A Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 158. § (1) bekezdés 8. pontja és 208. § (21) bekezdése alapján, az Üttv. 157. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következő szabályzatot hozza:
1. § (1) A Magyar Ügyvédi Kamara 3/1998 (VI. 27.) Fegyelmi Eljárási Szabályzata (a továbbiakban: Szabályzat) 1. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) Az ügyvédi kamara fegyelmi jogkörét a fegyelmi vétség elkövetésekor
aa) az ügyvédi kamarai nyilvántartásba bejegyzett tagjaival: ügyvédekkel, alkalmazott ügyvédekkel, kamarai jogtanácsosokkal, valamint
ab) az ügyvédi kamarai nyilvántartásba felvett európai közösségi jogászokkal, alkalmazott európai közösségi jogászokkal, külföldi jogi tanácsadókkal, ügyvédjelöltekkel, jogi előadókkal
(e szabályzat alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvédekkel) szemben gyakorolja.”
(2) A Szabályzat 1. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
„f) A kamarai tagság megszűnése, illetve a kamarai nyilvántartásból való törlés - a halál esetét kivéve -, valamint az ügyvédi tevékenység szünetelése és felfüggesztése az előzetes vizsgálat és a fegyelmi eljárás kezdeményezésének, lefolytatásának, a fegyelmi felelősség megállapításának, valamint a fegyelmi büntetés alkalmazásának nem akadálya.”
(3) A Szabályzat 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § A fegyelmi felelősséget - jogszabály vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - az elkövetés idején hatályban lévő jogszabályok és szabályzatok alapján kell elbírálni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek vagy az enyhébben bírálandó el.”
(4) A Szabályzat 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fegyelmi tárgyalás nem nyilvános.”
(5) A Szabályzat 14. § (5)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha az elévülés kezdő napjától számított három év eltelt. Az elévülés kezdő napja:
a) határidőhöz kötött kötelezettség elmulasztásával megvalósuló fegyelmi vétség esetén az a nap, amelyen a kötelezettségnek még eleget lehetett volna tenni,
b) jogellenes állapot fenntartásával elkövetett fegyelmi vétség esetén az a nap, amikor a jogellenes állapot megszűnt, továbbá
c) az a) és a b) pontban nem szabályozott esetben a fegyelmi vétség megvalósulásának a napja.
(6) Az a fegyelmi vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bűncselekmény büntethetőségének elévülésével egyidejűleg évül el.
(7) A közvetítői eljárás kezdeményezésére nyitva álló idő, a közvetítői eljárás, az előzetes vizsgálat, valamint kamarai jogtanácsos vagy jogi előadó ellen a munkáltató által indított, külön törvényben szabályozott fegyelmi eljárás tartama alatt az elévülés nyugszik.
(8) A panasz visszavonása az előzetes vizsgálat, illetve a fegyelmi eljárás lefolytatását nem akadályozza.”
(6) A Szabályzat 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) Meg kell tagadni az előzetes vizsgálat elrendelését:
a) ha a bejelentett tények alapján fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja nem állapítható meg,
b) ha a fegyelmi felelősségre vonhatóság megszűnt [Üt. 41. § (1)-(2) bek.],
c) ha a bejelentésben foglalt tények miatt már jogerős fegyelmi határozatot hoztak, vagy
d) ha a fegyelmi vétség elbírálása a kamarai jogtanácsos, vagy jogi előadó ellen a munkáltató által indított külön törvényben szabályozott fegyelmi eljárásban már folyamatban van.
(2) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel nincs helye a kamarai jogtanácsos, és a jogi előadó fegyelmi felelősségre vonásának a kizárólag munkáltatója, munkáltatójának kapcsolt vállalkozása, vagy a munkáltatójával irányítási, vagy fenntartói viszonyban álló szerv sérelmére elkövetett fegyelmi vétség miatt.
(3) Ha a munkáltató kamarai jogtanácsos, illetve a jogi előadó jogviszonyát részben, vagy egészben a (2) bekezdés szerinti fegyelmi vétség miatt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti, a munkaviszony a munkáltató részéről történő, vétkes kötelezettségszegés miatti azonnali hatályú felmondással szüntette meg, e fegyelmi vétség miatt fegyelmi felelősségre vonható, azonban ebben az esetben kizárólag írásbeli megrovás, vagy kizárás fegyelmi büntetés alkalmazható.
(4) Az előzetes vizsgálat elrendelését megtagadó határozat ellen a panaszos a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez fellebbezést terjeszthet elő.
(5) A Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége másodfokon a fellebbezés kapcsán a következő határozatokat hozhatja:
a) helybenhagyja az előzetes vizsgálat elrendelését megtagadó határozatot,
b) az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezi és az előzetes vizsgálatot elrendeli,
c) az elkésett fellebbezést elutasítja.
(6) Megtagadható az előzetes vizsgálat névtelen bejelentés esetén is.”
(7) A Szabályzat 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § (1) Amennyiben a fegyelmi tanács érdemi döntést nem hoz, a tárgyalást elnapolja, és közbenső határozattal felfüggeszti az ügyvédi tevékenység gyakorlását, ha az a fegyelmi vétség súlyára tekintettel indokolt.
(2) A fegyelmi vétség súlyosságra tekintettel
a) indokolhatja a tevékenység gyakorlása alóli felfüggesztést, ha az ügyvéd szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas, vagy a pótmagánvádló vádindítványa alapján indult büntetőeljárást - hatálya alatt áll, vagy
b) indokolja felfüggesztést, ha az ügyvédi tevékenység folytatása az ügyfelek jogai, jogos érdekei, vagy ügyvédségbe vetett közbizalom olyan mértékű sérelmével, vagy veszélyeztetésével járna, amely meghaladja az ügyvédi tevékenység gyakorlása felfüggesztéséből fakadó egyéni érdeksérelmet.
(3) A felfüggesztés időtartama hat hónap, amely egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható.
(4) Az elsőfokú fegyelmi tanácsnak a felfüggesztésről hozott határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az ügyvéd, a képviselője és a kamara elnöke a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. A fellebbezésről a másodfokú fegyelmi tanács soron kívül határoz.
(5) Amennyiben más hatóság előtt már folyamatban lévő ügyben hozandó határozat befolyással lehet a fegyelmi ügy érdemi döntésére, az elsőfokú fegyelmi tanács elrendelheti az eljárás felfüggesztését a bíróság vagy más hatóság előtt folyamatban lévő ügy jogerős befejezéséig.
(6) Ha az eljárás alá vont ügyvéd ellen több fegyelmi eljárás indult, elrendelheti az ügyek egyesítését, elkülönítését.
(7) Az (5)-(6) bekezdésben hozott határozatok ellen fellebbezésnek van helye.”
(8) A Szabályzat 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fegyelmi intézkedésről szóló határozatban - kizárás kivételével - bármely büntetés kiszabható.”
(9) A Szabályzat 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § (1) A fegyelmi vétséget elkövető ügyvéddel szemben a következő büntetések szabhatók ki:
a) írásbeli megrovás,
b) pénzbírság,
c) kamarai közügyektől való eltiltás,
d) ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás,
e) kizárás.
(2) A pénzbírság összege az Üttv. 110. §-ában foglaltak kivételével -
a) ügyvéd, kamarai jogtanácsos és európai közösségi jogász esetén 1 000 000 Ft-ig,
b) más ügyvédi tevékenységet gyakorló személy esetén 500 000 Ft-ig
terjedhet.
(3) A kamarai közügyektől való eltiltás a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított határozott ideig tart, annak legrövidebb időtartama egy év, leghosszabb időtartama öt év.
(4) Az ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás határozott időre szól. Az eltiltás időtartama a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított legalább egy, legfeljebb öt év.
(5) A kizárás fegyelmi büntetés legrövidebb időtartama három év, leghosszabb időtartama 10 év.
(6) A fegyelmi büntetések egymás mellett is alkalmazhatók azzal, hogy nem alkalmazható
a) írásbeli megrovás mellett más fegyelmi büntetés, továbbá
b) kizárás mellett kamarai közügyektől eltiltás, vagy ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás, kivéve, ha a kizárás végrehajtását próbaidőre felfüggesztették.
(7) A kiszabott pénzbírság azt a területi kamarát illeti, amely a fegyelmi eljárást lefolytatta.
(8) A pénzbírságot elsődlegesen a Kamara előtt folyamatban lévő fegyelmi eljárások dologi kiadásainak fedezetére kell felhasználni.”
(10) A Szabályzat a következő 30/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„A fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztése
30/A. § (1) Az írásbeli megrovás kivételével a fegyelmi büntetés végrehajtása határozott időre, legalább egy, legfeljebb három évre felfüggeszthető.
(2) A kizárás fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt nincs helye felfüggesztett fegyelmi büntetés alkalmazásának, és a fegyelmi tanács a kizárás végrehajtását elrendelheti. Más fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt jogerősen kiszabott újabb fegyelmi büntetés esetén a felfüggesztett büntetést végre kell hajtani.
(3) A kizárás fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt a felfüggesztést megelőzően elkövetett fegyelmi vétség miatt nincs helye felfüggesztett fegyelmi büntetés alkalmazásának. Más fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt a felfüggesztést megelőzően elkövetett fegyelmi vétség miatt kiszabott újabb fegyelmi büntetés esetén a fegyelmi tanács a felfüggesztett büntetés végrehajtását elrendelheti.”
(11) A Szabályzat a következő 30/B. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésének és megakadályozásának ellenőrzése nyomán indult fegyelmi eljárás különös szabályai
30/B. § (1) Az Üttv. 188. § (3) bekezdése alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben alkalmazható büntetések a következők:
a) írásbeli megrovás,
b) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint az e törvények végrehajtására az ügyvédi iroda által vagy a Magyar Ügyvédi Kamara által elfogadott szabályzatban (a továbbiakban: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló rendelkezések) foglalt kötelezettségek megsértése esetén kötelezés a jogsértés megszüntetésére és az annak megismétlésétől való tartózkodásra,
c) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló rendelkezésekben foglalt kötelezettségek megsértése esetén legfeljebb 400 000 000 Ft-ig terjedő pénzbírság,
d) kizárás.
(2) Az (1) bekezdés szerinti fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelemmel kell lenni
a) a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a súlyosságára,
b) a jogsértésért felelős személy felelősségének mértékére,
c) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló rendelkezésekben foglalt kötelezettségek megsértése esetén a felelős személy által a területi elnökséggel szemben tanúsított együttműködésre,
d) a szabályok megsértésének vagy a hiányosságnak az időtartamára, ismétlődésére vagy gyakoriságára.
(3) A jogerős vagy a jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított fegyelmi határozatot a területi elnökség - az ügyvédi tevékenységet gyakorlóval történő közléssel egyidejűleg - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló rendelkezésekben foglalt kötelezettségek megsértése esetén köteles közzétenni a honlapján oly módon, hogy abból legalább a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a jellegére, illetve a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk megismerhetőek legyenek.
(4) A (3) bekezdésben foglalt közzétételi kötelezettség teljesítését a területi elnökség elhalaszthatja, illetve mentesülhet a kötelezettség teljesítése alól abban az esetben, ha
a) a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk nyilvánosságra kerülése aránytalan hátrányt okozna az érintett számára;
b) a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a súlyára tekintettel az aránytalan lenne;
c) hatósági eljárás megindítását vagy a már megindított eljárás lefolytatását veszélyeztetné.
(5) A (4) bekezdés a) pontjában meghatározott ok megszűnéséig a közzétételi kötelezettség a területi elnökség döntése alapján a jogsértő személyére vonatkozó adatok és információk nélkül, névtelenséget biztosító formában is teljesíthető.
(6) Az (5) bekezdés szerint jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozat közzététele esetén a területi elnökség a jogorvoslat eredményére vonatkozó információkat is köteles - a határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg - közzétenni a honlapján.
(7) A területi elnökség a (3) bekezdés alapján közzétett információk elérhetőségét a közzétételtől számított öt évig köteles biztosítani. A jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk elérhetőségére a személyes adatok védelmére vonatkozó törvényi rendelkezések irányadók.”
(12) A Szabályzat 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fegyelmi tanács a határozatában:
a) az eljárást megszünteti,
b) az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapítja és büntetést szab ki.”
(13) A Szabályzat 33. § (2) bekezdés f)-h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A rendelkező résznek tartalmaznia kell:)
„f) kizárás fegyelmi büntetés esetén - ha az elsőfokú fegyelmi tanács annak végrehajtását nem függesztette fel - az ügyvédi tevékenység gyakorlásának a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig tartó felfüggesztését,
g) az eljárási költségek összegét és viselésének módját. Az eljárási költség 60 000 Ft átalányköltségből és a felmerült tételes költségből áll. A Fegyelmi Tanács az ügyvédet részben vagy egészben mentesítheti a költségek viselése alól. A fegyelmi felelősség megállapítása hiányában az eljárási költségeket a Kamara viseli. A Fegyelmi Eljárási Szabályzat 29. § (1) bekezdés alkalmazása esetén az átalányköltség 20 000 Ft. Az átalányköltség mind az I. fokú, mind a II. fokú eljárásban csak egy ízben számítható fel,
h) tájékoztatást arról, hogy a határozat ellen a fegyelmi eljárás alá vont ügyvéd és képviselője, valamint az Ügyvédi Kamara elnöke, a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezhet. Az ügyvédi tevékenység felfüggesztését tartalmazó rendelkezés ellen külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya.”
(14) A Szabályzat XI. Fejezete, az „A büntetés hatálya és a mentesítés” alcímet követően a következő 54. §-sal egészül ki:
„54. § (1) Az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy fegyelmi büntetés hatálya alatt áll a vele szemben jogerősen kiszabott pénzbírság megfizetéséig, illetve a kamarai közügyektől való eltiltás, az ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás, valamint kizárás fegyelmi büntetés esetén a fegyelmi határozatban megjelölt időtartam lejártáig.
(2) A kamarai közügyektől eltiltás fegyelmi büntetés hatálya alatt a fegyelmi vétség elkövetője kamarai tisztségre nem választható, a meglévő kamarai tisztsége megszűnik, szünetel a kamarai tagságból eredő szavazati- és választójoga, valamint nem lehet irodagondnok.
(3) Kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt ügyvédi tevékenység nem folytatható.
(4) A fegyelmi tanács
a) a kizárás, a kamarai közügyektől való eltiltás és az ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás fegyelmi büntetés hatálya legalább felének elteltét követően, vagy
b) a pénzbírság legalább felének megfizetését követően
a fegyelmi büntetés hatálya alatt álló, arra érdemes személyt méltányosságból mentesítheti a fegyelmi büntetés további joghatásai alól.
(5) Nincs helye mentesítésnek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésének és megakadályozásának ellenőrzése nyomán indult fegyelmi eljárásban kiszabott fegyelmi büntetés esetén.”
(15) A Szabályzat a következő 57. §-sal egészül ki:
„57. § (1) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény alapján kiszabott fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezményekre a fegyelmi büntetés kiszabásakor alkalmazandó szabályokat kell alkalmazni.
(2) 2019. január 1-jéig, de legkésőbb a regionális fegyelmi bizottságok megalakulásáig a fegyelmi eljárásokat az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény rendelkezései szerint kell lefolytatni.
(3) Az e szabályzat hatálybalépését megelőzően kiszabott fegyelmi büntetés hatályára a 2017. december 31. napján hatályos rendelkezéseket azzal kell alkalmazni, hogy a kizárás vagy névjegyzékből való törlés fegyelmi büntetések hatálya alatt álló természetes személy nem folytathat ügyvédi tevékenységet.”
2. § A Szabályzat
a) 33. § (2) bekezdés c) pontjában az „ügyvédet vétkesnek nyilvánítja: vagy fegyelmi intézkedést hoz,” szövegrész helyében az „ügyvéd felelősségét megállapítja” szöveg,
b) 44. § (2) bekezdésében a „Fővárosi Bírósághoz” szövegrész helyébe a „bírósághoz” szöveg, valamint
c) XII. Fejezete címében a „Záró” szövegrész helyébe a „Záró és átmeneti” szöveg
lép.
3. § Hatályát veszti a Szabályzat
a) 3. §-ában az „a nyilvánosságnak” szövegrész,
b) 14. § (4) bekezdésében a „, vagy a cselekmény befejezése óta három év eltelt” szövegrész,
c) 15. § (1) bekezdés c) pontjában a „[vagy]” szövegrész,
d) 18. § (1) bekezdés a) pontjában a „[15. § a), b), c)]” szövegrész,
e) 44. § (1) bekezdésében a „[Pp. XX. fejezet]” szövegrész,
f) X. Fejezete, valamint
g) 55. § (1), (2), (7) és (8) bekezdése.
4. § Ez a szabályzat 2018. január 1-jén lép hatályba.
