(2020. január) *
A magyar fordítás alapjául szolgáló eredeti angol nyelvű IFAC kiadvány megtekinthető a következő linken: 2016-2017 Handbook
Hozzáférés-kontrollok – Eljárások, amelyeknek célja az online termináleszközökhöz, -programokhoz és -adatokhoz való hozzáférés korlátozása. A hozzáférés-kontrollok „felhasználó azonosításából” és „felhasználó engedélyezéséből” állnak. A „felhasználóazonosítás” jellemzően a felhasználót próbálja meg beazonosítani a bejelentkezéshez használt egyedi azonosítón, jelszón, hozzáférési kártyán vagy biometrikus adatokon keresztül. A „felhasználóengedélyezés” olyan hozzáférési szabályokból áll, amelyek meghatározzák azokat a számítógépes erőforrásokat, amelyekhez az egyes felhasználók hozzáférhetnek. Konkrétan az ilyen eljárások célja a következők megakadályozása vagy feltárása:
– jogosulatlan hozzáférés online termináleszközökhöz, programokhoz és adatokhoz;
– nem engedélyezett tranzakciók bevitele;
– adatfájlok nem engedélyezett módosításai;
– számítógépes programok jogosulatlan személyek által történő felhasználása, és
– olyan számítógépes programok használata, amelyeket nem engedélyeztek.
*Számviteli becslés – Olyan pénzbeli összeg, amelynek esetében a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvek követelményei szerinti értékelés becslési bizonytalanságnak van kitéve.
*Számviteli nyilvántartások – a kezdeti elszámolási tételek nyilvántartásai és az alátámasztó nyilvántartások, mint például a csekkek és elektronikus pénzátutalások nyilvántartásai; számlák; szerződések; a főkönyv és az analitika, a naplótételek és a pénzügyi kimutatások naplótételekben nem tükröződő egyéb helyesbítései; és az olyan nyilvántartások, mint a költség allokációkat, számításokat, egyeztetéseket és közzétételeket alátámasztó munkalapok és táblázatok.
Megállapodás szerinti eljárások végrehajtására szóló megbízás – Olyan megbízás, amely során a könyvvizsgálót olyan könyvvizsgálati jellegű eljárásoknak a végrehajtásával bízzák meg, amelyekben a könyvvizsgáló és a gazdálkodó egység, valamint bármely megfelelő harmadik fél egyezett meg, továbbá megbízzák a ténymegállapításokat tartalmazó jelentés elkészítésével. A jelentés címzettjei saját maguk vonják le következtetéseiket a könyvvizsgáló által készített jelentésből. A jelentés csak azoknak a feleknek szól, akik a végrehajtandó eljárásokban megegyeztek, mivel mások, akik nem ismerik az eljárások végrehajtásának okait, félreértelmezhetik az eredményeket.
*Elemző eljárások – A pénzügyi információknak a pénzügyi és nem pénzügyi adatok közötti ésszerű kapcsolatok elemzésén keresztül történő értékelései. Az elemző eljárások körébe tartozik az olyan azonosított változások és összefüggések szükség szerinti vizsgálata is, amelyek nincsenek összhangban más releváns információkkal, vagy jelentősen eltérnek a várt értékektől.
Éves jelentés – Egy dokumentum vagy dokumentumok kombinációja, amelyet a vezetés vagy az irányítással megbízott személyek jogszabályok, szabályozások vagy szokás alapján jellemzően évente készítenek el, azzal a céllal, hogy a tulajdonosoknak (vagy hasonló érdekelteknek) információkat nyújtsanak a gazdálkodó egység tevékenységéről, valamint a gazdálkodó egység pénzügyi eredményeiről és pénzügyi helyzetéről, ahogy azok a pénzügyi kimutatásokban szerepelnek. Az éves jelentésnek része, vagy ahhoz csatolva vannak a pénzügyi kimutatások és az azokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentés, és az általában a gazdálkodó egység fejleményeire, jövőbeli kilátásaira, valamint kockázataira és bizonytalanságaira vonatkozó információkat, a gazdálkodó egység irányító testülete által kiadott nyilatkozatot és az irányítási kérdésekre kiterjedő jelentéseket foglal magában.
*Anomália – Olyan hibás állítás vagy eltérés, amely az egy sokaságban előforduló hibás állítások vagy eltérések tekintetében bizonyíthatóan nem reprezentatív.
Vonatkozó kritériumok (a 3410. témaszámú bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi standard * összefüggésében) – A gazdálkodó egység által saját kibocsátásának az ÜHG-kimutatásban történő számszerűsítéséhez és megjelenítéséhez használt kritériumok.
Vonatkozó kritériumok (a 3420. témaszámú bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi standard * összefüggésében) – A felelős fél által a pro forma pénzügyi információk összeállítása során alkalmazott kritériumok. A kritériumokat megállapíthatja egy felhatalmazott vagy elismert standardalkotó szervezet vagy jogszabály vagy szabályozás. Ha nincsenek megállapított kritériumok, azokat a felelős fél dolgozza ki.
*Vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvek – A vezetés és adott esetben az irányítással megbízott személyek által a pénzügyi kimutatások készítése során alkalmazott pénzügyi beszámolási keretelvek, amelyek elfogadhatóak a gazdálkodó egység jellegét és a pénzügyi kimutatások célját tekintve, vagy amelyeket jogszabály vagy szabályozás ír elő. A 4410. témaszámú (felülvizsgált) kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó nemzetközi standard * összefüggésében a hivatkozás pénzügyi információkra történik, nem pedig pénzügyi kimutatásokra.
A „valós bemutatást előíró keretelvek” kifejezést olyan pénzügyi beszámolási keretelvekre használják, amelyek a keretelvek követelményeinek való megfelelést írnak elő, és:
(a) nyíltan vagy burkoltan elismerik, hogy a pénzügyi kimutatások valós bemutatásának megvalósításához szükséges lehet, hogy a vezetés a keretelvek által konkrétan előírt közzétételeken felüli közzétételeket tegyen; vagy
(b) nyíltan elismerik, hogy szükséges lehet, hogy a vezetés eltérjen a keretelvek valamely követelményétől a pénzügyi kimutatások valós bemutatásának megvalósítása érdekében. Ilyen eltérések várhatóan csak rendkívül ritka körülmények között szükségesek.
A „megfelelést előíró keretelvek” kifejezést olyan pénzügyi beszámolási keretelvekre használják, amelyek a keretelvek követelményeinek való megfelelést írnak elő, de nem tartalmazzák a fenti (a) vagy (b) pontban foglalt elismeréseket.
Alkalmazáskontrollok az informatikában – olyan manuális vagy automatizált eljárások, amelyek tipikusan az üzleti folyamat szintjén működnek. Az alkalmazáskontrollok jellegüket tekintve lehetnek megelőző vagy feltáró jellegűek, és úgy alakítják ki azokat, hogy biztosítsák a számviteli nyilvántartások sértetlenségét. Ennek megfelelően az alkalmazáskontrollok az ügyletek vagy egyéb pénzügyi adatok létrehozására, rögzítésére, feldolgozására és jelentésbe foglalására alkalmazott eljárásokhoz kapcsolódnak.
*Alkalmazott kritériumok (a 810. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard * összefüggésében) – A vezetés által az összesített pénzügyi kimutatások elkészítése során alkalmazott kritériumok.
*(Könyvvizsgálati bizonyítékok) megfelelősége – a könyvvizsgálati bizonyítékok minőségének mértéke; vagyis annak relevanciája és megbízhatósága azon következtetések alátámasztása szempontjából, amelyeken a könyvvizsgálói vélemény alapul.
*Szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított ügylet – Független félnek minősülő, egymástól függetlenül és saját érdekeik szerint cselekvő, ügyleti szándékkal rendelkező vevő és ügyleti szándékkal rendelkező eladó közötti feltételek szerint lebonyolított ügylet.
*Állítások – A vezetésnek a pénzügyi kimutatásokban kifejezetten vagy egyéb módon szereplő nyilatkozatai, ahogyan a könyvvizsgáló felhasználja azokat a különböző típusú lehetséges hibás állítások mérlegeléséhez, amelyek felmerülhetnek. A 3410. témaszámú bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi standard összefüggésében az állítások a gazdálkodó egységnek az ÜHG-kimutatásban kifejezetten vagy egyéb módon szereplő nyilatkozatai, amelyeket a gyakorló könyvvizsgáló felhasznál az esetlegesen felmerülő különféle lehetséges hibás állítások mérlegeléséhez.
Felmérni – Lényeges hibás állítás azonosított kockázatait elemezni, jelentőségük megállapítása céljából. A „felmérni” kifejezés egyezményesen csak a kockázattal kapcsolatosan használatos. (Lásd még: Értékelni)
Társítás – (Lásd Könyvvizsgáló társítása a pénzügyi információkkal)
*†Bizonyosság – (Lásd Kellő bizonyosság)
Bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás – Olyan megbízás, amelynek során a gyakorló könyvvizsgáló célja elegendő és megfelelő bizonyíték megszerzése annak érdekében, hogy olyan módon kialakított következtetést fejezzen ki, hogy az növelje a felelős féltől eltérő célzott felhasználók bizalmának szintjét a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információkra (vagyis egy vizsgálat mögöttes tárgyának kritériumokkal szemben történő méréséből vagy értékeléséből kapott eredményre) vonatkozóan. Minden bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás besorolása két dimenzió mentén történik:
(i) Vagy kellő bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás, vagy korlátozott bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás:
a. Kellő bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás–Bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás, amelynek során a gyakorló könyvvizsgáló a megbízás kockázatát a megbízás körülményei között elfogadhatóan alacsony szintre csökkenti a gyakorló könyvvizsgáló következtetése alapjaként. A gyakorló könyvvizsgáló következtetése olyan formában van kifejezve, amely közvetíti a gyakorló könyvvizsgáló véleményét a vizsgálat mögöttes tárgyának kritériumokkal szemben történő méréséből vagy értékeléséből kapott eredményre vonatkozóan.
b. Korlátozott bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás–Bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás, amelynek során a gyakorló könyvvizsgáló a megbízás kockázatát a megbízás körülményei között elfogadható szintre csökkenti – de ahol ez a kockázat nagyobb, mint a kellő bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásnál – , egy következtetés olyan formában történő kifejezésének alapjaként, amely közvetíti, hogy a végrehajtott eljárások és a megszerzett bizonyítékok alapján jutott(ak)–e a gyakorló könyvvizsgáló tudomására olyan kérdés(ek), amely(ek) miatt a gyakorló könyvvizsgáló úgy véli, hogy a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információk lényeges hibás állítást tartalmaznak. A korlátozott bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás során végrehajtott eljárások jellege, ütemezése és terjedelme korlátozott a kellő bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás során szükségeshez képest, de azt úgy tervezik, hogy olyan szintű bizonyosságot szerezzenek, amely a gyakorló könyvvizsgáló megítélése szerint érdemleges. Ahhoz, hogy érdemleges legyen, a gyakorló könyvvizsgáló által szerzett bizonyosság szintje valószínűleg olyan szintre erősíti a célzott felhasználók bizalmát a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információk tekintetében, amely egyértelműen nagyobb, mint lényegtelen.
(ii) Vagy tanúsítási megbízás, vagy közvetlen megbízás:
a. Tanúsítási megbízás – Bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás, amelyben a gyakorló könyvvizsgálón kívüli fél méri vagy értékeli a kritériumokkal szemben a vizsgálat mögöttes tárgyát. A gyakorló könyvvizsgálón kívüli fél gyakran be is mutatja egy jelentésben vagy nyilatkozatban az eredményként kapott, a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információkat. Egyes esetekben azonban a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információkat lehet, hogy a gyakorló könyvvizsgáló mutatja be a bizonyosságot nyújtó jelentésben. Egy tanúsítási megbízás során a gyakorló könyvvizsgáló következtetése azzal foglalkozik, hogy a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információk mentesek-e a lényeges hibás állítástól. A gyakorló könyvvizsgáló következtetésének megfogalmazásában szerepelhetnek:
i. a vizsgálat mögöttes tárgya és a vonatkozó kritériumok;
ii. a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információk és a vonatkozó kritériumok, vagy
iii. a megfelelő fél (felek) által tett nyilatkozat.
b. Közvetlen megbízás–Bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás, amelyben a gyakorló könyvvizsgáló méri vagy értékeli a vizsgálat mögöttes tárgyát a vonatkozó kritériumokkal szemben, és a gyakorló könyvvizsgáló mutatja be az eredményként kapott, a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információkat a bizonyosságot nyújtó jelentés részeként vagy ahhoz mellékelve. Egy közvetlen megbízásban a gyakorló könyvvizsgáló következtetése a vizsgálat mögöttes tárgyának a kritériumokkal szemben történő méréséből vagy értékeléséből kapott, jelentésbe foglalt eredményével foglalkozik.
Bizonyosságot nyújtó megbízás kockázata – Annak kockázata, hogy a gyakorló könyvvizsgáló nem megfelelő következtetést fejez ki, ha a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információ lényeges hibás állítást tartalmaz.
Bizonyosságot nyújtó szolgáltatási készségek és technikák – Azok a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízást végző gyakorló könyvvizsgáló által mutatott tervezési, bizonyítékgyűjtési, bizonyítékértékelési, kommunikációs és jelentéstételi készségek és technikák, amelyek különböznek bármely adott bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás mögöttes tárgyában vagy annak mérésében vagy értékelésében tanúsított szakértelemtől.
*Könyvvizsgálati dokumentáció – A végrehajtott könyvvizsgálati eljárások, megszerzett releváns könyvvizsgálati bizonyítékok és a könyvvizsgáló által levont következtetések nyilvántartása (a „munkapapírok” kifejezés is használatos).
*Könyvvizsgálati bizonyíték – Az az információ, amelyet a könyvvizsgáló felhasznál azoknak a következtetéseknek a kialakításához, amelyekre a könyvvizsgálói véleményt alapozza. A könyvvizsgálati bizonyítékok közé tartoznak mind a pénzügyi kimutatások alapjául szolgáló számviteli nyilvántartásokban szereplő információk, mind pedig az egyéb információk. (Lásd Könyvvizsgálati bizonyíték elegendősége és Könyvvizsgálati bizonyíték megfelelősége.)
*Könyvvizsgálati dosszié – Egy vagy több mappa vagy más tárolóközeg fizikai vagy elektronikus formában, amely a valamely konkrét megbízásra vonatkozó könyvvizsgálati dokumentációt alkotó nyilvántartásokat tartalmazza.
*†Könyvvizsgáló társaság – (Lásd Társaság)
*Könyvvizsgálói vélemény – (Lásd Minősített vélemény és Minősítés nélküli vélemény)
*Könyvvizsgálati kockázat – Az a kockázat, hogy a könyvvizsgáló nem megfelelő véleményt nyilvánít, amikor a pénzügyi kimutatások lényeges hibás állítást tartalmaznak. A könyvvizsgálati kockázat a lényeges hibás állítás kockázatainak és a feltárási kockázatnak a függvénye.
*Könyvvizsgálati mintavételezés (mintavételezés) – Könyvvizsgálati eljárások egy, a könyvvizsgálat szempontjából releváns sokaságon belül a tételek kevesebb, mint 100%-ára történő alkalmazása oly módon, hogy valamennyi mintavételezési egységnek esélye legyen a kiválasztásra, annak érdekében, hogy ésszerű alapot nyújtson a könyvvizsgáló számára a teljes sokaságra vonatkozó következtetések levonásához.
*Könyvvizsgált pénzügyi kimutatások (a 810. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard összefüggésében) – Pénzügyi kimutatások * , amelyeket a könyvvizsgáló a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal összhangban könyvvizsgált, és amelyekből az összesített pénzügyi kimutatásokat levezetik.
*Könyvvizsgáló – A „könyvvizsgáló” megnevezés a könyvvizsgálatot végző személyt vagy személyeket jelöli, rendszerint a megbízásért felelős partnert vagy a megbízásért felelős munkacsoport más tagjait, vagy adott esetben a társaságot. Ha valamelyik nemzetközi könyvvizsgálati standardnak kifejezetten az a szándéka, hogy valamely követelményt vagy felelősséget a megbízásért felelős partner teljesítsen, a „megbízásért felelős partner” kifejezést használja, nem pedig a „könyvvizsgáló” megnevezést. A „megbízásért felelős partner” és a „társaság” kifejezések – ahol ez releváns – úgy értelmezendők, mint amelyek az állami szektorbeli megfelelőjüket is jelölik.
Könyvvizsgáló társítása pénzügyi információkkal – A könyvvizsgáló akkor társul a pénzügyi információkkal, ha jelentést csatol az adott információkhoz, vagy beleegyezik abba, hogy nevét szakmai kontextusban felhasználják.
*Könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő – A számviteltől vagy a könyvvizsgálattól eltérő szakterületen szakértelemmel rendelkező olyan személy vagy szervezet, amelynek ezen szakterületen végzett munkáját a könyvvizsgáló annak érdekében használja fel, hogy segítséget nyújtson a könyvvizsgálónak az elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyíték megszerzésében. A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő lehet a könyvvizsgáló által igénybe vett belső szakértő (aki a könyvvizsgáló társaságánál vagy egy hálózatba tartozó társaságnál partner * vagy munkatárs, beleértve az ideiglenes munkatársakat) vagy a könyvvizsgáló által igénybe vett külső szakértő.
*A könyvvizsgáló pontbecslése vagy a könyvvizsgáló által becsült tartomány – A könyvvizsgáló által a vezetés pontbecslésének értékelése során kialakított összeg vagy összegtartomány.
*Könyvvizsgáló által becsült tartomány – (Lásd A könyvvizsgáló pontbecslése)
Bázisév – Egy konkrét év vagy több évet átfogó átlag amelyhez a gazdálkodó egység kibocsátását hasonlítják az idő során.
*Üzleti kockázat – Olyan kockázat, amely olyan jelentős feltételekből, eseményekből, körülményekből, intézkedésekből vagy intézkedések hiányából származik, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják a gazdálkodó egységnek a céljai elérésére és stratégiái megvalósítására való képességét, vagy olyan kockázat, amely a nem megfelelő cél- és stratégiameghatározásokból származik.
Kvótakereskedelmi rendszer (Cap and trade) – Rendszer, amely átfogó kibocsátási korlátokat szab meg, kibocsátási jogokat oszt ki a résztvevőknek és megengedi, hogy egymás között kibocsátási jogokkal és kibocsátási kreditekkel kereskedjenek.
Kizáró módszer – Alszolgáltató szervezet által nyújtott szolgáltatásokkal foglalkozó módszer, amelynél a szolgáltató szervezet által a rendszeréről adott leírás tartalmazza az alszolgáltató szervezet által nyújtott szolgáltatások jellegét, de az adott alszolgáltató szervezet releváns kontrollcéljait és a kapcsolódó kontrollokat nem foglalja magában a szolgáltató szervezet által a rendszeréről adott leírás és a szolgáltató könyvvizsgálója megbízásának hatóköre. A szolgáltató szervezet által a rendszeréről adott leírás, valamint a szolgáltató könyvvizsgálója megbízásának hatóköre magában foglalja a szolgáltató szervezetnél lévő kontrollokat az alszolgáltató szervezetnél lévő kontrollok hatékonyságának nyomon követésére, amelyekbe beletartozhat az alszolgáltató szervezetnél lévő kontrollokra vonatkozó, bizonyosságot nyújtó jelentés szolgáltató szervezet általi áttekintése.
*Összehasonlító pénzügyi kimutatások – Összehasonlító adatok, ahol az előző időszakra vonatkozó összegek és egyéb közzétételek a tárgyidőszaki pénzügyi kimutatásokkal való összehasonlítás céljából szerepelnek, viszont ha azokat könyvvizsgálták, akkor hivatkoznak azokra a könyvvizsgálói véleményben. Az ilyen összehasonlító pénzügyi kimutatásokban szereplő információ szintje összehasonlítható a tárgyidőszaki pénzügyi kimutatásokéval.
*Összehasonlító adatok – A pénzügyi kimutatásokban a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvekkel összhangban szerepeltetett, egy vagy több korábbi időszakra vonatkozó összegek és közzétételek. A 3410. témaszámú bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi standard összefüggésében összehasonlító adatok az ÜHG-kimutatásban lévő, egy vagy több korábbi időszakra vonatkozó összegek és közzétételek.
Összeállításra vonatkozó megbízás – Olyan megbízás, amelyben a gyakorló könyvvizsgáló számviteli és pénzügyi beszámolási szakértelmet alkalmaz annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a vezetésnek egy gazdálkodó egység pénzügyi információinak elkészítésében és bemutatásában a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvekkel összhangban, és jelentést készít a jelen kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó nemzetközi standard által előírtak szerint. A 4410. témaszámú (felülvizsgált) kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó nemzetközi standardban az „összeállít”, „összeállítás” és „összeállított” szavak ebben az összefüggésben szerepelnek.
*Igénybe vevő gazdálkodó egység kiegészítő kontrolljai – olyan kontrollok, amelyekről a szolgáltató szervezet a szolgáltatása megtervezésekor azt feltételezi, hogy azokat az igénybe vevő gazdálkodó egységek bevezetik és amelyeket, amennyiben a kontrollcélok eléréséhez szükséges, a rendszere leírásában azonosít.
*Megfelelést előíró keretelvek – (Lásd Vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvek és Általános célú keretelvek)
*Komponens – Gazdálkodó egység vagy üzleti tevékenység, amelyre vonatkozóan a csoport vagy a komponens vezetése pénzügyi információkat készít, amelyek belefoglalandók a csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatásokba.
*Komponens könyvvizsgálója – Olyan könyvvizsgáló, aki a csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoport kérésére munkát végez valamely komponensre vonatkozó pénzügyi információkkal kapcsolatban a csoportaudit céljára.
*Komponens vezetése – Komponens pénzügyi információinak elkészítéséért felelős vezetés.
*Komponensre megállapított lényegesség – A lényegesség szintje a komponens tekintetében, amelyet a csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoport határoz meg.
Számítógéppel támogatott könyvvizsgálati technikák – Könyvvizsgálati eljárások alkalmazása a számítógép, mint könyvvizsgálati eszköz felhasználásával (közismert rövidítése: CAAT).
Kontrolltevékenységek – Azok a politikák és eljárások, amelyek segítik annak biztosítását, hogy a vezetés utasításait végrehajtják. A kontrolltevékenységek a belső kontroll komponensét képezik.
Kontrollkörnyezet – Az irányítási és vezetési funkciókat, valamint az irányítással és vezetéssel megbízott személyeknek a gazdálkodó egység belső kontrolljával és annak fontosságával kapcsolatos hozzáállását, tudatosságát és intézkedéseit foglalja magában. A kontrollkörnyezet a belső kontroll komponense.
Kontrollcél – Kontrollok egy adott szempont szerinti célja vagy rendeltetése. A kontrollcélok olyan kockázatokra vonatkoznak, amelyeket a kontrollok csökkenteni igyekeznek.
*Ellenőrzési kockázat – (Lásd Lényeges hibás állítás kockázata)
A szolgáltató szervezetnél lévő kontrollok – Olyan kontrollcél elérése feletti kontrollok, amelyre kiterjed a szolgáltató könyvvizsgálójának bizonyosságot nyújtó jelentése.
Alszolgáltató szervezetnél lévő kontrollok – Alszolgáltató szervezetnél lévő kontrollok, amelyeknek a célja kellő bizonyosságot adni egy adott kontrollcél eléréséről.
Vállalatirányítás – (Lásd Irányítás)
*Előző időszak megfelelő adatai – Összehasonlító adatok, amelyek esetében az előző időszakra vonatkozó összegek és közzétételek a tárgyidőszaki pénzügyi kimutatások szerves részeként szerepelnek, és azok szándék szerint csak a tárgyidőszakra vonatkozó összegek és egyéb közzétételek (amelyekre „tárgyidőszaki adatok”-ként hivatkoznak) összefüggésében értelmezendők. Azt, hogy milyen részletesen mutatják be az előző időszak megfelelő összegeit és közzétételeit, elsősorban az határozza meg, hogy ez mennyire releváns a tárgyidőszaki adatok szempontjából.
Kritériumok – A vizsgálat mögöttes tárgyának mérésére vagy értékelésére használt viszonyítási alapok. A „vonatkozó kritériumok” az adott megbízáshoz használt kritériumok.
*A pénzügyi kimutatások jóváhagyásának dátuma – Az a dátum, amellyel a pénzügyi kimutatásokat alkotó valamennyi kimutatás, beleértve a kapcsolódó megjegyzéseket is, elkészült, és amellyel az elismert hatáskörrel rendelkező személyek megerősítették, hogy felelősséget vállalnak ezekért a pénzügyi kimutatásokért.
†Jelentés dátuma (a minőségellenőrzés összefüggésében) – A gyakorló könyvvizsgáló által a jelentés dátumaként kiválasztott nap.
*A könyvvizsgálói jelentés dátuma – Az a dátum, amelyre a könyvvizsgáló keltezi a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó jelentést a 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban. *
*A pénzügyi kimutatások fordulónapja – A pénzügyi kimutatások által lefedett legutolsó időszak végének dátuma.
*A pénzügyi kimutatások nyilvánosságra hozatalának dátuma – Az a dátum, amikor a könyvvizsgálói jelentést és az auditált pénzügyi kimutatásokat harmadik felek számára elérhetővé teszik.
*Belső kontroll hiányossága – Ez akkor áll fenn, ha:
(a) egy adott kontrollt olyan módon alakítanak ki, vezetnek be vagy működtetnek, hogy az nem képes időben megelőzni vagy feltárni és helyesbíteni a hibás állításokat a pénzügyi kimutatásokban, vagy
(b) a pénzügyi kimutatásokban lévő hibás állítások időben történő megelőzéséhez vagy feltárásához és helyesbítéséhez szükséges kontroll hiányzik.
*Feltárási kockázat – Az a kockázat, hogy a könyvvizsgáló által a könyvvizsgálati kockázat elfogadhatóan alacsony szintre történő csökkentése érdekében végrehajtott eljárások nem fognak feltárni egy meglévő hibás állítást, amely lényeges lehet akár önmagában, akár egyéb hibás állításokkal együttesen.
*Közvetlen segítség – A belső auditorok igénybevétele könyvvizsgálati eljárások végrehajtására a külső könyvvizsgáló irányítása, felügyelete és ellenőrzése mellett.
*Elem – (Lásd Pénzügyi kimutatás eleme)
*Pénzügyi kimutatás eleme (a 805. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard * összefüggésében) – Egy pénzügyi kimutatás eleme, számlája vagy tétele.
Kibocsátások – Azok az üvegházhatású gázok, amelyeket a releváns időszak alatt kibocsátottak a légkörbe, vagy amelyeket kibocsátottak volna a légkörbe, ha nem fogták volna be és nem terelték volna azokat egy elnyelőbe. A kibocsátások a következő kategóriákba sorolhatók:
– Közvetlen kibocsátások („1. körbe tartozó” kibocsátások néven is ismertek) a gazdálkodó egység tulajdonában vagy ellenőrzése alatt lévő forrásokból történő kibocsátások.
– Közvetett kibocsátások, amelyek a gazdálkodó egység tevékenységeinek következményei, de amelyek egy másik gazdálkodó egység tulajdonában vagy ellenőrzése alatt lévő forrásból származnak. A közvetett kibocsátások tovább bonthatók a következők szerint:
– „2. körbe tartozó” kibocsátások, amelyek a gazdálkodó egységhez eljuttatott és általa felhasznált energiával kapcsolatos kibocsátások.
– „3. körbe tartozó” kibocsátások, amelyek minden más közvetett kibocsátást jelentenek.
Kibocsátáslevonás – A gazdálkodó egység ÜHG-kimutatásában szereplő bármilyen tétel, amelyet levonnak a jelentett összes kibocsátásból, de amely nem eltávolítás; ez rendszerint vásárolt ellentételezéseket foglal magában, de tartalmazhat számos egyéb instrumentumot vagy mechanizmust is, mint amilyenek a valamely szabályozói vagy más olyan rendszer által elismert teljesítménykreditek és kibocsátási jogok, amelynek a gazdálkodó egység is része.
Kibocsátási tényező – Matematikai tényező vagy arányszám valamely tevékenység mértékének (például a felhasznált üzemanyag literszáma, a megtett kilométer, a jószágok száma a gazdaságban vagy a termelt termékek tonnája) az adott tevékenységgel kapcsolatos üvegházhatású gázok becsült mennyiségére történő átszámításához.
Kibocsátási kereskedelmi rendszer – Piaci alapú megközelítés, amelyet az üvegházhatású gázok ellenőrzésére alkalmaznak gazdasági ösztönzők nyújtásával azért, hogy csökkenést érjenek el az ilyen gázok kibocsátásában.
*Figyelemfelhívó bekezdés – A könyvvizsgálói jelentésbe foglalt bekezdés, amely a pénzügyi kimutatásokban megfelelően prezentált vagy közzétett olyan kérdésre vonatkozik, amely a könyvvizsgáló megítélése szerint fontossága miatt alapvető abból a szempontból, hogy a felhasználók megértsék a pénzügyi kimutatásokat.
A megbízás körülményei – Az adott megbízást meghatározó tág összefüggés, amely magában foglalja: a megbízás feltételeit; azt, hogy kellő vagy korlátozott bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásról van-e szó, a vizsgálat mögöttes tárgyának jellemzőit; a mérési vagy értékelési kritériumokat; a célzott felhasználók információs igényeit; a felelős fél, a mérést vagy értékelést végző és a megbízó fél és környezetük releváns jellemzőit; valamint egyéb kérdéseket, például olyan eseményeket, ügyleteket, feltételeket és gyakorlatokat, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak a megbízásra.
†Megbízási dokumentáció – Az elvégzett munka, az elért eredmények és a gyakorló könyvvizsgáló által levont következtetések nyilvántartása (néha a „munkapapírok” kifejezés is használatos).
Megbízólevél – A megbízás írásos feltételei levélformában.
*†Megbízásért felelős partner * – Az a partner vagy egyéb személy a társaságnál, aki a megbízásért és annak teljesítéséért, valamint a társaság nevében kibocsátott jelentésért felel, és aki – szükség esetén – egy szakmai, jogi vagy szabályozószervtől megfelelő felhatalmazással is rendelkezik. A „megbízásért felelős partner” kifejezés – ahol ez releváns – úgy értelmezendő, mint amely az állami szektorbeli megfelelőjét is jelenti.
*†Megbízáshoz kapcsolódó minőségellenőrzés – A munkacsoport által alkalmazott jelentős megítélések, valamint a munkacsoport által a jelentés kidolgozásakor levont következtetések objektív – a jelentés dátumakor vagy azt megelőzően történő – értékelésének biztosítására kialakított folyamat. A megbízáshoz kapcsolódó minőségellenőrzés a tőzsdén jegyzett gazdálkodó egységek pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatához kapcsolódik, valamint azon egyéb megbízásokhoz – amennyiben léteznek ilyenek – amelyeknél a társaság megállapította, hogy megbízáshoz kapcsolódó minőségellenőrzésre van szükség.
*†Megbízáshoz kapcsolódó minőségellenőr – Olyan partner vagy egyéb személy a társaságnál, vagy egy megfelelő képesítéssel rendelkező külső személy, vagy egy ilyen személyekből álló munkacsoport, aki/amely nem része a megbízásért felelős munkacsoportnak, valamint elegendő és megfelelő tapasztalattal és hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy objektíven értékelje a munkacsoport által alkalmazott jelentős megítéléseket, valamint az általuk a jelentés kidolgozásakor levont következtetéseket.
Megbízás kockázata – Annak kockázata, hogy a gyakorló könyvvizsgáló nem megfelelő következtetést fejez ki, ha a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információ lényeges hibás állítást tartalmaz.
*†Megbízásért felelős munkacsoport – A megbízást végrehajtó összes partner és alkalmazott, továbbá bármely olyan személy, akit a társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság megbízott és ennek kapcsán a megbízás során eljárásokat hajt végre. Ebbe nem tartozik bele a könyvvizsgáló által igénybe vett, a társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság által megbízott külső szakértő. A „megbízásért felelős munkacsoport” kifejezésbe szintén nem tartoznak bele az ügyfél belső audit funkcióján belüli személyek, akik közvetlen segítséget nyújtanak egy könyvvizsgálati megbízáshoz, amikor a külső könyvvizsgáló megfelel a 610. témaszámú (2013-ban felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard követelményeinek. *
*†Megbízásért felelős munkacsoport (a 3000. témaszámú (felülvizsgált) bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi standard * összefüggésében) – A megbízást végrehajtó összes partner és alkalmazott, továbbá bármely olyan személy, akit a társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság megbízott és ennek kapcsán a megbízás során eljárásokat hajt végre. Ebbe nem tartozik bele a gyakorló könyvvizsgáló által igénybe vett, a társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság által megbízott külső szakértő.
Megbízó fél – A gyakorló könyvvizsgálót a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás végrehajtásával megbízó fél (felek).
Gazdálkodó egység (a 3410. témaszámú bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi standard összefüggésében) – Az a jogi személy, gazdasági személy, vagy egy jogi vagy gazdasági személynek az az azonosítható része (például egyetlen gyár vagy egyéb létesítményforma, mint egy szemétlerakó), vagy jogi vagy egyéb személyeknek, vagy azok részeinek kombinációja (például közös vállalkozás), amelyre az ÜHG-kimutatásban szereplő kibocsátások vonatkoznak.
A gazdálkodó egység kockázatbecslési folyamata – A belső kontroll egyik komponense, amely a gazdálkodó egység által a pénzügyi beszámolási célok szempontjából releváns üzleti kockázatok azonosítására és a kockázatok kezelését célzó intézkedésekre vonatkozó döntéshozatalra alkalmazott folyamat, valamint annak eredményei.
Környezetvédelmi kockázat – Bizonyos körülmények között az átfogó könyvvizsgálati terv kidolgozásánál az eredendő kockázat felmérése szempontjából releváns tényezők tartalmazhatják annak kockázatát, hogy a pénzügyi kimutatások környezetvédelmi kérdések miatt lényeges hibás állítást tartalmaznak.
Hiba – A pénzügyi kimutatásokban nem szándékosan szereplő hibás állítás, beleértve egy összeg vagy közzététel kihagyását is.
*Becslési bizonytalanság – Az értékelésben lévő precizitás eredendő hiányára való fogékonyság.
Értékelni – Azonosítani és elemezni a releváns kérdéseket, beleértve szükség szerint további eljárások végrehajtását is annak érdekében, hogy konkrét következtetést vonjanak le egy kérdésre vonatkozóan. Az „értékelés” kifejezés egyezményesen csak kérdéscsoportokkal kapcsolatosan használatos, beleértve a bizonyítékokat, az eljárások eredményeit és a vezetés egy adott kockázatra adott válaszának hatékonyságát. (Lásd még Felmérni)
Bizonyíték – A gyakorló könyvvizsgáló által a következtetése kialakítása során használt információk. A bizonyíték magában foglal releváns információs rendszerekben lévő, ha vannak ilyenek, és egyéb információkat egyaránt. A bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi standardok alkalmazásában:
(i) a bizonyíték elegendősége a bizonyíték mennyiségének mértéke
(ii) a bizonyíték megfelelősége a bizonyíték minőségének mértéke.
*Kivétel – A megerősíteni kért vagy a gazdálkodó egység nyilvántartásaiban szereplő információ és a megerősítő fél által nyújtott információ közötti eltérést jelző válasz.
*Tapasztalt könyvvizsgáló – Olyan (a társaság szempontjából akár belső, akár külső) személy, akinek vannak gyakorlati könyvvizsgálati tapasztalatai, és aki megfelelő ismeretekkel rendelkezik:
(a) a könyvvizsgálati folyamatokról;
(b) a nemzetközi könyvvizsgálati standardokról és a vonatkozó jogi és szabályozási követelményekről;
(c) az üzleti környezetről, amelyben a gazdálkodó egység működik, és
(d) a gazdálkodó egység ágazata szempontjából releváns könyvvizsgálati és pénzügyi beszámolási kérdésekről.
*Szakértő – (Lásd Könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő és Vezetés szakértője)
*Szakértelem – Egy adott területen szerzett készségek, ismeretek és tapasztalat.
*Külső megerősítés – Harmadik fél (a megerősítő fél) által a könyvvizsgálónak papíron, elektronikus vagy egyéb adathordozón adott közvetlen írásbeli válaszként megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték.
*Valós bemutatást előíró keretelvek – (Lásd Vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvek és Általános célú keretelvek)
*Pénzügyi kimutatások – Múltra vonatkozó pénzügyi információk strukturált bemutatása, beleértve a közzétételeket, amelynek célja, hogy kommunikálja egy gazdálkodó egység gazdasági erőforrásait vagy kötelmeit egy adott időpontban, vagy az azokban egy időszak során bekövetkező változásokat valamilyen pénzügyi beszámolási keretelvekkel összhangban. A „pénzügyi kimutatások” kifejezés rendszerint a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvek követelményei által meghatározott teljes pénzügyi kimutatásokra vonatkozik, de vonatkozhat egyetlen pénzügyi kimutatásra is. A közzétételek magyarázó vagy leíró, előírás szerint bemutatott, a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvek által kifejezetten engedélyezett vagy más módon megengedett információkból állnak magukban a pénzügyi kimutatásokban vagy a megjegyzésekben, vagy kereszthivatkozással beillesztve.
*†Társaság – Az egyéni könyvvizsgáló, valamint kamarai tag könyvvizsgálók személyegyesítő vagy tőkeegyesítő társasága vagy egyéb gazdálkodó egysége. A „társaság” kifejezés – ahol ez releváns – úgy értelmezendő, mint amely az állami szektorbeli megfelelőjét is jelöli.
Előrejelzés – Jövőre vonatkozó pénzügyi információk, amelyeket olyan jövőbeni eseményekkel kapcsolatos feltevések alapján készítettek el, amelyek a vezetés várakozása szerint bekövetkeznek majd, valamint olyan intézkedésekkel kapcsolatos feltevések alapján, amelyekről a vezetés az információk elkészítésének időpontjában úgy véli, hogy meghozza majd azokat (legjobb becslésen alapuló feltevések).
*Csalás – A vezetésen, az irányítással megbízott személyeken, a munkavállalókon vagy harmadik feleken belüli egy vagy több személy által szándékosan elkövetett cselekedet, amely együtt jár a méltánytalan vagy illegális előny szerzése céljából alkalmazott megtévesztéssel.
*Csalási kockázati tényezők – Olyan események vagy feltételek, amelyek ösztönzést vagy nyomást jeleznek csalás elkövetésére vonatkozóan, vagy alkalmat adnak csalás elkövetésére.
Beszámolókészítés során elkövetett csalás – Szándékos hibás állításokat foglal magában, beleértve összegek vagy közzétételek kihagyását a pénzügyi kimutatásokból, a pénzügyi kimutatások felhasználóinak megtévesztése céljából.
További eljárások – A lényeges hibás állítás felmért kockázataira válaszul végrehajtott eljárások, beleértve kontrollok (ha vannak) teszteléseit, adatok teszteléseit és elemző eljárásokat.
Általános informatikai-kontrollok – Olyan politikák és eljárások, amelyek számos alkalmazáshoz kapcsolódnak, és támogatják az alkalmazáskontrollok hatékony működését azáltal, hogy elősegítik az információs rendszerek megfelelő folyamatos működésének a biztosítását. Az általános informatikai kontrollok rendszerint az adatközpont és a hálózati működés kontrolljait; a rendszerszoftverek beszerzésének, módosításának és karbantartásának a kontrolljait; a hozzáférés-biztonság kontrolljait; valamint az alkalmazásrendszerek beszerzésének, fejlesztésének és karbantartásának a kontrolljait foglalják magukban.
*Általános célú pénzügyi kimutatások – Valamely általános célú keretelvek szerint készített pénzügyi kimutatások.
*Általános célú keretelvek – olyan pénzügyi beszámolási keretelvek, amelyeket a felhasználók széles köre pénzügyi információkkal kapcsolatos közös szükségleteinek a kielégítésére alakítottak ki. A pénzügyi beszámolási keretelvek lehetnek valós bemutatást vagy megfelelést előíró keretelvek.
A „valós bemutatást előíró keretelvek” kifejezést olyan pénzügyi beszámolási keretelvekre használják, amelyek a keretelvek követelményeinek való megfelelést írnak elő, és:
(i) nyíltan vagy burkoltan elismerik, hogy a pénzügyi kimutatások valós bemutatásának megvalósításához szükséges lehet, hogy a vezetés a keretelvek által konkrétan előírt közzétételeken felüli közzétételeket tegyen; vagy
(ii) nyíltan elismerik, hogy szükséges lehet, hogy a vezetés eltérjen a keretelvek valamely követelményétől a pénzügyi kimutatások valós bemutatásának megvalósítása érdekében. Ilyen eltérések várhatóan csak rendkívül ritka körülmények között szükségesek.
A „megfelelést előíró keretelvek” kifejezést olyan pénzügyi beszámolási keretelvekre használják, amelyek a keretelvek követelményeinek való megfelelést írnak elő, de nem tartalmazzák a fenti (i) vagy (ii) pontban foglalt elismeréseket. *
ÜHG-kimutatás – Kimutatás, amely meghatározza az alkotóelemeket és számszerűsíti egy gazdálkodó egység üvegházhatásúgáz-kibocsátásait egy adott időszakra vonatkozóan (kibocsátásleltárként is ismert), és amely adott esetben összehasonlító adatokat és magyarázó megjegyzéseket is tartalmaz, beleértve a jelentős számszerűsítési és jelentési politikák összefoglalását. Egy gazdálkodó egység ÜHG-kimutatása tartalmazhatja eltávolítások vagy kibocsátáscsökkentések kategóriák szerinti listáját is. Ha a megbízás nem terjed ki az ÜHG-kimutatás egészére, az „ÜHG-kimutatás” kifejezés a megbízás által lefedett részként értelmezendő. Az ÜHG-kimutatás a megbízás „vizsgálat tárgyával kapcsolatos információja”. *
Üvegházhatású gázok – Széndioxid (CO2) és bármilyen más gáz, amelyet a vonatkozó kritériumok alapján bele kell foglalni az ÜHG-kimutatásba, mint például: metán, dinitrogén-oxid, kén-hexafluorid, fluorozott szénhidrogének, perfluor-szénhidrogének, valamint klórfluor-szénhidrogének. A széndioxidon kívüli gázokat gyakran széndioxid-egyenértékben (CO2-e) fejezik ki.
Irányítás – A gazdálkodó egység stratégiai irányításának és elszámoltathatóságával kapcsolatos kötelmeknek a felügyeletéért felelős személy(ek) vagy szervezet(ek) szerepét írja le.
*Csoport – Valamennyi komponens, amelyeknek a pénzügyi információit a csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatások tartalmazzák. A csoportnak mindig egynél több komponense van.
*Csoportaudit – A csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata.
*A csoportra vonatkozó könyvvizsgálói vélemény – A csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatásokra kibocsátott könyvvizsgálói vélemény.
*A csoport részére végzett megbízásért felelős partner – A csoport részére végzett könyvvizsgálati megbízásért és annak teljesítéséért, továbbá a társaság nevében a csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatásokra vonatkozóan kiadott könyvvizsgálói jelentésért felelős partner vagy más személy a társaságnál. Ha több könyvvizsgáló közösen végzi a csoportauditot, a megbízásért felelős partnerek, valamint a megbízásért felelős munkacsoportjaik együttesen minősülnek a megbízásért felelős partnernek, valamint a csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoportnak.
*A csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoport – A partnerek, beleértve a csoport részére végzett megbízásért felelős partnert, valamint a munkatársak, akik kialakítják az átfogó csoportaudit-stratégiát, kommunikálnak a komponensek könyvvizsgálóival, munkát végeznek a konszolidációs folyamattal kapcsolatban és értékelik a csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatásokra vonatkozó vélemény kialakításának alapjaként szolgáló könyvvizsgálati bizonyítékból levont következtetéseket.
*Csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatások – Pénzügyi kimutatások, amelyek egynél több komponens pénzügyi információit foglalják magukban. A „csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatások” kifejezés vonatkozik az anyavállalat nélküli, de közös ellenőrzés alatt álló komponensek által készített pénzügyi információkat összesítő, egyesített pénzügyi kimutatásokra is.
*A csoport vezetése – A csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatások elkészítéséért felelős vezetés.
*Csoportszintű kontrollok – A csoport vezetése által a csoport pénzügyi beszámolására vonatkozóan kialakított, bevezetett és fenntartott kontrollok.
*Múltra vonatkozó pénzügyi információk – Adott gazdálkodó egységre vonatkozó, elsősorban annak számviteli rendszeréből származó, pénzben kifejezett információ múltbeli időszakokban történt gazdasági eseményekről vagy múltbeli időpontban fennálló gazdasági feltételekről vagy körülményekről.
Belefoglaló módszer – Alszolgáltató szervezet által nyújtott szolgáltatásokkal foglalkozó módszer, amelynél a szolgáltató szervezet által a rendszeréről adott leírás tartalmazza az alszolgáltató szervezet által nyújtott szolgáltatások jellegét, és az adott alszolgáltató szervezet releváns kontrollcéljait és a kapcsolódó kontrollokat magában foglalja a szolgáltató szervezet által a rendszeréről adott leírás és a szolgáltató könyvvizsgálója megbízásának hatóköre.
Függetlenség * – Áll:
(a) a tudati függetlenségből – olyan tudatállapot, amely lehetővé teszi egy véleménynek a szakmai megítélést veszélyeztető befolyások hatása nélküli kifejezését, lehetővé téve ezáltal az egyén számára, hogy tisztességesen járjon el, és objektivitást és szakmai szkepticizmust gyakoroljon.;
(b) a függetlenség látszatából – olyan tények és körülmények elkerülése, amelyek annyira jelentősek, hogy egy racionális és tájékozott harmadik fél valószínűleg arra a következtetésre jutna, hogy a társaságnak vagy a könyvvizsgálati vagy bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport egyik tagjának a tisztességessége, objektivitása vagy szakmai szkepticizmusa sérült..
Pénzügyi beszámolás szempontjából releváns információs rendszer – A belső kontroll komponense, amely magában foglalja a pénzügyi beszámolási rendszert, és azokból az eljárásokból és nyilvántartásokból áll, amelyeket a gazdálkodó egység ügyleteinek (valamint az eseményeknek és körülményeknek) a kezdeményezése, nyilvántartása, feldolgozása és jelentésbe foglalása, valamint az eszközökkel, kötelezettségekkel és saját tőkével kapcsolatos elszámoltathatóság fenntartása céljából hoztak létre.
*Eredendő kockázat – (Lásd Lényeges hibás állítás kockázata)
*Első könyvvizsgálati megbízás – Olyan megbízás, amelyben:
(a) az előző időszaki pénzügyi kimutatásokat nem könyvvizsgálták, vagy
(b) az előző időszaki pénzügyi kimutatásokat egy előző könyvvizsgáló könyvvizsgálta
Interjú – Az interjú a gazdálkodó egységen belüli vagy kívüli, tájékozott, pénzügyes és nem pénzügyes személyektől való információkérésből áll.
Interjú (a 2400. témaszámú (felülvizsgált) átvilágítási megbízásokra vonatkozó nemzetközi standard összefüggésében) – Az interjú a gazdálkodó egységen belüli vagy kívüli, tájékozott személyektől való információkérésből áll.
Szemrevételezés (mint könyvvizsgálati eljárás) – Belső vagy külső, papíron, elektronikus formában vagy más adathordozón lévő nyilvántartások vagy dokumentumok vizsgálata, vagy egy eszköz fizikai megvizsgálása.
*†Ellenőrzés (minőségellenőrzéssel kapcsolatban) – A befejezett megbízásokhoz kapcsolódóan azon eljárások, amelyek úgy vannak kialakítva, hogy bizonyítékot nyújtsanak arra, hogy a munkacsoportok megfeleltek a társaság minőségellenőrzési politikáinak és eljárásainak.
Célzott felhasználók – Az az egy vagy több személy vagy szervezet, vagy ezek csoportja(i), amely(ek) a gyakorló könyvvizsgáló várakozásai szerint használni fogja (fogják) a bizonyosságot nyújtó jelentést. Egyes esetekben lehetnek a bizonyosságot nyújtó jelentés címzettjein kívüli célzott felhasználók.
Évközi pénzügyi információk vagy kimutatások – Pénzügyi információ (amely lehet, hogy kevesebb, mint a fent meghatározott teljes körű pénzügyi kimutatások), amelyet év közben (általában félévente vagy negyedévente) adnak ki egy adott pénzügyi időszakra vonatkozóan.
*Belső audit funkció – A gazdálkodó egység egy funkciója, amely bizonyosságot nyújtó és tanácsadási tevékenységeket végez, amelyeknek célja a gazdálkodó egység vállalatirányítási, kockázatkezelési és belső kontrollal kapcsolatos folyamatainak értékelése és hatékonyságuk javítása.
Belső auditorok – A belső audit funkció tevékenységeit végző személyek. A belső auditorok egy belső audit részleghez vagy annak megfelelő funkcióhoz tartozhatnak.
*Belső kontroll – Az irányítással megbízottak, a vezetés és egyéb munkatársak által abból a célból kialakított, bevezetett és fenntartott folyamat, hogy megfelelő bizonyosságot nyújtson a gazdálkodó egység elé kitűzött célok eléréséről a pénzügyi beszámolás megbízhatósága, a működés hatékonysága és eredményessége, valamint a vonatkozó jogszabályoknak és szabályozásoknak való megfelelés tekintetében. A „kontrollok” kifejezés a belső kontroll egy vagy több komponensének bármely aspektusára vonatkozik.
*Nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok – A Nemzetközi Számviteli Standard Testület által kiadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok.
Kivizsgálni – Tudakozódni az egyéb eljárásokból felmerülő kérdésekkel kapcsolatban azok megoldása érdekében.
Informatikai környezet – A gazdálkodó egység által bevezetett politikák és eljárások, valamint az az informatikai infrastruktúra (hardver, operációs rendszerek stb.) és alkalmazásszoftver, amelyet a gazdálkodó egység az üzleti tevékenységei támogatásához és az üzleti stratégiái megvalósításához alkalmaz.
Kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdések – Azok a kérdések, amelyek a könyvvizsgáló szakmai megítélése szerint a legjelentősebbek voltak a tárgyidőszaki pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata során. A kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdések az irányítással megbízott személyek felé kommunikált kérdések közül kerülnek kiválasztásra.
Korlátozott bizonyosság (a 2400. témaszámú (felülvizsgált) átvilágítási megbízásokra vonatkozó nemzetközi standard összefüggésében) – A megszerzett bizonyosság olyan szintje, amikor a megbízás kockázata a megbízás körülményei között elfogadható szintre csökkentett – de ahol ez a kockázat nagyobb, mint a kellő bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásnál – , amely az ezzel az átvilágítási megbízásokra vonatkozó nemzetközi standarddal összhangban kifejezett következtetés alapját képezi. A bizonyítékgyűjtő eljárások jellegének, ütemezésének és terjedelmének kombinációja legalább elegendő a gyakorló könyvvizsgáló számára ahhoz, hogy érdemleges szintű bizonyosságot szerezzen. Ahhoz, hogy érdemleges legyen, a gyakorló könyvvizsgáló által szerzett bizonyosság szintje valószínűleg erősíti a célzott felhasználók bizalmát a pénzügyi kimutatások tekintetében.
Korlátozott bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás – (Lásd Bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás)
*†Tőzsdén jegyzett gazdálkodó egység – Olyan gazdálkodó egység, amelynek részvényeit vagy adósságinstrumentumait egy elismert tőzsdén jegyzik, vagy egy elismert tőzsde vagy egyéb, egyenrangú szerv szabályzatainak megfelelően forgalmazzák.
*Vezetés – A gazdálkodó egység működésének folytatásáért ügyvezetői felelősséggel tartozó személy(ek). Bizonyos gazdálkodó egységeknél egyes joghatóságokban a vezetés részben vagy teljeskörűen magában foglalja az irányítással megbízott személyeket, például egy irányító testület ügyvezető tagjai, vagy egy tulajdonos-vezető.
*A vezetés elfogultsága – A vezetés semlegességének hiánya az információk elkészítése során.
*A vezetés szakértője – A számviteltől vagy a könyvvizsgálattól eltérő területen szakértelemmel rendelkező személy vagy szervezet, amelynek ezen szakterületen végzett munkáját a gazdálkodó egység arra használja fel, hogy segítséget nyújtson a gazdálkodó egységnek a pénzügyi kimutatások elkészítésében.
*A vezetés pontbecslése – A vezetés által a pénzügyi kimutatásokban való megjelenítés vagy közzététel céljára számviteli becslésként kiválasztott összeg.
Mérést vagy értékelést végző – Az a fél (felek), aki (akik) méri(k) vagy értékeli(k) a vizsgálat mögöttes tárgyát a kritériumokkal szemben. A mérést vagy értékelést végző szakértelemmel rendelkezik a vizsgálat mögöttes tárgyában.
Eszközök elsikkasztása – Magában foglalja a gazdálkodó egység eszközeinek eltulajdonítását, amelyet a munkavállalók gyakran viszonylag kisebb vagy lényegtelen összegekben hajtanak végre. Mindazonáltal a vezetés is érintett lehet, akik általában a sikkasztásokat jobban tudják álcázni vagy leplezni oly módon, hogy az nehezen feltárható.
*Hibás állítás – A pénzügyi kimutatások egy tételének bemutatott összege, besorolása, prezentálása vagy közzététele és az ahhoz előírt összeg, besorolás, prezentálás vagy közzététel közötti különbség, hogy az adott tétel összhangban legyen a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvekkel. Hibás állítások adódhatnak hibából vagy csalásból.
Ahol a könyvvizsgáló véleményt nyilvánít arról, hogy a pénzügyi kimutatások minden lényeges szempontból valósan lettek-e bemutatva, vagy megbízható és valós képet adnak-e, a hibás állítások magukban foglalják az összegeknek, besorolásoknak, prezentálásnak vagy közzétételeknek azokat a helyesbítéseit is, amelyek a könyvvizsgáló megítélése szerint szükségesek ahhoz, hogy a pénzügyi kimutatások minden lényeges szempontból valósan legyenek bemutatva, vagy megbízható és valós képet adjanak.
A 3000. témaszámú (felülvizsgált) bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi standard összefüggésében a hibás állítás a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információk és a vizsgálat mögöttes tárgyának a kritériumokkal összhangban történő megfelelő mérése vagy értékelése közötti különbség. Hibás állítások lehetnek szándékosak vagy nem szándékosak, minőségiek vagy mennyiségiek, és azok magukban foglalják a kihagyásokat.
A 4410. témaszámú (felülvizsgált) kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó nemzetközi standard összefüggésében a hibás állítás a pénzügyi információk egy bemutatott tételének összege, besorolása, prezentálása vagy közzététele és az ahhoz előírt összeg, besorolás, prezentálás vagy közzététel közötti különbség, hogy az adott tétel összhangban legyen a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvekkel. Hibás állítások adódhatnak hibából vagy csalásból.
Ha pénzügyi információk valós bemutatást előíró keretelvek szerint készülnek, a hibás állítások magukban foglalják az összegeknek, besorolásoknak, prezentálásnak vagy közzétételeknek azokat a helyesbítéseit is, amelyek a gyakorló könyvvizsgáló megítélése szerint szükségesek ahhoz, hogy a pénzügyi információk minden lényeges szempontból valósan legyenek bemutatva, vagy megbízható és valós képet adjanak.
Tény hibás bemutatása (egyéb információk vonatkozásában) (a 3000. témaszámú (felülvizsgált) bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi standard összefüggésében) – Olyan egyéb információ, amely nem áll kapcsolatban a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információkban vagy a bizonyosságot nyújtó jelentésben megjelenő kérdésekkel, és amelyet helytelenül állítanak vagy mutatnak be. Egy tény lényeges hibás bemutatása alááshatja a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információkat tartalmazó dokumentum hitelességét.
Az egyéb információk hibás bemutatása – Az egyéb információk akkor tartalmaznak hibás állítást, ha az egyéb információkat helytelenül mutatják be vagy azok más módon félrevezetőek (beleértve azt, amikor az egyéb információk kihagynak vagy elfednek egy adott, az egyéb információkban közzétett kérdés megfelelő megértéséhez szükséges információkat).
*Minősített vélemény – Korlátozott vélemény, ellenvélemény vagy a véleménynyilvánítás visszautasítása a pénzügyi kimutatásokra vonatkozóan.
*†Figyelemmel kísérés (minőségellenőrzéssel kapcsolatban) – A társaság minőségellenőrzési rendszerének folyamatos mérlegelését és értékelését magában foglaló folyamat, beleértve néhány kiválasztott, már lezárt megbízás időszakos ellenőrzését is, amelyet arra alakítottak ki, hogy kellő bizonyosságot nyújtson a társaság számára a minőségellenőrzési rendszere hatékony működésére.
Kontrollok figyelemmel kísérése – Olyan folyamat, amely a belső kontroll teljesítménye hatékonyságának a felmérésére szolgál. Magában foglalja a kontrollok kialakításának és működésének rendszeres felmérését, valamint a feltételek változásának megfelelően módosított szükséges helyesbítő intézkedések megtételét. A kontrollok figyelemmel kísérése a belső kontroll komponense.
*Negatív megerősítésre irányuló kérés – Arra irányuló kérés, hogy a megerősítő fél csak abban az esetben adjon választ közvetlenül a könyvvizsgálónak, ha a megerősítő fél a kérésben szereplő információval nem ért egyet.
*†Hálózat – Olyan nagyobb szerkezet, amelynek:
(a) célja az együttműködés, továbbá
(b) amelynek egyértelműen célja a nyereség vagy a költségek megosztása, vagy amely közös tulajdonban van, amely felett közös ellenőrzést gyakorolnak, vagy amelynek közös a vezetése, amelynek közösek a minőségellenőrzési politikái és eljárásai, az üzleti stratégiája, amely közös márkanevet használ vagy a szakmai erőforrások jelentős részét közösen használja.
*†Hálózatba tartozó társaság – Olyan társaság vagy gazdálkodó egység, amely egy hálózathoz tartozik.
*Meg nem felelés (a 250. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard * összefüggésében) – A gazdálkodó egység által a hatályos jogszabályokkal vagy szabályozásokkal ellentétesen, szándékosan vagy nem szándékosan elkövetett mulasztásos vagy tevőleges jogsértés. Az ilyen tettek a gazdálkodó egység által, annak nevében vagy az irányítással megbízott személyek, a vezetés vagy az alkalmazottak által annak képviseletében kötött ügyleteket foglalják magukban. A meg nem felelés nem tartalmazza az irányítással megbízott személyek, a gazdálkodó egység vezetése vagy alkalmazottai által elkövetett (a gazdálkodó egység üzleti tevékenységeihez nem kapcsolódó) személyes visszaélést.
*Nemválaszolás – A megerősítő fél által a pozitív megerősítésre irányuló kérés megválaszolásának vagy teljes körű megválaszolásának elmulasztása vagy kézbesítetlenül visszaérkezett megerősítési kérés.
*Nem mintavételezési kockázat – Annak kockázata, hogy a könyvvizsgáló bármely, a mintavételezési kockázattal nem kapcsolatos okból hibás következtetést von le.
Megfigyelés – Mások által végrehajtott folyamat vagy eljárás megszemlélését foglalja magában, például a könyvvizsgáló megfigyeli a gazdálkodó egység alkalmazottai által végzett leltárfelvételt vagy a kontrolltevékenységek végrehajtását.
*Nyitóegyenlegek – Az időszak elején fennálló számlaegyenlegek. A nyitóegyenlegek az előző időszak záróegyenlegein alapulnak és az előző időszakok ügyleteinek és eseményeinek hatásait, valamint az előző időszakban alkalmazott számviteli politikákat tükrözik. A nyitóegyenlegek az időszak elején fennálló, közzétételt igénylő kérdéseket, mint például a függő tételeket és az elkötelezettségeket is tartalmazzák.
Szervezeti határ – A határ, amely meghatározza, mely tevékenységeket foglalják bele a gazdálkodó egység ÜHG-kimutatásába.
*Egyéb információ – Egy gazdálkodó egység éves jelentésében foglalt (a pénzügyi kimutatásokon és az azokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentésen kívüli) pénzügyi vagy nem pénzügyi információ.
Egyéb információ (a 3000. témaszámú (felülvizsgált) bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi standard összefüggésében) – Információ (a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információkon és az azokra vonatkozó bizonyosságot nyújtó jelentésen kívül), amelyet akár jogszabály vagy szabályozás miatt, akár szokásból belefoglalnak a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információkat és az azokra vonatkozó bizonyosságot nyújtó jelentést tartalmazó dokumentumba.
*Egyéb kérdések bekezdés – A könyvvizsgálói jelentésbe foglalt bekezdés, amely a pénzügyi kimutatásokban prezentált vagy közzétett kérdéseken kívüli olyan kérdésre vonatkozik, amely a könyvvizsgáló megítélése szerint releváns abból a szempontból, hogy a felhasználók megértsék a könyvvizsgálatot, a könyvvizsgáló felelősségét vagy a könyvvizsgálói jelentést.
*Számviteli becslés végeredménye – Egy számviteli becsléssel lefedett ügylet(ek), esemény(ek) vagy körülmény(ek) rendeződéséből származó tényleges pénzbeli összeg.
Átfogó könyvvizsgálati stratégia – Meghatározza a könyvvizsgálat hatókörét, ütemezését és irányítását, valamint iránymutatást nyújt a könyvvizsgálati terv kidolgozásához.
*†Partner – Olyan személy, akinek van hatásköre arra, hogy a társaságot elkötelezze egy szakmai szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó megbízás teljesítésére vonatkozóan.
*Végrehajtási lényegesség – A könyvvizsgáló által a pénzügyi kimutatások egészére vonatkozó lényegességtől alacsonyabban megállapított összeg vagy összegek, annak érdekében, hogy megfelelően alacsony szintre csökkentse annak valószínűségét, hogy a nem helyesbített és a fel nem tárt hibás állítások összessége meghaladja a pénzügyi kimutatások egészére vonatkozó lényegességet. Ha értelmezhető, a végrehajtási lényegesség a könyvvizsgáló által a sajátos ügyletcsoportokra, számlaegyenlegekre vagy közzétételekre vonatkozó lényegességi szinttől vagy szintektől alacsonyabban megállapított összeget vagy összegeket is jelenti. A 3410. témaszámú bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi standard összefüggésében a végrehajtási lényegesség a gyakorló könyvvizsgáló által az ÜHG-kimutatásra vonatkozó lényegességtől annak érdekében alacsonyabban megállapított összeg vagy összegek, hogy megfelelően alacsony szintre csökkentse annak valószínűségét, hogy a nem helyesbített és a fel nem tárt hibás állítások összessége meghaladja az ÜHG-kimutatásra vonatkozó lényegességet. Ha értelmezhető, a végrehajtási lényegesség a gyakorló könyvvizsgáló által a sajátos kibocsátástípusokra vagy közzétételekre vonatkozó lényegességi szinttől vagy szintektől alacsonyabban megállapított összeget vagy összegeket is jelenti.
*†Munkatársak – A partnerek és az alkalmazottak.
*Átfogó – A hibás állítások vonatkozásában a hibás állításoknak a pénzügyi kimutatásokra gyakorolt hatásainak vagy az elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyíték szerzésére való képtelenség miatt fel nem tárt hibás állításoknak, ha vannak ilyenek, a pénzügyi kimutatásokra gyakorolt lehetséges hatásainak leírására használt kifejezés. A pénzügyi kimutatásokra gyakorolt átfogó hatások azok, amelyek a könyvvizsgáló megítélése szerint:
(a) nem korlátozódnak a pénzügyi kimutatások konkrét elemeire, számláira vagy tételeire;
(b) ha mégis ilyenekre korlátozódnak, a pénzügyi kimutatások tekintélyes részét képviselik vagy képviselhetik; vagy
(c) a közzétételek vonatkozásában alapvetőek a pénzügyi kimutatásoknak a felhasználók általi megértése szempontjából.
*Sokaság – Adatok teljes halmaza, amelyből egy mintát kiválasztanak, és amelyre vonatkozóan a könyvvizsgáló következtetéseket kíván levonni.
*Pozitív megerősítésre irányuló kérés – Arra irányuló kérés, hogy a megerősítő fél közvetlenül a könyvvizsgálónak adjon választ, amelyben jelzi, hogy a megerősítő fél egyetért vagy nem ért egyet a kérésben szereplő információval vagy amelyben megadja a kért információt.
Gyakorló könyvvizsgáló – Könyvvizsgálóként dolgozó kamarai tag könyvvizsgáló.
Gyakorló könyvvizsgáló (a 3000. témaszámú (felülvizsgált) bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi standard összefüggésében) – A megbízást végző személy(ek) (rendszerint a megbízásért felelős partner vagy a megbízásért felelős munkacsoport más tagjai, vagy az adott esetnek megfelelően a társaság). Ha ennek a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi standardnak kifejezetten az a szándéka, hogy valamely követelményt vagy felelősséget a megbízásért felelős partner teljesítsen, a „megbízásért felelős partner” kifejezést használja, nem pedig a „gyakorló könyvvizsgáló” megnevezést.
Gyakorló könyvvizsgáló (a 2400. témaszámú (felülvizsgált) átvilágítási megbízásokra vonatkozó nemzetközi standard összefüggésében) – Könyvvizsgálóként dolgozó kamarai tag könyvvizsgáló. A kifejezés magában foglalja a megbízásért felelős partnert vagy a megbízásért felelős munkacsoport más tagjait, vagy adott esetben a társaságot. Ha a 2400. témaszámú (felülvizsgált) átvilágítási megbízásokra vonatkozó nemzetközi standardnak kifejezetten az a szándéka, hogy valamely követelményt vagy felelősséget a megbízásért felelős partner teljesítsen, a „megbízásért felelős partner” kifejezést használja, nem pedig a „gyakorló könyvvizsgáló” megnevezést. A „megbízásért felelős partner” és a „társaság” kifejezések – ahol ez releváns – úgy értelmezendők, mint amelyek az állami szektorbeli megfelelőjüket is jelölik.
Gyakorló könyvvizsgáló (a 4410. témaszámú (felülvizsgált) kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó nemzetközi standard összefüggésében) – Könyvvizsgálóként dolgozó kamarai tag könyvvizsgáló, aki az összeállításra vonatkozó megbízást végzi. A kifejezés magában foglalja a megbízásért felelős partnert vagy a megbízásért felelős munkacsoport más tagjait, vagy adott esetben a társaságot. Ha a 4410. témaszámú (felülvizsgált) kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó nemzetközi standardnak kifejezetten az a szándéka, hogy valamely követelményt vagy felelősséget a megbízásért felelős partner teljesítsen, a „megbízásért felelős partner” kifejezést használja, nem pedig a „gyakorló könyvvizsgáló” megnevezést. A „megbízásért felelős partner” és a „társaság” kifejezések – ahol ez releváns – úgy értelmezendők, mint amelyek az állami szektorbeli megfelelőjüket is jelölik.
A gyakorló könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő – A bizonyosság nyújtásától eltérő szakterületen szakértelemmel rendelkező olyan személy vagy szervezet, amelynek ezen a szakterületen végzett munkáját a gyakorló könyvvizsgáló annak érdekében használja fel, hogy segítséget nyújtson a gyakorló könyvvizsgálónak az elegendő és megfelelő bizonyíték megszerzésében. A gyakorló könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő lehet a gyakorló könyvvizsgáló által igénybe vett belső szakértő (aki a gyakorló könyvvizsgáló társaságánál vagy egy hálózatba tartozó társaságnál partner vagy munkatárs, beleértve az ideiglenes munkatársakat) vagy a gyakorló könyvvizsgáló által igénybe vett külső szakértő.
*Könyvvizsgálat előfeltételei – Elfogadható pénzügyi beszámolási keretelvek vezetés általi alkalmazása a pénzügyi kimutatások elkészítése során és azon alapfeltételezésnek * a vezetés és adott esetben az irányítással megbízott személyek általi elfogadása, amelyre alapozva a könyvvizsgálatot végrehajtják.
*Előző könyvvizsgáló – Egy másik könyvvizsgáló cég olyan könyvvizsgálója, aki egy gazdálkodó egység pénzügyi kimutatásait az előző időszakban könyvvizsgálta, és akinek a jelenlegi könyvvizsgáló a helyébe lép.
*Olyan – a vezetésnek, vagy ahol ez helytálló, az irányítással megbízott személyeknek a felelősségeire vonatkozó – alapfeltételezés, amelyre alapozva végre hajtják a könyvvizsgálatokat – Az, hogy a vezetés, és – ahol ez helytálló – az irányítással megbízott személyek elismerték és értik, hogy az alábbi felelősségeik – amelyek alapvetőek a könyvvizsgálatnak a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal összhangban történő végrehajtása szempontjából – fennállnak. Ez az alábbiakra vonatkozó felelősséget jelenti:
(a) A pénzügyi kimutatásoknak a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvekkel összhangban történő elkészítése, beleértve – ahol releváns – azok valós prezentálását is.
(b) Olyan belső kontroll, amelyet a vezetés és adott esetben az irányítással megbízott személyek szükségesnek határoznak meg ahhoz, hogy lehetővé tegye olyan pénzügyi kimutatások készítését, amelyek nem tartalmaznak akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állítást; és
(c) Az alábbiak megadása a könyvvizsgáló részére:
(i) hozzáférés valamennyi olyan információhoz, amelyekről a vezetésnek és adott esetben az irányítással megbízott személyeknek tudomása van, amely releváns a pénzügyi kimutatások elkészítése szempontjából, mint például a nyilvántartások, dokumentumok, valamint egyéb anyagok;
(ii) további információk, amelyeket a könyvvizsgáló kérhet a vezetéstől és adott esetben az irányítással megbízott személyektől a könyvvizsgálat céljára; és
(iii) korlátlan hozzáférés a gazdálkodó egységnél lévő olyan személyekhez, akiktől a könyvvizsgáló szükségesnek határozza meg könyvvizsgálati bizonyíték beszerzését.
Valós bemutatást előíró keretelvek esetén a fenti (a) pont szövegezése lehet a következő: „a pénzügyi kimutatások vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvekkel összhangban történő elkészítéséért és valós prezentálásáért,” vagy „a megbízható és valós képet adó pénzügyi kimutatások vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvekkel összhangban történő elkészítéséért.”
Az „olyan – a vezetésnek, vagy ahol ez helytálló, az irányítással megbízott személyeknek a felelősségére vonatkozó – alapfeltételezés, amelyre alapozva hajtják végre a könyvvizsgálatokat” szerepelhet úgy is, hogy az „alapfeltételezés.”
Pro forma módosítások – A nem módosított pénzügyi információk vonatkozásában ezek magukban foglalják:
(a) a nem módosított pénzügyi információk olyan módosításait, amelyek egy jelentős esemény vagy ügylet („esemény” vagy „ügylet”) hatását szemléltetik úgy, mintha az adott esemény megtörténtére vagy az ügylet végrehajtására a szemléltetés céljából kiválasztott korábbi időpontban került volna sor, és
(b) a nem módosított pénzügyi információk olyan módosításait, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a pro forma pénzügyi információk a beszámolót készítő gazdálkodó egység („gazdálkodó egység”) vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelveivel és az ezen keretelvek szerinti számviteli politikájával összhangban lévő alapon legyenek összeállítva.
A pro forma módosítások a megszerzett vagy megszerzendő üzleti tevékenységek („felvásárolt”), vagy az elidegenített vagy elidegenítendő üzleti tevékenységek („elidegenített”) releváns pénzügyi információit olyan mértékben tartalmazzák, amennyiben azokat az információkat felhasználják a pro forma pénzügyi információk összeállítása során („a felvásárolt vagy az elidegenített pénzügyi információi”).
Pro forma pénzügyi információk – Pénzügyi információk olyan módosításokkal együtt bemutatva, amelyeknek célja egy eseménynek vagy ügyletnek a nem módosított pénzügyi információkra gyakorolt hatását szemléltetni úgy, mintha az adott esemény megtörténtére vagy az ügylet végrehajtására a szemléltetés céljából kiválasztott korábbi időpontban került volna sor. A jelen bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi standard azt feltételezi, hogy a pro forma pénzügyi információk bemutatása oszlopos formátumban történik, amely a következőkből áll: (a) a nem módosított pénzügyi információk; (b) a pro forma módosítások; és (c) az eredményül kapott pro forma oszlop.
Kamarai tag könyvvizsgáló * – Olyan személy, aki tagja a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) valamely tagszervezetének.
Könyvvizsgálóként dolgozó kamarai tag könyvvizsgáló * – Szakmai szolgáltatásokat nyújtó társaságnál lévő kamarai tag könyvvizsgáló a funkcionális besorolástól (például könyvvizsgálat, adó vagy tanácsadás) függetlenül. Ezt a kifejezést ugyancsak használják a könyvvizsgálóként dolgozó kamarai tag könyvvizsgálókból álló társaságra is.
*Szakmai megítélés – Releváns képzés, ismeret és tapasztalat alkalmazása a könyvvizsgálati, számviteli és etikai standardok által nyújtott összefüggésben, a könyvvizsgálati megbízás körülményei között helyénvaló lépésekre vonatkozó tájékozott döntések meghozatala során.
Szakmai megítélés (a 3000. témaszámú (felülvizsgált) bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi standard összefüggésében) – Releváns képzés, ismeret és tapasztalat alkalmazása a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra vonatkozó és az etikai standardokkal összefüggésben, a megbízás körülményei között helyénvaló lépésekre vonatkozó tájékozott döntések meghozatala során.
Szakmai megítélés (a 2400. témaszámú (felülvizsgált) átvilágítási megbízásokra vonatkozó nemzetközi standard összefüggésében) – Releváns képzés, ismeret és tapasztalat alkalmazása a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra vonatkozó, számviteli és etikai standardok által nyújtott összefüggésben, az átvilágítási megbízás körülményei között helyénvaló lépésekre vonatkozó tájékozott döntések meghozatala során.
*Szakmai szkepticizmus – Olyan hozzáállás, amely magában foglalja a kételkedést az olyan feltételekre vonatkozó éberség fenntartása által, amelyek hiba vagy csalás miatti lehetséges hibás állítást jelezhetnek, valamint magába foglalja a bizonyíték kritikus felmérését is.
Szakmai szkepticizmus (a 3000. témaszámú (felülvizsgált) bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi standard összefüggésében) – Olyan hozzáállás, amely magában foglalja a kételkedést; az olyan feltételekkel kapcsolatos éberséget, amelyek lehetséges hibás állítást jelezhetnek, valamint a bizonyíték kritikus felmérését.
*Szakmai standardok – A nemzetközi könyvvizsgálati standardok és a releváns etikai követelmények.
†Szakmai standardok (az 1. témaszámú nemzetközi minőségellenőrzési standard * összefüggésében) – Az IAASB megbízásokra vonatkozó standardjai, ahogyan azokat az IAASB-nek „A nemzetközi minőségellenőrzési, könyvvizsgálati, átvilágítási, egyéb bizonyosságot nyújtó és kapcsolódó szolgáltatási megnyilatkozásokra vonatkozó Előszava” definiálja, valamint a releváns etikai követelmények.
Prognózis – Az alábbiak alapján összeállított, jövőre vonatkozó pénzügyi információk:
(a) hipotetikus feltételezések olyan jövőbeli eseményekre vagy a vezetés olyan intézkedéseire vonatkozóan, amelyek bekövetkezése nem szükségszerűen várható, például egyes gazdálkodó egységek indulásakor vagy a működési jellegük alapvető megváltoztatásának mérlegelésekor, vagy
(b) a legjobb becslés és a hipotetikus feltételezések egyvelege.
Jövőre vonatkozó pénzügyi információ – Pénzügyi információk, amelyek olyan eseményekre vonatkozó feltételezéseken, amelyek a jövőben lehet, hogy megtörténnek és a gazdálkodó egység lehetséges intézkedéseire vonatkozó feltételezéseken alapulnak. A jövőre vonatkozó pénzügyi információ lehet előrejelzés, prognózis vagy a kettő kombinációja. (Lásd Előrejelzés és Prognózis)
Tájékoztató – Jogi vagy szabályozói követelmények értelmében kibocsátott, a gazdálkodó egység értékpapírjaira vonatkozó dokumentum, amelyekkel kapcsolatban szándék van arra, hogy egy harmadik fél befektetési döntést hozzon.
Állami szektor – Nemzeti kormányok, regionális (például állami, tartományi, területi) kormányzatok, helyi (például városi, községi) kapcsolódó önkormányzatok és kapcsolódó kormányzati és önkormányzati gazdálkodó egységek (például hivatalok, testületek, bizottságok és vállalkozások).
Nyilvánosságra hozott pénzügyi információk – A gazdálkodó egység, egy felvásárolt vagy egy elidegenített pénzügyi információi, amelyeket a nyilvánosság számára elérhetővé tettek.
Vásárolt ellentételezés – Kibocsátáslevonás, amelyben a gazdálkodó egység fizet egy másik gazdálkodó egység kibocsátásainak csökkentéséért (kibocsátáscsökkentések) vagy egy másik gazdálkodó egység eltávolításainak növekedéséért (eltávolításnövelés) egy hipotetikus kiindulási alaphoz képest.
Számszerűsítés – A gazdálkodó egységhez akár közvetlenül, akár közvetve kapcsolódó üvegházhatású gázok mennyisége megállapításának folyamata, ahogyan azt az adott források kibocsátják (vagy elnyelők eltávolítják).
*†Kellő bizonyosság (könyvvizsgálati megbízások összefüggésében, valamint a minőségellenőrzés területén) – A bizonyosság magas, de nem abszolút szintje.
Kellő bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás – (Lásd Bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás)
Újraszámítás – A dokumentumok vagy nyilvántartások matematikai pontosságának ellenőrzéséből áll.
*Kapcsolt fél – Olyan fél, amely:
(a) kapcsolt fél, ahogyan azt a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvek definiálják, vagy
(b) azokban az esetekben, amikor a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvek a kapcsolt felekre vonatkozóan minimális követelményeket állapítanak meg vagy nem állapítanak meg követelményeket:
(i) olyan személy vagy másik gazdálkodó egység, amely közvetlenül vagy közvetetten, egy vagy több közvetítőn keresztül ellenőrzést vagy jelentős befolyást gyakorol a beszámolót készítő gazdálkodó egység felett;
(ii) olyan másik gazdálkodó egység, amely felett a beszámolót készítő gazdálkodó egység közvetlenül vagy közvetetten, egy vagy több közvetítőn keresztül ellenőrzést vagy jelentős befolyást gyakorol; vagy
(iii) olyan másik gazdálkodó egység, amely a beszámolót készítő gazdálkodó egységgel közös ellenőrzés alatt áll azáltal, hogy:
a. közös az ellenőrzést gyakorló tulajdonosuk;
b. közeli családtagoknak minősülő tulajdonosokkal rendelkeznek; vagy
c. közös kulcspozícióban lévő vezetőkkel rendelkeznek.
Az állam (vagyis az államháztartás központi, regionális vagy helyi szervezetei) közös ellenőrzése alatt álló gazdálkodó egységek azonban nem minősülnek kapcsolt feleknek, kivéve, ha egymással jelentős ügyleteket folytatnak vagy az erőforrásokon jelentős mértékben osztoznak.
Kapcsolódó szolgáltatások – A megállapodás szerinti eljárásokat és a beszámoló-összeállításokat tartalmazzák.
*†Releváns etikai követelmények (az 1. témaszámú nemzetközi minőség-ellenőrzési standard összefüggésében) – Azok az etikai követelmények, amelyek a megbízásért felelős munkacsoportra és a megbízáshoz kapcsolódó minőségellenőrre vonatkoznak pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatának vagy átvilágításának, vagy egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló vagy kapcsolódó szolgáltatásokra szóló megbízásoknak a vállalásakor, amelyek rendszerint a Könyvvizsgálók Nemzetközi Etikai Standardok Testület Nemzetközi etikai kódex kamarai tag könyvvizsgálóknak (a nemzetközi függetlenségi standardokkal egybefoglalva) című kiadványának (IESBA-kódex) rendelkezéseit tartalmazzák az annál szigorúbb nemzeti követelményekkel együtt.
Releváns etikai követelmények (a nemzetközi könyvvizsgálati standardok összefüggésében) – Azok az etikai követelmények, amelyek a megbízásért felelős munkacsoportra és a megbízáshoz kapcsolódó minőségellenőrre vonatkoznak könyvvizsgálati megbízás vállalásakor, amelyek rendszerint a Könyvvizsgálók Nemzetközi Etikai Standardok Testület Nemzetközi etikai kódex kamarai tag könyvvizsgálóknak (a nemzetközi függetlenségi standardokkal egybefoglalva) című kiadványának (IESBA-kódex) pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára vonatkozó rendelkezéseit tartalmazzák az annál szigorúbb nemzeti követelményekkel együtt.
Releváns etikai követelmények (a 2400. témaszámú (felülvizsgált) átvilágítási megbízásokra vonatkozó nemzetközi standard összefüggésében) – Azok az etikai követelmények, amelyek a megbízásért felelős munkacsoportra vonatkoznak átvilágítási megbízás vállalásakor, amelyek rendszerint a Könyvvizsgálók Nemzetközi Etikai Standardok Testület Nemzetközi etikai kódex kamarai tag könyvvizsgálóknak (a nemzetközi függetlenségi standardokkal egybefoglalva) című kiadványának (IESBA-kódex) pénzügyi kimutatások átvilágítására vonatkozó rendelkezéseit tartalmazzák az annál szigorúbb nemzeti követelményekkel együtt.
Releváns etikai követelmények (a 4410. témaszámú (felülvizsgált) kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó nemzetközi standard összefüggésében) – Azok az etikai követelmények, amelyek a megbízásért felelős munkacsoportra vonatkoznak összeállításra vonatkozó megbízás vállalásakor, amelyek rendszerint a Könyvvizsgálók Nemzetközi Etikai Standardok Testület Nemzetközi etikai kódex kamarai tag könyvvizsgálóknak (a nemzetközi függetlenségi standardokkal egybefoglalva) című kiadványának (IESBA-kódex) összeállításra vonatkozó megbízásra vonatkozó rendelkezéseit tartalmazzák az annál szigorúbb nemzeti követelményekkel együtt.
Eltávolítás – Azok az üvegházhatású gázok, amelyeket a gazdálkodó egység az adott időszak alatt eltávolított a légkörből, vagy amelyeket kibocsátottak volna a légkörbe, ha nem fogták volna be és nem terelték volna azokat egy elnyelőbe.
Ismételt végrehajtás – Az eredetileg a gazdálkodó egység belső kontrolljának részeként már végrehajtott eljárásoknak vagy kontrolloknak a könyvvizsgáló általi független végrehajtása.
*A szolgáltató szervezetnél működő kontrollok leírásáról és kialakításáról szóló jelentés (a 402. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standardban * 1-es típusú jelentésként hivatkozva) – olyan jelentés, amely magában foglalja:
(a) a szolgáltató szervezet vezetése által a szolgáltató szervezet rendszeréről, kontrollcéljairól és egy meghatározott időpontra vonatkozóan a kialakított és bevezetett kapcsolódó kontrolljairól készített leírást, valamint
(b) a szolgáltató könyvvizsgálójának kellő bizonyosság nyújtása céljából készített jelentését, amely tartalmazza a szolgáltató könyvvizsgálójának véleményét a szolgáltató szervezet rendszerének, kontrollcéljainak és kapcsolódó kontrolljainak leírásáról, valamint a kontrollok kialakításának a megadott kontrollcélok elérésére való alkalmasságáról.
A szolgáltató szervezetnél működő kontrollok leírásáról és kialakításáról szóló jelentés (a 3402. témaszámú bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi standardban * „1-es típusú jelentés”-ként hivatkozva) (a 3402. témaszámú bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi standard összefüggésében) – olyan jelentés, amely magában foglalja:
(a) A szolgáltató szervezet által a rendszeréről adott leírást;
(b) A szolgáltató szervezet írásos nyilatkozatát, amely szerint minden lényeges szempontból és a megfelelő kritériumok alapján:
(i) a leírás valósan mutatja be a szolgáltató szervezet rendszerét úgy, ahogy az ki volt alakítva és be volt vezetve a meghatározott időpontban;
(ii) a szolgáltató szervezet által a rendszeréről adott leírásban kinyilvánított kontrollcélokhoz kapcsolódó kontrollok megfelelően voltak kialakítva a meghatározott időpontban; továbbá
(c) A szolgáltató könyvvizsgálójának bizonyosságot nyújtó jelentését, amely kellő bizonyosságot nyújtó következtetést közvetít a fenti (b) pont (i)–(ii) alpontjaiban szereplő kérdésekre vonatkozóan.
*Szolgáltató szervezetnél működő kontrollok leírására, kialakítására és működési hatékonyságára vonatkozó jelentés (a 402. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standardban 2. típusú jelentésként hivatkozva) – Olyan jelentés, amely magában foglalja:
(a) a szolgáltató szervezet vezetése által a szolgáltató szervezet rendszeréről, kontrollcéljairól és kapcsolódó kontrolljairól, azok egy meghatározott időpontra vonatkozó vagy egy meghatározott időszakon keresztüli kialakításáról és bevezetéséről, valamint egyes esetekben azok egy meghatározott időszakon keresztüli működési hatékonyságáról készített leírást, valamint
(b) a szolgáltató könyvvizsgálójának kellő bizonyosság nyújtása céljából készített jelentését, amely tartalmazza:
(i) a szolgáltató könyvvizsgálójának véleményét a szolgáltató szervezet rendszerének, kontrollcéljainak és kapcsolódó kontrolljainak leírásáról, a kontrollok kialakításának a megadott kontrollcélok elérésére való alkalmasságáról és a kontrollok működési hatékonyságáról, és
(ii) a kontrollok szolgáltató könyvvizsgálója általi teszteléseinek és azok eredményeinek leírását.
Szolgáltató szervezetnél lévő kontrollok leírására, kialakítására és működési hatékonyságára vonatkozó jelentés (a 3402. témaszámú bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi standardban „2. típusú jelentés” – ként hivatkozva) (a 3402. témaszámú bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi standard összefüggésében) – Olyan jelentés, amely magában foglalja:
(a) A szolgáltató szervezet által a rendszeréről adott leírást;
(b) A szolgáltató szervezet írásos nyilatkozatát, amely szerint minden lényeges szempontból és a megfelelő kritériumok alapján:
(i) a leírás valósan mutatja be a szolgáltató szervezet rendszerét úgy, ahogy az ki volt alakítva és be volt vezetve a meghatározott időszak folyamán;
(ii) a szolgáltató szervezet által a rendszeréről adott leírásban kinyilvánított kontrollcélokra vonatkozó kontrollok megfelelően voltak kialakítva a meghatározott időszak folyamán; és
(iii) a szolgáltató szervezet által a rendszeréről adott leírásban kinyilvánított kontrollcélokra vonatkozó kontrollok hatékonyan működtek a meghatározott időszak folyamán; valamint
(c) A szolgáltató könyvvizsgálójának bizonyosságot nyújtó jelentését, amely:
(i) kellő bizonyosságot nyújtó következtetést közvetít a fenti (b) pont (i)–(iii) alpontjaiban szereplő kérdésekre vonatkozóan; és
(ii) tartalmazza a kontrollok teszteléseinek és azok eredményeinek leírását.
Felelős fél – A vizsgálat mögöttes tárgyáért felelős fél (felek).
Áttekintés (minőségellenőrzés összefüggésében) – A mások által végrehajtott munka minőségének és a levont következtetéseknek az értékelése.
Átvilágítási megbízás – Az átvilágítási megbízás célja a könyvvizsgálót képessé tenni arra, hogy kijelentse, hogy olyan eljárások alapján, amelyek nem nyújtják mindazt a bizonyítékot, ami követelmény lenne egy könyvvizsgálat során, jutott-e bármi a tudomására, ami miatt úgy gondolja, hogy a pénzügyi kimutatások nincsenek minden lényeges szempontból a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvek szerint összeállítva.
Átvilágítási eljárások – Átvilágítási megbízás céljának teljesítéséhez szükségesnek ítélt eljárások, elsősorban a gazdálkodó egység munkatársaival készített interjúk és a pénzügyi adatokon alkalmazott elemző eljárások.
*Kockázatbecslési eljárások – A gazdálkodó egység és környezetének (beleértve a belső kontrollt) megismerése céljából végrehajtott könyvvizsgálati eljárások a pénzügyi kimutatások és az állítások szintjén fennálló, akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állítás kockázatainak azonosítása és felmérése érdekében.
*Lényeges hibás állítás kockázata – Az a kockázat, hogy a pénzügyi kimutatások a könyvvizsgálat előtt lényeges hibás állítást tartalmaznak. Ez két komponensből tevődik össze, a következők szerint az állítások szintjén:
(a) Eredendő kockázat – Egy ügyletcsoportra, számlaegyenlegre vagy közzétételre vonatkozó állítás hibás állításnak való kitettsége, amely hibás állítás lényeges lehet akár önmagában, akár egyéb hibás állításokkal együttesen, bármely kapcsolódó kontroll mérlegelése előtt.
(b) Ellenőrzési kockázat – Az a kockázat, hogy egy olyan hibás állítást, amely egy ügyletcsoportra, számlaegyenlegre vagy közzétételre vonatkozó állításban felmerülhetett, és amely lényeges lehetett akár önmagában, akár egyéb hibás állításokkal együttesen, a gazdálkodó egység belső kontrollja nem fog időben megelőzni vagy feltárni és helyesbíteni.
Lényeges hibás állítás kockázata (a 3000. témaszámú (felülvizsgált) bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi standard összefüggésében) – Az a kockázat, hogy a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információk a megbízás előtt lényeges hibás állítást tartalmaznak.
*Mintavételezés – (Lásd Könyvvizsgálati mintavételezés)
*Mintavételezési kockázat – Annak kockázata, hogy a könyvvizsgáló egy minta alapján levont következtetése eltérhet attól a következtetéstől, amelyet akkor vonna le, ha ugyanazt a könyvvizsgálati eljárást a teljes sokaságra vonatkozóan végrehajtaná. A mintavételezési kockázat kétféle hibás következtetéshez vezethet:
(a) Kontrollok tesztelése esetén ahhoz a következtetéshez, hogy a kontrollok a ténylegesnél hatékonyabbak, vagy adatok tesztelése esetén ahhoz a következtetéshez, hogy nincs lényeges hibás állítás, pedig valójában van. A könyvvizsgálót elsősorban ez a típusú hibás következtetés érinti, mert ez befolyásolja a könyvvizsgálat hatékonyságát és nagyobb valószínűséggel eredményez nem megfelelő könyvvizsgálói véleményt.
(b) Kontrollok tesztelése esetén ahhoz a következtetéshez, hogy a kontrollok a ténylegesnél kevésbé hatékonyak, vagy adatok tesztelése esetén ahhoz a következtetéshez, hogy van lényeges hibás állítás, pedig valójában nincs. Ez a típusú hibás következtetés befolyásolja a könyvvizsgálat hatékonyságát, mivel annak megállapítása, hogy a kezdeti következtetések helytelenek voltak, általában külön munkát igényelne.
*Mintavételezési egység – A sokaságot alkotó egyes tételek.
Átvilágítás hatóköre – Az átvilágítás céljának eléréséhez az adott körülmények között szükségesnek ítélt átvilágítási eljárások.
*Szolgáltató könyvvizsgálója – A szolgáltató szervezet kérésére a szolgáltató szervezet kontrolljairól bizonyosságot nyújtó jelentést készítő könyvvizsgáló.
*Szolgáltató könyvvizsgálója (a 3402. témaszámú bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi standard összefüggésében) – A szolgáltató szervezet kérésére a szolgáltató szervezet kontrolljairól bizonyosságot nyújtó jelentést készítő gyakorló könyvvizsgáló.
*Szolgáltató szervezet – Igénybe vevő gazdálkodó egységek számára ezen gazdálkodó egységek pénzügyi beszámolás szempontjából releváns információs rendszereinek részét képező szolgáltatásokat nyújtó harmadik fél szervezet (vagy harmadik fél szervezet szegmense).
Szolgáltató szervezet (a 3402. témaszámú bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi standard összefüggésében) – Igénybe vevő gazdálkodó egységek számára olyan szolgáltatásokat nyújtó harmadik fél szervezet (vagy harmadik fél szervezet szegmense), amely szolgáltatások valószínűleg relevánsak az igénybe vevő gazdálkodó egységek pénzügyi beszámolás vonatkozásában fennálló belső kontrollja szempontjából.
Szolgáltató szervezet nyilatkozata – A szolgáltató szervezetnél lévő kontrollok leírására, kialakítására és működési hatékonyságára vonatkozó jelentés fogalmának (b) pontjában hivatkozott kérdésekről (2. típusú jelentés esetében), vagy a szolgáltató szervezetnél lévő kontrollok leírására és kialakítására vonatkozó jelentés fogalmának (b) pontjában hivatkozott kérdésekről (1. típusú jelentés esetében) írásban tett nyilatkozat.
*Szolgáltató szervezet rendszere – A szolgáltató szervezet által az igénybe vevő gazdálkodó egységek számára a szolgáltató könyvvizsgálójának jelentésében lefedett szolgáltatások nyújtása érdekében kialakított, bevezetett és fenntartott politikák és eljárások.
Szolgáltató szervezet rendszere (vagy a rendszer) (a 3402. témaszámú bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi standard összefüggésében) – A szolgáltató szervezet által az igénybe vevő gazdálkodó egységek számára a szolgáltató könyvvizsgálójának bizonyosságot nyújtó jelentésében lefedett szolgáltatások nyújtása érdekében kialakított és bevezetett politikák és eljárások. A szolgáltató szervezet által a rendszeréről adott leírás tartalmazza az azonosítását: a lefedett szolgáltatásoknak, azon időszaknak, vagy 1. típusú jelentés esetén azon időpontnak, amelyre a leírás vonatkozik, a kontrollcéloknak és a kapcsolódó kontrolloknak.
Jelentőség – Valamely kérdés relatív fontossága adott összefüggésben nézve. Egy adott kérdés jelentőségét a gyakorló könyvvizsgáló abban az összefüggésben ítéli meg, amelyben azt mérlegeli. Ez magában foglalhatja például a gyakorló könyvvizsgáló jelentésének célzott felhasználói által hozott döntések megváltoztatásának vagy befolyásolásának ésszerű lehetőségét, vagy másik példaként – ahol az összefüggés annak megítélése, hogy jelentsenek-e egy adott kérdést az irányítással megbízott személyeknek – , azt, hogy fontosnak tartanák-e az adott kérdést feladataik szempontjából. A jelentőség mérlegelhető mennyiségi és minőségi tényezők összefüggésében, mint például a viszonylagos nagyság, a jelleg és a vizsgálat tárgyára gyakorolt hatás, valamint a célzott felhasználók vagy címzettek kifejezett érdekei.
*Jelentős komponens – A csoport részére végzett megbízásért felelős munkacsoport által olyan komponensként azonosított komponens, (i) amely a csoport szempontjából önálló pénzügyi jelentőséggel bír, vagy (ii) amely speciális jellege vagy körülményei miatt valószínűsíthetően a csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatásokban lévő lényeges hibás állítás jelentős kockázatait hordozza magában.
*A belső kontroll jelentős hiányossága – A belső kontrollban meglévő hiányosság vagy hiányosságok kombinációja, amely a könyvvizsgáló szakmai megítélése szerint kellően fontos ahhoz, hogy az irányítással megbízott személyek figyelmére méltó legyen.
Jelentős létesítmény – Olyan létesítmény, amely egyedileg jelentős a kibocsátásának az ÜHG-kimutatásban szereplő összevont kibocsátáshoz viszonyított nagysága, vagy olyan speciális jellege vagy körülményei miatt, amelyek lényeges hibás állítás különös kockázatát eredményezik.
*Jelentős kockázat – A lényeges hibás állítás olyan azonosított és felmért kockázata, amely a könyvvizsgáló megítélése szerint különleges könyvvizsgálati megfontolást igényel.
Elnyelő – Fizikai egység vagy folyamat, amely üvegházhatású gázokat távolít el a légkörből.
Kisebb gazdálkodó egység – Tipikusan az alábbi minőségi jellemzőkkel rendelkező gazdálkodó egység:
(a) A tulajdonosok és a vezetés néhány személyben való koncentrálódása (gyakran egyetlen személy – akár természetes személy, akár egy másik vállalkozás – , amelynek a gazdálkodó egység a tulajdonában van, feltéve, hogy a tulajdonosra igazak a releváns minőségi jellemzők), és
(b) Egy vagy több az alábbiak közül:
(i) egyértelmű vagy bonyodalommentes ügyletek;
(ii) egyszerű nyilvántartás-vezetés;
(iii) kevés üzletág és kevés termék az üzletágakon belül;
(iv) kevés belső kontroll;
(v) kevés, a kontrollok széles köréért való felelősséggel rendelkező vezetői szint; vagy
(vi) kevés munkatárs, közülük sokan széles feladatkörrel.
Ezek a minőségi jellemzők nem teljes körűek, nem kizárólag csak kisebb gazdálkodó egységekre vonatkoznak, és a kisebb gazdálkodó egységek sem szükségszerűen mutatják valamennyit ezek közül a jellemzők közül.
Forrás – Fizikai egység vagy folyamat, amely üvegházhatású gázokat bocsát ki a légkörbe.
*Speciális célú pénzügyi kimutatások – Speciális célú keretelvekkel összhangban készített pénzügyi kimutatások.
*Speciális célú keretelvek – Konkrét felhasználók pénzügyi információk iránti igényeinek kielégítésére kialakított pénzügyi beszámolási keretelvek. A pénzügyi beszámolási keretelvek lehetnek valós bemutatást vagy megfelelést előíró keretelvek. *
*†Alkalmazottak – A partnereken kívüli szakmai munkatársak, beleértve a társaság által alkalmazott bármely szakértőt is.
*Statisztikai mintavételezés – A mintavételezés egyik megközelítése, amely az alábbi jellemzőkkel rendelkezik:
(a) a minta tételeinek véletlenszerű kiválasztása, és
(b) a valószínűségelmélet alkalmazása a minta eredményeinek értékelésére, beleértve a mintavételezési kockázat mérését is.
Az olyan mintavételezési megközelítés, amely nem rendelkezik az (a) és a (b) jellemzőkkel, nem statisztikai mintavételezésnek minősül.
*Rétegezés – Egy sokaság alsokaságokra történő felosztásának a folyamata, ahol minden egyes alsokaság hasonló jellemzőkkel rendelkező mintavételezési egységekből álló csoport (gyakran pénzben kifejezett érték).
A vizsgálat tárgyával kapcsolatos információk – A vizsgálat mögöttes tárgyának a kritériumokkal szemben történő méréséből vagy értékeléséből kapott eredmény, vagyis a kritériumoknak a vizsgálat mögöttes tárgyára történő alkalmazásából kapott információk.
*Fordulónap utáni események – A pénzügyi kimutatások fordulónapja és a könyvvizsgálói jelentés dátuma között bekövetkező események, valamint olyan tények, amelyek a könyvvizsgálói jelentés dátumát követően jutottak a könyvvizsgáló tudomására.
*Alszolgáltató szervezet – Egy másik szolgáltató szervezet által az igénybe vevő gazdálkodó egységek számára nyújtott olyan egyes szolgáltatások teljesítése érdekében igénybe vett szolgáltató szervezet, amely szolgáltatások ezen igénybe vevő gazdálkodó egységek pénzügyi beszámolás szempontjából releváns információs rendszereinek részét képezik.
Alszolgáltató szervezet (a 3402. témaszámú bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi standard összefüggésében) – Egy másik szolgáltató szervezet által az igénybe vevő gazdálkodó egységek számára nyújtott olyan egyes szolgáltatások teljesítése érdekében igénybe vett szolgáltató szervezet, amely szolgáltatások valószínűleg relevánsak az igénybe vevő gazdálkodó egységek pénzügyi beszámolás vonatkozásában fennálló belső kontrollja szempontjából.
*Alapvető vizsgálati eljárás – Olyan könyvvizsgálati eljárás, amelyet az állítások szintjén fennálló lényeges hibás állítások feltárása céljából alakítottak ki. Az alapvető vizsgálati eljárások a következők:
(a) az adatok tesztelései (ügyletcsoportoké, számlaegyenlegeké és közzétételeké) és
(b) alapvető elemző eljárások.
*A könyvvizsgálati bizonyíték elegendősége – A könyvvizsgálati bizonyíték mennyiségének mértéke. A könyvvizsgálati bizonyíték szükséges mennyiségét a lényeges hibás állítás kockázatainak könyvvizsgáló általi becslése, valamint az ilyen könyvvizsgálati bizonyíték minősége befolyásolja.
Megfelelő kritériumok – (Lásd Kritériumok)
*†Megfelelő képesítéssel rendelkező külső személy – A társaságon kívüli olyan személy, aki rendelkezik azokkal a képességekkel és kompetenciával, hogy megbízásért felelős partnerként lépjen fel; lehet például egy másik társaság partnere is, vagy egy olyan szakmai könyvvizsgálói testület (megfelelő tapasztalattal rendelkező) alkalmazottja, amelynek tagjai múltbeli pénzügyi információk könyvvizsgálatát és átvilágításait végezhetik, valamint egyéb bizonyosságot nyújtó és kapcsolódó szolgáltatási megbízásokat hajthatnak végre; vagy egy olyan szervezet alkalmazottja, amely releváns minőségellenőrzési szolgáltatásokat nyújt.
*Összesített pénzügyi kimutatások (a 810. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard összefüggésében) – Pénzügyi kimutatásokból levezetett múltra vonatkozó pénzügyi információk, amelyek kevésbé részletesek, mint a pénzügyi kimutatások, míg továbbra is a pénzügyi kimutatásokkal összhangban lévő strukturált bemutatását nyújtják a gazdálkodó egység gazdasági erőforrásainak vagy kötelmeinek egy adott időpontban, vagy azok változásának egy időszak alatt. * Különböző joghatóságokban lehet, hogy eltérő terminológiát használnak az ilyen, múltra vonatkozó pénzügyi információk megnevezésére.
Kiegészítő információ – A pénzügyi kimutatásokkal együtt prezentált, a pénzügyi kimutatások elkészítéséhez használt vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvek által elő nem írt információ, amelyet rendszerint kiegészítő táblázatokban vagy további megjegyzésekben prezentálnak.
Teszt – Eljárások alkalmazása egy sokaság néhány vagy valamennyi tételére.
Kontrollok tesztelése (a 3402. témaszámú bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi standard összefüggésében) – A kontrolloknak a szolgáltató szervezet által a rendszeréről adott leírásban kinyilvánított kontrollcélok elérésében való működési hatékonysága értékelésére kialakított eljárás.
*Kontrollok tesztelései – A kontrolloknak az állítások szintjén fennálló lényeges hibás állítások megelőzésében, vagy feltárásában és helyesbítésében való működési hatékonyságának értékelésére kialakított könyvvizsgálati eljárás.
*Az irányítással megbízott személyek – A gazdálkodó egység stratégiai irányításának és elszámoltathatóságával kapcsolatos kötelmeknek az ellenőrzéséért felelős személy(ek) vagy szervezet(ek) (például társasági megbízott). Ez magában foglalja a pénzügyi beszámolási folyamat felügyeletét. Bizonyos gazdálkodó egységeknél egyes joghatóságokban az irányítással megbízott személyek köre magában foglalhatja a vezetés tagjait, például egy magán- vagy állami szektorba tartozó gazdálkodó egység valamely irányító testületének ügyvezető tagjait, vagy egy tulajdonos-vezetőt. *
*Elfogadható hibás állítás – A könyvvizsgáló által meghatározott pénzbeli összeg, amelyre vonatkozóan a könyvvizsgáló megfelelő szintű bizonyosságot igyekszik szerezni arra, hogy az általa meghatározott pénzbeli összeget a sokaságban előforduló tényleges hibás állítás nem haladja meg.
*Eltérés elfogadható szintje – Az előírt belső kontroll eljárásoktól való eltérés könyvvizsgáló által meghatározott szintje, amelyre vonatkozóan a könyvvizsgáló megfelelő szintű bizonyosságot igyekszik szerezni, hogy az eltérés általa meghatározott szintjét a sokaságban előforduló eltérés tényleges szintje nem haladja meg.
Kibocsátástípus – Kibocsátások csoportosítása például a kibocsátás forrása, gáztípus, régió vagy létesítmény szerint.
Nem módosított pénzügyi információk – A gazdálkodó egység olyan pénzügyi információi, amelyekre vonatkozóan a felelős fél pro forma módosításokat alkalmaz.
Bizonytalanság – Olyan kérdés, amelynek kimenetele a gazdálkodó egység közvetlen ellenőrzésén kívül eső, jövőbeli cselekményektől vagy eseményektől függ, de amely a pénzügyi kimutatásokra hatással lehet.
*Nem helyesbített hibás állítások – Hibás állítások, amelyeket a könyvvizsgáló a könyvvizsgálat során összegyűjtött, és amelyeket nem helyesbítettek.
Vizsgálat mögöttes tárgya – A jelenség, amelyet kritériumok alkalmazásával mérnek vagy értékelnek.
Minősítés nélküli vélemény – A könyvvizsgáló által kibocsátott vélemény, amikor a könyvvizsgáló arra a következtetése jut, hogy a pénzügyi kimutatásokat minden lényeges szempontból a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvek szerint készítették el. *
*Igénybe vevő könyvvizsgálója – Egy igénybe vevő gazdálkodó egység pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatát végző és arról jelentést készítő könyvvizsgáló.
Igénybe vevő könyvvizsgálója (a 3402. témaszámú bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi standard összefüggésében) – Egy igénybe vevő gazdálkodó egység pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatát végző és arról jelentést készítő könyvvizsgáló. *
*Igénybe vevő gazdálkodó egység – Olyan gazdálkodó egység, amely szolgáltató szervezetet vesz igénybe és amelynek a pénzügyi kimutatásait könyvvizsgálják.
Igénybe vevő gazdálkodó egység (a 3402. bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi standard összefüggésében) – Gazdálkodó egység, amely szolgáltató szervezetet vesz igénybe.
Végigkövető (Walk-through) teszt – Magában foglalja néhány tranzakció visszakövetését a pénzügyi beszámolási rendszerben.
*Írásbeli nyilatkozat – A vezetés által írásban tett állítás, amelyet a könyvvizsgálónak ad bizonyos kérdések megerősítése vagy más könyvvizsgálati bizonyíték alátámasztása céljából. Ebben az összefüggésben az írásbeli nyilatkozatok nem foglalják magukban a pénzügyi kimutatásokat, az azokban szereplő állításokat, vagy az alátámasztásul szolgáló könyveket és nyilvántartásokat.