Hatály: közlönyállapot (2017.VI.8.) Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára

 

2017. évi LXIV. törvény

az élelmiszerlánccal kapcsolatos egyes törvények módosításáról * 

1. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

1. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 4. §-a a következő s) ponttal egészül ki:

(Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete kiterjed)

s) az e törvény hatálya alá tartozó termékekkel kapcsolatos tájékoztatási szabályok feltüntetésére.”

2. § Az Éltv. 16. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Amennyiben az élelmiszer eredete kétséget kizáró módon nem állapítható meg, a nyomon-követhetőségre vonatkozó előírások megsértése az emberi életet és egészséget veszélyeztető helyzetnek minősül.”

3. § Az Éltv. 17. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

„A termelő, a földhasználó, a növényorvos és az engedélyköteles termék engedélye jogosultjának kötelezettségei”

4. § Az Éltv. 17. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A növényvédő szer, valamint a termésnövelő anyag felhasználására és forgalomba hozatalára vonatkozó engedély jogosultja, valamint az EK-műtrágya első magyarországi forgalmazója köteles évenként március 1-jéig az előző naptári évre vonatkozóan a magyarországi forgalmáról jelentést készíteni és azt elektronikus úton megküldeni az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére. A jelentésnek tartalmaznia kell a forgalmazott növényvédő szer, termésnövelő anyag, illetve EK-műtrágya tételes megnevezését és mennyiségét, a felhasznált csomagolóeszköz mennyiségét és fajtáját.”

5. § Az Éltv. „A termelő, a földhasználó és a növényvédőszer-engedély jogosultjának kötelezettségei” alcíme a következő 17/A. és 17/B. §-sal egészül ki:

„17/A. § (1) Növényvédelmi szaktanácsadási tevékenységet

a) növényvédelmi szolgáltatási tevékenységként megbízási, vállalkozási jogviszony keretében, vagy

b) munkavállalóként, tagként az adott vállalkozás részére

az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint, írásbeli szerződés alapján lehet végezni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott írásbeli szerződés megkötése alól kivételt képez, ha az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet közeli hozzátartozó vagy annak családi gazdasága részére, személyes munkavégzés keretében végzik.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti növényvédelmi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés megkötésének tényét, a szerződés adattartalmát, a szerződés módosítását és megszűnését, valamint az (1) bekezdés b) pontja szerinti növényvédelmi munka és szaktanácsadás végzése esetén a növényorvosra és a szaktanácsadással érintett földterületre vonatkozó adatokat az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint elektronikus úton be kell jelenteni az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek.

17/B. § (1) A növényvédelmi gépeket a forgalomba hozatalukat megelőzően típusminősítés, a használatuk során időszakos műszaki felülvizsgálatnak (a továbbiakban: műszaki felülvizsgálat) kell alávetni, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint.

(2) A növényvédelmi gépek műszaki felülvizsgálatát növényvédelmi szolgáltatási tevékenységre jogosult növényorvosok végzik.

(3) A műszaki felülvizsgálatra kötelezett növényvédelmi gépekről, valamint a műszaki felülvizsgálatról a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara nyilvántartást vezet, amelyhez az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére folyamatos és közvetlen hozzáférést biztosít.

(4) Amennyiben a műszaki felülvizsgálat eredményével a növényvédelmi gép üzemeltetője nem ért egyet, a műszaki felülvizsgálatot követő tizenöt napon belül az élelmiszerlánc-felügyeleti szervhez kifogást terjeszthet elő. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv harminc napon belül elvégzi a növényvédelmi gép teljes körű műszeres vizsgálatát.”

6. § Az Éltv. az „A termelő, a földhasználó és a növényvédőszer-engedély jogosultjának kötelezettségei” alcímet követően a következő alcímmel egészül ki:

A mezőgazdasági gépek kezelésére vonatkozó követelmények

17/C. § (1) Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági gépet az adott mezőgazdasági gép vonatkozásában mezőgazdasági gépkezelői jogosítványt (a továbbiakban: gépkezelői jogosítvány) szerzett személy kezelhet.

(2) A gépkezelői jogosítvány megszerzésének feltétele - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott felkészítő tanfolyamot követően - a miniszter által kijelölt intézmény által szervezett gépkezelői vizsga letétele vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott szakmai végzettség megléte.”

7. § (1) Az Éltv. 18. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az állatok jelölésére felhasznált jelölő- és behelyezőeszközök, valamint ENAR-bizonylatok megrendelésével kapcsolatos ügyintézést az állattartó elektronikus úton teljesíti az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felé.”

(2) Az Éltv. 18. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5b) A sertés tartásával és szállításával összefüggő valamennyi bejelentési kötelezettségét az állattartó elektronikus úton teljesíti az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felé.”

8. § Az Éltv. 20. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha a szolgáltató állatorvos tevékenysége során rendkívüli élelmiszerlánc-esemény fennállását vagy állat kínzását észleli, köteles arról az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet értesíteni.”

9. § Az Éltv. 23. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Közétkeztetés kizárólag olyan létesítményből végezhető, amelyet az élelmiszerláncfelügyeleti szerv az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározottak szerint az élelmiszer-higiéniai, élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi szempontok értékelése alapján minősített, vagy amelynek minősítésére irányuló eljárás folyamatban van.

(6) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az (5) bekezdés szerinti minősítést a közétkeztetést nem végző vendéglátó-ipari létesítményekben is lefolytatja az érintettek erre irányuló kérelme esetén.

(7) Az (5) és (6) bekezdés szerinti minősítési eljárásban a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”

10. § Az Éltv. 24. § (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állam az élelmiszerlánc felügyeletéért, valamint azzal összefüggő állami feladatok ellátásáért való felelőssége körében)

e) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerven keresztül működteti a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (6) bekezdése szerinti audit rendszert, továbbá a szakmai minősítési rendszert.”

11. § (1) Az Éltv. 27. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Ha az állami feladatok elvégzésére feljogosított szolgáltató állatorvos, növényorvos, valamint a segédszemélyzet az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nevében állami feladatokat lát el, akkor a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályainak alkalmazásával jár el, továbbá ezen tevékenységéért az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint díjazás illeti meg.

(4) Az állami feladatok elvégzésére feljogosított szolgáltató állatorvos, növényorvos, valamint a segédszemélyzet a feladatkörébe tartozó eljárásokért köteles az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírt igazgatási szolgáltatási díjat beszedni, és a jogszabályban meghatározott befizetési határidőben az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv számlájára befizetni.”

(2) Az Éltv. 27. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5b) A tanúsító szervezet a tanúsítási rendszerében részt vevő gazdasági szereplő tanúsító szervezet váltását nem korlátozhatja. Semmis a tanúsítási szerződés azon rendelkezése, amely a tanúsítási szerződésnek a tanúsítószervezet-váltása miatti felmondását korlátozza vagy kizárja.”

12. § Az Éltv. 29. §-a a következő g)-k) ponttal egészül ki:

(Az országos főállatorvos)

g) elrendeli az Országos Járványvédelmi Központ és a Helyi Járványvédelmi Központ létrehozatalát;

h) elrendeli élelmiszerlánc-esemény esetén válságstáb felállítását;

i) megszervezi és irányítja a Járványügyi Felügyeleti Rendszert;

j) elkészíti az élelmiszerlánccal kapcsolatos akcióterveket;

k) nyilvántartásba veszi az élelmiszer-rendészeket és vezeti az élelmiszer-rendészek névjegyzékét;

l) járványveszély vagy rendkívüli élelmiszerlánc-esemény esetén - az 53. § (3) bekezdése szerint - közvetlenül rendelkezhet szolgáltató állatorvos közcélú igénybevételéről.”

13. § Az Éltv. 32. § (1) bekezdése a következő v) és w) ponttal egészül ki:

(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv általános szervezési, irányítási, felügyeleti feladatkörében)

v) összehasonlító termékteszteket és vizsgálatokat végez;

w) részt vesz az élelmiszerláncot érintő nemzeti minőségrendszer ellenőrzésében.”

14. § Az Éltv. 34. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Állat-egészségügyi feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint ellenőrzi)

a) törvényességi szempontból a szolgáltató állatorvosok, valamint a segédszemélyzet tevékenységét;”

15. § Az Éltv. 35. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A minősítésre kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv elvégzi a vendéglátó-ipari létesítmények e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott élelmiszer-higiéniai, élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi szempontok szerinti minősítését.

(6) A minősítéssel megbízott élelmiszerlánc-felügyeleti szerv honlapján közzéteszi a létesítmények élelmiszer-higiéniai, élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi szempontok szerinti minősítésének eredményét.”

16. § Az Éltv. 37. § (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Növény- és talajvédelmi feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint)

j) törvényességi szempontból ellenőrzi a növényorvosok, valamint a segédszemélyzet tevékenységét.”

17. § (1) Az Éltv. 38/A. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A FELIR tartalmazza)

b) az állatok nyilvántartási és állategészségügyi felügyeleti elektronikus rendszerét (a továbbiakban: DATAVET), amely magába foglalja

ba) az állattartó helyeket, állatállományokat, a járványügyi egységeket, a kompartmenteket és az állategészségügyi intézkedések adatait,

bb) a lófélék, szarvasmarha, sertés, juh, kecske, baromfi, nyúl, méh, hal, akvakultúra termék nyomonkövetési adatait, beleértve az állattartó helyek közötti állatmozgások adatait, továbbá az ebeknek az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény alapján nyilvántartandó adatait;

bc) a melléktermék nyomonkövetési adatait;

bd) az állatgyógyászati termékek adatait, beleértve azok felhasználási adatait;”

(2) Az Éltv. 38/A. § (2) bekezdése a következő h)-k) ponttal egészül ki:

(A FELIR tartalmazza)

h) a 32. § (1) bekezdés u) pontja szerinti nemzeti élelmiszerlánc-minősítési és eredetvizsgálati rendszer adatait,

i) a lakosság hiteles tájékoztatását támogató tartalomszolgáltató rendszer adatait;

j) a családi gazdaságokra vonatkozó nyilvántartásban szereplő adatokat,

k) a mezőőri nyilvántartásban szereplő adatokat.”

(3) Az Éltv. 38/A. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) A tenyésztési hatóság az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 18. § (5) bekezdésében, a vadászati hatóság a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 92. § (1) bekezdés a), c), g) és h) pontjában, a növénytermesztési hatóság a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 15. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott nyilvántartásokban, a talajvédelmi hatóság a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvényben, az erdészeti hatóság az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 18. § (1) bekezdésében, 90/E. § (1) és (2) bekezdésében, továbbá 98. §-ában, a mezőgazdasági igazgatási szerv a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvényben, valamint a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 33. § (1) bekezdésében és 56. § (9) bekezdésében szereplő, a 38/A. § (3) bekezdése szerinti adatokat a FELIR-ben kezeli.”

(4) Az Éltv. 38/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A FELIR-ben kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére - a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben - statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatóak. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a hivatalos statisztikáról szóló törvényben meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.”

(5) Az Éltv. 38/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a (6) bekezdésben meghatározott adatok biztosításáról írásban állapodik meg. A megállapodásnak ki kell terjednie a közös ügyfél törzsadatok körének meghatározására, működtetéssel kapcsolatos feladatok elvégzésének, valamint a költségek viselésének megosztására.”

(6) Az Éltv. 38/A. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) Az élelmiszerlánc-ellenőrzések hatékonyabb végrehajtása, valamint a szükséges zárlati intézkedések megtétele érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv minden év július 1-jéig elektronikusan átadja az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére az adott évben benyújtott egységes kérelmek kérelmezőre, területekre, valamint azok területhasznosítására vonatkozó, egyedi azonosításra alkalmas adatait.”

(7) Az Éltv. 38/A. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel kötött megállapodásban rögzített ütemterv szerint ingyenes hozzáférést biztosít az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény részére a FELIR-ben tárolt egyéni és személyes adatokhoz. Az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény a lekérdezett adatokat kizárólag szakpolitikai, gazdaságelemzési, valamint statisztikai célra használhatja fel.”

18. § (1) Az Éltv. 38/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a 38. § szerint nyilvántartott állatorvosok és növényorvosok, a segédszemélyzet, valamint a 38/A. § (3a) bekezdésében meghatározott nyilvántartásokban szereplő ügyfelek részére FELIR azonosító számot (a továbbiakban: FELIR azonosító) állapít meg.”

(2) Az Éltv. 38/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az ügyfél bejelentése alapján veszi nyilvántartásba az (1) bekezdés szerinti adatokat, és egyidejűleg FELIR azonosítót állapít meg a nyilvántartásba vétel igazolására. A FELIR azonosító érvényességének felfüggesztéséről, visszavonásáról és a FELIR azonosító törléséről külön jogszabály rendelkezik. A FELIR azonosító törlését követően az élelmiszerlánc-szereplő adatait az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv élelmiszerlánc-biztonsági célból 10 évig köteles megőrizni. Ezt követően az adatokat a nyilvántartásból törli.”

(3) Az Éltv. 38/B. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) E törvény, illetve a 38/A. § (3a) bekezdésében megjelölt törvények hatálya alá tartozó tevékenységet csak FELIR azonosítóval rendelkező ügyfél folytathat.”

(4) Az Éltv. 38/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a honlapján elektronikusan hitelesített módon közzéteszi

a) a FELIR azonosítót, az ügyfél-azonosító számot,

b) természetes személy nevét és születési dátumát,

c) a jogi személy nevét és adóazonosító számát,

d) adott személy által bejelentett tevékenységek és tevékenységi helyek listáját.”

19. § (1) Az Éltv. 38/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: ÉBC) az élelmiszerlánc-felügyeleti feladatok ellátásának érdekében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által alapított, az állam 100%-os tulajdonában álló társaság. Az ÉBC üzletrésze forgalomképtelen. Az ÉBC felett a tulajdonosi jogokat a magyar állam nevében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv gyakorolja. Az ÉBC által lefolytatott hatósági eljárásokban felügyeleti szervként az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv jár el.”

(2) Az Éltv. 38/D. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ÉBC az élelmiszerlánc-felügyeleti feladatok ellátásának támogatása érdekében:)

b) elvégzi a monitoringtervben vagy a jogszabályokban előírt mintavételt és ellátja az ahhoz kapcsolódó mintaszállítási feladatokat;”

(3) Az Éltv. 38/D. § (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az ÉBC az élelmiszerlánc-felügyeleti feladatok ellátásának támogatása érdekében:)

d) részt vesz az állami laboratóriumok és a laboratóriumi hálózat működtetésében, valamint kísérleti vizsgálatok végzésében.”

20. § (1) Az Éltv. III. Fejezete a következő alcímekkel egészül ki:

Az Országos Járványvédelmi Központ hatásköre és feladatai

38/E. § (1) Állatjárvány kitörése vagy annak gyanúja esetén az országos főállatorvos a járvány elfojtásának idejére elrendelheti Országos Járványvédelmi Központ létrehozását. Az Országos Járványvédelmi Központ illetékessége az ország teljes területére kiterjed. Az Országos Járványvédelmi Központ vezetőjét az országos főállatorvos nevezi ki.

(2) Az Országos Járványvédelmi Központ

a) járvány kitörését követően irányítja és koordinálja a járványvédelmi stratégiát,

b) irányítja és koordinálja a helyi járványvédelmi központok munkáját,

c) kapcsolatot tart a Nemzeti Referencia Laboratóriummal és az élelmiszerlánc-felügyeleti szervekkel,

d) nyilvántartja a védőkörzeteket és a megfigyelési körzeteket,

e) kapcsolatot tart a rendészeti és katasztrófavédelmi szervezetekkel,

f) együttműködik a piaci szereplőkkel,

g) tájékoztatja a sajtót,

h) rendkívüli esemény esetén azonnal, egyéb esetben napi jelentés formájában folyamatosan tájékoztatja az országos főállatorvost.

A Helyi Járványvédelmi Központ hatásköre és feladatai

38/F. § (1) Állatjárvány kitörése vagy annak gyanúja esetén az országos főállatorvos a kitörés helye szerint illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szerven belül - a járvány elfojtásának idejére - elrendelheti Helyi Járványvédelmi Központ létrehozását. A Helyi Járványvédelmi Központ illetékessége az érintett megye teljes területére kiterjed. A Helyi Járványvédelmi Központ vezetőjét a kormánymegbízott nevezi ki.

(2) A Helyi Járványvédelmi Központ

a) irányítja és koordinálja a járvány felszámolásában érintett élelmiszerlánc-felügyeleti szervek munkáját,

b) kapcsolatot tart a rendőrséggel, illetve helyi katasztrófavédelmi szervekkel,

c) az országos járványvédelmi központtal együttműködve javaslatot tesz a védő- és megfigyelési körzetek kijelölésére,

d) megszervezi a zárlat alatti területeken található gazdaságok ellenőrzését és a szükséges mintavételek elvégzését,

e) napi jelentés formájában tájékoztatja az Országos Járványvédelmi Központot a járványhelyzet alakulásáról.”

(2) Az Éltv. III. Fejezete a következő 38/G. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

Az élelmiszer-rendészre vonatkozó követelmények

38/G. § (1) Az élelmiszer-rendész az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv számára jogszabályban meghatározott ellenőrzési feladatokat lát el.

(2) Élelmiszer-rendész a jogszabályban meghatározott alkalmassági feltételeknek megfelelő, az élelmiszer-rendészek névjegyzékében szereplő személy lehet.

(3) Az élelmiszer-rendész számára a rendőrség szolgálati igazolványt és szolgálati jelvényt állít ki a munkáltató kezdeményezésére.

(4) Az élelmiszer-rendészek vonatkozásában alkalmazni kell az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Rendészeti tv.) 5. §-ában, 6. § (1) bekezdésében, 7-14. §-ában, 21. § (1) bekezdésében, valamint 22. §-ában foglaltakat.”

21. § Az Éltv. a következő 39/A. §-sal egészül ki:

„39/A. § A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti hagyományos különleges termékként való bejegyzésére irányuló eljárásban

a) a kérelem elbírálása során a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 116/A. §-ában meghatározott eljárási határidőket kell alkalmazni és

b) a függő hatályú döntésben nem kell rendelkeznie a kérelmezett jog gyakorlásáról.”

22. § Az Éltv. 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az engedélyköteles termékek eseti, szükséghelyzeti és kísérleti engedélyeinek megadásáról negyvenöt napon belül dönt.”

23. § (1) Az Éltv. 44. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet által az ÉBC hatáskörébe utalt hatósági feladatok végzése során az ÉBC helyszíni ellenőrzésre feljogosított, megfelelő szakképzettséggel rendelkező munkavállalója jogosult az (1) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott cselekmények végzésére.

(1b) Az élelmiszer-rendész az (1) bekezdésben meghatározott cselekményeken túl élelmiszerlánc-esemény alapos gyanúja esetén, továbbá élelmiszerlánc-esemény elhárítása érdekében jogosult a Rendészeti tv. 17-19. §-a szerinti intézkedések foganatosítására.”

(2) Az Éltv. 44. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a hatósági ellenőrzés során próbavásárlást végezhet, ideértve a távértékesítés keretében távértékesítési szerződés megkötésével az interneten történő vásárlást is.”

(3) Az Éltv. 44. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Próbavásárlás esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az ellenőrzési jogosultságát a próbavásárlás befejezésekor igazolja, amellyel egyidejűleg a forgalmazó képviseletében eljáró személy köteles a vételárat visszatéríteni. A további forgalmazásra alkalmatlan terméket az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nem szolgáltatja vissza.

(6a) Távértékesítés keretében történő próbavásárlás esetében a (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az ellenőrzési jogosultságát a próbavásárlás befejezését követően, a próbavásárlásról készült jegyzőkönyv egy példányának megküldésével egyidejűleg igazolja. Az ügyfél köteles az eljárásához szükséges vizsgálatok elvégzése céljából a mintát térítésmentesen biztosítani, és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére a próbavásárlásról készült jegyzőkönyv kézhezvételét követő 15 napon belül a vételárat visszatéríteni. A további forgalmazásra alkalmatlan terméket az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nem szolgáltatja vissza.”

24. § Az Éltv. 46. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A helyszíni ellenőrzés és szemle költségét az eljáró élelmiszerlánc-felügyeleti szerv önköltségszámításra vonatkozó szabályzatában foglaltak szerint kell megállapítani.”

25. § Az Éltv. 47/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az országos főállatorvos előkészíti az élelmiszerlánc szereplőinek széles körű bevonásával az élelmiszerlánc-biztonsági stratégiát, amelyet a Kormány fogad el. Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia végrehajtása érdekében az országos főállatorvos kiadja az integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervet, valamint elkészíti az élelmiszerlánccal kapcsolatos akcióterveket.”

26. § (1) Az Éltv. 47/B. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Felügyeleti díj bevallására és megfizetésére kötelezettnek minősül a (3) bekezdésben foglaltak szerint az, aki nem magyarországi illetékességű, de Magyarország területén a (2) bekezdés szerinti tevékenységet végez és a 38/B. § szerinti FELIR-azonosítóval rendelkezik, továbbá az állami adóhatóságnál regisztrált általános forgalmi adóalanynak minősül.”

(2) Az Éltv. 47/B. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A fizetésre kötelezett az éves felügyeleti díjat két részletben, egyenlő összegben köteles megfizetni július 31. napjáig, illetve január 31. napjáig. A határidőn belül meg nem fizetett felügyeleti díj után késedelmi pótlékot kell fizetni, amelynek megállapításánál az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései irányadók. A meg nem fizetett felügyeleti díj és késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A felügyeleti díj fizetésére kötelezett által a (8) bekezdés alapján benyújtott bevallás végrehajtható okiratnak minősül.”

27. § (1) Az Éltv. V. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

„V. FEJEZET

JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELETI RENDSZER, JÁRVÁNYOKKAL ÉS KÁRTEVŐK FELSZAPORODÁSÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK ÉS A KÁRTALANÍTÁS SZABÁLYAI”

(2) Az Éltv. 53. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Járványveszély vagy rendkívüli élelmiszerlánc-esemény esetén a szolgáltató állatorvos - a Magyar Állatorvosi Kamarával kötött megállapodás szerint - az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által közcélú munkavégzésre - a felmerülő költségeit magában foglaló díj ellenében - igénybe vehető. A szolgáltató állatorvos a közcélú igénybevételnek köteles eleget tenni.”

(3) Az Éltv. V. fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„Járványügyi Felügyeleti Rendszer

53/A. § A Járványügyi Felügyeleti Rendszer magában foglalja

a) a 28. § d) pontja és a 32. § (1) bekezdés f) pontja szerinti mentesítési és monitoringprogramok tervezését és végrehajtását,

b) a 18. § (1) bekezdés f) és h) pontja, valamint (4) bekezdése szerinti bejelentések nyomonkövetését,

c) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott fogékony állatok fajok és korcsoportok szerinti összeírását,

d) a DATAVET naprakész működtetését,

e) a 32. § (1) bekezdés f) pontjában és a 32. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatok és intézkedések meghatározását és végrehajtását,

f) a 33. § a) és b) pontjában meghatározott ellenőrzési feladatok tervezését, végrehajtását,

g) a 34. § (4) bekezdés d) és e) pontjában, és a 35. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott igazolásokkal és bizonyítványokkal kapcsolatos feladatok ellátását,

h) a 19. § (4) bekezdésében meghatározott melléktermék ártalmatlanításával összefüggő feladatok ellátását,

i) a 27. § (2) bekezdése szerinti szolgáltató állatorvosi rendszert,

j) a 30. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott laboratóriumi vizsgálatok végrehajtását,

k) az 51. § (3) bekezdés j) pontjában és az 57. § h) pontjában meghatározott intézkedések meghatározását és végrehajtását.”

28. § (1) Az Éltv. 57. § j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a következő intézkedéseket hozhatja:)

j) élelmiszerrel, illetve takarmánnyal érintkezésbe kerülő anyagok, gépek, eszközök, az élelmiszerláncban felhasznált fertőtlenítőszerek használatát megtilthatja, az engedélyező hatóság egyidejű értesítése mellett ingatlant adott állapotában élelmiszer-, takarmányvállalkozási tevékenység végzésére alkalmatlannak nyilváníthat, ingatlan élelmiszer-, takarmányvállalkozási tevékenység végzésére történő használatát az ingatlan adott állapotában határozott időre vagy véglegesen megtilthatja;”

(2) Az Éltv. 57. §-a a következő u) ponttal egészül ki:

(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a következő intézkedéseket hozhatja:)

u) az élelmiszerlánc részét képező valamely tevékenység vonatkozásában megtilthatja vagy korlátozhatja a nem megfelelő képesítéssel vagy személyi higiénés alkalmassággal foglalkoztatottak munkavégzését.”

29. § (1) Az Éltv. 71. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a kockázatos vállalkozások listája tekintetében a miniszter által vezetett minisztérium, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv honlapján nyilvánosságra hozza

a) élelmiszer emberi egészséget veszélyeztető szennyezettsége, élelmiszer-hamisítás, engedély vagy bejelentés nélküli élelmiszer-vállalkozási tevékenység vagy engedély visszavonása, élelmiszerrel kapcsolatos azonnali intézkedést igénylő jogsértés, ökológiai gazdálkodásra, illetve integrált gazdálkodásra vonatkozó jogszabályi előírások megsértése, valamint ételmérgezés vagy ételfertőzés esetén az élelmiszer megnevezését, azonosításra alkalmas adatait, a feltárt szabálytalanságot, továbbá a jogsértést elkövető élelmiszer-vállalkozás nevét vagy cégnevét és címét, székhelyét, telephelyét vagy fióktelepét;

b) takarmánynak az állatok egészségét közvetlenül, az emberi egészséget közvetve veszélyeztető szennyezettsége, működési engedély visszavonása, takarmánnyal kapcsolatos azonnali intézkedést igénylő jogsértés esetén a takarmány megnevezését, azonosításra alkalmas adatait, a feltárt szabálytalanságot, továbbá a jogsértést elkövető takarmány-vállalkozás nevét vagy cégnevét és címét, székhelyét, telephelyét vagy fióktelepét;

c) engedélyköteles termék vagy állatgyógyászati termék hamisítása, illegális forgalmazása, engedélyköteles termékkel vagy állatgyógyászati termékkel kapcsolatos, azonnali intézkedést igénylő jogsértés esetén az érintett termék megnevezését, azonosításra alkalmas adatait, valamint a jogsértést elkövető nevét vagy cégnevét és címét, székhelyét telephelyét vagy fióktelepét;

d) az élelmiszerláncban felhasználásra szánt, a vonatkozó rendelkezéseknek meg nem felelő fertőtlenítőszerek megnevezését, azonosításra alkalmas adatait, a feltárt szabálytalanságot, a jogsértést elkövető nevét vagy cégnevét és címét, székhelyét, telephelyét vagy fióktelepét;

e) az állati eredetű melléktermékre vonatkozó jogszabályok megsértése, valamint az állattartásra, állatszállításra vonatkozó jogszabályok súlyos megsértése esetén a jogsértést elkövető nevét vagy cégnevét és lakcímét, székhelyét telephelyét vagy fióktelepét.”

(2) Az Éltv. 71. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (8)-(10) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A jogsértések nyilvánosságra hozatala a döntés jogerőre emelkedését követően vagy a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható döntés meghozatalát követően lehetséges.

(8) A kockázatos vállalkozások listájának összeállítása során figyelembe kell venni a 24. § (1) bekezdés b) pontja, a 32. § (1) bekezdés u) és v) pontja, valamint (5) bekezdése alapján keletkező információkat.

(9) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a 32. § (1) bekezdés u) és v) pontja szerinti minősítések alapján a jogkövető vállalkozásokról listát készíthet, és azt - a vállalkozó előzetes hozzájárulását követően - közzéteszi. A lista tartalmazza a jogkövető vállalkozó vagy vállalkozás nevét vagy cégnevét, és lakcímét vagy székhelyét.

(10) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a (4) és (9) bekezdés szerinti adatokat a 38/A. § (2) bekezdés i) pontja szerinti, a lakosság tájékoztatását támogató tartalomszolgáltató rendszerben hozza nyilvánosságra.”

30. § (1) Az Éltv. 76. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben)

e) állapítsa meg az állami feladatok végzésére feljogosított szolgáltató állatorvos, a növényorvos, valamint a segédszemélyzet jogállását, feladat- és hatáskörét;”

(2) Az Éltv. 76. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben)

j) állapítsa meg az e törvény szerinti FELIR azonosító beszerzésére kötelezett szereplők, a létesítmények, tevékenységek FELIR-ben történő nyilvántartásba vételének és engedélyezésének, valamint a FELIR azonosító kiadásának, felfüggesztésének, visszavonásának és törlésének részletes szabályait;”

(3) Az Éltv. 76. § (2) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

„4. a kártalanítás összegének megállapítására és a kártalanítási eljárásra vonatkozó részletes szabályokat;”

(4) Az Éltv. 76. § (2) bekezdés 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

„12. a termésnövelő anyagok engedélyezésének, tárolásának, jelölésének, forgalomba hozatalának, felhasználásának és ezek ellenőrzésének részletes szabályait;”

(5) Az Éltv. 76. § (2) bekezdés 51. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő 52-55. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

„51. a vendéglátó-ipari létesítmények minősítési rendszerének, a higiéniai, élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi szempontok szerinti vizsgálatának, értékelésének részletes szabályait, valamint a minősített vendéglátó-ipari létesítmények működésére vonatkozó követelményeket;

52. a növényvédelmi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek történő bejelentésének részletes szabályait;

53. a növényvédelmi gépek típusminősítésének és műszaki felülvizsgálatának részletes szabályait;

54. a mezőgazdasági gépkezelői jogosítvány megszerzésének és kiadásának részletes szabályait;

55. a szolgáltató állatorvosok által ellátandó állategészségügyi állami feladatok végzésének szakmai szabályait.”

(6) Az Éltv. 76. § (5) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)

k) a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben az élelmiszer-rendészek feladatellátásának és nyilvántartásba vételének részletes szabályait.”

31. § Az Éltv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 76/C. §-sal egészül ki:

„76/C. § Az élelmiszerlánccal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: 2017. évi LXIV. törvény) hatálybalépésekor már működő, közétkeztetést végző létesítménynek a 2017. évi LXIV. törvénnyel megállapított 23. § (5) bekezdése szerinti minősítésére vonatkozó kérelmét 2018. január 31-ig kell benyújtania.”

32. § Az Éltv. 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„77. § (1) Ez a törvény

a) a Bizottság szakértői által a tagállamokban végzett állat-egészségügyi helyszíni ellenőrzésekre vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról szóló, 1998. február 4-i 98/139/EK bizottsági határozat,

b) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

c) a műtrágyákról szóló, 2003. október 13-i 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

d) az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

e) az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

f) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

g) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

h) a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

i) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról, valamint a 80/590/EGK és a 89/109/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. október 27-i 1935/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

j) a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló, 2005. január 12-i 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

k) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelet,

l) az élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 2008. december 16-i 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

m) a takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról, az 1831/2003/EK rendelet módosításáról, valamint a 79/373/EGK tanácsi irányelv, a 80/511/EGK bizottsági irányelv, a 82/471/EGK, 83/228/EGK, 93/74/EGK, 93/113/EK és 96/25/EK tanácsi irányelv és a 2004/217/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

n) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

o) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

p) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25-i 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

q) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

r) a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgatásáról és a 998/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 576/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(2) Ez a törvény

a) a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állat-egészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelvnek,

b) egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvnek,

c) a harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állat-egészségügyi ellenőrzésére irányadó elvek megállapításáról, valamint a 89/662/EGK, 90/425/EGK és 90/675/EGK irányelvek módosításáról szóló, 1991. július 15-i 91/496/EGK tanácsi irányelvnek,

d) a növények, növényi termékek, illetve egyéb áruk termelői és importőrei kötelezettségeinek, valamint nyilvántartásba vételük részleteinek megállapításáról szóló, 1992. november 3-i 92/90/EGK bizottsági irányelvnek,

e) a harmadik országokból a Közösségbe behozott termékek állat-egészségügyi ellenőrzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról szóló, 1997. december 18-i 97/78/EK tanácsi irányelvnek,

f) az ionizáló sugárzással kezelt élelmiszerekre és élelmiszer-összetevőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1999. február 22-i 1999/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

g) a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, 2000. május 8-i 2000/29/EK tanácsi irányelvnek,

h) a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról szóló, 2002. május 7-i 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

i) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.”

33. § Az Éltv. Melléklete az 1. számú melléklet szerint módosul.

34. § (1) Az Éltv.

a) 2. § (2) bekezdés f) pontjában az „engedélyköteles termék” szövegrész helyébe az „engedélyköteles termék, EK-műtrágya” szöveg,

b) 4. § b) pontjában az „engedélyköteles termékek” szövegrész helyébe az „engedélyköteles termékek, EK-műtrágyák” szöveg,

c) 34. § (1) bekezdés d) pontjában a „hulladékként történő ártalmatlanítását” szövegrész helyébe az „ártalmatlanítását” szöveg,

d) 38. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontjában az „adóazonosító jelet” szövegrész helyébe az „adóazonosító számot” szöveg,

e) 38. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontjában az „adószámot” szövegrész helyébe az „adóazonosító számot” szöveg,

f) 38/A. § (3) bekezdés a) pontjában az „adóazonosító jelét” szövegrész helyébe az „adóazonosító számát” szöveg,

g) 38/A. § (3) bekezdés b) pontjában az „adószámát” szövegrész helyébe az „adóazonosító számát” szöveg,

h) 38/B. § (4) bekezdésében a „regisztrált élelmiszerlánc-szereplő” szövegrész helyébe a „FELIR azonosítóval rendelkező ügyfél” szöveg,

i) 38/B. § (5) bekezdésében a „regisztrált élelmiszerlánc szereplőt” szövegrész helyébe a „FELIR azonosítóval rendelkező ügyfelet” szöveg,

j) 38/D. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében az „ÉBC” szövegrész helyébe az „ÉBC közhatalmi feladatként” szöveg, az „ellátásának támogatása” szövegrész helyébe az „ellátása” szöveg,

k) 39. § (1) bekezdésében a „39. § (2)-(4) bekezdésében, a 42. §-ban” szövegrész helyébe a „39., 40. és 42. §-ban” szöveg,

l) 44. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „köztisztviselője” szövegrész helyébe az „állami tisztviselője, kormánytisztviselője” szöveg,

m) 47/B. § (4) bekezdésében a „szerződésben” szövegrész helyébe a „szerződésben vagy egyoldalú jognyilatkozattal” szöveg,

n) 47/B. § (10) bekezdésében a „működésre” szövegrész helyébe az „az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv működésére” szöveg,

o) 51. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „aktusaiban meghatározott esetekben” szövegrész helyébe az „aktusai alapján” szöveg,

p) 60. § (1) bekezdés h) pontjában a „műtrágyákról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/2003/EK rendeletének” szövegrész helyébe a „2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet” szöveg,

q) 76. § (5) bekezdés h) pontjában a „hulladékokból” szövegrész helyébe a „melléktermékből” szöveg,

r) Mellékletének 24. pontjában a „(kivéve a 2003/2003/EK rendelet szerinti EK-műtrágya)” szövegrész helyébe a „(kivéve az EK-műtrágyát)” szöveg

lép.

(2) Az Éltv.

a) 71. § (7) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

b) 27. § (3) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény” szöveg

lép.

35. § Hatályát veszti az Éltv.

a) 5. § (7) bekezdése,

b) 6. § (1) bekezdésében az „az e törvény végrehajtására kiadott” szövegrészek,

c) 17. § (6) bekezdése,

d) 27. § (5a) bekezdésében az „Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kifogásról hozott döntésével szemben jogorvoslatnak van helye.” szövegrész,

e) 38/A. § (6) bekezdésében az „a közös ügyfél törzsadat-kezelő rendszeren keresztül” szövegrész,

f) 38/B. § (1) bekezdés záró szövegében „A bejelentési kötelezettség nem vonatkozik a 2. § (3) bekezdése szerinti tevékenységekre.” szövegrész,

g) 38/D. § (3) bekezdése,

h) 40. § (6) bekezdésében az „anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/445/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i” szövegrész,

i) 42. § (4) bekezdés záró szövegrészében az „Az így közzétett határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtandó.” szövegrész,

j) 47/B. § (2) bekezdés f) pontjában az „a 2003/2003/EK rendelet szerinti” szövegrész.

2. A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosítása

36. § A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: MÁOK tv.) 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Kamara az állatorvosi névjegyzék vezetéséhez az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartott adatokat használja.”

37. § A MÁOK tv. 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Állatorvostudományi Egyetemen állatorvosként, továbbá az állami fenntartású állategészségügyi kutató intézményekben, az állami fenntartású állategészségügyi intézetekben, valamint a fegyveres testületek és rendvédelmi szervek intézményeiben a szolgálati állatok vonatkozásában, a felsorolt intézményeken belül végzett állatorvosi tevékenység FELIR azonosítóval, praxisengedély nélkül is végezhető.”

38. § A MÁOK tv. 34. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Állategészségügyi szolgáltatónál állatorvosi tevékenységet, illetve az abban való közreműködést az az állatorvos végezhet, aki)

d) rendelkezik FELIR azonosítóval.”

39. § A MÁOK tv. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Praxisengedélyt kérelemre annak az állategészségügyi szolgáltatónak kell kiadni, amely rendelkezik az e törvény végrehajtására kiadott rendelet és a Kamara által előírt, a bejelentett szakmai tevékenységéhez szükséges felszereléssel, és az állategészségügyi intézményekre és egységekre vonatkozó szabályoknak megfelelő helyiséggel, a tevékenység folytatásához az állategészségügyi szolgáltató szakmai munkáját irányító, FELIR azonosítóval rendelkező állatorvossal.”

3. A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény módosítása

40. § A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Szakmaközi törvény) 5. alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki:

„7/A. § (1) A friss meggy Magyarországon történő értékesítésére irányuló szerződést a friss meggy feldolgozásáig írásba kell foglalni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti, határozott időre szóló szerződést legalább egyéves időtartamra kell megkötni. A határozatlan időre kötött szerződés rendes felmondással egyéves felmondási idővel szüntethető meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szerződés megkötésére a vevőnek kell írásbeli ajánlatot tennie az eladónak, amely ajánlathoz a vevő hat hónapig kötve van.

(4) Az (1) bekezdés szerinti szerződésnek és az ajánlattételnek meg kell felelnie a Rendelet 168. cikk (4) és (6) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott kötelezettség betartását a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi. Amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja a kötelezettség megszegését, egy hónapos határidő kitűzésével felhívja a feleket a kötelezettség teljesítésére. A mezőgazdasági igazgatási szerv akkor alkalmaz szankciót, ha a felek a határidő elteltével sem teljesítik a kötelezettségeiket.

(6) Ha a felek között nem jön létre megállapodás az (1) bekezdés szerinti szerződés megkötésére, a felek közötti közvetítésre a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban: agrárkamara) jogosult.

(7) A Rendelet 168. cikk (5) bekezdésének rendelkezéseit a szövetkezetek mellett a gazdasági társaságokra is alkalmazni kell.”

41. § A Szakmaközi törvény 26. § (2) bekezdésében az „A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban: agrárkamara)” szövegrész helyébe az „Az agrárkamara” szöveg lép.

42. § Hatályát veszti a Szakmaközi törvény 5. alcím címében az „a tejágazatban” szövegrész.

4. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

43. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz. tv.) 10/A. § (2) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

[Az összerendelési nyilvántartásban az alábbi azonosítók alapján képzett összerendelési kapcsolati kódok titkosított változatát (a továbbiakban: titkosított összerendelési kapcsolati kód) kell tárolni:]

p) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által megállapított FELIR azonosító szám (a továbbiakban: FELIR azonosító)”

(2) A Szaz. tv. 10/A. § (6) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(A természetes személyek összerendelési nyilvántartása számára összerendelési kapcsolati kód képzésére kötelezett alábbi adatkezelő szervek az összerendelési nyilvántartást vezető szervet a természetes személy következő adataiban bekövetkező változások esetén értesítik az összerendelési kapcsolati kód megszüntetéséről:)

k) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a FELIR azonosító törléséről.”

44. § A Szaz. tv. 10/A. § (5) bekezdésében az „A (2) bekezdés c)-j) és l) pontja szerinti” szövegrész helyébe az „A (2) bekezdés c)-j), l) és p) pontja szerinti” szöveg lép.

5. Záró rendelkezések

45. § (1) Ez a törvény a - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 20. § (2) bekezdése 2017. október 1-jén lép hatályba.

(3) A 34. § (2) bekezdése 2018. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 7. § (2) bekezdés 2019. január 1-jén lép hatályba.

46. § (1) Ez a törvény

a) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2) Ez a törvény a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 2017. évi LXIV. törvényhez

1. Az Éltv. Melléklete a következő 9/A. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„9/A. EK-műtrágya: a 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke szerinti műtrágya;”

2. Az Éltv. Mellékletének 39/A. pontja helyébe a következő pont lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„39/A. közétkeztetés: olyan vendéglátó tevékenység, amelynek során fogyasztók meghatározott csoportját vendéglátó ipari termékekkel, többnyire előre megrendelés alapján, a nap egy-egy meghatározott időszakában, meghatározott időtartamban látnak el, különösen oktatási, gyermek-, szociális, egészségügyi-, bentlakásos intézményben, táborban és munkahelyen;”

3. Az Éltv. Melléklete a következő 40/A. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„40/A. létesítmény: a 852/2004/EK rendelet 2. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti fogalom;”

4. Az Éltv. Mellékletének 70/A. és 71. pontja helyébe a következő pontok lépnek:

(E törvény alkalmazásában:)

„70/A. vendéglátó-ipari létesítmény: olyan, a kereskedelemről szóló törvény szerinti üzlet, amelyben a kereskedelemről szóló törvény szerinti vendéglátás keretében vendéglátó-ipari termék forgalmazása zajlik, beleértve a közétkeztetést végző létesítményeket is;

71. vendéglátó-ipari termék: olyan étel, ital (az ivóvíz kivételével), cukrászati, hidegkonyhai készítmény, beleértve a közétkeztetés keretében előállított ételt is, amelyet elsősorban az előállítás helyén, illetve ideiglenes árusítóhelyen vagy tálalókonyhán szolgálnak ki, valamint közvetítő vállalkozás nélkül, fogyasztói kiszerelésben házhoz szállítva értékesítenek vagy egyéb jogszabályban megadott korlátok szerint kiskereskedelmi létesítményen keresztül értékesítenek a végső fogyasztónak;”