Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2017.08.18.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.
Megnyitom a Jogtárban Megnyitom az Optijusban

 

346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet

a kormányzati célú hálózatokról

A Kormány az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 182. § (2) bekezdés k) pontjában, a 34. § tekintetében az Eht. 182. § (2) bekezdés i) pontjában, a 35. és a 40. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében az Eht. 182. § (2) bekezdés b) pontjában, a 36. § tekintetében az Eht. 182. § (2) bekezdés f) pontjában, a 37. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés i) pontjában, a 39. §, a 40. § (1) bekezdés e) és f) pontja tekintetében az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény 31. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a 38. § és a 40. § (1) bekezdés c) pontja tekintetében az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

1. Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed:

a) a kormányzati célú hírközlési szolgáltatóra;

b) az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosultra;

c) *  a csatlakozni kívánó természetes vagy jogi személyre, valamint más szervezetre (a továbbiakban: csatlakozó), illetve a már csatlakozott felhasználóra;

d) az a) és b) pontban foglaltak által igénybe vett más elektronikus hírközlési szolgáltatóra (nem kormányzati célú elektronikus hírközlési szolgáltatóra).

(2) E rendeletet a kormányzati célú hálózatra, a kormányzati célú hírközlési tevékenységre és kormányzati célú hírközlési szolgáltatásra kell alkalmazni.

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosult: a kormányzati célú hírközlési tevékenységet honvédelmi, biztonsági, nemzetbiztonsági vagy diplomáciai okokból elkülönült hálózaton (kormányzati célú elkülönült hírközlő hálózaton), a kormányzati célú hírközlési szolgáltatótól függetlenül végezni jogosult, a rendelet 2. mellékletében felsorolt személy, államigazgatási szerv vagy az általuk meghatalmazott államigazgatási szerv;

2. felhasználó: a kormányzati célú hírközlési szolgáltatást használó vagy igénybe vevő természetes vagy jogi személy, valamint más szervezet;

3. *  kormányzati célú hálózat: az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott kormányzati célú hálózatnak minősülő, a rendelet 1. mellékletében felsorolt elektronikus hírközlő hálózatok;

4. kormányzati célú hírközlési szolgáltatás: nyilvános hírközlő hálózattól fizikailag vagy logikailag elkülönült kormányzati célú hálózat felhasználásával, jogszabályban meghatározott felhasználók részére nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatás;

5. kormányzati célú hírközlési szolgáltató: a kormányzati célú hírközlési szolgáltatás nyújtására kizárólagosan jogosult, a Kormány által kijelölt jogi személy vagy más szervezet;

6. kormányzati célú hírközlési tevékenység: a kormányzati célú hálózattal kapcsolatos elektronikus hírközlési tevékenység;

7. kormányzati célú elkülönült hírközlő hálózat: az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosult által létesített és működtetett kormányzati célú hálózat;

8. *  VPN: valamely VPN gazda szervezet irányítása és felügyelete alá tartozó, a felhasználó szempontjából önálló, zárt hálózatként viselkedő, úgynevezett virtuális magánhálózat;

9. *  VPN gazda szervezet: egy adott VPN felhasználói számára VPN menedzselési szolgáltatást biztosító és az adott VPN használati feltételeit meghatározó szervezet;

10. *  VPN központi menedzser szervezet: üzemeltetési szabályzata alapján biztosítja a VPN menedzsment központ működését, kialakítja, menedzseli és nyilvántartja a VPN gazda szervezeteket, valamint biztosítja a VPN-ek közötti együttműködést;

11. *  VPN gazda: a VPN gazda szervezet vezetője;

12. *  egységes digitális rádiótávközlő rendszer (EDR): a Schengeni Megállapodás Schengenben, 1990. június 19-én aláírt Végrehajtási Egyezményének 132., illetve 44. cikkében meghatározott követelményeket kielégítő digitális, nyalábolt (trönkölt), kormányzati célú rádióhálózat;

13. *  nem nyilvános, helyhez kötött telefonszolgáltatás: a helyhez kötött előfizetői végponton keresztül igénybe vehető, kormányzati célú hálózaton nyújtott olyan, kizárólag e rendeletben meghatározott szervek, szervezetek vagy személyek által igénybe vehető elektronikus hírközlési szolgáltatás, amely belföldi vagy nemzetközi számozási tervben szereplő hívószám vagy hívószámok segítségével közvetlenül vagy közvetve lehetővé teszi belföldi vagy belföldi és nemzetközi hívások kezdeményezését és fogadását, és amely nem minősül mobil rádiótelefon szolgáltatásnak.

2. A kormányzati célú hírközlési tevékenység végzésének alapvető szabályai

3. § (1) *  Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában kormányzati célú hírközlési tevékenységet kizárólag a kormányzati célú hírközlési szolgáltatók és az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosultak végezhetnek.

(2) *  A kormányzati célú hírközlési szolgáltató a (3) bekezdésben foglalt kivétellel a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság.

(3) *  Az egységes digitális rádiótávközlő rendszer (a továbbiakban: EDR) vonatkozásában a kormányzati célú hírközlési szolgáltató a Pro-M Professzionális Mobilrádió Zártkörűen Működő Részvénytársaság.

4. § (1) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, kormányzati célú hálózatot az alábbi felhasználók vehetnek igénybe, és kormányzati célú hálózathoz az alábbi felhasználók csatlakozhatnak:

a) *  az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, a bíróságok, az ügyészség, az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, a központi államigazgatási szervek és területi szerveik, a fővárosi és megyei kormányhivatalok, a rendvédelmi szervek, a védelmi igazgatás szervei, a Magyar Honvédség;

b) a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint államigazgatási feladatot vagy hatósági hatáskört ellátó helyi önkormányzati szerv, valamint a köztestület;

c) *  az a) és b) pontban meghatározottak által alapított költségvetési szerv;

d) *  többségi állami, vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság;

e) *  a d) pontban meghatározottak többségi tulajdonában álló gazdasági társaság;

f) *  továbbá állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervezet;

g) *  törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb szervezet, köztestület vagy személy;

h) *  az a)-g) pontban meghatározottak által felhatalmazott, a hálózatot a nevükben és feladataikhoz kapcsolódóan használó természetes vagy jogi személy, valamint más szervezet;

i) *  a kormányzati célú hírközlési szolgáltató;

j) *  az EDR vonatkozásában kizárólag a 3. mellékletben meghatározott és a 17. § (7) bekezdése alapján csatlakozásra feljogosított felhasználók.

(2) *  A (4) és (5) bekezdésben foglalt kivétellel, valamint ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a központi államigazgatási szervek és területi szerveik, a fővárosi és megyei kormányhivatalok, az állami fenntartásban, illetve tulajdonban álló egészségügyi intézmények, országos gyógyintézetek, az (1) bekezdés g) pontja szerinti felhasználók, valamint a rendvédelmi szervek az elektronikus hírközlési szolgáltatásra vonatkozó igényeiket a kormányzati célú hírközlési szolgáltató által nyújtott kormányzati célú hírközlési szolgáltatások útján kötelesek kielégíteni, elektronikus hírközlési szolgáltatást nem nyújthatnak és elektronikus hírközlő hálózatot vagy berendezést csak a jelen rendeletben meghatározott feltételek szerint üzemeltethetnek.

(3) A kormányzati célú hírközlési szolgáltató a felhasználók számára folyamatosan elérhetővé teszi az alábbi információkat:

a) az 5. § (1) bekezdése szerinti közszolgáltatási szerződés szerint kötelezően nyújtott kormányzati célú hírközlési szolgáltatások, továbbá, hogy ezeket mely felhasználói kör számára nyújtja, és a szolgáltatásokhoz való hozzáférést mely földrajzi címeken biztosítja,

b) egyedi körülményektől és feltételektől függetlenül milyen elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nem tud nyújtani, illetve milyen földrajzi címeken nem tud bizonyos kormányzati célú hírközlési szolgáltatást nyújtani (kizárt szolgáltatások köre).

(4) *  Ha a felhasználó olyan elektronikus hírközlési szolgáltatást kíván igénybe venni, amely nem szerepel a kizárt szolgáltatások körében, akkor a szolgáltatásra vonatkozó igényét a szolgáltatás megnevezésével, legfontosabb jellemzőivel és a szolgáltatás nyújtásának kívánt kezdő időpontjával együtt bejelenti a kormányzati célú hírközlési szolgáltatónak. A megjelölt kezdő időpont nem lehet az igény benyújtásának napját követő 60 napon belüli időpont. Ha a kormányzati célú hírközlési szolgáltató 30 napon belül úgy nyilatkozik, hogy a kívánt szolgáltatást a kívánt határidőre nem tudja nyújtani, vagy a kormányzati célú hírközlési szolgáltató e határidőn belül a szolgáltatás nyújtásának képességéről (a kívánt szolgáltatás rendelkezésre állásáról) nem nyilatkozik, a felhasználó jogosult a bejelentésében foglaltak szerinti elektronikus hírközlési szolgáltatásra vonatkozó igényét a kormányzati célú hírközlési szolgáltató értesítésével nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás útján kielégíteni.

(5) Ha a felhasználó a kizárt hírközlési szolgáltatások körébe tartozó szolgáltatást kíván igénybe venni, erről legalább a szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötését megelőző 30 nappal értesíti a kormányzati célú hírközlési szolgáltatót, ezt követően jogosult az igényét nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás útján kielégíteni.

(6) Ha a (4) vagy (5) bekezdés szerinti szolgáltatást a kormányzati célú hírközlési szolgáltató a későbbiekben elérhetővé teszi, és erről a felhasználót értesíti, a felhasználó köteles a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatásra kötött szerződést 90 napon belül megszüntetni, és a kormányzati célú hírközlési szolgáltatást igénybe venni.

4/A. § *  (1) A kormányzati célú hálózathoz csatlakozó csatlakozási igényét, valamint a felhasználó szolgáltatással kapcsolatos változási igényét a kormányzati célú hírközlési szolgáltatónak nyújtja be a szolgáltatás megnevezésével, legfontosabb jellemzőivel, a szolgáltatás átvételi pont pontos meghatározásával és a szolgáltatás nyújtásának kívánt kezdő időpontjával együtt. A megjelölt kezdő időpont - a kormányzati célú hírközlési szolgáltató és a felhasználó ettől eltérő megállapodása hiányában - nem lehet az igény benyújtásának napját követő 60 napon belüli időpont. A kormányzati célú hírközlési szolgáltató az igény kézhezvételétől számított 30 munkanapon belül nyilatkozik annak megvalósíthatóságáról.

(2) *  A kormányzati célú hírközlési szolgáltató a beérkezett változási igényekről tájékoztatja az e-közigazgatásért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter).

(3) A felhasználó által igénybe vett szolgáltatásról, a szolgáltatás körülményeiről a kormányzati célú hírközlési szolgáltató a felhasználóval vagy a felhasználó irányításáért vagy felügyeletéért felelős szervvel, illetve a felhasználóra vonatkozó költségvetési fejezetet irányító szervvel állapodik meg.

(4) Amennyiben az igény teljesítését a közszolgáltatási szerződés nem fedezi, az igény ellenértékét a csatlakozásra kötelezett felhasználó vagy a csatlakozásra kötelezett felhasználó irányításáért vagy felügyeletéért felelős szerv, illetve a felhasználóra vonatkozó költségvetési fejezetet irányító szerv biztosítja.

(5) *  Azon csatlakozásra kötelezett felhasználók, akik esetében a változtatási, illetve új csatlakozási igények ellenértékének a központi költségvetésről szóló törvényben a miniszter által vezetett minisztérium fejezetén belüli tervezésére vagy e fejezet javára előirányzat átcsoportosításra nem kerül sor, a kormányzati célú hírközlési szolgáltatóval külön megállapodást kötnek a szolgáltatás ellenértékének biztosítása érdekében. A kormányzati célú hírközlési szolgáltató a megállapodás fő tartalmi elemeiről annak megkötése előtt a minisztert tájékoztatja.

(6) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a felhasználó - a szerződés teljesítése során - köteles a kormányzati célú hírközlési szolgáltatót a szerződés lényeges tartalmát érintő, 6 hónapon belül tervezett változtatásokról tájékoztatni.

5. § (1) *  A Kormány nevében a miniszter közszolgáltatási szerződést köt a kormányzati célú hírközlési szolgáltatóval, amelyben a felek legalább a következő feltételeket rögzítik:

a) *  a felhasználók számára a központi költségvetésről szóló törvényben a miniszter által vezetett minisztérium fejezete terhére nyújtott kormányzati célú hírközlési szolgáltatások köre (központi finanszírozású szolgáltatások köre);

b) *  a felhasználó, a felhasználó irányításáért vagy felügyeletéért felelős szerv vagy a felhasználóra vonatkozó költségvetési fejezetet irányító szerv által fizetett külön díj fejében nyújtott kormányzati célú hírközlési szolgáltatások köre (közvetlen finanszírozású szolgáltatások köre);

c) * 

d) *  a közvetlen finanszírozású szolgáltatások díjképzésének alkalmazott módszere;

e) a közszolgáltatási szerződés alapján fizetett díj fejében nyújtott kormányzati célú hírközlési szolgáltatásoknál kötelezően teljesítendő szolgáltatásminőségi követelmények;

f) a szerződés által lefedett kormányzati célú hálózatok köre;

g) *  a felhasználók számára elérhető kormányzati célú szolgáltatások köre;

h) *  a változáskezelésre vonatkozó részletes szabályok.

(2) *  Az egyes felhasználók felügyeletét ellátó miniszterek a közszolgáltatási szerződésben lefedett kormányzati célú hálózatokkal vagy az abban meghatározott, központi finanszírozású szolgáltatásokkal kapcsolatos fejlesztési igényeiket bejelentik a miniszternek.

(3) *  A miniszter felelős - a 4/A. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével - a közszolgáltatási szerződés teljesítéséhez szükséges költségvetési források tervezéséért és biztosításáért. A tervezés során biztosítani kell, hogy az állam által támogatott forrásokból megvalósuló fejlesztés esetében a közszolgáltatási szerződés a fejlesztésre, valamint annak üzemeltetési költség növekményére is fedezetet biztosítson.

(4) *  A miniszter és a kormányzati célú hírközlési szolgáltató közszolgáltatási szerződésben megállapodhat abban is, hogy a miniszter valamely közvetlen finanszírozású szolgáltatás nyújtásáért a felhasználóval kötött szerződés alapján járó díj helyett vagy amellett a kormányzati célú hírközlési szolgáltatónak a közszolgáltatási szerződésben meghatározott, a 8. § (5) bekezdése szerinti ráfordításokat figyelembe vevő díjat fizet.

(5) A miniszter a kormányzati célú elkülönült hírközlő hálózatok kivételével

a) a felhasználók felügyeletét ellátó miniszterekkel egyetértésben meghatározza a felhasználók VPN gazda szervezeteit, és

b) *  különleges jogrend idején az elektronikus hírközlés veszélyhelyzeti és különleges jogrendre történő felkészítésének rendszeréről, az államigazgatási szervek feladatairól, működésük feltételeinek biztosításáról szóló jogszabályban foglaltak szerint miniszteri hatáskörbe tartozó ügyekben koordinálja a kormányzati célú hírközlési szolgáltató és a felhasználók együttműködését.

6. § *  (1) A kormányzati célú hírközlési szolgáltató az e rendelet alapján felelősségi körébe tartozó hálózat vonatkozásában kizárólagos jog alapján látja el:

a) a kormányzati célú hálózat tervezését, a kormányzati célú hálózat előkészítését, létesítését, bővítését, fejlesztését, valamint fenntartására, működtetésére és üzemeltetésére irányuló szolgáltatásokat (a továbbiakban együtt: működtetés);

b) a kormányzati célú hírközlési szolgáltatás igénybevételéhez szükséges szerződések megkötését.

(2) A kormányzati célú hírközlési szolgáltató az (1) bekezdésben foglaltakon kívül felelős:

a) a kormányzati célú hálózattal és a kormányzati célú hírközlési szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos adatszolgáltatások teljesítéséért;

b) a kormányzati célú hálózat működtetésének, összekapcsolásának, megszüntetésének előkészítése során az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosult szervvel és szükség esetén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (a továbbiakban: hírközlési hatóság) történő egyeztetésért;

c) a miniszter hatáskörén kívüli körben a kormányzati célú hálózatot érintő veszélyhelyzeti és különleges jogrendi felkészítésért;

d) a kormányzati célú hírközlési szolgáltatásra vonatkozó igények kielégítésének összehangolásáért;

e) a nemzetközi kormányzati összeköttetések működésének koordinációjáért és üzemeltetéséért;

f) a minősített adat elektronikus biztonságának, valamint a rejtjeltevékenység engedélyezésének és hatósági felügyeletének részletes szabályairól szóló kormányrendelet alapján a Nemzeti Biztonsági Felügyelet által meghatározott követelmények teljesítéséért, amennyiben a kormányzati célú hálózaton minősített adatot továbbítanak.

(3) A kormányzati célú hírközlési szolgáltató

a) megköti a kormányzati célú hálózatok működtetéséhez szükséges szerződéseket;

b) megszerzi a működtetéshez szükséges hatósági engedélyeket és megteszi a szükséges bejelentéseket;

c) a kormányzati célú hírközlési szolgáltatások vonatkozásában biztosítja a titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés alkalmazásának a külön jogszabály szerinti, valamint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által meghatározott feltételeit;

d) különleges jogrend idején a nem miniszteri hatáskörbe tartozó ügyekben koordinálja a felhasználók együttműködését, az elektronikus hírközlés veszélyhelyzeti és különleges jogrendi felkészítésének rendszeréről, az államigazgatási szervek feladatairól, működésük feltételeinek biztosításáról szóló jogszabályban foglaltak szerint;

e) kapcsolatot tart a védelmi igazgatás szervezetével a felek között létrejött megállapodásban rögzített eljárásrend és felelősségi kör alapján;

f) ellátja a VPN központi menedzser szervezet feladatait, amelynek részeként ellátja a VPN hálózat menedzsment feladatait, és biztosítja a VPN menedzsment központ működését, kialakítja, menedzseli és nyilvántartja a VPN gazda szervezeteket, valamint biztosítja a VPN-ek közötti együttműködést;

g) ellátja a VPN erőforrás-gazdálkodási feladatokat, megvizsgálja és elbírálja a felhasználók VPN-einek erőforrásigényeit, és meghozza az ezzel kapcsolatos döntéseket.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a kormányzati célú hírközlési szolgáltatásnak helyt adó infrastruktúra létesítője, tulajdonosa nem állami vagy nem állami tulajdonú szervezet.

(5) Az (1) és (3) bekezdésben foglaltak nem érintik a kormányzati célú hírközlési szolgáltató által igénybe vett nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok fejlesztését, üzemeltetését, illetve engedélyeztetését.

(6) Az e §-ban foglaltak nem érintik az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosult e rendeletben foglalt jogosultságait.

(7) A (2) bekezdés e) pontjában foglalt kötelezettség a 3. § (3) bekezdése szerinti kormányzati célú hírközlési szolgáltatóra nem terjed ki.

7. § (1) A kormányzati célú hírközlési szolgáltató a kormányzati célú hírközlési szolgáltatást a felhasználók számára a felhasználókkal vagy a felhasználó irányításáért vagy felügyeletéért felelős szervvel, illetve a felhasználóra vonatkozó költségvetési fejezetet irányító szervvel kötött felhasználói szerződés alapján nyújtja.

(2) A kormányzati célú hírközlési szolgáltató a felhasználók által nem használt vagy le nem kötött adathálózati vagy infrastrukturális kapacitásai erejéig jogosult más elektronikus hírközlési szolgáltató számára is hálózati szolgáltatást nyújtani, vagy elektronikus hírközlési szolgáltatóval hálózati szolgáltatásnak nem minősülő közös eszközhasználatban megállapodni.

8. § (1) A kormányzati célú hírközlési szolgáltatás nyújtására és az ennek nyújtása érdekében a felhasználóval megkötött szerződésekre az elektronikus hírközlésről szóló törvényben és végrehajtási rendeleteiben az előfizetői szolgáltatásra és előfizetői szerződésekre meghatározott követelményeket az alábbi (2)-(4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A kormányzati célú hírközlési szolgáltató

a) általános szerződési feltétel készítésére csak akkor köteles, ha ezt az adott szolgáltatás jellege indokolja (így különösen az adott szolgáltatásra több, egymástól független felhasználóval köt szerződést);

b) az általános szerződési feltételeket és a szolgáltatás minőségével kapcsolatos adatokat kizárólag a szerződés megkötésére jogosult felhasználók és a hírközlési hatóság számára teszi elérhetővé;

c) az általa használt általános szerződési feltételekről az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott kivonatot nem készít;

d) az általános szerződési feltételeket, azok módosítását és a szolgáltatással kapcsolatos más adatokat a hírközlési hatóságnak csak olyan terjedelemben adja át, amely terjedelemben a hírközlési hatóság az adatokat a minősített adat védelmére vonatkozó szabályok szerint megismerheti.

(3) A kormányzati célú hírközlési szolgáltató nem köteles alkalmazni:

a) az egyedi szerződés és az általános szerződési feltételek kötelező minimum tartalmára vonatkozó előírásokat;

b) a hiba kijavítására, az átírás és az áthelyezés teljesítésére vonatkozóan jogszabályban meghatározott határidőket és kötbérmértékeket;

c) a szerződés egyoldalú módosításával kapcsolatos, az egyoldalú módosítás eseteire vonatkozó korlátozásokat;

d) az előfizetői (felhasználói) névjegyzék készítésére, átadására vonatkozó kötelezettségeket;

e) az országos belföldi tudakozó szolgáltatás nyújtásához szükséges adatátadásra vonatkozó kötelezettségeket.

(4) A kormányzati célú hírközlési szolgáltatást egyéni előfizetőként nem lehet igénybe venni.

(5) *  A kormányzati célú hírközlési szolgáltató a közvetlen finanszírozású szolgáltatások díjának mértékét a 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti értelemben vett működtetés - tőkeköltség és a pótlólagos beruházásokat is magában foglaló - ráfordításai alapján határozza meg. A közvetlen finanszírozású szolgáltatások díja a ráfordítások megtérülését tartalmazhatja. Az e követelménynek megfelelő költségszámítás részletes módját (költségszámítási modellt) a közszolgáltatási szerződés tartalmazza.

(6) *  A csatlakozásra jogosult felhasználók esetében a szolgáltatások díja ésszerű nyereséghányadot tartalmazhat.

(7) *  A (6) bekezdésben rögzített ésszerű nyereség mértéke a kormányzati célú hírközlési szolgáltató üzemi eredményének és rendkívüli eredményének összege (EBIT) és az értékesítés nettó árbevétele arányában kerül meghatározásra, amely nem haladhatja meg a tárgyév első munkanapján érvényes éves Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb (BUBOR) 100 bázisponttal növelt értékét.

3. A kormányzati célú hírközlési tevékenység végzése során igénybe vett harmadik személyekre vonatkozó előírások

9. § (1) *  A kormányzati célú hírközlési szolgáltató és az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosult a kormányzati célú hírközlési tevékenység érdekében a nem kormányzati célú elektronikus hírközlési szolgáltatóval előfizetői-, összekapcsolási-, hálózati- vagy közös eszközhasználatra vonatkozó szerződést köt.

(2) *  A kormányzati célú hírközlési szolgáltató és az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosult az (1) bekezdés szerinti szerződés megkötése és fenntartása során köteles arra törekedni, hogy a szerződés szerint fizetett díj mértéke ne legyen magasabb, mint a hasonló jellegű és tartalmú, nyilvánosan elérhető szolgáltatásokért fizetett díj.

(3) *  A (2) bekezdés szerinti díj meghatározása során a nem kormányzati célú elektronikus hírközlési szolgáltató a nyilvános listaárait és a kormányzati célú hírközlési szolgáltatóhoz vagy elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosulthoz hasonló előfizetőknek és elektronikus hírközlési szolgáltatóknak szokásosan nyújtott piaci kedvezményeket köteles figyelembe venni. Amennyiben az adott szolgáltatás nyilvánosan nem elérhető, a nem kormányzati célú elektronikus hírközlési szolgáltató a szerződés szerint fizetett díjat a fenntartási költség arányos mértéke szerint köteles megállapítani.

(4) *  Ha a nem kormányzati célú elektronikus hírközlési szolgáltatóval kötött szerződés időtartama meghaladja az egy évet, a nem kormányzati célú elektronikus hírközlési szolgáltató köteles a vele szerződő kormányzati célú hírközlési szolgáltatónak vagy elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosultnak évente legalább egy alkalommal bemutatni, hogy a (2) bekezdés szerint megállapított szolgáltatás díja magasabb-e, mint a hasonló jellegű és tartalmú nyilvánosan elérhető szolgáltatásokért fizetett díj.

(5) *  A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az elektronikus hírközlési építmény-hozzáférési szerződés megkötésekor a szerződés szerint fizetett díjat a nem kormányzati célú elektronikus hírközlési szolgáltató fenntartási önköltségéből számított módon az igénybe vett kapacitásokkal arányosan kell megállapítani, amennyiben a nem kormányzati célú elektronikus hírközlési szolgáltató egyébként nem kötelezett hatóságilag elfogadott díjakat alkalmazni.

(6) *  Ha az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosult, a kormányzati célú hírközlési szolgáltató, illetve a számára hálózatot biztosító - többségi állami tulajdonban álló, vagy többségi állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló - nyilvános hírközlési szolgáltató a tulajdonában lévő, de ezt követően valamely elektronikus hírközlési szolgáltatónak átadott tulajdonú elektronikus hírközlő eszköz közös eszközhasználata tárgyában eltérő megállapodást nem kötöttek, az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosult, a kormányzati célú hírközlési szolgáltató, illetve a számára hálózatot biztosító - többségi állami tulajdonban álló, vagy többségi állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló - nyilvános hírközlési szolgáltató az alépítményben lévő kábelek után a fenntartási költséggel arányos mértékű csőfoglalási (kábelhely bérleti) díjat fizet.

10. § (1) A kormányzati célú hálózat működtetésével kapcsolatosan minden elektronikus hírközlési szolgáltatót a kormányzati célú hírközlési szolgáltatóval és az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosulttal szemben szerződéskötési kötelezettség terhel.

(2) *  Elektronikus hírközlési építmény közös eszközhasználatára vonatkozóan az elektronikus hírközlési szolgáltatót szerződéskötési kötelezettség az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározottak szerint terheli.

(3) *  A tartós állami tulajdonú társasági részesedésekkel működő társaságokat a tulajdonukban lévő és az általuk kezelt, állami vagyonnak minősülő elektronikus hírközlési építményekkel és elektronikus hírközlő eszközökkel kapcsolatos közös eszközhasználatra szerződéskötési kötelezettség terheli a kormányzati célú hírközlési szolgáltatóval, vagy a számára hálózatot biztosító - többségi állami tulajdonban álló, vagy többségi állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló - nyilvános hírközlési szolgáltatóval szemben. A szerződéskötési kötelezettség a társaságot csak a kormányzati célú hírközlési szolgáltató igényének bejelentésekor szerződés alapján más célra nem használt vagy más számára le nem kötött kapacitás erejéig terheli.

(4) *  A (3) bekezdés szerinti társaságokat a tulajdonukban lévő és az általuk kezelt, állami vagyonnak minősülő, elektronikus hírközlési építménynek nem minősülő építmények és ingatlanok vonatkozásában a kormányzati célú hírközlési szolgáltatóval, vagy a számára hálózatot biztosító - többségi állami tulajdonban álló, vagy többségi állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló - nyilvános hírközlési szolgáltatóval és az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosulttal szemben, ez utóbbiak javára az adott építmény vagy ingatlan elektronikus hírközlési célú használatának biztosítására használati jog alapítására irányuló szerződéskötési kötelezettség terheli.

4. Az egységes digitális rádiótávközlő rendszerre vonatkozó különös szabályok

11. § Ezen alcím alkalmazásában:

1-2. * 

3. *  végfelhasználó: a felhasználó által az EDR használatára feljogosított természetes személy;

4. * 

5. *  diszpécser: az EDR hálózatban a VPN alárendeltségébe tartozó, VPN menedzseri és teljes körű forgalom-szervezési feladatokat ellátó természetes személy;

6. *  EDR felhasználó: a 3. mellékletben szereplő, az EDR szolgáltatást használó vagy igénybe vevő jogi személy, valamint más szervezet;

7. *  Készenléti EDR felhasználó: jogszabály alapján állandó rendelkezésre állásra, illetve kötelező beavatkozásra kötelezett szerv;

8. *  általános VPN használati szabályzat: az adott VPN-re vonatkozóan az EDR-eszközök használatbavételének, a VPN-ek üzemeltetésének és használatának szabályait, a VPN-ek felhasználóival kapcsolatos erőforrások elosztását, a VPN-ek biztonsági szabályozását, valamint az adatkezeléssel kapcsolatos általános feladatokat rögzítő, VPN gazda szervezet által - a jóváhagyott általános EDR használati szabályzatban foglaltak alapján - kiadott szabályzat;

9. *  különös VPN használati szabályzat: a jóváhagyott általános VPN használati szabályzatban foglaltak alapján kiadott, az egyes felhasználó vonatkozásában az EDR használatára vonatkozó egyedi feltételeket rögzítő szabályzat;

10. *  általános EDR használati szabályzat: az EDR-eszközök használatbavételének, valamint a VPN-ek üzemeltetésének és használatának általános szabályait, valamint a minimum használati követelményeket meghatározó, a kormányzati célú hírközlési szolgáltató által kiadott - az EDR rendszert használókra kötelező - szabályzat;

11. *  EDR üzemeltetési szabályzat: a kormányzati célú hírközlési szolgáltató által létrehozott VPN Központi Menedzser Szervezet által kiadott, e szervezet működtetését meghatározó szabályzat, amely rendelkezik e szervezet üzemeltetése mellett a VPN gazda szervezetek részére a VPN-ek, valamint a VPN-nek közötti működtetés és jogosultság-kiosztás alapvető szabályairól.

11/A. § * 

12. § *  (1) Az EDR használatára a 3. mellékletben meghatározott felhasználók, valamint a 17. § (7) bekezdése szerinti engedélyezési eljárással csatlakozó felhasználók jogosultak.

(2) A 3. mellékletben meghatározott felhasználók - a 3. melléklet II. táblázat 2. pont 2.1. alpontjába tartozók kivételével - kötelesek a digitális rádióhálózat útján kielégíthető készenléti, illetve katasztrófavédelmi, katasztrófaelhárítási célú elektronikus hírközlési igényeiket EDR szolgáltatásként a kormányzati célú hírközlési szolgáltatótól igénybe venni.

(3) A 3. melléklet meghatározza az adott felhasználónál az EDR használatára jogosult szervezeti egységeket, közreműködőket. Ha a 3. melléklet ezt a felhasználónál nem nevesíti, a felhasználó saját maga dönt arról, hogy milyen, a feladata ellátásában vele közreműködő végfelhasználóknak biztosítja az EDR használatát.

(4) A kormányzati célú hírközlési szolgáltató jogosult az EDR csatlakozás feltételeinek a teljesülését ellenőrizni és ellenőrzése esetén a felhasználó köteles a kormányzati célú hírközlési szolgáltató számára az ellenőrzéshez szükséges adatokat - a minősített és a személyes adatra vonatkozó feltételek betartásával - megadni.

(5) A felhasználók az EDR útján elérhető szolgáltatásokat saját alrendszereik önálló irányítása mellett elkülönülten vagy szükség esetén együttműködve, a VPN Központi Menedzser Szervezet közreműködésével veszik igénybe.

(6) *  A 3. melléklet II. táblázat 1. pontja szerinti felhasználó - a (2) bekezdésben meghatározott hírközlési igényeken túl - köteles a digitális rádióhálózat útján kielégíthető nukleáris veszélyhelyzet-megelőzési és -elhárítási, illetve üzemi célú elektronikus hírközlési igényeit is a kormányzati célú hírközlési szolgáltatótól igénybe vett EDR szolgáltatás útján kielégíteni.

(7) *  A kormányzati célú hírközlési szolgáltató a (6) bekezdésben foglaltak alapján nyújtott nukleáris veszélyhelyzet-megelőzési és -elhárítási, illetve üzemi célú EDR szolgáltatást a külön jogszabályban meghatározott, továbbá a felhasználóra vonatkozóan a nukleáris biztonsági hatóság által előírt nukleáris biztonsági követelményeknek megfelelően köteles teljesíteni.

13. § * 

14. § *  A kormányzati célú hírközlési szolgáltató

a) *  többszintű hierarchia szerint az EDR egységes infrastruktúráján biztosítja a VPN-ekhez való hozzáférést, ellátja a VPN erőforrás-gazdálkodási feladatokat, megvizsgálja és - a VPN gazda szervezetekkel, illetve felhasználókkal kötött megállapodásban rögzített minimum szolgáltatási szintek biztosítása mellett - elbírálja a felhasználók VPN-jeinek erőforrásigényeit és meghozza az ezzel kapcsolatos döntéseket;

b) *  az EDR üzemeltetési szabályzat alapján ellátja az EDR VPN hálózat menedzsment feladatait, és biztosítja a VPN menedzsment központ működését, kialakítja, menedzseli és nyilvántartja a VPN gazda szervezeteket, valamint biztosítja a VPN-ek közötti együttműködést, szükség esetén létrehozza a különböző VPN gazda szervezetek által felügyelt felhasználók közötti együttműködési forgalmi csoportokat (a továbbiakban együtt: EDR VPN központi menedzser feladatok);

c) a VPN gazda megbízása alapján ellátja az EDR virtuális magánhálózat rendszergazdai feladatait (a továbbiakban együtt: EDR VPN menedzser feladatok);

d) fogadja a végberendezésekben és az EDR szolgáltatásban rendelkezésre álló kriptográfiai szolgáltatások meghatározott terjedelmű alkalmazására irányuló igényeket, majd továbbítja az illetékes szerv részére;

e) megállapodásokat köt a külön törvényekben meghatározott szervek részére történő adatszolgáltatás megvalósításához szükséges eljárási rend rögzítéséről, továbbá gondoskodik azok végrehajtásának ellenőrzéséről;

f) *  felhasználói szerződést köt a VPN gazda szervezetekkel, indokolt esetben VPN gazdai keret megállapodás alapján a VPN gazda alárendeltségébe tartozó felhasználókkal, valamint a 3. melléklet II. táblázat szerinti EDR felhasználókkal;

g) *  az erőforrás gazdálkodás keretében kizárólagos jogkörrel ellátja és felel a licenc-gazdálkodással kapcsolatos feladatok megvalósulásáért.

15. § *  (1) *  Az általános EDR használati szabályzat tervezetét és az ez alapján elkészített EDR üzemeltetési szabályzat tervezetét a miniszter hagyja jóvá.

(2) *  A jóváhagyott általános EDR használati szabályzatban foglaltak alapján a VPN gazda szervezet belső rendelkezésben, utasításban vagy más szabályzatban rögzíti az adott VPN-re vonatkozóan az EDR-eszközök használatbavételének, a VPN üzemeltetésének és használatának szabályait, a VPN felhasználóival kapcsolatos erőforrások (eszközszám, licencek, rendszerkapacitás) elosztását, a VPN biztonsági szabályozását, valamint az adatkezeléssel kapcsolatos általános feladatokat (a továbbiakban: általános VPN használati szabályzat). A VPN gazda szervezet - a kormányzati célú hírközlési szolgáltató kivételével - a VPN használati szabályzat tervezetét a kormányzati célú hírközlési szolgáltatónak jóváhagyás céljából benyújtja. Ha a benyújtott tervezet az általános EDR használati szabályzat követelményeinek megfelel, a kormányzati célú hírközlési szolgáltató az általános VPN használati szabályzatot 30 napon belül jóváhagyja, ellenkező esetben a jóváhagyást elutasítja, és erről megfelelő indokolással tájékoztatja a benyújtót. A kormányzati célú hírközlési szolgáltató által készített általános VPN használati szabályzatokat a miniszter hagyja jóvá. A jóváhagyott általános VPN használati szabályzat egy példányát a kormányzati célú hírközlési szolgáltató részére is meg kell küldeni.

(3) *  A miniszter képviselője útján jogosult helyszíni ellenőrzés keretében is ellenőrizni a kormányzati célú hírközlési szolgáltatónál, mint VPN gazda szervezetnél, valamint a felhasználóknál az általános VPN használati szabályzatában, valamint az EDR üzemeltetési szabályzatban foglaltak teljesülését és a kormányzati célú hírközlési hálózatok felhasználóira vonatkozó egyéb jogszabályban meghatározott követelményeknek való megfelelést.

(4) A kormányzati célú hírközlési szolgáltató a VPN-ek használati szabályzatának vizsgálata során jogosult az alkalmassági feltételeket, valamint a kormányzati célú hírközlési hálózatok felhasználóira vonatkozó egyéb jogszabályban meghatározott felhasználói követelményeket képviselője útján a szolgáltatási helyszínen is ellenőrizni a VPN gazda szervezeteknél és a felhasználóknál egyaránt.

(5) Amennyiben az adott VPN-hez több felhasználó is tartozik, a felhasználó a jóváhagyott általános VPN használati szabályzatban foglaltak alapján belső rendelkezésben, utasításban vagy más szabályzatban rögzíti szervezete sajátosságait figyelembe vevő, az EDR használatára vonatkozó egyedi feltételeket (a továbbiakban: különös VPN használati szabályzat). Az EDR használatát megelőzően a felhasználó a különös VPN használati szabályzatának tervezetét a VPN gazda szervezetnek jóváhagyás céljából benyújtja. Ha a benyújtott tervezet az adott VPN-re vonatkozó általános VPN használati szabályzatnak megfelel, a VPN gazda szervezet a benyújtástól számított 30 napon belül a szabályzatot jóváhagyja, ellenkező esetben a jóváhagyást elutasítja, és erről megfelelő indokolással tájékoztatja a benyújtót.

(6) Jóváhagyott általános VPN használati szabályzattal, illetve - amennyiben annak készítését e rendelet előírja - különös VPN használati szabályzattal nem rendelkező felhasználó az EDR használatára nem jogosult.

(7) A jóváhagyott különös VPN használati szabályzat egy példányát a kormányzati célú hírközlési szolgáltató részére is meg kell küldeni, aki azokat letéteményesként tárolja.

(8) A benyújtott általános VPN használati szabályzat és a különös VPN használati szabályzat tervezethez a benyújtó a tervezet benyújtásával egyidejűleg köteles csatolni az általános EDR használati szabályzatban megfogalmazott követelményekkel való összhangot igazoló, a kormányzati célú hírközlési szolgáltató honlapján közzétett formátumnak megfelelő iratot (ellenőrzési lista) nyomtatott és elektronikus formában.

(9) Az EDR felhasználó az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerint adatkezelőnek minősül. Az ezzel kapcsolatos feladatokat a rá irányadó jogszabályoknak, vagy belső szabályozásának megfelelően az általános VPN használati szabályzatban, valamint a különös VPN használati szabályzatban rögzíti.

16. § *  (1) A csatlakozott felhasználók által beléptetni kívánt rádióterminálok, végponti berendezések, végkészülékek tekintetében a kormányzati célú hírközlési szolgáltató az alkalmazni kívánt készüléktípust és működtető szoftverét biztonsági szempontból bevizsgálja. A bevizsgálás eredményeként egyes készüléktípusok és szoftver verziók együttes használatát a kormányzati célú hírközlési szolgáltató korlátozhatja.

(2) A csatlakozott felhasználók számára a kormányzati célú hírközlési szolgáltató csak olyan készülékek használatát teheti lehetővé, amely a hálózat egészére nem jelent biztonsági sebezhetőséget, fenyegetettséget és a kormányzati célú hírközlési szolgáltatón keresztül kerül beszerzésre.

(3) A csatlakozott felhasználók által beléptetni kívánt rádióterminálok, végponti berendezések, végkészülékek használatához szükséges licenc beszerzése kizárólag a kormányzati célú hírközlési szolgáltatón keresztül történhet.

(4) Az EDR használata - különleges jogrend vagy katasztrófaveszély idején történő használatot kivéve - a végfelhasználók és diszpécserek tekintetében vizsgához kötött, amelynek követelményrendszerét - a felhasználói igények figyelembevételével - a kormányzati célú hírközlési szolgáltató állapítja meg.

(5) A vizsga lebonyolításáért és dokumentálásáért

a) a végfelhasználók tekintetében a VPN gazda szervezet,

b) a diszpécserek tekintetében a kormányzati célú hírközlési szolgáltató és a VPN gazdaszervezet felelős.

(6) A diszpécserek tekintetében a vizsgabizottság tagjait a kormányzati célú hírközlési szolgáltató nevezi ki.

(7) Az oktatási és vizsgaköltségek a felhasználót terhelik.

(8) A felhasználóval munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem álló, az EDR-szolgáltatást eseti jelleggel, 60 napot meg nem haladóan igénybe vevő végfelhasználók esetén a 3. mellékletben szereplő felhasználók eltekinthetnek a vizsgatételi kötelezettségtől, azzal, hogy a felhasználó köteles meggyőződni arról, hogy a végfelhasználó képes a rendszer szakszerű és biztonságos használatára.

(9) *  A 3. melléklet II. táblázat 1. pontja szerinti felhasználó a (8) bekezdésben foglaltakon túlmenően az olyan, a felhasználó számára karbantartási tevékenység végzésére irányuló szerződéses jogviszonyban álló vállalkozó és alkalmazottja végfelhasználó esetében is eltekinthet a vizsgatételi kötelezettségtől, aki az EDR szolgáltatást eseti jelleggel, 120 napot meg nem haladóan veszi igénybe, feltéve, hogy a felhasználó meggyőződött arról, hogy a végfelhasználó képes a rendszer szakszerű és biztonságos használatára.

17. § *  (1) A VPN gazda szervezeteket és az egyes VPN gazda szervezetekhez tartozó felhasználókat a 3. melléklet tartalmazza. A VPN gazda szervezetek az EDR-szolgáltatás hatékony működése érdekében a miniszter jóváhagyásával jogosultak a 3. mellékletben a felelősségi körükbe rendelt felhasználói kör megosztásától megállapodásban eltérni.

(2) *  A 3. melléklet II. táblázat 2. pont 2.1. alpontjában szereplő, valamint a (7) bekezdés alapján csatlakozók a 15. §-ban foglaltaktól eltérően a (3)-(8) bekezdésben meghatározott feltételek szerint csatlakoznak az EDR hálózathoz.

(3) A (2) bekezdés szerinti csatlakozó csatlakozási szándékát a kormányzati célú hírközlési szolgáltatóhoz benyújtott kérelemben terjeszti elő, amelyhez csatolja a különös VPN használati szabályzat tervezetét, valamint a 15. § (8) bekezdés szerinti iratot (ellenőrzési lista).

(4) A kormányzati célú hírközlési szolgáltató műszaki, jogi és biztonsági szempontból megvizsgálja, hogy a kérelmező által megadott adatok alapján megfelel-e az e rendeletben, valamint a kormányzati célú hírközlési hálózatok felhasználóira vonatkozó egyéb jogszabályban meghatározott felhasználói követelményeknek. A kormányzati célú hírközlési szolgáltató a csatlakozási igény vizsgálata során jogosult az alkalmassági feltételeket képviselője útján a szolgáltatási helyszínen is ellenőrizni, a költségszámítási modellt pedig köteles a csatlakozó rendelkezésére bocsátani.

(5) A kormányzati célú hírközlési szolgáltató a kérelem hiánytalan beérkezésétől számított 15 napon belül tájékoztatja a kérelmezőt a vizsgálat eredményéről és nem megfelelőség esetén megjelöli a csatlakozáshoz szükséges intézkedéseket.

(6) Amennyiben a kérelem megfelel a csatlakozáshoz szükséges műszaki, jogi és biztonsági feltételeknek a kérelmező kiértesítését követő 10 napon belül a kormányzati célú hírközlési szolgáltató a csatlakozási igényről és a vizsgálat eredményéről előterjesztésben értesíti a minisztert. A csatlakozási igényről a miniszter dönt, és döntését írásban közli a kormányzati célú hírközlési szolgáltatóval, valamint a kérelmező felhasználóval. A csatlakozási igény elfogadása esetén a kormányzati célú hírközlési szolgáltató jóváhagyja a kérelmező felhasználó benyújtott szabályzatát és megköti a felhasználói szerződést.

(7) A 3. mellékletben fel nem sorolt szervezetek csatlakozását egyedi finanszírozású felhasználóként a miniszter indokolt esetben - a kormányzati célú hírközlési szolgáltató indokolással ellátott előterjesztése alapján - engedélyezheti.

(8) A kormányzati célú hírközlési szolgáltató (6) és (7) bekezdés alapján benyújtott előterjesztése a minisztert döntése meghozatalában nem köti.

18. § *  (1) *  A 3. melléklet II. táblázata szerinti felhasználók szolgáltatási igényét, valamint a 3. melléklet I. táblázata szerinti felhasználók (központi finanszírozású kör) esetében a közszolgáltatási szerződés által le nem fedett egyedi igényeket - az 5. § (6) bekezdésének megfelelően - a kormányzati célú hírközlési szolgáltató a felhasználókkal kötött egyedi felhasználói szerződés alapján elégíti ki.

(2) A közszolgáltatási szerződés által le nem fedett egyedi igények költségvetési fedezetét a felhasználó biztosítja.

(3) Az egyedi finanszírozású felhasználók esetében a szolgáltatások díja ésszerű nyereséghányadot tartalmazhat. A költségszámítás részletes módját (költségszámítási modellt) és ennek részeként az ésszerű nyereség mértékét - a 8. § (6)-(7) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a közszolgáltatási szerződés tartalmazza.

(3a) *  A 3. melléklet II. táblázat 1. pontjában meghatározott felhasználó részére nyújtott nukleáris veszélyhelyzet-megelőzési és -elhárítási, illetve üzemi célú elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtása során a felhasználóhoz telepített eszközök tételes költségét az egyedi felhasználói szerződés tartalmazza.

(4) Az egyedi felhasználói szerződés megkötéséig a kormányzati célú hírközlési szolgáltató a közszolgáltatási szerződésben rögzített feladatokat látja el, a közszolgáltatási szerződésben rögzített feltételekkel.

(5) *  A kormányzati célú hírközlési szolgáltató térítés ellenében biztosítja a más jogszabályban előírt, EDR-rel kapcsolatos kötelezettség teljesítéséhez szükséges szolgáltatásokat.

19. § (1) *  A felhasználókat a tulajdonukban, kezelésükben vagy - ha a használati joguk terjedelme ezt biztosítja - használatukban álló, a kormányzati célú hírközlési szolgáltató által az EDR-szolgáltatás nyújtásához igénybe vett ingatlan és infrastruktúra használatának biztosítására szerződéskötési kötelezettség terheli.

(2) *  A készenléti EDR felhasználók csoportkommunikációs távközlésüket - a katonai műveleti rádiótávközlő rendszerek kivételével - csak az EDR-en keresztül folytathatják.

(3) A felhasználók az EDR-től eltérő, más kormányzati célú hálózatként üzemeltetett mozgószolgálati rádiótávközlési alkalmazásokat kizárólag a miniszter engedélyével használhatnak, amennyiben az EDR használata az adott szolgálat ellátása követelményeinek megfelelően nem lehetséges.

(4) *  A kormányzati célú hírközlési szolgáltató az önálló VPN-nel rendelkező szervezetek számára - igény esetén - ellátja a virtuális magánhálózat rendszergazdai feladatait.

(5) *  A VPN gazda szervezet kérésére a kormányzati célú hírközlési szolgáltató köteles a VPN-hez csatlakozott végberendezések adataira épülő járműkövetési rendszerének használatát a VPN gazda szervezet számára térítésmentesen biztosítani. A VPN gazda szervezet eltérő igénye esetén, a kormányzati célú hírközlési szolgáltató köteles a VPN gazda szervezettel megállapodni az adatátadás kívánt módjáról és a térítés mértékéről.

(6) *  A felhasználók az EDR hálózat erőforrásait igénybe vevő fejlesztéseik tekintetében kötelesek a kormányzati célú hírközlési szolgáltatóval azt előre műszakilag egyeztetni. Az üzemszerű működtetésre csak abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az az EDR rendeltetésszerű működését nem veszélyezteti és azt a kormányzati célú hírközlési szolgáltató javaslata alapján a miniszter engedélyezi. A kormányzati célú hírközlési szolgáltató javaslata a minisztert döntése meghozatalában nem köti.

20. § (1) A VPN gazda szervezet felel az EDR felhasználói igénybevételét biztosító szolgáltatói keretszerződések megkötéséért.

(2) *  A miniszter és a kormányzati célú hírközlési szolgáltató különleges jogrend idején a koordinációs feladataik ellátása során - a VPN gazda szervezetekkel kötött megállapodásban rögzített minimum szolgáltatási szintek biztosítása mellett - úgy járnak el, hogy a készenléti felhasználások erőforrás igénye - ezen belül is elsődlegesen a csoporthívások erőforrás igénye - prioritást élvezzen.

(3) *  VPN létrehozására - a miniszter előzetes írásbeli jóváhagyásával - a kormányzati célú hírközlési szolgáltató jogosult.

20/A. § *  (1) Az EDR-rel kapcsolatos stratégiai kérdések kormányzati célú hírközlési szolgáltató, VPN gazda szervezetek és a hálózat felügyeletét ellátó minisztérium közötti koordinálását a miniszter tanácsadó szervezeteként működő EDR Felsővezetői Fórum (a továbbiakban: Fórum) látja el, vezetőjét a miniszter jelöli ki, ügyrendjét a miniszter hagyja jóvá.

(2) A kormányzati célú hírközlési szolgáltató, a VPN gazda szervezetek, a felhasználók és a felhasználók felügyeletét ellátó miniszterek által kijelölt képviselők EDR Szakértői Fórumot (a továbbiakban: Szakértői Fórum) tartanak. A Szakértői Fórum a Fórum által hozott döntések megvalósulását támogatja, valamint az EDR-rel összefüggő operatív kérdések koordinációját végzi. A Szakértői Fórum vezetőjét a kormányzati célú hírközlési szolgáltató vezetője bízza meg. A Szakértői Fórum ügyrendjét a kormányzati célú hírközlési szolgáltató vezetője határozza meg.

5. A nemzeti távközlési gerinchálózatra vonatkozó különös szabályok * 

21. § *  (1) A nemzeti távközlési gerinchálózat (a továbbiakban: NTG) biztosítja az e rendelet alapján kormányzati célú hírközlési szolgáltatás igénybe vételére kötelezett és jogosult felhasználók számára - a más kormányzati célú hálózat által ki nem elégített - elektronikus hírközlési szolgáltatásokat.

(2) A 4. § (2) bekezdése alapján az NTG-n nyújtott kormányzati célú hírközlési szolgáltatások esetében a CE eszközök és a feletti rendszerek üzemeltetője a kormányzati célú hírközlési szolgáltató vagy az általa kijelölt felhasználó, természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. A CE eszköz alatti rendszerek üzemeltetője a felhasználó vagy az általa kijelölt természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. A CE eszközök üzemeltetőjét felek a felhasználói szerződésben rögzítik. A CE eszközök üzemeltetője köteles betekintési jogot biztosítani a VPN gazda számára.

22. § * 

23. § (1) *  Az NTG-hez csatlakozott felhasználó, ha elektronikus közszolgáltatást nyújt, ezt a szolgáltatását kizárólag az NTG útján teheti elérhetővé.

(2) *  Az NTG felhasználói hozzáférési pontja az NTG és a felhasználó rendszere között kapcsolatot biztosító hálózati elem (felhordó hálózat) felhasználói végpontján létesül.

(3) *  Az (1) bekezdésben foglaltaktól a 4. § (4)-(5) bekezdésében meghatározott esetben el lehet térni.

24. § (1) *  A kormányzati célú hírközlési szolgáltató az NTG részeként virtuális magánhálózatok használatával biztosítja a felhasználói hálózatok biztonságos logikai elkülöníthetőségét.

(2) *  A 4. § (4)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel csatlakozásra kötelezett felhasználó más adatátviteli hálózathoz csak az NTG által biztosított hozzáférés útján csatlakozhat, más külső elektronikus hírközlési kapcsolatot nem létesíthet.

6. A Köznet szolgáltatásra vonatkozó különös szabályok * 

25. § *  (1) A kormányzati célú hírközlési szolgáltató a Köznet útján biztosítja a szélessávú internet és levelezési szolgáltatást - a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Programról szóló 5/2011. (II. 3.) Korm. rendelet 1. §-ában foglalt ellátotti kör kivételével - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 172. § db) pontja szerinti információs társadalommal összefüggő szolgáltatást térítésmentesen, nem kereskedelmi célból nyújtó jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezetek számára.

(2) A kormányzati célú hírközlési szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatást felhasználói szerződés megkötése esetén, szolgáltatási díj kikötése mellett jogosult nyújtani azon Köznet szolgáltatást igénybevevők részére, akik nem tartoznak az (1) bekezdésben meghatározott jogosulti körbe, a szolgáltatás igénybe vételére vonatkozó jogosultságuk azonban 2012. április 1-jét megelőzően fennállt.

(3) Megszűnik az (1) bekezdésben meghatározott körbe tartozó igénybe vevő jogosultsága a szolgáltatásra, amennyiben azt 90 napon át nem veszi igénybe.

(4) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott igénybe vevői körbe tartozó intézmény új végpontot kíván létesíteni, ezen igényét jelzi a kormányzati célú hírközlési szolgáltatónak. Amennyiben a kormányzati célú hírközlési szolgáltató úgy nyilatkozik, hogy az új végpont létesítését és fenntartását a közszolgáltatási szerződés nem fedezi, a felhasználó gondoskodik az igény teljesítéséhez szükséges forrás biztosításáról.

7. A zártcélú rendészeti hálózatra vonatkozó különös szabályok

26. § (1) A zártcélú rendészeti hálózatot a kormányzati célú hírközlési szolgáltató működteti a miniszter szakmai irányításával és a rendészetért felelős miniszter által meghatározott fejlesztési és működési követelményrendszer alapján. A követelményrendszer érvényesítéséért a kormányzati célú hírközlési szolgáltató felelős.

(2) *  Az 5. § (1) bekezdésben meghatározott közszolgáltatási szerződés rögzíti a zártcélú rendészeti hálózaton elérhetővé tett szolgáltatások körét, jellemzőit, a zártcélú rendészeti hálózathoz való csatlakozás feltételeit, a felhasználók és a kormányzati célú hírközlési szolgáltató közötti kapcsolattartás és érdekegyeztetés részletes szabályait is.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltételeket a miniszter a rendészetért felelős miniszter véleményének figyelembevételével határozza meg.

8. A K-600/KTIR Hírközlési és Informatikai Rendszerre vonatkozó különös szabályok

27. § (1) *  A K-600/KTIR Hírközlési és Informatikai Rendszer a Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális működési feltételeinek, valamint a Magyarország védelmi igazgatási szervei által folytatott döntés-előkészítés és döntéshozatal informatikai támogatását biztosító, kormányzati célú hálózatnak minősülő hírközlési és informatikai rendszer.

(2) *  A K-600/KTIR Hírközlési és Informatikai Rendszert a kormányzati célú hírközlési szolgáltató működteti a miniszter szakmai irányításával a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges szerződések megkötésével és a honvédelmi igazgatás kormányzati, szakmai feladatait ellátó szerv, mint a szerződéseket ellenjegyző által meghatározott fejlesztési és működési követelményrendszer alapján. A követelményrendszer érvényesítéséért a kormányzati célú hírközlési szolgáltató felelős.

(3) A K-600/KTIR Hírközlési és Informatikai Rendszer működtetése során a kormányzati célú hírközlési szolgáltató VPN használatával is biztosítja az azon nyújtott szolgáltatások biztonságos logikai elkülöníthetőségét.

(4) A K-600/KTIR Hírközlési és Informatikai Rendszeren nyújtott szolgáltatások igénybevételére a honvédelmi és a védelmi igazgatás rendszerét képező szervezetek mint felhasználók jogosultak.

(5) Az 5. § (1) bekezdésben meghatározott közszolgáltatási szerződés rögzíti a K-600/KTIR Hírközlési és Informatikai Rendszeren nyújtott szolgáltatások körét.

(6) *  A közszolgáltatási szerződésben meghatározott, az (5) bekezdés szerinti szolgáltatásokat a kormányzati célú hírközlési szolgáltató a felhasználók számára a központi költségvetésről szóló törvényben a miniszter által vezetett minisztérium fejezete részére biztosított előirányzatok terhére nyújtja.

9. Az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosultra vonatkozó különös szabályok

28. § (1) *  Az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosult a kormányzati célú elkülönült hírközlő hálózata vonatkozásában ellátja a 6. §-ban meghatározott feladatokat.

(2) *  Ha az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosult nem miniszter, a kormányzati célú elkülönült hírközlő hálózat felett az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosult felett irányítást vagy felügyeletet gyakorló miniszter látja el az 5. § (4) bekezdésben meghatározott feladatokat. Ha az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosult miniszter, az 5. § (4) bekezdés szerint meghatározott feladatokat az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosult látja el.

(3) Ha a 2. mellékletben meghatározott személy vagy államigazgatási szerv az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására más államigazgatási szervet bíz meg, erről értesíti a minisztert és a kormányzati célú hírközlési szolgáltatót.

(4) A kormányzati célú elkülönült hírközlő hálózat hozzáférési pontja honvédelmi, nemzetbiztonsági, külügyi tevékenységgel összefüggésben külső felhasználónál is létesíthető.

(5) *  A minisztériumok, a területi közigazgatás, védelmi igazgatás vezető beosztású személyei által használt végberendezések a (4) bekezdésben foglaltak alapján kapcsolódhatnak a kormányzati célú elkülönült hírközlő hálózathoz.

29. § (1) Az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosult az 1998. április 4. előtt igénybe vett alépítményeket az alépítmény tulajdonosától függetlenül jogosult az alábbiak szerint használni:

a) jogosult az alépítménybe elhelyezett meglévő kábeleinek cseréjére, vagy az ilyen kábelek által foglalt csőnyílásba új kábel behúzására,

b) az igénybe vett helyiségben, antennatornyon lévő berendezéseinek cseréjére, korszerűsítésére.

(2) Ha az (1) bekezdés szerint tűrésre kötelezett ezt igényli, az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosult az (1) bekezdés szerinti tevékenység során a tűrésre kötelezett szakmai felügyeletét lehetővé teszi.

(3) Ha az 1998. április 4. előtt az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosult tulajdonában lévő, de ezt követően valamely elektronikus hírközlési szolgáltatónak átadott tulajdonú elektronikus hírközlő eszköz közös eszközhasználata tárgyában eltérő megállapodást nem kötöttek, az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosult az alépítményben lévő kábelek után a fenntartási költséggel arányos mértékű csőfoglalási (kábelhely bérleti) díjat fizet.

30. § *  A békeállapotban és különleges jogrend idején is működő kormányzati célú elkülönült hírközlő hálózatok különleges jogrend alatti igénybevételéhez szükséges módosítások megtervezése, végrehajtásának előkészítése, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban tartása, ellenőrzése, gyakoroltatása az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosult joga és feladata, beleértve az esetleges forgalmi vagy felhasználói korlátozások elrendelését is.

31. § (1) Az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosult szerv a Magyarország területén belüli felhasználói vagy hálózati hozzáférési pontok vonatkozásában a kormányzati célú hírközlési szolgáltatón kívül más elektronikus hírközlési szolgáltatót az alábbi esetekben vehet igénybe: * 

a) a 4. § (3)-(5) bekezdésben meghatározott esetekben;

b) * 

c) ha ez az elkülönült hírközlési tevékenység végzésével összefüggő feladatainak ellátásához szükséges, és e feladatainak ellátását hátrányosan befolyásolná, ha az adott elektronikus hírközlési szolgáltatásra a kormányzati célú hírközlési szolgáltatót venné igénybe.

(2) *  Az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosult más adatátviteli hálózathoz az NTG-n kívül is csatlakozhat, ha ez az elkülönült hírközlési tevékenység végzésével összefüggő feladatainak ellátásához szükséges, és az NTG-n keresztül történő csatlakozás e feladatainak ellátását hátrányosan befolyásolná.

10. Záró rendelkezések

32. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

33. § (1) *  Az 1. mellékletben meghatározott hálózatokat működtető központi költségvetési szervek kötelesek a kormányzati célú hírközlési szolgáltatónak, illetve a számára hálózatot biztosító - többségi állami tulajdonban álló, vagy többségi állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló - nyilvános hírközlési szolgáltatónak a felsorolt hálózatok részét képező összes, a működtető saját kezelésében vagy tulajdonában álló vagyoni elemet és más erőforrást átadni, valamint kötelesek a kormányzati célú hírközlési szolgáltatóval a felsorolt hálózatok működtetéséhez szükséges, elektronikus hírközlési tevékenységet biztosító szerződéses jogviszony átruházása tárgyában megállapodni, és ennek érdekében a működtető központi költségvetési szervvel szerződést kötő harmadik félnél a szükséges módosításokat kezdeményezni.

(2) Ha a rendelet hatálybalépésekor már létező, valamely előfizetői, hálózati és elektronikus hírközlési építmény közös használatára vonatkozó szerződés a rendeletben foglaltakkal ellentétes rendelkezést tartalmaz, az adott szerződéses jogviszonyra e rendeletet csak akkor kell alkalmazni, ha a szerződés feltételei szerint az abban részes felhasználó vagy a 10. § (3) bekezdése szerinti állami tulajdonú társaság a szerződés hatályának lejárta vagy meghosszabbítása előtt külön díj, kártérítés vagy kártalanítás fizetése nélkül is jogosult a szerződés tartalmát az e rendeletben foglaltak szerint módosítani, vagy ilyen módosításhoz a felhasználóval vagy a kizárólagos állami tulajdoni körbe tartozó társasággal szerződő fél díj, kártérítés vagy kártalanítás fizetése nélkül hozzájárult.

(3) *  A (2) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a miniszter által megkötött az egységes digitális rádiótávközlő rendszer üzemeltetési szerződéseire.

(4) *  Ha az NTG-hez - a 4. § (2) bekezdése alapján - csatlakozásra kötelezett felhasználók

az egyes kormányzati célú hálózatokkal összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 169/2013. (V. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) hatálybalépésekor már létező, valamely előfizetői, hálózati vagy szolgáltatási szerződéssel rendelkeznek, e rendeletet csak akkor kell alkalmazni, ha a szerződés feltételei szerint az abban részes felhasználó a szerződés hatályának lejárta előtt külön díj, kártérítés vagy kártalanítás fizetése nélkül is jogosult felmondani, a szerződés tartalmát az e rendeletben foglaltak szerint módosítani, vagy ilyen módosításhoz a felhasználóval szerződő fél díj, kártérítés vagy kártalanítás fizetése nélkül hozzájárult.

(5) *  A (4) bekezdésben foglalt szerződés főbb adatairól a felhasználók kötelesek az R2. hatálybalépését követő 30 napon belül tájékoztatni a kormányzati célú hírközlési szolgáltatót.

(6) *  E rendeletnek a kormányzati célú hálózatokról szóló 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 188/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 7. §-ával megállapított 16. § (2) bekezdését az R3. hatálybalépését követően megkezdett beszerzésekre kell alkalmazni.

(7) *  A kormányzati célú hírközlési szolgáltatótól 2017. július 30-án legalább egyirányú nem nyilvános, helyhez kötött telefonszolgáltatást igénybe vevő

a) központi államigazgatási szervek és területi szerveik,

b) fővárosi és megyei kormányhivatalok,

c) állami fenntartásban, illetve tulajdonban álló egészségügyi intézmények,

d) a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó, közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb szervezetek vagy személyek, valamint

e) rendvédelmi szervek

- ide nem értve az általuk működtetett hálózatokhoz kapcsolódó infokommunikációs környezet vonatkozásában az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosult szervezeteket - a (8) bekezdésben meghatározott kivétellel 2018. június 1-jétől nem nyilvános, helyhez kötött telefonszolgáltatást kizárólag a kormányzati célú hírközlési szolgáltatótól vehetnek igénybe.

(8) *  A (7) bekezdés szerinti kötelezettséggel érintett szervek a kormányzati célú hálózatokról szóló 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 229/2017. (VIII. 14.) Korm. rendelet hatálybalépésekor meglévő előfizetői, hálózati vagy szolgáltatási szerződésüket 2018. június 1-jei hatállyal kötelesek felmondani. Ha a szerződés erre az időpontra történő felmondása külön díj, kártérítés vagy kártalanítás fizetésére vonatkozó kötelezettséget (a továbbiakban együtt: hátrányos jogkövetkezmény) eredményezne, a felmondás időpontja az a legkorábbi időpont, amikor a szerződés hátrányos jogkövetkezmény nélkül felmondható. Ebben az esetben a (7) bekezdés szerinti határidő helyett a felmondás hatályának napja irányadó.

33/A. § *  (1) E rendelet 25. §-a az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat (HL L 7., 2012. 1. 11., 3. o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz. A támogatás felhasználására vonatkozó uniós állami támogatási rendelkezések a közszolgáltatási szerződésben kerülnek meghatározásra.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladat tekintetében ésszerű nyereség kerülhet elszámolásra. Az ésszerű nyereség számolására az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló 2012/21/EU bizottsági határozat 5. cikke alkalmazandó.

34. § *  (1) *  A 3. melléklet II. táblázat 1. pontjában meghatározott felhasználó 2017. augusztus 31-ig köteles a nukleáris veszélyhelyzet-megelőzési és -elhárítási, illetve üzemi célú EDR szolgáltatás nyújtására vonatkozó igényét a kormányzati célú hírközlési szolgáltató részére benyújtani.

(2) A 3. melléklet II. táblázat 2. pont 2.2. alpontjában meghatározott felhasználók 2016. december 31-ig kötelesek a kormányzati célú hírközlési szolgáltatóhoz benyújtani az EDR-hez történő csatlakozásra vonatkozó kérelmüket és 2017. december 31-ig kötelesek megfelelni a katasztrófa elhárításban közreműködő szervezetekkel történő együttműködés EDR oldali feltételeinek.

(3) Az R3. hatálybalépését követően létfontosságú rendszerelemmé kijelölt eszköz, létesítmény vagy rendszer rendszerelemének tulajdonosa, engedélyese, rendelkezésre jogosultja, vagy ilyen rendszerelem napi működéséért felelős jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet, valamint a felső küszöb értékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek a kijelölésre vonatkozó hatósági határozat, illetve a működési engedély jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül kötelesek a kormányzati célú hírközlési szolgáltatóhoz benyújtani az EDR-hez történő csatlakozásra vonatkozó kérelmüket.

(4) A kormányzati célú hírközlési szolgáltató a (2) és (3) bekezdésben foglalt kérelmekről 15 napon belül tájékoztatja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét.

35. § *  E kormányrendelet 16. §-ának a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi EU irányelv szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

36-39. § * 

40. § (1) * 

(2) * 

1. melléklet a 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelethez * 

A kormányzati célú hírközlési hálózatok

a) Nemzeti Távközlési Gerinchálózat;

b) Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer;

c) Zártcélú Rendészeti Hálózat;

d) Köznet;

e) K-600/KTIR Hírközlési és Informatikai Rendszer.

2. melléklet a 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelethez * 

Elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosultak és az általuk működtetett hálózatok megnevezése

a) A polgári nemzetbiztonsági műveleti hálózat esetében az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat.

b) A katonai nemzetbiztonsági műveleti hálózat esetében a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat.

c) *  A honvédelemért felelős miniszter által működtetett Magyar Honvédség Kormányzati Célú Elkülönült Hírközlő Hálózat.

d) *  A terrorizmust elhárító szerv (Terrorelhárítási Központ) által használt elektronikus hírközlő hálózat esetében a rendészetért felelős miniszter.

e) *  A külpolitikáért felelős miniszter által diplomáciai információs célokra használt hálózat esetében a külpolitikáért felelős miniszter.

3. melléklet a 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelethez * 

EDR VPN gazda szervezetek és EDR felhasználók

I. Központi finanszírozásúak



VPN gazda szervezet
Általános
VPN
használati
szabályzat
készítésére
kötelezett


Felhasználó
Különös
VPN
használati
szabályzat
készítésére
kötelezett
1. A rendészetért felelős miniszter által vezetett X 1.1. Általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv
(Országos Rendőr-főkapitányság)
X
minisztérium
/Rendészeti VPN/
1.2. Belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv
(Nemzeti Védelmi Szolgálat)
X
1.3. Büntetés-végrehajtási szervezet (Büntetés-végrehajtás
Országos Parancsnoksága)
X
1.4. Terrorizmust elhárító szerv (Terrorelhárítási Központ) X
1.5. A rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztériumban a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetés-
végrehajtási szervezet irányításával összefüggő feladat ellátásában közreműködő minisztériumi szervezeti egység, valamint a terrorelhárítási helyzetben, veszélyhelyzetben és katasztrófaveszély idején az irányításukban közreműködő más minisztériumi szervezeti egységek.
X
1.6. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításával összefüggő feladat
ellátásában közreműködő minisztériumi szervezeti egységek.
X
1.7. A kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős
miniszter által vezetett minisztérium.
X
1.8. Országgyűlési Őrség X
1.9. * 
1.10. Rendészeti szakközépiskolák X
1.11. *  Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal X
1.12. Köztársasági Elnöki Hivatal X
2. Országos X 2.1. Hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve
Katasztrófavédelmi 2.2. Hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervei
Főigazgatóság /OKF VPN/ 2.3. Hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervei
(katasztrófavédelmi kirendeltségek, hivatásos tűzoltóságok)
2.4. Önkormányzati, létesítményi tűzoltóságok, önkéntes tűzoltó
egyesületek
X
3. Nemzetbiztonsági
Szakszolgálat /NBSZ VPN/
X 3.1. Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
4. Alkotmányvédelmi
Hivatal /AH VPN/
X 4.1. Alkotmányvédelmi Hivatal
5. Információs Hivatal
/IH VPN/
X 5.1. Információs Hivatal
6. Magyar Honvédség X 6.1. Magyar Honvédség katonai szervezetei
/MH VPN/ 6.2. A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium. X
6.3. *  X
6.4. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdésében meghatározott szerveknél a honvédelemmel foglalkozó szervezeti egységek. X
6.5. NAMPO (NATO Támogatási Ügynökség, Légiszállítást Kezelő Programiroda) X
7. Katonai Nemzetbiztonsági
Szolgálat /KNBSZ VPN/
X 7.1. Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat
8. Országos Mentőszolgálat
/OMSZ VPN/
X 8.1. Országos Mentőszolgálat
8.2. Az Országos Mentőszolgálat által irányított (központi) orvosi ügyeletek - a feladathoz kapcsolódóan - és az Országos Mentőszolgálat által irányított, a betegszállításról szóló 19/1998. (VI. 3.) NM rendelet alapján a közfinanszírozással rendelkező betegszállítást végző egészségügyi szolgáltatók. X
8.3. Az Országos Mentőszolgálatot irányító miniszter e feladatot ellátó minisztériumi munkaszervezeti egységei, veszélyhelyzetben és katasztrófaveszély esetén az irányításban közreműködő más minisztériumi szervezeti egységek. X
8.4. Készenléti feladatokat ellátó hazai vagy nemzetközi segítségnyújtásban bevethető mentőszervezetek. X
8.5. Az Országos Mentőszolgálattal a mentésről szóló 5/2006. (II. 7.) EüM rendelet 10. § (4) bekezdése alapján mentési feladat elvégzésében közreműködő egészségügyi szolgáltató. X
8.6. *  Állami Egészségügyi Ellátó Központ, Országos Közegészségügyi Intézet X
9. Országos Vízügyi X 9.1. Országos Vízügyi Főigazgatóság
Főigazgatóság 9.2. Vízügyi igazgatóságok, valamint a nemzeti park igazgatóságok X
/Vízügyi VPN/ 9.3. A nemzeti park igazgatóságokat irányító miniszter e feladatot ellátó minisztériumi munkaszervezeti egységei. X
9.4. Az Országos Vízügyi Főigazgatóságot, a vízügyi igazgatóságokat irányító miniszter e feladatot ellátó minisztériumi munkaszervezeti egységei, veszélyhelyzetben és katasztrófaveszély esetén az irányításban közreműködő más minisztériumi szervezeti egységek. X
10. Nemzeti Adó- és X 10.1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Vámhivatal /NAV VPN/ 10.2. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal irányítását ellátó miniszter e feladatot ellátó minisztériumi munkaszervezeti egységei, veszélyhelyzetben és katasztrófaveszély esetén az irányításban közreműködő más minisztériumi szervezeti. X
11. *  közlekedésért felelős miniszter által X 11.1. * 
vezetett minisztérium /közlekedési VPN/ 11.2. *  X
11.3. A fővárosi és megyei kormányhivatalban működő közlekedési igazgatási szervezeti egységek. X
12. Nemzeti Média- és
Hírközlési Hatóság
/NMHH VPN/
X 12.1. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság X
13. EDR - kormányzati célú hírközlési szolgáltató
/Pro-M VPN/
X 13.1. EDR, mint készenléti kommunikációs rendszer kormányzati célú hírközlési szolgáltatója, valamint a kormányzati célú hírközlési szolgáltatóval együttműködő az EDR szolgáltatás üzemeltetésében
szerződés alapján résztvevő szervezetek.
13.2. A miniszternek az EDR irányítását ellátó minisztériumi
szervezeti egysége.
X
14. Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal
/NÉBIH VPN/
X 14. 1. Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal X
15. Terrorelhárítási
Információs és Bűnügyi
Elemző Központ
/TIBEK VPN/
X 15. 1. Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ
16. *  Országos Atomenergetikai Hivatal
/OAH VPN/
X 16. 1. Országos Atomenergetikai Hivatal

II. Egyedi finanszírozásúak


VPN gazda szervezet
Általános VPN használati szabályzat
Felhasználó
Különös VPN használati szabályzat
1. MVM Paksi Atomerőmű
Zrt. /MVM PA Zrt.-VPN/
X 1.1. MVM Paksi Atomerőmű Zrt.
2. EDR - kormányzati célú hírközlési szolgáltató
/Pro-M FKB VPN/
X 2.1. A 17. § (7) bekezdése szerint a miniszter jóváhagyásával az EDR-hálózathoz külön megállapodás alapján csatlakozó szervezet, így különösen a közszolgáltatást végző szervezetek. X
2.2. Létfontosságú rendszerelemmé kijelölt eszköz, létesítmény vagy rendszer rendszerelemének tulajdonosa, engedélyese, rendelkezésre jogosultja, vagy ilyen rendszerelem napi működéséért felelős jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet, valamint felső küszöb értékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek. X