedvezőbb módon történő végrehajtásában,
d) azon eljárási szabályokat, amelyek az egyes ügyfelek által adott megbízások végrehajtásának sorrendjét – ideértve az egyes ügyfelek megbízásainak összevonását is – határozzák meg,
e) az ügyfél által adott limitáras megbízás végrehajtására vonatkozó szabályokat,
f) az ügyfél által adott megbízás és a befektetési vállalkozás saját számlájára teljesítendő megbízás végrehajtására – ideértve a sorrendet és az összevont végrehajtást is – vonatkozó szabályokat, és
g) ha a befektetési vállalkozás lehetővé teszi az ügyfél megbízásának szabályozott piacon és multilaterális kereskedési rendszeren kívüli végrehajtását, akkor ennek tényét.
(2) * A befektetési vállalkozás – nem érintve a 42. §-ban foglalt kötelezettségeit – az ügyfelet tájékoztatja a végrehajtási politika tartalmáról, és annak lényeges változásáról.
(3) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott végrehajtási politikájában az (1) bekezdés a) pontja szerinti jegyzékben
a) legalább azt a végrehajtási helyszínt szerepelteti, amely az ügyfelek megbízásainak végrehajtása során következetesen a legjobb eredményt adja, és
b) csak olyan végrehajtási helyszínt szerepeltet, amely lehetővé teszi, hogy a befektetési vállalkozás az e fejezetben foglalt kötelezettségeinek eleget tegyen.
(4) A befektetési vállalkozás folyamatosan figyelemmel kíséri és legalább évente egyszer értékeli a végrehajtási politikát az (1) bekezdés a)–b) pontjaiban foglaltak, valamint a 62. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesülése szempontjából, valamint haladéktalanul kezdeményezi az esetleg tapasztalt hibák javítását.
(5) A (4) bekezdésben foglaltakon túl a befektetési vállalkozás akkor is felülvizsgálja a végrehajtási politikáját, ha olyan tényszerű változás következik be, amely befolyásolja a 62. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesülését.
64. § (1) Az a befektetési vállalkozás, amely az 5. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott tevékenységet végez, az ügyfél által adott megbízás végrehajtása során
a) azonnal és pontosan rögzíti és allokálja a végrehajtott megbízást,
b) az egyébként összehasonlítható ügyfélmegbízásokat a megbízás felvételének sorrendjében és – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – azonnal végrehajtja, és
c) haladéktalanul tájékoztatja a lakossági ügyfelet, ha a megbízás végrehajtását akadályozó körülményről szerez tudomást.
(2) Nem kell az ügyfél által adott megbízást azonnal végrehajtani, ha
a) az ügyfél által adott megbízás limitáras megbízás,
b) az aktuális piaci feltételek között a megbízást nem lehet végrehajtani, vagy
c) azzal az ügyfél érdekei sérülnének.
(3) Ha a befektetési vállalkozás a (2) bekezdés a) pontja alapján az ügyfél megbízását nem hajtotta végre, és a megbízás szabályozott piacra bevezetett részvényre vonatkozik, akkor – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – ezen limitáras megbízást haladéktalanul nyilvánosságra hozza oly módon, hogy az más piaci szereplők számára könnyen hozzáférhető legyen, elősegítve ezzel a megbízás lehető leghamarabb történő végrehajtását, kivéve, ha az ügyfél ettől kifejezetten eltérő utasítást adott.
(4) Nem kell a (3) bekezdésben foglaltakat teljesíteni abban az esetben, ha az ügyfél által adott megbízás az adott végrehajtási helyszínen a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének 20. cikke alapján nagy méretűnek minősül.
(5) Ha a befektetési vállalkozás a végrehajtott megbízás teljesítését is maga végzi vagy annak nyomonkövetéséért is felelősséget vállal, minden tőle elvárhatót megtesz annak érdekében, hogy a végrehajtott megbízás teljesítése során kapott, az ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz a megfelelő ügyfél megfelelő számláján haladéktalanul és pontosan jóváírásra kerüljön.
65. § (1) A befektetési vállalkozás – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – saját számlájára nem hajthat végre ügyfélmegbízást vagy ügyletet úgy, hogy az ügyfél megbízását egy másik ügyfél megbízásával összevonja.
(2) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően akkor vonhat össze ügyfelek által adott megbízásokat saját számlájára való végrehajtás esetében, ha
a) ezzel összességében egyetlen olyan ügyfél sem szenved hátrányt, akinek a megbízását egy másik ügyfél megbízásával összevonták,
b) minden olyan ügyfél figyelmét felhívta arra, akinek a megbízása egy másik ügyfél megbízásával összevonásra kerül, hogy az összevont végrehajtás az egy ügyfél által adott több megbízás esetében egyes megbízások tekintetében hátránnyal járhat, és
c) rendelkezik olyan allokációs szabályzattal, amely részletesen szabályozza a megbízások és ügyletek összevont végrehajtásának szabályait, ideértve azt is, hogy a megbízás vagy ügylet mérete és ára hogyan befolyásolja az allokációt, hogy a részleges végrehajtás esetében az allokáció milyen szabályok szerint történik és a befektetési vállalkozás minden esetben az ebben foglaltak szerint jár el.
(3) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott allokációs szabályzat
a) olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyekkel megakadályozható az ügyfél számára hátrányos újra-allokáció abban az esetben, ha az ügyfél megbízása alapján és a befektetési vállalkozás saját számlájára végrehajtott ügylet összevonásra kerül, és
b) nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely a befektetési vállalkozás saját számlájára végrehajtásra kerülő ügylet során, bármely olyan ügyfélre nézve, akinek a megbízása egy másik ügyfél megbízásával összevontan kerül végrehajtásra, hátrányos következményekkel jár.
(4) Ha a befektetési vállalkozás az ügyfél megbízását egy a befektetési vállalkozás saját számlájára végrehajtásra kerülő ügylettel vonja össze, és az ügylet végrehajtására csak részben kerül sor, akkor az allokáció során – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – az ügyfél megbízása alapján létrejött ügyletet részesíti előnyben.
(5) Ha a befektetési vállalkozás
a) hitelt érdemlő módon igazolja, hogy az ügyfél által adott megbízás alapján a befektetési vállalkozás saját számlájára végrehajtott ügylet az összevonás nélkül nem vagy kedvezőtlenebb feltételekkel teljesült volna, és
b) a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott, a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő allokációs szabályzata részletes rendelkezéseket tartalmaz az allokáció szabályaira vonatkozóan,
akkor a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a saját számlájára és az ügyfél számlájára történő allokációt arányosan is teljesítheti.
66. § (1) A befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenysége során az ügyféllel halasztott pénzügyi teljesítésben állapodhat meg.
(2) A befektetési vállalkozás az ügyfél számára halasztott pénzügyi teljesítést akkor engedhet, ha
a) az ügyletben a befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély alapján jár el,
b) értékpapír forgalomba hozatala során a befektetési vállalkozás az adott értékpapírt jegyző meghatalmazása alapján jár el, vagy
c) értékpapír forgalomba hozatala során a befektetési vállalkozás lebonyolítóként vesz részt.
(3) A (2) bekezdés b) pontja esetében nyújtott halasztott pénzügyi teljesítés során a befektetési vállalkozás az ügyfelet terhelő fizetési kötelezettséget elkülönített letéti számla javára teljesíti.
(4) A befektetési vállalkozás a halasztott pénzügyi teljesítésre vonatkozó szabályokról a 43. § (9) bekezdésének d) pontja szerint tájékoztatja az ügyfelet.
(5) A halasztott pénzügyi teljesítésre a befektetési hitelezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a halasztott pénzügyi teljesítés időtartama nem lehet hosszabb, mint az ügyfél fizetési kötelezettsége esedékességétől számított tizenöt nap.
67. § (1) A befektetési vállalkozás az általa a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében – kivéve a portfólió-kezelési tevékenységet – végrehajtott megbízást követően
a) haladéktalanul, írásban vagy más tartós adathordozón tájékoztatja az ügyfelet a megbízás végrehajtásával kapcsolatos információkról,
b) lakossági ügyfél esetén írásban vagy más tartós adathordozón haladéktalanul, de legkésőbb a megbízás végrehajtásának napját követő kereskedési napon vagy ha a megbízást a befektetési vállalkozás harmadik személy közreműködésével hajtotta végre, e harmadik személy igazolásának kézhezvételét követő munkanapon tájékoztatást ad a megbízás végrehajtásáról.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékoztatást nem kell megadni, ha ugyanezt az információt a lakossági ügyfél harmadik személytől is haladéktalanul megkapja.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni abban az esetben, ha az ügyfél nevében végrehajtott megbízás az ügyféllel kötött jelzáloghitel szerződést finanszírozó kötvénnyel kapcsolatos és az ügyletről szóló jelentést a befektetési vállalkozás a jelzáloghitel szerződés feltételeinek közlésével egyidejűleg, de legkésőbb a megbízás végrehajtását követő egy hónapon belül teszi meg.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettségen felül a befektetési vállalkozás az ügyfél kérésére tájékoztatást ad az ügyfél megbízásának aktuális állapotáról.
(5) Ha a lakossági ügyfél megbízásának tárgya olyan kollektív befektetési forma befektetési jegye vagy részvénye, amely forgalmazása időszakosan történik, a befektetési vállalkozás – az ügyfél rendelkezése alapján –
a) az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint, vagy
b) legalább félévente a (6) bekezdésben foglaltak szerinti
tájékoztatást ad a megbízás tárgyát képező ügyletre vonatkozóan.
(6) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékoztatást a Bizottság 1287/2006/EK rendeletében foglaltak szerint az alábbi tartalommal adja meg:
a) a befektetési vállalkozás neve vagy más azonosítója,
b) az ügyfél neve vagy más azonosítója,
c) a kereskedési nap,
d) a megbízás végrehajtásának időpontja,
e) a megbízás típusa,
f) a kereskedési helyszín neve, illetve azonosítója,
g) a pénzügyi eszköz megnevezése és azonosítója,
h) az eladás/vétel megjelölés,
i) a megbízás természete, ha sem eladásnak, sem vételnek nem tekinthető,
j) a pénzügyi eszköz mennyisége,
k) a pénzügyi eszköz kereskedési egységének ára, megjelölve a kereskedési egységet is,
l) a teljes költség,
m) a befektetési vállalkozás által az ügyfél felé felszámított jutalékának, díjának és egyéb költségeinek teljes összege, és – a lakossági ügyfél kifejezett kérésére – ennek jogcímenkénti lebontása,
n) az ügyfél kötelezettségei az ügylet teljesítésével kapcsolatosan, ideértve a pénzügyi teljesítés vagy a fizikai leszállítással történő teljesítés határideje, és a teljesítéshez szükséges számlaszámok és egyéb információk, és
o) ha az ügylet során az ügyféllel szemben álló partner a befektetési vállalkozás maga, a befektetési vállalkozással azonos vállalatcsoportba tartozó személy vagy a befektetési vállalkozás egy másik ügyfele volt, akkor ennek ténye, kivéve, ha a megbízás végrehajtására olyan kereskedési rendszeren keresztül került sor, amelyben a kereskedési szabályok ezt nem teszik lehetővé.
(7) Ha a befektetési vállalkozás a megbízást a pénzügyi eszközökből képzett csomag tekintetében hajtotta végre, a (6) bekezdés k) pontjában meghatározott információt e csomagra vonatkozóan vagy az egyes csomagok átlagárára vonatkozóan is megadhatja azzal, hogy ha az ügyfél kifejezetten kéri, az árat minden egyes csomagra vonatkozóan meg kell adnia.
(8) A befektetési vállalkozás a (6) bekezdésben meghatározott információkat szabványosított kódok formájában is megadhatja az ügyfél számára abban az esetben, ha egyidejűleg a kódok értelmezését is megadja.
68. § (1) * A befektetési vállalkozás, amely a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében portfóliókezelési tevékenységet végez, az ügyfél számára havonta jelentést készít a tárgyhónap utolsó napjára vonatkozóan, és azt írásban vagy más tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátja a tárgyhónapot követő hónap 10. munkanapjáig.
(2) A befektetési vállalkozás, amely a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében portfóliókezelési tevékenységet végez, a végrehajtott ügylettel kapcsolatos tájékoztatását – az ügyfél rendelkezése szerint –
a) ügyletenként, a (4) bekezdésben foglaltakra figyelemmel, vagy
b) az (1) bekezdés szerinti rendszeres jelentési kötelezettsége keretében adja meg.
(3) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott jelentést a lakossági ügyfél számára az alábbi tartalommal adja meg:
a) a befektetési vállalkozás neve,
b) az ügyfél neve vagy más azonosítója,
c) a jelentésben foglalt időszakra érvényes portfólió összetétele és értékelése, ideértve minden, a befektetési vállalkozás kezelésében lévő pénzügyi eszköz piaci értékét és a pénzeszközök kezdő és záró egyenlegét, és a portfóliónak a jelentésben foglalt időszakra érvényes hozamát,
d) a befektetési vállalkozás által a jelentésben foglalt időszakban az ügyfél felé felszámított jutalékok, díjak és egyéb költségek teljes összege, legalább a kezeléssel és a megbízás végrehajtásával összefüggő tételek elkülönítésével vagy az ügyfél kifejezett kérésére, az általa megadott részletezettséggel,
e) a jelentésben foglalt időszakra vonatkozó hozam összehasonlítása a befektetési vállalkozás és az ügyfél között létrejött megállapodásban foglalt referenciaértékkel,
f) a jelentésben foglalt időszakban az ügyfél portfóliójában lévő pénzügyi eszközön realizált osztalék, kamat, kamatnak minősülő vagy egyéb hozamjellegű kifizetés összege jogcímenként,
g) a jelentésben foglalt időszakban történt olyan társasági események, amelyek az ügyfél portfóliójában lévő pénzügyi eszköz kapcsán valamilyen jog vagy jogosultság keletkezésével jártak, és
h) minden egyes, a jelentésben foglalt időszakban végrehajtott ügylet kapcsán a 67. § (6) bekezdésének c)–l) pontjában meghatározott információ, kivéve, ha az ügyfél a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerinti tájékoztatást választotta,
i) * az ügyfél számára az MNB honlapján elérhetővé tett adatok lekérdezéséhez szükséges, egyedileg – külön jogszabályban meghatározott módszertan szerint – képzett jelszó.
(4) Ha az ügyfél a (2) bekezdés a) pontjának megfelelő tájékoztatást választotta, a befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenysége keretében az ügyfél megbízása alapján végrehajtott ügyletekről szóló tájékoztatását
a) a 67. § (6) bekezdése szerinti tartalommal,
b) írásban vagy más tartós adathordozón, és
c) legkésőbb az ügylet végrehajtásának napját követő első kereskedési napon vagy ha a megbízást a befektetési vállalkozás harmadik személy közreműködésével hajtotta végre, e harmadik személy igazolásának kézhezvételét követő kereskedési napon,
ügyletenként adja meg.
(5) A (4) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatást nem kell megadni, ha ugyanezt az információt a lakossági ügyfél harmadik személytől is haladéktalanul megkapja.
(6) * Ha az ügyfél a (2) bekezdés a) pontjának megfelelő tájékoztatást választotta, a befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenysége keretében az ügyfél megbízása alapján végrehajtott ügyletekről szóló (1) bekezdés szerinti rendszeres jelentést legalább havonta elkészíti, és írásban vagy más tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátja.
(7) *
(8) Ha a befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenysége keretében az ügyfél számára vezetett számlán feltételes kötelezettségvállalással járó nyitott pozíciót tart nyilván vagy ilyen pozíciót eredményező ügylet végrehajtását vállalta, az ügyfél (2) bekezdés szerinti rendelkezésétől függetlenül, legkésőbb a veszteséget eredményező ügylet végrehajtásának napját követő kereskedési napon tájékoztatja az ügyfelet, ha az ügyfél által realizált veszteség meghalad egy, a befektetési vállalkozás és az ügyfél között létrejött szerződésben meghatározott határértéket.
(9) *
69. § (1) * A befektetési vállalkozás – figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra – befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében kezelt, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközről és pénzeszközről havonta, a hónap utolsó napjára vonatkozóan, a (3) bekezdésben meghatározott tartalommal jelentést készít és azt írásban vagy más tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátja a tárgyhónapot követő hónap 10. munkanapjáig.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a befektetési szolgáltatási tevékenységet hitelintézet végzi, és az a hitelintézetnél elhelyezett, Hpt. szerinti betétet érinti.
(3) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott jelentést az alábbi tartalommal készíti el:
a) az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközök és pénzeszközök állománya és részletezése a jelentésben foglalt időszak végén,
b) az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközök és pénzeszközök azon állománya, amely értékpapír-finanszírozási ügylet tárgyát képezte a jelentésben foglalt időszakban, és
c) az értékpapír-finanszírozási ügylet tárgyát képező, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközön és pénzeszközön realizált eredmény, és az eredmény számításának alapja.
(4) Ha az ügyfél portfóliójában olyan pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz található, amelyre vonatkozóan a teljesítés még nem történt meg, akkor
a) a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott információ esetében a befektetési vállalkozás megjelöli, hogy az általa adott tájékoztatás a kereskedési napra vagy a teljesítés napjára vonatkozik-e, és
b) a (3) bekezdés b) és c) pontjai vonatkozásában az információt az a) pontban foglaltakkal egyező szemléletben adja meg.
(5) * Ha a befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenységet végez, akkor az ügyfél számára az (1) bekezdésben meghatározott jelentési kötelezettségét a 68. § szerinti jelentési kötelezettség keretében, azzal együttesen is teljesítheti.
69/A. § * A befektetési vállalkozás – a portfóliókezelés kivételével – befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében kezelt, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközről és pénzeszközről havonta, a hónap utolsó napjára vonatkozóan az alábbi tartalommal jelentést készít és azt írásban vagy más tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátja:
a) az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközök és pénzeszközök állománya és részletezése a jelentésben foglalt hónap utolsó napjára vonatkozóan,
b) az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközök és pénzeszközök azon állománya, amely értékpapír-finanszírozási ügylet tárgyát képezte a jelentésben foglalt hónap utolsó napjára vonatkozóan,
c) az értékpapír-finanszírozási ügylet tárgyát képező, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközön és pénzeszközön realizált eredmény, és az eredmény számításának alapja,
d) az ügyfél számára az MNB honlapján elérhetővé tett adatok lekérdezéséhez szükséges, egyedileg – külön jogszabályban meghatározott módszertan szerint – képzett jelszó.
70. § (1) Az a befektetési vállalkozás, amely portfóliókezelési tevékenységet végez, az egyes ügyfelek számára kezelt portfóliókat ügyfelenként és – ha egy ügyfél számára több portfóliót is kezel – portfóliónként tartja nyilván és kezeli.
(2) A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége során az egyenlő elbánás elve szerint jár el mind az egyes ügyfelek, mind az egyes portfóliók esetében.
(3) A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében az általa kezelt portfólióba tartozó pénzügyi eszközök esetében saját nevében, valamint a megbízó javára és terhére jár el.
(4) A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében harmadik személytől igénybevett szolgáltatás esetében az ügyfél, mint megbízója felé sajátjaként felel.
71. § (1) A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében a tőke megóvására (tőkegarancia) és a hozamra vonatkozóan (hozamgarancia) garanciát vállalhat azzal, hogy a hozamra vonatkozó garancia magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó garanciát is.
(2) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott tőkegaranciát vagy hozamgaranciát bankgaranciával biztosítja.
(3) A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében a tőke megóvására (tőkevédelem) és a hozamra vonatkozóan (hozamvédelem) ígéretet tehet azzal, hogy a hozamra vonatkozó ígéret magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is.
(4) A befektetési vállalkozás a (3) bekezdésben meghatározott tőke megóvására vagy hozamra vonatkozó ígéretét a tőke megóvását, illetőleg a hozamot biztosító pénzügyi eszközre vonatkozó befektetési politikával támasztja alá.
72. § (1) A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége során – ha az ügyfél kifejezetten eltérően nem rendelkezik – az ügyfél javára kezelt portfólió terhére nem szerezhet *
a) saját maga által forgalomba hozott pénzügyi eszközt,
b) kapcsolt vállalkozása által forgalomba hozott pénzügyi eszközt, ide nem értve a szabályozott piacra bevezetett és a multilaterális kereskedési rendszerben kereskedés tárgyát képező értékpapírt, és
c) a Tpt. szerinti nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettséget eredményező befolyást.
(2) * A befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenysége keretében az ügyfél javára kezelt portfólió terhére nem köthet ügyletet szabályozott piacra be nem vezetett vagy multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedés tárgyát nem képező értékpapírra olyan személlyel vagy szervezettel, amelyben a befektetési vállalkozás minősített befolyással rendelkezik, vagy amely a befektetési vállalkozásban minősített befolyással rendelkezik.
(3) Ha a befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében az ügyfél javára olyan pénzügyi eszközt szerez, amely tekintetében jogszabály bejelentési vagy közzétételi kötelezettséget ír elő, azt a befektetési vállalkozás teljesíti.
73. § (1) A befektetési vállalkozás a szabályozott piacra bevezetett részvények esetében rendszeres internalizálást folytathat.
(2) * Az (1) bekezdésben meghatározott rendszeres internalizáló azon részvények esetében, amelyek piaca a Bizottság 1287/2006/EK rendeletében meghatározott feltételek alapján likvidnek tekinthető, s amelyek tekintetében rendszeres internalizálást folytat, a kereskedési napok mindegyikén – figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra – vételi és eladási árfolyamot közöl, az általa elfogadott, de a (3) bekezdés szerint számított szokásos piaci ügyletméretet meg nem haladó mennyiségekre vonatkozóan.
(3) A (2) bekezdés szerinti szokásos piaci ügyletméret meghatározása során a rendszeres internalizáló az egyes részvényekre vonatkozóan az adott piacon végrehajtott ügyletek értékének számtani átlaga alapján csoportokba sorolja azokat a részvényeket, amelyek tekintetében rendszeres internalizálást folytat, és az így kialakított, egyes részvénycsoportokra vonatkozó átlagértékeket tekinti szokásos piaci ügyletméretnek az adott részvénycsoportba sorolt részvények vonatkozásában.
(4) Egy adott részvény piacaként az ezen részvényt érintő, az EGT-államok területén lévő végrehajtási helyszínen végrehajtott összes megbízást kell tekinteni, ide nem értve az adott részvény szokásos piaci ügyletméretét meghaladó méretű ügyleteket.
(5) * A Felügyelet azon részvény esetében, melynek likviditás szempontjából leginkább érintett piacát felügyeli, a Bizottság 1287/2006/EK rendeletében meghatározott feltételek alapján legalább évente meghatározza azt a részvényosztályt, amelybe az tartozik, az adott piacon az adott részvényre vonatkozóan végrehajtott megbízások számtani átlagértéke alapján. Ezt az információt honlapján az összes piaci résztvevő számára közzéteszi, valamint továbbítja az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak.
(6) * A rendszeres internalizáló a (2) bekezdés szerinti vételi és eladási árfolyamokat az érvényes piaci helyzetnek megfelelően alakítja ki, valamint
a) * olyan formában teszi közzé, hogy az a piaci szereplők számára a lehető legkönnyebben hozzáférhető legyen, és az információért kért ár mértéke se akadályozza meg a hozzáférést (ésszerű üzleti alapon való közzététel követelménye),
b) folyamatosan aktualizálja, és
c) ha a kivételes piaci feltételek ezt indokolják, vissza is vonhatja.
74. § (1) A befektetési vállalkozás, amely rendszeres internalizálást folytat, köteles a 62. és 64. §-ban foglalt rendelkezéseknek megfelelni.
(2) A rendszeres internalizáló
a) a lakossági ügyfél azon megbízását, amelynek tárgya olyan részvény, amely tekintetében rendszeres internalizálást folytat, a megbízás felvételének időpontjára vonatkozóan az általa a 73. § (2) bekezdése szerint közölt árfolyamon, a 62. és 64. §-ban foglalt rendelkezések betartásával,
b) a szakmai ügyfél azon megbízását, amelynek tárgya olyan részvény, amely tekintetében rendszeres internalizálást folytat, a megbízás felvételének időpontjára vonatkozóan az általa a 73. § (2) bekezdése szerint közölt árfolyamon, a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel
hajtja végre.
(3) A rendszeres internalizáló a (2) bekezdés b) pontja esetében a szakmai ügyfél számára az általa a 73. § (2) bekezdése szerint közölt árfolyamnál kedvezőbb árfolyamot is megállapíthat, ha
a) ez az árfolyam a piaci feltételekhez közeli, nyilvános tartományba esik, és
b) a megbízás tárgyát képező ügyletméret meghaladja a lakossági ügyfelek vonatkozásában számított szokásos piaci ügyletméretet.
(4) A rendszeres internalizáló a (3) bekezdésben meghatározott eseten felül, az ott meghatározott feltételek teljesítése nélkül is végrehajthat megbízást a szakmai ügyfél részére a 73. § (2) bekezdése szerint közölt árfolyamnál kedvezőbb árfolyamon, ha
a) a megbízás végrehajtása során egy ügylet keretében nagy mennyiségű értékpapír érintett,
b) az ügyletre az aktuális piaci ártól eltérő piaci feltételek vonatkoznak.
(5) * Ha a rendszeres internalizáló csak egyetlen, általa elfogadott ügyletméretet közöl, vagy az általa elfogadott legnagyobb ügyletméret alacsonyabb a szokásos piaci ügyletméretnél és az ügyféltől olyan megbízást kap, amely nagyobb, mint az általa elfogadott ügyletméret, de nem éri el a szokásos piaci ügyletméretet, akkor – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – végrehajthatja a megbízásnak azt a részét is, amely az általa elfogadott ügyletméret nagyságrendjét meghaladja, feltéve, ha azt az általa közölt árfolyamon hajtja végre.
(6) * Ha a rendszeres internalizáló több ügyletméretre közöl árfolyamjegyzést, és az ügyféltől olyan megbízást kap, amely ezen ügyletméretek közé esik, amennyiben a megbízást elfogadja, akkor azt – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – az általa jegyzett árfolyamok valamelyikén, a 64. §-sal összhangban köteles végrehajtani.
(7) * A rendszeres internalizáló nem alkalmazhatja az (5) és (6) bekezdésekben foglaltakat, ha a (2) bekezdés b) pontja, a (3) bekezdés vagy a (4) bekezdés ettől eltérő rendelkezéseket tartalmaz.
75. § (1) A rendszeres internalizáló az üzletpolitikájával összhangban, megkülönböztetésmentes, tárgyilagos szempontok szerint korlátozhatja
a) a leendő szerződő feleket az általa közölt árfolyamokhoz való hozzáférésben,
b) az egy ügyfél számára végrehajtott megbízások számát, illetve értékét a közölt árfolyamon, és
c) a 64. és 65. §-ban foglaltaknak való egyidejű megfelelés esetén az egy időben végrehajtott megbízások számát, ha az ezek nyomán kialakuló teljes ügyletméret meghaladja a szokásos piaci ügyletméretet.
(2) A rendszeres internalizáló az (1) bekezdés szerinti korlátozás szempontjait előzetesen és világosan meghatározza és tevékenysége során ennek megfelelően jár el.
76. § (1) * Ha a befektetési vállalkozás befektetési elemzést készít, amelyet az ügyfelei vagy a nyilvánosság számára tesz közzé vagy oly módon terjeszt, hogy az a nyilvánosság elé kerülhet, akkor csak abban az esetben utalhat arra – akár elnevezésével, akár más módon –, hogy az abban közölt megállapítások objektív és független magyarázatot tartalmaznak, ha a pénzügyi elemző, illetve a befektetési elemzés létrehozásában közreműködő alkalmazottai esetében a 110. § (4) bekezdésében foglaltakat alkalmazza.
(2) Nem kell az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha a befektetési elemzésben foglaltakkal azonos tartalommal a befektetési vállalkozás részéről az ügyfél számára készülő ajánlás befektetési tanácsadásnak minősülne.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő befektetési elemzésre a reklámra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a befektetési elemzésnek – egyértelműen és a szövegből, illetőleg a szövegkörnyezetből jól kiemelkedő módon – fel kell hívnia a figyelmet arra, hogy
a) nem a befektetési elemzés függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, és
b) nem vonatkozik rá a befektetési elemzés terjesztését, közzétételét megelőző ügyletkötésre vonatkozó tilalom.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a befektetési vállalkozás a befektetési elemzést nem egyedül végzi, hanem vállalatcsoport tagjaként, közreműködőként jár el.
(5) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazza, ha harmadik személy által végzett befektetési elemzést tesz közzé az ügyfelei körében vagy a nyilvánosság számára, és ha
a) a befektetési elemzést olyan személy vagy szervezet végezte, amely nem tartozik a befektetési vállalkozással egy vállalatcsoportba,
b) a befektetési vállalkozás nem változtatja meg a befektetési elemzésben szereplő ajánlások tartalmát,
c) a befektetési vállalkozás a befektetési elemzés eredményét nem saját eredményeként mutatja be, és
d) a befektetési vállalkozás igazolja, hogy a befektetési elemzést végző személyre vagy szervezetre a befektetési elemzés tekintetében a befektetési vállalkozásra irányadó szabályok tartalmával egyező kötelezettségek – függetlenül attól, hogy azokat jogszabály vagy a befektetési elemzést végző személyre vagy szervezetre saját szabályzatai írják elő – vonatkoznak.
77. § (1) * A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a pénzügyi elemző és a befektetési vállalkozás más alkalmazottja, aki
a) a 76. § (1) bekezdése szerinti befektetési elemzés készítésében részt vett, és
b) ismeri a befektetési elemzés közzétételének várható időzítését vagy tartalmát, ha az a nyilvánosság számára nem ismert vagy a nyilvánosság számára ismert információkból nem következtethető ki,
ne köthessen saját, vele közös háztartásban élő személy, közeli hozzátartozója és egyéb módon érintett személy – ideértve magát a befektetési vállalkozást is – nevében vagy javára ügyletet olyan pénzügyi eszközre vonatkozóan, amely a befektetési elemzés tárgyát képezi vagy amelynek árfolyama a befektetési elemzés tárgyát képező eszköztől függ – kivéve ha árjegyzőként jóhiszeműen és az árjegyzés rendes menete szerint jár el vagy az ügyfél megbízását annak kifejezett utasítása alapján hajtja végre – addig az időpontig, amíg azon személyeknek vagy szervezeteknek, amelyek számára a befektetési elemzést közzéteszik, nem volt reális esélyük annak tartalma alapján cselekedni.
(2) * Az (1) bekezdésben nem említett esetben, a pénzügyi elemző és a befektetési vállalkozás más alkalmazottja, aki a 76. § (1) bekezdése szerinti befektetési elemzés készítésében részt vett, nem köthet saját, vele közös háztartásban élő személy, közeli hozzátartozója és egyéb módon érintett személy – ideértve magát a befektetési vállalkozást is – nevében vagy javára ügyletet olyan pénzügyi eszközre vonatkozóan, amely a befektetési elemzés tárgyát képezi vagy amelynek árfolyama a befektetési elemzés tárgyát képező eszköztől függ, a befektetési elemzésben szereplő ajánlással ellentétesen, kivéve, ha ahhoz a megfelelési vezető vagy a befektetési vállalkozás jogi vezetőjének jóváhagyását megkapta.
(3) * A befektetési vállalkozás, a pénzügyi elemző és a befektetési vállalkozás más alkalmazottja, aki a 76. § (1) bekezdése szerinti befektetési elemzés készítésében részt vett, nem fogadhat el anyagi természetű ösztönzést olyan személytől vagy szervezettől, amelynek a befektetési elemzés tárgyához vagy eredményéhez anyagi érdeke fűződik.
(4) A befektetési vállalkozás, a pénzügyi elemző és a befektetési vállalkozás más alkalmazottja, aki a 76. § (1) bekezdése szerinti befektetési elemzés készítésében részt vett, nem ígérhet a kibocsátónak semmilyen előnyt a befektetési elemzéssel összefüggésben.
(5) * Ha a 76. § (1) bekezdése szerinti befektetési elemzés tervezete ajánlást vagy célárfolyamot tartalmaz, a kibocsátó, a befektetési vállalkozás befektetési elemzés készítésében részt vevő alkalmazottai – ide nem értve a pénzügyi elemzőt – és más személyek a befektetési elemzés közzététele előtt a befektetési elemzés tervezetét nem kaphatják kézhez sem az adatok pontosságának ellenőrzése, sem egyéb más célból, kivéve, ha az ellenőrzés célja annak vizsgálata, hogy a vállalkozás a jogi kötelezettségeinek eleget tett-e.
(6) * Az (1) és (2) bekezdés szerinti egyéb módon érintett személynek a pénzügyi elemzővel és a befektetési vállalkozás más alkalmazottjával olyan kapcsolatban álló személyt kell tekinteni, amely kapcsolat lehetővé teszi olyan ügylet megkötését, amelyhez bármelyiküknek anyagi érdeke fűződik.
78. § (1) A befektetési vállalkozás, amely befektetési hitelezési tevékenységet folytat – a hitelkihelyezés megalapozottsága, áttekinthetősége, a kockázatok azonosítása, kezelése, ellenőrzése és csökkentése érdekében – hitelezési szabályzatot készít, amelyet az igazgatóság, illetőleg az igazgatótanács hagy jóvá.
(2) A hitelezési szabályzat tartalmazza
a) a hitelnyújtás feltételeit,
b) a hitel jóváhagyásának, módosításának – ideértve a megújítást is –, és refinanszírozásának eljárási szabályait,
c) az ügyfélkör összetételével, illetve a befektetési vállalkozás hitelezési stratégiájával összhangban álló portfólió-megosztási szabályokat (diverzifikáció),
d) az ügyféllel, a kapcsolatban álló ügyfelek csoportjaival és az ugyanazon gazdasági ágazatbeli, földrajzi régióbeli vagy ugyanazon tevékenység vagy árucsoportbeli ügyfelekkel szembeni kockázatvállalásból, a hitelkockázat mérséklési technikából, beleértve a közvetett nagymértékű kockázatvállalásból származó koncentrációs kockázat kezelésére vonatkozó szabályokat,
e) a problémás hitelek azonosítására, kezelésére, a szükséges mértékű értékvesztés elszámolására és a céltartalék képzésére vonatkozó szabályokat, és
f) annak a kockázatnak, illetve helyzetnek a kezelésére vonatkozó eljárási szabályokat, amely az – e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabály szerinti – elismert hitelkockázat mérséklési technikák a vártnál kisebb hatékonyságából adódik.
(2a) * A befektetési vállalkozás az értékpapírok vagy értékpapírosítási pozíciók hitelkockázatának, és a portfoliószintű hitelkockázatnak a mérésére hatékony és megbízható belső módszerekkel rendelkezik azzal, hogy a belső módszer nem alkalmazhatja kizárólagosan a külső hitelminősítő által kiadott hitelminősítést.
(3) A befektetési vállalkozás a kiegészítő szolgáltatása keretében az ügyfél részére nyújtott befektetési hitelről szóló megállapodást írásba foglalja.
(4) A befektetési vállalkozás kiegészítő szolgáltatása keretében nem nyújthat befektetési hitelt
a) a hitelnyújtó befektetési vállalkozás által kibocsátott részvény megvásárlásához,
b) a hitelnyújtó befektetési vállalkozás tulajdonában lévő egyszemélyes részvénytársaság által kibocsátott részvény megvásárlásához, és
c) olyan vállalkozás részére, amelyben a hitelnyújtó befektetési vállalkozás tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó tulajdoni részesedéssel rendelkezik.
(5) A befektetési vállalkozás a befektetési hitel nyújtására vonatkozó döntés előtt meggyőződik a szükséges fedezet, illetőleg biztosíték meglétéről, annak valós értékéről és érvényesíthetőségéről, és az ezen döntést megalapozó dokumentumokat a (3) bekezdés szerinti szerződéssel együttesen megőrzi.
79. § (1) A befektetési vállalkozás – a (2)–(5) bekezdésekben, valamint a 80. és 81. §-ban foglaltakra figyelemmel – befektetési szolgáltatási tevékenységét, kiegészítő szolgáltatását vagy bármely e törvény hatálya alá nem tartozó tevékenységét vagy szolgáltatását kiszervezheti.
(2) A kiszervezés
a) nem eredményezheti a befektetési vállalkozás vezető állású személyei hatáskörének átadását,
b) nem eredményezhet változást az ügyfél és a befektetési vállalkozás közötti szerződéses viszonyban és nem befolyásolhatja a befektetési vállalkozás ügyfél felé fennálló, e törvényben foglalt kötelezettségeinek teljesítését, és
c) nem eredményezhet változást az e törvény szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedély megszerzéséhez szükséges feltételek teljesítésében.
(3) Ha a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenységét, kiegészítő szolgáltatását vagy kritikus funkcióját szervezi ki, a kiszervezésről szóló megállapodás megkötését megelőzően meggyőződik arról, hogy a leendő szerződő fél
a) rendelkezik-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység vagy funkció ellátásához szükséges valamennyi hatósági engedéllyel, illetve a szükséges hatósági bejelentési kötelezettségének eleget tett-e,
b) szervezeti megoldása, működési és eljárási szabályai alkalmasak-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység vagy funkció hatékony és eredményes ellátására, a hatékony ellenőrzésre és a kockázatok kezelésére,
c) szervezeti megoldása, működési és eljárási szabályai alkalmasak-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység vagy funkció ellátása során felhasznált vagy keletkező, a befektetési vállalkozásra vagy annak ügyfeleire, leendő szerződő feleire vonatkozó adatok jogszabályszerű kezelésére és védelmére,
d) rendelkezik-e mindazokkal a szervezeti megoldásokkal, működési és eljárási szabályokkal, valamint személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek biztosítják, hogy a befektetési vállalkozás számára minden, a felügyeleti hatóság eljárásához szükséges információt és adatot az elvárt formában és határidőben szolgáltasson, és
e) rendelkezik-e olyan vészforgatókönyvvel, amely a vészhelyzetek megoldására és a biztonsági eszközök rendszeres felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat tartalmazza.
(4) A befektetési vállalkozás kritikus funkció kiszervezéséről szóló megállapodást csak azzal köthet, aki megfelel a (3) bekezdésben foglaltaknak.
(5) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége vagy szolgáltatása kiszervezésére harmadik országban székhellyel rendelkező személlyel vagy szervezettel akkor köthet megállapodást, ha a leendő szerződő megfelel a (3) bekezdésben foglaltaknak, valamint
a) a székhelye szerinti állam e tevékenység végzésére irányadó jogszabályainak és a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság felügyelete alatt áll, és
b) a kiszervezett tevékenységére nézve hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság és a Felügyelet között együttműködési megállapodás van hatályban.
(6) A (3) és (4) bekezdés alkalmazásában kritikus funkciónak minősül minden olyan funkció, amelynek végrehajtásában tapasztalható hiányosság vagy eltérés kétségessé teszi a befektetési vállalkozás e törvényben előírt kötelezettségeinek teljesítését, jövedelmezőségét vagy a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésének folyamatosságát.
(7) Nem minősül a (3) és (4) bekezdés alkalmazásában kritikus funkciónak
a) a jogi tanácsadás,
b) az alkalmazottak képzése és továbbképzése,
c) a számlázás,
d) a befektetési vállalkozás helyiségei és alkalmazottai biztonságának megteremtését célzó tevékenység,
e) a szabványosított piaci információ szolgáltatása,
f) az árindikáció szolgáltatása.
80. § (1) A kiszervezésről szóló megállapodást a szerződő felek írásba foglalják.
(2) A kiszervezésről szóló megállapodásban a felek rendelkeznek
a) a szerződés időtartamáról,
b) a szerződő felek jogairól és kötelezettségeiről,
c) a kiszervezésre kerülő tevékenységről.
(3) A kiszervezésről szóló megállapodásban a (2) bekezdés b) pontjában foglalt jogok és kötelezettségek között a felek rendelkeznek legalább
a) a kiszervezett tevékenység végzésének a 79. § (3) bekezdésében foglalt feltételek szerinti értékelésének rendszerességéről és módjáról,
b) a 81. § szerinti értékelés során feltárt hiányosságok rendezésének szabályairól,
c) a 79. § (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott felügyeleti hatóság ellenőrzési eljárásához a befektetési vállalkozás számára szükséges információ- és adatszolgáltatás rendjéről és módjáról,
d) a kiszervezett tevékenységet végző személy vagy szervezet felügyeleti hatósággal történő együttműködésének kötelezettségéről, és
e) a kiszervezett tevékenység végzésének a 79. § (3) bekezdésében foglalt feltételeiben bekövetkezett változás befektetési vállalkozás felé történő jelentésének módjáról.
(4) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdés szerinti, kiszervezésről szóló megállapodást a megkötését követő három napon belül megküldi a Felügyeletnek.
81. § (1) A befektetési vállalkozás a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenysége vagy szolgáltatása megfelelő színvonalú ellátása érdekében folyamatosan értékeli a 79. § (3) bekezdésében foglaltak teljesülését.
(2) Ha a befektetési vállalkozás a kiszervezésről szóló megállapodásban foglaltak megsértését állapítja meg, amelynek következménye, hogy a 79. § (3) bekezdésében foglaltak nem teljesülnek,
a) felszólítja a kiszervezést végzőt a szerződésszerű teljesítésre, vagy
b) ha a szerződésszerű állapot nem állítható helyre, felmondja a kiszervezésről szóló megállapodást.
(3) A megállapodás (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felmondása nem eredményezheti a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenységének vagy a kiegészítő szolgáltatásának szünetelését vagy minőségének csökkenését.
(4) * Ha a befektetési vállalkozás és a kiszervezett tevékenységet végző személy vagy szervezet ugyanazon csoport tagja, e fejezet rendelkezéseinek történő megfelelés céljából a befektetési vállalkozás figyelembe veheti az általa a kiszervezett tevékenységet végzőre gyakorolt ellenőrzés és befolyás mértékét.
82. § (1) Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében, a (3) bekezdésben foglalt kivétellel, a szerződéskötést megelőzően tájékoztatja a leendő szerződő felet a 41. § (1) bekezdésében foglaltakról – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a 43. § (3)–(10) bekezdése szerinti részletességgel.
(2) A szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettség teljesítése során az árutőzsdei szolgáltató nem alkalmazza a 43. § (3) bekezdésének b) pontjában, (5) bekezdésének a), c) és d) pontjában és (8) bekezdésének g)–j) pontjában foglaltakat.
(3) Nem kell az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást megadni abban az esetben, ha
a) a szerződés megkötését követően az ügyfél a Tpt. szerinti intézményi befektetőnek minősül,
b) a megállapodás egy keretszerződés alapján jön létre és az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatást az ügyfél az adott árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz vagy ügylet kapcsán már megkapta,
c) az ügyfél az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatásról kifejezetten lemond és az árutőzsdei szolgáltató ezt hitelt érdemlően bizonyítja.
(4) Az árutőzsdei szolgáltató az ügyfél a (3) bekezdés c) pontja alapján közölt lemondását akkor fogadhatja el, ha
a) az árutőzsdei szolgáltató és az ügyfél között rendszeres üzleti kapcsolat van, és
b) az árutőzsdei szolgáltató a szerződéskötést megelőző egy évben ezen ügyfele megbízása alapján legalább öt ügyletet kötött, amelyek összértéke meghaladta a kettőszázmillió forintot.
83. § Az árutőzsdei szolgáltató a 82. §-ban foglalt kötelezettségét írásban – ha az ügyféllel kötött megállapodása ettől eltérően nem rendelkezik – magyar nyelven, világos és közérthető formában, a magyar nyelv szabályainak megfelelő formában teljesíti.
84. § Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében, a szerződéskötést megelőzően a 45. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – tájékozódik a leendő szerződő félnek az árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszközzel, a szerződésben szereplő ügylettel, ezen ügyletek kockázataival kapcsolatos ismereteiről, valamint a teherviselő képességéről.
85. § (1) Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében történő szerződéskötést, valamint a hatályban lévő keretszerződés alapján kapott megbízás végrehajtását megtagadja, ha
a) azzal bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg,
b) az jogszabályba vagy jogszabály szerinti szabályzat rendelkezésébe ütközne,
c) a leendő szerződő fél, illetőleg az ügyfél a személyazonosságának igazolását vagy az azonosítást megtagadta, valamint ha a személyazonosság vagy az azonosítás más okból sikertelen volt,
d) * a 84. §-ban meghatározott vizsgálat eredménye alapján a leendő szerződő fél és az ügyfél ismereteit, kockázatviselő képességét vagy jövedelmi helyzetét nem tartja alkalmasnak.
(2) Az árutőzsdei szolgáltató haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha a szerződéskötést vagy a megbízás végrehajtását az (1) bekezdés a) pontja alapján megtagadta.
86. § Az árutőzsdei szolgáltató az 55. §-ban foglaltak szerinti nyilvántartást vezet és azt az 56. §-ban foglalt határidőig megőrzi, azzal, hogy ahol befektetési vállalkozás kerül említésre, ott árutőzsdei szolgáltatót kell érteni.
87. § (1) Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető, árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszközök és pénzeszközök kezelése során az 57. §-ban foglaltak szerint jár el.
(2) Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető, árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszközt és pénzeszközt nem használhat.
88. § (1) Az árutőzsdei szolgáltató az ügyfél megbízásának végrehajtása során az üzletszabályzat és az ügyfél utasításának megfelelően jár el.
(2) Az árutőzsdei szolgáltató, amely a 9. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott tevékenységet végez, az ügyfél által adott megbízás során
a) azonnal és pontosan rögzíti és allokálja a végrehajtott megbízást,
b) az ügyfelek megbízásait a megbízások felvételének sorrendjében – kivéve, ha az ügyfél ettől eltérő utasítást ad – azonnal végrehajtja, és
c) haladéktalanul tájékoztatja az ügyfelet, ha a megbízás végrehajtását akadályozó körülményről szerez tudomást.
89. § Az árutőzsdei szolgáltató az egyes ügyfelek megbízásainak együttes végrehajtása vagy az ügyfél és a saját számlára teljesítendő megbízás végrehajtása során a 65. §-ban foglaltak szerint jár el.
90. § (1) Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében az ügyfél javára végrehajtott megbízás végrehajtását követően – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – haladéktalanul tájékoztatja az ügyfelet az üzletszabályzatban meghatározott módon a megbízás végrehajtásával kapcsolatos információkról.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást nem kell megadni, ha ugyanezt az információt az ügyfél harmadik személytől is haladéktalanul megkapja.
(3) Az árutőzsdei szolgáltató az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésén túl az ügyfél kérésére tájékoztatást ad a megbízás aktuális állapotáról.
91. § Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető, árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszközről és pénzeszközről legalább évente, a 69. § (3) bekezdésében foglalt tartalommal jelentést készít és írásban – kivéve ha az árutőzsdei szolgáltató és az ügyfél közötti szerződés vagy az üzletszabályzat eltérően rendelkezik – az ügyfél rendelkezésére bocsátja.
92. § (1) Az árutőzsdei szolgáltató – figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra – a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységét vagy bármely e törvény hatálya alá nem tartozó tevékenységét vagy szolgáltatását kiszervezheti.
(2) Az árutőzsdei szolgáltató 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységével kapcsolatos kiszervezésére a 79–81. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
93. § Ahol a 82–92. §-ban foglalt rendelkezések szerint a 41. §-ban, 43–45. §-ban, 55–57. §-ban, 65. §-ban, 69. §-ban és 79–81. §-ban foglaltakat kell alkalmazni, ott
a) ahol befektetési vállalkozás kerül említésre, ott árutőzsdei szolgáltatót,
b) ahol befektetési szolgáltatási tevékenység kerül említésre, ott árutőzsdei szolgáltatást, és
c) ahol pénzügyi eszköz kerül említésre, ott árutőzsdei szolgáltatás tárgyát
kell érteni.
94. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató a működésére és tevékenységére vonatkozó jogszabályokban, illetve szabályzatokban foglaltak betartásáért
a) a részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának és felügyelő bizottságának elnöke és tagja,
b) a szövetkezeti formában működő árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának és felügyelő bizottságának elnöke és tagja,
c) fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató – ide nem értve a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozást és árutőzsdei szolgáltatót – kinevezett vezetője és helyettese, vagy
d) korlátolt felelősségű társaság formájában működő árutőzsdei szolgáltató ügyvezetője
felelős azzal, hogy egyúttal biztosítja a működéshez és a tevékenység végzéséhez szükséges tárgyi, technikai, szervezeti és személyi feltételek, valamint szabályok és eljárások meglétét és alkalmazását.
(2) * A befektetési vállalkozás és a részvénytársasági formában működő árutőzsdei szolgáltató cégjegyzésére – ideértve a pénzforgalmi számla feletti rendelkezést is – kizárólag két vezető tisztségviselő együttesen jogosult.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott aláírási és cégjegyzési jog – a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató létesítő okirata szerint – együttes aláírási jogosultságként írásban átruházható.
95. § (1) A befektetési vállalkozás megfelelési vezetője az irányítása alá tartozó alkalmazottak közreműködésével
a) biztosítja, hogy a befektetési vállalkozás mindenkor megfeleljen a tevékenységére és működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak és a szabályzatokban foglaltak összhangban legyenek a jogszabályi rendelkezésekkel,
b) folyamatosan figyelemmel kíséri és rendszeresen ellenőrzi azon intézkedések és eljárások megfelelő érvényesülését, amelyek célja, hogy a befektetési vállalkozás e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak történő megfelelésben esetleg tapasztalható hiányosságait feltárják,
c) folyamatosan figyelemmel kíséri és rendszeresen ellenőrzi a befektetési vállalkozás által a megfelelésbeli hiányosságok feltárása érdekében tett intézkedéseit,
d) tanácsaival és közreműködésével segíti a befektetési vállalkozás azon alkalmazottait, akik a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésében vagy a kiegészítő szolgáltatás nyújtásában részt vesznek, hogy a befektetési vállalkozás teljesítse az e törvényben foglalt kötelezettségeit, és
e) az első számú vezető részére elkészíti a (2) bekezdésben foglaltak szerinti jelentést.
(2) A befektetési vállalkozás megfelelési vezetője a jogszabályokban és a szabályzatokban foglaltaknak történő megfelelésről legalább évente egyszer jelentést készít a befektetési vállalkozás első számú vezetője, valamint a felügyelő bizottság részére, amely tartalmazza *
a) a vizsgálat időpontját, témáját, a vizsgálatban résztvevő alkalmazottak nevét, a vizsgálat tárgyát képező időszakot,
b) a vizsgálat során tett megállapításokat, a vizsgálat eredményét és az intézkedés szükségességére, tárgyára és irányára vonatkozóan tett javaslatokat, ideértve azok határidejének megjelölését is,
c) a vizsgálat során tett javaslatokban foglaltak alapján a jelentés készítésének időpontjáig tett intézkedések összefoglalását, és azok eredményét,
d) a jelentés készítésének időpontjában folyamatban lévő intézkedések összefoglalását, határidejét és a várható eredményt.
96. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató a belső ellenőrzési szervezeti egység hatásköréről, feladatáról és a belső ellenőrre vonatkozó szakmai követelményekről szabályzatot készít.
(2) A belső ellenőr az (1) bekezdés szerinti szabályzat alapján
a) vizsgálja és értékeli a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató irányítási és ellenőrzési rendszereinek, eljárási szabályainak célszerűségét és eredményességét, valamint ezeknek a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató működésére és tevékenységére irányadó szabályzatokban foglaltakkal való összhangját,
b) ajánlásokat fogalmaz meg az a) pontban meghatározott vizsgálat eredményének megfelelően,
c) ellenőrzi a b) pont szerinti ajánlásaiban foglaltak megvalósítását, és
d) jelentést készít a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató igazgatósága és felügyelő bizottsága számára.
(3) * Az 5. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás végzésére jogosult befektetési vállalkozás belső ellenőre
a) folyamatosan értékeli az 57–60. §-ban foglaltak teljesülését, beleértve a pénz- és értékpapír-fedezettség vizsgálatát, és
b) minden naptári negyedévre vonatkozóan, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig jelentést készít az a) pontban foglaltakról és azt egyidejűleg megküldi a Felügyeletnek.
97. § (1) * A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a könyvvizsgálói feladatok ellátására annak az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgálónak, illetve könyvvizsgáló cégnek ad megbízást, aki, illetve amely a Ptk. könyvvizsgálóra vonatkozó rendelkezéseinek megfelel és rendelkezik befektetési vállalkozási minősítéssel.
(2) *
(3) A könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb öt befektetési vállalkozásnál, illetőleg öt árutőzsdei szolgáltatónál láthat el könyvvizsgálói feladatot, és az egy befektetési vállalkozástól, illetőleg árutőzsdei szolgáltatótól származó jövedelme vagy árbevétele nem haladhatja meg az éves jövedelmének vagy árbevételének harminc százalékát azzal, hogy ha a könyvvizsgáló egy könyvvizsgáló társaság alkalmazottja vagy megbízottja, akkor ennek a könyvvizsgálói társaságnak az éves árbevételének legfeljebb tíz százaléka származhat egy befektetési vállalkozástól, illetőleg árutőzsdei szolgáltatótól.
(4) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a könyvvizsgálóval – az éves beszámoló könyvvizsgálatára – kötött szerződést a Felügyelet számára megküldi.
98. § (1) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató által megbízott könyvvizsgáló a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató tájékoztatásával egyidejűleg írásban tájékoztatja a Felügyeletet, ha vizsgálata során olyan tényt állapított meg, amely alapján
a) korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék megadásának elutasítása válhat szükségessé,
b) bűncselekmény elkövetésére, jogszabály megsértésére vagy a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató belső szabályzatának súlyos megsértésére vagy ezek veszélyére utaló körülményeket észlel,
c) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató kötelezettségeinek teljesítését, a rábízott pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz megőrzését nem látja biztosítottnak,
d) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató belső ellenőrzési és megfelelési rendszereinek súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg, vagy
e) közte és a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személye között jelentős véleménykülönbség alakult ki a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a működés szempontjából lényeges kérdésekben.
(2) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató összevont (konszolidált) éves beszámolóját felülvizsgáló könyvvizsgáló írásban haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a befektetési vállalkozással, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóval ellenőrző befolyás miatt szoros kapcsolatban álló vállalkozásnál olyan tényt állapít meg, amely a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató folyamatos működését kedvezőtlenül érinti vagy az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglaltak fennállására utal.
(3) Az (1) bekezdésben felsorolt eseteken kívül
a) a könyvvizsgáló jogosult a Felügyelettel konzultálni és a Felügyeletet vizsgálata eredményéről tájékoztatni, és
b) a Felügyelet jogosult a könyvvizsgálótól a vizsgálata megállapításairól közvetlenül tájékoztatást kérni.
(4) A könyvvizsgálót – jóhiszeműsége esetén – nem terheli felelősség az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bejelentése esetén akkor sem, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul.
99. § (1) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató könyvvizsgálója az éves beszámoló vizsgálata mellett megvizsgálja
a) az értékelés szakmai helyességét,
b) az előírt és szükséges értékhelyesbítések és leírások elvégzését,
c) az előírt és szükséges tartalékok képzésének megtörténtét,
d) a kockázatkezelési modellek megfelelőségét,
e) a szavatoló tőkére, a tőkeszükségletre, a tőkemegfelelésre, a folyamatos fizetőképességre vonatkozó szabályok betartását,
f) az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetőleg a prudens működésre vonatkozó jogszabályok betartását, és
g) a megfelelő ellenőrzési rendszerek működését.
(2) A könyvvizsgáló az (1) bekezdésben foglaltakra vonatkozó megállapításait külön kiegészítő jelentésben rögzíti, és ezt az igazgatóságnak, az ügyvezetőnek, a felügyelő bizottság elnökének, valamint a Felügyeletnek a tárgyévet követő évben az auditálás befejezését, de legkésőbb a közgyűlést követő tizenöt napon belül megküldi.
(3) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló jelentésének alapján – az éves beszámoló jóváhagyása előtt – a befektetési vállalkozásnál, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatónál kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót vizsgáltassa felül, helyesbítse vagy gondoskodjon a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő hitelesíttetéséről.
(4) Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a befektetési vállalkozást, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatót az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgáltatására, majd ennek a Felügyelet felé történő megküldésére.
100. § (1) A befektetési vállalkozás biztosítja
a) az általa vállalt vagy a nála keletkező kockázatok megfelelő mérését,
b) az általa vállalt vagy a nála keletkező kockázatok behatárolását szolgáló megfelelő limitrendszerek létrehozását és tényleges működtetését,
c) a vállalt kockázatokra vonatkozó megfelelő, rendszeres és rendkívüli jelentési rendszer kiépítését, és
d) a személyi és tárgyi feltételeknek megfelelő, a biztonságos működésnek és a jogszabályoknak való megfelelést biztosító kockázatvállalást,
e) * a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak alkalmazását előmozdító, a 4. mellékletben meghatározott elveknek megfelelő javadalmazási politika és gyakorlat megvalósítását.
(2)–(8) *
101. § * (1) A befektetési vállalkozás írásban rögzített hatékony eljárásrendekkel, szabályzatokkal rendelkezik
a) azon kockázat kezelésére, amelynél az általa alkalmazott, elismert hitelkockázat-mérséklési technikák a vártnál kevésbé hatékonynak bizonyulnak,
b) az ügyféllel, a kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával, a partnerrel (ideértve a központi szerződő felet is), az ugyanazon gazdasági ágazatbeli, régióbeli vagy ugyanazon tevékenységet folytató partnerekkel, ügyfelekkel szembeni kitettségekből, a hitelkockázat-mérséklés alkalmazásából származó kockázati koncentráció kezelésére,
c) a piaci kockázatok valamennyi lényeges forrásának és hatásának mérésére és kezelésére, és a rövid pozíció hosszú pozíciót megelőző esedékességéből fakadó likviditási hiány kockázatának kezelésére,
d) a nem kereskedési tevékenységet érintő, esetleges kamatváltozásokból származó kockázatok értékelésére, mérésére és kezelésére,
e) működési kockázatok – ideértve a modellkockázatot is – mérésére, kezelésére, valamint vészhelyzeti és üzletmenet-folytonossági tervvel a folyamatos működés fenntartása, továbbá a súlyos üzletviteli fennakadásokból következő esetleges veszteségek mérséklése érdekében,
f) az egyes üzletágakhoz, devizanemekhez és a csoporthoz tartozó jogi személyekhez igazítva a likviditási kockázata megfelelő – akár egy napon belüli – időtávokon történő azonosítására, mérésére, kezelésére és nyomon követésére, ideértve a likviditási költség-, nyereség- és kockázat-allokációs eljárásokat is,
g) azon értékpapírosítási ügyletekből eredő kockázatok értékelésére és kezelésére, amelyeknél a befektetési vállalkozás befektetőként, kezdeményezőként vagy szponzorként lép fel, ideértve a hírnévkockázatot – így különösen a bonyolult struktúrákból vagy termékekből eredő hírnévkockázatot – is, annak biztosítására, hogy az ügylet gazdasági tartalma teljes mértékben tükröződjön a kockázatok értékelésére és kezelésére vonatkozó döntésekben,
h) a túlzott tőkeáttétel kockázatának azonosítására, kezelésére és ellenőrzésére, különösen annak érdekében, hogy a befektetési vállalkozás elővigyázatosan kezelje a várt vagy realizált veszteségek miatti szavatolótőke-csökkenés okán bekövetkező tőkeáttétel-növekedés kockázatát, és ezáltal ellenálljon a különböző stressz helyzetekben jelentkező túlzott tőkeáttétel kockázatának,
i) a befektetési hitelnyújtási tevékenység jóváhagyási, módosítási, megújítási, refinanszírozási és monitoringozási folyamataira, valamint
j) a nettó finanszírozási pozíció és az ezzel kapcsolatos követelmények folyamatos és előremutató módon történő mérésére és kezelésére.
(2) Az (1) bekezdés f) pontjában foglaltak teljesítése érdekében:
a) a befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete kockázattűrési mértéket határoz meg minden érintett üzletágra,
b) az eljárásrendeknek, szabályzatoknak arányban kell állniuk a befektetési vállalkozás méretével, tevékenységének jellegével és összetettségével, az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület által meghatározott kockázatvállalási limitjeivel, valamint a befektetési vállalkozásnak azon EGT-államban betöltött rendszerszintű fontosságával, amelyekben befektetési szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő szolgáltatást végez,
c) a befektetési vállalkozás a finanszírozási pozíciók azonosítására, mérésére, kezelésére és nyomon követésére belső szabályzatot dolgoz ki, amely tartalmazza az eszközökből, a forrásokból, a mérlegen kívüli tételekből – ideértve a függő kötelezettségeket is – eredő aktuális és várható pénzáramlásokat, valamint a hírnévkockázat esetleges hatásai miatti becsült pénzáramlásokat is,
d) a befektetési vállalkozás egy esetleges válsághelyzetre történő felkészülés érdekében elkülönítetten kezeli a dologi biztosítékkal terhelt, és a bármikor szabadon felhasználható eszközöket, valamint figyelembe veszi
da) azt a személyt vagy szervezetet, akinek vagy amelynek az eszköz a birtokában van,
db) azt az országot, amelyben az eszköz nyilvántartásban vagy számlán szerepel,
dc) az eszközök likviditási többlettartalékként történő beszámíthatóságát, és figyelemmel kíséri azt, hogy a likviditási tartalékok kellő idő alatt mozgósíthatók-e, és
dd) azon jogi, szabályozói és műveleti korlátozásokat, amelyek a likviditás és a szabadon felhasználható eszközök EGT-államok közötti és harmadik országokba történő esetleges átruházására vonatkoznak,
e) a befektetési vállalkozásnak likviditási kockázatot mérséklő eszközöket kell alkalmaznia, ideértve a megfelelő limitrendszert, a különféle stresszeseménykor is fedezetet nyújtó likviditási többlettartalékokat, a kellően diverzifikált finanszírozási szerkezetet, valamint különféle finanszírozási forrásokhoz való hozzáférést is, amelyeket rendszeresen – legalább évente egyszer – felülvizsgál,
f) a befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete a likviditási pozíciókra és a kockázatmérséklő eszközökre vonatkozó alternatív forgatókönyvek figyelembevételével is áttekinti, és legalább évente egyszer felülvizsgálja a finanszírozási pozícióval kapcsolatos döntéseket alátámasztó feltételezéseket azzal, hogy az alternatív forgatókönyvnek ki kell térnie a mérlegen kívüli tételekre és más függő kötelezettségekre, adott esetben azon különleges célú gazdasági egységre is, amellyel összefüggésben a befektetési vállalkozás szponzorként lép fel, vagy amelynek lényeges likviditási támogatást nyújt,
g) a befektetési vállalkozásnak eltérő időtávok és stresszesemények figyelembevételével kell felmérnie az intézményfüggő, a piaci szintű és a kettő kombinációjából adódó alternatív forgatókönyvek lehetséges hatásait,
h) a befektetési vállalkozás stratégiáit, belső szabályzatait és kockázatvállalási limitjeit az f) pontban meghatározott alternatív forgatókönyvek kimenetele alapján kimutatott likviditási kockázatához kell igazítania,
i) a befektetési vállalkozásnak az esetleges likviditási hiányok megszüntetésére irányuló stratégiákat és végrehajtási intézkedéseket tartalmazó, az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület által jóváhagyott tervekkel kell rendelkeznie, a másik EGT-államban létrehozott fióktelepére vonatkozóan is, amelyeket az f) pont szerinti alternatív forgatókönyvek kimenetele alapján legalább évente tesztelni és frissíteni kell, valamint
j) a befektetési vállalkozásnak a likviditás helyreállítására vonatkozó tervek azonnali végrehajthatóságának érdekében előzetesen meg kell hoznia a szükséges működési intézkedéseket, amelyek magukban foglalják a központi banki finanszírozáshoz szükséges fedezetek azonnali hozzáférhetőségének biztosítását, amely fedezetek szükség esetén a befektetési vállalkozás kitettségeinek pénznemében is tarthatóak.
(3) A rulírozó kitettségek értékpapírosítását kezdeményező befektetési vállalkozás, ha az értékpapír előrehozott tőketörlesztésre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, likviditási tervvel rendelkezik a terv szerinti tőketörlesztés, valamint az előrehozott tőketörlesztés esetére.
(4) A befektetési vállalkozás a tevékenységének jellegével, nagyságrendjével és összetettségével összhangban alakítja ki likviditási kockázati profilját.
(5) A Felügyelet figyelemmel kíséri a befektetési vállalkozás (4) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően kialakított kockázati profiljának változásait. Ha ezen változások kihatnak a befektetési vállalkozás biztonságos működésére vagy a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitására, akkor a Felügyeletnek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket.
(6) Az (1) bekezdés h) pontjában foglaltak teljesítésénél a befektetési vállalkozásnak különösen figyelembe kell vennie az 575/2013/EU rendelet 429. cikke alapján meghatározott tőkeáttételi mutatót, valamint az eszközök és kötelezettségek közötti eltéréseket.
(7) Az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott nettó finanszírozási pozícióval (eszköz-, forrásszerkezettel és lejárati összhanggal) kapcsolatos döntéseket alátámasztó feltételezéseket rendszeresen felülvizsgálja.
(8) A befektetési vállalkozás a tőkekövetelménnyel nem fedezett piaci kockázatokra vonatkozóan is megfelelő szintű belső tőkével rendelkezik.
101/A. § * (1) Az 575/2013/EU rendelet harmadik része, I. címe 3. fejezetének 1. szakaszában és IV. címe 5. fejezetének 1–5. szakaszában meghatározottak sérelme nélkül a befektetési vállalkozás a mérete, szervezeti felépítése, tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettsége alapján törekszik a belső minősítésen alapuló módszerek alkalmazására kockázattal súlyozott kitettség értéke és tőkekövetelményének meghatározása során.
(2) A befektetési vállalkozás tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettsége alapján a kitettsége tekintetében nem használhatja kizárólagosan a külső hitelminősítő által kiadott hitelminősítést.
(3) A Felügyelet figyelemmel kíséri a befektetési vállalkozásnak az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak felé való stratégiai és operatív lépéseit, és ösztönzi a befektetési vállalkozást belső hitelkockázat-értékelési képessége fejlesztésére, belső modellek alkalmazására, különösen
a) a kereskedési könyvbe bevezetett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok egyedi kockázata, és
b) a nemteljesítési és átminősítési kockázata
tekintetében, ha a befektetési vállalkozás kitettségeinek speciális kockázata abszolút értelemben jelentős és különböző kibocsátók hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaiból nagyszámú jelentős pozícióval rendelkezik.
102. § * (1) * Minden olyan befektetési vállalkozás,
a) amelyre az összevont alapú felügyelet nem terjed ki, vagy
b) amely a csoportszintű helyreállítási terv felülvizsgálata alapján erre külön kötelezett,
az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenységben, kiegészítő szolgáltatásban és az alkalmazott üzleti modellben rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével, összetettségével arányos helyreállítási tervvel rendelkezik.
(2) A helyreállítási tervet a befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete által történő jóváhagyást követően benyújtja a Felügyeletnek.
(3) * A helyreállítási terv a befektetési vállalkozás esetleges fizetésképtelenné válásának – a pénzügyi közvetítőrendszerrel való összefonódásából adódóan – a pénzügyi piacokra gyakorolható lehetséges hatásainak arányában a következőket tartalmazza:
a) a terv kulcsfontosságú elemeinek, az előző tervhez képest bekövetkezett lényeges változásainak, valamint a befektetési vállalkozás általános helyreállítási képességének összefoglalása,
b) az esetleges negatív piaci reakciók kezelését célzó kommunikációs és tájékoztatási terv,
c) a befektetési vállalkozás kritikus funkcióinak meghatározása,
d) a befektetési vállalkozás kritikus funkciói működésének fenntartásához szükséges, a likviditással és a fizetőképességgel (szolvenciával) kapcsolatban tervezett lépések,
e) a terv minden egyes lényeges lépéséhez szükséges becsült időkeret,
f) a terv esetleges végrehajtását gátló tényezők leírása, ideértve az ügyfelekre, a szerződéses partnerekre, valamint – összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás esetén – a csoport többi tagjára gyakorolt hatásokat is,
g) a befektetési vállalkozás fő üzletágai, működési folyamatai és eszközei értékének valamint értékesíthetőségének meghatározására irányuló eljárások, valamint értékesítésükhöz szükséges lépések és azok becsült időkerete,
h) annak ismertetése, hogy a terv hogyan illeszkedik a befektetési vállalkozás vállalatirányítási rendszerébe, ideértve a terv kidolgozásához és végrehajtásához kapcsolódó felelősségi köröket,
i) a 105. §-ban meghatározott tőkekövetelmény megőrzéséhez kapcsolódó szabályok, lehetséges lépések,
j) szabályok és lépések annak biztosítására, hogy a befektetési vállalkozás megfelelően hozzáférjen válsághelyzeti finanszírozási forrásokhoz,
k) a kötelezettségek szerkezetének átalakítására irányuló szabályok és intézkedések,
l) a fő üzletágak szerkezetének átalakítására irányuló szabályok és intézkedések,
m) a fizetési, elszámolási rendszerekhez és egyéb infrastruktúrákhoz történő hozzáférés fenntartásához szükséges szabályok és intézkedések,
n) a befektetési vállalkozás által tett vagy tervezett előkészítő lépések a helyreállítási terv végrehajtásának előmozdítására, ideértve a befektetési vállalkozás esetleges tőkeemeléséről szóló döntést korlátozó szabályok felülvizsgálatát is,
o) arra vonatkozó elemzés, hogy a tervben vázolt körülmények között a befektetési vállalkozás hogyan és mikor igényelhet a jegybanki feladatkörében eljáró MNB-től rendkívüli likviditási hitelt, ideértve a lehetséges fedezetet is,
p) a Felügyelet által alkalmazható intézkedést, kivételes intézkedést kiváltó esemény teljesülésekor a befektetési vállalkozás részéről alkalmazandó lehetséges lépéseket,
q) feltételek és eljárások a tervben foglalt intézkedések befektetési vállalkozás által történő gyors végrehajtása biztosításához,
r) alternatív forgatókönyvek a befektetési vállalkozás egyedi működése szempontjából súlyos makrogazdasági, illetve a pénzügyi közvetítőrendszerben fennálló általános válsághelyzet kialakulásához kapcsolódóan.
(4) A befektetési vállalkozás a helyreállítási tervet legalább évente egyszer, valamint a jogi vagy szervezeti felépítésével, tevékenységével vagy pénzügyi helyzetével kapcsolatos minden olyan változást követően felülvizsgálja, amely a tervben foglaltak végrehajtására lényeges hatással lehet.
(5) A helyreállítási tervben nem feltételezhető, hogy a befektetési vállalkozás bármilyen formában rendkívüli állami pénzügyi támogatást kap.
(6) A helyreállítási terv olyan indikátorokat tartalmaz, melyek meghatározzák, hogy a befektetési vállalkozás mely pontokon hozza meg a tervben rögzített lépéseket. Az indikátorok lehetnek a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetével összefüggő mennyiségi vagy minőségi jellegű mutatók azzal, meghatározásuk során a befektetési vállalkozás figyelemmel van a könnyű nyomonkövethetőségükre.
(7) A (6) bekezdéstől eltérően a befektetési vállalkozás
a) a helyreállítási terv alapján lépéseket tehet akkor is, ha a körülmény nem felel meg a vonatkozó indikátornak, de az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület az intézkedést szükségesnek tartja,
b) eltekinthet a helyreállítási tervben foglalt intézkedések meghozatalától, ha az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület úgy ítéli meg, hogy az intézkedés megtétele a körülmények alapján nem lenne szükséges,
azzal, hogy döntéséről két munkanapon belül tájékoztatja a Felügyeletet.
(8) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás mindazon vállalkozásokra kiterjedő csoportszintű helyreállítási tervet készít, amelyre a csoport tagjaként az összevont alapú felügyelet kiterjed.
(9) A csoportszintű helyreállítási tervet a befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete által történt jóváhagyást követően benyújtja a Felügyeletnek.
(10) A csoportszintű helyreállítási terv a csoport tagjainak helyreállítási tervén kívül mindazon lépéseket tartalmazza, amelyet a csoport esetleges fizetésképtelenné válásának elkerülése érdekében alkalmaznának.
(11) A (3) bekezdés alkalmazásában kritikus funkciónak minősülnek azok a tevékenységek, szolgáltatások és működési folyamatok, amelyek megszűnése vagy korlátozottan megvalósítható helyettesíthetősége a befektetési vállalkozás vagy a csoport méretéből, piaci részesedéséből, külső és belső összekapcsolódásából, összetettségéből vagy határon átnyúlásából fakadóan Magyarországon vagy más EGT-államban valószínűsíthetően megzavarná a gazdaság vagy a pénzügyi piacok működését.
103. § *
104. § *
105. § * (1) A befektetési vállalkozás a prudens működésre vonatkozó előírások betartásával úgy köteles a rábízott idegen és saját forrásokkal gazdálkodni, hogy folyamatosan fenntartsa azonnali fizetőképességét (likviditását) és mindenkori fizetőképességét (szolvenciáját).
(2) A befektetési vállalkozás – a mindenkori fizetőképesség (szolvencia) fenntartása és a kötelezettségek teljesíthetősége érdekében – az általa végzett tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító megfelelő nagyságú szavatoló tőkével rendelkezik, amely legalább
a) az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelmény,
b) a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelmény, valamint
c) *
összegének értéke azzal, hogy az összeg nem lehet kevesebb az engedélyezés feltételeként előírt legkisebb jegyzett tőke értékénél.
(3) A befektetési vállalkozás a tevékenységét likviditása folyamatos fenntartása mellett végzi.
(4) A befektetési vállalkozás a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségét – tevékenységének jellegére, terjedelmére és kockázataira figyelemmel – követelései és kötelezettségei lejárati időpontjainak és összegeinek megfelelő összhangjával, valamint az irányítási és kockázatkezelési követelmények teljesítésével biztosítja.
(5) Az 5. § (1) bekezdés c) és f) pontja szerinti tevékenység végzésére engedéllyel nem rendelkező befektetési vállalkozásnak nem kell megfelelnie a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott tőkekövetelménynek.
105/A. § *
106. § (1) * A befektetési vállalkozás megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és eljárással rendelkezik ahhoz, hogy az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenysége és kiegészítő szolgáltatása kapcsán, valamint a működése során vállalt, illetve felmerülő kockázatai fedezetéhez szükséges szavatoló tőke mértékét és összegét meghatározza és folyamatosan fenntartsa.
(2) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott stratégiát és eljárást legalább évente egyszer felülvizsgálja, amelynek során gondoskodik arról, hogy ennek tartalma összhangban legyen az általa végzett tevékenység jellegével, összetettségével és méretével.
(3) * Az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat, az EGT-állambeli pénzügyi holding társaság és vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat az (1) és (2) bekezdésben rögzített követelményeknek az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott vonatkozásában összevont alapon felel meg.
(4) * Ha egy befektetési vállalkozás ellenőrző befolyás alatt áll vagy egy vállalkozás ezen befektetési vállalkozásban részesedési viszonnyal rendelkezik és a befektetési vállalkozás maga is ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban, befektetési alapkezelőben vagy járulékos vállalkozásban, akkor a befektetési vállalkozás az (1) és (2) bekezdésben rögzített követelményeknek az 575/2013/EU rendeletben meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon felel meg.
(5) * Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott követelmények szubkonszolidált alapon teljesítendőek, ha az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalatnak, az EU-szintű pénzügyi holding társaságnak, vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaságnak
a) harmadik országban letelepedett leányvállalata van, amely
aa) hitelintézet,
ab) befektetési vállalkozás,
ac) pénzügyi vállalkozás, vagy
ad) eszközkezelő társaság; vagy
b) részesedése van harmadik országban letelepedett a) pont aa)–ad) alpontjában meghatározott valamely intézményben.
107. § *
108. § (1) A befektetési vállalkozás alkalmazottja a saját, a vele közös háztartásban élő személy, a közeli hozzátartozója és az egyéb módon érintett személy nevében vagy javára – az (5) és (6) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – nem köthet olyan ügyletet, amely *
a) bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg,
b) * üzleti titok, értékpapírtitok, biztosítási titok, banktitok, fizetési titok, pénztártitok vagy az adatvédelemről szóló jogszabályok által védett információ jogszerűtlen feltárásával és felhasználásával jár, vagy
c) nem áll összhangban a befektetési vállalkozás e törvényben meghatározott kötelezettségeivel.
(2) * Az (1) bekezdés szerinti egyéb módon érintett személynek a befektetési vállalkozás alkalmazottjával vagy az (5) bekezdésben meghatározott személyekkel olyan kapcsolatban álló személyt kell tekinteni, amely kapcsolat lehetővé teszi olyan ügylet megkötését, amelyhez bármelyiküknek anyagi érdeke fűződik.
(3) A befektetési vállalkozás alkalmazottja nem adhat olyan tartalmú befektetési tanácsot, illetve más módon sem bírhat rá ügyfelet vagy harmadik személyt – ide nem értve azt az esetet, ha az a munkaköréből vagy a vállalt szerződéses kötelezettségéből adódik – arra, hogy olyan ügyletet kössön, amely, ha azt az alkalmazott saját nevében vagy saját javára kötné, az (1) bekezdés szerinti tilalom alá esne.
(4) * A befektetési vállalkozás alkalmazottja nem köthet olyan, a munkaviszonyával összefüggésben nem lévő ügyletet, amely, ha azt az alkalmazott saját nevében, vagy javára kötné, az (1) bekezdés szerinti tilalom alá esne.
(5) * A befektetési vállalkozás alkalmazottja nem közölhet – ide nem értve azt az esetet, ha az a munkaköréből vagy a vállalt szerződéses kötelezettségéből adódik – az ügyféllel vagy harmadik személlyel olyan információt, – függetlenül attól, hogy azzal a bennfentes információ átadására vonatkozó szabályokat megsérti-e vagy sem – amely birtokában az ügyfél vagy a harmadik személy nagy valószínűséggel
a) olyan, pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletbe kezd, amely az (1) bekezdés szerinti tilalom alá esne, vagy
b) további személyt az a) pontban foglalt ügylet megkötésére bíztatna vagy számára ilyen ügylet megkötésére vonatkozó tanácsot adna
és ezzel a körülménnyel a befektetési vállalkozás alkalmazottja tisztában van vagy tőle elvárható módon tisztában kellene lennie.
(6) * Az (1)–(5) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell
a) az e törvény szerint a befektetési vállalkozással kötött kiszervezésre vonatkozó megállapodás alapján a kiszervezést végzőre és alkalmazottaira, és
b) a befektetési vállalkozással kötött közvetítői tevékenységre vonatkozó megállapodás alapján közvetítői tevékenységet végzőre, vezető állású személyeire és alkalmazottaira.
(7) * Az (1)–(5) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni
a) a befektetési vállalkozás azon alkalmazottja vagy a (6) bekezdésben foglalt személy esetében, aki nem vesz részt és tevékenységével nem is kapcsolódik a befektetési szolgáltatási tevékenységhez vagy a kiegészítő szolgáltatás nyújtásához,
b) amennyiben a befektetési vállalkozás alkalmazottja vagy a (6) bekezdésben foglalt személy portfóliókezelési tevékenység keretében nyújtott szolgáltatást vesz igénybe és a szolgáltatás nyújtását megelőzően sem közötte és a portfóliókezelési tevékenységet végző, sem pedig a portfóliókezelési tevékenységet végző és a között a személy vagy szervezet között, akinek a nevében vagy javára a megbízást végrehajtják nincs előzetes információcsere,
c) ha befektetési vállalkozás alkalmazottja vagy a (6) bekezdésben foglalt személy kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapírra vonatkozó ügyletre ad megbízást és nem rendelkezik döntési hatáskörrel az adott kollektív befektetési forma eszközeinek összetételével, befektetési döntéseivel kapcsolatosan.
109. § * (1) A befektetési vállalkozás a munkaviszony létesítésének, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrehozásának időpontjában tájékoztatja az alkalmazottját, illetve foglalkoztatottját (a továbbiakban együtt: alkalmazott) és a 108. § (6) bekezdésében meghatározottakat a 108. § (1), (3) és (5) bekezdése szerinti tilalom alá eső ügyletekre vonatkozó szabályokról.
(2) A befektetési vállalkozás kötelezi az alkalmazottját és a 108. § (6) bekezdésében meghatározottakat, hogy a 108. § (1), (3) és (5) bekezdése szerinti tilalom alá nem eső ügyletükre vonatkozó megállapodás megkötését követően azt haladéktalanul jelentsék be a befektetési vállalkozásnak.
(3) A befektetési vállalkozás nyilvántartást vezet a (2) bekezdésben meghatározott, valamint az általa más módon feltárt, de a 108. § (1), (3) és (5) bekezdésének hatálya alá eső ügyletekről.
110. § * (1) A befektetési vállalkozásnak az ügyfél számára esetleg hátrányos érdek-összeütközések feltárása érdekében figyelembe kell vennie, hogy a befektetési vállalkozás, vezető állású személye, alkalmazottja, vagy a 108. § (6) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt személy vagy a befektetési vállalkozással ellenőrző befolyás révén kapcsolatban álló személy nem érintett-e az alábbiakban felsorolt esetek valamelyikben:
a) az ügyfél kárára pénzügyi nyereséghez jut, vagy pénzügyi veszteséget kerül el,
b) az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás eredményéhez vagy az ügyfél nevében teljesített ügylethez az ügyfél érdekétől eltérő érdeke fűződik,
c) az ügyfél érdekével szemben más ügyfél vagy ügyfélcsoport érdekét részesíti előnyben,
d) ugyanabban az ügyletben érdekelt, mint az ügyfél.
(2) A befektetési vállalkozás az ügyfél számára hátrányos érdek-összeütközések elkerülése, feltárása és kezelése céljából szabályzatot készít (a továbbiakban: összeférhetetlenségi politika), amelyet az igazgatóság, illetőleg az igazgatótanács hagy jóvá. Amennyiben a befektetési vállalkozás egy csoport tagja, az összeférhetetlenségi politika figyelembe veszi a csoport többi tagjának üzleti tevékenységéből és szerkezetéből következő érdek-összeütközéseket is.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi politika
a) megjelöli azokat a körülményeket, amelyek adott befektetési szolgáltatási tevékenység vagy a kiegészítő szolgáltatás esetében olyan érdekkonfliktushoz vezetnek vagy vezethetnek, amely az ügyfélre nézve hátrányos következménnyel járhat, és
b) tartalmazza azon részletes eljárási szabályokat és intézkedéseket, amelyek az a) pontban meghatározott érdekkonfliktus kezelését célozzák.
(4) A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott eljárási szabályok és intézkedések szerint azok a vezető állású személyek, alkalmazottak, valamint a 108. § (6) és (7) bekezdésében meghatározott személyek, akik a (2) bekezdésben meghatározott helyzetbe kerülhetnek, a befektetési vállalkozás tevékenységének és méretének, valamint az ügyfélnek okozható kár súlyosságának figyelembevételével a lehető legnagyobb függetlenséggel végezzék tevékenységüket.
(5) A befektetési vállalkozás az összeférhetetlenségi politikájában a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott eljárási szabályai és intézkedései között a (4) bekezdésben foglalt lehető legnagyobb függetlenség biztosítása érdekében
a) úgy szabályozza az egyes befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében feladatot ellátó alkalmazottak közötti információáramlást, hogy az ellenőrizhető legyen és azzal az ügyfél számára a lehetséges érdek-összeütközésből adódó károkozást megelőzze,
b) különálló ellenőrzést biztosít azon alkalmazottak számára, akik olyan ügyfelek nevében vagy javára végzett befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében látnak el feladatot, akik érdekei között konfliktus állhat fenn vagy akik más módon fennálló érdekkonfliktust jelenítenek meg, ideértve azt az esetet is, amikor ezt az ügyfél nevében vagy javára végzett tevékenység és a befektetési vállalkozás saját számlájára végrehajtandó ügylet okozza,
c) kizárja azon alkalmazottak javadalmazása közötti közvetlen kapcsolatot vagy összefüggést, akik olyan befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében látnak el feladatot, amely érdekkonfliktust keletkeztethet,
d) megakadályozza, hogy az a személy, aki a befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében nem rendelkezik feladattal, bármilyen módon befolyásolhassa azt az alkalmazottat, aki ilyen feladatot lát el,
e) megakadályozza, hogy a befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében feladatot ellátó alkalmazott párhuzamosan ellátandó vagy egymásra épülő feladatai ellátása során esetleg kialakuló érdekkonfliktus ellenőrzése akadályokba ütközzön.
(6) * A befektetési vállalkozás folyamatos nyilvántartást vezet az általa végzett azon befektetési szolgáltatásokról, illetve kiegészítő szolgáltatások nyújtásáról, amelyekkel kapcsolatban a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott körülmények felmerülhetnek.
110/A. § * (1) A befektetési vállalkozás az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen felül tőkefenntartási puffert képez.
(2) A befektetési vállalkozás a tőkefenntartási puffert elsődleges alapvető tőkéből – az 575/2013/EU rendelet 1. rész II. címében meghatározottak szerint – egyedi vagy összevont alapon képzi, amelynek összege a teljes kockázati kitettség érték 2,5 százaléka.
(3) A tőkefenntartási puffer nem használható fel a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőkekövetelmény teljesítésére.
(4) A Felügyelet mentesítheti a mikro-, kis- vagy középvállalkozásként működő befektetési vállalkozást az (1) bekezdésben meghatározott tőkefenntartási puffer-követelmény alól, ha a mentesítés nem veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását. A Felügyelet a mentesítésről tájékoztatja az érintett EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.
110/B. § * (1) A befektetési vállalkozás az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőkekövetelményen felül intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffert képez.
(2) A befektetési vállalkozás az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffert elsődleges alapvető tőkéből – az 575/2013/EU rendelet 1. rész II. címében meghatározottak szerint – egyedi vagy összevont alapon, képzi, amelynek összege a teljes kockázati kitettség érték és az anticiklikus tőkepufferrátának a szorzata.
(3) Az anticiklikus tőkepufferráta azon anticiklikus tőkepufferráták súlyozott átlaga, amelyek a befektetési vállalkozás jelentős hitelkockázati kitettségeihez kapcsolódó fél földrajzi elhelyezkedése alapján alkalmazandóak.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott súlyozott átlag kiszámításakor a befektetési vállalkozás az egyes anticiklikus tőkepufferrátákat súlyozza a befektetési vállalkozás adott országban jelentős hitelezési kitettségeire vonatkozó hitelkockázati tőkekövetelmény és a befektetési vállalkozás összes lényeges hitelezési kitettségére vonatkozó hitelkockázati tőkekövetelmény arányának megfelelően.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott lényeges hitelezési kitettségek magukban foglalják az 575/2013/EU rendelet 112. cikk g)–q) pontjaiban meghatározott azon kitettségi osztályokba sorolható kitettségeket, amelyekhez
a) a hitelkockázati tőkekövetelmény,
b) a kereskedési könyvben nyilvántartott kitettségek esetében az egyedi pozíciókockázatra vagy a járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény, vagy
c) az értékpapírosítási tőkekövetelmény
kapcsolódik.
(6) A befektetési vállalkozás számára a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 2,5 százalékáig terjedően határozhatja meg az anticiklikus tőkepufferráta mértékét a Magyarországon székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás számára az ezen befektetési vállalkozásnak a Magyarországon lévő féllel szembeni kitettségei vonatkozásában azzal, hogy a mértéke
a) 0 százalék vagy
b) 0,25 százalék valamely egész számértékkel szorzott többszöröse lehet.
(7) A (6) bekezdéstől eltérve, a befektetési vállalkozás számára a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB 2,5 százalékot meghaladó anticiklikus tőkepufferrátát is meghatározhat, ha a gazdaságban jelentős a hitel-betét arány vagy a hitel-GDP arány kedvezőtlen folyamatain, túlmenően a makrogazdasági környezet jelentős kedvezőtlen tendenciát mutat.
(8) A Felügyelet mentesítheti a mikro-, kis- vagy középvállalkozásként működő befektetési vállalkozást az (1) bekezdésben meghatározott intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer követelmény alól, ha a mentesítés nem veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását. A Felügyelet a mentesítésről tájékoztatja az érintett EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.
110/C. § * (1) Ha a befektetési vállalkozás EGT-államban végzett tevékenységének helye szerinti EGT-állam erre kijelölt hatósága az anticiklikus tőkepufferráta mértékét legfeljebb 2,5 százalék mértékben határozza meg, akkor a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB kötelezheti a befektetési vállalkozást, hogy az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer meghatározása során az adott EGT-államban lévő féllel szembeni kitettsége tekintetében az adott EGT-állam erre kijelölt hatósága által megállapított anticiklikus tőkepufferrátát alkalmazza.
(2) Ha a befektetési vállalkozásharmadik országban végzett tevékenységének helye szerinti állam erre kijelölt hatósága anticiklikus tőkepufferrátát vagy annak megfelelő tőkekövetelményt ír elő legfeljebb 2,5 százalék mértékben, akkor a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB kötelezheti a befektetési vállalkozást, hogy az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer meghatározása során az adott harmadik országban lévő féllel szembeni kitettsége tekintetében az adott harmadik állam erre kijelölt hatósága által megállapított anticiklikus tőkepufferrátát alkalmazza.
(3) Ha a befektetési vállalkozás harmadik országban végzett tevékenységének helye szerinti állam erre kijelölt hatósága az anticiklikus tőkepufferráta mértékét legfeljebb 2,5 százalék mértékben határozza meg, de a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB ezt a mértéket nem tartja elegendőnek ahhoz, hogy megóvja a befektetési vállalkozást az érintett harmadik országbeli hitelállománya növekedésének a kockázatától, akkor a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB magasabb anticiklikus tőkepufferráta mértéket is meghatározhat. A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB kötelezheti a befektetési vállalkozást, hogy az általa meghatározott, magasabb anticiklikus tőkepufferráta mértéket alkalmazza a harmadik országban lévő féllel szembeni kitettsége tekintetében az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer meghatározása során.
(4) Ha a befektetési vállalkozás EGT-államban végzett tevékenységének helye szerinti EGT-állam vagy egy érintett harmadik ország erre kijelölt hatósága az anticiklikus tőkepufferráta mértékét 2,5 százalék feletti mértékben határozza meg, akkor a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a befektetési vállalkozást kötelezheti
a) a hitelezési tevékenység végzésének helye szerinti EGT-állam vagy egy érintett harmadik ország erre kijelölt hatósága által megállapított, vagy
b) 2,5 százalékos
mértékű anticiklikus tőkepufferáta alkalmazására az adott EGT-államban vagy harmadik országban lévő féllel szembeni kitettség tekintetében az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer meghatározása során.
(5) Ha a befektetési vállalkozás harmadik országban végzett tevékenységének helye szerinti állam erre kijelölt hatósága nem határoz meg anticiklikus tőkepuferrátát, akkor ezen harmadik országban lévő féllel szembeni kitettségek tekintetében a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB anticiklikus tőkepufferrátát határozhat meg.
110/D. § * (1) A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az MNBtv. 35. § (1) bekezdése szerint meghatározza a magyarországi, globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás körét.
(2) A globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozások meghatározása során a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a következő szempontokat azonos arányban veszi figyelembe és számszerűen fejezi ki:
a) a csoport mérete,
b) a csoport pénzügyi közvetítőrendszerrel való összekapcsolódása,
c) a csoport által nyújtott szolgáltatások vagy pénzügyi infrastruktúra helyettesíthetősége,
d) a csoport összetettsége,
e) a csoport határon átnyúló tevékenysége, ideértve az EGT-államban és harmadik országban nyújtott szolgáltatását is.
(3) A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB meghatározza, és évente felülvizsgálja a Magyarországon székhellyel rendelkező, egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozások körét egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon, és a Felügyelet folyamatosan figyelemmel kíséri azok működését.
(4) Az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás meghatározása során a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a következő szempontokat veszi figyelembe:
a) méret,
b) az Európai Unió vagy Magyarország szempontjából a jelentősége,
c) határon átnyúló tevékenység jelentősége,
d) a befektetési vállalkozás vagy a csoport pénzügyi közvetítőrendszerrel való összekapcsolódása.
(5) A globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás meghatározásának módszertanára vonatkozó adatok nem nyilvánosak.
(6) Ha a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdés alapján tőkepuffert határoz meg vagy mértékét módosítja az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozóan, akkor az arról szóló határozat nyilvánosságra hozatala előtt 1 hónappal tájékoztatnia kell az érintett tagállamok illetékes és kijelölt hatóságait a következőkről:
a) indoklás arról, hogy várhatóan miért fogja a tőkepuffer hatékonyan és arányosan csökkenteni az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozások rendszerszintű kockázatát,
b) a tőkepuffer belső piacra gyakorolt várható hatása,
c) az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepufferráta mértéke.
(7) A globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás összevont alapon globálisan rendszerszinten jelentő befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffert tart fenn az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen, az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelményen felül.
(8) A befektetési vállalkozás az (7) bekezdésben meghatározott tőkepuffert elsődleges alapvető tőkéből képzi, amelynek összege a globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás (9) bekezdésben meghatározott alkategóriába való besorolásától függően kerül meghatározásra.
(9) A globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozást a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB legalább öt alkategóriába sorolja. Az alkategóriák közötti határértékek egyértelműen meghatározottak. A legalacsonyabb alkategóriába a rendszerszinten legkevésbé jelentős befektetési vállalkozást kell sorolni azzal, hogy alkategóriánként növekedik a rendszerszintű jelentőség mértéke. A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB évente felülvizsgálja a befektetési vállalkozások alkategóriákba való besorolását.
(10) A legalacsonyabb alkategóriába tartozó befektetési vállalkozás az 575/2013/EU rendelet 92. cikke szerinti teljes kockázati kitettség-érték 1 százalékának megfelelő, globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffert képez. Az egyes alkategóriákba sorolt befektetési vállalkozások tőkepufferrátája legalább a negyedik alkategóriáig bezárólag 0,5 százalékponttal növekszik azzal, hogy a legmagasabb alkategóriába tartozó befektetési vállalkozásra 3,5 százalékos tőkepufferráta vonatkozik.
(11) A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a hatékony felügyelet sérelme nélkül
a) egy adott globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozást alacsonyabb alkategóriából magasabb alkategóriába sorolhat, és
b) a befektetési vállalkozást, amely nem érte el a legalacsonyabb alkategóriára vonatkozó határértéket, valamely alkategóriába sorolhatja és ezáltal globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásnak minősítheti.
110/E. § * (1) Az MNBtv. alapján meghatározott, egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffert tart fenn az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen, az anticiklikus tőkepufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőkekövetelményen felül.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tőkepuffer összegét elsődleges alapvető tőkéből kell képezni, amelynek mértékét a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a (3) bekezdésben meghatározottakkal összhangban határozza meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti tőkepuffer követelmény az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott teljes kockázati kitettség-érték legfeljebb 2 százaléka azzal, hogy
a) a tőkepuffer nem járhat aránytalan mértékű negatív hatással az EGT-államban vagy az EGT-államok összességében a pénzügyi közvetítőrendszer egészére vagy részére nézve, és
b) a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB legalább évente felülvizsgálja a tőkepufferráta mértékét.
110/F. § * Ha valamely egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás egy globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás leányvállalata vagy egy olyan egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás leányvállalata, amelyre összevont alapon alkalmazandó az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkepuffer követelmény, akkor az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra egyedi vagy szubkonszolidált alapon alkalmazandó tőkepuffer követelmény szintje nem haladhatja meg
a) az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott teljes kockázati kitettség-érték 1 százaléka, vagy
b) a globálisan vagy egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra összevont alapon alkalmazandó, egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó vagy globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer követelmény
közül a magasabb értéket.
110/G. § * (1) A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB határozata alapján a befektetési vállalkozás egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon rendszerkockázati tőkepuffert képez a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel
a) a Magyarországon lévő féllel szembeni kitettségeire,
b) az EGT-államban lévő féllel szembeni kitettségeire vagy
c) a harmadik országban lévő féllel szembeni kitettségeire.
(2) Ha a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az MNBtv. 35/A. § (1) bekezdése alapján rendszerkockázati tőkepufferrátát határoz meg, akkor
a) a rendszerkockázati tőkepuffer nem járhat aránytalan mértékű negatív hatással az EGT-államban vagy az EGT egészében a pénzügyi közvetítőrendszer egészére vagy részére nézve, és
b) az MNB legalább kétévente felülvizsgálja a tőkepufferráta mértékét.
(3) A befektetési vállalkozás a rendszerkockázati tőkepuffert elsődleges alapvető tőkéből képzi az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen, az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőkekövetelményen felül.
(4) A rendszerkockázati tőkepufferráta mértékét a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB határozza meg az (5) bekezdésben foglaltak szerint.
(5) A rendszerkockázati tőkepufferráta mértéke legalább 1 százalék azzal, hogy ez a százalékérték a növekvő érték meghatározásakor 0,5 százalékponttal vagy annak valamely egész számértékkel szorzott többszörösével növekedhet.
(6) * Az 575/2013/EU rendelet alapján összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás számára a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB határozatban előírhatja, hogy egyedi és összevont alapon is képezzen rendszerkockázati tőkepuffert.
110/H. § * (1) A kombinált puffer követelmény a tőkefenntartási puffer és
a) az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer követelménynek,
b) a globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkepuffer követelménynek,
c) az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkepuffer követelménynek, és
d) a rendszerkockázati tőkepuffer követelménynek
a (2), (3), (4), (5), (6) vagy (7) bekezdés szerint kombinált összegzés eredménye.
(2) Ha a befektetési vállalkozásra összevont alapon előírásra kerül a globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra és az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer követelmény is, akkor a kettő közül a magasabb értéket alkalmazza.
(3) Ha a befektetési vállalkozásra összevont alapon előírásra kerül a globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra és az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer követelmény, valamint a rendszerkockázati tőkepuffer követelmény is, akkor a három közül a legmagasabbat alkalmazza.
(4) Ha a befektetési vállalkozásra egyedi vagy szubkonszolidált alapon előírásra kerül az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer követelmény és a rendszerkockázati tőkepuffer követelmény, akkor a kettő közül a magasabbat alkalmazza.
(5) A (3) és a (4) bekezdéstől eltérően, ha a rendszerkockázati tőkepuffer követelmény nem alkalmazandó a Magyarországon kívüli féllel szembeni kitettségre, akkor a rendszerkockázati tőkepuffer követelménynek, valamint a globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vagy az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer követelményének összege.
(6) Ha a befektetési vállalkozás egy olyan összevont alapú felügyelet alá tartozik, amelyhez egy globálisan rendszerszinten vagy egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás tartozik, akkor a befektetési vállalkozás egyedi kombinált pufferkövetelménye nem lehet alacsonyabb, mint
a) a tőkefenntartási puffer követelmény,
b) az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer követelmény és
c) a globálisan rendszerszinten jelentős és az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer követelmény vagy a rendszerkockázati tőkepuffer követelmény közül a magasabb tőkepuffer követelmény
összege.
(7) A (5) bekezdésben meghatározott esetben, ha a befektetési vállalkozás egy olyan összevont alapú felügyelet alá tartozik, amelyhez valamely globálisan vagy egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás tartozik, akkor a befektetési vállalkozás egyedi kombinált pufferkövetelménye nem lehet alacsonyabb, mint
a) a tőkefenntartási puffer követelmény,
b) az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer követelmény,
c) a globálisan rendszerszinten jelentős és az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer követelmény és
d) a rendszerkockázati tőkepuffer követelmény
összege.
110/I. § * (1) * Ha a befektetési vállalkozás nem teljesíti a 110/H. § (1) bekezdésben meghatározott kombinált pufferkövetelményt, akkor a befektetési vállalkozás korlátozza az elsődleges alapvető tőkéhez kapcsolódó kifizetéseit.
(2) A befektetési vállalkozás akkor korlátozza a kifizetéseit, ha a kifizetés a befektetési vállalkozás
a) elsődleges alapvető tőkéjének, vagy
b) nyereségének
a csökkenését eredményezné azzal, hogy a kifizetés felfüggesztése vagy törlése nem eredményezheti a befektetési vállalkozás nemteljesítését, vagy olyan esemény bekövetkezését, amely miatt felszámolás indítható a befektetési vállalkozás ellen.
(3) Ha a befektetési vállalkozás nem tesz eleget a kombinált pufferkövetelménynek, akkor a befektetési vállalkozás
a) korlátozza a kifizetést az elsődleges alapvető tőkéből és a kiegészítő alapvető tőkéből,
b) nem keletkeztethet a teljesítményjavadalmazásra vagy a nem kötelező nyugdíjjuttatásra vonatkozó kötelezettséget, és
c) nem teljesíthet kifizetést a teljesítményjavadalmazásra vonatkozóan, ha a kötelezettség keletkeztetésére a kombinált pufferkövetelmény nem teljesítésével egy időben került sor.
(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti, elsődleges alapvető tőkéből való kifizetés magában foglalja:
a) az osztalék készpénzben való kifizetését,
b) a teljesen vagy részlegesen fizető bónuszrészvények szerződésben rögzített értékének kifizetését,
c) az 575/2013/EU rendelet 26. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti tőkeinstrumentumok kifizetését, visszaváltását vagy visszavásárlását, vagy ezen tőkeinstrumentumhoz kapcsolódóan befizetett összegek visszafizetését,
d) az intézmény saját részvényeinek visszaváltását – ideértve a szövetkezeti vagyoni hozzájárulást is – vagy visszavásárlását, valamint
e) az 575/2013/EU rendelet 26. cikk (1) bekezdés b)–e) pontja szerinti tételekből történő kifizetést.
110/J. § * (1) A kombinált pufferkövetelményeket nem teljesítő befektetési vállalkozás kiszámítja azt a maximálisan kifizethető összeget, amelyet meghaladóan nem teljesíthet kifizetést addig, amíg elsődleges alapvető tőkéje el nem éri a kombinált pufferkövetelmények meghatározott szintjét.
(2) A maximálisan kifizethető összeg a (3) bekezdés alapján meghatározott évközi és év végi nyereség összegének és a 2. mellékletben meghatározott tényezőnek a szorzataként számítható ki, amelyet a befektetési vállalkozás csökkent a 110/H. § (3) bekezdésben meghatározott intézkedések értékével.
(3) A maximálisan kifizethető összeg meghatározásához a befektetési vállalkozás meghatározza az elsődleges alapvető tőkeként nem kimutatott évközi és év végi nyereség összegét, amely a kifizetésre vonatkozó legutolsó határozat vagy a 110/H. § (3) bekezdésben meghatározott intézkedések óta keletkezett, és amely a nyereség visszatartása miatt fizetendő adó mértékével csökkentett nyereség összegével egyezik meg.
110/K. § * (1) A kombinált pufferkövetelményeket nem teljesítő befektetési vállalkozás tájékoztatja a Felügyeletet
a) az általa kiszámított maximálisan kifizethető összegről,
b) a kifizethető nyereség kifizetésének szándékáról, és
c) a 110/H. § (3) bekezdése szerinti korlátozásról.
(2) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás keretében a Felügyelet rendelkezésére bocsátja a szükséges információkat:
a) a szavatoló tőke összegéről, az elsődleges alapvető tőke, a kiegészítő alapvető tőke és a járulékos tőke szerinti bontásban,
b) az évközi és év végi nyereség összegéről,
c) a maximálisan kifizethető összegről, és
d) a kifizethető nyereség összegéről, amelyet a következők kifizetésére használ fel:
da) osztalékfizetés,
db) részvény-visszavásárlás,
dc) kiegészítő alapvető tőkeelemhez kapcsolódó kifizetés, vagy
dd) teljesítményjavadalmazás vagy nem kötelező nyugdíjjuttatás kifizetésére vonatkozó fizetési kötelezettség keletkeztetése, vagy ezekre vonatkozó olyan kifizetés teljesítése, amely a kombinált pufferkövetelmény nem teljesítésével egy időben keletkezett.
(3) A befektetési vállalkozás a maximálisan kifizethető összeg és a kifizethető nyereség meghatározása érdekében pontos és megbízható rendszerrel rendelkezik. A befektetési vállalkozás a pontosságot a Felügyelet kérésére igazolja.
110/L. § * (1) Ha a befektetési vállalkozás nem teljesíti a kombinált pufferkövetelményt, akkor a nemteljesítés megállapításától számított öt munkanapon belül tőkefenntartási tervet készít és jóváhagyásra benyújtja a Felügyelet számára.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a Felügyelet tíz munkanapot is engedélyezhet a tőkefenntartási terv elkészítésére és benyújtására a befektetési vállalkozás egyedi helyzete, tevékenységének mérete és összetettsége alapján.
(3) A befektetési vállalkozás tőkefenntartási terve tartalmaz:
a) a tervezett bevételekre és kiadásokra,
b) mérlegtervre,
c) az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott tőkemegfelelési mutatók értékének növelése tekintetében a szükséges intézkedésekre,
d) a szavatoló tőke szintjének emelésére irányuló tervre, valamint
e) a kombinált pufferkövetelmény teljesítésének ütemezésére
vonatkozó információkat és a Felügyelet által kért információkat.
(4) A Felügyelet jóváhagyja a befektetési vállalkozás tőkefenntartási tervét, ha úgy ítéli meg, hogy a terv végrehajtásával a befektetési vállalkozás teljesíteni tudja a kombinált pufferkövetelményeket a Felügyelet által meghatározott határidőn belül.
(5) Ha a Felügyelet nem hagyja jóvá a befektetési vállalkozás tőkefenntartási tervét, akkor
a) a meghatározott határidőn belül a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének meghatározott szintre emelését írja elő,
b) a 110/I. §-ban meghatározottnál szigorúbb kifizetési korlátozást rendel el.
110/M. § * (1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás, valamint mindazon vállalkozás, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed, az e Fejezetben meghatározottak szerint csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodást köthet arról, hogy a megállapodásban részes fél a Felügyelet által alkalmazható intézkedést, kivételes intézkedést – ideértve a másik EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának intézkedését, kivételes intézkedését is – kiváltó esemény teljesülésekor a csoport intézkedéssel, kivételes intézkedéssel érintett tagjának pénzügyi támogatást nyújt.
(2) Az e Fejezetben foglaltak nem érintik a csoporton belüli
a) finanszírozási rendszereket, és
b) eseti jellegű pénzügyi támogatásokat, ha a támogatás nem jelent kockázatot a csoport egészének.
(3) A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás a csoporthoz tartozó egy vagy több olyan leányvállalatra terjedhet ki, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed és
a) az anyavállalat által a leányvállalatnak nyújtott támogatásról,
b) a leányvállalat által az anyavállalatnak nyújtott támogatásról, valamint
c) a leányvállalatok egymás között nyújtott támogatásáról rendelkezhet.
(4) A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás alapján történő támogatás lehet hitel, garanciavállalás, valamint biztosítékként használható eszközök átruházása.
(5) Ha a csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás alapján a csoport valamely tagja pénzügyi támogatást nyújthat a csoport másik tagjának, a csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás a másik tag támogatásra vonatkozó viszonossági kötelezettségét is tartalmazhatja.
(6) A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodásnak tartalmaznia kell a nyújtható támogatás miatt fizetendő ellenérték számítási elveit is azzal, hogy az ellenértéket a támogatás nyújtásának időpontjában kell meghatározni.
(7) A csoportszintű pénzügyi támogatásnak meg kell felelnie az alábbi elveknek:
a) a csoport minden tagja szabadon dönthet a megállapodás megkötéséről,
b) a megállapodás megkötése és a pénzügyi támogatás nyújtásáért fizetendő ellenérték meghatározása során a csoport minden tagja a saját érdekei szerint cselekszik, amelybe beletartozhat minden közvetlen vagy közvetett előny, amelyben a pénzügyi támogatás nyújtásának következtében valamely tag részesül,
c) a csoport támogatást nyújtó tagjának minden szükséges információt meg kell kapnia a támogatásban részesülőtől még a fizetendő ellenérték meghatározása, valamint a támogatás nyújtásáról szóló döntés meghozatala előtt,
d) a támogatás nyújtásáért fizetendő ellenérték meghatározásakor figyelembe vehetők azok a piacon hozzá nem férhető információk is, amelyekkel a támogatást nyújtó fél rendelkezik abból eredően, hogy ugyanazon csoport tagja, mint a támogatásban részesülő, valamint
e) a támogatás nyújtásáért fizetendő ellenérték számítási elveibe nem tartozik bele az a kötelezettség, hogy figyelembe vegyék a csoporton kívüli eseményeknek a piaci árakra gyakorolt várható ideiglenes hatását.
(8) A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás megkötésének feltétele, hogy a szerződés időpontjában a megállapodó felek egyike sincs abban a helyzetben, hogy vele szemben a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazzon.
110/N. § * (1) A csoportszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó megállapodás megkötéséhez a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságok 173/A. § szerinti többoldalú eljárás keretében hozott határozata szükséges.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott döntést követően a megállapodás tervezetét a részes félként szereplő tagok tulajdonosainak is jóvá kell hagynia azzal, hogy a megállapodás kizárólag a csoport azon tagjait kötelezi, akiknél a tulajdonosok jóváhagyásukat megadták, illetve azt nem vonták vissza.
(3) A megállapodásban részes fél irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete évente beszámol a tulajdonosainak a megállapodás teljesüléséről és a megállapodás alapján hozott döntések végrehajtásáról.
110/O. § * A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás alapján a csoport tagja kizárólag az alábbi feltételekkel nyújthat támogatást, ha:
a) megalapozottan valószínűsíthető, hogy a támogatás jelentős mértékben orvosolja a támogatást kapó pénzügyi nehézségét,
b) a támogatás célja a csoport vagy a csoport tagja pénzügyi stabilitásának megőrzése vagy helyreállítása, melyben a támogatást nyújtó is érdekelt,
c) a támogatás nyújtásáról szóló döntés meghozatalakor a támogatást nyújtó irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének rendelkezésére álló információk alapján megalapozottan valószínűsíthető, hogy a támogatás ellenértéke megfizetésre kerül,
d) a támogatás nem veszélyezteti a támogatás nyújtójának likviditását és fizetőképességét, valamint a székhelye szerinti EGT-állam pénzügyi stabilitását,
e) a támogatás nyújtója a támogatás nyújtásának időpontjában megfelel a prudens működésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek, ideértve a nagykockázatra vonatkozó rendelkezéseket is, és
f) a támogatás nyújtása nem veszélyezteti a támogatást nyújtó szanálhatóságát.
110/P. § * (1) A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás alapján történő támogatást a támogatásban részes felek irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete hagyja jóvá.
(2) A jóváhagyásban meg kell határozni a támogatás célját, valamint rögzíteni kell, hogy a támogatás megfelel a 110/O. §-ban foglalt feltételeknek.
110/Q. § * (1) A támogatás nyújtásához a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság jóváhagyása kell.
(2) Ha a támogatást a csoport magyarországi székhelyű tagja kívánja nyújtani, az engedélyt a Felügyelet adja meg azzal, hogy az engedélyt kérő a kérelméről a támogatásban részes másik fél hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, valamint az EBH-t is értesíti. A kérelemnek valamint az értesítésnek tartalmaznia kell a 110/P. § (2) bekezdésében foglaltakat.
(3) A Felügyelet a kérelemről öt munkanapon belül dönt.
(4) A Felügyelet döntéséről értesíti a támogatásban részes fél hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, valamint az EBH-t.
111. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató a befektetési szolgáltatási tevékenysége végzéséhez, illetőleg árutőzsdei szolgáltatása nyújtásához közvetítőt vehet igénybe.
(2) Az (1) bekezdés szerinti közvetítő lehet
a) függő ügynök, és
b) befektetési vállalkozás.
(3) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató az általa igénybe vett közvetítő tevékenységért, az e törvényben foglaltak betartásáért teljes felelősséggel tartozik.
112. § (1) A befektetési vállalkozás a 111. § (1) bekezdése szerinti megállapodást azzal
a) * a Magyarország területén székhellyel, lakhellyel (tartózkodási hellyel) rendelkező függő ügynökkel köthet, amely szerepel a Felügyelet 159. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartásában, vagy
b) más EGT-államban székhellyel, lakóhellyel (tartózkodási hellyel) rendelkező függő ügynökkel köthet, amelyet a székhelye, lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága vagy a 159. § (3) bekezdése szerinti esetben a Felügyelet nyilvántartásba vett.
(2) Az árutőzsdei szolgáltató a 111. § (1) bekezdése szerinti megállapodást az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott függő ügynökkel köthet.
113. § * A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató által a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, illetve az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére igénybe vett befektetési vállalkozás mint közvetítő, a szerződéskötést – a megbízási szerződés megküldésével egyidejűleg – a szerződés megkötését követő 5 munkanapon belül bejelenti a Felügyeletnek.
114. § (1) Befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenységet függő ügynökként – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az végezhet, aki szerepel a Felügyelet 159. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásában és megfelel a 111–116. §-ban foglalt rendelkezéseknek.
(2) * A más EGT-államban székhellyel rendelkező közvetítő Magyarország területén határon átnyúló tevékenységet akkor végezhet és fióktelepet akkor létesíthet, ha a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága, vagy a 159. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a Felügyelet nyilvántartásba vette.
(3) A Felügyelet – kérelmére – azt a függő ügynököt veszi nyilvántartásba, aki megfelel az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak.
(4) A nyilvántartásba vételt kérelmező a kérelméhez mellékeli
a) * azonosító adatait,
b) a befektetési szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő szolgáltatást vagy árutőzsdei szolgáltatást, amely tekintetében a közvetítést végezni kívánja,
c) a nyilatkozatot, amely szerint tevékenységét függő ügynökként kívánja folytatni, és
d) a 116. §-ban foglaltak alátámasztását szolgáló okiratokat,
e) * a megbízóval kötött szerződést.
(4a) * Ha a kérelmező magyar állampolgár vagy magyar székhelyű nem természetes személy, akkor a (4) bekezdés d) pontjában foglalt adatok igazolását tartalmazó okiratokat a Felügyelet szerzi be.
(5) A Felügyelet a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétel iránti kérelmet elutasítja, ha
a) a kérelmező az e törvényben vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak nem felel meg,
b) az a) pontban meghatározott feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlő módon nem igazolja, vagy
c) a kérelmező megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.
(6) A Felügyelet törli a nyilvántartásból a függő ügynököt, ha
a) a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek már nem állnak fenn,
b) a tevékenységére vonatkozó szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegi, vagy
c) a nyilvántartásba vétel a Felügyelet megtévesztésével történt,
d) * a befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató a 123. § (1) bekezdés e) pontja alapján a közvetítővel kötött szerződés megszűnését bejelenti.
115. § (1) A 111. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott függő ügynök egyidejűleg egy befektetési vállalkozással, illetőleg egy árutőzsdei szolgáltatóval állhat olyan szerződéses kapcsolatban, amely befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, illetőleg árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányul.
(2) A függő ügynökre vonatkozó, (1) bekezdésben foglalt korlátozás
a) nem érinti a más jogszabály szerint végzett ügynöki vagy közvetítői tevékenységet, ha az adott jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, és
b) nem alkalmazandó abban az esetben, ha a függő ügynök
ba) az ügyfél pénzügyi eszközét és pénzeszközét nem kezeli,
bb) kizárólag kollektív befektetési forma által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírra vonatkozóan végez az 5. § (1) bekezdésének a) és e) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, és
bc) az 5. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenysége során az ügyfél megbízását kizárólag befektetési vállalkozás, külföldi befektetési vállalkozás, hitelintézet, külföldi hitelintézet vagy olyan kollektív befektetési forma számára továbbítja, amely által kibocsátott értékpapírokat szabályozott piacra bevezették.
(3) Több befektetési vállalkozással vagy árutőzsdei szolgáltatóval befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, illetőleg árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló szerződés alapján ilyen tevékenységet csak befektetési vállalkozás végezhet.
(4) * A függő ügynök a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenységéhez további közvetítőt vehet igénybe, azzal, hogy a függő ügynök által igénybe vett közvetítő további közvetítőt nem vehet igénybe. A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató teljes felelősséggel tartozik a függő ügynök és az általa igénybe vett közvetítő által az e törvényben foglaltak betartásáért, továbbá a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenység során okozott kárért. Az igénybe vett további közvetítőre a függő ügynökre vonatkozó nyilvántartási szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy ahol a rendelkezés függő ügynököt említ, ott további közvetítőt is kell érteni.
(5) A függő ügynök a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenységéhez olyan közreműködőt vehet igénybe, amelynek tevékenysége önmagában nem minősül a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenységnek.
(6) A 111. § (2) bekezdésében meghatározott közvetítő a 111. § (1) bekezdése szerint őt megbízó befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató nevében létrehozandó szerződést megelőzően a leendő szerződő felet tájékoztatja arról, hogy
a) a közvetítést függő ügynökként vagy befektetési vállalkozásként végzi, és
b) mely befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató nevében jár el.
116. § (1) Természetes személy függő ügynök az lehet, aki
a) * a 22. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével igazolja, hogy a 22. § (5) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű,
b) * nem áll tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt,
c) ellen a Felügyelet vagy más EGT-állam felügyeleti hatósága az elmúlt három évben, határozatában nem állapította meg a befektetési szolgáltatási tevékenységre vagy a kiegészítő szolgáltatásra, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatásra vonatkozó jogszabályokban vagy jogszabály szerinti szabályzatokban foglaltak megsértését.
(2) * Gazdasági társaságként működő függő ügynökkel befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, illetőleg árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló szerződés akkor köthető, ha ellene a Felügyelet vagy más EGT-állam felügyeleti hatósága az elmúlt három évben, határozatában nem állapította meg a befektetési szolgáltatási tevékenységre vagy a kiegészítő befektetési szolgáltatásra, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatásra vonatkozó jogszabályokban vagy jogszabály szerinti szabályzatokban foglaltak megsértését.
116/A. § * (1) Ügyfeleknek pénzügyi eszközökről, befektetési szolgáltatási tevékenységről vagy kiegészítő szolgáltatásról befektetési tanácsot vagy információt nyújtó – a befektetési vállalkozással, az árutőzsdei szolgáltatóval vagy a közvetítővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló – természetes személyekről a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató vagy a közvetítő belső nyilvántartást vezet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti személyekről vezetett belső nyilvántartásba a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató vagy a közvetítő azt a személyt jegyzi be, aki
a) büntetlen előéletű; és nem áll foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt,
b) ellene a Felügyelet öt éven belül nem alkalmazott végleges nyilvános határozatban megállapított, figyelmeztetésnél súlyosabb szankciót;
c) rendelkezik az e törvényben meghatározott szakmai képesítéssel, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott MNB rendeletben meghatározott szakmai képességekkel és kompetenciákkal.
117. § * (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési vállalkozásban és az árutőzsdei szolgáltatóban
a) tulajdoni részesedéssel rendelkező,
b) tulajdoni részesedést szerezni kívánó,
c) vezető állású, és
d) alkalmazottként foglalkoztatott,
e) * a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg
személy vagy bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az üzleti titkot – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – időbeli korlátozás nélkül köteles megőrizni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn a hatáskörében törvény felhatalmazása alapján eljáró
a) felügyeleti hatósággal,
b) Befektető-védelmi Alappal,
c) MNB-vel,
d) Állami Számvevőszékkel,
e) állami adóhatósággal,
f) Gazdasági Versenyhivatallal,
g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző, kormányzati ellenőrzési szervvel,
h) nemzetbiztonsági szolgálattal,
i) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szervvel és
j) pénzügyi információs egységként működő hatósággal
szemben.
(2a) * Nem jelenti az (1) bekezdésben foglalt titoktartási kötelezettség sérelmét a Hpt. 164/B. §-a szerinti adattovábbítás.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség az eljárás tárgyát képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a hatáskörében eljáró,
a) a folyamatban lévő büntetőeljárás, a feljelentés kiegészítése keretében a nyomozó hatósággal és a feladatkörében eljáró ügyészséggel,
b) büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá csőd-, illetve felszámolási eljárás, kényszertörlési eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal és
c) az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF)
szemben.
(4) * Nem jelenti az üzleti titok sérelmét az 596/2014/EU rendeletben és annak kiegészítő jogszabályaiban foglalt, a piaci visszaélés megelőzését és felderítését szolgáló bejelentési kötelezettség, valamint a nyilvántartásba vett vagy elismert kereskedési adattárnak való, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló Európai Parlament és Tanács 2012. július 4-ei 648/2012/EU rendelet szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése.
(5) Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.
(6) Befektetési vállalkozás, illetve az árutőzsdei szolgáltató jogutód nélküli megszűnése esetén az általuk kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
(7) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott kivétellel a befektetési vállalkozás felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.
(8) Nem jelenti az üzleti titok megsértését a Hpt.-ben és az e törvényben meghatározott összevont alapú felügyeletre vonatkozó rendelkezések, valamint a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
(9) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a pénzügyi közvetítő rendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény szerinti független értékelőnek vagy az ideiglenes értékelésben közreműködőnek az értékelés elkészítése érdekében, a vagyonértékesítés alkalmazása során adatok, információk átadása a lehetséges ajánlattevőknek, valamint a vagyonértékesítés alkalmazása során az áthidaló intézménynek nem minősülő átvevőnek való adat- és információátadás.
(10) * Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által történő, az MNB tv. 57. § (1) bekezdés c) pontjában, illetve 140. § (2) bekezdésében foglalt adattovábbítás.
118. § (1) A befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, illetőleg a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személye és alkalmazottja, valamint bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az értékpapírtitkot köteles időbeli korlátozás nélkül megőrizni.
(2) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az értékpapírtitkot harmadik személynek – az ügyfél egyidejű tájékoztatása mellett – csak akkor adja ki, ha
a) * az ügyfél vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható értékpapírtitok körébe tartozó adatokat pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a befektetési vállalkozással vagy az árutőzsdei szolgáltatóval történő szerződéskötés keretében nyújtja,
b) a (3)–(4) és (7) bekezdésben foglalt rendelkezések az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést adnak, vagy
c) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató ügyféllel szemben fennálló követelése értékesítése vagy lejárt követelése érvényesítése ezt szükségessé teszi.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn
a) * a hatáskörében eljáró Befektető-védelmi Alappal, Országos Betétbiztosítási Alappal, MNB-vel, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal,
b) * a jogszabályban meghatározott tevékenységi körében eljáró szabályozott piaccal, multilaterális kereskedési rendszer működtetőjével, központi szerződő féllel, központi értéktárral, az Áht. 63. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési jogkörét gyakorló kormányzati ellenőrzési szervvel, valamint az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),
c) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a hatáskörében eljáró gyámhatósággal,
d) a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzatok adósságrendezési eljárása, bírósági végrehajtási eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, végrehajtóval, illetve végelszámolóval,
e) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését folytató nyomozó hatósággal, valamint a hatáskörében eljáró ügyészséggel,
f) a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá csőd-, felszámolási eljárás, illetve az önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal,
g) külön törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
h) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
i) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal,
j) * a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával, valamint
k) * a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
l) * a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,
m) * a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott felszámoló szervezetek nyilvántartásával és hatósági ellenőrzésével összefüggő feladatai során eljáró, a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal
szemben, e szerveknek a befektetési vállalkozáshoz, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóhoz intézett írásbeli megkeresése esetén.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben sem, ha
a) az állami adóhatóság nemzetközi szerződés alapján külföldi állami adóhatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési vállalkozástól, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatótól, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot,
b) a Felügyelet a külföldi felügyeleti hatósággal kötött együttműködési megállapodásban meghatározott módon kér, illetőleg továbbít adatot, ha az együttműködési megállapodás vagy a külföldi felügyeleti hatóság megkeresése tartalmazza az általa aláírt titoktartási záradékot,
c) a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján, külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési vállalkozástól, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatótól, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi bűnüldöző szerv által aláírt titoktartási záradékot,
d) a Befektető-védelmi Alap által külföldi befektetővédelmi rendszer, valamint külföldi felügyeleti hatóság részére, együttműködési megállapodásban rögzített módon kerül sor adattovábbításra, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított,
e) *
f) * a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér adatot a befektetési vállalkozástól vagy az árutőzsdei szolgáltatótól,
g) * a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, kiegészítő befektetési szolgáltatást vagy árutőzsdei szolgáltatást nyújtó a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítése céljából az állami adóhatóság felé szolgáltat adatot,
h) * a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, kiegészítő befektetési szolgáltatást vagy árutőzsdei szolgáltatást nyújtó az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség teljesítése céljából az állami adóhatóság felé szolgáltat adatot.
(5) A (4) bekezdés szerinti írásbeli megkeresésben meg kell jelölni
a) azt az ügyfelet, ügyfélkört vagy számlát, akiről vagy amelyről a (4) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság az értékpapírtitok kiadását kéri, és
b) * a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha az MNB helyszíni ellenőrzést folytat.
(5a) * Nem kell az (5) bekezdés szerinti adatokat az írásbeli megkeresésben megjelölni, ha a Gazdasági Versenyhivatal előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét vagy helyszíni kutatást tart. Ezekben az esetekben a Gazdasági Versenyhivatal megkeresését a helyszínen közli.
(6) A (3) és (4) bekezdés szerint adatkérésre jogosult szerv vagy hatóság a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyet az adatkérésében megjelölt.
(7) * Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben sem, ha a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
(8) *
(9) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a (2)–(4) és (7) bekezdésben, valamint a 119. § (1) bekezdésében foglalt esetekben az értékpapírtitok kiadását – az (1) bekezdésre történő hivatkozással – nem tagadhatja meg.
(10) Befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató jogutód nélküli megszűnése esetén az általuk kezelt értékpapírtitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
(11) * A titoktartási kötelezettség alapján az értékpapírtitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott körön kívül a befektetési vállalkozás, illetve az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.
119. § (1) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot az általa lebonyolított ügyletről és a nála vezetett számláról, ha adat merül fel arra, hogy az ügylet vagy a számla
a) kábítószerrel való visszaéléssel,
b) terrorcselekménnyel,
c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel,
d) lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel,
e) pénzmosással,
f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
g) bennfentes kereskedelemmel,
h) piacbefolyásolással
van összefüggésben.
(2) A 118. § (3) bekezdésének e), g) és h) pontja, valamint az (1) bekezdésben foglaltak szerint történő adatátadásról az érintett ügyfél nem tájékoztatható.
120. § Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét
a) az olyan összesített adat szolgáltatása, amelyből az ügyfél személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) a számla-tulajdonos nevére, számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás,
c) a referenciaadat-szolgáltató részéről a KHR-nek, illetve e rendszerből a referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott, a jogszabályban foglaltaknak megfelelő adatszolgáltatás,
d) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató által megbízott könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint az intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítónak a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás,
e) * a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató által a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató számára történő adattovábbítás, ha
ea) az ügyfél ahhoz írásban hozzájárult,
eb) a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei a külföldi befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál minden egyes adatra nézve biztosítottak,
ec) a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal,
f) * a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a befektetési vállalkozásban, az árutőzsdei szolgáltatóban minősített befolyással rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen befolyást szerezni kívánó személynek vagy szervezetnek, a szerződéses kötelezettségek állományának átruházásáról szóló megállapodás szerinti átvevő társaságnak, vagy ezek tulajdonosa, jövőbeni tulajdonosa által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás,
g) a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírás-mintájának bemutatása,
h) a Felügyelet által – az értékpapírtitokra vonatkozó szabályok betartásával – a befektetési vállalkozásokról, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatókról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása
ha) statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal, és
hb) elemzési célból, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a minisztérium részére,
i) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző részére,
j) a jogsértés elkövetőjével szemben a bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás tárgyában meghozott felügyeleti határozat indoklási részének közzététele,
k) a Tpt. 205. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése,
l) * a Pmtv. 22. §-ának (2) bekezdése alapján történő adatátadás, és
m) a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítő fizetési szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása,
n) * a Felügyelet által a 161/D. § (8) bekezdése szerinti válsághelyzetben a más EGT-állam központi bankjának vagy az Európai Központi Banknak történő adattovábbítás, amennyiben az adatok törvény által előírt feladatuk teljesítéséhez szükségesek,
o) * a tulajdonosi megfeleltetés érdekében a központi értéktár részére nyújtott adatszolgáltatás,
p) * a tulajdonosi megfeleltetés érdekében a központi értéktár részéről a kibocsátó részére nyújtott adatszolgáltatás,
q) * az MNB által alapvető feladatai ellátása érdekében a jegybanki információs rendszerben rendelkezésére álló adatoknak egyedi azonosításra alkalmas módon való átadása a Központi Bankok Európai Rendszere és annak tagjai számára, azok kérése alapján, az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő vagy központi banki feladataik teljesítéséhez szükséges mértékben,
r) * a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás, multilaterális kereskedési rendszer működtetési tevékenység keretében az értékpapírszámlához vagy ügyfélszámlához kapcsolódó megbízás teljesítése céljából a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató és a multilaterális kereskedési rendszer működtetője által az értékpapírszámlához vagy ügyfélszámlához kapcsolódó megbízás feldolgozásában, elszámolásában és teljesítésében közreműködő befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, multilaterális kereskedési rendszer működtetője, központi értéktár, központi szerződő fél, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, továbbá befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézet és befektetési alapkezelő részére történő adattovábbítás,
s) * a nyilvántartásba vett vagy elismert kereskedési adattárnak való, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti adattovábbítás,
t) * a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a pénzügyi közvetítő rendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény szerinti független és ideiglenes értékelőnek – valamint az értékelésben közreműködőnek – az értékelés elkészítése érdekében, a vagyonértékesítés alkalmazása során a lehetséges ajánlattevőknek, továbbá a vagyonértékesítés alkalmazása során az áthidaló intézménynek nem minősülő átvevőnek való adat- és információátadás,
u) * a befektetési vállalkozás ügyfele által nyilvánosságra hozott állítással összefüggésben a befektetési vállalkozás részéről a közte és ügyfele közötti jogviszonyra vonatkozó, a nyilvánosság előtti válaszadáshoz szükséges mértékben történő adatközlés,
v) * a hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő befektetési vállalkozás Hpt. 164/B. § szerinti kölcsönös adatátadása.
120/A. § * (1) A Hpt. 164/B. §-a alapján átvett adatokat a befektetési vállalkozás tevékenységi köre ellátásával összefüggésben a szolgáltatásai nyújtásához szükséges mértékben megismerheti, és az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelheti, ha az ügyfél az adattovábbítást a (2) bekezdés szerint nem korlátozta vagy tiltotta meg.
(2) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő befektetési vállalkozás ügyfele kifejezett nyilatkozatával jogosult korlátozni vagy megtiltani a Hpt. 164/B. § (2) bekezdése szerinti adattovábbítást.
(3) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő befektetési vállalkozás az ügyféllel kötendő szerződést megelőzően köteles az ügyfél részére a Hpt. 164/B. §-ában foglalt kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. A tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy a személyes adatai e §-ban foglalt kezelésének lehetőségét bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja.
121. § * (1) A szolgáltató biztosítja, hogy az ügyfél a szolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.
(2) * Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a szolgáltató hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen – kérésének megfelelően – huszonöt napon belül rendelkezésére kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet vagy a hangfelvétel másolatát.
(3) A szolgáltató a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.
(4) A szolgáltató a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel.
(5) A szolgáltató köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek 15 napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.
122. § (1) A befektetési szolgáltatási tevékenységre, kiegészítő szolgáltatásra, illetőleg árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenységre vonatkozó reklámnak egyértelmű utalást kell tartalmaznia e jellegére vonatkozóan.
(2) Az (1) bekezdés szerinti reklámban szereplő tájékoztatás tartalma nem lehet ellentétes a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató által vagy nevében az ügyfél részére e törvény alapján nyújtott tájékoztatás tartalmával.
(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott reklám pénzügyi eszközre, befektetési szolgáltatási tevékenységre vagy kiegészítő szolgáltatásra vonatkozó Ptk. szerinti szerződéses ajánlatot vagy ajánlattételre vonatkozó felhívást tartalmaz oly módon, hogy egyúttal közli az ajánlattétel elfogadásának, illetve az ajánlattételre vonatkozó felhívás megtételének módját, tartalmaznia kell a 43. § (3)–(10) bekezdésében meghatározott információkat.
(4) A (3) bekezdést nem kell alkalmazni, ha a reklám részét képező Ptk. szerinti ajánlattétel elfogadásához, illetve a Ptk. szerinti ajánlattételre vonatkozó felhívás megtételéhez szükséges, reklámban közölt eljárás során a 43. § (3)–(10) bekezdésében meghatározott információkat tartalmazó egy vagy több dokumentum tartalmát a leendő szerződő fél, aki az ajánlat szerinti szerződés megkötését követően lakossági ügyfélnek minősül vagy a lakossági ügyfél megismeri.
123. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel egyidejűleg – az i) és k) pontban foglaltak kivételével – közzétenni:
a) valamely engedélyezett tevékenység megkezdését,
b) a részvényesei nevét (cégnevét), illetve tulajdoni és szavazati hányadukat,
c) a járulékos vállalkozásban történő befolyásszerzést, illetőleg a befolyás megszűnését,
d) a 22–24. §-ban meghatározott személyi körben bekövetkezett változást,
e) * a közvetítővel kötött szerződés megszűnését,
f) fióktelepének, képviseletének helyét, megnyitását és megszűnését,
g) a közgyűlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a közgyűlés által hozott határozatokat, az utóbbiak lényeges tartalmának összefoglalásával,
h) az ügyfélfogadás szüneteltetésének tervét,
i) a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását,
j) ha vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult,
k) a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje tíz százalékát elérő vagy meghaladó hitelfelvételét és hitelfelvételnek minősülő ügyletét,
l) az e törvényben meghatározott közzétételi, nyilvánosságra hozatali kötelezettségek teljesítésére szolgáló közzétételi helyet, és
m) a befektetési vállalkozás anyavállalatának – ha az vegyes tevékenységű holding társaság, illetőleg vegyes pénzügyi holding társaság – azon adatait, amelyek a befektetési vállalkozás felügyelete érdekében szükségesek,
n) * a vele szoros kapcsolatban álló személyek körét.
(2) A fióktelep az (1) bekezdésben foglaltakon kívül köteles a Felügyeletnek bejelenteni és ezzel egyidejűleg nyilvánosságra hozni
a) az alapító tulajdonosi szerkezetét és annak ötszázalékos mértéket meghaladó változásait,
b) ha az alapító vagy annak bármely államban működő fióktelepe fizetésképtelenné vált vagy ellene csőd-, illetve felszámolási eljárás indult,
c) ha az alapító székhelye szerinti felügyeleti hatóság az adott intézménnyel vagy bármely államban működő fióktelepével szemben intézkedést, illetve szankciót alkalmazott.
(3) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató köteles a Felügyeletnek megküldeni a közgyűlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést, valamint ezzel egyidejűleg közzétenni a közgyűlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói záradékot.
(4) A bejelentési kötelezettségének
a) az (1) bekezdés a), e), f), g) és h) pontja esetében a döntést követő öt napon belül,
b) az (1) bekezdés b) pontja esetén a tárgyévet követő év január 15. napjáig,
c) az (1) bekezdés c) pontja esetén a részesedés megszerzését, illetve elidegenítését követő öt napon belül,
d) az (1) bekezdés d) pontja esetén a kinevezést vagy választást megelőzően, illetve alkalmazása vagy megbízása megszűnését követő öt napon belül,
e) az (1) bekezdés i) pontja esetén a cégbírósági határozat jogerőre emelkedését követő öt napon belül,
f) az (1) bekezdés j) pontja esetén a tudomásra jutástól számított öt napon belül,
g) az (1) bekezdés k) pontja esetén a hitelszerződés megkötését követő két napon belül, és
h) a (3) bekezdés esetén az éves beszámoló elfogadását követő tizenöt napon belül
kell eleget tenni.
(5) * A kincstár és az ÁKK Zrt. az (1) bekezdés a), e), f) és h) pontjában meghatározott adatok bejelentésére köteles.
(6) * A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató köteles a tevékenységéről, az általa megkötött ügyletekről jogszabályban előírt módon, tartalommal és gyakorisággal a Felügyeletnek adatot szolgáltatni.
(7) * A Magyarország területén bejegyzett befektetési vállalkozás köteles bejelenteni, ha anyavállalata vegyes tevékenységű holding társasággá vagy vegyes pénzügyi holding társasággá válik, és ha ezen viszony módosul vagy megszűnik.
(8) * A működési kockázat kivételével az egyes kockázati típusok tőkekövetelmény számítására belső módszert alkalmazó befektetési vállalkozások évente legalább egyszer megküldik a Felügyelet számára a kialakított referenciaérték portfóliókra a belső módszerük által számított tőkekövetelmény eredményeket és a számításra alkalmazott módszerek magyarázatát. A referenciaérték portfólióra vonatkozó adatszolgáltatás módját, annak tartalmát, valamint a beérkezett információk értékelésének módszertanát az Európai Bizottság vonatkozó rendelete határozza meg. A Felügyelet a rendeletben foglaltakhoz képest további referenciaérték portfóliókat is meghatározhat.
(9) * Ha a Felügyelet azt állapítja meg, hogy a befektetési vállalkozás által a tőkekövetelmény számításra alkalmazott belső módszer indokolatlanul jelentősen alulbecsüli a tőkekövetelmény mértékét, akkor a Felügyelet kötelezheti a befektetési vállalkozást a belső módszer módszertanának vagy az egyes paramétereknek a megváltoztatására.
123/A. § * (1) * A befektetési vállalkozás, ha az 575/2013/EU rendelet alapján összevont alapú felügyelet alá tartozik akkor legalább évente egyszer összevont alapon nyilvánosságra hozza az üzleti évre vonatkozóan (EGT-államonként és harmadik országonkénti bontásban)
a) a befektetési vállalkozás nevét, tevékenységek jellegét és földrajzi tagozódását,
b) az árbevételt,
c) a teljes munkaidőben alkalmazottak létszámát,
d) az adózás előtti eredményt,
e) az eredményt terhelő adókat, valamint
f) a kapott állami támogatást.
(2) A befektetési vállalkozás egyedi alapon nyilvánosságra hozza az adózott eredmény és a mérlegfőösszeg hányadosaként kifejezett eszközarányos jövedelmezőségi mutatóját.
(3) * A Felügyelet az 575/2013/EU rendelet Nyolcadik részében meghatározott információk évesnél gyakoribb nyilvánosságra hozataláról is dönthet, ha a befektetési vállalkozás tevékenységi volumene, tevékenységi köre, más országban folytatott tevékenysége, különböző pénzügyi szektorokban folytatott tevékenysége, nemzetközi pénzügyi piacon való részvétele, illetve a klíring- és elszámolási rendszerekben való részvétele indokolja azt.
(4) * A befektetési vállalkozás anyavállalat és a pénzügyi holding társaság anyavállalat legalább évente nyilvánosságra hozza a jogi, vállalatirányítási és szervezeti struktúráját, valamint javadalmazási politikáját.
(5) * A befektetési vállalkozás nyilvánosságra hozatali kötelezettségét honlapján vagy azon az internetes felületen teljesíti, amelyen az éves számviteli beszámolóját hozza nyilvánosságra.
(6) * A befektetési vállalkozás köteles a Felügyelet által vele szemben hozott határozat rendelkező részét – az MNB tv. 53. §-ában meghatározott rendelkezések figyelembevételével – az adott határozat közlésétől számított 15 napon belül a honlapján közzétenni. Ha a befektetési vállalkozás nem rendelkezik honlappal, akkor a közzétételi kötelezettségnek a székhelyén történő közzététel útján is eleget tehet.
(7) * A (6) bekezdésben meghatározott közzétételi kötelezettség az adott határozat közlésétől számított öt évig áll fenn.
(8) * A befektetési vállalkozás jogosult a (6) bekezdésben meghatározott határozat indokolását is közzétenni. Az indokolás közzététele során az értékpapír- és üzleti titokvédelmi szabályok által védett adatok közzétételét mellőzni kell, a befektetési vállalkozási mérlegelése alapján a saját üzleti titkai körébe tartozó adatokat közzéteheti.
123/B. § * A FATCA-törvény szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).
123/C. § * (1) Az intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja
a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b) az Aktv. 43/B–43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről,
c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségéről.
(2) Az Aktv. 43/B–43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja.
123/D. § * Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II–VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat).
123/E. § * (1) * Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben közzétett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges – elektronikus úton tájékoztatja
a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.
(2) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.
124. § (1) * A részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató, illetőleg a korlátolt felelősségű társasági formában működő árutőzsdei szolgáltató, továbbá a szövetkezeti formában működő árutőzsdei szolgáltató végelszámolására és felszámolására a Ctv., a Cstv. és a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit, a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató végelszámolására és felszámolására a Ctv., a Cstv. és az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) * A befektetési vállalkozás végelszámolójának vagy felszámolójának kizárólag az MNBtv.-ben meghatározott szervezetek felszámolását végző, nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki.
125. § Befektetési vállalkozással és árutőzsdei szolgáltatóval szemben csődeljárás nem indítható.
126. § (1) * A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató végelszámolását kizárólag a Felügyelet rendelheti el.
(2) * A Felügyelet a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató végelszámolását abban az esetben rendeli el, ha
a) a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító e törvény szerinti engedélyét vagy az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedélyét visszavonta, és a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a jogutód nélküli megszűnésről dönt, kivéve, ha az engedély visszavonása a 31. § (1) bekezdésének c) pontja, illetőleg a 36. § (2) bekezdése alapján történik, vagy
b) a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás vagy árutőzsdei szolgáltató alapításra vonatkozó, a külföldi befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató székhelye szerinti állam felügyeleti hatósága által kiadott, e törvény szerint befektetési szolgáltatási tevékenységnek, illetőleg árutőzsdei szolgáltatásnak minősülő tevékenység végzésére jogosító engedélye hatályát veszti.
127. § (1) A Felügyelet nyolc napon belül kezdeményezi a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató végelszámolását elrendelő határozatának Cégközlönyben történő közzétételét és ezzel egyidejűleg megküldi a cégbíróságnak.
(2) A Felügyelet a végelszámolást elrendelő határozatában kijelöli a végelszámolót, és meghatározza a végelszámolás kezdő időpontját, amely nem lehet korábbi, mint a határozat kihirdetésének napja.
(3) * A befektetési vállalkozás végelszámolása során
a) az ügyfél által a befektetési vállalkozásnál letétbe helyezett pénzügyi eszköz, illetve nyilvántartott pénzeszköz,
b) az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz, valamint
c) az árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz a befektetési vállalkozás, illetve az árutőzsdei szolgáltató bármely, az ügyfél javára vezetett számláján
nem képezi a Ctv. 97. § (1) bekezdése szerinti vagyon részét, annak kiadása iránt a végelszámoló soron kívül intézkedik, ha az általa vezetett nyilvántartás és a befektetői követelések egyezősége alapján az ügyfelekkel történő elszámolást akadályozó körülmény nem merül fel.
128. § (1) A Felügyelet a végelszámolást elrendelő határozata kihirdetésével egyidejűleg – ha abban a végelszámolás kezdő időpontjaként a határozat kihirdetéséhez képest későbbi időpontot jelöl meg – felügyeleti biztost rendelhet ki és a végelszámolás kezdő időpontjáig teljes körű kifizetési tilalmat rendelhet el.
(2) A felügyeleti biztost az (1) bekezdés szerint a Felügyelet akkor rendelheti ki, ha
a) a végelszámolást elrendelő határozata kihirdetésének napjáig felügyeleti biztos kirendelésére nem került sor, és
b) joggal feltételezi, hogy végelszámolást elrendelő határozat kihirdetésének időpontja és a végelszámolás kezdő időpontja közötti időben a végelszámolás eredményességét hátrányosan befolyásoló esemény történhet vagy körülmény alakulhat ki.
(3) A (2) bekezdés szerint kirendelt felügyeleti biztos megbízatása a végelszámolást elrendelő határozat kihirdetésének időpontjától a végelszámoló tevékenysége megkezdésének kezdő napjáig tart.
129. § A végelszámolási eljárás során a végelszámoló dönthet a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató szerződéses kötelezettségei állományának átruházásáról.
130. § A végelszámoló díjának összege nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató Ctv. 98. §-a (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenységet lezáró beszámoló mérlege szerinti eszközök könyv szerinti értékének 0,4 százalékát.
131. § * A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatásában a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel rendelkezik.
132. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató felszámolási eljárásában az eljárás felfüggesztésének nincs helye.
(2) A befektetési vállalkozással és az árutőzsdei szolgáltatóval szemben fennálló követelés esetében a Cstv. 46. §-ának (7) bekezdése nem alkalmazható.
(3) * A Cstv. 40. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése nem alkalmazható a Szantv.-ben meghatározott szanálás alatt álló befektetési vállalkozás eszközeinek, forrásainak, jogainak és kötelezettségeinek a szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási eszköz alkalmazásáról szóló határozata – az annak megfelelően kötött ügyletek – alapján egy másik jogalanyhoz történő átruházása tekintetében.
133. § (1) A Felügyelet a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató ellen felszámolási eljárást kezdeményez, ha
a) a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító, e törvény szerinti engedélyét a 31. § (1) bekezdésének c) pontja, illetőleg a 36. § (2) bekezdése alapján vonta vissza, vagy
b) a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás vagy árutőzsdei szolgáltató ellen a székhelye szerinti államban fizetésképtelenség megállapítására irányuló eljárás indult.
(2) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha tudomására jut, hogy ellene felszámolási eljárást kezdeményeztek.
134. § (1) A bíróság a felszámolás iránti kérelemről annak benyújtásától számított nyolc napon belül határoz.
(2) A bíróság felszámolást elrendelő végzése a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható.
(3) A bíróság a Felügyelet által a 133. § (1) bekezdése alapján kezdeményezett felszámolási eljárást a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató, valamint a fióktelep formában működő befektetési vállalkozás, illetőleg a fióktelep formában működő árutőzsdei szolgáltató fizetésképtelenségének megállapítása nélkül rendeli el.
135. § (1) A Felügyelet a felszámolás iránti kérelem benyújtásának napjától teljes körű kifizetési tilalmat rendel el, ha a felszámolási vagyon jogszerű, a hitelezők és az ügyfelek érdekeinek megfelelő kezelését nem ítéli biztosítottnak.
(2) Ha a Felügyelet a felszámolás iránti kérelem benyújtását megelőzően felügyeleti biztos kirendeléséről határozott, a felügyeleti biztos megbízatása a felszámoló kijelölésének napjáig tart.
136. § (1) * A befektetési vállalkozás felszámolása során
a) az ügyfél által a befektetési vállalkozásnál letétbe helyezett pénzügyi eszköz, illetve nyilvántartott pénzeszköz,
b) az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz, valamint
c) az árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz a befektetési vállalkozás, illetve az árutőzsdei szolgáltató bármely, az ügyfél javára vezetett számláján
nem képezi a felszámolási vagyon részét. Az eszközök kiadása iránt a befektetési vállalkozás – a felszámoló hozzájárulása mellett – a felszámolási eljárástól függetlenül, soron kívül intézkedik, ha az általa vezetett nyilvántartás és a befektetői követelések egyezősége alapján az ügyfelekkel történő elszámolást akadályozó körülmény nem merül fel.
(2) * Ha akár a nyilvántartások és a befektetői követelések egyezőségének hiánya miatt, akár egyéb akadályozó körülmény miatt nem lehet az összes ügyfél vonatkozásában egyidejűleg az (1) bekezdésnek megfelelően eljárni, úgy a felszámoló a pénzügyi eszközök és az árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszközök vonatkozásában a következőképpen jár el:
a) ha valamely pénzügyi eszköz vagy árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz tulajdonosa, letevője kétséget kizáróan, egyedileg azonosítható, úgy az eszközt kiadja a tulajdonosnak, illetve letevőnek,
b) az ügyfélnek az a) pontban előírtak szerint ki nem adható megbízói vagy letéti számlán található pénzügyi eszközöket vagy árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszközöket (a továbbiakban: eszköz) a felszámoló homogén csoportokba sorolja és az ügyfél részére a (3) bekezdés szerint megállapított kiadási arányoknak megfelelően adja ki,
c) ha az eszköz az a) és b) pontok alapján nem adható ki, akkor – a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően – a felszámolási költségek kielégítését követően a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató vagyonából először ezen követelést kell a (3) bekezdésben foglaltak szerint kielégíteni.
(3) * E § alkalmazásában homogén csoport a minden egyedi jellemzőjében azonos tulajdonságokkal rendelkező eszközökből, vagy a felszámolás kezdő időpontját követően annak helyébe lépő eszközökből álló csoport. A felszámoló a megbízói vagy letéti számlán található homogén csoportba tartozó eszközökre vonatkozó kiadási arányokat úgy állapítja meg, hogy biztosítva legyen a vitatott követelések kielégítése is. Ennek érdekében a felszámoló a homogén csoportból a vitatott követelésekre tartalékot képez.
(4) * Ha akár a nyilvántartások és a befektetői követelések egyezőségének hiánya miatt, akár egyéb akadályozó körülmény miatt nem lehet az összes ügyfél vonatkozásában egyidejűleg az (1) bekezdésnek megfelelően eljárni, úgy a felszámoló a pénzeszközök vonatkozásában a következőképpen jár el:
a) kiadja a tulajdonosnak az elkülönített és egyedileg nevesített számlán, letéti alszámlán, ténylegesen rendelkezésre álló összeget,
b) az ügyfélnek az a) pontban előírtak szerint ki nem adható megbízói vagy letéti számlán található pénzeszközöket a felszámoló devizanemek szerinti csoportokba sorolja, és az ügyfél részére a (3) bekezdés szerint megállapított kiadási arányoknak megfelelően adja ki,
c) ha a pénzeszköz az a) és b) pontok alapján nem adható ki, – a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően – a felszámolási költségek kielégítését követően a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató vagyonából először ezen követelést kell a (3) bekezdésben foglaltak szerint kiadni.
(5) * A másodlagos értékpapír esetében az elsődleges értékpapírt az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában a másodlagos értékpapír tulajdonosa által letétbe helyezett pénzügyi eszköznek kell tekinteni.
(6) * A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató minősített befolyással rendelkező tulajdonosa és vezető tisztségviselője tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz vonatkozásában az (1), (2) és (4) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatóak.
(7) * A befektetési vállalkozás felszámolása esetén az 575/2013/EU rendeletben meghatározott alárendelt kölcsöntőkéből, valamint kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő tartozást a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően kell kielégíteni.
(8) * Az (1)–(7) bekezdésben foglalt rendelkezések bűnügyi zárlat elrendelése esetén annak feloldása után alkalmazandók.
136/A. § * Ha a 136. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi eszköz, pénzeszköz vagy árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz kiadásával összefüggésben a felszámoló vitatja a tulajdonos által megjelölt igényt, a vitatott tulajdoni igényt a felszámolási eljárásban lehet érvényesíteni. A felszámoló a vitatott tulajdoni igényt elbírálás érdekében 15 munkanapon belül megküldi a felszámolást elrendelő bíróságnak. A bíróság a tulajdoni igény elbírálása során a vitatott hitelezői igény elbírálására vonatkozó szabályok szerint jár el.
137. § A felszámolási eljárás során a felszámoló dönthet a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató szerződéses kötelezettségei állományának átruházásáról.
138. § (1) A befektetési vállalkozás felszámolása során tartott egyezségi tárgyaláson a Befektető-védelmi Alap képviselője a Befektető-védelmi Alap által biztosított követelések tekintetében és értékében hitelezőként vesz részt, valamint jogosult megtenni az egyezség létrejöttéhez szükséges engedményeket.
(2) A befektetési vállalkozás felszámolása során az egyezségi eljárásban az egyezség jóváhagyásához a Felügyelet engedélye szükséges akkor, ha az egyezség feltétele az e törvény alapján engedélyhez kötött tevékenység továbbfolytatása.
139. § (1) A felszámoló díjának összege – figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra – nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató felszámolása során értékesített vagyontárgyak árbevételének és a befolyt követelések együttes összegének 1,0 százalékát.
(2) A felszámoló díja – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – egyezség esetén nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató vagyontárgyai nettó értékének 1,0 százalékát.
(3) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató felszámolójára a Cstv. 59. §-a, valamint 60. §-ának (4)–(6) bekezdése nem alkalmazható.
140. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató szerződéses kötelezettségei állományát – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a Felügyelet előzetes engedélye alapján más befektetési vállalkozásra vagy árutőzsdei szolgáltatóra átruházhatja, figyelemmel a (4) bekezdésben foglaltakra.
(2) A befektetési vállalkozás a szerződéses kötelezettségei állományát árutőzsdei szolgáltatóra nem ruházhatja át.
(3) A befektetési vállalkozás más befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató más árutőzsdei szolgáltató szerződéses kötelezettségeinek állományát veheti át.
(4) A Felügyelet (1) bekezdés szerinti engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatal külön jogszabály szerinti engedélyét.
141. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató szerződéses kötelezettségei állományának átruházására a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(2) A szerződéses kötelezettségek állományának átruházása során az átruházó befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató az átruházásról rendelkező szerződés hatályosulása előtt értesíti az ügyfeleket
a) az átruházás szándékáról, és
b) a (3)–(6) bekezdésben foglaltakról,
az értesítésben pedig az ügyfelek figyelmét felhívja, hogy az átvevő üzletszabályzata hol, mikortól és milyen formában tekinthető meg.
(3) Ha az ügyfél a szerződéses kötelezettségek állományát átvevő befektetési vállalkozás vagy árutőzsdei szolgáltató személyét vagy üzletszabályzatát elutasítja, az átadó befektetési vállalkozásnak, illetőleg árutőzsdei szolgáltatónak elküldendő írásbeli nyilatkozatában
a) más befektetési vállalkozást, illetőleg árutőzsdei szolgáltatót jelöl meg, és
b) feltünteti az ott vezetett értékpapírszámla, értékpapír-letéti számla és a befektetéshez kapcsolódó pénzmozgások lebonyolítására szolgáló számla számát.
(4) Az ügyfél részére az átadó befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató legalább harminc napot biztosít a (3) bekezdésben meghatározott nyilatkozat megtételére.
(5) Ha az ügyfél
a) a (4) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem, vagy
b) a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakhoz képest hiányosan küldi meg
nyilatkozatát az átadó befektetési vállalkozásnak, illetőleg árutőzsdei szolgáltatónak, akkor ezt úgy kell tekinteni, hogy az ügyfél az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató személyét és üzletszabályzatát elfogadta.
(6) Az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató személyének és üzletszabályzatának elfogadása esetén az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköze és pénzeszköze a (3) bekezdésben meghatározott értesítésben megjelölt határnaptól az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató kezelésébe kerül, és arra az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató üzletszabályzatának előírásai vonatkoznak.
(7) Az átadó befektetési vállalkozást, illetőleg árutőzsdei szolgáltatót az ügyféllel szemben megillető jogok tekintetében a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(8) Az állomány átruházása következtében felmerülő költség, díj az ügyfélre nem hárítható át.
142. § (1) Multilaterális kereskedési rendszert befektetési vállalkozás vagy szabályozott piac működtethet (a továbbiakban együtt: piacműködtető).
(2) A multilaterális kereskedési rendszer az e törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén létesíthető és működtethető.
(3) * Külföldi piacműködtető tevékenységét Magyarország területén – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – csak fióktelepén keresztül végezheti.
(4) A más EGT-államban székhellyel rendelkező piacműködtető határon átnyúló tevékenységet végezhet.
143. § (1) A multilaterális kereskedési rendszer – figyelemmel a (2)–(3) bekezdésben foglaltakra – a Felügyelet e törvény szerinti engedélye alapján létesíthető és működtethető.
(2) A külföldi piacműködtető – ide nem értve a (3) bekezdésben foglaltakat – fióktelepe multilaterális kereskedési rendszert akkor létesíthet vagy működtethet, ha rendelkezik a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeletének az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével.
(3) * A más EGT-államban székhellyel rendelkező piacműködtető Magyarország területén határon átnyúló tevékenységet akkor végezhet, ha rendelkezik a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságnak az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével.
144. § (1) A piacműködtető olyan kereskedési, nyilvántartási rendszerrel, eljárással és szervezeti megoldással rendelkezik, amely biztosítja
a) a kereskedési rendszerhez való megkülönböztetésmentes hozzáférést,
b) a tisztességes, megbízható és átlátható ajánlattételi rendet és hatékony áralakulást,
c) az e törvényben meghatározott kereskedésre, valamint a kereskedésben való részvételre vonatkozó szabályoknak történő megfelelést, és
d) a végrehajtott ügyletek biztonságos és hatékony elszámolását.
(2) A piacműködtető gondoskodik a multilaterális kereskedési rendszerben végrehajtott ügyletek elszámolásáról és teljesítéséről.
(3) A piacműködtető a kereskedési rendszer meghibásodása esetére katasztrófatervet készít, amelyet legalább évente felülvizsgál.
(4) * A piacműködtető a multilaterális kereskedési rendszer működtetésével összefüggően keletkező károk fedezetére káreseményenként legalább százmillió forint, és évente összesen legalább százötvenmillió forint összegű felelősségbiztosítással rendelkezik.
145. § A piacműködtető a multilaterális kereskedési rendszer működtetéséért felelős vezetőt (a továbbiakban: működtetési vezető) választ, aki felelős a multilaterális kereskedési rendszer működésére vonatkozó jogszabályokban és szabályzatokban foglaltak betartásáért, valamint kapcsolatot tart a Felügyelettel.
146. § A multilaterális kereskedési rendszer működtetési tevékenység végzésére jogosító engedély kiadására a 27–31. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
147. § A kérelmező az 5. § (1) bekezdésének h) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelméhez a 28. §-ban foglaltakon túl mellékeli
a) a 150. § (1) bekezdésében meghatározott szabályzatok tervezetét,
b) azon feltételeket, amelyek teljesítése esetén egy adott pénzügyi eszközzel a multilaterális kereskedési rendszerben kereskedni lehet,
c) a multilaterális kereskedési rendszerrel és a kereskedéssel összefüggő nyilvánosan hozzáférhető információk körének leírását és a nyilvánosságra hozatal módját,
d) a multilaterális kereskedési rendszer tagjaira vonatkozó feltételek ellenőrzésének eljárásrendjét,
e) azon eljárás leírását, amely a bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás megelőzését, illetve azonosítását szolgálja,
f) azon eljárás bemutatását, amely biztosítja az olyan érdekütközések kiküszöbölését, amelyek a multilaterális kereskedési rendszer működtetése és a multilaterális kereskedési rendszert működtető befektetési vállalkozás ügyfelei megbízásának végrehajtása során merül fel,
g) a működtetési vezető nevét,
h) a kereskedés lebonyolításához szükséges, rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt tárgyi, technikai eszközök megjelölését, részletes leírását,
i) azokat az igazolásokat, amelyek a rendszer biztonságát és megbízhatóságát, valamint az üzletfolytonosságot biztosítják, valamint az adatok bizalmas és teljes körű kezelését garantálják,
j) a multilaterális kereskedési rendszer meghibásodásának esetére készített katasztrófatervet,
k) a végrehajtott ügyletek elszámolásának és teljesítésének módját,
l) a multilaterális kereskedési rendszerben végrehajtott ügyletek elszámolásának és teljesítésének biztosítása céljából kötött megállapodás másolatát,
m) a 144. § (4) bekezdésében meghatározott felelősségbiztosítási szerződést,
n) a működtető és a multilaterális kereskedési rendszer tagja között kötendő mintaszerződés tervezetét, és
o) a multilaterális kereskedési rendszer tagja számára nyújtandó információk tartalmára és az információtovábbítás módjára vonatkozó eljárási rendet.
148. § A Felügyelet az 5. § (1) bekezdésének h) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító engedélyt annak a kérelmezőnek adja meg, aki megfelel az e törvényben foglaltaknak.
149. § (1) A Felügyelet az 5. § (1) bekezdésének h) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmet elutasítja a 30. §-ban foglalt esetekben.
(2) A Felügyelet az 5. § (1) bekezdésének h) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja a 31. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben.
150. § (1) A multilaterális kereskedési rendszert működtető a kereskedésben való részvétel szabályairól szabályzatot készít, amely tartalmazza legalább
a) a kereskedési rendszerhez való megkülönböztetésmentes hozzáférés feltételeit,
b) a kereskedési rendszerben kereskedési joggal rendelkező tagok jogait és kötelezettségeit,
c) a kereskedés és az ügyletkötés szabályait, ideértve a kereskedés felfüggesztésére vonatkozó szabályokat és eljárásrendet, és
d) az árképzés módját.
(2) A multilaterális kereskedési rendszerben tag az a befektetési vállalkozás, hitelintézet és egyéb személy vagy szervezet lehet, amely
a) megfelel a multilaterális kereskedési rendszerben való részvételre vonatkozó, (1) bekezdésben meghatározott szabályzatban foglalt feltételeknek,
b) rendelkezik a szükséges személyi, tárgyi, technikai és szervezeti feltételekkel, és
c) rendelkezik a kereskedés során végrehajtott ügyletek pénzügyi teljesítéséhez szükséges pénzeszközzel.
(3) A multilaterális kereskedési rendszerben való tagságról szóló megállapodást a működtető és a leendő tag írásba foglalja.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott megállapodás megkötését megelőzően a működtető tájékoztatja a multilaterális kereskedési rendszer leendő tagját
a) az (1) bekezdésben meghatározott szabályzat tartalmáról,
b) azon feltételekről, amelyek teljesítése esetén egy adott pénzügyi eszközzel a multilaterális kereskedési rendszerben kereskedni lehet,
c) a multilaterális kereskedési rendszerrel és a kereskedéssel összefüggő nyilvánosan hozzáférhető információk köréről és a nyilvánosságra hozatal módjáról,
d) a multilaterális kereskedési rendszerben végrehajtott ügyletek teljesítésével kapcsolatos felelősségi szabályokról,
e) a multilaterális kereskedési rendszer tagjaira vonatkozó feltételek ellenőrzésének eljárásrendjéről.
(5) * A Felügyelet 178/B. §-ban foglalt tájékoztatási kötelezettségének teljesítése érdekében a multilaterális kereskedési rendszer működtetője a Felügyelet felszólítását követő tizenöt munkanapon belül tájékoztatást nyújt a multilaterális kereskedési rendszer tagjának azonosító adatairól.
151. § (1) A multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedésre, az ügyletek végrehajtására – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az e törvényben foglaltakat, valamint az e törvényben meghatározott szabályzatokban foglaltakat kell alkalmazni.
(2) Nem kell alkalmazni a 40–51. §-ban, valamint a 61–64. §-ban foglaltakat
a) azon ügyletek esetében, amelyek végrehajtására a multilaterális kereskedési rendszerben, a multilaterális kereskedési rendszer tagjai között kerül sor, ide nem értve azt az esetet, amikor az ügylet végrehajtására a befektetési vállalkozás ügyfelének megbízása alapján kerül sor, és
b) a multilaterális kereskedési rendszer és tagjai között e minőségükben létrejövő kapcsolatban.
152. § (1) A multilaterális kereskedési rendszer működtetője a kereskedést megelőzően a Bizottság 1287/2006/EK rendelete szerint – figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra – közzéteszi a szabályozott piacra bevezetett részvények tekintetében
a) * az érvényes vételi és eladási árfolyamot olyan módon, hogy az információért kért ár mértéke ne akadályozza meg az árfolyamhoz való hozzáférést (ésszerű üzleti alapon való közzététel követelménye),
b) az egyes árfolyamokon keresett és kínált mennyiségeket.
(2) A multilaterális kereskedési rendszer működtetője az (1) bekezdésben meghatározott információkat közérthető és értékelhető formában, a kereskedési rendszer nyitvatartási ideje alatt folyamatosan elérhetővé teszi a nyilvánosság számára.
(3) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott közzétételi kötelezettség alól mentesítheti a multilaterális kereskedési rendszer működtetőjét, ha a Bizottság 1287/2006/EK rendeletében meghatározott feltételeknek megfelel.
153. § (1) A multilaterális kereskedési rendszer működtetője rendszeresen figyelemmel kíséri és ellenőrzi a multilaterális kereskedési rendszer működésére vonatkozó szabályok teljesítését a tagok körében.
(2) A multilaterális kereskedési rendszer működtetője az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében olyan rendszert és eljárásrendet dolgoz ki és tart fenn, amely alkalmas
a) a multilaterális kereskedési rendszer kereskedési szabályaival ellentétes tevékenysége és
b) a bennfentes kereskedelemnek minősülő tevékenység
feltárására.
(3) A multilaterális kereskedési rendszer működtetője
a) a tudomásszerzést követően haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálata során a (2) bekezdésben meghatározott szabálytalanságot tapasztal, és
b) a multilaterális kereskedési rendszerben tapasztalt vagy annak segítségével megvalósított (2) bekezdés b) pontjában foglalt bennfentes kereskedelem esetén késedelem nélkül adatot szolgáltat a piaci visszaélések vizsgálatában és az ezzel kapcsolatos felelősségre vonásban hatáskörrel rendelkező hatóság részére, és együttműködik vele.
154. § (1) A multilaterális kereskedési rendszer működtetője a kereskedést követően, a szabályozott piacra bevezetett részvények esetében közzéteszi
a) * a végrehajtott ügyletek során kialakult vételi és eladási árfolyamokat olyan módon, hogy az információért kért ár mértéke ne akadályozza meg az árfolyamhoz való hozzáférést (ésszerű üzleti alapon való közzététel követelménye),
b) az egyes árfolyamokon realizálódott ügyletek nagyságrendjét, és
c) az egyes végrehajtott ügyletek időpontját.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott információkat a multilaterális kereskedési rendszer működtetője – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a valós időhöz képest a lehető legkorábbi időpontban közzéteszi.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell közzétenni abban az esetben, ha a multilaterális kereskedési rendszerben végrehajtott ügyletre vonatkozó közzétételi kötelezettségek a szabályozott piac keretei között kerülnek teljesítésre.
(4) A Felügyelet, az általa előzetesen jóváhagyott közzétételi terv alapján, lehetővé teheti a multilaterális kereskedési rendszer működtetője számára az (1) bekezdésben meghatározott közzétételi kötelezettség halasztott teljesítését, ha ezt
a) az ügylet típusa, vagy
b) az ügylet mérete
alapján a Bizottság 1287/2006/EK rendeletben foglalt feltételek szerint indokolttá teszi.
(5) A multilaterális kereskedési rendszer működtetője a (4) bekezdésben foglaltak szerint jóváhagyott közzétételi tervet – figyelemmel a Bizottság 1287/2006/EK rendeletében foglaltakra – az általa meghatározott honlapon nyilvánosságra hozza.
(6) Ha egy szabályozott piacra bevezetett átruházható értékpapírral multilaterális kereskedési rendszerben is kereskednek, de ehhez az értékpapír kibocsátója nem adta kifejezett hozzájárulását, a kibocsátót a multilaterális kereskedési rendszerrel szemben nem terheli a közzétételi kötelezettség.
155. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató, a külföldi befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe és képviselete, valamint a függő ügynök a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.
(2) A felügyeleti díj a 156. §-ban foglaltak szerint számított alapdíj és a 157. §-ban foglaltak szerint számított változó díj összege.
156. § (1) Az alapdíj az alapdíj egység és a (2) bekezdés szerinti szorzószámok szorzata. Az alapdíj egység ötvenezer forint.
(2) A szorzószám
a) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató esetén: négy,
b) a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén: négy,
c) * külföldi befektetési vállalkozás magyarországi képviselete esetén: egy,
d) * a függő ügynök esetén legalább egy, de minden ötven, általa megbízott további közvetítő (115. § (4) bekezdés) után: egy.
157. § (1) A befektetési vállalkozás által fizetendő változó díj éves mértéke
a) a 105. § (1) és (2) bekezdése szerint számított tőkekövetelmény 3,8 ezrelékének, és
b) a portfóliókezelési tevékenység – ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, mint ügyfél és a magánnyugdíjpénztár mint ügyfél részére történő portfólió-kezelést – keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértéke 0,25 ezrelékének
összege.
(2) A más EGT-államban székhellyel rendelkező és az adott tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által kiadott, tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe által fizetendő változó díj éves mértéke
a) a magyarországi fióktelep éves beszámolója szerinti mérlegfőösszege 0,1 ezrelékének, és
b) a portfóliókezelési tevékenység – ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, mint ügyfél és a magánnyugdíjpénztár mint ügyfél részére történő portfólió-kezelést – keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértéke 0,125 ezrelékének
összege.
158. § *
159. § (1) A Felügyelet nyilvántartásba veszi
a) a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató nevét és székhelyét, valamint a piacműködtető nevét és székhelyét,
b) a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, a külföldi befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldi árutőzsdei szolgáltató magyarországi fióktelepe és a multilaterális kereskedési rendszer alapításának időpontját,
c) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató számára kiadott, tevékenység végzésére jogosító engedélyeket,
d) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató induló tőkéjének jegyzett tőkéjének, a külföldi befektetési vállalkozás és a külföldi árutőzsdei szolgáltató dotációs tőkéjének mértékét,
e) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató azon tulajdonosainak nevét és székhelyét, amelyek a Felügyelet 37–39. §-ban foglaltak szerinti engedélyéhez kötöttek,
f) * a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személyeinek természetes személyazonosító adatait,
g) a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató tevékenysége és a multilaterális kereskedési rendszer működése megkezdésének időpontját,
h) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató tulajdonában lévő, valamint befolyása alatt álló vállalkozások nevét, székhelyét, tevékenységét, valamint a tulajdoni részesedés és a befolyás mértékét,
i) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató által létesített fióktelep létesítésének időpontját és helyét,
j) a befektetési vállalkozás belső ellenőrének, megfelelési vezetőjének személyazonosító adatait,
k) a kötelezett által az e törvényben meghatározott közzétételi, nyilvánosságra hozatali kötelezettségek teljesítésére szolgáló közzétételi helyet,
l) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló személy vagy szervezet azonosító adatait,
m) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás anyavállalatával szoros kapcsolatban álló személy vagy szervezet azonosító adatait, és
n) a befektetési vállalkozás anyavállalatának – ha az vegyes tevékenységű holding társaság, illetőleg vegyes pénzügyi holding társaság – azon adatait, amelyek a befektetési vállalkozás felügyelete érdekében szükségesek, valamint az ezen adatokban bekövetkező változást.
(2) * A Felügyelet – a (3) és (4) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – nyilvántartást vezet a 114. § (3) bekezdése alapján a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató által megbízott függő ügynökökről, akik lakóhelye (tartózkodási helye), vagy székhelye Magyarország területén található.
(3) * Ha a Magyarország területén székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás függő ügynöke olyan más EGT-államban rendelkezik székhellyel, amely az ott székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás számára nem teszi lehetővé függő ügynök igénybevételét, a Felügyelet – a Magyarország területén székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás bejelentése alapján – nyilvántartásba veszi.
(4) * A Felügyelet a (2) és (3) bekezdés szerint vezetett nyilvántartásában a függő ügynökkel kapcsolatosan rögzíti a függő ügynök nevét és székhelyét, e törvény szerinti azonosító adatokat, a megbízót és azt a befektetési szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő szolgáltatást, illetve árutőzsdei szolgáltatást, amely tekintetében a közvetítői tevékenységet végzi.
(5) * A Felügyelet nyilvántartást vezet a 113. § alapján a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás közvetítésére megbízott befektetési vállalkozásokról.
159/A. § * (1) A Felügyelet a 22/B. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott hatósági képzéssel és vizsgáztatással kapcsolatban, a hatósági képzés és vizsgáztatás hatósági ellenőrzésével, továbbá a hatósági képzésre és vizsgára történő jelentkezés lebonyolításával és a sikeres vizsgákat igazoló hatósági tanúsítvány kiadásával, pótlásával kapcsolatos feladatai ellátása érdekében nyilvántartást vezet a képzést vagy képzést és vizsgáztatást végző szervekről (a továbbiakban együtt: képző szerv), a hatósági vizsgára jelentkező személyekről, a képző szerv által aláíró személyként megjelölt, a képzési igazolás kiállítására és aláírására feljogosított személyekről (a továbbiakban: aláíró személy), az oktatókról, a hatósági vizsga jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő lebonyolításának felügyeletére jogosult személyekről (a továbbiakban: vizsgabiztos), valamint a hatósági vizsga letételét igazoló tanúsítványokról.
(2) A 116/A. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység gyakorlását lehetővé tevő közvetítői hatósági vizsgának és az ahhoz szükséges képzésnek a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő képzés és vizsga fogadható el.
(3) A képző szervekről vezetett nyilvántartás tartalmazza
a) a szerv megnevezését, székhelyét, levelezési címét,
b) a hatósági képzés helyszínének, a hatósági vizsga helyszínének címét,
c) a nyilvántartási számot,
d) az intézményi kódot,
e) a nyilvántartásba vételről szóló döntés ügyiratszámát,
f) az aláíró személy és az oktató nevét és személyi kódját és
g) a nyilvántartásba vétel időpontját.
(4) A Felügyelet a nyilvántartásba vételről szóló döntésben a képző szerv részére nyilvántartási számot és intézményi kódot állapít meg.
(5) * Ha a Felügyelet a képző szerv nyilvántartásból történő törléséről döntést hozott, a (3) bekezdésben foglalt adatok mellett, a törlés időpontját, a törlésről szóló döntés ügy iratszámát, a döntés tényét, okát és a döntés véglegessé válásának időpontját is nyilvántartja.
(6) Az aláíró személyekről, az oktatókról, a hatósági vizsgára jelentkező személyekről és a vizsgabiztosokról vezetett nyilvántartás tartalmazza az adott személy
a) nevét és születési nevét,
b) anyja nevét,
c) születési helyét, idejét,
d) lakcímét,
e) személyi kódját és
f) – amennyiben vizsgabiztosi tevékenységet lát el – nyilvántartási számát, valamint a nyilvántartásból való törlése esetén a törlés tényét és időpontját.
(7) A Felügyelet a nyilvántartásba vételről szóló döntésben a (6) bekezdésben meghatározott személyek számára személyi kódot állapít meg.
(8) A hatósági vizsga letételét igazoló, elveszett vagy megsemmisült tanúsítvány pótlására – erre irányuló kérelem esetén – a Felügyelet a nyilvántartása alapján másodlatot állít ki, amit a kérelmező a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendelet szerinti hatósági vizsgára történő jelentkezési lapban meghatározott – vizsgaidőpontban érvényes – adatainak megadásával igényelhet.
(9) Az e §-ban meghatározott nyilvántartással érintett személyes adatok tekintetében az adatkezelő a Felügyelet.
(10) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adott személy hatósági képzésben vagy vizsgáztatásban történő közreműködésétől számított tizenöt év elteltével törli a nyilvántartásból, ide nem értve azokat az adatokat, amelyek hatósági vizsga letételét igazoló tanúsítvány nyilvántartásához szükségesek.
(11) A Felügyelet jogosult vizsgáztatási tevékenységet folytatni a – vizsgáztatási tevékenységet végző szervekre és a hatósági vizsgára vonatkozó – jogszabályi követelmények betartásával.
(12) A hatósági képzés és vizsgáztatás során a Felügyelet jogosult ellenőrizni a hatósági képzést, illetve vizsgáztatást végző, a hatósági képzésben és vizsgáztatásban részt vevő szervezeteket és személyeket.
160. § (1) A Felügyelet gondoskodik az adatkezelés körében a jogosulatlan hozzáférés, közlés, megváltoztatás vagy törlés megelőzéséről, illetőleg megakadályozását biztosító technikai és logikai védelemről.
(2) A Felügyelet gondoskodik arról, hogy az adatok védelmének biztosítása érdekében
a) ha törvény kivételt nem tesz, az érintett a Felügyelet által kezelt adataihoz hozzáférhessen, illetve gyakorolhassa a helyesbítéshez vagy a törléshez való jogát, és
b) a tárolt adatot töröljék, ha kezelésének oka – törvény rendelkezése szerint – megszűnt vagy a bíróság az adat törlését elrendelte.
161. § (1) A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti:
a) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személyének és alkalmazottjának a 22. és 23. §-ban előírt feltételek meglétének ellenőrzése céljából kért adatait,
b) a befektetési vállalkozásban történő tulajdonszerzés engedélyezése iránti kérelmet benyújtó személy, illetve a befektetési vállalkozás tulajdonosának a 37–39. §-ban foglalt feltételek meglétének ellenőrzésére szolgáló adatait,
c) az általa folytatott eljárás keretében a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató ügyfelének adatait,
d) az összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzése érdekében
da) a befektetési vállalkozás vezető állású személye, belső ellenőre és megfelelési vezetője,
db) a befektetési vállalkozás tulajdonosa, illetve a tulajdonosának vezető állású személye,
dc) a függő ügynök adatait,
e) a 20. és 21. §-ban és a 37–39. §-ban meghatározott feltételek ellenőrzésére szolgáló adatot,
f) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló személy adatait,
g) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás anyavállalatával szoros kapcsolatban álló személy adatait,
h) a befektetési vállalkozás anyavállalatának – ha az vegyes tevékenységű holding társaság, illetőleg vegyes pénzügyi holding társaság – azon adatait, amelyek a befektetési vállalkozás felügyelete érdekében szükségesek.
(2) * Az (1) bekezdés és a 159. § (1) bekezdésének j), l), m) és n) pontja vonatkozásában a Felügyelet az érintett azonosító adatait, valamint az engedélyezési és ellenőrzési célú adatkezelés során a befektetés, tulajdoni részesedés, szakképzettség, szakmai gyakorlat, választott tisztség, beosztás, munkaviszony, büntetlenség megállapításához szükséges adatokat kezeli.
(3) *
(4) A nyilvántartás a (2) bekezdésben megjelölt adatokon túl tartalmazza *
a) * a minősített befolyással összefüggésben a minősített befolyás mértékét, valamint a befolyás gyakorlását biztosító szerződést,
b) a szoros kapcsolattal összefüggésben a szoros kapcsolat mértékét, valamint a szoros kapcsolat gyakorlását biztosító szerződést,
c) a vezető állású személy tisztségét, a betöltött munkakört, a megbízás tárgyát, a jogviszony jellegét, a szakmai önéletrajzot, továbbá a Felügyelet által alkalmazott, a nyilvántartottal kapcsolatos intézkedéseket,
d) a tevékenység végzésére jogosító engedély kiadásával vagy visszaadásával kapcsolatos kérelem tartalmát, továbbá a kérelem elbírálásához csatolt dokumentum adatait,
e) a befektetési vállalkozás éves beszámolóját, valamint az eredmény felhasználására vonatkozó határozatot,
f) a befektetési vállalkozás közgyűléséről, az igazgatóság és a felügyelő bizottság üléséről készült jegyzőkönyveket,
g) panasz vagy közérdekű bejelentés esetén a panasztevő által megadott személyes adatokat, valamint a panaszra okot adó eseményt és befektetési vállalkozás nevét,
h) a szavatoló tőke és a tőkemegfelelés kiszámításának dokumentálását,
i) a nagykockázat, a befektetési korlát és az általános tartalékképzés ellenőrzéséhez szükséges adatokat.
(5) A Felügyelet az (1)–(4) bekezdésben meghatározott adatot
a) a vezető tisztségviselői megbízatás, felügyelő bizottsági tagság, munkaviszony megszűnésétől számított öt évig,
b) a függő ügynök tevékenységének megszüntetését követő öt évig,
c) a befektetési vállalkozásban meglévő tulajdoni részesedés elidegenítésétől, illetve befolyás megszűnésétől számított tíz évig,
d) az a)–c) pontban meg nem határozott esetekben a Felügyelet birtokába kerülésétől számított öt évig
kezelheti.
161/A. § * (1) A Felügyelet látja el a Magyarországon bejegyzett befektetési vállalkozás összevont alapú felügyeletét.
(2) Ha valamely befektetési vállalkozás anyavállalata hitelintézet, illetve a hitelintézet részesedési viszonnyal rendelkezik befektetési vállalkozásban és a befektetési vállalkozás nem tartozik az (1) bekezdésben meghatározott összevont alapú felügyelet alá, a Hpt. összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályai az alkalmazandóak.
(3) * A Felügyelet nem vizsgálja a pénzügyi holding társaság, a külföldi befektetési vállalkozás, a vegyes pénzügyi holding társaság és vegyes tevékenységű holding társaság prudens működését egyedi alapon.
(4) Ha a Felügyelet dokumentumok vagy helyszíni ellenőrzés alapján szoros kapcsolatot állapít meg, összevont alapú felügyelet alá tartozónak minősíthet valamely magyarországi bejegyzésű befektetési vállalkozást, és meghatározhatja, hogy valamely vállalkozásra az összevont alapú felügyelet kiterjed.
(5) * Az olyan befektetési vállalkozás, pénzügyi vállalkozás, hitelintézet és járulékos vállalkozás, amelyben az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás vagy a pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik – ha jogszabály másként nem rendelkezik –, az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás vagy a pénzügyi holding társaság részére az összevont alapú felügyelet érdekében szükséges minden adatot és információt átad. Ezen egyedi adatot és információt az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás vagy a pénzügyi holding társaság elkülönítetten – az adatvédelmi előírások betartásával – kezeli.
(6) Az olyan befektetési vállalkozástól, pénzügyi vállalkozástól, befektetési vállalkozástól és járulékos vállalkozástól, amelyben az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás vagy a pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, a Felügyelet közvetlenül is kérhet az összevont alapú felügyelet érdekében szükségessé váló adatot és információt.
(7) A Felügyelet az összevont alapú felügyelettel kapcsolatban felmerülő feladatai ellátása érdekében, közvetlenül vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozáson keresztül közvetve adatot kérhet
a) az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló személytől,
b) az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás anyavállalatával vagy a befektetési vállalkozásban részesedési viszonnyal rendelkező személlyel más szoros kapcsolatban álló személytől, és
c) az 575/2013/EU rendelet 19. cikke alapján mentesített befektetési vállalkozástól, pénzügyi vállalkozástól, befektetési vállalkozás vagy járulékos vállalkozástól.
(8) A (7) bekezdés alapján a Felügyelet által kért adatszolgáltatás csak jogszabályban meghatározott esetben tagadható meg.
(9) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás vagy a pénzügyi holding társaság rendelkezik az összevont alapú felügyelete érdekében szükséges adatok és információk szolgáltatására alkalmas információs rendszerrel, és azok megbízhatóságát biztosító informatikai és belső ellenőrzési rendszerrel.
(10) Ha az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás anyavállalata vegyes tevékenységű holding társaság, akkor a vegyes tevékenységű holding társaság és azon vállalkozások – amelyekre az összevont alapú felügyelet kiterjed – közötti ügyletek felügyelete a Felügyelet feladata. Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás rendelkezik olyan kockázatkezelési eljárással és belső ellenőrzési rendszerrel, beleértve a számviteli politikáját és a beszámolási rendszerét, amely alkalmas az előbb említett ügyletek meghatározására, mérésére és ellenőrzésére, amelyeket a Felügyelet ellenőriz.
(11) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás és a pénzügyi holding társaság haladéktalanul bejelenti az 575/2013/EU rendeletben, valamint a (7) bekezdésben meghatározott szoros kapcsolat létrejöttét, módosulását vagy megszűnését.
(12) A (11) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségnek a magyarországi bejegyzésű befektetési vállalkozás külföldi pénzügyi holding társaság anyavállalata az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásán keresztül is eleget tehet.
161/B. § * (1) Az 575/2013/EU rendelet alapján az összevont alapú felügyelet alá tartozó és az olyan vállalkozások – amelyekre az összevont alapú felügyelet kiterjed – körében a Felügyelet jogosult – helyszínen kívül vagy helyszínen – ellenőrizni a 161/A. §-ban foglalt és az 575/2013/EU rendelet összevont alapú felügyeletére vonatkozó rendelkezések betartását.
(2) A 161/A. § (7) bekezdésben meghatározott személyek körében a Felügyelet – helyszínen kívül vagy helyszínen – ellenőrizheti az összevont alapú felügyelettel kapcsolatban felmerülő feladatok ellátása érdekében átadott jelentések, adatok, információk hitelességét.
(3) A Felügyelet – harmadik ország felügyeleti hatóságának kérésére – a viszonosság mérlegelése alapján vagy érvényben lévő felügyeleti megállapodás esetén, az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat harmadik ország felügyeleti hatóságának átadhatja, ha a külföldi felügyeleti hatóság megfelelő, a magyar szabályozással legalább egyenértékű jogi védelmet képes garantálni a részére nyújtott információk kezeléséhez.
(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti ellenőrzést a Felügyelet harmadik ország felügyeleti hatóságának kérésére is végezhet, valamint a viszonosság mérlegelése alapján vagy érvényben lévő felügyeleti megállapodás esetén hozzájárulhat, hogy az ellenőrzésben a hozzájárulást kérő felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő részt vegyen.
(5) Ha a befektetési vállalkozás anyavállalata harmadik országbeli befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság, akkor az összevont alapú felügyelet ellátása érdekében a Felügyelet megvizsgálja, hogy a harmadik ország jogrendje megfelel-e az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelvében foglalt, az összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályoknak. A Felügyelet a vizsgálat során egyeztet az EBH-val. Az egyeztetést követően a Felügyelet dönt a jogrend megfelelőségéről.
(6) Ha a harmadik ország jogrendje nem felel meg az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelvében foglalt, az összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályoknak, akkor a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeleti feladatokat, és ennek érdekében minden lehetséges intézkedést megtesz.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott esetben a Felügyelet egyeztet a harmadik országbeli befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság székhelye szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával.
161/C. § * (1) Ha a befektetési vállalkozás tagállami anyavállalat vagy EU-szintű anyavállalat, akkor az összevont alapú felügyeletet a befektetési vállalkozást engedélyező EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága látja el.
(2) Ha a befektetési vállalkozás anyavállalata tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat, vagy tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, akkor az összevont alapú felügyeletet a befektetési vállalkozást engedélyező EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága látja el. Ha a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet, akkor a pénzügyi holding társaság anyavállalatot és a vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatot bejelenti az Európai Bizottságnak, valamint tájékoztatja a többi EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.
(3) Ha egy magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás és egy más EGT-állam befektetési vállalkozása ugyanazon tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalata – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel, az összevont alapú felügyeletet azon EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága látja el, amelyben a pénzügyi holding társaságot vagy vegyes pénzügyi holding társaságot bejegyezték.
(4) Ha egy magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás és egy más EGT-állam befektetési vállalkozása
a) ugyanazon pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság leányvállalata, de egyikük székhelye sem abban a EGT-államban található, amelyben a pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság székhelye, vagy
b) több olyan pénzügyi holding társaság leányvállalata, amelyeknek a székhelye különböző EGT-államban található, és ezen EGT-államok mindegyikében engedélyeztek befektetési vállalkozási leányvállalatot,
az összevont alapú felügyelet a legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező befektetési vállalkozás felügyeletét ellátó hatóság feladatát képezi.
(5) A (2)–(4) bekezdésben meghatározottaktól a felügyeleti hatóságok eltérhetnek, de ebben az esetben a megállapodás előtt a tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat, tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat véleményét is ki kell kérni.
(6) A (4) és (5) bekezdés alapján kötött megállapodásnak az összevont alapú felügyeleti célok elérése érdekében biztosítania kell a megfelelő információáramlást és a felügyeleti hatóságok között szükséges együttműködést.
(7) Ha az összevont alapú felügyeletet nem az anyavállalatnak minősülő pénzügyi intézmény felügyeleti hatósága látja el, az anyavállalat felügyeleti hatósága az összevont alapú felügyelet érdekében szükséges információkat az összevont alapú felügyeletet ellátó felügyeleti hatóság számára megadja.
161/D. § * (1) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával szorosan együttműködik.
(2) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának átadhatja.
(3) Összevont alapú felügyeleti ellenőrzést a Felügyelet más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának kérésére is végezhet, valamint hozzájárulhat, hogy az ellenőrzésben a hozzájárulást kérő hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő részt vegyen.
(4) Ha a Felügyelet az összevont alapú felügyeletet ellátó felügyeleti hatóság, akkor a (6)–(7) bekezdésben rögzítetteken kívül az EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságokkal történő együttműködése kiterjed a felügyeleti tevékenységek tervezésére és összehangolására
a) a rendes működés során, ideértve a vállalatirányítási rendszerre és a kockázatkezelési követelményre vonatkozó rendelkezések teljesítésének ellenőrzését, a befektetési vállalkozások belső tőkemegfelelési folyamatának értékelését, a felügyeleti felülvizsgálatot, a nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítésének ellenőrzését, valamint a befektetési vállalkozással szemben alkalmazott intézkedéseket,
b) szükség esetén az illetékes központi bankok bevonásával a válsághelyzetekre való felkészülés és a válsághelyzetek során, ideértve a befektetési vállalkozások működésében és a pénzügyi piacokon zajló kedvezőtlen folyamatokat is.
(5) A Felügyelet – a 160. §-ra és 161. §-ra is tekintettel – minden olyan információt megad az EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának, amely
a) az összevont felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás tulajdonosi és irányítási szerkezetének feltárását, valamint a befektetési vállalkozás hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának azonosítását szolgálja,
b) az összevont felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozástól származó információk gyűjtésére és ellenőrzésére vonatkozó eljárásokat tartalmazza,
c) olyan, az összevont felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozást, pénzügyi vállalkozást, befektetési alapkezelő társaságot vagy járulékos vállalkozást érintő válsághelyzetre utal, amely súlyosan érinti a befektetési vállalkozást,
d) a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlet-tőkekövetelményre, valamint a működési kockázat tőkekövetelményének fejlett mérési módszerrel történő számítása korlátozására vonatkozik, és
e) befolyásolja a másik EGT-állam illetékes hatóságának felügyelete alá tartozó befektetési vállalkozás vagy pénzügyi vállalkozás prudenciális helyzetét.
(6) Ha a Felügyelet egy másik EGT-államban székhellyel rendelkező EU-szintű anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalatát felügyeli és olyan információra van szüksége, amellyel az EU-szintű anyavállalat, EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat felügyeleti hatósága már rendelkezik, akkor a Felügyeletnek elsődlegesen ehhez a hatósághoz kell fordulnia.
(7) Ha a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás felügyeletét, és olyan válsághelyzet áll elő – ideértve a pénzügyi piacokon zajló kedvezőtlen folyamatokat is –, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását azon EGT-államok bármelyikében, amelyben
a) az ezen befektetési vállalkozás ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelő társaságnak és pénzügyi vállalkozásnak vagy
b) az olyan hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelő társaságnak és pénzügyi vállalkozásnak, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik,
a székhelye van, vagy amely EGT-államban olyan befektetési vállalkozás létesített rendszerszinten jelentős fióktelepet, amelyre a Felügyelet összevont alapú felügyelete kiterjed, akkor a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az EBH-t, az érintett EGT-állam központi kormányát, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, valamint központi bankját.
162. § * (1) A Felügyelet felülvizsgálja és értékeli azokat a szabályzatokat, stratégiákat, eljárásokat és módszereket, amelyeket a befektetési vállalkozás az e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó szabályok és az 575/2013/EU rendelet betartása érdekében hoz.
(2) A Felügyelet felülvizsgálja és értékeli a befektetési vállalkozás e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó szabályok és az 575/2013/EU rendelet összes követelményének való megfelelését.
(3) A Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálatot és értékelést az 575/2013/EU rendelet első részének II. címében meghatározottaknak megfelelően egyedi vagy összevont alapon végzi.
(4) A Felügyelet a felülvizsgálati és értékelési eljárás során értékeli:
a) azon kockázatokat, amelyeknek a befektetési vállalkozás ki van vagy ki lehet téve,
b) a befektetési vállalkozás pénzügyi közvetítőrendszerre gyakorolt rendszerszintű kockázatát, és
c) azon kockázatokat, amelyeket a stresszteszt során a befektetési vállalkozás tevékenységének jellegét, nagyságrendjét és összetettségét figyelembe véve feltártak.
(5) A felülvizsgálatnak és értékelésnek a hitel-, piaci és működési kockázatokon kívül ki kell terjednie:
a) a belső minősítési módszert alkalmazó befektetési vállalkozás által végzett stresszteszteredményekre,
b) a 101. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti koncentrációs kockázat kezelésére,
c) az elismert hitelezési kockázatmérséklési módszerek használatával kapcsolatos – a 21/A. § (2) bekezdése – kockázat kezelésére szolgáló eljárások és szabályzatok megbízhatóságára, megfelelőségére és alkalmazási módjára,
d) a befektetési vállalkozás likviditási kockázatokkal szembeni kitettségének mértékére, e kockázatoknak a befektetési vállalkozás általi mérésére és kezelésére, ideértve az alternatív forgatókönyvek elemzését, a kockázatcsökkentő eszközök alkalmazását, a likviditási többlettartalékok mértékét, összetételét és minőségét, valamint a vészhelyzeti terveket,
e) * a kockázatmegoszlás (diverzifikáció) hatására és annak kockázatfelmérési rendszerben történő figyelembevételére,
f) a piaci kockázattal kapcsolatos tőkekövetelményhez belső modell módszert használó befektetési vállalkozás által végrehajtott stresszteszteredményekre,
g) a kitettséggel szemben felmerülő országkockázatból eredő pótlólagos tőkekövetelményre,
h) egy olyan mérési vizsgálatra, amelynek keretében a Felügyelet megállapítja, hogy egy – általa megállapított mértékű – hirtelen és váratlan kamatlábváltozásnak milyen hatása lenne a szavatoló tőkére,
i) arra, hogy a befektetési vállalkozás által értékpapírosított eszközökre vonatkozó szavatoló tőke mértéke megfelel-e az ügylet gazdasági tartalma által indokolt mértéknek, ideértve az átadott kockázat mértékét is,
j) a befektetési vállalkozás üzleti modelljére,
k) a rendszerszintű kockázatra,
l) a befektetési vállalkozás túlzott tőkeáttételi kockázatnak való kitettségére, és annak kezelése céljából működtetett rendszerek, stratégiák, eljárások és mechanizmusok megfelelőségére, valamint
m) a befektetési vállalkozás vállalatirányítási rendszereire, vállalati kultúrájára és értékeire, az irányító és ellenőrző testületek feladatai ellátására irányuló képességeire.
(6) Az (5) bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálat keretében a Felügyelet a befektetési vállalkozás pénzügyi piacon betöltött szerepéhez igazodva értékeli a likviditási kockázat kezelését, valamint a likviditási kockázatot mérséklő eszközök alkalmazását ösztönözve a megbízható belső módszerek kifejlesztését.
(7) Az (1) és (2) bekezdés szerinti felülvizsgálat és értékelés alapján a Felügyeletnek meg kell határoznia, hogy a befektetési vállalkozás által alkalmazott szabályzatok, stratégiák, eljárások és módszerek, valamint a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje és likvid eszköze biztosítja-e a kockázatok fedezetét és megbízható kezelését.
(8) A Felügyelet által végzett felülvizsgálat és értékelés a kereskedési könyvet vezető befektetési vállalkozásnál arra is kiterjed, hogy a befektetési vállalkozás által elszámolt értékvesztés és képzett céltartalék lehetővé teszi-e a pozíciók rövid időn – legfeljebb harminc napon – belüli lezárását normális piaci körülmények között.
(9) A Felügyelet által végzett felülvizsgálat és értékelés kiterjed a befektetési vállalkozásnak a kereskedési könyvben nem nyilvántartott kitettségének a kamatkockázatára.
(10) A Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés keretében ellenőrzi, hogy a befektetési vállalkozás nyújtott-e burkolt támogatást értékpapírosításhoz. Ha a befektetési vállalkozás egynél többször nyújtott már az 575/2013/EU rendelet 248. cikke szerinti burkolt támogatást, és ezzel nem ér el jelentős kockázattranszferálást, akkor a Felügyeletnek meg kell tennie a 164. § szerinti intézkedéseket.
(11) A felülvizsgálat és az értékelés gyakoriságát, mértékét és részletezettségét a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jelentősége, jellege, nagyságrendje és összetettsége alapján arányosan határozza meg a Felügyelet azzal, hogy a felülvizsgálatot és értékelést legalább évente egyszer el kell végezni.
(12) * Ha a Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés során azt állapítja meg, hogy a befektetési vállalkozás az (5) bekezdés h) pontja szerinti kamatlábváltozás figyelembevételével számított üzleti értéke (eszköz-, idegen forrás- és mérlegen kívüli pozíciói várható nettó pénzáramlásának jelenértéke) a szavatoló tőke több mint 20 százalékával csökkenne a kamatlábváltozás figyelembevétele nélkül számított üzleti értékéhez viszonyítva, a kamatláb hirtelen és nem várt, 200 bázispontos vagy az EBH által meghatározott egyéb változás eredményeként, akkor a Felügyelet a 164. §-ban foglalt intézkedést alkalmaz.
(13) Az (5) bekezdés j) pontja szerinti felülvizsgálat és értékelés keretében a Felügyelet figyelembe veszi a befektetési vállalkozás üzleti modelljét.
(14) Az (5) bekezdés m) pontja szerinti felülvizsgálat és értékelés keretében a befektetési vállalkozásnak a Felügyelet rendelkezésére kell bocsátania legalább
a) a vezető és ellenőrző testület és egyéb bizottsági ülésének napirendjét és a kapcsolódó dokumentumokat, valamint
b) a vezető testület teljesítményének belső vagy külső értékelésének eredményeit.
(15) A felügyeleti felülvizsgálat és értékelés elősegítése érdekében a Felügyelet legalább évente felügyeleti stressztesztet végez az általa felügyelt befektetési vállalkozásokra vonatkozóan.
(16) * A Felügyelet – az egyes helyreállítási tervek benyújtását követő hat hónapon belül és azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával történt egyeztetést követően, amelyben a befektetési vállalkozás rendszerszinten jelentős fiókteleppel rendelkezik – felülvizsgálja és értékeli a befektetési vállalkozás helyreállítási tervét. A felülvizsgálat a 102. §-ban meghatározott feltételeken kívül kiterjed arra is, hogy a helyreállítási tervben foglaltak alapján megalapozottan valószínűsíthető, hogy
a) végrehajtásával fenntartható vagy helyreállítható a befektetési vállalkozás vagy a csoport életképessége és pénzügyi helyzete, alkalmas a befektetési vállalkozás likviditását vagy fizetőképességét (szolvenciáját) súlyosan veszélyeztető állapot esetén a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetének stabilizálására, figyelemmel a befektetési vállalkozás által megtett és tervezett lépésekre;
b) alkalmazhatósága a vonatkozó stressz-forgatókönyvek alapján reálisan akkor is feltételezhető, ha egyidejűleg más befektetési vállalkozás is helyreállítási tervet hajt végre.
(17) * Ha az értékelés alapján a helyreállítási terv hiányos vagy a végrehajtásának akadályai lehetnek, a Felügyelet határozatban kötelezi a befektetési vállalkozást a helyreállítási terv kettő hónapon belüli átdolgozására, mely határidő egy hónappal meghosszabbítható.
(18) * A (17) bekezdés szerinti határozat meghozatala előtt a Felügyelet lehetőséget biztosít a befektetési vállalkozás számára, hogy a Felügyelet által feltárt hiányosságok, végrehajtási akadályok tárgyában észrevételt tegyen.
163. § * (1) A Felügyelet évente felügyeleti vizsgálati programot fogad el az általa felügyelt, Magyarországon bejegyzett azon befektetési vállalkozások esetében, amelyek
a) szolvenciáját veszélyeztető kockázatok azonosítására kerül sor az elvégzett stressztesztek eredményei, vagy a felügyeleti és értékelési eljárás eredményei alapján,
b) megsértik az e törvény, a prudens működésre vonatkozó szabályok és az 575/2013/EU rendelet rendelkezéseit,
c) a pénzügyi rendszer alapján rendszerszinten jelentősek, vagy
d) kiemelt felügyelete a Felügyelet mérlegelése alapján indokolt.
(2) A felügyeleti vizsgálati program magában foglalja legalább a következőket:
a) a felügyeleti feladatok végrehajtásának terve,
b) a felügyeleti feladatok végrehajtásához szükséges források elosztása,
c) a fokozott felügyeletet igénylő befektetési vállalkozások azonosítása és azok esetében szükséges intézkedések, kivételes intézkedések meghatározása, valamint
d) helyszíni ellenőrzések terve.
(3) A (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában a Felügyelet:
a) növelheti a helyszíni ellenőrzés számát vagy gyakoriságát,
b) felügyeleti biztost rendelhet ki,
c) elrendeli a kiegészítő vagy gyakoribb adatszolgáltatást,
d) gyakrabban felülvizsgálja a működési, stratégiai vagy üzleti tervet,
e) elvégzi avárhatóan bekövetkező kockázatokat monitoringozó témavizsgálatokat.
163/A. § * (1) A Felügyelet legalább háromévente felülvizsgálja a befektetési vállalkozás által használt, a tőkekövetelmények kiszámításához engedélyezett belső módszereket, azok alkalmazásához szükséges követelmények teljesülését, a módszerek kidolgozottságát és naprakészségét.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott felülvizsgálat keretében tekintettel van a befektetési vállalkozás üzleti tevékenységének változásaira és a belső módszerek új termékekre való alkalmazására.
(3) Ha a Felügyelet súlyos hiányosságokat tár fel a befektetési vállalkozás belső módszerének kockázatmegállapításával kapcsolatban, akkor a Felügyelet
a) előírja a befektetési vállalkozás számára a módszertan korrigálását, vagy
b) meghozza a megfelelő intézkedést a hiányosság következményének enyhítése érdekében, többek között magasabb szorzótényezők, többlettőke-követelmény előírása vagy egyéb megfelelő és hatékony eszköz alkalmazása révén.
(4) Ha a Felügyelet megállapítja, hogy a befektetési vállalkozás által alkalmazott belső módszer már nem felel meg a rá vonatkozó követelményeknek, akkor a Felügyelet előírja a befektetési vállalkozás számára, hogy
a) bizonyítsa, hogy a meg nem felelés hatásai nem jelentősek, vagy
b) készítsen a megfelelés helyreállítására vonatkozó tervet határidő megjelölésével.
(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a befektetési vállalkozás módosítja a tervet, ha a Felügyelet álláspontja szerint a tervben meghatározottak alapján nem valószínűsíthető a vonatkozó követelményeknek való teljes megfelelés biztosítása vagy a kitűzött határidő nem megfelelő.
(6) Ha bizonyíthatóan fennáll annak veszélye, hogy a befektetési vállalkozás nem képes meghatározott határidőn belül megfelelni a követelményeknek és nem tudja kielégítően bizonyítani, hogy a meg nem felelés hatásai nem jelentősek, akkor a Felügyelet
a) visszavonja a belső módszer alkalmazására vonatkozó engedélyt,
b) korlátozza az engedélyt azokra a területekre, amelyeknél megfelel a követelményeknek vagy meghatározott határidőn belül újra megfelel a követelményeknek.
(7) Ha a piaci kockázat esetén a befektetési vállalkozás által alkalmazott belső modell alkalmazásakor a túllépések száma jelzi, hogy a belső modell nem vagy már nem kellőképpen pontos, akkor a Felügyelet
a) visszavonja a belső modell alkalmazására vonatkozó engedélyt, vagy
b) megfelelő intézkedést hoz a belső modell azonnali kiigazításának biztosítása érdekében.
163/B. § * Az egyedi likviditási követelmények meghatározása során a Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás során figyelembe veszi
a) a befektetési vállalkozás üzleti modelljét,
b) a 101. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott rendszereket, eljárásokat és mechanizmusokat,
c) a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés eredményét, valamint
d) a Magyarországot fenyegető rendszerszintű likviditási kockázatot.
163/C. § * (1) A 173/A. § szerinti többoldalú eljárás keretében kell eljárni és többoldalú eljárás keretében hozott határozatot kell hozni az összevont alapú felügyeleti felülvizsgálat esetén is.
(2) A csoportszintű helyreállítási terv felülvizsgálatakor a többoldalú eljárásba azon EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát is be kell vonni, amelyben a csoport tagja rendszerszinten jelentős fiókteleppel rendelkezik.
(3) A csoportszintű helyreállítási terv felülvizsgálata arra is kiterjed, hogy a csoportszintű helyreállítási tervtől függetlenül szükséges-e a csoport egyes tagjainak külön helyreállítási tervet készíteni.
(4) Ha a Felügyelet látja el az EU-szintű anyavállalat leányvállalati befektetési vállalkozás felügyeletét, a többoldalú eljárás eredménytelensége esetén dönthet arról, hogy a csoportszintű helyreállítási tervtől függetlenül szükség van a leányvállalati befektetési vállalkozásnak egyedi helyreállítási tervet készítenie.
164. § (1) * A Felügyelet – a fokozatosság és arányosság figyelembevételével – az e törvényben foglalt kötelezettségek sérelme esetén alkalmazható intézkedése során
a) az e törvényben, e törvény szerinti szabályzatban vagy a Felügyelet határozatában foglaltak megsértése, illetőleg figyelmen kívül hagyása esetében a befektetési vállalkozást, az árutőzsdei szolgáltatót, a multilaterális kereskedési rendszer működtetőjét, a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, a multilaterális kereskedési rendszer működtetőjének vezető állású személyét és tulajdonosát figyelmezteti, illetőleg – ha szükséges – a feltételeknek való megfelelésre határidő kitűzésével felszólítja,
b) * a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, az árutőzsdei szolgáltató és a közvetítő tevékenységének e tevékenységek végzésére, illetőleg szolgáltatások nyújtására jogosító engedély nélküli vagy bejelentés hiányában történő folytatását megtilthatja,
c) a Felügyelet által kirendelt szakértő, illetve felügyeleti biztos közreműködésével kapcsolatban felmerült költségek megtérítésére kötelezhet,
d) * a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személyének és könyvvizsgálójának felmentését, a könyvvizsgáló befektetési vállalkozási minősítésének visszavonását, a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató alkalmazottjának felelősségre vonását kezdeményezheti,
e) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató igazgatóságát rendkívüli közgyűlés összehívására kötelezheti, és arra kötelező napirend megtárgyalását írhatja elő,
f) a befektetési vállalkozást és az árutőzsdei szolgáltatót határidő meghatározásával helyreállítási terv kidolgozására és a Felügyelethez történő benyújtására kötelezheti,
g) a befektetési vállalkozást, az árutőzsdei szolgáltatót és a piacműködtetőt meghatározott tartalmú rendkívüli adatszolgáltatás teljesítésére kötelezheti,
h) a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás és az árutőzsdei szolgáltatás folytatását részben vagy a tevékenység végzésére jogosító engedélyt felfüggesztheti,
i) a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató és a multilaterális kereskedési rendszer működtetője befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, kiegészítő szolgáltatás nyújtására, illetőleg árutőzsdei szolgáltató tevékenységének végzésére jogosító engedélyét visszavonhatja,
j) a befektetési vállalkozást és az árutőzsdei szolgáltatót szerződéses kötelezettségeinek más szolgáltató részére történő átadására kötelezheti,
k) a befektetési vállalkozáshoz és az árutőzsdei szolgáltatóhoz felügyeleti biztost rendelhet ki,
l) * bírságot szabhat ki az MNBtv. 76. § (5) és (6) bekezdése figyelembevételével,
m) más hatáskörrel rendelkező hatóságnál eljárást kezdeményezhet,
n) a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató által vezetett számlák feletti rendelkezési jogot meghatározott időre felfüggesztheti,
o) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató
oa) osztalékának kifizetését,
ob) vezető állású személyének történő kifizetést,
oc) tulajdonosainak e szervezetektől való kölcsönfelvételét, illetőleg, hogy e szervezetek részükre kockázatvállalással járó szolgáltatást nyújtsanak,
od) tulajdonosainak és vezető tisztségviselőinek érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások részére történő hitel, kölcsön nyújtását, illetve annak minősülő ügyletkötést,
of) hitel vagy kölcsönszerződésében foglalt határidők meghosszabbítását (prolongálását),
og) új fiókjának megnyitását, új tevékenységének megkezdését, valamint új üzletágának kialakítását,
p) a befektetési vállalkozást és az árutőzsdei szolgáltatót kötelezheti
pa) belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, illetőleg alkalmazására,
pb) az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére, illetőleg megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,
pc) a működési költségek csökkentésére,
pd) megfelelő nagyságú tartalék képzésére,
q) a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás és az árutőzsdei szolgáltatás kiszervezését megtilthatja,
r) a multilaterális kereskedési rendszer működését felfüggesztheti,
s) a befektetési vállalkozást az irányítási és kockázatkezelési rendszerére, valamint a 106. § szerinti belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó szabályzatok, eljárások, stratégiák és módszerek megerősítésére kötelezheti,
t) * a befektetési vállalkozást a (4) bekezdés szerinti többlettőke-követelmény elérésére kötelezheti,
u) * a multilaterális kereskedési rendszerben kereskedés tárgyát képező pénzügyi eszköz kereskedését felfüggesztheti, valamint előírhatja valamely pénzügyi eszköz kereskedésből történő kivezetését,
v) * kötelezheti a befektetési vállalkozást, hogy a javadalmazási politika hatálya alá tartozó személyek teljesítményjavadalmazása a nettó bevétel százalékában legyen meghatározva, ha a teljesítményjavadalmazás nincs összhangban a befektetési vállalkozás prudenciális követelményeknek való megfelelésével,
x) * közleményt ad ki, amelyben megjelöli a jogsértésért felelő személyt és a jogsértés természetét,
y) * határozattal megállapítja a jogsértés tényét és egyben elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését, vagy megtiltja a jogszabályba ütköző magatartás további folytatását,
z) * kötelezheti a befektetési vállalkozást a 102. § szerinti helyreállítási terv életbe léptetésére, az abban foglalt lépések alkalmazására, vagy – ha a Felügyelet által alkalmazandó intézkedést kiváltó esemény eltér a helyreállítási tervben foglalt feltételezéstől – a helyreállítási terv harminc napon belül történő felülvizsgálatára és a módosított helyreállítási tervben foglalt lépések megtételére.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdés oa) alpontjában foglalt intézkedést akkor alkalmazhatja, ha az osztalék kifizetése esetén a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató e törvényben foglalt tőkekövetelményeknek való megfelelése nem biztosított.
(3) Ha a Felügyelet az (1) bekezdés n) pontjában meghatározott intézkedést alkalmazza, haladéktalanul köteles tájékoztatni azon tagállamok felügyeleti hatóságait, melyekben az intézkedéssel érintett befektetési vállalkozás fióktelepet működtet, illetőleg határon átnyúló szolgáltatást nyújt.
(4) * Az (1) bekezdés t) pontja szerinti többlettőke-követelmény mértékének meghatározásakor a Felügyeletnek figyelembe kell vennie:
a) a befektetési vállalkozás belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának mennyiségi és minőségi szempontjait,
b) a befektetési vállalkozás irányítási és kockázatkezelési rendszerének megfelelőségét és
c) a befektetési vállalkozásnál végrehajtott felügyeleti felülvizsgálat eredményét.
(5) * A Felügyelet a befektetési vállalkozással szembeni intézkedés alkalmazása, illetve bírság kiszabása esetén a határozattal egyidejűleg a Befektető-védelmi Alapot is értesíti, ha a határozat a Befektető-védelmi Alap e törvény és a Tpt. szerinti feladatainak ellátására kihathat, illetve a határozat meghozatalára a befektetési vállalkozásnak a Befektető-védelmi Alap tevékenységével összefüggő kötelezettsége megsértése miatt került sor.
(6) * A Felügyelet akkor is értesíti a Befektető-védelmi Alapot, ha a befektetési vállalkozás anyavállalatának felügyeletét ellátó hatóság tájékoztatása alapján olyan helyzet fennállását állapítja meg, amely a Befektető-védelmi Alap e törvény és a Tpt. szerinti feladatainak ellátására kihathat.
(7) * A Felügyelet megteszi a szükséges intézkedéseket, ha bizonyíthatóan fennáll annak a veszélye, hogy a befektetési vállalkozás az elkövetkező 12 hónapban nem fog megfelelni az e törvényben, valamint a prudens működésre vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeknek.
(8) * Ha a befektetési vállalkozás a Felügyelet határozata ellenére nem nyújt be átdolgozott helyreállítási tervet vagy az átdolgozott helyreállítási terv nem orvosolja a határozatban foglalt hiányosságokat, a Felügyelet kötelezheti a befektetési vállalkozást
a) kockázatvállalásának – ideértve a likviditási kockázatot is – mérséklésére,
b) az esetleges tőkeemelésről szóló döntést korlátozó szabályzatainak felülvizsgálatára,
c) irányítási rendszerének felülvizsgálatára,
d) forrásbevonási stratégiájának a fő üzletágak, kritikus funkciók ellenálló képessége növelése érdekében történő felülvizsgálatára.
165. § *
166. § * A Felügyelet a befektetési vállalkozást, az árutőzsdei szolgáltatót, ezek vezető állású személyét és alkalmazottját
a) az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, a Pmtv.-ben, e törvény szerinti szabályzatában, valamint a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettsége megsértése, kijátszása, figyelmen kívül hagyása vagy késedelmes teljesítése esetén vagy
b) ha külföldi felügyeleti hatóság a 177. §-ban foglalt eljárás szerint kezdeményezi,
bírság megfizetésére kötelezheti.
167. § *
168. § (1) A Felügyelet egy vagy több felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, ha a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató
a) olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak a veszélye, hogy kötelezettségeinek nem tud eleget tenni,
b) igazgatósága (más vezető állású személye) nem tudja ellátni feladatát, és ez veszélyezteti a befektetők érdekeit,
c) számvitelében, belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy lehetetlenné vált valódi pénzügyi helyzetének értékelése.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott helyzet különösen akkor áll fenn, ha
a) a tulajdonosok vagy a fióktelep alapítója a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató saját tőkéjét az előírt szintre nem emelik fel, vagy
b) az igazgatóság a közgyűlést felügyeleti intézkedés ellenére nem hívja össze.
(3) A felügyeleti biztos feladatait és jogkörét a kirendelő határozat tartalmazza.
(4) A felügyeleti biztos a kirendelését követő kilencven napon belül jelentést készít a Felügyeletnek az érintett szervezet helyzetéről, és javaslatot tesz a további intézkedésre. Ez a határidő – indokolt esetben – egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
(5) * A felügyeleti biztos javaslata alapján a Felügyelet határozatot hoz a továbbiakban alkalmazandó intézkedésekről.
169. § * (1) Ha a felügyeleti biztos részben veszi át a befektetési vállalkozás, illetve az árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának jogkörét, a kirendeléséről rendelkező határozatban a Felügyelet meghatározza a befektetési vállalkozásnál, illetve az árutőzsdei szolgáltatónál betöltött szerepét, feladatait és hatáskörét.
(2) A befektetési vállalkozás, illetve az árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának teljes jogkörét átvevő felügyeleti biztos kirendelésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a befektetési vállalkozás, illetve az árutőzsdei szolgáltató helyzete jelentősen megromlik vagy súlyosan megsérti a prudens működésre vonatkozó jogszabályi előírásokat és a Felügyelet nem látja biztosítottnak, hogy a befektetési vállalkozás, illetve az árutőzsdei szolgáltató működésének irányítása az irányítási jogkört részben átvevő felügyeleti biztos kirendelésével vagy az igazgatóság leváltását követően egy új igazgatóság útján megoldott lehet.
(3) A (2) bekezdés szerinti felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató igazgatósági tagjainak a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései szerinti felelőssége fennmarad.
(4) * Az igazgatóság teljes jogkörét átvevő felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt az igazgatóság tagja a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseiben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára a felügyeleti biztos azzal a korlátozással gyakorolja az igazgatóság tagjának törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit, hogy a közgyűlés összehívását, valamint meghatározott napirendi pontjainak meghatározását kizárólag a Felügyelet egyetértésével kezdeményezheti.
(5) Az irányítási jogkört részben átvevő felügyeleti biztos kirendelése esetén a befektetési vállalkozás, illetve az árutőzsdei szolgáltató igazgatósága a jogkörét csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben az adott jogkört a felügyeleti biztost kirendelő határozat nem utalja a felügyeleti biztos jogkörébe.
(6) * A (4) és (5) bekezdéstől eltérően az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogosult arra, hogy a felügyeleti biztost kirendelő határozatot és a Felügyelet által a befektetési vállalkozással, illetve árutőzsdei szolgáltatóval szemben hozott határozatot közigazgatási perben megtámadja.
(7) A felügyeleti biztos feladata:
a) a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató vagyoni helyzetének felmérése,
b) az ügyfélkövetelések teljesíthetőségének felmérése,
c) az a) és b) pontban előírtakhoz szükséges mértékben a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató nyilvántartásának helyreállítása, és
d) a szükséges mértékben a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató cégként való működtetése.
170. § * (1) A Felügyelet az e törvényben foglalt, továbbá a befektetési szolgáltatásra, kiegészítő szolgáltatásra vonatkozó előírások felügyeleti ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörének gyakorlása érdekében, a befektetési vállalkozás működésének szükségtelen zavarása nélkül, indokolt gyakorisággal, ideiglenes jelleggel, meghatározott időtartamra – egy vagy több – helyszíni vizsgálót rendelhet ki.
(2) A Felügyelet a helyszíni vizsgálatot végző alkalmazottját megbízólevéllel látja el.
(3) A kirendelt helyszíni vizsgáló jogosult
a) bármely ellenőrzési tevékenység ellátására,
b) megfigyelőként részt venni és felszólalni az ügyvezetés, igazgatóság, valamely kockázatvállalási döntést hozó testület vagy bizottság, valamint a felügyelőbizottság ülésén, a közgyűlésen,
c) konzultálni a befektetési vállalkozás könyvvizsgálójával.
(4) A helyszíni vizsgáló kirendelésének időtartama harminc napra szól, amely indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható.
(5) Ha az e §-ban meghatározott helyszíni vizsgáló a működése során jogszabálysértést tapasztal – a vizsgáló kezdeményezésére – a Felügyelet a jogsértés súlyának figyelembevételével köteles célvizsgálatot vagy rendkívüli célvizsgálatot indítani.
(6) A helyszíni vizsgáló kirendelése a határozott időtartam lejártával vagy a Felügyelet végzésével zárul.
171. § (1) A Felügyelet a befektetési vállalkozás számára a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély megadását megelőzően kikéri az érintett, más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának véleményét, ha
a) a kérelmező olyan befektetési vállalkozás vagy hitelintézet leányvállalata, amelynek a tevékenysége végzésére jogosító engedélyét más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága adta meg,
b) a kérelmező olyan befektetési vállalkozás vagy hitelintézet anyavállalatának leányvállalata, amelynek a tevékenysége végzésére jogosító engedélyét más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága adta meg, vagy
c) a kérelmező olyan személy vagy szervezet által ellenőrzött vállalkozás, amelynek az ellenőrzött vállalkozása olyan befektetési vállalkozás vagy hitelintézet, amelynek a tevékenysége végzésére jogosító engedélyét más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága adta meg.
(2) A Felügyelet a befektetési vállalkozás számára a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély megadását megelőzően kikéri az érintett, más EGT-állam biztosítási tevékenység vagy a hitelintézetek tevékenysége vonatkozásában hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának véleményét, ha
a) a kérelmező olyan hitelintézet vagy biztosító leányvállalata, amely tevékenységi engedélyét más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága adta meg,
b) a kérelmező olyan hitelintézet vagy biztosító anyavállalatának leányvállalata, amelynek a tevékenysége végzésére jogosító engedélyét más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága adta meg, vagy
c) a kérelmező olyan személy vagy szervezet által ellenőrzött vállalkozás, amelynek az ellenőrzött vállalkozása olyan hitelintézet vagy biztosító, amelynek a tevékenysége végzésére jogosító engedélyét más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága adta meg.
(3) A Felügyelet az (1) és (2) bekezdések szerinti esetekben, illetve ha más EGT-állam felügyeleti hatósága az ott székhellyel rendelkező kérelmező ügyében, az (1) és (2) bekezdésben foglaltak esetében, mint érintett felügyeleti hatóságot keresi meg, együttműködik a befektetési vállalkozásra és a multilaterális kereskedési rendszer működtetőjére, valamint ezek tulajdonosaira és vezető állású személyeire vonatkozó jogszabályi előírások teljesülésének vizsgálatában.
(4) A (3) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell az (1) és (2) bekezdésben foglaltak változásának esetére, valamint a befektetési vállalkozás és a multilaterális kereskedési rendszer működésére és tevékenységére vonatkozó szabályoknak való megfelelés folyamatos felügyelése esetére is.
(5) * A Felügyelet az érintett, más EGT-állam felügyeleti hatósága által a Felügyelet számára megküldött állásfoglalását a konzultációt követően meghozott határozatában ismerteti.
172. § (1) A Felügyelet az általa kiadott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás 27. § (4) bekezdésében meghatározott értesítését a kézhezvételétől számított egy hónapon belül megküldi a 27. § (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának.
(2) A Felügyelet más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által küldött, a 27. § (4) bekezdésében foglaltakkal azonos tartalmú értesítését haladéktalanul közzéteszi.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell az esetben is, ha a befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenységét megváltoztatja.
173. § (1) A Felügyelet az általa kiadott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás 27. § (7) bekezdésében meghatározott, hiánytalan tartalmú értesítését, valamint a Befektető-védelmi Alap szabályait a kézhezvételétől számított három hónapon belül megküldi a 27. § (7) bekezdésének a) pontjában meghatározott tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának.
(2) A Felügyelet más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által küldött, a 27. § (7) bekezdésében foglaltakkal azonos tartalmú értesítését haladéktalanul közzéteszi.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell abban az esetben is, ha a befektetési vállalkozás 27. § (7) bekezdése szerinti értesítésében foglalt információkban változás következik be azzal, hogy a Felügyelet részére az értesítést a változás hatálybalépését megelőzően legalább egy hónappal kell megküldeni.
173/A. § * Egy EU-szintű anyavállalat és annak leányvállalatai vagy egy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat és annak leányvállalatai vagy egy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat és annak leányvállalatai
a) a belső tőkemegfelelés értékelési folyamat,
b) a likviditási kockázat,
c) a felügyeleti felülvizsgálat,
d) a 105. § szerinti többlettőke-követelmény vagy
e) az intézményspecifikus likviditási követelmények
tekintetében a Felügyelet és az EU-szintű anyavállalatnak vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalatnak, vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatnak székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságai együttesen járnak el (a továbbiakban: többoldalú eljárás).
174. § * (1) Ha a Felügyelet látja el az EU-szintű anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalati befektetési vállalkozás felügyeletét, akkor 173/A. §-ban meghatározott eljárás megkezdésekor a Felügyelet
a) haladéktalanul továbbítja a szükséges információkat és dokumentumokat azon EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságai részére, amelyben székhellyel rendelkező vállalkozásokra kiterjed az EU-szintű anyavállalatnak, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalatnak vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatnak az összevont alapú felügyelete, és
b) ezzel egyidejűleg tájékoztatja az a) pontban meghatározott EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságait a határozat-tervezetre vonatkozó vélemény, elemzés és fenntartás Felügyelet részére történő megküldésének határidejéről.
(2) * A Felügyelet a többoldalú eljárás keretében csak valamennyi, az eljárásban résztvevő EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága egyetértésével hozhat érvényes határozatot (a továbbiakban: többoldalú eljárás keretében hozott határozat), amely határozat meghozatalának határideje
a) a 173/A. § a), c) és d) pontja tekintetében a Felügyelet által elkészített összevont alapú kockázatértékelési jelentésnek (amely kiterjed arra is, hogy a csoport szavatoló tőkéje összevont alapon megfelel-e a csoport pénzügyi helyzetének és kockázati jellemzőinek) az eljárásban résztvevő hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságok részére történő továbbításától számított négy hónap,
b) a 173/A. § b) és e) pontja tekintetében a Felügyelet által elkészített összevont alapú likviditási kockázat-elemzési jelentésnek (amely kiterjed a likviditási felügyelethez kapcsolódó jelentős problémák kezelésére szolgáló intézkedésekre, ideértve a kockázatkezeléssel vagy az intézményspecifikus likviditási követelmények szükségességével kapcsolatos intézkedéseket is) az eljárásban résztvevő hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságok részére történő továbbításától számított egy hónap.
(3) Ha az eljárásban résztvevő EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, akkor a (2) bekezdésben rögzített határidőn belül az eljárásban résztvevő bármelyik EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága kérésére a Felügyelet az EBH-val a többoldalú eljárás eredménytelensége vonatkozásában egyeztetést köteles folytatni vagy saját kezdeményezésére egyeztetést folytathat.
(4) Ha az eljárásban részt vevő EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, a Felügyelet a többoldalú eljárás lezárultát követő tíz munkanapon belül, az eljárásban részt vevő valamennyi EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának a többoldalú eljárás során adott véleményére, elemzésére és fenntartására figyelemmel hozza meg a határozatát.
(5) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés szerinti egyeztetést folytat az Európai Bankhatósággal (a továbbiakban: EBH), akkor a (2) bekezdéstől eltérően a határozat meghozatalának határideje az EBH-nak az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikk (3) bekezdése szerinti határozatnak a Felügyelet részére történő átadását követő tíz munkanap múlva jár le.
(6) A Felügyelet az (5) bekezdés szerinti egyeztetést követően az EBH határozatát a határozatának meghozatalakor figyelembe veszi. Ha a Felügyelet a határozatában jelentősen eltér az EBH határozatától, akkor a határozatában az eltérést indokolja.
(7) A Felügyelet a részletes indoklást is tartalmazó határozatát közli a többoldalú eljárásban részt vevő valamennyi EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával és az összevont alapú felügyelet alá tartozó anyavállalattal.
(8) * Ha az eljárás lefolytatására másik EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága jogosult, és az EU-szintű anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalati befektetési vállalkozását a Felügyelet felügyeli, akkor a Felügyelet az eljárásra jogosult EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által meghatározott határidőn belül megküldi a véleményét, fenntartását.
(9) Ha az EU-szintű anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága 173/A. § szerinti eljárást követően döntést hozott, határozata Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható. A Felügyelet az EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága határozatának tényét magyar nyelven a honlapján közzéteszi. A Felügyelet hatáskörébe tartozó szervezet tekintetében a más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által hozott határozatban foglaltak végrehajtására, teljesítésének ellenőrzésére, az ellenőrzés alapján hozható intézkedésre a Felügyelet által hozott határozatokra vonatkozó magyar jogszabályok alkalmazandóak.
(10) A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti határozat megváltoztatásának szükségességét
a) legalább évente egyszer vagy
b) az összevont alapú felügyelet alá tartozó anyavállalat vagy leányvállalat hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága a 173/A. § d) vagy e) pontja vonatkozásában írásban, indoklással ellátott kérelmére
megvizsgálja azzal, hogy az eljárásban részt vehet a b) pont szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság.
175. § *
175/A. § * (1) Ha egy magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás más EGT-államban fióktelepet létesített, vagy a Felügyelet a fióktelepet létesítő befektetési vállalkozás konszolidáló felügyeleti hatósága, akkor a másik EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága kérelmére a Felügyelet a kérelmező felügyeleti hatósággal közösen a fióktelepet rendszerszinten jelentős fióktelepnek minősítheti.
(2) A Felügyelet – a (3) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevétele mellett alapos indoknak minősíthető érvek alapján – kérelmezheti más EGT-állam hatáskörrel rendelkező konszolidáló felügyeleti hatóságánál, vagy ennek hiányában a befektetési vállalkozás székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságánál, hogy közösen rendszerszinten jelentős fióktelepnek minősítsék a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepét.
(3) A rendszerszinten jelentős minősítésnél az indok alaposságának megállapításakor különösen az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
a) a befektetési vállalkozás tevékenységének felfüggesztése vagy megszüntetése milyen hatást gyakorolna az adott EGT-állam piacának likviditására és fizetési, elszámolási és kiegyenlítési rendszerére,
b) az ügyfélszámot tekintve mekkora a fióktelep mérete és jelentősége az adott EGT-állam pénzügyi rendszerében.
(4) A Felügyelet intézkedik annak érdekében, hogy a másik EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával a rendszerszinten jelentős fiókteleppé minősítésről többoldalú eljárás keretében határozatot hozzanak.
(5) Ha a kérelemről – annak kézhezvételétől számított két hónapon belül – többoldalú eljárás keretében nem hoznak határozatot, akkor ha Magyarország a fogadó tagállam, a Felügyelet újabb két hónapos határidőn belül – az eljárásban részt vevő más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának a többoldalú eljárás során adott véleményére és fenntartásaira figyelemmel – egyedül határozhat arról, hogy a fióktelep rendszerszinten jelentősnek minősül.
(6) A Felügyelet az (5) bekezdés szerinti határozatát megküldi a többi érintett EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának.
(7) A (4) bekezdés szerinti közös határozat, valamint Magyarországtól eltérő fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által fióktelepet rendszerszinten jelentősnek minősítő határozat Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható.
175/B. § * Ha magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás más EGT-államban rendszerszinten jelentős fióktelepet létesít, a Felügyelet értesíti a másik EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, amennyiben a befektetési vállalkozásnál vagy olyan vállalkozásnál, amelyre a befektetési vállalkozással együttesen kiterjed az összevont alapú felügyelet, információt szerez olyan kedvezőtlen fejlemény bekövetkezéséről, amely súlyosan érintheti a befektetési vállalkozást. Értesítést küld továbbá akkor is, ha a befektetési vállalkozással szemben jelentős szankciót, intézkedést alkalmazott, ideértve a 164. § (1) bekezdésének t) pontja szerinti felügyeleti intézkedést.
176. § * A más EGT-állam felügyeleti hatóságának befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyével rendelkező külföldi befektetési vállalkozás Magyarország területén létesített fióktelepe által végzett tevékenység esetében a Felügyelet hatáskörében ellenőrzi a 40–51. §-ban, 55–56. §-ban, 62–65. §-ban, 67–69. §-ban, 73–76. §-ban és 151–153. §-ban foglalt rendelkezések betartását.
177. § * (1) Ha a Felügyelet Magyarország területén más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás vagy piacműködtető
a) határon átnyúló tevékenysége esetén e törvény vagy más Magyarországon hatályos jogszabály, illetve
b) Magyarország területén létesített fióktelepe esetén a 176. §-ban nem említett – e törvény szerinti – rendelkezés vagy más Magyarországon hatályos jogszabály
megsértését tapasztalja, értesíti a székhely szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.
(2) Ha a Felügyelet az (1) bekezdésben foglalt értesítést követően, a székhely szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának intézkedései nyomán vagy azok ellenére, a befektetési vállalkozás vagy a fióktelepe, illetve a piacműködtető továbbra is a jogszabályban foglaltakkal ellentétes viselkedését tapasztalja, azt követően, hogy erről a székhely szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát értesítette, minden olyan intézkedést megtesz, amely az ügyfeleknek történő károkozást, illetve az intézményrendszer stabilitásának hátrányos változását megakadályozza.
(3) A Felügyelet az (1) és (2) bekezdés alapján megtett intézkedéséről és annak indokolásáról haladéktalanul tájékoztatja a székhely szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, az Európai Bizottságot és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.
178. § * A Felügyelet a határon átnyúló tevékenységet végző, más EGT-államban székhellyel rendelkező piacműködtető Magyarország területén végzett tevékenységével kapcsolatosan, statisztikai célból a Magyarország területén székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásokra vonatkozó kötelezettséggel azonos adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő.
178/A. § * (1) * Ha a Felügyeletnek alapos indoka van azt feltételezni, hogy a felügyelete alá nem tartozó valamely szervezet egy másik tagállam területén – a 2004/39/EK irányelv adott tagállam jogrendszerébe történő átvétele alapján – meghatározott rendelkezésekkel ellentétesen jár vagy járt el, erről az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot részletesen tájékoztatja.
(2) * Ha a Felügyelet egy másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságától tájékoztatást kap a felügyelete alá tartozó befektetési vállalkozás e törvény rendelkezéseivel ellentétes eljárásáról, meghozza a szükséges intézkedést. Ezt követően tájékoztatja az őt értesítő felügyeleti hatóságot és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot az intézkedés eredményéről, valamint lehetőség szerint a közbenső fejleményekről.
178/B. § * A Felügyelet a multilaterális kereskedési rendszer fogadó tagállama felügyeleti hatóságának kérésére tájékoztatást ad a multilaterális kereskedési rendszer tagjairól.
179. § * A fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén az Fttv.-ben meghatározott hatóság jár el az ott meghatározott szabályok szerint, ha a jogsértés az Fttv. 2. §-ának a) pontja értelmében vett fogyasztót érint, vagy ha lakossági ügyfelet, illetve olyan leendő szerződő felet érint, aki a szerződés hatálybalépését követően lakossági ügyfélnek minősül, azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági ügyfél (leendő szerződő fél) az Fttv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.
180. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy
a) * a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésének, a kiegészítő szolgáltatás nyújtásának és az árutőzsdei szolgáltatás nyújtásának személyi, tárgyi, technikai, biztonsági feltételeit és a tanúsítási eljárás – általános forgalmi adó nélkül számított – maximális díjával szemben támasztott feltételeit,
b) a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, a kiegészítő szolgáltatást nyújtó és az árutőzsdei szolgáltató üzletszabályzatának, valamint a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatás keretében kötött szerződések kötelező tartalmi elemeit,
c) * a pénzügyi eszközök, továbbá egyes értékpapírok körében a zálogjog érvényesítésének a kielégítési jog közvetlen gyakorlására, továbbá bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésre vonatkozó eljárás részletes szabályait,
d) * a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató informatikai rendszerét felülvizsgáló szakértővel szembeni követelményeket,
e) a kamatlábkockázat kezelésére alkalmazott rendszerre vonatkozó szabályokat,
f) * a befektetési vállalkozás panaszkezelésének eljárására, valamint a panaszkezelési szabályzatára vonatkozó részletes szabályokat, *
g) *
h) * a javadalmazási politikának az érintett befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jellege, köre és jogi formájából eredő sajátossága figyelembevételével történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat *
rendeletben állapítsa meg.
(2) * Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg
a) az ügyféllel kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás minimálisan kötelező tartalmi elemeire,
b) * a hatósági képzés és vizsga szabályaira, a hatósági vizsga letételével szerzett, tőkepiaci üzletkötői tevékenység folytatására feljogosító tanúsítvány megszerzésének követelményeire, a hatósági vizsga díjának mértékére, megfizetésére és visszatérítésére *
vonatkozó részletes szabályokat.
(3) * Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg az ügyféllel kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás és ügyfélpanaszok kezelésének formájára és módjára vonatkozó részletes szabályokat. *
(4) * Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos jogkörében eljárva rendeletben állapítsa meg az 575/2013/EU rendelet *
a) 465. cikk (2) bekezdésének megfelelően az elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatónak és az alapvető tőkemegfelelési mutatónak azt a szintjét, amelyet a befektetési vállalkozásnak el kell érnie vagy meg kell haladnia,
b) 467. cikk (2) bekezdésben meghatározott tartományokon belül alkalmazandó százalékos arányt,
c) 468. cikk (3) bekezdésének megfelelően a valós értéken értékelt eszközökkel és kötelezettségekkel kapcsolatos nem realizált nyereség azon százalékos arányát, amely az elsődleges alapvető tőkeelemek számítása során figyelembe vehető,
d) 478. cikk (3) bekezdésének megfelelően az elsődleges alapvető tőkeelemekből, a kiegészítő alapvető tőkeelemekből, valamint a járulékos tőkeelemekből való levonások során alkalmazandó százalékos arányokat,
e) 479. cikk (4) bekezdésének megfelelően azon tőkeelemek átmeneti figyelembevételi lehetőségére vonatkozó százalékos arányokat, amelyek a 2013. december 31-ig hatályos jogszabályok alapján figyelembe vehetőek voltak az összevont alapú elsődleges alapvető tőke számítás során, de az 575/2013/EU rendelet hatályos követelményeinek már nem felelnek meg,
f) 480. cikk (3) bekezdésének megfelelően a kisebbségi részesedések, a kiegészítő alapvető tőkébe beszámítható tőkeelemek, illetve a járulékos tőkébe beszámítható tőkeelemek összevont alapú szavatolótőkében való figyelembevételi lehetőségére vonatkozó arányokat,
g) 481. cikk (5) bekezdésének megfelelően az elsődleges alapvető tőkeelemekre, az alapvető tőkeelemekre, a járulékos tőkeelemekre és a szavatolótőke-elemekre a 2013. december 31-ig hatályos jogszabályok által előírt, de az 575/2013/EU rendeletben nem szereplő szűrők és levonások átmeneti alkalmazására vonatkozó százalékos arányokat,
h) 486. cikk (6) bekezdésének megfelelően az elsődleges alapvető tőkében, a kiegészítő alapvető tőkében, valamint a járulékos tőkében a 2013. december 31-ig hatályos jogszabályok alapján figyelembevehető, de az 575/2013/EU rendeletben foglalt követelményeknek meg nem felelő tételek átmeneti figyelembevételére vonatkozó százalékos arányokat,
i) * 89. cikk (3) bekezdésének megfelelően azt, hogy a befektetési vállalkozásnak a pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedés vonatkozásában az 575/2013/EU rendelet 89. cikk (3) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott követelményeknek kell megfelelniük, *
j) * 178. cikk (1) bekezdés b) pontjának megfelelően azon időtartamot, amelyen túl az ügyfél nemteljesítését megtörténtnek kell tekinteni,
k) * 178. cikk (2) bekezdés d) pontjának megfelelően azt a határértéket, amely alapján a hitelkötelezettség-teljesítési késedelem jelentősnek minősül, *
l) * 327. cikk (2) bekezdésének megfelelően az átváltható értékpapír és az annak alapjául szolgáló eszköz kiegyenlítő pozíciója közötti nettósítás alkalmazhatóságának feltételéül szolgáló módszert,
m) * 395. cikk (1) bekezdésének megfelelően a 150 millió eurónál alacsonyabb nagykockázat-vállalási határérték alkalmazását,
n) * 400. cikk (2) bekezdésének megfelelően a nagykockázat-vállalási korlát alól mentesített kitettségek körét,
o) * 416. cikk (5) bekezdésének megfelelően a magas és rendkívül magas likviditású és hitelminőségű eszközök körét.
(5) * Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos jogkörében eljárva rendeletben állapítsa meg a teljesítmény-javadalmazás diszkontált értékének számításával, nyilvántartásával és közzétételével összefüggő szabályokat. *
(6) * Felhatalmazást kap az MNB elnöke, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos jogkörében eljárva rendeletben szabályozza a nem teljesítő kitettség és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményeket. *
(7) * Felhatalmazást kap az MNB elnöke, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos jogkörében eljárva rendeletben szabályozza az ügyfél- és partnerminősítés, valamint a fedezetértékelés prudenciális követelményeit. *
(8) * Felhatalmazást kap az MNB elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg az ügyfeleknek pénzügyi eszközökről, befektetési szolgáltatási tevékenységről vagy kiegészítő szolgáltatásról befektetési tanácsot vagy információt nyújtó természetes személyre előírt szakmai képességekre és kompetenciákra vonatkozó részletes szabályokat. *
181. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2007. december 1-jén lép hatályba.
(2) *
(3) *
(4) *
(5) *
182. § * (1) * Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény 159. § (2) bekezdésével megállapított 4. mellékletben foglalt javadalmazási politikára vonatkozó belső szabályzatra, valamint javadalmazási bizottság felállítására vonatkozó követelményeknek a befektetési vállalkozás legkésőbb 2011. augusztus 31-től köteles megfelelni.
(2) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény hatálybalépésekor már meglévő olyan értékpapírt vagy alapvető kölcsöntőkét, amely az e törvény 2010. december 31-én hatályos 2. melléklete szerint megfelel az alapvető tőkével szembeni követelményeknek, de 2011. január 1-től nem felel meg a 2. melléklet 3., 6., 7. vagy 10. pontjában foglalt követelményeknek, 2040. december 31-ig úgy kell tekinteni, mint ami megfelel a vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőkével, vagy az alapvető kölcsöntőkével szembeni feltételeknek azzal, hogy ezen értékpapír vagy alapvető kölcsöntőke alapvető tőkébe történő beszámíthatóságánál a következő korlátozásokat kell érvényesíteni:
a) 2020. január 1-től 2029. december 31-ig legfeljebb az alapvető tőke 20%-a lehet;
b) 2030. január 1-től legfeljebb az alapvető tőke 10%-a lehet.
(3) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény hatálybalépésekor már meglévő olyan kölcsönt, amely az e törvény 2010. december 31-én hatályos 2. melléklete szerint járulékos kölcsöntőkének minősül, 2025. december 31-éig úgy kell tekinteni, mint ami megfelel a járulékos kölcsöntőkével szembeni feltételeknek.
(4) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény hatálybalépésekor már meglévő, a befektetési vállalkozás által visszavásárolt és a mérlegben eszközök között kimutatott saját kibocsátású alapvető kölcsöntőke, járulékos vagy alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét 2011. december 31-ig nem kell levonni a szavatoló tőke kiszámításakor.
(5) * A befektetési vállalkozás az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 110/A. § szerinti tőkefenntartási puffert 2016. január 1-jétől kezdődően az alábbiak szerint képzi:
a) 2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 0,625 százaléka,
b) 2017. január 1-je és 2017. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,25 százaléka, valamint
c) 2018. január 1-je és 2018. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,875 százaléka.
(6) * A befektetési vállalkozás a Módtv.-vel megállapított 110/B. §-nak megfelelően – a (2), a (3) vagy a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffert képez legkésőbb 2019. január 1-jétől.
(7) * Ha az MNB tv. Módtv.-vel megállapított 183/A. §-a szerint az MNB anticiklikus tőkepuffert ír elő, akkor a befektetési vállalkozás intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferrátát képez:
a) 2014. január 1-je és 2014. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 0,625 százalékáig,
b) 2015. január 1-je és 2015. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,25 százalékáig, valamint
c) 2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,875 százalékáig,
azzal, hogy 2017. január 1-jétől a Módtv.-vel megállapított 110/B. §-ban meghatározott mérték szerint képzi.
(8) * Ha az MNB tv. Módtv.-vel megállapított 183/A. §-a szerint az MNB anticiklikus tőkepuffert ír elő, akkor a befektetési vállalkozás intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferrátát képez:
a) 2015. január 1-je és 2015. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 0,625 százalékáig,
b) 2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,25 százalékáig, valamint
c) 2017. január 1-je és 2017. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,875 százalékáig,
azzal, hogy 2018. január 1-jétől a Módtv.-vel megállapított 110/B. §-ban meghatározott mérték szerint képzi.
(9) * Ha az MNB tv. Módtv.-vel megállapított 183/A. §-a szerint az MNB anticiklikus tőkepuffert ír elő, akkor a befektetési vállalkozás intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferrátát képez:
a) 2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 0,625 százalékáig,
b) 2017. január 1-je és 2017. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,25 százalékáig, valamint
c) 2018. január 1-je és 2018. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,875 százalékáig,
azzal, hogy 2019. január 1-jétől a Módtv.-vel megállapított 110/B. §-ban meghatározott mérték szerint képzi.
(10) * Ha a 182. § (5) és (7) bekezdése szerint jár el a befektetési vállalkozás és másik EGT-államban vagy harmadik országban végzett tevékenységének helye szerinti tagállam erre kijelölt hatósága nem határozza meg az anticiklikus tőkepufferráta mértékét, akkor az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferráta meghatározásakor a befektetési vállalkozás a másik EGT-államban vagy harmadik országban lévő féllel szembeni kitettsége tekintetében 0 százalékos anticiklikus tőkepufferrátát alkalmaz.
(11) * A befektetési vállalkozás a Módtv.-vel megállapított 110/D. § szerinti globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffert 2016. január 1-jétől kezdődően az alábbiak szerint képzi
a) 2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban a 92. § szerinti globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer értékének 25 százaléka,
b) 2017. január 1-je és 2017. december 31-e közötti időszakban a 92. § szerinti globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer értékének 50 százaléka, valamint
c) 2018. január 1-je és 2018. december 31-e közötti időszakban a 92. § szerinti globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer értékének 75 százaléka.
(12) * A befektetési vállalkozás nyilvánosságra hozza a Módtv.-vel megállapított 123/A. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott információkat 2014. július 1-jétől, valamint a Módtv.-vel megállapított 123/A. § (1) bekezdés d)–f) pontjában meghatározott információkat 2015. január 1-jétől.
(13) * A globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozások 2014. július 1-jétől tájékoztatják az Európai Bizottságot a Módtv.-vel megállapított 123/A. § (1) bekezdés d)–f) pontjában meghatározott információkról.
(14) *
(15) * A 4. melléklet 7–23. pontjában foglaltakat a 2014. január 1-jét követően kifizetett javadalmazásra abban az esetben is alkalmazni kell, ha a kifizetésre vonatkozó szerződés az e törvény hatálybalépése előtt került megkötésre. Az e törvény hatálybalépésekor már működő befektetési vállalkozás – a 4. melléklet 5. pontjától eltérően – 2014. június 30-ig az igazgatóság által elfogadott és a felügyelőbizottság által ellenőrzött javadalmazási politikát is alkalmazhat.
(16) * A Szantv. 157. § (4) bekezdésével megállapított 102. §-ban foglalt helyreállítási tervet, valamint csoportszintű helyreállítási tervet a Szantv. hatálybalépésekor már működő vagy engedélyezési eljárás alatt lévő befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete első alkalommal legkésőbb 2014. december 31-ig köteles a Felügyeletnek benyújtani.
(17) * Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Módtv1.) hatálybalépésekor
a) befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál foglalkoztatott belső ellenőrnek legkésőbb 2019. január 1-től kell megfelelnie a 19. § (2b) bekezdés a) pontjában,
b) befektetési vállalkozásnál már megválasztott, kinevezett vezető állású személynek legkésőbb 2019. január 1-től kell megfelelnie a 22. § (1a) bekezdés b) és c) pontjában,
c) *
foglalt követelményeknek.
(18)–(19) *
(20) * A Módtv1.-gyel megállapított 136. § (2)–(8) bekezdését a Módtv1. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(21) * Az e törvény – az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvénnyel módosított – 97. § (1) bekezdését a hatálybalépésének napját magában foglaló üzleti év éves beszámolójára, összevont (konszolidált) éves beszámolójára vonatkozó jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói feladatok teljesítéséig, de legkésőbb 2016. december 31-ig nem kell alkalmazni.
(22) * A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőit érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2015. évi CCXV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor a Felügyelet nyilvántartásában megbízó nélkül szereplő közvetítők a Módtv. hatálybalépését követő 6 hónapon belül kötelesek a közvetítésre irányuló megbízási szerződést benyújtani a Felügyelet részére. A Felügyelet ennek alapján rögzíti nyilvántartásában a megbízást és a megbízó személyét. Amennyiben a közvetítő ezen kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a nyilvántartott tőkepiaci közvetítői státusza a törvény erejénél fogva, a Felügyelet külön hatósági aktusa nélkül megszűnik és a Felügyelet a tőkepiaci közvetítő adatait a nyilvántartásából kivezeti.
(23) * A pénzügyi piacok működését és a pénzügyi eszközök kereskedését szabályozó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2017. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Módtv3.) hatálybalépésekor a 116/A. § (1) bekezdése szerinti természetes személynek legkésőbb 2019. január 1-től kell megfelelnie a 116/A. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt követelményeknek.
(24) * A Módtv3. hatálybalépését követő 30 napon belül a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, a közvetítő ellenőrzi, hogy az ügyfeleknek pénzügyi eszközökről, befektetési szolgáltatási tevékenységről vagy kiegészítő szolgáltatásról befektetési tanácsot vagy információt nyújtó, vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló alkalmazottai a 116/A. § (2) bekezdés a) és b) pontjában rögzített feltételeknek megfelelnek.
(25) * A Felügyelet 2017. december 31-ig vissza nem állítható módon töröl minden olyan adatot, amelyet a 2017. június 30-án hatályos 116/A. §-a szerinti nyilvántartás alapján kezelt.
182/A. § * A 123/B. § szerinti intézmény a FATCA-törvény hatálybalépését megelőzően létrejött pénzügyi számlák tekintetében a 123/C. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatást írásban vagy – általános jelleggel, a számlatulajdonosok azonosítására alkalmatlan módon – a honlapján történő közzététellel legkésőbb 2015. június 30-ig teljesíti.
182/B. § * (1) A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény és egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: Módtv2.) 60. §-ával bevezetett 20/C. §-t a Módtv2. hatálybalépését követően induló üzleti évben kell először alkalmazni.
(2) A Módtv2. 63. §-ával hatályon kívül helyezett 20/A. § (8) és (9) bekezdést a Módtv2. hatálybalépésének napját magában foglaló üzleti évre még alkalmazni lehet.
(3) A Módtv2. 63. §-ával hatályon kívül helyezett 97. § (2) bekezdését a 2016. június 17-ét megelőzően induló üzleti évre vonatkozó jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre még alkalmazni kell.
182/C. § * (1) Az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított 117. § (2a) bekezdését, 120. § v) pontját és 120/A. §-t a Módtv4. hatálybalépésekor fennálló szerződésekre is alkalmazni kell.
(2) A 120/A. § (2) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi lehetőségről a hitelintézet ellenőrző befolyása alatt működő befektetési vállalkozás a Módtv4. hatálybalépésekor fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelét legkésőbb harminc nappal a Hpt. 164/B. § szerinti adattovábbítást megelőzően írásban értesíti. A fennálló szerződéssel rendelkező ügyfelek tájékoztatását követően az általa működtetett honlapon a figyelem felkeltésére alkalmas módon erre vonatkozó tájékoztatást tesz közzé. A Hpt. 164/B. § szerinti adatátadás a honlapon történő közzétételtől számított harmincadik nap után kezdődhet meg.
183. § (1) E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről,
b) a Bizottság 2006. augusztus 10-i 2006/73/EK irányelve a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról,
c) * az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/49/EK irányelve a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről,
d) * az Európai Parlament és a Tanács 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK irányelve a 97/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról,
e) * az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/78/EU irányelve a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról,
f) * az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről,
g) * az Európai Parlament és a Tanács 2011. november 16-i 2011/89/EU irányelve a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról,
h) * A Tanács 2014/107/EU irányelve (2014. december 9.) a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról,
i) * az Európai Parlament és Tanács 2016. április 16-i 2014/56/EU irányelve az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról.
(2) * Ez a törvény
a) a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetési vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2006. augusztus 10-i 1287/2006/EK bizottsági rendelet
b) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
184–219. § *
220. § *
1. * Áht.: az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény,
2. * Art.: az adózás rendjéről szóló törvény,
3. * Bit.: a biztosítási tevékenységről szóló törvény,
4. * Btk.: a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény,
5. Ctv.: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény,
6. Cstv.: a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény,
7. Fkt.: a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény,
8. * Fttv.: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény,
9. *
10. * Hpt.: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény,
11. * Itv.: az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,
12. *
13. *
14. * MNB tv.: a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény,
15. * Pmt.: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény,
16. * Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény,
16. *
17. Szmt.: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény,
18. *
19. Tétv.: a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény,
20. Vbt.: a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény,
21. Vht.: a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény,
22. * Bnytv.: a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény,
23. * Kbftv.: a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény.
A 110/J. § (2) bekezdése szerinti szorzótényezőt a következőképpen kell meghatározni:
a) ha a befektetési vállalkozás által fenntartott elsődleges alapvető tőke szintje az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimális tőkekövetelményszint felett a kombinált pufferkövetelmény első (azaz legalacsonyabb) kvartilisén belül van, a tényező 0;
b) ha a befektetési vállalkozás által fenntartott elsődleges alapvető tőke szintje az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimális tőkekövetelményszint felett a kombinált pufferkövetelmény második kvartilisén belül van, a tényező 0,2;
c) ha befektetési vállalkozás által fenntartott elsődleges alapvető tőke szintje az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimális tőkekövetelményszint felett a kombinált pufferkövetelmény harmadik kvartilisén belül van, a tényező 0,4;
d) ha a befektetési vállalkozás által fenntartott elsődleges alapvető tőke szintje az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimális tőkekövetelményszint felett a kombinált pufferkövetelmény negyedik (azaz legmagasabb) kvartilisén belül van, a tényező 0,6.
A kombinált pufferkövetelmény egyes kvartiliseinek alsó és felső határát a következőképpen kell kiszámítani:
a kvartilis alsó határa = Kombinált pufferkövetelmények/4× (Qn – 1)
a kvartilis felső határa = Kombinált pufferkövetelmények/4× Qn
„Q n” az érintett kvartilis sorszáma.
1. Minden olyan adatot és információt, amely egy portfólión elért teljesítmény bemutatásához és az előírt számítások elvégzéséhez szükséges, össze kell gyűjteni és meg kell őrizni.
2. A portfólióértékelések forrásait és módszereit a befektető számára hozzáférhetővé kell tenni.
3. A portfóliókat legalább havonta értékelni kell.
4. A portfólió értékelését piaci értéken kell elvégezni.
5. A kamatozó kötvény típusú értékpapírok, valamint minden olyan eszköz esetén, amelyből kamatjövedelem származik, az időarányos kamatokat figyelembe kell venni az értékelésnél.
6. A pénzből és pénzjellegű eszközökből származó hozamokat bele kell foglalni a teljes hozam számításába.
7. A kereskedés-napi elszámolás elvét kell alkalmazni.
8. A portfólió hozamának számításakor – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – havi tőkesúlyozott vagy napi idősúlyozott hozamszámítást kell alkalmazni.
9. A realizált és nem realizált (árfolyam) nyereséget és a bevételeket is magába foglaló teljes hozamot kell kimutatni.
10. Az időszakok hozamait mértani láncba kell állítani.
11. Egy évnél rövidebb időszakok teljesítményét nem lehet évesíteni.
12. Mindig meg kell jelölni, hogy mely időszakra vonatkozik a hozamadat.
13. A teljesítményt a kereskedési költség levonása után kell kiszámítani.
14. A hozamot az osztalékon, kamaton és árfolyamnyereségen keletkező vissza nem igényelhető forrásadó levonása után kell számítani. A visszaigényelhető forrásadót figyelembe kell venni.
15. Meg kell jelölni azt is, hogy a teljesítményeket bruttó vagy nettó módon, azaz a befektető által a portfóliókezelési tevékenységet végzőnek vagy kapcsolt vállalkozásának fizetett díjat figyelembe véve számítják-e.
16. Meg kell jelölni minden olyan tényt, kiegészítő információt, amely a teljesítmények megítéléséhez, illetve a bemutatott teljesítmény teljes értékű magyarázata szempontjából fontos lehet.
17. A teljesítményadatok bemutatásánál a tőkeáttétel és a származékos termékek használatát, mértékét is be kell mutatni oly módon, amely lehetővé teszi a kockázatok azonosítását.
18. Amennyiben a portfólióhoz, annak befektetési politikájában referenciaindexet is rendeltek, ezen referenciaindex hozamát ugyanarra (ugyanazokra) az időszakra (időszakokra) és ugyanolyan hozamszámítási módszert alkalmazva kell bemutatni, amelyekre a portfólió hozama bemutatásra kerül.
19. * A portfóliókezelési tevékenységet végző teljesítményeinek bemutatásakor a hozamadatokat lehetőleg 5 évre visszamenően, illetve tevékenysége megkezdésétől – a naptári éveknek megfelelő bontásban – kell bemutatni.
1. A befektetési vállalkozás méretének, belső szervezete és tevékenysége jellegének, körének és összetettségének megfelelő módon és mértékben belső szabályzatban meghatározott javadalmazási politikával rendelkezik.
2. * A javadalmazási politika hatálya kiterjed a befektetési vállalkozás:
a) vezető állású személyeire,
b) belső szabályzatában meghatározott kockázatvállalási és ellenőrzési funkciót betöltő munkavállalóira – ideértve a belső kontroll feladatkört ellátó munkavállalókat is –
c) a) vagy b) pontba tartozó személyeivel azonos javadalmazási kategóriába tartozó munkavállalóira, akiknek a tevékenysége lényeges hatást gyakorol a befektetési vállalkozás kockázati profiljára, valamint
d) azon munkavállalóira, akiknek a tevékenysége lényeges hatást gyakorol a befektetési vállalkozás kockázati profiljára.
3. A javadalmazási politika összhangban áll a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel, elősegíti annak alkalmazását, és nem ösztönözhet a befektetési vállalkozás kockázatvállalási limitjeit meghaladó kockázatok vállalására. A javadalmazási politika a befektetési vállalkozás üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel is összhangban áll, valamint az érdekkonfliktus elkerülését célzó intézkedéseket tartalmaz.
4. A befektetési vállalkozás a javadalmazási politikára vonatkozó szabályokat minden olyan vállalkozás tekintetében alkalmazza, amelyekre az összevont alapú felügyelet a befektetési vállalkozással együttesen kiterjed.
5. A javadalmazási politika elveit a felügyelőbizottság fogadja el és vizsgálja felül, az igazgatóság felel annak végrehajtásáért, amelyet legalább évente a befektetési vállalkozás belső ellenőrzése vizsgál felül.
6. Ha a befektetési vállalkozásnak a tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a kétszázmilliárd forintot, akkor javadalmazási bizottságot állít fel, amely felügyeli a kockázatkezelésért és a jogszabályoknak történő megfelelésért felelős vezető javadalmazását, valamint előkészíti a javadalmazásra vonatkozó döntéseket a részvényesek, a befektetők és a befektetési vállalkozásban érdekelt egyéb felek hosszú távú érdekeinek figyelembevételével. A javadalmazási bizottság elnöke és tagjai az igazgatóság olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett befektetési vállalkozásban nem látják el szervezeti egység vezetését. Ha a befektetési vállalkozás igazgatóságában nincs legalább három olyan igazgatósági tag, aki nem látja el szervezeti egység vezetését, akkor a javadalmazási bizottságban a felügyelő bizottság független tagjai is részt vehetnek.
7. A befektetési vállalkozás meghatározza a teljes javadalmazáson belül az alapjavadalmazás és a teljesítményjavadalmazás arányát. A befektetési vállalkozás belső szabályzatában rögzíti a teljes javadalmazáson belül az alapjavadalmazás hányadát, azzal a korlátozással, hogy a teljesítményjavadalmazás – a 8. pontban meghatározott eltéréssel – nem haladja meg az alapjavadalmazás 100 százalékát.
8. A befektetési vállalkozás az alapjavadalmazás legfeljebb 200 százalékát elérő teljesítményjavadalmazást alkalmazhat, ha
a) a befektetési vállalkozás közgyűlése arra felhatalmazást ad,
b) a közgyűlésen megtárgyalt előterjesztés részletesen feltünteti a magasabb teljesítményjavadalmazás indoklását,
c) a közgyűlésen a befektetési vállalkozás tagjainak támogató határozata
ca) legalább 66 százalékos többségű, amely a tulajdoni jogok legalább 50 százalékát jeleníti meg, vagy
cb) legalább a képviselt tulajdoni jogok 75 százalékos többségével kerül elfogadásra, és
d) a befektetési vállalkozás tájékoztatja a Felügyeletet a közgyűlés előterjesztéséről, valamint a c) pont alapján hozott határozatról.
9. A 8. pont b) alpontja szerinti előterjesztés tartalmazza:
a) a magasabb alapjavadalmazás-teljesítményjavadalmazás arány szükségességének indoklását,
b) a javasolt maximális arányt,
c) az érintett vezető állású személyek és munkavállalók számára, beosztására vonatkozó adatokat, valamint
d) a befektetési vállalkozás stabil tőkealapjának fenntartására vonatkozó követelményre gyakorolt hatást.
10. A 9. pont c) alpontjában megjelölt személyek sem közvetlenül, sem közvetve nem gyakorolhatják részvényesi, tulajdonosi vagy tagi szavazati jogaikat a 8. pont c) alpontja szerinti határozat meghozatalakor.
11. A Felügyelet értékeli a 8. pont d) alpontja alapján kapott információkat és figyelemmel kíséri a befektetési vállalkozások javadalmazási gyakorlatát.
12. A befektetési vállalkozás igazolja a Felügyelet felé, hogy a javasolt magasabb alapjavadalmazásteljesítményjavadalmazás arány nem ütközik a befektetési vállalkozás e törvényben, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályokban, és az 575/2013/EU rendeletben meghatározott követelményekkel.
13. * A befektetési vállalkozás a 7. és 8. pont alkalmazásakor a teljesítményjavadalmazás legfeljebb 25 százalékáig diszkontált értéken veszi figyelembe a 18. pontban meghatározott instrumentumokban nyújtott, legalább ötéves halasztási időszakkal juttatott teljesítményjavadalmazási eszközöket.
14. A 7. és 8. pontokban rögzített korlátozásokat figyelembe véve az alapjavadalmazás olyan mértékű, hogy rugalmas javadalmazási politika érvényesülhessen, és lehetőség legyen arra, hogy adott esetben a teljes javadalmazás kizárólag alapjavadalmazásból álljon.
15. Teljesítményjavadalmazásnál egyszerre kell értékelni a vezető állású személy vagy a munkavállaló – pénzügyi és nem pénzügyi kritériumokon alapuló –, az érintett szervezeti egység és a befektetési vállalkozás eredményét. A teljesítményértékelés alapja a befektetési vállalkozás hosszú távú teljesítménye, ezért az értékelés többéves időtávra terjed ki, és a teljesítményjavadalmazás kifizetésére kötelezettséget vállalni csak kivételesen, új munkavállaló felvételekor egy évre lehet. A befektetési vállalkozás a teljesítményjavadalmazásként szétosztható összeg meghatározásánál figyelembe veszi a jelenlegi és jövőbeni kockázatokat, a tőke költségét és a szükséges likviditást.
16. A teljesítményjavadalmazás kötelezettség nem vállalható, és nem képezheti részét a jövőbeli javadalmazási terveknek.
17. A teljesítményjavadalmazás csak akkor fizethető ki, és a vezető állású személy vagy a munkavállaló csak akkor jogosult a teljesítményjavadalmazásra, ha
a) a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzete fenntartható, és
b) a befektetési vállalkozás, az érintett szervezeti egység és a vezető állású személy vagy munkavállaló teljesítménye azt indokolttá teszi.
18. A teljesítményjavadalmazás legalább 50 százaléka jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a következőkből áll:
a) az érintett befektetési vállalkozás részvényeiből vagy tulajdoni részesedéseiből az érintett befektetési vállalkozás jogi formájától függően és abból eredő sajátosságainak figyelembevételével, illetve a szabályozott piacra be nem vezetett befektetési vállalkozás esetében részvényhez kötött eszközökből vagy azokkal egyenértékű nem készpénz alapú eszközökből, és
b) olyan teljesítményjavadalmazás céljára felhasználható kiegészítő alapvető tőkéből, járulékos tőkéből vagy egyéb instrumentumokból, amelyek
ba) elsődleges alapvető tőkeelemmé konvertálhatóak át, vagy
bb) leírhatóak az említett tőkeelemekből, és
amelyek folyamatosan tükrözik a befektetési vállalkozás kitettségeinek minőségét azzal, hogy ezekre az eszközökre a visszatartási politika megfelelően vonatkozik.
19. Ha a befektetési vállalkozás pénzügyi teljesítménye a belső szabályzatban meghatározottak szerinti mértékben azért romlik, mert az adott vezető állású személy, munkavállaló túlzott kockázatot vállalt, a vezető állású személy, munkavállaló kifizetendő teljesítményjavadalmazását csökkenteni kell.
20. A teljesítményjavadalmazás legalább 40 százalékát – a belső szabályzatban meghatározott küszöbértéknél magasabb összegű teljesítményjavadalmazás esetén legalább 60 százalékát – halasztva, az üzleti tevékenység természetétől, kockázataitól és az adott vezető állású személy, munkavállaló tevékenységeitől függően 3 évnél rövidebb időtartamú munkaviszony esetén a munkaviszony megszűnésekor, egyébként 3–5 éves időszak alatt kell kifizetni.
21. A teljesítményjavadalmazás 100 százalékára csökkentési lehetőség vagy visszafizetési szabályok alkalmazhatóak. A befektetési vállalkozás a belső szabályzatában konkrét kritériumokat határoz meg a csökkentési vagy a visszafizetési szabályok alkalmazására, amelyben tekintettel van arra, hogy a vezető állású személy vagy a munkavállaló
a) olyan magatartás részese volt-e, amely jelentős veszteséget okozott a befektetési vállalkozásnak, vagy felelős volt-e a befektetési vállalkozás számára bekövetkezett jelentős veszteségért, és
b) megfelel-e az alkalmasságra és megfelelőségre vonatkozó sztenderdeknek.
22. A teljesítményjavadalmazás kifizetése nem eredményezheti azt, hogy a befektetési vállalkozás nem tudja a szükséges mértékben megerősíteni a tőkéjét, és kifizetéskor a befektetési vállalkozás nem alkalmazhat olyan módszereket, amelyek nem állnak összhangban a javadalmazási politika elveinek teljesülésével.
23. A teljesítményjavadalmazás kifizetése nem eredményezheti az e törvényben, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályokban, és az 575/2013/EU rendeletben meghatározott követelmények nem teljesítését.
24. A munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések az eltelt időszakban elért teljesítményt tükrözik, az el nem ért eredményhez kifizetés nem kapcsolódhat.
25. Az előző munkaviszony alapján fennálló, szerződésből következő teljes javadalmazás átvállalásával vagy az előző teljes javadalmazásból következő kompenzáció révén adott újabb teljes javadalmazásnak összhangban kell lennie a befektetési vállalkozás hosszú távú érdekeivel, ideértve a visszatartási, a halasztási, a teljesítmény- és a visszafizetési megállapodásokat is.
26. Ha a befektetési vállalkozás a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzattal rendelkezik, annak összhangban kell állnia a befektetési vállalkozás üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel. Ha a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzat alapján a vezető állású személy, munkavállaló részére teljesítményjavadalmazása részeként nem kötelező nyugdíjjuttatás jár, a befektetési vállalkozásnak a munkaviszony megszűnése után ötéves visszatartási időszak figyelembevételével kell kifizetnie ezen juttatásokat a 18. pontban meghatározott eszközök formájában.
27. A befektetési vállalkozás ellenőrzési feladatokat végző munkavállalói javadalmazása független az általuk felügyelt szervezeti egységek teljesítményétől, az a feladatkörükhöz kapcsolódó célkitűzések elérésén alapul.
28. Az ellenőrzési feladatokat (ideértve a belső kontroll funkciót is) és a kockázatkezelési feladatokat végző munkavállalóknak a javadalmazását – a 29. pontban meghatározott eltéréssel – a felügyelő bizottság felügyeli, kivéve, ha a befektetési vállalkozás javadalmazási bizottságot állít fel.
29. Ha a befektetési vállalkozás javadalmazási bizottságot állít fel, akkor a javadalmazási bizottság a felelős az érintett munkavállalók javadalmazásának felügyeletéért.
30. A befektetési vállalkozás vezető állású személye, munkavállalója nem köthet olyan fedezeti ügyletet, amely a javadalmazására vonatkozó szerződésben foglalt kockázatvállalás hatásait kiküszöbölné.
31. Másik EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe a befektetési vállalkozás székhelye szerinti állam javadalmazásra vonatkozó jogszabályban foglalt szabályait alkalmazza.
