A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdés a) pontjában,
az 5. alcím tekintetében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdés d) pontjában
kapott felhatalmazás alapján a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 7. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Miniszterelnökséget vezető miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet alkalmazásában:
1. * agrár-erdészeti terület: az a szántóterület, amely után az Európai Parlament és Tanács az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-ei 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 23. cikke szerinti támogatást vesznek igénybe;
2. alávetés: olyan növénytermesztési technológia, amelynek keretében ugyanarról a földterületről egy tenyészidő alatt több növényfaj kerül betakarításra oly módon, hogy egy növényfaj egyedei közé más növényfaj is vetésre kerül és a különböző növényfajok tenyészidőszakának vége nem esik egy időbe;
3. * állandó gyepterület: az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés h) pontja szerinti terület;
4. * állandó kultúra: az állandó gyepterülettől eltérő, a vetésforgón kívül termesztett növénykultúra, amely öt vagy öt évnél több ideig foglalja el a földterületet, és ismétlődően termést hoz, ideértve a faiskolát, a rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvényt, a fás szárú egyéb ültetvényeket, a spárgát, a Miscanthus nemzetségbe tartozó energianád fajokat, az olasznád, szilfium és a nem ökológiai jelentőségű területeként igényelt keleti kecskeruta fajokat mint lágyszárú energianövényeket, valamint a levendula, orvosi zsálya, kerti ruta, mezei cickafark, fehér üröm, kasvirág, évelő édeskömény, kerti kakukkfű, lósóska, szurokfű lágyszárú fajokat;
5. egységes kérelem: az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló, tárgyévi miniszteri rendeletben meghatározott támogatási kérelem;
6. erdőszélek mentén fekvő támogatható sáv: erdőterülettel határos, támogatható szántóterületen elhelyezkedő, legfeljebb tíz méter széles földterület;
7. fás sáv: legalább 50%-ban fás szárú vegetációval borított, szántóterülettel határosan elhelyezkedő, legfeljebb tíz méter széles földterület;
8. fasor: olyan, szántóterülettel határosan elhelyezkedő, egy sor fából álló állomány, amely legalább huszonöt méter hosszú, a fák lombkoronája legalább négy méter átmérőjű és a lombkoronák közötti távolság legfeljebb öt méter;
9. hüvelyes növény: a 2. melléklet szerinti nitrogénmegkötő növény;
10. * ideiglenes gyepterület: olyan gyep vagy egyéb – a Herefélék (Trifolium) és a Lucernafélék (Medicago) nemzetségébe tartozó fajok és ezek kizárólagos keverékei alkotta növényállományok kivételével –, az 1. mellékletben felsorolt fajokból álló takarmánynövény vetés nélküli vagy vetéssel történő termesztésére használt földterület, amely a telepítéstől számítva öt évnél fiatalabb, és nem az állandó gyepterület visszaállítási kötelezettség okán került telepítésre;
11. * konyhakert: olyan, a gazdaság más földterületeitől elkülöníthető terület, amelyen a gazdaság saját felhasználására és nem értékesítésre történő termelés folyik, továbbá a szabadidős kert, a park, a pázsit, és a közös használatú háztartások földterülete (például kutatóintézetek, vallási közösségek, kollégiumok, börtönök területe), feltéve hogy ezekre a területekre vonatkozóan teljesülnek a mezőgazdasági üzemre vonatkozó jogszabályi előírások és támogatási jogosultsági feltételek;
12. * környezeti szempontból érzékeny állandó gyepterület: az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, Natura 2000 területnek minősülő és a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben (a továbbiakban: MePAR) lehatárolt tematikus fedvény szerinti földterület;
13. * másodvetés: a tárgyévre az egységes kérelemben bejelentett első növény betakarítása után a következő év első növényének vetéséig betakarított vagy zöldtrágya-növényként talajba forgatott növénykultúra;
14. * mechanikai gyomirtás: minden olyan talajművelő eszközzel végzett művelet, amely alkalmas a gyomnövény vegyszerek használata nélküli ritkítására, elpusztítására;
15. * Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer: a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló miniszteri rendelet szerinti adatbázis;
16. * mezőgazdasági termelő: az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely a mezőgazdasági tevékenységét az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdése szerinti területen folytatja;
17. * minősített szaporítóanyag: a szántóföldi növényfajok vetőmagjainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet 1., 3., és 4. számú mellékletében meghatározott paramétereknek teljeskörűen megfelelő szaporítóanyag;
18. * nitrogénmegkötő növényekkel bevetett terület: a 2. mellékletben felsorolt vagy a 21. § (2) bekezdésében meghatározott bármely nitrogénmegkötő növénnyel vagy azok keverékével vagy a 2. melléklet szerinti nitrogénmegkötő növény és nem nitrogénmegkötő növény keverékével hasznosított földterület, amely keverékben a nitrogénmegkötő növény csíraszám aránya meghaladja az 50%-ot;
19. * ökológiai gazdálkodásba vont terület: tanúsító szervezet által tanúsított, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításáról, előállításáról, forgalmazásáról, jelöléséről és ellenőrzésének eljárásrendjéről szóló 34/2013. (V. 14.) VM rendelet [a továbbiakban: 34/2013. (V. 14.) VM rendelet] szerint hasznosított földterület;
20. * ökológiai jelentőségű másodvetés: a tárgyévre az egységes kérelemben bejelentett első növény betakarítása után és a következő év első növényének vetése előtt, tárgyév október 1-jéig – a 3. mellékletben felsorolt vagy a 22. § (2) bekezdésében meghatározott, legalább két fajból – vetett növényállomány, amelyet zöldtrágyának vagy téli takarónövénynek használnak, és a következő évi első növény vetése előtt beforgatnak;
21. * parlagon hagyott terület: adott tárgyévre vonatkozóan az a szántóterület, amelyen a pihentetési időszakban semmilyen növénykultúrát nem vetnek vagy telepítenek, és nem takarítanak be;
22. * rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvény: a 4. mellékletben felsorolt növényekből álló, a fás szárú energetikai ültetvényekről szóló 71/2007. (IV. 14.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelő ültetvény;
23. * szántóterület: a szántóföldi növénytermesztés céljából megművelt vagy szántóföldi növénytermesztés céljára rendelkezésre álló földterület, beleértve a parlagon hagyott területet és az ideiglenes gyepterületet is;
24. * táblaszegély: a szántóterülettől elkülönülő, de azzal közvetlenül határos, legalább egy méter és legfeljebb húsz méter széles, jellemzően vonalas kiterjedésű, legalább 50%-ban lágy szárú növényzettel borított földterület;
25. * tájelem: az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet [a továbbiakban: 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet] szerinti védett tájképi elem, valamint a fás sáv, a fasor, a táblaszegély, és a vizesárok;
26. * víz alatt álló kultúra: rizs, indiánrizs;
27. * vizesárok: öntözés vagy vízelvezetés céljára szolgáló mesterséges létesítmény és a hozzá tartozó legfeljebb két méter széles part menti földterület, amelynek együttes szélessége legfeljebb hat méter, kivéve a betonnal vagy egyéb mesterséges szilárd burkolattal ellátott csatornákat, műtárgyakat;
28. * nagymértékű, súlyos, lágyszárú gyomosodás: a lágyszárú gyomnövény bármely szomszédos földterületre történő átterjedése, vagy ha a vizsgált parcellán virágzó veszélyes gyom vagy a földterület 50%-át meghaladó mértékű lágyszárú gyomnövény található;
29. * nagymértékű, súlyos, fás szárú gyomosodás: a fás szárú gyomnövény bármely szomszédos földterületre történő átterjedése, vagy ha a vizsgált parcella esetében a földterületen 100 db/hektárt meghaladó mértékben található olyan fás szárú gyomnövény, amely lombkorona alatti területe nem tartalmaz legeltethető vegetációt, vagy a fás szárú gyomnövény eltávolítása az alapkultúra károsodása nélkül nem hajtható végre, és a terület a vegetációs idő alatt mezőgazdasági művelésre alkalmassá tehető;
30. * nagymértékű, súlyos és maradandó fás szárú gyomosodás: a fás szárú gyomnövény bármely szomszédos földterületre történő átterjedése, vagy ha a vizsgált parcella esetében a földterületen 100 db/hektárt meghaladó mértékben található olyan fás szárú gyomnövény, amely lombkorona alatti területe nem tartalmaz legeltethető vegetációt, vagy a fás szárú gyomnövény eltávolítása az alapkultúra károsodása nélkül nem hajtható végre, és a terület a vegetációs idő alatt mezőgazdasági művelésre nem tehető alkalmassá;
31. * gyomnövény: a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 1/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott növény vagy növényállomány.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl e rendelet alkalmazásában az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet szerinti fogalommeghatározásokat kell figyelembe venni.
2. § * (1) Az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott mezőgazdasági terület abban az esetben támogatható, ha
a) a szántóterületen, az állandó gyepterületen vagy az állandó kultúrával fedett területen a tárgyévben mezőgazdasági termelés folyik, vagy ha a szántóterületen, az állandó gyepterületen vagy az állandó kultúrával fedett területen a tárgyévben mezőgazdasági termelés nem folyik – ide nem értve az eseti tisztító kaszálást vagy tisztító legeltetést –, de a gyomok – ideértve a 7. mellékletben meghatározott veszélyes gyomnövényeket – és a hasznosítás szempontjából nemkívánatos fás szárú növények legfeljebb olyan mértékben vannak jelen, hogy nem áll fenn a szántóterület, az állandó gyepterület vagy az állandó kultúrával fedett terület nagymértékű, súlyos lágyzárú vagy fás szárú vagy nagymértékű, súlyos és maradandó fás szárú gyomosodása,
b) nem áll fenn az állandó gyepterület és az ideiglenes gyepterület olyan helytelen legeltetési módból eredő károsodása (túllegeltetés), amelynek során az állományalkotó fűfélék rövidre rágása és taposás következtében a gyep foltokban kiritkul, és a talajfelszín legalább 50%-ban fedetlenné válik, és
c) az állandó gyepterületen és az ideiglenes gyepterületen – amennyiben ott tárgyévben mezőgazdasági termelés nem folyik – a gyepalkotó fűfajok és takarmánynövények túlsúlyban vannak, és nem található a tárgyévet megelőző vegetációs időszakból maradt olyan növedék, amelynek szaporító képletei is elnyíltak.
(2) Az a terület, amelyen mezőgazdasági termelés folyik, de nagymértékű, súlyos lágyszárú vagy fás szárú vagy nagymértékű, súlyos és maradandó fás szárú gyomosodás észlelhető, a vizsgált támogatási évben nem támogatható. A nagymértékű, súlyos és maradandó fás szárú gyomosodás esetén a területet a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló miniszteri rendelet értelmében nem támogatható területté kell átsorolni.
3. § (1) * E rendelet szerinti támogatásra jogosult az az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 43. cikk (1) bekezdése alapján éghajlat és környezet szempontjából előnyös gyakorlatok folytatására kötelezett, egységes területalapú támogatásra jogosult mezőgazdasági termelő, aki a tárgyévben egységes kérelmet nyújt be és teljesíti az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet III. Cím III. Fejezetében és az e rendeletben foglalt feltételeket.
(2) * Az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 43. cikk (11) bekezdésének alkalmazása során a mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelem benyújtására nyitva álló időszak utolsó napján meg kell felelnie a 34/2013. (V. 14.) VM rendeletben foglalt követelményeknek.
(3) * Ha a mezőgazdasági termelő párhuzamos gazdálkodást folytat, vagy az ökológiai tanúsító szervezet szerint nem a földterület egésze felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak, akkor a mezőgazdasági termelő a támogatási kérelmében ökológiai gazdálkodásban részt vevő területként nem jelölt terület és az ökológiai tanúsító szervezet által nem igazolt földterület tekintetében nem mentesül az e rendeletben előírt kötelezettségek alól.
(4) * Az ökológiai tanúsító szervezet évente, az adott év augusztus 31-éig a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) adatszolgáltatása alapján a Kincstár részére tájékoztatást nyújt a mezőgazdasági termelő támogatási kérelmében megjelölt ökológiai gazdálkodásba vont terület (2) bekezdésben foglaltaknak való megfeleléséről.
(5) * Ha az e rendelet szerinti támogatással érintett földterület ökológiai státusza megszüntetésre vagy visszaminősítésre kerül, akkor az ökológiai tanúsító szervezet nyolc napon belül megküldi a Kincstárnak az érintett földterület és a mezőgazdasági termelő azonosító adatait. A mezőgazdasági termelő tárgyéven belüli ökológiai státusz megszüntetéssel vagy visszaminősítéssel érintett terület tekintetében nem mentesül az e rendeletben előírt kötelezettségek alól.
(6) * Támogatás igénybevételére jogosult az a mezőgazdasági termelő is, aki felszámolási, végelszámolási vagy adósságrendezési eljárás alatt áll feltéve, hogy a támogatás feltételeinek egyébként megfelel.
(7) * A mezőgazdasági termelő támogatási kérelmében ökológiai gazdálkodásban részt vevő szántóterületekhez kapcsolódó tájelem elszámolható ökológiai jelentőségű területként.
4. § Az e rendelet szerinti támogatás évente, az egységes kérelem keretében igényelhető.
5. § Az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról és a vis maiorral összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 94/2015. (XII. 23.) FM rendeletben foglaltak nem alkalmazhatóak *
a) a környezeti szempontból érzékeny állandó gyepterület engedély nélküli feltörése esetén, valamint
b) * olyan, a IV. Fejezet szerinti ökológiai jelentőségű terület vonatkozásában, amely nem a mezőgazdasági termelő tulajdonában vagy használatában van, hanem az a mezőgazdasági termelő rendelkezésére áll a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: 2007. évi XVII. törvény) 79/B. § (1) bekezdésében foglaltak szerint.
6. § (1) * A támogatás összegét a Kincstár az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 43. cikk (9) bekezdésének megfelelően, hektáronkénti átalánytámogatás formájában állapítja meg. *
(2) A Kincstár által hozott támogatási döntésnek az alábbiakat kell tartalmaznia: *
a) azon földterület nagyságát, amelyre a támogatási kérelemben támogatást igényeltek,
b) támogatható földterület nagyságát,
c) a mezőgazdasági termelőt megillető támogatás összegét, és
d) az alkalmazott jogkövetkezményeket.
7. § (1) A növénytermesztés diverzifikálása (a továbbiakban: terménydiverzifikáció) szempontjából azok a növénykultúrák vehetőek figyelembe, amelyek a tárgyév május 1-jétől szeptember 30-ig terjedő időszakban a leghosszabb ideig – az adott növénykultúra vegetációs idejére figyelemmel – vannak jelen a mezőgazdasági termelő egységes kérelmében bejelentett szántóterületének részét képező tábláin.
(2) * Az egyazon szántóterületen a tárgyévben termesztett növénykultúrák közül a terménydiverzifikáció szempontjából figyelembe vehető növénykultúrákat a Kincstár az egységes kérelemben bejelentett vetési és betakarítási időpontok alapján határozza meg.
(3) *
8. § (1) A terménydiverzifikáció szempontjából a következő növénykultúrák minősülnek különbözőnek:
a) a 6. melléklet I. táblázatában felsorolt, különböző nemzetségekbe tartozó növények,
b) a 6. melléklet II. táblázatában felsorolt káposztafélék, burgonyafélék és tökfélék növénycsaládjába tartozó bármely faj,
c) parlagon hagyott terület, beleértve a szántóterületen elhelyezkedő, de mezőgazdasági termelésre tárgyév január 1. és augusztus 31. között nem használt vízvédelmi sávot és a mezőgazdasági termelés alatt nem álló, erdőszélek mentén fekvő támogatható sávot,
d) ideiglenes gyepterület,
e) a 6. melléklet III. táblázatában felsorolt, ugyanazon nemzetség őszi és tavaszi vetésű növénye,
f) a (2) bekezdés szerint megállapított növénykultúra.
(2) * Ha az egységes kérelemben bejelentett növénykultúra nem szerepel a 6. mellékletben, akkor a Kincstár az egységes nemzetközi binominális nomenklatúra alapján állapítja meg, hogy az adott növénykultúra különböző növénykultúrának minősül-e.
(3) * Ha a táblaszegély vagy a vízvédelmi sáv az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás, valamint az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/2015. (II. 19.) FM rendelet 1. § 14. pontja szerinti támogatható terület, akkor az egységes kérelemben a táblaszegélyt vagy a vízvédelmi sávot a szomszédos szántóterület hasznosításával azonos hasznosításúnak vagy parlagon hagyott területként kell bejelenteni, és a terménydiverzifikáció szempontjából is ekként vehető figyelembe.
(4) *
(5) Alávetés nem vehető figyelembe különböző növénykultúraként.
(6) A másodvetés és az ökológiai jelentőségű másodvetés a terménydiverzifikáció szempontjából külön növénykultúraként vehető figyelembe, ha a másodvetés tárgyév május 1-jétől szeptember 30-ig terjedő időszakban a leghosszabb ideig van jelen a mezőgazdasági termelő egységes kérelmében bejelentett szántóterületén.
(7) * Azokat a területeket, amelyeken vetőmagkeveréket vetnek, a keverékben található egyes növénykultúráktól függetlenül úgy kell tekinteni, hogy az adott területet egyetlen növénykultúra borítja. Több vetőmagkeverék használata esetén, ha a vetőmagkeverékek összetevői egymástól eltérnek, akkor a vetőmagkeverékeket különböző növénykultúrának kell tekinteni. Ha két vagy több keverék összetevői között részleges fajbéli egyezőség áll fenn, akkor azon keverékek területét kell egybeszámolni, ahol a fajbéli egyezőség vagy fajösszetétel arányai a legközelebb állnak egymáshoz.
(7a) * A mezőgazdasági termelő által az egységes kérelemben egyéb, nem beazonosítható diverzifikációs növénykultúraként bejelentett területeken elhelyezkedő növénykultúrákat a diverzifikáció szempontjából azonos, egyéb növénykultúrának kell tekinteni, függetlenül attól, hogy a területen milyen növényfajba tartozó növénykultúrát termesztenek.
(7b) * Azon a területen, ahol a vegyes növénytermesztés úgy valósul meg, hogy két vagy több növénykultúrát külön sorban termesztenek, az adott növénykultúra akkor számít külön növénykultúrának, ha az érintett terület legalább 25%-át elfoglalja.
(7c) * A mezőgazdasági termelő által az egységes kérelemben konyhakertként bejelentett területen elhelyezkedő növénykultúrákat a diverzifikáció szempontjából azonos növénykultúrának kell tekinteni függetlenül attól, hogy a mezőgazdasági termelő a területen milyen növényfajba tartozó növénykultúrát termeszt.
(8) * A Kincstár a mezőgazdasági termelő által használt, minősített vetőmag származási bizonylatát jogosult ellenőrizni.
9. § A 7. és 8. § szerinti követelmények alól mentesül az a mezőgazdasági termelő,
a) aki a szántóterülete egészén és a növénytermesztési ciklus jelentős részében víz alatt álló kultúrát termel;
b) * akinek szántóterületének mérete tíz hektárnál kisebb;
c) akinek a szántóterülete több mint 75%-a
ca) parlagon hagyott terület,
cb) ideiglenes gyepterület, vagy
cc) a ca) és a cb) alpontokban meghatározottak kombinációja
és a fennmaradó szántóterülete nem haladja meg a harminc hektárt;
d) akinek a szántóterülete, az állandó gyepterülete és az állandó kultúra által együttesen elfoglalt területe több mint 75%-a
da) állandó gyepterület,
db) ideiglenes gyepterület,
dc) víz alatt álló kultúrával bevetett terület, vagy
dd) a da)–dc) alpontban meghatározott területek kombinációja
és a fennmaradó szántóterülete nem haladja meg a harminc hektárt; vagy
e) akinek a tárgyévi egységes kérelemben bejelentett szántóterülete több mint 50%-át az előző évi egységes kérelmében nem jelentette be, vagy nem ugyanazon mezőgazdasági termelő jelentette be, és a szántóterület egészén az előző naptári évben termesztettől növényektől eltérő növényeket termeszt.
10. § * Az állandó gyepterület elhelyezkedését, valamint annak feltörése tényét a Kincstár az egységes kérelem adatai, a MePAR-ban rendelkezésre álló adatok, valamint a helyszíni ellenőrzés eredménye alapján állapítja meg.
11. § (1) * A Kincstár a környezeti szempontból érzékeny állandó gyepterület feltöréséről értesíti a természetvédelmi hatóságot.
(2) * A természetvédelmi hatóság a környezeti szempontból érzékeny állandó gyepterület engedély nélküli feltörése esetén haladéktalanul tájékoztatja a Kincstárt.
(3) * Ha a mezőgazdasági termelő a környezeti szempontból érzékeny állandó gyepterületet engedély nélkül feltöri vagy más hasznosítású területté átalakítja, úgy az illetékes természetvédelmi hatóság haladéktalanul elrendeli a feltört vagy átalakított földterület gyepterületté történő visszaállítását. Az érintett földterületek gyepterületté történő visszaállításának végső határideje legkésőbb a támogatási kérelem benyújtását követő évi egységes kérelem benyújtásának kezdő határnapja. A visszaállítási kötelezettség megállapítása érdekében a Kincstár adatot szolgáltat a természetvédelmi hatóságnak az érintett mezőgazdasági termelőről és a gyepterületté visszaállítandó földterületek elhelyezkedéséről, kiterjedéséről.
(4) * A visszaállítási kötelezettségnek való megfelelést a természetvédelmi hatóság helyszíni ellenőrzés keretében állapítja meg. A visszaállítási kötelezettség teljesítése kizárólag az érintett földterület egészének visszaállítása esetén állapítható meg. Az ellenőrzés eredményéről a természetvédelmi hatóság és a Kincstár kölcsönösen tájékoztatja egymást.
12. § (1) * Az állandó gyepterület arányát minden évben országos szinten a Kincstár állapítja meg a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 43. cikke szerint.
(2) * Ha az (1) bekezdés szerint megállapított tárgyévi állandó gyepterület aránya több mint 5%-kal csökken a 2015. évben meghatározásra kerülő referencia arányhoz képest, és az állandó gyepterület tárgyévi összterülete 0,5%-ot meghaladó mértékben csökken a referencia arányban szereplő állandó gyepterület összterületéhez képest, akkor egyes, állandó gyepterületnek nem minősülő területeket állandó gyepterületté kell visszaállítani. A referenciaarány megállapításánál a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 43. cikk (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(3) * Ha az állandó gyepterület aránya országos szinten 3%-ot meghaladó mértékben csökken a referenciaarányhoz képest, akkor a Kincstár erről a tényről tájékoztatja a természetvédelmi hatóságot.
(4) * Állandó gyepterület visszaállítására az a mezőgazdasági termelő kötelezhető, aki az állandó gyepterület arányának (2) bekezdés szerinti csökkenésének évét megelőző két naptári évben benyújtott egységes területalapú támogatási kérelme alapján olyan földterülettel rendelkezik, amely állandó gyepterületként vagy állandó legelőként használt földterületből valamilyen más célú földterületté lett átalakítva. A visszaállítási kötelezettség megállapítása során az utólagos erdőtelepítéssel érintett állandó gyepterületet – a karácsonyfa-ültetvények és energetikai faültetvények kivételével – figyelmen kívül kell hagyni.
(5) * A mezőgazdasági termelők visszaállítási kötelezettségének mértékét a mezőgazdasági termelők által az állandó gyepterület arányának (2) bekezdés szerinti csökkenésének évét megelőző két naptári évben benyújtott egységes területalapú támogatási kérelmek alapján valamilyen más célú földterületté átalakított állandó legelőnek és állandó gyepterületnek minősülő földterületek méretével arányosan kell megállapítani.
(6) *
(7) * A Kincstár tárgyév december 31-ig dönt a mezőgazdasági termelőt terhelő egyéni visszaállítási kötelezettségről, annak mértékéről és határidejéről, amelynek lejárta nem eshet a következő évi egységes kérelem benyújtására előírt határidő lejártánál későbbi időpontra.
(8) * A visszaállítási kötelezettség alól mentesül
a) az a mezőgazdasági termelő, aki kistermelői támogatásban részesül,
b) a mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági üzem azon része tekintetében, amely a 3. § alapján ökológiai gazdálkodásban vesz részt,
c) az a mezőgazdasági termelő, akinek terhére legfeljebb 0,25 hektár nagyságú területet érintő visszaállítási kötelezettség lenne megállapítható.
(9) * A mezőgazdasági termelő a visszaállítási kötelezettségének
a) a feltört vagy átalakított, állandó gyepterület állandó gyepterületté történő visszaállításával,
b) a feltört vagy átalakított, állandó gyepterület helyett – az erdőterület kivételével – más terület állandó gyepterületté alakításával, vagy
c) meglévő ideiglenes gyepterület állandó gyepterületté alakításával
tehet eleget.
(10) * A visszaállítást az erre vonatkozó kötelezettséggel érintett földterületenként legalább 0,25 hektár kiterjedésű földterületen kell elvégezni. A visszaállítási kötelezettség nem teljesíthető a 3. §-ban foglaltak alapján ökológiai gazdálkodásban részt vevő területen.
(11) A visszaállítási kötelezettség teljesítését a mezőgazdasági termelőnek a tárgyévet követő évi egységes kérelemben kell bejelentenie, megjelölve az állandó gyepterületei közül azon területeket, amelyeket az előző évi visszaállítási kötelezettség teljesítése során alakított ki. Ideiglenes gyepterület állandó gyepterületté alakítása esetén a mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelemben arról is nyilatkoznia kell, hogy hány évre visszamenőlegesen minősül a szóban forgó földterület ideiglenes gyepterületnek.
(12) * A visszaállítási kötelezettségnek való megfelelést a Kincstár ellenőrzi.
(13) * Az állandó gyepterületté visszaállított vagy állandó gyepterületként létrehozott terület a visszaállítás vagy létrehozás időpontjától állandó gyepterületnek minősül, és azt a visszaállítás vagy létrehozás időpontjától számított öt évig fenn kell tartani. Meglévő ideiglenes gyepterület állandó gyepterületté alakításának esetében a fenntartási kötelezettség az ideiglenes gyepterület telepítésétől számított öt évig áll fenn.
(14) Ha a mezőgazdasági termelő a tárgyévet megelőző évben bejelentett és elismert vis maior esemény miatt nem teljesítette a visszaállítási kötelezettségét, úgy a tárgyévben köteles ennek eleget tenni, továbbá a tárgyévi egységes kérelemben állandó gyepterületként bejelentett földterületei tekintetében további vis maior esemény elismerését nem kezdeményezheti.
(15) * A visszaállítási kötelezettség elmulasztása, részleges teljesítése vagy a visszaállított gyepterület fenntartására vonatkozó előírások megsértése esetén a Kincstár a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 25. cikke szerint jár el.
13. § (1) Ökológiai jelentőségű területként a következő földterületek vehetők figyelembe:
a) parlagon hagyott terület;
b) terasz;
c) tájelem;
d) vízvédelmi sáv;
e) agrár-erdészeti terület;
f) erdőszélek mentén fekvő támogatható sáv;
g) rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvény;
h) * az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet és az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján erdősített terület (a továbbiakban: erdősített terület);
i) ökológiai jelentőségű másodvetés;
j) nitrogénmegkötő növényekkel bevetett terület.
(2) Az ökológiai jelentőségű terület típusát, minimális és maximális szélességét, kiterjedését, elhelyezkedését, az egységes kérelemben történő megjelenítésének módját, valamint az átváltási, és súlyozási tényezőket az 5. melléklet tartalmazza.
14. § (1) * Az ökológiai jelentőségű területnek a mezőgazdasági termelő által az egységes kérelmében bejelentett szántóterületen vagy azzal közvetlenül szomszédosan kell elhelyezkednie oly módon, hogy a szántóterület és az ökológiai jelentőségű terület között legfeljebb öt méter szélességű, szilárd burkolattal nem fedett egyéb terület lehet.
(2) A rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvénynek és az erdősített területnek a mezőgazdasági termelő által az egységes kérelmében bejelentett szántóterületen vagy a szántóterületén kívüli, más művelési ágú földterületen kell elhelyezkednie.
15. § (1) * A tájelemek földterülete abban az esetben vehető figyelembe ökológiai jelentőségű területként, ha az a mezőgazdasági termelő rendelkezésére áll a 2007. évi XVII. törvény 79/B. § (1) bekezdése szerint, vagy az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet szerint védett tájképi elem, és azt a mezőgazdasági termelő az egységes kérelmében ökológiai jelentőségű területként jelentette be.
(2) * A tulajdonos vagy a vagyonkezelő a 2007. évi XVII. törvény 79/B. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatát – a Kincstár által vezetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerhez kapcsolódó nyilvántartási kötelezettségének teljesítésével – a Kincstár által rendszeresített és a Kincstár honlapján közzétett nyomtatványon, az adott tájelem helyrajzi szám szerinti azonosító adatainak megjelölésével teheti meg évente, a támogatási kérelem benyújtása évének február 1. napjáig.
(3) *
16. § (1) Adott támogatási év vonatkozásában ugyanazon földterületen kizárólag egy ökológiai jelentőségű terület vehető figyelembe.
(2) Az 5. mellékletben meghatározott minimális szélességet el nem érő, vagy a maximális szélességet meghaladó ökológiai jelentőségű terület esetében az előírtnál keskenyebb, vagy szélesebb területrészek nem vehetők figyelembe ökológiai jelentőségű területként.
(3) * Ha a táblaszegély, fás sáv, vízvédelmi sáv, vagy vizesárok ökológiai jelentőségű területen belül az adott tájelem teljes szélességében négy méternél hosszabb szakaszon megszakad, akkor a szakadással elválasztott részeket különállóan kell ökológiai jelentőségű területként figyelembe venni.
(4) Ha egy tájelem az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet szerint védett tájképi elem, akkor az azzal közvetlenül határos ökológiai jelentőségű terület is figyelembe vehető ökológiai jelentőségű területként a mezőgazdasági termelő javára.
(5) Az egyes ökológiai jelentőségű területeknek önállóan kell megfelelniük a méretkorlátoknak, azok egy másik ökológiai jelentőségű terület részeként nem vehetők figyelembe ökológiai jelentőségű területként.
(6) * Az 5. melléklet szerinti, lineáris típusú ökológiai jelentőségű területnek – a fasor kivételével – legalább tíz méteres hosszúságban kell érintkeznie az egységes kérelemben bejelentett szántóterülettel, ahol az érintkezés megítélésekor a 14. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazandók.
(7) * Az egybeművelt tábla szomszédságában elhelyezkedő tájelem ökológiai jelentőségű területként az egybeművelt tábla vonatkozásában nem vehető figyelembe.
(8) * Ha egy adott gazdasági évben egy tájképi elem esetében az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet keretében meg nem felelés kerül megállapításra, akkor az adott gazdálkodási évben az adott tájképi elem ökológiai jelentőségű területként nem számolható el.
(8a) * Ha a mezőgazdasági termelő az illetékes vízügyi igazgatóság vagyonkezelésében álló vízvédelmi sávot vagy vizes árkot jelent be ökológiai jelentőségű területként, és az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 1. számú melléklet 1. pontja szerinti vízvédelmi előírást bármely parcellája vonatkozásában megszegi, akkor abban az évben számára az adott parcella vonatkozásában csak akkor nem vehető figyelembe ökológiai jelentőségű területként vízvédelmi sáv és vizesárok, ha a Kincstárnak tárgyév június 30-áig birtokába kerül az adott időszakban a vízügyi igazgatósági vagyonkezelésben álló ingatlanok „shape” formátumú adatállománya.
17. § (1) * Ha két vagy több mezőgazdasági termelő ugyanazon rendelkezésre álló földterületet jelent be az egységes kérelemben ökológiai jelentőségű területként, akkor a Kincstár elsődlegesen a földhasználati nyilvántartás adatait vizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy melyik mezőgazdasági termelő részére vehető figyelembe a bejelentett földterület ökológiai jelentőségű területként. Ha ez a földhasználati nyilvántartás alapján nem állapítható meg, úgy a Kincstár az ingatlan-nyilvántartás adatait vizsgálja meg. Ha ezen adatok alapján sem állapítható meg, hogy melyik mezőgazdasági termelő jogosult a földterületet ökológiai jelentőségű területként figyelembe venni, akkor a Kincstár az ökológiai jelentőségű terület többes igényléssel érintett részét annak területi arányosításával, az adott többes igényléssel érintett, bejelentett ökológiai jelentőségű területek arányában osztja fel a földterületet bejelentő mezőgazdasági termelők között.
(2) *
18. § (1) * A parlagon hagyott terület akkor minősül ökológiai jelentőségű területnek, ha annak pihentetési időtartama legalább a tárgyév január 1-jétől augusztus 31-éig tart.
(2) Az öt évnél hosszabb ideig – ökológiai jelentőségű terület céljára – parlagon hagyott területet is szántóterületnek kell tekinteni.
19. § (1) Az ökológiai jelentőségű területként figyelembe vett táblaszegélyen mezőgazdasági termelés nem folytatható, azon kizárólag a kultúrállapot fenntartása érdekében végezhető kaszálás, legeltetés, valamint mechanikai gyomirtás.
(2) A kis kiterjedésű tó tájelem esetében az ökológiai jelentőségű területként figyelembe vehető terület nagyságába a kis kiterjedésű tó partja mentén fekvő, legfeljebb tíz méter széles vegetációs sáv is beszámítható.
(3) Az 5. melléklet szerinti, lineáris típusú tájelem abban az esetben vehető figyelembe ökológiai jelentőségű területként, ha az – a fizikai paraméterei alapján – a hosszabbik határvonalán közvetlenül szomszédos a mezőgazdasági termelő szántóterületével. Nem lineáris típusú tájelem esetén a mezőgazdasági termelő szántóterületével érintkező tájelem is figyelembe vehető ökológiai jelentőségű területként.
(4) Ha a támogatható területtel szomszédos tájelemen belül egy olyan tájelem is található, amelynek szélessége az 5. mellékletben található legkisebb méretet nem éri el, és a két tájelem területe nem különül el egymástól, akkor a nagyobb kiterjedésű tájelemet kell figyelembe venni ökológiai jelentőségű területként.
20. § (1) * Rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvény abban az esetben vehető figyelembe ökológiai jelentőségű területként, ha azon nem használnak sem műtrágyát, sem növényvédőszert.
(2) *
(3) * Rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvény ökológiai jelentőségű területként történő figyelembevétele esetén a mezőgazdasági termelő köteles – a 8. mellékletben meghatározott adattartalmú, a Kincstár által rendszeresített és a Kincstár honlapján közzétett nyomtatványnak megfelelő – műveleti naplót vezetni.
21. § (1) * Magyarország bármely szántóterületén elhelyezkedő, egységes területalapú támogatás igényléssel érintett és a 2. mellékletben vagy a (2) bekezdésben meghatározott növényfajokból önállóan vagy azokból készített magkeverékkel vagy a 2. melléklet szerinti nitrogénmegkötő növény és nem nitrogénmegkötő növény keverékével bevetett földterület vehető figyelembe ökológiai jelentőségű területként.
(2) * Az ökológiai jelentőségű területként figyelembe vett földterületen a mezőgazdasági termelőnek a nitrogénmegkötő és nem nitrogénmegkötő növény keverékeiben előforduló növények csíraszám arányát és az (5) bekezdésben meghatározott növénycsoportok esetében a növényeknek a termesztési időszak alatti jelenlétét a földterületen a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 9/2015. (III. 13.) FM rendelet [a továbbiakban: 9/2015. (III. 13.) FM rendelet] 8. melléklete szerinti gazdálkodási napló GN01, GN06 és GN19 betétlapjaival kell igazolnia, és azt öt évig meg kell őriznie. A gazdálkodási naplót a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrizheti.
(2a) * Ha az ügyfél nem vezeti a gazdálkodási naplót, vagy annak tartalmával nem tudja egyértelműen bizonyítani a nitrogénmegkötő növény 50%-os csíraszám arányának meglétét vagy az (5) bekezdésben leírt termelési időszakok tartását, akkor a földterület nem fogadható el nitrogénmegkötő növényekkel bevetett ökológiai jelentőségű területként.
(3) *
(4) Ha a kölcsönös megfeleltetési ellenőrzések során bizonyítást nyer, hogy a nitrát érzékeny területen gazdálkodó mezőgazdasági termelő az adott területen nem tartja be az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendeletben foglaltakat, valamint a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet hatóanyag-kijuttatási korlátra vonatkozó előírásait, akkor az adott terület ökológiai jelentőségű területként nem vehető figyelembe.
(5) * A nitrogénmegkötő növényfajok esetében a termesztési időszak az évelő növények esetében május 1-jétől szeptember 30-ig, az egynyári növények esetében április 1-jétől május 31-ig – szója esetében május 15-től július 15-ig, zöldborsó és lóbab esetében május 1-jétől május 31-ig, közönséges vagy veteménybab esetében május 10-től július 20-ig – tart.
(5a) * Az ökológiai jelentőségű területen vetett nitrogénmegkötő növénykultúrának ezen időszakok teljes tartamában – évelő növények esetében a növénykultúra telepítésének és kiforgatásának évében is – jelen kell lennie a mezőgazdasági termelő földterületén. A 2. melléklet szerinti nitrogénmegkötő és nem nitrogénmegkötő növény keverékének vetése esetén a keveréknek a nitrogénmegkötő növény termesztési időszakának teljes tartamában – évelő növény esetében a növény telepítésének és kiforgatásának évében is – jelen kell lennie a mezőgazdasági termelő földterületén.
(5b) * Ha az adminisztratív vagy helyszíni ellenőrzés keretében megállapítást nyer, hogy a nitrogénmegkötő növények, keverékeik vagy a nitrogénmegkötő növények és nem nitrogénmegkötő növények keverékei az (5) bekezdésben leírt termesztési időszakokban nincsenek jelen a mezőgazdasági termelő földterületén, akkor a földterület nem vehető figyelembe nitrogénmegkötő növényekkel bevetett ökológiai jelentőségű területként.
(6) * A nitrogénmegkötő növényekkel, azok keverékeivel vagy a nitrogénmegkötő növényekkel és nem nitrogénmegkötő növények keverékével bevetett ökológiai jelentőségű területként figyelembe vett földterületen a mezőgazdasági termelőnek – évelő növénykultúra vetése esetén az e rendelet hatálybalépését követően bevetett földterületen, egynyári növénykultúra vetése esetén a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – minősített szaporítóanyagot vagy saját előállítás esetén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által elvégzett szántóföldi ellenőrzés és szemle alapján kiállított igazolásban alkalmasnak minősített szaporítóanyagot kell használnia.
(6a) * A nitrogénmegkötő növényekkel, azok keverékeivel vagy a nitrogénmegkötő növényekkel és nem nitrogénmegkötő növények keverékeivel bevetett ökológiai jelentőségű területként figyelembe vett területen a minősített szaporítóanyag felhasználását a mezőgazdasági termelőnek
a) a minősített szaporítóanyag címkéjének másolatával vagy
b) a minősítést igazoló bizonyítvány másolatával
kell igazolnia, és a minősített szaporítóanyagot igazoló dokumentumokat öt évig meg kell őriznie, amelyeket a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében jogosult ellenőrizni.
(7) * A mezei borsóval bevetett földterület ökológiai jelentőségű területként történő figyelembevételéhez a mezőgazdasági termelőnek a 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 20. § (1) bekezdés d) pontja szerint kell eljárnia.
22. § (1) Az ökológiai jelentőségű másodvetés az 5. mellékletben foglaltak szerint vehető figyelembe ökológiai jelentőségű területként.
(2) * Ha az ökológiai jelentőségű másodvetés növényállományának valamely faja nem szerepel a 3. mellékletben, akkor a Kincstár az egységes nemzetközi binominális nomenklatúra, és az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának Kommunikációs elektronikus felületére 2014. október 1-jéig bejelentett növényfaj lista alapján állapítja meg, hogy az adott növényfajjal vagy azokból készített magkeverékkel bevetett földterület figyelembe vehető-e ökológiai jelentőségű területként.
(3) *
(3a) * Az ökológiai jelentőségű másodvetésnek a vetéstől számított legalább hatvan napig jelen kell lennie a mezőgazdasági termelő földterületén.
(4) * Az ökológiai jelentőségű másodvetésként figyelembe vett területen a mezőgazdasági termelőnek a 3. melléklet szerinti növényfajok keverékéből álló vetőmagok felhasználását
a) a 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 8. melléklete szerinti gazdálkodási napló GN01, GN06, GN17, GN18 és GN19 betétlapjaival,
b) a minősített szaporítóanyag címkéjének másolatával vagy
c) a minősítést igazoló bizonyítvány másolatával
kell igazolnia, és a vetőmagok felhasználását igazoló dokumentumokat öt évig meg kell őriznie, amelyeket a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrizhet.
23. § (1) Az erdőszélek mentén fekvő támogatható sáv abban az esetben vehető figyelembe ökológiai jelentőségű területként, ha az erdő közvetlenül határos a támogatható földterülettel.
(2) Mezőgazdasági termelés alatt álló, és mezőgazdasági termelés alatt nem álló erdőszélek mentén fekvő támogatható sáv is figyelembe vehető ökológiai jelentőségű területként.
(3) Azon erdőszélek mentén fekvő támogatható sávon, amely nem áll mezőgazdasági termelés alatt, legeltetés és kaszálás abban az esetben végezhető, ha az erdőszélek mentén fekvő támogatható sáv továbbra is megkülönböztethető marad a vele határos támogatható földterülettől.
(4) Azon erdőszélek mentén fekvő támogatható sáv esetében, amely részben vagy egészben termelés alatt áll, a sáv teljes terjedelme vonatkozásában az 5. melléklet 7. sorában megadott súlyozási tényezőt kell alkalmazni.
(5) Mezőgazdasági termelés alatt nem álló erdőszélek mentén fekvő támogatható sáv a súlyozási tényezőjével akkor vehető figyelembe, ha annak teljes területén nem folytatnak mezőgazdasági termelést.
24. § (1) A vízvédelmi sáv abban az esetben vehető figyelembe ökológiai jelentőségű területként, ha azon nem történik mezőgazdasági termelés.
(2) A vízvédelmi sávon kizárólag a kultúrállapot fenntartása érdekében végezhető kaszálás, legeltetés, valamint mechanikai gyomirtás oly módon, hogy a vízvédelmi sáv továbbra is elkülöníthető legyen a vele határos támogatható földterülettől.
25. § E fejezet szerinti követelmények teljesítése alól mentesül az a mezőgazdasági termelő, akinek
a) szántóterülete több mint 75%-a
aa) parlagon hagyott terület,
ab) ideiglenes gyepterület,
ac) hüvelyes növénnyel bevetett terület, vagy
ad) az aa)–ac) alpontokban meghatározottak kombinációja
és a fennmaradó szántóterülete nem haladja meg a harminc hektárt; vagy
b) szántóterülete, állandó gyepterülete és az állandó kultúra által együttesen elfoglalt területe több mint 75%-a
ba) állandó gyepterület,
bb) ideiglenes gyepterület,
bc) víz alatt álló kultúrával bevetett terület, vagy
bd) a ba)–bc) alpontban meghatározottak kombinációja
és a fennmaradó szántóterülete nem haladja meg a harminc hektárt.
26. § *
27. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
27/A. § * E rendeletnek az egyes agrártárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 23/2015. (V. 13.) FM rendelettel [a továbbiakban: 23/2015. (V. 13.) FM rendelet] megállapított 7. § (2) bekezdését, 16. § (7) bekezdését és 9. mellékletét a 23/2015. (V. 13.) FM rendelet hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
27/B. § * E rendeletnek a földművelésügyi miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó egyes rendeletek módosításáról szóló 40/2015. (VII. 13.) FM rendelettel [a továbbiakban: 40/2015. (VII. 13.) FM rendelet] megállapított, 1. § (1) bekezdés 4. pontját, 3. § (2) bekezdés a) pontját, 8. § (3) bekezdését, 9. § b) pontját, 13. § (1) bekezdés h) pontját, 14. § (1) bekezdését, 16. § (3) és (6) bekezdését, valamint 20. § (1) bekezdését a 40/2015. (VII. 13.) FM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
27/C. § * E rendeletnek az egyes közvetlen támogatásokkal kapcsolatos, valamint egyéb agrártárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 52/2015. (IX. 7.) FM rendelettel [a továbbiakban: 52/2015. (IX. 7.) FM rendelet] megállapított 3. § (2), (3), (4) és (7) bekezdését, 17. § (1) bekezdését és 26. §-át az 52/2015. (IX. 7.) FM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
27/D. § * E rendeletnek a földművelésügyi miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, egyes agrártámogatásokat szabályozó rendeletek módosításáról szóló 37/2016. (V. 18.) FM rendelettel [a továbbiakban: 37/2016. (V. 18.) FM rendelet] megállapított 1. § 10. pontját, 21. § (6) bekezdését és 22. § (4) bekezdését a 2016. évben benyújtott egységes kérelmek alapján indult, folyamatban lévő eljárásokban kell alkalmazni.
27/E. § * (1) E rendeletnek az egyes közvetlen támogatásokat szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 72/2016. (XI. 3.) FM rendelettel [a továbbiakban: 72/2016. (XI. 3.) FM rendelet] megállapított 3. § (4) bekezdését, 8. § (7)–(7c) bekezdését, valamint 12. § (2), (4), (5) és (7)–(10) bekezdését a 2016. évre vonatkozóan benyújtott egységes kérelem alapján indult, a 72/2016. (XI. 3.) FM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) E rendeletnek a 72/2016. (XI. 3.) FM rendelettel hatályon kívül helyezett 8. § (4) bekezdését a 2016. évben benyújtott egységes kérelemre indult eljárásokban nem kell alkalmazni.
27/F. § * E rendeletnek az egyes agrártámogatásokat és agrárágazati szabályokat tartalmazó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 43/2017. (IX. 5.) FM rendelettel megállapított 1. § 4. pontját a 2017. évben benyújtott egységes kérelmekre is alkalmazni kell.
28. § Ez a rendelet
a) * a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-ei 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, és X. mellékletének módosításáról szóló, 2014. március 11-ei 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,
c) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer, a kifizetések elutasítására és visszavonására vonatkozó feltételek, valamint a közvetlen kifizetésekre, a vidékfejlesztési támogatásokra és a kölcsönös megfeleltetésre alkalmazandó közigazgatási szankciók tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. március 11-ei 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,
d) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2014. június 16-i 641/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet,
e) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az integrált igazgatási és kontrollrendszer, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés tekintetében történő megállapításáról szóló, 2014. július 17-ei 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
1. Angol perje (Lolium perenne)
2. Réti perje (Poa pratensis)
3. Vörös csenkesz (Festuca rubra)
4. Olaszperje (Lolium multiflorum)
5. Magyar rozsnok (Bromus inermis)
6. Nádképű csenkesz (Festuca arundinacea),
7. Zöld pántlikafű (Phalaris arundinacea)
8. Bíborhere (Trifolium incarnatum L.)
9. Vöröshere (Trifolium pratense L.)
10. Fehérhere (Trifolium repens L.)
11. Perzsahere (Trifolium resupinatum L.)
12. Alexandriai here (Trifolium alexandrinum)
13. Korcshere (Trifolium hybridum)
14. Lódi lóhere (Trifoliumrepens L. var. Giganteum)
15. Fonák lóhere (Trifolium resupinatum)
16. Lucerna (Medicago sativa L.)
17. Komlós lucerna (Medicago lupulina)
18. Sárkerep lucerna (Medicago falcata)
19. Tarkavirágú vagy homoki lucerna (Medicago x. varia)
20. Takarmánylucerna (Medicago sativa)
| A | B | |
| Megnevezés | Típus | |
| 1. Fehérvirágú somkóró (Melilotus albus) | évelő | |
| 2. Szegletes lednek (Lathyrus sativus L.) | egyéves | |
| 3. Csicseriborsó (Cicer arietinum L.) | egyéves | |
| 4. * Tarka koronafürt (Securigera varia) | évelő | |
| 5. Keleti kecskeruta (Galega orientalis L.) | évelő | |
| 6. Szarvaskerep (Lotus corniculatus L.) | évelő | |
| 7. Fehér virágú csillagfürt (Lupinus albus L.) | egyéves | |
| 8. Sárga virágú csillagfürt (Lupinus luteus L.) | egyéves | |
| 9. Kék virágú csillagfürt (Lupinus angustifolius L.) | egyéves | |
| 10. Édes csillagfürt (fehér, sárga vagy kék virágú) (Lupinus alba) | egyéves | |
| 11. Lucerna (Medicago sativa L.) | évelő | |
| 12. Komlós lucerna (Medicago lupulina) | évelő | |
| 13. Sárkerep lucerna (Medigaco falcata) | évelő | |
| 14. Tarkavirágú vagy homoki lucerna (Medicago x. varia) | évelő | |
| 15. Baltacim (Onobrychis viciifolia Scop.) | évelő | |
| 16. Takarmányborsó (Pisum sativum L.) | egyéves | |
| 17. Bíborhere (Trifolium incarnatum L.) | egyéves | |
| 18. Vöröshere (Trifolium pratense L.) | évelő | |
| 19. Fehérhere (Trifolium repens L.) | évelő | |
| 20. Perzsahere (Trifolium resupinatum L.) | egyéves | |
| 21. Alexandriai here (Trifolium alexandrinum) | egyéves | |
| 22. Korcshere (Trifolium hybridum) | évelő | |
| 23. Görögszéna (Trigonella foenum-graecum L.) | egyéves | |
| 24. Lóbab (Vicia faba L.) | egyéves | |
| 25. Pannonbükköny (Vicia pannonica Cr.) | egyéves | |
| 26. Tavaszi bükköny (Vicia sativa L.) | egyéves | |
| 27. Szója (Glycine max L.) | egyéves | |
| 28. Szöszös bükköny (Vicia Vilossa) | egyéves | |
| 29. Közönséges vagy veteménybab (Phaseolus vulgaris L.) | egyéves | |
| 30. Lencse (Lens culinaris) | egyéves | |
| 31. Zöldborsó (Pisum sativum) | egyéves | |
| 32. Sárgaborsó (Pisum sativum) | egyéves | |
| 33. Mezei borsó (Pisum arvense) | egyéves |
1. Lóbab (Vicia faba var. major)
2. Szegletes lednek (Lathyrus sativus)
3. Takarmánybükköny (Vicia sativa)
4. Hajdina (Fagopyrum esculentum)
5. Facélia (Phacelia tanacetifolia)
6. Alexandriai here (Trifolium alexandrinum)
7. Cirok (Sorghum vulgare)
8. Kerti zsázsa (Lepidium sativum)
9. Fehérvirágú csillagfürt (Lupinus albus)
10. Sárga virágú csillagfürt (Lupinusluteus L.)
11. Kék virágú csillagfürt (Lupinus angustifolius L.)
12. Édes csillagfürt (fehér, sárga vagy kék virágú) (Lupinus alba)
13. Somkóró (Melilotus albus)
14. Perzsahere (Trifolium resupinatum)
15. Vöröshere (Trifolium pratense L.)
16. Fehérhere (Trifolium repens L.)
17. Korcshere (Trifolium hybridum)
18. Szöszösbükköny (Vicia villosa Roth)
19. Bíborhere (Trifolium incarnatum)
20. Olaszperje (Lolium multiflorum)
21. Olajretek (Raphanus sativus L.var.oleiformis Pers.)
22. Fehérmustár (Sinapis alba)
23. Takarmányrepce (Brassica napus)
24. Zöld rozs (Secale cereale)
25. Sziki kender (Crotalaria juncea L.)
26. Négermag (Guizotia abyssinica)
27. Abesszin vagy etiópiai mustár (Brassica carinata)
28. Fekete zab (Avena strigosa)
29. Pannonbükköny (Vicia pannonica)
30. Len (Linum usitatissimum)
31. Takarmánybaltacim (Onobrychis viciifolia)
1. Fehér nyár (Populus alba)
2. Fekete nyár (Populus nigra)
3. Szürke nyár (Populus x canescens)
4. Rezgőnyár (Populus tremula)
5. Fehér fűz (Salix alba)
6. Kosárfonó fűz (Salix viminalis)
7. Mézgás éger (Alnus glutinosa)
8. Magas kőris (Fraxinus excelsior)
9. Keskenylevelű kőris (Fraxinus angustifolia)
10. Korai juhar (Acer platanoides)
| A | B | C | D | E | F | G | H | |
| Ökológiai jelentőségű terület megnevezése | Elhelyezkedés | Egységes kérelemben történő megjelenítés módja | Ökológiai jelentőségű terület típusa | Átváltási tényező | Súlyozási tényező | Minimális méret (szélesség vagy kiterjedés) | Maximálisméret (szélesség vagy kiterjedés) | |
| 1. * Parlagon hagyott terület | szántón | poligon | nem lineáris | nincs | 1 | nincs | nincs | |
| 2. Terasz | szántón | vonal | lineáris | 2 m | 1 | nincs | nincs | |
| 3. Tájelem | ||||||||
| 3.1. Fás sáv | szomszédos | poligon | lineáris | nincs | 2 | 1 m | 10 | |
| 3.2. Magányosan álló fa | szántón | pont | nem lineáris | 20 m2 | 1,5 | nincs | nincs | |
| 3.3. Fasor | szomszédos | vonal | lineáris | 5 m | 2 | 4 m | – | |
| 3.4. Fa-, és bokorcsoport | szántón | poligon | nem lineáris | nincs | 1,5 | 0,01 ha | 0,5 ha | |
| 3.5. Táblaszegély | szomszédos | poligon | lineáris | nincs | 1,5 | 1 m | 20 m | |
| 3.6. Kis kiterjedésű tó | szántón | poligon | nem lineáris | nincs | 1,5 | 0,01 ha | 0,5 ha | |
| 3.7. Vizesárok | szomszédos | poligon | lineáris | nincs | 2 | 2 m | 6 m | |
| 3.8. Kunhalom | szántón | poligon | nem lineáris | nincs | 1 | nincs | nincs | |
| 3.9. Gémeskút | szántón | pont | nem lineáris | 25 m2 | 1 | nincs | nincs | |
| 4. Vízvédelmi sáv (folyóvíz) | szomszédos | poligon | lineáris | nincs | 1,5 | 1 m | 5 m | |
| 5. Vízvédelmi sáv (tó) | szomszédos | poligon | lineáris | nincs | 1,5 | 1 m | 20 m | |
| 6. * Agrár-erdészeti terület | szántón | poligon | nem lineáris | nincs | 1 | nincs | nincs | |
| 7. Erdőszélek mentén fekvő támogatható sáv (termeléssel) | szántón | poligon | lineáris | nincs | 0,3 | 1 m | 10 m | |
| 8. Erdőszélek mentén fekvő támogatható sáv (termelés nélkül) | szántón | poligon | lineáris | nincs | 1,5 | 1 m | 10 m | |
| 9. * Rövid vágásfodulójú fás szárú energetikai ültetvény | szántón vagy szántón kívül | poligon | nem lineáris | nincs | 0,3 | nincs | nincs | |
| 10. * Erdősített terület | szántón vagy szántón kívül | poligon | nem lineáris | nincs | 1 | nincs | nincs | |
| 11. * Ökológiai jelentőségű másodvetés | szántón | poligon | nem lineáris | nincs | 0,3 | nincs | nincs | |
| 12. * Nitrogénmegkötő növényekkel bevetett terület | szántón | poligon | nem lineáris | nincs | 0,7 | nincs | nincs |
I. A 8. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, különböző nemzetségbe tartozó növényfajok listája
| A | B | |
| Megnevezés | Növénynemzetség | |
| 1. Kukorica | Zea | |
| 2. Pattogatni való kukorica | Zea | |
| 3. Csemegekukorica | Zea | |
| 4. Silókukorica | Zea | |
| 5. Hibrid kukorica (vetőmag célra) | Zea | |
| 6. Cukorcirok | Sorghum | |
| 7. Seprűcirok | Sorghum | |
| 8. Szemescirok | Sorghum | |
| 9. Vöröshagyma | Allium | |
| 10. Lilahagyma | Allium | |
| 11. Póréhagyma | Allium | |
| 12. Metélőhagyma | Allium | |
| 13. Szárazborsó | Pisum | |
| 14. Cukorborsó | Pisum | |
| 15. Mezei borsó | Pisum | |
| 16. Vöröshere | Trifolium | |
| 17. Bíborhere | Trifolium | |
| 18. Fehérhere | Trifolium | |
| 19. Korcshere | Trifolium | |
| 20. Perzsahere | Trifolium | |
| 21. Alexandriai here | Trifolium | |
| 22. Alexandriai here (vetőmag célra) | Trifolium | |
| 23. Korcs v. svédhere (vetőmag célra) | Trifolium | |
| 24. Bíborhere (vetőmag célra) | Trifolium | |
| 25. Vöröshere (vetőmag célra) | Trifolium | |
| 26. Fehérhere (vetőmag célra) | Trifolium | |
| 27. Lódi lóhere (vetőmag célra) | Trifolium | |
| 28. Fonák lóhere (vetőmag célra) | Trifolium | |
| 29. Lóbab | Vicia | |
| 30. Disznóbab | Vicia | |
| 31. Takarmánybükköny | Vicia | |
| 32. Szöszös bükköny (vetőmag célra) | Vicia | |
| 33. Lucerna | Medicago | |
| 34. Komlós lucerna | Medicago | |
| 35. Sárkerep lucerna | Medicago | |
| 36. Tarkavirágú lucerna | Medicago | |
| 37. Komlós lucerna (vetőmag célra) | Medicago | |
| 38. Takarmánylucerna (vetőmag célra) | Medicago | |
| 39. Cukorrépa | Beta | |
| 40. Takarmányrépa | Beta | |
| 41. Cékla | Beta | |
| 42. Futóbab | Phaseolus | |
| 43. Szárazbab | Phaseolus | |
| 44. Zöldbab | Phaseolus | |
| 45. Ebtippan (vetőmag célra) | Agrostis | |
| 46. Óriás tippan (vetőmag célra) | Agrostis | |
| 47. Fehér tippan (vetőmag célra) | Agrostis | |
| 48. Cérnatippan (vetőmag célra) | Agrostis | |
| 49. Ligeti perje (vetőmag célra) | Poa | |
| 50. Réti perje (vetőmag célra) | Poa | |
| 51. Mocsári perje (vetőmag célra) | Poa | |
| 52. Sovány perje (vetőmag célra) | Poa | |
| 53. Nádképű csenkesz (vetőmag célra) | Festuca | |
| 54. Juhcsenkesz (vetőmag célra) | Festuca | |
| 55. Réti csenkesz (vetőmag célra) | Festuca | |
| 56. Vörös csenkesz (vetőmag célra) | Festuca | |
| 57. Olasz perje (vetőmag célra) | Lolium | |
| 58. Angol perje (vetőmag célra) | Lolium | |
| 59. Hibrid perje (vetőmag célra) | Lolium | |
| 60. Somkóró | Melilotus | |
| 61. Fehérvirágú somkóró | Melilotus | |
| 62. Gumós komócsin (vetőmag célra) | Phleum | |
| 63. Réti komócsin (vetőmag célra) | Phleum | |
| 64. Szudáni cirokfű | Sorghum | |
| 65. Silócirok | Sorghum | |
| 66. Csicsóka | Helianthus | |
| 67. Napraforgómag | Helianthus | |
| 68. Hibrid napraforgó (vetőmag célra) | Helianthus | |
| 69. Rost célra termesztett kender | Cannabis | |
| 70. Kender (vetőmag célra) | Cannabis | |
| 71. Egyéb kender (rost és vetőmag céltól eltérő célból termesztett kender) | Cannabis | |
| 72. Cikóriagyökér | Cichorium | |
| 73. Endívia | Cichorium | |
| 74. Rozs | Secale | |
| 75. Évelő rozs | Secale | |
| 76. Olajlenmag | Linum | |
| 77. Rostlen (vetőmag célra) | Linum | |
| 78. Articsóka | Cynara | |
| 79. Spanyol Articsóka | Cynara | |
| 80. Sárgarépa | Daucus | |
| 81. Murokrépa | Daucus | |
| 82. Takarmánybaltacim | Onobrychis | |
| 83. Indiánrizs | Zizania | |
| 84. Pohánka | Fagopyrum | |
| 85. Mohar | Setaria | |
| 86. Homoki bab | Vigna | |
| 87. Köles | Panicum, Pennisetum | |
| 88. Fénymag | Phalaris | |
| 89. Rizs | Oryza | |
| 90. Édes csillagfürt (mag) | Lupinus | |
| 91. Lencse | Lens | |
| 92. Csicseriborsó | Cicer | |
| 93. Szegletes lednek | Lathyrus | |
| 94. Komló | Humulus | |
| 95. Szójabab | Glycine | |
| 96. * Szezám | Sesamum | |
| 97. Földimogyoró | Arachis | |
| 98. * Sáfrányos szeklice | Crocus | |
| 99. * Ricinus | Ricinus | |
| 100. Mák | Papaver | |
| 101. Négermag | Guizotia | |
| 102. Zeller | Apium | |
| 103. Fejessaláta | Lactuca | |
| 104. Sóska | Rumex | |
| 105. Spenót | Spinacia | |
| 106. Spárga | Asparagus | |
| 107. Petrezselyem | Petroselinum | |
| 108. Rebarbara | Rheum | |
| 109. Édeskömény | Foeniculum | |
| 110. Galambbegysaláta | Valerianella | |
| 111. Feketegyökér | Scorzonera | |
| 112. Pasztinák | Pastinaca | |
| 113. Újzélandi spenót | Tetragonia | |
| 114. Mezei csibehúr | Spergula | |
| 115. Földieper (szamóca) | Fragaria | |
| 116. Szarvaskerep | Lotus | |
| 117. Nyúlszapuka | Anthyllis | |
| 118. Szeradella | Ornithopus | |
| 119. Tarka koronafürt | Securigera | |
| 120. Görög széna | Trigonella | |
| 121. Mézontófű | Phacelia | |
| 122. Takarmánymályva | Malva | |
| 123. Francia perje (vetőmag célra) | Arrhenatherum | |
| 124. Csomós ebír (vetőmag célra) | Dactylis | |
| 125. Csenkeszperje (vetőmag célra) | Festulolium | |
| 126. Koronás baltavirág (vetőmag célra) | Hedysarum |
II. A 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, a káposztafélék, a burgonyafélék és a tökfélék növénycsaládjába tartozó növényfajok listája
| Káposztafélék családjába tartozó fajok | ||
| A | B | |
| 1. Brassica oleracea | Fejes káposzta, Vörös káposzta, Kelkáposzta, Takarmánykáposzta, Karalábé, Bimbóskel, Karfiol, Brokkoli | |
| 2. Brassica rapa | Kínai kel, Réparepce, Tarlórépa, Tifon | |
| 3. Brassica napus | Káposztarepce | |
| 4. Sinapis alba | Fehér mustár | |
| 5. Sinapis arvensis | Vadrepcemag | |
| 6. Brassica nigra | Fekete mustár | |
| 7. Raphanus sativus | Hónapos retek, Olajretek | |
| 8. Camelina sativa | Gomborka | |
| 9. Lepidium sativum | Kerti zsázsa | |
| 10. Armoracia rusticana | Torma | |
| Burgonyafélék családjába tartozó fajok | ||
| C | D | |
| 1. Solanum tuberosum | Burgonya | |
| 2. Nicotiana tabacum | Dohány- Burley vagy Virginia | |
| 3. Solanum lycopersicum | Paradicsom | |
| 4. Solanum melongena | Tojásgyümölcs | |
| 5. Capsicum annuum | Paprika | |
| Tökfélék családjába tartozó fajok | ||
| E | F | |
| 1. Cucurbita pepo | Spárgatök, Cukkini, Patisszon, Olajtök | |
| 2. Cucumis sativus | Uborka | |
| 3. Citrullus lanatus | Görögdinnye | |
| 4. Cucumis melo | Sárgadinnye | |
| 5. Citrullus lanatus | Tökre oltott dinnye | |
III. A 8. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, ugyanazon nemzetség őszi és tavaszi vetésű növényfajainak listája
| A | B | |
| 1. Takarmánybaltacím (vetőmag célra) | Onobrychis | |
| 2. Őszi vetésű búzafélék (közönséges búza, durumbúza, tönköly búza, novum búza, tönke búza, alakor búza) | Triticum | |
| 3. Tavaszi vetésű búzafélék (közönséges búza, durumbúza, tönköly búza, novum búza, tönke búza, alakor búza) | Triticum | |
| 4. Őszi árpa | Hordeum | |
| 5. Tavaszi árpa | Hordeum | |
| 6. Tavaszi zab | Avena | |
| 7. Őszi zab | Avena | |
| 8. Őszi tritikále | Triticosecale | |
| 9. Tavaszi tritikále | Triticosecale | |
| 10. Őszi fokhagyma | Allium | |
| 11. Tavaszi fokhagyma | Allium | |
| 12. Tavaszi zöldborsó | Pisum | |
| 13. Őszi zöldborsó | Pisum | |
| 14. Őszi takarmányborsó | Pisum | |
| 15. Tavaszi takarmányborsó | Pisum |
| A | B | ||
| Magyar név | Tudományos (latin) név | ||
| 1. | Aranka fajok | Cuscuta spp. | |
| 2. | Parlagfű | Ambrosia artemisiifolia | |
| 3. | Selyemkóró | Asclepias syriaca |
I. Főlap
I.1. Mezőgazdasági termelő személyazonosító adatai:
I.1.1. Név
I.1.2. Cégforma
I.1.3. Ügyfél-azonosító
I.1.4. Helység irányítószáma
I.1.5. Közterület neve, száma
I.1.6. Telefonszám
I.1.7. Elektronikus levélcím
I.2. A mezőgazdasági termelő egységes kérelmében ökológiai jelentőségű területként bejelentett rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvény táblák sorszáma.
II. Betétlapok (havonként)
II.1. Támogatási év, hónap
II.2. Növényvédőszeres kezelések és műtrágyázások adatai:
II.2.1. Kezelt tábla sorszáma (adott évben az egységes kérelemben bejelentett)
II.2.2. Kezelés ideje
II.2.3. Kijuttatott növényvédőszer, műtrágya neve
II.2.4. Kijuttatott növényvédőszer, műtrágya mennyisége (kg, l/ha, g/m2, g/fm)
II.3. Nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a támogatási év adott hónapjában nem történt műtrágya és növényvédőszer felhasználás a mezőgazdasági termelő egységes kérelemben ökológiai jelentőségű területként bejelentett rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvények esetében.
III. Mezőgazdasági termelő aláírása, dátum.
