A Kormány
az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint
a 9–12. § tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 13. § tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 15. § (1) bekezdése tekintetében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (2) bekezdésében, valamint a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 18. § (1) bekezdése tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) az államháztartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv.
2. § (1) A Kincstár vezetője az elnök.
(2) Elnökké szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, legalább ötéves közigazgatási gyakorlattal és legalább ötéves vezetői tapasztalattal rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki.
3. § (1) A Kincstár vezetőjének helyettesei az elnökhelyettesek, akik az elnök munkáját segítik.
(2) Elnökhelyettessé szakirányú felsőfokú végzettséggel, legalább hároméves közigazgatási gyakorlattal és legalább hároméves vezetői tapasztalattal rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki.
4. § A Kincstár
a) a központi szervből,
b) a különös hatáskörű, országos illetékességű igazgatási szervből és
c) a területi szervekből
áll.
5. § (1) A Kincstár központi szerve a Magyar Államkincstár Központ, amely a hatáskörébe tartozó feladatokat az ország egész területére kiterjedő illetékességgel látja el.
(2) A Kincstár központi szervét az elnök közvetlenül vezeti.
(3) A Kincstár központi szervénél több szervezeti egység irányítására igazgatói munkakör létesíthető. Az igazgató tevékenységét igazgatóhelyettes segítheti.
6. § (1) A Kincstár különös hatáskörű, országos illetékességű igazgatási szerve és – a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alkalmazása során – a Kincstár nyugdíjfolyósító szerve a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (a továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság).
(2) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekben a felügyeleti szerv a Kincstár központi szerve.
(3) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot igazgató vezeti. Az igazgató tevékenységét igazgatóhelyettes segítheti.
7. § (1) A Kincstár területi szerveit és azok illetékességi területét az 1. melléklet határozza meg.
(2) A Kincstár hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekben – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – első fokon a területi szervek járnak el.
(3) A Kincstár területi szerveinek hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekben – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a fellebbezés elbírálására jogosult szerv és a felügyeleti szerv a Kincstár központi szerve.
(4) A területi szervet igazgató vezeti. Az igazgató tevékenységét igazgatóhelyettes segítheti.
8. § (1) A Kincstár alkalmazottai felett – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja. Az elnök a munkáltatói jogkör gyakorlásának jogát a szervezeti és működési szabályzatban – törvényben foglaltak figyelembevételével – teljesen vagy részben átruházhatja.
(2) Az elnök, az elnökhelyettes és a Kincstár központi szervének más alkalmazottja a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és a területi szervek igazgatóját, más vezetőit és ügyintézőit közigazgatási hatósági eljárás során nem utasíthatja. E rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha e személyeket felügyeleti hatáskörben eljárva feladat ellátására vagy mulasztás pótlására utasítják.
(3) Az önkormányzati ASP rendszerről szóló kormányrendeletben meghatározott működtetési feladatok ellátására a Kincstár központi szervében önálló szervezeti egység működik. E szervezeti egység vezetőjét a Kincstár elnöke az e-közigazgatásért felelős miniszter javaslatának figyelembevételével nevezi ki és menti fel. Az e-közigazgatásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az önkormányzati ASP rendszer működtetésével összefüggésben, a Kincstár törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzése, jelentéstételre vagy beszámolóra kötelezése tekintetében javaslatot tehet a miniszternek.
(4) A Regionális Fejlesztési Programokhoz kapcsolódó közreműködő szervezeti feladatok ellátásáért felelős vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő szakmai kérdésekben önállóan jár el, akit a Kincstár elnöke a közreműködő szervezeti feladatok ellátásával összefüggésben nem utasíthat. A közreműködő szervezeti feladatok ellátásáért felelős vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő a közreműködő szervezeti feladatok ellátása során a hivatali szervezet vezetőjének minősül, a közreműködő szervezeti feladatok ellátásához szükséges mértékben más szervezeti egységek vezetőinek utasítást adhat.
(5) Az igazoló hatósági feladatainak ellátásáért felelős vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő szakmai kérdésekben önállóan jár el, akit a Kincstár elnöke az igazoló hatósági feladatok ellátásával összefüggésben nem utasíthat. Az igazoló hatósági feladatainak ellátásáért felelős vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő az igazoló hatósági feladatok ellátása során a hivatali szervezet vezetőjének minősül, az igazoló hatósági feladatok ellátásához szükséges mértékben más szervezeti egységek vezetőinek utasítást adhat.
(6) A közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1306/2013/EU rendelet) 7. cikke szerinti kifizető ügynökségi feladatok ellátásáért felelős vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő szakmai kérdésekben önállóan jár el, akit a Kincstár elnöke a kifizető ügynökségi feladatok ellátásával összefüggésben nem utasíthat. A kifizető ügynökségi feladatok ellátásáért felelős vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő a kifizető ügynökségi feladatok ellátása során a hivatali szervezet vezetőjének minősül, a kifizető ügynökségi feladatok ellátásához szükséges mértékben más szervezeti egységek vezetőinek utasítást adhat.
9. § (1) A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 109. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szervként a Kincstárt jelöli ki.
(2) A Kincstár az Áht.-ban és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben meghatározott feladatai körében
a) vezeti a központi költségvetés előirányzat nyilvántartási rendszerét, előirányzati fedezetvizsgálatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb ellenőrzési feladatokat lát el;
b) közreműködik az államháztartás alrendszereinek finanszírozásában;
c) ellátja a számlavezetési és pénzforgalom-lebonyolítási feladatokat;
d) likviditáskezelést végez;
e) befektetési szolgáltatást, valamint kiegészítő szolgáltatást nyújt az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében;
f) működteti a központosított illetményszámfejtés rendszerét;
g) beszámolási és könyvvezetési feladatokat lát el az államháztartás számviteléről szóló kormányrendeletben meghatározott központi kezelésű előirányzatok tekintetében;
h) ellenőrzéseket végez az államháztartás pénzeszközeivel és a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás, a beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségek szabályszerű teljesítésének biztosítása érdekében;
i) ellátja az államháztartás információs rendszerének részét képező elektronikus adatszolgáltató rendszerrel kapcsolatos feladatokat;
j) összehangolja az államháztartás információs rendszerének fejlesztésével kapcsolatos feladatokat;
k) végzi a zárszámadás előkészítésével kapcsolatos ügyviteli, nyilvántartási, információgyűjtési és szolgáltatási feladatokat;
l) ellátja a kezelésében lévő adatok tekintetében a közérdekű adatok igénylésével összefüggő feladatokat.
10. § (1) A Kincstár vezeti a törzskönyvi nyilvántartást.
(2) A törzskönyvi nyilvántartás vezetése során
a) a Kincstár központi szerve jár el a központi költségvetési szerv, az országos nemzetiségi önkormányzat, az országos nemzetiségi önkormányzat által alapított költségvetési szerv, a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület, a köztestületi költségvetési szerv és az Országgyűlés, a Kormány vagy a fejezetet irányító szerv felügyelete alá tartozó olyan jogi személy esetén, amelynek törzskönyvi nyilvántartásba vételét törvény írja elő;
b) a költségvetési szerv, illetve költségvetési szervnek nem minősülő jogi személy székhelye szerint illetékes területi szerv jár el az a) pontban meg nem határozott olyan költségvetési szerv, vagy költségvetési szervnek nem minősülő jogi személy esetén, amelynek törzskönyvi nyilvántartásba vételét törvény írja elő.
(3) A törzskönyvi nyilvántartásból csoportos adatállomány átadására kizárólag a Kincstár központi szerve jogosult.
11. § (1) A Kincstár az Áht.-ban meghatározott feladatai ellátásához szükséges informatikai rendszerek üzemeltetésével, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatokat a KINCSINFO Kincstári Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: KINCSINFO Nonprofit Kft.) közreműködésével látja el.
(2) A Kincstár és a KINCSINFO Nonprofit Kft. az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására vonatkozóan megállapodást köt.
12. § Az Áht. 60/A. § (3) bekezdésében szabályozott részletfizetés engedélyezése során a Kincstár központi szerve jár el.
13. § (1) Az Áht.-ban meghatározott Likviditási Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) tagjait a miniszter határozatlan időtartamra bízza meg.
(2) A Bizottságba
a) hat tagot a miniszter,
b) három tagot a Kincstár elnöke
jelöl.
(3) A Bizottság elnökét a tagok közül a miniszter bízza meg.
(4) A Bizottság tagjait a miniszter bármikor indokolás nélkül visszahívhatja.
(5) A bizottsági tagok feladataik ellátásáért díjazásban részesülnek, amelyet a miniszter vezetése alá tartozó minisztérium saját költségvetéséből biztosít.
(6) A Bizottság önálló munkaszervezettel nem rendelkezik, a titkársági feladatait a Kincstár látja el.
14. § (1) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (3) bekezdésére figyelemmel a Kincstárnak
a) a nyugellátásokkal, a fogyatékossági támogatással, a vakok személyi járadékával és a bányászati keresetkiegészítéssel kapcsolatos feladatköreivel összefüggésben a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter;
b) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, a baleseti táppénzzel és az utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatköreivel összefüggésben az egészségbiztosításért felelős miniszter;
c) a családtámogatásokkal kapcsolatos feladatköreivel összefüggésben az családpolitikáért felelős miniszter;
d) a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal, valamint – az állami támogatással kapcsolatos ügyek kivételével – a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatköreivel összefüggésben a szociál- és nyugdíjpolitikáért, illetve a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter;
e) a nagycsaládosok által igénybe vehető gázdíjkedvezménnyel kapcsolatos feladatköreivel összefüggésben az energiapolitikáért felelős miniszter
gyakorolja az Áht. 9. § f)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket.
(2) A Kincstár az (1) bekezdésben meghatározott ellátásokkal kapcsolatos ügyekben közreműködik a kormányrendeletben szakmai irányító miniszterként kijelölt miniszternek (a továbbiakban: szakmai irányító miniszter) a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalok törvényességi és szakszerűségi ellenőrzésével kapcsolatos feladatellátásában, továbbá a szakmai irányító miniszter – a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal összefüggő, az Áht. 9. § f)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és a szakszerűségi ellenőrzési hatásköreivel kapcsolatos – intézkedéseinek és döntéseinek előkészítésében.
(3) A Kincstár központi szerve az (1) bekezdésben meghatározott ellátásokkal kapcsolatban
a) gondoskodik a Nyugdíjbiztosítási Alappal kapcsolatos tervezési, gazdálkodási, beszámolási és adatszolgáltatási feladatok ellátásáról;
b) közreműködik az Egészségbiztosítási Alappal kapcsolatos tervezési, gazdálkodási, beszámolási és adatszolgáltatási feladatok ellátásában;
c) gondoskodik azok megállapításához, folyósításához szükséges adatok begyűjtéséről, feldolgozásáról és kezeléséről, valamint a beérkezett adatok ellenőrzéséről, végzi a társadalombiztosítási jogszerzési nyilvántartással és a folyósításra kerülő ellátások nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat;
d) biztosítja a nem a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott ellátások fedezetének elszámolásával, valamint az általa folyósított egyéb ellátások megállapításával, folyósításával kapcsolatos működési költségek megtérítésével összefüggő feladatok ellátását;
e) működteti és fejleszti a nyugdíjbiztosításnak, a családtámogatásoknak, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak, a baleseti táppénznek és az utazási költségtérítésnek a felügyeleti, költségvetési, szakmai ellenőrzési, belső ellenőrzési és központi nyilvántartási rendszerét;
f) működteti és fejleszti a szakmai feladatok ellátásához szükséges, illetve jogszabály által a feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb informatikai rendszereket, vezeti a jogszabályban meghatározott nyilvántartásokat, meghatározza a szakmai informatikai rendszerek követelményeit, gondoskodik a hivatalos statisztikai adatok gyűjtéséről és közzétételéről;
g) felügyeli a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 5/D. §-a szerinti szervek kifizetőhelyeinek tevékenységét, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok egészségbiztosítási pénztári feladatai keretében ellátott foglalkoztatók és a kifizetőhelyek felügyeletével kapcsolatos feladatok ellátását;
h) közreműködik a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalok az (1) bekezdés szerinti feladatkörökkel kapcsolatos jogalkalmazói feladatellátásának támogatására szolgáló módszertani útmutatók, szakmai eljárásrendek, szabályzatok és körlevelek kiadásában, meghatározza és rendszeresíti az alkalmazandó nyomtatványokat, iratmintákat, valamint gondoskodik a tájékoztatásról és az igényérvényesítést segítő szolgáltatások fejlesztéséről;
i) közreműködik a nemzetközi szerződések előkészítésében és végrehajtásában, kapcsolatot tart fenn a kijelölt illetékes teherviselővel, illetve szervekkel, végzi az európai uniós tagságból és a szociális biztonsági, szociálpolitikai tárgyú nemzetközi egyezmények végrehajtása során adódó koordinációs feladatokat, továbbá részt vesz az európai uniós szakbizottságok és nemzetközi szervezetek szakmai munkájában;
j) részt vesz az ellátásokat érintő folyamatok elemzésében és értékelésében, valamint a stratégiai és fejlesztési koncepciók kidolgozásában;
k) gondoskodik a vezetők és ügyintézők – ideértve a kifizetőhelyek ügyintézőit is – képzéséről, továbbképzéséről és vizsgáztatásáról, szakmai értekezleteket szervez a feladatkörébe tartozó ellátások megállapítási vagy folyósítási feladatait ellátó szervek számára.
(4) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az (1) bekezdésben meghatározott ellátásokkal kapcsolatban végzi
a) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek eljárásaiban keletkezett küldemények központilag történő érkeztetésével, digitalizálásával, iktatásával és kézbesítésével, valamint ezen ügyekben az elektronikus aláírással kiadmányozott döntések központilag történő nyomtatásával és postai úton történő közlésével kapcsolatos feladatokat;
b) a családtámogatási ellátásokkal, a fogyatékossági támogatással és a vakok személyi járadékával kapcsolatos feladatkörükben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok és járási (fővárosi kerületi) hivatalok eljárásaiban keletkezett küldemények központilag történő érkeztetésével, digitalizálásával, valamint ezen ügyekben az elektronikus aláírással kiadmányozott döntések központilag történő nyomtatásával és postai úton történő közlésével kapcsolatos feladatokat;
c) a bányászati keresetkiegészítéssel és a nagycsaládosok által igénybe vehető gázdíjkedvezménnyel kapcsolatos feladatkörükben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok és járási (fővárosi kerületi) hivatalok eljárásaiban keletkezett küldemények központilag történő érkeztetésével kapcsolatos feladatokat.
15. § (1) A Kormány
a) kifizető ügynökségként,
b) mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervként,
c) agrárkárenyhítési szervként,
d) az 1307/2013/EU és az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az információk és dokumentumok Bizottsághoz való eljuttatása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2017. április 20-ai, 2017/1183/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 4. cikk (1) bekezdése alapján a Mezőgazdasági Menedzsment és Monitoring Információs Rendszer (a továbbiakban: ISAMM) működtetéséhez szükséges Nemzeti Felhasználó Nyilvántartó Testület és a tagállami ISAMM koordinátori feladatainak ellátására
a Kincstárt jelöli ki.
(2) A Kincstárnak az (1) bekezdésben, továbbá a 17. és 18. §-ban meghatározott feladatkörök gyakorlásával összefüggésben – figyelemmel a Ksztv. 2. § (3) bekezdésére és a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 13. § (2) bekezdésére –
a) az agrárpolitikáért felelős miniszter a (3) bekezdésben meghatározottak szerint,
b) az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter a (4) bekezdésben meghatározottak szerint
gyakorolja az Áht. 9. § h) és i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket.
(3) Az agrárpolitikáért felelős miniszter az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (a továbbiakban: EMGA) és a nemzeti intézkedések tekintetében a (2) bekezdés szerinti irányítási hatáskörében
a) az intézkedések lebonyolítása körében – a kifizető ügynökségi feladatok kivételével – egyedi utasítást adhat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és az átruházott feladatot ellátó szervek részére;
b) az intézkedések költségvetési szabályozásának és tervezésének keretében megállapítja az intézkedések igénylésének és kifizetések idejét, támogatási keretösszegét, a pénzügyi kötelezettségvállalás, az előleg- és részkifizetések mértékét;
c) az 1306/2013/EU rendelet 58. cikk (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése alapján felügyeli az intézkedésekhez kötődő támogatások kapcsán a végrehajtás szakmai ellenőrzését, amelynek keretében jogosult
ca) az EMGA-ra vonatkozó célzott vizsgálatok elrendelésére és lefolytatására,
cb) értékelési elemzések, jelentések összeállítására az intézkedések végrehajtásáról,
cc) ellátni az EMGA végrehajtására vonatkozó ellenőrzések, auditok koordinációs feladatait;
d) az Európai Unió szakbizottságai előtt képviselendő nemzeti álláspont kidolgozása keretében a kifizető ügynökségtől, átruházott feladatot ellátó szervtől adatot vagy tájékoztatást kér;
e) szakmai értekezletet, egyeztetést tart, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet javaslattételre, véleményezésre felkéri;
f) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet és az átruházott feladatot ellátó szervet az általa nyilvántartott valamennyi adat tekintetében adatszolgáltatásra kötelezheti;
g) az ágazati és szakpolitikai célok elérése érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által működtetett informatikai adatbázishoz teljes körű hozzáférésre jogosult, az informatikai fejlesztési terveket véleményezi, informatikai fejlesztésére javaslatot tesz;
h) előzetesen jóváhagyja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 15. § (2) bekezdésében foglalt tájékoztatóit, közleményeit és nyomtatványait;
i) közreműködik a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv intézményi szakmai és felügyeleti ellenőrzésében;
j) az intézkedések végrehajtása tekintetében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek adatot szolgáltat;
k) az intézkedések végrehajtásához a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott szabályzatokat, utasításokat és egyéb, a végrehajtás és a jogalkalmazás módját érintő dokumentumait véleményezi;
l) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megkeresésére állásfoglalást ad ki az intézkedések vonatkozásában.
(4) Az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (a továbbiakban: EMVA) tekintetében a (2) bekezdés szerinti irányítási hatáskörében
a) az intézkedések lebonyolítása körében egyedi utasítást adhat a közbenső szervezeti feladatot ellátó szerv részére;
b) az intézkedések költségvetési szabályozásának és tervezésének keretében megállapítja az intézkedések igénylésének és kifizetések idejét, támogatási keretösszegét, a pénzügyi kötelezettségvállalás, az előleg- és részkifizetések mértékét;
c) az 1306/2013/EU rendelet 58. cikk (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése alapján felügyeli az intézkedésekhez kötődő támogatások kapcsán a végrehajtás szakmai ellenőrzését, amelynek keretében jogosult
ca) az EMVA-ra vonatkozó célzott vizsgálatok elrendelésére és lefolytatására,
cb) értékelési elemzések, jelentések összeállítására az intézkedések végrehajtásáról,
cc) ellátni az EMVA végrehajtására vonatkozó ellenőrzések, auditok koordinációs feladatait;
d) az Európai Unió szakbizottságai előtt képviselendő nemzeti álláspont kidolgozása keretében a kifizető ügynökségtől, közbenső szervezeti feladatot ellátó szervtől adatot vagy tájékoztatást kér;
e) szakmai értekezletet, egyeztetést tart, a közbenső szervezeti feladatot ellátó szervet javaslattételre, véleményezésre felkéri;
f) a közbenső szervezeti feladatot ellátó szervet az általa nyilvántartott valamennyi adat tekintetében adatszolgáltatásra kötelezheti;
g) az ágazati és szakpolitikai célok elérése érdekében a közbenső szervezeti feladatot ellátó szerv által működtetett informatikai adatbázishoz teljes körű hozzáférésre jogosult, az informatikai fejlesztési terveket véleményezi, informatikai fejlesztésére javaslatot tesz;
h) közreműködik a közbenső szervezeti feladatot ellátó szerv intézményi szakmai és felügyeleti ellenőrzésében;
i) az intézkedések végrehajtása tekintetében a közbenső szervezeti feladatot ellátó szervnek adatot szolgáltat;
j) az intézkedések végrehajtásához a közbenső szervezeti feladatot ellátó szerv által kiadott szabályzatokat, utasításokat és egyéb, a végrehajtás és a jogalkalmazás módját érintő dokumentumait véleményezi;
k) a közbenső szervezeti feladatot ellátó szerv megkeresésére állásfoglalást ad ki az intézkedések vonatkozásában.
(5) A megyei kormányhivatalok európai uniós és nemzeti mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggő feladatai tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 6. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott irányítási hatásköröket a Kincstár gyakorolja.
16. § (1) A Kincstárnak a 15. § (1) bekezdésében, valamint a 17. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feladataihoz kapcsolódó ügyekben országos illetékességgel, első fokon a Kincstár központi szerve jár el.
(2) A Kincstárnak a 15. § (1) bekezdés a) pontja szerinti feladatai – a kifizetések kivételével – megállapodásban, a Közös Agrárpolitika tagállami végrehajtásával összefüggő feladatokat ellátó egyes szervezetek kijelöléséről szóló kormányrendeletben, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint ruházhatók át.
17. § (1) A Kincstár feladatkörébe tartozik az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer működtetése és annak továbbfejlesztése. A Kincstár e feladatkörében működteti
a) az ügyfélnyilvántartási rendszert,
b) a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszert (MePAR),
c) az intézkedésekhez kapcsolódó támogatások igazgatási és ellenőrzési rendszerét.
(2) A Kincstár feladatkörébe tartozik
a) a szőlőültetvények országos térinformatikai nyilvántartása,
b) az intervenciós raktárregiszter,
c) a mezőgazdasági és halászati csekély összegű támogatások nyilvántartási rendszere,
d) a monitoring adat-nyilvántartási rendszer
működtetése.
(3) A Kincstár az (1) bekezdésben foglalt feladatkörének ellátása keretében – a kérelemkezelési és helyszíni ellenőrzési feladatok teljesíthetősége érdekében – adatokat kérhet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 38. § (1) bekezdése szerinti Országos Erdőállomány Adattárból.
(4) A (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal köteles teljesíteni úgy, hogy az adatok az országosan egységes feladatellátást lehetővé tegyék.
18. § (1) A Kormány az EMVA-ból, az EMGA-ból, valamint a nemzeti hatáskörben finanszírozott intézkedésekhez kapcsolódó, elháríthatatlan külső ok (vis maior) elismerésére irányuló eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy adott vis maior eset a kérelemben jelzett területen és időpontban bekövetkezett-e –,
a) az elsőfokú eljárásban
aa) a mezőgazdasági üzem földterületét sújtó természeti csapás, illetve szélsőséges időjárási körülmény (földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tűzeset, jégkár, fagykár stb.) tekintetében az agrárkár-megállapító szervként eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalt,
ab) az ügyfél állatállományának egy részét vagy teljes egészét sújtó járványos, fertőző megbetegedés vagy elrendelt járványügyi intézkedés esetén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalt,
ac) az ügyfél gondossága ellenére az állatállománya egészének vagy egy részének elhullása vagy kényszervágása esetén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalt,
ad) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá tartozó területet sújtó természeti csapás, illetve szélsőséges időjárási körülmény (földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tűzeset, jégkár, fagykár stb.) tekintetében az erdészeti hatóságként eljáró járási hivatalt;
b) másodfokú eljárásban a Pest Megyei Kormányhivatalt
szakhatóságként jelöli ki.
(2) Ha a vis maior kiterjed az ország jelentős részére vagy különösen nagyszámú ügyfelet érint, a Kincstár és a Pest Megyei Kormányhivatal egyeztetés útján állapítja meg a vis maior esemény megállapításának jóváhagyási feltételeit.
19. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetése napján 18 órakor lép hatályba.
(2) Az 1–18. §, a 21–23. § és az 1. melléklet 2017. november 1-jén lép hatályba.
20. § (1) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) 2017. október 31-ével az Áht. 11. § (3) bekezdése alapján jogutódlással – a Kincstárba történő beolvadással – megszűnik.
(2) Az ONYF általános jogutódja a Kincstár.
(3) A 2017. október 31-én megszűnő ONYF
a) központi szervének hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekben 2017. november 1-jétől a Kincstár központi szerve,
b) különös hatáskörű igazgatási szervének hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekben 2017. november 1-jétől a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság
jár el.
(4) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ONYF-nek a Kincstárba történő beolvadására az egyes központi hivatalok és költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával összefüggő jogutódlásáról, valamint egyes közfeladatok átvételéről szóló 378/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 1–5. alcímében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy ahol
a) jogelőd szervről rendelkezik, azon az ONYF-et,
b) jogutód szervről rendelkezik, azon a Kincstárt,
c) 2016. december 31-ét határozza meg, azon 2017. október 31-ét,
d) 2017. január 1-jét határozza meg, azon 2017. november 1-jét
kell érteni.
21. § (1) A 11. § a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) A 15. §
a) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint
b) az 1307/2013/EU és az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az információk és dokumentumok Bizottsághoz való eljuttatása tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2017. április 20-ai, 2017/1183/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
22. § A 11. § tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
23. § Hatályát veszti
a) a Magyar Államkincstárról szóló 311/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet,
b) az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságról szóló 73/2015. (III. 30.) Korm. rendelet.
| A | B | ||
| 1. | Elnevezés | Illetékességi terület | |
| 2. | Magyar Államkincstár Baranya Megyei Igazgatóság | Baranya megye | |
| 3. | Magyar Államkincstár Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság | Bács-Kiskun megye | |
| 4. | Magyar Államkincstár Békés Megyei Igazgatóság | Békés megye | |
| 5. | Magyar Államkincstár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóság | Borsod-Abaúj-Zemplén megye | |
| 6. | Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság | Budapest, Pest megye | |
| 7. | Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Igazgatóság | Csongrád megye | |
| 8. | Magyar Államkincstár Fejér Megyei Igazgatóság | Fejér megye | |
| 9. | Magyar Államkincstár Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatóság | Győr-Moson-Sopron megye | |
| 10. | Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság | Hajdú-Bihar megye | |
| 11. | Magyar Államkincstár Heves Megyei Igazgatóság | Heves megye | |
| 12. | Magyar Államkincstár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság | Jász-Nagykun-Szolnok megye | |
| 13. | Magyar Államkincstár Komárom-Esztergom Megyei Igazgatóság | Komárom-Esztergom megye | |
| 14. | Magyar Államkincstár Nógrád Megyei Igazgatóság | Nógrád megye | |
| 15. | Magyar Államkincstár Somogy Megyei Igazgatóság | Somogy megye | |
| 16. | Magyar Államkincstár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság | Szabolcs-Szatmár-Bereg megye | |
| 17. | Magyar Államkincstár Tolna Megyei Igazgatóság | Tolna megye | |
| 18. | Magyar Államkincstár Vas Megyei Igazgatóság | Vas megye | |
| 19. | Magyar Államkincstár Veszprém Megyei Igazgatóság | Veszprém megye | |
| 20. | Magyar Államkincstár Zala Megyei Igazgatóság | Zala megye |
