Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2017.09.23.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.
Megnyitom a Jogtárban Megnyitom az Optijusban

 

2009. évi XXXVII. törvény

az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról * 

Az erdei életközösségek nélkülözhetetlen fennmaradása, védőhatása és termékei (hozamai) biztosítása érdekében szükséges az erdő szakszerű kezelése és a károsító hatásoktól, a túlzott használattól és igénybevételtől való megóvása, az élettelen környezet, a mikroorganizmusok, a gomba-, növény- és állatvilág sokféleségének, az erdei életközösség dinamikus és természetes egységének megőrzése. Az erdő fenntartása, gyarapítása és védelme az egész társadalom érdeke, az erdő közérdekű szolgáltatásai minden embert megilletnek, ezért az erdővel csak a közérdekkel összhangban szabályozott módon lehet gazdálkodni. Mindezekre figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: * 

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § *  E törvény célja, hogy az erdő, az erdőgazdálkodás, és a társadalom viszonyának szabályozásával, kiemelten a fenntartható erdőgazdálkodás feltételeinek meghatározásával biztosítsa az erdő, mint a természeti tényezőktől függő és az emberi beavatkozásokkal érintett életközösség és élőhely fennmaradását, védelmét, gyarapodását, továbbá az erdő hármas funkciójának, azaz a környezetre, társadalomra, valamint a gazdaságra gyakorolt hatásának kiteljesedését, és ezzel kiemelten hozzájáruljon:

a) a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez,

b) a biológiai sokféleség megőrzéséhez,

c) a vidékfejlesztéshez, az erdőgazdálkodás vidéki gazdaságban betöltött szerepének, valamint az erdőgazdálkodással összefüggő foglalkoztatási lehetőségeknek a bővítéséhez,

d) az ország környezeti állapotának javulásához,

e) a felszíni és felszín alatti vizek védelméhez,

f) a termőtalaj, a mezőgazdasági területek védelméhez,

g) a fa, mint megújuló energia- és nyersanyagforrás biztosításához,

h) a tiszta ivóvíz biztosításához,

i) az egészséges élelmiszerek előállításához,

azaz az emberi élet fenntartásához és minőségének, biztonságának javításához, megfelelő összhangot teremtve az egészséges környezethez és a tulajdonhoz fűződő alapjogok között.

A törvény alapelvei

2. § (1) *  A fenntartható erdőgazdálkodás során - kiemelten az állam 100%-os tulajdonában álló erdők esetében - a fenntartható használat követelményeinek megfelelve az erdei haszonvételek gyakorlása során törekedni kell az olyan módszerek alkalmazására, amelyek biztosítják, hogy az erdő megőrizze biológiai sokféleségét, természetességét vagy természetszerűségét, termőképességét, felújuló képességét, életképességét, továbbá megfeleljen a társadalmi igényekkel összhangban levő védelmi, közjóléti és gazdasági követelményeknek, betöltse természet- és környezetvédelmi, közjóléti (egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási) célokat szolgáló szerepét és az erdővagyonnal való gazdálkodás lehetőségei a jövő nemzedékei számára is fennmaradjanak.

(2) A fenntartható erdőgazdálkodás során a legfontosabb közérdekű feladat az erdők változatosságának megőrzése, az erdők fenntartása, felújítása és a védelmi, valamint közjóléti szolgáltatások biztosítása, melyek elvégzését az állam megfelelő eszközökkel biztosítja.

3. § (1) Az erdők bármely immateriális szolgáltatásából származó állami bevételt a külön jogszabályban meghatározott részletes feltételek szerint az erdők fenntartására, gyarapítására és védelmére kell fordítani.

(2) *  Az 1. §-ban foglalt komplex célok, továbbá az Európai Unió Erdészeti Stratégiájában, valamint az Európai Erdők Védelme Miniszteri Konferenciáin elfogadott határozatokban foglaltak megvalósításáról az erdőgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), valamint az érintett miniszterek a Nemzeti Erdőstratégia (a továbbiakban: Stratégia) megalkotása, fejlesztése, közzététele és az abban foglalt feladatok végrehajtása útján gondoskodnak.

A törvény hatálya

4. § (1) E törvény hatálya kiterjed:

a) az erdőre, annak élő és élettelen alkotóelemeire, az erdei életközösségre;

b) a külterületen található fásításra;

c) az erdészeti létesítményre;

d) az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre;

e) *  a faanyag kereskedelmi lánc szereplőire, a faanyag készletezésére, tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára.

(2) *  E törvény hatálya nem terjed ki a fával, faállománnyal borított területek közül:

a) az arborétumra;

b) a közparkra;

c) az üzemmel, állandó jellegű mezőgazdasági telephellyel, temetővel, valamint közüzemi létesítményekkel azonos földrészleten lévő, művelés alól kivett területre;

d) az ingatlan-nyilvántartás szerint a település zártkertjében fekvő ingatlanra, a nemzeti vagy közösségi támogatással létesített erdő, valamint az állam 100%-os tulajdonában álló földrészlet kivételével;

e) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) szerinti tanya területére;

f) a közút, vasút, árvízvédelmi töltés, csatorna, valamint egyéb vonalas műszaki létesítménnyel azonos földrészleten lévő, művelés alól kivett területre;

g) a honvédelmi és katonai célú építményeknek az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint kijelölt és körülkerített működési és védőterületére;

h) a fás szárú növényekből álló, külön jogszabály szerint létesített ültetvényre;

i) a belterületre, az Országos Erdőállomány Adattárban (a továbbiakban: Adattár) erdőrészletként nyilvántartott erdők, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek kivételével;

j) a karácsonyfa, díszítőgally, vadgyümölcs és vessző termelését szolgáló területre;

k) az erdészeti hatóság engedélyével termelésből kivont területre.

(2a) *  E törvény hatálya nem terjed ki az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló, 2005. december 20-i 2173/2005/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2173/2005/EK tanácsi rendelet) II. és III. mellékletében felsorolt, olyan fatermékbe ágyazott fára, amelyek a 2173/2005/EK tanácsi rendelet I. mellékletében felsorolt partnerországból származnak, valamint a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet A., B. vagy C. mellékletében felsorolt olyan faanyagokra és termékekre, amelyek megfelelnek ezen rendeleteknek és végrehajtási rendelkezéseiknek, és ezen rendeletek alapján legálisan kitermeltnek minősülnek.

(3) *  Védett természeti területen lévő erdő esetén e törvény rendelkezéseit a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Tvt.) foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) *  Folyók nagyvízi medrében lévő erdő esetén e törvény rendelkezéseit a vízgazdálkodásról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Fogalommeghatározások

5. § E törvény alkalmazásában:

1. arborétum: az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott, tudományos ismeretszerzés céljából fenntartott élőfagyűjtemény;

2. célállomány: a faállományban megvalósítandó fafajösszetétel;

3. * 

4. egyéb erdei termék: a fakitermelésen, a szaporítóanyag-gyűjtésen és a vadászati jog gyakorlásán, hasznosításán kívüli erdei haszonvételek során az erdőből nyert nyersanyag, termék;

5. *  elsőkivitel: az erdősítés, fásítás első évi munkái a talaj-előkészítéstől a csemeteültetés, magvetés, sarjaztatás vagy dugványozás befejezéséig;

6. erdei életközösség (ökoszisztéma): fákból és egyéb fás növényekből, valamint a társult élőlényekből kialakult életközösség;

7. *  erdészeti szakszemélyzet: az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti végzettséggel rendelkező, az erdészeti hatóság által vezetett erdészeti szakirányítói névjegyzékben erdészeti szakszemélyzetként nyilvántartott személy;

8. erdészeti táj: termőhelyi és növényföldrajzi szempontok alapján az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott földrajzi terület;

9. *  erdőgazdálkodás: az erdő 2. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti fenntartására, közérdekű funkcióinak biztosítására, őrzésére, védelmére, az erdővagyon bővítésére, valamint - a vadászati jog gyakorlása, hasznosítása kivételével - az erdei haszonvételek gyakorlására irányuló tevékenységek összessége;

10. *  erdősítés: az erdőfelújítás, erdőtelepítés befejezetté nyilvánításáig végzett erdőgazdálkodási tevékenységek összessége;

11. * 

12. *  faállomány záródása: a faállományt alkotó fák koronavetületének és a faállomány által elfoglalt területnek százalékban kifejezett viszonyszáma;

13. *  folyamatos erdőborítás: olyan állapot, amikor az erdő többkorú faállománya folyamatosan borítja az erdő talaját, annak megújulása, felújítása az erdő faállományának védelmében, véghasználati terület nélkül történik, és az erdő tájképi megjelenése jelentős mértékben nem változik;

13a. *  gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet;

14. *  jogosult erdészeti szakszemélyzet: az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti szakmai gyakorlattal rendelkező, az erdészeti hatóság által vezetett erdészeti szakirányítói névjegyzékben jogosult erdészeti szakszemélyzet besorolással nyilvántartott erdészeti szakszemélyzet;

15. * 

16. mezőgazdasági előhasználat: tarvágás esetén a véghasználat évében vagy az azt követő két évben végzett mezőgazdasági használat;

17. * 

18. *  önerdősülés: közvetlen emberi beavatkozás nélkül, kifejezetten a földrészlet korábbi hasznosítása felhagyásának következtében végbemenő természetes folyamat, amely során faállomány jön létre;

19. * 

20. *  erdészeti tájidegen fafaj: őshonos fafaj, amely az adott erdészeti táj klimatikus és termőhelyi viszonyai között természetes módon nem fordul elő;

21-22. * 

23. újulat: az erdő felújulását biztosító fiatal faegyedek összessége;

24. * 

25. *  véghasználat: vágásos vagy átmeneti üzemmódban kezelt erdőben végrehajtott fakitermelés, amelynek következtében erdőfelújítási kötelezettség keletkezik;

26. *  fák koronavetülete: a fák lombkoronái függőleges vetületének határvonalai által közrefogott terület;

27. *  ellenőrző szervezet: a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló, 2010. október 20-i 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 8. cikkében meghatározott szervezet;

28. *  harmadik ország: az Európai Unión kívüli ország;

29. *  import: az e törvény hatály alá tartozó faanyagok, termékek Magyarország területére forgalomba hozatal céljából történő beszállítása;

30. *  illegális kitermelés: a 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk h) pontjában meghatározott jogszabályok megsértésével történő kitermelés vagy forgalomba hozatal;

31. *  erdei faválaszték: az álló, élő vagy elhalt fa kitermelése, valamint a földön fekvő fa feldolgozása során előállított, jellemző műszaki paraméterek alapján - faapríték esetében annak származása alapján - a fafeldolgozás termékeitől jól elkülöníthető

a) hengeres vagy hasított faanyag,

b) tűzifa minden felkészítési formában, illetve

c) faapríték;

32. *  faanyag kereskedelmi lánc: azon folyamatok és az abban szereplők összessége, amelyek közvetlen vagy közvetett hatással vannak az e törvény hatálya alá tartozó faanyagok, termékek előállítására, felhasználására, feldolgozására, tárolásárára, kereskedelmére, vagy forgalomba hozatalára;

33. *  faanyag kereskedelmi lánc szereplője: a 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk c) és d) pontjában foglalt személy vagy szervezet;

34. *  forgalomba hozatal: a 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk b) pontjában foglalt tevékenység;

35. *  kellő gondosság elve: a 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkében meghatározott rendszer, valamint a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló 995/2010 európai parlamenti és tanácsi rendelet által előírt, a kellő gondosság elvén alapuló rendszerre, valamint az ellenőrző szervezetek felett végzendő ellenőrzések gyakoriságára és jellegére vonatkozó részletes szabályokról szóló, 2012. július 6-i 607/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott eljárási kötelezettségek összessége;

36. *  nyomon követhetőséget, származást igazoló dokumentumok: a nyomon követhetőséget és a kellő gondosság elvének való megfelelést igazoló dokumentumok;

37. *  fatermék: a 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk a) pontjában meghatározott fa és fatermék;

38. *  nyomon követhetőség, származás igazolás: a 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében meghatározott kötelezettségek;

39. *  szállítmány: az egy szállítóeszközbe rakott, egy címzettnek feladott, egy fuvarokmánnyal szállított áru;

40. *  szállítmányt kísérő dokumentáció: számla vagy szállítólevél, amely tartalmazza az adott fatermék csomagolási egységein feltüntetett, az adott árutétel vagy a szállítmány nyomon követését szolgáló jelzést is;

41. *  zárlat: az e törvény hatálya alá tartozó fatermék mozgatásának, szállításának, forgalomba helyezésének, további feldolgozásának, kereskedelmének korlátozása hatósági eljárás vagy vizsgálat lefolytatása érdekében;

42. *  erdészeti feltáróhálózat: az erdőgazdálkodási tevékenység folytatása érdekében az erdőgazdálkodó által kialakított és fenntartott, erdészeti magánutakból, épített közelítő nyomokból és közelítő nyomokból álló erdei úthálózat;

43. *  erdészeti magánút: az erdészeti szállítást és más erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló, hosszú távú, rendszeres gépjárműforgalom céljára - a talajfelszín megbontásával, idegen anyag elhelyezésével és tömörítésével - létrehozott erdei burkolt út;

44. *  épített közelítő nyom: az erdőgazdálkodási tevékenységek végrehajtását szolgáló, időszakos, több éven át ismétlődő, eseti gépjárműforgalom céljára - a talajfelszín megbontásával - létrehozott erdei földút;

45. *  közelítő nyom: az erdőgazdálkodási tevékenységek végrehajtását szolgáló alkalomszerű terepi anyagmozgatás céljára, az erdő talaján - a talajfelszín építési jellegű megbontása, illetve idegen anyag elhelyezése nélkül - létesített nyompálya, amelynek területe a használat megszűnése után újraerdősítésre alkalmas állapotban marad, vagy azzá tehető;

46. *  erdei fafaj: az erdőt, valamint a jogszerűen fenntartott fásításokat alkotó - e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott - fafaj, fafajból levezethető fajta, vagy azok államilag elismert természetes vagy mesterséges hibridjei;

47. *  őshonos fafaj: a Kárpát-medence területén nem behurcolás vagy betelepítés eredményeként flóraelemmé vált - e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott - erdei fafaj;

48. *  idegenhonos fafaj: a Kárpát-medence területén behurcolás vagy betelepítés következményéként megtelepedett - e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott - erdei fafaj;

49. *  intenzíven terjedő fafaj: az adott termőhelyen, a környezetében lévő fás szárú növényeknél gyorsabban terjedő, és a többi faállomány alkotó fafajt növekedésével és térfoglalásával jellemzően kiszorító - e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott - idegenhonos fafaj;

50. *  termesztésbe vonható idegenhonos fafaj: faállomány alkotó fafajként alkalmazható - e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott - idegenhonos fafaj.

Az erdő

6. § *  (1) Erdőnek minősül az Adattárban:

a) erdőrészletként, vagy

b) szabad rendelkezésű erdőként

nyilvántartott terület.

(2) Az erdészeti hatóság a telepített erdőt, vagy a külterületen található, erdei fafajokból álló, összefüggő, legalább ötven - felnyíló erdő esetén legalább harminc - százalékos záródású, és két métert meghaladó átlagmagasságú, e törvény alapján jogszerűen fenntartható faállomány által elfoglalt területet, amelynek természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert, illetve a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan a húsz méter szélességet eléri,

a) telepített erdő esetében a telepítési-kivitelezési tervben, illetve a bejelentésben foglaltakkal összhangban az (1) bekezdés a) pontja szerinti erdőként, vagy az (1) bekezdés b) pontja szerinti szabad rendelkezésű erdőként,

b) az a) pont alá nem tartozó esetben

ba) a földhasználati nyilvántartásban szereplő földhasználónak - a tulajdonos és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultjának hozzájárulásával benyújtott - kérelmére, a kérelemben foglaltakkal összhangban az (1) bekezdés a) pontja szerinti erdőként, vagy az (1) bekezdés b) pontja szerinti szabad rendelkezésű erdőként, vagy

bb) ha a faállományról nem a ba) alpont szerinti kérelem útján szerez tudomást, akkor hivatalból lefolytatott eljárásban az (1) bekezdés b) pontja szerinti szabad rendelkezésű erdőként

az Adattárban nyilvántartásba veszi.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában összefüggőnek kell tekinteni a faállományt, ha azt

a) közút,

b) vasút,

c) folyó,

d) 20 méternél szélesebb, erdőnek vagy fátlan állapotban tartott erdőnek nem minősülő terület, vagy

e) az állam 100%-os tulajdonában nem álló földrészlet határa

nem szakítja meg.

(4) Ahol e törvény erdőt említ, ott - eltérő rendelkezés hiányában - az (1) bekezdés a) pontja szerinti erdőt kell érteni.

6/A. § *  (1) Az erdészeti hatóság felnyíló erdővé minősíti az erdőt, ha annak faállománya termőhelyi okok miatt természetes módon alacsony záródásban - ligetesen, vagy fás, illetve fátlan területrészek váltakozásával - borítja a területet.

(2) Az erdészeti hatóság a felnyíló erdővé minősítés során a terület fás- és lágyszárú növényzetét, erdőfelújítási kötelezettség alatt álló terület esetén a véghasználat megkezdése előtti állapotot, illetve a termőhelyi jellemzőket veszi alapul.

6/B. § *  (1) Az erdészeti hatóság a tulajdonos hozzájárulásával az erdőgazdálkodó kérelmére, az erdő rendeltetéseivel, üzemmódjával, valamint az erdő közérdekű korlátozásaival összhangban - a véghasználat megkezdése és az erdőfelújítás befejezetté nyilvánítása közötti időszak kivételével - erdőgazdálkodási, közjóléti, védelmi vagy vadgazdálkodási okból engedélyezheti a vágásos üzemmódú erdő termőhelyi viszonyoknak megfelelő záródásnál alacsonyabb, de legalább ötven százalékos záródással való kialakítását és fenntartását (a továbbiakban: felnyitott erdő), amennyiben az az erdő fenntartását, felújítását jelentősen nem akadályozza. Az erdészeti hatóság az engedélyt visszavonja, ha az engedély alapjául szolgáló ok már nem áll fenn.

(2) Az erdészeti hatóság

a) a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére természetvédelmi okból, vagy

b) árvízvédelmi rendeltetésű erdő esetében a vízügyi hatóság kezdeményezésére árvízvédelmi célból

előírhatja a termőhelyi viszonyoknak megfelelő záródásnál alacsonyabb záródású erdő felnyitott erdőként való további fenntartását. Az erdészeti hatóság a kötelezést visszavonja, ha annak indokoltsága megszűnik.

(3) Ha

a) az (1) bekezdés szerinti engedély visszavonásra kerül, vagy az engedély határozott időszakra szól, és az időszak lejár, vagy

b) a (2) bekezdés szerinti kötelezés visszavonásra kerül,

akkor az erdő faállományát az erdő felújítására vonatkozó rendelkezések szerint helyre kell állítani.

7. § (1) Az erdőket a bennük található erdei életközösség természetességi állapota szerint, - aszerint, hogy a természetes folyamatok és a korábbi erdőgazdálkodás együttes hatására kialakult, vagy kialakított állapotuk mennyire áll közel a termőhelynek megfelelő természetes erdőtársuláshoz - az Adattárban a következők szerint kell elkülöníteni:

a) természetes erdők: az adott termőhelyen a bolygatatlan erdők természetes összetételét, szerkezetét és dinamikáját mutató erdők, ahol a faállomány természetes úton magról - illetve a természetes körülmények között sarjról is szaporodó őshonos fafajok esetében emberi beavatkozás nélkül sarjról - jött létre, és ahol idegenhonos, erdészeti tájidegen fafaj csak szálanként fordul elő és intenzíven terjedő fafaj nincs jelen;

b) természetszerű erdők: az adott termőhelyen a bolygatatlan erdők természetes összetételéhez, szerkezetéhez hasonló, természetes úton létrejött vagy mesterséges úton létrehozott és fenntartott erdők, ahol az idegenhonos és az erdészeti tájidegen fafaj(ok) elegyaránya nem több 20%-nál, intenzíven terjedő fafaj pedig legfeljebb csak szálanként fordul elő;

c) származék erdők: az emberi beavatkozás hatására fafajösszetételében, szerkezetében átalakított vagy átalakult, azonban meghatározóan az adott termőhelynek megfelelő természetes erdő társulásalkotó őshonos fafajaiból álló, de a természetes társulás egyes fafajait, illetve a természetes szerkezet elemeinek nagy részét nélkülöző, mag vagy sarj eredetű erdők; idetartoznak az olyan erdők, melyekben az idegenhonos és az erdészeti tájidegen fafajok elegyaránya 20-50% közötti, az intenzíven terjedő fafajok elegyaránya 20% alatt van;

d) átmeneti erdők: az emberi beavatkozás hatására fafajösszetételében, szerkezetében erősen átalakított vagy átalakult, csak kisebb részben az adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulást alkotó őshonos fafajaiból álló, a természetes szerkezet elemeinek nagy részét nélkülöző, mag vagy sarj eredetű erdők, amelyekben az idegenhonos és az erdészeti tájidegen fafajok elegyaránya 50-70% közötti, továbbá minden olyan erdő, ahol az intenzíven terjedő fafajok elegyaránya 20-50% között van;

e) *  kultúrerdők: az emberi beavatkozás célja miatt a termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulást alkotó fafajaitól jelentősen eltérő fafajokból álló erdők, amelyek elegyarányát tekintve több, mint 70%-ban idegenhonos, erdészeti tájidegen, vagy több, mint 50%-ban intenzíven terjedő fafajokból állnak, vagy ahol az adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulást alkotó őshonos fafajai kevesebb, mint 30%-os elegyarányban, vagy egyáltalán nincsenek jelen;

f) *  faültetvény: jellemzően idegenhonos fafajokból vagy azok mesterséges hibridjeiből álló, szabályos hálózatban ültetett, intenzíven kezelt erdő.

(2) *  A természetességi állapotot az erdészeti hatóság erdőrészletenként állapítja meg.

(3) *  Az erdőgazdálkodási tevékenységet úgy kell végezni, hogy - a természetességi állapotra vonatkozó alapelvárás figyelembevételével - az erdők természetességi állapota az erdőgazdálkodás következtében ne romoljon.

(4) A természetességi állapot romlásának minősül, ha az erdőgazdálkodási tevékenység következtében

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti természetességi állapotú erdő az (1) bekezdés b)-f) pontja szerinti természetességi állapotú erdővé alakul;

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti természetességi állapotú erdő az (1) bekezdés c)-f) pontja szerinti természetességi állapotú erdővé alakul;

c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti természetességi állapotú erdő az (1) bekezdés d)-f) pontja szerinti természetességi állapotú erdővé alakul;

d) az (1) bekezdés d) pontja szerinti természetességi állapotú erdő az (1) bekezdés e)-f) pontja szerinti természetességi állapotú erdővé alakul.

(5) *  Az erdészeti hatóság az erdő első nyilvántartásba vételekor az erdő aktuális - erdőtelepítés esetén tervezett - természetességi állapotával, rendeltetésével, valamint az erdőgazdálkodás közérdekű korlátozásaival összhangban, erdőrészletenként meghatározza, hogy az erdőgazdálkodás során az erdőben az (1) bekezdésben foglaltak közül melyik természetességi állapotot kell legalább fenntartani (a továbbiakban: természetességi állapotra vonatkozó alapelvárás).

(6) *  A természetességi állapotra vonatkozó alapelvárást az erdészeti hatóság az erdő természeti viszonyaiban bekövetkező változás, vagy az erdő valamely rendeltetéséhez kapcsolódó cél elérése érdekében - a (3) bekezdésben valamint a 22. § (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban - az erdőgazdálkodónak az erdő tulajdonosának hozzájárulásával benyújtott kérelmére vagy hivatalból módosíthatja.

(7) *  Ha az (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt erdő természetességi állapota a természetességi állapotra vonatkozó alapelváráshoz képest az erdőgazdálkodó vagy a tulajdonos tevékenysége vagy mulasztása következtében romlik, az erdészeti hatóság az erdőnevelésre és erdőfelújításra vonatkozó szabályozás szerint intézkedik a természetességi állapot helyreállításáról.

Az állami erdőkre vonatkozó szabályok

8. § (1) *  A nemzeti vagyonról szóló törvényben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott

a) védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetésű, az állam tulajdonában álló erdő, valamint

b) a gazdasági elsődleges rendeltetésű, természetes erdő, természetszerű erdő és származék erdő természetességi állapotú, az állam tulajdonában álló, 5 hektárnál nagyobb, természetben összefüggő erdő

a kincstári vagyon részét képezi.

(2) * 

(3) *  Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó, az állam 100%-os tulajdonában álló erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület a kincstári vagyon részét képezi és korlátozottan forgalomképes.

(4) *  Az állam 100%-os tulajdonában álló, gazdasági elsődleges rendeltetésű,

a) 5 hektárnál nem nagyobb, természetben összefüggő, természetes erdő, természetszerű erdő és származék erdő természetességi állapotú erdő,

b) *  5 hektárnál nagyobb, természetben összefüggő, átmeneti erdő, kultúrerdő és faültetvény természetességi állapotú erdő,

állami tulajdonból történő kikerülésére kizárólag azonos vagy magasabb természetességi állapotú erdővel történő birtokösszevonási célú földcsere vagy csere útján, az optimális állami birtokszerkezet kialakítása céljából kerülhet sor.

(5) *  Az állam 100%-os tulajdonában álló,

a) gazdasági elsődleges rendeltetésű, 5 hektárnál nem nagyobb, természetben összefüggő, átmeneti erdő, kultúrerdő és faültetvény természetességi állapotú erdő,

b) *  erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület,

állami tulajdonból történő kikerülésére optimális állami birtokszerkezet kialakítása céljából, elsődlegesen birtokösszevonási célú földcsere, vagy csere útján, ezek sikertelensége esetén vagyonátruházással kerülhet sor. Az erdő, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület ellenértékét erdő tulajdonjogának megszerzésére kell fordítani.

(6) A (4)-(5) bekezdés szerinti földcseréhez, valamint vagyonátruházáshoz az erdő védelmi rendeltetése szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter egyetértése szükséges.

(7) *  Az állam 100%-os tulajdonában álló erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület állami tulajdonból csak abban az esetben kerülhet ki, ha nem szomszédos az állam 100%-os tulajdonában álló erdővel.

(8) *  Az állami birtokszerkezet javításának elősegítése érdekében végrehajtott birtokösszevonási célú földcsere továbbá csere esetén a védelmi és közjóléti rendeltetésű erdők állami tulajdonba kerülését előnyben kell részesíteni.

(9) *  Az osztatlan közös tulajdonú erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület állami tulajdonban lévő hányadának a használatára, hasznosítására, a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

(10) *  Az állam 100%-os tulajdonában álló erdőben - ide nem értve az állam kizárólagos tulajdonában álló és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont képező erdőt - az e törvény hatálybalépésekor már fennálló és ráépítéssel létesített épület önálló ingatlanként az erdőt vagyonkezelő 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaság ráépítő tulajdonaként az ingatlan-nyilvántartásban feltüntethető.

9. § *  Az állam 100%-os tulajdonában álló erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vagyonkezelője - a Nemzeti Földalap kezelésére kijelölt szerv előzetes hozzájárulását követően - a földterületet vagy annak meghatározott részét erdőgazdálkodási céloktól eltérő, de az erdő termelésből való kivonásával nem járó közjóléti, kulturális, illetve szabadidős hasznosítása érdekében harmadik személy részére, hatósági engedély alapján végzett tevékenység gyakorlására, a hatósági engedélyekben előírt feltételekkel és időtartamra, de legfeljebb 5 évre átengedheti. Az erdőgazdálkodási céloktól eltérő hasznosítás nem terjedhet ki az erdei haszonvételek gyakorlására, és nem érintheti a vagyonkezelőnek a földhasználati jogosultságát.

9/A. § *  Az 1. mellékletben meghatározott gazdasági társaságok állami tulajdonban álló társasági részesedése tekintetében az állam tulajdonosi jogait a miniszter gyakorolja.

10. § *  (1) Az egyes erdőtervezési körzetekben a 7. § (1) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti természetességi állapotú, az állam 100%-os tulajdonában álló, Natura 2000, természetvédelmi, talajvédelmi, tájképvédelmi vagy közjóléti elsődleges rendeltetésű erdők területének az e törvény hatálybalépését követő

a) első körzeti erdőtervezést követően a hegy- vagy dombvidéki erdők legalább egyötöd, síkvidéki erdők legalább egytized részén,

b) második körzeti erdőtervezést követően a hegy- vagy dombvidéki erdők legalább egynegyed, síkvidéki erdők legalább egynyolcad részén,

c) harmadik körzeti erdőtervezést követően a hegy- vagy dombvidéki erdők legalább egyharmad, síkvidéki erdők legalább egyhatod részén,

örökerdő, faanyagtermelést nem szolgáló vagy átmeneti üzemmódú erdőgazdálkodást kell folytatni.

(2) Az állam 100%-os tulajdonában álló,

a) természetvédelmi, Natura 2000, tájképvédelmi vagy közjóléti elsődleges rendeltetésű,

b) a 7. § (1) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti természetességi állapotú, és

c) az erdőfelújítási kötelezettségre vonatkozó előírást alapul véve természetes mageredetű erdőfelújításra alkalmas

erdőben - a (3) bekezdésben és a 73. § (6) bekezdésben foglalt eset kivételével - tilos a tarvágás.

(3) Az erdészeti hatóság az erdőtervben vagy annak módosítása során lehetővé teheti a tarvágást a (2) bekezdés szerinti erdőben, ha az

a) termőhelyi vagy erdővédelmi okból, vagy

b) a természetes újulat megőrzése - sarj eredetű felújítás esetén megtelepedése - érdekében

indokolt.

(4) Az állam 100%-os tulajdonában álló erdőre, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre vonatkozó természetvédelmi vagy árvízvédelmi indokból jogszabályban vagy határozatban jogszerűen elrendelt korlátozás - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - kártalanítási igényt nem keletkeztet.

Szabad rendelkezésű erdő

11. § *  (1) Az erdészeti hatóság a szabad rendelkezésű erdőt az Adattárban a 38. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjában foglalt egyszerűsített adattartalommal tartja nyilván.

(2) Szabad rendelkezésű erdő

a) telepítését,

b) felújítását, valamint

c) faállományának teljes vagy részleges kitermelését

- annak megkezdése előtt legkésőbb 21 nappal - előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.

(3) Szabad rendelkezésű erdő mezőgazdasági művelésbe vonását előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.

(4) A (2) bekezdésben foglalt tevékenység végrehajtását annak befejezését követő 30 napon belül be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.

(5) Az erdészeti hatóság a telepítési feltételeknek nem megfelelően telepített, felújított vagy fenntartott szabad rendelkezésű erdő faállományának teljes vagy részleges felszámolását rendeli el, ha

a) az a termőhelyre vagy a környező erdők életközösségére, természetességi állapotára nézve jelentős káros hatással van, vagy előreláthatólag jelentős káros hatással lesz, illetve

b) annak fennmaradása jogszabályba ütközik.

(6) Az erdészeti hatóság a szabad rendelkezésű erdőt törli az Adattárból, ha az a 6. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek már nem felel meg.

(7) Az erdészeti hatóság a szabad rendelkezésű erdőt a földhasználati nyilvántartásban szereplő földhasználónak - a tulajdonos és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultjának hozzájárulásával benyújtott - kérelmére átminősíti a 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti erdővé.

(8) A szabad rendelkezésű erdő esetében - az e §-ban szereplő rendelkezések mellett - e törvény rendelkezései közül az erdőtelepítés feltételeire (45. §), a károsítók károkozása elleni védelemre (58. és 59. §), a káros tevékenységek elleni védelemre [61. § (1) bekezdés b) pont, 61. § (2) bekezdés], az erdő talajának védelmére (62. § és 63. §), az erdő tűz elleni védelmére (64-67. §), erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalomra (87. § és 88. §), az erdő látogatására (91-96. §), valamint a bejelentési kötelezettségre (102. §) vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell.

A fásítás

12. § *  (1) Fásításnak minősül a külterületen található, erdőnek, szabad rendelkezésű erdőnek, vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek nem minősülő, e törvény hatálya alá tartozó, fával, faállománnyal borított terület.

(2) Az erdészeti hatóság a telepítési feltételeknek nem megfelelően telepített vagy fenntartott fásítás faállományának teljes vagy részleges felszámolását rendeli el, ha

a) az a termőhelyre vagy a környező erdők életközösségére, természetességi állapotára nézve jelentős káros hatással van, vagy előreláthatóan jelentős káros hatással lesz, illetve

b) annak fennmaradása jogszabályba ütközik.

(3) Fásításban tervezett - a fa tövében mérve - 10 centimétert meghaladó átmérőjű fa kitermelését, annak megkezdése előtt legkésőbb 21 nappal előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.

(4) Fásítás esetében - az e §-ban szereplő rendelkezések mellett - e törvény rendelkezései közül az erdőtelepítés feltételeire [45. § (1) és (3)-(6) bekezdés], a károsítók károkozása elleni védelemre (58. § és 59. §), az erdő tűz elleni védelmére (64-67. §), valamint a bejelentési kötelezettségre (102. §) vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell.

Erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület

13. § *  (1) Erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület az Adattárban egyéb részletként nyilvántartott

a) tisztás, amely erdőben természetes folyamat útján létrejött, vagy mesterségesen kialakított, erdei fafajok által legfeljebb szórványosan, erdei cserjefajok által legfeljebb 50 százalékos mértékben fedett terület;

b) terméketlen terület, amely az erdészeti hatóság által termőhelyi adottságainál fogva erdő fenntartására alkalmatlanná minősített terület;

c) erdei farakodó és készletező hely, amely erdei faanyag és egyéb erdei termék rendszeres átmeneti tárolására kialakított terület;

d) erdészeti létesítményhez tartozó terület, amely az erdő igénybevétele nélkül létrehozott erdészeti létesítmény által elfoglalt, illetve az erdészeti létesítményhez a funkciója betöltése céljából csatlakozó terület, amennyiben az nem minősül erdőnek;

e) vadföld, amely a vadászatra jogosult által művelt mezőgazdasági terület, amelyen a termesztési cél a vadállománynak szánt növényhozam előállítása;

f) erdei vízfolyás, erdei tó, amely erdőben található vagy ahhoz csatlakozó természetes vízfolyás, tó;

g) nyiladék, amely az erdőgazdálkodási egységek térbeli rendjének kialakítását, a vonalas jellegű létesítmények fenntartását, illetve az erdők tűz elleni védelmét szolgáló, az erdőben mesterségesen kialakított, fátlan állapotban fenntartott, 6 méternél szélesebb terület;

h) cserjés, amely erdőnek nem minősülő területen természetes folyamat útján létrejött, vagy erdőből kialakított, erdei cserjefajok által legalább 50 százalékos mértékben fedett terület;

i) erdészeti kutatóhely, amely erdészeti kutatás célját szolgáló terület.

(2) Az erdészeti hatóság az erdő természeti és gazdálkodási viszonyaival, rendeltetéseivel, valamint közérdekű korlátozásaival összhangban - az a) és d) pont tekintetében a véghasználat megkezdése és az erdőfelújítás befejezetté nyilvánítása közötti időszak kivételével - az erdőgazdálkodó által a tulajdonos hozzájárulásával beadott kérelemre engedélyezheti az erdő területén az (1) bekezdésben foglalt

a) tisztásként,

b) erdei farakodóként és készletező helyként,

c) nyiladékként,

d) cserjésként vagy

e) erdészeti létesítményhez tartozó területként

- az a) és d) pont esetében legfeljebb egy hektár kiterjedésű területet érintően, a b), c) és e) pont esetében az indokolt kiterjedésű területet érintően - fátlan állapot kialakítását és fenntartását (a továbbiakban: fátlan állapotban tartott erdő). Az erdészeti hatóság az engedélyt visszavonja, ha az engedély alapjául szolgáló ok már nem áll fenn.

(3) Az erdészeti hatóság a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére természetvédelmi okból előírhatja az erdő faállománnyal nem borított területének - az erdőfelújítási kötelezettség alatt álló terület kivételével - fátlan állapotban tartott erdőként való további fenntartását. Az erdészeti hatóság a kötelezést visszavonja, ha annak indokoltsága megszűnik.

(4) Az erdészeti hatóság

a) a honvédelemért felelős miniszter kezdeményezésére honvédelmi, vagy

b) a határrendészetért felelős miniszter kezdeményezésére határrendészeti

célú vonalas létesítmény elhelyezése, kialakítása céljából elrendelheti az erdő területén fátlan állapotban tartott erdő kialakítását. Az erdészeti hatóság a kötelezést, ha annak indokoltsága megszűnik - az érintett miniszter kezdeményezésére - visszavonja.

(5) Ha

a) a (2) bekezdés szerinti engedély visszavonásra kerül, vagy ha az engedély határozott időszakra szól, és az időszak lejár, vagy

b) a (3) vagy (4) bekezdés szerinti kötelezés visszavonásra kerül,

akkor a fátlan állapotban tartott erdő területén a faállományt az erdőfelújításra vonatkozó rendelkezések szerint helyre kell állítani.

(6) Hivatalból vagy az erdőgazdálkodó bejelentésére az erdészeti hatóság az erdő területét terméketlen területté minősítheti, amelynek során elsősorban a terület fás- és lágyszárú növényzetét, erdőfelújítási kötelezettség alatt álló terület esetén a véghasználat megkezdése előtti állapotot, valamint a termőhelyi jellemzőket veszi alapul.

(7) Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre - az e §-ban, valamint a 14. §-ban szereplő rendelkezések mellett - e törvény rendelkezései közül

a) a fátlan állapotban tartott erdőre az erdőnek minősülő föld használatára, használatba adására, továbbá az erdőgazdálkodóra, és annak nyilvántartására (17-20. §), a fakitermelés éves erdőgazdálkodási tevékenységként történő bejelentésére (41. § és 42. §), a károsítók károkozása elleni védelemre (58. § és 59. §), a káros tevékenységek elleni védelemre (61. §), az erdő talajának védelmére (62. § és 63. §), az erdő igénybevételére (77-85. §), erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalomra (87. § és 88. §), az erdő látogatására (91-96. §), valamint a bejelentési kötelezettségre (102. §),

b) az a) pont alá nem tartozó, egyéb erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre, a fakitermelés éves erdőgazdálkodási tevékenységként történő bejelentésére (41. § és 42. §), a káros tevékenységek elleni védelemre (61. §), erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalomra (87. § és 88. §), az erdő látogatására (91-96. §), valamint a bejelentési kötelezettségre (102. §)

vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell.

14. § *  (1) Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet az erdészeti hatóság az Adattárban a 38. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, a fátlan állapotban tartott erdő esetében továbbá a 38. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt adatokkal tartja nyilván.

(2) Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet - a fátlan állapotban tartott erdő kivételével - az erdőgazdálkodónak a tulajdonos hozzájárulásával tett bejelentésére kivezeti az Adattárból, ha az erdőgazdálkodó nyilatkozata alapján a terület erdőgazdálkodási célt már nem szolgál.

Az erdészeti létesítmény

15. § *  (1) Erdészeti létesítménynek minősül a legalább részben erdőben található vagy ahhoz csatlakozó

a) erdészeti magánút, épített közelítő nyom, valamint azok műtárgyai és tartozékai;

b) erdőgazdálkodási vagy közjóléti tevékenységgel összefüggésben épített és használt keskeny nyomközű vasúti pálya és annak tartozékai;

c) az erdőgazdálkodási, közjóléti vagy oktatási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, illetve az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő látogatását, az erdő bemutatását az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, csatorna, tározó, kerítés, erdei épület és egyéb létesítmény;

d) közjóléti tevékenységgel összefüggésben épített és használt sípálya és annak műszaki tartozékai (a továbbiakban együtt: erdei sípálya).

(2) Erdészeti létesítményt létesíteni, elhelyezni és működtetni az erdő rendeltetéseivel valamint az erdő közérdekű korlátozásaival összhangban úgy lehet, hogy az az erdei élőhelyet, az erdei életközösséget, az erdő biológiai sokféleségét, felszíni és felszín alatti vizeit, valamint talaját a lehető legkisebb mértékben károsítsa, illetve veszélyeztesse.

(3) Honvédelmi rendeltetésű erdőben közjóléti létesítményt létesíteni csak abban az esetben lehet, ha az a területen folytatott katonai tevékenységgel összeegyeztethető.

(4) Az engedélyköteles erdészeti létesítmények kivételével az erdészeti létesítmény létesítését, bővítését, korszerűsítését, megszüntetését vagy rendeltetésének megváltoztatását annak megkezdése előtt legkésőbb 21 nappal előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.

(5) Az erdészeti létesítmények közül

a) az erdészeti magánút és annak tartozékai,

b) a négy méter átlagos koronaszélességet elérő épített közelítő nyom és annak tartozékai, valamint

c) az erdei kerítés - az öt évet meg nem haladó időre létesített vadkárelhárító villanypásztor, az erdei legeltetés céljából létesített villanypásztor, továbbá a magtermés védelme érdekében létesített 120 cm-nél nem magasabb vadkárelhárító kerítés kivételével -

létesítéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, megszüntetéséhez, vagy rendeltetésének megváltoztatásához az erdészeti hatóság engedélye szükséges. A kiadott engedély öt évre szól.

(6) Vadkárelhárítási célból erdei kerítés csak abban az esetben létesíthető, ha a vadászati hatóság véleménye alapján az erdőtelepítés, erdőfelújítás védelme a vadállomány apasztásával vagy más vadkárelhárítási módszerrel nem biztosítható. A vadkárelhárító kerítés létesítése meghaladja a rendes erdőgazdálkodás körét.

(7) Az erdőgazdálkodó az erdészeti létesítmény (4) vagy (5) bekezdés szerinti létesítését, bővítését, korszerűsítését, valamint rendeltetése megváltoztatását annak megvalósulásától számított 30 napon belül az erdészeti hatóság részére bejelenti.

(8) Az erdőgazdálkodási tevékenységet már nem szolgáló, a rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált, vagy nem az engedélyezési feltételeknek megfelelően fenntartott erdészeti létesítményt fel kell számolni. Ha erre az erdészeti hatóság felszólítására sem kerül sor, a felszámolást az erdészeti hatóság elrendeli, vagy azt a hatáskörrel rendelkező hatóságnál kezdeményezi.

15/A. § *  (1) Épített közelítő nyomon vízelvezetést szolgáló műtárgy, valamint - összességében legfeljebb az út hosszának 10%-át elérő mértékben - hulladéknak nem minősülő javító anyag elhelyezhető.

(2) Az erdészeti feltáróhálózat részét képező, erdészeti létesítménynek nem minősülő közelítő nyom kialakítása során be kell tartani a 15. § (2) bekezdésben foglalt előírásokat.

15/B. § *  (1) Az erdészeti magánút közforgalom elől elzárt magánútnak minősül. Az erdészeti magánutat a közforgalom számára megnyitni a közúti közlekedésről szóló törvényben foglaltak szerint, a közvetlenül határos erdők erdőgazdálkodóinak egyetértése mellett lehet, amennyiben az erdei életközösséget, a fenntartható erdőgazdálkodást, illetve az erdő közjóléti és védelmi rendeltetéseinek érvényesülését az nem veszélyezteti.

(2) Honvédelmi rendeltetésű erdőben található erdészeti magánút közforgalom számára történő megnyitása akkor engedélyezhető, ha az a területen folytatott katonai tevékenységgel összeegyeztethető.

Az erdészeti igazgatási és az erdőgazdálkodási egységek kialakítása

16. § (1) Az erdőket e törvény alapján erdőtervezési körzetekre (a továbbiakban: körzet) kell osztani.

(2) A körzeteket a fenntartható erdőgazdálkodás követelményeinek figyelembevételével a miniszter határozza meg és rendeletben teszi közzé.

(3) A körzetek a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység tervezésének és ellenőrzésének egységei.

(4) Az erdészeti nyilvántartás és a térbeli rend kialakítása érdekében az erdőt erdőtagokra és erdőrészletekre kell felosztani.

(5) Az erdőtag a település közigazgatási határán belül az erdő területi rendjét, kellő áttekintését, az erdőgazdálkodási tevékenység alapegységeinek tartós szerkezetbe foglalását biztosító területi egység.

(6) *  Az erdőtagon belül az erdőrészlet az erdőgazdálkodási tevékenység és az erdészeti igazgatás, nyilvántartás olyan alapegysége, amely a rajta található erdei életközösség, a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység jellemzői, valamint az erdő használati viszonyai alapján egységesnek tekinthető.

(7) *  Az erdőtagot és az erdőrészletet a körzeti erdőtervezés során, illetve az erdő telepítésének engedélyezésekor az erdészeti hatóság jelöli ki. Az erdészeti hatóság az erdőtagon belül az erdőrészlet-beosztást két körzeti erdőtervezés között indokolt esetben módosítja.

(8) * 

(9) Az erdőgazdálkodó az erdőtelepítési, erdőfelújítási, erdőnevelési, fahasználati és erdővédelmi munkák megkezdése előtt köteles az erdőrészlet határvonalainak töréspontjaira jól látható és időtálló határjeleket elhelyezni.

(10) *  A körzeti erdőtervezés terepi felvételezési munkálatai során kialakított, a földrészlet, alrészlet határától, vagy a használati megosztásról szóló megállapodásban foglalt használati rend szerinti határvonaltól eltérő, természetben nem azonosítható, újonnan kialakított erdőrészlethatárok töréspontjait az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodóval ismerteti.

Az erdőgazdálkodó és nyilvántartása

17. § (1) *  Erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság által vezetett erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő jogszerű használó.

(2) *  Az e törvényben foglalt erdőgazdálkodói jogok és kötelezettségek - a haszonvételi joggyakorlás kivételével - az erdőgazdálkodót illetik, illetve terhelik.

(3)-(4) * 

(5)-(9) * 

18. § *  (1) Az erdőgazdálkodó, valamint a használatában álló erdő, illetve erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület (a 18-21/B. § tekintetében a továbbiakban együtt: erdőnek minősülő föld) adatairól az erdészeti hatóság nyilvántartást vezet (a továbbiakban: erdőgazdálkodói nyilvántartás).

(2) Az erdőgazdálkodó az erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő adatok változását - a (7) bekezdés c) pont ce) és ch) alpontjában foglalt kivétellel - 30 napon belül az erdészeti hatósághoz bejelenti. Az erdészeti hatóság a bejelentésben foglalt változásokat a nyilvántartáson átvezeti.

(3) Az erdőgazdálkodói jogok és kötelezettségek a nyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkeznek és - a határozott idejű szerződéseket kivéve - a nyilvántartásból való törléssel szűnnek meg.

(4) Az erdőgazdálkodói nyilvántartásba a (7) bekezdés szerinti adat bejegyzésének, megváltoztatásának vagy törlésének közhiteles hatósági nyilvántartásból történő adatátvétel, közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat alapján van helye.

(5) Aki erdőnek minősülő föld használatára jogosult - a haszonvételi joggyakorló kivételével -, köteles azt a használati jog fennállását igazoló okiratok benyújtásával, a használati jogosultság keletkezésétől számított 30 napon belül az erdészeti hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.

(6) Az erdőgazdálkodói nyilvántartás adatai országosan vezetettek, - a (7) bekezdés a) pont ab), ac), ae) és af) alpontjában foglaltak kivételével - nyilvánosak, azokból az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint - elektronikus úton is - hiteles vagy nem hiteles, illetve teljes vagy szemle másolat adható.

(7) Az erdőgazdálkodói nyilvántartás

a) a természetes személy erdőgazdálkodó esetén a következő adatokat tartalmazza:

aa) családi és utónév, ideértve a születési családi és utónevet,

ab) születési hely, idő,

ac) anyja neve,

ad) állandó lakhely,

ae) adóazonosító jel vagy adószám,

af) a mezőgazdasági vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs szám,

ag) erdőgazdálkodói kód,

ah) levelezési cím;

b) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet erdőgazdálkodó esetén a következő adatokat tartalmazza:

ba) szervezet megnevezése,

bb) székhely,

bc) képviselő neve,

bd) gazdálkodó szervezet földhasználó esetén a statisztikai számjel,

be) adószám,

bf) a mezőgazdasági vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs szám,

bg) erdőgazdálkodói kód;

c) az erdőgazdálkodó használatában álló, erdőnek minősülő földre vonatkozó következő adatokat tartalmazza:

ca) a település neve,

cb) a földrészlet fekvésének (belterület, külterület) megjelölése,

cc) a földrészlet helyrajzi száma,

cd) az alrészlet jele,

ce) használati megosztás esetén a földrészlet részterületének azonosítására a használati rendben alkalmazott alszám,

cf) a földterület erdészeti azonosítója,

cg) a használt terület nagysága,

ch) a használat jogcíme,

ci) a nyilvántartásba vétel időpontja,

cj) a használat időtartama,

ck) erdőfelújítási biztosíték nyújtási kötelezettség fennállása;

d) az erdőgazdálkodó által alkalmazott erdészeti szakszemélyzetre, jogosult erdészeti szakszemélyzetre, illetve erdészeti szakirányító vállalkozásra vonatkozóan annak a szakirányítói névjegyzékben rögzített nyilvántartási kódja.

(8) Az erdőgazdálkodói nyilvántartás

a) a (7) bekezdés a) pont ag) alpontjában, és b) pont bg) alpontjában, valamint

b) a (7) bekezdés c) pont ch)-cj) alpontjában foglalt, az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágban nyilvántartott földrészletekre, illetve alrészletekre vonatkozó adatok tekintetében

közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

Egyszerűsített erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel * 

18/A. § *  Az erdészeti hatóság egyszerűsített erdőgazdálkodói nyilvántartásba-vételi eljárást folytat le, ha a legfeljebb 10 személy tulajdonában álló erdőnek minősülő föld használatára vonatkozó megállapodást a felek a jelen törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szerződésminta alkalmazásával kötötték meg.

Erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzés alapjául szolgáló okiratok kellékei * 

18/B. § *  (1) A belföldön kiállított teljes bizonyító erejű magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, továbbá, ha

a) a szerződő felek, a meghatalmazottak, valamint a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező, de az erdőgazdálkodói bejegyzésre alkalmas szervezet nevének feltüntetésével szabályszerűen és nyilvánvalóan azonosíthatóan aláírták,

b) a több lapból álló okirat a szerződő felek, az ellenjegyző, illetve a tanúsító személyek kézjegyét minden lapon tartalmazza.

(2) A szerződő felek kézjegyét az okirat lapjainak nem kell tartalmaznia, ha az okirat lapjait a szerződő felek által az erre meghatalmazott kézjegyével látta el.

(3) Az ellenjegyzéssel ellátott magánokirat bejegyzés alapjául akkor fogadható el, ha az tartalmazza az ellenjegyzésre jogosult ügyvéd vagy közjegyző nevét, aláírását, irodájának székhelyét, az ellenjegyzés időpontját és az „ellenjegyzem” megjelölést.

(4) Ha a szerződő felek valamelyike jogtanácsos által képviselt szervezet, a jogtanácsos is jogosult az ellenjegyzésre.

(5) Nem alkalmas bejegyzésre az olyan okirat, amelyen a készítő és ellenjegyző ügyvéd, illetve a közokiratba foglaló közjegyző szerződő félként van feltüntetve.

18/C. § *  (1) Ha az okiratot a nyilatkozattevő helyett meghatalmazott írta alá, illetve látta el kézjegyével, csatolni kell a meghatalmazást is, amelyet a bejegyzés alapjául szolgáló okiratra előírt alakszerűségek szerint kell kiállítani. Ha a felet a közjegyzői okirat elkészítésénél meghatalmazott képviseli, az erdőgazdálkodói nyilvántartási eljárásban azt a magánokiratban foglalt meghatalmazást is el kell fogadni, amelyben a fél aláírását közjegyző vagy magyar külképviseleti szerv hitelesítette.

(2) Írásra vagy olvasásra képtelen személy jognyilatkozatán alapuló bejegyzéshez a nyilatkozat közokiratba foglalása szükséges, amelyben e körülményre utalni kell.

18/D. § *  (1) Ha a magánokiratot külföldön állították ki, és nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik, vagy eltérő viszonossági gyakorlat nem áll fenn, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) a magyar külképviseleti hatósággal kell hitelesíttetni, illetve az aláírás (kézjegy) hitelesítésére jogosult külföldi szerv által történt hitelesítést kell a magyar külképviseleti hatósággal hitelesíttetni (diplomáciai hitelesítés, illetve felülhitelesítés). Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, az aláírást (kézjegyet) a magyar állam érdekeit képviselő állam külképviseleti hatóságával kell hitelesíttetni. Eltérő nemzetközi megállapodás fennállását a bejegyzést kérő félnek kell megjelölnie, illetve arra hivatkoznia.

(2) Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, és a magyar érdekeket más állam külképviseleti hatóságai sem képviselik, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) csak az okirat kiállítása helyén hatályos jogszabályok szerint erre jogosult szervnek kell hitelesítenie.

(3) Nincs szükség a külföldön kiállított magánokirat diplomáciai hitelesítésére, felülhitelesítésére, ha az okiratot hitelesítési záradékkal (Apostille) látták el.

18/E. § *  (1) A 18/B. § (1) bekezdés a) pontja vonatkozásában az aláírás akkor tekinthető nyilvánvalóan azonosíthatónak, ha az aláírók aláírásuk alatt olvashatóan megjelölték nevüket és az okirat szerinti ügyletkötői minőségüket.

(2) Ha az okirathoz melléklet is tartozik, akkor a melléklet valamennyi lapjára vonatkozóan is alkalmazni kell a 18/B. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat.

Erdőnek minősülő föld használatának általános szabályai * 

19. § (1) *  Erdőnek minősülő föld használatára kötött megállapodást írásba kell foglalni.

(2) A szerződésben - jogcímtől függetlenül - fel kell tüntetni

a) *  az erdőgazdálkodó 18. § (7) bekezdés a) pont aa)-ad) alpontja vagy 18. § (7) bekezdés b) pont ba)-be) alpontja szerinti adatait,

b) *  a 18. § (7) bekezdés c) pontja szerinti adatokat,

c) *  a felújítási biztosíték nyújtására vonatkozó rendelkezéseket.

(3) * 

19/A. § *  (1) E törvény alkalmazása során valamely személy hozzájárulása vagy nyilatkozata alatt - eltérő rendelkezés hiányában - az érintett személy közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatát kell érteni.

(2) A 6/B. § (1) bekezdésében, a 7. § (6) bekezdésében, a 13. § (2) bekezdésében, a 14. § (2) bekezdésében, a 23. § (7) bekezdésében, a 29. § (6) bekezdésében, valamint a 33. § (9) bekezdésében foglaltak alkalmazása során tulajdonosi hozzájárulás alatt

a) a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított egyszerű többségének - ha egy tulajdonos a tulajdoni hányadok több mint felével rendelkezik, vagy a kisebbségben maradt tulajdonosok közül a három legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező személy együttesen az összes tulajdoni hányad egyharmadát meghaladó részével rendelkezik, akkor kétharmad részének - közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatát, vagy

b) ha a kérelemben foglaltakkal kapcsolatban a tulajdonosok jogszabály szerint tulajdonosi közgyűlés keretében kötelesek dönteni, akkor a tulajdonosi közgyűlés érvényes döntését

kell érteni.

(3) A 6/B. § (1) bekezdésében, a 7. § (6) bekezdésében, a 13. § (2) bekezdésében, a 14. § (2) bekezdésében, a 20-21/B. §-ban, a 23. § (7) bekezdésében, a 29. § (6) bekezdésében, a 33. § (9) bekezdésében foglaltak alkalmazása során tulajdonos alatt a föld tulajdonosát, haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvezőt kell érteni.

Az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdőnek minősülő föld használatba adásának különös szabályai * 

20. § *  (1) Erdőnek minősülő, közös tulajdonban álló föld esetében a használati megosztásról szóló megállapodásban a használati rend meghatározása során több tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő mértékű terület - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 71. § (2a) bekezdésében foglaltak mellett - akkor is kijelölhető egyben, ha azt az érintett tulajdonostársak a 20/A. § (3) bekezdésében foglalt társult erdőgazdálkodás keretében egységesen kívánják használni, vagy azt egységesen többlethasználati megállapodással az egyik érintett tulajdonostárs használatába kívánják adni.

(2) Erdőnek minősülő földet magában foglaló földrészlet használati megosztásáról szóló megállapodással a földrészleten található erdőnek minősülő föld tekintetében átlagosan 30 méternél keskenyebb, vagy egy hektárnál kisebb kiterjedésű földterület kialakulását eredményező használati rend nem alakítható ki.

(3) Erdőnek minősülő föld használati megosztását eredményező használati rend az erdőnek minősülő földet érintően a Fétv. 71. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével csak a tulajdonostársak egyöntetű hozzájárulása mellett módosítható.

20/A. § *  (1) A földrészlet, vagy - használati megosztásról szóló megállapodás esetén - annak a 20. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint meghatározott részterületén található erdőnek minősülő föld (a továbbiakban: önálló erdőgazdálkodási egység) használatára, illetve használatba adására annak további területi megbontása nélkül, egységesen kerülhet sor.

(2) Ha az önálló erdőgazdálkodási egység területe nem egyezik meg az érintett erdőrészletek, illetve egyéb részletek Adattárban nyilvántartott területével, akkor a földhasználati jogosultság megszerzőjének a használati jogosultság erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétele céljából az erdészeti hatóság részére történő bejelentésekor az e törvényben foglaltak szerint kérelmeznie kell az érintett erdőrészletek, illetve egyéb részletek önálló erdőgazdálkodási egység határai mentén történő megosztását az Adattárban. A földhasználati jogosultságnak az erdőgazdálkodói nyilvántartásba való bejegyzésére csak a szükséges megosztásokat követően kerülhet sor.

(3) Ha a közös tulajdonban álló önálló erdőgazdálkodási egységet a tulajdonostársak többlethasználati megállapodás vagy földhasználati szerződés útján nem adják egy személy használatába, akkor azon

a) erdőbirtokossági társulat alapításával vagy

b) erdőkezelésbe adás útján

társult erdőgazdálkodást kötelesek folytatni.

(4) A földrészleten található erdőnek minősülő föld egészére vonatkozó, a Fétv. 72. § (1) bekezdésében foglalt ajánlatban az ajánlattevő rendelkezhet arról, hogy az ajánlat részleges, de legalább a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított többségének elfogadása esetén az ajánlat a földrészletnek a Fétv. 72. § (7) bekezdésében foglaltak szerint kialakított használati rendben meghatározott, az ajánlatot elfogadó tulajdonostársak által használható részterületére is vonatkozik, amennyiben addig más földhasználati szerződés nem lép hatályba.

20/B. § *  (1) Az önálló erdőgazdálkodási egység használatának egy személy részére történő átadására az erdei haszonvételek csak egy részének gyakorlására kiterjedően is sor kerülhet. Ilyen esetben az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartásban erdőgazdálkodóként a 68. § a) pontjában foglalt erdei haszonvétel gyakorlására jogosult személyt veszi nyilvántartásba. Az önálló erdőgazdálkodási egység további használója haszonvételi joggyakorlónak minősül.

(2) Erdőnek minősülő föld haszonvételi joggyakorlására vonatkozó szerződés hatályosságához az erdőgazdálkodó írásbeli hozzájárulása szükséges.

(3) Az önálló erdőgazdálkodási egység használatának egy személy részére történő átadásáról szóló szerződésben a felek kiköthetik, hogy meghatározott erdei haszonvétel - a 68. § b) pontjában foglalt erdei haszonvétel kivételével - gyakorlására irányuló jogot a használatba adó a saját részére visszatart. Ha az érintett haszonvétel gyakorlására irányuló tevékenységet csak az erdőgazdálkodó végezheti, akkor azt a tulajdonos nevében és javára, illetve költségviselése mellett az erdőgazdálkodó hajtja végre.

20/C. § *  (1) A Földforgalmi törvény 44. § (2) bekezdése szerinti termelési időszak az erdő soron következő véghasználatához kapcsolódóan keletkező erdőfelújítási kötelezettség teljesítésére vonatkozó határidő erdészeti hatóság által történő meghatározásának időpontjáig tart. Ha a felek szerződésben foglalt nyilatkozata szerint a szerződéssel érintett erdő esetében a vágásérettségi kor nem értelmezhető, vagy a szerződéssel érintett erdő egészére nézve egyöntetűen nem határozható meg, az erdőnek minősülő föld haszonbérbe adásáról szóló szerződés legfeljebb ötven évre szóló időszakra köthető.

(2) Haszonbérlet esetében a szerződő felek

a) a haszonbérleti díjfizetési időszakonként egy évnél hosszabb időszakot is meghatározhatnak,

b) a haszonbérleti díjfizetési időszakra járó haszonbér megfizetésére a haszonbérleti díjfizetési időszak lejártát megelőző időpontot, illetve előlegfizetést is kiköthetnek,

c) a használat fejében az erdőgazdálkodás eredményétől függő, változó összegű ellentételezésről is megállapodhatnak.

20/D. § *  (1) A használatba adó azonnali hatállyal felmondhatja a többlethasználati megállapodást vagy a földhasználati szerződést, ha a használó

a) olyan gazdálkodást folytat, amely súlyosan veszélyezteti az erdőnek minősülő föld fennmaradását, illetve a fenntartható erdőgazdálkodást,

b) az erdőfelújítási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy

c) haszonvételi jogosultságát az erdészeti hatóság jogerősen korlátozta.

(2) Ha az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló többlethasználati megállapodás vagy földhasználati szerződés felmondása igazoltan folyamatban van, akkor a tulajdonos vagy az érintett tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított 25%-a kérelmére az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó haszonvételi jogosultságát átmeneti időszakra korlátozza. Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó haszonvételi jogosultságának korlátozását visszavonja, ha a szerződés nem került felmondásra.

(3) A 21/B. § (7) bekezdésében vagy a Fétv. 74. § (7) bekezdésében foglaltak szerint a tulajdonos javára letétbe helyezett összeget, ha annak jogosultja azért a letétbe helyezést követő ötödik naptári év végéig nem jelentkezik, az érintett erdő fenntartására, fejlesztésére kell fordítani.

21. § *  (1) Ha az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartás adatai alapján megállapítja, hogy az erdőgazdálkodói nyilvántartásban a közös tulajdonban álló erdőnek minősülő földre 60 napot meghaladóan nincs bejegyzett erdőgazdálkodó, a jogkövetkezményekre való tájékoztatás mellett, határidő tűzésével felszólítja a tulajdonostársakat a használati megosztásról szóló megállapodás megkötésére és az annak megfelelő földhasználatnak az erdőgazdálkodói nyilvántartásba való bejelentésére.

(2) Ha a (1) bekezdésben meghatározott felszólítás nem vezet eredményre, akkor az erdőnek minősülő föld az erdészeti hatóság határozata alapján erdőkezelő kezelésébe kerül (a továbbiakban: elrendelt erdőkezelés). Az elrendelt erdőkezelésre a 21/A. § (3) bekezdésében, valamint a 21/B. § (1)-(7) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Elrendelt erdőkezelés során a tulajdonos köteles együttműködni az erdőkezelővel.

(3) Az erdészeti hatóság határozatával létrejött erdőkezelési jogviszony időtartama 5 év, kivéve, ha a tulajdonostársak a határozat jogerőre emelkedését követően a használati megosztásról megállapodnak, és az annak megfelelő földhasználat az erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzésre kerül. Ez esetben az erdészeti hatóság határozatával létrejött erdőkezelési jogviszony megszűnik.

Erdőkezelés * 

21/A. § *  (1) Az önálló erdőgazdálkodási egység területét az érintett tulajdonos az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő, az erdészeti hatóság által erdőkezelőként nyilvántartott erdészeti szakirányító vállalkozás (a továbbiakban: erdőkezelő) kezelésébe adása útján is hasznosíthatja (a továbbiakban: erdőkezelés).

(2) Az erdőkezelésre irányuló szerződést írásba kell foglalni. Közös tulajdonban álló önálló erdőgazdálkodási egység esetén a szerződés létrejöttéhez az érintett tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított többségének írásbeli döntése szükséges.

(3) Erdőkezelés esetén az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartásba erdőgazdálkodóként az erdőkezelőt jegyzi be.

21/B. § *  (1) Az erdőkezelő a tulajdonos javára, de saját nevében eljárva, a használat Földforgalmi törvényben foglaltak szerinti megszerzésével nem járó erdőgazdálkodási tevékenységet folytat, amelynek során az erdei haszonvételeket az erdőkezelő gyakorolja és jogosult az erdő hasznai szedésére. Az erdőkezelőt tevékenységéért díj illeti meg, amely magában foglalja az erdőgazdálkodási tevékenység költségei mellett az erdőkezelő közreműködésének ellenértékét is.

(2) Az erdőkezelő az erdőgazdálkodási tevékenységeket a tulajdonos közreműködésével és egyetértésével határozza meg, amelynek végrehajtásában a tulajdonos közreműködhet.

(3) Az erdőgazdálkodásból eredő bevételeket az erdőkezelő szedi be, amelyből a díj levonását követően keletkező jövedelmet a tulajdonos részére megfizeti.

(4) Az erdőkezelő a (3) bekezdésben foglalt kifizetés során a tárgyévet követő három évben - erdőfelújítási kötelezettség keletkezése, illetve fennállása esetén az erdőfelújítás befejezetté nyilvánításáig terjedő időszakban - felmerülő költségek fedezetéül szolgáló összeget visszatarthatja.

(5) A tulajdonos jogosult a részére járó jövedelmet vagy annak egy részét természetben kérni.

(6) Az erdőkezelő az erdőgazdálkodási tevékenységek bevételeiről és költségeiről, valamint a tulajdonost illető és részére kiadott jövedelemről legkésőbb az elszámolási időszakot követő év június 30-ig részletes beszámolót készít.

(7) Ha a tulajdonos nem érhető el, az erdőkezelő a tulajdonos részére a (3) bekezdésben foglaltak szerint járó jövedelmet készpénzben bírósági vagy közjegyzői letétbe helyezi.

(8) A tulajdonos azonnali hatállyal felmondhatja az erdőkezelési szerződést, ha az erdőkezelő

a) a feladatait nem, vagy olyan módon látja el, amely súlyosan veszélyezteti az erdőnek minősülő föld fennmaradását, a fenntartható erdőgazdálkodást, vagy

b) a (6) bekezdés szerinti számadási kötelezettségének nem tesz eleget.

II. Fejezet

AZ ERDŐ RENDELTETÉSE ÉS AZ ÜZEMMÓD

Az erdő rendeltetése

22. § *  (1) A fenntartható erdőgazdálkodás hosszú távú célját, lehetőségeit, illetve korlátozásait -egymással megfelelően összehangolva - az erdő rendeltetései határozzák meg.

(2) Az erdő rendeltetéseként a

a) 24. § (2) bekezdés szerinti védelmi,

b) 25. § szerinti közjóléti, és

c) 26. § szerinti gazdasági

rendeltetések határozhatók meg.

23. § *  (1) Az erdészeti hatóság az erdő rendeltetését - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő használatára jogosult kérelmére állapítja meg.

(2) Az erdészeti hatóság az erdő rendeltetését

a) országos jelentőségű védett természeti terület esetén a védetté nyilvánító jogszabály alapján,

b) erdei génrezervátum, árvízvédelmi, vadaspark és vadaskert rendeltetés esetén a hatáskörrel rendelkező hatóság határozata alapján,

c) honvédelmi rendeltetés esetén a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériummal kötött vagyonkezelői szerződés alapján,

d) határrendészeti rendeltetés esetén a rendészetért felelős miniszter kijelölése alapján,

e) Natura 2000 rendeltetés esetén az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló miniszteri rendelet, valamint az erdő elhelyezkedése és természetességi állapota alapján a közösségi jelentőségű és a kiemelt közösségi jelentőségű jelölő erdei élőhelyeken,

f) talajvédelmi rendeltetés esetén az erdő elhelyezkedése alapján

a b)-d) pont esetében a hatáskörrel rendelkező hatóság, illetve miniszter rendeltetést megalapozó változásról szóló tájékoztatását követően állapítja meg.

(3) Az erdő rendeltetésének közérdekből történő megállapítását feladat- és hatáskörén belül

a) a miniszter,

b) a környezetvédelemért felelős miniszter,

c) a természetvédelemért felelős miniszter,

d) az oktatásért felelős miniszter,

e) az egészségügyért felelős miniszter,

f) a honvédelemért felelős miniszter,

g) a határrendészetért felelős miniszter,

h) a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter,

i) a vízgazdálkodásért felelős miniszter,

j) a vízvédelemért felelős miniszter,

k) a közlekedésért felelős miniszter,

l) a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, vagy

m) az érintett települési önkormányzat jegyzője

is kezdeményezheti.

(4) Ha az erdő rendeltetésének a megállapítására a (3) bekezdésben foglaltak szerint közérdekből kerül sor, a rendeltetés fennállása alatt az erdőgazdálkodó az ebből eredő kárának és többletköltségének megtérítésére jogosult. A kezdeményező köteles a kár és a többletköltség elemeiről, mértékéről, megfizetésének módjáról az erdőgazdálkodóval megállapodni, és a megállapodást a rendeltetés megállapításának kezdeményezéskor az erdészeti hatóság számára bemutatni.

(5) Fokozottan védett természeti területen található erdőnek gazdasági, valamint vadaspark további rendeltetése, honvédelmi elsődleges rendeltetésű erdőnek közjóléti, valamint tanerdő további rendeltetése nem lehet.

(6) Az erdészeti hatóság törli az erdő érintett rendeltetését

a) az erdőgazdálkodó javaslatára meghatározott rendeltetés esetén az erdőgazdálkodó törlésre irányuló kérelmére,

b) természetvédelmi rendeltetés esetén a védettség feloldásakor,

c) a (2) bekezdés b)-d) pontjában foglaltak szerint meghatározott rendeltetések esetében a rendeltetést megalapozó döntés, szerződés érvényességének, illetve tény, állapot fennállásának megszűnésekor, vagy

d) ha a megváltozott földhasználati és természetbeni viszonyok, illetve az erdőgazdálkodás közérdekű korlátozása miatt a rendeltetés érvényesítése a továbbiakban nem lehetséges.

(7) Az erdő rendeltetésének a kérelemre történő megállapításához vagy törléséhez a tulajdonos hozzájárulása szükséges.

(8) Az erdő rendeltetésének megállapításakor vagy törlésekor az erdészeti hatóság szükség esetén gondoskodik az erdő Adattárban nyilvántartott adatainak, illetve az erdőtervnek a módosításáról is.

23/A. § *  (1) A fenntartható erdőgazdálkodás tervezése szempontjából az erdő 23. §-ban foglaltak szerint megállapított rendeltetései közül a leginkább meghatározó rendeltetés az erdő elsődleges rendeltetése, amelyet az erdészeti hatóság az erdő egyéb megállapított rendeltetései, természetbeni állapota, az erdőgazdálkodás célja és közérdekű korlátozásai, valamint az erdőgazdálkodó javaslatának figyelembevételével állapít meg.

(2) A természetvédelmi rendeltetést - a (4)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - az erdő elsődleges rendeltetéseként kell megállapítani.

(3) Kiemelt közösségi jelentőségű, jelölő erdei élőhelynek minősülő, természetes vagy természetszerű erdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdő esetében - védett természeti terület, illetve a (4)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - elsődleges rendeltetésként a Natura 2000 rendeltetést kell megállapítani.

(4) Az Országos Területrendezési Tervről szóló törvényben foglaltak alapján különleges honvédelmi területként kijelölt területen lévő erdő esetében az erdő elsődleges rendeltetéseként - az (5) és (6) bekezdésben foglalt kivétellel - a honvédelemért felelős miniszter kezdeményezésére a honvédelmi rendeltetést kell megállapítani.

(5) Folyók nagyvízi medrének elsődleges és másodlagos levezető sávjába eső erdő esetében az erdő elsődleges rendeltetéseként a vízügyi igazgatási szerv kezdeményezésére az árvízvédelmi rendeltetést kell megállapítani.

(6) Folyók nagyvízi medrének átmeneti levezető sávjába eső erdő esetében az árvízvédelmi rendeltetés a vízügyi igazgatási szerv kezdeményezésére az árvizek levezetésében betöltött szerepétől, illetve az erdő egyéb közérdekű funkcióitól függően az erdő elsődleges rendeltetéseként is megállapítható.

24. § (1) * 

(2) Védelmi rendeltetések az alábbiak:

a) természetvédelmi: a védett természeti területen lévő erdő;

b) talajvédelmi: a meredek hegyoldalon, a sekély termőtalajon, az erodált területeken levő, valamint a víz és a szél káros hatásának kitett talajok védelmét szolgáló erdő;

c)-e) * 

f) vízvédelmi: a talaj vízháztartását szabályozó, a források vízbőségét és tisztaságát, a víztározóknál és egyéb víznyerőhelyeknél a víz tisztaságát, valamint a vízbázisok védelmét biztosító erdő;

g) *  part- vagy töltésvédelmi: csatorna, folyó, tó és holtág partszakaszait védő, illetve az árvízvédelmi töltés hullámverés és jég elleni védelmét szolgáló erdő;

h) * 

i) *  településvédelmi: a települési területet védő erdő;

j) tájképvédelmi: a természeti táj szépségének megőrzését vagy a tájban történt káros beavatkozás takarását szolgáló erdő;

k) *  műtárgyvédelmi: az utak és műtárgyai, a vízi létesítmények, a vasutak és tartozékai védelmét, takarását, a közlekedés biztonságát szolgáló, környezeti terhelésének csökkentését szolgáló erdő;

l) * 

m) örökségvédelmi: a történelmi emlékhely területén levő, illetve a kulturális örökség védelmét szolgáló erdő;

n) bányászati: a bányák biztonsági övezetében lévő, bányaszakadásos, földomlásos, földcsuszamlásos, veszélyeztetett területen lévő erdő;

o) *  Natura 2000: a Natura 2000 hálózat részeként kijelölt területeken lévő, közösségi jelentőségű vagy kiemelt közösségi jelentőségű, jelölő erdei élőhelynek minősülő, és a 7. § (1) bekezdés a)-b) pontjában foglalt természetességi állapotú erdő;

p) *  különleges védelmi rendeltetések:

pa) árvízvédelmi: a folyók nagyvízi medrében elhelyezkedő, az árhullámok biztonságos levezetését biztosító erdő;

pb) honvédelmi: a Magyar Honvédség szervezeteinek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvényben (a továbbiakban: Hvt.) meghatározott feladatai ellátására a Hvt. 42. § (1) bekezdésében foglaltak szerint rendelkezésre bocsátott erdő;

pc) határrendészeti: a határrendészeti és nemzetbiztonsági feladatok ellátására kijelölt erdő.

(3)-(5) * 

25. § Közjóléti rendeltetések az alábbiak:

a) * 

b) parkerdő: a sport, turisztika és üdülés céljára kijelölt erdő;

c)-d) * 

e) vadaspark: az erdőben a külön jogszabály rendelkezései szerint kialakított és elkerített terület.

26. § Gazdasági rendeltetések az alábbiak:

a) faanyagtermelő: a faanyagtermelést szolgáló erdő;

b) szaporítóanyag-termelő: a szaporítóanyag-termelést szolgáló erdő;

c) vadaskert: az intenzív vadgazdálkodásra kijelölt bekerített erdő;

d) földalatti gomba termelő: földalatti gomba termelését szolgáló erdő;

e) *  mezővédő: a szomszédos mezőgazdasági terület védelmét szolgáló erdő;

f) *  tanerdő: a szakmai vagy erdei iskolai oktatást szolgáló erdő;

g) *  kísérleti: az erdészeti kutatás vagy kísérlet céljára kijelölt erdő;

h) *  erdészeti génrezervátum: az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodás biológiai alapjainak megőrzését szolgáló erdő.

Az erdő egyes rendeltetéséhez, közérdekű funkciójához kapcsolódó különös erdőgazdálkodási szabályok * 

27. § *  (1) Természetvédelmi rendeltetésű, a 7. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti természetességi állapotú erdőben

a) az erdészeti hatóság a véghasználatok során a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére természetvédelmi célból a véghasználattal érintett terület legfeljebb 5 százalékos mértékéig hagyásfák vagy hagyásfa csoportok végleges vagy meghatározott időszakra szóló - több erdőrészlet véghasználata esetében lehetőség szerint összevont - visszahagyását írhatja elő;

b) nevelővágások, bontás jellegű véghasználatok és egészségügyi termelések során, továbbá a hagyásfa csoportok területén - amennyiben az erdővédelmi kockázatot nem eredményez - a természetes úton megjelenő holt faanyagból a fennálló védelmi céltól függő méretű, összetételű és elhelyezkedésű, hektáronként együttesen 5 köbméter mennyiségű álló és fekvő holt faanyagot kell visszahagyni a területen;

c) az erdőnevelések tervezése és végrehajtása során fokozott figyelmet kell fordítani az intenzíven terjedő fa- és cserjefajok visszaszorítására, az elegyesség fenntartására, a faállomány szerkezeti változatosságának növelésére, valamint a meglévő idős, böhöncös faegyedek, az őshonos cserjeszint és az erdőszegély megőrzésére.

(2) Természetvédelmi rendeltetésű, a 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti természetességi állapotú erdőben az erdő felújítását és nevelését az erdő természetességi állapotának javítására törekedve kell végrehajtani.

(3) Ha meghatározott erdőgazdálkodási tevékenység védett természeti területen történő végzésére e törvény vagy e törvény végrehajtására kiadott jogszabály természetvédelmi célból korlátozási időszakot határoz meg úgy, hogy a tevékenység korlátozási időszakban történő folytatását nem köti a Tvt. 33. § (4) bekezdése szerinti természetvédelmi hatósági engedélyhez, akkor a tevékenységet a korlátozási időszakban csak természetvédelmi kezelési, növényegészségügyi, vagy erdővédelmi okból, annak megkezdése előtt 15 nappal az erdészeti hatóság részére tett előzetes bejelentést követően lehet végezni.

(4) Ha e törvény végrehajtására kiadott rendelet eltérően nem rendelkezik, az erdőgazdálkodás természetvédelmi célú időbeli korlátozására természetvédelmi rendeltetésű, a 7. § (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt természetességi állapotú erdő esetében és április 1-től július 15-ig terjedő időszakban kerülhet sor.

28. § *  (1) Natura 2000 rendeltetésű, a 7. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti természetességi állapotú erdőben

a) az erdészeti hatóság a véghasználatok során a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére természetvédelmi célból a véghasználattal érintett terület legfeljebb 5 százalékos mértékéig hagyásfák vagy hagyásfa csoportok végleges vagy meghatározott időszakra szóló - több erdőrészlet véghasználata esetében lehetőség szerint összevont - visszahagyását írhatja elő;

b) nevelővágások, bontás jellegű véghasználatok és egészségügyi termelések során, továbbá a hagyásfa csoportok területén - amennyiben az erdővédelmi kockázatot nem eredményez - a természetes úton megjelenő holt faanyagból a fennálló védelmi céltól függő méretű, összetételű és elhelyezkedésű, hektáronként együttesen 5 köbméter mennyiségű álló és fekvő holt faanyagot kell visszahagyni a területen;

c) az erdőnevelések tervezése és végrehajtása során fokozott figyelmet kell fordítani az intenzíven terjedő fa- és cserjefajok visszaszorítására, az elegyesség fenntartására, a faállomány szerkezeti változatosságának növelésére, valamint a meglévő idős, böhöncös faegyedek, az őshonos cserjeszint és az erdőszegély megőrzésére.

(2) Ha e törvény végrehajtására kiadott rendelet eltérően nem rendelkezik, az erdőgazdálkodás természetvédelmi célú időbeli korlátozására Natura 2000 területen lévő, a 7. § (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt természetességi állapotú erdő esetében és április 1-től július 15-ig terjedő időszakban kerülhet sor.

28/A. § *  (1) Az erdészeti hatóság a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére

a) természetvédelmi rendeltetésű erdőben a természetvédelmi kezelési tervben foglaltakkal, valamint a védetté nyilvánítás céljával összhangban természetvédelmi célból,

b) Natura 2000 rendeltetésű erdőben a kiemelt közösségi jelentőségű jelölő erdei élőhely kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása érdekében,

c) Natura 2000 területen kiemelt közösségi jelentőségű jelölő faj kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése érdekében a faj monitorozott adatok alapján megállapított jelentős állományának Adattárban rögzített elhelyezkedésű élőhelyeként szolgáló erdőben, a fakitermelés teljes korlátozására vonatkozóan a faj előfordulásának legfeljebb 50 méter, az erdőgazdálkodási tevékenység időbeli korlátozására vonatkozóan a faj előfordulásának legfeljebb 100 méter sugarú környezetében, valamint

d) fokozottan védett faj megőrzése, védelme érdekében a faj bizonyítottan előforduló és populáció kialakítására képes állományának Adattárban rögzített elhelyezkedésű élőhelyeként szolgáló erdőben, a fakitermelés teljes korlátozására vonatkozóan a faj előfordulásának legfeljebb 50 méter, az erdőgazdálkodási tevékenység időbeli korlátozására vonatkozóan a faj előfordulásának legfeljebb 100 méter sugarú környezetében,

az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint a 27. §-ban, illetve a 28. §-ban foglaltakat meghaladóan is korlátozhatja, illetve feltételekhez kötheti az erdőgazdálkodást.

(2) A korlátozást megalapozó állapot megszűnése esetén az erdészeti hatóság az (1) bekezdésben foglalt korlátozást visszavonja.

(3) Az erdőgazdálkodás 27. §-ban, 28. §-ban, vagy (1) bekezdésben foglaltakat meghaladó korlátozására az erdőgazdálkodóval való megállapodás alapján kerülhet sor.

(4) Helyi jelentőségű védett természeti terület esetében az erdészeti hatóság az érintett település jegyzőjének kezdeményezésére természetvédelmi célból az erdőgazdálkodási tevékenységet csak a természetvédelmi rendeltetés 23. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti megállapítását követően korlátozza.

(5) A Natura 2000 rendeltetésű erdőben található jelölő erdei élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetének javítását az állam tájékoztatással, szemléletformálással és támogatással segíti elő.

28/B. § *  Árvízvédelmi rendeltetésű erdőben az erdő további rendeltetéseivel, valamint a nagyvízi mederkezelési tervben foglalt előírásokkal összhangban, az árvíz és jég megfelelő lefolyásának biztosítása érdekében

a) vágásos üzemmódú erdőgazdálkodás folytatható,

b) az adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulástól eltérő fafaj összetételű, szerkezetű és záródású faállományt alakítható ki, és tartható fenn, továbbá

c) a fák várható árvízszint alatti ágait, a természetesen megjelenő erdőszegély, valamint cserjeszint a rendes gazdálkodás részeként eltávolítható.

28/C. § *  Part- vagy töltésvédelmi rendeltetésű erdőben az erdő további rendeltetéseivel, valamint a nagyvízi mederkezelési tervben foglalt előírásokkal összhangban, a partszakasz vagy az árvízvédelmi töltés védelmének biztosítása érdekében

a) őshonos, természetes felújulásra nagy egyedszámmal képes fafajokból álló, több szintű, zárt faállomány kialakítására és fenntartására kell törekedni,

b) a partszakasszal vagy a töltéssel párhuzamos, legfeljebb 50 méter széles sávban a faállományt alkotó faegyedek vízjárásnak megfelelő magasságban történő elágaztatása, illetve a fakorona sűrű ágszerkezetének kialakítása céljából a faegyedek törzse meghatározott időközönként visszavágható, valamint

c) a véghasználattal érintett terület és a töltés mellett szabadon tartandó sáv között az erdőfelújítás befejezéséig a partszakasszal vagy a töltéssel párhuzamos 10 méter széles sávban előírható a faállomány fenntartása.

28/D. § *  Honvédelmi rendeltetésű erdőben az erdő további rendeltetéseivel, az erdő természetességi állapotával, valamint az erdőgazdálkodás üzemmódjával összhangban lévő erdőgazdálkodási, illetve erdőfenntartási tevékenység mellett a katonai tevékenységhez kapcsolódóan, továbbá a katonai tevékenység ellátását biztosító létesítmények környezetében

a) az erdészeti hatóság

aa) engedélyezheti az erdő fátlan állapotban tartását,

ab) engedélyezheti az erdőfelújítás katonai tevékenységre, illetve katonai tevékenység ellátását biztosító létesítményekre kisebb kockázattal járó fafajok alkalmazásával történő végrehajtását, illetve

ac) módosíthatja az erdőfelújítás megkezdésére vagy befejezésére előírt határidőt, továbbá

b) az erdőgazdálkodó

ba) a természetestől eltérő záródású és szerkezetű faállományt alakíthat ki, és tarthat fenn,

bb) az erdőszegélyt, az erdő cserjeszintjét valamint lágyszárú növényzetét átmeneti időszakra vagy tartósan eltávolíthatja, illetve

c) az erdőgazdálkodó vagy a honvédelmi feladat végrehajtója legkésőbb a tevékenység megkezdését követő 3 napon belül tett utólagos bejelentés mellett az erdőtervben nem szereplő, rendkívüli fakitermelést végezhet.

Az erdőgazdálkodás jelentős közérdekű korlátozása * 

28/E. § *  (1) Az állam, valamint az önkormányzat 100%-os tulajdonában nem álló erdőben az erdőgazdálkodás (2) bekezdés a)-c) pontban foglalt jelentős közérdekű korlátozása esetén a tulajdonos, közös tulajdon esetén a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított kétharmadának hozzájárulásával az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő használatára jogosult - a (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a véghasználat megkezdése előtt - kezdeményezheti az erdő adásvétel vagy értékarányos földcsere útján történő állami tulajdonba vételét. A helyben kialakult piaci árat meg nem haladó ajánlati áron való állami tulajdonba vételt az állam 100%-os tulajdonában lévő földek tulajdonosi joggyakorlására jogosult szerv nem utasíthatja vissza.

(2) Az erdőgazdálkodás jelentős közérdekű korlátozásának minősül, ha

a) faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód megállapítására,

b) fafajcserés erdőszerkezet-átalakítást eredményező erdőfelújítási előírás kizárólagos meghatározására,

c) erdő fátlan vagy a termőhelyi viszonyoknak megfelelőnél alacsonyabb záródással való fenntartásának előírására,

d) csak átmeneti, illetve örökerdő üzemmódra való áttéréssel teljesíthető korlátozásra,

e) a 7. § (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt természetességi állapotú erdőben az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottnál magasabb vágásérettségi kor meghatározására,

f) fokozatos felújítóvágás, szálalóvágás esetén - amennyiben a területen fél méter átlagmagasságot elérő újulat található, és a véghasználat befejezését e törvény egyébként lehetővé teszi - a véghasználat befejezésének korlátozására, g) az erdőgazdálkodási tevékenység gyakorlásának bármely okból öt évnél hosszabb időtartamra vonatkozó korlátozására

közérdekből, nem az erdőgazdálkodó kezdeményezésére vagy egyetértésével kerül sor.

Az erdőgazdálkodás üzemmódja * 

29. § *  (1) Az erdőgazdálkodás üzemmódja az erdő faállományával való gazdálkodás során - az erdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárásával, rendeltetéseivel, valamint az erdőgazdálkodás korlátozásaival összhangban - alkalmazandó erdőművelési és faállomány-gazdálkodási módszerek és eljárások átfogó rendszere.

(2) Az erdőgazdálkodás üzemmódja lehet:

a) vágásos üzemmód: az erdőgazdálkodás során az erdőben közel egykorú faállomány fenntartása és nevelése valósul meg, amely faállomány térben és időben rendszeres ciklikussággal véghasználatra és erdőfelújításra kerül;

b) örökerdő üzemmód: az erdőgazdálkodás során az erdőben erdőfelújítási kötelezettséget keletkeztető véghasználati fakitermelés nem történik, az erdő faállománya az örökerdő fenntartási tervben foglaltaknak megfelelően alakul, annak összetétele, kor- és térbeli szerkezete változatos, és ezzel megvalósul a folyamatos erdőborítás;

c) átmeneti üzemmód: az erdőgazdálkodás fő célja a vágásos üzemmódról az örökerdő üzemmódra való áttérés, vagy a homogén, közel egykorú faállományok kisterületű szerkezeti változatosságának a növelésével az erdőborítás vágásos üzemmódú erdőgazdálkodáshoz képest folyamatosabb fenntartása a (3) bekezdésben, valamint az átalakítási, illetve erdőfelújítási tervben foglaltakkal összhangban;

d) faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód: az erdőgazdálkodás során faállomány-gazdálkodásra nem kerül sor, az erdőben fakitermelés kísérleti, erdővédelmi, természetvédelmi, közjóléti, erdőfelújítási vagy egyéb közérdekű céllal folytatható.

(3) Átmeneti üzemmód esetében az erdőfelújítási időszak lehetséges elhúzása érdekében a véghasználati és erdőfelújítási tevékenységek térben, illetve időben több ütemben kerülnek végrehajtásra, az erdőben az átalakítási vagy erdőfelújítási tervben foglaltak szerint legfeljebb 1,5 hektáros egybefüggő, erdőfelújítási kötelezettség alatt álló, végvágott területeket keletkeztető véghasználatokra kerül sor, és e tevékenységek végrehajtása során kiemelt szempont az erdő felújulásának vagy felújításának folyamatos biztosítása.

(4) Az erdőgazdálkodás üzemmódját az erdészeti hatóság az (1) bekezdésben foglaltakkal összhangban az erdő Adattárba történő nyilvántartásba vételekor az erdőgazdálkodó erdőtelepítési tervben foglalt, vagy a nyilvántartásba-vételi eljárásban tett javaslata alapján állapítja meg, illetve az erdőgazdálkodó kérelmére módosítja. A 6. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint nyilvántartásba vett erdőre vonatkozóan az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodás üzemmódjaként az erdőgazdálkodó javaslatának hiányában vágásos üzemmódot állapít meg.

(5) Az erdészeti hatóság a (4) bekezdésben foglalt eljárásban örökerdő, illetve átmeneti üzemmód lehetőségének fennállása esetén annak alkalmazására - különösen a védelmi és közjóléti rendeltetésű erdők esetében - felhívja az erdőgazdálkodó figyelmét.

(6) Az erdőgazdálkodás üzemmódjának az erdőgazdálkodó kérelmére történő módosításához a tulajdonos hozzájárulása szükséges.

(7) Az átmeneti és az örökerdő üzemmódban kezelt erdőkre az erdőgazdálkodónak az üzemmódra való áttéréskor, valamint azt követően a körzeti erdőtervezések alkalmával átalakítási, erdőfelújítási vagy örökerdő kezelési tervet kell készíteni, és tájékoztatásul az erdészeti hatóság részére benyújtani.

(8) Az erdőgazdálkodás üzemmódjának módosításakor az erdészeti hatóság - a (7) bekezdésben foglalt tervben foglaltak figyelembevételével - szükség esetén gondoskodik az erdőterv módosításáról is.

III. Fejezet

AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS TERVSZERŰSÉGE ÉS ENGEDÉLYEZÉSI RENDSZERE

Az erdőgazdálkodás tervszerűsége

30. § (1) *  Az erdővagyon védelmét, az erdők állapotának figyelemmel kísérését, fenntartását, rendeltetései betöltését, szolgáltatásai, haszonvételi lehetőségei folyamatos biztosítását, az erdőhöz fűződő közérdek érvényesülését, valamint a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység tervszerűségét az állam

a) az erdők, valamint a fával, faállománnyal borított területek mennyiségi és minőségi paramétereinek, ökológiai és egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérésével (a továbbiakban: erdészeti mérő- és megfigyelő rendszer);

b) az erdészeti tájakra vonatkozó különös erdőgazdálkodási és körzeti erdőtervezési szabályokról szóló miniszteri rendelet kiadásával,

c) az erdők állapotának és a fenntartható erdőgazdálkodás tartalmi kereteinek erdőtervezési körzet szintű rendszeres felülvizsgálatával, illetve erdőrészlet szintű meghatározásával (a továbbiakban: körzeti erdőtervezés),

d) az Adattár működtetésével és az abban foglalt egyes adatok kötelező felhasználásával, valamint

e) az erdőgazdálkodási tevékenység engedélyezési, bejelentési és ellenőrzési rendszerével biztosítja.

(2) *  E törvényben, valamint a külön jogszabályokban foglaltak alapján a miniszter a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben köteles gondoskodni a körzeti erdőtervezés és a körzeti vadgazdálkodási tervezés összhangjának megteremtéséről.

31-32. § * 

A körzeti erdőtervezés, erdőterv * 

33. § *  (1) Az erdészeti hatóság az erdőtervezési körzetre vonatkozóan - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt ütemezés szerint tízévenként - körzeti erdőtervezést végez, amelynek során

a) igazgatási tevékenység keretében

aa) felülvizsgálja az erdők állapotát, és

ab) összegyűjti - örökerdő és átmeneti üzemmód esetén örökerdő-, átalakítási- vagy erdőfelújítási terv részeként - az erdőgazdálkodók következő időszak erdőgazdálkodására vonatkozó javaslatait, valamint

b) az a) pontban foglaltak szerint összegyűjtött adatok és javaslatok alapján összevont hatósági eljárásban (a továbbiakban: körzeti erdőtervezési eljárás)

ba) szükség esetén javítja az Adattár 38. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjában foglalt adatait,

bb) szükség esetén módosítja az erdő faállományának vágásérettségi korát, és

bc) az erdő természetbeni állapotával, valamint a 38. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt adatokkal összhangban meghatározza a következő körzeti erdőtervezésig terjedő időszakban végrehajtható, illetve végrehajtandó fakitermelések, erdőnevelési beavatkozások módját, és a végrehajtásukra vonatkozó rendelkezéseket, valamint az erdőfelújítási kötelezettségre vonatkozó lehetőségeket, illetve előírásokat (a továbbiakban: erdőterv).

(2) A körzeti erdőtervezési eljárás ügyintézési határideje kilencven nap. Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervezési eljárást a tárgyévben szeptember 1. és november 30. közötti időszakban indítja meg. Az erdészeti hatóság az eljárás megindításáról a honlapján közleményt helyez el, valamint értesíti az erdőterület elhelyezkedése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, aki gondoskodik az eljárás megindításáról szóló tájékoztatás helyben szokásos módon történő közzétételéről.

(3) A körzeti erdőtervezési eljárásban az érintett erdő erdőgazdálkodója - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 15. § (1) bekezdésében foglaltak külön vizsgálata nélkül - ügyfélnek minősül.

(4) Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervezési eljárásban hozott határozat rendelkező részét és indokolásának kivonatát a honlapján közzéteszi, valamint értesíti az erdőterület elhelyezkedése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, aki gondoskodik a határozatról szóló tájékoztatás, valamint a határozat honlapon való elérhetőségének helyben szokásos módon történő közzétételéről.

(5) Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervezési eljárásban hozott döntését

a) az erdőgazdálkodó ügyfél, illetve az eljárás során nyilatkozatot tett tulajdonos ügyfél részére a határozatnak az ügyfél erdőgazdálkodási tevékenységével vagy tulajdonával érintett erdőkre vonatkozó részének megküldésével,

b) az a) pontba nem tartozó, az eljárás során nyilatkozatot tett ügyfelek részére a döntés rendelkező része és indoklása kivonatának megküldésével közli.

(6) Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó ügyfelek részére - a döntés közlése mellett - megküldi az érintett erdő- és egyéb részletek Adattárban nyilvántartott térképi és leíró adatait tartalmazó szemlemásolatokat is.

(7) Az erdőtervben foglalt jogok és kötelezettségek az erdő mindenkori erdőgazdálkodóját jogosítják és kötelezik.

(8) Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervezésre vonatkozó rendelkezésekkel összhangban

a) ha az erdő rendeltetésében, üzemmódjában, állapotában bekövetkezett, a körzeti erdőtervezéskor előre nem látott változás ezt indokolja, hivatalból indított eljárás során, vagy

b) az erdőgazdálkodó kérelmére

módosíthatja az erdőtervet.

(9) Az erdőterv véghasználati fakitermelést eredményező, illetve az erdőfelújítás előírást érintő módosítására az erdőgazdálkodó kezdeményezése esetén a tulajdonos hozzájárulása mellett kerülhet sor.

34-36. § * 

37. § * 

Az Országos Erdőállomány Adattár

38. § *  (1) Az erdők, az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek, és a szabad rendelkezésű erdők adatainak, valamint a fenntartható erdőgazdálkodással kapcsolatos hatósági döntések, és a végrehajtott erdőgazdálkodási tevékenységek adatainak erdőrészlet szintű nyilvántartása, továbbá az erdőgazdálkodás ellenőrzése és elemzése céljából a miniszter - az erdészeti hatóság által hatósági nyilvántartásként vezetett - Adattárat működtet.

(2) Az Adattár az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a nyilvántartott terület erdőgazdasági azonosító adatai, területe és térképi ábrázolása,

b) az érintett földrészlet, illetve alrészlet ingatlan-nyilvántartási azonosító adatai,

c) az erdőgazdálkodó erdőgazdálkodói kódja,

d) a nyilvántartott terület termőhelyi viszonyaira, faállományára jellemző adatok,

e) az erdőben folytatható erdőgazdálkodás hosszú távú célját és módját meghatározó alábbi adatok:

ea) az erdő rendeltetései, valamint elsődleges rendeltetése, illetve azokhoz kapcsolódóan a 27-28/D. §-ban foglaltak alapján meghatározott korlátozásokra vonatkozó adatok,

eb) az erdőgazdálkodás üzemmódja,

ec) az erdő természetességi állapotára vonatkozó alapelvárás,

ed) vágásos és átmeneti üzemmódú erdő esetén a faállomány vágásérettségi kora,

ee) örökerdő üzemmód és átmeneti üzemmód esetén az örökerdő fenntartási, átalakítási, illetve erdőfelújítási tervben foglalt adatok,

ef) erdőkkel, erdőgazdálkodással kapcsolatban fennálló természetvédelmi korlátozást megalapozó természeti értékek, védett, fokozottan védett fajok, közösségi jelentőségű, jelölő élőhelyek, jelölő fajok előfordulására, illetve azokhoz kapcsolódóan a 30. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt jogszabály rendelkezései alapján meghatározott korlátozásokra vonatkozó adatok,

f) a következő körzeti erdőtervezésig terjedő időszakban az erdőben végrehajtható, illetve végrehajtandó fakitermelések, erdőnevelési beavatkozások módja, és a végrehajtásukra vonatkozó rendelkezések,

g) az erdőfelújítási kötelezettségre vonatkozó lehetőségek, illetve előírások,

h) a jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési tervek adatai,

i) a 41. § (1) bekezdése, valamint a 42. § szerinti bejelentések adatai,

j) az erdészeti létesítmények alábbi adatai:

ja) megnevezés, egyedi azonosító,

jb) földrajzi elhelyezkedés,

jc) létesítmény típusa és jogszabályban meghatározott műszaki paraméterei,

k) az erdőfelújítások és erdőtelepítésekre vonatkozó adatok, valamint

l) az erdőfelújítási biztosíték előírására, teljesítésére, felszabadítására, illetve a kötelezettség törlésére vonatkozó adatok.

(3) Az erdészeti hatóság az Adattárban az erdő faállományának fatérfogatára, továbbá ezzel összefüggésben az erdőterv érvényességi időszakában elvégezhető vagy elvégzendő fakitermelés fatérfogatára vonatkozó adatot csak tájékoztató adatként tart nyilván.

(4) Az Adattár a (2) bekezdés szerinti adatok tekintetében - a (2) bekezdés b) és c) pontjában, a (2) bekezdés j) pont jc) alpontjában, valamint a (3) bekezdésben foglalt adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(5) Az erdészeti hatóság hivatalból intézkedik az Adattár (2) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti adat módosításáról, ha a módosítást szükségessé tevő információ jut tudomására.

(6) Az Adattárba való bejegyzésre, valamint az onnan való törlésre irányuló eljárás során a hatóság bizonyítékként kizárólag közokiratot, teljes bizonyító erejű magánokiratot, valamint az erdészeti hatósági eljárások során keletkező iratot használhat fel.

(7) Az erdészeti hatóság az ingatlan-nyilvántartásban - az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló rendelet előírásai alapján - nem a megfelelő művelési ágban nyilvántartott erdő, szabad rendelkezésű erdő, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vonatkozásában kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a művelési ág módosítását.

39. § (1) Az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő tervezés, irányítás, ellenőrzés és tájékoztatás az Adattár adatainak felhasználásával történik.

(2) *  Az Adattár adatai országosan vezetettek és nyilvánosak, és azokból az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint - elektronikus úton is - betekintés biztosítható, és szemle másolat adható.

(3) *  Az erdészeti hatóság térítésmentesen elektronikus hozzáférést biztosít

a) az erdőgazdálkodó és az általa meghatalmazott jogosult erdészeti szakszemélyzet részére az erdőgazdálkodó használatában álló erdők,

b) a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv részére a működési területükön fekvő védett és Natura 2000 területeken található erdők,

c) a katonai hatóság részére a honvédelmi rendeltetésű erdők,

d) a működési terület szerint érintett vízügyi igazgatási szerv részére az árvízvédelmi rendeltetésű erdők,

e) a működési terület szerint érintett közútkezelő részére a műtárgyvédelmi, valamint a közúttal határos erdők,

f) az ingatlanügyi hatóság részére a földügyi igazgatási feladatok ellátása céljából az erdők és szabad rendelkezésű erdők, valamint

g) az erdészeti tudományos kutatással foglalkozó költségvetési szerv részére az erdők és szabad rendelkezésű erdők

Adattárban nyilvántartott adataihoz.

(4) *  Az ingatlanügyi hatóság, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, valamint a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv részére az Adattárból díj-, költség- és térítésmentesen kell szolgáltatni az alapfeladataik ellátásához, valamint az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásához igényelt adatokat.

(5) *  Az Adattárból a fokozottan védett fajokra és azok élőhelyeire vonatkozó adat csak az erdőgazdálkodó és a jogosult erdészeti szakszemélyzet részére adható ki.

39/A. § * 

39/B. § *  Az Adattárban kezelt adatokat a miniszter a Központi Statisztikai Hivatal részére - a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben - statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen átadja és azokat a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatja. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

40. § * 

Az éves erdőgazdálkodási tevékenység gyakorlása

41. § *  (1) Az erdőgazdálkodó

a) az erdőtervben foglalt erdősítési, erdőnevelési és fakitermelési tevékenységet - a (2) bekezdés kivételével -,

b) a (3) bekezdésben foglalt esetben az erdőtervben nem szereplő fakitermelést

a tevékenység megkezdését legkésőbb 21 nappal megelőzően az erdészeti hatóság részére tett bejelentést követően végezhet.

(2) Az erdőgazdálkodási tevékenység az (1) bekezdés szerinti bejelentés mellőzésével is végrehajtható, ha

a) az erdőgazdálkodó a 33. § (8) bekezdésében foglalt kérelmében az erdőgazdálkodási tevékenység tárgyévben történő végrehajtására vonatkozó szándékát jelezte, és az erdőgazdálkodási tevékenységet az erdészeti hatóság az erdőterv módosításával lehetővé tette,

b) az erdőgazdálkodási tevékenységet a 73. § (6) bekezdése vagy a 106. § (1) bekezdése alapján az erdészeti hatóság rendelte el, vagy

c) az erdő engedélyezett igénybevétele iránti kérelemben az engedélyes a fakitermelés tárgyévi vagy a tárgyévet követő évi végrehajtására vonatkozó szándékát előre jelezte.

(3) Az erdőtervben nem szereplő fakitermelésre az alábbi esetekben van lehetőség:

a) az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület kezelését, fenntartását szolgáló fakitermelés,

b) az erdészeti hatóság részére bejelentett erdőkár következtében károsodott, az erdőrészlet faállományának 10 százalékát meg nem haladó mennyiségű faanyag egészségügyi fakitermelés keretében történő kitermelése,

c) a 7. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdőben intenzíven terjedő fafajok egyéb termelésként történő kitermelése, illetve

d) az erdő engedélyezett igénybevételéhez kapcsolódó fakitermelés.

(4) A (3) bekezdésben foglalt fakitermelést a jogosult erdészeti szakszemélyzet felmérése alapján a (3) bekezdés

a) b) pontja esetén az erdőkár bejelentésben foglaltakkal összhangban,

b) b) és c) pontja esetén a kitermelésre tervezett fák szakszerű megjelölését követően,

c) d) pontja esetén az erdő igénybevételét engedélyező határozatban foglaltakkal összhangban

kell bejelenteni.

(5) A 77. § (1) bekezdés d) pontja szerint igénybe vett területen a vezeték biztonsági övezetét sértő növényzet eltávolítását szolgáló fakitermelést a vezetékjog jogosultja is bejelentheti, illetve végrehajthatja

a) ha ahhoz az erdőgazdálkodó - annak hiányában a tulajdonos - hozzájárul, vagy

b) az a) pont szerinti hozzájárulás nélkül, ha a fakitermelést a vezetékjog jogosultjának jogszerű felhívására az erdőgazdálkodó vagy a tulajdonos nem végezte el.

(6) Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodási tevékenységeket a 104/A. §-ban foglalt eljárás során a bekövetkezett eseménnyel arányosan feltételhez kötheti, korlátozhatja, vagy - az a) pontban foglalt esetben súlyos vagy ismételt jogsértés esetén - megtilthatja, ha

a) az erdőgazdálkodó gazdálkodása során az e törvényben előírt szabályokat megszegte,

b) az erdő állapotában korábban előre nem látható esemény következett be, amelyre tekintettel az erdőterv érintett tartalmának módosítása van folyamatban, vagy

c) a védett természeti területen a védelmi célok megváltozását eredményező, illetve azokat veszélyeztető, korábban előre nem látható esemény következett be, amelyre tekintettel az erdőterv érintett tartalmának módosítása van folyamatban.

(7) A (6) bekezdés a) pontjának alkalmazása tekintetében erdőkezelést is végző erdőgazdálkodó gazdálkodása alatt

a) az erdőgazdálkodó erdőkezelésébe adott területre bejelentett tevékenység vonatkozásában a bejelentett erdőgazdálkodási tevékenységgel érintett önálló erdőgazdálkodási egységben,

b) az erdőgazdálkodó jogszerű használatában álló területre bejelentett tevékenység vonatkozásában az erdőgazdálkodó jogszerű használatában álló önálló erdőgazdálkodási egységekben

folytatott gazdálkodást kell érteni.

(8) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésben foglalt tevékenység legkorábban a tárgyév első napján kezdhető meg. A tárgyévben megkezdett, de be nem fejezett fakitermelés a részleges végrehajtás 42. §-ban foglaltak szerinti bejelentését követően a tárgyévet követő év végéig végrehajtható.

42. § *  Az erdőgazdálkodó a 41. § (1) bekezdésében foglaltak szerint bejelentésköteles erdőgazdálkodási tevékenységek végrehajtását az erdészeti hatóság részére bejelenti.

Az erdőgazdálkodási tevékenység nyilvánosságának biztosítása

43. § (1) Az erdőgazdálkodási tevékenységek közül a nyilvánosság biztosítása szempontjából jelentős tevékenységnek minősül:

a) *  az erdészeti magánút, az engedélyköteles épített közelítő nyom, valamint az erdei sípálya létesítése, bővítése,

b) *  védelmi vagy közjóléti elsődleges rendeltetésű erdőben az erdőterv módosítása,

c) *  védelmi vagy közjóléti, valamint az állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági elsődleges rendeltetésű erdőben a növedékfokozó gyérítés, a tarvágás, a fokozatos felújítóvágás, az egészségügyi fakitermelés és a szálaló vágás.

(2) Az erdészeti hatóság köteles

a) *  az (1) bekezdés a) és b) pont esetén a tevékenység engedélyezése, illetve a módosítás iránti kérelem beérkezését követő tíz napon belül,

b) *  az (1) bekezdés c) pont esetén a körzeti erdőtervezés befejezését követő harminc napon belül

az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott tájékoztatást a honlapján közzétenni. A tájékoztatás közzétételét követő 8 napon belül bárki írásos észrevételt tehet a honlapon keresztül.

(3) Az erdészeti hatóság közmeghallgatást tart, ha:

a) a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás kapcsán tett észrevételek alapján azt indokoltnak tartja, vagy

b) elvégzett erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggésben szükségesnek látja az adott térségben a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenységgel kapcsolatban a nyilvánosság véleményének megismerését.

(4) *  A miniszter minden évben közleményben határozza meg az Erdők Hetét, amelynek rendezvényei azt a célt szolgálják, hogy az ország lakossága tájékoztatást kapjon az erdők állapotáról, az erdőgazdálkodási tevékenység helyzetéről, a Stratégia végrehajtásáról.

(5) *  A miniszter ötévenként tájékoztatót tesz közzé az ország erdőállományának helyzetéről, állapotáról, az állami erdővagyon mennyiségének és minőségének alakulásáról, valamint az állami erdőgazdálkodás eredményeiről.

IV. Fejezet * 

ERDŐTELEPÍTÉS * 

44. § *  (1) Az erdő telepítése erdőnek, szabad rendelkezésű erdőnek vagy fátlan állapotban tartott erdőnek nem minősülő területen a 6. § (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő faállomány létrehozására irányuló tevékenység.

(2) Erdőtelepítés a tulajdonos, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultjának hozzájárulásával, az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv alapján végezhető.

(3) Az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv 5 évre szól.

45. § *  (1) Erdőtelepítés a termőhelynek megfelelő, az erdei fafajok listájában szereplő, őshonos vagy termesztésbe vonható idegenhonos fafajjal végezhető.

(2) Erdőtelepítéshez csak igazolt minőségű és származású szaporítóanyagot szabad felhasználni.

(3) Természetes erdő vagy természetszerű erdő természetességi állapotú erdő, valamint nem erdő művelési ágú, védett természeti terület vagy Natura 2000 területként kijelölt közösségi jelentőségű, jelölő élőhely százméteres körzetében intenzíven terjedő fafajjal erdőt, fásítást, illetve fás szárú növényekből álló, külön jogszabály szerint létesített ültetvényt telepíteni tilos.

(4) Repülőterek és leszállóhelyek védőövezetében erdőként vagy egyéb fával borított területként fát, illetve faállományt telepíteni csak a repülések biztonságának veszélyeztetése nélkül lehet.

(5) Folyók nagyvízi medrében erdőként vagy egyéb fával borított területként fát, illetve faállományt telepíteni csak a víz és a jég megfelelő lefolyásának biztosítása mellett, a nagyvízi mederkezelési tervvel összhangban lehet.

(6) Műtárgyvédelmi rendeltetésű erdő kivételével az erdőtelepítéssel érintett terület határvonalán belül elhelyezkedő három- - amennyiben az erdőtelepítés gépi ápolása miatt szükséges, akkor öt- - méteres sávban nem ültethető fa.

46. § *  Az erdészeti hatóság az erdőtelepítés végrehajtását, illetve az erdőtelepítések állapotát rendszeresen ellenőrzi (a továbbiakban: erdőtelepítések műszaki átvétele). Az erdőtelepítések műszaki átvételére évente, a tárgyév október 15-ig bezárólag kerül sor. Az ellenőrzés eredményeit az erdészeti hatóság műszaki átvételi jegyzőkönyvben rögzíti.

47. § *  (1) Az erdészeti hatóság az erdőtelepítés első kivitelének végrehajtása után a területet a jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv tartalmának figyelembevételével az Adattárban erdőként nyilvántartásba veszi.

(2) A jóváhagyott erdőtelepítési kivitelezési terv az (1) bekezdés szerinti átvezetést követően a következő körzeti erdőtervezés alapján készült erdőterv kiadásáig erdőtervnek minősül.

48. § *  (1) A jóváhagyott erdőtelepítési kivitelezési terv nélkül vagy az abban foglaltaktól eltérően telepített erdő fennmaradásáról az erdészeti hatóság határozatban dönt.

(2) Az erdészeti hatóság a jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv nélkül vagy az abban foglaltaktól eltérően telepített erdő faállományának teljes vagy részleges felszámolását rendeli el, ha

a) az a termőhelyre vagy a környező erdők életközösségére káros hatással van, vagy előre láthatóan káros hatással lesz,

b) annak fennmaradása jogszabályba ütközik, vagy

c) az erdőtelepítési engedélyezés feltételei nem állnak fenn.

49. § *  Az erdőtelepítést az erdészeti hatóság az erdőtelepítés műszaki átvétele során befejezetté nyilvánítja, ha az erdőtelepítési-kivitelezési tervben meghatározott fafajok egyedei az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott számban, arányban és minőségben jelen vannak.

50. § *  Ha az erdőtelepítés a befejezetté nyilvánítás előtt bármilyen okból meghiúsul, és a telepítő a telepítést nem folytatja, az erdészeti hatóság kérelemre az erdőt törli az Adattárból.

V. Fejezet

AZ ERDŐFELÚJÍTÁS, AZ ERDŐNEVELÉS, VALAMINT AZ ERDŐSZERKEZET ÁTALAKÍTÁSA

Az erdőfelújítás

51. § *  (1) Az erdő felújítása az erdő kitermelt vagy kipusztult faállományának újbóli létrehozására irányuló tevékenység.

(2) Az erdő faállományát

a) annak véghasználatát követően,

b) ha az összefüggően ötezer négyzetmétert meghaladó területen bármilyen okból kipusztult, illetve hiányzik, és az erdészeti hatóság az érintett területen az erdő fátlan állapotban tartását nem engedélyezte, vagy

c) ha annak záródása összefüggően két hektárt meghaladó területen hatvan - felnyíló erdő esetén harminc, felnyitott erdő esetén ötven - százalék alá csökkent,

az erdőgazdálkodónak az e fejezetben foglaltak szerint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott határidőig fel kell újítania.

(3) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben az erdő felújítását az erdészeti hatóság

a) az idős faállomány véghasználata nélkül, a faállomány természetes vagy mesterséges kiegészítése útján, vagy

b) ha szükséges, az idős faállomány véghasználatának legfeljebb két éven belüli megkezdésével írja elő.

(4) Az erdő felújítása történhet:

a) természetes módon:

aa) a kitermelésre kerülő faállomány talajra hulló magjáról (mageredetű természetes felújítás);

ab) a kitermelt faállomány gyökeréről vagy tuskójáról kihajtott sarjakról (sarjeredetű természetes felújítás);

b) mesterséges módon, amelynek során a kitermelendő faállomány védelmében, vagy a kitermelt, illetve kipusztult és eltávolított faállomány helyén magvetéssel, csemeteültetéssel vagy dugványozással gondoskodnak a faállomány újbóli létrehozásáról.

(5) Sarjeredetű természetes felújítással - az erdészeti hatóságnak a talajvédelmi, a mezővédő, vagy part- vagy töltésvédelmi rendeltetésű, valamint a felnyíló erdőre hozott eltérő döntése kivételével - az éger, az akác, az őshonos nyár, valamint a fűz főfafajú erdők újíthatók fel.

(6) Ha a termőhelynek megfelelő őshonos állományalkotó főfafajok mageredetű természetes felújításának feltételei adottak, ezt a felújítási módot kell alkalmazni.

(7) Mesterséges erdőfelújítás, illetve az erdőfelújítások mesterséges pótlása esetén csak igazolt származású és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott szaporítóanyagot szabad felhasználni.

(8) Az erdőt a termőhelyi viszonyoknak megfelelő, a természetességi állapotra vonatkozó alapelvárással és az erdő közérdekű korlátozásaival összhangban álló - lehetőség szerint több fafajból álló, elegyes - faállomány létrehozásával kell felújítani.

(9) Természetes erdő, természetszerű erdő vagy származékerdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdővel közvetlenül határos erdőben idegenhonos fafajokkal az erdő mesterséges felújítása csak akkor végezhető, ha az a környező erdők természetességi állapotát nem rontja, nem veszélyezteti.

(10) Az erdészeti hatóság az erdőfelújítási kötelezettség teljesítését, illetve az erdőfelújítások állapotát rendszeresen ellenőrzi (a továbbiakban: erdőfelújítások műszaki átvétele). Az erdőfelújítások műszaki átvételére évente, a tárgyév október 15-ig bezárólag kerül sor. Az ellenőrzés eredményeit az erdészeti hatóság műszaki átvételi jegyzőkönyvben rögzíti.

(11) Ha az erdőfelújítás műszaki átvételére a (10) bekezdésben foglaltak szerint nem kerül sor, az erdőgazdálkodó az erdőfelújítás állapotát évente, a tárgyév október 31-ig bejelenti az erdészeti hatóság részére.

52. § *  (1) Tarvágással érintett erdőben az erdőfelújítást az erdőgazdálkodónak legkésőbb az erdőfelújítási kötelezettség keletkezésének évétől számított második évben, az erdőfelújítás műszaki átvételéig meg kell kezdenie.

(2) Az erdőfelújítás megkezdésének minősül, ha az erdőgazdálkodó az erdősítést az erdőtervben foglaltakkal, valamint az erdőgazdálkodás közérdekű korlátozásaival összhangban, szakszerűen végrehajtja, és az újulat ápolásáról megfelelően gondoskodik.

(3) Fokozatos felújító vágással vagy szálalóvágással érintett erdőben a véghasználatot és az erdőfelújítást úgy kell végrehajtani, hogy az idős faállomány és a sikeresen megtelepedett újulat együttes záródása ne csökkenjen hatvan százalék alá. Az újulat károsodása eredményeképpen bekövetkező eredménycsökkenést - ha a megfelelő fafajú és minőségű újulat természetes úton való megtelepedése nem biztosítható - legkésőbb a soron következő év április 15-ig mesterséges úton pótolni kell.

(4) Az erdőfelújítás megkezdését - a (3) bekezdésben foglalt esetben a véghasználatok befejezését - követően az erdőfelújítás befejezéséig az erdőgazdálkodó köteles a területen az erdőfelújítás eredményes befejezését lehetővé tevő minőségű és mennyiségű újulatot létrehozni és fenntartani.

52/A. § *  (1) Az erdőfelújítást az erdészeti hatóság az erdőfelújítás műszaki átvétele során befejezetté nyilvánítja, ha az alábbi feltételeknek megfelel:

a) az újulat fafajösszetétele, eredete, mennyisége az erdőtervben meghatározott erdőfelújítási előírásnak megfelel,

b) az erdőfelújítási előírás szerinti állományalkotó főfafajú egyedek átlagos magassága kocsánytalan tölgy és molyhos tölgy esetében az 1,0 métert, egyéb fafaj esetében az 1,5 métert meghaladja, és

c) az erdőfelújítás további fejlődése az erdőfelújítási előírással összhangban biztosított.

(2) Az erdőgazdálkodó kérelmére az erdő felújításának befejezésére meghatározott határidő leteltekor az erdészeti hatóság akkor is befejezetté nyilváníthatja az erdőfelújítást, ha az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételnek az nem felel meg, de a természetességi állapotra vonatkozó alapelvárásnak megfelelő erdő a befejezett erdősítés ápolásával és tisztítás fakitermelési módú erdőnevelési beavatkozással várhatóan kialakítható, és ezt az erdőgazdálkodó erdő felújítási biztosíték nyújtása mellett vállalja.

(3) Ha a (2) bekezdésben foglaltak szerint a befejezett erdőfelújítás faállományát a megadott határidőre nem sikerül megfelelő állapotba hozni, akkor az erdészeti hatóság az erdőt ismét erdőfelújítási kötelezettség alá vonja.

(4) A (2) bekezdésben foglaltak szerint nyújtott erdőfelújítási biztosítékot az erdészeti hatóság a (2) bekezdésben foglalt elvárás, vagy a (3) bekezdés szerint előírt erdőfelújítási kötelezettség teljesítésekor szabadítja fel.

(5) Ha az erdőfelújítás megkezdésére, illetve befejezésére biztosított határidő elmulasztása az erdőgazdálkodónak nem felróhatóan, így különösen jelentősebb biotikus vagy abiotikus károsítás, továbbá honvédelmi, határrendészeti, nemzetbiztonsági, természetvédelmi, illetve kulturális örökség védelmi célú korlátozás miatt következik be, az erdészeti hatóság a tudomásszerzést követően a határidőt a rendes munkavégzéshez szükséges mértékig hivatalból módosítja.

(6) Az erdőgazdálkodó változása esetén az erdészeti hatóság az új erdőgazdálkodó kérelmére az erdőfelújítás befejezésére biztosított határidőt - az 52. § (1) illetve (4) bekezdésében foglalt feltételek teljesítését követően - a rendes munkavégzéshez szükséges mértékig módosítja.

Az erdőnevelés

53. § (1) *  A befejezett erdőtelepítések és erdőfelújítások további fejlődését az újulat, illetve a faállomány megfelelő fafajösszetételének és szerkezetének kialakítását célzó ápolással, ápolóvágással, majd erdőnevelési célú fakitermelésekkel (a továbbiakban együtt: erdőnevelés) kell biztosítani, az erdő rendeltetésével vagy rendeltetéseivel, üzemmódjával, valamint az erdő természetességi állapotára vonatkozó alapelvárással összhangban.

(2) *  Az erdőnevelés - beleértve az örökerdő és átmeneti üzemmódú erdőkben végzett fakitermeléseket is - során biztosítani kell, hogy a faállomány minősége és fejlődési lehetősége javuljon, az erdő élőfakészlete csak átmenetileg csökkenjen, továbbá hogy az erdő talaja és az erdei életközösség maradandó kárt ne szenvedjen.

A befejezett erdőfelújítás felülvizsgálata * 

54. § (1) Az erdészeti hatóság az erdősítés befejezetté nyilvánítását követő öt év elteltével kockázatelemzés alapján felülvizsgálja az erdő állapotát.

(2) Amennyiben az erdő minőségének védelme ezt indokolja, az erdészeti hatóság az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálatot az ott írt időpontnál korábban is megtarthatja, vagy később is megismételheti.

(3) *  Ha a befejezett erdőfelújítás állapota a felülvizsgálat időpontjában nem felel meg a befejezésekor vizsgált feltételeknek, az erdészeti hatóság az erdőt vagy annak meghatározott, legalább fél hektárt meghaladó részét ismét erdőfelújítási kötelezettség alá vonhatja, és elrendelheti

a) az erdősítés megismétlését, amennyiben az erdőfelújítás állapota erdőneveléssel nem hozható helyre, vagy

b) a szükséges erdőnevelési feladatok végrehajtását.

Az erdőszerkezet átalakítása

55. § *  (1) Erdőszerkezet-átalakításnak minősül a meglévő erdő természetességi állapotán erdőgazdálkodási beavatkozással történő javítás, valamint a sarjeredetű állomány után egy legalább azonos természetességű, nem sarj eredetű állomány létrehozása, az erdő természetességi állapotának, a természetességi állapotra vonatkozó alapelvárással összhangban történő helyreállítása kivételével.

(2) Az erdőszerkezet-átalakítás nem tartozik a rendes erdőgazdálkodás körébe.

VI. Fejezet

AZ ERDŐT KÁROSÍTÓ HATÁSOK ELLENI VÉDEKEZÉS

Az erdővédelem általános szabályai

56. § (1) Az erdőt vagy az erdei haszonvételek gyakorlását veszélyeztető hatásnak minősül:

a) növényi, állati vagy fertőzést okozó egyéb szervezetek (a továbbiakban együtt: károsítók) károkozása (biotikus erdőkár);

b) a vadállomány által okozott károsítás;

c) az erdőt veszélyeztető tevékenység;

d) az erdő talaját veszélyeztető tevékenység;

e) *  hó, jég, szél, tűz, légszennyezés, árvíz, talajvízszint változása, belvíz, aszály, fagy (abiotikus erdőkár).

(2) * 

(3) *  Az erdészeti hatóság az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint bejelentett erdőkárokról az alábbi adatokkal hatósági nyilvántartást vezet (a továbbiakban: Országos Erdőkár Nyilvántartás):

a) a bejelentő természetes személyazonosító adatai,

b) a károsítás helye,

c) a károsító kódja,

d) a károsítás mértéke,

e) a károsítással érintett terület, valamint

f) a károsítás észlelésének időpontja.

(4) *  Az Országos Erdőkár Nyilvántartás a (3) bekezdés a) pontjában foglalt adat kivételével közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

57. § Az erdei életközösség védelme érdekében az erdőgazdálkodó köteles

a) az erdő egészségi állapotát figyelemmel kísérni;

b) az erdőt veszélyeztető káros hatások kártételének megelőzéséhez és az ellenük való védekezéshez szükséges intézkedéseket megtenni.

57/A. § *  Ha az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdő legalább két hektárt elérő területén - beleértve a folyamatban lévő erdőfelújítás területét is - a faállomány az erdőgazdálkodónak fel nem róható okból öt éven belül egymást követően legalább két alkalommal 70%-ot elérő mértékben károsodik, és az újabb károsodás kockázata - amely ellen a védekezés az erdőgazdálkodótól nem várható el - tartósan fennáll, akkor a tulajdonos, közös tulajdon esetén a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított kétharmadának hozzájárulásával az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő használatára jogosult

a) kezdeményezheti az erdő adásvétel vagy értékarányos földcsere útján történő állami tulajdonba vételét, vagy

b) kérelmezheti az erdő mezőgazdasági művelésbe vonását, ha az a) pontban foglalt ajánlat nem haladta meg a helyben kialakult piaci árat és ezért az állam 100%-os tulajdonában lévő földek tulajdonosi joggyakorlására jogosult szerv azt visszautasította. A kérelmet az erdészeti hatóság a közérdekűség és a kivételesség vizsgálata nélkül bírálja el.

Védelem a károsítók károkozása ellen

58. § (1) *  A zárlati károsítók kivételével a károsítók erdőben az erdőgazdálkodónak felróható okból történő tömeges elszaporodása esetén - ha annak jelenléte az erdő fennmaradására nézve jelentős kockázattal jár, illetve a károsító környező erdőkben történő továbbterjedése valószínűsíthető - az erdészeti hatóság kötelezheti az erdőgazdálkodót a szükséges védekezés elvégzésére.

(1a) *  Ha az (1) bekezdés szerinti károsító tömeges elszaporodására nem az erdőgazdálkodónak felróható okból kerül sor, vagy ha a károsító elleni védekezés eredményes végrehajtása az erdőgazdálkodótól el nem várható, az erdészeti hatóság közérdekű védekezést rendel el. A közérdekű védekezés költségeinek fedezetéről a központi költségvetésben az e célra meghatározott fejezeti kezelésű előirányzat terhére kell gondoskodni.

(2) A külön jogszabály szerinti zárlati károsítók terjedésének és felszaporodásának megakadályozásáról az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv gondoskodik.

(3) Ha az erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság határozatában foglaltaknak nem tesz eleget, az erdészeti hatóság megkeresése esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az erdőgazdálkodó költségére közérdekű védekezést rendelhet el.

59. § (1) A károsítók elszaporodásának megelőzése érdekében az erdőben tárolt erdei fa és egyéb erdei termék kezeléséről a termék tulajdonosa és az erdőgazdálkodó egyetemlegesen köteles gondoskodni.

(2) Amennyiben a vágástéren visszahagyott faanyag kedvező feltételeket teremt a károsítók elszaporodásához, az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodót kötelezi annak kezelésére, illetve elszállítására.

Védelem a vadállomány okozta károsítás ellen

60. § (1) Az erdőben - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -, illetve az erdővel közvetlenül határos vadászterületen

a) az erdő biológiai sokféleségének megőrzését, az erdei életközösség tagjainak fennmaradását,

b) az erdő talajának épségét,

c) az erdősítés állapotát,

d) az erdő faállományának termőhelye szerint várható mennyiségi és minőségi fejlődését veszélyeztető, vagy

e) az erdő felújulását, természetes felújítását

akadályozó létszámú és fajösszetételű vadászható vadállomány nem tartható fenn.

(2) *  Vadaskertben és vadasparkban, az elkerített honvédségi objektumokban az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő létszámú és fajösszetételű vadállomány is fenntartható, amely azonban az erdő fennmaradását vagy felújítását nem veszélyeztetheti.

(3) Az erdészeti hatóság az (1) bekezdésben foglalt veszélyeztető tényezők észlelése esetén köteles kezdeményezni a vadászati hatóságnál a vadállomány apasztására, illetve a külön jogszabályokban előírt, a veszélyeztetés egyéb módon való megszüntetésére teendő intézkedés elrendelését. Az erdészeti hatóság megkeresésére a vadászati hatóságnak tizenöt napon belül kell határozatot hoznia.

Védelem a káros tevékenységek ellen

61. § (1) *  Tilos erdőben

a) a 76/C. §-ban foglaltakkal ellentétesen legeltetni;

b) hulladékot elhelyezni;

c) élő fáról, cserjéről gallyat, díszítő lombot, mohát gyűjteni.

(2) *  Tilos az erdő látogatójának - a munkavégzésre jogosultakon kívül - motorfűrészt, 500 g-nál nagyobb fejtömegű fejszét, 30 cm-nél nagyobb vágólap hosszúságú kézifűrészt magánál tartani a közforgalom előtt meg nem nyitott erdészeti magánúton, erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterületen és az erdőben.

Az erdő talajának védelme

62. § (1) Az erdő talajának védelmét a káros folyamatok megelőzését szolgáló erdőgazdálkodási tevékenységgel, valamint talajvédő létesítményekkel kell biztosítani.

(2) Az erdő talajának védelméről - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az erdőgazdálkodó köteles gondoskodni.

(3) Az erdő talaját a szomszédos területekről ért károsító hatások megszüntetéséről és következményeinek felszámolásáról a kár előidézője köteles gondoskodni.

63. § (1) Az erdő talajának védelme érdekében az erdőgazdálkodó köteles az erdőfelújítás, az erdőnevelés, a fakitermelés, a faanyag mozgatása, valamint a feltáró úthálózat kiépítése során az erdő talajának erózió és tömörödés elleni védelméről gondoskodni.

(2) *  Az erdőben szennyvíz, hígtrágya vagy talajszennyező anyag, valamint - a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel - szennyvíziszap elhelyezése tilos.

(2a) *  Az erdészeti hatóság a hulladéknak nem minősülő, és mezőgazdasági hasznosítású termőföldön alkalmazható szennyvíziszap alkalmazását

a) erdőtelepítés talaj előkészítése, valamint

b) a 7. § (1) bekezdés e) vagy f) pontjában foglalt természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdő esetében a mesterséges erdőfelújítás talajelőkészítése

során a talaj tápanyag- és vízgazdálkodásának javítása céljából - kérelemre, védett természeti terület és Natura 2000 terület kivételével - engedélyezi, ha az erdőgazdálkodó megfelelő akkreditációval rendelkező kutatóhely közreműködésével biztosítja a kihelyezett szennyvíziszap termőhelyre, és erdei életközösségre való hatásainak folyamatos, legalább húsz éven keresztül történő figyelemmel kísérését.

(3) Az erdőből az akácmag engedélyezett gyűjtésének kivételével erdei avar vagy a talaj humuszos termőrétegének összegyűjtése és elszállítása tilos.

(4) Az erdőben folytatott szakszerűtlen gazdálkodás következtében az erdővel szomszédos mezőgazdasági vagy egyéb rendeltetésű területek erdőből továbbterjedő károsítása esetén az erdőgazdálkodónak kell gondoskodnia a kár okának megszüntetéséről.

(5) Az erdőgazdálkodó az (1)-(3) bekezdésben foglaltak be nem tartása miatt az erdő talajában keletkezett kár megszüntetéséről és a helyreállításról az (1) bekezdésben foglaltak szerint minden esetben, a (2)-(3) bekezdés szerinti esetben pedig csak akkor köteles gondoskodni, ha a kár neki felróható okból következett be. Amennyiben a (2)-(3) bekezdések szerinti károkozás nem az erdőgazdálkodónak róható fel, az erdőgazdálkodó köteles a további károsodást megakadályozó intézkedések megtételére, így a rendőrség, a környezetvédelmi hatóság és az erdészeti hatóság felé feljelentést, illetve bejelentést tenni.

(6) Az erdő talajának védelmére e törvény rendelkezéseit a talajvédelemre vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseivel együttesen kell alkalmazni.

Védelem a tűz ellen

64. § Az erdő tűz elleni védelmével kapcsolatos feltételek megteremtéséről az erdőgazdálkodó köteles gondoskodni.

65. § (1) *  Erdőben tűz gyújtására és fenntartására - az erre a célra kijelölt helyek kivételével - csak az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő jogszerű használója írásbeli engedélye birtokában levő személy jogosult.

(2) *  A vágástéren visszahagyott faanyag égetése az erdőgazdálkodó - haszonvételi joggyakorlás esetén a haszonvételi joggyakorló - által arra kijelölt területeken és csak abban az esetben megengedett, ha a tűz az újulatot és a környezetében lévő erdőt, az erdőn kívüli területek élővilágát, valamint a természeti képződményeket és egyéb műtárgyakat nem veszélyezteti.

(3) *  Az erdőgazdálkodó turisztikai célból - tűzvédelmi szempontból állandó és biztonságos - tűzrakó helyet alakíthat ki. A kialakított tűzrakóhelyen a tűzvédelmi rendelkezések betartásával bárki jogosult tüzet rakni.

(4) Az erdőgazdálkodó az erdőben létesített mészégetőt, illetve faszénégetőt az erdészeti és a tűzvédelmi hatóságnak köteles bejelenteni.

(5) Tilos tüzet gyújtani erdőben, valamint annak kétszáz méteres körzetében lévő külterületi ingatlanokon a fokozott tűzveszély időszakában.

(6) Tilos az erdőben közvetlenül vagy közvetve tüzet okozó tárgyak elhelyezése.

(7) *  Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.

66. § (1) A tűz őrzéséről, valamint annak - a helyszínről való távozás előtti - biztonságos eloltásáról a tűzgyújtásra jogosult köteles gondoskodni.

(2) *  Aki erdőtüzet vagy tűzveszélyt észlel és azt eloltani, illetve elhárítani nem tudja, köteles a tűzoltóságot haladéktalanul tájékoztatni.

67. § *  (1) Az ország teljes területére, illetve megye vagy település területére vonatkozóan a fokozott tűzveszély időszakának - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervével való egyeztetés mellett történő - meghatározásáról, valamint az érintett erdőgazdálkodók, erdészeti szakszemélyzet és a lakosság erről történő tájékoztatásáról a miniszter gondoskodik.

(2) Fokozott tűzveszély időszakában az erdőgazdálkodó az erdőbe való belépést és az ott tartózkodást a 95. §-ban foglaltak alkalmazásával korlátozhatja, illetve megtilthatja.

VII. Fejezet

ERDEI HASZONVÉTELEK

Az erdei haszonvételek általános szabályai

68. § *  Erdei haszonvételnek minősül az erdő anyagi javainak és nem anyagi jellegű szolgáltatásainak a hasznosítása, így különösen:

a) a fakitermelés;

b) az erdészeti szaporítóanyag gyűjtése;

c) a vadászati jog gyakorlása vagy hasznosítása az e törvény hatálya alá tartozó területen;

d) az elhalt fekvő fa és gally gyűjtése, illetve elhalt, száraz ág nyesése;

e) a kidöntött fáról történő gally, toboz és díszítőlomb gyűjtése;

f) a gomba, vadgyümölcs, virág, illetve gyógynövény gyűjtése;

g) a bot, nád, sás, gyékény termelése és fű kaszálása;

h) a méhészeti tevékenység;

i) a fenyőgyanta gyűjtése;

j) cserje kitermelése, élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtése;

k) az erdei legeltetés;

l) az erdő közjóléti szolgáltatásainak üzleti célú hasznosítása;

m) az erdei forrásvíz hasznosítása.

69. § (1) Az erdei haszonvételek gyakorlása nem károsíthatja, illetve veszélyeztetheti az erdő biológiai sokféleségét, felszíni és felszín alatti vizeit, talaját, természetes felújulását, felújítását, a védett természeti értéket, valamint az erdei életközösséget.

(2) Az erdőgazdálkodó az erdei haszonvételeket e törvényben meghatározott feltételekkel gyakorolhatja.

(3) Az erdei haszonvételnek minősülő vadászati jog gyakorlására, hasznosítására a külön jogszabály rendelkezéseit az e törvényben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(4) *  Az erdei haszonvételek gyakorlásának feltételeit - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - az erdőgazdálkodó jogosult meghatározni.

(5) *  Természetvédelmi elsődleges rendeltetésű erdőben a 68. § l) pontjában meghatározott erdei haszonvételt a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv az ott folyó erdőgazdálkodási tevékenységekkel összhangban, az erdőgazdálkodó előzetes értesítése mellett gyakorolhatja.

(6) Az erdei életközösség védett fajai fennmaradásának és fejlődésének biztosítása érdekében az erdészeti hatóság - hivatalból vagy a természetvédelmi hatóság megkeresése alapján - korlátozza vagy megtiltja erdőben a cserjék kitermelését, az elhalt, fekvő fa és gally, valamint élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtését.

(7) *  Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az állam 100%-os tulajdonában álló erdőben az erdőgazdálkodó köteles tűrni az egyéni szükségletet meg nem haladó mennyiségű gomba, vadgyümölcs, gyógynövény gyűjtését, valamint forrásvíz elhordását.

69/A. § * 

Fakitermelés

70. § (1) *  Fakitermelésnek minősül a fa tőtől, illetve talajtól való elválasztása, valamint a kitermelt faanyag erdőben történő mozgatása, és felkészítése, ide nem értve az erdőfelújítás érdekében végzett vágástakarítást és a rakodókról végzett szállítást. Az erdőben fakitermelést - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - az erdőtervben foglalt előírásokkal összhangban lehet végezni.

(2) * 

(3) *  A fakitermelési munka végrehajtója köteles a munka elvégzésére jogosító, az erdőgazdálkodó jogosult erdészeti szakszemélyzete által kiadott erdőgazdálkodási műveleti lapot vagy annak másolati példányát a munkavégzés során magánál tartani, és azt az arra jogosult személynek felszólítására bemutatni.

71. § (1) *  A fakitermelés módja lehet:

a) tisztítás: a fiatal erdő nevelése, megfelelő fejlődése céljából végzett fakitermelés;

b) gyérítés: az erdő faállománya minőségének javítását és a fahozam növelését szolgáló fakitermelés;

c) tarvágás: a faállomány egy beavatkozással végrehajtott kitermelése, véghasználata;

d) fokozatos felújítóvágás: a faállomány fokozatos, időben elhúzódó, de 30 évet nem meghaladó időtartamú, több alkalommal végrehajtott véghasználat jellegű kitermelése, ideértve a természetes záródáshiány következtében megjelent újulat megőrzése érdekében az idős állomány végvágását is;

e) szálalóvágás: a faállomány fokozatos, 30 évet meghaladó időtartamú, több alkalommal végrehajtott véghasználat jellegű kitermelése;

f) készletgondozó használat: a folyamatos erdőborítás fenntartása mellett végrehajtott - vegyes korú és szerkezetű erdő kialakítását és fenntartását célzó - fakitermelés, amelynek mértéke a készletgazdálkodáson alapul;

g) egészségügyi fakitermelés: az elhalt, a súlyosan sérült vagy a veszélyes károsítók elszaporodását előidéző, beteg fák kitermelése;

h) egyéb termelés: egyéb fakitermelés, amely után erdőfelújítási kötelezettség nem keletkezik.

(2) A fa kitermelésekor figyelemmel kell lenni a vízforrások és vízbázisok védelmére, a védett élő szervezetek élőhelyére, az élettelen természeti értékek védelmére, a tájképre, valamint az értékes emberi alkotások környezetére.

(3) Az erdészeti hatóság a vízforrások, vízbázisok, a védett élő szervezetek élőhelyének, az élettelen természeti vagy tájképi értékek környezetének, a közjóléti objektumok védelme érdekében egyes fák vagy facsoportok kitermelését megtilthatja.

71/A. § *  (1) Vágásos és átmeneti üzemmódú erdőgazdálkodás esetén a faállomány véghasználatának tervezését megalapozó vágásérettségi kort az erdészeti hatóság az erdő rendeltetéseinek, az erdőgazdálkodás üzemmódjának, valamint az erdőgazdálkodás céljainak és korlátozásainak figyelembevételével, a termőhelyi viszonyok, a faállományt alkotó fafajok jellemzői, egészségi állapota függvényében, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt értékek között határozza meg.

(2) Faültetvény és kultúrerdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású, az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdő esetén a vágásérettségi kor csak ajánlásként kerül meghatározásra.

(3) Faanyagtermelési elsődleges rendeltetésű, az állam 100%-os tulajdonában nem álló, átmeneti erdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdő véghasználatára - amennyiben az erdőfelújítás feltételei biztosítottak -

a) gyorsan növő fafajok esetén tíz évvel,

b) lassan növő fafajok esetében húsz évvel

a vágásérettségi kor elérése előtt sor kerülhet.

72. § (1) *  Az erdészeti hatóság a tarvágás végrehajtását erdőfelújítási biztosíték nyújtásához köti, ha

a) az erdőgazdálkodó, illetve a tulajdonában álló jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a tarvágás bejelentésének évében vagy az azt megelőző két évben az erdészeti hatóság jogerős határozatban tett megállapítása szerint az adott tárgyév első napján erdőfelújítási kötelezettség alatt álló erdeinek 5 százalékán - összesen legalább egy hektár területen - túllépi az erdő felújítására vonatkozó határidőt,

b) a tarvágásra a 7. § (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdőben kerül sor, vagy az erdőgazdálkodónak az erdőterve alapján a 7. § (1) bekezdés e) vagy f) pontjában foglalt természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdőkben öt hektárnál nagyobb tarvágás végrehajtására van lehetősége, és

ba) az erdőgazdálkodó személyét az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartásban öt évnél rövidebb ideje vette nyilvántartásba, vagy

bb) az erdőgazdálkodó korábban eredményes erdőfelújítási tevékenységet - az 52. § (4) bekezdésében foglalt feltétel teljesítésével - még nem végzett, vagy

c) azt az ingatlan ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultja, ezek hiányában az ingatlan tulajdonosa, közös tulajdon esetén azok tulajdoni hányad alapján számított legalább 25%-a kéri.

(2) *  Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása tekintetében a határidő-túllépést

a) az erdőgazdálkodó erdőkezelésébe adott területen bejelentett tarvágás esetén a tarvágással érintett önálló erdőgazdálkodási egység,

b) az erdőgazdálkodó jogszerű használatában álló területen bejelentett tarvágás esetén az erdőgazdálkodó jogszerű használatában álló önálló erdőgazdálkodási egységek

vonatkozásában kell vizsgálni.

(3) *  Nem kell erdőfelújítási biztosítékot nyújtania az erdőgazdálkodónak az (1) bekezdés b) vagy c) pontjában foglalt esetben, ha az erdőterv által az erdőrészletben lehetővé tett tarvágást legfeljebb az érintett terület felén végzi el, és azt csak az erdőfelújítás 52. § (3) bekezdésében foglalt eredményességgel történő végrehajtását követően folytatja.

(4) *  Erdőfelújítási biztosítékként az erdészeti hatóság

a) bankgaranciát,

b) az erdészeti hatóság letéti számlájára elhelyezett készpénzt, államkötvényt, vagy

c) okirattal igazolt ügyvédi vagy bírói letétbe helyezett készpénzt, illetve államkötvényt

fogadhat el.

(4a) *  Az erdészeti hatóság az erdőfelújítás 52. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti megkezdését követően a biztosíték 70%-át, az erdőfelújítás befejezését követően pedig a fennmaradó biztosítékot - a (4b) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - felszabadítja.

(4b) *  Ha a 106. § (6) bekezdésében foglalt kötelezett a biztosíték nyújtójával nem egyezik meg, akkor az erdészeti hatóság a biztosítékot - amennyiben a biztosíték nyújtója és az erdő tulajdonosai ellentétes megállapodást nem kötöttek - a kötelezett javára szabadítja fel.

(5) *  Az erdészeti hatóság az e célból elkülönített számlájára jogszabályi rendelkezés alapján elhelyezett letétekről az alábbi adatokkal nyilvántartást vezet:

a) a letétet letevő természetes személy vagy gazdálkodó szervezet azonosító adatai,

b) a letét jogcíme,

c) a letét jogosultjának neve, valamint

d) a letét elhelyezésének ideje.

(6) *  Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás az (5) bekezdés a) pontjában foglalt adat kivételével közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

73. § (1) *  A tisztítóvágás, felújítóvágás végvágása és szálalóvágás végvágása, valamint a tarvágás kivételével minden fahasználat csak akkor hajtható végre, ha a kivágásra tervezett fák szakszerű megjelölése előzetesen már megtörtént. A faültetvényre, kultúrerdőkre az előírás nem vonatkozik.

(2)-(3) * 

(4) Az erdészeti hatóság természetes és természetszerű, valamint származékerdőkben, véghasználat esetében, termőhelyi, tájképvédelmi, talajvédelmi és erdőművelési okokból előírhatja a faállomány élőfakészletének 5 százalékos mértékéig hagyásfák, facsoportok visszahagyását.

(5) * 

(6) Az erdészeti hatóság határidő kitűzésével elrendeli a fakitermelést, ha az az erdő egészségi állapotának megőrzése, javítása, veszély elhárítása vagy az erdő felújítása érdekében szükséges.

(7)-(8) * 

74. § *  (1) Tarvágás következtében az erdőben

a) sík és dombvidéki

aa) gazdasági elsődleges rendeltetésű faültetvényekben és kultúrerdőkben húsz hektárnál,

ab) gazdasági elsődleges rendeltetésű származék és átmeneti erdőkben tíz hektárnál,

ac) az aa)-ab) alpont alá nem tartozó, egyéb erdőkben öt hektárnál nagyobb,

b) hegyvidéki erdőben öt hektárnál nagyobb

egybefüggő erdőfelújítási kötelezettség alatt álló terület nem keletkezhet.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt területi korláttól

a) erdőkárok bekövetkezése esetén,

b) természetvédelmi célból, vagy

c) gyorsan növő főfafajjal telepített erdő esetén, ha az erdőtelepítés - az erdészeti hatóság engedélyével - az (1) bekezdés alapján meghatározott területi korlátnál nagyobb egybefüggő területen, egyszerre valósult meg,

el lehet térni.

Erdészeti szaporítóanyag gyűjtése

75. § (1) * 

(2) Tilos erdészeti szaporítóanyagot gyűjteni, ha az az erdőfelújítás sikerességét veszélyezteti.

Fenyőgyanta gyűjtése, cserjék kitermelése

76. § (1) Fenyőgyantát erdőben csak akkor lehet gyűjteni, ha az erdőterv szerinti véghasználati fakitermelésre öt éven belül sor kerül.

(2) *  Árvízvédelmi elsődleges rendeltetésű erdőben a cserjék kivágását az erdészeti hatóság - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt feltételek teljesítése esetén - engedélyezi.

Földalatti gomba gyűjtése * 

76/A. § *  (1) Földalatti gomba az erdőgazdálkodó hozzájárulásával, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint gyűjthető.

(2) Az erdészeti hatóság - a földalatti gomba gyűjtésével foglalkozó szervezetek véleményének figyelembevételével -

a) ha az időjárási viszonyok miatt kialakuló sajátos gombaérés azt indokolja, a földalatti gomba gyűjtési időszakát adott naptári évre, az ország egészére vagy egy részére, illetve adott gombafajra vonatkozóan az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott időszaktól eltérően is meghatározhatja, illetve

b) a földalatti gomba faj állományának csökkenése miatt vagy egyéb fajvédelmi okból az ország egészére vagy egy részére a földalatti gomba gyűjtését adott naptári évre vonatkozóan korlátozhatja, illetve megtilthatja.

(3) Az erdészeti hatóság az e § alapján hozott határozatát fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja, és azt a honlapján közzéteszi.

76/B. § *  (1) Az erdészeti hatóság az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személyekről, valamint a részükre kiadott tanúsítványról és a gyűjtési naplóról az alábbi adatokkal hatósági nyilvántartást vezet:

a) a feltételeket teljesítő személy természetes személyazonosító adatai,

b) a tanfolyam elvégzésének ideje,

c) a tanfolyam elvégzéséről szóló tanúsítvány sorszáma,

d) a földalatti gomba gyűjtéséhez kiadott gyűjtési napló sorszáma, valamint

e) a gyűjtési napló kiadásának ideje.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás - az (1) bekezdés a) pontjában foglalt adat kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

Erdei legeltetés * 

76/C. § *  (1) Erdőben, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen legeltetni vagy pihentetni (a továbbiakban: erdei legeltetés) kizárólag lovat, szarvasmarhát és juhot szabad.

(2) Erdei legeltetésre

a) a legeltetésre szolgáló mezőgazdasági területtel közvetlenül szomszédos

aa) 7. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdőben, valamint

ab) erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen - az erdei vízfolyás, erdei tó kivételével -, továbbá

b) nagyvízi mederben, a kezelési tervekben foglaltakkal összhangban

kerülhet sor.

(3) Tilos az erdei legeltetés a véghasználat megkezdésétől az erdőfelújítás befejezését követő ötödik év végéig.

(4) Az erdei legeltetés során megfelelő módon gondoskodni kell a legeltetett állat szomszédos erdőkbe való bejutásának megakadályozásáról.

(5) Erdei legeltetési tevékenység a tulajdonos és az erdőgazdálkodó hozzájárulásával, valamint az erdészeti hatóság részére - Natura 2000 hálózat részeként kijelölt területen annak megkezdése előtt legkésőbb 21 nappal - történő előzetes bejelentést követően, felügyelő személy állandó biztosítása mellett végezhető.

(6) A legeltetést felügyelő személy köteles magánál tartani a tulajdonos és az erdőgazdálkodó legeltetéshez való hozzájárulását tartalmazó dokumentumot.

VIII. Fejezet

AZ ERDŐ IGÉNYBEVÉTELE ÉS MEGOSZTÁSA

Az erdő igénybevétele

77. § *  (1) Az erdő igénybevétele

a) az erdő mezőgazdasági művelésbe vonása;

b) az erdő termelésből való kivonásával járó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása (a továbbiakban: termelésből kivonás);

c) az erdő termelésből való időleges kivonásával járó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása (a továbbiakban: időleges igénybevétel);

d) az erdő termelésből való kivonásával nem járó, de annak rendeltetésszerű használatát időlegesen vagy tartósan akadályozó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása, különösen villamos vezeték, gázvezeték, távközlő- vagy más közművezeték, sí- és egyéb sportpálya létesítése és fenntartása (a továbbiakban együtt: rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevétel).

(2) Nem minősül erdő igénybevételének:

a) a vadaskert, vadaspark létesítése és fenntartása,

b) a honvédelmi rendeltetésű erdőben a Magyar Honvédség feladatai végrehajtásához szükséges állapotának fenntartását, valamint a befogadó nemzeti támogatás katonai feladatainak ellátását biztosító létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása,

c) a határrendészeti rendeltetésű erdőben a határrendészeti vagy nemzetbiztonsági célokat szolgáló létesítmények elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása,

d) az alábbi erdészeti létesítmény elhelyezése:

da) nem engedélyköteles erdészeti létesítmény,

db) erdőtelepítéseket, erdőfelújításokat védő vadkárelhárító kerítés,

dc) épített közelítő nyom, valamint

e) az erdő 13. § (2) bekezdésében foglaltak szerint engedélyezett fátlan állapotban tartása.

78. § (1) *  Erdőt igénybe venni - a (3) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével - csak kivételes esetben, a közérdekkel összhangban lehet.

(2) Az erdő igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. Az erdőt kizárólag az engedélyben megjelölt határidőn belül, és az abban meghatározott célra lehet igénybe venni.

(3) *  Az erdészeti hatóság az (1) bekezdésben foglalt szempontok vizsgálata nélkül is engedélyezheti

a) gazdasági elsődleges rendeltetésű kultúrerdő vagy faültetvény természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdő 77. § (1) bekezdés b)-d) pontjában foglalt igénybevételét, az adott erdő fekvése szerinti, vagy az azzal szomszédos településen végrehajtott, az igénybe vett erdővel legalább azonos területű, azzal megegyező vagy annál magasabb természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású csereerdősítés elvégzésének feltétele mellett, vagy

b) az állam 100%-os tulajdonában nem álló faültetvény vagy kultúrerdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású felnyíló erdő mezőgazdasági művelésbe vonását.

(4) *  A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás, közműfejlesztési célú beruházás, valamint az erdő árvízvédelmi, honvédelmi vagy határrendészeti célú igénybevétele esetén a közérdekkel való összhangot vélelmezni kell.

(5) *  A (3) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint igénybe vett erdő területén a mezőgazdasági művelésbe vonást követő 10 éven belül állami támogatás igénybevételével faállomány nem létesíthető.

(6) *  Az erdő igénybevétel engedélyezési eljárásában az erdészeti hatóság - ha szükséges - az erdőtervet is módosítja.

78/A. § *  Az erdészeti hatóság az erdő igénybevételét a 78. § (1) bekezdésében foglalt szempontok mérlegelése nélkül engedélyezi, ha az erdő igénybevételét - megegyező tartalommal - korábban elvi engedélyezési eljárásban vagy más hatóság eljárásában szakhatóságként vagy szakkérdés vizsgálatával már engedélyezhetőnek ítélte és a döntést tartalmazó határozat hatályban van.

79. § (1) *  Az erdő igénybevételére vonatkozó engedély négy évre szól. Amennyiben a megadott határidőn belül az engedélyezett nagyságú erdő igénybevétele nem kezdődik meg, vagy az engedély jogosultja írásban nyilatkozik arról, hogy az engedélyben foglalt jogosultságáról lemond, az engedély az igénybe nem vett részre érvényét veszti és a területen továbbra is az e törvény előírásai szerinti erdőgazdálkodást kell folytatni.

(1a) *  Az igénybevétel megkezdésének minősül

a) az igénybevételre engedélyezett területre vonatkozó fakitermelés bejelentése,

b) az igénybevett terület beruházási területre történő átvezetése, vagy

c) az igénybevétel célját képező tevékenység, munkaművelet megkezdésének bejelentése, ha az igénybevétel nem jár fakitermeléssel.

(1b) *  Az igénybevevő köteles az erdészeti hatóság részére bejelenteni az erdő igénybevételének

a) megkezdését az (1a) bekezdés b) pontja esetében az ingatlan-nyilvántartási átvezetés igazolásával,

b) megvalósulását az igénybevételi célnak megfelelő használathoz szükséges használatbavételi engedély vagy a beruházás megvalósításának lezárulását megtestesítő egyéb dokumentum benyújtásával.

(1c) *  Ha az igénybevétel megvalósulására annak megkezdését követő öt éven belül nem kerül sor, az erdészeti hatóság határidő kitűzésével határozatban kötelezi az igénybevevőt a helyreállításra, majd a területen továbbra is az e törvény előírásai szerinti erdőgazdálkodást kell folytatni.

(2) Bányászati célú igénybevétel esetén az engedély időbeli hatályát az erdészeti hatóság négy évnél hosszabb időtartamban, de legfeljebb a bányászati hatóság által jóváhagyott műszaki üzemi terv érvényességének lejártáig is megállapíthatja.

(3) *  Az erdő igénybevétele iránti kérelemhez csatolni kell a tulajdonos és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultja hozzájárulását, vagy az igénybevétel céljára vonatkozó, más jogcímen fennálló rendelkezési jogot igazoló okiratot.

(3a) *  Az erdő igénybevétele iránti kérelemhez érintettség esetén csatolni kell a csereerdősítésre tervezett terület megjelölését és az érintett ingatlan tulajdonosának és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultjának erdőtelepítéshez adott, közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatát.

(4) *  A termelésből kivont erdők területén tíz éven belül tervezett tevékenységgel, illetve létesítménnyel kapcsolatos eljárásban - amennyiben az a szomszédos erdőkre hatással van - erdővédelmi szakkérdésként azt is vizsgálni kell, hogy a termelésből történő kivonás a tervezett tevékenységre, illetve létesítményre tekintettel is engedélyezhető lett volna-e. A tervezett tevékenység, illetve létesítmény nem engedélyezhető, ha a tevékenységre, illetve létesítményre tekintettel az erdészeti hatóság korábban nem engedélyezte volna a termelésből történő kivonást.

80. § (1) Az erdő igénybevételének engedélyezését az erdészeti hatóság az erdő csökkenésével, illetve az erdő rendeltetésszerű használatának akadályozásával járó kedvezőtlen környezeti változások megszüntetése vagy mérséklése érdekében feltételekhez kötheti.

(2) Az erdő igénybevételének végrehajtását, annak megkezdésétől számított harminc napon belül az igénybevevő köteles bejelenteni az erdészeti hatóságnak.

(3) Az erdő tervezett igénybevételéhez - kérelemre - az erdészeti hatóság legfeljebb négy évig érvényes elvi engedélyt adhat. Ez esetben a kérelemnek nem feltétele az erdőre vonatkozó tulajdonjogon vagy más jogcímen fennálló rendelkezési jog igazolása.

(4) Az elvi engedély érvényességi idején belül kezdeményezett igénybevételi eljárás során az erdészeti hatóságot, szakhatóság közreműködése esetén a szakhatóságot az elvi engedély azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkezett, akkor is köti, ha időközben a jogszabályok, valamint a kötelező hatósági előírások megváltoztak. Az elvi engedély alapján az erdő igénybevétele nem kezdhető meg.

(5) * 

81. § (1) Erdő igénybevétele esetén az igénybevevő erdővédelmi járulékot köteles fizetni.

(2) Az erdővédelmi járulék mértéke

a) erdő termelésből való kivonásáért hektáronként

aa) *  védelmi vagy közjóléti elsődleges rendeltetésű erdő esetén az erdővédelmi járulékalap harmincszorosa;

ab) gazdasági elsődleges rendeltetésű erdő esetén az erdővédelmi járulékalap húszszorosa;

ac) megyei jogú város közigazgatási területén: az aa) és ab) pontban foglaltak másfélszerese;

ad) Budapest, illetve Budapest agglomerációjának területén: az aa) és ab) pontban foglaltak kétszerese;

b) erdő mezőgazdasági művelésbe vonásáért hektáronként

ba) *  természetes erdő vagy természetszerű erdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású, valamint védelmi elsődleges rendeltetésű erdő esetén az erdővédelmi járulékalap húszszorosa;

bb) *  egyéb esetben - valamint az 57/A. § b) pont szerinti esetben természetes és természetszerű természetességi állapotú, valamint védelmi elsődleges rendeltetésű erdő esetén is - az erdővédelmi járulékalap ötszöröse;

c) erdő időleges igénybevételéért hektáronként és évenként

ca) *  természetes erdő vagy természetszerű erdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású, valamint védelmi elsődleges rendeltetésű erdő esetén az erdővédelmi járulékalap háromszorosa;

cb) egyéb esetben az erdővédelmi járulékalap kétszerese;

d) *  a fátlan állapotban tartott erdőnek minősülő erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek igénybevétele esetén - a (2a) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az erdő igénybevételére megállapítható erdővédelmi járulék összege.

(2a) *  A (2) bekezdés alkalmazásában a fátlan állapotban tartott erdő elsődleges rendeltetéseként, illetve természetességi állapotra vonatkozó alapelvárásaként a területen korábban fenntartott erdő - ha annak adatai az Adattárban nem találhatóak meg, akkor az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület kerületével legnagyobb mértékben érintett erdő - elsődleges rendeltetését és természetességi állapotra vonatkozó alapelvárását kell alapul venni.

(3) Amennyiben az erdőnek a rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevételére kerül sor, és ezáltal az erdőben - legfeljebb öt évig - hat méternél szélesebb és ezerötszáz négyzetméternél nagyobb összefüggő területen faállomány nem tartható fenn, akkor az erdő időleges igénybevétele esetére meghatározott mértékű erdővédelmi járulékot kell megfizetni.

(4) Ha az erdő rendeltetésszerű használatának a (3) bekezdés szerinti akadályozására öt évet meghaladóan kerül sor, úgy az igénybevételért az erdő termelésből való kivonása esetére meghatározott erdővédelmi járulékot kell megfizetni.

82. § (1) Az erdővédelmi járulékalap összege százezer forint.

(2) *  Az erdővédelmi járulék összegét, megfizetésének határidejét az erdészeti hatóság határozatban állapítja meg. Az erdővédelmi járulékot legkésőbb az igénybevétel megkezdését követő 30. napig meg kell fizetni.

(3) Nem kell erdővédelmi járulékot fizetni,

a) amennyiben az erdő igénybevételének ellentételezéseként az igénybevevő:

aa) *  kultúrerdő vagy faültetvény természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdő esetén az igénybe vett erdővel legalább azonos területű, azzal megegyező vagy attól magasabb természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdő telepítéséről gondoskodik (a továbbiakban: csereerdősítés),

ab) *  természetes erdő, természetszerű erdő, származékerdő vagy átmeneti erdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdő esetén az igénybe vett erdő területénél másfélszer nagyobb területű, az igénybevett erdővel megegyező vagy attól magasabb természetességi állapotú erdő telepítéséről gondoskodik;

b) amennyiben az erdőt erdészeti létesítmény elhelyezésére vagy árvízvédelmi célokra veszik igénybe;

c) *  a védett természeti területen lévő faültetvény vagy kultúrerdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdő faállományának kipusztulását vagy erdőterv szerinti véghasználatát követően a terület mezőgazdasági művelésbe vonásáért, ha a termőhelyi viszonyok az őshonos fafajokkal történő erdőfelújítást nem teszik lehetővé, melyet az erdőgazdálkodónak részletes termőhelyfeltárással kell bizonyítania;

d) *  faültetvény vagy kultúrerdő természetességi állapotú felnyíló erdő mezőgazdasági művelésbe vonásáért;

e) *  védett természeti terület mezőgazdasági művelésbe vonásáért, ha a természetvédelmi hatóság a természetvédelmi kezelési tervben foglaltakkal összhangban nem erdei élőhely fenntartását vagy helyreállítását írta elő;

f) *  kulturális örökségvédelmi rendeltetésű erdő igénybevételéért, ha a kulturális örökségvédelmi hatóság a terület erdő fenntartását kizáró rendezését írta elő.

(4) Az erdészeti hatóságnak az erdővédelmi járulék helyett a (3) bekezdésben foglalt csereerdősítést kell előírnia * 

a) természetes és természetszerű erdő ötezer négyzetméter vagy azt meghaladó mértékű igénybevétele esetén, vagy

b) ha az adott térségben az erdő csökkenésének tilalmáról külön jogszabály rendelkezik.

(5) *  A szabad rendelkezésű erdő erdővé történő átminősítése csereerdősítésnek minősül.

(6) *  A csererdősítés tervezésére, engedélyezésére az erdőtelepítés, egyéb feltételeire az erdőfelújítás szabályai vonatkoznak azzal, hogy a csereerdősítési terv engedélyezése - a (6a) bekezdésben foglalt eset kivételével - az igénybevétel megkezdésének feltétele, a csereerdősítési kötelezettség keletkezése időpontjának pedig az igénybevétel megkezdése minősül.

(6a) *  A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás esetében az igénybevétel megkezdésének feltétele az erdő igénybevételhez kapcsolódóan előírt csereerdősítési kötelezettség teljesítésének megfelelő területre szóló csereerdősítési terv engedélyezésre történő benyújtása.

(7) *  Az erdővédelmi járulék a költségvetési törvény szerinti központosított bevétel.

83. § (1) * 

(2) *  Nem minősül az erdő mezőgazdasági művelésbe vonásának a mezőgazdasági előhasználat, valamint az erdőfelújítás időszakában a mezőgazdasági köztesművelés. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a védett természeti területen lévő, valamint a természetes és természetszerű erdőre.

83/A. § *  Erdőben vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterületen e törvény hatálybalépése előtt engedéllyel elhelyezett és funkciójának megfelelően működtetett, illetve fenntartott létesítmény által elfoglalt területre vonatkozóan az erdészeti hatóság a tulajdonos, a tulajdonos hozzájárulásával az erdőgazdálkodó, vagy a tulajdonos hozzájárulásával az igénybevevő kérelmére az igénybevétel feltételeinek vizsgálata nélkül, továbbá erdővédelmi bírság, erdővédelmi járulék, illetve csereerdősítés előírása nélkül engedélyezi az igénybevételt.

Erdő időleges igénybevétele

84. § (1) Az erdő időleges igénybevételét az erdészeti hatóság legfeljebb ötévi időtartamra engedélyezheti. Az igénybevevő kérelmére az öt évnél rövidebb időtartamú engedély a lejárata előtt egy alkalommal, legfeljebb az ötéves időtartam végéig meghosszabbítható. Ugyanazon erdőt érintően ismételt időleges igénybevétel csak akkor engedélyezhető, ha az előző időleges igénybevétel óta legalább 10 év eltelt.

(2) Az időlegesen más célra hasznosított területen a határidő lejártát követően az igénybevevő az erdészeti hatóság határozatában foglaltak szerint köteles gondoskodni az erdő és az erdő talajának helyreállításáról.

Az erdő engedély nélküli igénybevétele

85. § *  Erdő engedély nélküli vagy engedélytől eltérő igénybevétele esetén az erdészeti hatóság fennmaradási eljárást folytat le, amelynek során

a) ha az igénybevevő által benyújtott dokumentumok alapján az igénybevétel engedélyezésének feltételei fennállnak, erdővédelmi bírság egyidejű kiszabása mellett engedélyezheti a kialakult állapot fennmaradását, vagy

b) határidő kitűzésével határozatban kötelezi az igénybevevőt - amennyiben az igénybevevő nem ismert vagy az igénybevevővel szemben a végrehajtási eljárás sem vezet eredményre, akkor a használatra jogosultat - a helyreállításra.

Az erdő megosztása

86. § *  (1) Erdő megosztásával - erdő igénybevétele kivételével - csak olyan erdő művelési ágú földrészlet vagy alrészlet alakítható ki, amelynek szélessége átlagosan legalább harminc méter, és területe egy hektárnál nagyobb.

(2) A használati megosztással érintett erdő művelési ágú földrészlet vagy alrészlet csak a használati megosztással elhatárolt önálló erdőgazdálkodási egységek határai mentén osztható meg, kivéve, ha a megosztás célja erdő igénybevétele.

IX. Fejezet

ERDŐGAZDÁLKODÁSI CÉLÚ ERDEIJÁRMŰFORGALOM, A FAANYAG KERESKEDELMI LÁNC, AZ ERDŐ LÁTOGATÁSA * 

Erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalom * 

87. § *  (1) Erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalomnak minősül az erdészeti erő- és munkagép, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló egyéb jármű erdőben, valamint az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton való közlekedése.

(2) Az erdészeti hatóság az erdő és erdészeti létesítmény védelme érdekében, halasztást nem tűrő esetben a helyszínen intézkedhet a nem közérdekű erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalom korlátozásáról, illetve súlyos veszélyeztetés esetén megtiltásáról.

(3) Az erdőgazdálkodó az erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalomra - annak megfelelő helyszíni jelzésével - a közúti közlekedés szabályaitól eltérő forgalmi rendet és korlátozást határozhat meg.

88. § *  (1) Ha az erdőgazdálkodó használatában álló erdő vagy erdészeti magánút nem csatlakozik közúthoz vagy közforgalom elől el nem zárt magánúthoz, akkor az erdőgazdálkodó kizárólag erdőgazdálkodási célú járműforgalom céljára - kiemelten az erdészeti haszonvételből származó termékek elszállításához - közforgalom elől elzárt magánutat, erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei utat, utak hiányában más használatában levő erdőt igénybe vehet. Az igénybevételre a Polgári Törvénykönyvnek az átjárási szolgalomra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(2) Ha a közforgalom elől elzárt magánutat, az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei utat, vagy az erdőt erdőgazdálkodási célú járműforgalomra veszik igénybe, a szolgalommal terhelt erdő erdőgazdálkodója, illetve az erdészeti magánút kezelője követelheti kárának és költségének megtérítését.

(3) Honvédelmi, nemzetbiztonsági és határrendészeti célú erdőben lévő magánút a hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyével vehető igénybe.

89. § * 

A faanyag származásának igazolása

90. § (1) *  A fakitermelés jogosultja, illetve a kitermelt erdei faválasztékkal rendelkezni jogosult vagy annak meghatalmazottja az erdőből, az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületről, szabad rendelkezésű erdőből, fásításból, valamint e törvény hatálya alá nem tartozó területről kitermelt erdei faválaszték származásáról köteles a szállításhoz szükséges igazolást (a továbbiakban: szállítójegy) kiállítani.

(2) *  Nem szükséges szállítójegyet kiállítani az erdőrészleten belül végzett közelítéshez, valamint az erdőben kialakított farakodó és az erdőrészlet közötti szállításhoz, ha a készletre vétel a farakodón erdőrészletre elkülönítetten történik.

(3) A szállítójegyet a faanyag szállítója köteles a szállítás során magánál tartani és azt a hatóság képviselőjének felszólítására bemutatni.

(4) * 

90/A. § *  (1) Tilos forgalomba hozni azt a faterméket, amely illegális kitermelésből származik, vagy az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban és a jogszabályokban foglalt követelményeknek nem felel meg.

(2) Magyarország területén való felhasználás vagy forgalomba hozatal céljából faterméknek harmadik országból vagy más tagállamból történő behozatala esetén az import okmányokhoz, szállítmányt kísérő dokumentációkhoz mellékelni kell a nyomon követhetőséget, illetve a származást igazoló dokumentumokat, továbbá import esetén az exportőr nyilatkozatát arról, hogy az nem illegális kitermelésből származik.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott dokumentációnak a származási ország nyelvén kívül angol vagy magyar nyelven is rendelkezésre kell állnia. A dokumentációnak tartalmaznia kell a fatermék előállítása során felhasznált faanyag kitermelési helyét, tudományos nevét és mennyiségi adatait.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak betartásért az első magyarországi forgalomba hozó a felelős.

(5) E törvényben és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban előírt, a fatermék nyomon követhetőségére vonatkozó előírások, kötelezettségek betartásának elmulasztása, vagy megszegése esetén vélelmezni kell, hogy a fatermék illegális kitermelésből származik.

(6) Az illegális kitermelések megakadályozása, illetve a faanyag kereskedelmi láncban levő fatermék nyomon követhetőségének és - a szükséges esetekben - forgalomból történő visszahívhatósága érdekében a faanyag kereskedelmi lánc valamennyi szereplőjének az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott, kellő gondosság elvén alapuló nyomon követhetőségi eljárást kell létrehoznia vagy igénybe vennie és ahhoz kapcsolódóan naprakész dokumentációs rendszert kell működtetnie.

(7) A faanyag kereskedelmi lánc szereplője köteles

a) a (6) bekezdés szerinti dokumentációs rendszer adatait öt évig megőrizni és azokat, valamint az erdészeti hatóság kérésére annak hiteles, magyar nyelvű fordítását felhívásra haladéktalanul az erdészeti hatóság rendelkezésére bocsátani,

b) igazolni, hogy az ismeretlen eredetű vagy illegális kitermelésből származó fatermék forgalomba hozatalának elkerülése érdekében, a kockázatcsökkentésről szóló döntéseit, illetve a kockázat mértékét az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározottak alapján hozta meg, illetve csökkentette,

c) a faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenységével összefüggően az e törvény és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tenni,

d) az erdészeti hatósággal együttműködni, ellenőrzését tűrni és elősegíteni,

e) az e törvény hatálya alá tartozó fatermék származási helyének megállapításához és forgalmazásának a nyomon követéséhez a szükséges dokumentációkat, információkat megőrizni, ezeket a faanyag kereskedelmi láncban érintett szereplőnek rendelkezésére bocsátani, vagy ezek beszerzését elősegíteni,

f) a faterméket a forgalomból kivonni, visszahívni, valamint egyidejűleg tájékoztatni az erdészeti hatóságot a megtett intézkedésről, okáról és eredményéről, ha a fatermék nem felel meg az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban vagy a jogszabályokban foglalt előírásoknak.

90/B. § *  Az ellenőrző szervezet haladéktalanul köteles az erdészeti hatóságot értesíteni, ha a faanyag kereskedelmi lánc szereplőjénél végzett tevékenysége vagy ellenőrzése során az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusoknak vagy a jogszabályokban foglalt előírásoknak a megsértését észleli.

90/C. § *  (1) A törvény hatálya alá tartozó faanyagok és termékek származási igazolásának rendjét az állam a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyeletével biztosítja, amely kiterjed

a) az illegális kitermelések megakadályozásával összefüggő tevékenységekre,

b) a fatermékek forgalomba hozatalára, feldolgozására és kereskedelmére,

c) a fatermékek belföldi szállítására, az ország területére történő behozatalára, az ország területéről történő kivitelére,

d) a faanyag kereskedelmi lánc felügyeletéhez szükséges adatokra és nyilvántartásokra,

e) az ellenőrző szervezetek működésének vizsgálatára.

(2) A faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyeletét az erdészeti hatóság látja el, amelynek keretében

a) e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabály szerint szervezi, irányítja, felügyeli a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyeletével összefüggő állami feladatok ellátását, a jogszabályok előírásainak betartását,

b) végzi az ellenőrző szervezetek és a faanyag kereskedelmi lánc szereplőinek az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusainak megfelelő működésének ellenőrzését,

c) a fatermékek vonatkozásában az azonosság és nyomon követhetőség érdekében ellenőrzi

ca) a kísérő okmányokat, dokumentációkat, nyilvántartásokat,

cb) az importot,

cc) a feldolgozást, felhasználást, belföldi szállítást,

cd) a működési, illetve kereskedelmi engedélyekben foglaltak betartását.

90/D. § *  Az állam az éves költségvetési törvényben meghatározott módon a központi költségvetésben biztosítja a faanyag kereskedelmi lánc nemzeti és nemzetközi követelményeknek megfelelő szintű működésének fedezetét.

90/E. § *  (1) Az erdészeti hatóság a faanyag kereskedelmi lánc felügyeletével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartást vezet a hazai faanyag kereskedelmi lánc szereplőiről.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt nyilvántartás tartalmazza az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény hatálya alá tartozó adatkörben

a) a kiadott regisztrációs számot, illetve technikai azonosító számot,

b) a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló hatósági engedély, bizonyítvány, határozat számát,

c) a természetes személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elérhetőségét, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs számát, illetve technikai azonosító számát, bankszámlaszámát,

d) gazdálkodó szervezet esetén a cégnevét, adószámát, székhelyét, telephelyét, elérhetőségét, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs számát, illetve technikai azonosító számát, bankszámlaszámát,

e) *  a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó ténylegesen végzett tevékenységeit, azok telephelyenkénti elkülönítésével,

f) a faanyag kereskedelmi lánc felügyelete keretében elvégzett valamennyi ellenőrzés és vizsgálat eredményét elektronikusan olyan módon, hogy az ügyfélhez köthető legyen.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés a), e) és f) pontja tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

90/F. § *  (1) Az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki, vagy amely a faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenységek valamelyikét Magyarország területén végzi, köteles a tevékenység megkezdése előtt a 90/E. § (2) bekezdés b)-e) pontja szerinti adatait nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. A bejelentési kötelezettség nem vonatkozik azon erdőgazdálkodóra, aki kizárólag Magyarország területén végzett erdőgazdálkodási tevékenysége keretében erdei faválasztékok előállítását és értékesítését végzi.

(2) *  Az erdészeti hatóság hivatalból, a bejelentésre kötelezett ügyfél esetében annak, bejelentése alapján veszi nyilvántartásba az (1) bekezdés szerinti adatokat, és egyidejűleg technikai azonosító számot állapít meg a nyilvántartásba vétel igazolására. Amennyiben a technikai azonosító számmal rendelkező ügyfél a továbbiakban nem végez a faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenységet, akkor a technikai azonosító szám egyidejű visszavonásával a nyilvántartásból törölni kell. A nyilvántartásból törölt faanyag kereskedelmi lánc szereplő adatait az erdészeti hatóság 5 évig köteles megőrizni.

(3) A technikai azonosító számmal rendelkező ügyfél köteles bejelenteni az erdészeti hatóságnak, ha csődeljárás, felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, valamint a jogutódlással történő vagy jogutód nélküli megszűnését eredményező eljárás megindulását.

(4) A faanyag kereskedelmi lánc regisztrált szereplője a nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változást, annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül köteles az erdészeti hatóság részére bejelenteni.

(5) A (4) bekezdés szerinti kötelezettség elmulasztása esetén az erdészeti hatóság a faanyag kereskedelmi lánc regisztrált szereplőjét kötelezettsége teljesítésére felhívja. A változásbejelentési kötelezettség teljesítésének ismételt elmaradása esetén az erdészeti hatóság az ügyfelet a nyilvántartásából törli.

(6) *  A faanyag kereskedelmi lánc szereplője a 90/E. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartás vezetéséhez szükséges adatokat elektronikus úton küldi meg az erdészeti hatóság részére.

(7) *  Az erdészeti hatóság a nyilvántartásba vételt követően a honlapján elérhető elektronikus felületen, kereshető formában közzéteszi a faanyag kereskedelmi lánc szereplőjének a 90/E. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti azonosító adatait, és a 90/E. § (2) bekezdés e) pontja szerinti tevékenységeit, valamint ha a faanyag kereskedelmi lánc szereplője

a) természetes személy, annak nevét, lakcímét, születési helyét és dátumát,

b) gazdálkodó szervezet, annak cégnevét, adószámát és székhelyét.

90/G. § *  (1) Az erdészeti hatóság részére a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyeletével kapcsolatban, a 90/C. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében, megkeresésre át kell adni:

a) a faanyag kereskedelmi lánc szereplőjének azonosítására a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 11. § (1) bekezdés a)-e), g), h), m) és p) pontjában foglalt adatokat,

b) a földhasználati nyilvántartásból a földhasználati lap adatait,

c) az állami adó- és vámhatóság által vezetett, az adózókra vonatkozó adóazonosító nyilvántartásból a faanyag kereskedelmi lánc szereplőjének minősülő adozó azonosítására vonatkozó, valamint köztartozás-fizetési kötelezettségének elmaradásával kapcsolatos adatokat,

d) a piacfelügyeleti hatóság részéről az általa a 2173/2005/EK rendelet szerint kiadott FLEGT-engedélyekben szereplő adatokat,

e) az állami adó- és vámhatóság által vezetett Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer nyilvántartásból a fatermékek nyomon követését szolgáló adatokat.

(2) Az állami, valamint az önkormányzati adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az erdészeti hatóságot a faanyag kereskedelmi lánccal összefüggő adótitkot képező adatról vagy információról, ha az az ügyfél személyének azonosításához, vagy a faanyag kereskedelmi lánc felügyelettel kapcsolatos hatósági feladatának ellátásához szükséges.

(3) Az erdészeti hatóság az állami, valamint az önkormányzati adóhatóság részére törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében, megkeresésre, a faanyag kereskedelmi lánc szereplőjével kapcsolatosan elektronikus úton adatokat ad át.

(4) Az erdészeti hatóság - a személyes adatokat is beléértve - jogosult adatokat, illetve információkat cserélni a 995/2010/EU rendelet végrehajtásával kapcsolatban kijelölt, hatáskörrel rendelkező hatóságokkal.

(5) Az erdészeti hatóság a nyilvántartásokból átvett és az adatlekérdezés, illetve adatfeldolgozás során keletkezett adatokat kizárólag a faanyag kereskedelmi lánc felügyelettel kapcsolatos hatósági feladatának ellátásához használhatja fel.

(6) *  Az (1) bekezdés b) és e) pontjában meghatározott adatszolgáltatást az erdészeti hatóság részére közvetlen elektronikus hozzáférés biztosításával kell teljesíteni.

90/H. § *  Az erdészeti hatóság a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyeletével kapcsolatos eljárásában előzetes bejelentés nélküli helyszíni ellenőrzéseket végezhet, amelynek végrehajtása során jogosult

a) az ellenőrzött helyiségbe, létesítménybe belépni, vagy szállítás közben ellenőrzést végezni,

b) berendezéseket, eszközöket, technológiai folyamatokat ellenőrizni,

c) az ellenőrzés tárgyát képező vagy azzal kapcsolatos iratokat, dokumentációt, adathordozókat - az adatvédelemre, valamint a titoktartásra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével - megismerni és azokról másolatot, illetve kivonatot készíteni,

d) az ügyfelet, az ügyfél megbízottját (volt megbízottját), alkalmazottját (volt alkalmazottját) szóban vagy írásban felvilágosítás és magyarázat adására kötelezni,

e) eljárása dokumentálására a helyszínen kép-, illetve hangfelvétel útján,

f) eljárásához szükséges vizsgálatok elvégzése céljából térítésmentesen mintát venni,

g) hatósági mintavétel esetén az ügyfél kérésére - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott kivételek figyelembevételével - ellenmintát venni,

h) jogszabálysértés alapos gyanúja esetén a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is a lezárt ingatlanok területére, üzlethelyiségbe, üzemi helyiségbe önhatalmúlag belépni és ott az ellenőrzést lefolytatni akkor is, ha azok egyidejűleg lakás céljára szolgálnak, továbbá szállítóeszközöket, dokumentációt, számviteli bizonylatokat ellenőrizni.

90/I. § *  (1) Az erdészeti hatóság - a faanyag kereskedelmi lánccal kapcsolatos eljárása során - jogosult megismerni és kezelni az ügyfél és az eljárás más résztvevőjének személyes adatait, illetve az ilyen adatot tartalmazó nyilvántartás vagy adatbázis is lefoglalható. Ha a bizonyítási eszköz az eljárás tárgyával össze nem függő személyes adatot is tartalmaz és az adatok elkülönítése a bizonyítási eszköz bizonyító erejének sérelme nélkül nem lehetséges, a bizonyítási eszközzel érintett minden személyes adat kezelésére jogosult, azonban a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel össze nem függő személyes adatok megvizsgálására csak addig a mértékig, ameddig meggyőződik arról, hogy az adat nem függ össze a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel.

(2) A faanyag kereskedelmi lánccal kapcsolatos ellenőrzésekhez az erdészeti hatóság a rendőrség, az állami adó- és vámhatóság, valamint az önkormányzati adóhatóság közreműködését igényelheti.

(3) A fatermékek forgalmazásának hatékony ellenőrzése érdekében az erdészeti hatóság és a rendőrség, az állami adó- és vámhatóság, valamint az önkormányzati adóhatóság köteles egymással együttműködni.

90/J. § *  (1) Az erdészeti hatóság a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyelete keretében végzett, e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott rendelkezés, illetve hatósági határozatban foglaltak megsértése esetén intézkedést hozhat vagy figyelmeztetésben részesítheti az eljárás alá vont személyt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezmények alkalmazásának nincs helye, ha a cselekménynek az erdészeti hatóság tudomására jutásától számított egy év, illetve a cselekmény elkövetésétől számított három év eltelt. A határidő számításakor a jogorvoslati eljárás időtartamát nem kell figyelembe venni.

90/K. § *  (1) Az erdészeti hatóság a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyelete keretében végzett, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a következő intézkedéseket hozhatja:

a) elrendeli az e törvény hatály alá tartozó jogellenesen forgalomba hozott vagy forgalomba hozni kívánt fatermék és az ebből származó bevétel elkobzását, ha azok illegális kitermelésből származnak, vagy azok származására vonatkozóan hamis adatokat adtak meg,

b) az elkobzott faanyagot értékesíti vagy megsemmisíti,

c) illegális kitermelés gyanúja esetén elrendeli a fatermék vagy az ebből származó bevétel zár alá vételét, lefoglalását, szállítójárművet visszatarthat mindaddig, amíg a szállítmányával kapcsolatos, elkobzási, lefoglalási, zárolási és megsemmisítési eljárás be nem fejeződik, vagy jogsértés esetén annak költsége megfizetésre nem kerül,

d) illegális kitermelés esetén a cselekményhez felhasznált szállítóeszközt lefoglalja, elkobozza, engedélyét visszavonja, használatát megtiltja és a tilalom betartásához szükséges kísérő intézkedéseket vezet be,

e) erdővédelmi bírságot szab ki,

f) elrendeli a már forgalomba hozott fatermék forgalomból való kivonását, behozatalát, kivitelét; reklámozását feltételhez köti, korlátozza, felfüggeszti, megtiltja; a tilalom betartásához szükséges kísérő intézkedéseket vezet be,

g) elrendeli, hogy az importőr saját költségére, kockázatára haladéktalanul vigye vissza a faterméket a származási helyére, amennyiben egy hónapon belül nem igazolja a fa vagy fatermékek 995/2010/EU rendelet 2. cikk f) pontja szerinti legális eredetét,

h) vállalkozás, létesítmény működési engedélyének módosítását, felfüggesztését, visszavonását kezdeményezi,

i) a fatermékkel kapcsolatos tevékenység végzését határozott időre, teljesen vagy részlegesen felfüggeszti, korlátozza, a működést megtiltja, az újbóli működést feltételhez köti; a tilalom betartásához szükséges kísérő intézkedéseket vezet be,

j) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezi a faanyag kereskedelmi lánc szereplőjét azzal, hogy a szereplő a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni az erdészeti hatóságot.

(2) Az erdészeti hatóság az elkobzott faanyagot visszaszolgáltatja, ha annak tulajdonosa a faanyag felett fennálló, jogszerűen szerzett rendelkezési jogosultságát hitelt érdemlően bizonyítja.

(3) Az erdészeti hatóság az illegális fakitermelés esetén a helyszínen talált faanyag elszállítását engedélyezi, ha annak tulajdonosa a faanyag felett fennálló, jogszerűen szerzett rendelkezési jogosultságát hitelt érdemlően bizonyítja.

(4) Az erdészeti hatóság az elkobzott fatermékek értékesítésére, megsemmisítésére harmadik személyt megbízhat.

(5) Az erdészeti hatóság a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyelete keretében végzett intézkedéseiről haladéktalanul értesíti a forgalomba hozásért felelős piaci szereplőt, importőrt.

(6) A faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyelete során lefoglalt fatermék az értékesítés vagy megsemmisítés helyett közérdekű célra is felhasználható.

90/L. § *  (1) *  Az erdészeti hatóság a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyeletével kapcsolatos jogkövetkezményeket megállapító jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatának vagy végzésének kivonatát honlapján haladéktalanul közzéteszi, ha eljárása során mulasztást vagy jogszabálysértést állapít meg.

(2) A közétett kivonatnak tartalmaznia kell:

a) a közzététel napját,

b) a közzététel e törvény szerinti jogcímét,

c) a jogerő beálltára vagy annak hiányára történő utalást,

d) az eljáró hatóság megnevezését,

e) az ügy számát és tárgyát,

f) a jogsértő faanyag kereskedelmi lánc szereplőjének a nevét és lakóhelyét vagy székhelyét,

g) a vizsgált, e törvény hatálya alá tartozó fatermék nem megfelelőségére vonatkozó megállapításokat,

h) a megsértett jogszabályi rendelkezések megjelölését,

i) a döntés rendelkező részét, ide nem értve jogerős döntés esetén a jogorvoslatról szóló rendelkezést, valamint

j) a döntéssel szembeni jogorvoslati eljárás tényét.

(3) Az erdészeti hatóság a (2) bekezdés alapján közzétett kivonatot a közzétételtől számított 5 év elteltével vagy annak okafogyottá válásakor honlapjáról eltávolítja.

90/M. § *  (1) *  Az erdészeti hatóság a faanyag kereskedelmi lánc felügyelettel kapcsolatos hatósági eljárása során a Ket. rendelkezéseit a (2)-(4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel köteles alkalmazni.

(2) *  Az erdészeti hatóságnak a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyelettel kapcsolatos eljárásában az ügyintézési határidő 90 nap.

(3) Ha a hatósági ellenőrzés keretében a vizsgálati eredmény alapján nem állapítható meg jogsértés, a hatóság a vizsgálati jegyzőkönyvet nem küldi meg az ügyfél részére.

(4) Ha az ellenőrzés során a laboratóriumi vizsgálat vagy a hatóság mérése céljából mintavételezett fatermék nem bizonyul megfelelőnek, akkor a vizsgálat költségeit a faanyag kereskedelmi lánc azon szereplője köteles megfizetni, amelynél a terméket vizsgálat alá vonták.

Az erdő látogatása

91. § (1) *  Az erdőben - annak rendeltetésétől függetlenül - pihenés, üdülés, sportolás és kirándulás céljából gyalogosan, emberi erővel hajtott kerékpárral, lóval, valamint az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton sport vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművel bárki saját felelősségére közlekedhet, illetve ott tartózkodhat, amit az erdőgazdálkodó tűrni köteles, kivéve, ha

a) más jogszabály azt korlátozza, vagy

b) az arra jogosult a látogatás korlátozását az e törvényben foglaltak alapján elrendelte.

(1a) *  Az állam illetve a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában nem álló erdőben az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton kívül való lovaglást, és emberi erővel hajtott kerékpárral való közlekedést az erdőgazdálkodó korlátozhatja, illetve megtilthatja, ha a terület tulajdoni jellegét és a korlátozást, illetve tiltást a területen megfelelően jelzi.

(1b) *  Az erdőben abban az esetben lehet a megjelölt turistaúton kerékpározni és lovagolni, a megjelölt kerékpáros úton lovagolni, ha az együttes használat lehetősége jelzéssel az adott turistaúton vagy kerékpáros úton megjelölésre került.

(1c) * 

(1d) *  A megjelölt turista- vagy kerékpáros utak kereszteződésén a lovas kizárólag lépésben haladhat át.

(1e) *  Az erdőben sport vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművel turistaúton közlekedni tilos.

(2) Aki erdőben nem erdőgazdálkodással összefüggő tevékenység céljából tartózkodik, az e törvény alkalmazásában az erdő látogatója.

(3) Az erdőgazdálkodó és az erdő tulajdonosa az erdő látogatójától a látogatásért díjat nem kérhet, azonban jogosult a ténylegesen felmerült kárának és költségének megtérítésére.

(4) Az erdő látogatója

a) az erdei életközösségben, az erdő talajában és az erdészeti létesítményekben kárt nem okozhat,

b) az ott tartózkodók pihenését, valamint a rendeltetésszerű erdőgazdálkodási tevékenységet indokolatlanul nem zavarhatja.

(5) *  Üdülési, sportolási, illetőleg kirándulási célból - a kijelölt út kivételével - gyalogosan, kerékpárral és lóval sem vehető igénybe

a) az erdősítés területe, amíg a rajta lévő faállomány a két méter átlagos magasságot el nem éri;

b) az erdőrezervátum magterülete.

(6) *  Kiépített parkerdei utat lovaglás céljára kizárólag az erre a célra kijelölt szakaszon lehet igénybe venni.

(7) *  Kiépített parkerdei utat lóval vontatott járművel nem szabad igénybe venni.

92. § (1) *  Az erdőben látogatás céljából járművel - ideértve a nem sport vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművet, valamint a nem csak emberi erővel hajtott kerékpárt is - közlekedni csak

a) a közforgalom számára megnyitott erdészeti magánúton,

b) a (2) bekezdés szerint járműközlekedésre kijelölt erdei úton, valamint

c) az erdőgazdálkodó beleegyezésével az erdészeti feltáróhálózat részét képező egyéb erdei úton

szabad.

(2) *  Erdőben erdészeti feltáróhálózat részét képező utat járműközlekedésre az erdőgazdálkodó javaslata alapján vagy harmadik fél kezdeményezése esetén az erdőgazdálkodó egyetértésével az erdészeti hatóság jelöl ki.

(3) Az erdészeti hatóság a kijelölést az út műszaki tulajdonságaihoz igazodva egyes járműfajtákra korlátozhatja.

(4) *  Az erdőben járműközlekedésre kijelölt utat mindenki saját felelősségére veheti igénybe.

(5) * 

92/A. § *  Erdőben, illetve az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton quaddal, terep-motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral, valamint motorkerékpárral - erdőgazdálkodási célú járműforgalom kivételével - közlekedni tilos.

93. § (1) Az erdőgazdálkodó hozzájárulásával szabad az erdőben:

a) huszonnégy órát meghaladóan üdülési, illetőleg sportolási célból tartózkodni, táborozni, továbbá sátrat felverni;

b) turistaútvonalat kijelölni és létesíteni;

c) turisztikai berendezést, létesítményt építeni és fenntartani;

d) ideiglenes árusítóhelyet üzemeltetni;

e) e törvényben külön nem nevesített sportversenyt rendezni.

(2) Erdőben lovas és technikai sportversenyt rendezni csak az erdőgazdálkodó hozzájárulásával és az erdészeti hatóság engedélyével lehet.

(3) Az erdőgazdálkodó köteles az erdőgazdálkodási tevékenysége során megrongálódott jogszerűen kialakított turistautat, turisztikai berendezést, létesítményt haladéktalanul az eredeti állapotában helyreállítani, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmassá tenni.

(4) Nem állami feladat végrehajtásával összefüggően az erdőben jelet, mérő-, vagy gyűjtőeszközt elhelyezni, valamint az erdei életközösségből, az erdő talajából mintát venni - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - csak az erdőgazdálkodó írásos hozzájárulásával lehet.

(5) Az erdőben kutatási, felmérési tevékenységet végző személy köteles e tevékenységét az erdőgazdálkodónak bejelenteni.

(6) Turista útvonalat jól láthatóan, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint jelzéssel kell megjelölni, és nyilván kell tartani.

94. § (1) Az erdőgazdálkodó átmenetileg korlátozhatja és feltételhez kötheti az erdő egyes részeinek látogatását, amennyiben az ott-tartózkodás

a) életet vagy testi épséget veszélyezteti, vagy

b) az egyes erdőgazdálkodási munkák végzését veszélyezteti vagy akadályozza.

(2) A vadászat időtartamára a vadászatra jogosult az erdőgazdálkodó hozzájárulásával átmenetileg korlátozhatja az erdő egyes részeinek a látogatását.

(3) *  A Magyar Honvédség szervezetei az erdőgazdálkodó és az erdészeti hatóság tájékoztatása mellett korlátozhatják a honvédelmi rendeltetésű erdő látogatását, valamint annak területére való bármilyen célú belépést, ha a területen folyó katonai tevékenység az élet-, baleset-, illetve vagyonbiztonságot veszélyezteti, vagy az ott tartózkodás a katonai tevékenységet akadályozza.

(4) *  Katonai lőterek és gyakorlóterek biztonságos üzemeltetése érdekében a lőtér és a gyakorlótér működtetéséért felelős parancsnok az erdő látogatását, valamint az erdőben végzett tevékenységet a szükséges mértékben nem honvédelmi rendeltetésű erdő esetén is korlátozhatja.

95. § (1)-(2) * 

(3) *  Az erdő egyes részei látogatásának korlátozását akkor köteles az erdőgazdálkodó előzetesen bejelenteni az erdészeti hatóságnak, ha annak tervezett időtartama az egy hónapot meghaladja.

(4) A bejelentéshez mellékelni kell a korlátozással érintett területet ábrázoló erdészeti nyilvántartási térképet és a látogatás korlátozásának indokát, illetve feltételhez kötésének módját és idejét.

(5) A korlátozás időtartama a 6 hónapot nem haladhatja meg.

(6) A két hónapon belüli ismételt korlátozást, annak időtartamától függetlenül, előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóságnak.

(7) Az erdészeti hatóság a látogatás korlátozásának indokoltságát felülvizsgálhatja, és kötelezheti az erdőgazdálkodót a törvényben foglalt előírások betartására, illetve az általa elrendelt korlátozás megszüntetésére.

96. § Az erdő látogatásának korlátozását a helyben szokásos módon kell kihirdetni, valamint figyelmeztető táblák kihelyezésével gondoskodni kell a megfelelő tájékoztatásról.

X. Fejezet

AZ ERDÉSZETI MUNKÁK SZAKMAI IRÁNYÍTÁSA, AZ ERDŐ ŐRZÉSE

Az erdészeti munkák szakmai irányítása

97. § *  (1) Az erdőgazdálkodónak az erdőgazdálkodási tevékenység szakszerűségének biztosítása érdekében jogosult erdészeti szakszemélyzetet kell alkalmaznia, kivéve, ha az erdőgazdálkodó - gazdálkodó szervezet esetén annak személyesen közreműködő tagja - jogosult erdészeti szakszemélyzeti besorolással szerepel az erdészeti szakirányítói névjegyzékben.

(2) Jogosult erdészeti szakszemélyzet alkalmazásának minősül

a) az erdészeti szakirányítói névjegyzékben szereplő jogosult erdészeti szakszemélyzet munkaviszony keretében vagy megbízással történő alkalmazása, valamint

b) az erdészeti szakirányítói névjegyzékben szereplő jogosult erdészeti szakszemélyzetet munkaviszony keretében alkalmazó erdészeti szakirányító vállalkozás megbízása.

Az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészeti szakszemélyzet és az erdészeti szakirányító vállalkozás kötelezettségei, jogosultságai, valamint nyilvántartása * 

97/A. § *  (1) Az erdészeti szakszemélyzet szakirányítási tevékenysége során

a) ellátja az erdőben jogszerűen végezhető erdőgazdálkodási tevékenységek szakmai irányítását, valamint

b) az erdő fennmaradását, fejlődését veszélyeztető állapotról, eseményről, vad általi károsításról való tudomásszerzést követően az erdőgazdálkodót vagy az erdőgazdálkodó által alkalmazott jogosult erdészeti szakszemélyzetet haladéktalanul értesíti, illetve a veszély elhárításában a tőle elvárható módon közreműködik.

(2) A jogosult erdészeti szakszemélyzet az (1) bekezdésében megfogalmazottakon túl

a) az erdőgazdálkodó részére szakmai tájékoztatást és tanácsot ad a jogai gyakorlása és kötelezettségei teljesítése érdekében,

b) az erdőgazdálkodót szakmai kérdésekben képviseli a helyszíni szemléken, hatósági ellenőrzéseken, valamint a körzeti erdőtervezéshez kapcsolódó egyeztetéseken,

c) a tudomására jutott, az erdőgazdálkodót érintő tényekről, adatokról az erdőgazdálkodót haladéktalanul tájékoztatja,

d) az erdőgazdálkodó erdészeti hatóság felé tett bejelentéseit, adatszolgáltatásait ellenjegyzi, illetve lehetőség szerint azt elektronikus úton benyújtja, valamint

e) kiállítja a műveleti lapot.

(3) Felsőfokú erdészeti szakirányú végzettséggel rendelkező jogosult erdészeti szakszemélyzet jogosult

a) erdőtelepítési kivitelezési terv készítésére,

b) termőhelyfeltárási szakvélemény készítésére,

c) erdészeti magánút, épített közelítő nyom, illetve azok tartozékai tervezésére, felelős műszaki vezetésére, műszaki ellenőrzésére,

d) körzeti erdőtervezés kivételével erdészeti térképezésre,

e) erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, csatorna, tározó tervezésére, felelős műszaki vezetésére, műszaki ellenőrzésére,

f) közjóléti létesítmény engedélyezési tervének készítésére, felelős műszaki vezetésére, műszaki ellenőrzésére, valamint

g) örökerdő fenntartási terv, átalakítási terv és erdőfelújítási terv készítésére.

98. § (1) *  Az erdészeti hatóság az erdészeti munkák szakmai irányítására és az erdő őrzésére, valamint az erdőkezelésre jogosult személyekről, illetve vállalkozásokról erdészeti szakirányítói névjegyzéket vezet.

(1a) *  Az erdészeti szakirányítói névjegyzék az erdészeti szakszemélyzet, illetve a jogosult erdészeti szakszemélyzet alábbi adatait tartalmazza:

a) családi és utónév, ideértve a születési családi és utónevet,

b) születési hely, idő,

c) anyja neve,

d) lakcím vagy tartózkodási hely,

e) adóazonosító jel,

f) levelezési cím,

g) telefonszám, e-mail-cím,

h) az erdészeti szakszemélyzet kiemelt besorolásai:

ha) jogosult erdészeti szakszemélyzet,

hb) felsőfokú végzettségű erdészeti szakszemélyzet,

hc) rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet,

i) nyilvántartási kód,

j) a továbbképzéseken való részvételt igazoló bejegyzések,

k) az erdészeti hatóság által az erdészeti szakszemélyzettel szemben alkalmazott szankciók.

(1b) *  Az erdészeti szakirányítói névjegyzék az erdészeti szakirányító vállalkozás alábbi adatait tartalmazza:

a) egyéni vállalkozó esetében:

aa) családi és utónév,

ab) székhely,

ac) telephely,

ad) levelezési cím,

ae) egyéni vállalkozói nyilvántartási szám,

af) adószám,

b) jogi személy esetében:

ba) szervezet megnevezése,

bb) székhely,

bc) telephely,

bd) képviselő neve,

be) adószám,

c) nyilvántartási kód,

d) erdőkezelésre való jogosultság fennállása esetén a jogosultság ténye,

e) szakirányító vállalkozás által alkalmazott erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet azonosító adatai, valamint

f) az erdészeti hatóság által az erdészeti szakirányító vállalkozással szemben alkalmazott szankciók.

(1c) *  Az erdészeti szakirányítói névjegyzék az (1a) bekezdés h)-k) pontjában, valamint az (1b) bekezdés c)-f) pontjában foglalt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(1d) *  Az erdészeti szakirányítói névjegyzék adatai országosan vezetettek, - az (1a) bekezdés b), c) és e) pontban foglaltak kivételével - nyilvánosak, azokból az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint - elektronikus úton is - betekintés biztosítható, és szemlemásolat adható.

(1e) *  A névjegyzékben szerepelő személy a névjegyzékben szereplő adataiban bekövetkező változást köteles az erdészeti hatóság állandó lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye vagy telephelye szerint illetékes területi szervéhez 15 napon belül bejelenteni.

(1f) *  A rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet szolgálati igazolványának tartalmára, kiadására, nyilvántartásba vételére és nyilvánosságára, valamint szolgálati jelvényére az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(2) *  A rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet őrzési tevékenysége során az erdőben, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen és az erdészeti magánúton jogosult

a) az erdőt veszélyeztető vagy károsító jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért személlyel szemben,

b) olyan jármű vezetőjével szemben, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon jogellenesen szerzett fa-, szaporítóanyag, illetve egyéb erdei termék van,

c) az erdőt veszélyeztető vagy károsító jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért vagy az elkövetéssel alaposan gyanúsítható személlyel szemben a jogellenesen szerzett faanyag és szaporítóanyag, valamint egyéb erdei termék, valamint az elkövetéshez (veszélyeztetéshez) használt eszköz biztosítása érdekében

az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására.

(3)-(5) * 

99. § * 

100. § (1) *  Az erdészeti szakszemélyzet valamint a jogosult erdészeti szakszemélyzet az erdőben, az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen és az erdészeti magánúton végzett erdőőrzési tevékenységével, valamint a jogellenes cselekmény hatóságnak történő bejelentésével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy.

(2) Az erdészeti szakszemélyzet az intézkedésével összefüggésben megismert személyes adatokat kizárólag eljárás kezdeményezése céljából, az ahhoz szükséges ideig kezelheti.

100/A. § * 

100/B. § * 

Az erdészeti gépek kezelésére vonatkozó követelmények * 

101. § *  (1) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott erdészeti gépet az adott erdészeti gép vonatkozásában erdészeti gépkezelői jogosítványt (a továbbiakban: gépkezelői jogosítvány) szerzett személy kezelhet.

(2) A gépkezelői jogosítvány megszerzésének feltétele az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott

a) szakmai végzettség megléte vagy

b) felkészítő tanfolyamot követően a miniszter által kijelölt intézmény által szervezett gépkezelői vizsga letétele.

Bejelentési kötelezettség

102. § Jogosulatlanul végzett fakitermelés vagy egyéb erdőt károsító cselekmény észlelése esetén az erdőgazdálkodó, vagy annak hiányában az erdő tulajdonosa, jogszerű használója haladéktalanul köteles bejelentést tenni a rendőrség és az erdészeti hatóság felé.

XI. Fejezet

AZ ERDÉSZETI IGAZGATÁS

103. § *  (1) *  Az erdészeti hatósági és igazgatási feladatokat ellátó személyek részére igazolványt, az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvényt és egyenruhát kell biztosítani.

(2) *  Az erdészeti hatósági és igazgatási feladatokat ellátó személy az eljárása során jogosult az erdőgazdálkodó, annak hiányában a terület jogszerű használójának engedélye nélkül külön térítés fizetése nélkül az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton, valamint az erdő megközelítéséhez szükséges egyéb úton közlekedni, az erdőt és a fásítást bejárni, ott vizsgálatot, mérést, megfigyelést, valamint az azok elvégzéséhez szükséges mértékig vizsgálati mintát venni.

(3) *  Az erdészeti hatósági feladatokat ellátó személy az eljárása során jogosult

a) az erdőben folyó tevékenység jogszerűségét ellenőrizni, a jogszerűtlen tevékenység leállítását elrendelni, valamint

b) az erdőt és a fásítást veszélyeztető tevékenység beszüntetését, illetve az attól való tartózkodást elrendelni.

(4) *  Az erdészeti hatóság rendészeti feladatokat ellátó tagja az erdészeti hatóság illetékességi területén jogosult és köteles

a) az erdők védelmére vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése során,

b) az erdőket veszélyeztető vagy károsító, jogellenes cselekményt elkövető személlyel szemben,

c) olyan jármű vezetőjével szemben, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon jogellenesen szerzett faanyag, szaporítóanyag vagy egyéb erdei termék van,

d) az erdőket veszélyeztető vagy károsító jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért vagy az elkövetéssel alaposan gyanúsítható személlyel szemben a jogellenesen szerzett faanyag és szaporítóanyag, illetve egyéb erdei termék, valamint az elkövetéshez (veszélyeztetéshez) használt eszköz biztosítása érdekében,

e) a bűncselekmény elkövetésén tetten ért vagy az intézkedésének ellenszegülő személlyel szemben

az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására.

(5) *  Az erdészeti hatóság rendészeti feladatokat ellátó tagja szolgálati igazolványának tartalmára, kiadására, nyilvántartásba vételére és nyilvánosságára, valamint szolgálati jelvényére az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

104. § *  Ha az erdészeti hatóság eljárása idegenhonos inváziós fajt érint, az erdészeti hatóság

a) az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint

b) a természet védelméről szóló törvény idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos

rendelkezéseit is alkalmazza.

Eljárási szabályok

104/A. § *  (1) E törvényben meghatározott bejelentés-köteles tevékenységek közül

a) az erdészeti hatóság

aa) a 11. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában,

ab) a 15. § (4) bekezdésében, valamint

ac) a 41. § (1) bekezdésében,

b) a természetvédelmi hatóság

ba) védett természeti területen, illetve Natura 2000 hálózat részét képező területen a 11. § (2) bekezdésének c) pontjában,

bb) védett természeti területen, illetve Natura 2000 hálózat részét képező területen a 12. § (3) bekezdésében,

bc) a 27. § (3) bekezdésében, valamint

bd) Natura 2000 hálózat részét képező területen a 76/C. § (5) bekezdésében

foglalt bejelentések esetében a bejelentett tevékenységet ellenőrzi, és ha az nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek, akkor azt a tevékenység megkezdésére való jogosultság megnyílásáig terjedő időszakban megtilthatja, korlátozhatja, illetve feltételekhez kötheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésre a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény bejelentésekre vonatkozó szabályozása nem vonatkozik.

105. § (1) Az erdészeti hatósági eljárásokban hozott határozatok fellebbezéssel nem támadott rendelkezései tekintetében a jogorvoslati határidő elteltével beáll a jogerő, ha a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre.

(2) * 

(3) *  Az erdőterv-módosítási eljárás, az igénybevételi eljárás, valamint az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételi eljárás ügyintézési határideje - az egyszerűsített erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel kivételével - harmincöt nap.

(4) *  Ha az erdészeti hatósági eljárás a Ket.-ben meghatározott jelentős számú ügyfelet érint, akkor a hatóság - a körzeti erdőtervezési eljárás kivételével - az ügyféllel hirdetményi úton tart kapcsolatot.

(5) *  Az erdészeti hatóság az erdőben folyó tevékenység jogszerűségét az ügyfél előzetes értesítésének mellőzésével is ellenőrizheti.

(6) *  Az erdészeti szakszemélyzet névjegyzékből való törlése esetén a törlés tényét a névjegyzékben haladéktalanul fel kell tüntetni.

(7) *  Az erdőgazdálkodó nyilvántartásba történő bejegyzése iránti eljárást az erdészeti hatóság a bírósági eljárás jogerős lezárásáig felfüggeszti, ha

a) a bejegyzés alapjául szolgáló magánokirat valódiságát a felek, illetve a hitelesítő vagy ellenjegyző személyek valamelyike vitatja; vagy

b) a bejegyzéssel érintett ingatlan társult erdőgazdálkodásra kötelezett legalább 25% tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosai az ingatlan közös tulajdonának megszüntetését kezdeményezték.

(8) *  Ha a (7) bekezdésben foglalt bejelentést tevő személyek az erdészeti hatósági hiánypótlási felhívásban meghatározott határidő alatt a bejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelensége, illetve a közös tulajdon megszüntetése iránti per megindítását a keresetlevélnek a bíróságon iktatott példányával vagy annak hiteles másolatával nem igazolják, az erdészeti hatóság érdemi határozatot hoz a bejegyzési kérelem tekintetében.

(9) *  Semmisségi oknak minősül, ha az erdészeti hatóság az erdő igénybevételének engedélyezéséről, elvi engedélyezéséről a közérdekűség vagy a kivételesség e törvény szerinti vizsgálata nélkül dönt.

(10) *  Az erdészeti hatóságnak az erdő igénybevételi eljárásban és az erdő területén fátlan állapot kialakításának vagy fenntartásának engedélyezési eljárásában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.

(11) *  Az erdészeti hatóság az eljárását az ügy érdemével összefüggően indított büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás jogerős lezárásáig felfüggesztheti.

(12) *  Az erdészeti hatóság a rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet erdészeti szakirányítói névjegyzékbe történő felvételére irányuló eljárását a rendészeti tevékenység gyakorlásához szükséges szolgálati igazolvány és jelvény kiállítása iránti eljárás jogerős lezárásáig felfüggeszti.

(13) *  Erdőgazdálkodási bírság kiszabása iránti eljárásban, ha a bírságolásra az erdő állapotának vizsgálata és értékelése alapján kerül sor és ezért az erdészeti hatóság a bizonyítási eljárás részeként helyszíni szemlét tart, a szemlén való részvételre az erdőgazdálkodónak vagy az őt képviselő jogosult erdészeti szakszemélyzetnek az erdészeti hatóság lehetőséget biztosít.

Nyilvántartásokkal kapcsolatos szabályok * 

105/A. § *  (1) Amennyiben e törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály másként nem rendelkezik, az erdészeti hatóság által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartásokba történő bejegyzésnek, törlésnek, adatmódosításnak kizárólag közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy más közhiteles hatósági nyilvántartásból történő adatátvétel alapján van helye.

(2) *  Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az erdészeti hatóság által vezetett nyilvántartásokban szereplő közhiteles adatokról az erdészeti hatóság kérelemre adatot szolgáltat annak a természetes vagy jogi személynek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, akire nézve a nyilvántartás adatot tartalmaz, illetve akinek az adat megismeréséhez jogos érdeke fűződik. A jogos érdek fennállását annak kell igazolnia, aki az adatszolgáltatást erre a körülményre hivatkozva kéri.

(3) Az erdészeti hatóság a hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági eljárásokhoz kapcsolódóan az erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosának, vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jogosultjának alábbi személyes adatait kezeli:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) lakcím, székhely,

c) adóazonosító jel, adószám,

d) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetén a cég képviseletére jogosultak neve, adóazonosító jele, lakcíme,

e) elektronikus ügyintézés, kapcsolattartás esetén az elektronikus levélcím, telefonszám.

(4) A (3) bekezdés szerinti személyes adatok legfeljebb 10 évig kezelhetőek.

(5) Az erdészeti hatóság a (3) bekezdésben meghatározott jogosultak (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti, a tulajdoni lapon szereplő személyes adatait - az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályokban meghatározott formában és módon - jogosult az ingatlanügyi hatóságtól átvenni.

(5a) *  Az erdészeti hatóság által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartásokban kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére - a Stt. 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben - statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

(6) *  Az erdészeti hatóság jogosult

a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a nyilvántartott természetes személy erdőgazdálkodó természetes személyazonosító adataira, lakcímére, külföldön történő letelepedésére, elhalálozására;

b) az állami adóhatóságtól az adózó adóazonosító jelére, illetve adószámára;

c) a közlekedési igazgatási hatóságtól - az engedély nélküli fakitermeléssel összefüggő feladatai ellátásához szükséges mértékben - a közúti közlekedési nyilvántartásban szereplő jármű

ca) tulajdonosának (üzemben tartójának) természetes személyazonosító adataira, lakcímére, állampolgárságára (hontalanságára), egyéni vállalkozó esetében - kérelmére - székhelyére, telephelyére, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezésére, székhelye (telephelye) címére, cégjegyzék-, vagy nyilvántartási számára,

cb) tulajdonjog-átruházásának időpontjára, a tulajdonosváltozás bejelentésének tényére és időpontjára;

d) *  a rendőrségtől - az erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet nyilvántartásával kapcsolatos feladatainak ellátásához szükséges mértékben - az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény hatálya alá tartozó, a rendőrség által rendészeti feladatot ellátó személyként nyilvántartásba vett erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet természetes személyazonosító adataira, valamint a szolgálati igazolványa és szolgálati jelvénye sorszámára

vonatkozó adat igénylésére.

(7) *  Az erdészeti hatóság által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás adataiban bekövetkező változások bejelentése azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás tartalmaz közhitelesen, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle a bejelentésre kötelezett személy kéri - a bejelentési kötelezettségre meghatározott határidőben értesíti az erdészeti hatóságot.

Erdőgazdálkodási tevékenység gyakorlásával kapcsolatos eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díj * 

105/B. § *  (1) Az e törvényben foglalt, kérelemre induló eljárásokért - beleértve a szakhatósági eljárásokat - valamint igazgatási jellegű szolgáltatásokért, a (2) bekezdésben foglalt kivétellel, igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) Nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni az alábbi eljárásokban:

a) erdőgazdálkodó nyilvántartásba vétele, nyilvántartásból történő törlése,

b) erdőgazdálkodói nyilvántartás adatainak módosítása,

c) erdő rendeltetésének megállapítása vagy törlése,

d) erdő üzemmódjának módosítása,

e) átmeneti erdőterv kérelme,

f) erdőterv módosítása,

g) erdő, szabad rendelkezésű erdő átminősítése.

(3) Az 1. mellékletben meghatározott gazdasági társaságoknak az e törvényben foglalt eljárásokért nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetnie.

XII. Fejezet

AZ ELRENDELT ERDŐGAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉG, AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSI BÍRSÁG ÉS AZ ERDŐVÉDELMI BÍRSÁG

Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység

106. § (1) *  Ha az erdőgazdálkodó - az állam 100%-os tulajdonában álló erdő kivételével - az erdészeti hatóság felszólítása ellenére nem tesz eleget e törvény szerinti erdőgazdálkodási kötelezettségének, és ezáltal az erdő fennmaradását vagy fejlődését veszélyezteti, a szükséges erdőgazdálkodási tevékenységeket az erdészeti hatóság - az (1c) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az erdőgazdálkodó költségére elrendeli és elvégezteti. Ha az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység költségei a kötelezettel szemben vezetett végrehajtási eljárásban nem térülnek meg, az erdő használatára, használatba adására jogosult köteles a költségeket megtéríteni.

(1a) *  Ha az erdőgazdálkodói nyilvántartás adatai alapján az erdő jogszerű használójának személye nem ismert, és az erdő fennmaradása, fejlődése vagy állapotának megőrzése veszélybe kerül, az erdészeti hatóság 30 napos határidő kitűzésével felszólítja az erdő használatára, használatba adására jogosultat

a) az erdő használatba adására, illetve

b) az erdő használatára való jogosultság 18. § (5) bekezdésében foglaltak szerinti bejelentésére.

(1b) *  Ha az (1a) bekezdésben meghatározott felszólítás nem vezet eredményre, az erdészeti hatóság az erdő fenntartása érdekében halaszthatatlan erdőgazdálkodási tevékenységet - az (1c) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az erdő használatára, használatba adására jogosult költségére rendeli, illetve végezteti el.

(1c) *  Erdő felújításához kapcsolódó erdőgazdálkodási tevékenységet az erdészeti hatóság - ha annak feltételei fennállnak - az (1), illetve (1b) bekezdésben foglalt kötelezett kötelezését megelőzően, az alábbi sorrend biztosításával rendeli és végezteti el:

a) a nyújtott erdő felújítási biztosíték terhére,

b) az erdőfelújítási kötelezettséget eredményező véghasználat végrehajtója terhére.

(2) *  Az erdőgazdálkodási tevékenységet elrendelő határozatot az erdő használatára, használatba adására jogosultnak is kézbesíteni kell.

(3) *  Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység költségeinek megelőlegezését a költségvetési törvényben e célra meghatározott előirányzatból kell biztosítani.

(4) *  Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység végrehajtásával az erdészeti hatóság erdőkezelésre jogosult erdészeti szakirányító vállalkozást bíz meg. A megbízott erdőkezelő felel a rábízott tevékenység végrehajtásának szakszerűségéért.

(5) Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység során keletkezett bevételt az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység költségeire kell fordítani. Amennyiben a keletkezett bevétel meghaladja az elrendelt tevékenység költségét, a különbözetet a jogosultak részére meg kell téríteni.

(6) *  Az erdészeti hatóság az erdő felújításához kapcsolódó erdőgazdálkodási tevékenység elrendelését mellőzheti, ha a felszólítására a kötelezett a tevékenység elvégzésével legkésőbb a mulasztás megállapítása évének végéig egy erdőkezelésre jogosult erdészeti szakirányító vállalkozást bíz meg, és a hatályos megbízási szerződést az erdészeti hatóság részére bemutatja.

(7) *  Ha a kötelezett mulasztása miatt a (6) bekezdésben foglalt tevékenység a következő évben az erdőfelújítás műszaki átvételéig nem kerül végrehajtásra, az erdészeti hatóság a kötelezett részére a tárgyévet követő öt évben erdőgazdálkodási tevékenység elrendeléséhez kapcsolódóan a (6) bekezdésben foglalt lehetőséget nem biztosít.

Az erdőgazdálkodási bírság

107. § (1) Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodóra erdőgazdálkodási bírságot szab ki, ha az erdőgazdálkodó * 

a) *  erdejében jogszerűtlen fakitermelést végzett vagy arra megbízást adott, illetve ilyen fakitermelésről tudomással bírt és azt haladéktalanul nem jelentette az erdészeti hatóságnak;

b) *  a 41. § (1) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettséget fahasználatot nem érintő tevékenység esetében megsérti;

c) a 16. § (9) bekezdésében foglaltakat megsérti;

d) az 63. § (5) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti;

e) *  a 73. § (1) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti;

f) *  a 69. § (1) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti;

g) *  a 95. § (3) és (6) bekezdésében, a 102. §-ban foglalt bejelentési kötelezettséget elmulasztja;

h) *  valamely tevékenység végrehajtására vagy az erdő állapotára vonatkozóan e törvényben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget;

i) megsérti a 90. § (1) bekezdésében foglalt előírásokat;

j) *  az erdő faállományának szerkezetét, egészségi állapotát károsan befolyásoló módon hajtja végre az állomány nevelését vagy a fenyőgyanta gyűjtését;

k) *  az erdőnevelési feladatok elmulasztásával akadályozza az erdő e törvény szerint elvárt állapotának kialakulását és fenntartását;

l) *  az állam 100%-os tulajdonában álló erdőben

la) túllépi az erdő felújítására és a felújítás befejezésére megállapított határidőt, vagy

lb) pótlási kötelezettségének az erdészeti hatóság felhívása ellenére sem tesz határidőben eleget;

m) *  az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdőben túllépi az erdőfelújítás befejezésére megállapított határidőt;

n) * 

o) az erdészeti hatóság erdészeti termékek készletezését, szállítását kizáró vagy korlátozó határozatában foglaltakat megsérti;

p) a jogosult erdészeti szakszemélyzet alkalmazására vonatkozó kötelezettségének az erdészeti hatóság felhívására sem tesz eleget, vagy a jogosult erdészeti szakszemélyzet személyében bekövetkezett változást az erdészeti hatóságnak 8 napon belül nem jelenti be;

q) a külön jogszabály szerinti erdőtűzvédelmi terv vagy egyszerűsített erdőtűz-védelmi terv készítési kötelezettségének az erdészeti hatóság felhívása ellenére sem tesz eleget;

r) a külön jogszabály szerinti erdőtűz-megelőzési kötelezettségének az erdészeti hatóság felhívása ellenére sem tesz eleget;

s) *  megsérti a 15. § (2) bekezdésben foglaltakat;

t) *  a 106. § (7) bekezdésében foglalt mulasztást követi el;

u) *  erdei legeltetési tevékenységhez jogszerűtlenül járul hozzá.

(2) * 

(3) Az erdészeti hatóság erdőgazdálkodási bírságot szab ki arra, aki * 

a) *  a 18. § (2) vagy (5) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségét elmulasztja;

b) *  e törvény alapján engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet - a fakitermelés kivételével - engedély nélkül, vagy az engedélyben, illetve a bejelentésben foglaltaktól, valamint az erdészeti hatóság rendelkezésétől eltérően hajtja végre;

c) * 

d) a 70. § (3) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti;

e) *  a 90. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti.

(4) Az erdőgazdálkodási bírságot a cselekmény folytatása vagy újbóli elkövetése esetén ismételten ki lehet szabni.

Az erdővédelmi bírság

108. § (1) Az erdészeti hatóság erdővédelmi bírságot szab ki arra, aki * 

a) a 61. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt előírásokat megsérti;

b) a 61. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt előírásokat megsérti;

c) a 61. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt előírásokat megsérti;

d) az e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fa kitermelésére vonatkozó előírásokat megsérti;

e) a 61. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti;

f) a 63. § (2) és (3) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti;

g) *  a 68. § d) pontjában meghatározott erdei haszonvételeket jogosulatlanul gyakorolja, vagy annak során az erdei haszonvételek gyakorlásának feltételeit megsérti;

h) *  a 65. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti;

i) *  a 91. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt előírásokat megsérti;

j) a 91. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt előírásokat megsérti;

k) *  a 93. § (1), (4) vagy (5) bekezdésben foglalt előírásokat megsérti;

l) a 93. § (2) bekezdésben foglalt előírásokat megsérti;

m) erdőt vagy erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló, erdőművelési ágban nyilvántartott földterületet engedély nélkül vagy engedélytől eltérően vesz igénybe.

(2) *  Az erdészeti hatóság erdővédelmi bírságot szab ki

a) az e törvény hatálya alá tartozó terület tulajdonosára, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog jogosultjára, vagy

b) az erdészeti szakszemélyzetre vagy jogosult erdészeti szakszemélyzetre, ha jogszerűtlen fakitermelésre megbízást adott vagy ilyen fakitermelésről tudomással bírt, és azt haladéktalanul nem jelentette az erdészeti hatóságnak.

(3) Az erdészeti hatóság hivatalból, vagy a természetvédelmi hatóság, illetőleg az erdőgazdálkodó kezdeményezésére hozott határozata alapján a vadászatra jogosult erdővédelmi bírságot köteles fizetni, ha

a) *  az erdősítésben vagy annak összefüggően fél hektárt meghaladó részterületén a vadászható vadfajok egyedei az adott erdősítés előírt célállományának megfelelő fő- és mellékfafajok vezérhajtásait 30%-ot meghaladó mértékben károsították;

b) az erdő természetes felújítását biztosító, az előírt állománytípust alkotó fafajok termésének a vadászható vadfajok egyedei által történő felélésével az erdő felújulása veszélybe került;

c) *  a faállomány egyedei a vadászható vadfajok egyedei által történő dörzsölés, hántás következtében 0,5 ha-t meghaladó nagyságú egybefüggő területen a faegyedek 10%-át meghaladó mértékben károsodtak.

(4) *  Az erdészeti hatóság erdővédelmi bírságot szab ki a faanyag kereskedelmi lánc szereplőjére, ha Magyarországon forgalomba hoz illegális kitermelésből származó vagy olyan, e törvény hatálya alá tartozó faterméket, amely nem felel meg e törvény és az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban és jogszabályokban foglalt követelményeknek, előírásoknak.

(5) *  A faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyeletével kapcsolatos eljárás során az erdészeti hatóság erdővédelmi bírság fizetését rendeli el azzal szemben, aki

a) a zárlati intézkedését megszegi,

b) *  az e törvényben, valamint e törvény végrehajtására kiadott rendeletben előírt szállítási, felhasználási, forgalomba hozatali rendelkezéseket megszegi,

c) az e törvényben, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályban előírt adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettségének felszólítás ellenére vagy ismételten nem tesz eleget.

(6) *  Az erdővédelmi bírságot az (5) bekezdésben foglalt kivétellel azzal szemben kell kiszabni, aki a faterméket Magyarországon forgalomba hozta. Ha a forgalomba hozó személy kilétét nem lehet megállapítani, az erdővédelmi bírság a faanyag kereskedelmi lánc azon szereplőjével szemben is kiszabható, akinél a jogsértést megalapozó faterméket az erdészeti hatóság megtalálta.

(7) *  Az erdővédelmi bírság mértékét az eset összes körülményére - így különösen a környezeti kárra, a fatermék értékére, mennyiségére vagy adóveszteségre, gazdasági kárra, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre, eljárás alá vont személy gazdasági súlyára - tekintettel kell meghatározni.

(8) *  Ha a jogsértő állapot megszüntetése érdekében a törvény szerint alkalmazható legalacsonyabb összegű erdővédelmi bírság kiszabása szükségtelen, az erdészeti hatóság bírságolás helyett korrekciós intézkedések megtételére szólíthatja fel, vagy figyelmeztetésben részesítheti az eljárás alá vont személyt.

(9) *  A (8) bekezdés nem alkalmazható három éven belül ismételten megállapított azonos jogsértés esetén.

(10) *  Az erdővédelmi bírság folytatólagos károkozás vagy ismételten megállapított azonos jogsértés esetén újból kiszabható.

109. § A 107. § (1) bekezdésének j) pontja alapján erdőgazdálkodási bírság fizetését az erdészeti hatóság akkor rendeli el, ha

a) az állománynevelés céljából tervezett fakitermelés végrehajtása során nem az előírt állománytípus kialakítása érdekében kivágandó faegyedek kitermelésére kerül sor, és ezáltal a faállomány szerkezete romlik, vagy

b) a fakitermeléssel érintett terület egészén vagy annak jól elkülönülő, 0,5 ha-t meghaladó nagyságú részén a visszamaradó faállomány egyedeinek tíz százaléka vagy annál nagyobb hányada megsérül,

c) az erdőgazdálkodó megszegi a fenyőgyanta gyűjtésének a 76. §-ban előírt feltételét.

110. § * 

111. § *  A határidőre meg nem fizetett erdővédelmi járulék adók módjára behajtandó köztartozás.

111/A. § *  (1) Az erdészeti hatóság az általa határozattal kiszabott erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírságokról hatósági nyilvántartást vezet az alábbi adattartalommal:

a) bírsággal sújtott természetes személy vagy gazdálkodó szervezet azonosító adatai,

b) bírsággal sújtott személy erdőgazdálkodói kódja (erdőgazdálkodó esetén),

c) bírsággal érintett erdőrészlet azonosítója,

d) bírság jogcíme,

e) bírság alapja,

f) kiszabott bírság összege,

g) jogsértés időpontja,

h) bírság kiszabásának ideje,

i) bírságot kiszabó határozat ügyiratszáma, valamint

j) bírság megfizetésének időpontja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában foglalt adatok kivételével közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3) Az erdészeti hatóság az (1) bekezdés szerinti adatokat a bírság megfizetésének időpontjáig, de legalább 3 évig tartja nyilván.

XIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Felhatalmazások

112. § (1) Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben

a) jelölje ki az erdészeti hatóságot vagy hatóságokat; * 

b) *  határozza meg az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság mértékét és kiszámításának módját, valamint kiszabásának és megfizetésének részletes szabályait; * 

c) *  határozza meg az erdészeti hatóság faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyeletével kapcsolatos feladat- és hatáskörét;

d) *  határozza meg a faanyag kereskedelmi lánc felügyeletével kapcsolatos bejelentés, adatszolgáltatás, nyilvántartás és ellenőrzés részletes szabályait;

e) *  határozza meg az erdészeti hatósági eljárások, bejelentések részletes szabályait;

f) *  határozza meg az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel, az egyszerűsített erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel, valamint az erdőgazdálkodói nyilvántartás vezetésének részletes szabályai;

g) *  határozza meg az erdőkezelés részletes szabályait és feltételeit;

h) *  határozza meg az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészeti szakszemélyzet, és az erdészeti szakirányító vállalkozás nyilvántartásba vételének, nyilvántartásból történő törlésének, valamint az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet tevékenységének, továbbképzésének részletes szabályait és feltételeit;

i) *  határozza meg az erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet szolgálati igazolványára és szolgálati jelvényére vonatkozó szabályokat;

j) *  határozza meg az elektronikus úton az erdészeti hatóság felé teljesítendő kérelem, bejelentés, valamint adatszolgáltatási kötelezettség eseteit, az elektronikus ügyintézés, nyilvántartás és adatszolgáltatás részletes szabályait, az erdészeti hatósággal való elektronikus kapcsolattartás feltételeit, valamint az elektronikus kapcsolattartással kapcsolatos részletes szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg

1. *  az erdészeti gépkezelői jogosítvánnyal üzemeltethető erdészeti gépek körét, valamint az erdészeti gépkezelői jogosítvány megszerzésének és kiadásának részletes szabályait;

2. *  az erdészeti hatósági eljárásokhoz kapcsolódó bejelentés, kérelem, valamint adatszolgáltatás tartalmának részletes szabályait;

3. az erdészeti létesítményekre vonatkozó szabályokat; * 

4. *  az erdő rendeltetése, elsődleges rendeltetése, üzemmódja meghatározásának részletes szabályait;

5. *  az erdőtervezési körzetek jegyzékét; a körzeti erdőtervezés részletes szabályait; * 

6. az Országos Erdőállomány Adattár működtetésének és az adatszolgáltatás rendjének részletes szabályait; * 

7. az erdőtelepítés, erdőfelújítás és az erdőnevelés részletes szabályait; * 

8. az erdőtelepítési-kivitelezési terv tartalmát és elkészítésének részletes szabályait; * 

9. *  az erdészeti mérő- és megfigyelő rendszer működésének, valamint az erdőt károsító hatások megelőzésének és mérséklésének részletes szabályait;

10. az erdei haszonvételek gyakorlásának részletes szabályait; * 

11. az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység részletes szabályait; * 

12. * 

13. az erdészeti magánút tervezésének részletes szabályait; * 

14. az erdőfelújítási biztosíték nyújtásának részletes szabályait; * 

15. * 

16. az erdőtelepítés és erdőfelújítás befejezetté nyilvánításának részletes szabályait; * 

17. * 

18. az erdészeti termőhelyfeltárás részletes szabályait; * 

19. *  az örökerdő, az átalakítási és az erdőfelújítási terv készítésének részletes szabályait;

20. az erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó részletes szabályokat;

21. *  az erdészeti hatósági és igazgatási feladatokat ellátó személyek tevékenységének, továbbképzésének részletes szabályait;

22. *  az erdő művelési ág megállapításának, megszűntetésének és az erdő megosztásának részletes szabályait;

23. * 

24. a földalatti gombák gyűjtésére vonatkozó részletes szabályokat; * 

25. az erdőgazdálkodói tevékenység nyilvánossága biztosításának részletes szabályait; * 

26. *  a fatermék szállításának, készletnyilvántartásának részletes szabályait, a szállítójegy adattartalmára, a szállítójegy és műveleti lap, előállítására, forgalmazására, nyilvántartására, valamint alkalmasságának megfelelőségére vonatkozó előírásokat;

27. *  a szállítójegy és a műveleti lap nyomtatványok előállítására használt programokkal szembeni követelményeket, valamint ezek használatára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos szabályokat.

(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - védett természeti területen lévő erdő vonatkozásában a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg:

1. *  erdő terméketlen területté, illetve felnyíló erdővé minősítésének részletes szabályait;

2. *  a fátlan állapotban tartott, illetve a felnyitott erdő kialakításának és fenntartásának részletes szabályait;

3. az ország egyes erdészeti tájaiban az erdőfelújítás során alkalmazható, illetve tiltott célállományokat;

4. *  a bejelentésköteles erdőgazdálkodási tevékenységek tiltásának, korlátozásának, illetve feltételekhez kötésének részletes szabályait.

(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg: * 

1. *  az erdei fafajok, azon belül az őshonos fafajok, az idegenhonos fafajok, az intenzíven terjedő fafajok, valamint a termesztésbe vonható idegenhonos fafajok jegyzékét;

2. az erdő igénybevételének részletes szabályait;

3. *  az erdőgazdálkodás és a körzeti erdőtervezés egyes erdészeti tájakra vonatkozó különös szabályait;

4. *  az erdőgazdálkodás természetvédelmi célú korlátozásainak különös szabályait;

5. *  a jelölő erdei élőhelyek kijelölésének szabályait;

6. *  az erdő természetességi állapota, természetességi állapotra vonatkozó alapelvárása meghatározásának részletes szabályait.

(5) *  Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a természetvédelemért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg az arborétumok jegyzékét. * 

(6) *  Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a fokozott tűzveszély időszaka meghatározásának részletes szabályait, továbbá az erdők tűz elleni védelmét szolgáló egyéb megelőzési szabályokat és intézkedéseket.

(7) * 

(8) *  Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza az erdészeti hatósági eljárásban fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj mértékét, megfizetésének részletes szabályait. * 

(9) *  Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az agrárpolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a jelentős közérdekű korlátozással, valamint az erdőgazdálkodó által kivédhetetlen károsítással érintett erdő állami tulajdonba vételének részletes szabályait.

(10) *  Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a turizmusért felelős miniszter, a természetvédelemért felelős miniszter, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a turista útjelzések és tájékoztató táblák elkészítésének és elhelyezésének, valamint a jelzett turista útvonalak nyilvántartásának részletes szabályait.

Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések

113. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 46. napon lép hatályba.

(2) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően megindult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.

(3) E törvény szerint a körzeti erdőterveket az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban megállapított ütemterv szerint először 2011. december 31-ig kell elkészíteni.

(4) Az e törvény hatálybalépése előtt kiadott üzemtervek e törvény szerinti erdőtervnek minősülnek.

(5)-(7) * 

(8) E törvény hatálybalépése előtt az erdő igénybevételére határidő megjelölése nélkül kiadott engedély, ha az igénybevételre a törvény hatálybalépésétől számított négy éven belül nem kerül sor, érvényét veszti.

(9) E törvény hatálybalépése előtt erdő telepítésére határidő megjelölése nélkül kiadott engedély a törvény hatálybalépésétől számított öt évig érvényes.

(10)-(12) * 

(13) *  Az e törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott körzeti erdőterv alapján az erdőgazdálkodó kérelmére induló eljárásban az erdőgazdálkodó jogait és kötelezettségeit az erdészeti hatóság erdőtervben állapítja meg.

(14)-(16) * 

(17) *  Ha az e törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott körzeti erdőterv lejártáig az e törvény szerinti erdőterv nem kerül kiadásra, akkor az új erdőterv jogerőre emelkedéséig

a) a korábbi erdőterv érvényessége fennmarad, vagy

b) ha az erdőgazdálkodó nem rendelkezett erdőtervvel, az erdőgazdálkodó jogait és kötelezettségeit az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó kérelmére erdőtervben állapítja meg.

(18) *  Ha az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LVI. törvény (a továbbiakban: módosító törvény) hatálybalépése előtt e törvény alapján kiadott erdőterv lejártáig az új erdőterv nem kerül kiadásra, akkor az új erdőterv jogerőre emelkedéséig a korábbi erdőterv érvényessége fennmarad.

(19) *  A módosító törvény hatálybalépésekor az erdőgazdálkodás üzemmódja az erdőterv módosítása nélkül

a) átalakító üzemmódú erdő esetében átmeneti üzemmódra,

b) szálaló üzemmódú erdő esetén örökerdő üzemmódra

változik, amelyet az erdészeti hatóság 2017. december 31-ig az Adattáron átvezet.

(20) *  A módosító törvény hatálybalépéséig üzemmód-megállapítással nem érintett erdőrészletek üzemmódja vágásos, amelyet az erdészeti hatóság 2017. december 31-ig az Adattáron átvezet.

(21) *  A módosító törvény hatálybalépését követően

a) a partvédelmi rendeltetés part- vagy töltésvédelmi rendeltetésnek,

b) a vízgazdálkodási rendeltetés árvízvédelmi rendeltetésnek,

c) a gyógyerdő rendeltetés parkerdő rendeltetésnek

minősül, amelyet az erdészeti hatóság 2017. december 31-ig az Adattáron átvezet.

(22) *  Az erdészeti hatóság a módosító törvény hatálybalépését követően, 2017. december 31-ig az Adattárban törli az erdő rendeltetései közül

a) az erdészeti arborétum rendeltetést,

b) a településvédelmi rendeltetést, ha az nem erdőgazdálkodó kérelmére vagy közérdekből való kezdeményezésre került megállapításra.

(23) *  Az erdészeti hatóság a módosító törvény hatálybalépését követően, 2018. június 30-ig az erdő rendeltetéseit a 23. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel, elsődleges rendeltetéseit a 23/A. §-ban foglalt rendelkezésekkel összhangban felülvizsgálja és a szükséges módosításokat az Adattáron átvezeti.

(24) *  Az önerdősülés útján létrejött, az Adattárban e törvény hatálybalépését követően hivatalból nyilvántartásba vett erdőt az erdészeti hatóság a tulajdonos, közös tulajdon esetén a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított kétharmadának hozzájárulásával az erdőgazdálkodó, erdőgazdálkodó hiányában az erdő használatára jogosult kezdeményezésére átminősíti szabad rendelkezésű erdővé. Az átminősítés kezdeményezésére a módosító törvény hatálybalépését követő két éven belül van lehetőség. A nem erdő művelési ágú területek esetében, ha a megadott határidő lejártáig az adott területen nincs erdőgazdálkodó, a terület adattári nyilvántartásáról való tudomásszerzést követően a módosító törvény hatálybalépését követő öt éven belül van lehetőség.

(25) *  Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 13. § (4) bekezdés a) pontja alapján megkötött megbízási szerződések 2018. december 31-én hatályukat vesztik, az ilyen jogcímen fennálló bejegyzéseket az erdészeti hatóság törli az erdőgazdálkodói nyilvántartásból.

(26) *  A módosító törvény hatálybalépésekor az Adattárban nyilvántartott erdő természetességi állapotára vonatkozó alapelvárásnak az erdő Adattárban nyilvántartott természetességi állapota minősül, amelyet az erdészeti hatóság 2017. december 31-ig az Adattáron átvezet.

(27) *  Az erdészeti hatóság a módosító törvény hatálybalépésekor az Adattárban nyilvántartott, az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdőt, ha az a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan nem éri el a harminc méter szélességet és tízezer négyzetméter kiterjedést, a tulajdonos, közös tulajdon esetén a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított kétharmadának hozzájárulásával az erdőgazdálkodó, erdőgazdálkodó hiányában az erdő használatára jogosult kérelmére

a) kivezeti az Adattárból, vagy

b) ha a terület a 6. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel, átminősíti szabad rendelkezésű erdővé.

A kérelem benyújtására a módosító törvény hatálybalépését követő két éven belül van lehetőség.

(28) *  Az erdészeti hatóság a módosító törvény hatálybalépésekor az Adattárban nyilvántartott erdőt, ha az a 4. § (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel, az erdőgazdálkodó kérelmére, de legkésőbb a soron következő körzeti erdőtervezéskor kivezeti az Adattárból.

(29) *  Az Adattárban nyilvántartott,

a) a 13. § (1) bekezdés c), f) és g) pontjában foglalt erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület a módosító törvény hatálybalépését követően,

b) a 13. § (1) bekezdés a), b), d), h) és i) pontjában foglalt erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület 2018. július 1-jétől

fátlan állapotban tartott erdőnek minősül, amely változást az erdészeti hatóság az Adattáron átvezet.

(30) *  A 33. § (1)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a módosító törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő körzeti erdőtervezésekre is alkalmazni kell. A módosító törvény hatálybalépése előtt lezárt körzeti erdőterv esetén az erdőgazdálkodó jogait és kötelezettségeit az erdészeti hatóság e törvénynek a módosító törvény hatálybalépését megelőző rendelkezései szerint állapítja meg.

Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés * 

114/A. § *  E törvény 8. § (1)-(7) és (9) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

114. § * 

Az Európai Unió jogának való megfelelés * 

115. § *  Ez a törvény a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt

a) a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló, 2010. október 20-i 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) *  a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló, 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt ellenőrző szervezetek elismerésére és az elismerés visszavonására vonatkozó eljárási szabályokról szóló, 363/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

c) *  a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló 995/2010 európai parlamenti és tanácsi rendelet által előírt, a kellő gondosság elvén alapuló rendszerre, valamint az ellenőrző szervezetek felett végzendő ellenőrzések gyakoriságára és jellegére vonatkozó részletes szabályokról szóló, 607/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, valamint

d) *  az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezelésről szóló, 2014. október 22-i, 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

e) *  az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. melléklet a 2009. évi XXXVII. törvényhez * 

A miniszter az állam nevében a következő gazdasági társaságok tekintetében gyakorol tulajdonosi jogokat:

1. Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság

2. DALERD Délalföldi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság

3. ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zártkörűen Működő Részvénytársaság

4. Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság

5. Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zártkörűen Működő Részvénytársaság

6. IPOLY ERDŐ Zártkörűen Működő Részvénytársaság

7. Kisalföldi Erdőgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság

8. KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság

9. EGERERDŐ Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság

10. Mecsekerdő Zártkörűen Működő Részvénytársaság

11. NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság

12. NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság

13. Pilisi Parkerdő Zártkörűen Működő Részvénytársaság

14. SEFAG Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság

15. Szombathelyi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság

16. TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság

17. VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zártkörűen Működő Részvénytársaság

18. Vértesi Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság

19. Zalaerdő Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság

20. Budapesti Erdőgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság

21. KASZÓ Erdőgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság

22. VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság