A Kormány
az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
az 1. alcím tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § c) és d) pontjában,
a 2. alcím, továbbá a 3. és a 15. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 7. alpontjában,
a 3. § tekintetében a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 18. § (6) bekezdés d) pontjában,
a 4. és 5. alcím tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés 1. pontjában, a 6. alcím tekintetében a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 7–9. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § a) pontjában,
a 10. alcím tekintetében az autópályák és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 28. § (1) bekezdés d) pontjában,
a 11. alcím tekintetében a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 41/A. § c) pontjában,
a 12. alcím tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) pontjában,
a 14. alcím tekintetében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 16. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 1. pont 1.1. alpontjában
kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal e rendelet szerinti feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § f)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.
(2) Ha a törvény nem teszi lehetővé a fellebbezést a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának döntésével vagy mulasztásával szemben, felügyeleti szervként a fővárosi és megyei kormányhivatal jár el.
2. § (1) A Kormány útügyi közlekedési hatóságként
a) a (2) bekezdés szerinti ügyekben első fokon országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalát, másodfokon – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a minisztert,
b) a (3) bekezdés szerinti ügyekben első fokon a megyeszékhely szerinti járási hivatalt, Pest megyében a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalát, Budapest fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatalát – összeférhetetlenség esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal által kérelemre kijelölt járási (fővárosi kerületi) hivatalt –, másodfokon – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a fővárosi és megyei kormányhivatalt,
c) a (4) bekezdés szerinti ügyekben első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát, másodfokon – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a fővárosi és megyei kormányhivatalt,
d) az (5) bekezdés szerinti ügyekben első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát, másodfokon – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a fővárosi és megyei kormányhivatalt,
e) a (6) bekezdés szerinti ügyekben első fokon Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatalát – összeférhetetlenség esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal által kérelemre kijelölt járási (fővárosi kerületi) hivatalát –, másodfokon – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – Budapest Főváros Kormányhivatalát
jelöli ki.
(2) Útügyi közlekedési hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala jár el:
1. az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak és gyorsutak (a továbbiakban együtt: gyorsforgalmi út), továbbá a közúti határátkelőhelyek közlekedési építményei és műtárgyai, továbbá útépítési engedélyezési eljáráshoz nem köthető, önálló beruházásként megvalósuló 30 m szabadnyílást meghaladó műtárgyai, továbbá alagútjai építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének, fennmaradásának és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezésével kapcsolatos, valamint ezek tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 29/A. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 34. § (2) bekezdésében és 36. § (2) bekezdésében meghatározott ügyek, továbbá az országos és helyi közutak és a közforgalom elől el nem zárt magánutak engedélyezése során ezen utak 30 m-nél nagyobb szabadnyílású műtárgyai, valamint alagútjai műszaki engedélyezése,
2. a transzeurópai közúthálózat részét képező, 500 méter hosszt meghaladó alagutakkal kapcsolatos közlekedési hatósági hatáskörök gyakorlása,
3. a gyorsforgalmi úti beruházáshoz kapcsolódó szintbeli csomópont kialakításával kapcsolatban az 1. pont szerinti hatáskör gyakorlása, ha az alsóbbrendű út egyéb szakasza nem érintett,
4. a közúti biztonsági auditori képzés és továbbképzés bejelentése, a képzési tevékenység folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásának vezetése, a közúti biztonsági auditori képzési tanterv jóváhagyása, a képzési tevékenység folytatására jogosult szervezetek ellenőrzése,
5. az országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utak és a közúti határátkelőhelyek hídjai, valamint a harminc méter szabadnyílást meghaladó hidak kiviteli tervének jóváhagyása,
6. a forgalmazási követelmények szabályozása tekintetében – az építési termékek kivételével – a miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó közúti termékek megfelelőségértékelését végző megfelelőségértékelő szervezetek kijelölése, ellenőrzése, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) szerinti szolgáltatás felügyelete,
7. a 2015. évi LXXXIX. törvénnyel kihirdetett, Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” Melléklet 1. rész 1.9.5 pontjában és „B” Melléklet 8. rész 8.6 fejezetében az alagutakkal kapcsolatos közlekedési hatósági hatáskörök gyakorlása,
8. az országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi úton a levegőterhelés mérséklése érdekében szükséges forgalomkorlátozó intézkedések elrendelése,
9. az engedélyezési hatáskörébe tartozó utak tekintetében elektronikus közúti ellenőrző rendszer, illetve ellenőrző berendezés elhelyezéséhez szükséges hozzájárulási hatáskör gyakorlása,
10. vasúti átjáró – az ideiglenesen létesített vasúti átjáró kivételével – létesítésének, áthelyezésének és megszüntetésének, valamint a létesítés és az áthelyezés során a vasúti átjáró biztosítási módjának és forgalmi rendjének engedélyezése,
11. a vasúti átjárók, a vasúti gyalogos átkelőhelyek forgalmi rendjére és a kijelölt gyalogos átkelőhelyek létesítésére vonatkozó, a közlekedési hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok által vezetett nyilvántartások alapján országos összesítő nyilvántartás vezetése,
12. a gyorsforgalmi utakat és közúti határátkelőhelyeket érintően – ha az út kezelője forgalomszabályozási intézkedésével vagy annak megtagadásával mások érdekeit sérti, vagy az út kezelőjének előírásai betartására, jelek, jelzések vagy berendezések eltávolítására vonatkozó felszólításának nem tesznek eleget – az érdekeltek kérelmére indított eljárás,
13. a gyorsforgalmi utak, valamint a közúti határátkelőhelyek útjai tekintetében az országos közút helyi közúttá vagy magánúttá, a helyi közút országos közúttá vagy magánúttá, a magánút helyi közúttá vagy országos közúttá nyilvánításával kapcsolatos ügyek,
14. a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök a gyorsforgalmi úttal, a közúti határátkelőhellyel érintett település esetében történő egyeztetési eljárásai
során.
(3) Útügyi közlekedési hatóságként a megyeszékhely szerinti járási hivatal, Pest megyében az Érdi Járási Hivatal, Budapest fővárosban a Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala jár el
1. a (2) bekezdés 1–3. pontjában, valamint az (5)–(6) bekezdésben meghatározottak kivételével az út és műtárgyai, továbbá az út építésével, korszerűsítésével összefüggő járda, valamint önálló beruházásában megvalósuló 30 m szabadnyílást meg nem haladó gyalogos felüljárók és hidak építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének, fennmaradásának és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezésével összefüggő ügyek,
2. az engedélyezési hatáskörébe tartozó utak 30 m szabadnyílást meg nem haladó hídjai kiviteli tervének jóváhagyása,
3. a gyorsforgalmi utak, valamint a közúti határátkelőhelyek útjainak kivételével az országos közút helyi közúttá vagy magánúttá, a helyi közút országos közúttá vagy magánúttá, a magánút helyi közúttá vagy országos közúttá nyilvánításával kapcsolatos ügyek,
4. az engedélyezési hatáskörébe tartozó utak területének nem közlekedési célú igénybevételével kapcsolatos közlekedési hatósági ügyek,
5. a Kkt. 42/A. § (2) bekezdése alapján a kérelmező által – a közútkezelő hozzájárulásának megtagadása, vagy a kezelő által előírt feltételek sérelmezése miatt – kezdeményezett eljárás,
6. a Kkt. 42/A. § (3) bekezdése alapján – a közút kezelőjének kérelmére – az eredeti állapot helyreállítására, vagy a közút állagának és a forgalom biztonságának védelme érdekében szükséges munkák elvégzésére irányuló eljárás,
7. a Kkt. 39. § (2) és (3) bekezdése szerinti, útcsatlakozással kapcsolatos közlekedési hatósági eljárások,
8. a közút kezelőjének kérelmére a közút műtárgyának minősülő burkolt árokba, csatornába vagy más vízelvezető létesítménybe a közút területén kívüli területekről származó vizek bevezetése miatt indult eljárás,
9. a közútkezelői felszólítás eredménytelensége esetén, az út területén, az alatt vagy felett elhelyezett építmény, útcsatlakozás felújítására, korszerűsítésére, megszüntetésére kötelezés,
10. az engedélyezési hatáskörébe tartozó utak tekintetében a közút nem közlekedési célú, vagy rendkívüli igénybevétele miatti, a helyreállítás befejezésétől számított 3 éven belüli süllyedés, vagy más hiba kijavításának elrendelése,
11. a közútkezelői felszólítás eredménytelensége esetén a közút állagát, a közúti forgalom biztonságát, zavartalanságát sértők vagy veszélyeztetők Kkt. 7. § (2) bekezdése szerinti kötelezése,
12. a vasúti gyalogos-átkelőhely létesítésének, áthelyezésének, forgalomba helyezésének, megszüntetésének engedélyezése,
13. az ideiglenes vasúti átjáró létesítésének, megszüntetésének, forgalomba helyezésének engedélyezése,
14. a vasúti átjáró és a vasúti gyalogos-átkelőhely ideiglenes szüneteltetésének elrendelése,
15. a (2) bekezdés 10. pontjában foglaltak kivételével a vasúti átjáró és a vasúti gyalogos-átkelőhely forgalmi rendjének és biztonsági előírásainak meghatározása, továbbá a vasúti átjáró forgalomba helyezése,
16. az engedélyezési hatáskörébe tartozó országos közutat érintően a közút kezelője által az előírásoknak nem megfelelő jelek, jelzések vagy berendezések eltávolítására vonatkozó felszólításának eredménytelensége miatt kezdeményezett eljárások,
17. a vasúti átjárót biztosító jelzőberendezés üzemzavara esetén – jelzőőrállítás helyett – a vasúti pályát keresztező út lezárásának engedélyezése,
18. a közúti gyalogos-átkelőhely kijelölésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezése,
19. a védett természeti területen lévő közúton a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére a közlekedés (tartózkodás) korlátozása vagy megtiltása,
20. a (2) bekezdés 8. pontjában foglaltak kivételével a környezetterhelés mérséklése érdekében forgalomszervezési korlátozó vagy egyéb műszaki intézkedések elrendelése,
21. a közút kezelőjének kezdeményezésére elrendelt vasúti átjáró ideiglenes szüneteltetésével kapcsolatban a közút kezelője számára a munkák elvégzésének engedélyezése,
22. az engedélyezési hatáskörébe tartozó közutak és a közforgalom elől el nem zárt magánutak kezelői által kialakított forgalmi rend figyelemmel kísérése, a forgalom biztonsága vagy zavartalansága érdekében a forgalomszabályozás módosításának kezdeményezése, a közút kezelőjének a közlekedés biztonságát sértő vagy veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében a forgalmi rend felülvizsgálatára való kötelezése,
23. az országos közúton a (2) bekezdés 12. pontjában foglaltak kivételével, ha a közút kezelője a forgalomszabályozási intézkedésével vagy annak megtagadásával mások érdekeit sérti, vagy a közút kezelőjének előírásai betartására, jelek, jelzések vagy berendezések eltávolítására vonatkozó felszólításának nem tesznek eleget az érdekeltek kérelmére indított eljárás,
24. a közforgalom elől elzárt magánút közforgalom számára történő megnyitásának, vagy a közforgalom elől el nem zárt magánút közforgalom előli elzárásának engedélyezésére irányuló eljárás,
25. a vasúti átjárókról, a vasúti gyalogos-átkelőhelyekről, továbbá a kijelölt közúti gyalogos-átkelőhelyekről nyilvántartás vezetése,
26. a saját célú vasúti pályahálózat részét képező vasúti pályán, összekötő vasúti pályán, csatlakozó vasúti pályán és keskeny nyomtávú vasúti pályán lévő kereszteződés esetében a terelősziget létesítésének szükségességének megállapítása,
27. a tíz percet meghaladó ideig zárva tartható, az időszakosan üzemelő teljes sorompóval biztosított, valamint a felhívásos sorompóval biztosított vasúti átjárók meghatározása,
28. az engedélyezési hatáskörébe tartozó utak tekintetében elektronikus közúti ellenőrző rendszer, illetve ellenőrző berendezés elhelyezéséhez szükséges hozzájárulás kiadása
során.
(4) Útügyi közlekedési hatóságként első fokon a megyei kormányhivatal járási hivatala, Budapest fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala, másodfokon a fővárosi és megyei kormányhivatal jár el:
1. az elhelyezési tilalom alá eső jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolításával kapcsolatos ügyek,
2. a közlekedés biztonságát veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében az útkereszteződés beláthatóságát akadályozó fa, vagy egyéb növényzet eltávolításának elrendelése,
3. a vasúti átjáró rálátási háromszögének területén lévő fa, vagy egyéb növényzet kivágásának elrendelése,
4. a közlekedés biztonsága, az út állagának védelme érdekében az út melletti ingatlan tulajdonosának kötelezése
során.
(5) Útügyi közlekedési hatóságként első fokon a megyei kormányhivatal járási hivatala, másodfokon a megyei kormányhivatal jár el a járdák, gyalogutak és azok műtárgyai építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének, fennmaradásának és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése, valamint ezek nem közlekedési célú igénybevételének engedélyezése (ide nem értve a gyalog- és kerékpárutakat, valamint a közút építésével összefüggő járdaépítést) során.
(6) Útügyi közlekedési hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala jár el:
1. a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő közutak és azok műtárgyai építésének, forgalomba helyezésének, fennmaradásának és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése és
2. a fővárosban a járdák, a gyalogutak és azok műtárgyai építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének, fennmaradásának és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése, valamint ezek nem közlekedési célú igénybevételének engedélyezése (ide nem értve a gyalog- és kerékpárutakat, valamint a közút építésével összefüggő járdaépítést)
során.
3. § A gyorsforgalmi út építése során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerinti előzetes vizsgálati és környezeti hatásvizsgálati eljárásokban a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény
a) 9. § (2) bekezdése szerint szükséges vélemény elkészítése során Budapest Főváros Kormányhivatala,
b) 17. § (4) bekezdése szerinti hatáskör gyakorlása során első fokon Budapest Főváros Kormányhivatala, másodfokon – ha törvény a fellebbezést lehetővé teszi – a miniszter
jár el.
4. § (1) A Kormány a közúti gépjármű-közlekedéssel kapcsolatos ügyekben közlekedési hatóságként (a továbbiakban: közúti gépjármű-közlekedési hatóság)
a) a (2) bekezdés szerinti ügyekben a minisztert,
b) a (3) bekezdés szerinti ügyekben első fokon országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalát, másodfokon – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a minisztert,
c) a (4) bekezdés szerinti ügyekben első fokon a megyei illetékességgel eljáró járási hivatalt, Pest megyében az Érdi Járási Hivatalt, Budapest fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatalát – összeférhetetlenség esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal által kérelemre kijelölt járási (fővárosi kerületi) hivatalt –, másodfokon – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a fővárosi és megyei kormányhivatalt
jelöli ki.
(2) Közúti gépjármű-közlekedési hatóságként a miniszter jár el:
1. a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 41. § (1)–(2) bekezdése szerinti engedélyekkel, valamint a nemzetközi közúti áruszállítási engedélyekkel, a nemzetközi szerződések szerint engedélyköteles személyszállítási tevékenységet végző autóbuszok járati engedélyeivel és a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája (CEMT) által létrehozott közlekedési engedélyekkel kapcsolatos hatáskör gyakorlása,
2. a közúti járművek – ideértve a trolibuszt is – típusbizonyítványával, általános forgalomba helyezési, illetve sorozat forgalomba helyezési és sorozat átalakítási engedélyével, az egyedi és kis sorozatú gyártás útján létrehozott járművek előzetes összeépítési engedélyével és a hazai járműforgalmazók részéről a megfelelőségi nyilatkozat alapján történő forgalomba helyezéssel, továbbá a jármű megváltoztatására vonatkozó alkalmazási engedéllyel kapcsolatos hatáskör gyakorlása,
3. a kísérleti jármű esetében az eltérés engedélyezésével kapcsolatos hatáskör gyakorlása,
4. a nem közúti mozgógépekbe építendő belsőégésű motorok típusjóváhagyásával kapcsolatos feladatok ellátása,
5. a közúti járműalkatrészek, járműtartozékok és járműtulajdonságok jóváhagyásának kiadásával, egyes pótalkatrészek és tartozékok minősítő jel használatának engedélyezésével, valamint az alkalmazási engedély kiadásával kapcsolatos hatáskör gyakorlása,
6. a Kkt. szerinti típusvizsgálati tevékenység engedélyezésével kapcsolatos hatáskör gyakorlása, a típusvizsgáló tanúsító szervezettel a hatósági szerződés megkötése, valamint a típusvizsgáló tanúsító szervezet tevékenységének ellenőrzése, és azok tekintetében a Szolgtv. szerinti szolgáltatás felügyelete, közúti járművek típusjóváhagyásával kapcsolatos jogszabályok megsértőivel szemben bírság kiszabása,
7. a típusvizsgáló tanúsító szervezetnek, valamint az autóbusz-fenntartónak az emelt sebességhatárú autóbuszok vizsgálatára vonatkozó feljogosítása, és az ehhez kapcsolódó nyilvántartás és műszaki adatbázis kezelése,
8. a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi integrált megközelítés keretében az új személygépkocsikra vonatkozó kibocsátási követelmények meghatározásáról szóló, 2009. április 23-i 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, a 429/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelettel módosított 1014/2010/EU bizottsági rendeletben, a 253/2014/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelettel módosított, az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelményeknek a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós integrált megközelítés keretében történő meghatározásáról szóló 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a 293/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott, az új személygépkocsik üzemanyag-fogyasztási és -kibocsátási adatainak nyilvántartása és közzététele, a CO2-kibocsátás nyomon követési adatainak összegyűjtése és az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) részére történő továbbítása, továbbá az üzemanyag-töltőállomásokra vonatkozóan a bejelentett adatok gyűjtése és a tagállami bejelentési feladatok ellátása,
9. a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadók képzésének és továbbképzésének engedélyezésével és vizsgáztatásával, valamint a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó névjegyzékének vezetésével, kijelölésének bejelentésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatok ellátása,
10. a közúti járművezetők képzésének és utánképzésének engedélyezésével, a közúti közlekedési szakemberek képzésének és továbbképzésének engedélyezésével és vizsgáztatásával, a vizsgakötelezettség alóli mentesítésével, ezen engedélyek felfüggesztésével és visszavonásával, a szakoktatói és az iskolavezetői tevékenység engedélyezésével, az engedély felfüggesztésével és visszavonásával, a vizsgabiztosi tevékenységet végzők nyilvántartásba vételével, nyilvántartásból törlésével, ezen tevékenységek szakfelügyeletével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása, ideértve a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének, továbbképzésének, utánképzésének, vizsgáztatásának, valamint a vizsgabiztosi, a szakoktatói és az iskolavezetői tevékenység szakfelügyeletét és a szakfelügyelethez kapcsolódó bírságolását; továbbá a vizsgabiztosi, a szakoktatói és az iskolavezetői névjegyzék vezetése, az engedélyezett képző szervek nyilvántartása,
11. Magyarország tekintetében a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben a tagállam hatósága számára meghatározott feladatok tekintetében
a) a menetíró készülék beépítését, vizsgálatát, javítását végző szakemberek szaktanfolyami képzésének és továbbképzésének engedélyezésével, valamint vizsgáztatásával,
b) a menetíró készülékkel foglalkozó fórum munkájában hazánkat képviselő személy kijelölésével,
c) a menetíró vezérképviseletek elismerésével,
d) a tachográf beépítését, javítását, vizsgálatát és illesztését végző szervezetekre és járműgyártókra vonatkozó nyilvántartással, és adatkezeléssel,
e) a menetíró készülék (tachográf), a tachográf-kártyák és az adatrögzítő lap jóváhagyásával,
f) a tachográf-kártya kibocsátásával, gyártásával, visszavonásával, nyilvántartásával, adatkezelésével és nemzetközi adatcseréjével,
g) a tachográf beépítését, vizsgálatát, javítását végző szakemberek engedélyezésével, nyilvántartásával és adatkezelésével
kapcsolatos feladatok végrehajtása,
12. a közúti járművezetők előzetes, időszakos és rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálata, valamint a pályaalkalmassági vizsgálatok módszertanának meghatározása, továbbá a közlekedéspszichológiai igazságügyi szakértői vizsgálatok,
13. az e-learning rendszerű oktatásban alkalmazott rendszerek és az e-learning tananyagok engedélyezése és tanúsítvánnyal való ellátása, továbbá a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott, a fogyasztók védelmét szolgáló mutatók számításának meghatározása, a számítás és a mutatószámok közzététele,
14. a közlekedési hatósági tevékenységhez kapcsolódó országos nyilvántartások, informatikai rendszerek működtetése és fejlesztése, társhatóságok részére történő elektronikus adatátadás és a nemzetközi adatcsere feltételeinek biztosítása,
15. Magyarország területén az EGT-n kívüli állam hatósági engedélyével és jelzésével ellátott tehergépjárművel kabotázsként közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység engedélyezése,
16. a közúti árufuvarozás és a személyszállítási tevékenység Kormány által meghatározott célzott ellenőrzése,
17. a kormánytisztviselői, állami szolgálati jogviszony keretében műszaki vizsgabiztosi tevékenységet végző személyek továbbképzésének biztosítása,
18. műszaki vizsgabiztosi névjegyzék vezetése és az ahhoz kapcsolódó hatáskörök gyakorlása,
19. a közúti ellenőrök képzésének, továbbképzésének biztosítása, névjegyzékének vezetése, valamint a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti kezelői ellenőrök névjegyzékbe vétele és az ahhoz kapcsolódó hatáskörök gyakorlása,
20. a gépjárműfenntartó szervezetek nyilvántartása,
21. a közúti közlekedési szolgáltatási, a saját számlás áruszállítási, valamint a saját számlás személyszállítási tevékenységről szóló rendeletben meghatározott országos nyilvántartások vezetésével összefüggő hatósági feladatok, valamint:
a) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. október 21-i 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben,
b) a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól szóló, 2009. október 21-i 1072/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben,
c) az autóbusszal végzett személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférés közös szabályairól és az 561/2006/EK rendelet a módosításáról szóló, 2009. október 21-i 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben,
d) az autóbusszal végzett nemzetközi személyszállítás okmányaira vonatkozóan az 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról és a 2121/98/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 9-i 361/2014/EU bizottsági rendeletben,
e) a közúti fuvarozó vállalkozásokról vezetett országos elektronikus nyilvántartások összekapcsolására vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2010. december 16-i 1213/2010/EU bizottsági rendeletben, valamint
f) a közúti fuvarozási vállalkozások nemzeti elektronikus nyilvántartásában rögzítendő adatokra vonatkozó minimális követelményekről szóló, 2009. december 17-i 2009/992/EU bizottsági határozatban meghatározott országos nyilvántartások vezetésével összefüggő feladatok ellátása
során.
(3) Közúti gépjármű-közlekedési hatóságként országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatala jár el:
1. a gyorsan romló élelmiszerek nemzetközi közúti szállításáról szóló Egyezmény (ATP) hatálya alá tartozó szállítóeszközök időszakos ATP alkalmassági szemléjének elvégzése, az azonosító jelzés hitelesítése, annak használatának szabályozása, az alkalmassági bizonyítványának kiadása és a külföldi vizsgálati eredmények honosítása,
2. a közúti árufuvarozási tevékenység keretében végzett radioaktív anyag továbbításának engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása,
3. a rugózatlan kerékfelfüggesztés, nem fúvott gumiabroncs, valamint az 50 km/h sebességnél gyorsabban haladni nem képes gépjárműben csak külső erővel működő kormányberendezés esetében az eltérés engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása,
4. a pótkocsi vontatószerkezet általi kormányozhatósága esetében az eltérés engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása,
5. a közúti jármű sorozatszerű átalakítását végző gépjárműfenntartó szervezet feljogosítása az átalakítással érintett szerkezeti elemek átvizsgálására,
6. a túlméretes és a megengedett össztömeget, illetve tengelyterhelést meghaladó járművek forgalomba helyezésének, valamint tehergépkocsival második pótkocsi vontatásának engedélyezésével kapcsolatos hatáskör gyakorlása,
7. a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló rendelet szerint a korlátozás alóli felmentésre vonatkozó engedélykérelmekkel kapcsolatos feladatok ellátása,
8. a muzeális jellegű járművek karbantartásához az előírt követelményeket nem teljesítő festék- és fényező termékek forgalomba hozatalának engedélyezésével kapcsolatos hatáskör gyakorlása
során.
(4) Közúti gépjármű-közlekedési hatóságként a megyei illetékességgel eljáró járási hivatal, Pest megyében az Érdi Járási Hivatal, Budapest fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala jár el:
1. a Kkt. szerinti vizsgáló állomási tevékenység engedélyezésével kapcsolatos hatáskör gyakorlása, a vizsgáló állomással a hatósági szerződés megkötése, valamint a vizsgáló állomások és a műszaki vizsgabiztosok tevékenységének ellenőrzése, az ellenőrzés alapján a jogkövetkezmények alkalmazása, továbbá a hatóság által üzemeltetett, valamint az illetékességi területén hatósági szerződéssel rendelkező vizsgáló állomáson – a jármű tulajdonosára egyébként irányadó illetékességi szabálytól függetlenül – a közlekedési hatóság telephelyén végzett egyedi forgalomba helyezés engedélyezése, jármű-honosítási eljárás, valamint a bármely telephelyen végzett forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálat végzése, a vizsgáló állomás és a járműfenntartó szervezetek tekintetében a Szolgtv. szerinti szolgáltatás felügyelete,
2. járműbontókkal történő közreműködői megállapodások megkötése, a járműbontók tevékenységének ellenőrzése, bontási engedély kiadása, tevékenység engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása, az ellenőrzés alapján a jogkövetkezmények alkalmazása,
3. a Kkt. 20. § (1) bekezdésében meghatározott szabályszegések felderítésére irányuló, – a Kkt. 20. § (11) bekezdésében a közlekedési hatóság hatáskörébe utalt – közúti és telephelyi ellenőrzések, valamint az azokhoz kapcsolódó bírságolásra irányuló eljárások lefolytatása,
4. a közúti járművek – ideértve a trolibuszt is – közlekedésbiztonsági ellenőrzése, a közúti járművek összeépítésének, egyedi átalakításának, valamint a forgalomba helyezésének engedélyezése,
5. a közúti járművezetők elméleti és gyakorlati vizsgájának megszervezése és vizsgáztatása, a vizsgakötelezettség alóli mentesítése, vizsgaútvonalak kiválasztása a vizsga során, közúti járművezetői vizsgák érvénytelenítése, a közlekedésigazgatási hatóságok megkeresésére a vezetési jogosultság igazolása céljából a korábban tett közúti járművezetői vizsgákról hatósági bizonyítvány kiállítása, utánképzési feltárások elvégzését követően utánképzési programok kijelölése, továbbá a képzés, utánképzés, a szakoktatók és iskolavezetők tevékenységének ellenőrzése, ellenőrzést követően a jogszabályban nevesített jogkövetkezmények alkalmazása,
6. a gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyság és más lényeges paraméterek tekintetében történő címkézéséről szóló, 2009. november 25-i 1222/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti hitelesítési eljárás lefolytatása és a gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyság és más lényeges paraméterek tekintetében történő címkézéséről szóló, 2009. november 25-i 1222/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4–6. cikkében foglalt rendelkezések betartásának ellenőrzése,
7. a (10) bekezdés szerinti szervezetek által felvett, jogsértést megállapító ellenőrzési jegyzőkönyv alapján kezdeményezett eljárás lefolytatása,
8. a személytaxi-szolgáltatás és a személygépkocsis személyszállító szolgáltatás, valamint a kapcsolódó önálló diszpécserszolgálati tevékenység engedélyezése és ellenőrzése,
9. a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. február 5-i 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben továbbá a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. január 15-i 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott piacfelügyeleti ellenőrzés végzése és ezzel összefüggésben a bírságolási eljárás lefolytatása,
10. Magyarország tekintetében a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben a tagállam hatósága számára meghatározott feladatok tekintetében
a) a digitális tachográf-kártyák kiadásával, cseréjével és pótlásával, valamint
b) a tachográf beépítését, vizsgálatát, javítását és illesztését, üzembe helyezését és aktiválását végző szervezetek engedélyezésével és ellenőrzésével
kapcsolatos feladatok végrehajtása,
11. a (2) bekezdés 11. pontja szerinti feladatokon kívül Magyarország tekintetében a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben az ellenőrzéshez szükséges tachográf-kártyákkal (a gépjárművezetői kártya, az ellenőri kártya, a műhelykártya és az üzemben tartói kártya) kapcsolatos feladatok ellátása,
12. tehergépjárművel végzett saját számlás közúti áruszállítási igazolvánnyal kapcsolatos engedélyezési feladatok ellátása,
13. autóbusszal végzett saját számlás személyszállítási igazolvánnyal kapcsolatos engedélyezési feladatok ellátása,
14. a veszélyes anyagot szállító járművekre előírt „Jóváhagyási igazolás” kiadása,
15. a gépjárműadó-kedvezmény igénybevételéhez a gépjármű minősítésének műbizonylattal való igazolása,
16. a gépjárműfenntartó szervezetek személyi és dologi feltételeinek ellenőrzése, tevékenység megtiltása,
17. a gépjárműfenntartó szervezetek bejelentésének nyilvántartásba vétele,
18. közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos pótalkatrészek és tartozékok ellenőrzésével kapcsolatos hatósági feladatok ellátása,
19. a mozgáskorlátozott személyek közúti közlekedésével kapcsolatos hatósági feladatok ellátása, különösen a jármű mozgáskorlátozott személy testi adottságaihoz alakításához eltérés engedélyezése, a mozgáskorlátozott közúti járművezetők egészségügyi alkalmasságát elbíráló bizottságban való műszaki szakértői közreműködés,
20. tehergépjárművel díj ellenében végzett közúti árutovábbítási engedéllyel és engedélykivonattal kapcsolatos engedélyezési feladatok ellátása,
21. autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási tevékenységi engedéllyel és engedélykivonattal kapcsolatos engedélyezési feladatok ellátása,
22. az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény szerinti útdíj-ellenőrzési feladatok ellátása,
23. a Kkt. 33/A. §-ában előírt úthasználati díj megfizetésének ellenőrzése,
24. a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 33/A. § (1) bekezdése szerinti engedélyező hatóságként a közúti járművek előzetes eredetiségvizsgálata során közreműködő szervezetek engedélyezése
során.
(5) A miniszter gondoskodik az utánképzés foglalkozásvezetők képzésének évente egy alkalommal történő megszervezéséről, a képzés rendszerének – különös tekintettel a tantervekre, tantárgyakra, tantervi óraszámra, az elméleti és gyakorlati vizsgakövetelményekre, vizsgafeladatokra és vizsgahelyszínekre – kialakításáról és nyilvántartást vezet az utánképzés foglalkozásvezetőkről.
(6) A (2) bekezdés 16. pontja alapján a közúti árufuvarozás és a személyszállítási tevékenység Kormány által meghatározott célzott ellenőrzése során a (2) bekezdésben kijelölt közúti gépjármű-közlekedési hatóság a jogszabályban meghatározott ellenőrzési feladatai ellátása során kormánytisztviselőként középfokú iskolai végzettségű személyt is alkalmazhat.
(7) A (2) bekezdésben kijelölt közúti gépjármű-közlekedési hatóság a (2) bekezdés 16. pontjában meghatározott feladatával összefüggésben jogosult a Kkt. 20. § (1) bekezdésében és 33/A. § (1) bekezdésében foglaltak – közlekedési hatósági hatáskörbe utalt – ellenőrzésére, továbbá közúti és telephelyi ellenőrzést végezni országos illetékességgel, az ellenőrzés eredményeként jogosult a jogszabályban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazni.
(8) A (2) bekezdés 16. pontjában meghatározott feladattal összefüggésben a másodfokú hatósági jogkört – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a miniszter gyakorolja.
(9) Közlekedési hatóságként első fokon Budapest Főváros Kormányhivatala jár el a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. február 5-i 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben továbbá a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló 2013. január 15-i 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott
a) éves piacfelügyeleti ellenőrzési terv összeállítása, valamint
b) a piacfelügyeleti ellenőrzésben közreműködő műszaki szolgálatok tevékenységével összefüggő pályázatok kiírása, a műszaki szolgálatok kijelölése, azok tevékenységének irányítása, ellenőrzése és a Bizottság ezen szolgálatok tevékenységéről történő tájékoztatása
során.
(10) A Kormány a (4) bekezdésben kijelölt hatóságon kívül
a) a díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére a Kkt. 20. § (11) bekezdés g) pontjában kijelölt gazdasági társaságot,
b) a közúti járműre előírt tömeg- és mérethatárok betartásának ellenőrzésére a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságot,
c) a meghatározott engedélyhez és meghatározott okmány meglétéhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatás ellenőrzésére a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságot
jelöli ki.
(11) A központi közlekedési közigazgatási bírságnyilvántartás üzemeltetésével, működtetésével, fejlesztésével kapcsolatos feladatokat, valamint a központi közlekedési közigazgatási bírságnyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatokat a miniszter látja el a bírságolásra hatáskörrel rendelkező szervek adatszolgáltatása alapján.
(12) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott közlekedési hatóság az általa folytatott eljárásokkal kapcsolatban a (2) bekezdésben meghatározott hatóság országos nyilvántartásához vagy szakmai irányítási feladataihoz szükséges adatszolgáltatásra köteles.
5. § A közlekedési hatóságok szakmai irányítása keretében a miniszter:
a) az egységes jogalkalmazás érdekében – a jogszabályok és szabványok keretei között, ügyfelekre nem kiterjedő hatállyal – meghatározza a közúti gépjármű-közlekedési hatósági eljárásban alkalmazott vizsgálatok és ellenőrzések követelményeit és módszereit, ideértve különösen az egyes vizsgálóműszerek megfelelőségét, alkalmazhatóságát,
b) a közlekedési ágazat hatósági jellegű szakképzései tekintetében – jogszabályban meghatározott szakmai képzések és szakképesítések követelményrendszere alapján – meghatározza a szaktanfolyamok, továbbképzések tantárgyait, tanterveit, vizsgakövetelményeit, kinevezi a vizsgabiztosokat, lebonyolítja a vizsgáztatást, felügyeli és ellenőrzi a tanfolyami képzést,
c) a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésére, továbbképzésére, utánképzésére és vizsgáztatására vonatkozó jogszabályokban meghatározott képzési, továbbképzési, utánképzési, vizsgáztatási, képesítési követelményrendszer figyelembevételével meghatározza
ca) a tanterveket, a tantárgyakat, tantervi óraszámokat,
cb) az elméleti és gyakorlati vizsgakövetelményeket, vizsgafeladatokat, vizsgahelyszíneket és vizsgaútvonalakat,
cc) alkalmazható tansegédleteket,
cd) a képzések, továbbképzések, vizsgák lebonyolításának, ellenőrzésének, szakfelügyeletének rendjét, ügyvitelét és módszereit,
ce) az e-learning rendszerű oktatásban alkalmazható zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerek minősítésének és tanúsításának módját a Közlekedési Szakértői Testület szakmai állásfoglalására figyelemmel,
cf) az e-learning tananyagok minősítésének és tanúsításának módját a Közlekedési Szakértői Testület szakmai állásfoglalására figyelemmel,
cg) az e-learning rendszerű oktatásban való részvétel dokumentálásának módját, különös tekintettel az adatrögzítésre, az archiválásra és az adattartalomra,
ch) a képzés, továbbképzés, vizsgáztatás tárgyi feltételeinek alkalmazására vonatkozó technológiai és műszaki követelményeket,
ci) az egyes tantárgyak hallgatása, vagy vizsgatárgyak teljesítése alóli mentesítések alapjául szolgáló képesítések, végzettségek körét,
cj) az elméleti és gyakorlati vizsgáztatás ellenőrzéséhez szükséges adatok körét és tartalmát, ezek közlekedési hatóság részére történő továbbításának rendjét,
d) működteti a Közlekedési Szakértői Testületet.
6. § (1) Vasúti közlekedési hatóságként a Kormány a (3) bekezdésben foglalt kivétellel a minisztert jelöli ki.
(2) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő vasúti munkavállalók vizsgáztatását, valamint ezek oktatóinak vizsgáztatását végző vizsgabiztosokat a miniszter nevezi ki.
(3) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő vasúti munkavállalók elsőfokú időszakos, soron kívüli és záró, valamint az előzetes egészségi alkalmassági vizsgálata tekintetében a Kormány elsőfokú hatóságként a Vasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaságot másodfokú hatóságként – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a minisztert jelöli ki.
(4) A mozdonyvezetői munkakörre vonatkozó egészségi alkalmasság előzetes megállapítása tekintetében a Vasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság a vasútbiztonsági hatóság részére tanúsító szervként jár el.
(5) A településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök a vasúti pályahálózattal érintett település esetében történő egyeztetési eljárásai során a vasúti közlekedési hatóság jár el.
7. § (1) A Kormány vasúti igazgatási szervként a miniszter által vezetett minisztérium szervezeti egységét jelöli ki.
(2) A vasúti igazgatási szerv döntését és végzését felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet.
(3) A vasúti igazgatási szerv e jogkörben való eljárása során nem utasítható.
(4) A vasúti igazgatási szerv független a vasúti társaságoktól, a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezettől és a közszolgáltatási szerződések odaítélésében résztvevő illetékes hatóságtól.
8. § (1) Hajózási hatóságként a Kormány
a) a (2) és (3) bekezdés szerinti ügyekben a minisztert,
b) a (4) bekezdés szerinti ügyekben országos illetékességgel első fokon Budapest Főváros Kormányhivatalát, másodfokon – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a minisztert,
c) a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 4. § (4) bekezdésében foglalt feladat tekintetében Magyarország konzuli tisztviselőjét
jelöli ki.
(2) Hajózási hatóságként a miniszter jár el:
1. az úszólétesítményen fedélzeti és gépüzemi szolgálatot ellátó, valamint a kedvtelési céllal közlekedő úszólétesítmény vezetőjének vizsgáztatásával,
2. a hajózási üzemeltetési vezetői és hajózásbiztonsági ellenőri képesítéssel,
3. a révkalauzok és hajózási szakértők nyilvántartásának vezetésével,
4. a vizsgabiztosok névjegyzékének vezetésével,
5. a hajózási képesítések megszerzésére felkészítő képzések jóváhagyásával, és ellenőrzésével, továbbá a hajózási képesítések okmányainak kiállításával és közhiteles nyilvántartásával,
6. a hajózási gyakorlati idő mérséklésének engedélyezésével,
7. a tengerész munkaközvetítők, a tengerész kölcsönbeadók nyilvántartásával és tevékenységének ellenőrzésével, valamint a tevékenységét érintő panaszokkal,
8. a víziutak nyilvántartásával,
9. a hajóút kijelölésével és kitűzésével való egyetértéssel, továbbá a víziközlekedés irányítására szolgáló jelek ezzel összefüggő elhelyezésének elrendelésével,
10. a víziút-fenntartási terv jóváhagyásával való egyetértéssel,
11. elemi csapás vagy egyéb veszély esetén az úszólétesítmények ideiglenes igénybevételével,
12. Magyarország konzuli tisztviselőjének a hajóokmányok érvényességének ideiglenes meghosszabbítására való felkérésével,
13. az úszólétesítmények megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító elismert szervezetek elismerését megalapozó javaslathoz az elismerést kérelmező szervezet auditálásával, továbbá az elismerést elnyert szervezet tevékenységének ellenőrzésével, valamint az úszólétesítmények megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító kijelölt szervezetek kijelölését megalapozó javaslathoz a kijelölést kérelmező szervezet auditálásával, továbbá a kijelölt szervezet tevékenységének ellenőrzésével,
14. a Belvízi Hajózási Alapprogram működtetésével,
15. a nemzeti víziút használatának idegen állam lobogója alatt közlekedő úszólétesítmény részére való engedélyezésével,
16. a hajósoknak szóló hirdetmény kiadása a víziút korlátozott jellemzői következtében szükséges átmeneti közlekedési rend, továbbá az egyes vízterületek közlekedési rendjének a Hajózási Szabályzatban nem érintett helyi szabályainak megállapításával,
17. az országos közforgalmú kikötők, vagy azokhoz kapcsolódó hajózási létesítmények, valamint a vám- és határkikötők létesítésével, használatbavételével, fennmaradásával, üzemben tartásával és megszüntetésével, üzemeltetési szabályzatának jóváhagyásával,
18. a tengeri hajók munkavédelmi követelményeit tartalmazó szabályzat jóváhagyásával és a tengerészeti munkaügyi bizonyítvány kiállításával,
19. a hatáskörébe tartozó hajózási bírság kiszabásával,
20. a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök víziúttal érintett település esetében történő egyeztetési eljárásaival
kapcsolatos ügyekben.
(3) A Vkt. 48/B. § (1) bekezdésében meghatározott folyami információs szolgáltatás működtetéséhez, ellenőrzéséhez kapcsolódó feladatokat a miniszter látja el.
(4) Hajózási hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala jár el
1. az úszólétesítménnyel folytatott hajózási tevékenység, az úszólétesítmények hajózásra alkalmasságának, biztonságának, élet- és munkakörülményeinek ellenőrzésével, a hajózási tevékenységet, valamint az úszólétesítmények élet- és munkakörülményeit érintő panaszok kivizsgálásával,
2. az úszólétesítmények lajstromozásával, nemzetközi jeleinek, hivatalos hajószámának kiadásával,
3. az úszólétesítmények, azok berendezéseinek, felszereléseinek, a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokban alkalmazott RIS terminál, hálózati berendezés és szoftveralkalmazás típusjóváhagyásával,
4. az úszólétesítmények építési (átépítési) terveinek felülvizsgálatával és jóváhagyásával,
5. az úszólétesítmény üzemképességének megállapításával és tanúsításával,
6. a szállítótartályok (konténerek) műszaki felügyeletével, gyártó, javító üzemeinek jóváhagyásával,
7. az úszólétesítmények hajónaplójának, személyzeti jegyzékének, gép- és olajnaplójának, környezetvédelmi és motornaplójának, valamint felszerelési jegyzékének kiadásával és hitelesítésével,
8. az úszólétesítmények okmányainak kiállításával és nyilvántartásával,
9. a víziutat érintő munkavégzés engedélyezésével,
10. a víziközlekedés irányítására szolgáló jelzések engedélyezésével,
11. a kikötőn kívül rakomány átrakásának, továbbá utasok be- és kiszállásának engedélyezésével,
12. a hajózás korlátozásának és a hajóút felszabadításának elrendelésével, a hajóútban fennakadt vagy elsüllyedt úszólétesítménnyel összefüggő intézkedésekkel,
13. a (2) bekezdés 17. pontjában foglaltak kivételével a hajózási létesítmény létesítésével, használatba vételével, fennmaradásával, üzemben tartásával és megszüntetésével, üzemeltetési szabályzatainak jóváhagyásával,
14. a víziúton búvártevékenység engedélyezésével,
15. a belvízi és tengeri hajók köbözésével, köböző hatóságként (jele: BFKH-HU),
16. a veszélyes vagy szennyező árut szállító hajók jóváhagyási, illetve alkalmassági bizonyítványának kiállításával,
17. a hajózási tevékenység, a belső égésű motorral hajtott kishajók és csónakok korlátozás alá eső területen való üzemeltetése, a kabotázs, a harmadik országos és harmadik lobogós forgalom engedélyezésével, valamint egyedi engedély kiadásával,
18. a különleges szállítások, valamint személyszállító hajóval történő vontatás, tolás, illetve mellévett alakzatban való továbbítás engedélyezésével,
19. az úszólétesítmények részére kiegészítő jelzés viselésének engedélyezésével,
20. a rajnai hajózásban való részvételi jogosultságot igazoló okmány kiadásával,
21. az úszólétesítményen hajózási szolgálatot teljesítő személy egészségügyi alkalmassága soron kívüli vizsgálatának előírásával,
22. a vízi sportpálya kijelölésével,
23. a radioaktív anyagok szállításának engedélyezésével,
24. a magyar lobogójú tengeri hajók tengeri kikötő szerinti állam hatósága által folytatott ellenőrzése adatainak (ellenőrző hatóság, ellenőrzés ideje, eredménye) nyilvántartásával, a hajó feltartóztatása esetén az üzemképesség helyreállításának ellenőrzésével,
25. a Vkt. 20. §-a szerinti megfelelőség tanúsításával összefüggő kötelezettségek teljesítésének piacfelügyeleti ellenőrzésével,
26. a hajós és tengerész szolgálati könyv kiállításával, vezetésével, hitelesítésével és nyilvántartásával, ellenőrzésével,
27. a tengeri kedvtelési célú kishajók jachtnaplójának és személyzeti jegyzékének kiadásával és hitelesítésével,
28. a hajózási szolgálatot teljesítő személy egészségi alkalmasságát vizsgáló orvos nyilvántartásba vételével és az egészségi alkalmasság másodfokú vizsgálatában az orvosszakértő kijelölésével,
29. a veszélyes vagy szennyező árukat szállító hajók ellenőrzésével, bejelentkezési, illetve tájékoztatásadási kötelezettségből származó adatok nyilvántartásával,
30. a veszélyes áruk belvízi szállításának ellenőrzésével,
31. a jogszabályban meghatározott gyakorlat, gyakorlati idő igazolásával és elfogadásával,
32. a (2) bekezdés 16. pontjában nem szabályozott hajósoknak szóló hirdetmények, továbbá a tengerészeknek szóló hirdetmények kiadásával,
33. a hatáskörébe tartozó hajózási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárásokban.
(5) Budapest Főváros Kormányhivatala a (4) bekezdés 2–3., 8. és 15–16. pontjában foglalt feladataival összefüggésben, a miniszter a (3) bekezdés 18. pontja alapján az általa kiadott tengerészeti munkaügyi bizonyítványokról közhiteles nyilvántartást vezet.
9. § (1) A Kormány légiközlekedési hatóságként a minisztert jelöli ki.
(2) A Szolgtv. szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a légiközlekedési hatóság jár el a következő szolgáltatási tevékenységek tekintetében:
a) a légiutas-kísérők szakirányú földi kiképzése,
b) a légijármű bérbeadása,
c) a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű, annak részei, berendezései és alkatrészei, valamint a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz karbantartása, javítása,
d) a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 20/A. §-a szerinti szakértői tevékenység, valamint
e) a c) pont szerinti tevékenységet folytatók képzése.
(3) A légiközlekedési hatóság hatásköre kiterjed Magyarország területén
a) a polgári légiközlekedési és légiközlekedéssel kapcsolatos tevékenységre,
b) a polgári légijárművekre,
c) az állami repülések céljára szolgáló és a közös felhasználású repülőterek kivételével minden repülőtérre és leszállóhelyre, valamint
d) a polgári célú légiközlekedés földi létesítményeire és a polgári léginavigációs földi berendezésekre.
(4) A légiközlekedési hatóság hatósági feladatai a következők:
1. a lajstromozásra kötelezett légijárművek lajstromozása, lajstromozási bizonyítvány kiállítása, Magyarország Légijármű Lajstromának (a továbbiakban: lajstrom) vezetése,
2. az engedélyhez kötött légiközlekedési és légiközlekedéssel összefüggő tevékenység engedélyezésével összefüggő eljárások lefolytatása és e tevékenységek folytatásának ellenőrzése,
3. a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijárművek típusalkalmassági vizsgálata,
4. a lajstromozásra kötelezett légijárművek egyedi légialkalmasságának vizsgálata és ellenőrzése, valamint a légialkalmassági bizonyítvány kiadása és időbeli hatályának meghosszabbítása,
5. a 139/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá nem tartozó repülőterek állapotának és üzemben tartásának vizsgálata és ellenőrzése, valamint a repülőtér üzemben tartási engedélyének kiadása és időbeli hatályának meghosszabbítása, a repülőtérrendek jóváhagyása,
6. az EATMN rendszerhez tartozó polgári légiforgalmi földi berendezés valamint az egyéb földi berendezések telepítésének, üzemben tartásának, módosításának és megszüntetésének engedélyezéséhez szükséges hatósági eljárás lefolytatása, valamint a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról szóló („léginavigációs-szolgálati rendelet”), 2004. március 10-i európai parlamenti és tanácsi 550/2004/EK rendelet 4. és 6. cikke alapján kiadott végrehajtási rendeleteknek megfelelően végzett felügyelete,
7. a légiközlekedési akadállyal kapcsolatos légiközlekedési hatósági eljárásnak a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium illetékes szerveivel egyetértésben való lefolytatása,
8. kiadja a légiközlekedési szakszemélyzet, a légiutas-kísérő, valamint a szakszolgálati engedélyhez nem kötött légiközlekedési vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenységet végzők szakirányú képzéséhez szükséges engedélyeket, a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyeit, a légiutas-kísérők tanúsítványát, valamint a szakszolgálati engedélyhez nem kötött légiközlekedési vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenységet végzők engedélyeit,
9. a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyének és a légiutas-kísérők tanúsítványának kiadásához és meghosszabbításához szükséges, valamint a szakszolgálati engedélyhez nem kötött légiközlekedési vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenységet végzők repülő-egészségügyi alkalmasságának hatósági minősítése, a minősítést végző repülőorvosok és repülés-egészségügyi központok engedélyezése és hatósági felügyelete,
10. a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyének megszerzéséhez szükséges elméleti vizsgáztatási tevékenység ellátása,
11. a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyének megszerzéséhez szükséges jártassági vizsgát, készségellenőrzést vagy kompetencia felmérést végző vizsgáztató személyek engedélyeinek kiadása, a vizsgáztatási tevékenység felügyelete,
12. a légiközlekedési balesetekkel és repülőeseményekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása,
13. légialkalmassági bizonyítvány nélküli kísérleti, próba- vagy műszaki célú repülés engedélyezése,
14. a légitársaság üzletszabályzatának és módosításának jóváhagyása,
15. a légitársaság üzletszabályzatában foglalt rendelkezések teljesítésének ellenőrzése,
16. a repülőtéri és útvonal navigációs berendezések hatósági mérésének (kalibrálás) hatósági ellenőrzése, hitelesítése,
17. földi rádiótávközlő berendezés üzemben tartási engedélyének kiadása,
18. a légijárművek zajbizonyítványának kiadása, repülőterek zajgátló védőövezetének kijelölése,
19. légijárműből történő tárgy kidobásának, szórásának engedélyezése,
20. egyedi légialkalmassági engedéllyel nem rendelkező légijármű egyszeri átrepülésének engedélyezése,
21. a látványosság célját szolgáló repülések és egyéb különleges repülések engedélyezése,
22. a légijármű üzemben tartási feltételeinek vizsgálata, ellenőrzése, valamint a légijármű üzemben tartási engedély kiadása, időbeli hatályának meghosszabbítása,
23. a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 300/2008/EK rendelet) 9. cikke szerinti felelős hatósági feladatok ellátása,
24. az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló, 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke rendelkezésének megfelelően kijelölt nemzeti felügyeleti hatóságként gondoskodik az e cikkben meghatározott tevékenység ellátása érdekében hatáskörébe utalt feladatok végrehajtásáról, valamint a léginavigációs szolgálatok közös díjszámítási rendszerének létrehozásáról szóló, 2013. május 3-i 391/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott konzultáció lefolytatásáról, továbbá a légiforgalmi irányítói szakszolgálati engedélyekre és tanúsítványokra vonatkozó formai követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról, a 923/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról és a 805/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2015. február 20-i 2015/340 bizottsági (EU) rendelet (a továbbiakban: 2015/340 bizottsági rendelet) 5. cikke szerinti illetékes hatóságként gondoskodik a 2015/340 bizottsági rendeletben meghatározott feladatok ellátásáról,
25. a kormányzati frekvenciagazdálkodási hatósággal együttműködve nemzeti és nemzetközi frekvenciaegyeztetést végez a légiközlekedést szolgáló légiforgalmi célú földi rádióberendezések üzembe helyezési eljárásának keretében,
26. a légijárművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2012. augusztus 3-i 748/2012/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 748/2012/EU bizottsági rendelet) I. melléklet 21.B.25. pont (a) alpontjának megfelelően kijelölt illetékes hatóságként gondoskodik a 748/2012/EU bizottsági rendelet I. Melléklet A. szakasz F., G., H., I. és P. alrészében meghatározott feladatok végrehajtásáról,
27. a légijárművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légi alkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról szóló, 2014. november 26-i 1321/2014/EU rendeletben írt (a továbbiakban: 1321/2014/EU rendelet) kijelölt illetékes hatóságként gondoskodik az e pontokban meghatározott feladatok végrehajtásáról,
28. gondoskodik – az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséggel kötött megállapodás alapján – a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtásáról,
29. jóváhagyja Magyarország területén kereskedelmi célból leszálló, illetve onnan induló, menetrend szerinti nemzetközi repülést végrehajtó légitársaság menetrendjét,
30. lefolytatja a kihasználatlan légiközlekedési joggal üzemeltethető légiútvonalra szóló felhatalmazással kapcsolatos eljárást,
31. illetékes hatóságként gondoskodik a légi járművek üzemben tartásához kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről szóló 2012. október 5-i 965/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott hatósági feladatok végrehajtásáról,
32. a légitársaság üzletszabályzatának jóváhagyása és teljesítésének ellenőrzése, a repülőterek ellenőrzése, a repülőtér üzemben tartási engedélyének kiadása és időbeli hatályának meghosszabbítása, valamint a repülőtérrendek jóváhagyása során feladatkörében gondoskodik a légijárműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól szóló, 2006. július 5-i 1107/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról,
33. a gazdasági célú légiközlekedési tevékenység engedélyezése során gondoskodik a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló, 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelésről, kivéve annak 23. és 24. cikkében foglaltakat,
34. a légitársaság üzletszabályzatának jóváhagyása és teljesítésének ellenőrzése során gondoskodik a Közösségben a légijáratok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló, 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. és 24. cikkének való megfelelésről,
35. gondoskodik az egységes európai égbolt S-módú lekérdezési kódjainak összehangolt kiosztására és használatára vonatkozó követelmények megállapításáról szóló, 2009. március 30-i 262/2009/EK bizottsági rendeletben meghatározott lekérdezési kód kiosztásáról és a kapcsolódó feladatok végrehajtásáról,
36. ellátja a légijárműhöz a levegő-föld kommunikáció, a navigáció és a radarfelderítés céljából hozzárendelt 24 bitből álló légi jármű cím kiosztásának feladatát azon légi járművek esetében, amelyek jogszabály szerint „S” módú fedélzeti transzponderrel való felszerelésre kötelezettek,
37. elfogadja a légiközlekedési szakszemélyzet képzési szervezete, a gazdasági célú légiközlekedési tevékenység végzésére kiadott, üzemben tartási engedéllyel rendelkező légijármű üzemben tartója, a kereskedelmi repülőtér üzemben tartója, a légijármű karbantartó, tervező és gyártó szervezetek által kidolgozott Repülésbiztonság-irányítási Rendszert, valamint ellenőrzi annak működtetését,
38. kiadja a földi kiszolgáláshoz szükséges engedélyt, a földi kiszolgálás feltételeinek és engedélyezési rendjének szabályairól szóló jogszabályban foglaltak alapján korlátozza a földi kiszolgálók számát, kiválasztási eljárást folytat le, kidolgozza és honlapján közzéteszi a kiválasztási folyamatot és a kiválasztási szempontokat tartalmazó hatósági tájékoztatót, különleges intézkedést rendel el, jóváhagyja a repülőtér üzemben tartója által készített, a különleges intézkedéseket megalapozó korlátozások felszámolása érdekében készített intézkedési tervet és ellenőrzi annak, továbbá a számviteli elkülönítés végrehajtását,
39. a légiközlekedés védelmében közreműködő szervezetek védelmi programjának és azon alapuló belső minőségbiztosítási rendszerének és védelmi képzési tervének jóváhagyása,
40. a Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Minőségbiztosítási Programban meghatározottak szerinti a légiközlekedés védelmi minőségbiztosítási ellenőrző rendszer működtetése, és a 300/2008/EK rendeletnek a polgári légiközlekedés-védelem terén végrehajtandó nemzeti minőségbiztosítási programokra vonatkozó követelmények tekintetében való módosításáról szóló, 2010. január 8-i 18/2010/EU bizottsági rendeletben meghatározott feladatokat ellátása,
41. a légiközlekedés védelmi berendezések, eszközök és védelmi rendszerek üzembe helyezésének, működtetésének jóváhagyása, azok felügyelete és ellenőrzése,
42. a légiközlekedés védelmében közreműködő szervezet légiközlekedés védelmi tisztje kijelölésének jóváhagyása,
43. a 300/2008/EK rendelet 6. cikke alapján szigorúbb intézkedések alkalmazásának elrendelése,
44. a Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Képzési Program, valamint a 300/2008/EK rendeletnek megfelelően a védelmi személyek, oktatók tanúsítása,
45. a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról szóló, 2015. november 5-i 2015/1998 bizottsági (EU) végrehajtási rendelet (a továbbiakban: 2015/1998 bizottsági (EU) végrehajtási rendelet) Melléklet 1.2.2.2. b) pontjában megjelölt repülőszemélyzeti azonosító kártya kiadása, vagy a kiadás légitársaságnak való engedélyezése,
46. a meghatalmazott ügynök, az ismert szállító, a repülőtéri készletek ismert beszállítójának és a fedélzeti ellátmány meghatalmazott beszállítójának engedélyezése,
47. a légiközlekedés védelmi esemény kivizsgálása,
48. a tiltott tárgyaknak a repülőtér nyilvánosság elől elzárt területére történő bevitelére vonatkozó felmentések megadása, személyek vizsgálat alóli felmentés megadása,
49. a nemzeti légiközlekedés védelmi programok és a 300/2008/EK rendelet 18. cikk a) pontjában meghatározott információkat tartalmazó, a C (2015) 8005 bizottsági végrehajtási határozat alapján nemzeti légiközlekedés-védelmi határozatban állapítja meg a légiközlekedés védelmében közreműködő szervezetek védelmi feladatait, valamint a C (2015) 8005 bizottsági végrehajtási határozat melléklet 8.1.1. pontja és 9.1.1. pontja alapján a C (2015) 8005 bizottsági végrehajtási határozatban megjelölt átvizsgálások gyakoriságát,
50. a polgári légiközlekedési balesetek áldozataira és azok hozzátartozóira vonatkozó légitársasági segítségnyújtási tervek ellenőrzése,
51. a polgári célú légiközlekedés területén a repülésbiztonsági szervezet engedélyezése, felügyelete,
52. független felügyeleti hatóságként gondoskodik a kereskedelmi repülőtér légijármű által történő igénybevételéért fizetendő díj megállapításának elveiről és módszereiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott hatósági feladatok végrehajtásáról,
53. a légiközlekedési szakszemélyzet, a légiutas-kísérők, valamint a szakszolgálati engedélyhez nem kötött légiközlekedési vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenységet végző személyek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzése,
54. a 2015/1998 bizottsági (EU) végrehajtási rendelet Melléklet 6.8.1. pontjában meghatározott légifuvarozó kijelölése, ellenőrzése, valamint a 6.8.4. pontjában meghatározott, a harmadik országbeli meghatalmazott ügynök és ismert szállítók ellenőrzése,
55. a 2015/1998 bizottsági (EU) végrehajtási rendelet Melléklet 11.6. pontjában meghatározott uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzés végrehajtása, valamint az uniós légiközlekedési védelmi ellenőrök jóváhagyása,
56. részt vesz a léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítményrendszerének létrehozásáról szóló, 2013. május 3-i 390/2013/EU bizottsági végrehajtási rendeletben (a továbbiakban: 390/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet) meghatározott követelményeknek megfelelő, funkcionális légtérblokk szintjén létrehozandó teljesítménytervek kidolgozásában, majd a tervet elfogadása esetén továbbítja az Európai Bizottsághoz,
57. a 139/2014/EU bizottsági rendelet 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölt illetékes hatóságként gondoskodik a 139/2014/EU bizottsági rendelet 3. cikk (6) bekezdésében, 6. cikk (2)–(4) bekezdésében, 7. cikk (2) és (3) bekezdésében, valamint II. mellékletében meghatározott feladatok végrehajtása és a hatálya alá tartozó repülőterek repülőtérrendjeinek jóváhagyása,
58. az 598/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölt illetékes hatóságként gondoskodik az 598/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott, a légijárművek zajának kezelésére, az egyes repülőterek zajhelyzetének értékelésére, az üzemeltetési korlátozások bevezetésére és a bizottság értesítésére vonatkozó feladatok végrehajtásáról,
59. a 139/2014/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdése alapján előírt mentesség megadásáról határozatot hoz, és erről tájékoztatja az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséget, valamint az 5. cikk (2) bekezdésnek megfelelően jár el,
60. a 139/2014/EU bizottsági rendelet 10. cikk (1) bekezdés a) pontjának megfelelően a vadon élő állatok és a légijárművek közötti ütközésekre vonatkozó nemzeti nyilvántartási és bejelentési eljárást dolgoz ki és működtet,
61. kiadja a légiforgalmi földi rádióállomás kezelői engedélyeket,
62. a légiforgalom irányításának szabályairól szóló rendelet alapján felügyeli a PANS-OPS szerinti eljárástervezés végrehajtását (érkezés – indulás, SID, STAR), valamint jóváhagyja a kidolgozott eljárásokat,
63. lefolytatja a korlátozott, valamint a környezetvédelmi szempontól korlátozott légterek hatósági engedélyhez kötött igénybevételének engedélyezésével kapcsolatos közigazgatási eljárásokat,
64. kiadja a Magyarország légterében és repülőterein történő kereskedelmi repülésekhez, a charter járatok működtetéséhez szükséges légiközlekedési hatósági engedélyeket,
65. kiadja a külföldi állami légijárművek magyar légtérbe történő be-, illetve átrepüléséhez szükséges engedélyeket,
66. külföldi lajstromjelű légijárművek esetén engedélyezi a fegyver, lőszer, robbanóanyag és egyéb veszélyes anyag szállítását,
67. engedélyezi a nyilvános polgári repülőrendezvényeket,
68. kiadja azon külföldi légijárművek magyar légtérbe történő be-, illetve átrepüléséhez szükséges engedélyeket, amelyek nem rendelkeznek légialkalmassági bizonyítvánnyal és lajstrommal,
69. a repülésmeteorológiai szolgáltatók, mint léginavigációs szolgáltatók tanúsítása és hatósági felügyelete,
70. a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök légiközlekedéssel érintett település esetében történő egyeztetési eljárásai,
71. eljár az állami repülések céljára szolgáló és a közös felhasználású repülőterek kivételével a repülőtér elvi létesítésének engedélyezésére, létesítésének engedélyezésére, használatbavételének engedélyezésére, megszüntetésére és fejlesztésére irányuló eljárásban,
72. eljár a leszállóhely létesítésére irányuló eljárásban és a létesítés megtiltásában,
73. építésügyi hatóságként eljár a repülőtér területén lévő, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó általános építményekkel kapcsolatos eljárásokban.
(5) A (4) bekezdés 7. pontjában megjelölt légiközlekedési akadálynak minősül minden olyan, a környezetéből kiemelkedő természeti objektum, építmény vagy mozgó tárgy, amely a légiközlekedés számára veszélyt jelenthet, ezért nyilvántartása és jelzéssel való ellátása indokolt.
(6) Ha
a) a repülőtér zajgátló védőövezetének kijelölésére irányuló,
b) a légiközlekedési szakszemélyzet szakirányú képzéséhez szükséges engedélyek, képző szervezet engedélyek kiadására és módosítására irányuló,
c) a repülésszimulációs oktatóeszköz engedélyének kiadására és módosítására irányuló, valamint
d) a légijármű üzemben tartási feltételeinek vizsgálatára, ellenőrzésére, valamint a légijármű üzemben tartási engedély kiadására, időbeli hatályának meghosszabbítására irányuló
eljárás során az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a légiközlekedési hatóság tizenöt napon belül bocsátja ki a hiánypótlási felhívást.
10. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 18. §-a szerinti felügyeleti szervként a Kormány a minisztert jelöli ki.
11. § (1) A Kormány az autóbusszal közlekedő utasok jogairól és a 2006/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. február 16-i 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) rendelkezéseibe ütköző, az Európai Unión belüli jogsértések tekintetében a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről („Rendelet a fogyasztóvédelmi együttműködésről”) szóló, 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) a végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásra a minisztert jelöli ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatóság feladata
a) az autóbuszos személyszállítási piacfelügyeleti eljárásokhoz kapcsolódó feladatok teljesítése,
b) az autóbuszos személyszállító szolgáltatók üzletszabályzatának jóváhagyása,
c) a 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 28. cikk (1) bekezdésében meghatározott nemzeti végrehajtó szervként az autóbusszal utazók jogainak érvényesítése céljából a nemzeti végrehajtó szerv részére előírt feladatok teljesítése, ennek körében a meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása,
d) az autóbuszos személyszállítást igénybe vevő utasok jogainak védelme érdekében kiszabható utasjogi felügyeleti bírság alkalmazása,
e) a 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 28. cikk (3) bekezdése, valamint az autóbuszos személyszállítási szolgáltatásnak a 181/2011/EU rendeletben nem szabályozott részletes feltételeire, az abban foglaltak alóli mentességekre, az autóbuszos személyszállítási szolgáltatási feltételekre, valamint a közúti személyszállítási üzletszabályzatra vonatkozó szabályokról szóló kormányrendelet, továbbá a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a szolgáltatókhoz benyújtott és el nem intézett panaszok kivizsgálása és elbírálása.
12. § (1) A közlekedési sajátos építményfajták építésfelügyeletét ellátó hatóságként a Kormány elsőfokú építésfelügyeleti hatóságként
a) a 2. § (2) bekezdés hatálya alá tartozó közúti közlekedési építmények tekintetében Budapest Főváros Kormányhivatalát,
b) a 2. § (3) bekezdés hatálya alá tartozó közúti közlekedési építmények tekintetében a megyei illetékességgel eljáró járási hivatalt, Pest megyében az Érdi Járási Hivatalt, Budapest fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatalát,
c) a 2. § (5) bekezdése hatálya alá tartozó közúti közlekedési építmények tekintetében a megyei kormányhivatal járási hivatalát,
d) 2. § (6) bekezdése hatálya alá tartozó közúti közlekedési építmények tekintetében Budapest fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatalát
jelöli ki.
(2) A légiközlekedési építmények vonatkozásában, építésfelügyeleti hatóságként, továbbá a repülőtér területén lévő, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó általános építményekkel kapcsolatos eljárásokban – az állami repülések céljára szolgáló honvédelmi és katonai célú építmények kivételével – építésfelügyeleti hatóságként a miniszter jár el.
(3) A vasúti közlekedési építmények, valamint a vasútnak nem minősülő kötöttpályás közlekedési rendszerek építményeinek vonatkozásában építésfelügyeleti hatóságként a miniszter jár el.
(4) Építésfelügyeleti hatóságként az országos közforgalmú kikötők, valamint a vám- és határkikötők továbbá a nemzetközi személy- vagy áruforgalmat lebonyolító vagy azokhoz kapcsolódó hajózási létesítmények tekintetében a miniszter jár el.
(5) Elsőfokú építésfelügyeleti hatóságként a (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó víziközlekedési építmények vonatkozásában Budapest Főváros Kormányhivatala jár el.
(6) Másodfokú építésfelügyeleti hatóságként – ha törvény a fellebbezést lehetővé teszi –
a) az (1) bekezdés a) pontja, valamint az (5) bekezdés szerinti ügyek vonatkozásában a miniszter,
b) az (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti ügyek vonatkozásában a fővárosi és megyei kormányhivatal
jár el.
13. § (1) A Szolgtv. szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Kormány a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával, az e képzésekkel és vizsgáztatásokkal összefüggő iskolavezetői, szakoktatói és vizsgabiztosi tevékenységgel, továbbá a Kkt. 24/A. § (6) bekezdése szerint bejelentett műszaki vizsgabiztosi tevékenységgel és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadói tevékenységgel kapcsolatos szolgáltatási tevékenység tekintetében a minisztert jelöli ki.
(2) A Szolgtv. szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Kormány
a) a Kkt. 16/A. §-a szerinti szakértői tevékenységgel,
b) a Kkt. 24/A. § (2) bekezdése szerint engedélyezett vizsgáló állomás tevékenységével,
c) a Kkt. 16/B. § (5) bekezdése szerinti auditori tevékenységgel
kapcsolatos szolgáltatási tevékenység tekintetében Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.
14. § A Szolgtv. szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a vasúti közlekedési hatóság jár el a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók alapképzése és időszakos oktatása és az ezzel összefüggő vizsgabiztosi tevékenység, továbbá a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 80/B. §-a szerinti szakértői tevékenység tekintetében.
15. § A Szolgtv. szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a miniszter jár el a következő tevékenységek tekintetében:
a) a Vkt. 6/A. §-a szerinti szakértői tevékenység,
b) a révkalauzi tevékenység,
c) a Vkt.-ben előírt képesítési követelményekkel összefüggő képzési és vizsgáztatási tevékenységek,
d) tengerész munkaközvetítői tevékenység.
16. § (1) A Kormány az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 15. § (5) bekezdésében foglaltak tekintetében erdészeti hatóságként elsőfokú eljárásban a megyei kormányhivatal erdészeti hatáskörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalát, másodfokú eljárásban – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a Pest Megyei Kormányhivatalt jelöli ki.
(2) Az elsőfokú hatóság köteles vizsgálni eljárásában
a) az erdészeti magánút közforgalom számára való megnyitásának az erdőre gyakorolt hatását, és
b) azt, hogy az erdészeti magánút közforgalom számára való megnyitása a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
17. § A Kormány a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 10/C. §-ában meghatározott szakhatóságként azokban az eljárásokban, ahol első fokon
a) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Békés Megyei Adó- és Vámigazgatósága jár el, az elsőfokú eljárásban a Békés Megyei Kormányhivatal közlekedési hatósági feladatkörében eljáró Békéscsabai Járási Hivatalát, a másodfokú eljárásban – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a Békés Megyei Kormányhivatalt,
b) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Komárom-Esztergom Megyei Adó- és Vámigazgatósága jár el, az elsőfokú eljárásban a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal közlekedési hatósági feladatkörében eljáró Tatabányai Járási Hivatalát, a másodfokú eljárásban – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a Komárom- Esztergom Megyei Kormányhivatalt,
c) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Vas Megyei Adó- és Vámigazgatósága jár el, az elsőfokú eljárásban a Vas Megyei Kormányhivatal közlekedési hatósági feladatkörében eljáró Szombathelyi Járási Hivatalát, a másodfokú eljárásban – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a Vas Megyei Kormányhivatalt
jelöli ki.
18. § (1) A Kormány a transzeurópai közúthálózatnak Magyarország területén lévő alagútjaival kapcsolatos, az alagút kiviteli tervének jóváhagyása, az alagút működési engedélyének kiadása, a működési engedélytől történő eltérések engedélyezése, a működési engedélynek – a biztonsági minimumkövetelmények sérelme esetén történő – korlátozása, felfüggesztése, a biztonsági minimumkövetelményektől való eltérések engedélyezése iránti, valamint azoknak a feltételeknek a meghatározására irányuló eljárásban, amelyek teljesülése esetén az alagútban a rendeltetésszerű üzem helyreállítható, illetve az alagút a közforgalom számára újra megnyitható,
a) – annak elbírálása kérdésében, hogy az adott útszakasz tervezett közúti jelzései és forgalomtechnikai elemei az adott hely ismeretében közlekedésbiztonsági szempontból megfelelőek-e – az Országos Rendőr-főkapitányságot, valamint
b) – a katasztrófavédelemmel összefüggő létesítési és használati szabályok érvényre juttatása kérdésében – a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot
szakhatóságként jelöli ki.
(2) A Kormány a közúti alagutaknak a 2015. évi LXXXIX. törvénnyel kihirdetett, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” Melléklet 1. rész 1.9.5 pontja szerinti kategóriához rendelésében – a katasztrófavédelemmel összefüggő létesítési és használati szempontok érvényre juttatása kérdésében – a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot szakhatóságként jelöli ki.
(3) A Kormány a közutak, a közforgalom elől el nem zárt magánutak, a kerékpárutak, a gyalogutak, a gyalog- és kerékpárutak, a járdák, valamint ezek műtárgyai és tartozékai építésének, forgalomba helyezésének, fennmaradásának és megszüntetésének engedélyezésére, építésének elvi engedélyezésére, forgalomba helyezésének ideiglenes engedélyezésére, a közlekedési hatósági engedélyek időbeli hatályának meghosszabbítására irányuló eljárásban, valamint – ha a kérelem a szakhatóság korábbi állásfoglalásában foglalt feltételeket érinti – az építési engedélyben foglaltaktól való eltérés engedélyezésére irányuló eljárásban, a szakági tervek felelős tervezői jogosultságának a vizsgálata kérdésében, valamint az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott szakkérdésben az 1. melléklet 1. pontja szerinti hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.
(4) A (3) bekezdésben foglalt eljárásokban a szakági tervek felelős tervezői jogosultsága vizsgálatának kérdését az eljáró közlekedési hatóság köteles megvizsgálni.
(5) Az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott szakkérdéseket a közlekedési hatóságként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal köteles megvizsgálni.
(6) A (3) bekezdés szerinti másodfokú eljárásokban – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – ha a fellebbezés érinti az elsőfokú eljárásban vizsgált szakkérdést a másodfokon eljáró közlekedési hatóság a szakkérdés vizsgálatára az 1. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat 4. sorában foglalt esetben a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt szakértőként rendelheti ki.
(7) A (3) bekezdésben kijelölt szakhatóság a forgalomba helyezési, az ideiglenes forgalomba helyezési, valamint az ideiglenes forgalomba helyezési engedély időbeli hatályának meghosszabbítására irányuló eljárásban azt vizsgálja, hogy az építmény a korábbi szakhatósági állásfoglalásnak megfelelően valósult-e meg.
(8) A Kormány a radioaktív anyag közúti fuvarozási tevékenység keretében történő továbbítása engedélyezésére irányuló eljárásban
a) a radioaktív anyag munkavállalókra és lakosságra gyakorolt hatásának kérdésében az Országos Atomenergia Hivatalt,
b) – a radioaktív anyag szállítása biztonsági feltételeinek, valamint annak vizsgálata kérdésében, hogy szükséges-e a szállítmány fokozott őrzés-védelmének biztosítása – az Országos Rendőr-főkapitányságot
szakhatóságként jelöli ki.
(9) A Kormány a 2015. évi LXXXIX. törvénnyel kihirdetett, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „B” Mellékletének 9. rész 9.1 fejezet szerinti jármű-jóváhagyási eljárásban – a járműre szerelt felépítmény műszaki biztonsági szempontú megfelelőségének a megállapítása kérdésében – Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet szerinti, műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési hatósági feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát, másodfokon Budapest Főváros Kormányhivatalát szakhatóságként jelöli ki. A közlekedési hatóság mérlegelheti a szakhatóság megkeresését, és maga dönthet a fenti szakkérdésben, ha a jelöléssel ellátott tartányok esetében bejelentett szervezet által kiállított megfelelőségi tanúsítvány, a robbanóanyag szállító, előállító járművek esetében vizsgáló szervezet által kiállított jegyzőkönyv (értékelő lap), az egyéb tartányok esetében a műszaki biztonsági hatóság által kiadott gyártási típusjóváhagyás rendelkezésre áll.
(10) A (4) bekezdés szerinti hatósági eljárásokban a szakhatóságként kijelölt hatóság az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki, amely a kiadásától számított egy évig használható fel.
19. § (1) A Kormány a repülőtér légi közlekedés védelme szempontjából kis repülőtérré minősítése iránti eljárásban,
a) – abban a kérdésben, hogy a repülőtér megfelel-e a fegyveres biztonsági őrség működtetéséhez szükséges feltételeknek, valamint teljesülnek-e a 300/2008/EK rendeletben foglalt alapkövetelmények – elsőfokú eljárásban a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságot, másodfokú eljárásban – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – az Országos Rendőr-főkapitányságot, valamint
b) – hatáskörébe tartozó feladatrendszer alapján végrehajtott védelmi kockázat felmérése céljából – elsőfokú eljárásban az Alkotmányvédelmi Hivatalt
szakhatóságként jelöli ki.
(2) A Kormány a polgári repülőtér elvi létesítésének engedélyezésére, létesítésének engedélyezésére, használatbavételének engedélyezésére, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó általános építmények építési engedélyezésére, használatbavételi engedélyezésére, fennmaradási engedélyezésére és bontására irányuló hatósági eljárásban
a) – abban a kérdésben, hogy a repülőtér megfelel-e a fegyveres biztonsági őrség működtetéséhez, nemzetközi repülőtér esetében a határellenőrzéshez szükséges feltételeknek, továbbá teljesülnek-e a repülőtérre vonatkozó biztonsági alapkövetelmények – elsőfokú eljárásban a repülőtér fekvése szerint illetékes rendőr-főkapitányságot, Budapesten és Pest megyében a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságot, másodfokú eljárásban – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – az Országos Rendőr-főkapitányságot,
b) a katasztrófa- és tűzvédelemmel összefüggő létesítési és használati szabályoknak való megfelelés kérdésében elsőfokú eljárásban a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét, másodfokú eljárásban – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét,
c) – abban a kérdésben, hogy a repülőtér tervezett meteorológiai műszerezettsége, a műszerek mennyisége, elhelyezése, illetve mérési pontossága megfelel-e az 1971. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a nemzetközi polgári repülésről szóló, Chicagóban, 1944. évi, december 7. napján aláírt Egyezmény alapján a Meteorológiai Világszervezet és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által megállapított előírásoknak, a futópályák tervezett kiépítése az uralkodó széliránynak megfelelő-e, hiteles éghajlati adatokból, megfelelő szakismerettel készült-e az engedélyezési dokumentációnak a repülések végrehajtása szempontjából mérvadó meteorológiai körülményeket bemutató része – elsőfokú eljárásban az Országos Meteorológiai Szolgálatot,
d) termőföldön megvalósuló tevékenység esetén – a termőföld minőségi védelme kérdésében – a polgári repülőtér elvi létesítésének és használatbavételének engedélyezése, illetve a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó általános építmények megszüntetésének engedélyezése kivételével elsőfokú eljárásban a megyei kormányhivatal talajvédelmi hatáskörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalát,
e) – az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások, valamint a repülőtér környezetében a légiközlekedésből adódó zaj és rezgés okozta, egészségre gyakorolt hatások vizsgálatával kapcsolatos szakkérdésben – elsőfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát, másodfokú eljárásban a népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt,
f) ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, vagy az engedélyezési eljárás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el, vagy a tevékenységre a Khvr.-ben megállapított feltétel nem teljesül, az V. osztályú repülőtér kivételével – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek, a környezeti zaj és rezgés elleni védelemre vonatkozó szabályoknak a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, valamint hogy a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e – elsőfokú eljárásban a megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalát, másodfokú eljárásban – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a Pest Megyei Kormányhivatalt,
g) nemzetközi forgalom számára tervezett repülőtér esetében – annak elbírálása kérdésében, hogy biztosítottak-e a vámeljárás feltételei – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Repülőtéri Igazgatóságát,
h) – annak elbírálása kérdésében, hogy a tervezett tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e,
ha) ha a repülőtér létesítésére, valamint a repülőtér fejlesztése esetén a futópályák számának növelésére, műszaki jellemzőinek megváltoztatására, füves repülőtéren szilárd burkolatú futópálya kiépítésére, a meglévő futópálya hosszának hosszabbítására, gurulóút hálózat bővítésére, továbbá a több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében a további szakaszokban megépítendő építmény építésére irányuló tevékenység nyilvántartott régészeti lelőhelyen vagy régészeti védőövezet területén valósul meg, vagy
hb) ha a tevékenység műemléki területen vagy nyilvántartott műemléki értéket, műemléket érintően valósul meg,
elsőfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát, másodfokú eljárásban – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – az örökségvédelmi hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalát,
i) a repülőtér területén lévő, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó általános építményekkel kapcsolatos eljárásokban – a helyi építési szabályzatnak, a szabályozási tervnek, az általános érvényű kötelező építésügyi előírásoknak, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben foglalt feltételeknek való megfelelés kérdésében – az elsőfokú eljárásban a repülőtér fekvése szerinti az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében meghatározott elsőfokú kiemelt építésügyi hatóságot, a másodfokú eljárásban – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (5) bekezdésében meghatározott hatóságot,
j) ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, vagy az engedélyezési eljárás a Khvr. 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el, vagy a tevékenységre a Khvr.-ben megállapított feltétel nem teljesül, az V. osztályú repülőtér kivételével – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a felszín alatti vizek, illetve az ivóvízbázisok védelmére vonatkozó szabályoknak a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e –, elsőfokú eljárásban a területi vízvédelmi, illetve vízügyi hatóságot, másodfokú eljárásban – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – az országos vízvédelmi, illetve vízügyi hatóságot
szakhatóságként jelöli ki.
(3) A Kormány vízi repülőtér, állami repülések céljára szolgáló repülőtér és közös felhasználású repülőtér kivételével repülőtér üzemeltetésének engedélyezésére irányuló eljárásban,
a) ha az üzemeltetéshez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, – annak elbírálása kérdésében, hogy szükséges-e zajgátló intézkedések előírása, továbbá az üzemeltetés a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek – elsőfokú eljárásban a megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalát, másodfokú eljárásban – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a Pest Megyei Kormányhivatalt, valamint
b) – annak elbírálása kérdésében, hogy a repülőtéri meteorológiai berendezések üzemeltetése, az eszközök karbantartottsága megfelel-e az 1971. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a nemzetközi polgári repülésről szóló, Chicagóban, 1944. évi, december 7. napján aláírt Egyezmény alapján a Meteorológiai Világszervezet és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által megállapított előírásoknak – az Országos Meteorológiai Szolgálatot
szakhatóságként jelöli ki.
(4) A Kormány a légiforgalmi berendezések engedélyezési eljárásaiban a 2. mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdésben, a 2. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.
(5) A Kormány a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésével kapcsolatos eljárásban,
a) – az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésével, valamint a repülőtér környezetében a légi közlekedésből adódó zaj és rezgés okozta egészségre gyakorolt hatások vizsgálatával kapcsolatos szakkérdésekben, valamint kórházra vagy jelentős gyógyüdülőhelyre való tekintettel az E-jelű zajgátló övezet kijelölése szükségességének elbírálása kérdésében – elsőfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát, másodfokú eljárásban – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt, valamint
b) – annak vizsgálata kérdésében, hogy a zajmonitoring rendszer kiépítése a környezeti zaj mérésére indokolt-e, hogy a tervezett zajcsökkentési intézkedések milyen feltételek mellett segítik elő a környezet zajvédelmi állapotának javítását, valamint, országos jelentőségű védett természeti területek és Natura 2000 területek érintettsége esetén, annak elbírálása kérdésében, hogy a zajgátló védőövezet kijelölése a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e – elsőfokú eljárásban a megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalát, másodfokú eljárásban – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a Pest Megyei Kormányhivatalt
szakhatóságként jelöli ki.
(6) A Kormány a radioaktív anyag belföldi légi fuvarozási tevékenység keretében történő továbbítása, valamint földi kiszolgálásának engedélyezésére irányuló eljárásban
a) a radioaktív anyag munkavállalókra és lakosságra gyakorolt hatásának kérdésében az Országos Atomenergia Hivatalt,
b) – a radioaktív anyag szállítása biztonsági feltételeinek, valamint annak vizsgálata kérdésében, hogy szükséges-e a szállítmány fokozott őrzés-védelmének biztosítása – az Országos Rendőr-főkapitányságot
szakhatóságként jelöli ki.
(7) A Kormány a nyilvános repülőtérre, leszállóhelyre vonatkozó hatósági engedélyezési eljárásban – annak kérdésében, hogy a tervezett tevékenység a honvédelmi célú légiközlekedés biztonságát, így különösen a honvédelemért felelős miniszter által létrehozott légi kutató-mentő szolgálat hatáskörébe tartozó feladatok ellátását, Magyarország légterének védelmét ellátó szolgálatok tevékenységét vagy a Magyar Honvédség, illetve a szövetséges fegyveres erők feladatainak ellátását akadályozza-e – az elsőfokú hatósági eljárásban a katonai légügyi hatóságot szakhatóságként jelöli ki.
(8) A Kormány a leszállóhely létesítésére irányuló engedélyezési eljárásban
a) a katasztrófa- és tűzvédelemmel összefüggő létesítési és használati szabályoknak való megfelelés kérdésében elsőfokú eljárásban a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét, másodfokú eljárásban – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét,
b) – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek, a környezeti zaj és rezgés elleni védelemre vonatkozó szabályoknak, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e – elsőfokú eljárásban a megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalát, másodfokú eljárásban – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a Pest Megyei Kormányhivatalt
szakhatóságként jelöli ki.
20. § (1) A Kormány a környezetvédelmi szempontból korlátozott légtér hajtóművel felszerelt légijárművel, valamint hőlégballonnal történő igénybevételének előzetes hatósági engedélyezési eljárásában
a) térképezés céljából történő repülés,
b) mérőkamerás légi fényképezés vagy egyéb, távérzékelési célú repülés,
c) egyéb képrögzítés, illetve felvételkészítés céljából történő repülés,
d) szúnyogirtás, mező- és erdőgazdasági légi munkavégzés céljából végzett repülés,
e) polgári célú légi felderítés és megfigyelés (például vezetékellenőrzés, vadszámlálás) céljából végzett repülés,
f) egyéb, közérdekű célból történő repülés
esetén – a (2) bekezdésben meghatározott szakkérdésben – elsőfokú eljárásban a megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalát, másodfokú eljárásban – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a Pest Megyei Kormányhivatalt szakhatóságként jelöli ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakhatóság állásfoglalásában
a) értékeli az engedélyezés tárgyát képező tevékenységnek a védett és a fokozottan védett, valamint a közösségi jelentőségű madárfajok egyedeire, populációira, élő-, táplálkozó- és szaporodóhelyeire gyakorolt várható hatását, és
b) a természeti értékek veszélyeztetésének elkerülése, valamint a veszélyeztetés mértékének csökkentése érdekében – a repülési szabályok figyelembevételével – a repülési útvonalra, a repülési magasságra, illetve a repülés időtartamára vonatkozóan feltételeket határozhat meg.
(3) A Kormány a légijármű rendszeres használatára nem nyilvános fel- és leszállóhely létesítésének engedélyezésére irányuló eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a környezeti zaj és rezgés elleni védelemre vonatkozó szabályoknak megfelel-e – elsőfokú eljárásban a megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalát, másodfokú eljárásban – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a Pest Megyei Kormányhivatalt szakhatóságként jelöli ki.
(4) A Kormány a polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló kormányrendelet alapján védelmi tiszt kijelölésére kötelezett szervezetek védelmi tisztje és a védelmi felelős kijelölésének és visszavonásának jóváhagyására irányuló eljárásban – a kijelölni tervezett személy beosztás betöltése során hordozott lehetséges biztonsági kockázati szintjének vizsgálata tekintetében – az Alkotmányvédelmi Hivatalt és a Terrorelhárítási Központot szakhatóságként jelöli ki.
(5) A Kormány a nemzeti légiközlekedés védelmi minőségbiztosítási ellenőrök kijelölésére irányuló eljárásban – a nemzeti légiközlekedés védelmi minőségbiztosítási ellenőrként kijelölni tervezett személy beosztás betöltése során hordozott lehetséges biztonsági kockázati szintjének vizsgálata tekintetében – az Alkotmányvédelmi Hivatalt és a Terrorelhárítási Központot szakhatóságként jelöli ki.
(6) A Kormány a repülőtéri védelmi program, az ahhoz kapcsolódó belső védelmi minőségbiztosítási program és védelmi képzési terv jóváhagyására irányuló eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy a repülőtéri védelmi program, az ahhoz kapcsolódó belső védelmi minőségbiztosítási program és védelmi képzési terv a légiközlekedés biztonságával kapcsolatos követelményeknek megfelel-e – elsőfokú eljárásban a repülőtér fekvése szerint illetékes rendőr-főkapitányságot, Budapesten és Pest megyében a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságot, másodfokú eljárásban – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – az Országos Rendőr-főkapitányságot szakhatóságként jelöli ki.
(7) A Kormány a légiközlekedés védelmi berendezések, eszközök és védelmi rendszerek üzembe helyezésének és működtetésének jóváhagyására irányuló eljárásban
a) a légiközlekedés védelmi berendezések, eszközök és védelmi rendszerek megfelelőségének kérdésében elsőfokú eljárásban a repülőtér fekvése szerint illetékes rendőr-főkapitányságot, Budapesten és Pest megyében a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságot, másodfokú eljárásban – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – az Országos Rendőr-főkapitányságot,
b) a lehetséges biztonsági kockázati szintjének kérdésében elsőfokú eljárásban az Alkotmányvédelmi Hivatalt
szakhatóságként jelöli ki.
(8) A Kormány a repülőtér kényszerhelyzeti tervének jóváhagyására irányuló eljárásban annak elbírálása kérdésében, hogy
a) a repülőtér kényszerhelyzeti terve a jogellenes cselekmények megelőzésével és felszámolásával kapcsolatos követelményeknek megfelel-e, elsőfokú eljárásban a repülőtér fekvése szerint illetékes rendőr-főkapitányságot, Budapesten és Pest megyében a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságot, másodfokú eljárásban – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – az Országos Rendőr-főkapitányságot,
b) a repülőtér kényszerhelyzeti tervében foglaltak megfelelnek-e a katasztrófavédelem erő- és eszközrendszerének, beépített mobil, stabil felszerelésének, elsőfokú eljárásban a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét, másodfokú eljárásban – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét
szakhatóságként jelöli ki.
(9) A Kormány a 2015/1998 bizottsági (EU) végrehajtási rendelet Melléklet 1.3.1.4. pontjával összhangban a szigorított védelmi területre történő belépés során egyes személyek, vagy csoportok részére a tiltott tárgyak bevitelének tilalma alóli felmentés megadására irányuló eljárásban abban az esetben, ha a bevinni szándékozott tiltott tárgy a 2015/1998 bizottsági (EU) végrehajtási rendelet Melléklet 4-C. Függelék a), b) és f) pontjába tartozik:
a) – a tiltott tárgyak bevitele és biztonságos őrzése, tárolása feltételeinek való megfelelés, valamint annak elbírálása kérdésében, hogy a tiltott tárgy, annak beviteli céljára figyelemmel, kockázatot jelent-e a légiközlekedés biztonságára vagy a közbiztonságra – a repülőtér fekvése szerint illetékes rendőr-főkapitányságot, Budapesten és Pest megyében a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságot,
b) – a bevitel és a szigorított védelmi területen történő munkavégzés során kialakuló biztonsági kockázat szintjének vizsgálata kérdésében – az Alkotmányvédelmi Hivatal területileg illetékes kirendeltségét,
c) a tiltott tárgyak bevitele és biztonságos őrzése, tárolása, felhasználása kérdésében, valamint terrorveszély kérdésében a Terrorelhárítási Központot
szakhatóságként jelöli ki.
(10) A Kormány a légiforgalmi irányító szolgálat védelmi tervének jóváhagyására irányuló elsőfokú eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy a védelmi terv a légiközlekedés védelmével kapcsolatos követelményeknek megfelel-e – az Alkotmányvédelmi Hivatalt és a Terrorelhárítási Központot szakhatóságként jelöli ki.
(11) A Kormány a meghatalmazott ügynök, az ismert feladó és a fedélzeti ellátmány meghatalmazott beszállítója minősítése tárgyában indult eljárásban, a védelmi ellenőrzések végrehajtása és a fizikai védelem biztosítása szakkérdésben az elsőfokú eljárásban a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságot, a másodfokú eljárásban – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – az Országos Rendőr-főkapitányságot szakhatóságként jelöli ki.
(12) A Kormány a meghatalmazott ügynök és a fedélzeti ellátmány meghatalmazott beszállítója minősítése tárgyában indult eljárásban, abban a szakkérdésben, hogy az engedélyben foglaltak jelentenek-e kockázatot a légiközlekedés védelme szempontjából, az Alkotmányvédelmi Hivatalt, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet és a Terrorelhárítási Központot szakhatóságként jelöli ki.
21. § (1) A Kormány a vasúti építmény engedélyezésére irányuló eljárásban,
a) – az államhatár rendje, a határrendsértések és határesemények megelőzéséhez szükséges feltételek, valamint a közlekedésbiztonsági követelmények megállapítása kérdésében – elsőfokú eljárásban a megyei, fővárosi rendőr-főkapitányságot, másodfokú eljárásban – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – az Országos Rendőr-főkapitányságot,
b) ha az eljárás honvédelmi vagy katonai célú létesítmény működési vagy védőterületén tervezett vasúti építményre vonatkozik, – annak elbírálása kérdésében, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e – az elsőfokú hatósági eljárásban a honvédelemért felelős minisztert,
c) ha az építési tevékenység jogszabály alapján hatósági felügyelet alá tartozó veszélyes folyadék és olvadék vasúti töltő-lefejtő berendezést érint, – az ezen építményekkel, berendezésekkel összefüggő műszaki biztonsági követelményeknek való megfelelés kérdésében – Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet szerinti, fővárosi és megyei kormányhivatal műszaki biztonsági feladatkörben eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát, másodfokú eljárásban Budapest Főváros Kormányhivatalát,
d) ha az eljárás nyilvántartott régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen megvalósuló vagy jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő tevékenység engedélyezésére irányul, – annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e – elsőfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörben eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát, másodfokú eljárásban – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – az örökségvédelmi hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalát,
e) ha az építési tevékenység
ea) külterületen felszínmozgás veszélyes vagy bányászati tevékenységgel érintett területen valósul meg, az építési engedély iránti kérelem földtani szempontú megalapozottságának vizsgálata szakkérdésében,
eb) nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz- és gáztermékvezeték biztonsági övezetében valósul meg, és az építtető az üzemeltetőnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/B. § (2) bekezdése szerinti egyetértésének megtagadását vagy az üzemeltető által az egyetértés megadásához szabott feltételeket sérelmesnek tartja, az üzemeltető nyilatkozatában foglalt feltételek vagy a hozzájárulás megtagadása a gázipari tevékenységgel kapcsolatos létesítmény rendeltetésszerű használatával és védelmével kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelőség vizsgálata szakkérdésben elsőfokú eljárásban az illetékes a bányafelügyeletként eljáró megyei kormányhivatalt, másodfokú eljárásban – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt,
f) ha az építmény külterületen, továbbá belterületen egyedi tájértéken, természeti területen, országos jelentőségű védett természeti területen, Natura 2000 területen vagy barlang védőövezetén valósul meg, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges, vagy az engedélyezési eljárás a Khvr. 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el, vagy a tevékenységre a Khvr.-ben megállapított feltétel nem teljesül – annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény vagy az építési tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, továbbá hogy a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e – elsőfokú eljárásban a megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalát, másodfokú eljárásban – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a Pest Megyei Kormányhivatalt,
g) helyi jelentőségű védett természeti területen vagy arra közvetlen hatást gyakorló módon megvalósuló vasúti építmény esetén, – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó helyi önkormányzati rendeletben meghatározott követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e – elsőfokú eljárásban a települési önkormányzat jegyzőjét, a fővárosban a főjegyzőt, másodfokú eljárásban – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a fővárosi és megyei kormányhivatalt,
h) erdőben, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló területen vagy arra közvetlen hatást gyakorló módon megvalósuló – normál és keskeny nyomtávú – vasúti pályaépítmény esetén, – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az erdő védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e – elsőfokú eljárásban a megyei kormányhivatal erdészeti hatáskörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalát, másodfokú eljárásban – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – az erdészeti hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatalt,
i) ha az eljárás vasúti alagutat érint, a katasztrófa- és tűzvédelemmel összefüggő létesítési és használati szabályoknak való megfelelés kérdésében elsőfokú eljárásban a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét, másodfokú eljárásban – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét,
j) ha az építmény építése, megszüntetése közutat vagy annak biztonsági övezetét érinti, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja, annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e,
ja) gyorsforgalmi út, valamint közúti határátkelőhely közlekedési építményei esetében Budapest Főváros Kormányhivatalát,
jb) gyorsforgalmi út, valamint közúti határátkelőhely közlekedési építményei kivételével, az országos közút, továbbá a főváros kivételével a települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében elsőfokú eljárásban a megyei kormányhivatal közlekedési hatósági feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalát, Pest megyében az Érdi Járási Hivatalt,
jc) a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében elsőfokú eljárásban Budapest Főváros Kormányhivatala közlekedési hatósági feladatkörében eljáró III. Kerületi Hivatalát,
jd) a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő közutak esetében elsőfokú eljárásban Budapest Főváros Kormányhivatala közlekedési hatósági feladatkörében eljáró III. Kerületi Hivatalát, másodfokú eljárásban – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a közlekedési hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalát
szakhatóságként jelöli ki.
(2) A Kormány a felszín alatti vasutak vasúti üzemi létesítményei, valamint a vasúti üzemi létesítményekhez kapcsolódó felvonók, mozgólépcsők és mozgójárdák engedélyezésére irányuló eljárásban a 3. mellékletben meghatározott esetekben és szakkérdésben a 3. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.
(3) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban
a) ügyfélnek az eljárás megindítását megelőzően benyújtott kérelmére a szakhatóságként kijelölt hatóság előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki,
b) a meghozott döntést – az (1) bekezdés i) pontja szerinti eljárás kivételével – az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal is közölni kell.
(4) A Kormány az (1) bekezdésben nem említett, a hagyományos és a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerrel összefüggésben a Vtv. 10. § (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti műszaki engedély kiadására irányuló vasúti hatósági eljárásban
a) a zajvédelemre vonatkozó követelményeknek való megfelelés megállapítása érdekében,
b) a vasúti pálya közelében elhelyezett berendezésekre és létesítményekre megengedhető mértékű talajrezgés megállapításához,
c) a hagyományos és a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer részét képező vasúti pálya tartozékai vagy vasúti üzemi létesítmények körébe tartozó villamos- vagy hőenergia-ellátó rendszerek működése során a megengedhető mértékű környezetterhelés megállapítása érdekében,
d) a hagyományos és a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer részét képező karbantartó létesítményekben alkalmazott műszaki berendezések és eljárások által okozott megengedhető mértékű környezetterhelés megállapítása érdekében, különös tekintettel a hulladékkezelési követelmények betartására
elsőfokú eljárásban a megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalát, másodfokú eljárásban – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a Pest Megyei Kormányhivatalt szakhatóságként jelöli ki.
22. § (1) A Kormány a kikötő, valamint a komp- és révátkelőhely elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, továbbá fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, valamint az adatváltozás átvezetésére irányuló eljárásban, továbbá ezen eljárások vonatkozásában a tervtől való eltérés engedélyezésére irányuló eljárásban, a 4. melléklet 1. pontjában meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki, illetve a hajózási hatóság a 4. melléklet 2. pontjában meghatározott kérdéseket szakkérdésként vizsgálja. Az eljárásban hozott döntést az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal is közölni kell.
(2) A Kormány a hajókiemelő berendezés elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, továbbá fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, valamint az adatváltozás átvezetésére irányuló eljárásban, valamint ezen eljárások vonatkozásában a tervtől való eltérés engedélyezése iránti eljárásban a 4. melléklet 3. pontjában meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki, illetve a hajózási hatóság a 4. melléklet 4. pontjában meghatározott kérdéseket szakkérdésként vizsgálja.
(3) A Kormány a csak csónakok fogadására alkalmas kikötők elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, továbbá fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, valamint az adatváltozás átvezetésére irányuló eljárásban, valamint ezen eljárások vonatkozásában a tervtől való eltérés engedélyezése iránti eljárásban a 4. melléklet 5. pontjában meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki illetve a hajózási hatóság a 4. melléklet 6. pontjában meghatározott kérdéseket szakkérdésként vizsgálja.
(4) A Kormány úszóműves rakodóhelyre, hajóállomásra, úszóműállásra, hajóhídra, veszteglőhelyre, vízisportpályára és vízi repülőtérre vonatkozó létesítési, fennmaradási és használatba vételi engedélyezési eljárásban, valamint ezen eljárások vonatkozásában a tervtől való eltérés engedélyezése iránti eljárásban, a 4. melléklet 7. pontjában meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki, illetve a hajózási hatóság a 4. melléklet 8. pontjában meghatározott kérdéseket szakkérdésként vizsgálja.
23. § (1) A Kormány a radioaktív anyag Magyarország vízi útjain történő szállításának, fuvarozásának engedélyezésére irányuló eljárásban
a) a radioaktív anyag munkavállalókra és lakosságra gyakorolt hatásának kérdésében az Országos Atomenergia Hivatalt,
b) – radioaktív anyag szállítása biztonsági feltételeinek, valamint annak vizsgálata kérdésében, hogy szükséges-e a szállítmány fokozott őrzés-védelmének biztosítása – az Országos Rendőr-főkapitányságot, valamint
c) – a vizek és víztartó képződmények radioaktív és hőszennyezés elleni védelmének, valamint a vízi környezet radioaktív szennyeződése ellenőrzésének vizsgálata kérdésében – a feladó vagy induló kikötő szerint területileg illetékes első fokon eljáró vízvédelmi hatóságot, másodfokú eljárásban – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – az országos vízvédelmi, illetve vízügyi hatóságot
szakhatóságként jelöli ki.
(2) A Kormány a határvízen üzemelő hajózási létesítmények használatának rendjére vonatkozó szabályzat jóváhagyására irányuló eljárásban
a) belső határon és a magyar–horvát határszakaszon lévő határvízen, – az államhatár rendje fenntarthatóságának szakkérdésében – elsőfokú eljárásban a hajózási létesítmény helye szerint illetékes rendőrkapitányságot, másodfokú eljárásban – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a hajózási létesítmény helye szerint illetékes rendőr-főkapitányságot,
b) a külső határon lévő határvízen, – az államhatár rendje fenntarthatóságának szakkérdésében – elsőfokú eljárásban a hajózási létesítmény helye szerint illetékes határrendészeti kirendeltséget, másodfokú eljárásban – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a hajózási létesítmény helye szerint illetékes rendőr-főkapitányságot
szakhatóságként jelöli ki.
24. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szabályai szerint nyilvánosan közzé kell tenni a szakhatósági állásfoglalást, amelyet az e rendelet szerinti olyan eljárásban hoztak, amelyben az eljáró vagy szakhatóságként közreműködő hatóság, szakhatóság a tevékenység következtében várható környezeti hatások jelentőségét vizsgálta.
(2) Az 1. melléklet 2. táblázat 5. pontjában, a 4. melléklet 1–8. táblázat 1. pontjaiban, valamint a 21. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt esetekben, ha az engedélyezési eljárás a Khvr. 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy a tevékenységre a Khvr.-ben megállapított feltétel nem teljesül, az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló – a Khvr.-ben meghatározott – adatlapot.
25. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2017. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 27. § 2017. április 1-jén lép hatályba.
26. § (1) Ez a rendelet a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2) Ez a rendelet
a) az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról („keretrendelet”) szóló, 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) a légi járművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2012. augusztus 3-i 748/2012/EU bizottsági rendelet,
c) a légi járművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légi alkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról szóló 2042/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2012. július 5-i 593/2012/EU bizottsági rendelet,
d) a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
e) a légijárműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól szóló 2006. július 5-i 1107/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
f) az egységes európai égbolt S-módú lekérdezési kódjainak összehangolt kiosztására és használatára vonatkozó követelmények megállapításáról szóló, 2009. március 30-i 262/2009/EK bizottsági rendelet,
g) a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló, 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
h) a légi járművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légialkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról szóló 2042/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2010. február 5-i 127/2010/EU bizottsági rendelet,
i) a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi integrált megközelítés keretében az új személygépkocsikra vonatkozó kibocsátási követelmények meghatározásáról szóló, 2009. április 23-i 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
j) az új személygépkocsik nyilvántartásba vett adatainak a 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti nyomon követéséről és bejelentéséről szóló, 2010. november 10-i 1014/2010/EU bizottsági rendelet és az 1014/2010/EU rendeletnek a személygépkocsigyártók által észlelt hibákra vonatkozó értesítések egységes formátumának megállapítása céljából történő módosításáról szóló, 2012. május 22-i 429/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet,
k) a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 20-i 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
l) a léginavigációs szolgálatok közös díjszámítási rendszerének létrehozásáról szóló, 2013. május 3-i 391/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet,
m) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
n) a nemzetközi közúti árutovábbítási piachoz való hozzáférés közös szabályairól szóló, 2009. október 21-i 1072/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
o) az autóbusszal végzett személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférés közös szabályairól és az 561/2006/EK rendelet a módosításáról szóló, 2009. október 21-i 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
p) az autóbusszal végzett nemzetközi személyszállítás okmányaira vonatkozóan az 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról és a 2121/98/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 9-i 361/2014/EU bizottsági rendelet,
q) a 3922/91/EGK tanácsi rendeletnek a kereskedelmi célú repülőgépes közlekedési szolgáltatásokra alkalmazandó közös műszaki követelmények és közigazgatási eljárások tekintetében történő módosításáról szóló, 2008. augusztus 20-i 859/2008/EK bizottsági rendelet,
r) az autóbusszal közlekedő utasok jogairól és a 2006/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. február 16-i 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
s) a légiforgalmi irányítói szakszolgálati engedélyekre és egyes tanúsításokra vonatkozó részletes szabályoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról szóló,
2011. augusztus 10-i 805/2011/EU bizottsági rendelet 4. cikk,
t) a polgári légi közlekedéshez kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről szóló, 2011. november 3-i 1178/2011/EU bizottsági rendelet,
u) a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
v) az új könnyű haszongépjárművek nyilvántartásba vett adatainak az 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti ellenőrzéséről és bejelentéséről szóló, 2012. április 3-i 293/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet,
w) a gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyság és más lényeges paraméterek tekintetében történő címkézéséről szóló, 2009. november 25-i 1222/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
x) a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról szóló, 2015. november 5-i 2015/1998 bizottsági (EU) végrehajtási rendelet,
y) a polgári légi közlekedéshez kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről szóló 1178/2011/EU rendelet módosításáról szóló 2012. március 30-i 290/2012/EU bizottsági rendelet,
z) a léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítményrendszerének létrehozásáról szóló 2013. május 3-i 390/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet,
zs) a polgári légi közlekedéshez kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről szóló 1178/2011/EU rendelet módosításáról szóló 2014. január 27-i 70/2014/EU bizottsági rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
(3) Ez a rendelet
a) a polgári légi közlekedéshez kapcsolódó műszaki követelmények és igazgatási eljárások rögzítéséről szóló 2011. november 3-i 1178/2011/EU bizottsági rendelet módosításáról szóló, 2014. március 13-i 245/2014/EU bizottsági rendelet,
b) a repülőterekhez kapcsolódó követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról szóló, 2014. február 12-i 139/2014/EU bizottsági rendelet,
c) az Unió repülőterein a zajvédelemmel összefüggő üzemeltetési korlátozások bevezetésére vonatkozó szabályok és eljárások megállapításáról a kiegyensúlyozott megközelítés jegyében, valamint a 2002/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 598/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
d) a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. február 5-i 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
e) a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. január 15-i 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
f) a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a funkcionális járműbiztonsági követelményekre való tekintettel történő kiegészítéséről szóló, 2013. október 24-i 3/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet,
g) a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a két- vagy háromkerekű járművek és a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásához szükséges járműszerkezeti és általános követelmények tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2013. november 21-i 44/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet,
h) a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a környezeti teljesítményre, valamint a meghajtóegység teljesítményére vonatkozó követelmények tekintetében történő kiegészítéséről, továbbá V. mellékletének módosításáról szóló, 2013. december 16-i 134/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet,
i) a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyására és piacfelügyeletére vonatkozó közigazgatási követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2014. július 18-i 901/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet,
j) a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásához szükséges járműszerkezeti és általános követelmények tekintetében történő kiegészítéséről és módosításáról szóló, 2014. szeptember 19-i 1322/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,
k) a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyására vonatkozó fékezési követelmények tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. október 15-i 2015/68 bizottsági (EU) felhatalmazáson alapuló rendelet,
l) a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági és erdészeti járművek környezeti teljesítményére és meghajtóegység-teljesítményére vonatkozó követelmények tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. október 1-i 2015/96 bizottsági (EU) felhatalmazáson alapuló rendelet,
m) a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyására vonatkozó funkcionális járműbiztonsági követelményekre való tekintettel történő kiegészítéséről szóló, 2014. december 8-i 2015/208 bizottsági (EU) felhatalmazáson alapuló rendelet,
n) a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyására és piacfelügyeletére vonatkozó közigazgatási követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2015. március 11-i 2015/504 bizottsági (EU) végrehajtási rendelet,
o) a 300/2008/EK rendelet 18. cikkének a) pontjában említett információkat tartalmazó, a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról szóló, 2015. november 16-i C (2015) 8005 bizottsági végrehajtási határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
(4) Ez a rendelet
a) a közösségi repülőterek földi kiszolgálási piacára való bejutásról szóló, 1996. október 15-i 96/67/EGK tanácsi irányelvnek,
b) a harmadik országok közösségi repülőtereket használó légi járműveinek biztonságáról szóló, 2004. április 21-i 2004/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
c) a hajók által okozott szennyezésről és a szennyezéssel elkövetett jogsértésekre alkalmazandó, büntetőjogi szankciókat is magukban foglaló szankciók bevezetéséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikkének,
d) a repülőtéri díjakról szóló, 2009. március 11-i 2009/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
e) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelv 2. és 4. cikkének,
f) a gépjárművezető nélkül bérelt járművek közúti árufuvarozásra történő használatáról szóló, 2006. január 18-i 2006/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
g) a lobogó szerinti állammal szembeni követelmények teljesítéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk b) pontjának, 6. cikk d)–e) pontjának, valamint 7. cikkének,
h) az Európai Közösség Hajótulajdonosainak Szövetsége (ECSA) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) között létrejött, a 2006. évi tengerészeti munkaügyi egyezmény alapján kötött megállapodás végrehajtásáról, valamint az 1999/63/EK irányelv módosításáról szóló 2009. február 16-i 2009/13/EK tanácsi irányelvnek,
i) a 2006. évi tengerészeti munkaügyi egyezménynek való megfelelés és annak végrehajtása vonatkozásában a lobogó szerinti államokra háruló egyes kötelezettségekről szóló, 2013. november 20-i 2013/54/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
j) a kedvtelési célú vízi járművekről és a motoros vízi sporteszközökről, valamint a 94/25/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. november 20-i 2013/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
k) a tengerészeti felszerelésekről és a 96/98/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. július 23-i 2014/90/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
27. § A 2. mellékletben foglalt táblázat 5:D mezőjében az „Országos Tisztifőorvosi Hivatal” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg lép.
28. § Hatályát veszti
a) a magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet 1. § (5) bekezdése,
b) a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet.
| A | B | C | D | ||
| Bevonás és közreműködés feltétele | Szakkérdés | Első fokú eljárásban | Másodfokú eljárásban | ||
| 1. | Minden esetben. | A létesítésre vonatkozó tűzvédelmi előírásoknak való megfelelés. | első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság | másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság | |
| 2.1. | Gyorsforgalmi utak esetében. | Közúti jelzések, forgalomtechnikai elemek és elhelyezésük | megyei, fővárosi rendőr- főkapitányság | Országos Rendőr- főkapitányság | |
| 2.2. | Gyorsforgalmi útnak nem minősülő országos közutak esetében. | közlekedésbiztonsági szempontból való megfelelőségének vizsgálata. | megyei, fővárosi rendőr- főkapitányság | Országos Rendőr- főkapitányság | |
| 2.3. | Helyi közutak esetében. | rendőrkapitányság | megyei, fővárosi rendőr- főkapitányság | ||
| 3. | Az eljárás honvédelmi és katonai célú létesítmény működési vagy védőterületén tervezett utak engedélyezésére irányul. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e. | honvédelemért felelős miniszter | nincs | |
| 4. | Gyorsforgalmi út esetén. | Annak elbírálása kérdésében, hogy az adott tevékenység megfelel-e a) a felszín alatti vizek minősége védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek, b) az ivóvízbázis védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek, valamint c) a vizek lefolyására, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek. | a) területi vízvédelmi hatóság b)–c) területi vízügyi hatóság | a) országos vízvédelmi hatóság b)–c) országos vízügyi hatóság | |
| 5. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, főút, összekötő út, bekötőút, állomáshoz vezető út, belterületi gyorsforgalmi út, belterületi elsőrendű főút, belterületi másodrendű főút, gyűjtőút, közforgalom elől el nem zárt magánút – a felsorolt utakon autóbusz öböl át-, kiépítése, forgalomba helyezése kivételével –, parkoló, zajárnyékoló fal, zajárnyékoló töltés, valamint híd, felüljáró, alagút, aluljáró, kerékpárút – ha ezen létesítmények nem kizárólag gyalogos vagy kerékpáros forgalom lebonyolítására szolgálnak – engedélyezése esetén. | Annak elbírálása kérdésében, hogy az adott tevékenység megfelel-e a) a felszín alatti vizek minősége védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek, b) az ivóvízbázis védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek, valamint c) a vizek lefolyására, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek. | a) területi vízvédelmi hatóság b)–c) területi vízügyi hatóság | a) országos vízvédelmi hatóság b)–c) országos vízügyi hatóság | |
| 6. | Az államhatártól számított 100 méteren belül épülő létesítmény esetén. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény a kérelemben foglaltak szerinti vagy további feltételek melletti megvalósítása esetén az államhatár rendje biztosított-e, a határrendsértések és határesemények megelőzhetők-e. | megyei, fővárosi rendőr- főkapitányság | Országos Rendőr- főkapitányság | |
| 7. | A vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított 100 méteren belüli építmény építése, elhelyezése, megszüntetése esetén, ha az építtető a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | A vasúti pálya területének igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a tervezett igénybevétel a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasút kezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | közlekedésért felelős miniszter | – | |
| 8. | Helyi jelentőségű védett természeti területen vagy arra közvetlen hatást gyakorló módon megvalósuló létesítmény esetén. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző | Pest Megyei kormányhivatal | |
| 9. | Minden esetben, kivéve a nemzetgazdaságilag szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 6/H. § (14) bekezdés szerint megindított eljárás. | Az építmény elhelyezése megfelel-e a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak. | az építési tevékenység helye szerinti települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző | állami főépítészi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal |
| A | B | ||
| A szakkérdés vizsgálatának feltétele | Szakkérdés | ||
| 1. | Ha ugyanezen szakkérdést a hatóság korábban önálló eljárásban nem vizsgálta, és az eljárás termőföldön megvalósuló út vagy tevékenység engedélyezésére irányul. | A termőföld mennyiségi védelme követelményei kérdésében. | |
| 2. | Ha az eljárás termőföldön megvalósuló út vagy tevékenység engedélyezésére irányul. | A termőföld minőségi védelme. | |
| 3. | Ha az eljárás az erdőterületre, az erdő talajára, vízháztartására vagy mikroklímájára hatást gyakorló módon megvalósuló út engedélyezésére irányul. | Az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata | |
| 4. | Ha az építési tevékenység a) külterületen felszínmozgás veszélyes, illetve bányászati tevékenységgel érintett területen valósul meg; vagy b) nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonsági övezetében valósul meg, és az építtető az üzemeltetőnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/B. § (2) bekezdése szerint egyetértésének megtagadását vagy az üzemeltető által az egyetértés megadásához szabott feltételeket sérelmesnek tartja, vagy c) ásványi nyersanyag kitermeléssel jár. | Az a) pont esetében az építési engedély iránti kérelem földtani szempontú megalapozottságának vizsgálata. A b) pont esetében annak megállapítása, hogy az üzemeltető nyilatkozatában foglalt feltételek vagy a hozzájárulás megtagadása a gázipari tevékenységgel kapcsolatos létesítmény rendeltetésszerű használatával és védelmével kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő-e. A c) pont esetében a kitermelni tervezett ásványi nyersanyag mennyisége, fajtája, a felhasználás, hasznosítás módjának meghatározása, az ásványvagyon-védelmi szempontok érvényesítése, valamint a bányajáradék-fizetési kötelezettség megállapítása. | |
| 5. | 1. Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, főút, összekötő út, bekötőút, állomáshoz vezető út, belterületi gyorsforgalmi út, belterületi elsőrendű főút, belterületi másodrendű főút, gyűjtőút, közforgalom elől el nem zárt magánút – a felsorolt utakon autóbusz öböl át-, kiépítése, forgalomba helyezése kivételével –, parkoló, zajárnyékoló fal, zajárnyékoló töltés, valamint híd, felüljáró, alagút, aluljáró, kerékpárút – ha ezen létesítmények nem kizárólag gyalogos vagy kerékpáros forgalom lebonyolítására szolgálnak – engedélyezése esetén. 2. Ha a tevékenység megkezdéséhez a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésében foglalt vizsgálatra az eljárást megelőzően más hatósági eljárásban nem került sor a következő létesítmények esetében: a) helyi közút; b) közforgalom elől el nem zárt magánút; c) kerékpárút; d) parkoló. | 1. Minden esetben annak elbírálása kérdésében, hogy a) a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, b) az adott tevékenység megfelel-e az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegőtisztaság-védelmi követelményeknek és előírásoknak, valamint a levegő minőségére vonatkozó előírásoknak, c) az engedélyezési tervdokumentáció és a létesítmény zajkibocsátása kielégíti-e a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeit, d) az építésnél az építési és a bontási hulladékok kezelése, valamint a hulladékok felhasználása megfelel-e a hulladékgazdálkodási követelményeknek. 2. A 2. számú bevonási és közreműködési feltétel esetében annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység alapján jelentős környezeti hatások feltételezhetők- e. | |
| 6. | Ha az út a kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen vagy nyilvántartott műemléki érték vagy műemlék telkén valósul meg. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a tervezett út, építmény, tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. |
| A | B | C | D | ||
| Bevonás és közreműködés feltétele | Szakkérdés | Első fokú eljárásban | Másodfokú eljárásban | ||
| 1. | Minden esetben. | A légiforgalmi berendezések létesítésére vonatkozó tűzvédelmi előírások érvényesítése. | a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve | a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerv | |
| 2. | Az államhatártól számított 100 méteren belül telepített légiforgalmi berendezések esetén. | Az államhatár rendje, a határrend-sértések és határesemények megelőzéséhez szükséges feltételek megléte. | megyei, fővárosi rendőr- főkapitányság | Országos Rendőr- főkapitányság | |
| 3. | Ha a légiforgalmi berendezés védett természeti területen, Natura 2000 területen történik vagy ezekre közvetlen hatással van, valamint a légiforgalmi berendezés telepítéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatala | Pest Megyei Kormányhivatal | |
| 4. | Repülőtéri meteorológiai berendezések létesítési és üzembe helyezési eljárása során. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a repülőtéri meteorológiai berendezések létesítése, üzembe helyezése, üzemeltetése, az eszközök karbantartottsága megfelel-e a nemzetközi polgári repülésről szóló, Chicagóban, 1944. évi december 7. napján aláírt Egyezmény alapján a Meteorológiai Világszervezet és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által megállapított előírásoknak, valamint a repülésmeteorológiai információk hiteles forrásból származnak-e. | Országos Meteorológiai Szolgálat | – | |
| 5. | A berendezés típuscseréje, valamint a repülőtér területén történő légiforgalmi berendezés telepítése kivételével a nem ionizáló sugárzó berendezést szolgáló építmény hatósági engedélyezése esetén. | A berendezés sugár-egészségügyi hatásai, kockázatai. | sugár-egészségügyi feladatokra illetékességgel rendelkező fővárosi és megyei kormányhivatal | Országos Tisztifőorvosi Hivatal |
| A | B | C | D | ||
| Bevonás és közreműködés feltétele | Szakkérdés | Első fokon eljáró hatóság | Másodfokon eljáró hatóság | ||
| 1. | 1. Munkavégzés céljára szolgáló építmény építése, bővítése, átalakítása esetén. 2. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) szerinti, az egyes terület-felhasználási egységeken kivételesen elhelyezhető építmény építése esetén. 3. Hulladékledobót, gyógykezelés céljára szolgáló önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület építése esetén. | A higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelményeknek való megfelelés. Munkavégzés céljára szolgáló építmények esetében a kémiai biztonságra vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelés. Az egészségvédelem biztosítása az OTÉK-ban meghatározott egyes épületszerkezetek és helyiségek létesítési követelményeitől való eltéréshez hozzájárulás. | fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala | népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | |
| 2. | A következő esetekben: a) vasúti állomások, vasúti üzemi létesítmények, valamint a területükön lévő felvonók esetén; b) kiürítésre, menekítésre figyelembe vett mozgólépcsők, és mozgójárdák esetén. | Az épület, építmény kialakítására vonatkozó tűzvédelmi előírások betartatása, az épület kiüríthetősége és a létesítményben tartózkodó személyek menekíthetősége. | a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló kormányrendelet szerinti első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság | a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló kormányrendelet szerinti másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság | |
| 3. | 1. Ha az építési tevékenység 1.1. hatósági felügyelet alá tartozó nyomástartó berendezést, 1.2. éghető vagy veszélyes folyadék tartályt, 1.3. ipari vagy mezőgazdasági gázfogyasztó készüléket, 1.4. legalább 50 kVA beépített összteljesítményű és 0,4 kV vagy nagyobb feszültségű villamos berendezést, rendszert érint. | A bevonás feltételeként meghatározott építményekkel, berendezésekkel összefüggő jogszabályban meghatározott műszaki biztonsági követelmények. | fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala | Budapest Főváros Kormányhivatala | |
| 4. | Ha a vasúti állomás épületének felszín feletti része építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység. | Annak elbírálásában, hogy a felszín feletti épületrész az OTÉK 50. § (2) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelel-e. | fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala | az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (5) bekezdésében meghatározott hatóság |
| A | B | C | D | E | F | G | ||
| Bevonás és közreműködés feltétele | Szakkérdés | Első fokú eljárásban | Másodfokú eljárásban (ha törvény a fellebbezést lehetővé teszi) | Elvi létesítési, létesítési engedély, fennmaradási engedély | Használatba- vételi, rendel- tetéstől eltérő használati engedély | Megszüntetési engedély | ||
| valamint az ezekhez kapcsolódó adatváltozás átvezetése iránti eljárás | ||||||||
| 1. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a) a felszíni vizek védelmére, a felszín alatti vizek védelmére és b) az ivóvízbázisvédelemre vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e | a) első fokon eljáró vízvédelmi hatóságként eljáró katasztrófavédelmi igazgatóság, b) első fokon eljáró vízügyi hatóságként eljáró katasztrófavédelmi igazgatóság | a) másodfokon eljáró vízvédelmi hatóságként eljáró Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, b) másodfokon eljáró vízügyi hatóságként eljáró Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság | IGEN | NEM | NEM | |
| 2. | Ha az eljárás határátlépéssel kapcsolatos vagy határvizek területét érinti. | az államhatár rendje, a határrend-sértések és határesemények megelőzéséhez szükséges feltételek megléte | megyei, fővárosi rendőr- főkapitányság | Országos Rendőr- főkapitányság | IGEN | IGEN | IGEN | |
| 3. | Az eljárás határvizet érint | Annak elbírálása kérdésében, hogy biztosíthatók-e a vámeljárás feltételei. | Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes megyei (fővárosi) adó- és vámigazgatósága | Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás | IGEN | IGEN | IGEN | |
| 4. | Az eljárás honvédelmi vagy katonai célú létesítmény működési vagy védőterületén tervezett hajózási létesítmény engedélyezésére irányul. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e. | honvédelemért felelős miniszter | nincs | IGEN | IGEN | IGEN | |
| 5. | Minden esetben, kivéve a nemzetgazdaságilag szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 6/H. § (14) bekezdése szerint megindított eljárás | Az építmény elhelyezése megfelel-e a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak. | az építési tevékenység helye szerinti települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző | állami főépítészi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | IGEN | NEM | NEM | |
| A | B | ||
| A szakkérdés vizsgálatának feltétele | Szakkérdés | ||
| 1. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a) a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, b) a tevékenység alapján jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e. | |
| 2. | Minden esetben. | Közegészség- és járványügyekkel kapcsolatosan | |
| 3. | Ha a hajózási létesítmény nyilvántartott régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen vagy nyilvántartott műemléki érték vagy műemlék telkén valósul meg. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a hajózási létesítmény a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. |
| A | B | C | D | E | F | G | ||
| Bevonás és közreműködés feltétele | Szakkérdés | Első fokú eljárásban | Másodfokú eljárásban | Elvi létesítési, létesítési engedély, fennmaradási engedély | Használatba- vételi, rendel- tetéstől eltérő használati engedély | Megszüntetési engedély | ||
| valamint az ezekhez kapcsolódó adatváltozás átvezetése iránti eljárás | ||||||||
| 1. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a) a felszíni vizek védelmére, a felszín alatti vizek védelmére és b) az ivóvízbázisvédelemre vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e | a) első fokon vízvédelmi hatóságként eljáró katasztrófavédelmi igazgatóság, b) első fokon vízügyi hatóságként eljáró katasztrófavédelmi igazgatóság | a) másodfokon vízvédelmi hatóságként eljáró Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, b) másodfokon vízügyi hatóságként eljáró Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság | IGEN | NEM | NEM | |
| A | B | ||
| A szakkérdés vizsgálatának feltétele | Szakkérdés | ||
| 1. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a) a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, b) a tevékenység alapján jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e. |
| A | B | C | D | E | F | G | ||
| Bevonás és közreműködés feltétele | Szakkérdés | Első fokú eljárásban | Másodfokú eljárásban | Elvi létesítési, létesítési engedély, fennmaradási engedély | Használatba- vételi, rendel- tetéstől eltérő használati engedély | Megszüntetési engedély | ||
| valamint az ezekhez kapcsolódó adatváltozás átvezetése iránti eljárás | ||||||||
| 1. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a) a felszíni vizek védelmére, a felszín alatti vizek védelmére és b) az ivóvízbázisvédelemre vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e | a) első fokon vízvédelmi hatóságként eljáró katasztrófavédelmi igazgatóság, b) első fokon vízügyi hatóságként eljáró katasztrófavédelmi igazgatóság | a) másodfokon vízvédelmi hatóságként eljáró Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, b) másodfokon vízügyi hatóságként eljáró Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság | IGEN | NEM | NEM | |
| 2. | Új, vízi állásnak nem minősülő, legalább 20 csónak fogadására alkalmas csónakkikötő esetén. | Az építmény elhelyezése megfelel-e a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak. | az építési tevékenység helye szerinti települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző | állami főépítészi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | IGEN | NEM | NEM | |
| 3. | Ha az eljárás határátlépéssel kapcsolatos vagy határvizek területét érinti. | az államhatár rendje, a határrend-sértések és határesemények megelőzéséhez szükséges feltételek megléte | megyei, fővárosi rendőr- főkapitányság | Országos Rendőr- főkapitányság | IGEN | IGEN | IGEN | |
| 4. | Az eljárás határvizet érint | Annak elbírálása kérdésében, hogy biztosíthatók-e a vámeljárás feltételei. | Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes megyei (fővárosi) adó- és vámigazgatósága | Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás | IGEN | IGEN | IGEN | |
| A | B | ||
| A szakkérdés vizsgálatának feltétele | Szakkérdés | ||
| 1. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a) a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, b) a tevékenység alapján jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e. | |
| 2. | Ha a hajózási létesítmény nyilvántartott régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen vagy nyilvántartott műemléki érték vagy műemlék telkén valósul meg. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a hajózási létesítmény a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. |
| A | B | C | D | E | F | G | ||
| Bevonás és közreműködés feltétele | Szakkérdés | Első fokú eljárásban | Másodfokú eljárásban | Elvi létesítési, létesítési engedély, fennmaradási engedély | Használatba- vételi, rendel- tetéstől eltérő használati engedély | Megszüntetési engedély | ||
| valamint az ezekhez kapcsolódó adatváltozás átvezetése iránti eljárás | ||||||||
| 1. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a) a felszíni vizek védelmére, a felszín alatti vizek védelmére és b) az ivóvízbázisvédelemre vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e | a) első fokon vízvédelmi hatóságként eljáró katasztrófavédelmi igazgatóság, b) első fokon vízügyi hatóságként eljáró katasztrófavédelmi igazgatóság | a) másodfokon vízvédelmi hatóságként eljáró Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, b) másodfokon vízügyi hatóság ként eljáró Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság | IGEN | NEM | NEM | |
| 2. | Ha az eljárás határátlépéssel kapcsolatos vagy határvizek területét érinti. | az államhatár rendje, a határrend-sértések és határesemények megelőzéséhez szükséges feltételek megléte | Megyei, fővárosi rendőr- főkapitányság | Országos Rendőr- főkapitányság | IGEN | IGEN | IGEN | |
| 3. | Az eljárás határvizet érint | Annak elbírálása kérdésében, hogy biztosíthatók-e a vámeljárás feltételei. | Nemzeti Adó- és Vámhivatal megyei (fővárosi) adó- és vámigazgatósága | Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás | IGEN | IGEN | IGEN | |
| A | B | ||
| A szakkérdés vizsgálatának feltétele | Szakkérdés | ||
| 1. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a) a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, b) a tevékenység alapján jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e. | |
| 2. | Ha a hajózási létesítmény nyilvántartott régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen vagy nyilvántartott műemléki érték vagy műemlék telkén valósul meg. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a hajózási létesítmény a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | |
| 3. | Vízisportpálya esetén, ha a tevékenység halgazdálkodási vízterületet érint. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló jogszabályokban rögzített követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. |
