(Korábban 810. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard)
(A jelen standard hatályos)
A magyar fordítás alapjául szolgáló eredeti angol nyelvű IFAC kiadvány megtekinthető a következő linken: 2016-2017 Handbook
Magyar nemzeti standardként azokra a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra kell alkalmazni, amelyek esetében a megbízási szerződés, valamint a bizonyosságot nyújtó jelentés 2019. január 1-jei vagy azt követő keltezésű.
| A 3400. témaszámú, „Jövőre vonatkozó pénzügyi információk vizsgálata” című bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi standard az „Előszó a nemzetközi minőségirányítási, könyvvizsgálati, átvilágítási, egyéb bizonyosságot nyújtó és kapcsolódó szolgáltatási kiadványokhoz” című dokumentummal együtt értelmezendő. | |
| Az alábbi szövegben a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi standardra való hivatkozás jelzi, hogy a Bizonyosságot Nyújtó Szolgáltatásokra Szóló Megbízásokra Vonatkozó Magyar Nemzeti Standardok a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi standardokon alapulnak, azok teljes körű fordítását tartalmazzák. Ahol az alábbi szöveg a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi standardot említi, ott a jelen Bizonyosságot Nyújtó Szolgáltatásokra Szóló Megbízásokra Vonatkozó Magyar Nemzeti Standardot kell érteni. A jelen Kapcsolódó Szolgáltatásokra Vonatkozó Magyar Nemzeti Standardban a Kapcsolódó Szolgáltatásokra Vonatkozó Nemzetközi Standardoktól való eltérések az egyes sorszámozott bekezdések után a bekezdés sorszámát és egy betű toldalékot tartalmazó sorszámú bekezdésben, dőlt betűvel szedve találhatók. |
1. A jelen bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi standard célja standardok kialakítása és útmutatás nyújtása jövőre vonatkozó pénzügyi információk vizsgálatára és azokról jelentés készítésére szóló megbízásokra vonatkozóan, beleértve legjobb becslésen alapuló és hipotetikus feltételezésekre vonatkozó vizsgálati eljárásokat. A jelen bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi standard nem vonatkozik az olyan általánosan vagy szövegesen kifejezett jövőbeli pénzügyi információk vizsgálatára, mint amilyenek egy gazdálkodó egység éves jelentésének vezetői ismertetőjében és elemzésében találhatók, bár az itt felvázolt eljárások közül több is megfelelő lehet egy ilyen vizsgálathoz.
2. Jövőre vonatkozó pénzügyi információk vizsgálatára szóló megbízás során a könyvvizsgálónak elegendő és megfelelő bizonyítékot kellene szereznie arról, hogy:
(a) nem észszerűtlenek-e a vezetés legjobb becslésen alapuló feltételezései, amelyeken a jövőre vonatkozó pénzügyi információk alapulnak, valamint, hipotetikus feltételezések esetén, az ilyen feltételezések összhangban vannak-e az információk céljával;
(b) a jövőre vonatkozó pénzügyi információkat megfelelően készítették-e el a feltételezések alapján;
(c) a jövőre vonatkozó pénzügyi információkat megfelelően mutatják-e be, és minden lényeges feltételezést megfelelően közzétesznek-e, beleértve annak egyértelmű jelzését, hogy azok legjobb becslésen alapuló feltételezések vagy hipotetikus feltételezések; továbbá
(d) a jövőre vonatkozó pénzügyi információkat a múltra vonatkozó pénzügyi kimutatásokkal konzisztensen készítették-e el, megfelelő számviteli elvek használatával.
3. A „jövőre vonatkozó pénzügyi információk” olyan pénzügyi információk, amelyek a jövőben lehet, hogy bekövetkező eseményekre, valamint egy gazdálkodó egység lehetséges intézkedéseire vonatkozó feltételezéseken alapulnak. Jellegükben nagyon szubjektívek, és készítésük jelentős megítélés alkalmazását kívánja. A jövőre vonatkozó pénzügyi információ lehet előrejelzés, prognózis vagy a kettő kombinációja, például egyéves előrejelzés és ötéves prognózis.
4. Az „előrejelzés” jövőre vonatkozó pénzügyi információkat jelent, amelyeket olyan jövőbeni eseményekkel kapcsolatos feltételezések alapján készítettek el, amelyek a vezetés várakozása szerint be fognak következni, valamint olyan intézkedésekkel kapcsolatos feltételezések alapján állítottak össze, amelyekről a vezetés az információk elkészítésének időpontjában úgy véli, hogy meghozza majd azokat (legjobb becslésen alapuló feltételezések).
5. „Prognózis” az alábbiak alapján összeállított, jövőre vonatkozó pénzügyi információk:
(a) hipotetikus feltételezések olyan jövőbeli eseményekre és a vezetés olyan intézkedéseire vonatkozóan, amelyek bekövetkezése nem szükségszerűen várható, például amikor egyes gazdálkodó egységek felfutási szakaszban vannak, vagy amikor működésük jellegének alapvető megváltoztatását mérlegelik, vagy
(b) a legjobb becslésen alapuló és hipotetikus feltételezések keveréke.
Az ilyen információk azt szemléltetik, hogy milyen lehetséges következményei lennének az információk elkészítésének időpontjában annak, ha az adott események vagy intézkedések megtörténnének („mi történik, ha” forgatókönyv).
6. Jövőre vonatkozó pénzügyi információk magukban foglalhatnak pénzügyi kimutatásokat, vagy pénzügyi kimutatások egy vagy több elemét, és készülhetnek:
(a) belső vezetőségi eszközként, például annak érdekében, hogy segítséget nyújtsanak egy lehetséges tőkebefektetés értékeléséhez, vagy
(b) harmadik felek számára, például az alábbi dokumentumok összeállításával:
– tájékoztató abból a célból, hogy információkat nyújtsanak potenciális befektetőknek a jövőbeli várakozásokról;
– éves jelentés abból a célból, hogy információkat nyújtsanak a tulajdonosoknak, szabályozó testületeknek és egyéb érdekelt feleknek;
– hitelezőket tájékoztató dokumentum, amely például cash flow-előrejelzéseket tartalmazhat.
7. A vezetés felelős a jövőre vonatkozó pénzügyi információk elkészítéséért és bemutatásáért, beleértve az azok alapjául szolgáló feltételezések azonosítását és közzétételét. A könyvvizsgálót felkérhetik jövőre vonatkozó pénzügyi információk vizsgálatára és azokról jelentés készítésére abból a célból, hogy növeljék azok hitelességét, akár harmadik felek általi használatra, akár belső célra szánják azokat.
8. A jövőre vonatkozó pénzügyi információk olyan eseményekre és intézkedésekre vonatkoznak, amelyek még nem történtek meg, és lehet, hogy nem történnek meg. Bár rendelkezésre állhatnak bizonyítékok a jövőre vonatkozó pénzügyi információk alapjául szolgáló feltételezések alátámasztására, az ilyen bizonyítékok maguk is általában jövőre irányulóak és ennélfogva jellegükben spekulatívak, eltérően a múltra vonatkozó pénzügyi információk könyvvizsgálata során rendszerint rendelkezésre álló bizonyítékoktól. A könyvvizsgáló ezért nincs abban a helyzetben, hogy véleményt nyilvánítson arra vonatkozóan, hogy a jövőre vonatkozó pénzügyi információkban bemutatott eredményeket el fogják-e érni.
9. Továbbá, tekintettel az adott jövőre vonatkozó pénzügyi információk alapjául szolgáló feltételezések felmérése során rendelkezésre álló bizonyítékok típusaira, nehéz lehet a könyvvizsgáló számára olyan szintű meggyőződésre jutni, amely elegendő egy arra vonatkozó vélemény pozitív kifejezéséhez, hogy a feltételezések nem tartalmaznak lényeges hibás állítást. Következésképpen a jelen bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi standardban a vezetés feltételezéseinek észszerűségére vonatkozó jelentéstételkor a könyvvizsgáló csak mérsékelt szintű bizonyosságot nyújt. Mindazonáltal, ha a könyvvizsgáló megítélése szerint megfelelő szintű meggyőződésre jutott, a könyvvizsgáló számára nincs eleve kizárva, hogy pozitív bizonyosságot fejezzen ki a feltételezésekre vonatkozóan.
10. Jövőre vonatkozó pénzügyi információk vizsgálatára szóló megbízás elfogadása előtt a könyvvizsgáló többek között mérlegelné:
– az információk felhasználásának célját;
– azt, hogy az információkat általánosan vagy korlátozottan terjesztik-e majd;
– a feltételezések jellegét, vagyis, hogy azok legjobb becslésen alapuló vagy hipotetikus feltételezések-e;
– az információk elemeit; valamint
– az információk által lefedett időszakot.
11. A könyvvizsgálónak nem kellene elfogadnia egy megbízást vagy vissza kellene lépnie a megbízástól, ha a feltételezések egyértelműen irreálisak, vagy ha a könyvvizsgáló úgy gondolja, hogy a jövőre vonatkozó pénzügyi információk nem lesznek megfelelőek az előre meghatározott célra. .
12. A könyvvizsgálónak és az ügyfélnek meg kellene egyezniük a megbízás feltételeiről. A gazdálkodó egységnek és a könyvvizsgálónak egyaránt érdeke, hogy a könyvvizsgáló megbízólevelet küldjön, hogy segítsen elkerülni a megbízással kapcsolatos félreértéseket. Egy megbízólevél foglalkozna a 10. bekezdésben foglalt kérdésekkel és meghatározná a vezetés felelősségeit a feltételezésekért és azért, hogy megadjanak a könyvvizsgálónak a feltételezések kidolgozása során használt minden releváns információt és forrásadatot.
13. A könyvvizsgálónak elegendő ismeretet kellene szereznie az üzleti tevékenységről annak érdekében, hogy képes legyen értékelni azt, hogy a jövőre vonatkozó pénzügyi információk elkészítéséhez szükséges minden jelentős feltételezést azonosítottak-e. Az is szükséges lenne, hogy a könyvvizsgáló megismerkedjen a gazdálkodó egységnek a jövőre vonatkozó pénzügyi információk elkészítésére vonatkozó folyamatával, például az alábbiak mérlegelésén keresztül:
– A jövőre vonatkozó pénzügyi információk elkészítéséhez használt rendszer feletti belső kontrollok, valamint a jövőre vonatkozó pénzügyi információkat készítő személyek szakértelme és tapasztalata.
– A gazdálkodó egység által készített, a vezetés feltételezéseit alátámasztó dokumentáció jellege.
– Az, hogy milyen mértékben használnak statisztikai, matematikai és számítógéppel támogatott technikákat.
– A feltételezések kidolgozására és alkalmazására használt módszerek.
– Az előző időszakokban készített jövőre vonatkozó pénzügyi információk pontossága és a jelentős eltérések okai.
14. A könyvvizsgálónak mérlegelnie kellene, hogy mennyire indokolt támaszkodni a gazdálkodó egység múltra vonatkozó pénzügyi információira. A könyvvizsgáló számára szükséges a gazdálkodó egység múltra vonatkozó pénzügyi információinak ismerete annak felméréséhez, hogy a jövőre vonatkozó pénzügyi információkat a múltra vonatkozó pénzügyi információkkal konzisztensen készítették-e el, valamint ahhoz, hogy múltra vonatkozó támpontot adjon a vezetés feltételezéseinek mérlegeléséhez. A könyvvizsgálónak szükséges lesz megállapítania például, hogy a releváns múltra vonatkozó információkat auditálták vagy átvilágították-e és elfogadható számviteli elveket használtak-e azok elkészítése során.
15. Ha az előző időszaki, múltra vonatkozó pénzügyi információkra kiadott könyvvizsgálati vagy átvilágítási jelentés minősítés nélkülitől eltérő volt, vagy ha a gazdálkodó egység felfutási szakaszban van, a könyvvizsgáló mérlegelné a körülményeket és a jövőre vonatkozó pénzügyi információk vizsgálatára gyakorolt hatást.
16. A könyvvizsgálónak figyelembe kellene vennie a jövőre vonatkozó pénzügyi információk által lefedett időszakot. Mivel a feltételezések a lefedett időszak hosszának növekedésével egyre spekulatívabbá válnak, ezen időszak meghosszabbodásával a vezetésnek a legjobb becslésen alapuló feltételezések készítésére vonatkozó képessége csökken. Az időszak nem terjedne tovább annál az időnél, amelyre vonatkozóan a vezetésnek észszerű alapja van a feltételezésekhez. Az alábbi néhány azok közül a tényezők közül, amelyek relevánsak a jövőre vonatkozó pénzügyi információk által lefedett időszak könyvvizsgáló általi mérlegelése szempontjából:
– Működési ciklus; például egy nagy beruházási projekt esetében a projekt befejezéséhez szükséges idő megszabhatja a lefedett időszakot.
– A feltételezések megbízhatóságának mértéke; például, ha egy gazdálkodó egység új terméket vezet be, a lefedett jövőre vonatkozó időszak rövid, és kisebb egységekre, például hetekre vagy hónapokra bontott lehetne. Ezzel szemben, ha a gazdálkodó egység egyetlen üzleti tevékenysége ingatlan tulajdonlása hosszú távú lízing keretében, egy viszonylag hosszú jövőre vonatkozó időszak lehet esetleg észszerű.
– A felhasználók igényei; például jövőre vonatkozó információk készülhetnek egy hitelkérelemmel kapcsolatban a visszafizetéshez elegendő pénzeszköz előteremtéséhez szükséges időszakra vonatkozóan. Ezzel szemben, az információk készülhetnek befektetők számára kötvények eladásával kapcsolatban, a bevétel következő időszakban történő célzott felhasználásának szemléltetése céljából.
17. A vizsgálati eljárások jellegének, ütemezésének és terjedelmének meghatározásakor a könyvvizsgálónak figyelembe kellene vennie:
(a) a lényeges hibás állítás valószínűségét;
(b) a bármilyen korábbi megbízás során szerzett ismereteket;
(c) a vezetés kompetenciáját a jövőre vonatkozó pénzügyi információk készítésére vonatkozóan;
(d) azt, hogy milyen mértékben érinti a jövőre vonatkozó pénzügyi információkat a vezetés megítélése; valamint
(e) a mögöttes adatok megfelelőségét és megbízhatóságát.
18. A könyvvizsgáló felmérné a vezetés legjobb becslésen alapuló feltételezéseit alátámasztó bizonyítékok forrását és megbízhatóságát. Az ilyen feltételezéseket alátámasztó elegendő és megfelelő bizonyítékot belső és külső forrásokból szereznék, beleértve a feltételezések múltra vonatkozó információk fényében való mérlegelését, valamint annak értékelését, hogy azok a gazdálkodó egység teljesítőképességének megfelelő terveken alapulnak-e.
19. A könyvvizsgáló mérlegelné, hogy hipotetikus feltételezések használatakor ezeknek a feltételezéseknek minden jelentős kihatását figyelembe vették-e. Például, ha az értékesítésről azt feltételezik, hogy a gazdálkodó egység aktuális üzemi kapacitását meghaladóan nő, a jövőre vonatkozó pénzügyi információknak szükséges lesz tartalmazniuk a pótlólagos üzemi kapacitáshoz szükséges beruházást vagy az előre jelzett értékesítés más eszközökkel való kielégítésének, mint például a termelés alvállalkozásba adásának költségeit.
20. Bár nem szükséges hipotetikus feltételezéseket alátámasztó bizonyítékokat szerezni, a könyvvizsgálónak szükséges lenne meggyőződnie arról, hogy a feltételezések összhangban vannak-e a jövőre vonatkozó pénzügyi információk céljával, valamint, hogy nincs-e ok azt gondolni, hogy azok egyértelműen irreálisak.
21. A könyvvizsgálónak szükséges lesz meggyőződnie arról, hogy a jövőre vonatkozó pénzügyi információkat megfelelően állítják-e elő a vezetés feltételezéseiből kiindulva, például számszaki ellenőrzések, mint például újraszámolás elvégzésével, valamint a belső következetesség felülvizsgálatával, vagyis, hogy a vezetés által megtenni szándékozott intézkedések egymással kompatibilisek és nincsenek következetlenségek az olyan általános változókon, mint például a kamatlábakon alapuló összegek meghatározásában.
22. A könyvvizsgáló arra összpontosítana, hogy a változásra különösen érzékeny területek mennyire gyakorolnak majd lényeges hatást a jövőre vonatkozó pénzügyi információkban bemutatott eredményekre. Ez befolyásolni fogja azt, hogy a könyvvizsgáló milyen szintű bizonyítékot fogad el. Ez hatással lesz a könyvvizsgálónak a közzététel megfelelőségére és kielégítő voltára vonatkozó értékelésére is.
23. Jövőre vonatkozó pénzügyi információk egy vagy több elemének, mint például egy különálló pénzügyi kimutatásnak a vizsgálatára szóló megbízás esetén fontos, hogy a könyvvizsgáló figyelembe vegye a pénzügyi kimutatásokban lévő egyéb komponensek kölcsönös kapcsolatát.
24. Ha a jelenlegi időszak bármely már megtörtént időszaka szerepel a jövőre vonatkozó pénzügyi információkban, a könyvvizsgáló mérlegelné, hogy milyen mértékben szükséges eljárásokat alkalmazni a múltra vonatkozó információkra. Az eljárások az adott körülményektől függően változnak majd, például, hogy mekkora része telt már el a jövőre vonatkozó időszaknak.
25. A könyvvizsgálónak írásbeli nyilatkozatokat kellene beszereznie a vezetéstől a jövőre vonatkozó pénzügyi információk célzott felhasználására, a vezetés jelentős feltételezéseinek teljességére, valamint arra vonatkozóan, hogy a vezetés elfogadja a felelősségét a jövőre vonatkozó pénzügyi információkért.
26. A jövőre vonatkozó pénzügyi információk bemutatásának és közzétételének felmérésekor bármely releváns jogszabály, szabályozás vagy szakmai standard konkrét követelményein túl a könyvvizsgálónak szükséges lesz mérlegelnie, hogy:
(a) A jövőre vonatkozó pénzügyi információk bemutatása informatív és nem félrevezető-e.
(b) A számviteli politikákat egyértelműen közzétették-e a jövőre vonatkozó pénzügyi információkhoz fűzött megjegyzésekben.
(c) A feltételezéseket megfelelően közzétették-e a jövőre vonatkozó pénzügyi információkhoz fűzött megjegyzésekben. Szükséges, hogy egyértelmű legyen az, hogy a feltételezések a vezetés legjobb becslését tükrözik-e vagy hipotetikusak, továbbá, ha olyan területeken tesznek feltételezéseket, amelyek lényegesek és nagyfokú bizonytalanságnak vannak kitéve, ezt a bizonytalanságot és az eredményeknek az ebből adódó érzékenységét megfelelően közzé szükséges tenni.
(d) Közzétették-e azt az időpontot, amikor a jövőre vonatkozó pénzügyi információkat elkészítették. Szükséges, hogy a vezetés megerősítse, hogy a feltételezések ebben az időpontban megfelelőek, még ha a mögöttes információkat lehet, hogy egy időszakon keresztül gyűjtötték is össze.
(e) Egyértelműen megjelölték-e az egy tartományban lévő pontok kialakításának alapját, és a tartományt nem torzított vagy félrevezető módon választották-e ki, amikor a jövőre vonatkozó pénzügyi információkban bemutatott eredményeket egy tartománnyal fejezik ki, továbbá
(f) Közzétettek-e a legutóbbi múltra vonatkozó pénzügyi kimutatások óta a számviteli politikában bekövetkezett bármely változást a változás okával és annak a jövőre vonatkozó pénzügyi információkra gyakorolt hatásával együtt.
27. Egy könyvvizsgáló által jövőre vonatkozó pénzügyi információk vizsgálatáról készített jelentésnek tartalmaznia kellene a következőket:
(a) cím;
(b) címzett;
(c) a jövőre vonatkozó pénzügyi információk azonosítása;
(d) a jövőre vonatkozó pénzügyi információk vizsgálatára vonatkozó bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi standardra, vagy releváns nemzeti standardokra vagy gyakorlatokra való hivatkozás;
(e) arról szóló kijelentés, hogy a vezetés felelős a jövőre vonatkozó pénzügyi információkért, beleértve az azok alapjául szolgáló feltételezéseket;
(f) ha értelmezhető, a jövőre vonatkozó pénzügyi információk céljára és/vagy korlátozott terjesztésére való hivatkozás;
(g) negatív bizonyosságot nyújtó kijelentés arról, hogy a feltételezések a jövőre vonatkozó pénzügyi információk észszerű alapjául szolgálnak-e;
(h) arra vonatkozó vélemény, hogy a jövőre vonatkozó pénzügyi információkat megfelelően készítették-e el a feltételezések alapján, és azokat a releváns pénzügyi beszámolási keretelvek szerint mutatják-e be;
(i) megfelelő figyelmeztetések a jövőre vonatkozó pénzügyi információk által jelzett eredmények elérhetőségére vonatkozóan;
(j) a jelentés dátuma, amely az eljárások befejezésének időpontja kellene, hogy legyen;
(k) a könyvvizsgáló címe; valamint
(l) aláírás.
(m) Egy ilyen jelentés:
– Kijelentené, hogy a feltételezéseket alátámasztó bizonyítékok vizsgálata alapján jutott-e bármi a könyvvizsgáló tudomására, amely miatt úgy véli, hogy a feltételezések nem szolgálnak a jövőre vonatkozó pénzügyi információk észszerű alapjául.
– Véleményt nyilvánítana arról, hogy a jövőre vonatkozó pénzügyi információkat megfelelően készítették-e el a feltételezések alapján, és azokat a releváns pénzügyi beszámolási keretelvek szerint mutatják-e be.
– Kijelentené, hogy:
– A tényleges eredmények valószínűleg eltérnek a jövőre vonatkozó pénzügyi információktól, mivel az előre jelzett események gyakran nem a várakozások szerint következnek be, és az eltérés lényeges lehet. Ugyanígy, ha a jövőre vonatkozó pénzügyi információkat egy értéktartományban adják meg, akkor szerepelne az a kijelentés, hogy nem lehet bizonyosságot adni arra vonatkozóan, hogy a tényleges eredmények az adott tartományba esnek majd, továbbá
– Prognózis esetében a jövőre vonatkozó pénzügyi információkat (cél kijelentése)–ra készítették, feltételezések egy csoportjának használatával, amelyek tartalmaznak hipotetikus feltételezéseket olyan jövőbeli eseményekről és vezetési intézkedésekről, amelyek bekövetkezése nem szükségszerűen várható. Következésképpen az olvasókat figyelmeztik arra, hogy a jövőre vonatkozó pénzügyi információkat ne használják az ismertetett célon kívüli célokra.
27A. A magyar jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység körébe tartozó bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízások esetén a jelentés tartalmazza:
a) könyvvizsgáló cég nevét, székhelyét, kamarai nyilvántartási számát és a képviseletre jogosult személy nevét és aláírását, valamint a megbízásért felelős természetes személy könyvvizsgáló (a megbízásért felelős partner) nevét, aláírását, kamarai nyilvántartási számát;
b) egyéni könyvvizsgáló esetén a könyvvizsgáló nevét, aláírását, kamarai nyilvántartási számát.
28. Az alábbi példa egy előrejelzésre vonatkozó, minősítés nélküli jelentésből származó kivonatra:
Elvégeztük az előrejelzés * vizsgálatát a jövőre vonatkozó pénzügyi információk vizsgálatára vonatkozó bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi standarddal összhangban. A vezetés felelős az előrejelzésért, beleértve az annak alapjául szolgáló, az X. megjegyzésben meghatározott feltételezéseket is.
A feltételezéseket alátámasztó bizonyítékok általunk végzett vizsgálata alapján semmi olyan nem jutott tudomásunkra, amely miatt úgy véljük, hogy ezek a feltételezések nem szolgálnak az előrejelzés észszerű alapjául. Továbbá, véleményünk szerint az előrejelzést megfelelően készítették el a feltételezések alapján, és annak bemutatása összhangban van a .... *
A tényleges eredmények valószínűleg eltérnek az előrejelzéstől, mivel az előre jelzett események gyakran nem a várakozások szerint következnek be, és ez az eltérés lényeges lehet.
29. Példa egy prognózisra vonatkozó, minősítés nélküli jelentésből származó kivonatra:
Elvégeztük a prognózis * vizsgálatát a jövőre vonatkozó pénzügyi információk vizsgálatára vonatkozó bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi standarddal összhangban. A vezetés felelős a prognózisért, beleértve az annak alapjául szolgáló, az X. megjegyzésben meghatározott feltételezéseket is.
A jelen prognózist (cél ismertetése)–ra készítették. Mivel a gazdálkodó egység felfutási szakaszban van, a prognózist feltételezések egy olyan csoportjának felhasználásával készítették, amelyek tartalmaznak hipotetikus feltételezéseket olyan jövőbeli eseményekről és vezetési intézkedésekről, amelyek bekövetkezése nem szükségszerűen várható. Következésképpen felhívjuk a figyelmüket, hogy ez a prognózis lehet, hogy nem megfelelő az előzőekben ismertetett célon kívüli célokra.
A feltételezéseket alátámasztó bizonyítékok általunk végzett vizsgálata alapján semmi olyan nem jutott tudomásunkra, amely miatt úgy véljük, hogy ezek a feltételezések nem szolgálnak a prognózis észszerű alapjául feltéve, hogy (a hipotetikus feltételezések megnevezése vagy azokra való hivatkozás). Továbbá, véleményünk szerint a prognózist megfelelően készítették el a feltételezések alapján, és annak bemutatása összhangban van a .... *
Még akkor is, ha a fent ismertetett hipotetikus feltételezések keretében előre jelzett események bekövetkeznek, a tényleges eredmények valószínűleg eltérnek a prognózistól, mivel egyéb előre jelzett események gyakran nem a várakozások szerint következnek be, és az eltérés lényeges lehet.
30. Ha a könyvvizsgáló úgy gondolja, hogy a jövőre vonatkozó információk bemutatása és közzététele nem megfelelő, korlátozott véleményt vagy ellenvéleményt kell kiadnia a jövőre vonatkozó pénzügyi információkra vonatkozó jelentésben, vagy vissza kell lépnie a megbízástól az adott esetnek megfelelően. Példa lenne erre, amikor a pénzügyi információk nem teszik közzé megfelelően bármely nagyon érzékeny feltételezés következményeit.
31. Ha a könyvvizsgáló úgy gondolja, hogy egy vagy több jelentős feltételezés nem szolgál a legjobb becslésen alapuló feltételezések alapján készült jövőre vonatkozó pénzügyi információk ésszerű alapjául, vagy, hogy egy vagy több jelentős feltételezés nem szolgál a jövőre vonatkozó pénzügyi információk észszerű alapjául tekintettel a hipotetikus feltételezésekre, a könyvvizsgálónak vagy ellenvéleményt kellene kiadnia a jövőre vonatkozó pénzügyi információkra vonatkozó jelentésben, vagy vissza kellene lépnie a megbízástól.
32. Ha a vizsgálatot érintik olyan feltételek, amelyek megakadályozzák az adott körülmények között szükségesnek tartott egy vagy több eljárás alkalmazását, a könyvvizsgálónak vagy vissza kellene lépnie a megbízástól, vagy vissza kellene utasítania a véleménynyilvánítást és ismertetnie kellene a hatókör-korlátozást a jövőre vonatkozó pénzügyi információkra vonatkozó jelentésben.
33/A. Jelen Bizonyosságot Nyújtó Szolgáltatásokra Szóló Megbízásokra Vonatkozó Magyar Nemzeti Standardot azokra a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra kell alkalmazni, amelyek esetében a megbízási szerződés, valamint a bizonyosságot nyújtó jelentés 2019. január 1-jei vagy azt követő keltezésű.