Ez a Standard magyar nemzeti sajátosságokat tartalmaz.
Magyar nemzeti standardként a 2019. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő időszakokra vonatkozó különjelentések összeállítására kell alkalmazni.
Kapcsolódó anyag: https://mkvk.hu/hu/szervezet/tagozatok/ptt/tagozatihirek/kozlemeny_kulonjelentes_aktualis;
https://mkvk.hu/hu/szervezet/tagozatok/ptt/tagozatihirek/kozlemeny_kulonjelentes_20181026_20190528_20191002
1. A jelen Kapcsolódó Szolgáltatásokra Vonatkozó Standard célja, hogy követelményeket fogalmazzon meg és iránymutatással szolgáljon a független könyvvizsgáló számára azon esetekben, amikor a „Standard hatóköre” című alcímben felsorolt törvények szerinti kötelessége különjelentés összeállítása, valamint útmutatást adjon az ilyen megbízásokkal kapcsolatban kiadott különjelentés formájára és tartalmára vonatkozóan.
2. A Standardot a Magyar Könyvvizsgálói Kamara a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (Kkt.) 4. § (5) b) pontja, valamint 138. § (1) b) pontja alapján alkotta meg, és a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó szervezet (Közfelügyeleti Hatóság) a Kkt. 189. § (1) bekezdés b) pontja és (3)–(3a) bekezdései alapján hagyta jóvá.
3. A jelen Kapcsolódó Szolgáltatásokra Vonatkozó Standard szerinti különjelentés összeállítása során a könyvvizsgáló átfogó céljai a következők:
a) A különjelentésbe foglalandó kérdésekben olyan könyvvizsgálati bizonyítékok megszerzése, amelyek képessé teszik a könyvvizsgálót arra, hogy az adott kérdésekben – a jelen Standard 27. pontjában foglaltak szerint – véleményt nyilvánítson, illetve a „leíró jellegű” tényeket a jelentésébe belefoglalja.
b) A könyvvizsgáló megállapításainak megfelelő különjelentés készítése a jelen Standardban megfogalmazott követelményekkel összhangban.
4. Jelen Standard alkalmazásában a következő kifejezéseket az alábbiak szerint kell érteni:
a) könyvvizsgáló: a Kkt. 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti feladatot ellátó, a vizsgált gazdálkodó könyvvizsgálatára vonatkozóan a jogszabályok által előírt minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló.
b) különjelentés: A Standard hatóköre című részben nevesített jogszabályok által meghatározott tartalommal, a könyvvizsgáló által összeállított jelentés, amelyet az éves beszámoló könyvvizsgálatán felül, járulékos szolgáltatásként készít.
c) Felügyelet: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkör ellátására kijelölt, külön alelnök * irányítása alá tartozó szervezeti egység.
5. A könyvvizsgálói különjelentés készítésének kötelezettségét több jogszabály határozza meg.
a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.)
b) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.)
c) a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.)
d) a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (Integrációs tv.)
6. A Hpt. szerinti különjelentés készítési kötelezettség vonatkozik a Hpt. 5. alcíme szerinti bármely szervezeti formában működő hitelintézet, továbbá a Hpt. 51. alcíme szerinti hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás (a továbbiakban együtt: hitelintézet) könyvvizsgálójára, de nem vonatkozik a Hpt. 6. alcíme szerinti pénzügyi vállalkozás könyvvizsgálójára.
7. Amennyiben a hitelintézet fióktelep formájában működik, akkor a különjelentés készítési kötelezettség a hitelintézetként működő fióktelep könyvvizsgálójára is vonatkozik.
8. A Hpt. 263. § (1) bekezdés szerint a könyvvizsgáló a hitelintézet éves beszámolójának könyvvizsgálata során különjelentésben köteles rögzíteni a következőkben felsorolt témákra vonatkozó megállapításait, és azt legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig meg kell küldenie a hitelintézet igazgatóságának, az ügyvezetőjének, a felügyelő bizottsága elnökének és a Felügyeletnek. Ennek érdekében a könyvvizsgálónak az éves beszámoló könyvvizsgálata mellett a következő témákat is meg kell vizsgálnia:
a) az értékelés szakmai helyességét,
b) az előírt és szükséges értékhelyesbítések és leírások elvégzését,
c) az előírt és szükséges tartalékok képzésének megtörténtét,
d) a szavatoló tőkére, a tőkemegfelelésre, folyamatos fizetőképességre, valamint az egyes pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályok betartását,
e) az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, vagy a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., a tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályok, az MNB hatósági határozata betartását, valamint
f) az ellenőrzési rendszerek működését.
9. A Hpt. 263. § (3) bekezdése szerint a hitelintézet éves beszámolójának könyvvizsgálata során a könyvvizsgálónak ellenőriznie kell a nyilvánosságra hozott információk és adatok tartalmát és értékbeli helyességét is.
10. Jelen Standard 8. d) tőkére vonatkozó és 9. pontjaiban foglaltak nem vonatkoznak a fióktelepként működő hitelintézet könyvvizsgálójára, ellenben vonatkoznak az Integrációs tv. 18/K. § (8) bekezdése alapján a szövetkezeti hitelintézet könyvvizsgálójára, akinek a Hpt. 263. § (1) bekezdésében foglaltakra vonatkozó megállapításait különjelentésben kell rögzítenie, és azt az érintett szövetkezeti hitelintézet igazgatóságának, az ügyvezetőjének, a felügyelő bizottsága elnökének, a Felügyeletnek valamint a Központi Banknak legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig meg kell küldenie.
11. A Bszt. szerinti különjelentés készítési kötelezettség kiterjed minden Magyarország területén székhellyel rendelkező és
a) Magyarország területén
aa) befektetési szolgáltatási tevékenységet,
ab) befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást,
ac) árutőzsdei szolgáltatást,
b) az Európai Unió más tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térséget létrehozó megállapodásban részes más állam területén végzett határon átnyúló vagy fióktelep formájában folytatott
ba) befektetési szolgáltatási tevékenységet,
bb) kiegészítő szolgáltatását
végző gazdálkodó könyvvizsgálójára.
12. A Bszt. 99. § (1) bekezdése szerint a gazdálkodó könyvvizsgálója különjelentésben köteles rögzíteni a következőkben felsorolt témákra vonatkozó megállapításait, és azt a tárgyévet követő évben az auditálás befejezését, de legkésőbb a közgyűlést követő tizenöt napon belül kell megküldenie a gazdálkodó igazgatóságának, ügyvezetőjének, felügyelő bizottsága elnökének és a Felügyeletnek. Ennek érdekében a könyvvizsgálónak az éves beszámoló vizsgálata mellett az alábbiakat is meg kell vizsgálnia:
a) az értékelés szakmai helyességét,
b) az előírt és szükséges értékhelyesbítések és leírások elvégzését,
c) az előírt és szükséges tartalékok képzésének megtörténtét,
d) a kockázatkezelési modellek megfelelőségét,
e) a szavatoló tőkére, a tőkeszükségletre, a tőkemegfelelésre, a folyamatos fizetőképességre vonatkozó szabályok betartását,
f) az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetőleg a prudens működésre vonatkozó jogszabályok betartását, és
g) a megfelelő ellenőrzési rendszerek működését.
13. A befektetési szolgáltatási tevékenységet is végző hitelintézet esetében a könyvvizsgálónak mind a Hpt.-ben mind a Bszt.-ben meghatározott szempontokat vizsgálnia kell, és vizsgálatának eredményeit ugyanazon különjelentésben kell összefoglalnia.
14. A Bit. szerinti különjelentés készítési kötelezettség kiterjed a biztosító, viszontbiztosító, kisbiztosító könyvvizsgálójára, a Bit. 230. §-a szerinti kisbiztosító-egyesületek kivételével.
15. A Bit. 71. § (4) bekezdése szerint a könyvvizsgálónak a biztosító, viszontbiztosító éves beszámolójának vizsgálata mellett a következőket is vizsgálnia kell, és megállapításait különjelentésben köteles rögzíteni, és azt a biztosító, viszontbiztosító igazgatóságának, az első számú vezetőjének, a felügyelőbizottság elnökének, valamint a Felügyeletnek a tárgyévet követő év május 31-ig megküldeni:
a) a biztosító, viszontbiztosító által készített éves felügyeleti jelentés helyességét;
b) az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, és a prudens működésre vonatkozó jogszabályok és felügyeleti határozatok betartását;
c) a folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszere megfelelőségét;
d) az ellenőrzési rendszerek megfelelő működését.
16. Az előzőeken túlmenően Bit. 71. § (6) bekezdése szerint a könyvvizsgáló különjelentésében köteles arra is kitérni, hogy az éves felügyeleti jelentésben szereplő biztosítástechnikai tartalékok és az éves beszámolóban szereplő számviteli biztosítástechnikai tartalékok mértéke elégséges-e, és eszközfedezete megfelel-e a Bit.-ben foglaltaknak. A Bit. 71. § (7) bekezdése előírja továbbá, hogy a könyvvizsgáló köteles különjelentésében a biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékait tartalékfajtánként és ágazatonként elkülönítetten írásban értékelni.
17. A Bit. hatodik részének hatálya alá tartozó kisbiztosítónak minősülő biztosító éves beszámolójának könyvvizsgálata során a Bit. 210. §-a alapján a könyvvizsgálónak az éves beszámoló könyvvizsgálata mellett szintén különjelentés készítési kötelezettsége áll fenn, melyet a tárgyévet követő év május 31-ig meg kell küldenie a biztosító igazgatóságnak, az első számú vezetőnek, a felügyelőbizottság elnökének, valamint a Felügyeletnek.
18. A kisbiztosítónak minősülő biztosító éves beszámolójának könyvvizsgálata során a különjelentés összeállítása érdekében a könyvvizsgálónak a következőket kell megvizsgálnia:
a) az éves beszámolóban szereplő számviteli biztosítástechnikai tartalékok mértéke elégséges-e, és eszközfedezete megfelel-e a jogszabályokban foglaltaknak, Ennek érdekében a könyvvizsgáló köteles a biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékait tartalékfajtánként és ágazatonként elkülönítetten írásban értékelni.
b) az éves beszámoló készítésére, a szavatoló tőkére, a tőkeszükségletre, számviteli biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó szabályokat betartották-e, a szavatolótőke és a számviteli biztosítástechnikai tartalékok számítása helye-e,
c) az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, és a prudens működésre vonatkozó jogszabályok és felügyeleti határozatok betartását;
d) a folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer megfelelőségét;
e) az ellenőrzési rendszerek megfelelő működését.
19. Amennyiben a biztosító vagy viszontbiztosító fióktelep formájában működik, akkor a Bit. 71. § (4)–(5) bekezdéseiben meghatározott különjelentés készítési kötelezettség a Bit. szerint biztosítóként vagy viszontbiztosítóként működő fióktelep könyvvizsgálójára nem vonatkozik.
20. A könyvvizsgálónak a különjelentés készítésére e Standard követelményeinek megfelelő szerződést kell kötnie a vizsgált szervezettel, amelyben a vizsgálat tárgyát, hatókörét, a felelősségi kérdéseket, és a különjelentés készítés során figyelembeveendő határidőket is rögzítik. A különjelentés készítésére vonatkozó kötelezettség része kell, hogy legyen az éves beszámoló könyvvizsgálatára kötött szerződésnek, vagy a szerződés módosításának, kivéve a Standard hatálybalépésének évét, amikor két külön szerződés is köthető erre a feladatra.
21. A könyvvizsgáló a különjelentés készítésébe szükség szerint szakértőt vonhat be (ideértve, de nem kizárólagosan aktuárius, értékelő, informatikus szakértőket). A szakértők bevonása során a 620 témaszámú A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő munkájának felhasználása Standard előírásait kell alkalmazni.
22. A különjelentések elkészítését részben az éves beszámolónak a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok (MNKS) alapján végrehajtott könyvvizsgálata során elvégzett munka alapozza meg. Azon jelentési kötelezettségeket, amelyeket a különjelentéseknek kötelezően tartalmazniuk kell, de amelyeket az éves beszámoló könyvvizsgálata során elvégzett könyvvizsgálati munka a hatókörénél fogva nem fed le, a jelen Standard alapján elvégzett vizsgálatokkal kell megalapozni.
23. A különjelentés összeállítása érdekében végzett munka módszerét és részletezettségét a jogszabályi előírások és a vizsgált gazdálkodó által végzett tevékenység sajátosságai – ideértve a szervezeti formából adódó jellemzőket is –, annak összetettsége és kockázatai alapján kell a könyvvizsgálónak meghatároznia és mindezeket figyelembe vennie a különjelentéshez kapcsolódó tervezés és munkaprogram kidolgozása során.
A könyvvizsgálónak úgy kell megterveznie a különjelentés elkészítéséhez kapcsolódó munkaprogramot, hogy a különjelentést a 8., 12., 15. és 17. pontban részletezett határidőre elkészítse és megküldje a vonatkozó jogszabályokban nevesített szervek, szervezetek felé. Amennyiben a könyvvizsgáló ezen határidők tarthatóságát kétségesnek ítéli, akkor arról haladéktalanul, de legkésőbb a határidő napjáig köteles írásban tájékoztatni a Felügyeletet, megjelölve a határidő be nem tartásának indokát is.
24. Az éves beszámolóban szereplő múltbeli pénzügyi információk könyvvizsgálatára a 200–620 témaszámú könyvvizsgálati Standardok vonatkoznak, amelyekhez kapcsolódó vélemény kialakításának szabályairól a 700 témaszámú A pénzügyi kimutatásokra vonatkozó vélemény kialakítása és jelentéskészítés című könyvvizsgálati Standard, annak speciális eseteiről pedig a 701–720 témaszámú könyvvizsgálati Standardok előírásai rendelkeznek. A különjelentés összeállítása során a könyvvizsgáló ezen Standardok alapján végzett munkájának eredményeit is felhasználja.
25. Amennyiben a különjelentés összeállítása érdekében az éves beszámoló könyvvizsgálatán túl elvégzett vizsgálat tárgya múltbeli pénzügyi információ, akkor a 2410 témaszámú Átvilágítási Megbízásokra vonatkozó Standard – Az évközi pénzügyi információknak a gazdálkodó független könyvvizsgálója által végrehajtott átvilágítása című Standard előírásait kell alkalmazni az eljárások során azzal, hogy az átvilágítás az üzleti év fordulónapjára vonatkozó időpontra értendő.
26. Amennyiben a különjelentés összeállítása érdekében elvégzett vizsgálat tárgya múltbeli pénzügyi információkon kívüli információ, akkor a 3000 témaszámú – Múltbeli időszakra vonatkozó pénzügyi információk könyvvizsgálatán vagy átvilágításán kívüli, bizonyosságot nyújtó szolgáltatások című Standard előírásait kell alkalmazni az eljárások során azzal, hogy a vizsgálat az üzleti év fordulónapjára vonatkozó időpontra értendő.
27. A különjelentésben az egyes vizsgálandó témakörökhöz kapcsolódóan kibocsátott vélemény fajtája a vizsgált gazdálkodó sajátosságait, kockázatait is figyelembe véve a könyvvizsgáló szakmai megítélésétől függ. A 24–26. pontokban meghatározott módszertan alapján, a 23. pontban leírtak figyelembevételével is a könyvvizsgáló kellő bizonyosságot vagy korlátozott bizonyosságot tartalmazó véleményt bocsáthat ki (a továbbiakban a kettő együtt: „Vélemény”). Ezen túlmenően a könyvvizsgáló a különjelentésben, jogszabályokban és a Standardban meghatározott témákkal kapcsolatban a könyvvizsgálat során végzett könyvvizsgálati eljárások és azok alapján tett megállapítások, valamint a tények, körülmények ismertetését végzi el (a továbbiakban: „Leíró jellegű”). A könyvvizsgálónak a különjelentés összeállítása érdekében végzett munkája során törekednie kell a könyvvizsgálat szempontjából lényegesként azonosított tételekről, kellő bizonyosságú vélemény adására.
28. Jelen Standard hatókörébe tartozó vizsgálat során a lényegesség meghatározásakor a következők szerint kell eljárni:
a) A múltbeli pénzügyi információk vizsgálatakor a lényegesség mértékét a könyvvizsgáló számára az éves beszámoló könyvvizsgálatához meghatározott 320 témaszámú – Lényegesség a könyvvizsgálat tervezésében és végrehajtásában című könyvvizsgálati Standard előírásai szerint kell meghatározni.
b) A múltbeli nem pénzügyi információ vizsgálata esetén a lényegességet a 3000 témaszámú – Múltbeli időszakra vonatkozó pénzügyi információk könyvvizsgálatán vagy átvilágításán kívüli, bizonyosságot nyújtó szolgáltatások című Standard Lényegesség és a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás kockázata alcím 22–25. pontjai szerint kell meghatározni.
29. A vizsgálat kizárólag a Magyarországon hatályos jogszabályokban és a Felügyelet által kiadott határozatokban, továbbá a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (a továbbiakban: Kamara) honlapján tárgyév augusztus 31-ig közzétett, a különjelentés összeállítása érdekében a könyvvizsgálat során figyelembeveendő, és a Felügyelet által kibocsátott ajánlások, módszertani útmutatók által előírt követelmények teljesülésének vizsgálatára terjed ki. Az éves beszámoló fordulónapja és a különjelentés összeállítása során hatályba lépő jogszabályokat és határozatokat csak oly módon kell figyelembe venni a különjelentés összeállítása során, ahogyan azt az 560 témaszámú Fordulónap utáni események vizsgálata című könyvvizsgálati Standard előírja.
30. A különjelentésben utalni kell arra, hogy a gazdálkodó éves beszámolójának könyvvizsgálata során tett megállapításokról a könyvvizsgáló készített-e vagy készíteni fog-e vezetői levelet és azt mikor bocsátotta ki, illetve tervezi-e kibocsátani. A könyvvizsgáló a különjelentés kibocsátásáig elkészült végleges vezetői levelet a különjelentéssel együtt megküldi a Felügyelet számára. A könyvvizsgáló a vezetőség felé ismertetett és előzetesen kommunikált főbb vezetői levél pontokat mutatja be a különjelentésben.
31. A különjelentés összeállítása során törekedni kell a gazdálkodó szempontjából jelentős, (nem számszaki, hanem minőségi) releváns információk, témakörök, esetleges problémák kiemelésére.
32. A különjelentés elkészítésével kapcsolatos bizonyos feladatok elvégzésének elősegítésére a Kamara „Módszertani Segédlet”-eket állít össze és tesz közzé a Kamara honlapján, amely részletes útmutatást ad az elvégzendő feladatok terjedelmére és módjára vonatkozóan.
33. A különjelentés elkészítése érdekében vizsgálandó területeket a Standard további részei gazdálkodó-típusonként részletezik.
34. Általános jellegű vizsgálati területek és ezek bemutatása a különjelentésben:
| Vizsgálandó terület | Eredmény | ||
| 34.1. | A vizsgált időszak alatt a hitelintézet szempontjából releváns, és lényeges jogszabályváltozások belső szabályzatokba való beépítése teljes körűségének áttekintése és a gazdálkodó működésére, illetve a pénzügyi beszámolóban szereplő tételekre történő hatásainak bemutatása. | Leíró jellegű | |
| 34.2. | Annak ismertetése, hogy a könyvvizsgáló mely terület vizsgálatához, mely külső szakértők, milyen jellegű szolgáltatásait vette igénybe. Amennyiben a könyvvizsgáló munkája során nem vette igénybe külső szakértők szolgáltatásait annak okát is rögzítenie kell. Megjegyzés: a Kkt. 2. § 17. pontjában meghatározott könyvvizsgálói hálózaton belülről igénybevett szakértő belső szakértőnek minősül. | Leíró jellegű | |
| 34.3. | A könyvvizsgálat során azonosított, de a beszámoló véglegesítése során nem módosított hibásállítások bemutatása és azok hatásának könyvvizsgáló általi értékelése. | Leíró jellegű |
35. Az értékelés szakmai helyessége vizsgálatának a következőkre kell kiterjednie:
| Vizsgálandó terület | Eredmény | ||
| 35.1. | Amennyiben a hitelintézet a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv), valamint a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet szerint állítja össze éves beszámolóját: A hitelintézet által alkalmazott számviteli politika és az annak keretében kialakított szabályzatok * , illetve azok módosításainak vizsgálata abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e a gazdálkodó tevékenységének és az Sztv., a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, illetve a nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 39/2016 (X.11.), továbbá az ügyfél- és partnerminősítés, valamint a fedezetértékelés prudenciális követelményeiről szóló 40/2016 (X.11.) MNB rendeletek éves beszámoló fordulónapja időpontjában hatályos előírásainak (a továbbiakban: „magyar jogszabályok”). | A számviteli politika lényegi elemeire vonatkozóan vélemény * | |
| 35.2 | A hitelintézet által alkalmazott, a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS-ek) alapján összeállított számviteli politikák és az annak keretében kialakított szabályzatok * , illetve azok módosításainak vizsgálata abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e az gazdálkodó tevékenységének és, illetve a 1606/2002/EK rendelet, valamint a nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 39/2016 (X.11.), továbbá az ügyfél- és partnerminősítés, valamint a fedezetértékelés prudenciális követelményeiről szóló 40/2016 (X.11.) MNB rendeletek és azok módosításaiban közzétett az éves beszámoló fordulónapja időpontjában hatályos előírásainak. | A számviteli politika lényegi elemeire vonatkozóan vélemény * | |
| 35.3 | Anyavállalatnak minősülő hitelintézet esetében az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítéséhez kapcsolódó konszolidált számviteli politika vizsgálata abból a szempontból, hogy az megfelel-e a gazdálkodó tevékenységének és az összevont (konszolidált) éves beszámoló fordulónapja időpontjában hatályos előírásoknak. | A számviteli politika lényegi elemeire vonatkozóan vélemény | |
| 35.4 | A hitelintézet eszközállományának, valamint a minősítési folyamatnak és a fedezetek értékelésének bemutatása. A hitelintézet által alkalmazott hitelkockázati stratégia kialakításának, működésének bemutatása, különös tekintettel az alkalmazott limitrendszerekre és kockázat mérséklő technikákra. A hitelintézet eszközállományának, a portfolióban rejlő kockázatoknak a bemutatása. A hitelintézet által alkalmazott ügyfél és partnerminősítés, fedezetértékelés, valamint az ügyletminősítés rendszerének, elveinek részletezése, értékvesztés és céltartalék képzéshez történő kapcsolódásának ismertetése. A hitelintézet eszközminőségének értékelése különös tekintettel arra, hogy a hitelintézet által alkalmazott eszközminősítési, azaz nem teljesítő/átstrukturált, kategóriák kialakítása prudens-e, illetve az ügyfél- és partnerminősítés, valamint a fedezetek értékelésének módszerei az értékvesztés számítás szempontjából megfelelőek-e. Annak értékelése, hogy az eszközök számviteli és prudenciális szempontú minősítése tekintetében a jogszabályi előírások által meghatározott szintű konzisztencia érvényesül-e azaz az értékvesztés számításához alkalmazott kategóriák (IFRS alkalmazók esetén az IFRS 9 Standard előírásai szerint meghatározott szakaszokba (stage-ekbe) történő besorolás), valamint a nem teljesítő/teljesítő kategóriákba történő besorolás érvényesül-e. | Bemutatás: Leíró jellegű Értékelés: Vélemény | |
| 35.5 | A vizsgált eszközökkel kapcsolatos, a könyvvizsgáló által alkalmazott mintavétel módszerének bemutatása általában és az értékelés módszere szerint. | Leíró jellegű | |
| 35.6 | A vizsgált tételek számának, értékének bemutatása eszköz és ügyletfajtánként, különös tekintettel a befektetésekre, az értékpapírokra, az ügyfelekkel szembeni követelésekre, a kapcsolódó értékvesztési és céltartalék képzési szabályzattal összhangban megképzett tartalékokra, és az esetleges eltérések okaira amennyiben azok összege a könyvvizsgálat szempontjából lényeges. A hitelek, átvett eszközök és befektetések esetében a megvizsgált egyedi tételek, mint egyes ügyfelekkel szembeni kockázatvállalások azonosítható módon (pl. KHR azonosító, ügylet azonosító, ügyfélkód) a jelentés mellékleteként csatolandóak a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók esetében, míg egyéb gazdálkodók esetében ennek bemutatásához a vizsgált gazdálkodó hozzájárulása szükséges. | Leíró jellegű |
36. Az előírt és szükséges értékhelyesbítések és leírások elvégzése vizsgálatának a következőkre kell kiterjednie:
| Vizsgálandó terület | Eredmény | ||
| 36.1 | Értékvesztés elszámolási és kapcsolódó kockázati céltartalék-képzési gyakorlat bemutatása, a felhasználásra és visszaírásra ható tényezők és az alkalmazott gyakorlat bemutatása, összegszerűsége helyességének vizsgálata. Az értékvesztés és kapcsolódó kockázati céltartalék módszertanának (paraméterek, becslések, feltételezések, modellek stb.) és összegeinek bemutatása valamennyi, a könyvvizsgálat szempontjából lényeges eszközállomány esetében (követelések, értékpapírok, befektetések, készletek). A könyvvizsgáló értékelése az értékvesztés és kapcsolódó kockázati céltartalékok képzésére vonatkozóan a törvény / Standardok alapján kialakított módszertan megfelelőségéről, az értékvesztés és kapcsolódó céltartalékok összegszerűségének helyességéről, amennyiben azok összege a könyvvizsgálat szempontjából lényeges. | Bemutatás: Leíró jellegű Értékelés: Vélemény | |
| 36.2 | Külföldi pénznemben denominált (devizás) tételek átértékelésének bemutatása, a könyvvizsgálat szempontjából lényeges összegei helyességének vizsgálata és értékelése abból a szempontból, hogy az megfelel-e a hitelintézet számviteli politikájának és a jogszabályoknak. | Bemutatás: Leíró jellegű Értékelés: Vélemény | |
| 36.3 | Valós értéken történő értékelés bemutatása, a könyvvizsgálat szempontjából lényeges összegei helyességének vizsgálata és véleményezése abból a szempontból, hogy az megfelel-e a hitelintézet számviteli politikájának és a jogszabályoknak. | Bemutatás: Leíró jellegű Értékelés: Vélemény |
37. Az előírt és szükséges tartalékok képzése vizsgálatának a következőkre kell kiterjednie:
| A vizsgálandó terület | Eredmény | ||
| 37.1 | A saját tőke elemeinek bemutatása a vonatkozó számviteli keretelvek szerint (magyar számviteli szabályok illetve a nemzetközi pénzügyi beszámolási Standardok „IFRS”-ek), valamint az IFRS-re áttért intézmények esetében a saját tőke megfeleltetési tábla bemutatása. Az általános tartalék képzésére és felhasználására vonatkozó szabályoknak való megfelelés vizsgálata. | Vélemény | |
| 37.2 | A könyvvizsgálat szempontjából lényeges összegű (nem kockázati) céltartalékok megfelelőségének értékelése. | Vélemény |
38. A szavatoló tőkére, a tőkemegfelelésre, folyamatos fizetőképességre, valamint az egyes pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályok betartása vizsgálatának a következőkre kell kiterjednie:
| Vizsgálandó terület | Eredmény | ||
| 38.1 | A hitelintézet eszköz-forrás gazdálkodásának, az eszközök és források lejárati összhangjának, továbbá az eszköz-forrás gazdálkodásra vonatkozó belső szabályozás bemutatása. A hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletnek (2013. június 26.) (a továbbiakban: CRR rendelet) likviditásra és tőkeáttételi mutatóra vonatkozó részeinek való megfelelés biztosítását jelentő folyamatok, szabályzatok bemutatása. | Leíró jellegű | |
| 38.2 | Tőkekövetelményekre vonatkozó Hpt. előírásoknak való megfelelés vizsgálata abból a szempontból, hogy a hitelintézet belső folyamatai milyen módon teszik lehetővé a tőkemegfelelés számításával kapcsolatos jogszabályi előírások betartását valamint, hogy a folyamatba épített ellenőrzések biztosítják-e a tőkeszükséglet számítás helyességét, az elismert hitelezési kockázat csökkentő fedezetek feltételeknek megfelelő módon történő érvényesítését és a kapcsolódó felügyeleti jelentések adattábláinak teljességét és pontosságát. | Vélemény | |
| 38.3 | Összevont felügyelet alá tartozó csoport esetén, a csoporthoz tartozó vállalkozásokat felsorolásszerűen be kell mutatni és a csoport tőkehelyzetét is ismertetni kell. | Leíró jellegű | |
| 38.4 | Tőkekövetelmény számítással kapcsolatos könyvvizsgálói feladatok bemutatása. | Leíró jellegű | |
| 38.5 | A könyvvizsgáló tudomásra jutott olyan körülmények ismertetése, amelyek veszélyeztethetik a hitelintézet működését. | Leíró jellegű | |
| 38.6 | Nagykockázat vállalási és befektetési korlátoknak való megfelelés vizsgálata a CRR rendelet 391–395. cikkének való megfelelés szempontjából. Az esetleges túllépések megszűntetése érdekében tett intézkedések bemutatása. | Vélemény |
39. Az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, vagy a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., a tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályok, a felügyeleti jogkörében eljáró MNB hatósági határozatai betartása vizsgálatának a következőkre kell kiterjednie:
| Vizsgálandó terület | Eredmény | ||
| 39.1 | A Hpt. tulajdonosokra és a tulajdonosi joggyakorlásra vonatkozó előírásainak való megfelelés vizsgálata. | Vélemény | |
| 39.2 | A hitelintézet belső szabályozottságának és az éves beszámoló összeállítása, valamint a prudens működés szempontjából releváns szabályzatainak bemutatása abból a szempontból, hogy azok összhangban állnak-e a vonatkozó jogszabályi előírásokkal és megfelelő alapot adnak-e az eredményes, megbízható, független tulajdonláshoz és a gazdálkodó működéséhez, azokra a könyvvizsgálati munka során milyen mértékben támaszkodott a könyvvizsgáló. | Leíró jellegű | |
| 39.3 | A Felügyelet számára készített rendszeres adatszolgáltatások összeállításához szükséges informatikai rendszerek bemutatása számviteli szempontból. Azon rendszerek bemutatása, amelyek működésére az éves könyvvizsgálat során támaszkodott a könyvvizsgáló. Az éves adatszolgáltatásban szereplő adatok számviteli megalapozottságának, integritásának, tartalmi helyességének és teljességének biztosítását szolgáló folyamatok bemutatása, kiemelve különösen a jelentős manualitást igénylő területeket. Az adatszolgáltatás folyamatába épített ellenőrzési pontok bemutatása. | Leíró jellegű | |
| 39.4 | Az üzleti év fordulónapjára vonatkozó, a Felügyelet számára készített egyedi éves adatszolgáltatás éves beszámolóból levezethető adatainak szúrópróbaszerű ellenőrzése abból a szempontból, hogy az abban szereplő adatok egyeznek-e a főkönyvi kivonattal, illetve a kapcsolódó analitikus nyilvántartásokkal. A beszámolóval lezárt év utolsó negyedéves és az auditált adatszolgáltatás közötti lényeges különbségek bemutatása a módosulás okainak ismertetésével. | Leíró jellegű Vélemény | |
| 39.5 | Az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok és a devizajogszabályok betartásának bemutatása a hitelintézet belső folyamatainak szabályozottsága szempontjából. | Leíró jellegű | |
| 39.6 | A tárgyévben és a megelőző évben a hitelintézettel kapcsolatban meghozott, az éves beszámoló összeállítása, illetve az abban szereplő eszközök és források értékelése szempontjából releváns, az adott időszakra vonatkozó felügyeleti határozatok végrehajtásának vizsgálata. | Vélemény |
40. Az ellenőrzési rendszerek működése értékelésének a következőkre kell kiterjednie:
| Vizsgálandó terület | Eredmény | ||
| 40.1 | Az ellenőrzési eljárások és rendszerek bemutatása. A belső ellenőrzés által elvégzendő feladatok meghatározásának a Hpt. vonatkozó előírásai szerinti megfelelősége. A belső ellenőrzés által végzett ellenőrzések gyakorisága és tartalma. A belső ellenőrzési szervezet függetlenségének biztosítása érdekében tett intézkedések. | Leíró jellegű és Vélemény | |
| 40.2 | A felügyelőbizottság szerepe a belső ellenőrzési rendszer működtetésében. Az alkalmazott gyakorlat és a Hpt.-ben rögzített előírások összhangja. | Leíró jellegű és Vélemény | |
| 40.3 | A döntési jogkörök és hatáskörök, a vezetői és folyamatba épített ellenőrzés szabályozottságának és a működés hatékonyságának bemutatása. A kockázatvállalási döntést meghozó területtől független hitelkockázat ellenőrző funkció működésének bemutatása. | Leíró jellegű | |
| 40.4 | A hitelintézet szervezeti felépítésének és döntéshozó, illetve kontroll funkciókat gyakorló testületei működési sajátosságainak ismertetése. | Leíró jellegű | |
| 40.5 | A hitelintézet által a belső ellenőrzésen túlmenően kialakított és működtetett ellenőrzési nyomvonal (folyamatba épített ellenőrzés, vezetői ellenőrzés és vezetői információs rendszer) jellemzőinek ismertetése. | Leíró jellegű | |
| 40.6 | A hitelintézetnél felmerülő kockázatok (különösen a megfelelőségi kockázat) azonosítására, mérésére és kezelésére kialakított rendszerek ismertetése (kockázati tudatosság, kockázat-kezelési rendszer elemei). A könyvvizsgáló által a belső ellenőrzési-, a kockázatkezelési-, és a szabályozásnak való megfelelési (compliance) funkciókkal kapcsolatban tett megállapításainak, valamint a vizsgálat során azonosított kockázatainak ismertetése. | Leíró jellegű | |
| 40.7 | A hitelintézet likviditási kockázatkezelésének áttekintése a következő szempontok szerint: a) A likviditási kockázatok kezelésére vonatkozó politika bemutatása és a hitelintézeten belül a likviditási kockázat kezeléssel foglalkozó szervezet feladatkörének és működésének (ALM, Treasury, ALCO) áttekintése. b) A hitelintézet likviditással kapcsolatos belső jelentési rendszerének (vezetői információs rendszer) áttekintése abból a szempontból, hogy az a vizsgált gazdálkodó sajátosságainak figyelembevételével került-e kialakításra és alkalmas-e arra, hogy a likviditási kockázatokat azonosítsa, nyomon kövesse és megfelelő információkat nyújtson a vezetés számára a likviditási kockázatok kitettségéről és annak várható alakulásáról. c) Amennyiben a vizsgált hitelintézet egy pénzügyi csoport tagja, akkor annak áttekintése, hogy a – feltehetően csoportszinten létrehozott – likviditáskezelési rendszer megfelelően működik-e ahhoz, hogy a likviditási kockázatok kezelése átláthatóan és megfelelően dokumentálva történjen meg. | Leíró jellegű | |
| 40.8 | A könyvvizsgáló jogszabályi megfelelőség ellenőrzése során tett megállapításainak felsorolása, a megállapítások kockázatainak ismertetése. | Leíró jellegű |
41. A nyilvánosságra hozott információk és adatok tartalma és értékbeli helyessége vizsgálatának a következőkre kell kiterjednie:
| Vizsgálandó terület | Eredmény | ||
| 41.1 | A hitelintézet által a CRR 431–455. cikkei alapján nyilvánosságra hozott információk megfelelősége és megbízhatósága, teljes körűségének és értékbeli helyességének vizsgálata a következő szempontok szerint: a) Nyilvánosságra hozatali politika áttekintése abból a szempontból, hogy abban meghatározták-e a vonatkozó felügyeleti ajánlás előírásait is figyelembe véve azon információk körét, hogy a közzététel szempontjából mely információk minősülnek nem lényegesnek, védettnek vagy bizalmasnak b) Annak ellenőrzése, hogy a nyilvánosságra hozatal határidőben megtörtént-e és az adatok köre megfelel-e a CRR rendelet nyolcadik részében meghatározott körnek, figyelembe véve a szabályzatban meghatározott adatminősítéseket is (nem lényeges, védett és bizalmas információk). c) A nyilvánosságra hozott adatok szúrópróbaszerű egyeztetése a számviteli nyilvántartások adataival és a feltárt lényeges eltérések bemutatása. | Leíró jellegű és Vélemény |
42. A jelzálog-hitelintézet könyvvizsgálójának a hitelintézet különjelentésének tartalmára meghatározottakon túlmenően a következőket kell még vizsgálnia:
| Vizsgálandó terület | Eredmény | ||
| 42.1 | A Jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvényben foglalt működési szabályoknak való megfelelés vizsgálata a hitelek lejárata, a hiteleknek az összes hitelbiztosítéki értékhez viszonyított aránya, az ingatlanbefektetések, a tartós befektetések és a jelzáloglevelek fedezete tekintetében. | Vélemény | |
| 42.2 | A kibocsátott jelzáloglevelek fedezeteként megjelölt rendes fedezetek és pótfedezetek rendelkezésre állásának szúrópróbaszerű vizsgálata. | Vélemény |
43. A lakástakarék-pénztár könyvvizsgálójának a hitelintézet különjelentésének tartalmára meghatározottakon túlmenően a következőket kell még vizsgálnia:
| Vizsgálandó terület | Eredmény | ||
| 43.1 | A lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény előírásainak való megfelelés vizsgálata a felvett kölcsönök, a szabad eszközök kiszámítása, befektetése és felhasználása tekintetében. | Vélemény | |
| 43.2 | Kiegyenlítési céltartalék megfelelőségének vizsgálata. | Vélemény |
44. Általános jellegű vizsgálati területek és ezek bemutatása a különjelentésben:
| Vizsgálandó terület | Eredmény | ||
| 44.1. | A vizsgált időszak alatt a gazdálkodó szempontjából releváns és lényeges jogszabályváltozások ismertetése és a gazdálkodó működésére, illetve a pénzügyi beszámolóban szereplő tételekre történő hatásainak bemutatása. | Leíró jellegű | |
| 44.2. | Annak ismertetése, hogy a könyvvizsgáló mely terület vizsgálatához, mely külső szakértők, milyen jellegű szolgáltatásait vette igénybe. Amennyiben a könyvvizsgáló munkája során külső szakértők szolgáltatásit nem vette igénybe azt indokolnia kell. Megjegyzés: a Kkt. 2. § 17. pontjában meghatározott könyvvizsgálói hálózaton belülről igénybevett szakértő belső szakértőnek minősül. | Leíró jellegű | |
| 44.3. | A könyvvizsgálat során azonosított, nem módosított hibás állítások bemutatása és azok könyvvizsgáló általi értékelése. | Leíró jellegű |
45. Az értékelés szakmai helyessége vizsgálatának az alábbiakra kell kiterjednie:
| Vizsgálandó terület | Eredmény | ||
| 45.1 | Amennyiben a befektetési vállalkozás, illetve az árutőzsdei szolgáltató az Sztv. és vonatkozó számviteli Kormányrendelet szerint állítja össze éves beszámolóját: A befektetési vállalkozás illetve az árutőzsdei szolgáltató által alkalmazott számviteli politika és az annak keretében kialakított szabályzatok * , illetve azok módosításainak vizsgálta abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e a gazdálkodó tevékenységének és az Sztv., valamint a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet és a nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 39/2016 (X.11.) továbbá az ügyfél- és partnerminősítés, valamint a fedezetértékelés prudenciális követelményeiről szóló 40/2016 (X.11.) MNB rendeletek éves beszámoló fordulónapja időpontjában hatályos előírásainak. | A számviteli politika lényegi elemeire vonatkozóan vélemény * | |
| 45.2 | Amennyiben a befektetési vállalkozás, illetve az árutőzsdei szolgáltató a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS-ek) szerint állítja össze éves beszámolóját (pénzügyi kimutatását): A befektetési vállalkozás, illetve az árutőzsdei szolgáltató által alkalmazott számviteli politika és az annak keretében kialakított szabályzatok * , illetve azok módosításainak vizsgálata abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e a gazdálkodó tevékenységének és a 1606/2002/EK rendelet és a nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 39/2016 (X.11.), továbbá az ügyfél- és partnerminősítés. valamint a fedezetértékelés prudenciális követelményeiről szóló 40/2016 (X.11.) MNB rendeletek és azok módosításaiban közzétett az éves beszámoló fordulónapja időpontjában hatályos előírásainak. | A számviteli politika lényegi elemeire vonatkozóan vélemény * | |
| 45.3 | Anyavállalatnak minősülő befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató esetében az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítéséhez kapcsolódó konszolidált számviteli politika vizsgálata abból a szempontból, hogy az megfelel-e a gazdálkodó tevékenységének és az összevont (konszolidált) éves beszámoló fordulónapja időpontjában hatályos jogszabályoknak. | A számviteli politika lényegi elemeire vonatkozó-an vélemény | |
| 45.4 | Annak ismertetése, hogy a beszámoló készítéshez és az éves felügyeleti adatszolgáltatáshoz használt IT rendszerek minden lényeges vonatkozásban megfelelnek-e a hatályos szabályoknak és az általános számviteli előírásoknak. | Ha a könyvvizs-gáló jelentést bocsátott ki róla, akkor aszerint, egyébként vélemény | |
| 45.5 | A befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató eszközállományának, a portfólióban rejlő kockázatoknak, valamint a minősítési folyamat és fedezetek értékelésének bemutatása, eszközminőségének értékelése különös tekintettel arra, hogy az alkalmazott eszközminősítési kategóriák kialakítása, azaz a nem teljesítő / átstrukturált kategóriák kialakítása prudens-e, illetve az ügyfél- és a partnerminősítés, valamint a fedezetek értékelésének módszerei az értékvesztés számítás szempontjából megfelelőek-e. Annak értékelése, hogy az eszközök számviteli és prudenciális szempontú minősítése tekintetében a jogszabályi előírások által meghatározott szintű konzisztencia, azaz az értékvesztés számításához alkalmazott kategóriák (IFRS alkalmazók esetén az IFRS 9 Standard előírásai szerint meghatározott szakaszokba (stage-ekbe) történő besorolás), valamint a nem teljesítő/teljesítő kategóriákba történő besorolás érvényesül-e. | Bemutatás: Leíró jellegű Értékelés: Vélemény | |
| 45.6 | A saját tulajdonú értékpapírok értékelési módszerének bemutatása. A könyvvizsgálat szempontjából lényeges tételek értékelésének véleményezése. | Bemutatás: Leíró jellegű Értékelés: Vélemény | |
| 45.7 | Az ügyfeleket illető pénzügyi eszköz és pénzeszköz-állomány rendelkezésre állásának és szegregációjának (ügyfél és saját eszköz) vizsgálata. Ügyfélállomány számszaki egyeztetése a letétkezelői állományok egyeztetésével. | Vélemény | |
| 45.8 | Esetleges kártalanítások hatása az eszközállományra és az eredményre. | Vélemény | |
| 45.9 | A vizsgált eszközökkel kapcsolatos mintavétel módszerének bemutatása általában és az értékelés módszere szerint. | Leíró jellegű | |
| 45.10 | A vizsgált tételek számának, értékének bemutatása eszköz és ügyletfajtánként, különös tekintettel a befektetésekre, értékpapírokra és az ügyfelekkel szembeni követelésekre a kapcsolódó értékvesztési és céltartalék képzési szabályzattal való összhangban, amennyiben azok értéke a könyvvizsgálat szempontjából lényeges. Az átvett eszközök és befektetések esetében a vizsgált egyedi tételek, azonosítható módon (pl. ügylet azonosító, ügyfélkód) a jelentés mellékleteként csatolandók a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók esetében, míg egyéb gazdálkodók esetében ennek bemutatásához a vizsgált gazdálkodó hozzájárulása szükséges. | Leíró jellegű |
46. Az előírt és szükséges értékhelyesbítések és leírások elvégzése vizsgálatának a következőkre kell kiterjednie:
| Vizsgálandó terület | Eredmény | ||
| 46.1 | Értékvesztés elszámolási és kapcsolódó kockázati céltartalék-képzési gyakorlat bemutatása, a felhasználásra és visszaírásra ható tényezők és az alkalmazott gyakorlat bemutatása. Az értékvesztés és kapcsolódó kockázati céltartalék-képzés módszertanának (becslések, feltételezések, modellek, stb.) megfelelőségének és összegeinek bemutatása a könyvvizsgálat szempontjából lényeges eszközállomány esetében (követelések, értékpapírok, befektetések). A könyvvizsgáló értékelése az értékvesztés és a kapcsolódó kockázati céltartalékok képzésére vonatkozóan a törvény/Standardok alapján kialakított módszertan megfelelőségéről, az értékvesztés és kapcsolódó céltartalékok összegszerűségének helyességéről, amennyiben azok összege a könyvvizsgálat szempontjából lényeges. | Bemutatás: Leíró jellegű Értékelés: Vélemény | |
| 46.2 | Az alábbiakban felsorolt tételek értékelése gyakorlatának bemutatása, összegszerűsége helyességének és annak vizsgálata, hogy az megfelel-e a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató számviteli politikájának és a jogszabályoknak: a) kereskedési célra beszerzett pénzügyi eszközök, b) befektetett pénzügyi eszközök, c) devizás tételek fordulónapi átértékelése, d) valós értéken történő értékelés. | Bemutatás: Leíró jellegű. Értékelés: Vélemény | |
| 46.3 | Külföldi pénznemben denominált (devizás) tételek átértékelésének bemutatása, a könyvvizsgálat szempontjából lényeges összegei helyességének vizsgálata és értékelése abból a szempontból, hogy az megfelel-e a befektetési vállalkozás számviteli politikájának és a jogszabályoknak. | Bemutatás: Leíró jellegű. Értékelés: Vélemény | |
| 46.4 | Valós értéken történő értékelés bemutatása, a könyvvizsgálat szempontjából lényeges összegei helyességének vizsgálata és véleményezése abból a szempontból, hogy az megfelel-e a befektetési vállalkozás számviteli politikájának és a jogszabályoknak. | Bemutatás: Leíró jellegű Értékelés: Vélemény |
47. Az előírt és szükséges tartalékok képzése vizsgálatának a következőkre kell kiterjednie:
| A vizsgálandó terület | Eredmény | ||
| 47.1 | A saját tőke elemeinek bemutatása a vonatkozó számviteli keretelvek szerint (magyar számviteli szabályok illetve a nemzetközi pénzügyi beszámolási Standardok „IFRS”-ek), valamint az IFRS-re áttért intézmények esetében a saját tőke megfeleltetési tábla bemutatása. Az általános tartalék képzésére és felhasználására vonatkozó szabályoknak való megfelelés vizsgálata. | Vélemény | |
| 47.2 | A könyvvizsgálat szempontjából lényeges összegű céltartalékok megfelelőségének értékelése. | Vélemény |
48. A kockázatkezelési modellek megfelelőségére vonatkozó szabályok vizsgálatának a következőkre kell kiterjednie:
| A vizsgálandó terület | Eredmény | ||
| 48.1 | A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény számítását belső modellel végző befektetési szolgáltatók esetében vizsgálni kell a következőket: a) a kockázatkezelési rendszer működésének számviteli megalapozottságát, integritását, függetlenségét és megbízhatóságát, b) a modellel szemben támasztott mennyiségi és minőségi követelmények teljesülését, c) a modell működésének, alapfeltevéseinek és input adatainak értékelését az adatok megbízhatóságának, időszerűségének és konzisztenciájának szempontjai alapján, d) a modell érvényességének értékelését, e) azoknak az eljárásoknak az értékelését, amelyeket a befektetési szolgáltató a modellszámítások ellenőrzésére és tesztelésére alkalmaz. | Vélemény |
49. A szavatoló tőkére, a tőkemegfelelésre, folyamatos fizetőképességre, valamint az egyes pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályok betartása vizsgálatának a következőkre kell kiterjednie:
| Vizsgálandó terület | Eredmény | ||
| 49.1 | A befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató eszköz-forrás gazdálkodásának, az eszközök és források lejárati összhangjának, továbbá az eszköz-forrás gazdálkodásra vonatkozó belső szabályozás bemutatása. A CRR rendelet likviditásra és tőkeáttételi mutatóra vonatkozó részeinek való megfelelés biztosítását jelentő folyamatok, szabályzatok bemutatása. | Leíró jellegű | |
| 49.2 | A befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató tőkehelyzetének értékelése. A tőke számítására vonatkozó szabályok betartásának vizsgálata, ide értve a minimális jegyzett tőkére, szavatoló tőkére. illetve fizetőképességi mutatóra vonatkozó a Bszt.-ben illetve a kapcsolódó jogszabályokban meghatározott előírások betartását is. | Vélemény | |
| 49.3 | Összevont felügyelet alá tartozó csoport esetén a csoporthoz tartozó vállalkozásokat felsorolásszerűen be kell mutatni és a csoport tőkehelyzetét is ismertetni kell. | Leíró jellegű | |
| 49.4 | A könyvvizsgálat során a könyvvizsgáló tudomására jutott, a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató likviditását, tőkehelyzetét, jövőbeni biztonságos működését, jövedelmezőségét veszélyeztető tételek és folyamatok bemutatása. | Leíró jellegű | |
| 49.5 | A kereskedési könyvben szereplő tételek tőkekövetelmény számításának folyamatának, belső szabályozottságának és a számított tőkekövetelmény megfelelőségének bemutatása. | Leíró jellegű | |
| 49.6 | A CRR rendelet 391–395. cikke szerinti nagykockázat-vállalási és befektetési szabályoknak való megfelelés vizsgálata. Az esetleges túllépések megszüntetése érdekében tett intézkedések bemutatása. | Vélemény | |
| 49.7 | A Bszt. szerinti tőkekövetelmények érvényesülésének vizsgálata. | Vélemény | |
| 49.8 | A könyvvizsgáló tudomására jutott olyan körülmények ismertetése, amelyek veszélyeztethetik a gazdálkodó működését. | Vélemény |
50. Az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, vagy a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., a tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályok, a felügyeleti jogkörében eljáró MNB hatósági határozatai betartása vizsgálatának a következőkre kell kiterjednie:
| Vizsgálandó terület | Eredmény | ||
| 50.1 | A tulajdonosokra és a tulajdonosi joggyakorlásra a Bszt. szerinti előírásoknak való megfelelés vizsgálata. | Vélemény | |
| 50.2 | A befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató belső szabályozottságának és az éves beszámoló és összeállítása és prudens működés szempontjából releváns szabályzatainak értékelése abból a szempontból, hogy azok összhangban állnak-e a vonatkozó jogszabályi előírásokkal és megfelelő alapot adnak-e az eredményes, megbízható, független tulajdonláshoz és a gazdálkodó működéséhez, és azokra a könyvvizsgálati munka során milyen mértékben támaszkodhat a könyvvizsgáló. | Leíró jellegű | |
| 50.3 | A Felügyelet számára készített rendszeres adatszolgáltatások összeállításához szükséges informatikai rendszerek bemutatása számviteli szempontból. Az adatszolgáltatásban szereplő adatok számviteli megalapozottságának, integritásának, tartalmi helyességének és teljességének biztosítását szolgáló folyamatok bemutatása, különösen kiemelve azokat a területeket, amelyekhez kapcsolódó adatszolgáltatást manuálisan előállított adatok alapján teljesítik. Az adatszolgáltatás folyamatába épített ellenőrzési pontok bemutatása. | Leíró jellegű | |
| 50.4 | Az üzleti év fordulónapjára vonatkozó, a Felügyelet számára készített egyedi éves adatszolgáltatás éves beszámolóból levezethető adatainak szúrópróbaszerű ellenőrzése abból a szempontból, hogy az abban szereplő adatok egyeznek-e a főkönyvi kivonattal, illetve a kapcsolódó analitikus nyilvántartásokkal. Az utolsó negyedéves és az auditált adatszolgáltatás közötti jelentős különbségek bemutatása a módosulás okainak ismertetésével. | Vélemény | |
| 50.5 | A tárgyévben és a megelőző évben a befektetési vállalkozással, illetve árutőzsdei szolgáltatóval kapcsolatban meghozott, az adott időszakra vonatkozó az éves beszámoló összeállításhoz és az abban szereplő eszközök és források értékelése szempontjából releváns, az adott időszakra vonatkozó felügyeleti határozatok végrehajtásának vizsgálata. | Vélemény |
51. Az ellenőrzési rendszerek működése értékelésének a következőkre kell kiterjednie:
| Vizsgálandó terület | Eredmény | ||
| 51.1 | Az ellenőrzési eljárások és rendszerek bemutatása. A belső ellenőrzési funkció rendszerének megfelelősége a Bszt. vonatkozó előírásai szerint. A belső ellenőrzési szervezet függetlenségének biztosítása. A belső ellenőrzés által végzett ellenőrzések gyakorisága és tartalma. | Leíró jellegű és Vélemény | |
| 51.2 | A felügyelőbizottság Bszt. szerinti szerepe a belső ellenőrzési rendszer működtetésében. | Leíró jellegű és Vélemény | |
| 51.3 | A döntési jogkörök és hatáskörök, a vezetői és folyamatba épített ellenőrzés szabályozottsága és a működés hatékonyságának bemutatása. A kockázatvállalási döntést meghozó területtől független hitelkockázat ellenőrző funkció működésének bemutatása | Leíró jellegű | |
| 51.4 | Annak vizsgálata, hogy a befektetési vállalkozás vagy árutőzsdei szolgáltató milyen ellenőrzési pontok alkalmazásával kontrollálja az ügyfeleket megillető pénzügyi eszközök és pénzeszköz állományok folyamatos rendelkezésre állást. | Leíró jellegű | |
| 51.5 | A könyvvizsgálónak a belső ellenőrzési-, kockázatkezelési, szabályozásnak való megfelelési (compliance) funkciókról tett megállapításai kockázatainak ismertetése. | Leíró jellegű | |
| 51.6 | A befektetési vállalkozás vagy árutőzsdei szolgáltató szervezeti felépítésének és testületi rendszerének ismertetése. | Leíró jellegű | |
| 51.7 | A befektetési vállalkozás vagy árutőzsdei szolgáltató által a belső ellenőrzésen túlmenően kialakított ellenőrzési nyomvonal (folyamatba épített ellenőrzés, vezetői ellenőrzés és vezetői információs rendszer) ismertetése. | Leíró jellegű | |
| 51.8 | A befektetési vállalkozás vagy árutőzsdei szolgáltató kockázatok (különösen a megfelelőségi kockázat) azonosítására, mérésére és kezelésére kialakított rendszerének ismertetése (kockázati tudatosság, kockázat-kezelési rendszer elemei. | Leíró jellegű | |
| 51.9 | A likviditási kockázatkezelés áttekintése a következő szempontok szerint: a) A likviditási kockázatok kezelésére vonatkozó politika és a szervezeten belül a kockázat kezeléssel foglalkozó szervezet feladatkörének és működésének áttekintése abból a szempontból, hogy megfelelő módszereket alkalmaznak-e és megfelelő időben és módon biztosítják-e a rövid, közép és hosszú távú likviditást. b) A likviditással kapcsolatos belső jelentési rendszer (vezetői információs rendszer) áttekintése abból a szempontból, hogy az a vizsgált gazdálkodó sajátosságainak figyelembevételével került-e kialakításra és alkalmas-e arra, hogy a likviditási kockázatokat azonosítsa, nyomonkövesse és releváns, használható információkat nyújtson a vezetés számára a likviditási kockázatok kitettségéről és annak várható alakulásáról. d) Amennyiben a vizsgált befektetési vállalkozás vagy árutőzsdei szolgáltató egy pénzügyi csoport tagja, akkor annak áttekintése, hogy a – feltehetően csoportszinten létrehozott – likviditáskezelés megfelelően működik-e ahhoz, hogy a likviditási kockázatok kezelése átláthatóan és megfelelően dokumentálva megtörténjen. | Leíró jellegű | |
| 51.10 | A könyvvizsgálónak a gazdálkodó jogszabályi megfelelőség ellenőrzése során tett megállapításainak felsorolása és a megállapítások kockázatainak ismertetése. | Leíró jellegű |
52. A nyilvánosságra hozott információk és adatok tartalma és értékbeli helyessége vizsgálatának a következőkre kell kiterjednie:
| Vizsgálandó terület | Eredmény | ||
| 52.1 | A befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató által a CRR előírásainak alapján nyilvánosságra hozott információk megfelelősége és megbízhatósága, teljes körűségének és értékbeli helyességének vizsgálata, a következő szempontok szerint: a) Nyilvánosságra hozatali politika áttekintése (lehet önálló dokumentum vagy más szabályzat, ügyrend része) abból a szempontból, hogy abban meghatározták-e a vonatkozó MNB ajánlás előírásait is, figyelembe véve azon információk körét, hogy a közzététel szempontjából mely információk minősülnek nem lényegesek, védettnek vagy bizalmasnak. b) Annak ellenőrzése, hogy a nyilvánosságra hozatal határidőben megtörtént-e és adatok köre megfelel-e a CRR rendelet nyolcadik részében meghatározott körnek, figyelembe véve a szabályzatban meghatározott adat-minősítéseket is (nem lényeges, védett és bizalmas információk). c) A nyilvánosságra hozott adatok szúrópróbaszerű egyeztetése a számviteli nyilvántartások adataival és az esetleges lényeges eltérések bemutatása. | Leíró jellegű és Vélemény |
53. Általános jellegű vizsgálati területek és ezek bemutatása a különjelentésben:
| Vizsgálandó terület | Eredmény | ||
| 53.1. | Annak ismertetése, hogy a könyvvizsgáló mely terület vizsgálatához, mely külső szakértők, milyen jellegű szolgáltatásait vette igénybe. Amennyiben a könyvvizsgáló munkája során külső szakértők szolgáltatásait nem vette igénybe azt is indokolnia kell. Megjegyzés: a Kkt. 2. § 17. pontjában meghatározott könyvvizsgálói hálózaton belülről igénybevett szakértő belső szakértőnek minősül. | Leíró jellegű | |
| 53.2. | A könyvvizsgálat során azonosított, nem módosított hibás állítások bemutatása és azok könyvvizsgáló általi értékelése. | Leíró jellegű |
54. Az éves felügyeleti jelentés helyességére vonatkozó vizsgálatnak a következőkre kell kiterjednie (az 54.1 pont kisbiztosító könyvvizsgálata során nem alkalmazandó):
| Vizsgálandó terület | Eredmény | ||
| 54.1 | Az éves felügyeleti jelentés helyessége vizsgálatának legalább az alábbi táblázatok ellenőrzésére és a biztosítástechnikai tartalékok elégségességének vizsgálatára kell kiterjednie: i. S.01.01.01 Az adatszolgáltatás tartalma ii. S.01.02.01 Alapvető információk – Általános iii. S.02.01.01 Mérleg iv. S.23.01.01 Szavatoló tőke v. S.25.01.01 Szavatoló tőkeszükséglet – a Standard formulát alkalmazó vállalkozások esetén vi. S.28.01.01. vagy S.28.02.01 Minimális tőkeszükséglet – életbiztosítási és nem-életbiztosítási tevékenységet egyaránt végző biztosítók és viszontbiztosítók esetén | Vélemény | |
| 54.2 | Az éves felügyeleti jelentés összeállításához igénybe vett informatikai rendszerek bemutatása számviteli szempontból, különös tekintettel azokra a területekre, amely esetben a felügyeleti jelentést manuálisan előállított adatok alapján állítják össze. Az adatszolgáltatás folyamatába épített ellenőrzési pontok bemutatása. | Leíró jellegű |
55. Az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, és a prudens működésre vonatkozó jogszabályok és felügyeleti határozatok betartása vizsgálatának a következőkre kell kiterjednie (az 55.5- 55.8 pontok a kisbiztosító könyvvizsgálata során nem alkalmazandók):
| Vizsgálandó terület | Eredmény | ||
| 55.1 | Tulajdonosi ellenőrzés Bit. szerinti megvalósulásának vizsgálata. | Leíró jellegű | |
| 55.2 | A biztosítási tevékenység ellenőrzése: kockázat-elbírálásra, állomány-gondozásra, nagykockázat vállalásra, viszontbiztosításra vonatkozó szabályoknak való megfelelés vizsgálata. | Leíró jellegű | |
| 55.3 | A befektetési tevékenység ellenőrzése abból a szempontból, hogy az megfelel-e a jogszabályoknak és a belső szabályozásnak, különös tekintettel a következőkre: a) A számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetéül szolgáló eszközök nyilvántartásának (vagyonregiszter) megfelelősége, b) A számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközök kezelésére vonatkozó belső szabályozás és a belső szabályozásnak való megfelelése (tartalékok fedezettsége), c) A befektetési hozamok elszámolása folyamatának vizsgálata, különös tekintettel a folyamatban lévő ellenőrzési pontok megfelelőségére d) A Bit.-ben megfogalmazott befektetési szabályok érvényesülése. e) Az eszközök vizsgálatánál alkalmazott mintavétel módszerének bemutatása. | Leíró jellegű | |
| 55.4 | A biztosító tőkehelyzetének értékelése | ||
| 55.4.1 | A biztosító tőkehelyzetének értékelése a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek (Ptk.) való megfelelés szempontjából. | Vélemény | |
| 55.4.2 | A biztosító tőkehelyzetének értékelése a Bit.-nek való megfelelés szempontjából az alábbiak tekintetében: a) Szavatoló tőkére vonatkozó szabályok (Bit 37. fejezet) b) Minimális tőkeszükséglet (Bit 38. fejezet) | Vélemény | |
| 55.5 | A volatilitási tőkepuffer számításához kapcsolódó belső folyamatok megfelelőségére, a kockázati profil rendszeres nyomon követésére, és a Felügyeletnek történő bejelentésekre alkalmazott kontrollok bemutatása. Az értékelési, kalkulációs eljárások és a szavatoló tőke jelentős változását eredményező okok dokumentációjának áttekintése. | Leíró jellegű | |
| 55.6 | A csoportszintű szavatoló tőkemegfelelésre vonatkozó számításokhoz szükséges csoportkör kialakítására, a csoportfelügyelet által kiadott határozatok végrehajtására alkalmazott kontrollok bemutatása. A csoportszintű szavatoló tőkemegfelelésre és a minimális konszolidált csoportszintű szavatoló tőkeszükségletre vonatkozó számítási módszerek dokumentáltságának bemutatása. A csoport-specifikus kockázatok kezelésének és dokumentáltságának bemutatása. | Leíró jellegű | |
| 55.7 | A tőkeelemek megfelelő szintekbe sorolásának bemutatása. Annak áttekintése, hogy minden alapvető szavatoló tőkeelem meghatározásakor megfelelően figyelembe veszik-e a visszafizetés és visszaváltás, tehermentesség, előre nem látható változásokra alapozott vételi opciók, tőkeveszteség-elnyelés, átalakítás, visszaváltást ösztönző feltételek hatásait, illetve a szintre való besorolás során alkalmazandó korlátokat. | Leíró jellegű | |
| 55.8 | A saját kockázat- és szolvencia értékelési (ORSA) rendszer érdekében kidolgozott folyamatok és eljárások bemutatása. Csoport szintű ORSA áttekintése és annak bemutatása, hogy hogyan azonosítják a csoport szavatoló tőkéjének szintjét befolyásoló tényezőket, amelyek a kapcsolt félnek minősülő biztosítók jelentős kockázataiból adódnak, és amelyekkel a csoport szembesül, valamint ezeket hogyan veszik figyelembe a szavatoló tőkeszükséglet számítása során. | Leíró jellegű | |
| 55.9 | A könyvvizsgáló tudomására jutott azon körülmények ismertetése, amelyek biztosító jövőbeni biztonságos működését veszélyeztethetik. | Leíró jellegű | |
| 55.10 | A biztosító jogszabályoknak való megfelelősége, a belső szabályozottság esetleges hiányosságainak ismertetése. | Leíró jellegű | |
| 55.11 | A biztosítóval kapcsolatban meghozott, az adott időszakra vonatkozó az éves beszámoló összeállításhoz és az abban szereplő eszközök és források értékeléséhez kapcsolódó felügyeleti határozatok végrehajtásának vizsgálata. | Vélemény |
56. A folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer megfelelőségi vizsgálatának a következőkre kell kiterjednie (az e pontban foglalt követelmények a kisbiztosító könyvvizsgálata során is alkalmazandók):
| Vizsgálandó terület | Eredmény | ||
| 56.1 | A folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer értékelése, különös tekintettel a beszámoló készítés szempontjából jelentősnek ítélt nyilvántartási, adatfeldolgozási, adatszolgáltatási rendszerek és folyamatok átláthatóságára, ellenőrzöttségére és dokumentáltságára. | Vélemény | |
| 56.2 | Nyilvántartási rendszerekhez kapcsolódó jogosultsági rendszer szabályozottságának vizsgálata. | Vélemény | |
| 56.3 | Nyilvántartási, adatfeldolgozási rendszerek kapcsolata egyéb informatikai alrendszerekkel. | Leíró jellegű |
57. Az ellenőrzési rendszerek megfelelő működése értékelésének vizsgálatának a következőkre kell kiterjednie (az e pontban foglalt követelmények a kisbiztosító könyvvizsgálata során is alkalmazandók):
| Vizsgálandó terület | Eredmény | ||
| 57.1 | Az ellenőrzési eljárások és rendszerek értékelése. A belső ellenőrzési funkció rendszerének megfelelősége a Bit. vonatkozó előírásai szerint. A belső ellenőrzési szervezet függetlenségének biztosítása. A belső ellenőrzés által végzett ellenőrzések gyakorisága és tartalma. | Leíró jellegű és Vélemény | |
| 57.2 | A felügyelőbizottság szerepe a Bit. előírásai szerint a belső ellenőrzési rendszer működtetésében. | Leíró jellegű és Vélemény | |
| 57.3 | Döntési jogkörök és hatáskörök, vezetői és folyamatba épített ellenőrzési rendszerek működésének értékelése a Bit előírásainak való megfelelés szempontjából. | Vélemény | |
| 57.4 | A biztosító szervezeti felépítésének és testületi rendszerének ismertetése. | Leíró jellegű | |
| 57.5 | A biztosító által a belső ellenőrzésen túlmenően kialakított ellenőrzési nyomvonal (folyamatba épített ellenőrzés, vezetői ellenőrzés és vezetői információs rendszer) ismertetése. | Leíró jellegű | |
| 57.6 | A biztosító által a kockázatok (köztük a megfelelőségi kockázat) azonosítására, mérésére és kezelésére kialakított rendszerek ismertetése (kockázati tudatosság, kockázat-kezelési rendszer elemei). A belső ellenőrzési, kockázatkezelési, szabályozásnak való megfelelési (compliance) és aktuáriusi funkciókról tett megállapítások ismertetése. | Leíró jellegű |
58. Az éves felügyeleti jelentésben szereplő biztosítástechnikai tartalékok és az éves beszámolóban szereplő számviteli biztosítástechnikai tartalékok elégségességének és eszközfedezetének vizsgálata
58.1. Az éves felügyeleti jelentésben szereplő biztosítástechnikai tartalékok elégségességére vonatkozó vizsgálatnak a következőkre kell kiterjednie (az e pontban foglalt követelmények a kisbiztosító könyvvizsgálata során nem alkalmazandók):
| Vizsgálandó terület | Eredmény | ||
| 58.1.1 | Az éves felügyeleti jelentésben szereplő biztosítástechnikai tartalékok képzésének módszereire vonatkozó belső szabályzat vizsgálata a biztosítók és viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló 43/2015. (III.12.) Korm. rendelet (Tartalékrendelet) és a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szolvencia II) kiegészítéséről szóló 2015/35/EU rendelet (SII rendelet) előírásainak történő megfelelés szempontjából. | Vélemény | |
| 58.1.2 | Az éves felügyeleti jelentésben szereplő biztosítástechnikai tartalékok képzési folyamatának vizsgálata a Tartalékrendeletnek, valamint az SII rendeletnek történő megfelelés szempontjából. | Vélemény | |
| 58.1.3 | Az éves felügyeleti jelentésben szereplő biztosítástechnikai tartalékok képzési módszertanának vizsgálata a jogszabályi megfelelés szempontjából, beleértve a legjobb becslés és a kockázati ráhagyás számítását. | Leíró jellegű |
58.2. Az éves beszámolóban szereplő számviteli biztosítástechnikai tartalékok elégségességére és eszközfedezetére vonatkozó vizsgálatnak a következőkre kell kiterjednie (az e pontban foglalt követelmények a kisbiztosító könyvvizsgálata során is alkalmazandók):
| Vizsgálandó terület | Eredmény | ||
| 58.2.1 | A számviteli biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó tartalékolási szabályzat vizsgálata a Tartalékrendeletnek történő megfelelés szempontjából. | Vélemény | |
| 58.2.2 | A számviteli biztosítástechnikai tartalékok képzési folyamatának vizsgálata a Tartalékrendeletnek történő megfelelés szempontjából. | Vélemény | |
| 58.2.3 | Tartalékok eszközfedezetének vizsgálata. | Leíró jellegű | |
| 58.2.4 | A fedezetértékelés gyakorlatának bemutatása és belső szabályzatokkal való összhangjának vizsgálata. | Leíró jellegű | |
| 58.2.5 | A biztosító befektetései piaci értéke változásainak, hozamainak és veszteségének bemutatása. | Leíró jellegű |
59. A számviteli biztosítástechnikai tartalékok tartalékfajtánkénti és ágazatonkénti vizsgálatának a következőkre kell kiterjednie (az e pontban foglalt követelmények a kisbiztosító könyvvizsgálata során is alkalmazandók):
| Vizsgálandó terület | Eredmény | ||
| 59.1 | A számviteli biztosítástechnikai tartalékok tartalékfajtánkénti összetételének számszerű bemutatása, a képzés módszerének és a képzett összeg megfelelőségének értékelése. | Leíró jellegű |
60. Az éves beszámoló készítésére, a szavatoló tőkére, a tőkeszükségletre, a számviteli biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó szabályok betartására, a szavatoló tőke és a számviteli biztosítástechnikai tartalékok számításának helyességére vonatkozó vizsgálatnak a következőkre kell kiterjednie (az e pontban foglalt követelmények csak kisbiztosító könyvvizsgálata során alkalmazandók):
| Vizsgálandó terület | Eredmény | ||
| 60.1 | Az éves beszámolóra vonatkozó belső szabályzatok vizsgálata a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendeletnek történő megfelelés szempontjából. | Leíró jellegű | |
| 60.2 | A szavatolótőke és a tőkeszükséglet kiszámításának ellenőrzése a Tartalékrendeletnek történő megfelelés szempontjából. | Leíró jellegű |
61. A jelen Könyvvizsgálói Különjelentés Összeállítására vonatkozó Standard a Közfelügyeleti Hatóság jóváhagyását követő napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a 2017. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő időszakokra vonatkozó különjelentések összeállítására kell alkalmazni. A jelen anyagban jelzett módosítások a 2019. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő időszakokra alkalmazandóak, de már a 2018. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő üzleti évekre is alkalmazhatóak.
– Bit. – 2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről
– Bszt. – 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól
– CRR rendelet – az Európai Parlament és Tanács 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről
– Hpt. – 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról
Integrációs tv. – 2013. évi CXXXV. törvény a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról
– IFRS – Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok [International Financial Reporting Standards]
– Kkt. – 2007. évi LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről
– MNB tv. – 2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról
– MNKS – Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standard
– Ptk. – 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
– SII rendelet – a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szolvencia II) kiegészítéséről szóló 2015/35/EU rendelet
– Sztv. – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
– Tartalékrendelet – a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet