A magyar fordítás alapjául szolgáló eredeti angol nyelvű IFAC kiadványok megtekinthető a következő linkeken:
A Könyvvizsgálók Nemzetközi Etikai Standardok Testülete (International Ethics Standards Board for Accountants)® (IESBA®) független globális standardalkotó testület. Az IESBA küldetése a közérdek szolgálata olyan etikai standardok, köztük könyvvizsgálói függetlenségi követelmények megalkotása által, amelyeknek célja, hogy magasra tegyék a mércét az etikus magatartás és gyakorlat terén minden kamarai tag könyvvizsgáló számára a hathatós, globálisan használható Nemzetközi etikai kódex kamarai tag könyvvizsgálóknak (a nemzetközi függetlenségi standardokkal egybefoglalva) kiadványon keresztül (a Kódex).
Az IESBA úgy gondolja, hogy egyetlen kiváló minőségű etikai standardegyüttes növeli a kamarai tag könyvvizsgálók által nyújtott szolgáltatások minőségét és következetességét, hozzájárulva ezáltal a könyvvizsgálói szakma iránti közbizalomhoz. Az IESBA a köz érdekében alkotja meg standardjait az IESBA Konzultatív Tanácsadási Csoport tanácsainak segítségével és a Közérdek Felügyeleti Bizottság (Public Interest Oversight Board, PIOB) felügyelete alatt.
Az IESBA 18 testületi tagból áll a világ minden részéből, akik közül legfeljebb 9 gyakorló könyvvizsgáló és legalább 3 közérdeket képviselő tag (olyan személyek, akik várhatóan, és ténylegesen, a szélesebb közérdeket tükrözik). A tagokat a PIOB Standardalkotói Jelölőbizottság (Standard-Setting Boards Nominating Committee, SSB NomCo) választja, figyelembe véve a Testület kollektív készségei kiegyensúlyozottságának, valamint annak szükségességét, hogy sokszínű és sok érdekelt felet felölelő összetételt biztosítsanak. Az SSB NomCo az IESBA-tagok kinevezésére vonatkozó javaslatait a PIOB elé terjeszti jóváhagyásra.
Standardjainak kidolgozása során az IESBA számára követelmény, hogy tevékenységei átláthatók legyenek, és betartsa a PIOB által jóváhagyott előírt folyamatot. A Testület megbeszélései nyilvánosak, a napirendi dokumentumok pedig elérhetők az IESBA weboldalán.
További információk: www.ethicsboard.org.
A Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége® (IFAC®) tagszervezeteivel együtt a közérdeket szolgálja azáltal, hogy növeli a globális könyvvizsgálói szakma relevanciáját, elismertségét és értékét, hozzájárulva erős és fenntartható szervezetek, piacok és gazdaságok kialakulásához. A globális szakma hangjaként szólal fel és működik, egy a jövőre felkészült szakmát vezet és fejleszt, valamint hozzájárul kiváló minőségű nemzetközi standardok kidolgozásához, elfogadásához és bevezetéséhez, valamint ösztönzi ezeket. Az 1977-ben alapított IFAC-nak jelenleg 135 országban és joghatóságban több mint 180 tagja és társult tagja van, amelyek több mint 3 millió könyvvizsgálóként dolgozó, az oktatás területén, állami szolgálatban, az iparban és a kereskedelemben működő könyvvizsgálót képviselnek.
Közérdekű felhatalmazásának részeként az IFAC hozzájárul könyvvizsgálókra vonatkozó magas színvonalú nemzetközi etikai standardok kialakításához, alkalmazásához és bevezetéséhez, elsősorban az IESBA támogatásán keresztül. Az IFAC emberi erőforrásokat, létesítménygazdálkodást, kommunikációs támogatást és finanszírozást nyújt ennek a független standardalkotó testületnek, és elősegíti a testületi tagokra vonatkozó jelöléseket és kiválasztási folyamatot.
Az IESBA a saját előírt folyamatával összhangban és az IFAC részvétele nélkül határozza meg saját napirendjeit és hagyja jóvá kiadványait. Az IFAC nem tudja befolyásolni a napirendeket vagy a kiadványokat. Az IFAC adja ki a kézikönyveket, standardokat és egyéb kiadványokat, és ő a szerzői jogok tulajdonosa.
Az IESBA függetlenségét számos módon védik:
– a PIOB formális, független közfelügyelete a standardalkotásra vonatkozóan (további információk: www.ipiob.org), amely nyilvános konzultációt tartalmazó szigorú előírt folyamatot foglal magában;
– nyilvános felhívás a kinevezésekre, valamint a jelölések/kiválasztási folyamat formális, független felügyelete a PIOB által;
– teljes átláthatóság, mind a standardalkotás előírt folyamatára, mind a napirendi anyagokhoz, megbeszélésekhez, továbbá az egyes végleges standardokkal együtt kiadott következtetések alapjához való nyilvános hozzáférésre vonatkozóan;
– Konzultatív Tanácsadási Csoport és megfigyelők bevonása a standardalkotási folyamatba, valamint
– az a követelmény, hogy az IESBA tagjai, valamint a jelölő/alkalmazó szervezetek elkötelezettek legyenek a testület függetlenségi, tisztességességi és közérdekű küldetése mellett.
További információ: IFAC-weboldal www.ifac.org
A jelen kézikönyv folyamatos hivatkozás céljából az IFAC szerepére vonatkozó információkat és az IESBA által kiadott Nemzetközi etikai kódex kamarai tag könyvvizsgálóknak (a nemzetközi függetlenségi standardokkal egybefoglalva) (a Kódex) hivatalos szövegét foglalja egybe.
A jelenlegi kézikönyv felváltja a Nemzetközi etikai kódex kamarai tag könyvvizsgálóknak (a nemzetközi függetlenségi standardokkal egybefoglalva) Kézikönyve 2021. évi kiadását és magában foglalja az alábbi felülvizsgálatokat, amelyek 2022. decemberben lépnek hatályba:
– A Kódex bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatásokkal és díjakkal kapcsolatos rendelkezéseinek felülvizsgálatai.
– Egy megbízás minőségének áttekintését végző személy és egyéb megfelelő áttekintő személyek objektivitásának kezelését célzó felülvizsgálatok.
– A Kódex minőségirányítással kapcsolatos kapcsolódó módosításai, amelyeket a minőségirányítási standardcsomagnak a Nemzetközi Könyvvizsgálati és Bizonyosságot Nyújtó Szolgáltatási Standardok Testület (IAASB) általi véglegesítésének eredményeként adtak ki.
Még nem hatályos jóváhagyott változások
A kézikönyv 2022. évi kiadása tartalmazza a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység felülvizsgált fogalmát, amely többek között az eddigieknél több kategóriáját határozza meg a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységnek, beleértve a „nyilvánosan forgalmazott gazdálkodó egység” új kategóriáját, amely a „tőzsdén jegyzett gazdálkodó egység” kategóriáját hivatott felváltani.
A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység felülvizsgált fogalma és a kapcsolódó rendelkezések a 2024. december 15-én vagy azt követően kezdődő időszakokra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára vonatkozóan lesznek hatályosak. A korábbi alkalmazás megengedett lesz.
A változásokat 2022 áprilisában közzétették az IESBA weboldalán.
A 2024-ben hatályba lépő változások az eKódexben szerepelnek majd 2024-ben.
A Kódex 2022. április után kiadott változásai és nyilvános tervezetek
A legfrissebb fejleményekkel kapcsolatos információkról, valamint a 2022. április után kiadott végleges állásfoglalásokról vagy még le nem zárt nyilvános tervezetekről az IESBA weboldalán szerezhető tájékoztatás: www.ethicsboard.org.
(A jelen útmutató a Kódex használatához adott nem irányadó segítség.)
A Kódex célja
1. A Nemzetközi etikai kódex kamarai tag könyvvizsgálóknak (a nemzetközi függetlenségi standardokkal egybefoglalva) („a Kódex”) etikai alapelveket határoz meg kamarai tag könyvvizsgálók számára, tükrözve azt, hogy a szakma elismeri közérdekű felelősségét. Ezek az elvek kialakítják a kamarai tag könyvvizsgálótól elvárt viselkedési standardot. Az alapelvek a tisztesség, objektivitás, szakmai hozzáértés és megfelelő gondosság, titoktartás és hivatáshoz méltó magatartás.
2. A Kódex a kamarai tag könyvvizsgálók által alkalmazandó fogalmi keretelveket nyújt az alapelveknek való megfelelést veszélyeztető tényezők azonosításához, értékeléséhez és kezeléséhez. A Kódex különféle témákra vonatkozó követelményeket és alkalmazási anyagot határoz meg, hogy segítséget nyújtson a könyvvizsgálók részére a fogalmi keretelveknek ezekre a témákra való alkalmazásához.
3. Könyvvizsgálatok, átvilágítások és egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízások esetében a Kódex meghatározza a nemzetközi függetlenségi standardokat, amelyeket a fogalmi keretelveknek ilyen megbízások vonatkozásában a függetlenséget veszélyeztető tényezőkre való alkalmazásával alakítottak ki.
A Kódex felépítése
4. A Kódex az alábbi anyagokat tartalmazza:
– 1. rész – A Kódexnek való megfelelés, alapelvek és fogalmi keretelvek, amely tartalmazza az alapelveket és a fogalmi keretelveket és vonatkozik minden kamarai tag könyvvizsgálóra.
– 2. rész – Üzleti területen dolgozó kamarai tag könyvvizsgálók, amely üzleti területen dolgozó kamarai tag könyvvizsgálókra szakmai tevékenységek végrehajtásakor vonatkozó további anyagot tartalmaz. Üzleti területen dolgozó kamarai tag könyvvizsgálók közé a vezetői vagy nem vezetői minőségben például az alábbi területeken alkalmazott, megbízott vagy szerződés alapján foglalkoztatott kamarai tag könyvvizsgálók tartoznak:
= Kereskedelem, ipar vagy szolgáltatás.
= Az állami szektor.
= Oktatás.
= A nonprofit szektor.
= Szabályozói vagy szakmai testületek.
A 2. rész olyan személyekre is vonatkozik, akik könyvvizsgálóként dolgozó kamarai tag könyvvizsgálók, amikor szakmai tevékenységeket végeznek a társasággal való kapcsolatuk nyomán, akár alvállalkozóként, akár munkavállalóként vagy tulajdonosként.
– 3. rész – Könyvvizsgálóként dolgozó kamarai tag könyvvizsgálók, amely könyvvizsgálóként dolgozó kamarai tag könyvvizsgálókra szakmai szolgáltatások nyújtásakor vonatkozó további anyagot tartalmaz.
– Nemzetközi függetlenségi standardok, amely könyvvizsgálóként dolgozó kamarai tag könyvvizsgálókra bizonyosságot nyújtó szolgáltatások nyújtásakor az alábbiak szerint vonatkozó további anyagokat tartalmaz:
= 4A rész – Függetlenség könyvvizsgálati és átvilágítási megbízások esetében, amely könyvvizsgálati vagy átvilágítási megbízások végrehajtásakor alkalmazandó.
= 4B rész – Függetlenség könyvvizsgálati és átvilágítási megbízásokon kívüli, bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízások esetében, amely olyan bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízások végrehajtásakor alkalmazandó, amelyek nem könyvvizsgálati vagy átvilágítási megbízások.
– Glosszárium, amely meghatározott fogalmakat (adott esetben további magyarázatokkal együtt), valamint ismertetett kifejezéseket tartalmaz, amelyeknek specifikus jelentésük van a Kódex bizonyos részeiben. Például, ahogyan arra a Glosszárium felhívja a figyelmet, a 4A részben a „könyvvizsgálati megbízás” kifejezés egyformán vonatkozik mind a könyvvizsgálati, mind az átvilágítási megbízásokra. A Glosszárium emellett tartalmazza a Kódexben használt rövidítéseknek, valamint egyéb standardoknak, amelyekre a Kódex hivatkozik, a listáit.
5. A Kódex specifikus témákkal foglalkozó fejezeteket tartalmaz. Egyes fejezetek tartalmaznak ezeknek a témáknak specifikus szempontjaival foglalkozó alfejezeteket. A Kódex minden egyes fejezete, ahol ez helytálló, az alábbiak szerint épül fel:
– Bevezetés – meghatározza azt a kérdést, amellyel az adott fejezet foglalkozik és bevezeti a követelményeket és alkalmazási anyagot a fogalmi keretelvek összefüggésében. A bevezető anyag olyan információkat tartalmaz, beleértve a használt kifejezések magyarázatát, amelyek fontosak az egyes részeknek és azok fejezeteinek a megértése és alkalmazása szempontjából.
– Követelmények – általános és specifikus kötelmeket állapít meg a tárgyalt kérdés vonatkozásában.
– Alkalmazási anyag – összefüggést, magyarázatokat, cselekvési javaslatokat vagy mérlegelendő kérdéseket, szemléltető példákat és egyéb segítséget nyújt a követelményeknek való megfelelés segítése céljából.
A Kódex használata
Az alapelvek, a függetlenség és a fogalmi keretelvek
6. A Kódex előírja a kamarai tag könyvvizsgálók részére az etikai alapelveknek való megfelelést. A Kódex szintén előírja számukra a fogalmi keretelvek alkalmazását az alapelveknek való megfelelést veszélyeztető tényezők azonosítása, értékelése és kezelése céljából. A fogalmi keretelvek alkalmazása megkívánja, hogy kutató elmével rendelkezzenek, szakmai megítélést gyakoroljanak és használják a racionális és tájékozott harmadik fél tesztet.
7. A fogalmi keretelvek elismerik, hogy a szakma, jogszabály, szabályozás, a társaság vagy az alkalmazó szervezet által kialakított feltételek, politikák és eljárások létezése lehet, hogy hatással van a veszélyek azonosítására. Az ilyen feltételek, politikák és eljárások lehet, hogy releváns tényezők a kamarai tag könyvvizsgáló arra vonatkozó értékelése során is, hogy egy adott veszély elfogadható szinten van-e. Nem elfogadható szintű veszélyek esetén a fogalmi keretelvek előírják a könyvvizsgáló számára az ilyen veszélyekkel való foglalkozást. A biztosítékok alkalmazása egyik módja annak, ahogyan lehet, hogy a veszélyekkel foglalkoznak. A biztosítékok a könyvvizsgáló által önmagukban vagy együttesen alkalmazott intézkedések, amelyek hatékonyan csökkentenek veszélyeket elfogadható szintre.
8. Emellett a Kódex előírja a kamarai tag könyvvizsgálók számára, hogy függetlenek legyenek könyvvizsgálati, átvilágítási és egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízások végzése során. A fogalmi keretelvek ugyanúgy vonatkoznak a függetlenséget veszélyeztető tényezők, mint az alapelveknek való megfelelést veszélyeztető tényezők azonosítására, értékelésére és kezelésére.
9. A Kódexnek való megfelelés megköveteli az alábbiak ismeretét, megértését és alkalmazását:
– Egy adott fejezet minden releváns rendelkezése az 1. rész összefüggésében a 200., 300., 400. és 900. fejezetekben meghatározott kiegészítő anyaggal együtt, az adott esetnek megfelelően.
– Egy adott fejezet minden releváns rendelkezése, például az „Általános” és „Minden könyvvizsgálati ügyfél” alcímek alatt meghatározott rendelkezések alkalmazása további specifikus rendelkezésekkel együtt, beleértve azokat, amelyek a „Könyvvizsgálati ügyfelek, amelyek nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek” vagy „Könyvvizsgálati ügyfelek, amelyek közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek” alcímek alatt vannak meghatározva.
– Egy adott fejezetben meghatározott minden releváns rendelkezés bármely releváns alfejezetben meghatározott bármilyen további rendelkezésekkel együtt.
Követelmények és alkalmazási anyag
10. A követelmények és az alkalmazási anyag azzal a céllal értelmezendők és alkalmazandók, hogy megfeleljenek az alapelveknek, alkalmazzák a fogalmi keretelveket, továbbá könyvvizsgálat, átvilágítás és egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízások végrehajtásakor függetlenek legyenek.
Követelmények
11. A követelményeket „K” betű jelöli és legtöbb esetben tartalmazzák a „kell” szót. A „kell” szó a Kódexben kötelmet támaszt a kamarai tag könyvvizsgálóval vagy társasággal szemben, hogy megfeleljen annak a specifikus rendelkezésnek, amelynek szövege tartalmazza a „kell” szót.
12. Egyes helyzetekben a Kódex specifikus kivételt ad egy követelmény alól. Ilyen helyzetben a rendelkezést „K” betű jelöli, de szövegében a „megengedett” szó vagy feltételes megszövegezés szerepel.
13. Ha a Kódex szövegében a „megengedett” szó szerepel, az azt jelzi, hogy bizonyos körülmények között megengedett egy adott intézkedés megtétele, beleértve egy követelmény alóli kivételként való megtételt is. Nem lehetőség jelölésére szolgál.
14. Ha a Kódex szövegében a „lehet(, hogy)” szó szerepel, egy kérdés felmerülésének, egy esemény bekövetkezésének vagy egy intézkedés megtételének a lehetőségét jelöli. A kifejezés egy veszéllyel összefüggésben alkalmazva nem jelenti a lehetőség vagy valószínűség semmilyen adott szintjét, mivel egy veszély szintjének az értékelése bármely adott kérdés, esemény vagy intézkedés tényeitől és körülményeitől függ.
Alkalmazási anyag
15. A követelményeken felül a Kódex alkalmazási anyagot tartalmaz, amely a Kódex helyes megértése szempontjából releváns összefüggést nyújt. Konkrétan az alkalmazási anyag célja, hogy segítsen egy kamarai tag könyvvizsgálónak megérteni, hogyan alkalmazza a fogalmi keretelveket adott körülményekre, valamint megérteni egy specifikus követelményt és megfelelni annak. Noha az ilyen alkalmazási anyag önmagában nem támaszt követelményt, az adott anyag figyelembevétele szükséges a Kódex követelményeinek helyes alkalmazásához, beleértve a fogalmi keretelvek alkalmazását. Az alkalmazási anyagot „A” betű jelöli.
16. Ahol az alkalmazási anyag példákat sorol fel, ezeknek a felsorolásoknak nem céljuk, hogy teljes körűek legyenek.
17. A jelen Útmutató függeléke áttekintést ad a Kódexről.
A Kódex útmutatójának függeléke
| A KÓDEX ÁTTEKINTÉSE | ||
| 1. RÉSZ A KÓDEXNEK VALÓ MEGFELELÉS, ALAPELVEK ÉS FOGALMI KERETELVEK (MINDEN KAMARAI TAG KÖNYVVIZSGÁLÓ – 100-TÓL 199. FEJEZETEK) | ||
| 2. RÉSZ ÜZLETI TERÜLETEN DOLGOZÓ KAMARAI TAG KÖNYVVIZSGÁLÓK (200-TÓL 299. FEJEZETEK) (A 2. RÉSZ VONATKOZIK EGYÉNI, KÖNYVVIZSGÁLÓKÉNT DOLGOZÓ KAMARAI TAG KÖNYVVIZSGÁLÓKRA IS, AMIKOR A TÁRSASÁGGAL VALÓ KAPCSOLATUK ALAPJÁN VÉGEZNEK SZAKMAI TEVÉKENYSÉGEKET) | 3. RÉSZ KÖNYVVIZSGÁLÓKÉNT DOLGOZÓ KAMARAI TAG KÖNYVVIZSGÁLÓK (300-TÓL 399. FEJEZETEK) | |
| NEMZETKÖZI FÜGGETLENSÉGI STANDARDOK (4A ÉS 4B RÉSZEK) 4A RÉSZ – KÖNYVVIZSGÁLATI ÉS ÁTVILÁGÍTÁSI MEGBÍZÁSOKRA VONATKOZÓ FÜGGETLENSÉG (400-TÓL 899. FEJEZETEK) 4B RÉSZ – KÖNYVVIZSGÁLATI ÉS ÁTVILÁGÍTÁSI MEGBÍZÁSOKON KÍVÜLI BIZONYOSSÁGOT NYÚJTÓ SZOLGÁLTATÁSOKRA SZÓLÓ MEGBÍZÁSOKRA VONATKOZÓ FÜGGETLENSÉG (900-TÓL 999. FEJEZETEK) | ||
| GLOSSZÁRIUM (MINDEN KAMARAI TAG KÖNYVVIZSGÁLÓ) | ||
Az IESBA a saját standardalkotói hatáskörében dolgozza ki és adja ki a Nemzetközi etikai kódex kamarai tag könyvvizsgálóknak (a nemzetközi függetlenségi standardokkal egybefoglalva) című kiadványt (a „Kódex”). A Kódex a világszerte működő kamarai tag könyvvizsgálók általi használatra készült. Az IESBA a nemzetközi alkalmazásra szánt Kódexet a megfelelő folyamat után alakítja ki.
A Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) külön követelményeket határoz meg a Kódex tekintetében a tagtestületei számára.
Bevezetés
100.1. A könyvvizsgálói szakma egyik megkülönböztető jegye annak a felelősségnek az elfogadása, hogy a köz érdekében jár el.
100.2. A könyvvizsgálati szakma iránti bizalom az egyik oka annak, hogy üzleti vállalkozások, kormányzatok és egyéb szervezetek kamarai tag könyvvizsgálókat vonnak be számos területre, beleértve a pénzügyi és társasági beszámolást, bizonyosságot nyújtó és egyéb szakmai tevékenységeket. A könyvvizsgálók értik és elismerik, hogy ennek a bizalomnak az alapját azok a készségek és értékek képezik, amelyeket a könyvvizsgálók adnak bele az általuk vállalt szakmai tevékenységekbe, beleértve:
(a) az etikai elvek és szakmai standardok betartását;
(b) üzleti érzék használatát;
(c) szakértelem alkalmazását szakmai és egyéb kérdésekben; valamint
(d) szakmai megítélés alkalmazását.
Ezeknek a készségeknek és értékeknek az alkalmazása lehetővé teszi a könyvvizsgálók számára, hogy olyan tanácsadást vagy egyéb eredményt nyújtsanak, amely megfelel annak a célnak, amilyen célra nyújtották, és amelyre támaszkodhatnak az ilyen eredmény célzott felhasználói.
100.3. A Kódex a kamarai tag könyvvizsgálóktól elvárt etikus magatartás magas színvonalú standardjait határozza meg abból a célból, hogy azt átvegyék azok a szakmai könyvvizsgáló szervezetek, amelyek tagjai a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetségének (IFAC), vagy, hogy ezek a tagok alapul használják azt az etikai kódexükhöz. A Kódexet használhatják vagy átvehetik olyanok is, akik adott szektorokban vagy joghatóságokban működő kamarai tag könyvvizsgálókra vonatkozó etikai standardok kialakításáért felelősek, valamint társaságok saját etikai és függetlenségi politikáik kidolgozása során.
100.4. A Kódex öt alapelvet állapít meg, amelyeknek szükséges, hogy minden kamarai tag könyvvizsgáló megfeleljen. Emellett fogalmi keretelveket tartalmaz, amelyek meghatározzák az alapelveknek való megfelelést, valamint – könyvvizsgálatok és egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízások esetében – a függetlenséget veszélyeztető tényezők azonosítása, értékelése és kezelése céljából követendő megközelítést. A Kódex alkalmazza is az alapelveket és a fogalmi keretelveket számos olyan tényre és körülményre, amelyekkel könyvvizsgálók találkozhatnak, akár üzleti területen, akár könyvvizsgálóként dolgoznak.
Követelmények és alkalmazási anyag
100.5. A1. A Kódex „K” betűvel jelölt követelményei kötelmeket írnak elő.
100.5. A2. Az „A” betűvel jelzett alkalmazási anyag összefüggést, magyarázatokat, cselekvési javaslatokat vagy mérlegelendő kérdéseket, szemléltető példákat és egyéb útmutatást nyújt, amelyek a Kódex helyes értelmezése szempontjából relevánsak. Konkrétan az alkalmazási anyag célja, hogy segítsen egy kamarai tag könyvvizsgálónak megérteni, hogyan alkalmazza a fogalmi keretelveket adott körülményekre, valamint megérteni egy specifikus követelményt és megfelelni annak. Noha az ilyen alkalmazási anyag önmagában nem támaszt követelményt, az adott anyag figyelembevétele szükséges a Kódex követelményeinek helyes alkalmazásához, beleértve a fogalmi keretelvek alkalmazását.
K100.6. A kamarai tag könyvvizsgálónak meg kell felelnie a Kódexnek.
100.6. A1. Az alapelvek betartása és a Kódex konkrét követelményeinek való megfelelés lehetővé teszi a kamarai tag könyvvizsgálók számára, hogy megfeleljenek annak a felelősségüknek, hogy a köz érdekében járjanak el.
100.6. A2. A Kódexnek való megfelelés magában foglalja, hogy megfelelő figyelmet fordítsanak a konkrét követelmények céljára és szándékára.
100.6. A3. A Kódex követelményeinek való megfelelés nem jelenti azt, hogy a kamarai tag könyvvizsgálók mindig teljesíteni fogják azt a felelősségüket, hogy a köz érdekében járjanak el. Lehetnek olyan szokatlan vagy kivételes körülmények, amelyek között egy könyvvizsgáló úgy gondolja, hogy a Kódex egy követelményének vagy követelményeinek való megfelelés nem szolgálhatja a közérdeket vagy aránytalan végeredményhez vezetne. Ilyen körülmények között a könyvvizsgáló számára javasolt, hogy konzultáljon egy megfelelő testülettel, mint például egy szakmai vagy szabályozószervvel.
100.6. A4. A köz érdekében való eljárás során egy kamarai tag könyvvizsgáló nemcsak egy egyéni ügyfél vagy alkalmazó szervezet preferenciáit vagy követelményeit veszi figyelembe, hanem egyéb érdekelt felek érdekeit is, amikor szakmai tevékenységeket hajt végre.
K100.7. Ha olyan körülmények állnak fenn, amikor jogszabályok vagy szabályozások megakadályozzák, hogy egy kamarai tag könyvvizsgáló megfeleljen a Kódex bizonyos részeinek, azok a jogszabályok és szabályozások az irányadók, és a kamarai tag könyvvizsgálónak meg kell felelnie a Kódex összes többi részének.
100.7. A1. A hivatáshoz méltó magatartás elve megköveteli, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló megfeleljen a releváns jogszabályoknak és szabályozásoknak. Néhány joghatóságnak lehetnek olyan rendelkezései, amelyek eltérnek a Kódexben meghatározottaktól vagy túlmennek azokon. Az ilyen joghatóságokban működő könyvvizsgálóknak ismerniük szükséges ezeket az eltéréseket és a szigorúbb rendelkezéseknek szükséges megfelelniük, kivéve, ha azt jogszabály vagy szabályozás tiltja.
A Kódex megszegése
K100.8. A K400.80-K400.89. és a K900.50.-K900.55. bekezdések foglalkoznak a nemzetközi függetlenségi standardok megszegésével. Annak a kamarai tag könyvvizsgálónak, aki a Kódex bármely egyéb rendelkezésének megszegését azonosítja, értékelnie kell a Kódex megszegésének jelentőségét, valamint a könyvvizsgáló azon képességére való kihatását, hogy meg tudjon felelni az alapelveknek. A könyvvizsgálónak ezenkívül:
(a) a lehető leghamarabb meg kell tennie bármely rendelkezésre álló intézkedést, hogy kielégítően kezelje a Kódex megszegésének a következményeit; és
(b) el kell döntenie, hogy jelentse-e a Kódex megszegését a releváns feleknek.
100.8. A1. A releváns felek, akiknek a Kódex megszegését lehet, hogy jelentik, azok, akiket az ügy lehet, hogy érintett, és a szakmai vagy szabályozói szervek, vagy egy felügyeleti hatóság.
Általános rendelkezések
110.1. A1. Kamarai tag könyvvizsgálókra öt etikai alapelv vonatkozik:
(a) Tisztesség – egyenesnek és őszintének lenni valamennyi szakmai és üzleti kapcsolatban.
(b) Objektivitás – szakmai vagy üzleti megítélést alkalmazni anélkül, hogy azt veszélyeztetné:
(i) elfogultság;
(ii) érdekellentét; vagy
(iii) személyek, szervezetek, technológia vagy egyéb tényezők nem helyénvaló befolyása vagy azokra való nem helyénvaló támaszkodás.
(c) Szakmai kompetencia és megfelelő gondosság:
(i) szakmai ismereteket és készségeket olyan szinten megszerezni és fenntartani, amely szükséges annak biztosításához, hogy egy ügyfél vagy munkáltató szervezet hozzáértő szakmai szolgáltatást kapjon az aktuális technikai és szakmai standardok, valamint a releváns törvények alapján; és
(ii) gondosan és a vonatkozó technikai és szakmai standardokkal összhangban járni el.
(d) Titoktartás – tiszteletben tartani a szakmai és üzleti kapcsolatok eredményeképpen megszerzett információk bizalmas jellegét.
(e) Hivatáshoz méltó magatartás:
(i) megfelelni a releváns jogszabályoknak és szabályozásoknak;
(ii) minden szakmai tevékenység és üzleti kapcsolat során olyan magatartást tanúsítani, amely összhangban van a szakmának azzal a felelősségével, hogy a köz érdekében járjon el; és
(iii) kerülni minden olyan viselkedést, amelyről a kamarai tag könyvvizsgáló tudja vagy amelyről tudnia kellene, hogy ronthatja a szakma hitelét.
K110.2. A kamarai tag könyvvizsgálónak meg kell felelnie minden egyes alapelvnek.
110.2. A1. Ezek az alapelvek kialakítják a kamarai tag könyvvizsgálótól elvárt viselkedési standardot. A fogalmi keretelvek meghatározzák azt a megközelítést, amelyet egy könyvvizsgáló az alapelveknek történő megfelelés során alkalmazni köteles. A 111–115. alfejezetek meghatározzák az egyes alapelvekhez kapcsolódó követelményeket és alkalmazási anyagot.
110.2. A2. Egy kamarai tag könyvvizsgáló lehet, hogy szembesül olyan helyzettel, amikor egy adott alapelvnek történő megfelelés összeütközésbe kerül egy vagy több egyéb alapelvnek történő megfeleléssel. Ilyen helyzetben a könyvvizsgáló lehet, hogy mérlegeli, hogy szükséges esetben anonim alapon konzultáljon:
– másokkal a társaságon vagy a munkáltató szervezeten belül;
– az irányítással megbízott személyekkel;
– egy szakmai szervezettel;
– egy szabályozószervvel;
– jogtanácsossal.
Ugyanakkor az ilyen konzultáció nem menti fel a könyvvizsgálót azon felelőssége alól, hogy szakmai megítélést alkalmazzon a konfliktus megoldása érdekében vagy, ha szükséges, és jogszabály vagy szabályozás nem tiltja, megszüntesse a kapcsolatot a konfliktust okozó kérdéssel.
110.2. A3. A kamarai tag könyvvizsgáló számára javasolt, hogy dokumentálja az ügy lényegét, bármely megbeszélés részleteit, a meghozott döntéseket és a döntések mögött húzódó érveket.
K111.1. A kamarai tag könyvvizsgálónak meg kell felelnie a tisztesség elvének, amely megköveteli, hogy a könyvvizsgáló legyen egyenes és őszinte minden szakmai és üzleti kapcsolatában.
111.1. A1. A tisztességbe beletartozik a tisztességes eljárás, a hitelesség és a jellemszilárdság ahhoz, hogy megfelelő módon cselekedjen akkor is, amikor ezzel ellentétes cselekvésre vonatkozó nyomás áll fenn, vagy amikor ez potenciális hátrányos személyi vagy szervezeti következményeket hozhat létre.
111.1. A2. A megfelelő módon való cselekvés magában foglalja:
(a) a helytállást dilemmákkal és nehéz helyzetekkel való szembesüléskor; vagy
(b) mások megkérdőjelezését, ahogyan és amikor a körülmények igazolják,
a körülményeknek megfelelő módon.
K111.2. Kamarai tag könyvvizsgálónak nem szabad tudottan kapcsolatban lennie olyan jelentésekkel, bevallásokkal, kommunikációkkal vagy egyéb információkkal, amelyeknél az a meggyőződése, hogy az információk:
(a) lényegesen hamis vagy megtévesztő állítást tartalmaznak;
(b) meggondolatlanul adott állításokat vagy információt tartalmaznak; vagy
(c) kihagynak vagy elfednek szükséges információkat, amikor az ilyen kihagyás vagy elfedés félrevezető lenne.
111.2. A1. Ha egy kamarai tag könyvvizsgáló módosított jelentést bocsát ki egy ilyen jelentésről, bevallásról, kommunikációról vagy egyéb információról, a könyvvizsgáló nem szegi meg a K111.2. bekezdést.
K111.3. Ha egy kamarai tag könyvvizsgálónak tudomására jut, hogy a K111.2. bekezdésben szereplő információval került kapcsolatba, lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy az ilyen információval való kapcsolat megszűnjön.
K112.1. A kamarai tag könyvvizsgálónak meg kell felelnie az objektivitás elvének, amely megköveteli, hogy a könyvvizsgáló szakmai vagy üzleti megítélést alkalmazzon anélkül, hogy azt veszélyeztetné:
(a) elfogultság;
(b) érdekellentét; vagy
(c) személyek, szervezetek, technológia vagy egyéb tényezők nem helyénvaló befolyása vagy azokra való nem helyénvaló támaszkodás.
K112.2. Egy kamarai tag könyvvizsgálónak nem szabad szakmai tevékenységet vállalnia, ha egy körülmény vagy kapcsolat nem helyénvaló módon befolyásolja a könyvvizsgáló szakmai megítélését az adott tevékenységet illetően.
K113.1. A kamarai tag könyvvizsgálónak meg kell felelnie a szakmai hozzáértés és gondosság elvének, amely megköveteli, hogy a könyvvizsgáló:
(a) szakmai ismereteket és készségeket olyan szinten szerezzen meg és tartson fenn, amely szükséges annak biztosításához, hogy egy ügyfél vagy munkáltató szervezet hozzáértő szakmai szolgáltatást kapjon az aktuális technikai és szakmai standardok, valamint a releváns törvények alapján; és
(b) gondosan és a vonatkozó technikai és szakmai standardokkal összhangban járjon el.
113.1. A1. Az ügyfelek és munkáltató szervezetek szakmai hozzáértéssel való kiszolgálása megfontolt megítélést követel meg a szakmai ismereteknek és készségeknek a szakmai tevékenységek végzésekor történő alkalmazása során.
113.1. A2. A szakmai kompetencia fenntartása megköveteli, hogy a releváns technikai, szakmai, üzleti és technológiával kapcsolatos fejleményeknek folyamatosan tudatában legyenek és megismerjék azokat. A folyamatos szakmai fejlődés teszi képessé a kamarai tag könyvvizsgálót a szakmai környezeten belüli hozzáértő teljesítés képességeinek kialakítására és fenntartására.
113.1. A3. A gondosság magában foglalja a megbízás követelményeivel összhangban történő gondos, alapos és időben történő eljárás felelősségét.
K113.2. A szakmai hozzáértés és megfelelő gondosság elvének betartásakor a kamarai tag könyvvizsgálónak észszerű lépéseket kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló felügyelete alatt szakmai minőségben dolgozó személyek képzése és felügyelete megfelelő legyen.
K113.3. Adott esetben a kamarai tag könyvvizsgálónak tudatosítania kell az ügyfelekben, munkáltató szervezetekben vagy a szakmai szolgáltatásait vagy tevékenységeit igénybe vevő más felhasználókban a szolgáltatásokban vagy tevékenységekben eredendően benne rejlő korlátozásokat.
K114.1. A kamarai tag könyvvizsgálónak meg kell felelnie a titoktartás elvének, amely megköveteli, hogy a könyvvizsgáló tartsa tiszteletben a szakmai és üzleti kapcsolatok eredményeképpen megszerzett információk bizalmas jellegét. A könyvvizsgálónak:
(a) figyelemmel kell lennie a nem szándékos közlés lehetőségére, többek között társadalmi környezetben is, különösen a szoros üzleti kapcsolatban álló fél vagy közvetlen családtag, vagy közeli hozzátartozó felé;
(b) fenn kell tartania az információk bizalmas kezelését a társaságon vagy a munkáltató szervezeten belül;
(c) fenn kell tartania a jövőbeli ügyfél vagy munkáltató szervezet által közzétett információk bizalmas kezelését;
(d) nem szabad közzétennie a társaságon vagy munkáltató szervezeten kívüli szakmai és üzleti kapcsolatokból megszerzett bizalmas információkat a megfelelő és specifikus felhatalmazás nélkül, kivéve, ha a közzétételre jogi vagy szakmai kötelezettség vagy jog áll fenn;
(e) nem szabad felhasználnia a szakmai és üzleti kapcsolatokból megszerzett bizalmas információkat a saját személyes vagy harmadik fél haszna érdekében;
(f) nem szabad felhasználnia vagy közzétennie semmilyen bizalmas információt, akár szakmai vagy üzleti kapcsolatok eredményeképpen szerezte vagy kapta, az adott kapcsolat megszűnése után; és
(g) észszerű lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy az ellenőrzése alatt álló munkatársak, valamint azok a személyek, akiktől tanácsot és segítséget kap, tartsák tiszteletben a könyvvizsgáló titoktartási kötelezettségét.
114.1. A1. A titoktartás a köz érdekét szolgálja, mivel megkönnyíti a kamarai tag könyvvizsgáló ügyfele vagy munkáltató szervezete és a könyvvizsgáló közötti szabad információáramlást azzal a tudattal, hogy az információ nem lesz harmadik felek számára közzétéve. Mindazonáltal az alábbiak olyan körülmények, amelyek között kamarai tag könyvvizsgálók számára követelmény, vagy követelmény lehet a bizalmas információk közzététele, vagy amikor az ilyen közzététel helyénvaló lehet:
(a) A közzétételt jogszabály írja elő, például:
(i) dokumentumok készítése vagy más bizonyítéknyújtás jogi eljárások során; vagy
(ii) napvilágra került jogsértések közzététele a megfelelő közhatóságnak;
(b) A közzététel jogszabály által megengedett és arra az ügyfél vagy a munkáltató felhatalmazást adott; és
(c) A közzététel szakmai kötelesség vagy jog, ha jogszabály nem tiltja, a következők érdekében:
(i) a minőség szakmai szervezetáltali áttekintésének történő megfelelés;
(ii) szakmai testület vagy szabályozószerv kérdésére vagy vizsgálatára történő válaszadás;
(iii) a kamarai tag könyvvizsgáló szakmai érdekeinek védelme jogi eljárásban; vagy
(iv) technikai és szakmai standardoknak való megfelelés, beleértve az etikai követelményeket.
114.1. A2. Annak eldöntésekor, hogy közzétegyen-e bizalmas információkat, a figyelembe veendő tényezők a körülményektől függően tartalmazzák az alábbiakat:
– Az, hogy bármely fél érdekei, beleértve harmadik feleket, akiknek az érdekeit lehet, hogy érinti, sérülnének-e, ha az ügyfél vagy a munkáltató szervezet hozzájárul az információk kamarai tag könyvvizsgáló általi közzétételéhez.
– Az, hogy minden releváns információ tudott-e és alátámasztott-e olyan mértékben, amennyire kivitelezhető. A közzétételre vonatkozó döntést befolyásoló tényezők közé tartoznak a következők:
= Alá nem támasztott tények.
= Hiányos információk.
= Alá nem támasztott következtetések.
– A kommunikáció javasolt típusa, és a kommunikáció címzettje.
– Az, hogy azok a felek, akik a kommunikáció címzettjei megfelelő címzettek-e.
K114.2. A kamarai tag könyvvizsgálónak továbbra is meg kell felelnie a titoktartás elvének, még a könyvvizsgáló és az ügyfél vagy munkáltató szervezet közötti kapcsolat befejeződése után is. Munkahely-változtatáskor vagy új ügyfél szerzésekor a könyvvizsgálónak joga van felhasználni a korábbi tapasztalatát, de nem szabad felhasználnia vagy közzétennie semmilyen bizalmas információt, amelyet szakmai vagy üzleti kapcsolat eredményeképpen szerzett meg vagy kapott.
K115.1. A kamarai tag könyvvizsgálónak meg kell felelnie a hivatáshoz méltó magatartás elvének, amely megköveteli, hogy a könyvvizsgáló:
(a) megfeleljen a releváns jogszabályoknak és szabályozásoknak;
(b) minden szakmai tevékenység és üzleti kapcsolat során olyan magatartást tanúsítson, amely összhangban van a szakmának azzal a felelősségével, hogy a köz érdekében járjon el; és
(c) kerüljön minden olyan viselkedést, amelyről a kamarai tag könyvvizsgáló tudja vagy amelyről tudnia kellene, hogy ronthatja a szakma hitelét.
Egy kamarai tag könyvvizsgálónak nem szabad tudatosan olyan üzleti tevékenységet, foglalkozást vagy tevékenységet vállalnia, amely csorbítja vagy lehet, hogy csorbítja a tisztességet, objektivitást vagy a szakma jó hírnevét és ennek eredményeképpen összeférhetetlen lenne az alapelvekkel.
115.1. A1. Az a viselkedés, amely lehet, hogy rontja a szakma hitelét olyan viselkedést foglalja magában, amelyre vonatkozóan egy racionális és tájékozott harmadik fél valószínűleg arra a következtetésre jutna, hogy az hátrányosan érinti a szakma jó hírnevét.
K115.2. Marketing vagy promóciós tevékenységek vállalásakor a kamarai tag könyvvizsgálónak nem szabad rontania a szakma hírnevét. A kamarai tag könyvvizsgálónak őszintének és hitelesnek kell lennie és nem szabad:
(a) eltúloznia azokat a szolgáltatásokat, amelyeket nyújt, vagy a képzettségeket vagy tapasztalatokat, amelyekkel rendelkezik; vagy
(b) mások munkáját becsmérelni vagy arra vonatkozóan alá nem támasztott összehasonlítást tenni.
115.2. A1. Ha egy kamarai tag könyvvizsgálónak kétségei vannak afelől, hogy egy bizonyos fajta hirdetés vagy marketing megfelelő-e, a könyvvizsgáló számára javasolt, hogy konzultáljon a releváns szakmai testülettel.
Bevezetés
120.1. Azok a körülmények, amelyek között a kamarai tag könyvvizsgálók működnek, lehet, hogy az alapelveknek történő megfelelést veszélyeztető tényezőket hoznak létre. A 120. fejezet ismerteti a követelményeket és az alkalmazási anyagot, beleértve a fogalmi keretelveket is, hogy segítsen a könyvvizsgálóknak az alapelveknek való megfelelésben és a köz érdekében történő működésükkel kapcsolatos felelősségüknek való megfelelésben. Az ilyen követelmények és alkalmazási anyag felöleli a tények és körülmények széles körét, beleértve a különböző szakmai tevékenységeket, érdekeltségeket és kapcsolatokat, amelyek az alapelveknek történő megfelelést veszélyeztető tényezőket hoznak létre. Emellett megakadályozzák, hogy könyvvizsgálók azt a következtetést vonják le, hogy egy adott helyzet megengedett pusztán amiatt, mert azt a Kódex specifikusan nem tiltja.
120.2. A fogalmi keretelvek meghatároznak egy megközelítést a kamarai tag könyvvizsgáló számára ahhoz, hogy:
(a) azonosítsa az alapelveknek való megfelelést veszélyeztető tényezőket;
(b) értékelje az azonosított veszélyeket; és
(c) kezelje ezeket a veszélyeket azok kiküszöbölése vagy elfogadható szintre csökkentése által.
Követelmények és alkalmazási anyag
Általános rendelkezések
K120.3. A kamarai tag könyvvizsgálónak a fogalmi keretelveket kell alkalmaznia a 110. fejezetben meghatározott alapelveknek való megfelelést veszélyeztető tényezők azonosítása, értékelése és kezelése céljából.
120.3. A1. A fogalmi keretelvek alkalmazása szempontjából releváns további követelményeket és alkalmazási anyagot a következők tartalmaznak:
(a) 2. rész – Üzleti területen dolgozó kamarai tag könyvvizsgálók;
(b) 3. rész – Könyvvizsgálóként dolgozó kamarai tag könyvvizsgálók; és
(c) nemzetközi függetlenségi standardok a következők szerint:
(i) 4A rész – Függetlenség könyvvizsgálati és átvilágítási megbízások esetében, és
(ii) 4B rész – Függetlenség könyvvizsgálaton és átvilágításon kívüli, bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízások esetében.
K120.4. Egy etikai ügy kezelése során a kamarai tag könyvvizsgálónak figyelembe kell vennie azt az összefüggést, amelyben az adott ügy felmerült vagy lehet, hogy felmerül. Amikor egy személy, aki könyvvizsgálóként dolgozó kamarai tag könyvvizsgáló, a társasággal fennálló kapcsolata alapján, akár megbízottként, akár munkavállalóként vagy tulajdonosként végez szakmai tevékenységeket, az adott személynek meg kell felelnie a 2. részben lévő rendelkezéseknek, amelyek ezekre a körülményekre vonatkoznak.
K120.5. A fogalmi keretelvek alkalmazásakor a kamarai tag könyvvizsgálónak:
(a) kutató elmével kell rendelkeznie;
(b) szakmai megítélést kell alkalmaznia; és
(c) alkalmaznia kell a 120.5. A6. bekezdésben szereplő racionális és tájékozott harmadik fél tesztet.
Kutató elmével való rendelkezés
120.5. A1. A kutató elme előfeltétele az ismert tények és körülmények megértésének, amely szükséges a fogalmi keretelvek megfelelő alkalmazásához. A kutató elmével való rendelkezés magában foglalja:
(a) a megszerzett információk forrásának, relevanciájának és elegendőségének mérlegelését, figyelembe véve az éppen végzett szakmai tevékenység jellegét, hatókörét és eredményeit; valamint
(b) azt, hogy nyitottak legyenek és felfigyeljenek további vizsgálat vagy egyéb intézkedés szükségességére.
120.5. A2. A megszerzett információk forrásának, relevanciájának és elegendőségének mérlegelésekor a kamarai tag könyvvizsgáló mérlegelheti többek között azt, hogy:
– Felmerült-e új információ vagy változtak-e a tények és körülmények.
– Befolyásolhatta-e elfogultság vagy önérdek az információkat vagy azok forrását.
– Van-e ok azon aggódni, hogy potenciálisan releváns információk hiányozhatnak a könyvvizsgáló számára ismert tények és körülmények közül.
– Fennáll-e következetlenség a tudott tények és körülmények, valamint a könyvvizsgáló várakozásai között.
– Az információ észszerű alapot nyújt-e egy következtetés levonásához.
– Lehetnek-e egyéb olyan észszerű következtetések, amelyek levonhatók lennének a megszerzett információkból.
120.5. A3. A K120.5. bekezdés minden kamarai tag könyvvizsgáló számára előírja, hogy kutató elmével rendelkezzen az alapelveket veszélyeztető tényezők azonosítása, értékelése és kezelése során. A fogalmi keretelvek alkalmazásának ez az előfeltétele minden könyvvizsgálóra vonatkozik, függetlenül az éppen végzett szakmai tevékenységtől. A könyvvizsgálati, átvilágítási és egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatási standardok értelmében, beleértve az IAASB által kiadottakat, a könyvvizsgálók számára az is előírás, hogy szakmai szkepticizmust gyakoroljanak, amely magában foglalja a bizonyítékok kritikus értékelését.
Szakmai megítélés alkalmazása
120.5. A4. A szakmai megítélésbe beletartozik a releváns képzés, szakmai ismeret, készségek és tapasztalatok tényeknek és körülményeknek megfelelő alkalmazása, figyelembe véve az adott szakmai tevékenységek jellegét és hatókörét, valamint a velejáró érdekeltségeket és kapcsolatokat.
120.5. A5. Szakmai megítélésre van szükség, amikor a kamarai tag könyvvizsgáló annak érdekében alkalmazza a fogalmi keretelveket, hogy tájékozott döntéseket hozzon az elérhető intézkedésekről, valamint meghatározza, hogy az ilyen döntések helytállók-e az adott körülmények között. Ennek meghatározása során a könyvvizsgáló figyelembe vehet olyan kérdéseket, mint:
– A könyvvizsgáló szakértelme és tapasztalata elegendő-e a következtetés levonásához.
– Szükség van-e releváns szakértelemmel vagy tapasztalattal rendelkező egyéb személyekkel való konzultációra.
– A könyvvizsgáló saját prekoncepciója vagy elfogultsága befolyásolhatja-e a szakmai megítélés könyvvizsgáló általi alkalmazását.
Racionális és tájékozott harmadik fél
120.5. A6. A racionális és tájékozott harmadik fél teszt során a kamarai tag könyvvizsgáló azt mérlegeli, hogy egy másik fél valószínűleg ugyanazokat a következtetéseket vonná-e le. Egy ilyen mérlegelést egy olyan racionális és tájékozott harmadik fél szemszögéből végeznek, aki az összes releváns tényt és körülményt számba veszi a következtetések levonása idején, amelyről a könyvvizsgáló tud vagy amelyről a könyvvizsgálónak észszerű várakozások szerint tudnia kellene. Nem szükséges, hogy a racionális és tájékozott harmadik fél könyvvizsgáló legyen, de rendelkezne a releváns ismeretekkel és tapasztalattal ahhoz, hogy a könyvvizsgáló következtetéseinek megfelelőségét megértse és pártatlanul értékelje.
Veszélyek azonosítása
K120.6. A kamarai tag könyvvizsgálónak azonosítania kell az alapelveknek történő megfelelést veszélyeztető tényezőket.
120.6. A1. A tények és körülmények megismerése, beleértve azokat a szakmai tevékenységeket, érdekeltségeket és kapcsolatokat, amelyek lehet, hogy veszélyeztetik az alapelveknek való megfelelést, az ilyen megfelelést veszélyeztető tényezők kamarai tag könyvvizsgáló általi azonosításának az előfeltétele. A szakma, törvények, szabályozás, a társaság vagy a munkáltató szervezet által kialakított bizonyos feltételek, politikák és eljárások megléte, amelyek elő tudják segíteni a könyvvizsgáló etikus eljárását, lehet, hogy szintén segítenek az alapelveknek való megfelelést veszélyeztető tényezők azonosításában. A 120.8. A2. bekezdés tartalmaz általános példákat az ilyen feltételekre, politikákra és eljárásokra, amelyek egyben olyan tényezők is, amelyek relevánsak a veszélyek szintjének értékelése során.
120.6. A2. Az alapelveknek történő megfelelést veszélyeztető tényezők tények és körülmények széles köre által lehetnek létrehozva. Nem lehetséges minden veszélyt létrehozó helyzetet definiálni. Emellett a megbízások és munkafeladatok jellege eltérő lehet, és ebből következően lehet, hogy különböző típusú veszélyek jönnek létre.
120.6. A3. Az alapelveknek történő megfelelést veszélyeztető tényezők az alábbi egy vagy több kategóriába esnek:
(a) Önérdek veszélye – annak a veszélye, hogy egy pénzügyi vagy egyéb érdekeltség nem helyénvaló módon fogja befolyásolni a kamarai tag könyvvizsgáló megítélését vagy viselkedését.
(b) Önellenőrzés veszélye – annak a veszélye, hogy egy kamarai tag könyvvizsgáló nem megfelelően fogja értékelni egy korábbi megítélés eredményeit, vagy az általa vagy a társaságán vagy munkáltató szervezetén belüli másik személy által végzett tevékenységet, amelyre támaszkodni fog, amikor véleményt formál egy aktuális tevékenységvégzés részeként.
(c) Az elfogultság veszélye – annak a veszélye, hogy egy kamarai tag könyvvizsgáló olyan mértékig támogatni fogja egy ügyfél vagy munkáltató szervezet álláspontját, hogy az veszélyezteti a könyvvizsgáló objektivitását.
(d) Magánjellegű kapcsolat veszélye ─ annak a veszélye, hogy egy ügyféllel vagy munkáltató szervezettel fennálló hosszú távú vagy szoros kapcsolat miatt a kamarai tag könyvvizsgáló túl megértő lesz azok érdekeivel szemben vagy túlságosan elfogadó a munkájukkal kapcsolatban; és
(e) A fenyegetés veszélye – annak a veszélye, hogy a kamarai tag könyvvizsgálót tényleges vagy vélt nyomás, beleértve az arra tett kísérletet, hogy nem helyénvaló befolyást gyakoroljanak rá, meg fogja akadályozni abban, hogy objektív módon járjon el.
120.6. A4. Egy körülmény lehet, hogy egynél több veszélyt hoz létre, és egy veszély lehet, hogy egynél több alapelvnek történő megfelelést érint.
Veszélyek értékelése
K120.7. Ha a kamarai tag könyvvizsgáló az alapelveknek történő megfelelést veszélyeztető tényezőt azonosít, a könyvvizsgálónak értékelnie kell, hogy az ilyen veszély elfogadható szinten van-e.
Elfogadható szint
120.7. A1. Az elfogadható szint olyan szint, amely mellett a racionális és tájékozott harmadik fél tesztet alkalmazó kamarai tag könyvvizsgáló valószínűleg arra a következtetésre jutna, hogy a könyvvizsgáló megfelel az alapelveknek.
A veszélyek szintjének értékelése során releváns tényezők
120.8. A1. Minőségi és mennyiségi tényezőknek, mint ahogy több veszély kombinált hatásának, ha értelmezhető, a figyelembevétele releváns a veszélyek kamarai tag könyvvizsgáló általi értékelése során.
120.8. A2. A 120.6. A1. bekezdésben ismertetett feltételek, politikák és eljárások létezése lehet olyan tényező, amely releváns az alapelveknek történő megfelelést veszélyeztető tényezők szintjének az értékelésekor. Ilyen feltételek, politikák és eljárások például:
– Vállalatirányítási követelmények.
– A szakmához előírt végzettségi, képzési és tapasztalatra vonatkozó követelmények.
– Hatékony panaszbejelentő rendszer, amely lehetővé teszi, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló és a nagyközönség felhívja a figyelmet az etikátlan viselkedésre.
– Az etikai követelmények megsértésének explicit jelentési kötelezettsége.
– Szakmai vagy szabályozói monitoring és fegyelmi eljárások.
Új információknak vagy tények és körülmények változásainak figyelembevétele
K120.9. Ha a kamarai tag könyvvizsgáló új információk vagy tények és körülmények változásai jutnak tudomására, amelyek lehet, hogy befolyásolják, hogy egy veszélyt kiküszöböltek-e vagy elfogadható szintre csökkentettek-e, a könyvvizsgálónak ennek megfelelően újra kell értékelnie és kezelnie kell a veszélyt.
120.9. A1. A szakmai tevékenység során fenntartott éberség segít a kamarai tag könyvvizsgálónak meghatározni, hogy felmerült-e új információ vagy változtak-e tények és körülmények úgy, hogy az:
(a) befolyásolja egy veszély szintjét, vagy
(b) befolyásolja a könyvvizsgáló következtetését arról, hogy az alkalmazott biztosítékok továbbra is megfelelőek-e az azonosított veszélyek kezelésére.
120.9. A2. Ha egy új információ egy új veszély azonosítását eredményezi, a kamarai tag könyvvizsgáló számára követelmény, hogy értékelje és az adott esetnek megfelelően kezelje ezt a veszélyt. (Hiv.: K120.7. és K120.10. bekezdések)
A veszélyek kezelése
K120.10. Amennyiben a kamarai tag könyvvizsgáló megállapítja, hogy az alapelveknek történő megfelelést veszélyeztető azonosított tényezők nincsenek elfogadható szinten, a könyvvizsgálónak kezelnie kell a veszélyeket azok kiküszöbölésével vagy elfogadható szintre csökkentésével. A könyvvizsgálónak ezt az alábbiak által kell megtennie:
(a) Azoknak a körülményeknek, beleértve érdekeltségeket vagy kapcsolatokat, a kiküszöbölése, amelyek a veszélyeket létrehozzák;
(b) Biztosítékok alkalmazása, ha azok rendelkezésre állnak és alkalmazhatók, a veszélyek elfogadható szintre csökkentése érdekében; vagy
(c) a specifikus szakmai tevékenység visszautasítása vagy befejezése.
A veszélyek kiküszöbölése érdekében tett lépések
120.10. A1. A tényektől és körülményektől függően egy veszélyt lehet, hogy a veszélyt létrehozó körülmény kiküszöbölésével kezelnek. Van néhány helyzet azonban, amelyekben a veszélyek csak a specifikus szakmai tevékenység visszautasításával vagy befejezésével kezelhetők. Ez azért van, mert a veszélyeket létrehozó körülmények nem kiküszöbölhetők, és nem tudnak biztosítékokat alkalmazni az adott veszély elfogadható szintre csökkentése érdekében.
Biztosítékok
120.10. A2. A biztosítékok a kamarai tag könyvvizsgáló által önmagukban vagy egymással kombinálva alkalmazott intézkedések, amelyek hatékonyan elfogadható szintre csökkentik az alapelveknek való megfelelést veszélyeztető tényezőket.
Az alkalmazott jelentős megítélések és a levont átfogó következtetések figyelembevétele
K120.11. A kamarai tag könyvvizsgálónak átfogó következtetést kell kialakítania arról, hogy az intézkedések, amelyeket hoz vagy hozni szándékozik a létrehozott veszélyek kezelése érdekében, ki fogják-e küszöbölni ezeket a veszélyeket vagy elfogadható szintre fogják-e csökkenteni azokat. Az átfogó következtetés kialakítása során a könyvvizsgálónak:
(a) át kell tekintenie bármilyen alkalmazott jelentős megítélést vagy levont következtetést, és
(b) alkalmaznia kell a racionális és tájékozott harmadik fél tesztet.
Egyéb megfontolások a fogalmi keretelvek alkalmazásakor
Elfogultság
120.12. A1. A tudatos vagy nem tudatos elfogultság hatással van a szakmai megítélés gyakorlására az alapelveknek való megfelelést veszélyeztető tényezők azonosításakor, értékelésekor és kezelésekor.
120.12. A2. Példák a szakmai megítélés gyakorlásakor tudatosítandó potenciális elfogultságokra:
– Lehorgonyzási elfogultság, amely hajlam arra, hogy egy első információt horgonyként használva annak fényében értékeljenek nem helyénvaló módon minden további információt.
– Automatizálási elfogultság, amely hajlam arra, hogy előnyben részesítsenek automatizált rendszerek által előállított eredményt még akkor is, ha emberi érvelés vagy ellentmondó információk kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy az adott eredmény megbízható vagy a célnak megfelelő-e.
– Rendelkezésre állásból fakadó elfogultság, amely hajlam arra, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek azonnal észbe ötlő vagy rögtön rendelkezésre álló eseményekre vagy tapasztalatokra, mint azokra, amelyek nem ilyenek.
– Megerősítési elfogultság, amely hajlam arra, hogy nagyobb súlyt helyezzenek olyan információkra, amelyek megerősítenek egy meglévő meggyőződést, mint olyan információkra, amelyek cáfolják vagy kétségbe vonják ezt a meggyőződést.
– Csoportszintű gondolkodás, amely személyek egy csoportjának hajlama arra, hogy gátolják az egyéni kreativitást és felelősséget, és ennek eredményeként kritikus érvelés vagy alternatívák mérlegelése nélkül jussanak döntésre.
– Túlzott önbizalomból fakadó elfogultság, amely hajlam arra, hogy valaki túlbecsülje a saját képességét a pontos kockázatfelmérés készítésére, vagy egyéb megítélések megtételére vagy döntések meghozatalára.
– Reprezentációs elfogultság, amely hajlam a megismerésnek egy reprezentatívnak feltételezett tapasztalat-, esemény- vagy meggyőződésmintára való alapozására.
– Szelektív érzékelés, amely hajlam arra, hogy egy személy várakozásai befolyásolják azt, ahogyan az adott személy egy konkrét kérdést vagy személyt lát.
120.12. A3. Intézkedések, amelyek csökkenthetik az elfogultság hatását:
– Tanácsot kérni szakértőktől, hogy további inputot szerezzenek.
– Konzultálni másokkal, hogy a megfelelő megkérdőjelezés biztosítva legyen az értékelési folyamat részeként.
– Az elfogultság azonosításával kapcsolatos képzésben való részvétel a szakmai fejlődés részeként.
Szervezeti kultúra
120.13. A1. A fogalmi keretelveknek egy kamarai tag könyvvizsgáló általi hatékony alkalmazását erősíti, amikor az alapelvekkel és a Kódexben meghatározott egyéb rendelkezésekkel összhangban lévő etikai értékek fontosságát előmozdítják a könyvvizsgáló szervezetének belső kultúráján keresztül.
120.13. A2. Egy szervezeten belüli etikus kultúra előmozdítása akkor a leghatékonyabb, amikor:
(a) a vezetők és vezetői szerepkört betöltő személyek támogatják a szervezet etikai értékeinek fontosságát, és számon kérik önmagukon és másokon azok demonstrálását;
(b) etikus kultúrát előmozdító megfelelő oktatási és képzési programok, menedzsment folyamatok, valamint teljesítményértékelési és jutalmazási kritériumok vannak érvényben;
(c) hatékony politikák és eljárások vannak érvényben azoknak a bátorítása és védelme céljából, akik tényleges vagy vélt illegális vagy etikátlan magatartásról tesznek bejelentést, beleértve a bizalmas jelentéstétel útján jelentőket; továbbá
(d) a szervezet tartja magát az etikai értékekhez a harmadik felekkel folytatott kapcsolataiban.
120.13. A3. A kamarai tag könyvvizsgálókkal szemben elvárás, hogy etikai alapú kultúrát ösztönözzenek és segítsenek elő szervezetükben, figyelembe véve pozíciójukat és rangjukat.
Könyvvizsgálatokra, átvilágításokra és egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló és kapcsolódó szolgáltatási megbízásokra vonatkozó szempontok
Társasági kultúra
120.14. A1. Az 1. témaszámú nemzetközi minőségirányítási standard a társasági kultúrára vonatkozó követelményeket és alkalmazási anyagot határoz meg egy társaság azzal kapcsolatos felelősségeinek kontextusában, hogy minőségirányítási rendszert alakítson ki, vezessen be és működtessen pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára vagy átvilágítására, vagy egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló vagy kapcsolódó szolgáltatási megbízásokra vonatkozóan.
Függetlenség
120.15. A1. A könyvvizsgálóként dolgozó kamarai tag könyvvizsgálók számára a nemzetközi függetlenségi standardok előírják, hogy függetlenek legyenek a könyvvizsgálatok, átvilágítások vagy egyéb, bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízások végrehajtásakor. A függetlenség az objektivitás és tisztesség alapelvekhez kapcsolódik. A következőkből áll:
(a) Tudati függetlenség – olyan tudatállapot, amely lehetővé teszi egy következtetésnek a szakmai megítélést veszélyeztető befolyások hatása nélküli kifejezését, lehetővé téve ezáltal az egyén számára, hogy tisztességesen járjon el, és objektivitást és szakmai szkepticizmust gyakoroljon.
(b) A függetlenség látszata – olyan tények és körülmények elkerülése, amelyek annyira jelentősek, hogy egy racionális és tájékozott harmadik fél valószínűleg arra a következtetésre jutna, hogy a társaságnak vagy egy könyvvizsgálati vagy bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport egyik tagjának a tisztessége, objektivitása vagy szakmai szkepticizmusa sérült.
120.15. A2. A nemzetközi függetlenségi standardok követelményeket és alkalmazási anyagot határoznak meg arra vonatkozóan, hogyan alkalmazandók a fogalmi keretelvek a függetlenség megőrzése érdekében könyvvizsgálatok, átvilágítások vagy egyéb, bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízások végrehajtásakor. A kamarai tag könyvvizsgálók és társaságok kötelesek megfelelni ezeknek a standardoknak ahhoz, hogy függetlenek legyenek ilyen megbízások végrehajtásakor. Az alapelveknek történő megfelelést veszélyeztető tényezők azonosítására, értékelésére és kezelésére vonatkozó fogalmi keretelvek ugyanúgy vonatkoznak a függetlenségi követelményeknek történő megfelelésre. Az alapelveknek történő megfelelést veszélyeztető tényezők 120.6. A3. bekezdésben ismertetett kategóriái egyben a függetlenségi követelményeknek való megfelelést veszélyeztető tényezők kategóriái is.
120.15. A3. A 120.6. A1. és 120.8. A2. bekezdésekben leírt körülmények, politikák és eljárások, amelyek segíthetnek az alapelveknek való megfelelést veszélyeztető tényezők azonosításában és értékelésében, a függetlenséget veszélyeztető tényezők azonosítása és értékelése szempontjából is releváns tényezők lehetnek. Könyvvizsgálatok, átvilágítások és egyéb, bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízások összefüggésében egy társaság által az IAASB által kiadott minőségirányítási standardokkal összhangban kialakított, bevezetett és működtetett minőségirányítási rendszer példa ilyen körülményekre, politikákra és eljárásokra.
Szakmai szkepticizmus
120.16. A1. A könyvvizsgálati, átvilágítási és egyéb, bizonyosságot nyújtó szolgáltatási standardok szerint, beleértve az IAASB által kibocsátott standardokat is, a könyvvizsgálóként dolgozó kamarai tag könyvvizsgálók szakmai szkepticizmust kötelesek gyakorolni könyvvizsgálatok, átvilágítások és egyéb, bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízások tervezésekor és végrehajtásakor. A szakmai szkepticizmus és a 110. fejezetben ismertetett alapelvek összefüggő koncepciók.
120.16. A2. Pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata során az alapelveknek történő megfelelés egyedileg és együttesen támogatja a szakmai szkepticizmus gyakorlását, amint azt a következő példák mutatják:
– A tisztesség megköveteli a kamarai tag könyvvizsgálótól, hogy egyenes és őszinte legyen. Például, a könyvvizsgáló azzal felel meg a tisztesség elvének, hogy:
= az ügyfél álláspontjával kapcsolatos aggályai felvetésekor egyenes és őszinte,
= a következetlen információkkal kapcsolatban kérdéseket tesz fel, és további könyvvizsgálati bizonyítékokat keres az olyan állításokkal kapcsolatos aggályok kezeléséhez, amelyek lehet, hogy lényegesen hamisak vagy félrevezetőek, annak érdekében, hogy tájékozott döntéseket hozzon az adott körülmények között megfelelő intézkedésekről.
= jellemszilárdságot tanúsít ahhoz, hogy megfelelő módon cselekedjen akkor is, amikor ezzel ellentétes cselekvésre vonatkozó nyomás áll fenn, vagy amikor ez potenciális hátrányos személyi vagy szervezeti következményeket hozhat létre. A megfelelő módon való cselekvés magában foglalja:
(a) a helytállást dilemmákkal és nehéz helyzetekkel való szembesüléskor; vagy
(b) mások megkérdőjelezését, ahogyan és amikor a körülmények igazolják,
a körülményeknek megfelelő módon.
Ennek során a könyvvizsgáló demonstrálja a könyvvizsgálati bizonyíték kritikus értékelését, amely hozzájárul a szakmai szkepticizmus gyakorlásához.
– Az objektivitás megköveteli a kamarai tag könyvvizsgálótól, hogy szakmai vagy üzleti megítélést alkalmazzon anélkül, hogy azt veszélyeztetné:
(a) elfogultság;
(b) érdekellentét; vagy
(c) személyek, szervezetek, technológia vagy egyéb tényezők nem helyénvaló befolyása vagy azokra való nem helyénvaló támaszkodás.
A könyvvizsgáló például a következők által felel meg az objektivitás elvének:
(a) körülmények vagy kapcsolatok felismerése, például az ügyféllel való magánjellegű kapcsolaté, amely lehet, hogy veszélyezteti a könyvvizsgáló szakmai vagy üzleti megítélését; és
(b) az ilyen körülmények és kapcsolatok könyvvizsgáló megítélésére gyakorolt hatásának figyelembevétele az ügyfél pénzügyi kimutatásai szempontjából lényeges kérdéshez kapcsolódó könyvvizsgálati bizonyíték elegendőségének és megfelelőségének értékelésekor.
Ennek során a könyvvizsgáló oly módon viselkedik, amely hozzájárul a szakmai szkepticizmus gyakorlásához.
– A szakmai hozzáértés és megfelelő gondosság megköveteli a könyvvizsgálótól, hogy rendelkezzen olyan szintű szakmai ismeretekkel és készségekkel, amely szükséges hozzáértő szakmai szolgáltatás nyújtásának biztosításához, valamint hogy gondosan, a vonatkozó standardokkal, jogszabályokkal és szabályozásokkal összhangban járjon el. A könyvvizsgáló például a következők által felel meg a szakmai hozzáértés és megfelelő gondosság elvének:
(a) olyan ismeretek alkalmazása, amelyek az adott ügyfél iparága és üzleti tevékenységei szempontjából relevánsak a lényeges hibás állítás kockázatainak megfelelő azonosítása érdekében;
(b) megfelelő könyvvizsgálati eljárások megtervezése és végrehajtása; és
(c) releváns ismeretek alkalmazása annak kritikus értékelésekor, hogy a könyvvizsgálati bizonyíték elegendő és megfelelő-e az adott körülmények között.
Ennek során a könyvvizsgáló oly módon viselkedik, ami hozzájárul a szakmai szkepticizmus gyakorlásához.
Bevezetés
200.1. A Kódexnek ez a része ismerteti a követelményeket és az alkalmazási anyagot az üzleti területen dolgozó kamarai tag könyvvizsgálók részére a 120. fejezetben leírt fogalmi keretelvek alkalmazásához. Nem írja le az összes olyan tényt és körülményt, beleértve a szakmai tevékenységeket, érdekeltségeket és kapcsolatokat, amelyekkel az üzleti területen dolgozó kamarai tag könyvvizsgálók szembesülhetnek, amely létrehoz vagy lehet, hogy létrehoz az alapelveknek történő megfelelést veszélyeztető tényezőket. Ebből kifolyólag a fogalmi keretelvek megkövetelik az üzleti területen dolgozó kamarai tag könyvvizsgálóktól, hogy maradjanak éberek az ilyen tényeket és körülményeket illetően.
200.2. Befektetők, hitelezők, munkáltató szervezetek és az üzleti élet egyéb szektorai, csakúgy, mint a kormányzatok és a nyilvánosság lehet, hogy támaszkodnak az üzleti területen dolgozó kamarai tag könyvvizsgálók munkájára. Az üzleti területen dolgozó kamarai tag könyvvizsgálók felelősök lehetnek egyedül vagy közösen olyan pénzügyi és egyéb információk előállításáért és beszámolóba foglalásáért, amelyekre munkáltató szervezeteik és harmadik felek egyaránt lehet, hogy támaszkodnak. Szintén felelősek lehetnek hatékony pénzügyi menedzsment nyújtásáért, valamint sokféle üzleti kérdéssel kapcsolatos hozzáértő tanácsadásért.
200.3. Az üzleti területen dolgozó kamarai tag könyvvizsgáló lehet munkavállaló, megbízott, partner, igazgató (ügyvezető vagy nem ügyvezető), tulajdonos-vezető vagy egy munkáltató szervezet önkéntese. A könyvvizsgáló és a munkáltató szervezet kapcsolatának jogi formája nem befolyásolja a könyvvizsgálóra vonatkozó etikai felelősségeket.
200.4. Ebben a részben a „kamarai tag könyvvizsgáló” kifejezés a következőkre utal:
(a) üzleti területen dolgozó kamarai tag könyvvizsgáló, és
(b) olyan személy, aki könyvvizsgálóként dolgozó kamarai tag könyvvizsgálóként működik, amikor a könyvvizsgáló társasággal való kapcsolata alapján végez szakmai tevékenységeket, akár megbízottként, akár munkavállalóként vagy tulajdonosként. A további információkat arról, hogy a 2. rész mikor vonatkozik a könyvvizsgálóként dolgozó kamarai tag könyvvizsgálókra, lásd a K120.4., K300.5. és a 300.5. A1. bekezdésekben.
Követelmények és alkalmazási anyag
Általános rendelkezések
K200.5. A kamarai tag könyvvizsgálónak meg kell felelnie a 110. fejezetben ismertetett alapelveknek, és alkalmaznia kell a 120. fejezetben leírt fogalmi keretelveket az alapelveknek történő megfelelést veszélyeztető tényezők azonosítása, értékelése és kezelése érdekében.
200.5. A1. A kamarai tag könyvvizsgáló felelős a kamarai tag könyvvizsgálót alkalmazó szervezet törvényes céljainak előmozdításáért. A jelen kódexnek nem célja, hogy akadályozza a könyvvizsgálót ezen felelősségének teljesítésében, hanem olyan körülményekkel foglalkozik, amelyek között az alapelveknek való megfelelés lehet, hogy veszélybe kerül.
200.5. A2. Munkáltató szervezeteik törvényes célkitűzéseinek és céljainak előmozdítása során a kamarai tag könyvvizsgálók számára megengedett a szervezet pozíciójának támogatása, feltéve hogy sem hamis, sem félrevezető állításokat nem tesznek. Az ilyen cselekedetek általában nem hozzák létre az elfogultság veszélyét.
200.5. A3. Minél magasabb a beosztása a kamarai tag könyvvizsgálónak, annál nagyobb lesz a képessége és a lehetősége az információkhoz való hozzáférésre, valamint a munkáltató szervezettel kapcsolatban lévő egyéb személyek által kialakított politikák, valamint az általuk hozott döntések és intézkedések befolyásolására. Amennyire képesek ezt megtenni, figyelemmel a szervezetnél betöltött pozíciójukra és rangjukra, a könyvvizsgálókkal szemben elvárás, hogy ösztönözzenek és mozdítsanak elő egy etikai alapú kultúrát a szervezetnél a120.13. A3. bekezdéssel összhangban. Példák olyan intézkedésekre, amelyeket lehet, hogy meghoznak, a következők bevezetése, megvalósítása és felügyelete:
– Etikai oktatási és képzési programok.
– Etikus kultúrát előmozdító menedzsment folyamatok, valamint teljesítményértékelési és jutalmazási kritériumok.
– Etikai és a bizalmas jelentéstételre vonatkozó politikák.
– Jogszabályoknak és szabályozásoknak való meg nem felelés megelőzése érdekében kialakított politikák és szabályzatok.
Veszélyek azonosítása
200.6. A1. Az alapelveknek történő megfelelést veszélyeztető tényezőket tények és körülmények széles köre hozhatja létre. A veszélyek kategóriáit a 120.6. A3. bekezdés ismerteti. A következőkben példák vannak olyan tényekre és körülményekre az egyes kategóriákon belül, amelyek lehet, hogy veszélyeket hoznak létre a kamarai tag könyvvizsgáló számára a szakmai tevékenység vállalásakor:
(a) Önérdek veszélye
– A kamarai tag könyvvizsgálónak pénzügyi érdekeltsége van a munkáltató szervezetben, vagy attól kölcsönt vagy garancianyújtást fogad el.
– A kamarai tag könyvvizsgáló a munkáltató szervezet által kínált ösztönző javadalmazási megállapodásokban vesz részt.
– A kamarai tag könyvvizsgálónak hozzáférése van társasági eszközökhöz személyes használat céljából.
– A kamarai tag könyvvizsgáló részére a munkáltató szervezet beszállítója ajándékot vagy különleges elbánást ajánl fel.
(b) Önellenőrzés veszélye
– A kamarai tag könyvvizsgáló határozza meg az üzleti kombináció megfelelő számviteli kezelését a vásárlásra vonatkozó döntést támogató megvalósíthatósági tanulmány végrehajtása után.
(c) Elfogultság veszélye
– A kamarai tag könyvvizsgálónak lehetősége van tájékoztatóban szereplő információk kedvező finanszírozás megszerzése érdekében történő manipulálására.
(d) Magánjellegű kapcsolat veszélye
– A kamarai tag könyvvizsgáló felelős a munkáltató szervezet pénzügyi beszámolásáért, amikor a szervezet által alkalmazott közvetlen családtag vagy közeli hozzátartozó hoz olyan döntést, ami befolyásolja a szervezet pénzügyi beszámolását.
– A kamarai tag könyvvizsgáló régóta kapcsolatban van az üzleti döntéseket befolyásoló személyekkel.
(e) Fenyegetés veszélye
– Egy kamarai tag könyvvizsgálót vagy közvetlen családtagját vagy közeli hozzátartozóját az elbocsátás vagy lecserélés veszélye fenyeget az alábbiak feletti véleményeltérés miatt:
= Egy számviteli alapelv alkalmazása.
= A pénzügyi információk jelentésének módja.
– Egy személy megpróbálja befolyásolni a kamarai tag könyvvizsgáló döntéshozatali folyamatát, például szerződések odaítélésére vagy valamely számviteli elv alkalmazására vonatkozóan.
Veszélyek értékelése
200.7. A1. A 120.6. A1. és a 120.8. A2. bekezdésekben ismertetett feltételek, politikák és eljárások lehet, hogy befolyásolják annak értékelését, hogy az alapelveknek történő megfelelést veszélyeztető adott tényező elfogadható szinten van-e.
200.7. A2. Egy veszély szintjének a kamarai tag könyvvizsgáló általi értékelését befolyásolja a szakmai tevékenység jellege és hatóköre is.
200.7. A3. Egy veszély szintjének a kamarai tag könyvvizsgáló általi értékelését lehet, hogy befolyásolja a munkáltató szervezetnél lévő munkakörnyezet és a működési környezet. Például:
– Olyan vállalatvezetés, amely hangsúlyozza az etikus viselkedés fontosságát, valamint azt az elvárást, hogy a munkavállalók etikusan járjanak el.
– Olyan politikák és szabályzatok, amelyek felhatalmazzák és bátorítják a munkavállalókat az általuk aggasztónak talált etikai kérdések megtorlástól való félelem nélküli kommunikálására a vezetés felső szintjei felé.
– A munkavállalói teljesítmény minőségének megvalósítását és nyomon követését szolgáló politikák és eljárások.
– Vállalati felügyeleti rendszerek vagy egyéb felügyeleti struktúrák és erős belső kontrollok.
– Jó képességű, hozzáértő munkatársak alkalmazásának fontosságát hangsúlyozó toborzási eljárások.
– A politikák és eljárások, beleértve azok változásait is, időben történő kommunikálása minden munkavállaló felé, valamint megfelelő képzés és oktatás nyújtása az ilyen politikákra és eljárásokra vonatkozóan.
– Etikai és magatartáskódexre vonatkozó politikák.
200.7. A4. A kamarai tag könyvvizsgálók lehet, hogy mérlegelik jogi tanács igénybevételét, ha úgy vélik, hogy mások részéről etikátlan viselkedés vagy cselekedetek merültek fel vagy fognak továbbra is felmerülni a munkáltató szervezetnél.
Veszélyek kezelése
200.8. A1. A 210. és 270. fejezetek ismertetnek bizonyos veszélyeket, amelyek lehet, hogy felmerülnek a szakmai tevékenységek végrehajtása során, és példákat tartalmaznak olyan intézkedésekre, amelyek lehet, hogy kezelik az ilyen veszélyeket.
200.8. A2. Szélsőséges helyzetekben, ha a veszélyeket létrehozó körülmények nem kiküszöbölhetők, és nem állnak rendelkezésre biztosítékok, vagy azok nem alkalmazhatók a veszélyek elfogadható szintre csökkentésére, helyénvaló lehet a kamarai tag könyvvizsgáló számára a munkáltató szervezetnél történő felmondás.
Kommunikáció az irányítással megbízott személyekkel
K200.9. Az irányítással megbízott személyekkel a jelen kódex szerint folytatott kommunikáció során a kamarai tag könyvvizsgálónak kell meghatároznia a munkáltató szervezet irányítási struktúrájában azokat a megfelelő személy(eke)t, akikkel kommunikálni szükséges. Ha a könyvvizsgáló az irányítással megbízott személyek egy alcsoportjával kommunikál, meg kell határoznia, hogy szükséges-e az összes irányítással megbízott személlyel kommunikálni azért, hogy megfelelő tájékoztatásban legyen részük.
200.9. A1. Annak meghatározásakor, hogy kivel kommunikáljon, a kamarai tag könyvvizsgáló lehet, hogy mérlegeli:
(a) a körülmények jellegét és fontosságát, és
(b) a kommunikálandó kérdést.
200.9. A2. Az irányítással megbízott személyek alcsoportja például az audit bizottság vagy az irányítással megbízott személyek különálló tagja.
K200.10. Ha a kamarai tag könyvvizsgáló olyan személyekkel kommunikál, akiknek vezetési, valamint irányítási felelősségeik egyaránt vannak, meg kell győződnie arról, hogy a velük folytatott kommunikáció megfelelően tájékoztatja az összes olyan irányítási szerepkörben lévő személyt, akivel egyébként kommunikálna.
200.10. A1. Bizonyos esetekben az irányítással megbízott személyek valamennyien részt vesznek a gazdálkodó szervezet vezetésében, például egy kis üzleti vállalkozásnál, ahol az egyetlen tulajdonos vezeti a szervezetet és nincs másnak irányítási szerepköre. Ezekben az esetekben, ha a kérdéseket a vezetési felelősségekkel rendelkező személlyel (személyekkel) közlik, és azoknak a személyeknek vannak irányítási felelősségeik is, a kamarai tag könyvvizsgáló teljesítette az az irányítással megbízott személyekkel való kommunikálásra vonatkozó követelményt.
Bevezetés
210.1. Követelmény, hogy a kamarai tag könyvvizsgálók megfeleljenek az alapelveknek és a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket alkalmazzák a veszélyek azonosítása, értékelése és kezelése céljából.
210.2. Az érdekellentét az objektivitás alapelvének történő megfelelést veszélyeztető tényezőket hoz létre, és lehet, hogy létrehoz az egyéb alapelveknek történő megfelelést veszélyeztető tényezőket. Lehet, hogy ilyen veszélyeket hoz létre, ha:
(a) egy kamarai tag könyvvizsgáló egy adott kérdésre vonatkozó szakmai tevékenységet két vagy több fél részére vállal el, akiknek az érdekei az adott kérdés tekintetében ellentétesek, vagy
(b) a kamarai tag könyvvizsgáló érdeke egy adott kérdés tekintetében, valamint egy fél érdekei, akinek a részére a könyvvizsgáló szakmai tevékenységet vállal az adott kérdésre vonatkozóan, ellentétesek.
Ilyen fél lehet egy munkáltató szervezet, egy szállító, egy vevő, egy hitelező, egy részvényes vagy más fél.
210.3. Ez a fejezet a fogalmi keretelvek érdekellentétekre vonatkozó alkalmazása szempontjából releváns konkrét követelményeket és alkalmazási anyagot tartalmazza.
Követelmények és alkalmazási anyag
Általános rendelkezések
K210.4. A kamarai tag könyvvizsgálónak nem szabad megengednie, hogy egy érdekellentét veszélyeztesse a szakmai vagy üzleti megítélést.
210.4. A1. Példák olyan körülményekre, amelyek lehet, hogy érdekellentétet hoznak létre:
– Két munkáltató szervezetnél betöltött vezetési vagy irányítási pozíció és bizalmas információk megszerzése az egyik szervezettől, amit a kamarai tag könyvvizsgáló lehet, hogy felhasznál a másik szervezet előnyére vagy hátrányára.
– Szakmai tevékenység vállalása egy társulásban részt vevő mindkét fél számára, ahol mindkét fél azért foglalkoztatja a könyvvizsgálót, hogy segítsen felszámolni a társulást.
– Pénzügyi információk készítése a könyvvizsgáló munkáltató szervezete vezetésének bizonyos tagjai számára, akik menedzsment kivásárlást szándékoznak végrehajtani.
– Felelősnek lenni a munkáltató szervezet beszállítójának kiválasztásáért, amikor a könyvvizsgáló közvetlen családtagja lehet, hogy anyagi előnyre tesz szert az ügyletből.
– Irányítási minőségben történő működés egy munkáltató szervezetnél, amely egy olyan társaság bizonyos befektetéseit hagyja jóvá, ahol az egyik ilyen befektetés megnöveli majd a könyvvizsgáló vagy egy közvetlen családtagja befektetési portfóliójának az értékét.
Ellentét azonosítása
K210.5. A kamarai tag könyvvizsgálónak észszerű lépéseket kell tennie az olyan körülmények azonosításához, amelyek lehet, hogy érdekellentétet idéznek elő, és ezért lehet, hogy egy vagy több alapelvnek való megfelelést veszélyeztető tényezőt hoznak létre. Az ilyen lépéseknek magukban kell foglalniuk a következők azonosítását:
(a) Az érintett felek közötti releváns érdekeltségek és kapcsolatok jellege, és
(b) A tevékenység és annak a releváns felekre gyakorolt hatása.
K210.6. A kamarai tag könyvvizsgálónak ébernek kell maradnia az olyan tevékenységek, érdekeltségek és kapcsolatok jellegében idővel bekövetkező változásokat illetően, amelyek lehet, hogy érdekellentétet idéznek elő egy szakmai tevékenység végrehajtása során.
Érdekellentétek által létrehozott veszélyek
210.7.A1. Általában véve minél közvetlenebb a kapcsolat a szakmai tevékenység és azon kérdés között, amelynek kapcsán a felek érdekei ellentétesek, annál valószínűbb, hogy a veszély szintje nem elfogadható.
210.7. A2. Példa olyan intézkedésre, amely lehet, hogy kiküszöböli az érdekellentétek által létrehozott veszélyeket az érdekellentétet előidéző kérdéshez kapcsolódó döntéshozatali folyamattól való visszalépés.
210.7. A3. Példák olyan intézkedésekre, amelyek biztosítékok lehetnek az érdekellentétek által létrehozott veszélyek kezeléséhez:
– Bizonyos felelősségek és feladatok átszervezése vagy elkülönítése.
– Megfelelő felügyelet megszerzése, például ügyvezető vagy nem ügyvezető igazgató felügyelete alatti tevékenységvégzés.
Közlés és hozzájárulás
Általános rendelkezések
210.8. A1. Általában véve szükséges:
(a) közölni az érdekellentét jellegét és azt, hogy a releváns felek felé hogyan kezelték a létrehozott veszélyeket, beleértve az ellentét által érintett munkáltató szervezetnél a megfelelő szinteket, és
(b) a releváns felektől hozzájárulást szerezni a kamarai tag könyvvizsgáló számára a szakmai tevékenység vállalásához, ha biztosítékokat alkalmaznak a veszély kezelésére.
210.8. A2. A hozzájárulást lehet, hogy beleértik egy fél viselkedésébe olyan körülmények között, amikor a kamarai tag könyvvizsgálónak elegendő bizonyítéka van azon következtetés levonásához, hogy a felek már a kezdetekkor ismerik a körülményeket, és elfogadták az érdekellentétet, ha nincs ellenvetésük az ellentét létezésével szemben.
210.8. A3. Ha az ilyen közlés vagy hozzájárulás nincs meg írásban, a kamarai tag könyvvizsgáló számára javasolt a következők dokumentálása:
(a) az érdekellentétet előidéző körülmények jellege;
(b) a veszélyek kezelésére alkalmazott biztosítékok, ha értelmezhető, és
(c) a megszerzett hozzájárulás.
Egyéb megfontolások
210.9. A1. Érdekellentét kezelése során a kamarai tag könyvvizsgáló számára javasolt, hogy útmutatást kérjen a munkáltató szervezeten belülről vagy másoktól, mint például egy szakmai testülettől, jogi tanácsadótól vagy egy másik könyvvizsgálótól. Amikor ilyen közlést tesznek vagy információkat osztanak meg a munkáltató szervezeten belül és harmadik felek iránymutatását keresik, a titoktartás elve alkalmazandó.
Bevezetés
220.1. Követelmény, hogy a kamarai tag könyvvizsgálók megfeleljenek az alapelveknek és a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket alkalmazzák a veszélyek azonosítása, értékelése és kezelése céljából.
220.2. Információk készítése vagy bemutatása lehet, hogy önérdek veszélyét, fenyegetés veszélyét vagy egy, vagy több alapelvnek történő megfelelést veszélyeztető egyéb tényezőt hoz létre. 210.3. Ez a fejezet a fogalmi keretelveknek az ilyen körülmények között való alkalmazása szempontjából releváns konkrét követelményeket és alkalmazási anyagot tartalmazza.
Követelmények és alkalmazási anyag
Általános rendelkezések
220.3. A1. Kamarai tag könyvvizsgálók egy munkáltató szervezet minden szintjén részt vesznek az információk készítésében vagy bemutatásában, mind a szervezeten belül, mind azon kívül.
220.3. A2. Az érdekeltek, akiknek vagy akik számára az ilyen információkat készítik vagy bemutatják, a következők:
– A vezetés és az irányítással megbízott személyek.
– Befektetők és kölcsönnyújtók vagy egyéb hitelezők.
– Szabályozó szervek.
Ez az információ lehet, hogy segít az érdekelteknek a munkáltató szervezet helyzete bizonyos szempontjainak a megértésében és értékelésében, valamint a szervezettel kapcsolatos döntések meghozatalában. Az információk tartalmazhatnak pénzügyi és nem pénzügyi információkat, amelyeket lehet, hogy nyilvánosságra hoznak vagy belső célokra használnak fel.
Példák többek között:
– Működési és teljesítménybeszámolók.
– Döntéstámogató elemzések.
– Költségvetések és előrejelzések.
– A belső és külső auditorok számára nyújtott információk.
– Kockázatelemzések.
– Általános és speciális célú pénzügyi kimutatások.
– Adóbevallások.
– A szabályozó szervekhez jogi és megfelelési célokból benyújtott jelentések.
220.3. A3. A jelen fejezet szempontjából az információk készítése vagy bemutatása magában foglalja az információk rögzítését, megőrzését és jóváhagyását.
K220.4. Az információk készítésekor vagy bemutatásakor a kamarai tag könyvvizsgálónak:
(a) az információkat a releváns beszámolási keretelvek szerint kell elkészítenie vagy bemutatnia, ha értelmezhető;
(b) az információkat úgy kell elkészítenie vagy bemutatnia, hogy az ne célozza a szerződéses vagy szabályozói kimenetelek nem helyénvaló módon történő félrevezetését vagy befolyásolását;
(c) szakmai megítélést kell alkalmaznia, hogy:
(i) a tényeket minden lényeges szempontból pontosan és hiánytalanul tükrözze;
(ii) az üzleti tranzakciók vagy tevékenységek valódi jellegét világosan ismertesse; és
(iii) az információkat időben és megfelelő módon sorolja be és rögzítse;
(d) nem szabad kihagynia semmit azzal a szándékkal, hogy az információk félrevezetők legyenek vagy nem helyénvaló módon befolyásolják a szerződéses vagy szabályozói kimeneteleket.
(e) el kell kerülnie személyek, szervezetek, technológia vagy egyéb tényezők nem helyénvaló befolyását vagy az azokra való nem helyénvaló támaszkodást; továbbá
(f) tudatában kell lennie az elfogultság kockázatának.
220.4. A1. A szerződéses vagy szabályozói kimenetel nem helyénvaló befolyásolására példa az, ha egy irreális becslést alkalmaznak azzal a szándékkal, hogy egy szerződéses előírás, például egy adósságkovenáns, vagy egy szabályozói előírás, például egy pénzintézetre vonatkozó tőkekövetelmény, megsértését elkerüljék.
Döntési szabadság használata az információk készítése vagy bemutatása során
K220.5. Információk készítése vagy bemutatása a szakmai megítélések meghozatalakor lehet, hogy döntési szabadság alkalmazását igényli. A kamarai tag könyvvizsgálónak nem szabad az ilyen döntési szabadságot azzal a céllal alkalmaznia, hogy félrevezessen másokat vagy nem helyénvaló módon befolyásoljon szerződéses vagy szabályozói kimeneteleket.
220.5. A1. Példák olyan módokra, ahogyan a döntési szabadsággal vissza lehet élni nem helyénvaló kimenetelek elérése céljából:
– Becslések meghatározása, például a valós érték becslések meghatározása az eredmény téves bemutatása érdekében.
– Egy számviteli politika vagy módszer kiválasztása vagy megváltoztatása két vagy több, a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvek által engedélyezett alternatíva között, például egy hosszú távú szerződésekre vonatkozó politika kiválasztása az eredmény téves bemutatása érdekében.
– Az ügyletek időzítésének, például egy eszköz értékesítése időzítésének meghatározása a pénzügyi év végén, félrevezetés céljából.
– Az ügyletek felépítésének a meghatározása, például olyan módon történő felépítése pénzügyi tranzakciók, hogy az tévesen mutassa be az eszközöket és kötelezettségeket, vagy a cash flow-k besorolását.
– Közzétételek kiválogatása, például, pénzügyi vagy működési kockázathoz kapcsolódó információk kihagyása vagy elfedése félrevezetés céljából.
K220.6. Szakmai tevékenységek végrehajtásakor, különösen azok esetében, amelyek nem követelnek meg releváns beszámolási keretelveknek történő megfelelést, a kamarai tag könyvvizsgálónak szakmai megítélést kell alkalmaznia a következők azonosítása és mérlegelése szempontjából:
(a) az információk felhasználásának célja;
(b) a kontextus, amiben az információkat megadják; és
(c) a közönség, akinek az információkat címzik.
220.6. A1. Például a pro forma jelentések, költségvetések vagy előrejelzések előállításakor vagy bemutatásakor a releváns becslések, közelítő értékek és feltételezések belefoglalása az információkba, ahol ez megfelelő, lehetővé tenné azok számára, akik lehet, hogy az ilyen információkra támaszkodnak, hogy kialakítsák a maguk megítélését.
220.6. A2. A kamarai tag könyvvizsgáló lehet, hogy mérlegeli a bemutatandó információk célzott közönségének, kontextusának és céljának a tisztázását.
Támaszkodás mások munkájára
K220.7. Annak a kamarai tag könyvvizsgálónak, aki más személyek munkájára szándékozik támaszkodni, legyenek azok a munkáltató szervezeten vagy más szervezeteken belüliek vagy kívüliek, szakmai megítélést kell alkalmaznia annak meghatározása céljából, hogy milyen lépéseket szükséges tenni, ha vannak ilyenek egyáltalán, a K220.4. bekezdésben ismertetett felelősségek teljesítése érdekében.
220.7. A1. Mérlegelendő tényezők annak meghatározásakor, hogy a másokra való támaszkodás észszerű-e:
– A másik személy vagy szervezet hírneve és szakértelme, valamint a rendelkezésére álló erőforrások.
– Az, hogy a másik személyre vonatkoznak-e szakmai és etikai standardok.
Ilyen információkat lehet, hogy a másik személlyel vagy szervezettel való korábbi kapcsolatból, vagy a róluk másokkal folytatott konzultációkból szereznek.
Félrevezető vagy lehet, hogy félrevezető információk kezelése
K220.8. Ha a kamarai tag könyvvizsgáló tudja, vagy oka van úgy gondolni, hogy az az információ, amellyel kapcsolatba került, félrevezető, megfelelő intézkedéseket kell tennie a kérdés megoldásának keresése érdekében.
220.8. A1. Példák olyan intézkedésekre, amelyek helyénvalók lehetnek:
– Az információ félrevezető voltára vonatkozó aggályok megvitatása a kamarai tag könyvvizsgáló felettesével és/vagy a vezetés megfelelő szintjével/szintjeivel vagy az irányítással megbízott személyekkel a könyvvizsgáló munkáltató szervezeténél, és az ilyen személyek felkérése arra, hogy tegyenek megfelelő intézkedéseket a kérdés megoldása érdekében. Ilyen intézkedések lehetnek:
= az információ kijavíttatása.
= ha az információt már közzétették a célzott felhasználók számára, akkor azok tájékoztatása a helyes információkról.
– A munkáltató szervezet politikáinak és szabályzatainak (pl. az etikai vagy a bizalmas jelentéstételre vonatkozó politikák) megtekintése abból a célból, hogy az ilyen kérdéseket hogyan szükséges házon belül kezelni.
220.8. A2. A kamarai tag könyvvizsgáló lehet, hogy megállapítja, hogy a munkáltató szervezet nem tette meg a megfelelő intézkedéseket. Ha a könyvvizsgálónak továbbra is oka van azt gondolni, hogy az információ félrevezető, a következő további intézkedések megfelelők lehetnek, feltéve, hogy a könyvvizsgáló továbbra is éber marad a titoktartás elvét illetően:
– Konzultáció:
= egy releváns szakmai testülettel;
= a munkáltató szervezet belső vagy külső könyvvizsgálójával;
= jogtanácsossal.
– Annak meghatározása, hogy van-e bármilyen követelmény az alábbiak felé való kommunikálásra vonatkozóan:
= harmadik felek, beleértve az információk felhasználóit;
= szabályozó és felügyeleti szervek.
K220.9. Amennyiben az összes megvalósítható lehetőség kimerítését követően a kamarai tag könyvvizsgáló megállapítja, hogy nem történt megfelelő intézkedés, és oka van azt gondolni, hogy az információ még mindig félrevezető, a könyvvizsgálónak vissza kell utasítania, hogy az információval kapcsolatban legyen vagy maradjon.
220.9. A1. Ilyen körülmények között megfelelő lehet a kamarai tag könyvvizsgáló számára, hogy felmondjon a munkáltató szervezetnél.
Dokumentálás
220.10. A1. A kamarai tag könyvvizsgáló számára javasolt dokumentálni:
– a tényeket;
– a számviteli alapelveket vagy más releváns szakmai standardokat;
– a kommunikációkat és azt, hogy mely felekkel vitatta meg a kérdéseket;
– a mérlegelt intézkedéseket;
– azt, hogy a könyvvizsgáló hogyan próbálta meg kezelni a kérdés(eke)t.
Egyéb megfontolások
220.11. A1. Ha az információk előállításával vagy bemutatásával kapcsolatos alapelveknek történő megfelelést veszélyeztető tényezők merülnek fel egy pénzügyi érdekeltségből, beleértve a pénzügyi beszámoláshoz és döntéshozatalhoz kapcsolódó kompenzációt és ösztönzést, a 240. fejezetben meghatározott követelmények és alkalmazási anyag alkalmazandó.
220.11. A2. Ha a félrevezető információ lehet, hogy jogszabályoknak és szabályozásoknak való meg nem feleléssel jár, a 260. fejezetben szereplő követelmények és alkalmazási anyag alkalmazandó.
220.11. A3. Ha az információk előállításához vagy bemutatásához kapcsolódó alapelveknek történő megfelelést veszélyeztető tényezők merülnek fel nyomásgyakorlás miatt, a 270. fejezetben szereplő követelmények és alkalmazási anyag alkalmazandó.
Bevezetés
230.1. Követelmény, hogy a kamarai tag könyvvizsgálóknak megfeleljenek az alapelveknek és a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket alkalmazzák a veszélyek azonosítása, értékelése és kezelése céljából.
230.2. Az elegendő szakértelem nélküli cselekvés önérdekkel kapcsolatos, a szakmai hozzáértés és megfelelő gondosság alapelvének történő megfelelést veszélyeztető tényezőt hoz létre. Ez a fejezet a fogalmi keretelveknek az ilyen körülmények között történő alkalmazása szempontjából releváns konkrét követelményeket és alkalmazási anyagot tartalmazza.
Követelmények és alkalmazási anyag
Általános rendelkezések
K230.3. A kamarai tag könyvvizsgálónak nem szabad szándékosan félrevezetnie a munkáltató szervezetet a szakértelme szintjét vagy a megszerzett tapasztalatát illetően.
230.3. A1. A szakmai hozzáértés és megfelelő gondosság alapelve előírja, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló csak olyan jelentős feladatokat vállaljon el, amelyekre vonatkozóan kielégítő szakképzéssel vagy tapasztalattal rendelkezik, vagy azt meg tudja szerezni.
230.3. A2. Lehet, hogy önérdekkel kapcsolatos, a szakmai hozzáértés és megfelelő gondosság alapelvének történő megfelelést veszélyeztető tényezőt hoz létre, ha a kamarai tag könyvvizsgálónak:
– nincs elegendő ideje a releváns feladatok megfelelő végrehajtására vagy befejezésére;
– hiányos, korlátozott vagy a feladatok megfelelő végrehajtásához más miatt elégtelen információk állnak rendelkezésére;
– nem elégséges a tapasztalata, képzettsége és/vagy a végzettsége;
– elégtelenek a forrásai a feladatok végrehajtásához.
230.3. A3. Tényezők, amelyek relevánsak az ilyen veszély szintjének az értékelésében:
– az, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló milyen mértékben működik együtt másokkal;
– a könyvvizsgáló másokhoz viszonyított rangja a vállalkozásnál;
– a munkára vonatkozó felügyelet és áttekintés szintje.
230.3. A4. Példák olyan intézkedésekre, amelyek biztosítékok lehetnek az önérdek ilyen veszélyének kezeléséhez:
– Segítség vagy képzés szerzése egy a szükséges szakértelemmel rendelkező személytől.
– Annak biztosítása, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a releváns feladatok végrehajtásához.
K230.4. Ha a szakmai hozzáértés és megfelelő gondosság alapelvének történő megfelelést veszélyeztető tényező nem kezelhető, a kamarai tag könyvvizsgálónak el kell döntenie, hogy megtagadja-e a kérdéses feladatok végrehajtását. Ha a könyvvizsgáló megállapítja, hogy a végrehajtás megtagadása helyénvaló, közölnie kell ennek okait.
Egyéb megfontolások
230.5. A1. A 270. fejezetben szereplő követelmények és alkalmazási anyag alkalmazandó, ha a kamarai tag könyvvizsgálóra nyomás nehezedik azért, hogy olyan módon járjon el, amely lehet, hogy a szakmai hozzáértés és megfelelő gondosság alapelvének megsértéséhez vezet.
Bevezetés
240.1. Követelmény, hogy a kamarai tag könyvvizsgálók megfeleljenek az alapelveknek és a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket alkalmazzák a veszélyek azonosítása, értékelése és kezelése céljából.
240.2. Pénzügyi érdekeltség birtoklása vagy egy közvetlen családtag vagy közeli hozzátartozó pénzügyi érdekeltségéről való tudomás lehet, hogy önérdekkel kapcsolatos, az objektivitás vagy titoktartás alapelvének történő megfelelést veszélyeztető tényezőt hoz létre. Ez a fejezet a fogalmi keretelveknek az ilyen körülmények között történő alkalmazása szempontjából releváns konkrét követelményeket és alkalmazási anyagot tartalmazza.
Követelmények és alkalmazási anyag
Általános rendelkezések
K240.3. Egy kamarai tag könyvvizsgálónak nem szabad információkat manipulálnia vagy bizalmas információkat felhasználnia személyes haszon vagy mások pénzügyi nyeresége céljából.
240.3. A1. Kamarai tag könyvvizsgálóknak lehetnek olyan pénzügyi érdekeltségei, vagy lehet, hogy tudnak közvetlen családtag vagy közeli hozzátartozó olyan pénzügyi érdekeltségeiről, amelyek bizonyos körülmények között lehet, hogy az alapelveknek való megfelelést veszélyeztető tényezőket hoznak létre. A pénzügyi érdekeltségek magukban foglalják a pénzügyi beszámoláshoz és döntéshozatalhoz kapcsolódó kompenzációs vagy ösztönző megállapodásokból eredő érdekeltségeket.
240.3. A2. Példák olyan körülményekre, amelyek lehet, hogy az önérdek veszélyét hozzák létre, az olyan helyzetek, amikor a kamarai tag könyvvizsgáló vagy egy közvetlen családtagja vagy közeli hozzátartozója:
– számára motiváció és lehetőség áll fenn árérzékeny információk manipulálására pénzügyi nyereségszerzés céljából;
– közvetlen vagy közvetett pénzügyi érdekeltséggel rendelkezik a munkáltató szervezetben, és az adott pénzügyi érdekeltség értékét lehet, hogy közvetlenül befolyásolják a könyvvizsgáló által hozott döntések;
– nyereséghez kapcsolódó jutalomra jogosult, és az adott jutalom értékét lehet, hogy közvetlenül befolyásolják a könyvvizsgáló által hozott döntések;
– közvetlenül vagy közvetetten halasztott ingyenrészvény-jogosultságokkal vagy részvényopciókkal rendelkezik a munkáltató szervezetben, amelynek értékét lehet, hogy befolyásolják a könyvvizsgáló által hozott döntések;
– olyan javadalmazási megállapodásokban vesz részt, amelyek ösztönzést nyújtanak a célok elérése vagy a munkáltató szervezet részvényei értékének maximalizálása érdekében tett erőfeszítések támogatása céljából. Egy ilyen megállapodás lehet például az olyan ösztönző programokban való részvételen keresztül, amelyek bizonyos teljesítményfeltételek teljesüléséhez vannak kötve.
240.3. A3. Tényezők, amelyek relevánsak az ilyen veszély szintjének az értékelésében:
– A pénzügyi érdekeltség jelentősége. Az, hogy mi számít jelentős pénzügyi érdekeltségnek, függ a személyes körülményektől és attól, hogy a pénzügyi érdekeltség mennyire lényeges az egyén számára.
– Politikák és eljárások a vezetéstől független bizottság számára a felső szintű vezetés javadalmazási szintjének vagy formájának meghatározásához.
– A belső politikákkal összhangban az alábbiak közlése az irányítással megbízott személyek felé:
= minden releváns érdekeltség;
= jogosultságok gyakorlására vagy releváns részvényekkel történő kereskedésre vonatkozó bármilyen terv.
– Azok a belső és külső könyvvizsgálati eljárások, amelyek konkrétan a pénzügyi érdekeltséget előidéző ügyek kezelésére szolgálnak.
240.3. A4. A javadalmazási vagy ösztönző megállapodások által létrehozott veszélyeket lehet, hogy fokozza a felettesek vagy kollégák által gyakorolt nyílt vagy burkolt nyomás. Lásd 270. fejezet: Nyomás az alapelvek megsértésére.
Bevezetés
250.1. Követelmény, hogy a kamarai tag könyvvizsgálók megfeleljenek az alapelveknek és a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket alkalmazzák a veszélyek azonosítása, értékelése és kezelése céljából.
250.2. Az ösztönző juttatások felajánlása vagy elfogadása lehet, hogy önérdekkel, magánjellegű kapcsolattal vagy fenyegetéssel kapcsolatos, az alapelveknek, különösen a tisztesség, az objektivitás és a hivatáshoz méltó magatartás alapelvének való megfelelést veszélyeztető tényezőt hoz létre.
250.3. Ez a fejezet a fogalmi keretelveknek az ösztönző juttatások szakmai tevékenység vállalása során történő felajánlására és elfogadására történő alkalmazása szempontjából releváns követelményeket és alkalmazási anyagot ismerteti, amely felajánlás és elfogadás nem testesít meg a jogszabályoknak és szabályozásoknak való meg nem felelést. Ez a fejezet előírja azt is, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló az ösztönző juttatások felajánlása vagy elfogadása során megfeleljen a releváns jogszabályoknak és szabályozásoknak.
Követelmények és alkalmazási anyag
Általános rendelkezések
250.4. A1. Az ösztönző juttatás olyan tárgy, helyzet vagy cselekedet, amelyet egy másik személy viselkedésének befolyásolása céljából alkalmaznak, de nem szükségszerűen azzal a céllal, hogy helytelenül befolyásolják az adott személy viselkedését. Az ösztönző juttatások az üzleti munkatársak közötti kisebb vendéglátástól olyan cselekedetekig terjedhetnek, amelyek a jogszabályoknak és szabályozásoknak való meg nem felelést eredményeznek. Az ösztönző juttatások számos különböző formát ölthetnek, például:
– ajándékok;
– vendéglátás;
– szórakoztatás;
– politikai vagy jótékonysági adományok;
– barátságra vagy lojalitásra történő hivatkozás;
– munkavállalási vagy egyéb kereskedelmi lehetőségek;
– kedvezményes elbánás, jogok vagy előjogok.
Jogszabályok és szabályozások által tiltott ösztönző juttatások
K250.5. Sok joghatóság területén léteznek olyan jogszabályok és szabályozások, például a megvesztegetéshez és korrupcióhoz kapcsolódóak, amelyek bizonyos körülmények között tiltják az ösztönző juttatások felajánlását vagy elfogadását. A kamarai tag könyvvizsgálónak meg kell ismernie a releváns jogszabályokat és szabályozásokat és meg kell felelnie azoknak, ha ilyen körülményekkel szembesül.
Jogszabályok és szabályozások által nem tiltott ösztönző juttatások
250.6. A1. A jogszabályok és szabályozások által nem tiltott ösztönző juttatások felajánlása vagy elfogadása lehet, hogy mégis létrehoz az alapelveknek történő megfelelést veszélyeztető tényezőket.
A viselkedés illetéktelen befolyásolása szándékával alkalmazott ösztönző juttatások
K250.7. A kamarai tag könyvvizsgálónak nem szabad felajánlania olyan ösztönző juttatást vagy másokat arra ösztönöznie, hogy ilyet felajánljanak, amelyet azzal a szándékkal adnak, vagy amelyről a könyvvizsgáló úgy véli, hogy egy racionális és tájékozott harmadik fél valószínűleg arra a következtetésre jutna, hogy azt azzal a szándékkal adják, hogy illetéktelenül befolyásolják a fogadó fél vagy egy másik személy viselkedését.
K250.8. A kamarai tag könyvvizsgálónak nem szabad elfogadnia olyan ösztönző juttatást vagy másokat arra ösztönöznie, hogy ilyet elfogadjanak, amely esetében a könyvvizsgáló arra a következtetésre jut, vagy úgy véli, hogy egy racionális és tájékozott harmadik fél valószínűleg arra a következtetésre jutna, hogy azt azzal a szándékkal adják, hogy illetéktelenül befolyásolják a fogadó fél vagy egy másik személy viselkedését.
250.9. A1. Az ösztönző juttatás olyannak minősül, mint ami illetéktelenül befolyásolja egy személy viselkedését, ha az arra készteti a személyt, hogy etikátlanul járjon el. Egy ilyen illetéktelen befolyást irányíthatnak vagy a fogadó fél, vagy egy másik személy felé is, aki valamilyen kapcsolatban áll a fogadó féllel. Az alapelvek megfelelő hivatkozási alapot jelentenek a kamarai tag könyvvizsgáló számára annak mérlegelésekor, mi jelent etikátlan viselkedést a könyvvizsgáló és, szükséges esetben analógia alapján, más személyek részéről.
250.9. A2. A tisztesség alapelvének megsértése merül fel, amikor a kamarai tag könyvvizsgáló ösztönző juttatást ajánl fel vagy fogad el, vagy arra ösztönöz másokat, hogy ilyen juttatást ajánljanak fel vagy fogadjanak el, a fogadó fél vagy egy másik személy viselkedésének illetéktelen befolyásolása céljából.
250.9. A3. Annak megállapítása, hogy fennáll-e tényleges vagy vélt szándék a viselkedés illetéktelen befolyásolására, megköveteli a szakmai megítélés alkalmazását. Mérlegelendő releváns tényezők lehetnek:
– Az ösztönző juttatás jellege, gyakorisága, értéke és halmozott hatása.
– Az időzítés, hogy az ösztönző juttatást mikor ajánlják fel valamely cselekedethez vagy döntéshez képest, amelyet lehet, hogy befolyásol.
– Az, hogy az ösztönző juttatás szokásos dolog vagy kulturális gyakorlat-e az adott körülmények között, például amikor ajándékot adnak egy vallási ünnep vagy esküvő alkalmából.
– Az, hogy az ösztönző juttatás egy szakmai tevékenység járulékos része-e, például amikor ebédet ajánlanak fel vagy fogadnak el egy üzleti megbeszélés kapcsán.
– Az, hogy az ösztönző juttatás felajánlása egy egyedi fogadó félre korlátozódik-e vagy egy szélesebb csoportnak áll rendelkezésére. A szélesebb csoport lehet a munkáltató szervezeten belül vagy kívül, mint például egyéb ügyfelek vagy szállítók.
– Az ösztönző juttatást felajánló vagy az azzal megcélzott személyek szerepkörei és pozíciói.
– Az, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló tudja-e vagy van-e oka azt gondolni, hogy az ösztönző juttatás elfogadása megsértené a másik fél munkáltató szervezetének a politikáit és szabályzatait.
– Annak a transzparenciának a mértéke, amellyel az ösztönző juttatást felajánlják.
– Az, hogy az ösztönző juttatást a fogadó fél követelte vagy kérte-e.
– A felajánló ismert korábbi viselkedése vagy hírneve.
További intézkedések mérlegelése
250.10. A1. Ha a kamarai tag könyvvizsgáló tudomására jut, hogy egy ösztönző juttatást a viselkedés illetéktelen befolyásolásának tényleges vagy vélt szándékával ajánlottak fel, lehet, hogy az alapelveknek történő megfelelést veszélyeztető tényezők jönnek létre még akkor is, ha a K250.7. és K250.8. bekezdésekben szereplő követelmények teljesülnek.
250.10. A2. Példák olyan intézkedésekre, amelyek biztosítékok lehetnek az ilyen veszélyek kezelésére:
– A kamarai tag könyvvizsgáló vagy a felajánló munkáltató szervezete felső vezetésének, vagy az irányítással megbízott személyeknek a tájékoztatása a felajánlásról.
– A felajánlóval fennálló üzleti kapcsolat módosítása vagy megszüntetése.
A viselkedés illetéktelen befolyásolásának szándéka nélküli ösztönző juttatások
250.11. A1. A fogalmi keretelvekben meghatározott követelmények és alkalmazási anyag akkor alkalmazandó, ha a kamarai tag könyvvizsgáló arra a következtetésre jutott, hogy nem áll fenn tényleges vagy vélt szándék a fogadó fél vagy egy másik személy viselkedésének az illetéktelen befolyásolására.
250.11. A2. Ha az ilyen ösztönző juttatás csekély és jelentéktelen, bármely létrehozott veszély elfogadható szinten lesz.
250.11. A3. Példa olyan körülményekre, ahol az ilyen ösztönző juttatás felajánlása vagy elfogadása lehet, hogy veszélyeket hoz létre még akkor is, ha a kamarai tag könyvvizsgáló arra a következtetésre jutott, hogy nem áll fenn tényleges vagy vélt szándék a viselkedés illetéktelen befolyásolására:
– Önérdek veszélye
= A kamarai tag könyvvizsgálónak részmunkaidős foglalkoztatási ajánlatot tesz egy szállító.
– Magánjellegű kapcsolat veszélye
= A kamarai tag könyvvizsgáló rendszeresen elvisz egy ügyfelet vagy szállítót sporteseményekre.
– Fenyegetés veszélye
= Egy kamarai tag könyvvizsgáló vendéglátást fogad el, amelynek jellegét, ha nyilvánosan közzé lenne téve, helytelennek vélhetik.
250.11. A4. Az ilyen ösztönző juttatás felajánlása vagy elfogadása által létrehozott veszélyek szintjének értékelésében figyelembe vett releváns tényezők megegyeznek azokkal, amelyeket a 250.9. A3. bekezdés ismertet a szándék meghatározására vonatkozóan.
250.11. A5. Példák olyan intézkedésekre, amelyek lehet, hogy kiküszöbölik az ösztönző juttatás felajánlása vagy elfogadása által létrehozott veszélyeket:
– Az ösztönző juttatás visszautasítása vagy fel nem ajánlása.
– A másik felet érintő üzleti döntésért való felelősség átruházása egy másik személyre, akiről a kamarai tag könyvvizsgálónak nincs oka azt gondolni, hogy a döntés meghozatalakor illetéktelenül befolyásolva lenne, vagy hogy mások úgy vélnék, hogy illetéktelenül befolyásolva van.
250.11. A6. Példák olyan intézkedésekre, amelyek biztosítékok lehetnek az ilyen ösztönző juttatások felajánlása vagy elfogadása által létrehozott veszélyek kezelésére:
– Transzparensnek lenni a kamarai tag könyvvizsgáló vagy a másik fél munkáltató szervezete felső szintű vezetésével vagy az irányítással megbízott személyekkel szemben az ösztönző juttatás felajánlását vagy elfogadását illetően.
– Az ösztönző juttatás regisztrálása a könyvvizsgáló vagy a másik fél munkáltató szervezete által vezetett naplóban.
– Olyan megfelelő áttekintő személy, aki egyébként nem vesz részt a szakmai tevékenységben, áttekinti a végrehajtott munkát vagy a könyvvizsgáló által arra a személyre vagy szervezetre vonatkozóan hozott döntéseket, akitől a könyvvizsgáló elfogadta az ösztönző juttatást.
– Az ösztönző juttatás továbbadományozása egy jótékonysági szervezet számára és az adomány megfelelő közlése például az irányítással megbízott személyek felé vagy azon személy felé, aki felajánlotta az ösztönző juttatást.
– A kapott ösztönző juttatás, például vendéglátás megtérítése.
– Az ösztönző juttatás, például ajándék mielőbbi visszaadása a kezdeti elfogadás után.
Közvetlen családtagok vagy közeli hozzátartozók
K250.12. A kamarai tag könyvvizsgálónak ébernek kell maradnia egy ösztönző juttatás olyan felajánlása által létrehozott, a könyvvizsgáló alapelveknek való megfelelését veszélyeztető potenciális tényezőkkel szemben, amelyet:
(a) a könyvvizsgáló közvetlen családtagja vagy közeli hozzátartozója tesz egy másik fél számára, akivel a könyvvizsgáló szakmai kapcsolatban van, vagy
(b) egy másik fél, akivel a könyvvizsgáló szakmai kapcsolatban van, tesz a könyvvizsgáló közvetlen családtagja vagy közeli hozzátartozója számára.
K250.13. Ha a kamarai tag könyvvizsgáló tudomására jut, hogy ösztönző juttatást ajánlanak fel egy közvetlen családtagjának vagy közeli hozzátartozójának, vagy egy közvetlen családtagja vagy közeli hozzátartozója ajánl fel ilyen ösztönző juttatást, és arra a következtetésre jut, hogy a könyvvizsgáló vagy a másik fél viselkedése illetéktelen befolyásolásának szándéka áll fenn, vagy úgy véli, hogy egy racionális és tájékozott harmadik fél valószínűleg arra a következtetésre jutna, hogy ilyen szándék áll fenn, a könyvvizsgálónak azt kell tanácsolnia a közvetlen családtagnak vagy a közeli hozzátartozónak, hogy ne ajánlja fel, vagy ne fogadja el az ösztönző juttatást.
250.13. A1. A 250.9. A3. bekezdésben ismertetett tényezők relevánsak annak meghatározásakor, hogy van-e tényleges vagy vélt szándék a kamarai tag könyvvizsgáló vagy a másik fél viselkedésének illetéktelen befolyásolására. Egy másik releváns tényező a következő személyek közötti kapcsolat jellege vagy közelsége:
(a) a könyvvizsgáló és a közvetlen családtag vagy közeli hozzátartozó;
(b) a közvetlen családtag vagy közeli hozzátartozó és a másik fél, valamint
(c) a könyvvizsgáló és a másik fél.
Például lehet, hogy ilyen szándékot jelez, ha egy olyan másik fél, akivel a könyvvizsgáló éppen egy jelentős szerződést tárgyal, munkaviszonyt ajánl fel a könyvvizsgáló házastársa számára a normál felvételi folyamaton kívül.
250.13. A2. A 250.10. A2. bekezdésben szereplő alkalmazási anyag releváns olyan veszélyek kezelésében, amelyek lehet, hogy akkor jönnek létre, amikor tényleges vagy vélt szándék áll fenn a kamarai tag könyvvizsgáló vagy a másik fél viselkedésének illetéktelen befolyásolására, még akkor is, ha a közvetlen családtag vagy közeli hozzátartozó követte a K250.13. bekezdés alapján adott tanácsot.
A fogalmi keretelvek alkalmazása
250.14. A1. Ha a kamarai tag könyvvizsgáló tudomására jut, hogy ösztönző juttatás felajánlására került sor a K250.12. bekezdésben leírt körülmények között, lehet, hogy az alapelveknek történő megfelelést veszélyeztető tényezőket hoz létre, ha:
(a) a közvetlen családtag vagy közeli hozzátartozó ösztönző juttatást ajánl fel vagy fogad el a könyvvizsgálónak a K250.13. bekezdés alapján adott tanácsa ellenére, vagy
(b) a kamarai tag könyvvizsgálónak nincs oka azt gondolni, hogy tényleges vagy vélt szándék áll fenn a könyvvizsgáló vagy a másik fél viselkedésének illetéktelen befolyásolására.
250.14. A2. A 250.11. A1.–250.11. A6. bekezdésekben szereplő alkalmazási anyag releváns az ilyen veszélyek azonosítása, értékelése és kezelése céljára. A veszélyek ilyen körülmények között való értékelése során releváns tényezők közé tartozik a 250.13. A1. bekezdésben ismertetett kapcsolatok jellege vagy közelsége.
Egyéb megfontolások
250.15. A1. Ha a kamarai tag könyvvizsgálónak a munkáltató szervezet ösztönző juttatást ajánl fel pénzügyi érdekeltségekhez, kompenzációhoz és a teljesítményhez köthető ösztönzésekhez kapcsolódóan, akkor a 240. fejezetben szereplő követelmények és alkalmazási anyag alkalmazandó.
250.15. A2. Ha a kamarai tag könyvvizsgáló olyan ösztönző juttatással szembesül vagy olyanról szerez tudomást, amely lehet, hogy jogszabályoknak és szabályozásoknak való meg nem felelést vagy vélt meg nem felelést eredményez olyan egyéb személyek részéről, akik a munkáltató szervezetnek vagy annak felügyelete alatt dolgoznak, a 260. fejezetben ismertetett követelmények és alkalmazási anyag alkalmazandó.
250.15. A3. Ha a kamarai tag könyvvizsgáló arra irányuló nyomással szembesül, hogy olyan ösztönző juttatásokat ajánljon fel vagy fogadjon el, amelyek lehet, hogy az alapelveknek történő megfelelést veszélyeztető tényezőket hoznak létre, a 270. fejezetben ismertetett követelmények és alkalmazási anyag alkalmazandó.
Bevezetés
260.1. Követelmény, hogy a kamarai tag könyvvizsgálók megfeleljenek az alapelveknek és a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket alkalmazzák a veszélyek azonosítása, értékelése és kezelése céljából.
260.2. Önérdekkel vagy fenyegetéssel kapcsolatos, a tisztesség és a hivatáshoz méltó magatartás alapelveknek való megfelelést veszélyeztető tényező jön létre, amikor a kamarai tag könyvvizsgáló tudomására jut a jogszabályoknak és szabályozásoknak való meg nem felelés vagy vélt meg nem felelés.
260.3. A kamarai tag könyvvizsgáló a szakmai tevékenységének végzése során lehet, hogy szembesül meg nem feleléssel vagy vélt meg nem feleléssel, vagy lehet, hogy a tudomására hoznak ilyen meg nem felelést vagy vélt meg nem felelést. Ez a fejezet útmutatást ad a könyvvizsgálónak a kérdés következményeinek, valamint a lehetséges intézkedéseknek az értékelésében a következőknek történő meg nem felelésre vagy vélt meg nem felelésre való válaszadás során:
(a) Olyan jogszabályok és szabályozások, amelyekről általánosan elfogadott, hogy közvetlen hatással vannak a munkáltató szervezet pénzügyi kimutatásaiban szereplő lényeges összegek és közzétételek meghatározására, és
(b) Egyéb jogszabályok és szabályozások, amelyek nincsenek közvetlen hatással a munkáltató szervezet pénzügyi kimutatásaiban szereplő lényeges összegek és közzétételek meghatározására, de amelyeknek való megfelelés lehet, hogy alapvető a munkáltató szervezet üzleti tevékenységének működési vonatkozásai, a vállalkozás folytatására való képessége vagy a lényeges bírságok elkerülése szempontjából.
A kamarai tag könyvvizsgáló céljai a jogszabályoknak és szabályozásoknak való meg nem felelés kapcsán
260.4. A könyvvizsgálói szakma egyik megkülönböztető jegye annak a felelősségnek az elfogadása, hogy a köz érdekében jár el. A meg nem felelésre vagy vélt meg nem felelésre történő válaszadás során a kamarai tag könyvvizsgáló céljai a következők:
(a) Megfelelni a tisztesség és a hivatáshoz méltó magatartás alapelvének.
(b) A vezetés vagy adott esetben a munkáltató szervezet irányításával megbízott személyek figyelmeztetésével törekedni arra, hogy:
(i) lehetővé tegye számukra az azonosított vagy vélt meg nem felelés következményeinek a megszüntetését, helyrehozatalát vagy csökkentését; vagy
(ii) megakadályozzák a meg nem felelést, ha az még nem történt meg; valamint
(c) Megtenni bármely további, a köz érdekében megfelelő intézkedést .
Követelmények és alkalmazási anyag
Általános rendelkezések
260.5. A1. A jogszabályoknak és szabályozásoknak való meg nem felelés („meg nem felelés”) olyan cselekedetek szándékos vagy nem szándékos elmulasztását vagy elkövetését jelenti, amelyek ellentétesek a fennálló jogszabályokkal vagy szabályozásokkal, és amelyeket a következő felek követnek el:
(a) a kamarai tag könyvvizsgáló munkáltató szervezete,
(b) a munkáltató szervezet irányítással megbízott személyei,
(c) a munkáltató szervezet vezetése, vagy
(d) a munkáltató szervezetnél vagy annak irányítása alatt dolgozó egyéb személyek.
260.5. A2. Azok a jogszabályok és szabályozások, amelyekkel a jelen fejezet foglalkozik azok, amelyek a következőkkel foglalkoznak:
– csalás, korrupció és megvesztegetés;
– pénzmosás, terrorizmus finanszírozása és bűncselekményből származó bevétel;
– értékpapírpiacok és -kereskedelem;
– banki és egyéb pénzügyi termékek és szolgáltatások;
– adatvédelem;
– adó- és nyugdíjfizetési kötelezettségek és kifizetések;
– környezetvédelem;
– közegészségügy és közbiztonság.
260.5. A3. A meg nem felelés lehet, hogy bírságot, peres ügyeket vagy egyéb következményeket eredményez a munkáltató szervezet számára, potenciálisan lényeges hatást gyakorolva annak pénzügyi kimutatásaira. Fontos, hogy az ilyen meg nem felelésnek szélesebb közérdekű következményei lehetnek a befektetőknek, hitelezőknek, munkavállalóknak vagy a nyilvánosságnak okozott potenciálisan lényeges károk miatt. E fejezet szempontjából a lényeges kárt okozó meg nem felelés komoly hátrányos következményekkel jár bármely fél számára pénzügyi vagy nem pénzügyi szempontból. Ilyen például a befektetőknek jelentős pénzügyi veszteséget okozó csalás elkövetése, valamint a környezetvédelmi jogszabályok és szabályozások megsértése, ami veszélyezteti a munkavállalók vagy a nyilvánosság egészségét vagy biztonságát.
K260.6. Néhány joghatóság területén léteznek olyan jogi vagy szabályozási rendelkezések, amelyek azt szabályozzák, hogy a kamarai tag könyvvizsgálók hogyan kötelesek foglalkozni a meg nem feleléssel vagy a vélt meg nem feleléssel. Ezek a jogi vagy szabályozói rendelkezések lehet, hogy eltérnek a jelen fejezet rendelkezéseitől vagy túlmutatnak azokon. Az ilyen meg nem felelés vagy vélt meg nem felelés észlelésekor a könyvvizsgálónak meg kell értenie ezeket a jogi vagy szabályozói rendelkezéseket és meg kell felelnie azoknak, beleértve a következőket:
(a) az adott kérdés megfelelő hatóság felé történő jelentésére vonatkozó bármilyen követelmény, és
(b) a releváns fél figyelmeztetésének bármilyen tiltása.
260.6. A1. A releváns fél figyelmeztetésének tiltása lehet, hogy felmerül például a pénzmosás ellenes törvények alapján.
260.7. A1. Ez a fejezet a munkáltató szervezet jellegétől függetlenül alkalmazandó, beleértve azt is, hogy közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységről van-e szó vagy sem.
260.7. A2. Az a kamarai tag könyvvizsgáló, aki olyan kérdésekkel szembesül, vagy akinek olyan kérdések jutnak a tudomására, amelyek egyértelműen jelentéktelenek, nem köteles megfelelni ennek a fejezetnek. Az, hogy egy kérdés egyértelműen jelentéktelen-e, a jellege és a munkáltató szervezetre, annak érdekelt feleire és a nyilvánosságra gyakorolt pénzügyi vagy egyéb hatása alapján ítélendő meg.
260.7. A3. A jelen fejezet nem foglalkozik a következőkkel:
(a) személyes visszaélés, amely nem kapcsolódik a munkáltató szervezet üzleti tevékenységeihez, és
(b) a 260.5. A1. bekezdésben meghatározott feleken kívüli felek általi meg nem felelés.
Mindazonáltal a kamarai tag könyvvizsgáló a jelen fejezet iránymutatását lehet, hogy hasznosnak találja annak mérlegelésénél, hogyan reagáljon ezekben a helyzetekben.
A munkáltató szervezet vezetésének és az irányítással megbízott személyeknek a felelősségei
260.8. A1. A munkáltató szervezet vezetése, az irányítással megbízott személyek felügyelete mellett felelős annak biztosításáért, hogy a munkáltató szervezet üzleti tevékenységeit a jogszabályoknak és szabályozásoknak megfelelően hajtsák végre. A vezetés és az irányítással megbízott személyek felelősek a következők általi meg nem felelés azonosításáért és kezeléséért is:
(a) a munkáltató szervezet;
(b) a munkáltató szervezet irányításával megbízott személy;
(c) a vezetés tagja; vagy
(d) a munkáltató szervezetnél vagy annak irányítása alatt dolgozó egyéb személyek.
Minden kamarai tag könyvvizsgáló felelősségei
K260.9. Ha a kamarai tag könyvvizsgáló munkáltató szervezeténél léteznek protokollok és eljárások a meg nem felelés vagy vélt meg nem felelés kezelésére, a könyvvizsgálónak azokat figyelembe kell vennie annak meghatározásánál, hogyan válaszoljon az ilyen meg nem felelésre.
260.9. A1. Sok munkáltató szervezet létrehozott protokollokat és eljárásokat arra nézve, hogyan szükséges házon belül felvetni a meg nem felelést vagy vélt meg nem felelést. Ezek a protokollok és eljárások tartalmaznak például egy etikára vonatkozó politikát vagy belső bizalmas jelentéstételi mechanizmust. Az ilyen protokollok és eljárások lehet, hogy lehetővé teszik, hogy kérdéseket kijelölt csatornákon keresztül név nélkül jelentsenek.
K260.10. Ha a kamarai tag könyvvizsgáló tudomására jut egy olyan kérdés, amelyre a jelen fejezet alkalmazandó, a könyvvizsgáló által a jelen fejezetnek történő megfelelés érdekében tett lépéseket időben kell megvalósítani. A lépések időbeni megtétele céljából a könyvvizsgálónak figyelembe kell vennie a kérdés jellegét és azt, hogy az a munkáltató szervezet, befektetők, hitelezők, munkavállalók vagy a nyilvánosság érdekeiben milyen potenciális károkat tud okozni.
Felsőbb szintű üzleti területen dolgozó kamarai tag könyvvizsgálók felelősségei
260.11. A1. A felsőbb szintű üzleti területen dolgozó kamarai tag könyvvizsgálók („felsőbb szintű kamarai tag könyvvizsgálók”) igazgatók, tisztségviselők vagy felsőbb szintű munkatársak, akik jelentős befolyást tudnak gyakorolni a munkáltató szervezet humán, pénzügyi, technológiai, materiális és immateriális erőforrásai megszerzésére, elosztására és ellenőrzésére, valamint döntéseket tudnak hozni ezekre vonatkozóan. A munkáltató szervezeten belüli egyéb kamarai tag könyvvizsgálókhoz képest az ilyen személyekkel szemben nagyobb az elvárás, hogy megtegyenek bármely olyan intézkedést, amely a köz érdekében megfelelően reagál a meg nem felelésre vagy a vélt meg nem felelésre. Ez a felsőbb szintű kamarai tag könyvvizsgálók munkáltató szervezeten belüli szerepkörei, pozíciói és befolyási körei miatt van.
A kérdés megismerése
K260.12. Ha szakmai tevékenységek végrehajtása során meg nem feleléssel vagy vélt meg nem feleléssel kapcsolatos információ jut a felsőbb szintű kamarai tag könyvvizsgáló tudomására, meg kell ismernie az adott kérdést. Ennek a megismerésnek a következőket kell tartalmaznia:
(a) a meg nem felelés vagy vélt meg nem felelés jellege és a körülmények, amelyek között ez előfordult vagy lehet, hogy előfordul;
(b) a releváns jogszabályok és szabályozások alkalmazása a körülményekre; valamint
(c) a munkáltató szervezetre, befektetőkre, hitelezőkre, munkavállalókra vagy a szélesebb nyilvánosságra gyakorolt potenciális következmények értékelése.
260.12. A1. A felsőbb szintű kamarai tag könyvvizsgálóval szemben elvárás, hogy alkalmazza tudását és szakértelmét, valamint hogy szakmai megítélést alkalmazzon. Ugyanakkor a könyvvizsgálóval szemben nem elvárás, hogy jobban ismerje a jogszabályokat és szabályozásokat, mint ami a munkáltató szervezeten belüli szerepköre szempontjából követelmény. Az, hogy egy cselekedet meg nem felelést testesít-e meg, végső soron egybíróság vagy egyéb megfelelő ítélkező testület által meghatározandó kérdés.
260.12. A2. Az adott kérdés jellegétől és jelentőségétől függően a felsőbb szintű kamarai tag könyvvizsgáló lehet, hogy kivizsgáltatja házon belül a kérdést vagy megfelelő lépéseket tesz annak kivizsgáltatása érdekében. A könyvvizsgáló lehet, hogy bizalmasan konzultál másokkal a munkáltató szervezetnél vagy egy szakmai testülettel, vagy egy jogtanácsossal.
A kérdés kezelése
K260.13. Ha a felsőbb szintű kamarai tag könyvvizsgáló azt azonosítja vagy gyanítja, hogy meg nem felelés történt vagy lehet, hogy történik, akkor a könyvvizsgálónak a K260.9. bekezdés szerint meg kell vitatnia a kérdést a könyvvizsgáló közvetlen felettesével, ha van ilyen. Ha a könyvvizsgáló közvetlen felettese úgy tűnik, érintett a kérdésben, a könyvvizsgálónak azt a munkáltató szervezet következő, magasabb hatásköri szintjével kell megvitatnia.
260.13. A1. A megvitatás célja az, hogy el lehessen dönteni, hogy a kérdés hogyan kezelendő.
K260.14. A felsőbb szintű kamarai tag könyvvizsgálónak emellett megfelelő lépéseket kell tennie, hogy:
(a) kommunikáltassa a kérdést az irányítással megbízott személyek felé;
(b) megfeleljen a vonatkozó jogszabályoknak és szabályozásoknak, beleértve a meg nem felelés vagy vélt meg nem felelés megfelelő hatóságnak való jelentését szabályozó jogi vagy szabályozói rendelkezéseket;
(c) megszüntettesse, helyreállíttassa vagy csökkentesse a meg nem felelés vagy vélt meg nem felelés következményeit;
(d) csökkentse az újbóli előfordulás kockázatát, továbbá
(e) igyekezzen megakadályozni a meg nem felelés elkövetését, ha az még nem történt meg.
260.14. A1. A kérdés irányítással megbízott személyek felé történő kommunikálásának célja, hogy megszerezzék a kérdés kezelése érdekében hozott megfelelő intézkedésekre vonatkozó egyetértésüket, valamint hogy lehetővé tegyék számukra, hogy teljesítsék felelősségeiket.
260.14. A2. Néhány jogszabály és szabályozás lehet, hogy meghatározza azt az időszakot, amelyen belül a meg nem felelésre vagy vélt meg nem felelésre vonatkozó jelentések megteendők a megfelelő hatóság felé.
K260.15. Az adott kérdés jelen fejezet rendelkezéseinek megfelelő kezelése mellett a felsőbb szintű kamarai tag könyvvizsgálónak el kell döntenie, hogy a kérdést közölni kell-e a munkáltató szervezet külső könyvvizsgálójával, ha van ilyen.
260.15. A1. Az ilyen közlésre a felsőbb szintű kamarai tag könyvvizsgáló azon feladata vagy jogi kötelme értelmében kerülne sor, hogy minden információt megadjon, ami szükséges ahhoz, hogy a könyvvizsgáló végrehajthassa a könyvvizsgálatot.
Annak meghatározása, hogy szükség van-e további intézkedésre
K260.16. A felsőbb szintű kamarai tag könyvvizsgálónak fel kell mérnie a felettesei, ha vannak, valamint az irányítással megbízott személyek válaszának megfelelőségét.
260.16. A1. A felsőbb szintű kamarai tag könyvvizsgáló felettesei, ha vannak, valamint az irányítással megbízott személyek válasza megfelelőségének felmérése során mérlegelendő releváns tényezők, hogy:
– a választ időben adták-e;
– tettek-e vagy jóváhagytak-e megfelelő intézkedést abból a célból, hogy próbálják megszüntetni, helyreállítani vagy csökkenteni a meg nem felelés következményeit, vagy megakadályozni a meg nem felelést, ha az még nem történt meg;
– adott esetben megtörtént-e a kérdés közlése egy megfelelő hatósággal, és ha igen, a közlés megfelelőnek tűnik-e.
K260.17. A felsőbb szintű kamarai tag könyvvizsgáló feletteseinek (ha vannak ilyenek) és az irányítással megbízott személyeknek a válasza fényében a könyvvizsgálónak meg kell határoznia, hogy a köz érdekében szükség van-e további intézkedésre.
260.17. A1. Annak meghatározása, hogy szükség van-e további intézkedésre, és, hogy az milyen jellegű és terjedelmű legyen, különböző tényezőktől fog függeni, beleértve a következőket:
– A jogi és szabályozói keretelvek.
– A helyzet sürgőssége.
– Az, hogy mennyire átfogó a kérdés a munkáltató szervezet egészénél.
– Az, hogy a felsőbb szintű kamarai tag könyvvizsgáló továbbra is megbízik-e a könyvvizsgáló feletteseinek és az irányítással megbízott személyeknek a tisztességében.
– Az, hogy a meg nem felelés vagy a vélt meg nem felelés valószínűleg megismétlődik-e.
– Az, hogy van-e hitelt érdemlő bizonyíték a munkáltató szervezet, a befektetők, a hitelezők, a munkavállalók vagy a nyilvánosság érdekeinek tényleges vagy potenciális jelentős sérelmére.
260.17. A2. Példák olyan körülményekre, amelyek következtében a felsőbb szintű kamarai tag könyvvizsgáló lehet, hogy nem bízik meg többé a könyvvizsgáló feletteseinek és az irányítással megbízott személyeknek a tisztességében:
– A könyvvizsgáló gyanítja részvételüket vagy részvételi szándékukat bármilyen meg nem felelésben, vagy bizonyítéka van erre.
– Jogi vagy szabályozási követelményekkel ellentétben, nem jelentették a kérdést vagy nem engedélyezték annak jelentését egy megfelelő hatóságnak észszerű időszakon belül.
K260.18. A felsőbb szintű kamarai tag könyvvizsgálónak szakmai megítélést kell alkalmaznia a további intézkedés szükségességének, jellegének és terjedelmének meghatározásakor. Ennek során a könyvvizsgálónak figyelembe kell vennie, hogy egy racionális és tájékozott harmadik fél valószínűleg arra a következtetésre jutna-e, hogy a könyvvizsgáló a köz érdekében megfelelően járt el.
260.18. A1. További intézkedések, amelyeket a felsőbb szintű kamarai tag könyvvizsgáló lehet, hogy megtesz:
– Az anyavállalat vezetésének tájékoztatása a kérdésről, ha a munkáltató szervezet egy csoport tagja.
– A kérdés közlése a megfelelő hatósággal, még akkor is, ha erre nincs jogi vagy szabályozói követelmény.
– Felmondás a munkáltató szervezetnél.
260.18. A2. A munkáltató szervezetnél történő felmondás nem helyettesíti egyéb olyan intézkedések meghozatalát, amelyekre lehet, hogy szükség van ahhoz, hogy a felsőbb szintű kamarai tag könyvvizsgáló elérje a jelen fejezetben ismertetett céljait. Néhány joghatóság területén ugyanakkor lehetnek korlátozások arra nézve, hogy milyen intézkedések állnak a könyvvizsgáló rendelkezésére. Ilyen körülmények között lehet, hogy a felmondás az egyetlen rendelkezésre álló intézkedés.
Tanácskérés
260.19. A1. Mivel a kérdés értékelése lehet, hogy magában foglal komplex elemzést és megítéléseket, a felsőbb szintű kamarai tag könyvvizsgáló lehet, hogy mérlegeli:
– a belső konzultációt;
– jogi tanács megszerzését ahhoz, hogy megismerje a számára lehetséges opciókat, valamint bármely konkrét intézkedés megtételének szakmai vagy jogi vonatkozásait;
– a titoktartás melletti konzultációt egy szabályozó vagy szakmai szervezettel.
Annak meghatározása, hogy közöljék-e a kérdést egy megfelelő hatósággal
260.20. A1. A kérdésnek egy megfelelő hatósággal való közlését eleve kizárná, ha annak megtétele jogszabállyal vagy szabályozással ellentétes lenne. Máskülönben a közlés megtételének célja lehetővé tenni, hogy egy megfelelő hatóság kivizsgáltassa a kérdést és intézkedést hozasson a köz érdekében.
260.20. A2. Annak meghatározása, hogy megtegyenek-e egy ilyen közlést, különösen a tényleges vagy potenciális sérelem jellegétől és mértékétől függ, amelyet a kérdés okoz vagy lehet, hogy okoz befektetőknek, hitelezőknek, munkavállalóknak vagy a nyilvánosságnak. A felsőbb szintű kamarai tag könyvvizsgáló például lehet, hogy megállapítja, hogy a kérdés közlése egy megfelelő hatósággal helyénvaló intézkedés, ha:
– a munkáltató szervezet megvesztegetésben érintett (például, helyi vagy külföldi kormánytisztviselőket vesztegettek meg, hogy elnyerjenek nagy szerződéseket);
– a munkáltató szervezet felügyelet alatt áll és az adott kérdés olyan jelentőségű, hogy az veszélyezteti a működési engedélyét;
– a munkáltató szervezet tőzsdén jegyzett és a kérdés lehet, hogy hátrányos következményeket eredményez a munkáltató szervezet értékpapírjainak valós és rendezett piaca szempontjából, vagy rendszerkockázatot jelent a pénzpiacoknak;
– valószínű, hogy a munkáltató szervezet olyan termékeket értékesítene, amelyek a közegészségre vagy a közbiztonságra ártalmasak;
– a munkáltató szervezet olyan konstrukciót népszerűsít az ügyfelei körében, amely segíti őket az adóelkerülésben.
260.20. A3. Annak meghatározása, hogy megtegyenek-e ilyen közlést, olyan külső tényezőktől is függ, mint:
– Az, hogy van-e olyan megfelelő hatóság, amely képes fogadni az információt, valamint kivizsgáltatni a kérdést és intézkedést hozatni. A megfelelő hatóság a kérdés jellegétől fog függeni. Például, beszámolókészítés során elkövetett csalás esetén az értékpapír-szabályozó szerv, a környezetvédelmi jogszabályok és szabályozások megsértése esetén pedig egy környezetvédelmi szerv a megfelelő hatóság.
– Az, hogy van-e törvény vagy szabályozás által nyújtott erős és hitelt érdemlő védelem a polgárjogi, büntetőjogi vagy szakmai felelősséggel vagy megtorlással szemben, például bizalmas jelentéstételre vonatkozó törvény vagy szabályozás keretében.
– Az, hogy vannak-e a felsőbb szintű kamarai tag könyvvizsgáló vagy egyéb személyek fizikai biztonságát veszélyeztető tényleges vagy potenciális tényezők.
K260.21. Ha a felsőbb szintű kamarai tag könyvvizsgáló úgy dönt, hogy a kérdés megfelelő hatósággal történő közlése az adott körülmények között megfelelő intézkedés, az ilyen közlés a jelen kódex K114.1. bekezdés (d) pontja alapján engedélyezett. Ilyen közlés megtételekor a könyvvizsgálónak jóhiszeműen kell eljárnia, és óvatosnak kell lennie állítások és kijelentések megtétele során.
Küszöbönálló megsértés
K260.22. Kivételes körülmények között lehet, hogy a felsőbb szintű kamarai tag könyvvizsgálónak tudomására jut olyan tényleges vagy szándékolt viselkedés, amelyről a könyvvizsgálónak oka van úgy vélni, hogy az jogszabály vagy szabályozás küszöbönálló megsértését testesítené meg, amely jelentős sérelmet okozna befektetőknek, hitelezőknek, munkavállalóknak vagy a nyilvánosságnak. Figyelembe véve először azt, hogy helyénvaló lenne-e a kérdés megbeszélése a munkáltató szervezet vezetésével vagy az irányítással megbízott személyekkel, a könyvvizsgálónak szakmai megítélést kell alkalmaznia és el kell döntenie, hogy azonnal közölje-e a kérdést egy megfelelő hatósággal annak érdekében, hogy megakadályozza vagy mérsékelje az ilyen küszöbönálló megsértés következményeit. Ha közlésre kerül sor, ez a közlés a Kódex K114.1. bekezdés (d) pontja alapján engedélyezett.
Dokumentálás
260.23. A1. A jelen fejezet hatókörébe eső meg nem felelés vagy vélt meg nem felelés kapcsán a felsőbb szintű kamarai tag könyvvizsgálónak javasolt dokumentálnia az alábbi kérdéseket:
– A kérdést.
– A könyvvizsgáló feletteseivel (ha vannak ilyenek) és az irányítással megbízott személyekkel, valamint egyéb felekkel folytatott megbeszélések eredményeit.
– Azt, hogy a könyvvizsgáló felettesei, ha vannak, és az irányítással megbízott személyek hogyan válaszoltak a kérdésre.
– Az intézkedéseket, amelyeket a könyvvizsgáló mérlegelt, az alkalmazott megítéléseket és a meghozott döntéseket.
– Azt, hogy a könyvvizsgáló hogyan győződött meg arról, hogy teljesítette a K260.17. bekezdésben meghatározott felelősséget.
A felsőbb szintű kamarai tag könyvvizsgálókon kívüli kamarai tag könyvvizsgálók felelősségei
K260.24. Ha szakmai tevékenységek végzése során a kamarai tag könyvvizsgáló tudomására jut meg nem feleléssel vagy vélt meg nem feleléssel kapcsolatos információ, meg kell ismernie az adott kérdést. Ezen megismerésnek ki kell terjednie a meg nem felelés vagy vélt meg nem felelés jellegére és a körülményekre, amelyek között ez előfordult vagy lehet, hogy előfordul.
260.24. A1. A kamarai tag könyvvizsgálóval szemben elvárás, hogy alkalmazza tudását és szakértelmét, valamint hogy szakmai megítélést alkalmazzon. Ugyanakkor a könyvvizsgálóval szemben nem elvárás, hogy jobban ismerje a jogszabályokat és szabályozásokat, mint ami a munkáltató szervezeten belüli szerepköre szempontjából követelmény. Az, hogy egy cselekedet meg nem felelést testesít-e meg, végső soron egy bíróság vagy egyéb megfelelő ítélkező testület által meghatározandó kérdés.
260.24. A2. Az adott kérdés jellegétől és jelentőségétől függően a kamarai tag könyvvizsgáló lehet, hogy konzultál titoktartás mellett másokkal a munkáltatói szervezeten vagy egy szakmai testületen belül, vagy jogi tanácsadóval.
K260.25. Ha a kamarai tag könyvvizsgáló azt azonosítja vagy gyanítja, hogy meg nem felelés történt vagy lehet, hogy történik, akkor a K260.9. bekezdésnek megfelelően tájékoztatnia kell egy közvetlen felettesét, hogy az megfelelő intézkedést tudjon hozni. Ha úgy tűnik, hogy a könyvvizsgáló közvetlen felettese érintett a kérdésben, a könyvvizsgálónak a munkáltató szervezeten belüli eggyel magasabb hatáskörrel rendelkező szintet kell tájékoztatnia.
K260.26. Kivételes körülmények között megengedett, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló azt állapítsa meg, hogy a kérdés megfelelő hatósággal történő közlése a helyénvaló intézkedés. Amennyiben a könyvvizsgáló így tesz a 260.20. A2. és A3. bekezdések alapján, ez a közlés a jelen kódex K114.1. bekezdés (d) pontja alapján engedélyezett. Ilyen közlés megtételekor a könyvvizsgálónak jóhiszeműen kell eljárnia, és óvatosnak kell lennie állítások és kijelentések megtétele során.
Dokumentálás
260.27. A1. A jelen fejezet hatókörébe eső meg nem felelés vagy vélt meg nem felelés kapcsán a kamarai tag könyvvizsgálónak javasolt dokumentálnia az alábbi kérdéseket:
– A kérdést.
– A könyvvizsgáló felettesével, a vezetéssel és, ahol értelmezhető, az irányítással megbízott személyekkel, valamint egyéb felekkel folytatott megbeszélések eredményeit.
– Azt, hogy hogyan válaszolt a könyvvizsgáló felettese a kérdésre.
– Az intézkedéseket, amelyeket a könyvvizsgáló mérlegelt, az alkalmazott megítéléseket és a meghozott döntéseket.
Bevezetés
270.1. Követelmény, hogy a kamarai tag könyvvizsgálók megfeleljenek az alapelveknek és a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket alkalmazzák a veszélyek azonosítása, értékelése és kezelése céljából.
270.2. A kamarai tag könyvvizsgálóra vagy őáltala gyakorolt nyomás lehet, hogy fenyegetéssel vagy egyéb veszéllyel kapcsolatos, egy vagy több alapelvnek történő megfelelést veszélyeztető tényezőt hoz létre. Ez a fejezet a fogalmi keretelveknek az ilyen körülmények között történő alkalmazása szempontjából releváns konkrét követelményeket és alkalmazási anyagot tartalmazza.
Követelmények és alkalmazási anyag
Általános rendelkezések
K270.3. A kamarai tag könyvvizsgálónak nem szabad:
(a) megengednie, hogy másoktól jövő nyomás az alapelveknek történő megfelelés megsértését eredményezze, vagy
(b) olyan nyomást gyakorolnia másokra, amelyről tudja, vagy okkal gondolja, hogy az alapelveknek az adott más személyek általi megértését eredményezné.
270.3. A1. A kamarai tag könyvvizsgáló lehet, hogy nyomással szembesül, amely a szakmai tevékenység vállalása során az alapelveknek történő megfelelést veszélyeztető tényezőket hoz létre, például a fenyegetés veszélyét. A nyomás lehet nyílt vagy burkolt, és lehet, hogy:
– A munkáltató szervezeten belülről, például egy kollégától vagy felettestől származik.
– Külső személytől vagy szervezettől, például szállítótól, ügyféltől vagy hitelezőtől származik.
– Belső vagy külső célokból és elvárásokból származik.
270.3. A2. Példák olyan nyomásra, amely lehet, hogy az alapelveknek történő megfelelést veszélyeztető tényezőket hoz létre:
– Érdekellentétekhez kapcsolódó nyomás:
= Nyomás egy olyan családtag részéről, aki a kamarai tag könyvvizsgáló munkáltató szervezeténél beszállítói pozícióra pályázik, hogy más potenciális szállítóval szemben őt válasszák ki.
Lásd még 210. fejezet: Érdekellentétek.
– Nyomás az információk elkészítésének vagy bemutatásának befolyásolása céljából:
= Félrevezető pénzügyi eredmények jelentésére irányuló nyomás befektetői, elemzői vagy hitelezői elvárásoknak való megfelelés céljából.
= Választott tisztviselők által az állami szektorbeli könyvvizsgálókra gyakorolt nyomás, hogy tévesen mutassanak be programokat vagy projekteket a szavazóknak.
= A jövedelemre, ráfordításra vagy megtérülésre vonatkozó hibás állítás szerepeltetésére irányuló nyomás a kollégák részéről abból a célból, hogy a tőkeprojektekre és felvásárlásokra vonatkozó döntéshozatalt befolyásolják.
= Olyan költségek jóváhagyására vagy feldolgozására irányuló nyomás a felettesek részéről, amelyek nem jogos üzleti költségek.
= Kedvezőtlen megállapításokat tartalmazó belső audit jelentések elhallgatására irányuló nyomás.
Lásd még 220. fejezet: Információk elkészítése és bemutatása.
– Elegendő szakértelem vagy kellő gondosság nélküli eljárást célzó nyomás:
= Nyomás a felettesek részéről, hogy nem helyénvaló módon csökkentsék a végrehajtott munka terjedelmét.
= Nyomás a felettesek részéről, hogy egy adott feladatot kielégítő készségek vagy képzés nélkül, vagy irreális határidőn belül hajtsanak végre.
Lásd még 230. fejezet: Kielégítő szakértelemmel történő munkavégzés.
– Pénzügyi érdekeltségekhez kapcsolódó nyomás:
= Felettesek, kollégák vagy egyéb személyek, például olyanok által, akik lehet, hogy hasznot húznak javadalmazási vagy ösztönző megállapodásokban való részvételből, a teljesítménymutatók manipulálására irányuló nyomás.
Lásd még 240. fejezet: Pénzügyi beszámoláshoz és döntéshozatalhoz kapcsolódó pénzügyi érdekeltségek, javadalmazás és ösztönzők.
– Ösztönző juttatásokhoz kapcsolódó nyomás:
= Arra irányuló nyomás mások részéről akár a munkáltató szervezeten belülről, akár azon kívülről, hogy ösztönző juttatásokat ajánlanak fel abból a célból, hogy nem helyénvaló módon befolyásolják egy személy vagy szervezet megítélését vagy döntéshozatali folyamatát.
= Megvesztegetés vagy egyéb ösztönző juttatás elfogadására, például egy pályázati folyamat során nem helyénvaló ajándékok vagy vendéglátás potenciális szállítóktól való elfogadására irányuló nyomás kollégák részéről.
Lásd még 250. fejezet: Ösztönző juttatások, beleértve az ajándékokat és a vendéglátást.
– Jogszabályoknak és szabályozásoknak való meg nem feleléshez kapcsolódó nyomás:
= Egy ügylet adóelkerülési célú strukturálására irányuló nyomás.
Lásd még 260. fejezet: Válaszadás jogszabályoknak és szabályozásoknak való meg nem felelésre.
– A díjak szintjéhez kapcsolódó nyomás
= Egy kamarai tag könyvvizsgáló által egy másik kamarai tag könyvvizsgálóra abból a célból gyakorolt nyomás, hogy olyan díjszinten nyújtson szakmai szolgáltatásokat, amely nem tesz lehetővé elegendő és megfelelő erőforrásokat (beleértve emberi, technológiai és szellemi erőforrásokat) a szolgáltatások technikai és szakmai standardokkal összhangban való végrehajtásához.
Lásd még 330. fejezet: Díjak és egyéb javadalmazás-típusok
270.3. A3. Tényezők, amelyek a nyomásgyakorlás által létrehozott veszélyek szintjének értékelésében relevánsak:
– A nyomást gyakorló személy szándéka, valamint a nyomás jellege és mértéke.
– Jogszabályok, szabályozások és szakmai standardok alkalmazása az adott körülményekre.
– A munkáltató szervezet kultúrája és vezetése, beleértve azt is, hogy milyen mértékben tükrözik vagy hangsúlyozzák az etikus viselkedés fontosságát és azt az elvárást, hogy a munkavállalók etikusan járjanak el. Olyan vállalati kultúra például, amely tolerálja az etikátlan viselkedést, lehet, hogy növeli annak valószínűségét, hogy a nyomás az alapelveknek való megfelelést veszélyeztető tényezőt eredményezne.
– A munkáltató szervezet által bevezetett politikák és eljárások, ha vannak ilyenek, mint például a nyomást kezelő etikai vagy emberi erőforrás politikák.
270.3. A4. A nyomást létrehozó körülmények megbeszélése és konzultáció másokkal ezekről a körülményekről lehet, hogy segít a kamarai tag könyvvizsgálónak a veszély szintjének az értékelésében. Ilyen megbeszélés és konzultáció, amely a titoktartás elvével szembeni éberséget követel meg, lehet:
– A kérdés megvitatása a nyomást gyakorló személlyel a megoldás keresése érdekében.
– A kérdés megvitatása a könyvvizsgáló felettesével, ha nem ő a nyomást gyakorló személy.
– A kérdés továbbutalása a munkáltató szervezeten belül, beleértve adott esetben a szervezet számára ezzel járó minden kockázat elmagyarázását, például:
= a vezetés magasabb szintjeire;
= a belső és külső auditoroknak;
= az irányítással megbízott személyeknek.
– A kérdés munkáltató szervezet politikáinak megfelelő közlése, beleértve az etikai és bizalmas jelentéstételre vonatkozó politikákat is, olyan bevett mechanizmusok alkalmazásával, mint például egy bizalmas etikai forróvonal.
– Konzultáció:
= egy kollégával, felettessel, emberi erőforrás munkatárssal vagy egy másik kamarai tag könyvvizsgálóval;
= releváns szakmai vagy szabályozói testülettel, vagy ipari egyesülettel; vagy
= jogtanácsossal.
270.3. A5. Példa olyan intézkedésre, amely lehet, hogy kiküszöböli a nyomás által létrehozott veszélyeket, amikor a kamarai tag könyvvizsgáló bizonyos felelősségek és feladatok átstrukturálását vagy szétválasztását kéri, hogy többé ne legyen kapcsolatban a nyomást gyakorló személlyel vagy gazdálkodó egységgel.
Dokumentálás
270.4. A1. A kamarai tag könyvvizsgáló számára javasolt dokumentálni:
– a tényeket;
– a kommunikációkat és azt, hogy kikkel vitatta meg ezeket a kérdéseket;
– a mérlegelt intézkedéseket;
– azt, hogy az adott kérdést hogyan kezelték.
Bevezetés
300.1. A Kódexnek ez a része ismerteti a követelményeket és az alkalmazási anyagot a könyvvizsgálóként dolgozó kamarai tag könyvvizsgálók részére a 120. fejezetben leírt fogalmi keretelvek alkalmazásához. Nem írja le az összes olyan tényt és körülményt, amely az alapelveknek történő megfelelést veszélyeztető tényezőket hoz létre vagy lehet, hogy létrehoz, beleértve azokat a tevékenységeket, érdekeltségeket és kapcsolatokat, amelyekkel a könyvvizsgálóként dolgozó kamarai tag könyvvizsgálók szembesülhetnek. Ebből kifolyólag a fogalmi keretelvek megkövetelik a könyvvizsgálóként dolgozó kamarai tag könyvvizsgálóktól, hogy maradjanak éberek az ilyen tényeket és körülményeket illetően.
300.2. A könyvvizsgálóként dolgozó kamarai tag könyvvizsgálókra vonatkozó követelményeket és alkalmazási anyagot a következők tartalmazzák:
– 3. rész – Könyvvizsgálóként dolgozó kamarai tag könyvvizsgálók (300–399. fejezetek), amely az összes könyvvizsgálóként dolgozó kamarai tag könyvvizsgálóra vonatkozik, függetlenül attól, hogy nyújtanak-e bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokat.
– A nemzetközi függetlenségi standardok az alábbiak szerint:
= 4A rész – A könyvvizsgálati és átvilágítási megbízásokra vonatkozó függetlenség (400–899. fejezetek), amely a könyvvizsgálóként dolgozó kamarai tag könyvvizsgálókra vonatkozik, amikor könyvvizsgálati és átvilágítási megbízásokat hajtanak végre.
= 4B rész – Könyvvizsgálaton és átvilágításon kívüli, bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó függetlenség (900–999. fejezetek), amely a könyvvizsgálóként dolgozó kamarai tag könyvvizsgálókra vonatkozik, amikor könyvvizsgálaton és átvilágításon kívüli, bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokat hajtanak végre.
300.3. Ebben a részben a „kamarai tag könyvvizsgálóˮ kifejezés a könyvvizsgálóként dolgozó egyedi kamarai tag könyvvizsgálókra és társaságaikra vonatkozik.
Követelmények és alkalmazási anyag
Általános rendelkezések
K300.4. A kamarai tag könyvvizsgálónak meg kell felelnie a 110. fejezetben ismertetett alapelveknek, és alkalmaznia kell a 120. fejezetben leírt fogalmi keretelveket az alapelveknek történő megfelelést veszélyeztető tényezők azonosítása, értékelése és kezelése érdekében.
K300.5. Egy etikai ügy kezelésekor a kamarai tag könyvvizsgálónak figyelembe kell vennie azt az összefüggést, amelyben az adott ügy felmerült vagy lehet, hogy felmerül. Ha egy személy, aki könyvvizsgálóként dolgozó kamarai tag könyvvizsgáló, a társasággal fennálló kapcsolata alapján, akár megbízottként, akár munkavállalóként vagy tulajdonosként szakmai tevékenységeket végez, a személynek meg kell felelnie a 2. részben szereplő azon rendelkezéseknek, amelyek az adott körülményekre vonatkoznak.
300.5. A1. Példák olyan helyzetekre, amikor a 2. rész rendelkezései alkalmazandók egy könyvvizsgálóként dolgozó kamarai tag könyvvizsgálóra:
– Érdekellentéttel való szembesülés egy szállítónak a társaság számára történő kiválasztásáért való felelősség esetén, amikor a könyvvizsgáló egy közvetlen családtagja lehet, hogy pénzügyi hasznot húz a szerződésből. A 210. fejezetben meghatározott követelmények és alkalmazási anyag vonatkozik az ilyen körülményekre.
– Pénzügyi információk elkészítése vagy bemutatása a könyvvizsgáló ügyfele vagy társasága számára. A 220. fejezetben meghatározott követelmények és alkalmazási anyag vonatkozik az ilyen körülményekre.
– Ösztönző juttatást ajánlottak fel, például a társaság beszállítója rendszeresen tiszteletjegyeket ajánl fel sportrendezvényekre. A 250. fejezetben meghatározott követelmények és alkalmazási anyag vonatkozik az ilyen körülményekre.
– Egy megbízásért felelős partner általi, arra irányuló nyomással való szembesülés, hogy egy ügyfélmegbízásra a kiszámlázható órákat pontatlanul jelentsék. A 270. fejezetben meghatározott követelmények és alkalmazási anyag vonatkozik az ilyen körülményekre.
Veszélyek azonosítása
300.6. A1. Az alapelveknek történő megfelelést veszélyeztető tényezőket tények és körülmények széles köre hozhatja létre. A veszélyek kategóriáit a 120.6. A3. bekezdés ismerteti. A következőkben példák vannak olyan tényekre és körülményekre az egyes kategóriákon belül, amelyek lehet, hogy veszélyeket hoznak létre egy kamarai tag könyvvizsgáló számára szakmai szolgáltatás vállalásakor:
(a) Önérdek veszélye
– A kamarai tag könyvvizsgálónak közvetlen pénzügyi érdekeltsége van az ügyfélben.
– A kamarai tag könyvvizsgáló alacsony díjajánlatot ad egy új megbízás megszerzése érdekében, és a díj annyira alacsony, hogy lehet, hogy nehéz a szakmai szolgáltatást a vonatkozó technikai és szakmai standardokkal összhangban végezni ezért az árért.
– A kamarai tag könyvvizsgáló szoros üzleti kapcsolatot tart fenn egy ügyféllel.
– A kamarai tag könyvvizsgálónak hozzáférése van olyan bizalmas információkhoz, amelyeket fel lehet használni személyes nyereség céljából.
– A kamarai tag könyvvizsgáló jelentős hibát fedez fel az adott könyvvizsgáló társaságának egy tagja által végzett korábbi szakmai szolgáltatás eredményeinek értékelése során.
(b) Önellenőrzés veszélye
– A kamarai tag könyvvizsgáló pénzügyi rendszerek működésének hatékonyságára vonatkozó bizonyosságot nyújtó jelentést bocsát ki azt követően, hogy bevezette az adott rendszereket.
– A kamarai tag könyvvizsgáló készítette el azokat az eredeti adatokat, amelyekből létrehozták azokat a nyilvántartásokat, amelyek a vizsgálat tárgyát képezik a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás során.
(c) Elfogultság veszélye
– A kamarai tag könyvvizsgáló népszerűsíti egy ügyfél érdekeltségeit vagy részvényeit.
– A kamarai tag könyvvizsgáló védőként jár el egy ügyfél megbízásából harmadik felekkel fennálló peres ügyekben vagy vitákban.
– A kamarai tag könyvvizsgáló egy ügyfél nevében egy törvényjavaslat mellett lobbizik.
(d) Magánjellegű kapcsolat veszélye
– A kamarai tag könyvvizsgálónak közeli hozzátartozója vagy közvetlen családtagja az ügyfél igazgatója vagy tisztségviselője.
– Az ügyfél egy igazgatója vagy tisztségviselője, vagy olyan pozícióban lévő munkavállalója, aki jelentős befolyást gyakorol a megbízásban szereplő vizsgálat tárgyára, a közelmúltban a megbízásért felelős partner volt.
– A könyvvizsgálati munkacsoport egyik tagja régóta kapcsolatban áll a könyvvizsgálati ügyféllel.
– Egy olyan személy, akivel kapcsolatban mérlegelik, hogy megfelelő áttekintő személy legyen egy veszély kezelésének biztosítékaként, szoros kapcsolatban áll egy olyan személlyel, aki a munkát végrehajtotta.
(e) Fenyegetés veszélye
– A kamarai tag könyvvizsgálót az ügyfélmegbízásból való leváltással vagy a társaságtól való elbocsátással fenyegetik meg egy szakmai kérdésre vonatkozó nézeteltérés miatt.
– A kamarai tag könyvvizsgáló nyomás alatt érzi magát a tekintetben, hogy egyetértsen az ügyfél megítélésével, mert az ügyfélnek nagyobb tapasztalata van az adott kérdéssel kapcsolatban.
– A kamarai tag könyvvizsgálót arról tájékoztatják, hogy egy tervezett előléptetés nem fog bekövetkezni, hacsak nem ért egyet egy helytelen számviteli kezeléssel.
– A kamarai tag könyvvizsgáló jelentős ajándékot fogadott el egy ügyféltől és megfenyegették, hogy ezen ajándék elfogadását nyilvánosságra hozzák.
Veszélyek értékelése
300.7. A1. A 120.6. A1. és a 120.8. A2. bekezdésekben ismertetett feltételek, politikák és eljárások lehet, hogy befolyásolják annak értékelését, hogy az alapelveknek történő megfelelést veszélyeztető adott tényező elfogadható szinten van-e. Az ilyen feltételek, politikák és eljárások lehet, hogy a következőkhöz kapcsolódnak:
(a) az ügyfél és működési környezete, és
(b) a társaság és működési környezete.
300.7. A2. Egy veszély szintjének a kamarai tag könyvvizsgáló általi értékelését befolyásolja a szakmai szolgáltatás jellege és hatóköre is.
Az ügyfél és működési környezete
300.7. A3. Egy adott veszély kamarai tag könyvvizsgáló általi értékelését lehet, hogy befolyásolja, hogy az ügyfél:
(a) könyvvizsgálati ügyfél-e, és mint ilyen, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység-e;
(b) bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél-e, amely nem könyvvizsgálati ügyfél; vagy
(c) bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél.
Például, bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatás nyújtása egy olyan könyvvizsgálati ügyfél számára, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, lehet, hogy úgy tűnik, mint amely a könyvvizsgálat szempontjából az objektivitás alapelvének történő megfelelést veszélyeztető tényező magasabb szintjét eredményezi.
300.7. A4. A vállalatirányítási struktúra, beleértve az ügyfél vezetését is, lehet, hogy előmozdítja az alapelveknek történő megfelelést. Ennek megfelelően egy veszély szintjének a kamarai tag könyvvizsgáló általi értékelését lehet, hogy befolyásolja az ügyfél működési környezete is. Például:
– Az ügyfél a vezetéstől eltérő megfelelő személyek jóváhagyásához köti valamely társaság megbízás végrehajtására való kijelölését.
– Az ügyfélnek vannak tapasztalt és rangidős illetékes munkatársai a vezetési döntések meghozatalához.
– Az ügyfél olyan belső eljárásokat valósított meg, amelyek elősegítik az objektív választást bizonyosságot nem nyújtó megbízások pályáztatása során.
– Az ügyfélnek olyan vállalatirányítási struktúrája van, amely a társaság szolgáltatásaira vonatkozóan megfelelő felügyeletet és kommunikációt biztosít.
A társaság és működési környezete
300.7. A5. Egy veszély szintjének a kamarai tag könyvvizsgáló általi értékelését lehet, hogy befolyásolja a kamarai tag könyvvizsgáló társaságánál lévő munkakörnyezet és annak működési környezete. Például:
– A társaság olyan vezetése, amely előmozdítja az alapelveknek történő megfelelést és kialakítja azt az elvárást, hogy a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport tagjai a köz érdekében járnak el.
– Az alapelveknek minden munkatárs által történő megfelelést kialakító és nyomon követő politikák vagy eljárások.
– Kompenzáció, teljesítményértékelés és fegyelmi politikák és eljárások, amelyek előmozdítják az alapelveknek történő megfelelést.
– Az egyetlen ügyféltől származó árbevételtől való függés kezelése.
– A megbízásért felelős partnernek hatásköre van a társaságnál az alapelveknek történő megfeleléssel kapcsolatos döntések meghozatalára, beleértve az ügyfél elfogadására vagy szolgáltatások ügyfélnek történő nyújtására vonatkozó bármilyen döntést is.
– Oktatásra, képzésre és tapasztalatra vonatkozó követelmények.
– Belső és külső aggályok vagy panaszok feldolgozását és kezelését folyamatok.
Új információknak vagy a tények és körülmények változásainak a mérlegelése
300.7. A6. Új információk vagy a tények és körülmények változásai lehet, hogy:
(a) befolyásolják a veszély szintjét, vagy
(b) befolyásolják a kamarai tag könyvvizsgáló következtetéseit arról, hogy az alkalmazott biztosítékok továbbra is a szándékok szerint kezelik-e az azonosított veszélyeket.
Ezekben a helyzetekben azok az intézkedések, amelyeket már biztosítékként bevezettek, lehet, hogy többé nem hatékonyak a veszélyek kezelésében. Ennek megfelelően a fogalmi keretelvek alkalmazása megköveteli, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló ennek megfelelően értékelje újra és kezelje a veszélyeket. (Hiv.: K120.9. és K120.10. bekezdések)
300.7. A7. Példák új információkra vagy a tények és körülmények olyan változásaira, amelyek lehet, hogy befolyásolják egy veszély szintjét:
– Amikor egy szakmai szolgáltatás hatóköre kibővül.
– Amikor az ügyfél tőzsdén jegyzett gazdálkodó egység lesz vagy felvásárol egy másik üzleti egységet.
– Amikor a társaság összeolvad egy másik társasággal.
– Amikor a kamarai tag könyvvizsgálót két ügyfél közösen bízza meg és a két ügyfél között vita merül fel.
– Amikor változás áll be a kamarai tag könyvvizsgáló személyes vagy közvetlen családi kapcsolataiban.
A veszélyek kezelése
300.8. A1. A K120.10. – 120.10. A2. bekezdések ismertetik a nem elfogadható szintű veszélyek kezelésére vonatkozó követelményeket és alkalmazási anyagot.
Példák biztosítékokra
300.8. A2. A biztosítékok a tényektől és körülményektől függően változóak. Példák olyan intézkedésekre, amelyek bizonyos körülmények között biztosítékok lehetnek a veszélyek kezeléséhez:
– További idő és képzett munkatársak hozzárendelése az előírt feladatokhoz, amikor egy megbízást elfogadtak lehet, hogy kezeli az önérdek veszélyét.
– Ha egy megfelelő áttekintő személy, aki nem volt a munkacsoport tagja, áttekinti az elvégzett munkát vagy szükség szerint tanácsot ad, az lehet, hogy kezeli az önellenőrzés veszélyét.
– Eltérő, elkülönült jelentési körbe tartozó partnerek és munkacsoportok alkalmazása bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél részére történő bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatások végzéséhez lehet, hogy kezeli az önellenőrzés, az elfogultság vagy a magánjellegű kapcsolat veszélyét.
– Egy másik társaság bevonása a megbízás egy részének elvégzése vagy újbóli elvégzése céljából lehet, hogy kezeli az önérdek, az önellenőrzés, az elfogultság, a magánjellegű kapcsolat vagy a fenyegetés veszélyét.
– Szolgáltatások vagy termékek ajánlásáért kapott közvetítési díjak vagy jutalékmegállapodások ügyfelek felé történő közlése lehet, hogy kezeli az önérdek veszélyét.
– Munkacsoportok szétválasztása bizalmas jellegű kérdések kezelésekor lehet, hogy kezeli az önérdek veszélyét.
300.8. A3. A 3. rész további fejezetei és a nemzetközi függetlenségi standardok ismertetnek néhány olyan veszélyt, amely lehet, hogy felmerül szakmai szolgáltatások nyújtásakor, és tartalmaznak példákat olyan intézkedésekre, amelyek lehet, hogy kezelik a veszélyeket.
Megfelelő áttekintő személy
300.8. A4. A megfelelő áttekintő személy olyan szakember, aki rendelkezik a szükséges ismeretekkel, készségekkel, tapasztalattal és hatáskörrel a releváns végrehajtott munka vagy nyújtott szolgáltatás objektív áttekintéséhez. Egy ilyen személy lehet kamarai tag könyvvizsgáló.
Kommunikáció az irányítással megbízott személyekkel
K300.9. Az irányítással megbízott személyekkel a Kódex szerint folytatott kommunikáció során a kamarai tag könyvvizsgálónak kell meghatároznia a gazdálkodó egység irányítási struktúrájában azokat a megfelelő személy(eke)t, akikkel kommunikálni kell. Ha a könyvvizsgáló az irányítással megbízott személyek egy alcsoportjával kommunikál, meg kell határoznia, hogy szükséges-e az összes irányítással megbízott személlyel kommunikálni azért, hogy megfelelő tájékoztatásban legyen részük.
300.9. A1. Annak meghatározásakor, hogy kivel kell kommunikálni, a kamarai tag könyvvizsgáló lehet, hogy mérlegeli:
(a) a körülmények jellegét és fontosságát, és
(b) a kommunikálandó kérdést.
300.9. A2. Az irányítással megbízott személyek alcsoportja például az audit bizottság vagy az irányítással megbízott személyek különálló tagja.
K300.10. Ha a kamarai tag könyvvizsgáló olyan személyekkel kommunikál, akiknek vezetési és irányítási felelősségeik is vannak, meg kell győződnie arról, hogy a velük folytatott kommunikáció megfelelően tájékoztatja az összes olyan irányítási szerepkörben lévő személyt, akivel egyébként kommunikálna.
300.10. A1. Bizonyos esetekben az irányítással megbízott személyek valamennyien részt vesznek a gazdálkodó egység vezetésében, például egy kis üzleti vállalkozásnál, ahol az egyetlen tulajdonos vezeti a gazdálkodó egységet és nincs másnak irányítási szerepköre. Ezekben az esetekben, ha a kérdéseket a vezetési felelősségekkel rendelkező személy(ekk)el közlik, és azoknak a személyeknek vannak irányítási felelősségei is, a kamarai tag könyvvizsgáló teljesítette az irányítással megbízott személyekkel való kommunikálásra vonatkozó követelményt.
Bevezetés
310.1. Követelmény, hogy a kamarai tag könyvvizsgálók megfeleljenek az alapelveknek és a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket alkalmazzák a veszélyek azonosítása, értékelése és kezelése céljából.
310.2. Egy érdekellentét az objektivitás alapelvének való megfelelést veszélyeztető tényezőket hoz létre és lehet, hogy létrehoz a többi alapelvnek történő megfelelést veszélyeztető tényezőket. Lehet, hogy ilyen veszélyeket hoz létre, ha:
(a) a kamarai tag könyvvizsgáló egy adott kérdéshez kapcsolódó szakmai szolgáltatást nyújt két vagy több olyan ügyfél számára, akiknek az érdekei az adott kérdés vonatkozásában ellentétesek, vagy
(b) a kamarai tag könyvvizsgáló adott kérdés tekintetében fennálló érdekei, valamint egy olyan ügyfél érdekei, akinek a részére a könyvvizsgáló az adott kérdéssel kapcsolatban szakmai szolgáltatást nyújt, ellentétesek.
310.3. Ez a fejezet a fogalmi keretelvek érdekellentétekre való alkalmazása szempontjából releváns konkrét követelményeket és alkalmazási anyagot tartalmazza. Amikor egy kamarai tag könyvvizsgáló könyvvizsgálati, átvilágítási vagy egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatást nyújt, a nemzetközi függetlenségi standardok szerinti függetlenség is előírás a számára.
Követelmények és alkalmazási anyag
Általános rendelkezések
K310.4. A kamarai tag könyvvizsgálónak nem szabad megengednie, hogy egy érdekellentét veszélyeztesse a szakmai vagy üzleti megítélést.
310.4. A1. Példák olyan körülményekre, amelyek lehet, hogy érdekellentétet hoznak létre:
– Tranzakcióval kapcsolatos tanácsadási szolgáltatás nyújtása egy ügyfélnek, amely fel akar vásárolni egy könyvvizsgálati ügyfelet, ahol a társaság olyan bizalmas információkat szerzett a könyvvizsgálat során, amelyek lehet, hogy relevánsak az ügylet szempontjából.
– Tanácsadás egyszerre két ügyfél számára, ahol az ügyfelek ugyanazon cég felvásárlásáért versenyeznek, és a tanács lehet, hogy releváns a felek versenypozíciója szempontjából.
– Szolgáltatások nyújtása egy eladónak és egy vevőnek ugyanarra az ügyletre vonatkozóan.
– Eszközértékelések elkészítése két fél részére, akik az adott eszközök vonatkozásában ellentétes pozícióban vannak.
– Egymással jogi vitában álló két ügyfél képviselete ugyanabban a kérdésben, mint például válóper vagy társulás megszűnése során.
– Licencmegállapodás kapcsán bizonyosságot nyújtó jelentés kibocsátása a licencbe adónak a járó jogdíjakról, és ezzel egyidejűleg tanácsadás a licencbe vevőnek a fizetendő összegekre vonatkozóan.
– Egy olyan üzleti vállalkozásba való befektetés ajánlása egy ügyfélnek, amelyben például a kamarai tag könyvvizsgáló házastársának pénzügyi érdekeltsége van.
– Stratégiai tanácsadás egy ügyfél számára a versenypozícióját illetően, miközben a kamarai tag könyvvizsgáló közös vállalkozást vagy hasonló érdekeltséget birtokol az ügyfél egyik fő versenytársával.
– Tanácsadás az ügyfél számára egy olyan üzleti vállalkozás felvásárlását illetően, amelynek felvásárlásában a társaság szintén érdekelt.
– Tanácsadás egy ügyfél számára egy termék vagy szolgáltatás megvásárlását illetően, miközben a könyvvizsgálónak jogdíj- vagy jutalékmegállapodása van az adott termék vagy szolgáltatás egyik potenciális eladójával.
Ellentét azonosítása
Általános rendelkezések
K310.5. Egy új ügyfélkapcsolat, megbízás vagy üzleti kapcsolat elfogadása előtt a kamarai tag könyvvizsgálónak észszerű lépéseket kell tennie azon körülmények azonosítása érdekében, amelyek lehet, hogy érdekellentétet és ezáltal egy vagy több alapelvnek történő megfelelést veszélyeztető tényezőt hoznak létre. A lépéseknek magukban kell foglalniuk a következők azonosítását:
(a) Az érintett felek közötti releváns érdekeltségek és kapcsolatok jellege; és
(b) A szolgáltatás és annak a releváns felekre gyakorolt hatása.
310.5. A1. A hatékony ellentét-azonosítási folyamat segíti a kamarai tag könyvvizsgálót az észszerű intézkedések során azon érdekek és kapcsolatok azonosításában, amelyek lehet, hogy tényleges vagy potenciális érdekellentétet hoznak létre, mind annak eldöntése előtt, hogy elfogadjon-e egy megbízást, mind az egész megbízás során. Ez a folyamat magában foglalja a külső felek, például ügyfelek vagy potenciális ügyfelek által azonosított kérdések mérlegelését. Minél előbb azonosításra kerül egy tényleges vagy potenciális érdekellentét, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a könyvvizsgáló kezelni tudja az érdekellentét által létrehozott veszélyeket.
310.5. A2. A tényleges vagy potenciális érdekellentétek azonosításának hatékony folyamata például a következő tényezőket veszi figyelembe:
– a nyújtott szakmai szolgáltatások jellege;
– a társaság mérete;
– az ügyfélbázis mérete és jellege;
– a társaság felépítése, például, az irodák száma és földrajzi helye.
310.5. A3. Az ügyfélelfogadásról a további információkat lásd: 320. fejezet: Szakmai megbízások.
A körülmények változása
K310.6. A kamarai tag könyvvizsgálónak fenn kell tartania az éberséget a szolgáltatások, érdekeltségek és kapcsolatok jellegében idővel bekövetkező olyan változásokat illetően, amelyek lehet, hogy érdekellentétet idéznek elő egy megbízás végrehajtása során.
310.6. A1. A szolgáltatások, érdekeltségek és kapcsolatok jellege lehet, hogy változik a megbízás során. Ez különösen igaz akkor, amikor olyan helyzetben kérik fel megbízás végzésére a kamarai tag könyvvizsgálót, amely lehet, hogy ellentétek kialakulásához vezet, még akkor is, ha a kamarai tag könyvvizsgálót megbízó felek kezdetben lehet, hogy nem állnak vitában.
Hálózatba tartozó társaságok
K310.7. Ha a társaság egy hálózat tagja, a kamarai tag könyvvizsgálónak mérlegelnie kell azokat az érdekellentéteket, amelyekről okkal véli úgy, hogy lehet, hogy fennállnak vagy felmerülnek a hálózatba tartozó társaság érdekeltségei és kapcsolatai miatt.
310.7. A1. A hálózatba tartozó társaságot érintő érdekeltségek és kapcsolatok azonosításakor mérlegelendő tényezők többek között a következők:
– a nyújtott szakmai szolgáltatások jellege;
– a hálózat által kiszolgált ügyfelek;
– az összes releváns fél földrajzi elhelyezkedése.
Érdekellentétek által létrehozott veszélyek
310.8. A1. Általában véve minél közvetlenebb a kapcsolat a szakmai szolgáltatás és azon kérdés között, amelynek kapcsán a felek érdekei ellentétesek, annál valószínűbb, hogy a veszély szintje nem elfogadható.
310.8. A2. Az érdekellentét által létrehozott veszély szintjének értékelése szempontjából releváns tényezők közé tartoznak azok az intézkedések, amelyek megakadályozzák a bizalmas információk engedély nélküli közlését, amikor egy adott kérdés kapcsán szakmai szolgáltatások nyújtására kerül sor két vagy több ügyfél számára, akiknek az adott kérdéssel kapcsolatos érdekei ellentétesek. Ilyen intézkedések például:
– A szakmai tevékenységek végzéséhez külön területek fenntartása a szakosodott funkciók számára a társaságon belül, amelyek lehet, hogy bizalmas ügyfél-információk tevékenységi területek közötti átadásának akadályaként szolgálnak.
– Az ügyfélfájlokhoz való hozzáférés korlátozására szolgáló politikák és eljárások.
– A társaság munkatársai és partnerei által aláírt titoktartási megállapodások.
– A bizalmas információk fizikai és elektronikus elkülönítése.
– Konkrét és célorientált képzés és kommunikáció.
310.8. A3. Példák olyan intézkedésekre, amelyek érdekellentét által létrehozott veszélyek kezelését célzó biztosítékok lehetnek:
– Elkülönült munkacsoportok, akiknek a titoktartás megőrzésére vonatkozó egyértelmű politikákat és eljárásokat biztosítanak.
– Az elvégzett munka áttekintetése olyan megfelelő áttekintő személlyel, aki nem vesz részt a szolgáltatásnyújtásban vagy nem érintett más módon az ellentétben, annak felmérése céljából, hogy a kulcsfontosságú megítélések és következtetések megfelelők-e.
Közlés és hozzájárulás
Általános rendelkezések
K310.9. A kamarai tag könyvvizsgálónak szakmai megítélést kell alkalmaznia annak meghatározása céljából, hogy az érdekellentét jellege és jelentősége miatt konkrét közlésre és kifejezett hozzájárulásra van-e szükség az érdekellentét által létrehozott veszély kezelésekor.
310.9. A1. Figyelembe veendő tényezők annak meghatározásakor, hogy szükség van-e konkrét közlésre és kifejezett hozzájárulásra:
– az érdekellentétet létrehozó körülmények;
– a felek, amelyek lehet, hogy érintettek;
– azon kérdések jellege, amelyek lehet, hogy felmerülnek;
– annak lehetősége, hogy az adott kérdés váratlan módon alakul.
310.9. A2 A közlés és a hozzájárulás lehet, hogy különböző formákat ölt, például:
– Az olyan körülmények általános közlése az ügyfelekkel, amikor – amint az a kereskedelmi gyakorlatban általános – a kamarai tag könyvvizsgáló nem kizárólag egyetlen ügyfél számára nyújt szakmai szolgáltatásokat (például, egy adott szakmai szolgáltatási és piaci szektorban). Ez lehetővé teszi az ügyfél számára, hogy ennek megfelelően általános hozzájárulást adjon. Például, a könyvvizsgáló lehet, hogy általános közlést tesz a megbízásra vonatkozó standard feltételekben.
– Az adott ellentét körülményeinek konkrét közlése az érintett ügyfelekkel elegendő részletességgel ahhoz, hogy az ügyfél tájékozott döntést hozhasson az adott kérdésről és ennek megfelelő kifejezett hozzájárulást adhasson. Az ilyen közlés lehet, hogy tartalmazza a körülmények részletes bemutatását és a tervezett biztosítékok, valamint az érintett kockázatok átfogó magyarázatát.
– A hozzájárulást lehet, hogy beleértik az ügyfelek viselkedésébe olyan körülmények között, amikor a kamarai tag könyvvizsgálónak elegendő bizonyítéka van azon következtetés levonásához, hogy az ügyfelek már a kezdetekkor ismerik a körülményeket, és elfogadták az érdekellentétet, ha nincs ellenvetésük az ellentét létezésével szemben.
310.9. A3. Általában szükséges:
(a) közölni az érdekellentét jellegét és azt, hogy az érdekellentéttel érintett ügyfelek felé hogyan kezelték a létrehozott veszélyeket, és
(b) az érintett ügyfelek hozzájárulását megszerezni a szakmai szolgáltatások végrehajtásához, ha biztosítékokat alkalmaznak a veszély kezelésére.
310.9. A4. Ha az ilyen közlés vagy hozzájárulás nincs meg írásban, a kamarai tag könyvvizsgáló számára javasolt a következők dokumentálása:
(a) az érdekellentétet előidéző körülmények jellege;
(b) a veszélyek kezelésére alkalmazott biztosítékok, ha értelmezhető, és
(c) a megszerzett hozzájárulás.
Ha a kifejezett hozzájárulást megtagadják
K310.10. Ha a kamarai tag könyvvizsgáló megállapította, hogy a K310.9. bekezdésnek megfelelően kifejezett hozzájárulásra van szükség, és az ügyfél megtagadta a hozzájárulás megadását, akkor a könyvvizsgálónak vagy:
(a) be kell fejeznie vagy meg kell tagadnia azoknak a szakmai szolgáltatásoknak a végrehajtását, amelyek az érdekellentétet eredményeznék; vagy
(b) véget kell vetnie a releváns kapcsolatoknak vagy el kell idegenítenie a releváns érdekeltségeket a veszély kiküszöbölése vagy elfogadható szintre csökkentése céljából.
Titoktartás
Általános rendelkezések
K310.11. A kamarai tag könyvvizsgálónak fenn kell tartania az éberséget a titoktartás alapelvét illetően, beleértve azt is, amikor közlésekre vagy információmegosztásra kerül sor a társaságon vagy hálózaton belül, és amikor iránymutatást kér harmadik felektől.
310.11. A1. A 114. alfejezet ismerteti az olyan helyzetek szempontjából releváns követelményeket és alkalmazási anyagot, amelyek lehet, hogy a titoktartás alapelvét veszélyeztető tényezőt hoznak létre.
Amikor a hozzájárulás megszerzése érdekében történő közlés megsértené a titoktartás alapelvét
K310.12. Ha a kifejezett hozzájárulás megszerzése céljából tett konkrét közlés a titoktartás megsértését eredményezné, és ezért ilyen hozzájárulás nem szerezhető meg, a társaságnak csak akkor szabad elfogadnia vagy folytatnia egy megbízást, ha:
(a) a társaság nem tölt be ügyvédi szerepkört egy ügyfél esetében egy másik ügyféllel szemben, ugyanabban a kérdésben;
(b) konkrét intézkedések vannak érvényben bizalmas információknak a két ügyfelet kiszolgáló munkacsoportok közötti közlésének megakadályozása érdekében; valamint
(c) a társaság meggyőződött arról, hogy egy racionális és tájékozott harmadik fél valószínűleg arra a következtetésre jutna, hogy a társaság számára helyénvaló a megbízás elfogadása vagy folytatása, mert a társaság szakmai szolgáltatás nyújtására vonatkozó képességének korlátozása aránytalanul hátrányos kimenetelt eredményezne az ügyfelek vagy más releváns harmadik felek számára.
310.12. A1. A titoktartás alapelvének megsértése lehet, hogy felmerül például akkor, amikor a következők végrehajtásához szeretnének hozzájárulást:
– Tranzakcióval kapcsolatos szolgáltatás egy ügyfél számára a társaság másik ügyfelének ellenséges felvásárlása során.
– Bizonyítékelemzési vizsgálat egy ügyfél számára vélt csalásra vonatkozóan, ahol a társaságnak bizalmas információ van a birtokában egy másik olyan ügyfélnél végzett munkája révén, amely lehet, hogy érintett a csalásban.
Dokumentálás
K310.13. A K310.12. bekezdésben meghatározott körülmények esetén a kamarai tag könyvvizsgálónak dokumentálnia kell a következőket:
(a) a körülmények jellege, beleértve azt a szerepkört, amelyet a könyvvizsgáló vállalni készül;
(b) a két ügyfelet kiszolgáló munkacsoportok közötti információközlés megakadályozása érdekében érvényben lévő konkrét intézkedések; és
(c) az, hogy miért helyénvaló elfogadni vagy megtartani a megbízást.
Bevezetés
320.1. Követelmény, hogy a kamarai tag könyvvizsgálók megfeleljenek az alapelveknek és a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket alkalmazzák a veszélyek azonosítása, értékelése és kezelése céljából.
320.2. Egy új ügyfélkapcsolat elfogadása vagy egy meglévő megbízás változásai lehet, hogy egy vagy több alapelvnek való megfelelést veszélyeztető tényezőt hoznak létre. Ez a fejezet a fogalmi keretelveknek az ilyen körülmények között történő alkalmazása szempontjából releváns konkrét követelményeket és alkalmazási anyagot tartalmazza.
Követelmények és alkalmazási anyag
Ügyfél- és megbízáselfogadás
Általános rendelkezések
320.3. A1. A tisztesség vagy hivatáshoz méltó magatartás alapelveinek történő megfelelést veszélyeztető tényezők lehet, hogy létrejönnek például az ügyféllel (annak tulajdonosaival, vezetésével vagy tevékenységeivel) kapcsolatos megkérdőjelezhető ügyekből. Olyan ügyek, amelyek, ha ismertek lehet, hogy ilyen veszélyt hoznak létre, az ügyfél részvétele jogellenes tevékenységekben, tisztességtelenség, megkérdőjelezhető pénzügyi beszámolási gyakorlatok vagy egyéb etikátlan viselkedés.
320.3. A2. Egy ilyen veszély szintjének az értékelése szempontjából releváns tényezők közé tartoznak a következők:
– Az ügyfélnek és tulajdonosainak, vezetésének és az irányítással megbízott személyeknek, valamint az üzleti tevékenységeknek az ismerete és megértése.
– Az ügyfél elkötelezettsége arra, hogy kezelje a megkérdőjelezhető ügyeket, például a vállalatirányítási gyakorlatok vagy belső kontrollok fejlesztése révén.
320.3. A3. Önérdekkel kapcsolatos, a szakmai hozzáértés és megfelelő gondosság alapelvének történő megfelelést veszélyeztető tényező jön létre akkor, ha a munkacsoport nincs birtokában vagy nem tudja megszerezni a kompetenciákat a szakmai szolgáltatások végrehajtásához.
320.3. A4. Egy ilyen veszély szintjének az értékelése szempontjából releváns tényezők közé tartoznak a következők:
– A következők megfelelő megismerése:
= az ügyfél üzleti tevékenységének jellege;
= működésének összetettsége;
= a megbízás követelményei; valamint
= a végrehajtandó munka célja, jellege és hatóköre.
– A releváns iparágak vagy vizsgálat tárgya ismerete.
– A releváns szabályozási vagy jelentéskészítési előírásokkal kapcsolatos tapasztalat.
– A társaság által a minőségirányítási standardokkal, mint például az 1. témaszámú nemzetközi minőségirányítási standarddal összhangban lévő minőségirányítási rendszer részeként bevezetett politikák és eljárások, amelyek a társaság arra való képességére vonatkozó kockázatokra válaszolnak, hogy a szakmai standardokkal és a vonatkozó jogi és szabályozási követelményekkel összhangban hajtsa végre a megbízást.
– A díjak szintje, valamint, hogy azok milyen mértékben veszik tekintetbe a szükséges erőforrásokat, figyelembe véve a kamarai tag könyvvizsgáló üzleti és piaci prioritásait.
320.3. A5. Példák olyan intézkedésekre, amelyek az önérdek veszélyének a kezelését célzó biztosítékok lehetnek:
– Elegendő szükséges kompetenciákkal rendelkező munkatárs kijelölése.
– Reális időkeretben való megállapodás a megbízás végrehajtására vonatkozóan.
– Szükség esetén szakértők alkalmazása.
Változások egy szakmai megbízásban
Általános rendelkezések
K320.4. A kamarai tag könyvvizsgálónak meg kell állapítania, hogy van-e ok egy megbízás el nem fogadására, amikor:
(a) felkérést kap egy potenciális ügyféltől, hogy váltson fel egy másik könyvvizsgálót;
(b) mérlegeli egy másik könyvvizsgáló által végzett megbízás megpályázását; vagy
(c) mérlegeli olyan munka elvállalását, amely kiegészíti egy másik könyvvizsgáló munkáját, vagy hozzátesz ahhoz.
320.4. A1. Lehetnek okok arra, hogy ne fogadjanak el egy megbízást. Az egyik ilyen ok lehet az, ha a tényezők és körülmények által létrehozott veszély nem kezelhető biztosítékok alkalmazásával. Lehet például önérdekkel kapcsolatos, a szakmai hozzáértés és megfelelő gondosság alapelvének történő megfelelést veszélyeztető tényező, ha a kamarai tag könyvvizsgáló elfogadja a megbízást, mielőtt még ismerné az összes releváns tényt.
320.4. A2. Ha a kamarai tag könyvvizsgálót felkérik, hogy végezzen el egy olyan munkát, amely egy jelenlegi vagy előző könyvvizsgáló munkáját egészíti ki vagy ahhoz tesz hozzá, lehet, hogy önérdekkel kapcsolatos, a szakmai hozzáértés és megfelelő gondosság alapelvének történő megfelelést veszélyeztető tényező jön létre például hiányos információk eredményeképpen.
320.4. A3. Egy ilyen veszély szintjének az értékelése szempontjából releváns tényező az, hogy az ajánlati felhívások tartalmazzák-e azt, hogy a megbízás elfogadása előtt kapcsolatba kell lépni a jelenlegi vagy előző könyvvizsgálóval. Ez a kapcsolatteremtés lehetőséget teremt a javasolt könyvvizsgáló számára ahhoz, hogy megérdeklődje, van-e bármilyen ok, amely miatt nem kellene elfogadni a megbízást.
320.4. A4. Példák olyan intézkedésekre, amelyek biztosítékok lehetnek az önérdek ilyen veszélye kezeléséhez:
– A jelenlegi vagy előző könyvvizsgáló felkérése arra, hogy bocsásson rendelkezésre minden olyan ismert információt, amelyről a jelenlegi vagy előző könyvvizsgáló véleménye szerint szükséges, hogy a javasolt könyvvizsgáló tudjon, mielőtt dönt a megbízás elfogadásáról. Például, az interjú lehet, hogy feltár korábban nem közölt releváns tényeket és lehet, hogy jelez a jelenlegi vagy előző könyvvizsgálóval fennálló nézeteltéréseket, amelyek lehet, hogy befolyásolják a kinevezés elfogadására vonatkozó döntést.
– Információszerzés más forrásokból, például harmadik felektől történő érdeklődés vagy az ügyfél felső szintű vezetésére vagy az irányítással megbízott személyekre vonatkozó háttérvizsgálatok révén.
Kommunikáció a jelenlegi vagy az előző könyvvizsgálóval
320.5. A1. A javasolt könyvvizsgálónak általában szüksége lesz az ügyfél – lehetőleg írásbeli – engedélyére a jelenlegi vagy előző könyvvizsgálóval történő megbeszélések kezdeményezéséhez.
K320.6. Ha a javasolt könyvvizsgáló nem tud kommunikálni a jelenlegi vagy az előző könyvvizsgálóval, akkor egyéb észszerű lépéseket kell tennie azért, hogy információkat szerezzen a lehetséges veszélyekről.
Kommunikáció a javasolt könyvvizsgálóval
K320.7. Amikor a jelenlegi vagy az előző könyvvizsgálót felkérik, hogy válaszoljon egy javasolt könyvvizsgálótól érkező megkeresésre, a jelenlegi vagy előző könyvvizsgálónak:
(a) meg kell felelnie a kérést szabályozó releváns jogszabályoknak és szabályozásoknak; és
(b) minden információt őszintén és egyértelműen meg kell adnia.
320.7. A1. A jelenlegi vagy előző könyvvizsgálót köti a titoktartás. Az, hogy a jelenlegi vagy az előző könyvvizsgáló számára engedélyezett vagy követelmény-e egy ügyfél ügyeinek a javasolt könyvvizsgálóval történő megbeszélése a megbízás jellegétől és az alábbiaktól függ:
(a) attól, hogy a jelenlegi vagy előző könyvvizsgálónak van-e engedélye az ügyféltől a megbeszélésre, és
(b) az ilyen kommunikációra és közlésre vonatkozó jogi és etikai követelmények, amelyek lehet, hogy joghatóságonként eltérőek.
320.7. A2. Azokat a körülményeket, amikor a kamarai tag könyvvizsgáló számára előírás vagy előírás lehet bizalmas információk közlése, vagy amikor a közzététel lehet, hogy helyénvaló, a Kódex 114.1. A1. bekezdése ismerteti.
A könyvvizsgálati vagy átvilágítási megbízásokra történő kinevezések változása
K320.8. A pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata vagy átvilágítása esetében a kamarai tag könyvvizsgálónak meg kell kérnie a jelenlegi vagy az előző könyvvizsgálót, hogy bocsásson rendelkezésére minden ismert információt azokról a tényekről vagy egyéb információkról, amelyről a jelenlegi vagy előző könyvvizsgáló véleménye szerint szükséges, hogy a javasolt könyvvizsgáló tudjon a megbízás elfogadására vonatkozó döntés meghozatala előtt. Kivéve azokat a körülményeket, amikor jogszabályoknak és szabályozásoknak való meg nem felelésről vagy vélt meg nem felelésről van szó, amelyeket a K360.21. és K360.22. bekezdések ismertetnek:
(a) Ha az ügyfél hozzájárul ahhoz, hogy a jelenlegi vagy az előző könyvvizsgáló közöljön bármilyen ilyen tényt vagy egyéb információt, a jelenlegi vagy az előző könyvvizsgálónak őszintén és egyértelműen kell megadnia az információt; továbbá
(b) Ha az ügyfél nem ad engedélyt a jelenlegi vagy az előző könyvvizsgálónak arra, hogy megbeszélje az ügyfél ügyeit a javasolt könyvvizsgálóval, vagy visszautasítja azt, a jelenlegi vagy az előző könyvvizsgálónak közölnie kell ezt a tényt a javasolt könyvvizsgálóval, akinek gondosan mérlegelnie kell az engedély meg nem adását vagy az engedély megadásának visszautasítását, annak meghatározása során, hogy elfogadja-e a megbízást.
Az ügyfél és a megbízás megtartása
K320.9. Az ismétlődő ügyfélmegbízásoknál a kamarai tag könyvvizsgálónak rendszeresen át kell tekintenie azt, hogy megtartsa-e a megbízást.
320.9. A1. Az alapelveknek történő megfelelést veszélyeztető potenciális tényezők lehet, hogy létrejönnek az elfogadás után, amelyek miatt, ha korábban ismertek lettek volna, a kamarai tag könyvvizsgáló visszautasította volna a megbízást. Például a nem megfelelő eredménymenedzsment vagy mérlegértékelések lehet, hogy önérdekkel kapcsolatos, a tisztesség alapelvének történő megfelelést veszélyeztető tényezőt hoznak létre.
Szakértő munkájának felhasználása
K320.10. Ha egy kamarai tag könyvvizsgáló egy szakértő munkáját kívánja felhasználni, a könyvvizsgálónak meg kell határoznia, hogy ez a felhasználás indokolt-e.
320.10. A1. Amikor a kamarai tag könyvvizsgáló szakértő munkáját szándékozik felhasználni, a mérlegelendő tényezők tartalmazzák a szakértő hírnevét és szakértelmét, a rendelkezésére álló erőforrásokat, valamint a szakértőre vonatkozó szakmai és etikai standardokat. Ezeket az információkat lehet, hogy az adott szakértővel való korábbi kapcsolat vagy másokkal való konzultáció révén szerzik.
Bevezetés
321.1. Követelmény, hogy a kamarai tag könyvvizsgálók megfeleljenek az alapelveknek és a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket alkalmazzák a veszélyek azonosítása, értékelése és kezelése céljából.
321.2. Második vélemény nyújtása egy olyan gazdálkodó egység számára, amely nem jelenlegi ügyfél, lehet, hogy önérdekkel kapcsolatos vagy egyéb, egy vagy több alapelvnek történő megfelelést veszélyeztető tényezőt hoz létre. Ez a fejezet a fogalmi keretelveknek az ilyen körülmények között történő alkalmazása szempontjából releváns konkrét követelményeket és alkalmazási anyagot tartalmazza.
Követelmények és alkalmazási anyag
Általános rendelkezések
321.3. A1. Egy kamarai tag könyvvizsgáló lehet, hogy felkérést kap egy olyan cégtől vagy gazdálkodó egységtől, vagy annak nevében, amely nem jelenlegi ügyfél arra, hogy bocsásson ki második véleményt számviteli, könyvvizsgálati, beszámolási vagy egyéb standardoknak vagy alapelveknek (a) konkrét körülményekre vagy (b) ügyletekre történő alkalmazására vonatkozóan. Lehet, hogy a szakmai hozzáértés és megfelelő gondosság alapelvének történő megfelelést veszélyeztető tényezőt, például az önérdek veszélyét hozza létre, ha a második vélemény nem azokon a tényeken alapszik, amelyekkel a jelenlegi vagy az előző könyvvizsgáló is rendelkezett, vagy ha az nem megfelelő bizonyítékon nyugszik.
321.3. A2. Az önérdek ilyen veszélye szintjének értékelése szempontjából releváns tényezők a felkérés körülményei és a szakmai megítélés kifejezése szempontjából releváns minden egyéb rendelkezésre álló tény és feltevés.
321.3. A3. Példák olyan intézkedésekre, amelyek az önérdek egy ilyen veszélyének a kezelését célzó biztosítékok lehetnek:
– Információszerzés a jelenlegi vagy előző könyvvizsgálótól az ügyfél engedélyével.
– Bármely véleményt érintő korlátozások ismertetése az ügyféllel folytatott kommunikációk során.
– A vélemény egy példányának biztosítása a jelenlegi vagy előző könyvvizsgáló számára.
Amikor nem adnak engedélyt a kommunikálásra
K321.4. Ha egy gazdálkodó egység, amely második véleményt kér egy kamarai tag könyvvizsgálótól, nem engedi meg a könyvvizsgálónak, hogy kommunikáljon a jelenlegi vagy az előző könyvvizsgálóval, a könyvvizsgálónak meg kell határoznia, hogy megengedett-e a kért második vélemény megadása.
Bevezetés
325.1. Követelmény, hogy a kamarai tag könyvvizsgálók megfeleljenek az alapelveknek és a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket alkalmazzák a veszélyek azonosítása, értékelése és kezelése céljából.
325.2. Olyan, a megbízás minőségének áttekintését végző személy kijelölése, aki részt vett az áttekintés alatt álló munkában, vagy akinek közeli kapcsolatai vannak az adott munka végrehajtásáért felelős személyekkel, az objektivitás alapelvének való megfelelést veszélyeztető tényezőket hozhat létre.
325.3. Ez a fejezet a fogalmi keretelveknek egy megbízás minőségének áttekintését végző személy objektivitásával kapcsolatban való alkalmazása szempontjából releváns konkrét alkalmazási anyagot határoz meg.
325.4. Egy megbízás minőségének áttekintését végző személy egyben példa a 300.8. A4. bekezdésben leírtak szerinti megfelelő áttekintő személyre. Ennélfogva a jelen fejezetben lévő alkalmazási anyag alkalmazható olyan körülmények között, amikor egy kamarai tag könyvvizsgáló megfelelő áttekintő személyt jelöl ki az elvégzett munka áttekintésére az azonosított veszélyek kezelését célzó biztosítékként.
Alkalmazási anyag
Általános rendelkezések
325.5. A1. A minőségi megbízások azon keresztül valósulnak meg, hogy a megbízások tervezése és végrehajtása, valamint az azokra vonatkozó jelentéstétel a szakmai standardokkal és a vonatkozó jogi és szabályozási követelményekkel összhangban történik. Az 1. témaszámú nemzetközi minőségirányítási standard megállapítja a társaságnak a minőségirányítási rendszeréért való felelősségeit és előírja a társaság számára, hogy alakítson ki és vezessen be a megbízás végrehajtásával kapcsolatos minőségi kockázatok kezelését célzó válaszokat. Az ilyen válaszok magukban foglalják a megbízás minőségének a 2. témaszámú nemzetközi minőségirányítási standard szerinti áttekintéseivel foglalkozó politikák vagy eljárások kialakítását.
325.5. A2. A megbízás minőségének áttekintését végző személy a társaság által a megbízás minősége áttekintésének végrehajtására kijelölt partner, egyéb személy a társaságnál vagy külső személy.
Veszélyek azonosítása
325.6. A1. Az alábbiak példák olyan körülményekre, amikor egy megbízás minőségének áttekintését végző személyként kijelölt kamarai tag könyvvizsgáló objektivitását veszélyeztető tényezők jöhetnek létre:
(a) Önérdek veszélye
– Két megbízásért felelős partner, akik mindketten a másik megbízására vonatkozóan a megbízás minőségének áttekintését végző személyek.
(b) Önellenőrzés veszélye
– Egy könyvvizsgálati megbízáson a megbízás minőségének áttekintését végző személyként szolgáló könyvvizsgáló azt követően, hogy korábban ő volt a megbízásért felelős partner.
(c) Magánjellegű kapcsolat veszélye
– A megbízás minőségének áttekintését végző személyként szolgáló könyvvizsgálónak közeli kapcsolata van a megbízásban részt vevő másik személlyel, vagy annak közvetlen családtagja.
(d) Fenyegetés veszélye
– A megbízás minőségének áttekintését végző személyként szolgáló könyvvizsgáló közvetlenül a megbízásért felelős partnernek tesz jelentést.
Veszélyek értékelése
325.7. A1. A megbízás minőségének áttekintését végző személyként kijelölt személy objektivitását veszélyeztető tényezők szintjének értékelése során releváns tényezők magukban foglalják:
– az adott személy feladatkörét és beosztását;
– az adott személy megbízásban részt vevő más személyekkel való kapcsolatának jellegét;
– annak az időnek a hosszát, ameddig az adott személy részt vett a megbízásban, valamint a személy feladatkörét;
– azt, hogy mikor vett részt utoljára az adott személy a megbízásban azt megelőzően, hogy kijelölték a megbízás minőségének áttekintését végző személynek, és a megbízás körülményeinek bármilyen azt követő releváns változását;
– az olyan témák jellegét és összetettségét, amelyek jelentős megítélést kívántak az adott személytől a megbízásban való bármilyen korábbi részvétel során.
Veszélyek kezelése
325.8. A1. Példa olyan intézkedésre, amely megszüntetheti a fenyegetés veszélyét, a jelentési felelősségek átirányítása a társaságon belül.
325.8. A2. Példa olyan intézkedésre, amely biztosíték lehet az önellenőrzés veszélyének kezelésére, egy elegendően hosszú időszak (cooling-off időszak) bevezetése, mielőtt a megbízáson dolgozó személyt megbízás minőségének áttekintését végző személynek jelölik ki.
Cooling-off időszak
325.8. A3. A 2. témaszámú nemzetközi minőségirányítási standard előírja a társaságnak, hogy alakítson ki olyan politikákat vagy eljárásokat, amelyek az alkalmasság feltételeként kétéves cooling-off időszakot határoznak meg, mielőtt a megbízásért felelős partner vállalhatja a megbízás minőségének áttekintését végző személy szerepkörét. Ez az objektivitás elvének való megfelelés lehetővé tételét és minőségi megbízások következetes végrehajtását szolgálja.
325.8. A4. A 2. témaszámú nemzetközi minőségirányítási standard által előírt cooling-off időszak különbözik a partnerek lecserélésével kapcsolatos, az 540. fejezetben lévő követelményektől és nem módosítja azokat, amelyeknek célja egy könyvvizsgálati ügyféllel hosszú ideje fennálló kapcsolat által létrehozott, a függetlenséget veszélyeztető tényezők kezelése.
Bevezetés
330.1. Követelmény, hogy a kamarai tag könyvvizsgálók megfeleljenek az alapelveknek és a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket alkalmazzák a veszélyek azonosítása, értékelése és kezelése céljából.
330.2. A díjazási és egyéb javadalmazási konstrukciók szintje és jellege lehet, hogy önérdekkel kapcsolatos, egy vagy több alapelvnek történő megfelelést veszélyeztető tényezőt hoz létre. Ez a fejezet a fogalmi keretelveknek az ilyen körülmények között történő alkalmazása szempontjából releváns konkrét követelményeket és alkalmazási anyagot tartalmazza.
Alkalmazási anyag
A díjak mértéke
330.3. A1. A díjak szintje befolyásolhatja a kamarai tag könyvvizsgáló képességét arra, hogy a technikai és szakmai standardoknak megfelelő szakmai szolgáltatásokat nyújtson.
330.3. A2. Egy kamarai tag könyvvizsgáló megajánlhat bármilyen megfelelőnek tekintett díjat. Önmagában az a tény, hogy egy másik könyvvizsgálónál alacsonyabb díjat ad meg, még nem etikátlan. Ugyanakkor a megajánlott díjak szintje önérdekkel kapcsolatos, a szakmai hozzáértés és megfelelő gondosság alapelvének történő megfelelést veszélyeztető tényezőt hoz létre, ha a megadott díj annyira alacsony, hogy a megbízás vonatkozó technikai és szakmai standardok szerinti végrehajtása lehet, hogy nehézségekbe ütközik.
330.3. A3. Egy ilyen veszély szintjének az értékelése szempontjából releváns tényezők közé tartoznak a következők:
– Az, hogy az ügyfél ismeri-e a megbízás feltételeit és különösen azt, hogy milyen alapon történik a díjak meghatározása, és hogy mely szakmai szolgáltatások vannak lefedve.
– Az, hogy a díj mértékét független harmadik fél, például egy szabályozó szerv határozza-e meg.
330.3. A4. Példák olyan intézkedésekre, amelyek az önérdek egy ilyen veszélyének a kezelését célzó biztosítékok lehetnek:
– A díjak mértékének vagy a megbízás hatókörének módosítása.
– A végrehajtott munka áttekintetése egy megfelelő áttekintő személlyel.
Függő díjak
330.4. A1. Bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatások bizonyos típusainál függő díjakat alkalmaznak. A függő díjak azonban bizonyos körülmények között lehet, hogy az alapelveknek történő megfelelést veszélyeztető tényezőket hoznak létre, különösen önérdekkel kapcsolatos, az objektivitás alapelvének történő megfelelést veszélyeztető tényezőt.
330.4. A2. Egy ilyen veszély szintjének az értékelése szempontjából releváns tényezők közé tartoznak a következők:
– A megbízás jellege.
– A lehetséges díjösszegek tartománya.
– A díjmeghatározás alapja.
– A kamarai tag könyvvizsgáló által végzett munkának és a javadalmazás alapjának a közlése a célzott felhasználók felé.
– Minőségirányítási politikák és eljárások.
– Az, hogy áttekinti-e független harmadik fél az ügylet kimenetelét vagy eredményét.
– Az, hogy a díj mértékét független harmadik fél, például egy szabályozó szerv határozza-e meg.
330.4. A3. Példák olyan intézkedésekre, amelyek az önérdek egy ilyen veszélyének a kezelését célzó biztosítékok lehetnek:
– A kamarai tag könyvvizsgáló által végrehajtott munka áttekintetése egy olyan megfelelő áttekintő személlyel, aki nem vett részt a bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatás nyújtásában.
– Előzetes írásbeli megállapodás az ügyféllel a javadalmazás alapjára vonatkozóan.
330.4. A4. A könyvvizsgálati vagy átvilágítási ügyfeleknek, vagy egyéb, bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó függő díjakhoz kapcsolódó követelményeket és alkalmazási anyagot a nemzetközi függetlenségi standardok tartalmazzák.
Közvetítési díjak vagy jutalékok
330.5. A1. Önérdekkel kapcsolatos, az objektivitás, valamint a szakmai hozzáértés és megfelelő gondosság alapelvének történő megfelelést veszélyeztető tényező jön létre, ha a kamarai tag könyvvizsgáló közvetítési díjat fizet vagy kap, vagy jutalékot kap egy ügyfél kapcsán. Az ilyen közvetítési díjak vagy jutalékok közé tartozik többek között:
– Egy másik kamarai tag könyvvizsgálónak új ügyfélmunka megszerzése céljából fizetett díj, ha az ügyfél továbbra is egy jelenlegi könyvvizsgáló ügyfele, de speciális, a könyvvizsgáló által nem nyújtott szolgáltatásokra van szüksége.
– Egy folyamatos ügyfél másik kamarai tag könyvvizsgálónak vagy egyéb szakértőnek történő közvetítéséért kapott díj, amikor a jelenlegi könyvvizsgáló nem nyújtja az ügyfél által igényelt specifikus szakmai szolgáltatást.
– Harmadik féltől (például egy szoftverszállítótól) áruk vagy szolgáltatások ügyfélnek történő értékesítésével kapcsolatban kapott jutalék.
330.5. A2. Példák olyan intézkedésekre, amelyek az önérdek egy ilyen veszélyének a kezelését célzó biztosítékok lehetnek:
– Előzetes beleegyezés megszerzése az ügyféltől áruk vagy szolgáltatások egy másik fél által az ügyfélnek történő eladásához kapcsolódó jutalékmegállapodásokra vonatkozóan lehet, hogy kezeli az önérdek veszélyét.
– Egy másik kamarai tag könyvvizsgálónak vagy harmadik félnek szolgáltatások vagy termékek ajánlásáért fizetett, vagy attól kapott, közvetítési díjak vagy jutalékmegállapodások közlése az ügyfelekkel lehet, hogy kezeli az önérdek veszélyét.
Egy társaság felvásárlása vagy eladása
330.6. A1. Egy kamarai tag könyvvizsgáló számára megengedett, hogy megvásárolja egy másik társaság egészét vagy egy részét olyan alapon, hogy a vételár a társaságot korábban tulajdonló személyeknek, azok örököseinek vagy vagyonkezelőinek kerül kifizetésre. Az ilyen kifizetések a jelen fejezet szempontjából nem minősülnek közvetítési díjaknak vagy jutalékoknak.
Bevezetés
340.1. Követelmény, hogy a kamarai tag könyvvizsgálók megfeleljenek az alapelveknek és a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket alkalmazzák a veszélyek azonosítása, értékelése és kezelése céljából.
340.2. Ösztönző juttatások felajánlása vagy elfogadása lehet, hogy önérdekkel, magánjellegű kapcsolattal vagy fenyegetéssel kapcsolatos, az alapelveknek, különösen a tisztesség, az objektivitás és a hivatáshoz méltó magatartás alapelvének történő megfelelést veszélyeztető tényezőt hoz létre.
340.3. Ez a fejezet a fogalmi keretelveknek az ösztönző juttatások szakmai szolgáltatások nyújtása során történő olyan felajánlására és elfogadására való alkalmazása szempontjából releváns követelményeket és alkalmazási anyagot ismerteti, amely nem testesít meg jogszabályoknak és szabályozásoknak való meg nem felelést. Ez a fejezet előírja azt is, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló számára az ösztönző juttatások felajánlása vagy elfogadása során megfeleljen a releváns jogszabályoknak és szabályozásoknak.
Követelmények és alkalmazási anyag
Általános rendelkezések
340.4. A1. Az ösztönző juttatás olyan tárgy, helyzet vagy cselekedet, amelyet egy másik személy viselkedésének befolyásolása céljából alkalmaznak, de nem szükségszerűen azzal a céllal, hogy helytelenül befolyásolják az adott személy viselkedését. Az ösztönző juttatások köre a kamarai tag könyvvizsgálók és a jelenlegi vagy jövőbeli ügyfelek közötti kisebb vendéglátástól olyan cselekedetekig terjedhet, amelyek jogszabályoknak és szabályozásoknak való meg nem felelést eredményeznek. Az ösztönző juttatások számos különböző formát ölthetnek, például:
– ajándékok;
– vendéglátás;
– szórakoztatás;
– politikai vagy jótékonysági adományok;
– barátságra vagy lojalitásra történő hivatkozás;
– munkavállalási vagy egyéb kereskedelmi lehetőségek;
– kedvezményes elbánás, jogok vagy előjogok.
Jogszabályok és szabályozások által tiltott ösztönző juttatások
K340.5. Sok joghatóság területén léteznek olyan jogszabályok és szabályozások, például a megvesztegetéshez és korrupcióhoz kapcsolódóak, amelyek bizonyos körülmények között tiltják ösztönző juttatások felajánlását vagy elfogadását. A kamarai tag könyvvizsgálónak meg kell ismernie a releváns jogszabályokat és szabályozásokat és meg kell felelnie azoknak, ha ilyen körülményekkel szembesül.
Jogszabályok és szabályozások által nem tiltott ösztönző juttatások
340.6. A1. Ösztönző juttatások jogszabályok és szabályozások által nem tiltott felajánlása vagy elfogadása lehet, hogy mégis létrehoz az alapelveknek történő megfelelést veszélyeztető tényezőket.
A viselkedés illetéktelen befolyásolása szándékával alkalmazott ösztönző juttatások
K340.7. A kamarai tag könyvvizsgálónak nem szabad felajánlania olyan ösztönző juttatást vagy másokat arra ösztönöznie, hogy ilyet felajánljanak, amelyet azzal a szándékkal adnak, vagy amelyről a könyvvizsgáló úgy véli, hogy egy racionális és tájékozott harmadik fél valószínűleg arra a következtetésre jutna, hogy azt azzal a szándékkal adják, hogy illetéktelenül befolyásolják a fogadó fél vagy egy másik személy viselkedését.
K340.8. A kamarai tag könyvvizsgálónak nem szabad elfogadnia olyan ösztönző juttatást vagy másokat arra ösztönöznie, hogy ilyet elfogadjanak, amely esetében a könyvvizsgáló arra a következtetésre jut, vagy úgy véli, hogy egy racionális és tájékozott harmadik fél valószínűleg arra a következtetésre jutna, hogy azt azzal a szándékkal adják, hogy illetéktelenül befolyásolják a fogadó fél vagy egy másik személy viselkedését.
340.9. A1. Az ösztönző juttatás olyannak minősül, mint ami illetéktelenül befolyásolja egy személy viselkedését, ha az arra készteti a személyt, hogy etikátlanul járjon el. Egy ilyen illetéktelen befolyást irányíthatnak vagy a fogadó fél, vagy egy másik személy felé is, aki valamilyen kapcsolatban áll a fogadó féllel. Az alapelvek megfelelő hivatkozási alapot jelentenek a kamarai tag könyvvizsgáló számára annak mérlegelésekor, mi minősül etikátlan viselkedésnek a könyvvizsgáló és, szükséges esetben analógia alapján, más személyek részéről.
340.9. A2. A tisztesség alapelvének megsértése merül fel, amikor a kamarai tag könyvvizsgáló ösztönző juttatást ajánl fel vagy fogad el, vagy arra ösztönöz másokat, hogy ilyen juttatást ajánljanak fel vagy fogadjanak el, a fogadó fél vagy egy másik személy viselkedésének illetéktelen befolyásolása céljából.
340.9. A3. Annak megállapítása, hogy fennáll-e tényleges vagy vélt szándék a viselkedés illetéktelen befolyásolására, megköveteli a szakmai megítélés alkalmazását. Mérlegelendő releváns tényezők lehetnek:
– Az ösztönző juttatás jellege, gyakorisága, értéke és halmozott hatása.
– Az időzítés, hogy az ösztönző juttatást mikor ajánlják fel valamely cselekedethez vagy döntéshez képest, amelyet lehet, hogy befolyásol.
– Az, hogy az ösztönző juttatás szokásos vagy kulturális gyakorlat-e az adott körülmények között, például amikor ajándékot adnak egy vallási ünnep vagy esküvő alkalmából.
– Az, hogy az ösztönző juttatás egy szakmai szolgáltatás járulékos része-e, például amikor ebédet ajánlanak fel vagy fogadnak el egy üzleti megbeszélés kapcsán.
– Az, hogy az ösztönző juttatás felajánlása egy egyedi fogadó félre korlátozódik-e vagy egy tágabb csoportnak áll rendelkezésére. A tágabb csoport lehet belső vagy külső a társaság szempontjából, mint például az ügyfél egyéb beszállítói.
– Az ösztönző juttatást felajánló vagy az azzal megcélzott személyek szerepkörei és pozíciói a társaságnál vagy az ügyfélnél.
– Az, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló tudja-e vagy van-e oka azt gondolni, hogy az ösztönző juttatás elfogadása megsértené az ügyfél politikáit és eljárásait.
– Annak a transzparenciának a mértéke, amellyel az ösztönző juttatást felajánlják.
– Az, hogy az ösztönző juttatást a fogadó fél követelte vagy kérte-e.
– A felajánló ismert korábbi viselkedése vagy hírneve.
További intézkedések mérlegelése
340.10. A1. Ha a kamarai tag könyvvizsgáló tudomására jut, hogy egy ösztönző juttatást a viselkedés illetéktelen befolyásolásának tényleges vagy vélt szándékával ajánlottak fel, lehet, hogy az alapelveknek történő megfelelést veszélyeztető tényezők jönnek létre még akkor is, ha a K340.7. és K340.8. bekezdésekben szereplő követelmények teljesülnek.
340.10. A2. Példák olyan intézkedésekre, amelyek az ilyen veszélyek kezelését célzó biztosítékok lehetnek:
– A társaság felső szintű vezetésének vagy az ügyfél irányítással megbízott személyeinek a tájékoztatása az ajánlatról.
– Az ügyféllel fennálló üzleti kapcsolat módosítása vagy megszüntetése.
A viselkedés illetéktelen befolyásolásának szándéka nélkül alkalmazott ösztönző juttatások
340.11. A1. A fogalmi keretelvekben meghatározott követelmények és alkalmazási anyag akkor alkalmazandó, ha a kamarai tag könyvvizsgáló arra a következtetésre jutott, hogy nem áll fenn tényleges vagy vélt szándék a fogadó fél vagy egy másik személy viselkedésének az illetéktelen befolyásolására.
340.11. A2. Ha az ilyen ösztönző juttatás csekély és jelentéktelen, bármely létrejövő veszély elfogadható szinten lesz.
340.11. A3. Példák olyan körülményekre, amikor egy ilyen ösztönző juttatás felajánlása vagy elfogadása lehet, hogy veszélyeket hoz létre még akkor is, ha a kamarai tag könyvvizsgáló arra a következtetésre jutott, hogy nem áll fenn tényleges vagy vélt szándék a viselkedés illetéktelen befolyásolására:
– Önérdek veszélye
= A kamarai tag könyvvizsgálónak egy ügyfél jövőbeli felvásárlója vendéglátást ajánl fel, miközben a könyvvizsgáló vállalatfinanszírozási szolgáltatásokat nyújt az ügyfélnek.
– Magánjellegű kapcsolat veszélye
= A kamarai tag könyvvizsgáló rendszeresen elvisz egy jelenlegi vagy jövőbeli ügyfelet sporteseményekre.
– Fenyegetés veszélye
= A kamarai tag könyvvizsgáló vendéglátást fogad el egy ügyféltől, amelynek jellegét, ha nyilvánosan közzé lenne téve, helytelennek vélhetik.
340.11. A4. Egy ilyen ösztönző juttatás felajánlása vagy elfogadása által létrehozott veszélyek szintjének az értékelése szempontjából releváns tényezők ugyanazokat a tényezőket tartalmazzák„ amelyeket a 340.9. A3. bekezdés ismertet a szándék meghatározására vonatkozóan.
340.11. A5. Példák olyan intézkedésekre, amelyek lehet, hogy kiküszöbölik az ilyen ösztönző juttatás felajánlása vagy elfogadása által létrehozott veszélyeket:
– Az ösztönző juttatás visszautasítása vagy fel nem ajánlása.
– Az ügyfélnek nyújtott szakmai szolgáltatások nyújtásáért való felelősség átruházása egy másik személyre, akiről a kamarai tag könyvvizsgálónak nincs oka azt gondolni, hogy a szolgáltatások nyújtásakor illetéktelenül befolyásolva lenne, vagy hogy mások úgy vélnék, hogy illetéktelenül befolyásolva van.
340.11. A6. Példák olyan intézkedésekre, amelyek az ilyen ösztönző juttatások felajánlása vagy elfogadása által létrehozott veszélyek kezelését célzó biztosítékok lehetnek:
– Transzparencia a társaság vagy az ügyfél felső szintű vezetésével szemben ösztönző juttatás felajánlásával vagy elfogadásával kapcsolatban.
– Az ösztönző juttatás nyilvántartása a társaság felső szintű vezetése vagy a társaság etikai megfeleléséért felelős más személy által nyomon követett, vagy az ügyfél által vezetett naplóban.
– A kamarai tag könyvvizsgáló által azzal az ügyféllel kapcsolatban, amelytől elfogadta az ösztönző juttatást, végrehajtott munka vagy meghozott döntések áttekintetése egy olyan megfelelő áttekintő személlyel, aki egyébként nem vesz részt a szakmai szolgáltatás nyújtásában.
– Az ösztönző juttatás továbbadományozása egy jótékonysági szervezet számára az adomány megfelelő közlésével például a társaság felső szintű vezetésének egy tagja vagy azon személy felé, aki felajánlotta az ösztönző juttatást.
– A kapott ösztönző juttatás, például vendéglátás, megtérítése.
– Az ösztönző juttatás, például ajándék, mielőbbi visszaadása a kezdeti elfogadás után.
Közvetlen családtagok vagy közeli hozzátartozók
K340.12. A kamarai tag könyvvizsgálónak ébernek kell maradnia egy ösztönző juttatás olyan felajánlása által létrehozott, a könyvvizsgáló alapelveknek való megfelelését veszélyeztető potenciális tényezőkkel szemben, amelyet:
(a) a kamarai tag könyvvizsgáló egyik közvetlen családtagja vagy közeli hozzátartozója tesz a könyvvizsgáló jelenlegi vagy jövőbeli ügyfele számára;
(b) a könyvvizsgáló jelenlegi vagy jövőbeli ügyfele tesz a könyvvizsgáló közvetlen családtagja vagy közeli hozzátartozója számára.
K340.13. Ha a kamarai tag könyvvizsgáló tudomására jut, hogy ösztönző juttatást ajánlanak fel egy közvetlen családtagjának vagy közeli hozzátartozójának, vagy egy közvetlen családtagja vagy közeli hozzátartozója ajánl fel ilyen ösztönző juttatást, és arra a következtetésre jut, hogy a könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló jelenlegi vagy jövőbeli ügyfele viselkedése illetéktelen befolyásolásának szándéka áll fenn, vagy úgy véli, hogy egy racionális és tájékozott harmadik fél valószínűleg arra a következtetésre jutna, hogy ilyen szándék áll fenn, a könyvvizsgálónak azt kell tanácsolnia a közvetlen családtagnak vagy a közeli hozzátartozónak, hogy ne ajánlja fel vagy ne fogadja el az ösztönző juttatást.
340.13. A1. A 340.9. A3. bekezdésben ismertetett tényezők relevánsak annak meghatározásakor, hogy van-e tényleges vagy vélt szándék a kamarai tag könyvvizsgáló vagy a jelenlegi vagy jövőbeli ügyfél viselkedésének illetéktelen befolyásolására. Egy másik releváns tényező a következő személyek közötti kapcsolat jellege vagy szorossága:
(a) a könyvvizsgáló és a közvetlen családtag vagy közeli hozzátartozó;
(b) a közvetlen családtag vagy közeli hozzátartozó és a jelenlegi vagy jövőbeli ügyfél; valamint
(c) a könyvvizsgáló és a jelenlegi vagy jövőbeli ügyfél.
Például lehet, hogy ilyen szándékot jelez, ha egy olyan ügyfél, akinek a könyvvizsgáló jövőbeli értékesítés céljából üzletértékelési szolgáltatást nyújt, munkaviszonyt ajánl fel a könyvvizsgáló házastársa számára a normál felvételi folyamaton kívül.
340.13. A2. A 340.10. A2. bekezdésben szereplő alkalmazási anyag releváns olyan veszélyek kezelésében is, amelyek lehet, hogy akkor jönnek létre, amikor tényleges vagy vélt szándék áll fenn a kamarai tag könyvvizsgáló vagy a jelenlegi vagy jövőbeli ügyfél viselkedésének illetéktelen befolyásolására, még akkor is, ha a közvetlen családtag vagy közeli hozzátartozó követte a K340.13. bekezdése alapján adott tanácsot.
A fogalmi keretelvek alkalmazása
340.14. A1. Ha a kamarai tag könyvvizsgáló tudomására jut, hogy ösztönző juttatás felajánlására került sor a K340.12. bekezdésben leírt körülmények között, lehet, hogy az alapelveknek történő megfelelést veszélyeztető tényezőket hoz létre, ha:
(a) a közvetlen családtag vagy közeli hozzátartozó ösztönző juttatást ajánl fel vagy fogad el a könyvvizsgálónak a K340.13. bekezdés szerinti tanácsa ellenére, vagy
(b) a könyvvizsgálónak nincs oka azt gondolni, hogy tényleges vagy vélt szándék áll fenn a könyvvizsgáló, vagy a jelenlegi vagy jövőbeli ügyfél viselkedésének illetéktelen befolyásolására.
340.14. A2. A 340.11. A1.–340.11. A6. bekezdésekben szereplő alkalmazási anyag releváns az ilyen veszélyek azonosításának, értékelésének és kezelésének céljára. A veszélyek szintjének ilyen körülmények között történő értékelése szempontjából releváns tényezők közé tartozik a 340.13. A1. bekezdésben ismertetett kapcsolatok jellege vagy szorossága is.
Egyéb szempontok
340.15. A1. Ha a kamarai tag könyvvizsgáló olyan ösztönző juttatással szembesül vagy olyanról szerez tudomást, amely lehet, hogy jogszabályoknak és szabályozásoknak való meg nem felelést vagy vélt meg nem felelést eredményez egy ügyfél vagy olyan személyek részéről, akik az ügyfélnek vagy annak irányítása alatt dolgoznak, a 360. fejezetben ismertetett követelmények és alkalmazási anyag alkalmazandó.
340.15. A2. Ha egy társaság, hálózatba tartozó társaság vagy a könyvvizsgálati munkacsoport egy tagja számára egy könyvvizsgálati ügyfél ajándékokat vagy vendéglátást ajánl fel, a 420. fejezetben meghatározott követelmény és alkalmazási anyag alkalmazandó.
340.15. A3. Ha egy társaságnak vagy a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport egyik tagjának egy bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízási ügyfél ajándékokat vagy vendéglátást ajánl fel, a 906. fejezetben meghatározott követelmény és alkalmazási anyag alkalmazandó.
Bevezetés
350.1. Követelmény, hogy a kamarai tag könyvvizsgálók megfeleljenek az alapelveknek és a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket alkalmazzák a veszélyek azonosítása, értékelése és kezelése céljából.
350.2. Ügyfelek eszközeinek tartása önérdekkel kapcsolatos vagy egyéb, a hivatáshoz méltó magatartás és az objektivitás elvének való megfelelést veszélyeztető tényezőt hoz létre. Ez a fejezet a fogalmi keretelveknek az ilyen körülmények között történő alkalmazása szempontjából releváns konkrét követelményeket és alkalmazási anyagot tartalmazza.
Követelmények és alkalmazási anyag
A letéti kezelés megkezdése előtt
K350.3. A kamarai tag könyvvizsgálónak nem szabad vállalnia az ügyfél pénzének vagy egyéb eszközeinek letéti kezelését, kivéve, ha azt jogszabály engedélyezi, és azoknak a feltételeknek megfelelően, amelyek szerint engedélyezett az ilyen letéti kezelés vállalása.
K350.4. Az ügyfél pénze vagy eszközei letéti kezelésének vállalásához kapcsolódó ügyfél- és megbízáselfogadási folyamatok részeként a kamarai tag könyvvizsgálónak:
(a) tájékozódnia kell az eszközök forrásáról, és
(b) mérlegelnie kell a kapcsolódó jogi és szabályozási kötelmeket.
350.4. A1. Az ügyfél eszközeivel kapcsolatos érdeklődés lehet, hogy feltárja például, hogy az eszközöket illegális tevékenységekből, például pénzmosásból szerezték be. Ilyen esetekben veszély jönne létre és a 360. fejezet rendelkezései vonatkoznának.
A letéti kezelésbe vétel után
K350.5. A mások pénzének vagy egyéb eszközeinek letéti kezelésével megbízott kamarai tag könyvvizsgálónak:
(a) meg kell felelnie az eszközök tartása és elszámolása szempontjából releváns jogszabályoknak és szabályozásoknak;
(b) az eszközöket a személyes vagy társasági eszközöktől elkülönítetten kell tartania;
(c) az eszközöket csak arra a célra szabad használnia, amelyre azokat szánták; és
(d) mindenkor készen kell állnia arra, hogy az eszközökkel és a keletkezett jövedelemmel, osztalékkal vagy nyereséggel elszámoljon bármely arra jogosult személy felé.
Bevezetés
360.1. Követelmény, hogy a kamarai tag könyvvizsgálók megfeleljenek az alapelveknek és a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket alkalmazzák a veszélyek azonosítása, értékelése és kezelése céljából.
360.2. Önérdekkel vagy fenyegetéssel kapcsolatos, a tisztesség és a hivatáshoz méltó magatartás alapelvének való megfelelést veszélyeztető tényező jön létre, amikor a kamarai tag könyvvizsgáló tudomására jut jogszabályoknak és szabályozásoknak való meg nem felelés vagy vélt meg nem felelés.
360.3. A kamarai tag könyvvizsgáló szakmai szolgáltatás ügyfél részére történő nyújtása során lehet, hogy meg nem feleléssel vagy vélt meg nem feleléssel szembesül, vagy a tudomására hoznak ilyen meg nem felelést vagy vélt meg nem felelést. Ez a fejezet útmutatást ad a könyvvizsgálónak a kérdés következményeinek, valamint a lehetséges intézkedéseknek az értékelésében a következőknek történő meg nem felelésre vagy vélt meg nem felelésre való válaszadás során:
(a) Olyan jogszabályok és szabályozások, amelyekről általánosan elfogadott, hogy közvetlen hatással vannak az ügyfél pénzügyi kimutatásaiban szereplő lényeges összegek és közzétételek meghatározására; és
(b) Egyéb olyan jogszabályok és szabályozások, amelyek nincsenek közvetlen hatással az ügyfél pénzügyi kimutatásaiban szereplő összegek és közzétételek meghatározására, de amelyeknek való megfelelés lehet, hogy alapvető az ügyfél üzleti tevékenységének működési vonatkozásai, az ügyfélnek az üzleti tevékenysége folytatására való képessége vagy lényeges bírságok elkerülése szempontjából.
A kamarai tag könyvvizsgáló céljai a jogszabályoknak és szabályozásoknak való meg nem felelés kapcsán
360.4. A könyvvizsgálói szakma egyik megkülönböztető jegye annak a felelősségnek az elfogadása, hogy a köz érdekében jár el. A meg nem felelésre vagy vélt meg nem felelésre való válaszadás során a kamarai tag könyvvizsgáló céljai a következők:
(a) Megfelelni a tisztesség és a hivatáshoz méltó magatartás elvének.
(b) Az ügyfél vezetése vagy adott esetben az ügyfél irányításával megbízott személyek figyelmeztetésével törekedni arra, hogy:
(i) lehetővé tegye számukra az azonosított vagy vélt meg nem felelés következményeinek a megszüntetését, helyrehozatalát vagy csökkentését, vagy
(ii) megakadályozzák a meg nem felelés elkövetését, ha az még nem történt meg; továbbá
(c) Megtenni bármely további, a köz érdekében megfelelő intézkedést ..
Követelmények és alkalmazási anyag
Általános rendelkezések
360.5. A1. A jogszabályoknak és szabályozásoknak való meg nem felelés („meg nem felelés”) olyan cselekedetek szándékos vagy nem szándékos elmulasztását vagy elkövetését jelenti, amelyek ellentétesek a fennálló jogszabályokkal vagy szabályozásokkal, és amelyeket a következő felek követnek el:
(a) az ügyfél,
(b) az ügyfél irányításával megbízott személyek,
(c) az ügyfél vezetése, vagy
(d) az ügyfélnél vagy annak irányítása alatt dolgozó egyéb személyek.
360.5. A2. Olyan jogszabályok és szabályozások, amelyekről ez a fejezet szól, például az alábbiakkal foglalkozók:
– csalás, korrupció és megvesztegetés;
– pénzmosás, terrorizmus finanszírozása és bűncselekményből származó bevétel;
– értékpapírpiacok és -kereskedelem;
– banki és egyéb pénzügyi termékek és szolgáltatások;
– adatvédelem;
– adó- és nyugdíj-kötelezettségek és -fizetések;
– környezetvédelem;
– közegészségügy és közbiztonság.
360.5. A3. A meg nem felelés lehet, hogy bírságot, peres ügyeket vagy egyéb következményeket eredményez az ügyfél számára, potenciálisan lényeges hatást gyakorolva annak pénzügyi kimutatásaira. Fontos, hogy az ilyen meg nem felelésnek szélesebb közérdekű következményei lehetnek a befektetőknek, hitelezőknek, munkavállalóknak vagy a nyilvánosságnak okozott potenciálisan lényeges károk miatt. A jelen fejezet alkalmazásában jelentős sérelmet okozó cselekmény az, amely súlyos hátrányos következményeket eredményez bármelyik említett félnek pénzügyi vagy nem pénzügyi értelemben. Ilyen például a befektetőknek jelentős pénzügyi veszteséget okozó csalás elkövetése, valamint a környezetvédelmi jogszabályok és szabályozások megszegése, ami veszélyezteti a munkavállalók vagy a nyilvánosság egészségét vagy biztonságát.
K360.6. Egyes joghatóságokban jogi vagy szabályozói rendelkezések szabályozzák, hogy hogyan kellene a kamarai tag könyvvizsgálóknak kezelni a meg nem felelést vagy vélt meg nem felelést. Ezek a jogi vagy szabályozói rendelkezések lehet, hogy eltérnek a jelen fejezet rendelkezéseitől vagy túlmutatnak azokon. Az ilyen meg nem felelés vagy vélt meg nem felelés észlelésekor a könyvvizsgálónak meg kell ismernie ezeket a jogi vagy szabályozói rendelkezéseket és meg kell felelnie azoknak, beleértve a következőket:
(a) az adott kérdés megfelelő hatóság felé történő jelentésére vonatkozó bármilyen követelmény; és
(b) az ügyfél figyelmeztetésének bármilyen tiltása.
360.6. A1. A releváns fél figyelmeztetésének tiltása lehet, hogy felmerül például a pénzmosás ellenes törvények alapján.
360.7. A1. Ez a fejezet az ügyfél jellegétől függetlenül alkalmazandó, beleértve azt is, hogy közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységről van-e szó vagy sem.
360.7. A2. Az a kamarai tag könyvvizsgáló, aki olyan kérdésekkel szembesül, vagy akinek olyan kérdések jutnak a tudomására, amelyek egyértelműen jelentéktelenek, nem köteles megfelelni ennek a fejezetnek. Az, hogy egy kérdés egyértelműen jelentéktelen-e, a jellege és az ügyfélre, annak érdekelt feleire és a nyilvánosságra gyakorolt pénzügyi vagy egyéb hatása alapján ítélendő meg.
360.7. A3. A jelen fejezet nem foglalkozik a következőkkel:
(a) személyes visszaélés, amely nem kapcsolódik az ügyfél üzleti tevékenységeihez, valamint
(b) a 360.5. A1. bekezdésben meghatározott feleken kívüli felek általi meg nem felelés. Ez magában foglal például olyan körülményeket, amikor egy ügyfél azzal bíz meg egy kamarai tag könyvvizsgálót, hogy hajtson végre átvilágítást egy harmadik fél gazdálkodó egységre vonatkozóan, és az azonosított vagy vélt meg nem felelést az a harmadik fél követte el.
Mindazonáltal a könyvvizsgáló a jelen fejezet útmutatását lehet, hogy hasznosnak tartja annak mérlegelésénél, hogy hogyan reagáljon ezekben a helyzetekben.
A vezetés és az irányítással megbízott személyek felelősségei
360.8. A1. A vezetés az irányítással megbízott személyek felügyelete mellett felelős annak biztosításáért, hogy az ügyfél üzleti tevékenységeit jogszabályoknak és szabályozásoknak megfelelően hajtsák végre. A vezetés és az irányítással megbízott személyek felelősek a következők általi meg nem felelés azonosításáért és kezeléséért is:
(a) az ügyfél;
(b) a gazdálkodó egység irányításával megbízott személy;
(c) a vezetés tagja; vagy
(d) az ügyfélnél vagy annak irányítása alatt dolgozó egyéb személyek.
Minden kamarai tag könyvvizsgáló felelősségei
K360.9. Ha a kamarai tag könyvvizsgáló tudomására jut egy olyan kérdés, amelyre a jelen fejezet alkalmazandó, a könyvvizsgáló által a jelen fejezetnek történő megfelelés érdekében tett lépéseket időben kell megtenni. A lépések időbeni megtétele céljából a könyvvizsgálónak figyelembe kell vennie a kérdés jellegét és azt, hogy az a gazdálkodó egység, a befektetők, hitelezők, munkavállalók vagy a nyilvánosság érdekeiben milyen potenciális károkat tud okozni.
Pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatai
A kérdés megismerése
K360.10. Ha pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatával megbízott kamarai tag könyvvizsgálónak meg nem feleléssel vagy vélt meg nem feleléssel kapcsolatos információ jut a tudomására, meg kell ismernie a kérdést. Ennek a meg ismerésnek ki kell terjednie a meg nem felelés vagy vélt meg nem felelés jellegére és a körülményekre, amelyek között ez előfordult vagy lehet, hogy előfordul.
360.10. A1. A meg nem felelés vagy vélt meg nem felelés lehet, hogy a megbízás végrehajtása során vagy más felektől kapott információkon keresztül jut a kamarai tag könyvvizsgáló tudomására.
360.10. A2. A kamarai tag könyvvizsgálóval szemben elvárás, hogy alkalmazza tudását és szakértelmét, valamint hogy szakmai megítélést alkalmazzon. Ugyanakkor, a könyvvizsgálóval szemben nem elvárás, hogy jobban ismerje a jogszabályokat és szabályozásokat annál, mint amelyre szükség van a megbízás vállalása érdekében. Az, hogy egy cselekedet meg nem felelést testesít-e meg, végső soron egy bíróság vagy egyéb megfelelő ítélkező testület által meghatározandó kérdés.
360.10. A3. Az adott kérdés jellegétől és jelentőségétől függően a kamarai tag könyvvizsgáló lehet, hogy bizalmasan konzultál másokkal a társaságon, egy hálózathoz tartozó társaságon vagy egy szakmai testületen belül, vagy egy jogtanácsossal.
K360.11. Ha a kamarai tag könyvvizsgáló megállapítja vagy gyanítja, hogy meg nem felelés történt vagy lehet, hogy történik, a könyvvizsgálónak meg kell beszélnie a kérdést a megfelelő szintű vezetéssel és adott esetben az irányítással megbízott személyekkel.
360.11. A1. Az ilyen megbeszélés célja, hogy pontosítsa a kamarai tag könyvvizsgálónak az adott kérdés és annak potenciális következményei szempontjából releváns tényekre és körülményekre vonatkozó ismereteit. A megbeszélés lehet, hogy ösztönzi is a vezetést vagy az irányítással megbízott személyeket a kérdés kivizsgálására.
360.11. A2. Az, hogy a vezetés melyik szintjével helyénvaló az adott kérdés megvitatása, szakmai megítélés kérdése. A figyelembe veendő releváns tényezők:
– a kérdés jellege és körülményei;
– a ténylegesen vagy potenciálisan érintett személyek;
– az összejátszás valószínűsége;
– a kérdés potenciális következményei;
– az, hogy az adott szintű vezetés képes-e kivizsgálni a kérdést és megfelelő intézkedést tenni.
360.11. A3. A vezetés megfelelő szintje általában legalább az adott kérdésben érintett vagy potenciálisan érintett személy vagy személyek felett egy szinttel feljebb lévő szint. Egy csoport összefüggésében a megfelelő szint lehet a vezetés egy olyan gazdálkodó egységnél, amely ellenőrzi az ügyfelet.
360.11. A4. A kamarai tag könyvvizsgáló lehet, hogy mérlegeli a kérdés belső auditorokkal való megbeszélését is, ha értelmezhető.
K360.12. Ha a kamarai tag könyvvizsgáló úgy véli, hogy a vezetés érintett a meg nem felelésben vagy vélt meg nem felelésben, a kamarai tag könyvvizsgálónak a kérdést az irányítással megbízott személyekkel kell megbeszélnie.
A kérdés kezelése
K360.13. A meg nem felelés vagy vélt meg nem felelés vezetéssel vagy adott esetben az irányítással megbízott személyekkel való megbeszélése során a kamarai tag könyvvizsgálónak azt kell tanácsolnia nekik, hogy tegyenek megfelelő és időszerű intézkedéseket, ha még nem tették meg, hogy:
(a) megszűntessék, helyrehozzák vagy csökkentsék a meg nem felelés következményeit;
(b) megakadályozzák a meg nem felelés elkövetését, ha az még nem történt meg; vagy
(c) közöljék a kérdést egy megfelelő hatósággal, ha jogszabály vagy szabályozás azt előírja, vagy ha az szükségesnek minősül a köz érdekében.
K360.14. A kamarai tag könyvvizsgálónak mérlegelnie kell, hogy a vezetés és az irányítással megbízott személyek tisztában vannak-e a meg nem felelésre vagy vélt meg nem felelésre vonatkozó jogi vagy szabályozói felelősségeikkel.
360.14. A1. Ha a vezetés és az irányítással megbízott személyek nem értik az adott kérdéssel kapcsolatos jogi vagy szabályozói felelősségeiket, a kamarai tag könyvvizsgáló lehet, hogy ajánl megfelelő információforrásokat vagy javasolja jogi tanács kikérését.
K360.15. A kamarai tag könyvvizsgálónak meg kell felelnie:
(a) a vonatkozó jogszabályoknak és szabályozásoknak, beleértve a meg nem felelés vagy vélt meg nem felelés megfelelő hatóság felé történő jelentését szabályozó jogi vagy szabályozói rendelkezéseket; és
(b) a könyvvizsgálati standardok vonatkozó követelményeinek, beleértve az alábbiakra vonatkozókat:
– meg nem felelés azonosítása, beleértve a csalást, és arra való válaszadás;
– kommunikáció az irányítással megbízott személyekkel;
– a meg nem felelés vagy vélt meg nem felelés könyvvizsgálói jelentésre vonatkozó következményeinek mérlegelése.
360.15. A1. Néhány jogszabály és szabályozás lehet, hogy meghatározza azt az időszakot, amelyen belül a meg nem felelésre vagy vélt meg nem felelésre vonatkozó jelentéseket meg kell tenni a megfelelő hatóság felé.
Kommunikáció csoportok vonatkozásában
K360.16. Ha a kamarai tag könyvvizsgálónak meg nem felelés vagy vélt meg nem felelés jut a tudomására az alábbi két helyzet valamelyikében egy csoport kontextusában, a kérdést kommunikálnia kell a csoport részére végzett megbízásért felelős partner felé, kivéve, ha azt jogszabály vagy szabályozás tiltja:
(a) A könyvvizsgáló egy komponensre vonatkozó könyvvizsgálati munkát hajt végre a csoportkönyvvizsgálat céljára; vagy
(b) A könyvvizsgálót egy csoport részét képező jogi személy vagy üzletág pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatával bízzák meg a csoportaudittól eltérő célokra, például jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálat céljára.
A csoport részére végzett megbízásért felelős partner felé történő kommunikálást a kérdésre a jelen fejezet rendelkezéseivel összhangban történő válaszoláson felül kell megtenni.
360.16. A1. A kommunikáció célja, hogy a csoport részére végzett megbízásért felelős partner tájékozódhasson a kérdésről és meg határozhassa a csoportaudit kontextusában, hogy a jelen fejezet rendelkezései szerint szükséges-e kezelni kérdést, és ha igen, hogyan . A K360.16. bekezdésben szereplő kommunikációs követelmény vonatkozik függetlenül attól, hogy a csoport részére végzett megbízásért felelős partner társasága vagy hálózata ugyanaz-e vagy más, mint a kamarai tag könyvvizsgáló társasága vagy hálózata.
K360.17. Ha a csoport részére végzett megbízásért felelős partner a csoportkönyvvizsgálat során meg nem felelésről vagy vélt meg nem felelésről szerez tudomást, mérlegelnie kell, hogy a kérdés releváns lehet-e:
(a) egy vagy több olyan komponens szempontjából, amelyre vonatkozóan könyvvizsgálati munkát végeznek a csoportkönyvvizsgálat céljára, vagy
(b) egy vagy több olyan jogi személy vagy üzletág szempontjából, amelyek részei a csoportnak, és amelyeknek a pénzügyi kimutatásaira vonatkozóan könyvvizsgálatot végeznek a csoportkönyvvizsgálaton kívüli célra, például jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálat céljára.
Ezt a mérlegelést a kérdésre a csoportaudit kontextusában történő, a jelen fejezet rendelkezéseinek megfelelő válaszoláson felül kell tenni.
K360.18. Ha a meg nem felelés vagy vélt meg nem felelés releváns lehet a K360.17. bekezdés (a) pontjában meghatározott egy vagy több komponens és a K360.17. bekezdés (b) pontjában meghatározott egy vagy több jogi személy vagy üzletág szempontjából, a csoport részére végzett megbízásért felelős partnernek lépéseket kell tennie, hogy a kérdésről tájékoztatva legyenek azok, akik a komponenseken, jogi személyeken vagy üzletágakon végeznek könyvvizsgálati munkát, hacsak ezt jogszabály vagy szabályozás nem tiltja. Amennyiben szükséges, a csoport részére végzett megbízásért felelős partnernek meg kell szerveznie a megfelelő információgyűjtést (akár a vezetéstől, akár a nyilvánosan rendelkezésre álló információkból) arra vonatkozóan, hogy a K360.17 bekezdés (b) pontjában meghatározott releváns jogi személyek vagy üzletágak könyvvizsgálat tárgyát képezik-e, és ha igen, olyan mértékben, amennyire kivitelezhető, megbizonyosodjon a könyvvizsgáló személyazonosságáról.
360.18. A1. A kommunikáció célja, hogy a komponenseknél, jogi személyeknél vagy üzletágaknál végzett könyvvizsgálati munkáért felelős személyek tájékozódhassanak a kérdésről és meghatározhassák, hogy a jelen fejezet rendelkezései szerint szükséges-e kezelni a kérdést, és ha igen, hogyan. A kommunikációs követelmény vonatkozik függetlenül attól, hogy a csoport részére végzett megbízásért felelős partner társasága vagy hálózata ugyanaz-e vagy más, mint a komponenseken, jogi személyeken vagy üzletágakon könyvvizsgálati munkát végzők társaságai vagy hálózatai.
Annak meghatározása, hogy szükséges-e további intézkedés
K360.19. A kamarai tag könyvvizsgálónak fel kell mérnie a vezetés és, ha értelmezhető, az irányítással megbízott személyek válaszának megfelelőségét.
360.19. A1. A vezetés és, ha értelmezhető, az irányítással megbízott személyek válasza megfelelőségének felmérése során mérlegelendő releváns tényezők, hogy:
– a választ időben adták-e;
– a meg nem felelést vagy vélt meg nem felelést megfelelően kivizsgálták-e;
– tettek vagy tesznek-e intézkedést bármilyen meg nem felelés következményeinek megszűntetése, helyrehozása vagy csökkentése céljából;
– tettek vagy tesznek-e intézkedést bármilyen meg nem felelés elkövetésének megakadályozása céljából, ha az még nem történt meg;
– tettek vagy tesznek-e megfelelő lépéseket az újbóli előfordulás kockázatának csökkentése érdekében, például további kontrollok vagy képzés;
– a meg nem felelést vagy vélt meg nem felelést közölték-e adott esetben egy megfelelő hatósággal, és ha igen, a közlés megfelelőnek tűnik-e.
K360.20. A vezetés és, ahol ez alkalmazható, az irányítással megbízott személyek válaszának fényében a kamarai tag könyvvizsgálónak meg kell határoznia, hogy a köz érdekében szükség van-e további intézkedésre.
360.20. A1. Annak meghatározása, hogy szükség van-e további intézkedésre, és hogy az milyen jellegű és terjedelmű legyen, különböző tényezőktől fog függeni, beleértve a következőket:
– a jogi és szabályozói keretelvek;
– a helyzet sürgőssége;
– az, hogy mennyire átfogó a kérdés az ügyfél egészénél;
– az, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló továbbra is megbízik-e a vezetés és, ha értelmezhető, az irányítással megbízott személyek tisztességében;
– az, hogy a meg nem felelés vagy a vélt meg nem felelés valószínűleg megismétlődik-e;
– az, hogy van-e hitelt érdemlő bizonyíték a gazdálkodó egység, a befektetők, a hitelezők, a munkavállalók vagy a nyilvánosság érdekeinek tényleges vagy potenciális jelentős sérelmére.
360.20. A2. Példák olyan körülményekre, amelyek következtében a kamarai tag könyvvizsgáló lehet, hogy nem bízik meg többé a vezetés és, ha értelmezhető, az irányítással megbízott személyek tisztességében:
– A könyvvizsgáló gyanítja részvételüket vagy részvételi szándékukat bármilyen meg nem felelésben, vagy bizonyítéka van erre.
– A könyvvizsgálónak tudomása van róla, hogy tudnak a meg nem felelésről és, jogi vagy szabályozói követelményekkel ellentétben, nem jelentették a kérdést vagy nem engedélyezték annak jelentését egy megfelelő hatóság felé észszerű időszakon belül.
K360.21. A kamarai tag könyvvizsgálónak szakmai megítélést kell alkalmaznia a további intézkedés szükségességének, jellegének és terjedelmének meghatározásakor. Ennek során a könyvvizsgálónak figyelembe kell vennie, hogy egy racionális és tájékozott harmadik fél valószínűleg arra a következtetésre jutna-e, hogy a könyvvizsgáló a köz érdekében megfelelően járt el.
360.21. A1. További intézkedések, amelyeket a kamarai tag könyvvizsgáló lehet, hogy megtesz:
– A kérdés közlése egy megfelelő hatósággal, még akkor is, ha erre nincs jogi vagy szabályozói követelmény.
– Visszalépés a megbízástól és a szakmai kapcsolattól, ha az jogszabály vagy szabályozás által engedélyezett.
360.21. A2. A megbízástól és a szakmai kapcsolattól való visszalépés nem helyettesíti egyéb olyan intézkedések megtételét, amelyekre lehet, hogy szükség van ahhoz, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló elérje a jelen fejezetben ismertetett céljait. Néhány joghatóság területén ugyanakkor lehetnek korlátozások arra nézve, hogy milyen intézkedések állnak a könyvvizsgáló rendelkezésére. Ilyen körülmények között lehet, hogy a felmondás az egyetlen rendelkezésre álló intézkedés.
K360.22. Ha a kamarai tag könyvvizsgáló a K360.20. és 360.21. A1. bekezdéseknek megfelelően visszalépett a szakmai kapcsolattól, a könyvvizsgálónak a javasolt könyvvizsgálónak a K320.8. bekezdés szerinti kérése alapján , a javasolt könyvvizsgáló rendelkezésére kell bocsátania az azonosított vagy vélt meg nem felelésre vonatkozó összes releváns tényt és egyéb információt. Az előző könyvvizsgálónak ezt meg kell tennie még a K320.8. (b) bekezdésben ismertetett helyzetekben is, amikor az ügyfél nem ad engedélyt az előző könyvvizsgálónak arra, hogy megvitassa az ügyfél ügyeit a javasolt könyvvizsgálóval, vagy megtagadja az engedély megadását, kivéve, ha ezt jogszabály vagy szabályozás tiltja.
360.22. A1. A rendelkezésre bocsátandó tények és egyéb információk azok, amelyekkel az előző könyvvizsgáló véleménye szerint a javasolt könyvvizsgálónak tisztában kell lennie, mielőtt eldönti, hogy elfogadja-e a könyvvizsgálati megbízást. A 320. fejezet foglalkozik a javasolt könyvvizsgálóktól származó közleményekkel.
K360.23. Ha a javasolt könyvvizsgáló nem tud kommunikálni az előző könyvvizsgálóval, a javasolt könyvvizsgálónak észszerű lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy más eszközökkel információkat szerezzen a megbízás megváltoztatásának körülményeiről.
360.23. A1. A megbízás megváltoztatásának körülményeiről történő információszerzés egyéb eszközei közé tartozik a harmadik feleknél történő érdeklődés, vagy a vezetés, vagy az irányítással megbízott személyek háttérvizsgálata.
360.24. A1. Mivel a kérdés értékelése lehet, hogy komplex elemzést és megítéléseket foglal magában, a kamarai tag könyvvizsgáló lehet, hogy mérlegeli:
– a belső konzultációt;
– jogi tanács beszerzését, hogy megértse a könyvvizsgáló lehetőségeit, és bizonyos intézkedések megtételének a szakmai vagy jogi következményeit;
– a titoktartás melletti konzultációt egy szabályozói vagy szakmai testülettel.
Annak meghatározás, hogy közöljék-e a kérdést a megfelelő hatósággal
360.25. A1. A kérdésnek egy megfelelő hatósággal való közlését eleve kizárná, ha annak megtétele jogszabállyal vagy szabályozással ellentétes lenne. Máskülönben a közlés célja, hogy egy megfelelő hatóság kivizsgáltathassa a kérdést és intézkedést hozathasson a köz érdekében.
360.25. A2. Annak meghatározása, hogy megtegyenek-e ilyen közlést, különösen a tényleges vagy potenciális sérelem jellegétől és mértékétől függ, amelyet a kérdés okoz vagy lehet, hogy okoz befektetőknek, hitelezőknek, munkavállalóknak vagy a nyilvánosságnak. A kamarai tag könyvvizsgáló például lehet, hogy megállapítja, hogy a kérdés közlése egy megfelelő hatósággal helyénvaló intézkedés, ha:
– a gazdálkodó egység megvesztegetést végez (például helyi vagy külföldi kormányzati tisztviselőkét nagy szerződések biztosítása céljából);
– a gazdálkodó egység felügyelet alatt áll és az adott kérdés olyan jelentőségű, hogy az veszélyezteti a működési engedélyét;
– a gazdálkodó egység tőzsdén jegyzett, és a kérdés lehet, hogy hátrányos következményeket eredményez a gazdálkodó egység értékpapírjainak valós és rendezett piaca szempontjából, vagy rendszerkockázatot jelent a pénzpiacoknak;
– valószínű, hogy a gazdálkodó egység olyan termékeket értékesítene, amelyek a közegészségügyre vagy a közbiztonságra ártalmasak;
– a gazdálkodó egység olyan konstrukciót népszerűsít az ügyfelei körében, amely segíti őket az adóelkerülésben.
360.25. A3. Annak meghatározása, hogy megtegyenek-e ilyen közlést, olyan külső tényezőktől is függ, mint:
– Az, hogy van-e olyan megfelelő hatóság, amely képes fogadni az információt, valamint kivizsgáltatni a kérdést és intézkedést hozatni. A megfelelő hatóság a kérdés jellegétől fog függeni. Például, beszámolókészítés során elkövetett csalás esetén az értékpapír-szabályozó szerv, a környezetvédelmi jogszabályok és szabályozások megsértése esetén pedig egy környezetvédelmi szerv a megfelelő hatóság.
– Az, hogy van-e törvény vagy szabályozás által nyújtott erős és hitelt érdemlő védelem a polgárjogi, büntetőjogi vagy szakmai felelősséggel, vagy megtorlással szemben, például bizalmas jelentéstételre vonatkozó törvény vagy szabályozás keretében.
– Az, hogy vannak-e a kamarai tag könyvvizsgáló vagy egyéb személyek fizikai biztonságát veszélyeztető tényleges vagy potenciális tényezők.
K360.26. Ha a kamarai tag könyvvizsgáló úgy dönt, hogy a meg nem felelés vagy vélt meg nem felelés megfelelő hatósággal történő közlése az adott körülmények között megfelelő intézkedés, ez a közlés a Kódex K114.1. bekezdés (d) pontja alapján engedélyezett. Ilyen közlés megtételekor a könyvvizsgálónak jóhiszeműen kell eljárnia, és óvatosnak kell lennie állítások és kijelentések megtétele során. A könyvvizsgálónak mérlegelnie kell azt is, hogy helyénvaló-e az ügyfelet tájékoztatni a szándékairól, még a kérdés közlése előtt.
Küszöbönálló megsértés
K360.27. Kivételes körülmények között lehet, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló tudomására jut olyan tényleges vagy szándékolt viselkedés, amelyről a könyvvizsgálónak oka van úgy vélni, hogy az jogszabály vagy szabályozás küszöbönálló megsértését testesítené meg, amely jelentős sérelmet okozna befektetőknek, hitelezőknek, munkavállalóknak vagy a nyilvánosságnak. Figyelembe véve először azt, hogy helyénvaló lenne-e a kérdés megbeszélése a gazdálkodó egység vezetésével vagy az irányításával megbízott személyekkel, a könyvvizsgálónak szakmai megítélést kell alkalmaznia és el kell döntenie, hogy azonnal közölje-e a kérdést egy megfelelő hatósággal annak érdekében, hogy megakadályozza vagy csökkentse az ilyen küszöbönálló megsértés következményeit. Ha közlésre kerül sor, ez a közlés a Kódex K114.1. bekezdés (d) pontja alapján engedélyezett.
Dokumentálás
K360.28. A jelen fejezet hatókörébe eső meg nem felelés vagy vélt meg nem felelés kapcsán a kamarai tag könyvvizsgálónak dokumentálnia kell:
– azt, hogy a vezetés és, ha értelmezhető, az irányítással megbízott személyek hogyan válaszoltak a kérdésre;
– az intézkedéseket, amelyeket a könyvvizsgáló mérlegelt, a megítéléseket, amelyeket alkalmazott és a döntéseket, amelyeket meghozott figyelemmel a racionális és tájékozott harmadik fél tesztre;
– azt, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló hogyan győződött meg arról, hogy teljesítette a K360.20. bekezdésben meghatározott felelősséget.
360.28. A1. Ezt a dokumentálást a vonatkozó könyvvizsgálati standardok szerinti dokumentálási követelményeknek való megfelelésen felül kell elkészíteni. A nemzetközi könyvvizsgálati standardok például előírják a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatát végző kamarai tag könyvvizsgáló számára, hogy:
– készítsen olyan dokumentációt, amely lehetővé teszi a könyvvizsgálat során felmerült jelentős kérdések, a levont következtetések és a következtetések levonása során alkalmazott jelentős szakmai megítélések megértését;
– dokumentálja a jelentős kérdések vezetéssel, az irányítással megbízott személyekkel és másokkal történő megbeszéléseit, beleértve a megvitatott jelentős kérdések jellegét, valamint azt, hogy mikor és kivel került sor a megbeszélésekre; továbbá
– dokumentálja az azonosított vagy vélt meg nem felelést, valamint a vezetéssel és, ahol értelmezhető, az irányítással megbízott személyekkel és a gazdálkodó egységen kívüli egyéb felekkel folytatott megbeszélés eredményeit.
Pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatain kívüli szakmai szolgáltatások
A kérdés megismerése és kezelése a vezetéssel és az irányítással megbízott személyekkel
K360.29. Ha pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatán kívüli szakmai szolgáltatások nyújtásával megbízott kamarai tag könyvvizsgálónak meg nem feleléssel vagy vélt meg nem feleléssel kapcsolatos információ jut a tudomására, törekednie kell megismerni a kérdést. Ennek során meg kell ismernie a meg nem felelés vagy vélt meg nem felelés jellegét és a körülményeket, amelyek között az előfordult vagy lehet, hogy előfordul.
360.29. A1. A kamarai tag könyvvizsgálóval szemben elvárás, hogy alkalmazza tudását és szakértelmét, valamint hogy szakmai megítélést alkalmazzon. Ugyanakkor a könyvvizsgálóval szemben nem elvárás, hogy jobban ismerje a jogszabályokat és szabályozásokat annál, mint amelyre szükség van ahhoz a szakmai szolgáltatáshoz, amellyel megbízták. Az, hogy egy adott cselekedet tényleges meg nem felelést testesít-e meg, végső soron egy bíróság vagy egyéb megfelelő ítélkező testület által meghatározandó kérdés.
360.29. A2. Az adott kérdés jellegétől és jelentőségétől függően a kamarai tag könyvvizsgáló lehet, hogy konzultál bizalmasan másokkal a társaságon, egy hálózathoz tartozó társaságon vagy egy szakmai testületen belül, vagy egy jogtanácsossal.
K360.30. Ha a kamarai tag könyvvizsgáló megállapítja vagy gyanítja, hogy meg nem felelés történt vagy lehet, hogy történik, a könyvvizsgálónak meg kell beszélnie a kérdést a megfelelő szintű vezetéssel. Ha a könyvvizsgálónak van kapcsolata az irányítással megbízott személyekkel, adott esetben velük is meg kell beszélnie a kérdést.
360.30. A1. Az ilyen megbeszélés célja, hogy pontosítsa a kamarai tag könyvvizsgálónak az adott kérdés és annak potenciális következményei szempontjából releváns tényekre és körülményekre vonatkozó ismereteit. A megbeszélés lehet, hogy ösztönzi is a vezetést vagy az irányítással megbízott személyeket a kérdés kivizsgálására.
360.30. A2. Az, hogy a vezetés melyik szintjével helyénvaló az adott kérdés megvitatása, szakmai megítélés kérdése. A figyelembe veendő releváns tényezők:
– a kérdés jellege és körülményei;
– a ténylegesen vagy potenciálisan érintett személyek;
– az összejátszás valószínűsége;
– a kérdés potenciális következményei;
– az, hogy az adott szintű vezetés képes-e kivizsgálni a kérdést és megfelelő intézkedést tenni.
A kérdés kommunikálása a gazdálkodó egység külső könyvvizsgálója felé
K360.31. Ha a kamarai tag könyvvizsgáló nem könyvvizsgálati szolgáltatást végez:
(a) a társaság egy könyvvizsgálati ügyfele, vagy
(b) a társaság egy könyvvizsgálati ügyfelének komponense részére,
a könyvvizsgálónak kommunikálnia kell a meg nem felelést vagy vélt meg nem felelést a társaságon belül, kivéve, ha ezt jogszabály vagy szabályozás tiltja. A kommunikálást a társaság protokolljai vagy eljárásai alapján kell megtenni. Ilyen protokollok és eljárások hiányában közvetlenül a könyvvizsgálati megbízásért felelős partner felé kell kommunikálni.
K360.32. Ha a kamarai tag könyvvizsgáló nem könyvvizsgálati szolgáltatást végez:
(a) egy hálózatba tartozó társaság egy könyvvizsgálati ügyfele, vagy
(b) egy hálózatba tartozó társaság egy könyvvizsgálati ügyfelének komponense részére,
a könyvvizsgálónak mérlegelnie kell, hogy kommunikálja-e a meg nem felelést vagy vélt meg nem felelést a hálózatba tartozó társaság felé. Ha a kommunikálásra sor kerül, annak a hálózat protokolljai vagy eljárásai szerint kell történnie. Ilyen protokollok és eljárások hiányában közvetlenül a könyvvizsgálati megbízásért felelős partner felé kell kommunikálni.
R.360.33. Ha a kamarai tag könyvvizsgáló nem könyvvizsgálati szolgáltatást nyújt egy olyan ügyfél számára, amely:
(a) nem a társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság könyvvizsgálati ügyfele, vagy
(b) nem a társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság könyvvizsgálati ügyfelének egy komponense,
a könyvvizsgálónak mérlegelnie kell, hogy kommunikálja-e a meg nem felelést vagy vélt meg nem felelést annak a társaságnak, amely az ügyfél külső könyvvizsgálója, ha van ilyen.
Mérlegelendő releváns tényezők
360.34. A1. A közlés mérlegelése szempontjából releváns tényezők, a K360.31.-K.360.33. bekezdések szerint:
– Az, hogy annak megtétele ellentétes lenne-e jogszabállyal vagy szabályozással.
– Az, hogy vannak-e valamely szabályozói szervezet vagy ügyész által a meg nem felelés vagy vélt meg nem felelés folyamatban lévő kivizsgálása során támasztott, a közlésre vonatkozó korlátozások.
– Az, hogy a megbízás célja a gazdálkodó egységen belüli potenciális meg nem felelés kivizsgálása-e annak érdekében, hogy a gazdálkodó egység megfelelő intézkedést hozhasson.
– Az, hogy a vezetés vagy az irányítással megbízott személyek tájékoztatták-e már a gazdálkodó egység külső könyvvizsgálóját a kérdésről.
– A kérdés valószínűsíthető lényegessége az ügyfél pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálata szempontjából vagy, ha a kérdés egy csoport egy komponensére vonatkozik, annak valószínűsíthető lényegessége a csoport pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálata szempontjából.
A kommunikáció célja
360.35. A1. A K360.31.-K360.33. bekezdésekben meghatározott körülmények között a kommunikáció célja, hogy a könyvvizsgálati megbízásért felelős partner tájékozódhasson a meg nem felelésről vagy vélt meg nem felelésről és meghatározhassa, hogy a jelen fejezet rendelkezéseinek megfelelően szükséges-e azt kezelni, és ha igen, hogyan.
Annak mérlegelése, hogy szükséges-e további intézkedés
K360.36. A kamarai tag könyvvizsgálónak azt is mérlegelnie kell, hogy szükség van-e további intézkedésre a köz érdekében.
360.36. A1. Az, hogy szükség van-e további intézkedésre, és az milyen jellegű és terjedelmű legyen, olyan tényezőktől fog függeni, mint:
– a jogi és szabályozói keretelvek;
– a vezetés és, ha értelmezhető, az irányítással megbízott személyek válaszának megfelelősége és időszerűsége;
– a helyzet sürgőssége;
– a vezetésnek vagy az irányítással megbízott személyeknek a kérdésben való érintettsége;
– az ügyfelek, befektetők, hitelezők, munkavállalók vagy a nyilvánosság érdekei jelentős sérelmének a valószínűsége.
360.36. A2. A kamarai tag könyvvizsgáló által tett további intézkedés lehet, hogy magában foglalja:
– a kérdés közlését egy megfelelő hatósággal még akkor is, ha nincs ezt előíró jogi vagy szabályozói követelmény;
– a megbízástól és a szakmai kapcsolattól való visszalépést, ha az jogszabály vagy szabályozás által engedélyezett.
360.36. A3. Releváns tényezők annak mérlegelése során, hogy megtörténjen-e egy megfelelő hatósággal való közlés:
– Az, hogy annak megtétele ellentétes lenne-e jogszabállyal vagy szabályozással.
– Az, hogy vannak-e valamely szabályozói szervezet vagy ügyész által a meg nem felelés vagy vélt meg nem felelés folyamatban lévő kivizsgálása során támasztott, a közlésre vonatkozó korlátozások.
– Az, hogy a megbízás célja a gazdálkodó egységen belüli potenciális meg nem felelés kivizsgálása-e annak érdekében, hogy a gazdálkodó egység megfelelő intézkedést hozhasson.
K360.37. Ha a kamarai tag könyvvizsgáló úgy dönt, hogy a meg nem felelés vagy vélt meg nem felelés megfelelő hatósággal történő közlése az adott körülmények között megfelelő intézkedés, ez a közlés a Kódex K114.1. bekezdés (d) pontja alapján engedélyezett. Ilyen közlés megtételekor a könyvvizsgálónak jóhiszeműen kell eljárnia, és óvatosnak kell lennie állítások és kijelentések megtétele során. A könyvvizsgálónak mérlegelnie kell azt is, hogy helyénvaló-e tájékoztatni az ügyfelet a szándékairól a kérdés közlése előtt.
Küszöbönálló megsértés
K360.38. Kivételes körülmények között lehet, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló tudomására jut olyan tényleges vagy szándékolt viselkedés, amelyről a könyvvizsgálónak oka van úgy vélni, hogy az jogszabály vagy szabályozás küszöbönálló megsértését testesítené meg, amely jelentős sérelmet okozna befektetőknek, hitelezőknek, munkavállalóknak vagy a nyilvánosságnak. Figyelembe véve először azt, hogy helyénvaló lenne-e a kérdésnek a gazdálkodó egység vezetésével vagy az irányítással megbízott személyekkel történő megbeszélése, a könyvvizsgálónak szakmai megítélést kell alkalmaznia és el kell döntenie, hogy azonnal közölje-e a kérdést egy megfelelő hatósággal, hogy megakadályozza vagy csökkentse a jogszabályok vagy szabályozások küszöbönálló megsértésének következményeit. Ha közlésre kerül sor, ez a közlés a Kódex K114.1. bekezdés (d) pontja alapján engedélyezett.
Tanácskérés
360.39. A1. A kamarai tag könyvvizsgáló lehet, hogy mérlegeli:
– a belső konzultációt;
– jogi tanács beszerzését, hogy megértse bizonyos intézkedések megtételének a szakmai vagy jogi következményeit;
– a bizalmas konzultációt egy szabályozói vagy szakmai testülettel.
Dokumentálás
360.40. A1. A jelen fejezet hatókörébe eső meg nem felelés vagy vélt meg nem felelés kapcsán a kamarai tag könyvvizsgáló számára javasolt, hogy dokumentálja:
– a kérdést;
– a vezetéssel és, ahol értelmezhető, az irányítással megbízott személyekkel, valamint egyéb felekkel folytatott megbeszélések eredményeit;
– azt, hogy a vezetés és, ha értelmezhető, az irányítással megbízott személyek hogyan válaszoltak a kérdésre;
– az intézkedéseket, amelyeket a könyvvizsgáló mérlegelt, az alkalmazott megítéléseket és a meghozott döntéseket;
– azt, hogy a könyvvizsgáló hogyan győződött meg arról, hogy teljesítette a K360.36. bekezdésben meghatározott felelősséget.
Bevezetés
Általános rendelkezések
400.1. A köz érdekét szolgálja, a Kódex pedig előírja, hogy a könyvvizsgálóként dolgozó kamarai tag könyvvizsgálók függetlenek legyenek könyvvizsgálati vagy átvilágítási megbízások végrehajtásakor.
400.2. Ez a rész egyaránt vonatkozik a könyvvizsgálati és az átvilágítási megbízásokra, kivéve, ha ettől eltérően szerepel. A „könyvvizsgálat”, „könyvvizsgálati munkacsoport”, „könyvvizsgálati megbízás”, „könyvvizsgálati ügyfél” és „könyvvizsgálói jelentés” kifejezések egyformán alkalmazandók az átvilágításra, átvilágítási munkacsoportra, átvilágítási megbízásra, átvilágítási szolgáltatást igénybe vevő ügyfélre és átvilágítási megbízással kapcsolatos jelentésre.
400.3. Ebben a részben a „kamarai tag könyvvizsgáló” kifejezés a könyvvizsgálóként dolgozó egyéni kamarai tag könyvvizsgálókra és társaságaikra utal.
400.4. Az 1. témaszámú nemzetközi minőségirányítási standard előírja a társaság számára egy minőségirányítási rendszer kialakítását, bevezetését és működtetését a pénzügyi kimutatások társaság általi könyvvizsgálatára vagy átvilágítására vonatkozóan. Ennek a minőségirányítási rendszernek a részeként az 1. témaszámú nemzetközi minőségirányítási standard előírja a társaság számára olyan minőségcélok kialakítását, amelyek a felelősségeknek a releváns etikai követelményekkel összhangban való teljesítésével foglalkoznak, beleértve a függetlenséggel kapcsolatosakat. Az 1. témaszámú nemzetközi minőségirányítási standard értelmében a releváns etikai követelmények azok, amelyek a társaságra, a társaság munkatársaira, és adott esetben a társaságra és a társaság megbízásaira vonatkozó függetlenségi követelmények hatálya alá tartozó egyéb személyekre vonatkoznak. A nemzetközi könyvvizsgálati standardok és az átvilágítási megbízásokra vonatkozó nemzetközi standardok felelősségeket határoznak meg a megbízásért felelős partnerek és a megbízásért felelős munkacsoportok számára a megbízás szintjén a könyvvizsgálatok és az átvilágítások vonatkozásában. A felelősségek társaságon belüli megosztása a társaság méretétől, felépítésétől és szervezetétől fog függeni. A jelen rész számos rendelkezése nem írja elő a társaságon belüli személyeknek a függetlenséghez kapcsolódó intézkedésekre vonatkozó konkrét felelősségét, ehelyett a könnyebb hivatkozás végett a „társaságraˮ hivatkozik. Egy társaság a függetlenségi követelményeknek való megfelelésre vonatkozó működési felelősséggel ruház fel egy személyt (személyeket) az 1. témaszámú nemzetközi minőségirányítási standarddal összhangban. Emellett egy egyéni kamarai tag könyvvizsgáló továbbra is felelős marad minden olyan rendelkezésnek való megfelelésért, amely vonatkozik ezen könyvvizsgáló tevékenységeire, érdekeltségeire vagy kapcsolataira.
400.5. A függetlenség az objektivitás és tisztességesség alapelveihez kapcsolódik. A következőkből áll:
(a) Tudati függetlenség – olyan tudatállapot, amely lehetővé teszi egy következtetésnek a szakmai megítélést veszélyeztető befolyások hatása nélküli kifejezését, lehetővé téve ezáltal az egyén számára, hogy tisztességesen járjon el, és objektivitást és szakmai szkepticizmust gyakoroljon.
(b) A függetlenség látszata – olyan tények és körülmények elkerülése, amelyek annyira jelentősek, hogy egy racionális és tájékozott harmadik fél valószínűleg arra a következtetésre jutna, hogy a társaságnak vagy a könyvvizsgálati munkacsoport egyik tagjának a tisztességessége, objektivitása vagy szakmai szkepticizmusa sérült.
Ebben a részben egy személy vagy társaság „függetlenségére” történő hivatkozások azt jelentik, hogy az adott személy vagy társaság megfelelt a jelen rész rendelkezéseinek.
400.6. A Kódex előírja a társaságok számára, hogy könyvvizsgálati megbízások végrehajtásakor feleljenek meg az alapelveknek és legyenek függetlenek. Ez a rész konkrét követelményeket és alkalmazási anyagot határoz meg arra vonatkozóan, hogy hogyan alkalmazandók a fogalmi keretelvek a függetlenség fenntartására az ilyen megbízások végrehajtása során. A 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelvek éppúgy vonatkoznak a függetlenségre, mint a 110. fejezetben szereplő alapelvekre. A 405. fejezet tartalmazza a csoportkönyvvizsgálat során alkalmazandó konkrét követelményeket és alkalmazási anyagot.
400.7. Ez a rész ismertet:
(a) olyan tényeket és körülményeket, beleértve szakmai tevékenységeket, érdekeltségeket és kapcsolatokat, amelyek a függetlenséget veszélyeztető tényezőket hoznak létre vagy lehet, hogy létrehoznak;
(b) potenciális intézkedéseket, beleértve biztosítékokat, amelyek megfelelőek lehetnek bármely ilyen veszély kezelésére; és
(c) néhány helyzetet, amikor a veszélyek nem kiküszöbölhetők vagy nem lehetséges, hogy biztosítékok álljanak rendelkezésre azok elfogadható szintre csökkentéséhez.
Megbízásért felelős munkacsoport és könyvvizsgálati munkacsoport
400.8. Ez a rész vonatkozik a könyvvizsgálati munkacsoport minden tagjára, beleértve a megbízásért felelős munkacsoport tagjait.
400.9. Egy könyvvizsgálati megbízás megbízásért felelős munkacsoportja magában foglalja az összes olyan partnert és alkalmazottat a társaságnál, akik a megbízás során könyvvizsgálati munkát végeznek, továbbá bármely más személyt, aki könyvvizsgálati eljárásokat hajt végre, aki:
(a) egy hálózatba tartozó társasághoz tartozik; vagy
(b) egy olyan társasághoz tartozik, amely nem hálózatba tartozó társaság, vagy egy másik szolgáltatóhoz tartozik.
Például, egy komponens-könyvvizsgáló társasághoz tartozó személy, aki egy csoportkönyvvizsgálat céljaira könyvvizsgálati eljárásokat hajt végre egy komponens pénzügyi információira vonatkozóan, tagja a csoportkönyvvizsgálatra vonatkozó megbízásért felelős munkacsoportnak.
400.10. Az 1. témaszámú nemzetközi minőségirányítási standardban egy szolgáltató a társaságon kívüli személyt vagy szervezetet foglal magában, amely olyan erőforrást nyújt, amelyet felhasználnak a megbízások végrehajtása során. A szolgáltatók nem foglalják magukban a társaságot, egy hálózatba tartozó társaságot, vagy a hálózatban lévő más struktúrákat vagy szervezeteket.
400.11. Egy könyvvizsgálati megbízásba bevonhatók a társasághoz, egy hálózatba tartozó társasághoz vagy egy csoportkönyvvizsgáló társaság hálózatán kívüli komponens-könyvvizsgáló társaságon belüli vagy ezek által megbízott szakértők, akik segítenek a megbízásban. A személyek szerepkörétől függően ők lehetnek a megbízásért felelős munkacsoport vagy a könyvvizsgálati munkacsoport tagjai. Például:
– A számvitel vagy könyvvizsgálat egy speciális területén szakértelemmel rendelkező személyek, akik könyvvizsgálati eljárásokat hajtanak végre, a megbízásért felelős munkacsoport tagjai. Közéjük tartoznak például a jövedelemadó-elszámolás, vagy az automatizált eszközök és technikák által létrehozott összetett információk szokatlan vagy váratlan kapcsolatok azonosítása céljából való elemzése terén szakértelemmel rendelkező személyek.
– A társaságon belüli vagy a társaság által megbízott olyan személyek, akiknek a megbízásra vonatkozó szakmai vagy ágazatspecifikus ügyekkel, ügyletekkel vagy eseményekkel kapcsolatos konzultáción keresztül közvetlen befolyásuk van a könyvvizsgálati megbízás kimenetelére, a könyvvizsgálati munkacsoport tagjai, de nem tagjai a megbízásért felelős munkacsoportnak.
Ugyanakkor az olyan személyek, akik külső szakértők, nem tagjai sem a megbízásért felelős munkacsoportnak, sem a könyvvizsgálati munkacsoportnak.
400.12. Ha a könyvvizsgálati megbízás a megbízás minősége áttekintésének tárgyát képezi, a megbízás minőségének áttekintését végző személy és a megbízás minőségének áttekintését végrehajtó bármely más személyek a könyvvizsgálati munkacsoport tagjai, de nem tagjai a megbízásért felelős munkacsoportnak.
Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek
400.13. Néhány ebben a részben szereplő követelmény és alkalmazási anyag a közérdeklődés mértékét tükrözi bizonyos gazdálkodó egységekben, amelyek közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységként vannak definiálva. A társaságok számára javasolt annak meghatározása, hogy további gazdálkodó egységeket vagy gazdálkodó egységek bizonyos kategóriáit közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységekként kezeljenek-e az azokban érdekeltek nagy száma és széles köre miatt. A mérlegelendő tényezők tartalmazzák az alábbiakat:
– Az üzleti tevékenység jellege, mint például eszközök ügygondnoki minőségben történő tartása nagyszámú érdekelt részére. Példák lehetnek a pénzügyi intézmények, mint például a bankok és a biztosítók, valamint a nyugdíjpénztárak.
– Méret.
– A munkavállalók száma.
A használat és terjesztés korlátozását tartalmazó jelentések
400.14. Egy könyvvizsgálói jelentés lehet, hogy tartalmaz a használatra és terjesztésre vonatkozó korlátozást. Amennyiben tartalmaz, és a 800. fejezetben szereplő feltételek teljesülnek, megengedett a jelen részben ismertetett függetlenségi követelmények 800. fejezet rendelkezései szerinti módosítása.
Könyvvizsgálaton és átvilágításon kívüli, bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízások
400.15. Az olyan bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó függetlenségi standardokat, amelyek nem könyvvizsgálati vagy átvilágítási megbízások, a Könyvvizsgálaton és átvilágításon kívüli, bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó függetlenség című 4B rész tartalmazza.
Követelmények és alkalmazási anyag
Általános rendelkezések
K400.16. Egy könyvvizsgálati megbízást végrehajtó társaságnak függetlennek kell lennie.
K400.17. Egy társaságnak a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket kell alkalmaznia a függetlenséget veszélyeztető tényezők azonosítására, értékelésére és kezelésére egy könyvvizsgálati megbízás kapcsán.
Vezetési felelősségek vállalásának tilalma
K400.18. Egy társaságnak vagy egy hálózatba tartozó társaságnak nem szabad vezetési felelősséget vállalnia könyvvizsgálati ügyfél vonatkozásában.
400.18. A1. A vezetési felelősségek magukban foglalják egy gazdálkodó egység ellenőrzését, vezetését és irányítását, beleértve a humán, pénzügyi, technológiai, tárgyiasult és immateriális erőforrások megszerzésére, elosztására és ellenőrzésére vonatkozó döntések meghozatalát.
400.18. A2. Amikor egy társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság vezetési felelősséget vállal egy könyvvizsgálati ügyfél vonatkozásában, önellenőrzés, önérdek és magánjellegű kapcsolat veszélye jön létre. A vezetési felelősség vállalása az elfogultság veszélyét is létrehozhatja, mert a társaság vagy a hálózatba tartozó társaság túlságosan szorosan azonosul a vezetés szempontjaival és érdekeivel.
400.18. A3. Annak meghatározása, hogy egy adott tevékenység vezetési felelősség-e, az adott körülményektől függ és megköveteli a szakmai megítélés alkalmazását. Példák olyan tevékenységekre, amelyeket vezetési felelősségnek tekintenének:
– Politikák és stratégiai irány meghatározása.
– Munkavállalók felvétele vagy elbocsátása.
– A munkavállalók irányítása és a tevékenységükért való felelősségvállalás a munkavállalóknak a gazdálkodó egység részére végzett munkája vonatkozásában.
– Ügyletek engedélyezése.
– Bankszámlák vagy befektetések ellenőrzése vagy kezelése.
– Arra vonatkozó döntés, hogy a társaság vagy hálózatba tartozó társaság, vagy más harmadik felek mely javaslatait valósítsák meg.
– Jelentéstétel a vezetés nevében az irányítással megbízott személyeknek.
– Felelősség vállalása:
= a pénzügyi kimutatások vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelveknek megfelelő elkészítéséért és valós bemutatásáért;
= a belső kontroll kialakításáért, bevezetéséért, nyomon követéséért vagy fenntartásáért.
400.18. A4. A K400.16. bekezdésnek való megfelelés függvényében, tanácsadás és javaslatok nyújtása abból a célból, hogy segítsenek egy könyvvizsgálati ügyfél vezetésének felelősségei teljesítésében, nem vezetési felelősség vállalása. Tanácsadás és javaslatok nyújtása egy könyvvizsgálati ügyfélnek az önellenőrzés veszélyét hozhatja létre, és azzal a 600. fejezet foglalkozik.
K400.19. Szakmai tevékenység könyvvizsgálati ügyfél részére történő végrehajtásakor a társaságnak meg kell győződnie arról, hogy az ügyfél vezetése tesz meg minden olyan megítélést és hoz meg minden olyan döntést, amely a vezetés megfelelő felelősségi körébe tartozik. Ez magában foglalja annak biztosítását, hogy az ügyfél vezetése:
(a) Kijelöl egy megfelelő készségekkel, tudással és tapasztalattal rendelkező személyt, hogy mindenkor felelős legyen az ügyfél döntéseiért és felügyelje a tevékenységeket. Egy ilyen személy, lehetőség szerint a felső szintű vezetésen belül, értené:
(i) a tevékenységek céljait, jellegét és eredményeit; valamint
(ii) az ügyfél és a társaság vagy a hálózatba tartozó társaság felelősségeit.
Az adott személynek azonban nem szükséges rendelkeznie a tevékenységek elvégzéséhez vagy újbóli elvégzéséhez szükséges szakértelemmel.
(b) Felügyeli a tevékenységeket és értékeli a végrehajtott tevékenység eredményeinek megfelelőségét az ügyfél célja szempontjából.
(c) Felelősséget vállal bármely a tevékenységek eredményeképpen felmerülő, végrehajtandó intézkedésért.
Kapcsolt gazdálkodó egységek
K400.20. A definíció szerint egy könyvvizsgálati ügyfél, amely tőzsdén jegyzett gazdálkodó egység, magában foglalja az összes kapcsolt gazdálkodó egységét is. Minden más gazdálkodó egység esetében a könyvvizsgálati ügyfélre való hivatkozások ebben a részben magukban foglalják azokat a kapcsolt gazdálkodó egységeket, amelyek felett az ügyfél közvetlen vagy közvetett ellenőrzést gyakorol. Ha a könyvvizsgálati munkacsoportnak tudomása van arról vagy oka van azt hinni, hogy az ügyfél bármely egyéb kapcsolt gazdálkodó egységét magában foglaló kapcsolat vagy körülmény releváns a társaság ügyféltől való függetlenségének értékelése szempontjából, a könyvvizsgálati munkacsoportnak figyelembe kell vennie azt a kapcsolt gazdálkodó egységet a függetlenséget veszélyeztető tényezők azonosítása, értékelése és kezelése során.
[A 400.21.-től a 400.29.-ig tartó bekezdések szándékosan vannak üresen hagyva.]
Az az időszak, amelynek során a függetlenség követelmény
K400.30. A függetlenséget a jelen részben előírtak szerint fenn kell tartani:
(a) a megbízási időszak során, és
(b) a pénzügyi kimutatások által lefedett időszak során egyaránt.
400.30. A1. A megbízási időszak akkor kezdődik, amikor a megbízásért felelős munkacsoport megkezdi a könyvvizsgálat végrehajtását. A megbízási időszaknak akkor van vége, amikor a könyvvizsgálói jelentést kibocsátják. Ismétlődő jellegű megbízás esetén a megbízásnak bármelyik fél azon jelzése, hogy a szakmai kapcsolat befejeződött, vagy a végső könyvvizsgálói jelentés kibocsátása közül a későbbi időpontban van vége.
K400.31. Ha egy gazdálkodó egység azon pénzügyi kimutatások által lefedett időszak alatt vagy után lesz könyvvizsgálati ügyfél, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani, a társaságnak meg kell határoznia, hogy az alábbiak hoznak-e létre a függetlenséget veszélyeztető tényezőket:
(a) a pénzügyi kimutatások által lefedett időszakban vagy azt követően, de a könyvvizsgálati megbízás elfogadása előtt fennálló pénzügyi vagy üzleti kapcsolatok a könyvvizsgálati ügyféllel, vagy
(b) az adott könyvvizsgálati ügyfélnek a társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság által nyújtott korábbi szolgáltatások.
400.31. A1. A függetlenséget veszélyeztető tényezők jönnek létre, ha bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatást nyújtottak egy könyvvizsgálati ügyfél részére a pénzügyi kimutatások által lefedett időszak során vagy azt követően, de még az előtt, hogy a megbízásért felelős munkacsoport megkezdi a könyvvizsgálat végrehajtását, és a szolgáltatás nem lenne engedélyezett a megbízási időszak során.
400.31. A2. Ilyen körülmények között mérlegelendő tényező, hogy a nyújtott szolgáltatás eredményei részét képezhetik-e a számviteli nyilvántartásoknak, a pénzügyi beszámolás feletti belső kontrolloknak vagy azoknak a pénzügyi kimutatásoknak, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani, vagy hatással lehetnek-e ezekre.
400.31. A3 Példák olyan intézkedésekre, amelyek biztosítékok lehetnek a függetlenséget veszélyeztető tényezők kezelésére:
– A bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatást végrehajtó szakembereket nem jelölik ki a megbízásért felelős munkacsoport tagjának.
– A könyvvizsgálati munka vagy a bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatás áttekintetése egy megfelelő áttekintő személlyel , az adott helyzetnek megfelelően.
– A hálózaton kívüli másik társaság megbízása a bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatások eredményeinek értékelésével, vagy a bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatás újbóli elvégeztetése egy, a hálózaton kívüli másik társasággal olyan mértékben, amely szükséges ahhoz, hogy a másik társaság felelősséget vállaljon a szolgáltatásért.
400.31. A4. Egy függetlenséget veszélyeztető tényezőt, amelyet az hozott létre, hogy egy társaság vagy hálózatba tartozó társaság bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatást nyújtott a könyvvizsgálati időszakot megelőzően, vagy azon pénzügyi kimutatások által lefedett időszakot megelőzően, amelyre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani, kiküszöböl vagy elfogadható szintűre csökkent az, ha az ilyen szolgáltatás eredményeit egy másik társaság által könyvvizsgált időszakban felhasználták vagy bevezették.
Könyvvizsgálati ügyfelek, amelyek közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek
K400.32. Egy társaságnak nem szabad olyan közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység könyvvizsgálójaként való kinevezést elfogadnia, amely gazdálkodó részére a társaság vagy a hálózatba tartozó társaság az ilyen kinevezést megelőzően bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatást végzett, amely az önellenőrzés veszélyét hozhatja létre azokkal a pénzügyi kimutatásokkal kapcsolatban, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani, kivéve, ha:
(a) az ilyen szolgáltatás nyújtása befejeződik a könyvvizsgálati megbízási időszak kezdete előtt;
(b) a társaság intézkedést hoz a függetlenségét veszélyeztető bármilyen tényező kezelése céljából; és
(c) a társaság azt állapítja meg, hogy egy racionális és tájékozott harmadik fél véleménye szerint a társaság függetlenségét veszélyeztető bármilyen tényező kiküszöbölése vagy elfogadható szintűre csökkentése megtörtént vagy meg fog történni.
400.32. A1. Az olyan intézkedések, amelyeket egy racionális és tájékozott harmadik fél úgy tekinthet, mint amelyek kiküszöbölik vagy elfogadható szintűre csökkentik a függetlenséget veszélyeztető bármilyen tényezőt, amelyet az hozott létre, hogy az adott gazdálkodó egység könyvvizsgálójának történő kinevezés előtt bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatást nyújtottak a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó részére, magukban foglalják a következőket:
– A szolgáltatás eredményei könyvvizsgálati eljárások tárgyát képezték az előző évi pénzügyi kimutatásoknak egy előző társaság általi könyvvizsgálata során.
– A társaság megbíz egy kamarai tag könyvvizsgálót, aki nem tagja a pénzügyi kimutatásokról véleményt nyilvánító társaságnak, hogy hajtsa végre az önellenőrzés veszélyével érintett első könyvvizsgálati megbízásnak egy megbízás minőségének áttekintése céljával összhangban lévő áttekintését.
– A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység megbíz a hálózaton kívüli másik társaságot azzal, hogy:
(i) értékelje a bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatás eredményeit; vagy
(ii) hajtsa végre újra a szolgáltatást,
olyan mértékben, amely szükséges ahhoz, hogy a másik társaság felelősséget vállaljon a szolgáltatás eredményéért.
[A 400.33.-tól a 400.39.-ig tartó bekezdések szándékosan vannak üresen hagyva.]
Kommunikáció az irányítással megbízott személyekkel
400.40. A1. A K300.9. és K300.10. bekezdések az irányítással megbízott személyekkel történő kommunikációra vonatkozó követelményeket határoznak meg.
400.40. A2. Még ha a Kódex, vonatkozó szakmai standardok, jogszabályok vagy szabályozások nem is írják elő, rendszeres kommunikáció javasolt a társaság és az ügyfél irányításával megbízott személyek között a kapcsolatokról és más kérdésekről, amelyek a társaság véleménye szerint lehet, hogy hatnak a függetlenségre. Az ilyen kommunikáció lehetővé teszi az irányítással megbízott személyek számára, hogy:
(a) mérlegeljék a társaságnak a veszélyek azonosítása és értékelése során alkalmazott megítéléseit;
(b) mérlegeljék, hogy hogyan lettek kezelve a veszélyek, beleértve a biztosítékok megfelelőségét, amikor azok rendelkezésre állnak és alkalmazhatók; és
(c) megfelelő intézkedést hozzanak.
Az ilyen megközelítés különösen hasznosnak bizonyulhat a fenyegetés és a magánjellegű kapcsolat veszélye esetén.
[A 400.41.-től a 400,49.-ig tartó bekezdések szándékosan vannak üresen hagyva.]
Hálózatba tartozó társaságok
400.50. A1. Társaságok gyakran alakítanak ki nagyobb struktúrákat más társaságokkal és gazdálkodó egységekkel, hogy növeljék a szakmai szolgáltatások nyújtására vonatkozó képességüket. Az, hogy ezekből a nagyobb struktúrákból létrejön-e egy hálózat, az adott tényeken és körülményeken múlik.Ez nem függ attól, hogy a társaságok és a gazdálkodó egységek jogilag elkülönültek és különállóak-e.
K400.51. A hálózatba tartozó társaságnak függetlennek kell lennie a hálózatba tartozó többi társaság könyvvizsgálati ügyfeleitől a jelen rész előírásai szerint.
400.51. A1. A jelen rész hálózatba tartozó társaságra vonatkozó függetlenségi követelményei alkalmazandók minden olyan gazdálkodó egységre, amely megfelel a hálózatba tartozó társaság definíciójának. Nem szükséges, hogy a gazdálkodó egység megfeleljen a társaság definíciójának is. Például, egy tanácsadási részleg vagy egy szakmai jogi részleg lehet, hogy hálózatba tartozó társaság, de nem társaság.
K400.52. Ha más társaságok és gazdálkodó egységek nagyobb struktúrájához kapcsolódik, a társaságnak:
(a) szakmai megítélést kell alkalmaznia annak meghatározásához, hogy egy ilyen nagy struktúra hálózatot hoz-e létre;
(b) mérlegelnie kell, hogy egy racionális és tájékozott harmadik fél valószínűleg arra a következtetésre jutna-e, hogy a nagyobb struktúrába tartozó többi társaság és gazdálkodó egység olyan módon állnak kapcsolatban, hogy hálózat áll fenn; valamint
(c) az ilyen megítélést következetesen kell alkalmazni egy ilyen nagyobb struktúra egészében.
K400.53. Annak meghatározásakor, hogy társaságok és egyéb gazdálkodó egységek nagyobb struktúrája létrehoz-e hálózatot, a társaságnak azt a következtetést kell levonnia, hogy létezik a hálózat, amikor az ilyen nagyobb struktúra célja az együttműködés és:
(a) egyértelműen célja a struktúrán belüli gazdálkodó egységek közötti nyereség- vagy költségmegosztás (Hiv.: 400.53. A2. bekezdés);
(b) a struktúrán belüli gazdálkodó egységeknek közös a tulajdonlása, az ellenőrzése vagy vezetése (Hiv.: 400.53. A3. bekezdés);
(c) a struktúrán belüli gazdálkodó egységeknek közösek a minőségirányítási politikáik és eljárásaik (Hiv.: 400.53. A4. bekezdés);
(d) a struktúrán belüli gazdálkodó egységeknek közös az üzleti stratégiája (Hiv.: 400.53. A5. bekezdés);
(e) a struktúrán belüli gazdálkodó egységek közös márkanevet használnak (Hiv.: 400.53. A6., 400.53. A7. bekezdések); vagy
(f) a struktúrán belüli gazdálkodó egységek osztoznak a szakmai erőforrások jelentős részén (Hiv.: 400.53. A8., 400.53. A9. bekezdések).
400.53. A1 Lehetnek egy nagyobb struktúrán belüli társaságok és gazdálkodó egységek között egyéb konstrukciók, amelyek hálózatot testesítenek meg, a K400.53. bekezdésben leírt konstrukciókon kívül. Egy nagyobb struktúra célja azonban lehet csupán a munka kiközvetítésének megkönnyítése, ami önmagában nem teljesíti azokat a kritériumokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy hálózatot testesítsen meg.
400.53. A2. A lényegtelen költségek megosztása önmagában még nem hoz létre hálózatot. Emellett, ha a költségek megosztása csak a könyvvizsgálati módszerek, kézikönyvek vagy tanfolyamok kidolgozásával kapcsolatos költségekre korlátozódik, ez önmagában nem hozna létre hálózatot. Továbbá, egy társaság és egy máskülönben nem kapcsolt gazdálkodó egység közötti közös társulás egy szolgáltatás nyújtása vagy egy termék kifejlesztése céljából önmagában nem hoz létre hálózatot. (Hiv.: K400.53. bekezdés (a) pont).
400.53. A3. Lehet, hogy a közös tulajdont, ellenőrzést vagy vezetést szerződéssel vagy egyéb módon érik el. (Hiv.: K400.53. bekezdés (b) pont).
400.53. A4. A közös minőségirányítási politikák és eljárások a nagyobb struktúra egészében kialakított, megvalósított és működtetett politikák és eljárások. (Hiv.: K400.53. bekezdés (c) pont).
400.53. A5. A közös üzleti stratégia a gazdálkodó egységek közös stratégiai célok elérésére vonatkozó megegyezését foglalja magában. Egy gazdálkodó egység nem hálózatba tartozó társaság pusztán azért, mert együttműködik egy másik gazdálkodó egységgel szakmai szolgáltatások nyújtására vonatkozó ajánlatkérésre történő közös válaszadás érdekében. (Hiv.: K400.53. bekezdés (d) pont).
400.53. A6. A közös márkanév közös kezdőbetűket vagy közös nevet foglal magában. Egy társaság közös márkanevet használ, ha például a közös márkanevet cégnevének részeként vagy azzal együtt szerepelteti, amikor a társaság valamelyik partnere könyvvizsgálói jelentést ír alá. (Hiv.: K400.53. bekezdés (e) pont).
400.53. A7. Még ha egy társaság nem is tartozik egy hálózathoz és nem használ közös márkanevet cégnevének részeként, lehet, hogy úgy tűnik, hogy egy hálózathoz tartozik, ha irodaszerein vagy reklámanyagain arra tesz utalást, hogy társaságok társulásának tagja. Ennek megfelelően, ha nem fordítanak gondot arra, hogyan ismerteti a társaság az ilyen tagságokat, lehet, hogy az a benyomás alakul ki, hogy a társaság egy hálózathoz tartozik. (Hiv.: K400.53. bekezdés (e) pont).
400.53. A8. Szakmai erőforrások közé tartoznak az alábbiak:
– Közös rendszerek, amelyek lehetővé teszik olyan információk, mint például az ügyféladatok, számlázás és időnyilvántartás cseréjét.
– Partnerek és egyéb munkatársak.
– Szakmai részlegek, amelyek konzultálnak szakmai vagy ágazatspecifikus kérdésekről, ügyletekről vagy eseményekről bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozóan.
– Könyvvizsgálati módszertan vagy könyvvizsgálati kézikönyvek.
– Képzési tanfolyamok és oktatási segédeszközök. (Hiv.: K400.53. bekezdés (f) pont).
400.53. A9 Az, hogy a megosztott szakmai erőforrások jelentősek-e, a körülményektől függ. Például:
– A megosztott erőforrások lehet, hogy közös könyvvizsgálati módszertanra vagy könyvvizsgálati kézikönyvre korlátozódnak munkatársak, vagy ügyfél- vagy piaci információk cseréje nélkül. Ilyen körülmények között nem valószínű, hogy a megosztott erőforrások jelentősek lennének. Ugyanez vonatkozik a közös oktatási törekvésre.
– A megosztott erőforrások lehet, hogy magukban foglalják munkatársak vagy információk cseréjét, mint például ha megosztott munkaerőbázisból hívnak le munkatársakat, vagy amikor közös szakmai részleget hoznak létre a nagyobb struktúrán belül, hogy a részt vevő társaságok szármára olyan technikai tanácsadást nyújtson, amelyet a társaságok kötelesek követni. Ilyen körülmények között egy racionális és tájékozott harmadik fél nagyobb valószínűséggel jut arra a következtetésre, hogy a megosztott erőforrások jelentősek. (Hiv.: K400.53. bekezdés (f) pont).
K400.54. Ha egy társaság vagy egy hálózat eladja tevékenységének egyik komponensét, és korlátozott ideig a komponens tovább használja a társaság vagy a hálózat nevét vagy a név egy részét, a releváns gazdálkodó egységeknek meg kell határozniuk, hogyan közlik azt, hogy nem hálózatba tartozó társaságok, amikor külső felek előtt jelennek meg.
400.54. A1. Egy tevékenység egy komponensének az eladására vonatkozó megállapodás lehet, hogy úgy rendelkezik, hogy az eladott komponens korlátozott ideig tovább használhatja a társaság vagy a hálózat nevét vagy a név egy részét, még ha nem is kapcsolódik többé a társasághoz vagy a hálózathoz. Ilyen körülmények között, még ha a két gazdálkodó egység lehet, hogy közös név alatt tevékenykedik is, a tények alapján nem tartoznak együttműködést célzó nagyobb struktúrához. A két gazdálkodó egység ezért nem hálózatba tartozó társaság.
[A 400.55.-től a 400.59.-ig tartó bekezdések szándékosan vannak üresen hagyva.]
A könyvvizsgálati és átvilágítási megbízásokra vonatkozó függetlenség általános dokumentálása
K400.60. A társaságnak dokumentálnia kell a jelen résznek történő megfelelésre vonatkozó következtetéseket, valamint az ilyen következtetéseket alátámasztó releváns megbeszélések lényegét. Különösen:
(a) amikor biztosítékokat alkalmaznak a veszély kezelésére, a társaságnak dokumentálnia kell a veszély jellegét és a rendelkezésre álló vagy alkalmazott biztosítékokat, továbbá
(b) ha a veszély jelentős elemzést igényelt és a társaság arra a következtetésre jutott, hogy az már egy elfogadható szinten van, a társaságnak dokumentálnia kell a veszély jellegét és a következtetés indoklását.
400.60. A1. A dokumentálás bizonyítékot nyújt a társaság megítéléseire, amelyeket a jelen résznek történő megfelelésre vonatkozó következtetések kialakításakor alkalmazott. Ugyanakkor a dokumentálás hiánya nem határozza meg, hogy egy társaság figyelembe vett-e egy adott kérdést vagy, hogy a társaság független-e.
[A 400.61.-től a 400.69.-ig tartó bekezdések szándékosan vannak üresen hagyva.]
Egyesülések és felvásárlások
Amikor egy ügyfélegyesülés veszélyt hoz létre
400.70. A1. Egy gazdálkodó egység lehet, hogy egy könyvvizsgálati ügyfél kapcsolt gazdálkodó egységévé válik egyesülés vagy felvásárlás miatt. Lehet, hogy a függetlenséget és ezért a társaságnak a könyvvizsgálati megbízás folytatására való képességét veszélyeztető tényezőt hoznak létre egy társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság és egy ilyen kapcsolt gazdálkodó egység közötti korábbi vagy jelenlegi érdekeltségek vagy kapcsolatok.
K400.71. A 400.70. A1. bekezdésben meghatározott körülmények között
(a) a társaságnak azonosítania és értékelnie kell a kapcsolt gazdálkodó egységgel fennálló olyan korábbi és jelenlegi érdekeltségeket és kapcsolatokat, amelyek a veszély kezelése érdekében megtett intézkedéseket figyelembe véve lehet, hogy hatással vannak a függetlenségére és így a könyvvizsgálati megbízásnak az egyesülés vagy felvásárlás hatálybalépésének napját követő folytatására vonatkozó képességére; és
(b) a K400.72. bekezdés figyelembevételével, a társaságnak az egyesülés vagy felvásárlás hatálybalépésének napjáig meg kell tennie az olyan jelenlegi érdekeltségek vagy kapcsolatok megszüntetéséhez szükséges lépéseket, amelyek a jelen Kódex értelmében nem engedélyezettek.
K400.72. A K400.71. bekezdés (b) pont alóli kivételként, ha az érdekeltség vagy kapcsolat észszerűen nem szüntethető meg az egyesülés vagy felvásárlás hatálybalépésének napjáig, a társaságnak:
(a) értékelnie kell az érdekeltség vagy kapcsolat által létrehozott veszélyt, és
(b) meg kell beszélnie az irányítással megbízott személyekkel annak okait, hogy az érdekeltség vagy kapcsolat miért nem szüntethető meg észszerűen a hatálybalépés napjáig, valamint a veszély szintjének az értékelését.
400.72. A1. Bizonyos körülmények között lehet, hogy észszerűen nem lehetséges egy veszélyt létrehozó érdekeltség vagy kapcsolat megszüntetése az egyesülés vagy felvásárlás hatálybalépésének napjáig. Ez lehet, hogy azért van így, mert a társaság bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatást nyújt a kapcsolt gazdálkodó egységnek, amelyet a gazdálkodó egység nem tud rendezetten áthelyezni egy másik szolgáltatóhoz az adott napig.
400.72. A2 Az egyesülések és felvásárlások által olyan esetben létrehozott veszély szintjének értékelése során releváns tényezők, amikor fennállnak olyan érdekeltségek és kapcsolatok, amelyeket nem lehetséges észszerűen megszüntetni tartalmazzák az alábbiakat:
– Az érdekeltség vagy kapcsolat jellege és jelentősége.
– A gazdálkodó egység kapcsolt viszonyának jellege és jelentősége (például, hogy a kapcsolt gazdálkodó egység leányvállalat vagy anyavállalat).
– Az az időtartam, amely alatt az érdekeltség vagy kapcsolat észszerűen megszüntethető.
K400.73. Amennyiben a K400.72. bekezdés (b) pontjában meghatározott megbeszélést követően az irányítással megbízott személyek arra kérik a társaságot, hogy folytassa könyvvizsgálói tevékenységét, a társaságnak csak akkor szabad ezt megtennie, ha:
(a) az érdekeltséget vagy kapcsolatot meg fogják szüntetni olyan hamar, ahogy az észszerűen lehetséges, de legkésőbb hat hónappal az egyesülés vagy felvásárlás hatálybalépésének napja után;
(b) bármely személy, aki ilyen érdekeltséggel vagy kapcsolattal rendelkezik, beleértve a 600. fejezet és annak alfejezetei értelmében nem engedélyezett, bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatás teljesítése során létrejövő érdekeltséget vagy kapcsolatot is, nem lesz tagja a könyvvizsgálati megbízásért felelős munkacsoportnak, vagy nem lesz a megbízás minőségének áttekintéséért felelős személy; valamint
(c) szükség szerint átmeneti intézkedéseket fognak alkalmazni és megbeszélni az irányítással megbízott személyekkel.
400.73. A1. Ilyen átmeneti intézkedések például:
– A könyvvizsgálati vagy a bizonyosságot nem nyújtó munka kamarai tag könyvvizsgálóval történő áttekintetése az adott helyzetnek megfelelően.
– Olyan kamarai tag könyvvizsgálóval történő, egy megbízás minőségének áttekintése céljával összhangban lévő áttekintetés, aki nem tagja a pénzügyi kimutatásokkal kapcsolatban véleményt nyilvánító társaságnak.
– Egy másik társaság megbízása a bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatások eredményeinek értékelésével, vagy a bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatás újbóli elvégeztetése egy másik társasággal olyan mértékben, amely szükséges ahhoz, hogy a másik társaság felelősséget vállaljon a szolgáltatásért.
K400.74. Lehet, hogy a társaság jelentős mennyiségű könyvvizsgálati munkát elvégzett az egyesülés vagy felvásárlás hatálybalépésének napját megelőzően, és rövid időn belül lehet, hogy képes elvégezni a hátralévő könyvvizsgálati eljárásokat. Ilyen körülmények között, ha az irányítással megbízott személyek a könyvvizsgálat befejezésére kérik a társaságot, mialatt továbbra is fennáll a 400.70. A1. bekezdésben azonosított érdekeltség vagy kapcsolat, a társaságnak ezt csak akkor szabad megtennie, ha:
(a) értékelte a veszély szintjét és megbeszélte az eredményeket az irányítással megbízott személyekkel;
(b) megfelel a K400.73. bekezdés (b)–(c) pontjai követelményeinek; valamint
(c) megszűnik könyvvizsgálónak lenni legkésőbb a könyvvizsgálói jelentés kibocsátásának időpontjáig.
Ha sérült marad az objektivitás
K400.75. Még ha a K400.71.-től a K400.74.-ig tartó bekezdések összes követelménye teljesíthető lenne is, a társaságnak meg kell határoznia, hogy a 400.70. A1. bekezdésben azonosított körülmények létrehoznak-e olyan veszélyt, amelyet nem lehetséges úgy kezelni, hogy az objektivitás ne sérüljön. Ha igen, nem szabad, hogy a társaság maradjon a könyvvizsgáló.
Dokumentálás
K400.76. A társaságnak dokumentálnia kell:
(a) azokat a 400.70. A1. bekezdésben azonosított érdekeltségeket vagy kapcsolatokat, amelyeket nem fognak megszüntetni az egyesülés vagy felvásárlás hatálybalépésének napjáig, valamint annak okait, hogy miért nem fogják megszüntetni azokat;
(b) az alkalmazott átmeneti intézkedéseket;
(c) az irányítással megbízott személyekkel folytatott megbeszélések eredményeit; és
(d) annak okait, hogy a korábbi és jelenlegi érdekeltségek és kapcsolatok miért nem hoznak létre olyan veszélyt, amely miatt az objektivitás sérülne.
[A 400.77.-től a 400.79.-ig tartó bekezdések szándékosan vannak üresen hagyva.]
Könyvvizsgálati és átvilágítási megbízásokra vonatkozó függetlenségi rendelkezés megsértés
Amikor egy társaság megsértést azonosít
K400.80. Ha egy társaság arra a következtetésre jut, hogy a jelen részben lévő valamely követelményt megsértették, a társaságnak:
(a) be kell fejeznie, fel kell függesztenie vagy meg kell szüntetnie azt az érdekeltséget vagy kapcsolatot, amely kiváltotta a megsértést, és kezelnie kell a megsértés következményeit;
(b) mérlegelnie kell, hogy vonatkoznak-e jogi vagy szabályozási követelmények a megsértésre, és ha igen, akkor:
(i) meg kell felelnie azoknak a követelményeknek, és
(ii) mérlegelnie kell a megsértés jelentését egy szakmai vagy szabályozó testület, vagy felügyeleti hatóság felé, ha az ilyen jelentéstétel szokásos gyakorlat vagy elvárt a releváns joghatóság területén;
(c) haladéktalanul kommunikálnia kell a megsértést politikáinak és eljárásainak megfelelően a következők felé:
(i) a megbízásért felelős partner;
(ii) a függetlenségi követelményeknek való megfelelésre vonatkozó működési felelősséggel felruházott személy;
(iii) más releváns munkatársak a társaságnál és adott esetben a hálózatnál; valamint
(iv) azok, akikre a 4A rész függetlenségi követelményei vonatkoznak, és akiknek megfelelő intézkedést szükséges tenniük;
(d) értékelnie kell a megsértés jelentőségét, valamint annak hatását a társaságnak az objektivitására és a könyvvizsgálói jelentés kibocsátására vonatkozó képességére; továbbá
(e) a megsértés jelentőségétől függően meg kell határoznia, hogy:
(i) befejezzék-e a könyvvizsgálati megbízást, vagy
(ii) lehetséges-e olyan intézkedést hozni, amely kielégítően kezeli a megsértés következményeit, valamint, hogy lehetséges-e megtenni ilyen intézkedést, és az megfelelő-e az adott körülmények között.
Ennek meghatározásakor a társaságnak szakmai megítélést kell alkalmaznia és figyelembe kell vennie, hogy egy racionális és tájékozott harmadik fél valószínűleg arra a következtetésre jutna-e, hogy a társaság objektivitása sérülne és ezért a társaság nem tudna könyvvizsgálói jelentést kibocsátani.
400.80. A1. A jelen rész valamely rendelkezésének megsértése előfordulhat annak ellenére, hogy a társaság rendelkezik a függetlenségi követelmények kezelésére kialakított minőségirányítási rendszerrel. A megsértés miatt szükséges lehet a könyvvizsgálati megbízás befejezése.
400.80. A2. Egy megsértés jelentősége és a társaságnak az objektivitására, valamint a könyvvizsgálói jelentés kibocsátására vonatkozó képességére gyakorolt hatása olyan tényezőktől függ, mint például:
– A megsértés jellege és időtartama.
– Bármely korábbi megsértések száma és jellege a jelenlegi könyvvizsgálati megbízás vonatkozásában.
– Az, hogy tudomása volt-e a könyvvizsgálói munkacsoport egy tagjának arról az érdekeltségről vagy kapcsolatról, amely a megsértést létrehozta.
– Az, hogy a megsértést létrehozó személy a könyvvizsgálati munkacsoport tagja-e, vagy más személy, akire vonatkozóan vannak függetlenségi követelmények.
– Ha a megsértés a könyvvizsgálati munkacsoport tagjához kapcsolódóik, az adott személy szerepköre.
– Ha a megsértést szakmai szolgáltatás nyújtása idézte elő, a szolgáltatás bármely hatása a számviteli nyilvántartásokra vagy az azokban a pénzügyi kimutatásokban rögzített összegekre, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani.
– A megsértés által létrehozott, az önérdeket, az elfogultságot, a fenyegetést veszélyeztető tényezőknek és az egyéb veszélyeknek a mértéke.
400.80. A3. A megsértés jelentőségétől függően, példák olyan intézkedésekre, amelyeket a társaság lehet, hogy mérlegel a megsértés kielégítő kezelése érdekében:
– A releváns személy eltávolítása a könyvvizsgálati munkacsoportból.
– Eltérő munkatársak alkalmazása az érintett könyvvizsgálati munka kiegészítő áttekintésének az elvégzéséhez vagy az adott munka szükséges mértékű újbóli elvégzéséhez.
– Javaslat a könyvvizsgálati ügyfél számára, hogy bízzon meg egy másik társaságot az érintett könyvvizsgálati munka áttekintésével vagy szükséges mértékű újbóli elvégzésével.
– Ha a megsértés olyan bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatáshoz kapcsolódik, amely érinti a számviteli nyilvántartásokat vagy a pénzügyi kimutatásokban szereplő összeget, egy másik társaság megbízása a bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatás eredményeinek értékelésével, vagy a bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatás újbóli elvégeztetése egy másik társasággal olyan mértékben, amely szükséges ahhoz, hogy a másik társaság felelősséget vállaljon a szolgáltatásért.
K400.81. Ha a társaság azt állapítja meg, hogy nem lehetséges intézkedést tenni a megsértés következményeinek kielégítő kezelése céljából, a társaságnak a lehető leghamarabb tájékoztatnia kell az irányítással megbízott személyeket és meg kell tennie a könyvvizsgálati megbízás befejezése érdekében szükséges lépéseket bármely vonatkozó jogi vagy szabályozói követelménynek megfelelően. Ha jogszabályok vagy szabályozások nem engedélyezik a megbízás befejezését, a társaságnak meg kell felelnie bármely jelentéstételi vagy közzétételi követelménynek.
K400.82. Ha a társaság azt állapítja meg, hogy lehetséges intézkedést tenni a megsértés következményeinek kielégítő kezelése érdekében, a társaságnak meg kell beszélnie az irányítással megbízott személyekkel a következőket:
(a) a megsértés jelentőségét, beleértve annak jellegét és időtartamát;
(b) azt, hogy hogyan történt a megsértés és azt hogyan azonosították;
(c) a javasolt vagy megtett intézkedést, és azt, hogy az adott intézkedés miért kezeli majd kielégítően a megsértés következményeit és teszi lehetővé, hogy a társaság könyvvizsgálói jelentést bocsásson ki;
(d) azt a következtetést, hogy a társaság szakmai megítélése szerint az objektivitás nem sérült, valamint ennek a következtetésnek az indoklását; valamint
(e) a társaság által a további megsértések előfordulása kockázatának csökkentése vagy elkerülése érdekében javasolt vagy megtett bármely lépéseket.
Az ilyen megbeszélésnek a lehető leghamarabb meg kell történnie, kivéve, ha az irányítással megbízott személyek eltérő ütemezést határoznak meg a kevésbé jelentős megsértések jelentésére.
A megsértések kommunikálása az irányítással megbízott személyek felé
400.83. A1. A K300.9. és K300.10. bekezdések határoznak meg az irányítással megbízott személyekkel történő kommunikációra vonatkozó követelményeket.
K400.84. A megsértések vonatkozásában a társaságnak írásban kell kommunikálnia az irányítással megbízott személyek felé:
(a) a K400.82. bekezdéssel összhangban megbeszélt összes kérdést, és meg kell szereznie az irányítással megbízott személyek egyetértését, hogy a megsértés következményeinek kielégítő kezelésére lehetséges intézkedést hozni vagy hoztak intézkedést; valamint
(b) a következők ismertetését:
(i) a társaságnak a megsértés szempontjából releváns, abból a célból kialakított politikái és eljárásai, hogy kellő bizonyosságot nyújtsanak a társaságnak arra, hogy fennmarad a függetlenség; továbbá
(ii) bármely olyan lépés, amelyet a társaság megtett vagy megtenni javasol további megsértések előfordulása kockázatának csökkentése vagy elkerülése érdekében.
K400.85. Ha az irányítással megbízott személyek nem értenek egyet azzal, hogy a társaság által a K400.81. bekezdés (e) pont (ii) alpontjával összhangban javasolt intézkedés kielégítően kezeli a megsértés következményeit, a társaságnak meg kell tennie a könyvvizsgálati megbízás K400.81. bekezdésnek megfelelő befejezéséhez szükséges lépéseket.
Az előző könyvvizsgálói jelentés kibocsátása előtti megsértések
K400.86. Ha a megsértés az előző könyvvizsgálói jelentés kiadása előtt történt, a társaságnak meg kell felelnie a 4A rész rendelkezéseinek a megsértés jelentőségének, valamint annak a társaság objektivitására, valamint a könyvvizsgálói jelentés tárgyidőszakban való kibocsátására vonatkozó képességére gyakorolt hatásának értékelése során.
K400.87. A társaságnak ezenkívül:
(a) mérlegelnie kell a megsértés bármely hatását a társaság objektivitására bármely korábban kibocsátott könyvvizsgálói jelentés vonatkozásában, valamint az ilyen könyvvizsgálói jelentések visszavonásának lehetőségét; és
(b) meg kell beszélnie a kérdést az irányítással megbízott személyekkel.
Dokumentálás
K400.88. A K400.80.‒K400.87. bekezdésekben szereplő követelményeknek való megfelelés során a társaságnak dokumentálnia kell:
(a) a megsértést;
(b) a megtett intézkedéseket;
(c) a meghozott kulcsfontosságú döntéseket;
(d) az irányítással megbízott személyekkel megbeszélt összes kérdést; valamint
(e) egy szakmai vagy szabályozói testülettel vagy felügyeleti hatósággal folytatott bármely megbeszélést.
K400.89. Ha a társaság folytatja a könyvvizsgálati megbízást, dokumentálnia kell:
(a) azt a következtetést, hogy a társaság szakmai megítélése szerint az objektivitás nem sérült, és
(b) annak indoklását, hogy a megtett intézkedés miért kezelte kielégítően a megsértés következményeit úgy, hogy a társaság ki tudott bocsátani könyvvizsgálói jelentést.
Bevezetés
405.1. A 400. fejezet előírja, hogy egy társaság független legyen, amikor könyvvizsgálati megbízást hajt végre, és a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket alkalmazza a függetlenséget veszélyeztető tényezők azonosítása, értékelése és kezelése céljából. Ez a fejezet a fogalmi keretelveknek egy csoport részére végzett könyvvizsgálati megbízás végrehajtásakor való alkalmazása szempontjából releváns konkrét követelményeket és alkalmazási anyagot határoz meg.
Követelmények és alkalmazási anyag
Általános rendelkezések
405.2. A1. A nemzetközi könyvvizsgálati standardok vonatkoznak csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára. A 600. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard foglalkozik azokkal a speciális szempontokkal, amelyek csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára vonatkoznak, beleértve, amikor komponens-könyvvizsgálók bevonásra kerülnek. A 600. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard előírja a csoport részére végzett megbízásért felelős partner részére, hogy vállaljon felelősséget annak megerősítéséért, hogy a komponens-könyvvizsgálók értik-e azokat a releváns etikai követelményeket, beleértve a függetlenségre vonatkozókat, amelyek vonatkoznak a csoportkönyvvizsgálatra, és meg fognak-e felelni azoknak. A 600. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standardban vagy egyéb releváns, a 600. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standarddal egyenértékű, csoportkönyvvizsgálatokra vonatkozó könyvvizsgálati standardokban hivatkozott függetlenségi követelmények a jelen fejezetben meghatározott követelmények.
405.2. A2. Egy komponens-könyvvizsgáló társaság, amely részt vesz egy csoport részére végzett könyvvizsgálati megbízásban, kibocsáthat külön egy könyvvizsgálói véleményt a komponens-könyvvizsgálati ügyfél pénzügyi kimutatásaira vonatkozóan. A körülményektől függően szükséges lehet, hogy a komponens-könyvvizsgáló társaság különböző függetlenségi követelményeknek feleljen meg, amikor könyvvizsgálati munkát hajt végre egy csoportkönyvvizsgálathoz és kibocsát külön egy könyvvizsgálói véleményt a komponens-könyvvizsgálati ügyfél pénzügyi kimutatásaira vonatkozóan jogszabályi kötelezettségen alapuló, szabályozási vagy egyéb okokból.
Kommunikáció egy csoportkönyvvizsgáló társaság és egy komponens-könyvvizsgáló társaság között
K405.3. A 600. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard előírja a csoport részére végzett megbízásért felelős partner számára, hogy felelősséget vállaljon azért, hogy a komponens-könyvvizsgáló tudomására hozzák a csoport részére végzett könyvvizsgálati megbízás jellegére és körülményeire tekintettel alkalmazandó releváns etikai követelményeket. Amikor a komponens-könyvvizsgáló társaság tudomására hozzák a releváns etikai követelményeket, a csoportkönyvvizsgáló társaságnak a megfelelő időben kommunikálnia kell a szükséges információkat, hogy lehetővé tegye a komponens-könyvvizsgáló társaság számára a jelen fejezet szerinti felelősségeinek teljesítését.
405.3. A1. Példák olyan kérdésekre, amelyeket a csoportkönyvvizsgáló társaság kommunikálhat, magukban foglalják:
– Azt, hogy a csoportkönyvvizsgálati ügyfél közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység-e, valamint a csoport részére végzett könyvvizsgálati megbízásra vonatkozó releváns etikai követelményeket.
– A csoportkönyvvizsgálati ügyfélen belüli kapcsolt gazdálkodó egységeket és egyéb komponenseket, amelyek relevánsak a komponens-könyvvizsgáló társaságra és a csoportkönyvvizsgálati munkacsoportnak az ezen komponens-könyvvizsgáló társaságon belüli vagy általa megbízott tagjaira vonatkozó függetlenségi szempontok tekintetében.
– Azt az időszakot, amelyen keresztül a komponens-könyvvizsgáló társaság számára követelmény, hogy független legyen.
– Azt, hogy egy könyvvizsgálati partner, aki munkát hajt végre a komponensnél a csoportkönyvvizsgálat céljára, kulcsfontosságú könyvvizsgálati partner-e a csoportkönyvvizsgálat vonatkozásában.
K405.4. A 600. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard azt is előírja a csoport részére végzett megbízásért felelős partner számára, hogy felkérje a komponens-könyvvizsgálót annak kommunikálására, hogy a komponens-könyvvizsgáló megfelelt-e a csoport részére végzett könyvvizsgálati megbízásra vonatkozó releváns etikai követelményeknek, beleértve a függetlenségre vonatkozókat is. A jelen fejezet céljára egy ilyen kérésnek tartalmaznia kell az alábbiak kommunikációját:
(a) bármilyen függetlenségi kérdés, amely jelentős megítélést igényel; és
(b) ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban a komponens-könyvvizsgáló társaság arra vonatkozó következtetése, hogy a függetlenségét veszélyeztető tényezők elfogadható szintűek-e, valamint ennek a következtetésnek az indoklása.
405.4. A1 Ha olyan kérdés jut a csoport részére végzett megbízásért felelős partner tudomására, amely azt jelzi, hogy a függetlenséget veszélyeztető tényező áll fenn, a 220. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard előírja a csoport részére végzett megbízásért felelős partner számára a veszély értékelését és megfelelő intézkedés megtételét.
Személyekre vonatkozó függetlenségi szempontok
A csoportkönyvvizsgálati munkacsoportnak a csoportkönyvvizsgáló társaságon és annak hálózatba tartozó társaságain belüli vagy e társaságok által megbízott tagjai
K405.5. A csoportkönyvvizsgálati munkacsoport csoportkönyvvizsgáló társasághoz és annak hálózatba tartozó társaságaihoz tartozó vagy ezek által megbízott tagjainak függetlennek kell lenniük a csoportkönyvvizsgálati ügyféltől a jelen résznek a könyvvizsgálati munkacsoportra vonatkozó követelményeivel összhangban.
A csoportkönyvvizsgálati munkacsoport más tagjai
K405.6. A csoportkönyvvizsgálati munkacsoportnak a csoportkönyvvizsgáló társaság hálózatán kívüli komponens-könyvvizsgáló társaságon belüli vagy e társaság által megbízott tagjainak függetlennek kell lenniük:
(a) a komponens-könyvvizsgálati ügyféltől;
(b) attól a gazdálkodó egységtől, amelynek csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatásaira vonatkozóan a csoportkönyvvizsgáló társaság véleményt nyilvánít; és
(c) bármely olyan gazdálkodó egységtől, amely felett a (b) alpontbeli gazdálkodó egység közvetlen vagy közvetett ellenőrzést gyakorol, feltéve, hogy az a gazdálkodó egység közvetlen vagy közvetett ellenőrzést gyakorol a komponens-könyvvizsgálói ügyfél felett,
a jelen résznek a könyvvizsgálati munkacsoportra vonatkozó követelményeivel összhangban.
K405.7. A csoportkönyvvizsgálati ügyfélen belüli, a K405.6. bekezdés által lefedettektől eltérő kapcsolt gazdálkodó egységek vagy komponensek vonatkozásában a csoportkönyvvizsgálati munkacsoport olyan tagjának, aki a csoportkönyvvizsgáló társaság hálózatán kívüli komponens-könyvvizsgáló társaságon belüli vagy akit e társaság bízott meg, értesítenie kell a komponens-könyvvizsgáló társaságot bármilyen olyan kapcsolatról vagy körülményről, amelyről az adott személy tudja vagy oka van azt hinni, hogy az adott személy függetlenségét veszélyeztető tényezőt hozhat létre a csoportkönyvvizsgálat kontextusában.
405.7. A1. Példák, az adott esetnek megfelelően, a személyt vagy a személy bármely közvetlen családtagját érintő olyan kapcsolatokra vagy körülményekre, amelyek relevánsak a személy mérlegelése szempontjából a K405.7. bekezdésnek való megfeleléskor, magukban foglalnak:
– Közvetlen vagy lényeges közvetett pénzügyi érdekeltséget egy olyan gazdálkodó egységben, amely ellenőrzést gyakorol a csoportkönyvvizsgálati ügyfél felett, ha a csoportkönyvvizsgálati ügyfél lényeges az adott gazdálkodó egység szempontjából (lásd 510. fejezet).
– Az alábbiakat érintő hitelt vagy garanciát: (lásd 511. fejezet)
= olyan gazdálkodó egység, amely nem bank vagy hasonló intézmény, kivéve, ha a hitel vagy a garancia nem lényeges; vagy
= bank vagy hasonló intézmény, kivéve, ha a hitel vagy a garancia nyújtása szokásos hitelezési eljárások és feltételek mellett történik.
– Olyan üzleti kapcsolatot, amely jelentős vagy lényeges pénzügyi érdekeltséget foglal magában (lásd 520. fejezet).
– Egy közvetlen családtagot, aki: (lásd 521. fejezet)
= egy gazdálkodó egység igazgatója vagy tisztségviselője; vagy
= olyan pozícióban lévő munkavállaló, aki jelentős befolyást gyakorol egy gazdálkodó egység számviteli nyilvántartásainak vagy pénzügyi kimutatásainak elkészítésére.
– Az alábbi munkakört jelenleg vagy a közelmúltban betöltő személyt: (lásd 522. fejezet és 523. fejezet)
= egy gazdálkodó egység igazgatója vagy tisztségviselője; vagy
= olyan pozícióban lévő munkavállaló, aki jelentős befolyást gyakorol egy gazdálkodó egység számviteli nyilvántartásainak vagy pénzügyi kimutatásainak elkészítésére.
K405.8. A K405.7. bekezdésben meghatározottak szerinti értesítés kézhezvétele után a komponens-könyvvizsgáló társaságnak értékelnie és kezelnie kell a személy kapcsolata vagy körülménye által létrehozott, a függetlenséget veszélyeztető bármilyen tényezőt.
Csoportkönyvvizsgáló társaságra vonatkozó függetlenségi szempontok
K405.9. Egy csoportkönyvvizsgáló társaságnak függetlennek kell lennie a csoportkönyvvizsgálati ügyféltől a jelen résznek egy társaságra vonatkozó követelményeivel összhangban.
Csoportkönyvvizsgáló társaság hálózatba tartozó társaságaira vonatkozó függetlenségi szempontok
K405.10. A csoportkönyvvizsgáló társaság hálózatba tartozó társaságának függetlennek kell lennie a csoportkönyvvizsgálati ügyféltől a jelen résznek egy hálózatba tartozó társaságra vonatkozó követelményeivel összhangban.
Csoportkönyvvizsgáló társaság hálózatán kívüli komponens-könyvvizsgáló társaságokra vonatkozó függetlenségi szempontok
Minden csoportkönyvvizsgálati ügyfél
K405.11. A csoportkönyvvizsgáló társaság hálózatán kívüli komponens-könyvvizsgáló társaságnak:
(a) függetlennek kell lennie a komponens-könyvvizsgálati ügyféltől a jelen részben meghatározott követelményekkel összhangban, amelyek minden könyvvizsgálati ügyfél tekintetében vonatkoznak egy társaságra;
(b) alkalmaznia kell a K510.4. bekezdés (a) pontban, a K510.7. és K510.9. bekezdésekben lévő releváns követelményeket az abban a gazdálkodó egységben lévő pénzügyi érdekeltségek tekintetében, amelynek csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatásaira vonatkozóan a csoportkönyvvizsgáló társaság véleményt nyilvánít; és
(c) alkalmaznia kell az 511. fejezetben lévő releváns követelményeket az azon gazdálkodó egységet érintő hitelek és garanciák tekintetében, amelynek csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatásaira vonatkozóan a csoportkönyvvizsgáló társaság véleményt nyilvánít.
K405.12. Amikor a csoportkönyvvizsgáló társaság hálózatán kívüli komponens-könyvvizsgáló társaságnak tudomása van arról, vagy oka van azt hinni, hogy a K405.11. bekezdés (b) és (c) pontokban foglaltakon felüli, a csoportkönyvvizsgálati ügyfelet érintő kapcsolat vagy körülmény releváns a komponens-könyvvizsgáló társaságnak a komponens-könyvvizsgálati ügyféltől való függetlensége értékelésének szempontjából, a komponens-könyvvizsgáló társaságnak figyelembe kell vennie azt a kapcsolatot vagy körülményt a függetlenséget veszélyeztető tényezők azonosításakor, értékelésekor és kezelésekor.
K405.13. Amikor a csoportkönyvvizsgáló társaság hálózatán kívüli komponens-könyvvizsgáló társaságnak tudomása van arról, vagy oka van azt hinni, hogy a komponens-könyvvizsgáló társaság hálózatán belüli társaságnak a komponens-könyvvizsgálati ügyféllel vagy a csoportkönyvvizsgálati ügyféllel fennálló kapcsolata vagy körülménye a komponens-könyvvizsgáló társaság függetlenségét veszélyeztető tényezőt hoz létre, a komponens-könyvvizsgáló társaságnak értékelnie és kezelnie kell bármely ilyen veszélyt.
Az az időszak, amelynek során a függetlenség követelmény
405.14. A1. A K400.30. és 400.30. A1. bekezdésekben lévő, a pénzügyi kimutatásokra, valamint a könyvvizsgálói jelentésre vonatkozó hivatkozások alatt a csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatások, valamint a csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatásokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentés értendők a jelen fejezet alkalmazásában.
Csoportkönyvvizsgálati ügyfelek, amelyek nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek
K405.15. Amikor a csoportkönyvvizsgálati ügyfél nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, a csoportkönyvvizsgáló társaság hálózatán kívüli komponens-könyvvizsgáló társaságnak a csoportkönyvvizsgálat céljára függetlennek kell lennie a komponens-könyvvizsgálati ügyféltől a jelen részben azokra a könyvvizsgálati ügyfelekre vonatkozóan meghatározott követelményekkel összhangban, amelyek nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek.
405.15. A1. Ha a csoportkönyvvizsgáló társaságának hálózatán kívüli komponens-könyvvizsgáló társaság egy olyan komponens-könyvvizsgálati ügyfél részére, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, a csoportkönyvvizsgálattól eltérő okok miatt is hajt végre könyvvizsgálati megbízást, például egy jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatot, arra a megbízásra az olyan könyvvizsgálati ügyfelek szempontjából releváns függetlenségi követelmények vonatkoznak, amelyek közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek.
Csoportkönyvvizsgálati ügyfelek, amelyek közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek
Bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatások
K405.16. A K405.17. bekezdés függvényében, amikor a csoportkönyvvizsgálati ügyfél közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, a csoportkönyvvizsgáló társaság hálózatán kívüli komponens-könyvvizsgáló társaságnak bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatásoknak a komponens-könyvvizsgálati ügyfél részére való nyújtása tekintetében meg kell felelnie a 600. fejezetben lévő, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységre vonatkozó rendelkezéseknek.
405.16. A1. Ha a csoportkönyvvizsgálati ügyfél közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, a csoportkönyvvizsgáló társaság hálózatán kívüli komponens-könyvvizsgáló társaság számára tiltott például:
– Számviteli és könyvelési szolgáltatásokat nyújtani egy olyan komponens-könyvvizsgálati ügyfél részére, amely nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység (lásd 601. alfejezet).
– Kialakítani az informatikai rendszert vagy annak egy aspektusát egy olyan komponens-könyvvizsgálati ügyfél részére, amely nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, ha az ilyen informatikai rendszer a komponens-könyvvizsgálati ügyfél számviteli nyilvántartásaihoz vagy pénzügyi kimutatásaihoz állít elő információkat (lásd 606. alfejezet).
– Ügyvédi szerepkörben eljárnia egy olyan komponens-könyvvizsgálati ügyfél részére, amely nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, vita vagy peres ügy megoldása során törvényszék vagy bíróság előtt (lásd 608. alfejezet).
405.16. A2. Azok a pénzügyi információk, amelyekre vonatkozóan a csoportkönyvvizsgáló társaság hálózatán kívüli komponens-könyvvizsgáló társaság könyvvizsgálati eljárásokat hajt végre, relevánsak annak az önellenőrzési veszélynek az értékelése szempontjából, amelyet bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatás komponens-könyvvizsgáló társaság általi nyújtása létrehozhat, és így relevánsak a 600. fejezet alkalmazása szempontjából. Például, ha a komponens-könyvvizsgáló társaság könyvvizsgálati eljárásai egy konkrét tételre, mint például a készletekre, korlátozódnak, bármely bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatás olyan eredményei, amelyek részei a készletek elszámolásával kapcsolatos számviteli nyilvántartásoknak vagy pénzügyi információknak, vagy a készletek feletti belső kontrollnak, vagy hatással vannak ezekre, relevánsak az önellenőrzés veszélyének értékelése szempontjából.
K405.17. A K405.16. bekezdés alóli kivételként, a csoportkönyvvizsgáló társaság hálózatán kívüli komponens-könyvvizsgáló társaság nyújthat a 600. fejezet értelmében nem tiltott bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatást egy komponens-könyvvizsgálati ügyfélnek anélkül, hogy információt kommunikálna a javasolt bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatásról a csoportkönyvvizsgálati ügyfél irányításával megbízott személyek felé, vagy megszerezné hozzájárulásukat az adott szolgáltatás nyújtására vonatkozóan, ahogyan azzal a K600.21-K600.24. bekezdések foglalkoznak.
Kulcsfontosságú könyvvizsgálati partnerek
K405.18. A csoport részére végzett megbízásért felelős partnernek meg kell állapítania, hogy egy könyvvizsgálati partner, aki könyvvizsgálati munkát végez egy komponensnél a csoportkönyvvizsgálat céljára, kulcsfontosságú könyvvizsgálati partner-e a csoportkönyvvizsgálatra vonatkozóan. Ha az, a csoport részére végzett megbízásért felelős partnernek:
(a) Kommunikálnia kell ezt a megállapítást az adott személy felé; és
(b) Jeleznie kell:
(i) minden csoportkönyvvizsgálati ügyfél esetében, hogy az adott személy a K411.4. bekezdés hatálya alá tartozik, és
(ii) az olyan csoportkönyvvizsgálati ügyfelek esetében, amelyek közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek, hogy az adott személy a K524.6. bekezdés, a K540. bekezdés (c) pont és a K540.20. bekezdés hatálya alá is tartozik.
405.18. A1. Egy kulcsfontosságú könyvvizsgálati partner kulcsfontosságú döntéseket vagy megítéléseket hoz jelentős kérdésekre vonatkozóan azoknak a csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatásoknak a könyvvizsgálata tekintetében, amelyekre vonatkozóan a csoportkönyvvizsgáló társaság véleményt nyilvánít a csoportkönyvvizsgálat során.
Komponensek változásai
Minden csoportkönyvvizsgálati ügyfél
K405.19. Amikor egy olyan gazdálkodó egység, amely nem kapcsolt gazdálkodó egység, a csoportkönyvvizsgálati ügyfélen belüli komponenssé válik, a csoportkönyvvizsgáló társaságnak a K400.71-K400.76. bekezdéseket kell alkalmaznia.
Változások a komponens-könyvvizsgáló társaságokban
Minden csoportkönyvvizsgálati ügyfél
405.20. A1. Lehetnek olyan körülmények, amelyek között a csoportkönyvvizsgáló társaság másik társaságot kér fel arra, hogy komponens-könyvvizsgáló társaságként könyvvizsgálati munkát hajtson végre a csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatások által lefedett időszakban vagy azt követően, például ügyfélegyesülés vagy -felvásárlás miatt. A komponens-könyvvizsgáló társaság függetlenségét veszélyeztető tényezőt hozhatnak létre:
(a) a komponens-könyvvizsgáló társaság pénzügyi vagy üzleti kapcsolatai a komponens-könyvvizsgálati ügyféllel a csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatások által lefedett időszak alatt vagy azt követően, de azt megelőzően, hogy a komponens-könyvvizsgáló társaság beleegyezik abba, hogy elvégzi a könyvvizsgálati munkát; vagy
(b) a komponens-könyvvizsgáló társaság által a komponens-könyvvizsgálati ügyfélnek nyújtott korábbi szolgáltatások.
405.20. A2. A 400.31. A1-A3. bekezdések tartalmaznak alkalmazási anyagot, amely alkalmazandó a függetlenséget veszélyeztető tényezők komponens-könyvvizsgáló társaság általi felméréséhez, ha a komponens-könyvvizsgáló társaság bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatást végzett a komponens-könyvvizsgálati ügyfél részére a csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatások által lefedett időszak alatt vagy azt követően, de azt megelőzően, hogy a komponens-könyvvizsgáló társaság megkezdi a könyvvizsgálati munka végrehajtását a csoportkönyvvizsgálat céljára, és a szolgáltatás nem lenne megengedett a megbízási időszak során.
405.20. A3. A 400.31. A4. bekezdés tartalmaz alkalmazási anyagot, amely alkalmazandó a függetlenséget veszélyeztető tényezők komponens-könyvvizsgáló társaság általi felméréséhez, ha a komponens-könyvvizsgáló társaság bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatást végzett a komponens-könyvvizsgálati ügyfél részére a csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatások által lefedett időszakot megelőzően.
Csoportkönyvvizsgálati ügyfelek, amelyek közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek
405.21. A1. A K400.32. és 400.32. A1. bekezdések alkalmazandók, amikor egy komponens-könyvvizsgáló társaság beleegyezik abba, hogy könyvvizsgálati munkát végez csoportkönyvvizsgálat céljára egy olyan csoportkönyvvizsgálati ügyfél vonatkozásában, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, ha a komponens-könyvvizsgáló társaság korábban bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatást végzett a komponens-könyvvizsgálati ügyfél részére.
405.21. A2. A K600.25. és 600.25. A1. bekezdések alkalmazandók egy komponens-könyvvizsgáló társaság által akár jelenleg, akár korábban egy komponens-könyvvizsgálati ügyfélnek végzett bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatásra vonatkozóan, ha a csoportkönyvvizsgálati ügyfél később közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységgé válik.
Függetlenségi rendelkezés megsértése egy komponens-könyvvizsgáló társaságnál
405.22. A1. A jelen fejezet valamely rendelkezésének megsértése előfordulhat annak ellenére, hogy egy komponens-könyvvizsgáló társaság rendelkezik a függetlenségi követelmények kezelésére kialakított minőségirányítási rendszerrel. A K405.23-K405.29. bekezdések relevánsak a csoportkönyvvizsgáló társaság arra vonatkozó megállapítása tekintetében, hogy képes lenne-e felhasználni a komponens-könyvvizsgáló társaság munkáját, ha a komponens-könyvvizsgáló társaságnál megsértés történt.
405.22. A2. A csoportkönyvvizsgáló társaság hálózatán belüli komponens-könyvvizsgáló társaságnál történt megsértés esetében a K400.80-K400.89. bekezdések szintén vonatkoznak a csoportkönyvvizsgáló társaságra a csoportkönyvvizsgálat tekintetében, az adott esetnek megfelelően.
Amikor a komponens-könyvvizsgáló társaság megsértést azonosít
K405.23. Ha egy komponens-könyvvizsgáló társaság arra a következtetésre jut, hogy a jelen fejezet megsértésére került sor, a komponens-könyvvizsgáló társaságnak:
(a) be kell fejeznie, fel kell függesztenie vagy meg kell szüntetnie azt az érdekeltséget vagy kapcsolatot, amely kiváltotta a megsértést, és kezelnie kell a megsértés következményeit;
(b) értékelnie kell a megsértés jelentőségét, valamint annak hatását a komponens-könyvvizsgáló társaság objektivitására és arra, hogy képes-e könyvvizsgálati munkát végezni a csoportkönyvvizsgálat céljára;
(c) a megsértés jelentőségétől függően meg kell állapítania, hogy lehetséges-e olyan intézkedést hozni, amely kielégítően kezeli a megsértés következményeit, valamint, hogy lehetséges-e megtenni ilyen intézkedést, és az megfelelő-e az adott körülmények között; valamint
(d) azonnal kommunikálnia kell írásban a megsértést a csoport részére végzett megbízásért felelős partner felé, beleértve a komponens-könyvvizsgáló társaság felmérését a megsértés jelentőségére vonatkozóan, valamint a megsértés következményeinek kezelése érdekében javasolt vagy megtett bármilyen intézkedést.
405.23. A1. A 400.80. A2. és A3. bekezdések tartalmaznak alkalmazási anyagot, amely releváns akkor, amikor a komponens-könyvvizsgáló társaság értékeli a megsértés jelentőségét, valamint a megsértésnek a komponens-könyvvizsgáló társaság objektivitására és a komponensnél a csoportkönyvvizsgálat céljára végrehajtott könyvvizsgálati munkára vonatkozó vélemény vagy következtetés kibocsátására való képességére gyakorolt hatását, továbbá mérlegeli, hogy vannak-e a megsértés következményeinek kielégítő kezelése érdekében meghozható intézkedések.
K405.24. Azt követően, hogy a megsértésről való tájékoztatást a komponens-könyvvizsgáló társaságtól megkapta, a csoport részére végzett megbízásért felelős partnernek:
(a) át kell tekintenie a megsértés jelentőségének és a komponens-könyvvizsgáló társaság objektivitására gyakorolt hatásának a komponens-könyvvizsgáló társaság általi felmérését, valamint a megsértés következményeinek kezelése érdekében megtehető vagy megtett bármilyen intézkedést;
(b) értékelnie kell, hogy a csoportkönyvvizsgáló társaság képes-e felhasználni a komponens-könyvvizsgáló társaság munkáját a csoportkönyvvizsgálat céljára; továbbá
(c) meg kell határoznia bármilyen további intézkedés szükségességét.
K405.25. A K405.24. bekezdés alkalmazása során a csoport részére végzett megbízásért felelős partnernek szakmai megítélést kell gyakorolnia és figyelembe kell vennie, hogy egy racionális és tájékozott harmadik fél valószínűleg arra a következtetésre jutna-e, hogy a komponens-könyvvizsgáló társaság objektivitása sérült, és ezért a csoportkönyvvizsgáló társaság nem tudja felhasználni a komponens-könyvvizsgáló társaság munkáját a csoportkönyvvizsgálat céljára.
405.25. A1. Ha a csoport részére végzett megbízásért felelős partner azt állapítja meg, hogy a komponens-könyvvizsgáló társaság kielégítően kezelte a megsértés következményeit és nem sérül a komponens-könyvvizsgáló társaság objektivitása, a csoportkönyvvizsgáló társaság folytathatja a komponens-könyvvizsgáló társaság munkájának felhasználását a csoportkönyvvizsgálat céljára. Bizonyos körülmények között a csoport részére végzett megbízásért felelős partner arra a megállapításra juthat, hogy további intézkedések szükségesek a megsértés kielégítő kezelésére annak érdekében, hogy felhasználhassák a komponens-könyvvizsgáló társaság munkáját. Az ilyen intézkedésekre vonatkozó példák közé tartozik az, hogy a csoportkönyvvizsgáló társaság konkrét eljárásokat hajt végre a megsértés által érintett területeken, vagy felkéri a komponens-könyvvizsgáló társaságot megfelelő helyrehozó munkák elvégzésére az érintett területeken.
405.25. A2. A 600. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard kimondja, hogy ha egy komponens-könyvvizsgáló részéről megsértés történt, és a megsértést nem kezelték kielégítően, a csoportkönyvvizsgáló nem használhatja fel az adott komponens-könyvvizsgáló munkáját. Ilyen körülmények között a csoport részére végzett megbízásért felelős partner más módszereket találhat a komponens-könyvvizsgálati ügyfél pénzügyi információira vonatkozó szükséges könyvvizsgálati bizonyíték megszerzésére. Ilyen módszerekre vonatkozó példák közé tartozik az, hogy a csoportkönyvvizsgáló társaság hajtja végre a szükséges könyvvizsgálati munkát a komponens-könyvvizsgálói ügyfél pénzügyi információira vonatkozóan, vagy másik komponens-könyvvizsgáló társaságot kér fel ennek a könyvvizsgálati munkának az elvégzésére.
A csoportkönyvvizsgálati ügyfél irányításával megbízott személyekkel való megbeszélés
405.26. A1. A csoportkönyvvizsgáló társaság hálózatán belüli komponens-könyvvizsgáló társaság által elkövetett megsértések tekintetében a K400.84. bekezdés alkalmazandó.
K405.27. A csoportkönyvvizsgáló társaság hálózatán kívüli komponens-könyvvizsgáló társaság által elkövetett megsértések tekintetében a csoportkönyvvizsgáló társaságnak meg kell beszélnie a csoportkönyvvizsgálati ügyfél irányításával megbízott személyekkel:
(a) A megsértés jelentőségének és a komponens-könyvvizsgáló társaság objektivitására gyakorolt hatásának a komponens-könyvvizsgáló társaság általi felmérését, beleértve a megsértés jellegét és időtartamát, valamint a megtehető vagy megtett intézkedést; továbbá
(b) Azt, hogy:
(i) az intézkedés kielégítően kezelni fogja-e vagy kezelte-e a megsértés következményeit; vagy
(ii) a csoportkönyvvizsgáló társaság más módszereket fog-e használni a komponens-könyvvizsgálati ügyfél pénzügyi információira vonatkozó szükséges könyvvizsgálati bizonyíték megszerzése érdekében.
Az ilyen megbeszélésnek a lehető leghamarabb meg kell történnie, kivéve, ha az irányítással megbízott személyek ettől eltérő időzítést határoznak meg a kevésbé jelentős megsértések jelentésére.
K405.28. A csoportkönyvvizsgáló társaságnak írásban kommunikálnia kell a csoportkönyvvizsgálati ügyfél irányításával megbízott személyek felé a K405.27. bekezdéssel összhangban megvitatott minden kérdést, és meg kell szereznie az irányítással megbízott személyek egyetértését, hogy az intézkedés megtehető vagy azt megtették a megsértés következményeinek kielégítő kezelése érdekében.
K405.29. Ha az irányítással megbízott személyek nem értenek egyet azzal, hogy a megtehető vagy megtett intézkedés kielégítően kezelné a komponens-könyvvizsgáló társaságnál történt megsértés következményeit, a csoportkönyvvizsgáló társaságnak nem szabad felhasználnia a komponens-könyvvizsgáló társaság által végzett munkát a csoportkönyvvizsgálat céljára.
Bevezetés
410.1. Követelmény, hogy a társaságok megfeleljenek az alapelveknek, függetlenek legyenek, és alkalmazzák a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket a függetlenséget veszélyeztető tényezők azonosítása, értékelése és kezelése céljából.
410.2. A 330. fejezet a fogalmi keretelveknek olyan körülmények között való alkalmazása szempontjából releváns alkalmazási anyagot ismertet, amikor a díjazási és egyéb javadalmazási konstrukciók szintje és jellege önérdekkel kapcsolatos, egy vagy több alapelvnek történő megfelelést veszélyeztető tényezőt hozhat létre. Ez a fejezet a fogalmi keretelveknek díjaknak könyvvizsgálati ügyfelek részére történő felszámításából eredő, a függetlenséget veszélyeztető tényezők azonosítására, értékelésére és kezelésére való alkalmazása szempontjából releváns konkrét követelményeket és alkalmazási anyagot határoz meg.
Követelmények és alkalmazási anyag
Általános rendelkezések
410.3. A1. A szakmai szolgáltatásokra vonatkozó díjakról rendszerint a könyvvizsgálati ügyféllel állapodnak meg és azokat a könyvvizsgálati ügyfél fizeti, és azok a függetlenséget veszélyeztető tényezőt hozhatnak létre. Ezt a gyakorlatot a pénzügyi kimutatások célzott felhasználói általában elismerik és elfogadják.
410.3. A2. Amikor a könyvvizsgálati ügyfél közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, az érdekelt felek részéről fokozott az elvárás a társaság függetlenségére vonatkozóan. Mivel az átláthatóság hozzájárulhat az irányítással megbízott személyek és érdekelt felek széles köre álláspontjának és döntéseinek jobb tájékoztatásához, ez a fejezet a díjakkal kapcsolatos információk közzétételéről rendelkezik mind az irányítással megbízott személyek, mind nagyobb általánosságban az érdekelt felek részére olyan könyvvizsgálati ügyfelekre vonatkozóan, amelyek közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek.
410.3. A3. A jelen fejezet alkalmazásában a könyvvizsgálati díjak tartalmazzák a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára vagy átvilágítására vonatkozó díjakat vagy egyéb javadalmazás- típusokat. Amikor a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára vonatkozó díjra történik hivatkozás, ez nem foglal magában semmilyen díjat speciális célú pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára vagy pénzügyi kimutatások átvilágítására vonatkozóan. (Hiv.: K410.23. bekezdés (a) pont, 410.25. A1. bekezdés és K410.31. bekezdés (a) pont)
Egy könyvvizsgálati ügyfél által fizetett díjak
410.4. A1. Amikor a díjakat egy könyvvizsgálati ügyféllel tárgyalják meg és azokat ő fizeti, ez önérdekkel kapcsolatos, a függetlenséget veszélyeztető tényezőt hoz létre és létrehozhat fenyegetéssel kapcsolatos, a függetlenséget veszélyeztető tényezőt.
410.4. A2. A fogalmi keretelvek alkalmazása megköveteli, hogy mielőtt egy társaság vagy hálózatba tartozó társaság elfogad egy könyvvizsgálati ügyfél részére végzett könyvvizsgálati vagy bármilyen más megbízást, a társaság megállapítsa, hogy az ügyfélnek ajánlott díjak által létrehozott, a függetlenséget veszélyeztető tényezők elfogadható szintűek-e. A fogalmi keretelvek alkalmazása azt is megköveteli, hogy a társaság újraértékelje az ilyen veszélyeket, amikor a tények és körülmények változnak a könyvvizsgálatra vonatkozó megbízási időszak alatt.
410.4. A3. A könyvvizsgálatra vagy bármilyen egyéb megbízásra vonatkozó díjaknak a könyvvizsgálati ügyfél által történő fizetése által létrehozott veszélyek szintjének értékelése során releváns tényezők magukban foglalják a következőket:
– A díjak szintje, valamint, hogy azok milyen mértékben veszik tekintetbe a szükséges erőforrásokat, figyelembe véve a társaság üzleti és piaci prioritásait.
– A könyvvizsgálatért és a könyvvizsgálattól eltérő szolgáltatásokért felszámított díjak közötti bármilyen kapcsolat, valamint mindkét elem relatív nagysága.
– A szolgáltatásért felszámított díj szintje és a szolgáltatás eredménye közötti bármilyen függőség mértéke.
– Az, hogy a társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság által nyújtandó szolgáltatásokra vonatkozik-e a díj.
– A díj szintje a társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság által nyújtandó szolgáltatás kontextusában.
– A társaság és a hálózatba tartozó társaságok működési felépítése és javadalmazási megállapodásai.
– Az ügyfél vagy az ügyfelet közvetítő harmadik fél jelentősége a társaság, hálózatba tartozó társaság, partner vagy iroda szempontjából.
– Az ügyfél jellege, például, hogy az ügyfél közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység-e.
– Az ügyfél kapcsolata azon kapcsolt gazdálkodó egységekkel, amelyeknek a könyvvizsgálattól eltérő szolgáltatásokat nyújtják, például, amikor a kapcsolt gazdálkodó egység egy testvérvállalat.
– Az irányítással megbízott személyek részvétele a könyvvizsgáló kijelölésében és a díjakban való megegyezésben, valamint, hogy láthatóan mekkora hangsúlyt fektetnek ők és az ügyfél vezetése a könyvvizsgálat minőségére és a díjak általános szintjére.
– Az, hogy a díj szintjét független harmadik fél, például egy szabályozó szerv határozza-e meg.
– Az, hogy a társaság könyvvizsgálati munkáját áttekinti-e egy független harmadik fél, mint például egy felügyeleti szerv.
410.4. A4. A 120.15. A3. bekezdésben leírt körülmények, politikák és eljárások (különösen a társaság által az IAASB által kiadott minőségirányítási standardokkal összhangban kialakított és bevezetett minőségirányítási rendszer) szintén hatással lehetnek annak értékelésére, hogy a függetlenséget veszélyeztető tényezők elfogadható szintűek-e.
410.4. A5. Az itt következő követelmények és alkalmazási anyag olyan körülményeket azonosítanak, amelyeknek további értékelése lehet szükséges annak meghatározása során, hogy a veszélyek elfogadható szintűek-e. Ezekre a körülményekre vonatkozóan az alkalmazási anyag példákat tartalmaz olyan további tényezőkre, amelyek relevánsak lehetnek a veszélyek értékelése során.
A könyvvizsgálati díjak szintje
410.5. A1. Egy könyvvizsgálati ügyfélnek akár könyvvizsgálati, akár egyéb szolgáltatásokért felszámítandó díjak meghatározása a társaság üzleti döntése, figyelembe véve az adott megbízás szempontjából releváns tényeket és körülményeket, beleértve a technikai és szakmai standardok követelményeit.
410.5. A2. Az önérdek és a fenyegetés olyan veszélyei szintjének értékelése során, amelyeket a könyvvizsgálati ügyfél által fizetett könyvvizsgálati díj szintje hozott létre, a releváns tényezők magukban foglalják:
– a társaságnak a könyvvizsgálati díjra vonatkozó üzleti indoklását;
– azt, hogy alkalmazott vagy alkalmaz-e az ügyfél nem helyénvaló nyomást a könyvvizsgálati díj csökkentése céljából.
410.5. A3. Példák olyan intézkedésekre, amelyek biztosítékok lehetnek az ilyen veszélyek kezelésére:
– A javasolt díj észszerűségének olyan megfelelő áttekintő személlyel való, a megbízás hatókörének és összetettségének tekintetében történő értékeltetése, aki nem vesz részt a könyvvizsgálati megbízásban.
– A végrehajtott munka áttekintetése egy olyan megfelelő áttekintő személlyel, aki nem vett részt a könyvvizsgálati megbízásban.
Könyvvizsgálati ügyfélnek nyújtott egyéb szolgáltatások hatása
K410.6. A K410.7. bekezdés függvényében, egy társaságnak nem szabad megengednie, hogy egy könyvvizsgálati ügyfél számára végzett könyvvizsgálattól eltérő szolgáltatások nyújtása a társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság által befolyásolja a könyvvizsgálati díjat.
410.6. A1. A könyvvizsgálati díj rendszerint olyan kérdések kombinációját tükrözi, mint a 410.23. A1. bekezdésben azonosított kérdések. Egyéb szolgáltatások nyújtása egy könyvvizsgálati ügyfélnek azonban nem megfelelő mérlegelési szempont a könyvvizsgálati díj meghatározása során.
K410.7. A K410.6. bekezdés alóli kivételként, a könyvvizsgálati díj meghatározásakor a társaság figyelembe veheti a könyvvizsgálattól eltérő szolgáltatások könyvvizsgálati ügyfél részére való nyújtásából származó tapasztalat eredményeképpen elért költségmegtakarításokat.
Függő díjak
410.8. A1. A függő díjak egy ügylet kimeneteléhez vagy a végrehajtott szolgáltatások eredményéhez kapcsolódó, előre meghatározott alapon számított díjak. Egy közvetítőn keresztül felszámított függő díj példa a közvetett függő díjra. A jelen fejezetben egy díj nem minősül függőnek, ha azt bíróság vagy más hatóság állapítja meg.
K410.9. Egy társaságnak nem szabad közvetlenül vagy közvetetten függő díjat felszámítania egy könyvvizsgálati megbízásért.
K410.10. Egy társaságnak vagy hálózatba tartozó társaságnak nem szabad közvetlenül vagy közvetetten függő díjat felszámítania egy könyvvizsgálati ügyfél számára végzett, bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatásért, ha:
(a) a díjat a pénzügyi kimutatásokra vonatkozóan véleményt nyilvánító társaság számítja fel, és a díj lényeges vagy várhatóan lényeges az adott társaság szempontjából;
(b) a díjat a könyvvizsgálat jelentős részében részt vevő, hálózatba tartozó társaság számítja fel, és a díj lényeges vagy várhatóan lényeges az adott társaság szempontjából; vagy
(c) a bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatás eredménye és így a díj összege a pénzügyi kimutatásokban szereplő valamely lényeges összeg könyvvizsgálatához kapcsolódó jövőbeli vagy mostani megítéléstől függ.
410.10. A1. A K410.9. és K410.10. bekezdések kizárják, hogy egy társaság vagy hálózatba tartozó társaság bizonyos függő díjra vonatkozó megállapodásokat kössön egy könyvvizsgálati ügyféllel. Még ha a függő díjra vonatkozó megállapodás nincs is kizárva egy bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatás könyvvizsgálati ügyfélnek történő végzésekor, az mégis hatással lehet az önérdek veszélyének szintjére.
410.10. A2. Egy ilyen veszély szintjének értékelése során releváns tényezők tartalmazzák az alábbiakat:
– A lehetséges díjösszegek tartománya.
– Az, hogy egy megfelelő hatóság határozza-e meg azt a kimenetelt, amelytől a függő díj függ.
– A társaság által végzett munkának és a javadalmazás alapjának közlése a célzott felhasználókkal.
– A szolgáltatás jellege.
– Az esemény vagy ügylet hatása a pénzügyi kimutatásokra.
410.10. A3. Példák olyan intézkedésekre, amelyek biztosítékok lehetnek az önérdek ilyen veszélyének kezelésére:
– A végrehajtott munka áttekintetése egy olyan megfelelő áttekintő személlyel, aki nem vett részt a bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatás végzésében.
– Az ügyféllel való előzetes írásbeli megállapodás beszerzése a javadalmazás alapjára vonatkozóan.
Összes díj – A könyvvizsgálattól eltérő szolgáltatásokra vonatkozó díjak és a könyvvizsgálati díj aránya
410.11. A1. Az önérdek veszélyének szintjére hatással lehet, amikor a társaság vagy a hálózatba tartozó társaságok által egy könyvvizsgálati ügyfélnek felszámított díjak nagy része könyvvizsgálattól eltérő szolgáltatásoknak az ügyfél részére való nyújtásából keletkezik, akár a könyvvizsgálati megbízás, akár egyéb szolgáltatások potenciális elvesztésével kapcsolatos aggályok miatt. Ilyen körülmények a fenyegetés veszélyét is létrehozhatják. További mérlegelési szempont egy olyan látszat, hogy a társaság vagy hálózatba tartozó társaság a nem könyvvizsgálati kapcsolatra összpontosít, ami a könyvvizsgáló függetlenségét veszélyeztető tényezőt hozhat létre.
410.11. A2. Az ilyen veszélyek szintjének értékelése során releváns tényezők tartalmazzák az alábbiakat:
– A könyvvizsgálattól eltérő szolgáltatásokra vonatkozó díjak aránya a könyvvizsgálati díjhoz képest.
– Annak az időnek a hossza, amíg a könyvvizsgálattól eltérő szolgáltatásokra vonatkozó díjak könyvvizsgálati díjhoz viszonyított magas aránya fennállt.
– A könyvvizsgálattól eltérő szolgáltatások jellege, hatóköre és céljai, beleértve azt, hogy:
= ismétlődő szolgáltatások-e;
= jogszabály vagy szabályozás írja-e elő, hogy a társaság hajtsa végre a szolgáltatásokat.
410.11. A3. Példák olyan intézkedésekre, amelyek biztosítékok lehetnek az önérdek vagy fenyegetés ilyen veszélyeinek kezelésére:
– A releváns könyvvizsgálati munka áttekintetése egy megfelelő áttekintő személlyel, aki nem vett részt a könyvvizsgálatban vagy a könyvvizsgálattól eltérő szolgáltatásban.
– A könyvvizsgálati ügyfélnek nyújtott, könyvvizsgálattól eltérő szolgáltatások terjedelmének csökkentése.
Összes díj – Hátralékos díjak
410.12. A1. Az önérdek veszélyének szintjére hatással lehet, ha egy könyvvizsgálati ügyfél által a könyvvizsgálatért vagy könyvvizsgálattól eltérő szolgáltatásokért fizetendő díjak lejárt esedékességűek a könyvvizsgálati megbízás időszaka alatt.
410.12. A2. Általában elvárás, hogy a társaság kapja meg az ilyen díjak kifizetését a könyvvizsgálói jelentés kibocsátása előtt.
410.12. A3. Az önérdek ilyen veszélye szintjének értékelése során releváns tényezők tartalmazzák az alábbiakat:
– A hátralékos díjak jelentőségét a társaság szempontjából.
– Azt, hogy mennyi ideje hátralékosak a díjak.
– A társaság értékelését a könyvvizsgálati ügyfélnek a hátralékos díjak kifizetésére való képességére és hajlandóságára vonatkozóan.
410.12. A4. Példák olyan intézkedésekre, amelyek egy ilyen veszély kezelését célzó biztosítékok lehetnek:
– A hátralékos díjak részleges kifizettetése.
– A könyvvizsgálati munka áttekintetése egy olyan megfelelő áttekintő személlyel, aki nem vett részt a könyvvizsgálati megbízásban.
K410.13. Ha egy könyvvizsgálati ügyféltől esedékes díjaknak egy jelentős része sokáig kifizetetlen marad, a társaságnak meg kell határoznia, hogy:
(a) a hátralékos díjak lehetnek-e egyenértékűek egy az ügyfélnek nyújtott hitellel, amely esetben az 511. fejezetben foglalt követelmények és alkalmazási anyag alkalmazandók; és
(b) helyénvaló-e, ha a társaságot újra kijelölik vagy a társaság folytatja a könyvvizsgálati megbízást.
Összes díj – Díjfüggőség
Az összes könyvvizsgálati ügyfél
410.14. A1. Ha a könyvvizsgálói véleményt nyilvánító társaság valamely könyvvizsgálati ügyféltől származó teljes díjbevétele az adott társaság teljes díjbevételének nagy hányadát teszi ki, az adott ügyféltől könyvvizsgálatból és egyéb szolgáltatásokból származó díjaktól való függés és az azok potenciális elvesztésével kapcsolatos aggály hatással van az önérdek veszélyének szintjére és a fenyegetés veszélyét hozza létre.
410.14. A2. A társaság összes díjának számítása során a társaság használhat az előző üzleti évből rendelkezésre álló pénzügyi információkat, és ezeknek az információknak az alapján becsülheti az arányt, ha megfelelő.
410.14. A3. Az önérdek és fenyegetés ilyen veszélyei szintjének értékelése során releváns tényezők tartalmazzák az alábbiakat:
– A társaság működési szerkezete.
– Az, hogy a társaságnál várható-e olyan diverzifikáció, hogy csökken a könyvvizsgálati ügyféltől való bármilyen függés.
410.14. A4. Példák olyan intézkedésekre, amelyek biztosítékok lehetnek az ilyen veszélyek kezelésére:
– A könyvvizsgálati munka áttekintetése egy olyan megfelelő áttekintő személlyel, aki nem tagja a társaságnak.
– A könyvvizsgálati ügyfélnek nyújtott, könyvvizsgálattól eltérő szolgáltatások terjedelmének csökkentése.
– A társaság ügyfélbázisának növelése az ügyféltől való függés csökkentése érdekében.
– Más ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások terjedelmének növelése.
410.14. A5. Az önérdek vagy a fenyegetés veszélyét hozza létre, amikor egy társaságnak egy könyvvizsgálati ügyféltől származó díjai nagy részét képezik egy adott partner vagy a társaság egy adott irodája árbevételének.
410.14. A6. Az ilyen veszélyek szintjének értékelése során releváns tényezők tartalmazzák az alábbiakat:
– A könyvvizsgálati ügyfél kvalitatív és kvantitatív jelentősége a partner vagy az iroda szempontjából.
– Az, hogy milyen mértékben függ a partnernek vagy az iroda partnereinek a kompenzációja az adott ügyféltől származó díjtól.
410.14. A7. Példák olyan intézkedésekre, amelyek biztosítékok lehetnek az önérdek vagy fenyegetés ilyen veszélyeinek a kezelésére:
– A könyvvizsgálati munka áttekintetése egy olyan megfelelő áttekintő személlyel, aki nem vett részt a könyvvizsgálati megbízásban.
– Annak biztosítása, hogy a partner kompenzációját nem befolyásolják jelentősen az ügyféltől származó díjak.
– A partner vagy iroda által a könyvvizsgálati ügyfélnek nyújtott, könyvvizsgálattól eltérő szolgáltatások terjedelmének csökkentése.
– A partner vagy az iroda ügyfélbázisának növelése az adott ügyféltől való függés csökkentése érdekében.
– A partner vagy az iroda által más ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások terjedelmének növelése.
Könyvvizsgálati ügyfelek, amelyek nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek
K410.15. Amikor öt egymást követő év mindegyikében egy olyan könyvvizsgálati ügyféltől származó összes díj, amely nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, a társaság összes díjbevételének több mint 30%-át teszi ki vagy valószínű, hogy 30%-nál többet tesz ki, a társaságnak meg kell állapítania, hogy az alábbi intézkedések bármelyike biztosíték lehet-e a létrehozott veszélyek elfogadható szintűre csökkentésére, és ha igen, alkalmaznia kell azt:
(a) Az ötödik év pénzügyi kimutatásaira vonatkozó könyvvizsgálói vélemény kibocsátása előtt az ötödik év könyvvizsgálati munkájának áttekintetése egy olyan kamarai tag könyvvizsgálóval, aki nem tagja a pénzügyi kimutatásokra vonatkozóan véleményt nyilvánító társaságnak; vagy
(b) Az ötödik év pénzügyi kimutatásaira vonatkozó könyvvizsgálói vélemény kibocsátása után és a hatodik év pénzügyi kimutatásaira vonatkozó könyvvizsgálói vélemény kibocsátása előtt az ötödik év könyvvizsgálati munkájának áttekintetése egy olyan kamarai tag könyvvizsgálóval, aki nem tagja a pénzügyi kimutatásokra vonatkozóan véleményt nyilvánító társaságnak, vagy egy szakmai testülettel.
K410.16. Ha a K410.15. bekezdésben leírt összes díj továbbra is meghaladja a 30%-ot, a társaságnak minden évben meg kell állapítania, hogy a K410.15. bekezdésben lévő intézkedések bármelyike a releváns évi megbízásra alkalmazva biztosíték lehet-e a társaságnak az ügyféltől származó teljes díjbevétele által létrehozott veszélyek kezelésére, és ha igen, alkalmaznia kell azt.
K410.17. Amikor két vagy több társaságot bíznak meg az ügyfél pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatával, a másik társaság részvétele a könyvvizsgálatban minden évben a K410.15. bekezdés (a) pontban lévő intézkedéssel egyenértékűnek tekinthető, ha:
(a) a K410.15. bekezdés által kezelt körülmények csak egyre vonatkoznak a könyvvizsgálói véleményt nyilvánító társaságok közül; és
(b) mindegyik társaság elegendő munkát hajt végre ahhoz, hogy teljes egyéni felelősséget vállaljon a könyvvizsgálói véleményért.
Könyvvizsgálati ügyfelek, amelyek közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek
K410.18. Amikor két egymást követő év mindegyikében egy olyan könyvvizsgálati ügyféltől származó összes díj, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, a társaság összes díjbevételének több mint 15%-át teszi ki vagy valószínű, hogy 15%-nál többet tesz ki, a társaságnak meg kell állapítania, hogy egy megbízás minőségének áttekintése céljával összhangban lévő, olyan kamarai tag könyvvizsgáló által végrehajtott áttekintés a könyvvizsgálói jelentésnek a második év pénzügyi kimutatásaira vonatkozóan történő kibocsátása előtt („kibocsátás előtti áttekintés”), aki nem tagja a pénzügyi kimutatásokra vonatkozóan véleményt nyilvánító társaságnak, biztosíték lehet-e a veszélyeknek elfogadható szintűre csökkentésére, és ha igen, alkalmaznia kell azt.
K410.19. Amikor két vagy több társaságot bíznak meg az ügyfél pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatával, a másik társaság részvétele a könyvvizsgálatban minden évben a K410.18. bekezdésben lévő intézkedéssel egyenértékűnek tekinthető, ha:
(a) a K410.18. bekezdés által kezelt körülmények csak egyre vonatkoznak a könyvvizsgálói véleményt nyilvánító társaságok közül; és
(b) mindegyik társaság elegendő munkát hajt végre ahhoz, hogy teljes egyéni felelősséget vállaljon a könyvvizsgálói véleményért.
K410.20. A K410.21. bekezdés függvényében, ha a K410.18. bekezdésben leírt körülmények öt egymást követő éven keresztül folytatódnak, a társaságnak nem szabad könyvvizsgálónak maradnia az ötödik évre vonatkozó könyvvizsgálói vélemény kibocsátását követően.
K410.21. A K410.20. bekezdés alóli kivételként a társaság maradhat továbbra is a könyvvizsgáló az öt egymást követő év után, ha a közérdekre tekintettel kényszerítő ok áll fenn erre, , feltéve, hogy:
(a) a társaság konzultál egy szabályozói vagy szakmai testülettel a releváns joghatóságban és az egyetért azzal, hogy a köz érdekében lenne a társaság könyvvizsgálóként való megtartása; és
(b) a hatodik és bármely következő év pénzügyi kimutatásaira vonatkozó könyvvizsgálói vélemény kibocsátása előtt a társaság kibocsátás előtti áttekintés végrehajtásával bíz meg egy olyan kamarai tag könyvvizsgálót, aki nem tagja a pénzügyi kimutatásokra vonatkozóan véleményt nyilvánító társaságnak.
410.21. A1. Egy olyan tényező, amely kényszerítő okot eredményezhet, a könyvvizsgálati megbízás végrehajtására képes alternatív társaságok hiánya, figyelembe véve az ügyfél üzleti tevékenységének jellegét és elhelyezkedését.
Információk átláthatósága olyan könyvvizsgálati ügyfelekre vonatkozó díjak tekintetében, amelyek közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek
Kommunikáció a díjakkal kapcsolatos információkról az irányítással megbízott személyekkel
410.22. A1. A társaság általi kommunikáció a díjakkal kapcsolatos információkról (mind a könyvvizsgálatra, mind a könyvvizsgálattól eltérő szolgáltatásokra vonatkozóan) az irányítással megbízott személyekkel segít számukra felmérni a társaság függetlenségét. Az erre vonatkozó hatékony kommunikáció lehetővé tesz kétirányú nyílt vélemény- és információcserét is, például az irányítással megbízott személyek lehetséges várakozásairól a könyvvizsgálati munka hatókörével és terjedelmével, valamint a könyvvizsgálati díjra gyakorolt hatással kapcsolatban.
A pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára vonatkozó díjak
K410.23. A K410.24. bekezdés függvényében, a társaságnak időben kommunikálnia kell egy olyan könyvvizsgálati ügyfél irányításával megbízott személyekkel, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység:
(a) azon pénzügyi kimutatásoknak a könyvvizsgálatáért a társaságnak vagy a hálózatba tartozó társaságoknak fizetett vagy fizetendő díjakat, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt nyilvánít; és
(b) azt, hogy a díjak szintje által létrehozott veszélyek elfogadható szintűek-e, és ha nem, bármilyen intézkedést, amelyet a társaság tett vagy tenni javasol az ilyen veszélyeknek elfogadható szintűre csökkentése céljából.
410.23. A1. Az ilyen kommunikáció célja, hogy bemutassa azon pénzügyi kimutatásoknak a könyvvizsgálatáért felszámított díjak hátterét és kontextusát, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt nyilvánít, hogy lehetővé tegye az irányítással megbízott személyek számára a társaság függetlenségének mérlegelését. A kommunikálandó kérdések jellege és terjedelme a tényektől és körülményektől fog függni, és azok tartalmazhatják például:
– A díjak szintjét befolyásoló szempontokat, mint amilyen:
= a könyvvizsgálati ügyfél működésének nagyságrendje, összetettsége és földrajzi kiterjedtsége;
= a könyvvizsgálat hatókörével és összetettségével arányos eltöltött idő vagy várható időráfordítás;
= a könyvvizsgálat végrehajtása során felhasznált vagy ráfordított egyéb erőforrások költsége;
= a nyilvántartások vezetésének és a pénzügyi kimutatások készítésére szolgáló folyamatok minősége.
– Módosításokat a könyvvizsgálat időszaka során az ajánlatban szereplő vagy felszámított díjakban, valamint indoklást bármely ilyen módosításra vonatkozóan.
– Olyan változásokat a könyvvizsgálat szempontjából releváns jogszabályokban és szabályozásokban, valamint szakmai standardokban, amelyek hatással voltak a díjakra.
410.23. A2. A társaság számára javasolt az ilyen információk lehető leghamarabb történő közlése és a javasolt módosítások kommunikálása az adott esetnek megfelelően.
K410.24. A K410.23. bekezdés alóli kivételként, a társaság úgy határozhat, hogy nem kommunikálja a K410.23. bekezdésben meghatározott információkat egy olyan gazdálkodó egység irányításával megbízott személyeknek, amely (közvetlenül vagy közvetve) egy másik közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység kizárólagos tulajdonában van, feltéve, hogy:
(a) a gazdálkodó egységet konszolidálják a másik gazdálkodó egység által készített, csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatásokba; és
(b) a társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság nyilvánít véleményt a csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatásokra vonatkozóan.
Egyéb szolgáltatásokra vonatkozó díjak
K410.25. A K410.27. bekezdés függvényében, a társaságnak időben kommunikálnia kell egy olyan könyvvizsgálati ügyfél irányításával megbízott személyekkel, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység:
(a) A K410.23. bekezdés (a) pont szerint közzétettektől eltérő díjakat, amelyeket az ügyfélnek a társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság azon pénzügyi kimutatások által lefedett időszakban történő szolgáltatásnyújtásért számított fel, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt nyilvánít. Ebből a célból az ilyen díjaknak csak az ügyfélnek és az ügyfél közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt álló olyan kapcsolt gazdálkodó egységeinek felszámított díjakat kell tartalmaznia, amelyeket azokban a pénzügyi kimutatásokban konszolidáltak, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani; továbbá
(b) Ahogyan az a 410.11. A1. bekezdésben szerepel, amikor a társaság azt azonosította, hogy a könyvvizsgálattól eltérő szolgáltatásokra vonatkozó díjak könyvvizsgálati díjhoz viszonyított aránya hatást gyakorol az önérdek veszélyének szintjére vagy fenyegetéssel kapcsolatos, a függetlenséget veszélyeztető tényezőt hoz létre:
(i) azt, hogy az ilyen veszélyek elfogadható szintűek-e; és
(ii) ha nem, bármely olyan intézkedést, amit a társaság tett vagy tenni javasol az ilyen veszélyek elfogadható szintűre csökkentése céljából.
410.25. A1. Az ilyen kommunikáció célja, hogy bemutassa az egyéb szolgáltatásokért felszámított díjak hátterét és kontextusát, hogy lehetővé tegye az irányítással megbízott személyek számára a társaság függetlenségének mérlegelését. A kommunikálandó kérdések jellege és terjedelme a tényektől és körülményektől fog függni, és azok tartalmazhatják például:
– A jogszabály vagy szabályozás által előírt egyéb szolgáltatásokra vonatkozó díjak összegét.
– A nyújtott egyéb szolgáltatások jellegét és az azokhoz társuló díjakat.
– Az irányítással megbízott személyek által jóváhagyott általános politika keretében nyújtott szolgáltatások jellegére vonatkozó információkat és az azokhoz társuló díjakat.
– A K410.25. bekezdés (a) pontban hivatkozott díjak aránya a társaság és a hálózatba tartozó társaságok által az azoknak a pénzügyi kimutatásoknak a könyvvizsgálatáért felszámított díjak összességéhez viszonyítva, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt nyilvánít.
K410.26. A társaságnak bele kell foglalnia a K410.25. bekezdés (a) pont által előírt kommunikációba a K410.23. bekezdés (a) pont értelmében közzétett díjakon kívüli, a társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság által bármely egyéb, a könyvvizsgálati ügyfél közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt álló kapcsolt gazdálkodó egységnek történő szolgáltatásnyújtásért felszámított díjakat, amikor a társaságnak tudomása van arról vagy oka van azt hinni, hogy az ilyen díjak relevánsak a társaság függetlenségének értékelése szempontjából.
410.26. A1. Az olyan tényezők, amelyeket a társaság mérlegelhet annak megállapításakor, hogy a K410.23. bekezdés (a) pont értelmében közzétett díjakon kívüli, a társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság által az ilyen egyéb kapcsolt gazdálkodó egységeknek történő szolgáltatásnyújtásért felszámított díjak, önmagukban és együttesen relevánsak-e a társaság függetlenségének értékelése szempontjából, magukban foglalják:
– A könyvvizsgálati ügyfél részvételének mértékét a társaság vagy a hálózatba tartozó társaság ilyen szolgáltatások nyújtására való kijelölésében, beleértve a díjakról való tárgyalásokat.
– Az egyéb kapcsolt gazdálkodó egységek által fizetett díjak jelentősége a társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság számára.
– Az egyéb kapcsolt gazdálkodó egységektől származó díjaknak az ügyfél által fizetett díjakhoz viszonyított aránya.
K410.27. A K410.25. bekezdés alóli kivételként, a társaság úgy határozhat, hogy nem kommunikálja a K410.25. bekezdésben meghatározott információkat egy olyan gazdálkodó egység irányításával megbízott személyeknek, amely (közvetlenül vagy közvetve) egy másik közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység kizárólagos tulajdonában van, feltéve, hogy:
(a) a gazdálkodó egységet konszolidálják a másik gazdálkodó egység által készített, csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatásokba; és
(b) a társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság nyilvánít véleményt a csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatásokra vonatkozóan.
Díjfüggőség
K410.28. Amikor egy olyan könyvvizsgálati ügyféltől származó összes díj, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, a társaság összes díjbevételének több mint 15%-át teszi ki vagy valószínű, hogy 15%-nál többet tesz ki, a társaságnak kommunikálnia kell az irányítással megbízott személyekkel:
(a) ezt a tényt, valamint azt, hogy ez a helyzet valószínűleg folytatódik-e;
(b) a létrehozott veszélyek kezelése céljából alkalmazott biztosítékokat, beleértve, ahol releváns, kibocsátás előtti áttekintés alkalmazását (Hiv.: K410.18. bekezdés); és
(c) bármilyen javaslatot arra vonatkozóan, hogy továbbra is könyvvizsgáló maradjon a K410.21. bekezdés szerint.
Díjakkal kapcsolatos információk nyilvános közzététele
410.29. A1. A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek könyvvizsgálatában lévő közérdekre való tekintettel, az érdekelt felek számára hasznos, ha rálátásuk van a társaság és a könyvvizsgálati ügyfél közötti szakmai kapcsolatra, amely észszerűen gondolható relevánsnak a társaság függetlenségének értékelése szempontjából. Számos joghatóságban már vannak egy könyvvizsgálati ügyfél által a társaságnak és a hálózatba tartozó társaságoknak mind könyvvizsgálatért, mind könyvvizsgálattól eltérő szolgáltatásokért fizetett és fizetendő díjak közzétételére vonatkozó követelmények. Az ilyen közzétételek gyakran megkívánják a könyvvizsgálattól eltérő szolgáltatásokra vonatkozó díjak különböző kategóriákra való alábontását.
K410.30. Ha jogszabályok és szabályozások nem írják elő egy könyvvizsgálati ügyfél számára a társaságnak és a hálózatba tartozó társaságoknak fizetett vagy fizetendő könyvvizsgálati díjak, a könyvvizsgálattól eltérő szolgáltatásokra vonatkozó díjak és a díjfüggőséggel kapcsolatos információk közzétételét, a társaságnak meg kell beszélnie egy olyan könyvvizsgálati ügyfél irányításával megbízott személyekkel, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység:
(a) ilyen, jogszabályok és szabályozások által elő nem írt közzétételek ügyfél általi, megfelelőnek ítélt módon történő megtételének hasznát az ügyfél érdekelt felei számára, figyelembe véve az információ ütemezését és hozzáférhetőségét; valamint
(b) azokat az információkat, amelyek segíthetnek a felhasználóknak jobban megérteni a fizetett vagy fizetendő díjakat és azok hatását a társaság függetlenségére.
410.30. A1. Példák díjakra vonatkozó olyan információkra, amelyek segíthetnek a felhasználóknak jobban megérteni a fizetett vagy fizetendő díjakat és azok hatását a társaság függetlenségére:
– Könyvvizsgálatra és könyvvizsgálattól eltérő szolgáltatásokra vonatkozó előző évi díjak összehasonlító információja.
– A szolgáltatások jellege és az azokhoz társuló díjak, ahogy azokat a K410.31. bekezdés (b) pont szerint közzéteszik.
– Az alkalmazott biztosítékok, amikor az ügyféltől származó összes díj a társaság teljes díjbevételének több mint 15%-át teszi ki vagy valószínű, hogy 15%-nál többet tesz ki.
K410.31. Az irányítással megbízott személyekkel a K410.30. bekezdés szerint folytatott megbeszélést követően, amennyiben a könyvvizsgálati ügyfél, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, nem teszi meg a releváns közzétételt, a K410.32. bekezdés függvényében a társaságnak nyilvánosan közzé kell tennie:
(a) a társaság és a hálózatba tartozó társaságok részére azon pénzügyi kimutatásoknak a könyvvizsgálatáért fizetett vagy fizetendő díjakat, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt nyilvánít;
(b) az (a) pont szerint közzétettektől eltérő díjakat, amelyeket az ügyfélnek a társaság vagy egy, a hálózatba tartozó társaság azon pénzügyi kimutatások által lefedett időszakban történő szolgáltatásnyújtásért számított fel, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt nyilvánít. Ebből a célból az ilyen díjaknak csak az ügyfélnek és az ügyfél közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt álló olyan kapcsolt gazdálkodó egységeinek felszámított díjakat kell tartalmaznia, amelyeket azokban a pénzügyi kimutatásokban konszolidáltak, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani;
(c) az (a) és (b) pontok értelmében közzétett díjakon kívüli, a társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság által bármely egyéb, a könyvvizsgálati ügyfél közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt álló kapcsolt gazdálkodó egységnek történő szolgáltatásnyújtásért felszámított bármilyen díjakat, amikor a társaságnak tudomása van arról vagy oka van azt hinni, hogy az ilyen díjak relevánsak a társaság függetlenségének értékelése szempontjából; továbbá
(d) ha értelmezhető, azt a tényt, hogy a társaság által a könyvvizsgálati ügyféltől kapott összes díj két egymást követő éven keresztül a társaság teljes díjbevételének több mint 15%-át teszi ki vagy valószínű, hogy 15%-nál többet tesz ki, valamint azt az évet, amikor először ez volt a helyzet.
410.31. A1. A társaság szintén közzétehet díjakra vonatkozó olyan egyéb információkat, amelyek segíteni fogják a fizetett vagy fizetendő díjaknak és a társaság függetlenségének a felhasználók általi jobb megértését, mint amilyenek a 410.30. A1. bekezdésben leírt példák.
410.31. A2. A 410.26. A1. tartalmazza azokat a tényezőket, amelyeket a társaság mérlegelhet a K410.31. bekezdés (c) pontban előírt megállapítás megtételekor.
410.31. A3. Díjakkal kapcsolatos információknak a K410.31. bekezdéssel összhangban való közzétételekor a társaság a megfelelőnek ítélt módon teheti közzé az információkat, figyelembe véve az az érdekelt felek számára szóló információk ütemezését és hozzáférhetőségét, például:
– A társaság weboldalán.
– A társaság átláthatósági jelentésében.
– Egy könyvvizsgálati minőséggel kapcsolatos jelentésben.
– Konkrét érdekelt feleknek címzett kommunikáción keresztül, például a részvényeseknek írt levélben.
– A könyvvizsgálói jelentésben.
K410.32. A K410.31. bekezdés alóli kivételként, a társaság úgy határozhat, hogy nem teszi közzé nyilvánosan a K410.31. bekezdésben meghatározott információkat az alábbiakra vonatkozóan:
(a) olyan anyavállalat, amely csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatásokat is készít, feltéve, hogy a társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság nyilvánít véleményt a csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatásokra vonatkozóan; vagy
(b) olyan gazdálkodó egység, amely (közvetlenül vagy közvetve) egy másik közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység kizárólagos tulajdonában van, feltéve, hogy:
(i) a gazdálkodó egységet a másik közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység által készített, csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatásokban konszolidálják; és
(ii) a társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság nyilvánít véleményt azokra a csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatásokra vonatkozóan.
Átvilágítási szolgáltatást igénybe vevő ügyfelekre vonatkozó szempontok
K410.33. Ez a fejezet követelményeket határoz meg egy társaság számára arra vonatkozóan, hogy olyan könyvvizsgálati ügyfél díjjal kapcsolatos információit kommunikálja, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, és nyilvánosan közzétegyen díjjal kapcsolatos információkat, amennyiben az ügyfél nem tesz közzé ilyen információt. Ezen követelmények alóli kivételként, a társaság úgy határozhat, hogy nem kommunikál ilyen információkat vagy nem törekszik ilyen információk közzétételére, amikor az átvilágítási szolgáltatást igénybe vevő ügyfél nem könyvvizsgálati ügyfél is.
Bevezetés
411.1. Követelmény, hogy a társaságok megfeleljenek az alapelveknek, függetlenek legyenek, és alkalmazzák a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket a függetlenséget veszélyeztető tényezők azonosítása, értékelése és kezelése céljából.
411.2. Egy társaság értékelési vagy kompenzációs politikái lehet, hogy önérdek veszélyét hozzák létre. Ez a fejezet a fogalmi keretelveknek az ilyen körülmények között történő alkalmazása szempontjából releváns konkrét követelményeket és alkalmazási anyagot tartalmazza.
Követelmények és alkalmazási anyag
Általános rendelkezések
411.3. A1. Amikor egy adott könyvvizsgálati ügyfélnek szolgáltatást nyújtó könyvvizsgálati munkacsoport egy tagját annak alapján értékelik vagy azért kap kompenzációt , hogy nem bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokat értékesít az adott könyvvizsgálati ügyfélnek, az önérdek veszélyének szintje a következőktől függ:
(a) a kompenzációnak vagy értékelésnek mekkora aránya alapul az ilyen szolgáltatások értékesítésén;
(b) az adott személy szerepköre a könyvvizsgálati munkacsoportban; (c) az, hogy az ilyen, bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatások értékesítése befolyásolja-e az előléptetésre vonatkozó döntéseket.
411.3. A2. Példák olyan intézkedésekre, amelyek lehet, hogy kiküszöbölik az önérdek ilyen veszélyét:
– Az adott személyre vonatkozó kompenzációs terv vagy értékelési folyamat felülvizsgálata.
– Az adott személy eltávolítása a könyvvizsgálati munkacsoportból.
411.3. A3. Példa olyan intézkedésre, amely biztosíték lehet az önérdek ilyen veszélyének kezelésére, a könyvvizsgálati munkacsoport adott tagja által végrehajtott munka áttekintetése egy megfelelő áttekintő személlyel.
K411.4. A társaságnak nem szabad kulcsfontosságú könyvvizsgálati partnert annak alapján értékelnie vagy kompenzálnia, hogy az milyen sikerrel értékesített bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatásokat a könyvvizsgálati ügyfele számára. Ez a követelmény nem zárja ki a társaság partnerei közötti szokásos nyereség-megosztási megállapodásokat.
Bevezetés
420.1. Követelmény, hogy a társaságok megfeleljenek az alapelveknek, függetlenek legyenek, és alkalmazzák a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket a függetlenséget veszélyeztető tényezők azonosítása, értékelése és kezelése céljából.
420.2. Ajándékok és vendéglátás elfogadása egy könyvvizsgálati ügyféltől lehet, hogy az önérdek, a magánjellegű kapcsolat vagy a fenyegetés veszélyét hozza létre. Ez a fejezet a fogalmi keretelveknek az ilyen körülmények között történő alkalmazása szempontjából releváns konkrét követelményt és alkalmazási anyagot tartalmazza.
Követelmény és alkalmazási anyag
K420.3. Egy társaságnak, hálózatba tartozó társaságnak vagy a könyvvizsgálati munkacsoport tagjának nem szabad ajándékokat és vendéglátást elfogadnia egy könyvvizsgálati ügyféltől, kivéve, ha annak értéke jelentéktelen.
420.3. A1. Ha egy társaság, hálózatba tartozó társaság vagy a könyvvizsgálati munkacsoport tagja ösztönző juttatást ajánl fel egy könyvvizsgálati ügyfélnek, vagy ilyet fogad el attól, a 340. fejezetben meghatározott követelmények és alkalmazási anyag alkalmazandó, és az ezen követelményeknek való meg nem felelés lehet, hogy a függetlenséget veszélyeztető tényezőket hoz létre.
420.3. A2. A 340. fejezetben az ösztönző juttatások felajánlására és elfogadására vonatkozóan meghatározott követelmények nem engedik meg egy társaságnak, hálózatba tartozó társaságnak vagy a könyvvizsgálati munkacsoport tagjának, hogy ajándékokat és vendéglátást fogadjon el, ha a szándék a viselkedés helytelen befolyásolása, még akkor sem, ha a szóban forgó érték jelentéktelen.
Bevezetés
430.1. Követelmény, hogy a társaságok megfeleljenek az alapelveknek, függetlenek legyenek, és alkalmazzák a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket a függetlenséget veszélyeztető tényezők azonosítása, értékelése és kezelése céljából.
430.2. Amennyiben a könyvvizsgálati ügyféllel pereskedésre kerül sor, vagy az valószínűnek tűnik, ez az önérdek és a fenyegetés veszélyeit hozza létre. Ez a fejezet a fogalmi keretelveknek az ilyen körülmények között történő alkalmazása szempontjából releváns konkrét alkalmazási anyagot tartalmazza.
Alkalmazási anyag
Általános rendelkezések
430.3. A1. Az ügyfél vezetése és a könyvvizsgálati munkacsoport tagjai közötti kapcsolatot a teljes nyíltságnak és a teljes körű információközlésnek szükséges jellemeznie az ügyfél üzleti tevékenységének minden aspektusára vonatkozóan. Lehet, hogy ellentétes pozíciókat eredményez a könyvvizsgálati ügyfél és a társaság, hálózatba tartozó társaság vagy a könyvvizsgálati munkacsoport egy tagja közötti tényleges vagy várható per. Az ilyen ellentétes pozíciók lehet, hogy befolyásolják a vezetés hajlandóságát teljes körű információközlésére, és az önérdek, valamint a fenyegetés veszélyeit hozzák létre.
430.3. A2. Az ilyen veszélyek szintjének értékelése során releváns tényezők tartalmazzák az alábbiakat:
– A per lényegessége.
– Az, hogy a per egy korábbi könyvvizsgálati megbízásra vonatkozik-e.
430.3. A3. Ha a per a könyvvizsgálati munkacsoport egy tagját érinti, példa olyan intézkedésre, amely lehet, hogy kiküszöböli az önérdek és fenyegetés ilyen veszélyeit, az adott személy eltávolítása a könyvvizsgálati munkacsoportból.
430.3. A4. Példa olyan intézkedésre, amely biztosíték lehet az önérdek és fenyegetés ilyen veszélyeinek a kezelésére, a végrehajtott munka áttekintetése egy megfelelő áttekintő személlyel.
Bevezetés
510.1. Követelmény, hogy a társaságok megfeleljenek az alapelveknek, függetlenek legyenek, és alkalmazzák a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket a függetlenséget veszélyeztető tényezők azonosítása, értékelése és kezelése céljából.
510.2. Könyvvizsgálati ügyfélben lévő érdekeltség tulajdonlása lehet, hogy az önérdek veszélyét hozza létre. Ez a fejezet a fogalmi keretelveknek az ilyen körülmények között történő alkalmazása szempontjából releváns konkrét követelményeket és alkalmazási anyagot tartalmazza.
Követelmények és alkalmazási anyag
Általános rendelkezések
510.3. A1. Pénzügyi érdekeltséget lehet, hogy közvetlenül tartanak, vagy közvetetten egy közvetítőn, mint például egy kollektív befektetési eszközön, vagyonon vagy bizalmi vagyonkezelőn keresztül. Ha a tényleges tulajdonos ellenőrzést gyakorol a közvetítő felett vagy képes befolyásolni annak befektetési döntéseit, a Kódex az adott pénzügyi érdekeltséget közvetlenként definiálja. Ezzel szemben, ha a tényleges tulajdonos nem gyakorol ellenőrzést a közvetítő felett vagy nem képes befolyásolni annak befektetési döntéseit, a Kódex az adott pénzügyi érdekeltséget közvetettként definiálja.
510.3. A2. A jelen fejezet tartalmaz hivatkozásokat a pénzügyi érdekeltség „lényegességére” vonatkozóan. Annak meghatározásakor, hogy egy ilyen érdekeltség lényeges-e egy adott személy esetében, megengedett, hogy az adott személy és közvetlen családtagjai összesített nettó vagyonát vegyék figyelembe.
510.3. A3. Az önérdek egy könyvvizsgálati ügyfélben lévő pénzügyi érdekeltség által létrehozott veszélye szintjének értékelése során releváns tényezők tartalmazzák az alábbiakat:
– A pénzügyi érdekeltséggel rendelkező személy szerepköre.
– Az, hogy a pénzügyi érdekeltség közvetlen vagy közvetett-e.
– A pénzügyi érdekeltség lényegessége.
A társaság, egy hálózatba tartozó társaság, a könyvvizsgálati munkacsoport tagjai és mások pénzügyi által birtokolt érdekeltségek
K510.4. A K510.5. bekezdés figyelembevételével, egy könyvvizsgálati ügyfélben lévő közvetlen pénzügyi érdekeltséget vagy lényeges közvetett pénzügyi érdekeltséget nem szabad birtokolnia:
(a) a társaságnak vagy egy hálózatba tartozó társaságnak;
(b) a könyvvizsgálati munkacsoport tagjának vagy ezen személy bármely közvetlen családtagjának;
(c) bármely más partnernek annál az irodánál, ahol egy megbízásért felelős partner tevékenységet végez a könyvvizsgálati megbízással kapcsolatban, vagy az ilyen más partner bármely közvetlen családtagjának; vagy
(d) a könyvvizsgálati ügyfélnek nem könyvvizsgálati szolgáltatást nyújtó bármely más partnernek vagy vezetőségi munkatársnak, kivéve azokat, akiknek a részvétele minimális; vagy az adott személy bármely közvetlen családtagjának.
510.4. A1. Az az iroda, ahol a megbízásért felelős partner tevékenységet végez a könyvvizsgálati megbízással kapcsolatban, nem feltétlenül az az iroda, amelyhez az adott partner ki van jelölve. Ha a megbízásért felelős partner másik irodában van, mint a megbízásért felelős munkacsoport többi tagja, szakmai megítélés szükséges annak az irodának a meghatározásához, amelyben az adott partner tevékenységet végez a megbízással kapcsolatban.
K510.5. A K510.4. bekezdés alóli kivételként, a K510.4. bekezdés (c) vagy (d) pontjában azonosított közvetlen családtag számára megengedett közvetlen vagy lényeges közvetett pénzügyi érdekeltség tulajdonlása egy könyvvizsgálati ügyfélben, feltéve, hogy:
(a) a családtag munkaviszonyból fakadó jogok miatt, például nyugdíjprogram vagy részvényopció-program keretében kapta a pénzügyi érdekeltséget, és szükséges esetben a társaság kezeli a pénzügyi érdekeltség által létrehozott veszélyt, továbbá
(b) a családtag elidegeníti vagy a pénzügyi érdekeltséget vagy lemond arról amilyen hamar az kivitelezhető, amikor arra joga van vagy arra jogot szerez, vagy részvényopció esetén, amikor a családtag jogot szerez az opció lehívására.
Könyvvizsgálati ügyfelet ellenőrző gazdálkodó egységben lévő pénzügyi érdekeltségek
K510.6. Ha egy gazdálkodó egységnek ellenőrzést biztosító részesedése van egy könyvvizsgálati ügyfélben és az adott ügyfél lényeges a gazdálkodó egység szempontjából, sem a társaságnak, sem egy hálózatba tartozó társaságnak, sem a könyvvizsgálati munkacsoport tagjának, sem ezen személy bármely közvetlen családtagjának nem szabad közvetlen vagy lényeges közvetett pénzügyi érdekeltséget birtokolnia az adott gazdálkodó egységben.
Bizalmi vagyonkezelőként tartott pénzügyi érdekeltségek
K510.7. A K510.4. bekezdésnek vonatkoznia kell a könyvvizsgálati ügyfélben lévő, olyan kezelt vagyonban tartott pénzügyi érdekeltségre is, amelynél a társaság, a hálózatba tartozó társaság vagy a személy bizalmi vagyonkezelő, kivéve, ha:
(a) az alábbiak egyike sem kedvezményezettje a kezelt vagyonnak: a bizalmi vagyonkezelő, a könyvvizsgálati munkacsoport tagja vagy ezen személy bármely közvetlen családtagja, a társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság;
(b) a könyvvizsgálati ügyfélben lévő, a kezelt vagyon által birtokolt érdekeltség nem lényeges a kezelt vagyon szempontjából;
(c) a kezelt vagyon nem képes jelentős befolyást gyakorolni a könyvvizsgálati ügyfél felett; és
(d) az alábbiak egyike sem tud jelentősen befolyásolni a könyvvizsgálati ügyfélben lévő pénzügyi érdekeltséget érintő bármely befektetési döntést: a bizalmi vagyonkezelő, a könyvvizsgálati munkacsoport tagja vagy ezen személy bármely közvetlen családtagja, a társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság.
A könyvvizsgálati ügyféllel közös pénzügyi érdekeltségek
K510.8. (a) A társaságnak vagy egy hálózatba tartozó társaságnak, vagy a könyvvizsgálati munkacsoport tagjának, vagy ezen személy bármely közvetlen családtagjának nem szabad pénzügyi érdekeltséggel rendelkeznie egy adott gazdálkodó egységben, ha egy könyvvizsgálati ügyfélnek is van pénzügyi érdekeltsége ugyanabban a gazdálkodó egységben, kivéve, ha:
(i) a pénzügyi érdekeltségek lényegtelenek a társaság, a hálózatba tartozó társaság, a könyvvizsgálati munkacsoport tagja és annak közvetlen családtagjai, valamint a könyvvizsgálati ügyfél szempontjából, az adott esetnek megfelelően, vagy
(ii) a könyvvizsgálati ügyfél nem tud jelentős befolyást gyakorolni a gazdálkodó egység felett;
(b) mielőtt egy, a K510.8. bekezdés (a) pontjában ismertetett pénzügyi érdekeltséggel rendelkező személy a könyvvizsgálati munkacsoport tagjává válhat, az adott személynek vagy közvetlen családtagjának:
(i) el kell idegenítenie az érdekeltséget, vagy
(ii) el kell idegenítenie az érdekeltség ahhoz elegendő részét, hogy a fennmaradó érdekeltség már ne legyen lényeges.
Pénzügyi érdekeltségek, amelyekhez nem szándékosan jutottak hozzá
K510.9. Ha egy társaság, egy hálózatba tartozó társaság, vagy a társaság vagy hálózatba tartozó társaság partnere vagy munkavállalója, vagy ezen személy bármely közvetlen családtagja egy könyvvizsgálati ügyfélben közvetlen pénzügyi érdekeltséget vagy lényeges közvetett pénzügyi érdekeltséget kap öröklés útján, ajándékba, egyesülés eredményeképpen vagy hasonló körülmények között, és az ilyen érdekeltség birtoklása a jelen fejezet értelmében egyébként nem lenne engedélyezett, akkor:
(a) ha az érdekeltséget a társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság, vagy a könyvvizsgálati munkacsoport tagja vagy ezen személy bármely közvetlen családtagja kapja, a pénzügyi érdekeltséget azonnal el kell idegeníteni, vagy el kell idegeníteni a közvetett pénzügyi érdekeltségnek ahhoz elegendő részét, hogy a fennmaradó érdekeltség már ne legyen lényeges, vagy
(b) (i) ha az érdekeltséget olyan személy kapja, aki nem tagja a könyvvizsgálati munkacsoportnak, vagy ezen személy bármely közvetlen családtagja kapja, a pénzügyi érdekeltséget a lehető leghamarabb el kell idegeníteni, vagy el kell idegeníteni a közvetett pénzügyi érdekeltségnek ahhoz elegendő részét, hogy a fennmaradó érdekeltség már ne legyen lényeges, és
(ii) a pénzügyi érdekeltség elidegenítésétől függően szükséges esetben a társaságnak kezelnie kell a létrehozott veszélyt.
Pénzügyi érdekeltségek – egyéb körülmények
Közvetlen család
510.10. A1. Lehet, hogy önérdek, magánjellegű kapcsolat vagy fenyegetés veszélyét hozza létre, ha a könyvvizsgálati munkacsoport egy tagjának vagy ezen személy bármely közvetlen családtagjának, vagy a társaságnak, vagy egy hálózatba tartozó társaságnak pénzügyi érdekeltsége van egy gazdálkodó egységben, amikor a könyvvizsgálati ügyfél igazgatójáról vagy tisztségviselőjéről, vagy ellenőrző tulajdonosáról is tudott, hogy pénzügyi érdekeltsége van ugyanabban a gazdálkodó egységben.
510.10. A2. Az ilyen veszélyek szintjének értékelése során releváns tényezők tartalmazzák az alábbiakat:
– Az adott személy szerepköre a könyvvizsgálati munkacsoportban.
– Az, hogy a gazdálkodó egység tulajdonosi formája zártkörű vagy nyílt-e.
– Az, hogy az érdekeltség lehetővé teszi-e a befektető számára, hogy ellenőrizze vagy jelentősen befolyásolja a gazdálkodó egységet.
– A pénzügyi érdekeltség lényegessége.
510.10. A3. Példa olyan intézkedésre, amely lehet, hogy kiküszöböli az önérdek, magánjellegű kapcsolat vagy fenyegetés ilyen veszélyét, a könyvvizsgálati munkacsoport pénzügyi érdekeltséggel rendelkező tagjának eltávolítása a könyvvizsgálati munkacsoportból.
510.10. A4. Példa olyan intézkedésre, amely biztosíték lehet az önérdek ilyen veszélye kezelésére, a könyvvizsgálati munkacsoport tagja által végrehajtott munka áttekintetése egy megfelelő áttekintő személlyel.
Közeli hozzátartozók
510.10. A5. Lehet, hogy önérdek veszélyét hozza létre, ha a könyvvizsgálati munkacsoport egy tagja tudja, hogy egy közeli hozzátartozónak közvetlen pénzügyi érdekeltsége vagy lényeges közvetett pénzügyi érdekeltsége van a könyvvizsgálati ügyfélben.
510.10. A6. Az ilyen veszélyek szintjének értékelése során releváns tényezők tartalmazzák az alábbiakat:
– A könyvvizsgálati munkacsoport tagja és a közeli hozzátartozó közötti kapcsolat jellege.
– Az, hogy a pénzügyi érdekeltség közvetlen vagy közvetett-e.
– A pénzügyi érdekeltség lényegessége a közeli hozzátartozó számára.
510.10. A7. Példák olyan intézkedésekre, amelyek lehet, hogy kiküszöbölik az önérdek ilyen veszélyét:
– A pénzügyi érdekeltség egészének vagy a közvetett pénzügyi érdekeltség ahhoz elegendő részének, hogy a fennmaradó érdekeltség már ne legyen lényeges, a közeli hozzátartozóval való elidegeníttetése, amilyen hamar az kivitelezhető.
– Az adott személy eltávolítása a könyvvizsgálati munkacsoportból.
510.10. A8. Példa olyan intézkedésre, amely biztosíték lehet az önérdek ilyen veszélye kezelésére, a könyvvizsgálati munkacsoport tagja által végrehajtott munka áttekintetése egy megfelelő áttekintő személlyel.
Egyéb személyek
510.10. A9. Lehet, hogy önérdek veszélyét hozza létre, ha a könyvvizsgálati munkacsoport tagja tudja, hogy a könyvvizsgálati ügyfélben olyan személyek tulajdonolnak pénzügyi érdekeltséget, mint például:
– a társaság vagy hálózatba tartozó társaság partnerei és szakmai munkavállalói, azokon kívül, akiknek a K510.4. bekezdés kifejezetten nem engedélyezi ilyen pénzügyi érdekeltségek tartását, vagy azok közvetlen családtagjai;
– a könyvvizsgálati munkacsoport egyik tagjával szoros személyes kapcsolatban lévő személyek.
510.10. A10. Egy ilyen veszély szintjének értékelése során releváns tényezők tartalmazzák az alábbiakat:
– A társaság szervezeti, működési és jelentéskészítési felépítése.
– Az adott személy és a könyvvizsgálati munkacsoport tagja közötti kapcsolat jellege.
510.10. A11. Példa olyan intézkedésre, amely lehet, hogy kiküszöböli az önérdek ilyen veszélyét, a könyvvizsgálati munkacsoport személyes kapcsolattal rendelkező tagjának eltávolítása a könyvvizsgálati munkacsoportból.
510.10. A12. Példák olyan intézkedésekre, amelyek biztosítékok lehetnek az önérdek ilyen veszélyének kezelésére:
– A könyvvizsgálati munkacsoport adott tagjának kihagyása a könyvvizsgálati megbízásra vonatkozó bármely jelentős döntéshozatalból.
– A könyvvizsgálati munkacsoport tagja által végzett munka áttekintetése egy megfelelő áttekintő személlyel.
Egy társaság vagy hálózatba tartozó társaság nyugdíjazási juttatási programja
510.10. A13. Lehet, hogy az önérdek veszélyét hozza létre, ha egy társaság vagy hálózatba tartozó társaság nyugdíjazási juttatási programjának közvetlen vagy lényeges közvetett pénzügyi érdekeltsége van egy könyvvizsgálati ügyfélben.
Bevezetés
511.1. Követelmény, hogy a társaságok megfeleljenek az alapelveknek, függetlenek legyenek, és alkalmazzák a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket a függetlenséget veszélyeztető tényezők azonosítása, értékelése és kezelése céljából.
511.2. Könyvvizsgálati ügyféllel fennálló hitel vagy hitelgarancia lehet, hogy önérdek veszélyét hozza létre. Ez a fejezet a fogalmi keretelveknek az ilyen körülmények között történő alkalmazása szempontjából releváns konkrét követelményeket és alkalmazási anyagot tartalmazza.
Követelmények és alkalmazási anyag
Általános rendelkezések
511.3. A1. Ez a fejezet hivatkozásokat tartalmaz a hitel vagy garancia „lényegességére” vonatkozóan. Annak meghatározásakor, hogy egy ilyen hitel vagy garancia lényeges-e egy adott személy esetében, megengedett, hogy az adott személy és közvetlen családtagjai összesített nettó vagyonát vegyék figyelembe.
Könyvvizsgálati ügyféllel fennálló hitelek és garanciák
K511.4. A társaságnak, a hálózatba tartozó társaságnak, a könyvvizsgálati munkacsoport tagjának vagy ezen személy bármely közvetlen családtagjának nem szabad hitelt vagy hitelgaranciát nyújtania könyvvizsgálati ügyfél számára, kivéve, ha a hitel vagy a garancia lényegtelen:
(a) a társaság, a hálózatba tartozó társaság, vagy a hitelt vagy garanciát nyújtó személy számára, az adott esetnek megfelelően, és
(b) az ügyfél számára.
Bankként vagy hasonló intézményként működő könyvvizsgálati ügyféllel fennálló hitelek és garanciák
K511.5. A társaságnak, a hálózatba tartozó társaságnak, a könyvvizsgálati munkacsoport tagjának vagy ezen személy bármely közvetlen családtagjának nem szabad hitelt vagy hitelgaranciát elfogadnia egy bankként vagy hasonló intézményként működő könyvvizsgálati ügyféltől, kivéve, ha a hitel vagy a garancia nyújtása szokásos hitelezési eljárások és feltételek mellett történik.
511.5. A1. Hitelek például a jelzálogok, a folyószámlahitelek, a gépkocsihitelek és a hitelkártya-egyenlegek.
511.5. A2. Még akkor is, ha egy társaság vagy hálózatba tartozó társaság szokásos hitelezési eljárások és feltételek mellett kap hitelt egy bankként vagy hasonló intézményként működő könyvvizsgálati ügyféltől, a hitel lehet, hogy az önérdek veszélyét hozza létre, ha az lényeges a könyvvizsgálati ügyfél vagy a hitelt kapó társaság számára.
511.5. A3. Példa olyan intézkedésre, amely biztosíték lehet az önérdek ilyen veszélye kezelésére, a munka áttekintetése egy megfelelő áttekintő személlyel, aki nem tagja a könyvvizsgálati munkacsoportnak, és aki egy olyan hálózatba tartozó társaságtól érkezik, amely nem kedvezményezettje a hitelnek.
Betétek vagy értékpapírszámlák
K511.6. A társaságnak, a hálózatba tartozó társaságnak, a könyvvizsgálati munkacsoport tagjának vagy ezen személy bármely közvetlen családtagjának nem szabad betéttel vagy értékpapírszámlával rendelkeznie bankként vagy hasonló intézményként működő könyvvizsgálati ügyfélnél, kivéve, ha a betétre vagy számlára a szokásos üzleti feltételek vonatkoznak.
Nem bankként vagy hasonló intézményként működő könyvvizsgálati ügyféllel fennálló hitelek és garanciák
K511.7. A társaságnak, a hálózatba tartozó társaságnak, a könyvvizsgálati munkacsoport tagjának vagy ezen személy bármely közvetlen családtagjának nem szabad hitelt elfogadnia olyan könyvvizsgálati ügyféltől, amely nem bank vagy hasonló intézmény, vagy olyan kölcsönnel rendelkeznie, amelyre ilyen könyvvizsgálati ügyfél nyújt garanciát, kivéve, ha a hitel vagy a garancia lényegtelen:
(a) a társaság, a hálózatba tartozó társaság vagy a hitelt vagy garanciát kapó személy számára, az adott esetnek megfelelően, és
(b) az ügyfél számára.
Bevezetés
520.1. Követelmény, hogy a társaságok megfeleljenek az alapelveknek, függetlenek legyenek, és alkalmazzák a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket a függetlenséget veszélyeztető tényezők azonosítása, értékelése és kezelése céljából.
520.2. Könyvvizsgálati ügyféllel vagy annak vezetésével fennálló szoros üzleti kapcsolat lehet, hogy önérdek vagy fenyegetés veszélyét hozza létre. Ez a fejezet a fogalmi keretelveknek az ilyen körülmények között történő alkalmazása szempontjából releváns konkrét követelményeket és alkalmazási anyagot tartalmazza.
Követelmények és alkalmazási anyag
Általános rendelkezések
520.3. A1. Ez a fejezet hivatkozásokat tartalmaz a pénzügyi érdekeltség „lényegességére” és az üzleti kapcsolat „jelentőségére” vonatkozóan. Annak meghatározásakor, hogy egy ilyen pénzügyi érdekeltség lényeges-e egy adott személy esetében, megengedett, hogy az adott személy és közvetlen családtagjai összesített nettó vagyonát vegyék figyelembe.
520.3. A2. Példák kereskedelmi kapcsolatból vagy közös pénzügyi érdekeltségből adódó szoros üzleti kapcsolatra:
– Közös vállalkozásban lévő pénzügyi érdekeltség akár az ügyféllel, akár annak ellenőrző tulajdonosával, igazgatójával, tisztségviselőjével vagy más olyan személlyel, aki felső szintű vezetési tevékenységet végez az adott ügyfélnél.
– Megállapodások a társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság egy vagy több szolgáltatásának vagy termékének az ügyfél egy vagy több szolgáltatásával vagy termékével történő összekapcsolására és a csomag mindkét félre való hivatkozással történő marketingelésére vonatkozóan.
– Forgalmazási vagy marketing megállapodások, amelyek értelmében a társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság forgalmazza vagy marketingeli az ügyfél termékeit vagy szolgáltatásait, vagy az ügyfél forgalmazza vagy marketingeli a piacon a társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság termékeit vagy szolgáltatásait.
A társaság, a hálózatba tartozó társaság, a könyvvizsgálati munkacsoport tagja vagy közvetlen családtagok üzleti kapcsolatai
K520.4. A társaságnak, a hálózatba tartozó társaságnak vagy a könyvvizsgálati munkacsoport tagjának nem szabad szoros üzleti kapcsolatban állnia könyvvizsgálati ügyféllel vagy annak vezetésével, kivéve, ha bármely pénzügyi érdekeltség lényegtelen, és az üzleti kapcsolat jelentéktelen az ügyfél vagy annak vezetése, valamint a társaság, a hálózatba tartozó társaság vagy a könyvvizsgálati munkacsoport tagja számára, az adott esetnek megfelelően.
520.4. A1. Lehet, hogy önérdek vagy fenyegetés veszélyét hozza létre, ha szoros üzleti kapcsolat áll fenn a könyvvizsgálati ügyfél vagy annak vezetése és a könyvvizsgálati munkacsoport tagjának közvetlen családja között.
Közös érdekeltségek zártkörűen működő gazdálkodó egységekben
K520.5. A társaságnak, a hálózatba tartozó társaságnak, a könyvvizsgálati munkacsoport tagjának vagy ezen személy bármely közvetlen családtagjának nem szabad zártkörűen működő gazdálkodó egységben való részesedést magában foglaló üzleti kapcsolattal rendelkeznie, amikor egy könyvvizsgálati ügyfél vagy az ügyfél egy igazgatója vagy tisztségviselője, vagy azok bármely csoportja szintén érdekeltséggel rendelkezik az adott gazdálkodó egységben, kivéve, ha:
(a) az üzleti kapcsolat jelentéktelen a társaság, a hálózatba tartozó társaság vagy az adott személy számára, az adott esetnek megfelelően, valamint az ügyfél számára;
(b) a pénzügyi érdekeltség lényegtelen a befektető vagy a befektetők csoportja szempontjából, és
(c) a pénzügyi érdekeltség nem teszi képessé a befektetőt vagy a befektetők csoportját arra, hogy ellenőrizze a zártkörűen működő gazdálkodó egységet.
Áruk és szolgáltatások vásárlása
520.6. A1. Áruk és szolgáltatások vásárlása a könyvvizsgálati ügyféltől egy társaság, egy hálózatba tartozó társaság vagy a könyvvizsgálati munkacsoport tagja vagy ezen személy bármely közvetlen családtagja által rendszerint nem hoz létre a függetlenséget veszélyeztető tényezőt, ha az ügyletre a szokásos üzletmenet során és a szokásos piaci feltételek mellett kerül sor. Az ilyen ügyletek azonban lehetnek olyan jellegűek és nagyságrendűek, hogy az önérdek veszélyét hozzák létre.
520.6. A2. Példák olyan intézkedésekre, amelyek lehet, hogy kiküszöbölik az ilyen önérdek veszélyét:
– Az ügylet kiküszöbölése vagy nagyságrendjének csökkentése.
– Az adott személy eltávolítása a könyvvizsgálati munkacsoportból.
Bevezetés
521.1. Követelmény, hogy a társaságok megfeleljenek az alapelveknek, függetlenek legyenek, és alkalmazzák a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket a függetlenséget veszélyeztető tényezők azonosítása, értékelése és kezelése céljából.
521.2. Az ügyfél munkatársaival fennálló családi vagy személyes kapcsolatok lehet, hogy az önérdek, a magánjellegű kapcsolat vagy a fenyegetés veszélyét hozzák létre. Ez a fejezet a fogalmi keretelveknek az ilyen körülmények között történő alkalmazása szempontjából releváns konkrét követelményeket és alkalmazási anyagot tartalmazza.
Követelmények és alkalmazási anyag
Általános rendelkezések
521.3. A1. A könyvvizsgálati munkacsoport tagja és a könyvvizsgálati ügyfél egy igazgatója vagy tisztségviselője vagy, a szerepkörüktől függően, bizonyos munkavállalói között fennálló családi és személyes kapcsolatok lehet, hogy önérdek, magánjellegű kapcsolat vagy fenyegetés veszélyét hozzák létre.
521.3. A2. Az ilyen veszélyek szintjének értékelése során releváns tényezők tartalmazzák az alábbiakat:
– Az adott személy felelősségei a könyvvizsgálati munkacsoportban.
– A családtag vagy más személy szerepköre az ügyfélnél, valamint a kapcsolat szorossága.
A könyvvizsgálati munkacsoport tagjának közvetlen családja
521.4. A1. Önérdek, magánjellegű kapcsolat vagy fenyegetés veszélyét hozza létre, ha a könyvvizsgálati munkacsoport egy tagjának közvetlen családtagja olyan pozícióban lévő munkavállaló, aki jelentős befolyást gyakorol az ügyfél pénzügyi helyzetére, pénzügyi teljesítményére vagy cash flow-ira.
521.4. A2. Az ilyen veszélyek szintjének értékelése során releváns tényezők tartalmazzák az alábbiakat:
– A közvetlen családtag által betöltött pozíció.
– A könyvvizsgálati munkacsoport tagjának szerepköre.
521.4. A3. Példa olyan intézkedésre, amely lehet, hogy kiküszöböli az ilyen önérdek, magánjellegű kapcsolat vagy fenyegetés veszélyét, az adott személy eltávolítása a könyvvizsgálati munkacsoportból.
521.4. A4. Példa olyan intézkedésre, amely biztosíték lehet az önérdek, magánjellegű kapcsolat vagy fenyegetés ilyen veszélye kezelésére, a könyvvizsgálati munkacsoport felelősségeinek olyan kialakítása, hogy a könyvvizsgálati munkacsoport adott tagja ne foglalkozzon a közvetlen családtag felelősségi körébe tartozó kérdésekkel.
K521.5. Egy adott személynek nem szabad a könyvvizsgálati munkacsoport tagjaként részt vennie a munkában, ha ezen személy bármely közvetlen családtagja:
(a) a könyvvizsgálati ügyfél igazgatója vagy tisztségviselője,
(b) olyan pozícióban lévő munkavállaló, hogy jelentősen befolyásolni tudja az ügyfél számviteli nyilvántartásainak vagy azoknak a pénzügyi kimutatásoknak az elkészítését, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani, vagy
(c) ilyen pozícióban volt a megbízás vagy a pénzügyi kimutatások által lefedett bármely időszakban.
A könyvvizsgálati munkacsoport tagjának közeli hozzátartozói
521.6. A1. Önérdek, magánjellegű kapcsolat vagy fenyegetés veszélyét hozza létre, ha a könyvvizsgálati munkacsoport tagjának közeli hozzátartozója:
(a) a könyvvizsgálati ügyfél igazgatója vagy tisztségviselője, vagy
(b) olyan pozícióban lévő munkavállaló, aki jelentősen befolyásolni tudja az ügyfél számviteli nyilvántartásainak vagy azoknak a pénzügyi kimutatásoknak az elkészítését, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani.
521.6. A2. Az ilyen veszélyek szintjének értékelése során releváns tényezők tartalmazzák az alábbiakat:
– A könyvvizsgálati munkacsoport tagja és a közeli hozzátartozó közötti kapcsolat jellege.
– A közeli hozzátartozó által betöltött pozíció.
– A könyvvizsgálati munkacsoport tagjának szerepköre.
521.6. A3. Példa olyan intézkedésre, amely lehet, hogy kiküszöböli az ilyen önérdek, magánjellegű kapcsolat vagy fenyegetés veszélyét, az adott személy eltávolítása a könyvvizsgálati munkacsoportból.
521.6. A4. Példa olyan intézkedésre, amely biztosíték lehet az önérdek, magánjellegű kapcsolat vagy fenyegetés ilyen veszélye kezelésére, a könyvvizsgálati munkacsoport felelősségeinek olyan kialakítása, hogy a könyvvizsgálati munkacsoport adott tagja ne foglalkozzon a közeli hozzátartozó felelősségi körébe tartozó kérdésekkel.
A könyvvizsgálati munkacsoport tagjának egyéb közeli kapcsolatai
K521.7. A könyvvizsgálati munkacsoport tagjának a társaság politikáival és eljárásaival összhangban konzultálnia kell, ha közeli kapcsolatban áll egy olyan személlyel, aki nem közvetlen családtag vagy közeli hozzátartozó, de aki:
(a) a könyvvizsgálati ügyfél igazgatója vagy tisztségviselője, vagy
(b) olyan pozícióban lévő munkavállaló, hogy jelentősen befolyásolni tudja az ügyfél számviteli nyilvántartásainak vagy azoknak a pénzügyi kimutatásoknak az elkészítését, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani.
521.7. A1. Az önérdek, magánjellegű kapcsolat vagy fenyegetés egy ilyen kapcsolat által létrehozott veszélye szintjének értékelése során releváns tényezők tartalmazzák az alábbiakat:
– Az adott személy és a könyvvizsgálati munkacsoport tagja közötti kapcsolat jellege.
– Az adott személy által az ügyfélnél betöltött pozíció.
– A könyvvizsgálati munkacsoport tagjának szerepköre.
521.7. A2. Példa olyan intézkedésre, amely lehet, hogy kiküszöböli az önérdek, magánjellegű kapcsolat vagy fenyegetés ilyen veszélyét, az adott személy eltávolítása a könyvvizsgálati munkacsoportból.
521.7. A3. Példa olyan intézkedésre, amely biztosíték lehet az önérdek, magánjellegű kapcsolat vagy fenyegetés ilyen veszélye kezelésére, a könyvvizsgálati munkacsoport felelősségeinek olyan kialakítása, hogy a munkacsoport adott tagja ne foglalkozzon annak a személynek a felelősségi körébe tartozó kérdésekkel, akivel közeli kapcsolatban áll.
A társaság partnereinek és munkavállalóinak kapcsolatai
K521.8. A társaság partnereinek és munkavállalóinak a társaság politikáival és eljárásaival összhangban konzultálniuk kell, ha tudomásuk van az alábbiak közötti személyes vagy családi kapcsolatról:
(a) a társaság vagy hálózatba tartozó társaság partnere vagy munkavállalója, aki nem a könyvvizsgálati munkacsoport tagja, és
(b) a könyvvizsgálati ügyfél igazgatója vagy tisztségviselője, vagy olyan munkavállalója, aki olyan pozícióban van, hogy jelentős befolyást gyakorol az ügyfél számviteli nyilvántartásainak vagy azon pénzügyi kimutatásainak elkészítésére, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani.
521.8. A1. Az önérdek, magánjellegű kapcsolat vagy fenyegetés egy ilyen kapcsolat által létrehozott veszélye szintjének értékelése során releváns tényezők tartalmazzák az alábbiakat:
– A társaság partnere vagy munkavállalója és az ügyfél igazgatója vagy tisztségviselője, vagy munkavállalója közötti kapcsolat jellege.
– A társaság partnere vagy munkavállalója és a könyvvizsgálati munkacsoport közötti érintkezés mértéke.
– A partner vagy munkavállaló által a társaságon belül betöltött pozíció.
– Az adott személy által az ügyfélnél betöltött pozíció.
521.8. A2. Példák olyan intézkedésekre, amelyek biztosítékok lehetnek az önérdek, magánjellegű kapcsolat vagy fenyegetés ilyen veszélyeinek kezelésére:
– A partner vagy munkavállaló felelősségeinek olyan kialakítása, amely csökkenti a könyvvizsgálati megbízásra gyakorolt potenciális befolyást.
– A végrehajtott releváns könyvvizsgálati munka áttekintetése egy megfelelő áttekintő személlyel.
Bevezetés
522.1. Követelmény, hogy a társaságok megfeleljenek az alapelveknek, függetlenek legyenek, és alkalmazzák a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket a függetlenséget veszélyeztető tényezők azonosítása, értékelése és kezelése céljából.
522.2. Amennyiben egy könyvvizsgálati munkacsoport tagja a közelmúltban a könyvvizsgálati ügyfél igazgatója vagy tisztségviselője, vagy munkavállalója volt, ez lehet, hogy önérdek, önellenőrzés vagy magánjellegű kapcsolat veszélyét hozza létre. Ez a fejezet a fogalmi keretelveknek az ilyen körülmények között történő alkalmazása szempontjából releváns konkrét követelményeket és alkalmazási anyagot tartalmazza.
Követelmények és alkalmazási anyag
A könyvvizsgálói jelentés által lefedett időszak alatti szolgálat
K522.3. A könyvvizsgálati munkacsoportnak nem szabad olyan személyt magában foglalnia, aki a könyvvizsgálói jelentés által lefedett időszak során:
(a) a könyvvizsgálati ügyfél igazgatója vagy tisztségviselője volt, vagy
(b) olyan pozícióban lévő munkavállaló volt, aki jelentősen befolyásolni tudta az ügyfél számviteli nyilvántartásainak vagy azoknak a pénzügyi kimutatásoknak az elkészítését, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani.
A könyvvizsgálói jelentés által lefedett időszak előtti szolgálat
522.4. A1. Lehet, hogy önérdek, önellenőrzés vagy magánjellegű kapcsolat veszélyét hozza létre, ha a könyvvizsgálói jelentés által lefedett időszak előtt a könyvvizsgálati munkacsoport tagja:
(a) a könyvvizsgálati ügyfél igazgatója vagy tisztségviselője volt, vagy
(b) olyan pozícióban lévő munkavállaló volt, aki jelentősen befolyásolni tudta az ügyfél számviteli nyilvántartásainak vagy azoknak a pénzügyi kimutatásoknak az elkészítését, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani.
Veszélyt hozna létre például, ha az adott személy által az előző időszakban, az ügyfélnél fennálló munkaviszony alatt hozott döntést vagy végzett munkát értékelik a tárgyidőszakban a jelenlegi könyvvizsgálati megbízás részeként.
522.4. A2. Az ilyen veszélyek szintjének értékelése során releváns tényezők tartalmazzák az alábbiakat:
– Az adott személy által az ügyfélnél betöltött pozíció.
– Azon időtartam hossza, amióta az adott személy már nem dolgozik az ügyfélnél.
– A könyvvizsgálati munkacsoport tagjának szerepköre.
522.4. A3. Példa olyan intézkedésre, amely biztosíték lehet az önérdek, önellenőrzés vagy magánjellegű kapcsolat ilyen veszélyének kezelésére, a könyvvizsgálati munkacsoport tagja által végrehajtott munka áttekintetése egy megfelelő áttekintő személlyel.
Bevezetés
523.1. Követelmény, hogy a társaságok megfeleljenek az alapelveknek, függetlenek legyenek, és alkalmazzák a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket a függetlenséget veszélyeztető tényezők azonosítása, értékelése és kezelése céljából.
523.2. Egy könyvvizsgálati ügyfélnél betöltött igazgatói vagy tisztségviselői pozíció önérdek és önellenőrzés veszélyeit hozza létre. Ez a fejezet a fogalmi keretelveknek az ilyen körülmények között történő alkalmazása szempontjából releváns konkrét követelményeket és alkalmazási anyagot tartalmazza.
Követelmények és alkalmazási anyag
Igazgatói vagy tisztségviselői pozíció
K523.3. A társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság partnerének vagy munkavállalójának nem szabad igazgatói vagy tisztségviselői pozíciót betöltenie a társaság könyvvizsgálati ügyfelénél.
Társasági titkári szolgálat
K523.4. A társaság vagy a hálózatba tartozó társaság partnerének vagy munkavállalójának nem szabad társasági titkári szolgálatot ellátnia a társaság könyvvizsgálati ügyfelénél, kivéve, ha:
(a) ez a gyakorlat kifejezetten engedélyezett a helyi jogszabályok, szakmai szabályok vagy gyakorlat értelmében;
(b) a vezetés hozza meg az összes releváns döntést; és
(c) a végrehajtott feladatok és tevékenységek a rutinszerű és adminisztratív jellegűekre korlátozódnak, mint például jegyzőkönyvek készítése és jogszabályi kötelezettségen alapuló bevallások kezelése.
523.4. A1. A társasági titkári szolgálatnak joghatóságonként eltérő kihatásai vannak. A feladatok lehet, hogy adminisztratív feladatoktól (mint például a személyzeti vezetés és a társaság nyilvántartásainak és jegyzékeinek kezelése) az olyan szerteágazó feladatokig terjednek, mint annak biztosítása, hogy a társaság megfeleljen a szabályozásoknak, vagy a vállalatirányítási kérdésekkel kapcsolatos tanácsadás nyújtása. Általában úgy tekintik, hogy ez a pozíció szoros kapcsolatot jelent a gazdálkodó egységgel. Ebből kifolyólag veszélyt hoz létre, ha a társaság vagy a hálózatba tartozó társaság egy partnere vagy munkavállalója társasági titkárként működik egy könyvvizsgálati ügyfélnél. (Bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatások könyvvizsgálati ügyfélnek történő nyújtásával kapcsolatban további információkat a 600. fejezet: Bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatások nyújtása egy könyvvizsgálati ügyfél részére tartalmaz.)
Bevezetés
524.1. Követelmény, hogy a társaságok megfeleljenek az alapelveknek, függetlenek legyenek, és alkalmazzák a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket a függetlenséget veszélyeztető tényezők azonosítása, értékelése és kezelése céljából.
524.2. Könyvvizsgálati ügyféllel fennálló munkaviszony-kapcsolatok lehet, hogy önérdek, magánjellegű kapcsolat vagy fenyegetés veszélyét hozzák létre. Ez a fejezet a fogalmi keretelveknek az ilyen körülmények között történő alkalmazása szempontjából releváns konkrét követelményeket és alkalmazási anyagot tartalmazza.
Követelmények és alkalmazási anyag
Az összes könyvvizsgálati ügyfél
524.3. A1. Lehet, hogy magánjellegű kapcsolat vagy fenyegetés veszélyét hozza létre, ha a következő személyek közül bármelyik a könyvvizsgálati munkacsoport tagja vagy a társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság partnere volt:
– A könyvvizsgálati ügyfél igazgatója vagy tisztségviselője.
– Olyan pozícióban lévő munkavállaló, aki jelentősen befolyásolni tudja az ügyfél számviteli nyilvántartásainak vagy azoknak a pénzügyi kimutatásoknak az elkészítését, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani.
Korábbi partnerekre vagy a könyvvizsgálati munkacsoport korábbi tagjaira vonatkozó korlátozások
K524.4. A társaságnak biztosítania kell, hogy ne maradjon jelentős kapcsolat a társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság és a következők között:
(a) korábbi partner, aki a társaság könyvvizsgálati ügyfeléhez csatlakozott, vagy
(b) a könyvvizsgálati munkacsoport egy korábbi tagja, aki a könyvvizsgálati ügyfélhez csatlakozott,
ha bármelyikük az alábbi pozíciókban csatlakozott a könyvvizsgálati ügyfélhez:
(i) igazgató vagy tisztségviselő, vagy
(ii) olyan pozícióban lévő munkavállaló, aki jelentősen befolyásolni tudja az ügyfél számviteli nyilvántartásainak vagy azoknak a pénzügyi kimutatásoknak az elkészítését, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani.
Jelentős kapcsolat marad a társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság és az adott személy között, kivéve, ha:
(a) az adott személy nem jogosult a társaságtól vagy hálózatba tartozó társaságtól semmilyen juttatásra vagy kifizetésre, ha arra nem előre meghatározott megállapodásokkal összhangban kerül sor;
(b) az adott személynek járó összeg nem lényeges a társaság vagy a hálózatba tartozó társaság szempontjából; és
(c) az adott személy többé nem vesz részt a társaság vagy a hálózatba tartozó társaság üzleti vagy szakmai tevékenységeiben, és nem tűnik úgy, hogy részt vesz abban.
524.4. A1. Még ha a K524.4. bekezdés követelményei teljesülnek is, lehet, hogy létrejön magánjellegű kapcsolat vagy fenyegetés veszélye.
524.4. A2. Magánjellegű kapcsolat vagy fenyegetés veszélyét lehet, hogy az is létrehozza, ha a társaság vagy hálózatba tartozó társaság egy korábbi partnere az 524.3. A1. bekezdésben ismertetett pozíciók egyikében csatlakozott a gazdálkodó egységhez, és a gazdálkodó egység később a társaság könyvvizsgálati ügyfele lesz.
524.4. A3. Az ilyen veszélyek szintjének értékelése során releváns tényezők tartalmazzák az alábbiakat:
– A pozíció, amelyet az adott személy az ügyfélnél betölt.
– Az, hogy az adott személynek lesz-e köze a könyvvizsgálati munkacsoporthoz.
– Az azóta eltelt idő hossza, hogy az adott személy a könyvvizsgálati munkacsoport tagja vagy a társaság vagy hálózatba tartozó társaság partnere volt.
– Az adott személy korábbi pozíciója a könyvvizsgálati munkacsoporton, a társaságon vagy a hálózatba tartozó társaságon belül. Példa erre az, hogy az adott személy felelős volt-e az ügyfél vezetésével vagy az irányítással megbízott személyekkel történő rendszeres kapcsolattartásért.
524.4. A4. Példák olyan intézkedésekre, amelyek biztosítékok lehetnek a magánjellegű kapcsolat vagy a fenyegetés ilyen veszélyeinek a kezelésére:
– A könyvvizsgálati terv módosítása.
– Olyan személyek kijelölése a könyvvizsgálati munkacsoportba, akik elegendő tapasztalattal rendelkeznek az ügyfélhez belépett személyhez viszonyítva.
– A könyvvizsgálati munkacsoport korábbi tagja által végzett munka áttekintetése egy megfelelő áttekintő személlyel.
A könyvvizsgálati munkacsoport olyan tagjai, akik munkaviszonyba lépnek az ügyféllel
K524.5. A társaságnak vagy hálózatba tartozó társaságnak rendelkeznie kell olyan politikákkal és eljárásokkal, amelyek előírják a könyvvizsgálati munkacsoport tagjai számára, hogy értesítsék a társaságot vagy a hálózatba tartozó társaságot, amikor munkaviszonyra irányuló tárgyalásokat kezdenek egy könyvvizsgálati ügyféllel.
524.5. A1. Önérdek veszélyét hozza létre, ha a könyvvizsgálati munkacsoport egy tagja részt vesz a könyvvizsgálati megbízásban, miközben tudja, hogy valamikor a jövőben csatlakozni fog vagy lehet, hogy csatlakozik az ügyfélhez.
524.5. A2. Példa olyan intézkedésre, amely lehet, hogy kiküszöböli az ilyen önérdek veszélyét, az adott személy eltávolítása a könyvvizsgálati munkacsoportból.
524.5. A3. Példa olyan intézkedésre, amely biztosíték lehet az önérdek ilyen veszélye kezelésére, a könyvvizsgálati munkacsoport adott tagja által a munkacsoport tagjaként hozott jelentős megítélések áttekintetése egy megfelelő áttekintő személlyel.
Könyvvizsgálati ügyfelek, amelyek közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek
Kulcsfontosságú könyvvizsgálati partnerek
K524.6. A K524.8. bekezdés figyelembevételével, ha egy személy, aki egy olyan könyvvizsgálati ügyfél vonatkozásában volt kulcsfontosságú könyvvizsgálati partner, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, a következő pozíciókban csatlakozik az ügyfélhez:
(a) igazgató vagy tisztségviselő, vagy
(b) olyan pozícióban lévő munkavállaló, aki jelentősen befolyásolni tudja az ügyfél számviteli nyilvántartásainak vagy azoknak a pénzügyi kimutatásoknak az elkészítését, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani,
sérül a függetlenség, kivéve, ha azt követően, hogy az adott személy megszűnik kulcsfontosságú könyvvizsgálati partner lenni:
(i) a könyvvizsgálati ügyfél legalább tizenkét hónapot lefedő auditált pénzügyi kimutatásokat bocsátott ki, és
(ii) az adott személy nem volt a könyvvizsgálati munkacsoport tagja az adott pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata vonatkozásában.
A társaság szenior vagy ügyvezető partnere (vezérigazgató vagy annak megfelelője)
K524.7. A K524.8. bekezdés figyelembevételével, ha egy személy, aki a társaság szenior vagy ügyvezető partnere (vezérigazgató vagy annak megfelelője) volt, a következő pozíciókban csatlakozik egy könyvvizsgálati ügyfélhez, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység:
(a) igazgató vagy tisztségviselő, vagy
(b) olyan pozícióban lévő munkavállaló, aki jelentősen befolyásolni tudja az ügyfél számviteli nyilvántartásainak vagy azoknak a pénzügyi kimutatásoknak az elkészítését, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani,
a függetlenség sérül, kivéve, ha tizenkét hónap eltelt azóta, hogy az adott személy a társaság szenior vagy ügyvezető partnere (vezérigazgató vagy annak megfelelő) volt.
Üzleti kombinációk
K524.8. A K524.6. és K524.7. bekezdések alóli kivételként, a függetlenség nem sérül, ha az azokban leírt körülmények üzleti kombináció eredményeképpen merülnek fel, és:
(a) a pozíció elfoglalása nem az üzleti kombinációra számítva történt;
(b) a társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság részéről a korábbi partnernek járó bármely juttatást vagy kifizetést teljes mértékben rendezték, kivéve, ha arra rögzített, előre meghatározott megállapodással összhangban kerül sor, és az adott partnernek járó semmilyen összeg nem lényeges a társaság vagy a hálózatba tartozó társaság szempontjából, az adott esetnek megfelelően;
(c) a korábbi partner többé nem vesz részt a társaság vagy a hálózatba tartozó társaság üzleti vagy szakmai tevékenységeiben, és nem tűnik úgy, hogy részt vesz abban; továbbá
(d) a társaság megbeszéli a korábbi partner könyvvizsgálati ügyfélnél betöltött pozícióját az irányítással megbízott személyekkel.
Bevezetés
525.1. Követelmény, hogy a társaságok megfeleljenek az alapelveknek, függetlenek legyenek, és alkalmazzák a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket a függetlenséget veszélyeztető tényezők azonosítása, értékelése és kezelése céljából.
525.2. Munkatársak könyvvizsgálati ügyfélnek történő kölcsönadása lehet, hogy önellenőrzés, elfogultság vagy magánjellegű kapcsolat veszélyét hozza létre. Ez a fejezet a fogalmi keretelveknek az ilyen körülmények között történő alkalmazása szempontjából releváns konkrét követelményeket és alkalmazási anyagot tartalmazza.
Követelmények és alkalmazási anyag
Általános rendelkezések
525.3. A1. Példák olyan intézkedésekre, amelyek biztosítékok lehetnek munkatársaknak egy társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság által a könyvvizsgálati ügyfélnek történő kölcsönadása által létrehozott veszélyek kezelésére:
– Kiegészítő áttekintés végzése a kölcsönadott munkatársak által végzett munkára vonatkozóan lehet, hogy kezeli az önellenőrzés veszélyét.
– A kölcsönadott munkatársak kihagyása a könyvvizsgálati munkacsoportból lehet, hogy kezeli a magánjellegű kapcsolat vagy az elfogultság veszélyét.
– Ha a kölcsönadott munkatársaknak nem adnak könyvvizsgálati felelősséget az átmeneti megbízásuk alatt végzett semmilyen funkcióra vagy tevékenységre vonatkozóan, az lehet, hogy kezeli az önellenőrzés veszélyét.
525.3. A2. Ha munkatársaknak egy társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság által a könyvvizsgálati ügyfélnek történő kölcsönadása magánjellegű kapcsolat és elfogultság veszélyeit hozza létre úgy, hogy a társaság vagy a hálózatba tartozó társaság túlságosan szorosan azonosul a vezetés szempontjaival és érdekeivel, gyakran nem állnak rendelkezésre biztosítékok.
K525.4. Egy társaságnak vagy hálózatba tartozó társaságnak nem szabad munkatársakat kölcsönadnia egy könyvvizsgálati ügyfélnek, kivéve, ha a társaság vagy a hálózatba tartozó társaság meggyőződött arról, hogy:
(a) az ilyen segítséget csak rövid időre nyújtják;
(b) az ilyen munkatársak nem fognak vezetési felelősségeket vállalni, és a könyvvizsgálati ügyfél lesz felelős a munkatársak tevékenységeinek irányításáért és felügyeletéért;
(c) az ilyen munkatársak által végzett szakmai szolgáltatásokból felmerülő, a társaság vagy a hálózatba tartozó társaság függetlenségét veszélyeztető bármilyen tényezőt kiküszöbölnek, vagy biztosítékokat alkalmaznak az ilyen veszélyek elfogadható szintűre csökkentése érdekében; és
(d) az ilyen munkatársak nem fognak olyan szakmai szolgáltatásokat végezni vagy azokban részt venni, amelyeknek végrehajtását a Kódex tiltja a társaság vagy a hálózatba tartozó társaság számára.
Bevezetés
540.1. Követelmény, hogy a társaságok megfeleljenek az alapelveknek, függetlenek legyenek, és alkalmazzák a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket a függetlenséget veszélyeztető tényezők azonosítása, értékelése és kezelése céljából.
540.2. Ha egy személy hosszú időn keresztül be van vonva egy könyvvizsgálati megbízásba, az lehet, hogy a magánjellegű kapcsolat és az önérdek veszélyeit hozza létre. Ez a fejezet a fogalmi keretelveknek az ilyen körülmények között történő alkalmazása szempontjából releváns konkrét követelményeket és alkalmazási anyagot tartalmazza.
Követelmények és alkalmazási anyag
Az összes könyvvizsgálati ügyfél
540.3. A1. Bár a könyvvizsgálati ügyfél és környezetének megismerése alapvető fontosságú a könyvvizsgálat minősége szempontjából, lehet, hogy magánjellegű kapcsolat veszélye jön létre annak eredményeképpen, hogy egy adott személy a könyvvizsgálati munkacsoport tagjaként hosszú ideje kapcsolatban van:
(a) a könyvvizsgálati ügyféllel és annak tevékenységeivel;
(b) a könyvvizsgálati ügyfél felső szintű vezetésével; vagy
(c) azokkal a pénzügyi kimutatásokkal, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani, vagy azokkal a pénzügyi információkkal, amelyek a pénzügyi kimutatások alapját képezik.
540.3. A2. Lehet, hogy önérdek veszélye jön létre egy adott személynek egy régóta meglévő könyvvizsgálati ügyfél elvesztésére vonatkozó aggálya, vagy a felső szintű vezetés egy tagjával vagy az irányítással megbízott személyekkel való szoros személyes kapcsolat fenntartásában való érdekeltség eredményeképpen. Egy ilyen veszély lehet, hogy helytelenül befolyásolja az adott személy megítélését.
540.3. A3. A magánjellegű kapcsolat vagy önérdek ilyen veszélyei szintjének értékelése során releváns tényezők tartalmazzák az alábbiakat:
(a) Az adott személyre vonatkozóan:
– Az adott személy ügyféllel fennálló kapcsolatának teljes időtartama, beleértve, ha az ilyen kapcsolat fennállt, amíg az adott személy egy előző társaságnál volt.
– Az, hogy mióta tagja az adott személy a megbízásért felelős munkacsoportnak, és a végzett szerepkörök jellege.
– Az, hogy az adott személy munkáját milyen mértékben irányítják, tekintik át és felügyelik magasabb beosztású munkatársak.
– Az, hogy az adott személy a rangja miatt mennyire képes a könyvvizsgálat eredményének befolyásolására, például kulcsfontosságú döntések meghozatala vagy a megbízásért felelős munkacsoport más tagjai munkájának irányítása által.
– Az adott személy felső szintű vezetéssel vagy az irányítással megbízott személyekkel fennálló személyes kapcsolatának szorossága.
– Az adott személy és a felső szintű vezetés vagy az irányítással megbízott személyek közötti érintkezés jellege, gyakorisága és terjedelme.
(b) A könyvvizsgálati ügyfél vonatkozásában:
– Az ügyfél számviteli és pénzügyi beszámolási ügyeinek jellege vagy összetettsége, és az, hogy ezek változtak-e.
– Az, hogy a felső szintű vezetésben vagy az irányítással megbízott személyekben volt-e a közelmúltban bekövetkezett változás.
– Az, hogy voltak-e olyan strukturális változások az ügyfél szervezetében, amelyek befolyásolják annak az érintkezésnek a jellegét, gyakoriságát és terjedelmét, amelyet az adott személy lehet, hogy folytat a felső szintű vezetéssel vagy az irányítással megbízott személyekkel.
540.3. A4. Két vagy több tényező kombinációja lehet, hogy növeli vagy csökkenti a veszélyek szintjét. Például, a magánjellegű kapcsolatnak egy adott személy és az ügyfél felső szintű vezetésének egy tagja között egyre szorosabbá váló kapcsolat által idővel létrehozott veszélyeit csökkentené az adott tag távozása az ügyfél felső szintű vezetéséből.
540.3. A5. Példa lenne az olyan intézkedésre, amely lehet, hogy kiküszöböli a magánjellegű kapcsolatnak és az önérdeknek egy adott személy könyvvizsgálati megbízásban hosszú időn keresztül való részvétele által létrehozott veszélyeit, az adott személy lecserélése a könyvvizsgálati munkacsoportból.
540.3. A6. Példák olyan intézkedésekre, amelyek biztosítékok lehetnek a magánjellegű kapcsolat vagy önérdek ilyen veszélyeinek a kezelésére:
– Az adott személy könyvvizsgálati munkacsoportban betöltött szerepkörének vagy az adott személy által végrehajtott feladatok jellegének és terjedelmének megváltoztatása.
– Az adott személy munkájának áttekintetése egy olyan megfelelő áttekintő személlyel, aki nem volt tagja a könyvvizsgálati munkacsoportnak.
– A megbízás minőségének rendszeres független belső vagy külső áttekintése.
K540.4. Ha egy társaság úgy dönt, hogy a létrehozott veszélyek szintje csak az adott személynek a könyvvizsgálati munkacsoportból való lecserélésével kezelhető, a társaságnak meg kell határoznia azt a megfelelő időszakot, amelynek során az adott személynek nem szabad:
(a) az adott könyvvizsgálati megbízásért felelős munkacsoport tagjának lennie;
(b) végrehajtania a megbízásra vonatkozóan a megbízás minőségének áttekintését vagy a megbízás minőségének áttekintése céljával összhangban lévő áttekintést; vagy
(c) közvetlen befolyást gyakorolnia az adott könyvvizsgálati megbízás eredményére.
Az időszaknak kellő hosszúságúnak kell lennie ahhoz, hogy a magánjellegű kapcsolat és az önérdek veszélyei kezelhetőek legyenek. Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység esetében a K540.5.-től a K540.20.-ig tartó bekezdések szintén alkalmazandók.
Könyvvizsgálati ügyfelek, amelyek közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek
K540.5. A K540.7.-K540.9. bekezdések figyelembevételével egy közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység könyvvizsgálata esetében egy adott személynek nem szabad az alábbi szerepkörök vagy azok kombinációjának egyikében sem hét összesített évnél hosszabb időszak során eljárnia (a time-on időszak):
(a) a megbízásért felelős partner;
(b) a megbízás minőségének áttekintése végrehajtásáért felelősként kijelölt személy; vagy
(c) bármely egyéb kulcsfontosságú könyvvizsgálati partneri szerepkör.
A time-on időszakot követően az adott személynek cooling-off időszakban kell lennie a K540.11. – K540.19. bekezdések rendelkezéseivel összhangban.
K540.6. A time-on időszak kiszámításakor az évek számolását nem szabad újrakezdeni, kivéve, ha az adott személy egy minimális időszakon keresztül nem jár el a K540.5. bekezdés (a)–(c) pontjaiban meghatározott szerepkörök egyikében sem. Ez a minimális időszak legalább a K540.11. – K540.13. bekezdésekkel összhangban aszerint meghatározott cooling-off időszakkal megegyező összefüggő időszak, ahogyan az vonatkozik arra a szerepkörre, amelyet az adott személy közvetlenül a közreműködés megszűnését megelőző évben betöltött.
540.6. A1. Például, egy adott személy, aki a megbízásért felelős partner volt négy évig, majd ezután három évig nem, ezt követően csak további három évig (tehát összesen hét összesített éven át) töltheti be a kulcsfontosságú könyvvizsgálati partner szerepét ugyanazon a könyvvizsgálati megbízáson. Ezt követően követelmény, hogy az adott személy letöltse a cooling-off időszakot a K540.14. bekezdéssel összhangban.
K540.7. A K540.5. bekezdés alóli kivételként a társaság hatáskörén kívüli, előre nem látható körülmények folytán előálló ritka esetekben, az olyan kulcsfontosságú könyvvizsgálati partnerek, akiknek folyamatos részvétele különösen fontos a könyvvizsgálat minősége szempontjából, az irányítással megbízott személyek egyetértésével további egy évig maradhatnak kulcsfontosságú könyvvizsgálati partnerek, feltéve, hogy a függetlenséget veszélyeztető tényező kiküszöbölhető vagy elfogadható szintre csökkenthető.
540.7. A1. Egy kulcsfontosságú könyvvizsgálati partner további egy évig a könyvvizsgálati munkacsoportnál maradhat ebben a szerepkörben például olyan körülmények között, amikor előre nem látható események miatt az előírt lecserélés nem volt lehetséges, mint ahogy ez lehet helyzet a szándék szerinti megbízásért felelős partner súlyos betegsége miatt. Ilyen körülmények között ez magában foglalja azt, hogy a társaság az irányítással megbízott személyekkel megbeszéli annak okait, hogy a tervezett lecserélés miért nem történhet meg, valamint azt, hogy szükség van-e biztosítékokra bármely létrehozott veszély csökkentéséhez.
K540.8. Ha egy könyvvizsgálati ügyfél közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységgé válik, a lecserélés ütemezésének meghatározásánál a társaságnak figyelembe kell vennie azt az időtartamot, ameddig egy adott személy kulcsfontosságú könyvvizsgálati partnere volt a könyvvizsgálati ügyfélnek, mielőtt az ügyfél közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység lett. Ha az adott személy öt összesített éve vagy annál rövidebb ideje kulcsfontosságú könyvvizsgálati partnere a könyvvizsgálati ügyfélnek, amikor az közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységgé válik, akkor az az időszak, ameddig továbbra is megmaradhat ilyen minőségben mielőtt lecserélődik a megbízásról, hét évnél annyival kevesebb, mint a már ilyen minőségben eltöltött évek száma. A K540.5. bekezdés alóli kivételként, ha az adott személy már hat vagy annál több összesített évig volt kulcsfontosságú könyvvizsgálati partnere a könyvvizsgálati ügyfélnek, amikor az közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységgé válik, akkor az adott személy számára megengedett, hogy az irányítással megbízott személyek egyetértésével maximum további két éven át továbbra is megmaradjon ilyen minőségben, mielőtt lecserélődik a megbízásról.
K540.9. Ha egy társaságnál csak néhány olyan személy van, aki rendelkezik a szükséges tudással és tapasztalattal ahhoz, hogy kulcsfontosságú könyvvizsgálati partner legyen egy közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység könyvvizsgálatánál, a kulcsfontosságú könyvvizsgálati partnerek lecserélése lehet, hogy nem lehetséges. A K540.5. bekezdés alóli kivételként, ha a releváns joghatóság területén egy független szabályozószerv felmentést biztosított a partnerlecserélés alól ilyen körülmények között, egy adott személy számára megengedett, hogy kulcsfontosságú könyvvizsgálati partner maradjon több mint hét évig, a mentességnek megfelelően. Ez azzal a feltétellel áll fenn, hogy a független szabályozószerv egyéb alkalmazandó követelményeket határozott meg, mint például azt az időtartamot, ameddig a kulcsfontosságú könyvvizsgálati partner számára megengedett, hogy fel legyen mentve a lecserélés alól, vagy rendszeres független külső áttekintést.
A time-on időszakhoz kapcsolódó egyéb megfontolások
K540.10. Egy adott személynek egy könyvvizsgálati megbízással hosszú ideig fennálló kapcsolata által létrehozott veszélyek értékelésekor a társaságnak különösen mérlegelnie kell a vállalt szerepköröket és az adott személy könyvvizsgálati megbízással fennálló kapcsolatának időtartamát azt megelőzően, hogy kulcsfontosságú könyvvizsgálati partnerré vált.
540.10. A1. Lehetnek olyan helyzetek, amikor a társaság a fogalmi keretelvek alkalmazásakor arra a következtetésre jut, hogy nem helyénvaló, ha egy adott személy, aki kulcsfontosságú könyvvizsgálati partner továbbra is ezt a szerepkört tölti be, még ha a kulcsfontosságú könyvvizsgálati partnerként eltöltött idő kevesebb is, mint hét év.
Cooling-off időszak
K540.11. Ha az adott személy a megbízásért felelős partner volt hét összesített évig, a cooling-off időszaknak öt egymást követő évnek kell lennie.
K540.12. Ha az adott személyt jelölték ki a megbízás minősége áttekintésének felelősévé, és ebben a minőségében hét összesített évig tevékenykedett, a cooling-off időszaknak három egymást követő évnek kell lennie.
K540.13. Ha az adott személy kulcsfontosságú könyvvizsgálati partnerként tevékenykedett a K540.11. és K540.12. bekezdésekben meghatározottakon kívüli minőségben hét összesített évig, a cooling-off időszaknak két egymást követő évnek kell lennie.
540.13. A1. A partnerek lecserélésére vonatkozó követelmények ebben a fejezetben különböznek a 2. témaszámú nemzetközi minőségirányítási standard által annak feltételeként előírt türelmi időszaktól, hogy a megbízásért felelős partner betölthesse a megbízás minőségének áttekintését végző személy feladatkörét, és nem módosítják azt (lásd 325.8. A4. bekezdés).
Tevékenység végzése kulcsfontosságú könyvvizsgálati partneri szerepkörök kombinációjában
K540.14. Ha az adott személy kulcsfontosságú könyvvizsgálati partneri szerepkörök kombinációjában tevékenykedett és négy vagy több összesített évig a megbízásért felelős partner volt, a cooling-off időszaknak öt egymást követő évnek kell lennie.
K540.15. A K540.16. bekezdés (a) pontjának figyelembevételével, ha az adott személy kulcsfontosságú könyvvizsgálati partneri szerepkörök kombinációjában tevékenykedett és a megbízás minőségének áttekintéséért felelős kulcsfontosságú könyvvizsgálati partner volt négy vagy több összesített évig, a cooling-off időszaknak három egymást követő évnek kell lennie.
K540.16. Ha az adott személy egyszerre tevékenykedett a megbízásért felelős partner és a megbízás minőségének áttekintését végző személy feladatköreinek kombinációjában négy vagy több összesített évig a time-on időszak során, a cooling-off időszaknak:
(a) a K540.15. bekezdés alóli kivételként öt egymást követő évnek kell lennie, ha az adott személy a megbízásért felelős partner volt három vagy több évig, vagy
(b) három egymást követő évnek kell lennie bármely egyéb kombináció esetén.
K540.17. Ha az adott személy a K540.14. – K540.16. bekezdésekben érintetteken kívüli kulcsfontosságú könyvvizsgálati partneri szerepkörök valamely kombinációjában tevékenykedett, a cooling-off időszaknak két egymást követő évnek kell lennie.
Egy előző társaságnál végzett tevékenység
K540.18. Azon évek számának meghatározásánál, amikor egy adott személy kulcsfontosságú könyvvizsgálati partner volt a K540.5. bekezdésben meghatározottak szerint, a kapcsolat időtartamának, ahol ez releváns, tartalmaznia kell azt az időtartamot, amíg az adott személy egy előző társaságnál volt kulcsfontosságú könyvvizsgálati partner az adott megbízáson.
Jogszabály vagy szabályozás által meghatározott rövidebb cooling-off időszak
K540.19. Ha egy törvényhozó vagy szabályozószerv (vagy egy ilyen törvényhozó vagy szabályozószerv által felhatalmazott vagy elismert testület) öt egymást követő évnél rövidebb cooling-off időszakot határozott meg a megbízásért felelős partnerre vonatkozóan, megengedett a K540.11., K540.14. bekezdésekben és a K540.16. bekezdés (a) pontjában meghatározott öt egymást követő év cooling-off időszak helyettesítése ezen időszak és három év közül a hosszabb időszakkal, feltéve, hogy a vonatkozó time-on időszak nem haladja meg a hét évet.
Tevékenységekre vonatkozó korlátozás a cooling-off időszak során
K540.20. A releváns cooling-off időszak alatt az adott személynek nem szabad:
(a) a megbízásért felelős munkacsoport tagjának lennie vagy egy megbízás minőségének áttekintését vagy a megbízás minőségének áttekintése céljával összhangban lévő áttekintést végrehajtania a könyvvizsgálati megbízásra vonatkozóan;
(b) konzultálnia a megbízásért felelős munkacsoporttal vagy az ügyféllel a könyvvizsgálati megbízást érintő szakmai vagy iparág-specifikus ügyeket, ügyleteket vagy eseményeket illetően (kivéve a megbízásért felelős munkacsoporttal az adott személy time-on időszakának utolsó évében elvégzett munkára vagy levont következtetésekre korlátozódó megbeszéléseket, ha ez továbbra is releváns a könyvvizsgálat szempontjából);
(c) felelősnek lennie a társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság által a könyvvizsgálati ügyfélnek nyújtott szakmai szolgáltatások vezetéséért vagy koordinálásáért, vagy a társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság könyvvizsgálati ügyféllel fennálló kapcsolatának felügyeletéért; vagy
(d) vállalnia semmilyen egyéb, a fentiekben nem említett szerepkört vagy tevékenységet a könyvvizsgálati ügyfél vonatkozásában, beleértve bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatások végzését, amelyek azt eredményeznék, hogy az adott személy:
(i) jelentős vagy gyakori érintkezésben áll a felső szintű vezetéssel vagy az irányítással megbízott személyekkel, vagy
(ii) közvetlen befolyást gyakorol a könyvvizsgálati megbízás eredményére.
540.20.A1. A K540.20. bekezdés rendelkezéseinek nem célja, hogy megakadályozzák az adott személyt abban, hogy vezetői szerepkört vállaljon a társaságnál vagy egy hálózatba tartozó társaságnál, mint például szenior vagy ügyvezető partneri (vezérigazgató vagy annak megfelelője) pozíciót.
Bevezetés
600.1. Követelmény, hogy a társaságok megfeleljenek az alapelveknek, függetlenek legyenek, és alkalmazzák a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket a függetlenséget veszélyeztető tényezők azonosítása, értékelése és kezelése céljából.
600.2. A társaságok és hálózatba tartozó társaságok lehet, hogy többféle bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatást nyújtanak a könyvvizsgálati ügyfelek részére, készségeikkel és szakértelmükkel összhangban. Bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatások könyvvizsgálati ügyfeleknek történő nyújtása lehet, hogy az alapelveknek történő megfelelést veszélyeztető tényezőket és a függetlenséget veszélyeztető tényezőket hoz létre.
600.3. Ez a fejezet a fogalmi keretelveknek a függetlenséget veszélyeztető tényezők azonosítására, értékelésére és kezelésére való alkalmazása szempontjából releváns követelményeket és alkalmazási anyagot határoz meg, amikor bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatásokat nyújtanak könyvvizsgálati ügyfeleknek. A következő alfejezetek azokat a konkrét követelményeket és alkalmazási anyagot határozzák meg, amelyek akkor relevánsak, amikor egy társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság bizonyos típusú bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatásokat végez könyvvizsgálati ügyfelek részére, valamint jelzik azon veszélyek típusait, amelyeket ez létrehozhat.
600.4. Egyes alfejezetek olyan követelményeket tartalmaznak, amelyek kifejezetten megtiltják egy társaságnak vagy egy hálózatba tartozó társaságnak, hogy bizonyos szolgáltatásokat nyújtsanak egy könyvvizsgálati ügyfélnek, mert a létrehozott veszélyeket nem lehet kiküszöbölni, és nem alkalmazhatók biztosítékok a veszélyek elfogadható szintűre csökkentése érdekében.
600.5. Új üzleti gyakorlatok, a pénzügyi piacok fejlődése és a technológia változásai néhány olyan fejlemény, amely lehetetlenné teszik teljes körű lista készítését azokról a bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatásokról, amelyeket a társaságok és a hálózatba tartozó társaságok egy könyvvizsgálati ügyfélnek végezhetnek. A fogalmi keretelvek és a jelen fejezetben lévő általános rendelkezések alkalmazandók, amikor egy társaság olyan bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatás végzésére tesz ajánlatot egy ügyfélnek, amelyre vonatkozóan nincsenek konkrét követelmények és alkalmazási anyag.
Követelmények és alkalmazási anyag
Általános rendelkezések
Bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatásokkal kapcsolatos előírások jogszabályokban vagy szabályozásokban
600.6. A1. A K100.6. – 100.7. A1. bekezdések a Kódexnek való megfelelésre vonatkozó követelményeket és alkalmazási anyagot határoznak meg. Ha egy joghatóságban bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatásoknak könyvvizsgálati ügyfelek részére való végzésére vonatkozó olyan jogszabályok és szabályozások vannak, amelyek eltérnek a jelen fejezetben meghatározottaktól vagy meghaladják azokat, az olyan bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatásokat végző társaságoknak, amelyekre az ilyen előírások vonatkoznak, szükséges tudatában lenniük ezeknek az eltéréseknek és a szigorúbb rendelkezéseknek szükséges megfelelniük.
Vezetési felelősségek vállalásának kockázata egy bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatás végzésekor
600.7. A1. Amikor egy társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatást végez egy könyvvizsgálati ügyfélnek, fennáll annak kockázata, hogy a társaság vagy a hálózatba tartozó társaság vezetési felelősséget fog vállalni, kivéve, ha a társaság vagy a hálózatba tartozó társaság meggyőződött arról, hogy a K400.14. bekezdésben foglalt követelményeknek megfeleltek.
Bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatás végzésére szóló megbízás elfogadása
K600.8. Mielőtt egy társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság elfogad egy bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatásnak egy könyvvizsgálati ügyfél részére való végzésére szóló megbízást, a társaságnak alkalmaznia kell a fogalmi keretelveket bármely olyan, a függetlenséget veszélyeztető tényező azonosítása, értékelése és kezelése céljából, amelyet az adott szolgáltatás létrehozhat.
Veszélyek azonosítása és értékelése
Az összes könyvvizsgálati ügyfél
600.9. A1. A 120.6. A3. bekezdés tartalmazza az olyan veszélyek kategóriáinak leírását, amelyek felmerülhetnek, amikor egy társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatást végez egy könyvvizsgálati ügyfél részére.
600.9. A2. Az olyan tényezők, amelyek relevánsak a különböző olyan veszélyek azonosítása, valamint az ilyen veszélyek szintjének értékelése során, amelyeket egy bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatásnak egy könyvvizsgálati ügyfél részére való végzése létrehozhat, magukban foglalják:
– A szolgáltatás jellegét, hatókörét, célzott felhasználását és célját.
– Azt a módot, ahogyan a szolgáltatást nyújtani fogják, mint a bevonandó munkatársak és területi elhelyezkedésük.
– Azt a jogi és szabályozási környezetet, amelyben a szolgáltatást nyújtják.
– Azt, hogy az ügyfél közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység-e.
– Az ügyfél vezetése és munkavállalói szakértelmének szintjét a nyújtott szolgáltatás típusát illetően.
– Azt, hogy milyen mértékben határozza meg az ügyfél a jelentős megítélést igénylő kérdéseket. (Hiv.: K400.13. – K400.14. bekezdések).
– Azt, hogy a szolgáltatás eredménye hatással lesz-e a számviteli nyilvántartásokra vagy az azokban a pénzügyi kimutatásokban bemutatott kérdésekre, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani, és ha igen:
= milyen mértékben gyakorol lényeges hatást a szolgáltatás eredménye a pénzügyi kimutatásokra;
= mekkora a szubjektivitás mértéke a pénzügyi kimutatásokban bemutatott kérdésekre vonatkozó megfelelő összegek vagy kezelés meghatározásakor.
– A szolgáltatás azon rendszerekre gyakorolt bármely hatásának a jellege és mértéke, amelyek olyan információkat generálnak, amelyek jelentős részét képezik az ügyfél:
= számviteli nyilvántartásainak vagy azoknak a pénzügyi kimutatásoknak, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani;
= pénzügyi beszámolás feletti belső kontrolljainak.
– Azt, hogy milyen mértékben támaszkodnak majd a szolgáltatás eredményére a könyvvizsgálat részeként.
– A bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatás végzésére vonatkozó díjat.
600.9. A3. A 601‒610. alfejezetek példákat tartalmaznak olyan további tényezőkre, amelyek relevánsak egyes bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatások végzése által létrehozott, a függetlenséget veszélyeztető tényezők azonosítása, valamint az ilyen veszélyek szintjének értékelése során.
Lényegesség a pénzügyi kimutatásokkal kapcsolatban
600.10. A1. A lényegesség olyan tényező, amely releváns egy bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatásnak egy könyvvizsgálati ügyfél részére való végzése által létrehozott veszélyek értékelése során. A 601‒610. alfejezetek hivatkoznak a lényegességre egy könyvvizsgálati ügyfél pénzügyi kimutatásaival kapcsolatban. A lényegesség fogalmával a könyvvizsgálatra vonatkozóan a 320. témaszámú, Lényegesség a könyvvizsgálat tervezésében és végrehajtásában című nemzetközi könyvvizsgálati standard, az átvilágításhoz kapcsolódóan pedig a 2400. témaszámú, Múltra vonatkozó pénzügyi kimutatások átvilágítására szóló megbízások című, átvilágítási megbízásokra vonatkozó nemzetközi standard foglalkozik. A lényegesség meghatározása szakmai megítélés alkalmazásával jár, és azt befolyásolják mind mennyiségi, mind minőségi tényezők. Hatással vannak rá emellett a felhasználók pénzügyi információs szükségleteivel kapcsolatos felfogások.
600.10. A2. Ha a Kódex kifejezetten tiltja egy adott bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatás végzését könyvvizsgálati ügyfél részére, a társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság számára nem engedélyezett, hogy azt a szolgáltatást végezze, függetlenül a bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatás végeredményének vagy eredményeinek az azokra a pénzügyi kimutatásokra gyakorolt lényegességétől, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani.
Tanácsadás és javaslatok nyújtása
600.11. A1. Tanácsadás és javaslatok nyújtása önellenőrzés veszélyét hozhatja létre. Az, hogy a tanácsadás és javaslatok nyújtása létre hozza-e önellenőrzés veszélyét, magában foglalja a K600.14. bekezdésben meghatározott megállapítás megtételét. Ha a könyvvizsgálati ügyfél nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, és az önellenőrzés veszélyét azonosították, a társaság a fogalmi keretelveket köteles alkalmazni a veszély értékelésére és kezelésére. Ha a könyvvizsgálati ügyfél közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, a K600.16. és K600.17. bekezdések alkalmazandók.
Több bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatás végzése ugyanazon könyvvizsgálati ügyfél részére
K600.12. Amikor egy társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság több bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatást végez egy könyvvizsgálati ügyfél részére, a társaságnak mérlegelnie kell, hogy az egyes szolgáltatások által önmagukban létrehozott veszélyeken túl az ilyen szolgáltatások kombinált hatása létrehoz-e a függetlenséget veszélyeztető tényezőket vagy hatással van-e ezekre.
600.12. A1. A 600.9. A2. bekezdésen túl, az olyan tényezők, amelyek relevánsak a függetlenséget veszélyeztető olyan tényezők szintjének egy társaság általi értékelése során, amelyeket az hoz létre, ha több bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatást végeznek egy könyvvizsgálati ügyfél részére, magukban foglalhatják, hogy:
– Több szolgáltatás végzésének kombinált hatása növeli-e a veszélynek az egyes szolgáltatások által létrehozott, egyedileg értékelt szintjét.
– Több szolgáltatás végzésének kombinált hatása növeli-e bármilyen, a könyvvizsgálati ügyféllel való átfogó kapcsolatból eredő veszély szintjét.
Az önellenőrzés veszélyei
600.13. A1. Amikor egy társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatást végez egy könyvvizsgálati ügyfél részére, fennállhat annak kockázata, hogy a társaság a saját vagy a hálózatba tartozó társaság munkáját könyvvizsgálja, ezáltal az önellenőrzés veszélyét idézi elő. Az önellenőrzés veszélye annak a veszélye, hogy egy társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság nem megfelelően fogja értékelni a társaságon vagy hálózatba tartozó társaságon belüli személy által egy bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatás részeként tett korábbi megítélés vagy végrehajtott tevékenység eredményeit, amelyekre a könyvvizsgálati munkacsoport támaszkodni fog egy könyvvizsgálat részeként tett megítélés kialakításakor.
K600.14. Bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatásnak egy könyvvizsgálati ügyfél részére való végzése előtt egy társaságnak vagy egy hálózatba tartozó társaságnak meg kell állapítania, hogy az adott szolgáltatás végzése létrehozhatja-e önellenőrzés veszélyét, annak értékelésével, hogy fennáll-e annak kockázata, hogy:
(a) a szolgáltatás eredményei részei lesznek-e a számviteli nyilvántartásoknak, a pénzügyi beszámolás feletti belső kontrolloknak vagy azoknak a pénzügyi kimutatásoknak, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani, vagy hatással lesznek-e ezekre; és
(b) azoknak a pénzügyi kimutatásoknak a könyvvizsgálata során, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani, a könyvvizsgálati munkacsoport értékelni fog-e a társaság vagy a hálózatba tartozó társaság által a szolgáltatás végzésekor tett bármilyen megítélést vagy végrehajtott tevékenységet, vagy támaszkodni fog-e azokra.
Könyvvizsgálati ügyfelek, amelyek közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek
600.15. A1. Amikor a könyvvizsgálati ügyfél közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, az érdekelt feleknek fokozottak az elvárásaik a társaság függetlenségével kapcsolatban. Ezek a fokozott elvárások relevánsak azon racionális és tájékozott harmadik fél teszt szempontjából, amelyet egy olyan könyvvizsgálati ügyfél részére végzett bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatás által létrehozott önellenőrzési veszély értékeléséhez használnak, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység.
600.15. A2. Ha egy bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatásnak egy olyan könyvvizsgálati ügyfél részére való végzése, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység az önellenőrzés veszélyét hozza létre, ezt a veszélyt nem lehet kiküszöbölni és nem alkalmazhatók biztosítékok ennek a veszélynek az elfogadható szintűre csökkentése érdekében.
Az önellenőrzés veszélyei
K600.16. Egy társaságnak vagy egy hálózatba tartozó társaságnak nem szabad egy bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatást végeznie egy olyan könyvvizsgálati ügyfél részére, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, ha az adott szolgáltatás végzése az önellenőrzés veszélyét hozhatja létre azoknak a pénzügyi kimutatásoknak a könyvvizsgálatával kapcsolatban, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani. (Hiv.: 600.13. A1. és K600.14. bekezdések).
Tanácsadás és javaslatok nyújtása
K600.17. A K600.16. bekezdés alóli kivételként, egy társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság nyújthat tanácsadást és javaslatokat egy olyan könyvvizsgálati ügyfél részére, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, egy könyvvizsgálat során felmerülő információkkal vagy kérdésekkel kapcsolatban, feltéve, hogy a társaság:
(a) nem vállal vezetési felelősséget (Hiv.: K400.13. és K400.14. bekezdések); és
(b) alkalmazza a fogalmi keretelveket az önellenőrzés veszélyén kívüli, a függetlenséget veszélyeztető olyan tényezők azonosítására, értékelésére és kezelésére, amelyeket az adott tanácsadás hozhat létre.
600.17. A1. Példák olyan tanácsadásra és javaslatokra, amelyek nyújthatók egy könyvvizsgálat során felmerült információkkal vagy kérdésekkel kapcsolatban:
– Számviteli és pénzügyi beszámolási standardokkal vagy politikákkal és pénzügyi kimutatásokra vonatkozó közzétételi követelményekkel kapcsolatos tanácsadás.
– A pénzügyi és számviteli kontroll, valamint a pénzügyi kimutatásokban és a kapcsolódó közzétételekben megjelenített összegek meghatározása során alkalmazott módszerek megfelelőségével kapcsolatos tanácsadás.
– Könyvvizsgálati megállapításokból felmerülő helyesbítő naplótételek ajánlása.
– A pénzügyi beszámolás és folyamatok feletti belső kontrollokra vonatkozó megállapítások megbeszélése és továbbfejlesztési javaslatok nyújtása.
– Számlaegyeztetési problémák megoldásának megbeszélése.
– A csoport számviteli politikáinak való megfeleléssel kapcsolatos tanácsadás.
Veszélyek kezelése
Az összes könyvvizsgálati ügyfél
600.18. A1. A K120.10. – 120.10. A2. bekezdések olyan követelményt és alkalmazási anyagot tartalmaznak, amelyek relevánsak a függetlenséget veszélyeztető tényezők kezelésekor, beleértve biztosítékok leírását.
600.18. A2. Bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatás vagy több szolgáltatás könyvvizsgálati ügyfél részére való nyújtása által létrehozott, a függetlenséget veszélyeztető tényezők a könyvvizsgálati megbízás adottságaitól és körülményeitől, valamint a szolgáltatás jellegétől függően változók. Az ilyen veszélyek kezelhetők biztosítékok alkalmazásával vagy a javasolt szolgáltatás hatókörének módosításával.
600.18. A3. Példák olyan intézkedésekre, amelyek biztosítékok lehetnek az ilyen veszélyek kezelésére:
– Olyan szakemberek alkalmazása a szolgáltatás végrehajtásához, akik nem tagjai a könyvvizsgálati munkacsoportnak.
– A könyvvizsgálati munka vagy az elvégzett szolgáltatás áttekintetése olyan megfelelő áttekintő személlyel, aki nem vett részt a szolgáltatás nyújtásában.
– Előzetes jóváhagyás megszerzése a szolgáltatás végeredményére vonatkozóan egy megfelelő hatóságtól (például adóhivatal).
600.18. A4. Lehet, hogy nem állnak rendelkezésre biztosítékok egy bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatásnak egy könyvvizsgálati ügyfél részére való végzése által létrehozott veszélyek elfogadható szintűre csökkentéséhez. Ilyen helyzetben a fogalmi keretelvek alkalmazása megköveteli, hogy a társaság vagy a hálózatba tartozó társaság:
(a) módosítsa a javasolt szolgáltatás hatókörét, hogy kiküszöbölje azokat a körülményeket, amelyek létrehozzák a veszélyeket;
(b) utasítsa vissza vagy fejezze be azt a szolgáltatást, amely az olyan veszélyeket hozza létre, amelyeket nem lehet kiküszöbölni vagy elfogadható szintűre csökkenteni; vagy
(c) fejezze be a könyvvizsgálati megbízást.
Kommunikáció az irányítással megbízott személyekkel bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatásokra vonatkozóan
Az összes könyvvizsgálati ügyfél
600.19. A1. A 400.40. A1. és 400.40. A2. bekezdések relevánsak egy társaságnak az irányítással megbízott személyekkel bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatások végzésére vonatkozóan folytatott kommunikációja szempontjából.
Könyvvizsgálati ügyfelek, amelyek közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek
600.20. A1. A K600.21. – K600.23. bekezdések előírják, hogy egy társaság kommunikáljon egy közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység irányításával megbízott személyekkel, mielőtt a társaság vagy a hálózatba tartozó társaság olyan bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatásokat végez gazdálkodó egységeknek azon a társasági struktúrán belül, amelynek a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység részét képezi, amelyek a társaságnak a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységtől való függetlenségét veszélyeztető tényezőket hozhatnak létre. A kommunikáció célja, hogy a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység irányításával megbízott személyek képesek legyenek hatékonyan felügyelni annak a társaságnak a függetlenségét, amely könyvvizsgálja az adott közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység pénzügyi kimutatásait.
600.20. A2. Az ilyen követelményeknek való megfelelés elősegítése érdekében a társaság megállapodhat a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység irányításával megbízott személyekkel egy olyan folyamatban, amely azzal foglalkozik, hogy mikor és kivel kommunikáljon a társaság. Egy ilyen folyamat:
– Kialakíthatja az eljárást egy javasolt bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatással kapcsolatos információk megadására vonatkozóan, amelyre sor kerülhet egyedi megbízásonként, általános politika keretében vagy bármely más megállapodás szerinti alapon.
– Azonosíthatja azokat a gazdálkodó egységeket, amelyekre vonatkozna a folyamat, amelyek magukban foglalhatnak más közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységeket a társasági struktúrán belül.
– Azonosíthat bármilyen olyan szolgáltatást, amely nyújtható a K600.21. bekezdésben azonosított gazdálkodó egységek részére az irányítással megbízott személyek konkrét jóváhagyása nélkül, ha általános politikaként megállapodnak abban, hogy ezeket a szolgáltatásokat nem tiltja ez a fejezet, és azok nem hoznának létre a társaság függetlenségét veszélyeztető tényezőket vagy, ha létrejön bármilyen ilyen veszély, az elfogadható szintű lenne.
– Kialakíthatja, hogy ugyanazon a társasági struktúrán belüli több közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység irányításával megbízott személyek hogyan határozták meg azt, hogy hogyan osztandó meg a szolgáltatások jóváhagyására vonatkozó hatáskör.
– Kialakíthat egy követendő eljárást, ha az irányítással megbízott személyek számára annak értékeléséhez szükséges információk megadását, hogy egy javasolt szolgáltatás létrehozhat-e a társaság függetlenségét veszélyeztető tényezőt, szakmai standardok, jogszabályok vagy szabályozások tiltják vagy korlátozzák, vagy az érzékeny vagy bizalmas információk közzétételét eredményezheti.
– Meghatározhatja, hogy a folyamat által le nem fedett ügyek hogyan oldhatók meg.
K600.21. Mielőtt egy társaság, amely egy közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység pénzügyi kimutatásait könyvvizsgálja, vagy egy hálózatba tartozó társaság elfogad egy megbízást egy bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatás végzésére:
(A) Az adott közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység részére;
(B) Az adott közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységet közvetlenül vagy közvetve ellenőrző bármilyen gazdálkodó egység részére; vagy
(C) Bármely, az adott közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység által közvetlenül vagy közvetve ellenőrzött gazdálkodó egység részére, a társaságnak, kivéve, ha már foglalkoztak ezzel az irányítással megbízott személyekkel egyeztetett folyamat kialakításakor:
(a) Tájékoztatnia kell a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység irányításával megbízott személyeket, hogy a társaság megállapította, hogy a szolgáltatás nyújtása:
(i) nem tiltott; és
(ii) nem fog létrehozni a társaság mint a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység könyvvizsgálója függetlenségét veszélyeztető tényezőt, vagy bármely azonosított veszély elfogadható szintű vagy, ha nem, azt ki fogják küszöbölni vagy elfogadható szintűre fogják csökkenteni; továbbá
(b) Információt kell adnia a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység irányításával megbízott személyeknek, hogy lehetővé tegye számukra a szolgáltatás nyújtása által a társaság függetlenségére gyakorolt hatás tájékozott felmérését.
600.21. A1. Példák olyan információkra, amelyek megadhatók a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység irányításával megbízott személyeknek egy adott bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatással kapcsolatban, magukban foglalják:
– A nyújtandó szolgáltatás jellegét és hatókörét.
– A javasolt díj alapját és összegét.
– Ha a társaság bármilyen, a függetlenséget veszélyeztető tényezőt azonosított, amelyet a javasolt szolgáltatás nyújtása létrehozhat, annak a társaság általi értékelésnek az alapját, hogy a veszélyek elfogadható szintűek vagy, ha nem, azokat az intézkedéseket, amelyeket a társaság vagy a hálózatba tartozó társaság meg fog tenni bármilyen, a függetlenséget veszélyeztető tényező kiküszöbölése vagy elfogadható szintűre csökkentése érdekében.
– Azt, hogy több szolgáltatás nyújtásának kombinált hatása hoz-e létre a függetlenséget veszélyeztető tényezőt, vagy megváltoztatja-e a korábban azonosított veszélyek szintjét.
K600.22. Egy társaságnak vagy egy hálózatba tartozó társaságnak nem szabad bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatást végeznie a K600.21. bekezdésben hivatkozott gazdálkodó egységek egyikének sem, kivéve, ha a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység irányításával megbízott személyek akár az irányítással megbízott személyekkel egyeztetett eljárás keretében, akár egy konkrét szolgáltatás kapcsán egyetértenek:
(a) a társaság következtetésével, hogy a szolgáltatás nyújtása nem fog a társaság mint a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység könyvvizsgálója függetlenségét veszélyeztető tényezőt létrehozni, vagy, hogy bármilyen azonosított veszély elfogadható szintű vagy, ha nem, azt ki fogják küszöbölni vagy elfogadható szintűre fogják csökkenteni; és
(b) az adott szolgáltatás nyújtásával.
K600.23. A K600.21. és K600.22. bekezdések alóli kivételként, ha egy társaság számára vonatkozó szakmai standardok, jogszabályok vagy szabályozások tiltják, hogy információkat adjon a javasolt bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatásról a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység irányításával megbízott személyeknek, vagy, ha az ilyen információk megadása érzékeny vagy bizalmas információk közzétételét eredményezné, a társaság nyújthatja a javasolt szolgáltatást, feltéve, hogy:
(a) a társaság megadja az ilyen információkat, amennyire jogi vagy szakmai kötelmei megsértése nélkül képes;
(b) a társaság tájékoztatja a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység irányításával megbízott személyeket, hogy a szolgáltatás nyújtása nem fog létrehozni a társaságnak a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységtől való függetlenségét veszélyeztető tényezőt, vagy, hogy bármilyen azonosított veszély elfogadható szintű vagy, ha nem, azt ki fogják küszöbölni vagy elfogadható szintűre fogják csökkenteni; és
(c) az irányítással megbízott személyek véleménye nem tér el a társaság (b) pontban lévő következtetésétől.
K600.24. A társaságnak vagy a hálózatba tartozó társaságnak, miután figyelembe vett bármilyen kérdést, amelyet annak a könyvvizsgálati ügyfélnek az irányításával megbízott személyek, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, vagy a K600.21. bekezdésben hivatkozott gazdálkodó egység, amelynek a javasolt szolgáltatást nyújtják, vetnek fel, vissza kell utasítania a bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatást, vagy a társaságnak be kell fejeznie a könyvvizsgálati megbízást, ha:
(a) a társaság vagy a hálózatba tartozó társaság számára nem engedélyezett, hogy bármilyen információt adjon annak a könyvvizsgálati ügyfélnek az irányításával megbízott személyeknek, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, kivéve, ha az ilyen helyzettel foglalkoznak az irányítással megbízott személyekkel előre egyeztetett folyamatban; vagy
(b) egy olyan könyvvizsgálati ügyfél irányításával megbízott személyek, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, nem értenek egyet a társaság következtetésével, hogy a szolgáltatás nyújtása nem hoz létre a társaságnak az ügyféltől való függetlenségét veszélyeztető tényezőt, vagy, hogy bármilyen azonosított veszély elfogadható szintű vagy, ha nem, azt ki fogják küszöbölni vagy elfogadható szintre fogják csökkenteni.
Könyvvizsgálati ügyfél, amely később közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységgé válik
K600.25. Egy társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság által akár jelenleg, akár korábban egy könyvvizsgálati ügyfél részére végzett bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatás veszélyezteti a társaság függetlenségét, amikor az ügyfél közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységgé válik, kivéve, ha:
(a) a korábbi, bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatás megfelel a jelen fejezet azon könyvvizsgálati ügyfelekre vonatkozó rendelkezéseinek, amelyek nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek;
(b) a jelenleg folyamatban lévő, bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatásokat, amelyek a jelen fejezet értelmében nem engedélyezettek az olyan könyvvizsgálati ügyfelek esetében, amelyek közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek, befejezik azelőtt, vagy, ha az nem lehetséges, amilyen hamar kivitelezhető azt követően, hogy az ügyfél közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységgé válik; továbbá
(c) a társaság és annak az ügyfélnek az irányításával megbízott személyek, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, megállapodnak és további intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy kezeljenek a függetlenséget veszélyeztető bármely nem elfogadható szintű tényezőt.
Bizonyos kapcsolt gazdálkodó egységekre vonatkozó megfontolások
K600.26. A jelen fejezet olyan követelményeket tartalmaz, amelyek megtiltják a társaságok és a hálózatba tartozó társaságok számára egyes bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatások könyvvizsgálati ügyfeleknek történő nyújtását. Ezen követelmények és a K400.13. bekezdésben lévő követelmények alóli kivételként egy társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság vállalhat vezetési felelősségeket vagy nyújthat egyes olyan bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatást, amely egyébként tilos lenne, annak az ügyfélnek az alábbi kapcsolt gazdálkodó egységei részére, amelynek a pénzügyi kimutatásaira vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani:
(a) olyan gazdálkodó egység, amely közvetlen vagy közvetett ellenőrzést gyakorol az ügyfél felett;
(b) olyan gazdálkodó egység, amelynek közvetlen pénzügyi érdekeltsége van az ügyfélben, ha a gazdálkodó egység jelentős befolyással rendelkezik az ügyfél felett és az ügyfélben lévő érdekeltség lényeges a gazdálkodó egység szempontjából; va(c) olyan gazdálkodó egység, amely az ügyféllel közös ellenőrzés alatt áll,
feltéve, hogy az összes alábbi feltétel teljesül:
(i) a társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság nem nyilvánít véleményt a kapcsolt gazdálkodó egység pénzügyi kimutatásaira vonatkozóan;
(ii) a társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság nem vállal közvetlenül vagy közvetve vezetési felelősséget azon gazdálkodó egység vonatkozásában, amelynek a pénzügyi kimutatásaira vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani;
(iii) a szolgáltatások nem hozzák létre az önellenőrzés veszélyét; valamint
(iv) a társaság kezeli az ilyen szolgáltatások nyújtásával létrehozott egyéb veszélyeket, amelyek nincsenek elfogadható szinten.
Dokumentálás
600.27. A1. A társaság jelen fejezetnek való megfelelésre vonatkozó következtetésének a K400.60. és a 400.60. A1. bekezdésekkel összhangban történő dokumentálása magában foglalhatja:
– a nyújtandó bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatás jellege társaság általi ismeretének kulcsfontosságú elemeit, valamint, hogy a szolgáltatás hatással lehet-e és hogyan azokra a pénzügyi kimutatásokra, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani;
– a szolgáltatásnak a könyvvizsgálati ügyfél részére való nyújtása által létrehozott bármely, a függetlenséget veszélyeztető tényező jellegét, beleértve, hogy a szolgáltatás eredményei könyvvizsgálati eljárások tárgyát fogják-e képezni;
– a vezetés részvételének mértékét a javasolt bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatás végzésében és felügyeletében;
– a függetlenséget veszélyeztető tényező kezelése céljából alkalmazott bármilyen biztosítékot vagy tett egyéb intézkedést;
– A társaság annak megállapítására vonatkozó indoklását, hogy a szolgáltatás nem tiltott, valamint, hogy a függetlenséget veszélyeztető bármilyen azonosított tényező elfogadható szintű;
– egy javasolt bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatásnak a K600.21. bekezdésben hivatkozott gazdálkodó egységek részére való nyújtásával kapcsolatban a K600.21. – K600.23. bekezdéseknek való megfelelés céljából tett lépéseket.
Bevezetés
601.1. A jelen alfejezetben szereplő konkrét követelmények és alkalmazási anyag mellett a 600.1.-től a K600.27. A1.-ig tartó bekezdésekben lévő követelmények és alkalmazási anyag relevánsak a fogalmi keretelveknek számviteli és könyvelési szolgáltatások könyvvizsgálati ügyfélnek történő nyújtásakor való alkalmazása szempontjából.
Követelmények és alkalmazási anyag
Általános rendelkezések
601.2. A1. A vezetés felelős a pénzügyi kimutatások vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvekkel összhangban történő elkészítéséért és valós bemutatásáért. Ezek a felelősségek magukban foglalják az alábbiakat:
– A számviteli politikák és az ezen politikáknak megfelelő számviteli kezelés meghatározása.
– Ügyletek megtörténtét bizonyító forrásdokumentumok elkészítése vagy változtatása, vagy adatok létrehozása elektronikus vagy más formában. Példák többek között:
= Beszerzési megrendelések.
= Bérszámfejtési időnyilvántartások.
= Vevői megrendelések.
– Naplótételek létrehozása vagy változtatása.
– Ügyletek számlához rendelésének meghatározása vagy jóváhagyása.
A szolgáltatás leírása
601.3. A1. A számviteli és könyvelési szolgáltatások a szolgáltatások széles körét foglalják magukban, beleértve a következőket:
– Számviteli nyilvántartások vagy pénzügyi kimutatások készítése.
– Ügyletek rögzítése.
– Bérszámfejtési szolgáltatások nyújtása.
– Számlaegyeztetési problémák megoldása.
– Meglévő, adott pénzügyi beszámolási keretelvek szerinti pénzügyi kimutatások átalakítása valamilyen más keretelvek szerinti pénzügyi kimutatásokká.
Számviteli és könyvelési szolgáltatások nyújtásából eredő potenciális veszélyek
Az összes könyvvizsgálati ügyfél
601.4. A1. Számviteli és könyvelési szolgáltatásoknak egy könyvvizsgálati ügyfél részére való nyújtása az önellenőrzés kockázatát hozza létre, amikor fennáll annak kockázata, hogy a szolgáltatások eredményei hatással lesznek a számviteli nyilvántartásokra vagy azokra a pénzügyi kimutatásokra, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani.
Könyvvizsgálati ügyfelek, amelyek nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek
K601.5. Egy társaságnak vagy egy hálózatba tartozó társaságnak nem szabad számviteli és könyvelési szolgáltatásokat nyújtania olyan könyvvizsgálati ügyfélnek, amely nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, beleértve azoknak a pénzügyi kimutatásoknak az elkészítését, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani, vagy az ilyen pénzügyi kimutatások alapjául szolgáló pénzügyi információk elkészítését, kivéve ha:
(a) a szolgáltatások rutin- vagy mechanikus jellegűek, és
(b) a társaság kezel bármely nem elfogadható szintű veszélyt.
601.5. A1. A rutin- vagy mechanikus jellegű számviteli és könyvelési szolgáltatások:
(a) olyan információkat, adatokat vagy anyagot tartalmaznak, amelyre vonatkozóan az ügyfél meghozott minden megítélést vagy döntést, amely szükséges lehet; és
(b) kismértékben igényelnek vagy egyáltalán nem igényelnek szakmai megítélést.
601.5. A2. Példák olyan szolgáltatásokra, amelyek rutin- vagy mechanikus jellegűnek tekinthetők:
– Bérszámfejtési számítások vagy jelentések készítése ügyféltől származó adatok alapján az ügyfél általi jóváhagyás és kifizetés céljára.
– Ismétlődő ügyletek rögzítése, amelyekre vonatkozóan az összegek könnyen megállapíthatók forrásdokumentumokból vagy eredeti adatokból, mint például egy közműszámla, amelyre vonatkozóan az ügyfél határozta meg vagy hagyta jóvá a megfelelő számlabesorolást.
– Befektetett eszközök értékcsökkenésének kiszámítása, amikor az ügyfél határozza meg a számviteli politikát, valamint a hasznos élettartam és a maradványérték becslését.
– Az ügyfél által bekódolt ügyletek feladása a főkönyvbe.
– Az ügyfél által jóváhagyott tételek beállítása a főkönyvi kivonatba.
– Pénzügyi kimutatások készítése az ügyfél által jóváhagyott főkönyvi kivonatban lévő információk alapján, valamint kapcsolódó megjegyzések elkészítése az ügyfél által jóváhagyott nyilvántartások alapján.
A társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság nyújthat ilyen szolgáltatásokat olyan könyvvizsgálati ügyfelek részére, amelyek nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek, feltéve, hogy a társaság vagy a hálózatba tartozó társaság megfelel a K400.14. bekezdés követelményeinek annak biztosítása céljából, hogy nem vállal vezetési felelősséget a szolgáltatással kapcsolatban, továbbá a K601.5. bekezdés (b) pontban lévő követelménynek.
601.5. A3. Példák olyan intézkedésekre, amelyek biztosítékok lehetnek az önellenőrzés rutin- vagy mechanikus jellegű számviteli és könyvelési szolgáltatások olyan könyvvizsgálati ügyfélnek történő nyújtásakor létrehozott veszélyének kezelésére, amely nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység:
– Olyan szakemberek alkalmazása, akik nem tagjai a könyvvizsgálati munkacsoportnak.
– Az elvégzett könyvvizsgálati munka vagy szolgáltatás áttekintetése olyan megfelelő áttekintő személlyel, aki nem vett részt a szolgáltatás nyújtásában.
Könyvvizsgálati ügyfelek, amelyek közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek
K601.6. Egy társaságnak vagy egy hálózatba tartozó társaságnak nem szabad számviteli és könyvelési szolgáltatásokat nyújtania egy olyan könyvvizsgálati ügyfél részére, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység.
K601.7. A K601.6. bekezdés alóli kivételként, egy társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság készíthet jogszabályi kötelezettségen alapuló pénzügyi kimutatásokat egy közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység könyvvizsgálati ügyfél kapcsolt gazdálkodó egysége részére, amelyet a kapcsolt gazdálkodó egység fogalmának (c) vagy (d) pontja tartalmaz, feltéve, hogy:
(a) már kibocsátották a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatásaira vonatkozó könyvvizsgálói jelentést;
(b) a társaság vagy a hálózatba tartozó társaság nem vállal vezetési felelősséget és a fogalmi keretelveket alkalmazza a függetlenséget veszélyeztető tényezők azonosítására, értékelésére és kezelésére;
(c) nem a társaság vagy a hálózatba tartozó társaság készíti el a kapcsolt gazdálkodó egység jogszabályi kötelezettségen alapuló pénzügyi kimutatásai alapjául szolgáló számviteli nyilvántartásokat, és a pénzügyi kimutatások az ügyfél által jóváhagyott információkon alapulnak; és
(d) a kapcsolt gazdálkodó egység jogszabályi kötelezettségen alapuló pénzügyi kimutatásai nem fogják alapját képezni az adott közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység jövőbeli csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatásainak.
Bevezetés
602.1. A jelen alfejezetben szereplő konkrét alkalmazási anyag mellett a 600.1.-től a 600.27. A1.-ig tartó bekezdésekben lévő követelmények és alkalmazási anyag relevánsak a fogalmi keretelvek adminisztratív szolgáltatások nyújtásakor való alkalmazása szempontjából.
Alkalmazási anyag
A szolgáltatás leírása
602.2. A1. Az adminisztratív szolgáltatások az ügyfelek szokásos üzletmeneten belüli rutinjellegű vagy mechanikus feladataihoz való segítségnyújtást foglalnak magukban.
602.2. A2. Példák adminisztratív szolgáltatásokra:
– Szövegszerkesztés vagy dokumentumok formázása.
– Adminisztratív vagy jogszabályi kötelezettségen alapuló formanyomtatványok készítése az ügyfél általi jóváhagyásra.
– Ilyen formanyomtatványok ügyfél utasításainak megfelelő beadása.
– Jogszabályi kötelezettségen alapuló beadási határidők nyomon követése és a könyvvizsgálati ügyfél értesítése ezekről a határidőkről.
Adminisztratív szolgáltatások nyújtásából eredő potenciális veszélyek
Az összes könyvvizsgálati ügyfél
602.3. A1. Adminisztratív szolgáltatásoknak egy könyvvizsgálati ügyfél részére való nyújtása rendszerint nem hoz létre veszélyt, amikor az ilyen szolgáltatások irodai jellegűek és kismértékben vagy egyáltalán nem igényelnek szakmai megítélést.
Bevezetés
603.1. A jelen alfejezetben szereplő konkrét követelmények és alkalmazási anyag mellett a 600.1.-től a 600.27. A1.-ig tartó bekezdésekben lévő követelmények és alkalmazási anyag relevánsak a fogalmi keretelveknek értékelési szolgáltatások könyvvizsgálati ügyfélnek történő nyújtásakor való alkalmazása szempontjából.
Követelmények és alkalmazási anyag
Értékelési szolgáltatások nyújtásából eredő potenciális veszélyek
Az összes könyvvizsgálati ügyfél
603.3. A1. Értékelési szolgáltatásnak egy könyvvizsgálati ügyfél részére való nyújtása létrehozhatja az önellenőrzés veszélyét, amikor fennáll annak kockázata, hogy a szolgáltatás eredményei hatással lesznek a számviteli nyilvántartásokra vagy azokra a pénzügyi kimutatásokra, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani. Egy ilyen szolgáltatás létrehozhatja az elfogultság veszélyét is.
603.3. A2. Az önellenőrzés vagy elfogultság értékelési szolgáltatások könyvvizsgálati ügyfélnek történő nyújtása által létrehozott veszélyeinek azonosítása, valamint az ilyen veszélyek szintjének értékelése során releváns tényezők tartalmazzák az alábbiakat:
– Az értékelési jelentés felhasználása és célja.
– Az, hogy az értékelési jelentést nyilvánosságra hozzák-e.
– Az, hogy milyen mértékben támasztja alá az értékelési módszertant jogszabály vagy szabályozás, egyéb precedens vagy kialakult gyakorlat.
– Az ügyfél részvételének mértéke az értékelési módszertan és más jelentős megítélést igénylő kérdések meghatározásában és jóváhagyásában.
– Az adott tételben foglalt szubjektivitás mértéke a standard vagy bevett módszertanokat alkalmazó értékelések esetében.
– Az, hogy az értékelésnek lényeges hatása lesz-e a pénzügyi kimutatásokra.
– A pénzügyi kimutatásokban szereplő, értékeléshez kapcsolódó közzétételek terjedelme.
– Az érintett összegek változékonysága jövőbeli eseményektől való függés eredményeként.
Ha az önellenőrzés veszélyét azonosították egy olyan könyvvizsgálati ügyfélre vonatkozóan, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, a K603.5. bekezdés alkalmazandó.
Könyvvizsgálati ügyfelek, amelyek nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek
603.3. A3. Példák olyan intézkedésekre, amelyek biztosítékok lehetnek az önellenőrzés vagy az elfogultság értékelési szolgáltatásnak olyan könyvvizsgálati ügyfél részére való nyújtása által létrehozott veszélyei kezelésére, amely nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység:
– Olyan szakemberek alkalmazása, akik nem tagjai a könyvvizsgálati munkacsoportnak, lehet, hogy kezeli az önellenőrzés vagy elfogultság veszélyeit.
– Az elvégzett könyvvizsgálati munka vagy szolgáltatás áttekintetése olyan megfelelő áttekintő személlyel, aki nem vett részt a szolgáltatás nyújtásában, lehet, hogy kezeli az önellenőrzés veszélyét.
K603.4. Egy társaságnak vagy egy hálózatba tartozó társaságnak nem szabad értékelési szolgáltatást nyújtania olyan könyvvizsgálati ügyfél részére, amely nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, ha:
(a) az értékelés jelentős mértékű szubjektivitást foglal magában, és
(b) az értékelés lényeges hatással lesz azokra a pénzügyi kimutatásokra, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani.
603.4. A1. Bizonyos értékelések nem járnak jelentős mértékű szubjektivitással. Valószínűleg ez a helyzet, amikor az alapul szolgáló feltételezéseket jogszabály vagy szabályozás állapítja meg, vagy amikor az alkalmazandó technikák és módszertanok alapjául általánosan elfogadott standardok szolgálnak, vagy azokat jogszabály vagy szabályozás írja elő. Ilyen körülmények között két vagy több fél által végzett értékelés eredményei valószínűleg nem térnek el egymástól lényegesen.
Könyvvizsgálati ügyfelek, amelyek közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek
Az önellenőrzés veszélyei
K603.5. Egy társaságnak vagy egy hálózatba tartozó társaságnak nem szabad értékelési szolgáltatást nyújtania egy olyan könyvvizsgálati ügyfélnek, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, ha az ilyen értékelési szolgáltatás nyújtása önellenőrzés veszélyét hozhatja létre. (Hiv.: K600.14. és K600.16. bekezdések).
Az elfogultság veszélyei
603.5. A1. Példa olyan intézkedésre, amely biztosíték lehet az elfogultság értékelési szolgáltatásnak egy olyan könyvvizsgálati ügyfél részére való nyújtása által létrehozott veszélyének kezelésére, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, olyan szakemberek alkalmazása a szolgáltatás végrehajtására, akik nem tagjai a könyvvizsgálati munkacsoportnak.
Bevezetés
604.1. A jelen alfejezetben szereplő konkrét követelmények és alkalmazási anyag mellett a 600.1.-től a 600.27. A1-ig tartó bekezdésekben lévő követelmények és alkalmazási anyag relevánsak a fogalmi keretelveknek adóügyi szolgáltatások könyvvizsgálati ügyfélnek történő nyújtásakor való alkalmazása szempontjából.
Követelmények és alkalmazási anyag
A szolgáltatás leírása
604.2. A1. Az adóügyi szolgáltatások a szolgáltatások széles körét foglalják magukban. Ez az alfejezet konkrétan az alábbiakkal foglalkozik:
– Adóbevallás készítése.
– Adószámítások könyvelési tételek elkészítése céljából.
– Adótanácsadási szolgáltatások.
– Adótervezési szolgáltatások.
– Értékeléseket magukban foglaló adóügyi szolgáltatások.
– Segítség nyújtása adóügyi viták megoldásában.
604.2. A2. Az adószolgáltatásokat lehet tág címszavak keretében vizsgálni, mint például adótervezés vagy -megfelelés. Az ilyen szolgáltatások azonban gyakran kölcsönösen összefüggnek a gyakorlatban, és azokat kombinálhatják a társaság által végzett egyéb típusú bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatásokkal, mint amilyenek a vállalatfinanszírozási szolgáltatások. Ezért kivitelezhetetlen általánosan kategorizálni a veszélyeket, amelyeket konkrét adószolgáltatások előidézhetnek.
Adószolgáltatások nyújtásából eredő potenciális veszélyek
604.3. A1. Adószolgáltatásoknak egy könyvvizsgálati ügyfél részére való nyújtása az önellenőrzés veszélyét hozhatja létre, amikor fennáll annak kockázata, hogy a szolgáltatások eredményei hatással lesznek a számviteli nyilvántartásokra vagy azokra a pénzügyi kimutatásokra, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani. Az ilyen szolgáltatások létrehozhatják az elfogultság veszélyét is.
604.3. A2. Az önellenőrzés vagy az elfogultság bármely adószolgáltatás könyvvizsgálati ügyfél részére való nyújtása által létrehozott veszélyeinek azonosítása, valamint az ilyen veszélyek szintjének értékelése során releváns tényezők tartalmazzák az alábbiakat:
– A megbízás konkrét jellemzői.
– Az ügyfél munkavállalóinak adóügyi szakértelme.
– Az a rendszer, amelynek révén az adóhatóságok megállapítják és nyilvántartják a kérdéses adót, valamint a társaság vagy hálózatba tartozó társaság szerepe ebben a folyamatban.
– A releváns adórendszer összetettsége és az annak alkalmazásához szükséges megítélés mértéke.
Az összes könyvvizsgálati ügyfél
K604.4. Egy társaságnak vagy egy hálózatba tartozó társaságnak nem szabad egy adószolgáltatást nyújtania vagy egy ügyletet javasolnia egy könyvvizsgálati ügyfélnek, ha az adott szolgáltatás vagy ügylet egy olyan adóügyi kezelés marketingjéhez, tervezéséhez vagy amellett szóló vélemény kinyilvánításához kapcsolódik, amelyet kezdetben, közvetlenül vagy közvetve, a társaság vagy a hálózatba tartozó társaság javasolt, és az adóügyi kezelésnek vagy ügyletnek jelentős célja az adóelkerülés, kivéve, ha a társaság biztos abban, hogy a javasolt kezelésnek valószínűleg mérvadó vonatkozó adójogszabályi vagy szabályozási alapja van.
604.4. A1. Kivéve, ha az adóügyi kezelés alapját olyan vonatkozó adójogszabály vagy szabályozás képezi, amely esetében a társaság biztos abban, hogy az valószínűleg mérvadó, a K604.4. bekezdésben ismertetett bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatás végzése az önérdek, az önellenőrzés és az elfogultság veszélyeit hozza létre, amelyek nem küszöbölhetők ki, és nem alkalmazhatók biztosítékok az ilyen veszélyek elfogadható szintűre csökkentése érdekében.
A. Adóbevallás készítése
A szolgáltatás leírása
604.5. A1. Az adóbevallás készítésével kapcsolatos szolgáltatások magukban foglalják:
– az ügyfelek adókkal kapcsolatos beszámolási kötelezettségeihez való segítségnyújtást az illetékes adóhatóságoknak (rendszerint egységesített űrlapokon) benyújtandó információk összegyűjtésével és összeállításával, beleértve a fizetendő adó összegét is;
– a múltbeli ügyletek adóbevallásban történő szerepeltetésére vonatkozó tanácsadást;
– az adóhatóságok további információkra és elemzésre vonatkozó kéréseinek a könyvvizsgálati ügyfél nevében történő megválaszolását (például magyarázatot és szakmai alátámasztást nyújtani a választott megközelítésre vonatkozóan).
Adóbevallás készítésével kapcsolatos szolgáltatások nyújtásából eredő potenciális veszélyek
Az összes könyvvizsgálati ügyfél
604.6. A1. Adóbevallás készítésével kapcsolatos szolgáltatások nyújtása általában nem hoz létre veszélyt, mert:
(a) Az adóbevallás készítésével kapcsolatos szolgáltatások múltbeli információkon alapulnak és főként az ilyen múltbeli információknak a hatályos adójog szerinti elemzését és bemutatását foglalják magukban, beleértve a precedenseket és a kialakult gyakorlatot, továbbá
(b) Az adóbevallásokat az adott adóhatóság által megfelelőnek ítélt áttekintési vagy jóváhagyási folyamatnak vetik alá.
B. Adószámítások könyvelési tételek elkészítése céljából
A szolgáltatás leírása
604.7. A1. Az adószámítási szolgáltatások magukban foglalják tényleges és halasztott adókötelezettségek vagy -követelések számításának elvégzését a könyvvizsgálati ügyfél pénzügyi kimutatásaiban lévő adóköveteléseket vagy -kötelezettségeket alátámasztó számviteli tételek elkészítése céljából.
Adószámítási szolgáltatások nyújtásából eredő potenciális veszélyek
Az összes könyvvizsgálati ügyfél
604.8. A1. A tényleges és halasztott adókötelezettségekre (vagy -követelésekre) vonatkozó számításoknak egy könyvvizsgálati ügyfél részére való elkészítése olyan számviteli tételek elkészítése céljából, amelyek alátámasztják az ilyen egyenlegeket, az önellenőrzés veszélyét hozza létre.
Könyvvizsgálati ügyfelek, amelyek nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók
604.9. A1. A 604.3. A2. bekezdésben említett tényezők mellett az önellenőrzés ilyen számítások könyvvizsgálati ügyfél részére való készítésekor létrehozott veszélye szintjének értékelése során releváns tényező az, hogy a számításnak lényeges hatása lehet-e azokra a pénzügyi kimutatásokra, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani.
604.9. A2. Példák olyan intézkedésekre, amelyek biztosítékok lehetnek az önellenőrzés ilyen veszélyének kezelésére, amikor a könyvvizsgálati ügyfél nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység:
– Olyan szakemberek alkalmazása, akik nem tagjai a könyvvizsgálati munkacsoportnak.
– Az elvégzett könyvvizsgálati munka vagy szolgáltatás áttekintetése olyan megfelelő áttekintő személlyel, aki nem vett részt a szolgáltatás nyújtásában.
Könyvvizsgálati ügyfelek, amelyek közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek
K604.10. Egy társaságnak vagy egy hálózatba tartozó társaságnak nem szabad tényleges és halasztott adókötelezettségekre (vagy követelésekre) vonatkozó számításokat készítenie egy olyan könyvvizsgálati ügyfél részére, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység. (Hiv.: K600.14. és K600.16. bekezdések)
C. Adótanácsadási és adótervezési szolgáltatások
A szolgáltatás leírása
604.11. A1. Az adótanácsadási és adótervezési szolgáltatások a szolgáltatások széles skáláját foglalják magukban, mint például tanácsadás a könyvvizsgálati ügyfél részére arra vonatkozóan, hogyan strukturálja adózási szempontból hatékonyan ügyeit, vagy egy adójogszabály vagy szabályozás alkalmazásával kapcsolatos tanácsadás.
Adótanácsadási és adótervezési szolgáltatások nyújtásából eredő potenciális veszélyek
Az összes könyvvizsgálati ügyfél
604.12. A1. Adótanácsadási és adótervezési szolgáltatásoknak egy könyvvizsgálati ügyfél részére való nyújtása az önellenőrzés veszélyét hozhatja létre, ha fennáll annak kockázata, hogy a szolgáltatások eredményei hatással lesznek a számviteli nyilvántartásokra vagy azokra a pénzügyi kimutatásokra, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani. Az ilyen szolgáltatások létrehozhatják az elfogultság veszélyét is.
604.12. A2. Az adótanácsadási és adótervezési szolgáltatások nem fogják létrehozni az önellenőrzés veszélyét, ha az ilyen szolgáltatások:
(a) adóhatósági vagy egyéb precedens által alátámasztottak;
(b) kialakult gyakorlaton alapulnak (amely olyan gyakorlat, amelyet általánosan használnak, és azt a releváns adóhatóság nem kérdőjelezte meg); vagy
(c) alapját olyan adójogszabály képezi, amely esetében a társaság biztos abban, hogy az valószínűleg mérvadó.
604.12. A3. Az adótanácsadási és adótervezési szolgáltatások könyvvizsgálati ügyfelek részére való nyújtása által létrehozott önellenőrzési vagy elfogultsági veszélyek azonosítása és az ilyen veszélyek szintjének értékelése során releváns tényezők, a 604.3. A2. bekezdés mellett, tartalmazzák az alábbiakat:
– A szubjektivitás mértéke az adótanácsadás pénzügyi kimutatásokban történő megfelelő kezelésének meghatározásakor.
– Az, hogy alátámasztja-e az adóügyi kezelést egy kötelezés * vagy azt más módon jóváhagyta-e az adóhatóság a pénzügyi kimutatások készítése előtt.
– Az, hogy milyen mértékben gyakorolhat lényeges hatást az adótanácsadás eredménye a pénzügyi kimutatásokra.
Ha az önellenőrzés veszélyét azonosították egy olyan könyvvizsgálati ügyfélre vonatkozóan, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, a K604.15. bekezdés alkalmazandó.
Amikor az adótanács hatékonysága egy adott számviteli kezeléstől vagy bemutatástól függ
K604.13. Egy társaságnak vagy egy hálózatba tartozó társaságnak nem szabad adótanácsadási és adótervezési szolgáltatásokat nyújtania egy könyvvizsgálati ügyfél részére, ha:
(a) az adótanács hatékonysága a pénzügyi kimutatásokban lévő adott számviteli kezeléstől vagy bemutatástól függ, és:
(b) a könyvvizsgálati munkacsoportnak kétségei vannak a kapcsolódó számviteli kezelésnek vagy bemutatásnak a releváns pénzügyi bemutatási keretelvek szerinti megfelelőségével kapcsolatban.
Könyvvizsgálati ügyfelek, amelyek nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek
604.14. A1. Példák olyan intézkedésekre, amelyek biztosítékok lehetnek az adótanácsadási és adótervezési szolgáltatásoknak olyan könyvvizsgálati ügyfél részére való nyújtása által létrehozott önellenőrzési vagy elfogultsági veszélyek kezelésére, amely nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység:
– Kezelheti az önellenőrzés vagy az elfogultság veszélyeit olyan szakemberek alkalmazása a szolgáltatás végrehajtásához, akik nem tagjai a könyvvizsgálati munkacsoportnak,.
– Kezelheti az önellenőrzés veszélyét a könyvvizsgálati munka vagy az elvégzett szolgáltatás áttekintetése olyan megfelelő áttekintő személlyel, aki nem vett részt a szolgáltatás nyújtásában,.
– Kezelheti az önellenőrzés vagy az elfogultság veszélyeit előzetes jóváhagyás megszerzése az adóhatóságoktól.
Könyvvizsgálati ügyfelek, amelyek közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek
Az önellenőrzés veszélyei
K604.15. Egy társaságnak vagy egy hálózatba tartozó társaságnak nem szabad adótanácsadási és adótervezési szolgáltatásokat nyújtania egy olyan könyvvizsgálati ügyfélnek, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, ha az ilyen szolgáltatások nyújtása az önellenőrzés veszélyét hozhatja létre. (Hiv.:K600.14., K600.16., 604.12. A2. bekezdések).
Az elfogultság veszélyei
604.15. A1. Példák olyan intézkedésekre, amelyek biztosítékok lehetnek az adótanácsadási és adótervezési szolgáltatásoknak olyan könyvvizsgálati ügyfél részére való nyújtása által létrehozott elfogultsági veszély kezelésére, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység:
– Olyan szakemberek alkalmazása a szolgáltatás végrehajtásához, akik nem tagjai a könyvvizsgálati munkacsoportnak.
– Előzetes jóváhagyás megszerzése az adóhatóságoktól.
D. Értékeléseket magukban foglaló adószolgáltatások
A szolgáltatás leírása
604.16. A1. Számos körülmény van, amelyek között felmerülhet értékeléseket magukban foglaló adószolgáltatások nyújtása, beleértve:
– Összeolvadási és felvásárlási ügyleteket.
– Csoportszintű és társasági átszervezéseket.
– Transzferárképzéssel kapcsolatos tanulmányokat.
– Részvényalapú kompenzációs megállapodásokat.
Értékeléseket magukban foglaló adószolgáltatások nyújtásából eredő potenciális veszélyek
Az összes könyvvizsgálati ügyfél
604.17. A1. Értékelés nyújtása adóügyi célokra egy könyvvizsgálati ügyfél részére az önellenőrzés veszélyét hozhatja létre, ha fennáll annak a veszélye, hogy a szolgáltatás eredményei hatással lesznek a számviteli nyilvántartásokra vagy azokra a pénzügyi kimutatásokra, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani. Egy ilyen szolgáltatás létrehozhatja az elfogultság veszélyét is.
604.17. A2. Amikor egy társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság adóügyi célból értékelést hajt végre, hogy segítsen egy könyvvizsgálati ügyfélnek adóügyi beszámolási kötelezettségei teljesítésében, vagy adótervezési célból, az értékelés eredménye lehet, hogy:
(a) Nincs hatással a számviteli nyilvántartásokra vagy a pénzügyi kimutatásokra más módon, mint az adóval kapcsolatos számviteli tételeken keresztül. Ilyen helyzetekben a jelen alfejezetben meghatározott követelmények és alkalmazási anyag alkalmazandó.
(b) Olyan módokon van hatással a számviteli nyilvántartásokra vagy a pénzügyi kimutatásokra, amelyek nem korlátozódnak az adóval kapcsolatos számviteli tételekre, például, ha az értékelés eszközök átértékeléséhez vezet. Ilyen helyzetekben a 603. alfejezetben meghatározott, értékelési szolgáltatásokra vonatkozó követelmények és alkalmazási anyag alkalmazandók.
604.17. A3. Értékelés végrehajtása adóügyi célokra egy könyvvizsgálati ügyfél részére nem fogja létrehozni az önellenőrzés veszélyét, ha:
(a) a mögöttes feltételezéseket jogszabály vagy szabályozás állapította meg, vagy azok széles körben elfogadottak; vagy
(b) az alkalmazandó technikák és módszertanok általánosan elfogadott standardokon alapulnak, vagy azokat jogszabály vagy szabályozás írja elő, és az értékelés egy adóhatóság vagy hasonló szabályozó hatóság külső áttekintésének tárgyát képezi.
Könyvvizsgálati ügyfelek, amelyek nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek
604.18. A1. Egy társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság végrehajthat olyan adóügyi célú értékelést egy olyan könyvvizsgálati ügyfél részére, amely nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, ahol az értékelés eredménye csak az adóval kapcsolatos számviteli tételeken keresztül van hatással a számviteli nyilvántartásokra vagy a pénzügyi kimutatásokra. Általában ez nem hozna létre veszélyeket, ha a pénzügyi kimutatásokra gyakorolt hatás lényegtelen, vagy az adóbevallásba, vagy egyéb benyújtott anyagba beépített értékelés egy adóhatóság vagy hasonló szabályozó hatóság külső áttekintésének tárgyát képezi.
604.18. A2. Ha az adóügyi célból végrehajtott értékelés nem képezi külső áttekintés tárgyát, és a hatás lényeges a pénzügyi kimutatások szempontjából, a 604.3. A2. bekezdés mellett az alábbi tényezők relevánsak ezeknek a szolgáltatásoknak egy olyan könyvvizsgálati ügyfél részére való nyújtása által létrehozott önellenőrzési vagy elfogultsági veszélyek azonosítása és az ilyen veszélyek szintjének értékelése során, amely nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység:
– Az, hogy milyen mértékben támasztja alá az értékelési módszertant adójogszabály vagy szabályozás, egyéb precedens vagy kialakult gyakorlat.
– Az értékelésben eredendően rejlő szubjektivitás mértéke.
– Az alapul szolgáló adatok megbízhatósága és terjedelme.
604.18. A3. Példák olyan intézkedésekre, amelyek biztosítékok lehetnek ilyen veszélyek kezelésére olyan könyvvizsgálati ügyfél esetében, amely nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység:
– Olyan szakemberek alkalmazása, akik nem tagjai a könyvvizsgálati munkacsoportnak, lehet, hogy kezeli az önellenőrzés vagy elfogultság veszélyeit.
– Az elvégzett könyvvizsgálati munka vagy szolgáltatás áttekintetése olyan megfelelő áttekintő személlyel, aki nem vett részt a szolgáltatás nyújtásában, lehet, hogy kezeli az önellenőrzés veszélyét.
– Előzetes jóváhagyás megszerzése az adóhatóságoktól lehet, hogy kezeli az önellenőrzés vagy elfogultság veszélyeit.
Könyvvizsgálati ügyfelek, amelyek közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek
Az önellenőrzés veszélyei
K604.19. Egy társaságnak vagy egy hálózatba tartozó társaságnak nem szabad adóügyi célú értékelést végrehajtania egy olyan könyvvizsgálati ügyfél részére, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, ha az adott szolgáltatás nyújtása az önellenőrzés veszélyét hozhatja létre. (Hiv.: K600.14., K600.16., 604.17. A3. bekezdések).
Az elfogultság veszélyei
604.19. A1. Példák olyan intézkedésekre, amelyek biztosítékok lehetnek az adóügyi célú értékelésnek egy olyan könyvvizsgálati ügyfél részére való nyújtása által létrehozott elfogultsági veszély kezelésére, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység:
– Olyan szakemberek alkalmazása a szolgáltatás végrehajtásához, akik nem tagjai a könyvvizsgálati munkacsoportnak.
– Előzetes jóváhagyás megszerzése az adóhatóságoktól.
E. Segítség nyújtása adóügyi viták megoldásában
A szolgáltatás leírása
604.20. A1. Az adóügyi viták megoldásában egy könyvvizsgálati ügyfél részére történő segítség nyújtására vonatkozó, bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatás fölmerülhet adószámítások és kezelések adóhatóság általi vizsgálatából. Egy ilyen szolgáltatás magában foglalhatja például segítség nyújtását, amikor az adóhatóságok értesítették az ügyfelet, hogy nem fogadták el az ügyfél érveit egy adott üggyel kapcsolatban, és akár az adóhatóság, akár az ügyfél döntés céljából peres útra tereli a kérdést törvényszék vagy bíróság elé.
Adóügyi viták megoldásában való segítség nyújtásából eredő potenciális veszélyek
Az összes könyvvizsgálati ügyfél
604.21. A1. Egy adóügyi vita megoldásában egy könyvvizsgálati ügyfél részére való segítségnyújtás az önellenőrzés veszélyét hozhatja létre, ha fennáll annak kockázata, hogy a szolgáltatás eredményei hatással lesznek a számviteli nyilvántartásokra vagy azokra a pénzügyi kimutatásokra, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani. Egy ilyen szolgáltatás létrehozhatja az elfogultság veszélyét is.
604.22. A1. A 604.3. A2. bekezdésben azonosítottak mellett, az önellenőrzés vagy az elfogultság adóügyi viták rendezésében való segítségnek egy könyvvizsgálati ügyfél részére való nyújtása által létrehozott veszélyeinek azonosítása és az ilyen veszélyek szintjének értékelése során releváns tényezők tartalmazzák az alábbiakat:
– Az, hogy milyen szerepet játszik a vezetés a vita megoldásában.
– Az, hogy milyen mértékben gyakorol majd lényeges hatást a vita kimenetele azokra a pénzügyi kimutatásokra, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani.
– Az, hogy a társaság vagy a hálózatba tartozó társaság adta-e azt a tanácsot, amely az adóügyi vita tárgya.
– Az, hogy milyen mértékben támasztja alá az adott kérdést adójogszabály vagy szabályozás, egyéb precedens vagy kialakult gyakorlat.
– Az, hogy nyilvános-e a peres eljárás.
Ha az önellenőrzés veszélyét azonosították egy olyan könyvvizsgálati ügyfélre vonatkozóan, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, a K604.24. bekezdés alkalmazandó.
Könyvvizsgálati ügyfelek, amelyek nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek
604.23. A1. Példák olyan intézkedésekre, amelyek biztosítékok lehetnek az adóügyi viták rendezésében való segítségnek egy olyan könyvvizsgálati ügyfél részére való nyújtása által létrehozott önellenőrzési vagy elfogultsági veszélyek kezelésére, amely nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység:
– Olyan szakemberek alkalmazása, akik nem tagjai a könyvvizsgálati munkacsoportnak, lehet, hogy kezeli az önellenőrzés vagy elfogultság veszélyeit.
– Az elvégzett könyvvizsgálati munka vagy szolgáltatás áttekintetése olyan megfelelő áttekintő személlyel, aki nem vett részt a szolgáltatás nyújtásában, lehet, hogy kezeli az önellenőrzés veszélyét.
Könyvvizsgálati ügyfelek, amelyek közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek
Az önellenőrzés veszélyei
K604.24. Egy társaságnak vagy egy hálózatba tartozó társaságnak nem szabad segítséget nyújtania adóügyi viták megoldásában egy olyan könyvvizsgálati ügyfél részére, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, ha az adott segítségnyújtás az önellenőrzés veszélyét hozhatja létre. (Hiv.: K600.14. és K600.16. bekezdések).
Az elfogultság veszélyei
604.24. A1. Példa olyan intézkedésre, amely biztosíték lehet az elfogultság veszélyének kezelésére egy olyan könyvvizsgálati ügyfél esetében, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, olyan szakemberek alkalmazása a szolgáltatás végrehajtásához, akik nem tagjai a könyvvizsgálati munkacsoportnak.
Adóügyi kérdések megoldása, beleértve a védőként való eljárást törvényszék vagy bíróság előtt
Könyvvizsgálati ügyfelek, amelyek nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek
K604.25. Egy társaságnak vagy egy hálózatba tartozó társaságnak nem szabad olyan adóügyi szolgáltatásokat nyújtania, amelyek magukban foglalnak adóügyi viták megoldásában nyújtott segítséget olyan könyvvizsgálati ügyfél részére, amely nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, ha:
(a) a szolgáltatások magukban foglalják a könyvvizsgálati ügyfél részére adóügyekben történő védőként való eljárást törvényszék vagy bíróság előtt; és
(b) az érintett összegek lényegesek azoknak a pénzügyi kimutatásoknak a szempontjából, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani.
Könyvvizsgálati ügyfelek, amelyek közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek
K604.26. Egy társaságnak vagy egy hálózatba tartozó társaságnak nem szabad olyan adószolgáltatásokat nyújtania egy olyan könyvvizsgálati ügyfélnek, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, amelyek magukban foglalják segítség nyújtását adóügyi viták megoldásában, ha a szolgáltatásoknak része, hogy védőként járjanak el törvényszék vagy bíróság előtt a könyvvizsgálati ügyfél részére.
604.27. A1. A K604.25. és K604.26. bekezdések nem zárják ki, hogy egy társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság folytatódó tanácsadói szerepkört töltsön be egy törvényszék vagy bíróság előtt zajló kérdéssel kapcsolatban, például:
– konkrét információkérések megválaszolásával;
– az elvégzett munkára vonatkozó tényszerű beszámoló vagy tanúvallomás megtételével;
– az ügyfélnek az adott kérdéshez kapcsolódó adóügyek elemzésében való segítségnyújtással.
604.27. A2. Az, hogy mi testesít meg „törvényszéket vagy bíróságot” attól függ, hogy hogyan zajlanak az adott joghatóságban az adóügyi peres eljárások.
Bevezetés
605.1. A jelen alfejezetben szereplő konkrét követelmények és alkalmazási anyag mellett a 600.1.-től a 600.27. A1-ig tartó bekezdésekben lévő követelmények és alkalmazási anyag relevánsak a fogalmi keretelveknek belső audit szolgáltatások könyvvizsgálati ügyfélnek történő nyújtásakor való alkalmazása szempontjából.
Követelmények és alkalmazási anyag
A szolgáltatás leírása
605.2. A1. A belső audit szolgáltatások tevékenységek széles körét tartalmazzák, és magukban foglalhatják segítség nyújtását a könyvvizsgálati ügyfél részére belső audit tevékenységei egy vagy több aspektusának ellátásában. Belső audit tevékenységek lehetnek az alábbiak:
– A belső kontroll nyomon követése – kontrollok áttekintése, működésük nyomon követése és javaslatok kidolgozása azok továbbfejlesztésére.
– Pénzügyi és működési információk vizsgálata:
= pénzügyi és működési információk azonosítására, mérésére, besorolására és beszámolóban való szerepeltetésére használt eszközök áttekintése által;
= egyedi tételek konkrét megvizsgálása által, beleértve ügyletek, egyenlegek és eljárások részletes tesztelését.
– A gazdálkodó egység működési tevékenységei, köztük a nem pénzügyi tevékenységek gazdaságosságának, hatékonyságának és hatásosságának áttekintése.
– Az alábbiaknak való megfelelés áttakintése:
= jogszabályok, szabályozások és egyéb külső követelmények;
= vezetési politikák, irányelvek és egyéb belső követelmények.
605.2. A2. A belső audit tevékenységek hatóköre és céljai nagyon különfélék, és a gazdálkodó egység méretétől és felépítésétől, az irányítással megbízott személyek követelményeitől, valamint a vezetés igényeitől és elvárásaitól függnek. Mivel magukban foglalhatnak olyan kérdéseket, amelyek működési jellegűek, nem szükségszerűen vonatkoznak olyan kérdésekre, amelyek mérlegelés tárgyai lesznek a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatával kapcsolatban.
Vezetési felelősség vállalásának kockázata belső audit szolgáltatás nyújtásakor
K605.3. A K400.13. bekezdés kizárja, hogy egy társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság vezetési felelősséget vállaljon. Belső audit szolgáltatás könyvvizsgálati ügyfélnek történő nyújtásakor a társaságnak meg kell győződnie arról, hogy:
(a) az ügyfél megfelelő és kompetens, az irányítással megbízott személyeknek jelentő munkatársat jelöl ki arra, hogy:
(i) mindenkor ő legyen felelős a belső audit tevékenységekért, és
(ii) felelősséget vállaljon a belső kontroll kialakításáért, bevezetéséért, nyomon követéséért és fenntartásáért;
(b) az ügyfél áttekinti, értékeli és jóváhagyja a belső audit szolgáltatások hatókörét, kockázatát és gyakoriságát;
(c) az ügyfél értékeli a belső audit szolgáltatások megfelelőségét és a szolgáltatások végrehajtásából származó megállapításokat;
(d) az ügyfél értékeli és határozza meg, hogy a belső audit szolgáltatásokból származó mely javaslatokat valósítsák meg, és irányítja a megvalósítási folyamatot; valamint
(e) az ügyfél jelenti az irányítással megbízott személyeknek a belső audit szolgáltatásokból származó jelentős megállapításokat és javaslatokat.
605.3. A1. Az ügyfél belső audit tevékenységei egy részének végzése megnöveli annak lehetőségét, hogy a társaságon vagy hálózatba tartozó társaságon belül belső audit szolgáltatásokat nyújtó személyek vezetési felelősséget vállalnak.
605.3. A2. Példák a vezetési felelősségek vállalásával együtt járó belső audit szolgáltatásokra:
– Belső audit politikák vagy a belső audit tevékenységek stratégiai irányának meghatározása.
– A gazdálkodó egység belső audit munkatársai tevékenységének irányítása és az azért történő felelősségvállalás.
– Annak eldöntése, hogy a belső audit tevékenységekből származó mely javaslatokat valósítsák meg.
– A belső audit tevékenységek eredményeinek jelentése az irányítással megbízott személyeknek a vezetés nevében.
– A belső kontroll részét képező eljárások végrehajtása, mint például a munkavállalók adatokhoz való hozzáférési jogosultságában történt változások áttekintése és jóváhagyása.
– Felelősség vállalása a belső kontroll kialakításáért, bevezetéséért, nyomon követéséért és fenntartásáért.
– A belső audit funkció egészét vagy jelentős részét megtestesítő kiszervezett belső audit szolgáltatások végzése, ahol a társaság vagy hálózatba tartozó társaság felelős a belső audit munka hatókörének meghatározásáért, és lehet, hogy felelős a fentiekben felsorolt egy vagy több kérdésért.
Belső audit szolgáltatások nyújtásából eredő potenciális veszélyek
Az összes könyvvizsgálati ügyfél
605.4. A1. Belső audit szolgáltatásoknak egy könyvvizsgálati ügyfél részére való nyújtása az önellenőrzés veszélyét hozhatja létre, ha fennáll annak a kockázata, hogy a szolgáltatások eredményei hatással vannak azoknak a pénzügyi kimutatásoknak a könyvvizsgálatára, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani.
605.4. A2. Ha egy társaság felhasználja a belső audit funkció munkáját egy könyvvizsgálati megbízás során, a nemzetközi könyvvizsgálati standardok előírják az annak megfelelősége értékelését szolgáló eljárások végrehajtását. Hasonlóképpen, amikor egy társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság elfogad egy megbízást belső audit szolgáltatások könyvvizsgálati ügyfél részére való nyújtására, a szolgáltatások eredményeit lehet, hogy felhasználják a külső könyvvizsgálat végrehajtása során. Ez az önellenőrzés veszélyét hozhatja létre, mert lehetséges, hogy a megbízásért felelős munkacsoport fel fogja használni a belső audit szolgáltatás eredményeit a könyvvizsgálati megbízás céljaira anélkül, hogy:
(a) megfelelően értékelné azokat az eredményeket, vagy
(b) ugyanolyan szintű szakmai szkepticizmust gyakorolna, mint amilyent akkor gyakorolnának, ha a belső audit munkát olyan személyek végzik, akik nem a társaság tagjai.
605.4. A3. Az önellenőrzés belső audit szolgáltatásoknak egy könyvvizsgálati ügyfél részére való nyújtása által létrehozott veszélye azonosításának és az ilyen veszély szintjének értékelése során releváns tényezők tartalmazzák az alábbiakat:
– A pénzügyi kimutatásokban szereplő kapcsolódó összegek lényegessége.
– A pénzügyi kimutatásokban szereplő ilyen összegekre vonatkozó állítások szintjén fennálló hibás állítás kockázata.
– Az, hogy a megbízásért felelős munkacsoport milyen mértékben fog támaszkodni a belső audit szolgáltatás munkájára.
Ha az önellenőrzés veszélyét azonosították egy olyan könyvvizsgálati ügyfélre vonatkozóan, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, a K605.6. bekezdés alkalmazandó.
Könyvvizsgálati ügyfelek, amelyek nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek
605.5. A1. Példa olyan intézkedésre, amely biztosíték lehet az önellenőrzés belső audit szolgáltatásnak olyan könyvvizsgálati ügyfél részére való nyújtása által létrehozott veszélye kezelésére, amely nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, olyan szakemberek alkalmazása a szolgáltatás végrehajtásához, akik nem tagjai a könyvvizsgálati munkacsoportnak.
Könyvvizsgálati ügyfelek, amelyek közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek
K605.6. Egy társaságnak vagy egy hálózatba tartozó társaságnak nem szabad belső audit szolgáltatásokat nyújtania olyan könyvvizsgálati ügyfélnek, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, ha az ilyen szolgáltatások nyújtása az önellenőrzés veszélyét hozhatja létre. (Hiv.: K600.14. és K600.16. bekezdések).
605.6. A1. Példák azokra a szolgáltatásokra, amelyek a K605.6. bekezdés értelmében tiltottak, magukban foglalnak olyan belső audit szolgáltatásokat, amelyek a következőkhöz kapcsolódnak:
– a pénzügyi beszámolás feletti belső kontrollok;
– olyan pénzügyi és számviteli rendszerek, amelyek információkat állítanak elő az ügyfél számviteli nyilvántartásaihoz vagy azokhoz a pénzügyi kimutatásokhoz, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani;
– olyan összegek vagy közzétételek, amelyek azokhoz a pénzügyi kimutatásokhoz kapcsolódnak, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani.
Bevezetés
606.1. A jelen alfejezetben szereplő konkrét követelmények és alkalmazási anyag mellett a 600.1.-től a 600.27. A1.-ig tartó bekezdésekben lévő követelmények és alkalmazási anyag relevánsak a fogalmi keretelveknek informatikairendszer-szolgáltatás könyvvizsgálati ügyfélnek történő nyújtásakor való alkalmazása szempontjából.
Követelmények és alkalmazási anyag
A szolgáltatás leírása
606.2. A1. Az informatikai rendszerekkel kapcsolatos szolgáltatások közé hardver- vagy szoftverrendszerek kialakítása vagy bevezetése tartozik. Az informatikai rendszerek lehet, hogy:
(a) összevonnak forrásadatokat;
(b) a pénzügyi beszámolás feletti belső kontroll részét képezik; vagy
(c) olyan információkat generálnak, amelyek érintik a számviteli nyilvántartásokat vagy a pénzügyi kimutatásokat, beleértve a kapcsolódó közzétételeket.
Az informatikai rendszerek ugyanakkor lehet, hogy magukban foglalnak olyan kérdéseket, amelyek nem kapcsolódnak a könyvvizsgálati ügyfél számviteli nyilvántartásaihoz, vagy a pénzügyi beszámolás vagy a pénzügyi kimutatások feletti belső kontrollhoz.
Vezetési felelősség vállalásának kockázata informatikairendszer-szolgáltatások nyújtásakor
K606.3. A K400.13. bekezdés kizárja, hogy egy társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság vezetési felelősséget vállaljon.
Informatikairendszer-szolgáltatások könyvvizsgálati ügyfélnek történő nyújtásakor a társaságnak vagy hálózatba tartozó társaságnak meg kell győződnie arról, hogy:
(a) az ügyfél elismeri felelősségét a belső kontrollok rendszerének kialakításáért és nyomon követéséért;
(b) az ügyfél a hardver- vagy szoftverrendszer kialakítására és bevezetésére vonatkozó valamennyi vezetési döntés meghozatalának felelősségét ráruházza egy kompetens munkavállalóra, lehetőség szerint a felső szintű vezetésen belül;
(c) az ügyfél hoz meg minden vezetési döntést a kialakítási és bevezetési folyamatra vonatkozóan;
(d) az ügyfél értékeli a rendszer kialakításának és bevezetésének megfelelőségét és eredményeit; valamint
(e) az ügyfél felelős a rendszer (hardver vagy szoftver) működtetéséért és a rendszer által használt vagy létrehozott adatokért.
Informatikairendszer-szolgáltatások nyújtásából eredő potenciális veszélyek
Az összes könyvvizsgálati ügyfél
606.4. A1. Informatikairendszer-szolgáltatásoknak egy könyvvizsgálati ügyfél részére való nyújtása önellenőrzés veszélyét hozhatja létre, ha fennáll annak kockázata, hogy a szolgáltatások eredményei hatással lesznek azoknak a pénzügyi kimutatásoknak a könyvvizsgálatára, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani.
606.4. A2. Az alábbi informatikairendszer-szolgáltatások könyvvizsgálati ügyfél részére való nyújtása általában nem hoz létre veszélyt, amennyiben a társaságon vagy a hálózatba tartozó társaságon belüli személyek nem vállalnak vezetési felelősséget:
(a) olyan informatikai rendszerek kialakítása vagy bevezetése, amelyek nem kapcsolódnak a pénzügyi beszámolás feletti belső kontrollhoz;
(b) olyan informatikai rendszerek kialakítása vagy bevezetése, amelyek nem állítanak elő a számviteli nyilvántartások vagy a pénzügyi kimutatások részét képező információkat; és
(c) „készen kapható”, számviteli vagy pénzügyi információkra vonatkozó, beszámolókészítő szoftverek bevezetése, amelyeket nem a társaság vagy a hálózatba tartozó társaság fejlesztett ki, ha az ügyfél igényeihez történő hozzáigazítás nem jelentős.
606.4. A3. Az önellenőrzés informatikairendszer-szolgáltatásnak egy könyvvizsgálati ügyfél részére való nyújtása által létrehozott veszélyének azonosítása és az ilyen veszély szintjének értékelése során releváns tényezők tartalmazzák az alábbiakat:
– A szolgáltatás jellege.
– Az ügyfél informatikai rendszereinek jellege és az, hogy az informatikairendszer-szolgáltatás milyen mértékben hat az ügyfél számviteli nyilvántartásaira, pénzügyi beszámolás feletti belső kontrolljaira vagy pénzügyi kimutatásaira, és milyen mértékben van azokkal kapcsolatban.
– Az, hogy milyen mértékben támaszkodnak majd az adott informatikai rendszerekre a könyvvizsgálat részeként.
Ha az önellenőrzés veszélyét azonosították egy olyan könyvvizsgálati ügyfélre vonatkozóan, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, a K606.6. bekezdés alkalmazandó.
Könyvvizsgálati ügyfelek, amelyek nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek
606.5. A1. Példa olyan intézkedésre, amely biztosíték lehet az informatikairendszer-szolgáltatásnak olyan könyvvizsgálati ügyfél részére való nyújtása által létrehozott önellenőrzési veszély kezelésére, amely nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, olyan szakemberek alkalmazása a szolgáltatás végrehajtásához, akik nem tagjai a könyvvizsgálati munkacsoportnak.
Könyvvizsgálati ügyfelek, amelyek közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek
K606.6. Egy társaságnak vagy egy hálózatba tartozó társaságnak nem szabad informatikairendszer-szolgáltatásokat nyújtania olyan könyvvizsgálati ügyfél részére, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, ha az ilyen szolgáltatások nyújtása az önellenőrzés veszélyét hozhatja létre. (Hiv.: K600.14. és K600.16. bekezdések).
606.6. A1. Példák olyan szolgáltatásokra, amelyek tiltottak, mert az önellenőrzés veszélyét idézik elő, magukban foglalnak olyan szolgáltatásokat, amelyek olyan informatikai rendszerek kialakítását vagy bevezetését foglalják magukban, amelyek:
(a) a pénzügyi beszámolás feletti belső kontroll részét képezik, vagy
(b) információkat hoznak létre az ügyfél számviteli nyilvántartásaihoz vagy azokhoz a pénzügyi kimutatásokhoz, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani.
Bevezetés
607.1. A jelen alfejezetben szereplő konkrét követelmények és alkalmazási anyag mellett a 600.1.-től a 600.27. A1.-ig tartó bekezdésekben lévő követelmények és alkalmazási anyag relevánsak a fogalmi keretelveknek peres ügyekkel kapcsolatos támogató szolgáltatások könyvvizsgálati ügyfélnek történő nyújtásakor való alkalmazása szempontjából.
Követelmények és alkalmazási anyag
A szolgáltatás leírása
607.3. A1. Peres ügyekkel kapcsolatos támogató szolgáltatások olyan tevékenységek lehetnek, mint például:
– dokumentumkezeléshez és -visszakereséshez nyújtott segítség;
– tanúként, beleértve a szakértő tanúként való eljárást;
– olyan becsült károk vagy más összegek kiszámítása, amelyek lehet, hogy peres ügyek vagy más jogi viták következtében válnak követelhetővé vagy fizetendővé;
– bizonyítékelemzési vagy bizonyítékgyűjtő szolgáltatások.
Peres ügyekkel kapcsolatos támogató szolgáltatások nyújtásából eredő potenciális veszélyek
Minden könyvvizsgálati ügyfél
607.3. A1. Peres ügyekkel kapcsolatos támogató szolgáltatásoknak egy könyvvizsgálati ügyfél részére való nyújtása önellenőrzés veszélyét hozhatja létre, ha fennáll annak kockázata, hogy a szolgáltatások eredményei hatással lesznek a számviteli nyilvántartásokra vagy azokra a pénzügyi kimutatásokra, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani. Az ilyen szolgáltatások létrehozhatják az elfogultság veszélyét is.
607.4. A1. Önellenőrzés vagy elfogultság peres ügyekkel kapcsolatos támogató szolgáltatások könyvvizsgálati ügyfél részére való nyújtása által létrehozott veszélyeinek azonosítása és az ilyen veszélyek szintjének értékelése során releváns tényezők tartalmazzák az alábbiakat:
– Az a jogi és szabályozási környezet, amelyben a szolgáltatást nyújtják.
– A szolgáltatás jellege és jellemzői.
– Az, hogy a peres ügyekkel kapcsolatos támogató szolgáltatás eredménye milyen mértékben foglalhatja magában vagy befolyásolhatja kártérítések vagy egyéb olyan összegek becslését, amelyek lényeges hatást gyakorolhatnak azokra a pénzügyi kimutatásokra, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani.
Ha az önellenőrzés veszélyét azonosították egy olyan könyvvizsgálati ügyfélre vonatkozóan, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, a K607.6. bekezdés alkalmazandó.
607.4. A2. Ha egy társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság peres ügyekkel kapcsolatos támogató szolgáltatást nyújt egy könyvvizsgálati ügyfél részére, és a szolgáltatás magában foglalhatja vagy befolyásolhatja kártérítések vagy egyéb olyan összegek becslését, amelyek hatást gyakorolnak azokra a pénzügyi kimutatásokra, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani, a 603. alfejezetben szereplő, az értékelési szolgáltatásokra vonatkozó követelmények és alkalmazási anyag alkalmazandók.
Könyvvizsgálati ügyfelek, amelyek nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek
607.5. A1. Példa olyan intézkedésre, amely biztosíték lehet a peres ügyekkel kapcsolatos támogató szolgáltatás olyan könyvvizsgálati ügyfél részére való nyújtása által létrehozott önellenőrzési vagy elfogultsági veszély kezelésére, amely nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, olyan szakember alkalmazása a szolgáltatás végrehajtásához, aki nem volt tagja a könyvvizsgálati munkacsoportnak.
Könyvvizsgálati ügyfelek, amelyek közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek
Az önellenőrzés veszélyei
K607.6. Egy társaságnak vagy egy hálózatba tartozó társaságnak nem szabad peres ügyekkel kapcsolatos támogató szolgáltatásokat nyújtania olyan könyvvizsgálati ügyfél részére, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, ha az ilyen szolgáltatások nyújtása az önellenőrzés veszélyét hozhatja létre. (Hiv.: K600.14. és K600.16. bekezdések).
607.6. A1. Példa olyan szolgáltatásra, amely tiltott, mert az önellenőrzés veszélyét hozhatja létre, tanácsadás egy jogi eljárással kapcsolatban, ahol fennáll annak kockázata, hogy a szolgáltatás eredménye hatással van bármilyen céltartalék vagy az azokban a pénzügyi kimutatásokban lévő egyéb összeg számszerűsítésére, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani.
Az elfogultság veszélyei
607.6. A2. Példa olyan intézkedésre, amely biztosíték lehet a peres ügyekkel kapcsolatos támogató szolgáltatás olyan könyvvizsgálati ügyfél részére való nyújtása által létrehozott elfogultsági veszély kezelésére, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, olyan szakember alkalmazása a szolgáltatás végrehajtásához, aki nem volt tagja a könyvvizsgálati munkacsoportnak.
Tanúként való eljárás
Az összes könyvvizsgálati ügyfél
607.7. A1. A társaságon vagy a hálózatba tartozó társaságon belüli szakember tanúskodhat egy törvényszék vagy bíróság előtt tanúként vagy igazságügyi szakértőként.
(a) Egy tanú olyan személy, aki tényekre vagy eseményekre vonatkozó közvetlen ismerete alapján tanúskodik egy törvényszék vagy bíróság előtt.
(b) Egy igazságügyi szakértő olyan személy, aki a szakértelme alapján tanúskodik egy törvényszék vagy bíróság előtt, beleértve kérdésekre vonatkozó véleményeket.
607.7. A2. Nem hoz létre függetlenséget veszélyeztető tényezőt, amikor egy személy egy könyvvizsgálati ügyfelet érintő kérdéssel kapcsolatban tanúként jár el, és ennek folyamán véleményt ad a saját szakterületén belül, tényekre vonatkozó tanúskodás során feltett kérdésre válaszul.
607.7. A3. Egy könyvvizsgálati ügyfél képviseletében igazságügyi szakértőként való eljárással létrehozott elfogultsági veszély elfogadható szintű, ha egy társaságot vagy egy hálózatba tartozó társaságot:
(a) Egy törvényszék vagy bíróság jelölt ki arra, hogy igazságügyi szakértőként járjon el egy ügyfelet érintő kérdésben; vagy
(b) Egy csoportos keresettel (vagy azzal egyenértékű csoportos képviselői keresettel) kapcsolatban bíznak meg tanácsadás nyújtásával vagy azzal, hogy igazságügyi szakértőként járjon el, feltéve, hogy:
(i) a társaság könyvvizsgálati ügyfelei kevesebb, mint 20%-át teszik ki a csoportnak (számban és értékben);
(ii) nincs kijelölve könyvvizsgálati ügyfél a csoport vezetésére; és
(iii) a csoport nem hatalmaz fel könyvvizsgálati ügyfelet azzal, hogy meghatározza a társaság által nyújtandó szolgáltatások jellegét és hatókörét vagy azokat a feltételeket, amelyekkel az ilyen szolgáltatások nyújtandók.
Könyvvizsgálati ügyfelek, amelyek nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek
606.8. A1. Példa olyan intézkedésre, amely biztosíték lehet az elfogultság veszélyének kezelésére olyan könyvvizsgálati ügyfél esetében, amely nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, olyan szakember alkalmazása a szolgáltatás végrehajtásához, aki nem tagja a könyvvizsgálati munkacsoportnak, és nem is volt az.
Könyvvizsgálati ügyfelek, amelyek közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek
K607.9. Egy társaságnak vagy egy hálózatba tartozó társaságnak, vagy egy társaságon belüli személynek nem szabad egy kérdésben olyan könyvvizsgálati ügyfél képviseletében igazságügyi szakértőként eljárnia, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, kivéve, ha a 607.7. A3. bekezdésben foglalt körülmények állnak fenn.
Bevezetés
608.1. A jelen alfejezetben szereplő konkrét követelmények és alkalmazási anyag mellett a 600.1.-től a 600.27.-ig tartó bekezdésekben lévő követelmények és alkalmazási anyag relevánsak a fogalmi keretelveknek jogi szolgáltatás könyvvizsgálati ügyfélnek történő nyújtásakor való alkalmazása szempontjából.
Követelmények és alkalmazási anyag
A szolgáltatás leírása
608.2. A1. A jogi szolgáltatások olyan szolgáltatások, amelyekhez a szolgáltatásokat nyújtó személynek vagy:
(a) rendelkeznie szükséges a jogi tevékenység végzéséhez előírt jogi képzettséggel, vagy
(b) szerepelnie szükséges azok között, akik annak a joghatóságnak a bíróságai előtt, amelyben a szolgáltatások nyújtandók, jogi tevékenységet végezhetnek.
608.2. A2. A jelen alfejezet specifikusan a következőkkel foglalkozik:
– Jogi tanácsadás.
– Jogtanácsosként való eljárás.
– Ügyvédi szerepkörben való eljárás.
Jogi szolgáltatások nyújtásából eredő potenciális veszélyek
Az összes könyvvizsgálati ügyfél
608.3. A1. Jogi szolgáltatásoknak egy könyvvizsgálati ügyfél részére való nyújtása az önellenőrzés veszélyét hozhatja létre, ha fennáll annak kockázata, hogy a szolgáltatások eredményei hatással lesznek a számviteli nyilvántartásokra vagy azokra a pénzügyi kimutatásokra, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani. Az ilyen szolgáltatások létrehozhatják az elfogultság veszélyét is.
A. Jogi tanácsadás
A szolgáltatás leírása
608.4. A1. A joghatóságtól függően jogi tanácsadás a szolgáltatási területek széles és változatos körét foglalhatja magában, beleértve a könyvvizsgálati ügyfeleknek nyújtandó vállalati és üzleti szolgáltatásokat egyaránt, mint például:
– szerződéssel kapcsolatos támogatás;
– könyvvizsgálati ügyfél támogatása egy ügylet végrehajtásában;
– egyesülések és felvásárlások;
– könyvvizsgálati ügyfél belső jogi részlegének támogatása és segítése;
– jogi átvilágítás és átszervezés.
Jogi tanácsadás nyújtásából eredő potenciális veszélyek
Az összes könyvvizsgálati ügyfél
608.5. A1. Önellenőrzés vagy elfogultság jogi tanácsadás könyvvizsgálati ügyfélnek történő nyújtása által létrehozott veszélyeinek azonosítása és az ilyen veszélyek szintjének értékelése során releváns tényezők tartalmazzák az alábbiakat:
– A konkrét kérdés lényegessége az ügyfél pénzügyi kimutatásainak szempontjából.
– A jogi kérdés összetettsége és a szolgáltatás nyújtásához szükséges megítélés mértéke.
Ha az önellenőrzés veszélyét azonosították egy olyan könyvvizsgálati ügyfélre vonatkozóan, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, a K608.7. bekezdés alkalmazandó.
608.5. A2. Példák olyan jogi tanácsadásra, amely az önellenőrzés veszélyét hozhatja létre:
– Egy perből eredő potenciális veszteség becslése céltartalék kimutatása céljából az ügyfél pénzügyi kimutatásaiban.
– Szerződésekben lévő olyan rendelkezések értelmezése, amelyek az ügyfél pénzügyi kimutatásaiban tükrözött kötelezettségeket idézhetnek elő.
608.5. A3. Tárgyalások folytatása egy könyvvizsgálati ügyfél képviseletében az elfogultság veszélyét hozhatja létre, vagy azt eredményezheti, hogy a társaság vagy a hálózatba tartozó társaság vezetési felelősséget vállal.
Könyvvizsgálati ügyfelek, amelyek nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek
608.6. A1. Példák olyan intézkedésekre, amelyek biztosítékok lehetnek a jogi tanácsadás olyan könyvvizsgálati ügyfél részére való nyújtása által létrehozott önellenőrzési vagy elfogultsági veszélyek kezelésére, amely nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység:
– Olyan szakemberek alkalmazása, akik nem tagjai a könyvvizsgálati munkacsoportnak, lehet, hogy kezeli az önellenőrzés vagy elfogultság veszélyét.
– Az elvégzett könyvvizsgálati munka vagy szolgáltatás áttekintetése olyan megfelelő áttekintő személlyel, aki nem vett részt a szolgáltatás nyújtásában, lehet, hogy kezeli az önellenőrzés veszélyét.
Könyvvizsgálati ügyfelek, amelyek közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek
Az önellenőrzés veszélyei
K608.7. Egy társaságnak vagy egy hálózatba tartozó társaságnak nem szabad jogi tanácsadást nyújtania olyan könyvvizsgálati ügyfél részére, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, ha egy ilyen szolgáltatás nyújtása az önellenőrzés veszélyét hozhatja létre. (Hiv.: K600.14. és K600.16. bekezdések).
Az elfogultság veszélyei
608.8. A1. A 608.5. A1. bekezdésben és a 608.5. A3.-tól a 608.6. A1.-ig tartó bekezdésekben lévő mérlegelési szempontok szintén relevánsak az elfogultság olyan veszélyeinek értékelése és kezelése szempontjából, amelyeket jogi tanácsadás olyan könyvvizsgálati ügyfél részére való nyújtása hozhat létre, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység.
B. Jogtanácsosként való eljárás
Az összes könyvvizsgálati ügyfél
K608.9. A társaság vagy a hálózatba tartozó társaság partnerének vagy munkavállalójának nem szabad könyvvizsgálati ügyfél jogtanácsosaként eljárnia.
608.9. A1. A jogtanácsosi beosztás általában felső szintű vezetési pozíció, amely széles körű felelősséggel jár egy cég jogi ügyeit illetően.
C. Ügyvédi szerepkörben való eljárás
Törvényszék vagy bíróság előtt ügyvédi szerepkörben való eljárásból eredő potenciális veszélyek
Könyvvizsgálati ügyfelek, amelyek nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek
K608.10. Egy társaságnak vagy egy hálózatba tartozó társaságnak nem szabad ügyvédi szerepkörben eljárnia olyan könyvvizsgálati ügyfél vonatkozásában vita vagy peres ügy megoldása során törvényszék vagy bíróság előtt, amely nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, amikor az érintett összegek lényegesek azoknak a pénzügyi kimutatásoknak a szempontjából, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani.
608.10. A1. Példák olyan intézkedésekre, amelyek biztosítékok lehetnek az ügyvédi szerepkörben olyan könyvvizsgálati ügyfél vonatkozásában való eljárással létrehozott önellenőrzési vagy elfogultsági veszély kezelésére, amely nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység:
– Olyan szakemberek alkalmazása, akik nem tagjai a könyvvizsgálati munkacsoportnak.
– Az elvégzett könyvvizsgálati munka vagy szolgáltatás áttekintetése olyan megfelelő áttekintővel, aki nem vett részt a szolgáltatás nyújtásában.
Könyvvizsgálati ügyfelek, amelyek közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek
K608.11. Egy társaságnak vagy egy hálózatba tartozó társaságnak nem szabad ügyvédi szerepkörben eljárnia olyan könyvvizsgálati ügyfél vonatkozásában vita vagy peres ügy megoldása során törvényszék vagy bíróság előtt, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység.
Bevezetés
609.1. A jelen alfejezetben szereplő konkrét követelmények és alkalmazási anyag mellett a 600.1.-től a 600.27. A1-ig tartó bekezdésekben lévő követelmények és alkalmazási anyag relevánsak a fogalmi keretelveknek munkaerő-toborzási szolgáltatások könyvvizsgálati ügyfélnek történő nyújtásakor való alkalmazása szempontjából.
Követelmények és alkalmazási anyag
A szolgáltatás leírása
609.2. A1. Munkaerő-toborzási szolgáltatások olyan tevékenységek lehetnek, mint például:
– munkaköri leírás kidolgozása;
– potenciális jelöltek azonosítására és kiválasztására szolgáló folyamat kidolgozása;
– jelöltek keresése;
– a potenciális jelöltek szűrése a szerepkörre a következők által:
= a jelentkezők szakmai képzettségének vagy kompetenciájának áttekintése és a pozícióra való alkalmasságuk megállapítása;
= a leendő jelöltek referenciáinak ellenőrzése;
= megfelelő jelöltek meghallgatása és kiválasztása, tanácsadás a jelöltek kompetenciáját illetően;
– a munkaviszony feltételeinek meghatározása, és tárgyalások folytatása a részletekre, mint például a fizetésre, munkaórákra és egyéb kompenzációra vonatkozóan.
Vezetési felelősség vállalásának kockázata munkaerő-toborzási szolgáltatás nyújtásakor
K609.3. A K600.7. bekezdés kizárja, hogy egy társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság vezetési felelősséget vállaljon. Munkaerő-toborzási szolgáltatás könyvvizsgálati ügyfélnek történő nyújtásakor a társaságnak meg kell győződnie arról, hogy:
(a) az ügyfél a jelölt adott pozícióra való felvételére vonatkozó valamennyi vezetési döntés meghozatalának felelősségét ráruházza egy kompetens munkavállalóra, lehetőség szerint a felső szintű vezetésen belül; és
(b) az ügyfél hoz meg minden vezetési döntést a felvételi folyamat vonatkozásában, beleértve:
– a leendő jelöltek megfelelőségének meghatározását, és a megfelelő jelöltek kiválasztását az adott pozícióra;
– a munkaviszony feltételeinek meghatározását, és tárgyalások folytatását a részletekre, mint például a fizetésre, munkaórákra és egyéb kompenzációra vonatkozóan.
Munkaerő-toborzási szolgáltatások nyújtásából eredő potenciális veszélyek
Az összes könyvvizsgálati ügyfél
609.4. A1. Munkaerő-toborzási szolgáltatások könyvvizsgálati ügyfélnek történő nyújtása az önérdek, a magánjellegű kapcsolat vagy a fenyegetés veszélyét hozhatja létre.
609.4. A2. Az alábbi szolgáltatások nyújtása általában nem hoz létre veszélyt, amennyiben a társaságon vagy a hálózatba tartozó társaságon belüli személyek nem vállalnak vezetési felelősséget:
– Több jelentkező szakmai képzettségének ellenőrzése, és tanácsadás a pozícióra való alkalmasságukat illetően.
– A jelöltek meghallgatása, és tanácsadás egy jelölt pénzügyi számviteli, adminisztratív vagy ellenőrzési pozíciókra való alkalmasságát illetően.
609.4. A3. Az önérdek, magánjellegű kapcsolat vagy fenyegetés munkaerő-toborzási szolgáltatások könyvvizsgálati ügyfélnek történő nyújtása által létrehozott veszélyeinek azonosítása és az ilyen veszélyek szintjének értékelése során releváns tényezők tartalmazzák az alábbiakat:
– A kért segítség jellege.
– A toborzandó személy szerepköre.
– Bármely érdekellentét vagy kapcsolat, amely lehet, hogy fennáll a jelöltek és a tanácsot vagy szolgáltatást nyújtó társaság között.
609.4. A4. Példa olyan intézkedésre, amely biztosíték lehet az önérdek, magánjellegű kapcsolat vagy fenyegetés ilyen veszélye kezelésére, olyan szakemberek alkalmazása, akik nem tagjai a könyvvizsgálati munkacsoportnak.
Tiltott munkaerő-toborzási szolgáltatások
K609.5. Munkaerő-toborzási szolgáltatások könyvvizsgálati ügyfélnek történő nyújtásakor a társaságnak vagy a hálózatba tartozó társaságnak nem szabad az ügyfél megbízásából eljáró tárgyaló félként eljárnia.
K609.6. Egy társaságnak vagy egy hálózatba tartozó társaságnak nem szabad munkaerő-toborzási szolgáltatást nyújtania könyvvizsgálati ügyfél részére, ha a szolgáltatás a következőkhöz kapcsolódik:
(a) jelöltek felkutatása vagy keresése,
(b) leendő jelöltek referenciáinak ellenőrzése,
(c) a kinevezendő személy ajánlása; vagy
(d) tanácsadás egy adott jelölt alkalmazási, javadalmazási vagy kapcsolódó juttatásokra vonatkozó feltételeire vonatkozóan,
a következő pozíciókat illetően:
(i) a gazdálkodó egység igazgatója vagy tisztségviselője, vagy
(ii) a felső szintű vezetés olyan pozícióban lévő tagja, aki jelentősen befolyásolni tudja az ügyfél számviteli nyilvántartásainak vagy azoknak a pénzügyi kimutatásoknak az elkészítését, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani.
Bevezetés
610.1. A jelen alfejezetben szereplő konkrét követelmények és alkalmazási anyag mellett a 600.1.-től a 600.27. A1-ig tartó bekezdésekben lévő követelmények és alkalmazási anyag relevánsak a fogalmi keretelveknek vállalatfinanszírozási szolgáltatások könyvvizsgálati ügyfélnek történő nyújtásakor való alkalmazása szempontjából.
Követelmények és alkalmazási anyag
A szolgáltatás leírása
610.2. A1. Példák vállalatfinanszírozási szolgáltatásokra:
– Segítség nyújtása könyvvizsgálati ügyfélnek vállalati stratégiák kidolgozásában.
– Lehetséges céltársaságok azonosítása a könyvvizsgálati ügyfél számára felvásárlásra.
– Egy eszköz potenciális vételárára vagy elidegenítési árára vonatkozó tanácsadás.
– Forrásbevonási ügyletekkel kapcsolatos segítség.
– Strukturálási tanácsadás nyújtása.
– Vállalatfinanszírozási ügylet strukturálására vagy finanszírozási konstrukciókra vonatkozó tanácsadás nyújtása.
Vállalatfinanszírozási szolgáltatások nyújtásából eredő potenciális veszélyek
Az összes könyvvizsgálati ügyfél
610.3. A1. Vállalatfinanszírozási szolgáltatásoknak egy könyvvizsgálati ügyfél részére való nyújtása az önellenőrzés veszélyét hozhatja létre, ha fennáll annak kockázata, hogy a szolgáltatások eredményei hatással lesznek a számviteli nyilvántartásokra vagy azokra a pénzügyi kimutatásokra, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani. Az ilyen szolgáltatások létrehozhatják az elfogultság veszélyét is.
610.4. A1. Az önellenőrzés vagy az elfogultság vállalatfinanszírozási szolgáltatásoknak egy könyvvizsgálati ügyfél részére való nyújtása által létrehozott veszélyeinek azonosítása és az ilyen veszélyek szintjének értékelése során releváns tényezők tartalmazzák az alábbiakat:
– A szubjektivitás mértéke a vállalatfinanszírozási tanácsadás eredményének vagy következményeinek pénzügyi kimutatásokban történő megfelelő kezelésének meghatározásakor.
– Az, hogy:
= a vállalatfinanszírozási tanácsadás eredménye milyen mértékben lesz közvetlenül hatással a pénzügyi kimutatásokban megjelenített összegekre;
= a vállalatfinanszírozási szolgáltatás eredménye milyen mértékben gyakorolhat lényeges hatást a pénzügyi kimutatásokra.
Ha az önellenőrzés veszélyét azonosították egy olyan könyvvizsgálati ügyfélre vonatkozóan, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, a K610.8. bekezdés alkalmazandó.
Tiltott vállalatfinanszírozási szolgáltatások
K610.5. Egy társaságnak vagy egy hálózatba tartozó társaságnak nem szabad olyan vállalatfinanszírozási szolgáltatásokat nyújtania, amelyek magukban foglalják a könyvvizsgálati ügyfél által kibocsátott részvények, adósság- vagy egyéb pénzügyi instrumentumok promócióját, forgalmazását vagy ellenjegyzését, vagy tanácsadás nyújtását ilyen részvényekbe, adósság- vagy egyéb pénzügyi instrumentumokra való befektetésre vonatkozóan.
K610.6. Egy társaságnak vagy egy hálózatba tartozó társaságnak nem szabad vállalatfinanszírozási szolgáltatásokkal kapcsolatos tanácsadást nyújtania könyvvizsgálati ügyfélnek, ha:
(a) a tanács hatékonysága az azokban a pénzügyi kimutatásokban szereplő adott számviteli kezeléstől vagy bemutatástól függ, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt fog nyilvánítani, és:
(b) a könyvvizsgálati munkacsoportnak kétségei vannak a vonatkozó számviteli kezelésnek vagy bemutatásnak a releváns pénzügyi bemutatási keretelvek szerinti megfelelőségével kapcsolatban.
Könyvvizsgálati ügyfelek, amelyek nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek
610.7. A1. Példák olyan intézkedésekre, amelyek biztosítékok lehetnek a vállalatfinanszírozási szolgáltatások olyan könyvvizsgálati ügyfél részére való nyújtása által létrehozott önellenőrzési vagy elfogultsági veszélyek kezelésére, amely nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység:
– Kezelheti az önellenőrzés vagy az elfogultság veszélyeit olyan szakemberek alkalmazása a szolgáltatás végrehajtásához, akik nem tagjai a könyvvizsgálati munkacsoportnak.
– Kezelheti az önellenőrzés veszélyét a könyvvizsgálati munka vagy az elvégzett szolgáltatás áttekintetése olyan megfelelő áttekintő személlyel, aki nem vett részt a szolgáltatás nyújtásában,
Könyvvizsgálati ügyfelek, amelyek közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek
Az önellenőrzés veszélyei
K610.8. Egy társaságnak vagy egy hálózatba tartozó társaságnak nem szabad vállalatfinanszírozási szolgáltatásokat nyújtania olyan könyvvizsgálati ügyfélnek, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, ha az ilyen szolgáltatások nyújtása az önellenőrzés veszélyét hozhatja létre. (Hiv.: K600.14. és K600.16. bekezdések).
Az elfogultság veszélyei
610.8. A1. Példa olyan intézkedésre, amely biztosíték lehet a vállalatfinanszírozási szolgáltatások olyan könyvvizsgálati ügyfél részére való nyújtása által létrehozott elfogultsági veszélyek kezelésére, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, olyan szakemberek alkalmazása a szolgáltatás végrehajtásához, akik nem tagjai a könyvvizsgálati munkacsoportnak.
Bevezetés
800.1. Követelmény, hogy a társaságok megfeleljenek az alapelveknek, függetlenek legyenek, és alkalmazzák a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket a függetlenséget veszélyeztető tényezők azonosítása, értékelése és kezelése céljából.
800.2. Ez a fejezet a 4A rész bizonyos olyan módosításait tartalmazza, amelyek speciális célú pénzügyi kimutatások olyan könyvvizsgálatát magukban foglaló bizonyos körülmények között engedélyezettek, ahol a jelentés a használat és terjesztés korlátozását tartalmazza. Ebben a fejezetben a használat és terjesztés korlátozását tartalmazó jelentésnek a K800.3. bekezdésben meghatározott körülmények között történő kibocsátására szóló megbízásra „(módosított követelményekre) feljogosított könyvvizsgálati megbízásként” történik hivatkozás.
Követelmények és alkalmazási anyag
Általános rendelkezések
K800.3. Ha egy társaság olyan jelentést szándékozik kibocsátani speciális célú pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatáról, amely a használat és a terjesztés korlátozását tartalmazza, a 4A részben meghatározott függetlenségi követelményeknek jogosultnak kell lenniük a jelen fejezetben engedélyezett módosításokra, de csak akkor, ha:
(a) a társaság kommunikál a jelentés célzott felhasználóival azokról a módosított függetlenségi követelményekről, amelyek a szolgáltatás nyújtásakor alkalmazandók; és
(b) a jelentés célzott felhasználói értik a jelentés célját és korlátozásait, és kifejezetten beleegyeznek a módosítások alkalmazásába.
800.3. A1. A jelentés célzott felhasználói lehet, hogy a megbízás jellegének és hatókörének kialakításában való, akár közvetlen, akár a célzott felhasználók nevében történő eljárásra felhatalmazott képviselőn keresztüli közvetett részvétel útján ismerik meg a jelentés célját és korlátozásait. Ez a részvétel mindkét esetben segít a társaságnak, hogy függetlenségi kérdésekről kommunikáljon a célzott felhasználókkal, beleértve azokat a körülményeket, amelyek relevánsak a fogalmi keretelvek alkalmazása szempontjából. Ez lehetővé teszi a társaság számára azt is, hogy megszerezze a célzott felhasználók hozzájárulását a módosított függetlenségi követelményekhez.
K800.4. Ha a célzott felhasználók egy felhasználói csoport, akik a megbízás feltételeinek meghatározásakor név szerint konkrétan nem azonosíthatók, a társaságnak később ismertetnie kell az ilyen felhasználókkal a képviselő által elfogadott módosított függetlenségi követelményeket.
800.4. A1. Például, ha a célzott felhasználók egy felhasználói csoport, mint például egy szindikált hitelmegállapodás hitelezői, a társaság lehet, hogy egy megbízó levélben ismerteti a módosított függetlenségi követelményeket a hitelezők képviselője felé. A képviselő ezt követően lehet, hogy a társaság megbízólevelét a hitelezők csoportja tagjainak rendelkezésére bocsátja, hogy megfeleljen annak a követelménynek, hogy a társaság tájékoztassa a felhasználókat a képviselő által jóváhagyott módosított függetlenségi követelményekről.
K800.5. Ha a társaság (módosított követelményekre) feljogosított könyvvizsgálati megbízást hajt végre, a 4A rész módosításait a K800.7. – K800.14. bekezdésekben meghatározott módosításokra kell korlátozni. A társaságnak nem szabad ezeket a módosításokat alkalmaznia, ha a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatát jogszabály vagy szabályozás írja elő.
K800.6. Ha a társaság ugyanazon ügyfél részére olyan könyvvizsgálói jelentést is kibocsát, amely nem tartalmazza a használat és terjesztés korlátozását, akkor a társaságnak a 4A részt kell alkalmaznia arra a könyvvizsgálati megbízásra.
Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek
K800.7. Ha a társaság (módosított követelményekre) feljogosított könyvvizsgálati megbízást hajt végre, nem szükséges azokat a 4A részben meghatározott függetlenségi követelményeket alkalmaznia, amelyek kizárólag közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek részére végzett könyvvizsgálati megbízásokra vonatkoznak.
Kapcsolt gazdálkodó egységek
K800.8. Ha a társaság (módosított követelményekre) feljogosított könyvvizsgálati megbízást hajt végre, a 4A részben a „könyvvizsgálati ügyfélre” vonatkozó hivatkozások nem szükséges, hogy tartalmazzák annak kapcsolt gazdálkodó egységeit. Ha a könyvvizsgálati munkacsoportnak azonban tudomása van arról vagy oka van azt hinni, hogy az ügyfél egy kapcsolt gazdálkodó egységét magában foglaló kapcsolat vagy körülmény releváns a társaság ügyféltől való függetlenségének értékelése szempontjából, a könyvvizsgálati munkacsoportnak figyelembe kell vennie azt a kapcsolt gazdálkodó egységet a függetlenséget veszélyeztető tényezők azonosítása, értékelése és kezelése során.
Hálózatok és hálózatba tartozó társaságok
K800.9. Ha a társaság (módosított követelményekre) feljogosított könyvvizsgálati megbízást hajt végre, a hálózatba tartozó társaságokra vonatkozó, a 4A részben meghatározott konkrét követelményeket nem szükséges alkalmazni. Ha a társaságnak azonban tudomása van arról vagy oka van azt hinni, hogy valamely hálózatba tartozó társaság bármely érdekeltségei vagy kapcsolatai függetlenséget veszélyeztető tényezőket hoznak létre, a társaságnak értékelnie és kezelnie kell bármely ilyen veszélyt.
Pénzügyi érdekeltségek, hitelek és garanciák, szoros üzleti kapcsolatok, valamint családi és személyes kapcsolatok
K800.10. Amikor a társaság (módosított követelményekre) feljogosított könyvvizsgálati megbízást hajt végre:
(a) az 510., 511., 520., 521., 522., 524. és 525. fejezetekben meghatározott releváns rendelkezéseket csak a megbízásért felelős munkacsoport tagjaira, azok közvetlen családtagjaira és ‒ ahol értelmezhető ‒ közeli hozzátartozóira szükséges alkalmazni;
(b) a társaságnak azonosítania, értékelnie és kezelnie kell a könyvvizsgálati ügyfél és a könyvvizsgálati munkacsoport alábbi tagjai között létrejött, az 510., 511., 520., 521., 522., 524. és 525. fejezetekben meghatározottak szerinti érdekeltségek és kapcsolatok által létrehozott, függetlenséget veszélyeztető bármely tényezőt:
(i) azok, akik a megbízáshoz tanácsadást nyújtanak szakmai vagy ágazatspecifikus ügyekre, ügyletekre vagy eseményekre vonatkozóan, és
(ii) azok, akik egy megbízás minőségének áttekintését vagy a megbízás minőségének áttekintése céljával összhangban lévő áttekintést hajtanak végre a megbízásra vonatkozóan; továbbá
(c) a társaságnak értékelnie és kezelnie kell bármely olyan veszélyt, amelyről a megbízásért felelős munkacsoportnak oka van azt hinni, hogy az létrejön a könyvvizsgálati ügyfél és a könyvvizsgálati megbízás eredményét közvetlenül befolyásolni tudó, társaságon belüli egyéb személyek közötti érdekeltségek és kapcsolatok miatt.
800.10. A1. A könyvvizsgálati megbízás eredményét közvetlenül befolyásolni tudó egyéb személyek a társaságnál tartalmazzák azokat, akik javaslatot tesznek a könyvvizsgálati megbízásért felelős partner kompenzációjára, vagy akik a könyvvizsgálati megbízásért felelős partner közvetlen ellenőrzési, irányítási vagy egyéb felügyeletét végzik a könyvvizsgálati megbízás végrehajtásával kapcsolatban, beleértve a megbízásért felelős partner feletti valamennyi közvetlen felettesi szintet addig a személyig, aki a társaság szenior vagy ügyvezető partnere (vezérigazgató vagy annak megfelelője).
K800.11. Amikor a társaság (módosított követelményekre) feljogosított könyvvizsgálati megbízást hajt végre, értékelnie és kezelnie kell bármely olyan veszélyt, amelyről a megbízásért felelős munkacsoportnak oka van azt hinni, hogy az létrejön személyeknek a könyvvizsgálati ügyfélben lévő pénzügyi érdekeltségei miatt, ahogy azokat a K510.4. bekezdés (c) és (d) pontjai, a K510.5., K510.7., valamint az 510.10. A5. és A9. bekezdések meghatározzák
K800.12. Ha a társaság (módosított követelményekre) feljogosított könyvvizsgálati megbízást hajt végre, a K510.4. bekezdés (a) pontban, a K510.6. és K510.7. bekezdésekben meghatározott rendelkezéseknek a társaság érdekeltségeire történő alkalmazása során a társaságnak nem szabad lényeges közvetlen vagy lényeges közvetett pénzügyi érdekeltséggel rendelkeznie a könyvvizsgálati ügyfélben.
Munkaviszony könyvvizsgálati ügyfélnél
K800.13. Ha a társaság (módosított követelményekre) feljogosított könyvvizsgálati megbízást hajt végre, a társaságnak értékelnie és kezelnie kell bármely munkaviszony által létrehozott veszélyt, ahogy azt az 524.3. A1.-től az 524.5. A3.-ig tartó bekezdések meghatározzák.
Bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatások nyújtása
K800.14. Ha a társaság (módosított követelményekre) feljogosított könyvvizsgálati megbízást hajt végre és bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatást végez a könyvvizsgálati ügyfél részére, meg kell felelnie a 410‒430. és a 600. fejezetekben foglaltaknak, beleértve az alfejezeteket is, a K800.7.-től a K800.9.-ig tartó bekezdések figyelembevételével.
Bevezetés
Általános rendelkezések
900.1. Ez a rész könyvvizsgálati megbízásokon és átvilágítási megbízásokon kívüli, bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozik. Példák ilyen megbízásokra:
– Bizonyosság nyújtása egy gazdálkodó egység kulcsfontosságú teljesítménymutatóira vonatkozóan.
– Bizonyosság nyújtása egy gazdálkodó egység jogszabálynak vagy szabályozásnak való megfelelésére vonatkozóan.
– Bizonyosság nyújtása egy állami szektorbeli szervezet által elért teljesítménykritériumokra, mint például az értékarányosságra, vonatkozóan.
– Bizonyosság nyújtása egy gazdálkodó egység belső kontroll rendszere hatékonyságára vonatkozóan.
– Bizonyosság nyújtása egy gazdálkodó egység üvegházhatásúgáz-kimutatására vonatkozóan.
– Egy pénzügyi kimutatás konkrét elemeinek, számláinak vagy tételeinek könyvvizsgálata.
900.2. Ebben a részben a „kamarai tag könyvvizsgáló” kifejezés a könyvvizsgálóként dolgozó egyéni kamarai tag könyvvizsgálókra és társaságaikra utal.
900.3. Az 1. témaszámú nemzetközi minőségirányítási standard előírja, hogy egy társaság minőségirányítási rendszert alakítson ki, vezessen be és működtessen a társaság által végrehajtott bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozóan. Ennek a minőségirányítási rendszernek a részeként az 1. témaszámú nemzetközi minőségirányítási standard előírja a társaság számára olyan minőségcélok kialakítását, amelyek a felelősségeknek a releváns etikai követelményekkel összhangban való teljesítésével foglalkoznak, beleértve a függetlenséggel kapcsolatosakat. Az 1. témaszámú nemzetközi minőségirányítási standard értelmében a releváns etikai követelmények azok, amelyek a társaságra, a társaság munkatársaira, és adott esetben a társaságra és a társaság megbízásaira vonatkozó függetlenségi követelmények hatálya alá tartozó egyéb személyekre vonatkoznak. Emellett a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi standardok és a nemzetközi könyvvizsgálati standardok felelősségeket határoznak meg a megbízásért felelős partnerek és a megbízásért felelős munkacsoportok számára a megbízás szintjén. A felelősségek társaságon belüli megosztása a társaság méretétől, felépítésétől és szervezetétől függ. A 4B. rész számos rendelkezése nem írja elő a társaságon belüli személyeknek a függetlenséghez kapcsolódó intézkedésekre vonatkozó konkrét felelősségét, ehelyett a könnyebb hivatkozás végett a „társaságra” hivatkozik. Egy társaság a függetlenségi követelményeknek való megfelelésre vonatkozó működési felelősséggel ruház fel egy vagy több személyt az 1. témaszámú nemzetközi minőségirányítási standarddal összhangban. Emellett egy egyéni kamarai tag könyvvizsgáló továbbra is felelős marad bármely olyan rendelkezésnek való megfelelésért, amely vonatkozik a saját tevékenységeire, érdekeltségeire vagy kapcsolataira.
900.4. A függetlenség az objektivitás és tisztességesség alapelveihez kapcsolódik. A következőkből áll:
(a) Tudati függetlenség – olyan tudatállapot, amely lehetővé teszi egy következtetésnek a szakmai megítélést veszélyeztető befolyások hatása nélküli kifejezését, lehetővé téve ezáltal az egyén számára, hogy tisztességesen járjon el, és objektivitást és szakmai szkepticizmust gyakoroljon.
(b) A függetlenség látszata – olyan tények és körülmények elkerülése, amelyek annyira jelentősek, hogy egy racionális és tájékozott harmadik fél valószínűleg arra a következtetésre jutna, hogy a társaságnak vagy a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport egyik tagjának a tisztességessége, objektivitása vagy szakmai szkepticizmusa sérült.
Ebben a részben egy személy vagy társaság „függetlenségére” történő hivatkozások azt jelentik, hogy az adott személy vagy társaság megfelelt a jelen rész rendelkezéseinek.
900.5. A Kódex előírja a társaságok számára, hogy bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízások végrehajtásakor feleljenek meg az alapelveknek és legyenek függetlenek. Ez a rész konkrét követelményeket és alkalmazási anyagot határoz meg arra vonatkozóan, hogy hogyan alkalmazandók a fogalmi keretelvek a függetlenség fenntartására a könyvvizsgálati vagy átvilágítási megbízásokon kívüli, bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízások végrehajtása során. A 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelvek éppúgy vonatkoznak a függetlenségre, mint a 110. fejezetben szereplő alapelvekre.
900.6. Ez a rész ismertet:
(a) olyan tényeket és körülményeket, beleértve szakmai tevékenységeket, érdekeltségeket és kapcsolatokat, amelyek a függetlenséget veszélyeztető tényezőket hoznak létre vagy lehet, hogy létrehoznak;
(b) potenciális intézkedéseket, beleértve biztosítékokat, amelyek megfelelőek lehetnek bármely ilyen veszély kezelésére; és
(c) néhány helyzetet, amikor a veszélyek nem küszöbölhetők ki vagy nem lehetséges, hogy biztosítékok álljanak rendelkezésre azok elfogadható szintre csökkentéséhez.
Egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízások ismertetése
900.7. Egy bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás során a társaság célja elegendő és megfelelő bizonyítékot szerezni annak érdekében, hogy olyan módon kialakított következtetést fejezzen ki, hogy az növelje a felelős féltől eltérő célzott felhasználók bizalmának szintjét a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információkra vonatkozóan. A 3000. témaszámú (felülvizsgált) bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi standard ismerteti az ezen standard szerint végzett bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás elemeit és céljait, és a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra vonatkozó keretelvek általános leírást adnak a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokról. Egy bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás lehet tanúsítási megbízás vagy közvetlen megbízás.
900.8. Ebben a részben a „bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás” kifejezés a könyvvizsgálati megbízásokon és az átvilágítási megbízásokon kívüli bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozik.
A használat és terjesztés korlátozását tartalmazó jelentések
900.9. Egy bizonyosságot nyújtó jelentés lehet, hogy tartalmaz a használatra és terjesztésre vonatkozó korlátozást. Amennyiben tartalmaz, és a 990. fejezetben szereplő feltételek teljesülnek, megengedett a jelen részben ismertetett függetlenségi követelmények 990. fejezet rendelkezései szerinti módosítása.
Könyvvizsgálati és átvilágítási megbízások
900.10. A könyvvizsgálati és átvilágítási megbízásokra vonatkozó függetlenségi standardokat a 4A rész – Könyvvizsgálati és átvilágítási megbízásokra vonatkozó függetlenség ismerteti. Ha egy társaság ugyanazon ügyfél részére bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízást és könyvvizsgálati vagy átvilágítási megbízást is végez, a 4A részben szereplő követelmények továbbra is vonatkoznak a társaságra, egy hálózatba tartozó társaságra, valamint a könyvvizsgálatért vagy átvilágításért felelős munkacsoport tagjaira.
Követelmények és alkalmazási anyag
Általános rendelkezések
K900.11. Egy bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízást végrehajtó társaságnak függetlennek kell lennie a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyféltől.
900.11. A1. Ennek a résznek az alkalmazásában a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél egy bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás során a felelős fél és egy tanúsítási megbízásban egyben a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információkért felelősséget vállaló fél (aki lehet ugyanaz, mint a felelős fél).
900.11. A2. Egy bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásban részt vevő felek szerepkörei eltérhetnek és hatással lehetnek az ebben a részben lévő függetlenségi rendelkezések alkalmazására. A tanúsítási megbízások többségében a felelős fél és a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információkért felelősséget vállaló fél ugyanaz. Ez magában foglalja azokat a körülményeket, amikor a felelős fél egy másik felet von be a vizsgálat mögöttes tárgyának a kritériumokkal szemben való mérése vagy értékelése céljából (a mérést vagy értékelést végző), amikor a felelős fél vállal felelősséget a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információkért és a vizsgálat mögöttes tárgyáért is. A felelős fél vagy a megbízó fél azonban kijelölhet egy másik felet a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információk elkészítésére azon az alapon, hogy ez a fél vállal felelősséget a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információkért. Ilyen körülmények között a felelős fél és az a fél, amelyik felelős a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információkért, mindketten bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfelek a jelen rész alkalmazásában.
900.11. A3. A felelős fél és tanúsítási megbízásnál a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információkért felelősséget vállaló fél mellett lehetnek egyéb felek a megbízásra vonatkozóan. Például, lehet egy különálló megbízó fél, vagy egy olyan fél, aki a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információkért felelősséget vállaló féltől eltérő mérést vagy értékelést végző. Ilyen körülmények között a fogalmi keretelvek alkalmazása megköveteli a kamarai tag könyvvizsgálótól, hogy azonosítsa és értékelje az ilyen felekkel fennálló bármilyen érdekeltségek vagy kapcsolatok által létrehozott, az alapelveket veszélyeztető tényezőket, beleértve, hogy fennállhat-e bármilyen érdekellentét a 310. fejezetben leírtak szerint.
K900.12. Egy társaságnak a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket kell alkalmaznia a függetlenséget veszélyeztető tényezők azonosítására, értékelésére és kezelésére egy bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás kapcsán.
Vezetési felelősségek vállalásának tilalma
K900.13. Egy társaságnak nem szabad a társaság által végzett bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásban szereplő vizsgálat mögöttes tárgyához és tanúsítási megbízásnál a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információhoz kapcsolódó vezetési felelősséget vállalnia. Ha a társaság a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél részére végzett bármilyen egyéb szolgáltatás részeként vezetési felelősséget vállal, a társaságnak biztosítania kell, hogy az adott felelősség nem kapcsolódik a társaság által végzett bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásban szereplő vizsgálat mögöttes tárgyához és tanúsítási megbízásnál a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információhoz.
900.13. A1. A vezetési felelősségek magukban foglalják egy gazdálkodó egység ellenőrzését, vezetését és irányítását, beleértve a humán, pénzügyi, technológiai, tárgyiasult és immateriális erőforrások megszerzésére, elosztására és ellenőrzésére vonatkozó döntések meghozatalát.
900.13. A2. Amikor egy társaság egy bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásban szereplő vizsgálat mögöttes tárgyához és tanúsítási megbízásnál a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információhoz kapcsolódó vezetési felelősséget vállal, ez az önellenőrzés, az önérdek és a magánjellegű kapcsolat veszélyeit hozza létre. Vezetési felelősség vállalása létrehozhatja az elfogultság veszélyét, mert a társaság túlságosan szorosan azonosul a vezetés szempontjaival és érdekeivel.
900.13. A3. Annak meghatározása, hogy egy adott tevékenység vezetési felelősség-e, az adott körülményektől függ és megköveteli a szakmai megítélés alkalmazását. Példák olyan tevékenységekre, amelyeket vezetési felelősségnek tekintenének:
– Politikák és stratégiai irány meghatározása.
– Munkavállalók felvétele vagy elbocsátása.
– A munkavállalók irányítása és a tevékenységükért való felelősségvállalás a munkavállalóknak a gazdálkodó egység részére végzett munkája vonatkozásában.
– Ügyletek engedélyezése.
– Bankszámlák vagy befektetések ellenőrzése vagy kezelése.
– Arra vonatkozó döntés, hogy a társaság vagy más harmadik felek mely javaslatait valósítsák meg.
– Jelentéstétel a vezetés nevében az irányítással megbízott személyeknek.
– Felelősség vállalása a belső kontroll kialakításáért, bevezetéséért, nyomon követéséért és fenntartásáért.
900.13. A4. A K900.14. bekezdésnek való megfelelés függvényében, tanácsadás és javaslatok nyújtása abból a célból, hogy segítsenek egy bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél vezetésének felelősségei teljesítésében, nem vezetési felelősség vállalása.
K900.14. Amikor olyan szakmai tevékenységet hajtanak végre egy bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél részére , amely a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásban szereplő vizsgálat mögöttes tárgyához és tanúsítási megbízásnál a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információkhoz kapcsolódik, a társaságnak meg kell győződnie arról, hogy az ügyfél vezetése tesz meg minden olyan kapcsolódó megítélést és hoz meg minden olyan kapcsolódó döntést, amely a vezetés megfelelő felelősségi körébe tartozik. Ez magában foglalja annak biztosítását, hogy az ügyfél vezetése:
(a) Kijelöl egy megfelelő készségekkel, tudással és tapasztalattal rendelkező személyt, hogy mindenkor felelős legyen az ügyfél döntéseiért és felügyelje a tevékenységeket. Egy ilyen személy, lehetőség szerint a felső szintű vezetésen belül, értené:
(i) a tevékenységek céljait, jellegét és eredményeit; és
(ii) az ügyfél és a társaság felelősségeit.
Az adott személy számára azonban nem követelmény, hogy rendelkezzen a tevékenységek elvégzéséhez vagy újbóli elvégzéséhez szükséges szakértelemmel.
(b) Felügyeli a tevékenységeket és értékeli az elvégzett tevékenység eredményeinek megfelelőségét az ügyfél célja szempontjából; és
(c) Felelősséget vállal bármely a tevékenységek eredményeképpen felmerülő, végrehajtandó intézkedésért.
Több felelős fél és a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információkért felelősséget vállaló több fél
900.15. A1. Egyes bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásoknál, akár tanúsítási megbízás, akár közvetlen megbízás, lehet több felelős fél, vagy egy tanúsítási megbízásnál több olyan fél, aki felelősséget vállal a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információkért. Annak megállapítása során, hogy az ilyen megbízásokban szükséges-e a jelen részben lévő rendelkezéseket minden egyes felelős félre vagy a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információkért felelősséget vállaló minden egyes félre alkalmazni, a társaság figyelembe vehet bizonyos kérdéseket. Ezek a kérdések magukban foglalják, hogy a társaság vagy a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport egy tagja és egy adott felelős fél, vagy a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információkért felelős adott fél közötti érdekeltség vagy kapcsolat létrehozna-e a függetlenséget veszélyeztető olyan tényezőt, amely nem jelentéktelen a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információk összefüggésében. Ennek megállapítása olyan tényezőket fog figyelembe venni, mint például:
(a) A vizsgálat mögöttes tárgyának vagy a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információnak, amelyért az adott fél felelős, a lényegessége a teljes bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás kontextusában.
(b) A bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízáshoz társuló közérdek szintje.
Ha a társaság megállapítja, hogy az egy adott féllel fennálló bármely ilyen érdekeltség vagy kapcsolat által létrehozott veszély jelentéktelen lenne, lehet, hogy nem szükséges a jelen fejezet valamennyi rendelkezését alkalmazni arra a félre.
Hálózatba tartozó társaságok
K900.16. Ha egy társaságnak tudomása van arról vagy oka van azt hinni, hogy egy hálózatba tartozó társaság érdekeltségei és kapcsolatai a társaság függetlenségét veszélyeztető tényezőt hoznak létre, a társaságnak értékelnie és kezelnie kell bármely ilyen veszélyt.
900.16. A1. A hálózatba tartozó társaságokról lásd a 400.50. A1. – 400.54. A1. bekezdéseket.
Kapcsolt gazdálkodó egységek
K900.17. Ha a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoportnak tudomása van arról vagy oka van azt hinni, hogy a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél valamely kapcsolt gazdálkodó egységét magában foglaló kapcsolat vagy körülmény releváns a társaság ügyféltől való függetlenségének értékelése szempontjából, a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoportnak figyelembe kell vennie azt a kapcsolt gazdálkodó egységet a függetlenséget veszélyeztető tényezők azonosítása, értékelése és kezelése során.
[A 900.18.-tól a 900.29.-ig tartó bekezdések szándékosan vannak üresen hagyva]
Az az időszak, amelynek során a függetlenség követelmény
K900.30. A függetlenséget a jelen részben előírtak szerint fenn kell tartani:
(a) a megbízási időszak során, és
(b) a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információ által lefedett időszak során egyaránt.
900.30. A1. A megbízási időszak akkor kezdődik, amikor a megbízásért felelős munkacsoport megkezdi a bizonyosságot nyújtó szolgáltatások végrehajtását az adott megbízás vonatkozásában. A megbízási időszaknak akkor van vége, amikor a bizonyosságot nyújtó jelentést kibocsátják. Ismétlődő jellegű megbízás esetén a megbízásnak bármelyik fél azon jelzése, hogy a szakmai kapcsolat befejeződött, vagy a végső bizonyosságot nyújtó jelentés kibocsátása közül a későbbi időpontban van vége.
K900.31. Ha egy gazdálkodó egység azon vizsgálat tárgyával kapcsolatos információ által lefedett időszak alatt vagy után lesz bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél, amelyekre vonatkozóan a társaság következtetést fog kifejezni, a társaságnak meg kell határoznia, hogy az alábbiak létrehoznak-e függetlenséget veszélyeztető tényezőket:
(a) a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információ által lefedett időszakban vagy azt követően, de a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás elfogadása előtt fennálló pénzügyi vagy üzleti kapcsolatok a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyféllel, vagy
(b) a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfélnek nyújtott korábbi szolgáltatások.
K900.32. A függetlenséget veszélyeztető tényezőket hoz létre, ha bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatást nyújtottak a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél részére a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információ által lefedett időszak során vagy azt követően, de még azelőtt, hogy a megbízásért felelős munkacsoport megkezdi a bizonyosságot nyújtó szolgáltatások nyújtását, és a szolgáltatás nem lenne engedélyezett a megbízási időszak során. Ilyen körülmények között a társaságnak értékelnie és kezelnie kell a szolgáltatás által létrehozott, függetlenséget veszélyeztető bármely tényezőt. Ha a veszélyek nincsenek elfogadható szinten, a társaságnak csak akkor szabad elfogadnia a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízást, ha a veszélyeket elfogadható szintre csökkentették.
900.32. A1. Példák olyan intézkedésekre, amelyek biztosítékok lehetnek az ilyen veszélyek kezelésére:
– Olyan szakemberek alkalmazása, akik nem tagjai a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoportnak.
– A bizonyosságot nyújtó vagy a bizonyosságot nem nyújtó munka megfelelő áttekintő személlyel történő áttekintetése az adott helyzetnek megfelelően.
K900.33. Ha egy bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatást, amely a megbízási időszak során nem lenne engedélyezett, nem fejeztek be, és a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízással kapcsolatos szakmai szolgáltatások megkezdése előtt annak befejezése vagy lezárása nem megvalósítható, a társaságnak csak akkor szabad elfogadnia a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízást, ha:
(a) a társaság meggyőződött arról, hogy:
(i) a bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatást rövid időn belül befejezik, vagy
(ii) az ügyfél intézkedéseket foganatosít annak érdekében, hogy rövid időn belül más szolgáltatóhoz kerüljön a szolgáltatás;
(b) a társaság szükség esetén biztosítékokat alkalmaz a szolgáltatási időszak alatt; továbbá
(c) a társaság megbeszéli a kérdést a társaságot megbízó féllel vagy a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél irányításával megbízott személyekkel.
Kommunikáció az irányítással megbízott személyekkel
900.34. A1. A K300.9.-től a 300.9. A2.-ig tartó bekezdések a társaságot megbízó féllel vagy a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél irányításával megbízott személyekkel folytatott kommunikációk szempontjából releváns követelményeket és alkalmazási anyagot tartalmaznak.
900.34. A2. A társaságot megbízó féllel vagy a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél irányításával megbízott személyekkel folytatott kommunikáció helyénvaló lehet, amikor jelentős megítéléseket tesznek és következtetéseket vonnak le a függetlenséget veszélyeztető tényezők kezelése céljából egy bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízással kapcsolatban, mert az adott megbízásban szereplő vizsgálat tárgyával kapcsolatos információ egy korábban végrehajtott bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatás eredménye.
[A 900.35.-től a 900.39.-ig tartó bekezdések szándékosan vannak üresen hagyva]
Bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó függetlenség általános dokumentálása
K900.40. A társaságnak dokumentálnia kell a jelen résznek történő megfelelésre vonatkozó következtetéseket, valamint az ilyen következtetéseket alátámasztó releváns megbeszélések lényegét. Különösen:
(a) amikor biztosítékokat alkalmaznak egy veszély kezelésére, a társaságnak dokumentálnia kell a veszély jellegét és a rendelkezésre álló vagy alkalmazott biztosítékokat, továbbá
(b) ha egy veszély jelentős elemzést igényelt és a társaság arra a következtetésre jutott, hogy az már egy elfogadható szinten van, a társaságnak dokumentálnia kell a veszély jellegét és a következtetés indoklását.
900.40. A1. A dokumentálás bizonyítékot nyújt a társaság megítéléseire, amelyeket a jelen résznek történő megfelelésre vonatkozó következtetések kialakításakor alkalmazott. Ugyanakkor a dokumentálás hiánya nem határozza meg, hogy egy társaság figyelembe vett-e egy adott kérdést vagy, hogy a társaság független-e.
[A 900.41.-től a 900.49.-ig tartó bekezdések szándékosan vannak üresen hagyva]
Bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó függetlenségi rendelkezés megsértése
Amikor egy társaság megsértést azonosít
K900.50. Ha egy társaság arra a következtetésre jut, hogy a jelen részben lévő valamely követelményt megsértették , a társaságnak:
(a) be kell fejeznie, fel kell függesztenie vagy meg kell szüntetnie azt az érdekeltséget vagy kapcsolatot, amely kiváltotta a megsértést;
(b) értékelnie kell a megsértés jelentőségét, valamint annak hatását a társaságnak az objektivitására és a bizonyosságot nyújtó jelentés kibocsátására vonatkozó képességére; továbbá
(c) meg kell határoznia, hogy hozható-e olyan intézkedés, amely kielégítően kezeli a megsértés következményeit.
Ennek meghatározásakor a társaságnak szakmai megítélést kell alkalmaznia és figyelembe kell vennie, hogy egy racionális és tájékozott harmadik fél valószínűleg arra a következtetésre jutna-e, hogy a társaság objektivitása sérülne és ezért a társaság nem tudna bizonyosságot nyújtó jelentést kibocsátani.
K900.51. Ha a társaság azt állapítja meg, hogy nem lehetséges intézkedést tenni a megsértés következményeinek kielégítő kezelése céljából, a társaságnak a lehető leghamarabb tájékoztatnia kell a társaságot megbízó felet vagy az irányítással megbízott személyeket, az adott esetnek megfelelően. A társaságnak meg kell tennie a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás befejezése érdekében szükséges lépéseket a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás befejezése szempontjából releváns bármilyen vonatkozó jogi vagy szabályozói követelménynek megfelelően.
K900.52. Ha a társaság azt állapítja meg, hogy lehetséges intézkedést tenni a megsértés következményeinek kielégítő kezelése érdekében, a társaságnak meg kell beszélnie a megsértést és a megtett vagy megtenni javasolt intézkedést a társaságot megbízó féllel vagy az irányítással megbízott személyekkel, az adott esetnek megfelelően. A társaságnak a megsértést és a javasolt intézkedést a a megbízás és a megsértés körülményeit figyelembe véve időben kell megbeszélnie.
K900.53. Ha a társaságot megbízó fél vagy az irányítással megbízott személyek nem értenek egyet azzal, hogy a társaság által a K900.50. bekezdés (c) pontjával összhangban javasolt intézkedés kielégítően kezeli a megsértés következményeit, a társaságnak meg kell tennie a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás befejezése érdekében szükséges lépéseket a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás befejezése szempontjából releváns bármilyen vonatkozó jogi vagy szabályozói követelménynek megfelelően.
Dokumentálás
K900.54. A K900.50. ‒ K900.53. bekezdésekben szereplő követelményeknek való megfelelés során a társaságnak dokumentálnia kell:
(a) a megsértést;
(b) a megtett intézkedéseket;
(c) a meghozott kulcsfontosságú döntéseket; valamint
(d) a társaságot megbízó féllel vagy az irányítással megbízott személyekkel megbeszélt összes kérdést.
K900.55. Ha a társaság folytatja a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízást, dokumentálnia kell:
(a) azt a következtetést, hogy a társaság szakmai megítélése szerint az objektivitás nem sérült, és
(b) annak indoklását, hogy a megtett intézkedés miért kezelte kielégítően a megsértés következményeit úgy, hogy a társaság ki tudott bocsátani bizonyosságot nyújtó jelentést kiadni.
Bevezetés
905.1. Követelmény, hogy a társaságok megfeleljenek az alapelveknek, függetlenek legyenek, és alkalmazzák a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket a függetlenséget veszélyeztető tényezők azonosítása, értékelése és kezelése céljából.
905.2. Díjak és egyéb javadalmazás-típusok az önérdek vagy a fenyegetés veszélyét hozhatják létre. Ez a fejezet a fogalmi keretelveknek a függetlenséget veszélyeztető, bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfelek részére felszámított díjakból eredő tényezők azonosítása, értékelése és kezelése céljából történő alkalmazása szempontjából releváns konkrét követelményeket és alkalmazási anyagot tartalmazza.
Követelmények és alkalmazási anyag
Bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél által fizetett díjak
905.3. A1. Amikor a díjakat egy bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyféllel tárgyalják meg és azokat ő fizeti, ez önérdekkel kapcsolatos, a függetlenséget veszélyeztető tényezőt hoz létre és létrehozhat fenyegetéssel kapcsolatos, a függetlenséget veszélyeztető tényezőt.
905.3. A2. A fogalmi keretelvek alkalmazása megköveteli, hogy mielőtt egy társaság elfogad egy bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél részére végzett bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízást, a társaság megállapítsa, hogy az ügyfélnek ajánlott díjak által létrehozott, a függetlenséget veszélyeztető tényezők elfogadható szintűek-e. A fogalmi keretelvek alkalmazása azt is megköveteli, hogy a társaság újraértékelje az ilyen veszélyeket, amikor a tények és körülmények változnak a megbízási időszak alatt.
905.3. A3. Díjaknak a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél általi fizetésekor létrehozott veszélyek szintjének értékelése során releváns tényezők tartalmazzák az alábbiakat:
– A bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásért felszámított díjak szintje, valamint, hogy azok milyen mértékben veszik tekintetbe a szükséges erőforrásokat, figyelembe véve a társaság üzleti és piaci prioritásait.
– A szolgáltatásért felszámított díj szintje és a szolgáltatás eredménye közötti bármilyen függőség mértéke.
– A díj szintje a társaság vagy egy hálózatba tartozó társaság által nyújtandó szolgáltatás kontextusában.
– Az ügyfél jelentősége a társaság vagy partner szempontjából.
– Az ügyfél jellege.
– A bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás jellege.
– Az irányítással megbízott személyek részvétele a díjakról való megállapodásban.
– Az, hogy a díj szintjét független harmadik fél, például egy szabályozó szerv határozza-e meg.
905.3. A4. A 120.15. A3. bekezdésben leírt körülmények, politikák és eljárások (különösen egy társaság által az IAASB által kiadott minőségirányítási standardokkal összhangban kialakított és bevezetett minőségirányítási rendszer megléte) szintén hatással lehetnek annak értékelésére, hogy a függetlenséget veszélyeztető tényezők elfogadható szintűek-e.
905.3. A5. Az itt következő követelmények és alkalmazási anyag olyan körülményeket azonosítanak, amelyeknek további értékelése lehet szükséges annak meghatározása során, hogy a veszélyek elfogadható szintűek-e. Ezekre a körülményekre vonatkozóan az alkalmazási anyag példákat tartalmaz olyan további tényezőkre, amelyek relevánsak lehetnek a veszélyek értékelése során.
Bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokért felszámított díjak szintje
905.4. A1. Egy bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél részére akár bizonyosságot nyújtó, akár egyéb szolgáltatásokért felszámítandó díjak meghatározása a társaság üzleti döntése, figyelembe véve az adott megbízás szempontjából releváns tényeket és körülményeket, beleértve a technikai és szakmai standardok követelményeit.
905.4. A2. Az önérdek és a fenyegetés olyan veszélyei szintjének értékelése során, amelyeket egy bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásért felszámított, a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél által fizetett díj szintje hoz létre, a releváns tényezők magukban foglalják:
– a társaságnak a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásért felszámított díjra vonatkozó üzleti indoklását;
– azt, hogy alkalmazott vagy alkalmaz-e az ügyfél nem helyénvaló nyomást a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásért felszámított díj csökkentése céljából.
905.4. A3. Példák olyan intézkedésekre, amelyek biztosítékok lehetnek az ilyen veszélyek kezelésére:
– A javasolt díj észszerűségének olyan megfelelő áttekintő személlyel való, a megbízás hatókörének és összetettségének tekintetében történő értékeltetése, aki nem vesz részt a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásban.
– A végrehajtott munka áttekintetése olyan megfelelő áttekintő személlyel, aki nem vett részt a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásban.
Függő díjak
905.5. A1. A függő díjak egy ügylet kimeneteléhez vagy a végrehajtott szolgáltatások eredményéhez kapcsolódó, előre meghatározott alapon számított díjak. Egy közvetítőn keresztül felszámított függő díj példa a közvetett függő díjra. A jelen fejezetben egy díj nem minősül függőnek, ha azt bíróság vagy más hatóság állapítja meg.
K905.6. Egy társaságnak nem szabad közvetlenül vagy közvetetten függő díjat felszámítania egy bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásért.
K905.7. Egy társaságnak vagy hálózatba tartozó társaságnak nem szabad közvetlenül vagy közvetetten függő díjat felszámítania egy bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfélnek nyújtott, bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásért, ha a bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatás eredménye és így a díj összege a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás által érintett, a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információ szempontjából lényeges kérdéshez kapcsolódó jövőbeli vagy mostani megítéléstől függ.
905.7. A1. A K905.6. és K905.7. bekezdések kizárják, hogy egy társaság bizonyos függő díjra vonatkozó megállapodásokat kössön bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyféllel. Még ha a függő díjra vonatkozó megállapodás nincs is kizárva egy bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatás bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfélnek történő nyújtásakor, az mégis hatással lehet az önérdek veszélyének szintjére.
905.7. A2. Egy ilyen veszély szintjének értékelése során releváns tényezők tartalmazzák az alábbiakat:
– A lehetséges díjösszegek tartománya.
– Az, hogy egy megfelelő hatóság határozza-e meg azt a kimenetelt, amelytől a függő díj függ.
– A társaság által végzett munkának és a javadalmazás alapjának közlése a célzott felhasználókkal.
– A szolgáltatás jellege.
– Az esemény vagy ügylet hatása a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információra.
905.7. A3. Példák olyan intézkedésekre, amelyek biztosítékok lehetnek az önérdek ilyen veszélyének kezelésére:
– A releváns bizonyosságot nyújtó munka áttekintetése olyan megfelelő áttekintő személlyel, aki nem vett részt a bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatás nyújtásában.
– Az ügyféllel való előzetes írásbeli megállapodás beszerzése a javadalmazás alapjára vonatkozóan.
Összes díj – Hátralékos díjak
905.8. A1. Az önérdek veszélyének szintjére hatással lehet, ha a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél által a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásért vagy egyéb szolgáltatásokért fizetendő díjak lejárt esedékességűek a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás időszaka alatt.
905.8. A2. Általában elvárás, hogy a társaság kapja meg az ilyen díjak kifizetését a bizonyosságot nyújtó jelentés kibocsátása előtt.
905.8. A3. Az önérdek ilyen veszélye szintjének értékelése során releváns tényezők tartalmazzák az alábbiakat:
– A hátralékos díjak jelentőségét a társaság szempontjából.
– Azt, hogy mennyi ideje hátralékosak a díjak.
– A társaság értékelését az ügyfélnek vagy egyéb releváns félnek a hátralékos díj kifizetésére való képességére és hajlandóságára vonatkozóan.
905.8. A4. Példák olyan intézkedésekre, amelyek egy ilyen veszély kezelését célzó biztosítékok lehetnek:
– A hátralékos díjak részleges kifizettetése.
– A végrehajtott munka áttekintetése olyan megfelelő áttekintő személlyel, aki nem vett részt a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásban.
K905.9. Ha egy bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyféltől esedékes díjaknak egy jelentős része sokáig kifizetetlen marad, a társaságnak meg kell határoznia, hogy:
(a) a hátralékos díjak lehetnek-e egyenértékűek egy az ügyfélnek nyújtott hitellel, amely esetben a 911. fejezetben foglalt követelmények és alkalmazási anyag alkalmazandók; és
(b) helyénvaló-e, ha a társaságot újra kijelölik vagy a társaság folytatja a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízást.
Összes díj – Díjfüggőség
905.10. A1. Ha a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás során következtetést kifejező társaságnak egy bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyféltől származó teljes díjbevétele az adott társaság teljes díjbevételének nagy hányadát teszi ki, az adott ügyféltől származó díjaktól való függés és az azok potenciális elvesztésével kapcsolatos aggály hatással van az önérdek veszélyének szintjére és a fenyegetés veszélyét hozza létre.
905.10. A2. Az önérdek és a fenyegetés veszélye jön létre a 905.10.A1. bekezdésben leírt körülmények között akkor is, ha a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél nem felelős a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásért felszámított díjak megtárgyalásáért vagy kifizetéséért.
905.10. A3. A társaság összes díjának számítása során a társaság használhat az előző üzleti évből rendelkezésre álló pénzügyi információkat, és ezeknek az információknak az alapján becsülheti az arányt, ha megfelelő.
905.10. A4. Az önérdek és fenyegetés ilyen veszélyei szintjének értékelése során releváns tényezők tartalmazzák az alábbiakat:
– A társaság működési szerkezete.
– Az, hogy a társaságnál várható-e olyan diverzifikáció, hogy csökken a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyféltől való bármilyen függés.
905.10. A5. Példák olyan intézkedésekre, amelyek biztosítékok lehetnek az ilyen veszélyek kezelésére:
– Az ügyfélnek nyújtott, bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásoktól eltérő szolgáltatások terjedelmének csökkentése.
– A társaság ügyfélbázisának növelése a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyféltől való függés csökkentése érdekében.
905.10. A6. Az önérdek vagy a fenyegetés veszélyét hozza létre, ha egy társaság egy bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyféltől származó díjai nagy részét képezik az egy adott partner ügyfeleitől származó árbevételnek.
905.10. A7. Az ilyen veszélyek szintjének értékelése során releváns tényezők tartalmazzák az alábbiakat:
– A bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél kvalitatív és kvantitatív jelentősége a partner szempontjából.
– Az, hogy a partner kompenzációja milyen mértékben függ az adott ügyféltől származó díjaktól.
905.10. A8. Példák olyan intézkedésekre, amelyek biztosítékok lehetnek az önérdek vagy fenyegetés ilyen veszélyének kezelésére:
– A munka áttekintetése olyan megfelelő áttekintő személlyel, aki nem volt tagja a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoportnak.
– Annak biztosítása, hogy a partner kompenzációját nem befolyásolják jelentősen a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyféltől származó díjak.
– A partner ügyfélbázisának növelése az ügyféltől való függés csökkentése érdekében.
Bevezetés
906.1. Követelmény, hogy a társaságok megfeleljenek az alapelveknek, függetlenek legyenek, és alkalmazzák a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket a függetlenséget veszélyeztető tényezők azonosítása, értékelése és kezelése céljából.
906.2. Ajándékok és vendéglátás elfogadása bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyféltől lehet, hogy az önérdek, a magánjellegű kapcsolat vagy a fenyegetés veszélyét hozza létre. Ez a fejezet a fogalmi keretelveknek az ilyen körülmények között történő alkalmazása szempontjából releváns konkrét követelményt és alkalmazási anyagot tartalmazza.
Követelmény és alkalmazási anyag
K906.3. Egy társaságnak vagy a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport egy tagjának nem szabad ajándékokat és vendéglátást elfogadnia bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyféltől, kivéve, ha annak értéke jelentéktelen.
906.3. A1. Ha egy társaság vagy a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport egy tagja ösztönző juttatást ajánl fel egy bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfélnek, vagy ilyet fogad el attól, a 340. fejezetben meghatározott követelmények és alkalmazási anyag alkalmazandó, és az ezen követelményeknek való meg nem felelés lehet, hogy a függetlenséget veszélyeztető tényezőket hoz létre.
906.3. A2. A 340. fejezetben az ösztönző juttatások felajánlására és elfogadására vonatkozóan meghatározott követelmények nem engedik meg egy társaságnak vagy a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport egy tagjának, hogy ajándékokat és vendéglátást fogadjon el, ha a szándék a viselkedés helytelen befolyásolása, még akkor sem, ha a szóban forgó érték jelentéktelen.
Bevezetés
907.1. Követelmény, hogy a társaságok megfeleljenek az alapelveknek, függetlenek legyenek, és alkalmazzák a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket a függetlenséget veszélyeztető tényezők azonosítása, értékelése és kezelése céljából.
907.2. Amennyiben a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyféllel pereskedésre kerül sor, vagy az valószínűnek tűnik, ez az önérdek és a fenyegetés veszélyeit hozza létre. Ez a fejezet a fogalmi keretelveknek az ilyen körülmények között történő alkalmazása szempontjából releváns konkrét alkalmazási anyagot tartalmazza.
Alkalmazási anyag
Általános rendelkezések
907.3. A1. Az ügyfél vezetése és a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport tagjai közötti kapcsolatot a teljes nyíltságnak és a teljekörű információközlésnek szükséges jellemeznie az ügyfél üzleti tevékenységének minden aspektusára vonatkozóan. Lehet, hogy ellentétes pozíciókat eredményez a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél és a társaság vagy a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport egy tagja közötti tényleges vagy várható per. Az ilyen ellentétes pozíciók lehet, hogy befolyásolják a vezetés hajlandóságát a teljes körű információközlésére, és az önérdek, valamint a fenyegetés veszélyeit hozzák létre.
907.3. A2. Az ilyen veszélyek szintjének értékelése során releváns tényezők tartalmazzák az alábbiakat:
– A per lényegessége.
– Az, hogy a per egy korábbi bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásra vonatkozik-e.
907.3. A3. Ha a per a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport egy tagját érinti, példa olyan intézkedésre, amely lehet, hogy kiküszöböli az önérdek és fenyegetés ilyen veszélyeit, az adott személy eltávolítása a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoportból.
907.3. A4. Példa olyan intézkedésre, amely biztosíték lehet az önérdek és fenyegetés ilyen veszélyeinek a kezelésére, a végrehajtott munka áttekintetése egy megfelelő áttekintő személlyel.
Bevezetés
910.1. Követelmény, hogy a társaságok megfeleljenek az alapelveknek, függetlenek legyenek, és alkalmazzák a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket a függetlenséget veszélyeztető tényezők azonosítása, értékelése és kezelése céljából.
910.2. Bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfélben lévő pénzügyi érdekeltség tulajdonlása lehet, hogy az önérdek veszélyét hozza létre. Ez a fejezet a fogalmi keretelveknek az ilyen körülmények között történő alkalmazása szempontjából releváns konkrét követelményeket és alkalmazási anyagot tartalmazza.
Követelmények és alkalmazási anyag
Általános rendelkezések
910.3. A1. Pénzügyi érdekeltséget lehet, hogy közvetlenül tartanak, vagy közvetetten egy közvetítőn, mint például egy kollektív befektetési eszközön, vagyonon vagy bizalmi vagyonkezelőn keresztül. Ha a tényleges tulajdonos ellenőrzést gyakorol a közvetítő felett vagy képes befolyásolni annak befektetési döntéseit, a Kódex az adott pénzügyi érdekeltséget közvetlenként definiálja. Ezzel szemben, ha a tényleges tulajdonos nem gyakorol ellenőrzést a közvetítő felett vagy nem képes befolyásolni annak befektetési döntéseit, a Kódex az adott pénzügyi érdekeltséget közvetettként definiálja.
910.3. A2. A jelen fejezet tartalmaz hivatkozásokat a pénzügyi érdekeltség „lényegességére” vonatkozóan. Annak meghatározásakor, hogy egy ilyen érdekeltség lényeges-e egy adott személy esetében, megengedett, hogy az adott személy és közvetlen családtagjai összesített nettó vagyonát vegyék figyelembe.
910.3. A3. Az önérdek egy bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfélben lévő pénzügyi érdekeltség által létrehozott veszélye szintjének értékelése során releváns tényezők tartalmazzák az alábbiakat:
– A pénzügyi érdekeltséggel rendelkező személy szerepköre.
– Az, hogy a pénzügyi érdekeltség közvetlen vagy közvetett-e.
– A pénzügyi érdekeltség lényegessége.
A társaság, a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport tagjai és közvetlen családtagok által birtokolt pénzügyi érdekeltségek
K910.4. A bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfélben lévő közvetlen pénzügyi érdekeltséget vagy lényeges közvetett pénzügyi érdekeltséget nem szabad birtokolnia:
(a) a társaságnak, vagy
(b) a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport tagjának vagy ezen személy bármely közvetlen családtagjának.
Bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfelet ellenőrző gazdálkodó egységben lévő pénzügyi érdekeltségek
K910.5. Ha egy gazdálkodó egységnek ellenőrzést biztosító részesedése van egy bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfélben és az adott ügyfél lényeges a gazdálkodó egység szempontjából, sem a társaságnak, sem a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport egy tagjának, sem ezen személy bármely közvetlen családtagjának nem szabad közvetlen vagy lényeges közvetett pénzügyi érdekeltséget birtokolnia az adott gazdálkodó egységben.
Bizalmi vagyonkezelőként tartott pénzügyi érdekeltségek
K910.6. A K910.4. bekezdésnek vonatkoznia kell a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfélben lévő, olyan kezelt vagyonban tartott pénzügyi érdekeltségre is, amelynél a társaság vagy a személy bizalmi vagyonkezelő, kivéve, ha:
(a) az alábbiak egyike sem kedvezményezettje a kezelt vagyonnak: a bizalmi vagyonkezelő, a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport tagja vagy ezen személy bármely közvetlen családtagja, vagy a társaság;
(b) a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfélben lévő, a kezelt vagyon által birtokolt érdekeltség nem lényeges a kezelt vagyon szempontjából;
(c) a kezelt vagyon nem tud jelentős befolyást gyakorolni a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél felett; továbbá
(d) az alábbiak egyike sem tud jelentősen befolyásolni a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfélben lévő pénzügyi érdekeltséget érintő bármely befektetési döntést: a bizalmi vagyonkezelő, a könyvvizsgálati munkacsoport tagja vagy ezen személy bármely közvetlen családtagja, vagy a társaság.
Pénzügyi érdekeltségek, amelyekhez nem szándékosan jutottak hozzá
K910.7. Ha egy társaság, a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport egy tagja vagy ezen személy bármely közvetlen családtagja egy bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfélben közvetlen pénzügyi érdekeltséget vagy lényeges közvetett pénzügyi érdekeltséget kap öröklés útján, ajándékba, egyesülés eredményeképpen vagy hasonló körülmények között, és az ilyen érdekeltség birtoklása a jelen fejezet értelmében egyébként nem lenne engedélyezett, akkor:
(a) ha az érdekeltséget a társaság kapja, a pénzügyi érdekeltséget azonnal el kell idegeníteni, vagy el kell idegeníteni a közvetett pénzügyi érdekeltségnek ahhoz elegendő részét, hogy a fennmaradó érdekeltség már ne legyen lényeges; vagy
(b) ha az érdekeltséget a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport tagja vagy ezen személy bármely közvetlen családtagja kapja, a pénzügyi érdekeltséget kapó személynek azonnal el kell idegenítenie a pénzügyi érdekeltséget vagy el kell idegenítenie a közvetett pénzügyi érdekeltségnek ahhoz elegendő részét, hogy a fennmaradó érdekeltség már ne legyen lényeges.
Pénzügyi érdekeltségek -– egyéb körülmények
Közeli hozzátartozók
910.8. A1. Lehet, hogy önérdek veszélyét hozza létre, ha a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport egy tagja tudja, hogy egy közeli hozzátartozónak közvetlen pénzügyi érdekeltsége vagy lényeges közvetett pénzügyi érdekeltsége van a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfélben.
910.8. A2. Az ilyen veszélyek szintjének értékelése során releváns tényezők tartalmazzák az alábbiakat:
– A bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport tagja és a közeli hozzátartozó közötti kapcsolat jellege.
– Az, hogy a pénzügyi érdekeltség közvetlen vagy közvetett-e.
– A pénzügyi érdekeltség lényegessége a közeli hozzátartozó számára.
910.8. A3. Példák olyan intézkedésekre, amelyek lehet, hogy kiküszöbölik az önérdek ilyen veszélyét:
– A pénzügyi érdekeltség egészének vagy a közvetett pénzügyi érdekeltség ahhoz elegendő részének, hogy a fennmaradó érdekeltség már ne legyen lényeges, a közeli hozzátartozóval való elidegeníttetése, amilyen hamar az kivitelezhető.
– Az adott személy eltávolítása a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoportból.
910.8. A4. Példa olyan intézkedésre, amely biztosíték lehet az önérdek ilyen veszélye kezelésére, a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport tagja által végrehajtott munka áttekintetése egy megfelelő áttekintő személlyel.
Egyéb személyek
910.8. A5. Lehet, hogy önérdek veszélyét hozza létre, ha a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport tagja tudja, hogy a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfélben olyan személyek tulajdonolnak pénzügyi érdekeltséget, mint például:
– a társaság partnerei és szakmai munkavállalói, azokon kívül, akiknek az K910.4. bekezdés kifejezetten nem engedélyezi ilyen pénzügyi érdekeltségek tartását, vagy azok közvetlen családtagjai;
– a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport egyik tagjával szoros személyes kapcsolatban lévő személyek.
910.8. A6. Példa olyan intézkedésre, amely lehet, hogy kiküszöböli az önérdek ilyen veszélyét, a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport személyes kapcsolattal rendelkező tagjának eltávolítása a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoportból.
910.8. A7. Példák olyan intézkedésekre, amelyek biztosítékok lehetnek az önérdek ilyen veszélyének kezelésére:
– A bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport adott tagjának kihagyása a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásra vonatkozó bármely jelentős döntéshozatalból.
– A bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport tagja által végzett munka áttekintetése egy megfelelő áttekintő személlyel.
Bevezetés
911.1. Követelmény, hogy a társaságok megfeleljenek az alapelveknek, függetlenek legyenek, és alkalmazzák a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket a függetlenséget veszélyeztető tényezők azonosítása, értékelése és kezelése céljából.
911.2. Bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyféllel fennálló hitel vagy hitelgarancia lehet, hogy önérdek veszélyét hozza létre. Ez a fejezet a fogalmi keretelveknek az ilyen körülmények között történő alkalmazása szempontjából releváns konkrét követelményeket és alkalmazási anyagot tartalmazza.
Követelmények és alkalmazási anyag
Általános rendelkezések
911.3. A1. Ez a fejezet hivatkozásokat tartalmaz a hitel vagy garancia „lényegességére” vonatkozóan. Annak meghatározásakor, hogy egy ilyen hitel vagy garancia lényeges-e egy adott személy esetében, megengedett, hogy az adott személy és közvetlen családtagjai összesített nettó vagyonát vegyék figyelembe.
Bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyféllel fennálló hitelek és garanciák
K911.4. A társaságnak, a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport tagjának vagy ezen személy bármely közvetlen családtagjának nem szabad hitelt vagy hitelgaranciát nyújtania bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél számára, kivéve, ha a hitel vagy a garancia egyaránt lényegtelen:
(a) a társaság, vagy a hitelt vagy garanciát nyújtó személy számára, az adott esetnek megfelelően, és
(b) az ügyfél számára.
Bankként vagy hasonló intézményként működő, bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyféllel fennálló hitelek és garanciák
K911.5. A társaságnak, a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport tagjának vagy ezen személy bármely közvetlen családtagjának nem szabad hitelt vagy hitelgaranciát elfogadnia egy bankként vagy hasonló intézményként működő bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyféltől, kivéve, ha a hitel vagy a garancia nyújtása szokásos hitelezési eljárások és feltételek mellett történik.
911.5. A1. Hitelek például a jelzálogok, a folyószámlahitelek, a gépkocsihitelek és a hitelkártya-egyenlegek.
911.5. A2. Még akkor is, ha egy társaság szokásos hitelezési eljárások és feltételek mellett kap hitelt egy bankként vagy hasonló intézményként működő bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyféltől, a hitel lehet, hogy az önérdek veszélyét hozza létre, ha az lényeges a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél vagy a hitelt kapó társaság számára.
911.5. A3. Példa olyan intézkedésre, amely biztosíték lehet az önérdek ilyen veszélye kezelésére, a munka áttekintetése egy megfelelő áttekintő személlyel, aki nem tagja a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoportnak, és aki egy olyan hálózatba tartozó társaságtól érkezik, amely nem kedvezményezettje a hitelnek.
Betéti vagy értékpapírszámlák
K911.6. A társaságnak, a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport tagjának vagy ezen személy bármely közvetlen családtagjának nem szabad betéttel vagy értékpapírszámlával rendelkeznie bankként vagy hasonló intézményként működő bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfélnél, kivéve, ha a betétre vagy számlára a szokásos üzleti feltételek vonatkoznak.
Nem bankként vagy hasonló intézményként működő bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyféllel fennálló hitelek és garanciák
K911.7. A társaságnak vagy a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport egy tagjának, vagy ezen személy bármely közvetlen családtagjának nem szabad hitelt elfogadnia olyan bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyféltől, amely nem bank vagy hasonló intézmény, vagy olyan kölcsönnel rendelkeznie, amelyre ilyen bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél nyújt garanciát, kivéve, ha a hitel vagy a garancia egyaránt lényegtelen:
(a) a társaság, vagy a hitelt vagy garanciát kapó személy számára, az adott esetnek megfelelően, és
(b) az ügyfél számára.
Bevezetés
920.1. Követelmény, hogy a társaságok megfeleljenek az alapelveknek, függetlenek legyenek, és alkalmazzák a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket a függetlenséget veszélyeztető tényezők azonosítása, értékelése és kezelése céljából.
920.2. Bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyféllel vagy annak vezetésével fennálló szoros üzleti kapcsolat lehet, hogy önérdek vagy fenyegetés veszélyét hozza létre. Ez a fejezet a fogalmi keretelveknek az ilyen körülmények között történő alkalmazása szempontjából releváns konkrét követelményeket és alkalmazási anyagot tartalmazza.
Követelmények és alkalmazási anyag
Általános rendelkezések
920.3. A1. Ez a fejezet hivatkozásokat tartalmaz a pénzügyi érdekeltség „lényegességére” és az üzleti kapcsolat „jelentőségére” vonatkozóan. Annak meghatározásakor, hogy egy ilyen pénzügyi érdekeltség lényeges-e egy adott személy esetében, megengedett, hogy az adott személy és közvetlen családtagjai összesített nettó vagyonát vegyék figyelembe.
920.3. A2. Példák kereskedelmi kapcsolatból vagy közös pénzügyi érdekeltségből adódó szoros üzleti kapcsolatra:
– Közös vállalkozásban lévő pénzügyi érdekeltség akár az ügyféllel, akár annak ellenőrző tulajdonosával, igazgatójával, tisztségviselőjével vagy más olyan személlyel, aki felső szintű vezetési tevékenységet végez az adott ügyfélnél.
– Megállapodások a társaság egy vagy több szolgáltatásának vagy termékének az ügyfél egy vagy több szolgáltatásával vagy termékével történő összekapcsolására és a csomag mindkét félre való hivatkozással történő marketingelésére vonatkozóan.
– Forgalmazási vagy marketing megállapodások, amelyek értelmében a társaság forgalmazza vagy marketingeli a piacon az ügyfél termékeit vagy szolgáltatásait, vagy az ügyfél forgalmazza vagy marketingeli a piacon a társaság termékeit vagy szolgáltatásait.
A társaság, a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport tagja vagy közvetlen családtagok üzleti kapcsolatai
K920.4. A társaságnak vagy a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport tagjának nem szabad szoros üzleti kapcsolatban állnia bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyféllel vagy annak vezetésével, kivéve, ha bármely pénzügyi érdekeltség lényegtelen, és az üzleti kapcsolat jelentéktelen az ügyfél vagy annak vezetése, valamint a társaság vagy a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport tagja számára, az adott esetnek megfelelően.
920.4. A1. Lehet, hogy önérdek vagy fenyegetés veszélyét hozza létre, ha szoros üzleti kapcsolat áll fenn a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél vagy annak vezetése és a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport tagjának közvetlen családja között.
Áruk és szolgáltatások vásárlása
920.5. A1. Áruk és szolgáltatások vásárlása a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyféltől a társaság vagy a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport tagja vagy ezen személy bármely közvetlen családtagja által rendszerint nem hoz létre a függetlenséget veszélyeztető tényezőt, ha az ügyletre a szokásos üzletmenet során és szokásos piaci feltételek mellett kerül sor. Az ilyen ügyletek azonban lehetnek olyan jellegűek és nagyságrendűek, hogy az önérdek veszélyét hozzák létre.
920.5. A2. Példák olyan intézkedésekre, amelyek lehet, hogy kiküszöbölik az ilyen önérdek veszélyét:
– Az ügylet kiküszöbölése vagy nagyságrendjének csökkentése.
– Az adott személy eltávolítása a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoportból.
Bevezetés
921.1. Követelmény, hogy a társaságok megfeleljenek az alapelveknek, függetlenek legyenek, és alkalmazzák a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket a függetlenséget veszélyeztető tényezők azonosítása, értékelése és kezelése céljából.
921.2. Az ügyfél munkatársaival fennálló családi vagy személyes kapcsolatok lehet, hogy az önérdek, a magánjellegű kapcsolat vagy a fenyegetés veszélyét hozzák létre. Ez a fejezet a fogalmi keretelveknek az ilyen körülmények között történő alkalmazása szempontjából releváns konkrét követelményeket és alkalmazási anyagot tartalmazza.
Követelmények és alkalmazási anyag
Általános rendelkezések
921.3. A1. A bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport tagja és a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél egy igazgatója vagy tisztségviselője vagy, a szerepkörüktől függően, bizonyos munkavállalói között fennálló családi és személyes kapcsolatok lehet, hogy önérdek, magánjellegű kapcsolat vagy fenyegetés veszélyét hozzák létre.
921.3. A2. Az ilyen veszélyek szintjének értékelése során releváns tényezők tartalmazzák az alábbiakat:
– Az adott személy felelősségei a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoportban.
– A családtag vagy más személy szerepköre a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfélnél, valamint a kapcsolat szorossága.
A bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport tagjának közvetlen családja
921.4. A1. Az önérdek, magánjellegű kapcsolat vagy fenyegetés veszélyét hozza létre, ha a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport egy tagjának közvetlen családtagja olyan pozícióban lévő munkavállaló, aki jelentős befolyást gyakorol a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásban szereplő vizsgálat mögöttes tárgyára.
921.4. A2. Az ilyen veszélyek szintjének értékelése során releváns tényezők tartalmazzák az alábbiakat:
– A közvetlen családtag által betöltött pozíció.
– A bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport tagjának szerepköre.
921.4. A3. Példa olyan intézkedésre, amely lehet, hogy kiküszöböli az ilyen önérdek, magánjellegű kapcsolat vagy fenyegetés veszélyét, az adott személy eltávolítása a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoportból.
921.4. A4. Példa olyan intézkedésre, amely biztosíték lehet az önérdek, magánjellegű kapcsolat vagy fenyegetés ilyen veszélye kezelésére, a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport felelősségeinek olyan kialakítása, hogy a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport adott tagja ne foglalkozzon a közvetlen családtag felelősségi körébe tartozó kérdésekkel.
K921.5. Egy adott személynek nem szabad a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport tagjaként részt vennie a munkában, ha ezen személy bármely közvetlen családtagja:
(a) a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél igazgatója vagy tisztségviselője;
(b) tanúsítási megbízásnál olyan pozícióban lévő munkavállaló, aki jelentősen befolyásolni tudja a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásban szereplő vizsgálat tárgyával kapcsolatos információkat; vagy
(c) ilyen pozícióban volt a megbízás vagy a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információ által lefedett bármilyen időszakban.
A bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport tagjának közeli hozzátartozói
921.6. A1. Önérdek, magánjellegű kapcsolat vagy fenyegetés veszélyét hozza létre, ha a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport tagjának közeli hozzátartozója:
(a) a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél igazgatója vagy tisztségviselője, vagy
(b) olyan pozícióban lévő munkavállaló, aki jelentős befolyást gyakorol a vizsgálat mögöttes tárgyára vagy, tanúsítási megbízásnál olyan pozícióban lévő munkavállaló, aki jelentősen befolyásolni tudja a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásban szereplő vizsgálat tárgyával kapcsolatos információkat.
921.6. A2. Az ilyen veszélyek szintjének értékelése során releváns tényezők tartalmazzák az alábbiakat:
– A bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport tagja és a közeli hozzátartozó közötti kapcsolat jellege.
– A közeli hozzátartozó által betöltött pozíció.
– A bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport tagjának szerepköre.
921.6. A3. Példa olyan intézkedésre, amely lehet, hogy kiküszöböli az ilyen önérdek, magánjellegű kapcsolat vagy fenyegetés veszélyét, az adott személy eltávolítása a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoportból.
921.6. A4. Példa olyan intézkedésre, amely biztosíték lehet az önérdek, magánjellegű kapcsolat vagy fenyegetés ilyen veszélye kezelésére, a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport felelősségeinek olyan kialakítása, hogy a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport adott tagja ne foglalkozzon a közeli hozzátartozó felelősségi körébe tartozó kérdésekkel.
A bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport tagjának egyéb közeli kapcsolatai
K921.7. A bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport tagjának a társaság politikáival és eljárásaival összhangban konzultálnia kell, ha közeli kapcsolatban áll egy olyan személlyel, aki nem közvetlen családtag vagy közeli hozzátartozó, de aki:
(a) a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél igazgatója vagy tisztségviselője; vagy
(b) olyan pozícióban lévő munkavállaló, aki jelentős befolyást gyakorol a vizsgálat mögöttes tárgyára vagy, tanúsítási megbízásnál olyan pozícióban lévő munkavállaló, aki jelentősen befolyásolni tudja a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásban szereplő vizsgálat tárgyával kapcsolatos információkat.
921.7. A1. Az önérdek, magánjellegű kapcsolat vagy fenyegetés ilyen kapcsolatok által létrehozott veszélye szintjének értékelése során releváns tényezők tartalmazzák az alábbiakat:
– Az adott személy és a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport tagja közötti kapcsolat jellege.
– Az adott személy által az ügyfélnél betöltött pozíció.
– A bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport tagjának szerepköre.
921.7. A2. Példa olyan intézkedésre, amely lehet, hogy kiküszöböli az önérdek, magánjellegű kapcsolat vagy fenyegetés ilyen veszélyét, az adott személy eltávolítása a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoportból.
921.7. A3. Példa olyan intézkedésre, amely biztosíték lehet az önérdek, magánjellegű kapcsolat vagy fenyegetés ilyen veszélye kezelésére, a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport felelősségeinek olyan kialakítása, hogy a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport adott tagja ne foglalkozzon annak a személynek a felelősségi körébe tartozó kérdésekkel, akivel közeli kapcsolatban áll.
A társaság partnereinek és munkavállalóinak kapcsolatai
921.8. A1. Lehet, hogy önérdek, magánjellegű kapcsolat vagy fenyegetés veszélyét hozza létre személyes vagy családi kapcsolat a következő személyek között:
(a) a társaság partnere vagy munkavállalója, aki nem a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport tagja, és
(b) bárki az alábbi személyek közül a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfélnél:
(i) igazgató vagy tisztségviselő,
(ii) olyan pozícióban lévő munkavállaló, aki jelentős befolyást gyakorol a vizsgálat mögöttes tárgyára vagy, tanúsítási megbízásnál olyan pozícióban lévő munkavállaló, aki jelentősen befolyásolni tudja a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásban szereplő vizsgálat tárgyával kapcsolatos információkat.
921.8. A2. Az ilyen veszélyek szintjének értékelése során releváns tényezők tartalmazzák az alábbiakat:
– A társaság partnere vagy munkavállalója és az ügyfél igazgatója vagy tisztségviselője, vagy munkavállalója közötti kapcsolat jellege.
– A társaság partnere vagy munkavállalója és a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport közötti érintkezés mértéke.
– A partner vagy munkavállaló által a társaságon belül betöltött pozíció.
– Az adott személy ügyfélnél betöltött szerepköre.
921.8. A3. Példák olyan intézkedésekre, amelyek biztosítékok lehetnek az önérdek, magánjellegű kapcsolat vagy fenyegetés ilyen veszélyeinek kezelésére:
– A partner vagy munkavállaló felelősségeinek olyan kialakítása, amely csökkenti a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásra gyakorolt potenciális befolyást.
– A végrehajtott releváns bizonyosságot nyújtó munka áttekintetése egy megfelelő áttekintő személlyel.
Bevezetés
922.1. Követelmény, hogy a társaságok megfeleljenek az alapelveknek, függetlenek legyenek, és alkalmazzák a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket a függetlenséget veszélyeztető tényezők azonosítása, értékelése és kezelése céljából.
922.2. Amennyiben egy bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport tagja a közelmúltban a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél igazgatója vagy tisztségviselője, vagy munkavállalója volt, ez lehet, hogy önérdek, önellenőrzés vagy magánjellegű kapcsolat veszélyét hozza létre. Ez a fejezet a fogalmi keretelveknek az ilyen körülmények között történő alkalmazása szempontjából releváns konkrét követelményeket és alkalmazási anyagot tartalmazza.
Követelmények és alkalmazási anyag
A bizonyosságot nyújtó jelentés által lefedett időszak alatti szolgálat
K922.3. A bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoportnak nem szabad olyan személyt magában foglalnia, aki a bizonyosságot nyújtó jelentés által lefedett időszak során:
(a) a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél igazgatója vagy tisztségviselője volt, vagy
(b) olyan pozícióban lévő munkavállaló volt, aki jelentős befolyást gyakorolt a vizsgálat mögöttes tárgyára vagy, tanúsítási megbízásnál olyan pozícióban lévő munkavállaló volt, aki jelentősen befolyásolni tudta a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásban szereplő vizsgálat tárgyával kapcsolatos információkat.
A bizonyosságot nyújtó jelentés által lefedett időszak előtti szolgálat
922.4. A1. Lehet, hogy önérdek, önellenőrzés vagy magánjellegű kapcsolat veszélyét hozza létre, ha a bizonyosságot nyújtó jelentés által lefedett időszak előtt a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport tagja:
(a) a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél igazgatója vagy tisztségviselője volt, vagy
(b) olyan pozícióban lévő munkavállaló volt, aki jelentős befolyást gyakorolt a vizsgálat mögöttes tárgyára vagy, tanúsítási megbízásnál olyan pozícióban lévő munkavállaló volt, aki jelentősen befolyásolni tudta a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásban szereplő vizsgálat tárgyával kapcsolatos információkat.
Veszélyt hozna létre például, ha az adott személy által az előző időszakban, az ügyfélnél fennálló munkaviszony alatt hozott döntést vagy végzett munkát értékelik a tárgyidőszakban a jelenlegi bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás részeként.
922.4. A2. Az ilyen veszélyek szintjének értékelése során releváns tényezők tartalmazzák az alábbiakat:
– Az adott személy által az ügyfélnél betöltött pozíció.
– Azon időtartam hossza, amióta az adott személy már nem dolgozik az ügyfélnél.
– A bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport tagjának szerepköre.
922.4. A3. Példa olyan intézkedésre, amely biztosíték lehet az önérdek, önellenőrzés vagy magánjellegű kapcsolat ilyen veszélyének kezelésére, a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport tagja által végrehajtott munka áttekintetése egy megfelelő áttekintő személlyel.
Bevezetés
923.1. Követelmény, hogy a társaságok megfeleljenek az alapelveknek, függetlenek legyenek, és alkalmazzák a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket a függetlenséget veszélyeztető tényezők azonosítása, értékelése és kezelése céljából.
923.2. Egy bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfélnél betöltött igazgatói vagy tisztségviselői pozíció önérdek és önellenőrzés veszélyeit hozza létre. Ez a fejezet a fogalmi keretelveknek az ilyen körülmények között történő alkalmazása szempontjából releváns konkrét követelményeket és alkalmazási anyagot tartalmazza.
Követelmények és alkalmazási anyag
Igazgatói vagy tisztségviselői pozíció
K923.3. A társaság partnerének vagy munkavállalójának nem szabad igazgatói vagy tisztségviselői pozíciót betöltenie a társaság bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfelénél.
Társasági titkári szolgálat
K923.4. A társaság partnerének vagy munkavállalójának nem szabad társaság titkári szolgálatot ellátnia a társaság bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfelénél, kivéve, ha:
(a) ez a gyakorlat kifejezetten engedélyezett a helyi jogszabályok, szakmai szabályok vagy gyakorlat értelmében;
(b) a vezetés hozza meg az összes döntést; és
(c) a végrehajtott feladatok és tevékenységek a rutinszerű és adminisztratív jellegűekre korlátozódnak, mint például jegyzőkönyvek készítése és jogszabályi kötelezettségen alapuló bevallások kezelése.
923.4. A1. A társasági titkári szolgálatnak joghatóságonként eltérő kihatásai vannak. A feladatok lehet, hogy adminisztratív feladatoktól (mint például a személyzeti vezetés és a társaság nyilvántartásainak és jegyzékeinek kezelése) az olyan szerteágazó feladatokig terjednek, mint annak biztosítása, hogy a társaság megfeleljen a szabályozásoknak, vagy a vállalatirányítási kérdésekkel kapcsolatos tanácsadás nyújtása. Általában úgy tekintik, hogy ez a pozíció szoros kapcsolatot jelent a gazdálkodó egységgel. Ebből kifolyólag veszélyt hoz létre, ha a társaság egy partnere vagy munkavállalója társasági titkárként működik egy bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfélnél. (Bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatásoknak bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfélnek történő nyújtásával kapcsolatban további információkat a 950. fejezet: Bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatások nyújtása bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél részére tartalmaz.)
Bevezetés
924.1. Követelmény, hogy a társaságok megfeleljenek az alapelveknek, függetlenek legyenek, és alkalmazzák a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket a függetlenséget veszélyeztető tényezők azonosítása, értékelése és kezelése céljából.
924.2. Bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyféllel fennálló munkaviszony-kapcsolatok lehet, hogy önérdek, magánjellegű kapcsolat vagy fenyegetés veszélyét hozzák létre. Ez a fejezet a fogalmi keretelveknek az ilyen körülmények között történő alkalmazása szempontjából releváns konkrét követelményeket és alkalmazási anyagot tartalmazza.
Követelmények és alkalmazási anyag
Általános rendelkezések
924.3. A1. Lehet, hogy magánjellegű kapcsolat vagy fenyegetés veszélyét hozza létre, ha a következő személyek közül bármelyik a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport tagja vagy a társaság partnere volt:
– A bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél igazgatója vagy tisztségviselője.
– Olyan pozícióban lévő munkavállaló, aki jelentős befolyást gyakorol a vizsgálat mögöttes tárgyára vagy, tanúsítási megbízásnál olyan pozícióban lévő munkavállaló, aki jelentősen befolyásolni tudja a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásban szereplő vizsgálat tárgyával kapcsolatos információkat.
Korábbi partnerekre vagy a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport korábbi tagjaira vonatkozó korlátozások
K924.4. Ha egy korábbi partner csatlakozott a társaság bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfeléhez, vagy a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport egy korábbi tagja csatlakozott a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfélhez a következő pozíciókban:
(a) igazgató vagy tisztségviselő, vagy
(b) olyan pozícióban lévő munkavállaló, aki jelentős befolyást gyakorol a vizsgálat mögöttes tárgyára vagy, tanúsítási megbízásnál olyan pozícióban lévő munkavállaló, aki jelentősen befolyásolni tudja a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásban szereplő vizsgálat tárgyával kapcsolatos információkat, az adott személynek nem szabad tovább részt vennie a társaság üzleti vagy szakmai tevékenységeiben.
924.4. A1. Még akkor is, ha a K924.4. bekezdésben ismertetett személyek egyike ilyen pozícióban csatlakozott a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfélhez és nem vesz részt tovább a társaság üzleti vagy szakmai tevékenységeiben, lehet, hogy létrejön magánjellegű kapcsolat vagy fenyegetés veszélye.
924.4. A2. Magánjellegű kapcsolat vagy fenyegetés veszélyét lehet, hogy az is létrehozza, ha a társaság egy korábbi partnere a 924.3. A1. bekezdésben ismertetett pozíciók egyikében csatlakozott egy gazdálkodó egységhez, és az adott gazdálkodó egység később a társaság bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfele lesz.
924.4. A3. Az ilyen veszélyek szintjének értékelése során releváns tényezők tartalmazzák az alábbiakat:
(a) A pozíció, amelyet az adott személy az ügyfélnél betölt.
(b) Az, hogy az adott személynek lesz-e köze a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoporthoz.
(c) Az azóta eltelt idő hossza, hogy az adott személy a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport tagja vagy a társaság partnere volt.
(d) Az adott személy korábbi pozíciója a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoporton vagy a társaságon belül. Példa erre az, hogy az adott személy felelős volt-e az ügyfél vezetésével vagy az irányítással megbízott személyekkel történő rendszeres kapcsolattartásért.
924.4. A4. Példák olyan intézkedésekre, amelyek biztosítékok lehetnek a magánjellegű kapcsolat vagy a fenyegetés ilyen veszélyeinek a kezelésére:
– Olyan intézkedések megtétele, amelyek biztosítják, hogy az adott személy nem jogosult a társaságtól származó semmilyen juttatásra vagy kifizetésre, kivéve, ha arra előre meghatározott megállapodásokkal összhangban kerül sor.
– Olyan intézkedések megtétele, amelyek biztosítják, hogy az adott személynek járó bármilyen összeg nem lényeges a társaság szempontjából.
– A bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásra vonatkozó terv módosítása.
– Olyan személyek kijelölése a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoportba, akik elegendő tapasztalattal rendelkeznek az ügyfélhez belépett személyhez viszonyítva.
– A bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport korábbi tagja által végzett munka áttekintetése egy megfelelő áttekintő személlyel.
A bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport olyan tagjai, akik munkaviszonyra irányuló tárgyalásokat kezdenek az ügyféllel
K924.5. A társaságnak rendelkeznie kell olyan politikákkal és eljárásokkal, amelyek előírják a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport tagjai számára, hogy értesítsék a társaságot, amikor munkaviszonyra irányuló tárgyalásokat kezdenek egy bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyféllel.
924.5. A1. Önérdek veszélyét hozza létre, ha a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport egy tagja részt vesz a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásban, miközben tudja, hogy valamikor a jövőben csatlakozni fog vagy lehet, hogy csatlakozik az ügyfélhez.
924.5. A2. Példa olyan intézkedésre, amely lehet, hogy kiküszöböli az ilyen önérdek veszélyét, az adott személy eltávolítása a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásból.
924.5. A3. Példa olyan intézkedésre, amely biztosíték lehet az önérdek ilyen veszélye kezelésére, a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport adott tagja által a munkacsoport tagjaként hozott jelentős megítélések áttekintetése egy megfelelő áttekintő személlyel.
Bevezetés
940.1. Követelmény, hogy a társaságok megfeleljenek az alapelveknek, függetlenek legyenek, és alkalmazzák a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket a függetlenséget veszélyeztető tényezők azonosítása, értékelése és kezelése céljából.
940.2. Ha egy személy hosszú időn keresztül be van vonva egy ismétlődő jellegű, bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásba, az lehet, hogy a magánjellegű kapcsolat és az önérdek veszélyeit hozza létre. Ez a fejezet a fogalmi keretelveknek az ilyen körülmények között történő alkalmazása szempontjából releváns követelményeket és alkalmazási anyagot tartalmaz.
Követelmények és alkalmazási anyag
Általános rendelkezések
940.3. A1. Lehet, hogy magánjellegű kapcsolat veszélye jön létre annak eredményeképpen, hogy egy adott személy hosszú ideig kapcsolatban van:
(a) a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyféllel;
(b) a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél felső szintű vezetésével; vagy
(c) a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásban szereplő vizsgálat mögöttes tárgyával vagy, tanúsítási megbízásnál a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információval.
940.3. A2. Lehet, hogy önérdek veszélye jön létre egy adott személynek egy régóta meglévő bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél elvesztésére vonatkozó aggálya, vagy a felső szintű vezetés egy tagjával vagy az irányítással megbízott személyekkel való szoros személyes kapcsolat fenntartásában való érdekeltség eredményeképpen. Egy ilyen veszély lehet, hogy helytelenül befolyásolja az adott személy megítélését.
940.3. A3. A magánjellegű kapcsolat vagy önérdek ilyen veszélyei szintjének értékelése során releváns tényezők tartalmazzák az alábbiakat:
– A bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás jellege.
– Az, hogy mióta tagja az adott személy a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoportnak, az adott személy rangja a munkacsoportban, valamint a betöltött szerepkörök jellege, beleértve azt is, hogy fennállt-e ilyen kapcsolat, amíg az adott személy egy előző társaságnál volt.
– Az, hogy az adott személy munkáját milyen mértékben irányítják, tekintik át és felügyelik magasabb beosztású munkatársak.
– Az, hogy az adott személy a rangja miatt mennyire képes a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás eredményének befolyásolására, például kulcsfontosságú döntések meghozatala vagy a megbízásért felelős munkacsoport más tagjai munkájának irányítása által.
– Az adott személy bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyféllel vagy, ha releváns, a felső szintű vezetéssel fennálló személyes kapcsolatának szorossága.
– Az adott személy és a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél közötti érintkezés jellege, gyakorisága és terjedelme.
– Az, hogy változott-e a vizsgálat mögöttes tárgyának vagy a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információnak a jellege vagy összetettsége.
– Az, hogy voltak-e a közelmúltban változások a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfélnél a vizsgálat mögöttes tárgyáért vagy, tanúsítási megbízásnál a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információkért felelős személy vagy személyek esetében vagy, ha releváns, a felső szintű vezetésben.
940.3. A4. Két vagy több tényező kombinációja növelheti vagy csökkentheti a veszélyek szintjét. Például, a magánjellegű kapcsolatnak a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport egy tagja és a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfélnél olyan pozícióban lévő személy között, aki jelentős befolyást gyakorol a vizsgálat mögöttes tárgyára vagy, tanúsítási megbízásnál, aki jelentősen befolyásolni tudja a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás vizsgálatának tárgyával kapcsolatos információkat, egyre szorosabbá váló kapcsolat által idővel létrehozott veszélyeit csökkentené annak a személynek a távozása az ügyféltől.
940.3. A5. Példa lenne az olyan intézkedésre, amely lehet, hogy kiküszöböli a magánjellegű kapcsolat és önérdek veszélyeit egy konkrét megbízás vonatkozásában, az adott személy lecserélése a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoportból.
940.3. A6. Példák olyan intézkedésekre, amelyek biztosítékok lehetnek a magánjellegű kapcsolat vagy az önérdek ilyen veszélyeinek a kezelésére:
– Az adott személy bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoportban betöltött szerepkörének vagy az adott személy által végrehajtott feladatok jellegének és terjedelmének megváltoztatása.
– Az adott személy munkájának áttekintetése egy olyan megfelelő áttekintő személlyel, aki nem volt tagja a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoportnak.
– A megbízás minőségének rendszeres független belső vagy külső áttekintése.
K940.4. Ha egy társaság úgy dönt, hogy a létrehozott veszélyek szintje csak az adott személynek a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoportból való lecserélésével kezelhető, a társaságnak meg kell határoznia azt a megfelelő időszakot, amelynek során az adott személynek nem szabad:
(a) az adott bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásért felelős munkacsoport tagjának lennie;
(b) végrehajtania a megbízásra vonatkozóan a megbízás minőségének áttekintését vagy a megbízás minőségének áttekintése céljával összhangban lévő áttekintést; vagy
(c) közvetlen befolyást gyakorolnia az adott bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás eredményére.
Az időszaknak kellő hosszúságúnak kell lennie ahhoz, hogy a magánjellegű kapcsolat és az önérdek veszélyei kezelhetőek legyenek.
Bevezetés
950.1. Követelmény, hogy a társaságok megfeleljenek az alapelveknek, függetlenek legyenek, és alkalmazzák a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket a függetlenséget veszélyeztető tényezők azonosítása, értékelése és kezelése céljából.
950.2. A társaságok lehet, hogy többféle bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatást nyújtanak bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfeleik részére, készségeikkel és szakértelmükkel összhangban. Egyes bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatás bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfeleknek történő nyújtása lehet, hogy az alapelveknek történő megfelelést veszélyeztető tényezőket és a függetlenséget veszélyeztető tényezőket hoz létre.
950.3. Ez a fejezet a fogalmi keretelveknek a függetlenséget veszélyeztető tényezők azonosítására, értékelésére és kezelésére való alkalmazása szempontjából releváns követelményeket és alkalmazási anyagot határoz meg, amikor bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatásokat végeznek bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfeleknek.
950.4. Új üzleti gyakorlatok, a pénzügyi piacok fejlődése és a technológia változásai néhány olyan fejlemény, amely lehetetlenné teszi teljes körű lista készítését azokról a bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatásokról, amelyeket a társaságok egy bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfélnek végezhetnek. A fogalmi keretelvek és a jelen fejezetben lévő általános rendelkezések alkalmazandók, amikor egy társaság olyan bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatás végzésére tesz ajánlatot egy ügyfélnek, amelyre vonatkozóan nincsenek konkrét követelmények és alkalmazási anyag.
Követelmények és alkalmazási anyag
Általános rendelkezések
Vezetési felelősségek vállalásának kockázata egy bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatás végzésekor
950.5. A1. Amikor egy társaság bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatást végez egy bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél részére, fennáll annak kockázata, hogy a társaság vezetési felelősséget fog vállalni a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásban szereplő vizsgálat mögöttes tárgyával és, tanúsítási megbízásnál a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információkkal kapcsolatban, kivéve, ha a társaság meggyőződött arról hogy a K900.13. és K900.14. bekezdésekben lévő követelmények teljesülnek.
Bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatás végzésére szóló megbízás elfogadása
K950.6. Mielőtt egy társaság elfogad egy bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatás végzésére szóló megbízást egy bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél részére, a társaságnak alkalmaznia kell a fogalmi keretelveket bármely olyan, a függetlenséget veszélyeztető tényező azonosítása, értékelése és kezelése céljából, amelyet az adott szolgáltatás létrehozhat.
Veszélyek azonosítása és értékelése
950.7. A1. A 120.6. A3. bekezdés tartalmazza az olyan veszélyek kategóriáinak leírását, amelyek felmerülhetnek, amikor egy társaság bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatást végez egy bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél részére.
950.7. A2. Az olyan tényezők, amelyek relevánsak a különböző olyan veszélyek azonosítása és értékelése során, amelyeket egy bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatásnak egy bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél részére való végzése létrehozhat, magukban foglalják:
– A szolgáltatás jellegét, hatókörét, célzott felhasználását és célját.
– Azt a módot, ahogyan a szolgáltatást nyújtani fogják, mint a bevonandó munkatársak és területi elhelyezkedésük.
– Azt a jogi és szabályozási környezetet, amelyben a szolgáltatást nyújtják.
– Azt, hogy az ügyfél közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység-e.
– Az ügyfél vezetése és munkavállalói szakértelmének szintjét a nyújtott szolgáltatás típusát illetően.
– Azt, hogy a szolgáltatás eredménye hatással lesz-e a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásban szereplő vizsgálat mögöttes tárgyára és, tanúsítási megbízásnál a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információkban bemutatott kérdésekre, és ha igen:
= azt, hogy milyen mértékben fog lényeges hatást gyakorolni a szolgáltatás eredménye a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásban szereplő vizsgálat mögöttes tárgyára és, tanúsítási megbízásnál a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információkra;
= azt, hogy milyen mértékben határozza meg a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél a jelentős megítélést igénylő kérdéseket.(Hiv.: K900.13. – K900.14. bekezdések).
– Azt, hogy milyen mértékben támaszkodnak majd a szolgáltatás eredményére a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás részeként.
– A bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatás végzésére vonatkozó díjat.
Lényegesség egy bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél információival kapcsolatban
950.8. A1. A lényegesség egy olyan tényező, amely releváns egy bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél részére végzett, bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatás által létrehozott veszélyek értékelése során. Egy bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél vizsgálat tárgyával kapcsolatos információira vonatkozó lényegesség fogalmával a 3000. témaszámú, „Múltbeli pénzügyi információk könyvvizsgálatán vagy átvilágításán kívüli, bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízások” című (felülvizsgált) bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi standard foglalkozik. A lényegesség meghatározása szakmai megítélés alkalmazásával jár, és azt befolyásolják mind mennyiségi, mind minőségi tényezők. Hatással vannak rá emellett a felhasználók pénzügyi és egyéb információs szükségleteivel kapcsolatos felfogások.
Több bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatás végzése ugyanazon bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél részére
950.9. A1. Egy társaság lehet, hogy több bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatást is végez egy bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél részére. Ilyen körülmények között a szolgáltatások nyújtása által létrehozott veszélyek kombinált hatása a releváns a veszélyek társaság általi értékelése szempontjából.
Az önellenőrzés veszélyei
950.10. A1. Az önellenőrzés veszélyét hozhatja létre, ha egy tanúsítási megbízásnál a társaság részt vesz olyan, a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információ elkészítésében, amely később egy bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásban szereplő, a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információ lesz. Példák olyan bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatásokra, amelyek az önellenőrzés veszélyeit hozhatják létre egy bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásban szereplő, a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtásakor:
(a) Jövőre vonatkozó információ kidolgozása és elkészítése, és később bizonyosságot nyújtó jelentés kibocsátása erre az információra vonatkozóan.
(b) Olyan értékelés végrehajtása, amely egy bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásban szereplő, a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információval kapcsolatos vagy annak részét képezi.
Bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfelek, amelyek közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek
950.11. A1. Egy társaság függetlenségével kapcsolatos elvárások fokozottak akkor, amikor egy társaság egy közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység részére vállal bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízást és a megbízás eredményeit:
(a) elérhetővé fogják tenni a nagyközönség számára, beleértve a részvényeseknek és egyéb érdekelt feleknek; vagy
(b) jogszabály vagy szabályozás által egy üzleti szektor vagy tevékenység felügyeletére létrehozott gazdálkodó egység vagy szervezet részére fogják átadni.
Ezeknek az elvárásoknak a figyelembevétele része az annak meghatározása során alkalmazott racionális és tájékozott harmadik fél tesztnek, hogy egy bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél részére végezzenek-e egy bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatást.
950.11. A2. Ha fennáll az önellenőrzés veszélye egy, a 950.11. A1. bekezdés (b) pontban leírt körülmények között vállalt megbízással kapcsolatban, a társaság számára javasolt, hogy közzétegye az önellenőrzés veszélyének a fennállását és az annak kezelése céljából tett lépéseket a társaságot megbízó fél vagy a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél irányításával megbízott személyek számára, valamint annak a jogszabály vagy szabályozás által egy üzleti szektor vagy tevékenység felügyeletére létrehozott gazdálkodó egység vagy szervezet számára, amelynek a megbízás eredményeit át fogják adni.
Veszélyek kezelése
950.12. A1. A K120.10. – 120.10. A2. bekezdések olyan követelményt és alkalmazási anyagot tartalmaznak, amelyek relevánsak a függetlenséget veszélyeztető tényezők kezelésekor, beleértve a biztosítékok leírását.
950.12. A2. A függetlenséget veszélyeztető tényezők, amelyeket bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatás vagy több szolgáltatás bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél részére való végzése hoz létre, a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás adottságaitól és körülményeitől, valamint a szolgáltatás jellegétől függően változók.Az ilyen veszélyek kezelhetők biztosítékok alkalmazásával vagy a javasolt szolgáltatás hatókörének módosításával.
950.12. A3. Példák olyan intézkedésekre, amelyek biztosítékok lehetnek az ilyen veszélyek kezelésére:
– Olyan szakemberek alkalmazása a szolgáltatás végrehajtásához, akik nem tagjai a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoportnak.
– Az elvégzett bizonyosságot nyújtó munka vagy szolgáltatás áttekintetése olyan megfelelő áttekintő személlyel, aki nem vett részt a szolgáltatás nyújtásában.
950.12. A4. Lehet, hogy nem állnak rendelkezésre biztosítékok egy bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél részére végzett bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatás által létrehozott veszélyek elfogadható szintűre csökkentéséhez. Ilyen helyzetben a fogalmi keretelvek alkalmazása megköveteli, hogy a társaság:
(a) módosítsa a javasolt szolgáltatás hatókörét, hogy kiküszöbölje azokat a körülményeket, amelyek létrehozzák a veszélyeket;
(b) utasítsa vissza vagy fejezze be azt a szolgáltatást, amely azt a veszélyt létrehozza, amelyet nem lehet kiküszöbölni vagy elfogadható szintűre csökkenteni; vagy
(c) fejezze be a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízást.
Bevezetés
990.1. Követelmény, hogy a társaságok megfeleljenek az alapelveknek, függetlenek legyenek, és alkalmazzák a 120. fejezetben ismertetett fogalmi keretelveket a függetlenséget veszélyeztető tényezők azonosítása, értékelése és kezelése céljából.
990.2. Ez a fejezet a 4B rész bizonyos olyan módosításait tartalmazza, amelyek olyan bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokat magukban foglaló bizonyos körülmények között engedélyezettek, ahol a jelentés a használat és terjesztés korlátozását tartalmazza. Ebben a fejezetben a használat és terjesztés korlátozását tartalmazó bizonyosságot nyújtó jelentésnek a K990.3. bekezdésben meghatározott körülmények között történő kibocsátására szóló megbízásra „(módosított követelményekre) feljogosított bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásként” történik hivatkozás.
Követelmények és alkalmazási anyag
Általános rendelkezések
K990.3. Ha egy társaság olyan jelentést szándékozik kibocsátani bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásra vonatkozóan, amely a használat és a terjesztés korlátozását tartalmazza, a 4B részben meghatározott függetlenségi követelményeknek jogosultnak kell lenniük a jelen fejezetben engedélyezett módosításokra, de csak akkor, ha:
(a) a társaság kommunikál a jelentés célzott felhasználóival azokról a módosított függetlenségi követelményekről, amelyek a szolgáltatás nyújtásakor alkalmazandók; és
(b) a jelentés célzott felhasználói értik a jelentés célját, a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információt és a jelentés korlátozásait, és kifejezetten beleegyeznek a módosítások alkalmazásába.
990.3. A1. A jelentés célzott felhasználói lehet, hogy a megbízás jellegének és hatókörének kialakításában való, akár közvetlen, akár a célzott felhasználók nevében történő eljárásra felhatalmazott képviselőn keresztüli közvetett részvétel útján ismerik meg a jelentés célját, a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információt és a jelentés korlátozásait. Ez a részvétel mindkét esetben segít a társaságnak, hogy függetlenségi kérdésekről kommunikáljon a célzott felhasználókkal, beleértve azokat a körülményeket, amelyek relevánsak a fogalmi keretelvek alkalmazása szempontjából. Ez lehetővé teszi a társaság számára azt is, hogy megszerezze a célzott felhasználók hozzájárulását a módosított függetlenségi követelményekhez.
K990.4. Ha a célzott felhasználók egy felhasználói csoport, akik a megbízás feltételeinek meghatározásakor név szerint konkrétan nem azonosíthatók, a társaságnak később ismertetnie kell az ilyen felhasználókkal a képviselő által elfogadott módosított függetlenségi követelményeket.
990.4. A1. Például, ha a célzott felhasználók egy felhasználói csoport, mint például egy szindikált hitelmegállapodás hitelezői, a társaság lehet, hogy egy megbízó levélben ismerteti a módosított függetlenségi követelményeket a hitelezők képviselője felé. A képviselő ezt követően lehet, hogy a társaság megbízólevelét a hitelezők csoportja tagjainak rendelkezésére bocsátja, hogy megfeleljen annak a követelménynek, hogy a társaság tájékoztassa a felhasználókat a képviselő által jóváhagyott módosított függetlenségi követelményekről.
K990.5. Ha a társaság (módosított követelményekre) feljogosított bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízást hajt végre, a 4B rész módosításait a K990.7. és K990.8. bekezdésekben meghatározott módosításokra kell korlátozni.
K990.6. Ha a társaság ugyanazon ügyfél részére olyan bizonyosságot nyújtó jelentést is kibocsát, amely nem tartalmazza a használat és terjesztés korlátozását, akkor a társaságnak a 4B részt kell alkalmaznia arra a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásra.
Pénzügyi érdekeltségek, hitelek és garanciák, szoros üzleti, családi és személyes kapcsolatok
K990.7. Amikor a társaság (módosított követelményekre) feljogosított bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízást hajt végre:
(a) a 910., 911., 920., 921., 922. és 924. fejezetekben meghatározott releváns rendelkezéseket csak a megbízásért felelős munkacsoport tagjaira, valamint azok közvetlen családtagjaira és közeli hozzátartozóira szükséges alkalmazni;
(b) a társaságnak azonosítania, értékelnie és kezelnie kell a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél és a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport alábbi tagjai között létrejött, a 910., 911., 920., 921., 922. és 924. fejezetekben meghatározottak szerinti érdekeltségek és kapcsolatok által létrehozott, függetlenséget veszélyeztető bármely tényezőt:
(i) azok, akik a megbízáshoz tanácsadást nyújtanak szakmai vagy ágazatspecifikus ügyekre, ügyletekre vagy eseményekre vonatkozóan, és
(ii) azok, akik egy megbízás minőségének áttekintését vagy a megbízás minőségének áttekintése céljával összhangban lévő áttekintést hajtanak végre a megbízásra vonatkozóan; továbbá
(c) a társaságnak értékelnie és kezelnie kell bármely olyan veszélyt, amelyről a megbízásért felelős munkacsoportnak oka van azt hinni, hogy az létrejön a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél és a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás eredményét közvetlenül befolyásolni tudó, társaságon belüli egyéb személyek közötti érdekeltségek és kapcsolatok miatt, ahogy azokat a 910., 911., 920., 921., 922. és 924. fejezetek meghatározzák.
990.7. A1. A bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás eredményét közvetlenül befolyásolni tudó egyéb személyek a társaságnál tartalmazzák azokat, akik javaslatot tesznek a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásért felelős partner kompenzációjára, vagy akik a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásért felelős partner közvetlen ellenőrzési, irányítási vagy egyéb felügyeletét végzik a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás végrehajtásával kapcsolatban.
K990.8. Amikor a társaság (módosított követelményekre) feljogosított bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízást hajt végre, a társaságnak nem szabad lényeges közvetlen vagy lényeges közvetett pénzügyi érdekeltséggel rendelkeznie a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfélben.
A Nemzetközi etikai kódex kamarai tag könyvvizsgálóknak (a nemzetközi függetlenségi standardokkal egybefoglalva) kiadványban az egyes szám használatába bele kell érteni a többes számot is, és fordítva, továbbá az alábbi kifejezések az alábbi jelentéssel bírnak.
A jelen glosszáriumban a definiált kifejezések magyarázatát normál betűtípus jelöli; dőlt betű használatos az olyan ismertetett fogalmak magyarázatára vonatkozóan, amelyek a kódex bizonyos részeiben konkrét jelentéssel bírnak, vagy a definiált fogalmak további magyarázatára vonatkozóan. A kódexben ismertetett fogalmakhoz hivatkozások is meg vannak adva.
| Elfogadható szint | Olyan szint, amely mellett a kamarai tag könyvvizsgáló a racionális és tájékozott harmadik fél teszt során valószínűleg arra a következtetésre jutna, hogy a könyvvizsgáló megfelel az alapelveknek. | ||
| Hirdetés | Szakmai megbízások megszerzése érdekében a nyilvánosság tájékoztatása a könyvvizsgálóként dolgozó kamarai tagkönyvvizsgálók által nyújtott szolgáltatásokról és szakmai ismeretekről. | ||
| Megfelelő áttekintő személy | A megfelelő áttekintő személy olyan szakember, aki rendelkezik a szükséges tudással, készségekkel, tapasztalattal és felhatalmazással a releváns végrehajtott munka vagy nyújtott szolgáltatás objektív áttekintéséhez. Az ilyen személy lehet kamarai tag könyvvizsgáló. Ezt a kifejezést a 300.8. A4. bekezdés ismerteti. | ||
| Bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra megbízást adó ügyfél | A felelős fél és egy tanúsítási megbízásban a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információkért felelősséget vállaló fél is (aki lehet ugyanaz, mint a felelős fél). | ||
| Bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás | Egy olyan megbízás, amelynek során egy könyvvizsgálóként dolgozó kamarai tag könyvvizsgáló célja elegendő és megfelelő bizonyítékot szerezni annak érdekében, hogy olyan módon kialakított következtetést fejezzen ki, hogy az növelje a felelős féltől eltérő célzott felhasználók bizalmának szintjét a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információkra vonatkozóan. (A 3000. témaszámú (felülvizsgált) bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi standard ismerteti az ezen standard szerint végzett bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás elemeit és céljait, és a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra vonatkozó keretelvek általános leírást adnak az olyan bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokról, amelyekre a nemzetközi könyvvizsgálati standardok, az átvilágítási megbízásokra vonatkozó nemzetközi standardok, és a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi standardok vonatkoznak.) A 4B részben a „bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás” kifejezés a könyvvizsgálati megbízásokon vagy átvilágítási megbízásokon kívüli bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokat jelöli. | ||
| Bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport | (a) A bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízást végző, megbízásért felelős munkacsoport valamennyi tagja. (b) Minden más, a társaságon belüli vagy a társaság által megbízott személy, aki közvetlenül befolyásolhatja a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás eredményét, beleértve: (i) azokat, akik javaslatot tesznek a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásért felelős partner javadalmazására, vagy akik közvetlen ellenőrzést, irányítást vagy egyéb felügyeletet gyakorolnak a partner felett a megbízás teljesítésére vonatkozóan, (ii) azokat, akik a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízáshoz tanácsadást nyújtanak szakmai vagy ágazatspecifikus ügyekre, ügyletekre vagy eseményekre vonatkozóan, és (iii) azokat, akik egy megbízás minőségének áttekintését vagy a megbízás minőségének áttekintése céljával összhangban lévő áttekintést hajtanak végre a megbízásra vonatkozóan. | ||
| Tanúsítási megbízás | Olyan bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás, amelyben a könyvvizsgálóként dolgozó kamarai tag könyvvizsgálótól eltérő fél méri vagy értékeli a vizsgálat mögöttes tárgyát a kritériumokkal szemben. A könyvvizsgálótól eltérő fél gyakran be is mutatja egy jelentésben vagy nyilatkozatban az eredményként kapott, a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információkat. Egyes esetekben azonban a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információkat a könyvvizsgáló mutathatja be a bizonyosságot nyújtó jelentésben. Egy tanúsítási megbízás során a könyvvizsgáló következtetése azzal foglalkozik, hogy a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információk mentesek-e a lényeges hibás állítástól. A könyvvizsgáló következtetését megfogalmazhatják: (i) a vizsgálat mögöttes tárgya és a vonatkozó kritériumok tekintetében; (ii) a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információk és a vonatkozó kritériumok tekintetében; vagy (iii) a megfelelő fél által tett állítás tekintetében. | ||
| Könyvvizsgálat | A 4A részben a „könyvvizsgálat” kifejezés egyformán vonatkozik az „átvilágításra” is. | ||
| Könyvvizsgálati ügyfél * | Olyan gazdálkodó egység, amelyre vonatkozóan egy társaság könyvvizsgálati megbízást végez. Amikor a könyvvizsgálati ügyfél a K400.22. és a K400.23. bekezdésekkel összhangban egy nyilvánosan forgalmazott gazdálkodó egység, a könyvvizsgálati ügyfél minden esetben magában fogja foglalni annak összes kapcsolt gazdálkodó egységét. Ha a könyvvizsgálati ügyfél nem egy nyilvánosan forgalmazott gazdálkodó egység, a könyvvizsgálati ügyfél azokat a kapcsolt gazdálkodó egységeket foglalja magában, amelyek felett az ügyfél közvetlen vagy közvetett ellenőrzést gyakorol. (Lásd még a K400.27. bekezdést.) A 4A részben a „könyvvizsgálati ügyfél” kifejezés egyformán vonatkozik az „átvilágítási szolgáltatást igénybe vevő ügyfélre” is. Csoportkönyvvizsgálat esetében lásd a csoportkönyvvizsgálati ügyfél fogalmát. | ||
| Könyvvizsgálati megbízás | Kellő bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás, amelyben egy könyvvizsgálóként dolgozó kamarai tag könyvvizsgáló véleményt nyilvánít arról, hogy adott pénzügyi kimutatások minden lényeges szempontból a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvekkel összhangban készültek-e (vagy minden lényeges szempontból valós és megbízható képet adnak-e, vagy valósan lettek-e bemutatva,), mint a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal összhangban végrehajtott megbízás. Ez magában foglalja a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet, amelyet törvény vagy egyéb jogszabály ír elő. A 4A részben a „könyvvizsgálati megbízás” kifejezés egyformán vonatkozik az „átvilágítási megbízásra” is. | ||
| Könyvvizsgálói jelentés | A 4A részben a „könyvvizsgálói jelentés” kifejezés egyformán vonatkozik az „átvilágítási jelentésre” is. | ||
| Könyvvizsgálati munkacsoport | (a) A könyvvizsgálati megbízásért felelős munkacsoport valamennyi tagja. (b) Minden más, a társaságon belüli vagy a társaság által megbízott személy, aki közvetlenül befolyásolhatja a könyvvizsgálati megbízás eredményét, beleértve: (i) azokat, akik javaslatot tesznek a megbízásért felelős partner javadalmazására, vagy akik a megbízásért felelős partner közvetlen ellenőrzési, irányítási vagy más felügyeletét végzik a könyvvizsgálati megbízás végrehajtásával kapcsolatban, beleértve a megbízásért felelős partner feletti valamennyi közvetlen felettesi szintet a társaság szenior vagy ügyvezető partneréig (vezérigazgató vagy annak megfelelő), (ii) azokat, akik a megbízáshoz szakmai vagy ágazatspecifikus ügyekre, ügyletekre vagy eseményekre vonatkozóan tanácsot adnak, és (iii) azokat, akik egy megbízás minőségének áttekintését vagy a megbízás minőségének áttekintése céljával összhangban lévő áttekintést hajtanak végre a megbízásra vonatkozóan; továbbá Egy hálózatba tartozó társaságon belüli bármely más személy, aki közvetlenül befolyásolhatja a könyvvizsgálati megbízás eredményét. A 4A részben a „könyvvizsgálati munkacsoport” kifejezés egyformán vonatkozik az „átvilágításért felelős munkacsoportra” is. Csoportkönyvvizsgálat esetében lásd a csoportkönyvvizsgálati ügyfél fogalmát. | ||
| Komponens | Egy gazdálkodó egység, üzletág, funkció vagy üzleti tevékenység, vagy ezek valamilyen kombinációja, amelyet a csoportkönyvvizsgáló meghatároz könyvvizsgálati eljárások tervezése és végrehajtása céljából egy csoportkönyvvizsgálat során. | ||
| Komponens-könyvvizsgálati ügyfél | Egy komponens, amelyre vonatkozóan egy csoportkönyvvizsgáló társaság vagy komponens-könyvvizsgáló társaság könyvvizsgálati munkát hajt végre egy csoportkönyvvizsgálat céljára. Amikor a komponens: (a) egy jogi személy, a komponens-könyvvizsgálati ügyfél a gazdálkodó egység és bármely kapcsolt gazdálkodó egység, amely felett a gazdálkodó egység közvetlen vagy közvetett ellenőrzést gyakorol; vagy (b) egy üzletág, funkció vagy üzleti tevékenység (vagy ezeknek valamilyen kombinációja), a komponens-könyvvizsgálati ügyfél az a jogi személy vagy azok a jogi személyek, amely(ek)hez az üzletág tartozik, vagy amely(ek)ben a funkciót vagy üzleti tevékenységet végzik. | ||
| Komponens-könyvvizsgáló társaság | Egy csoportkönyvvizsgálat céljára egy komponenssel kapcsolatos könyvvizsgálati munkát végző társaság. | ||
| Közeli hozzátartozó | Szülő, gyermek vagy testvér, aki nem közvetlen családtag. | ||
| Fogalmi keretelvek | Ezt a kifejezést a 120. fejezet ismerteti. | ||
| Függő díj | Egy ügylet kimeneteléhez vagy a társaság által végzett szolgáltatások eredményéhez kapcsolódó előre meghatározott alapon számított díj. Bíróság vagy más hatóság által megállapított díj nem függő díj. | ||
| Cooling-off időszak | Ezt a kifejezést az K540.11-től az K540.19-ig tartó bekezdésekre vonatkozóan az K540.5. bekezdés ismerteti. | ||
| Kritériumok | Egy bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás során a vizsgálat mögöttes tárgyának mérésére vagy értékelésére használt viszonyítási alapok. A „vonatkozó kritériumok” az adott megbízáshoz használt kritériumok. | ||
| Közvetlen megbízás | Közvetlen megbízás–Bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás, amelyben a könyvvizsgálóként dolgozó kamarai tag könyvvizsgáló méri vagy értékeli a vizsgálat mögöttes tárgyát a vonatkozó kritériumokkal szemben, és a könyvvizsgáló mutatja be az eredményként kapott, a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információkat a bizonyosságot nyújtó jelentés részeként vagy ahhoz mellékelve. Egy közvetlen megbízásban a könyvvizsgáló következtetése a vizsgálat mögöttes tárgyának a kritériumokkal szemben történő méréséből vagy értékeléséből kapott, jelentésbe foglalt eredményével foglalkozik. | ||
| Közvetlen pénzügyi érdekeltség | Pénzügyi érdekeltség, amely: (a) egy személy vagy gazdálkodó egység közvetlen tulajdonában és ellenőrzése alatt van (beleértve azokat, amelyeket szabad rendelkezési alapon mások kezelnek), vagy (b) haszonhúzói tulajdonban van olyan kollektív befektetési eszközön, vagyonon, vagyonkezelőn vagy más közvetítőn keresztül, amely felett a személy vagy gazdálkodó egység ellenőrzést gyakorol, vagy amelynek befektetési döntéseit képes befolyásolni. | ||
| Igazgató vagy tisztségviselő | A gazdálkodó egység irányításával megbízott vagy ennek megfelelő minőségben eljáró személyek függetlenül pozíciójuk megnevezésétől, amely joghatóságonként változó lehet. | ||
| (Módosított követelményekre) feljogosított könyvvizsgálati megbízás | Ezt a kifejezést a 800. fejezetre vonatkozóan a 800.2. bekezdés ismerteti. | ||
| (Módosított követelményekre) feljogosított bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás | Ezt a kifejezést a 990. fejezetre vonatkozóan a 990.2. bekezdés ismerteti. | ||
| Megbízásért felelős partner | Az a partner vagy egyéb személy a társaságnál, aki a megbízásért és annak teljesítéséért, valamint a társaság nevében kibocsátott jelentésért felel, és aki – szükség esetén – egy szakmai, jogi vagy szabályozószervtől megfelelő felhatalmazással is rendelkezik. | ||
| Megbízási időszak (Könyvvizsgálati és átvilágítási megbízások) | A megbízási időszak akkor kezdődik, amikor a könyvvizsgálati munkacsoport megkezdi a könyvvizsgálat végrehajtását. A megbízási időszaknak akkor van vége, amikor a könyvvizsgálói jelentést kibocsátják. Ismétlődő jellegű megbízás esetén a megbízásnak bármelyik fél azon jelzése, hogy a szakmai kapcsolat befejeződött, vagy a végső könyvvizsgálói jelentés kibocsátása közül a későbbi időpontban van vége. | ||
| Megbízási időszak (Könyvvizsgálati és átvilágítási megbízásokon kívüli bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízások) | A megbízási időszak akkor kezdődik, amikor a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport megkezdi a bizonyosságot nyújtó szolgáltatások végrehajtását az adott megbízás vonatkozásában. A megbízási időszaknak akkor van vége, amikor a bizonyosságot nyújtó jelentést kibocsátják. Ismétlődő jellegű megbízás esetén a megbízásnak bármelyik fél azon jelzése, hogy a szakmai kapcsolat befejeződött, vagy a végső bizonyosságot nyújtó jelentés kibocsátása közül a későbbi időpontban van vége. | ||
| Megbízás minőségének áttekintése | A megbízásért felelős munkacsoport által alkalmazott jelentős megítéléseknek és az azokra vonatkozóan levont következtetéseknek a megbízás minőségének áttekintését végző személy által a megbízással kapcsolatos jelentés dátumáig végrehajtott objektív értékelése. | ||
| Megbízás minőségének áttekintését végző személy | A társaság által a megbízás minősége áttekintésének végrehajtására kijelölt partner, egyéb személy a társaságnál vagy külső személy. | ||
| A megbízásért felelős munkacsoport | A megbízást végrehajtó összes partner és alkalmazott, továbbá bármely egyéb személy, aki a megbízás során eljárásokat hajt végre, bele nem értve a külső szakértőket és a belső auditorokat, akik közvetlen segítséget nyújtanak a megbízáshoz. A 4A részben a „megbízásért felelős munkacsoport” kifejezés a könyvvizsgálati vagy átvilágítási megbízáson könyvvizsgálati vagy átvilágítási eljárásokat végrehajtó személyekre hivatkozik. Ezt a kifejezést a 400.9. bekezdés írja le részletesebben. A 220. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard ad további útmutatást a megbízásért felelős munkacsoport fogalmáról a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatának összefüggésében. A 620. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard úgy definiálja a könyvvizsgáló által igénybe vett szakértőt, mint a számviteltől vagy a könyvvizsgálattól eltérő szakterületen szakértelemmel rendelkező olyan személyt vagy szervezetet, amelynek ezen a szakterületen végzett munkáját a könyvvizsgáló annak érdekében használja fel, hogy az segítségére legyen a könyvvizsgálónak az elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyíték megszerzésében. A 620. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard foglalkozik a könyvvizsgálónak az ilyen szakértők munkájával kapcsolatos felelősségeivel. A 610. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard foglalkozik a könyvvizsgáló felelősségeivel, amikor felhasználják a belső auditorok munkáját, beleértve a belső auditorok igénybevételét arra, hogy közvetlen segítséget nyújtsanak a könyvvizsgálati megbízásban. A 4B részben a „megbízásért felelős munkacsoport” kifejezés a bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízáson bizonyosságot nyújtó eljárásokat végrehajtó személyekre hivatkozik. | ||
| Csoport | Egy beszámolót készítő gazdálkodó egység, amelyre vonatkozóan a csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatásokat készítik. | ||
| Csoportkönyvvizsgálat | Csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata. | ||
| Csoportkönyvvizsgálati ügyfél | Az a gazdálkodó egység, amelynek csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatásaira vonatkozóan a csoportkönyvvizsgáló társaság könyvvizsgálati megbízást hajt végre. Ha a gazdálkodó egység egy nyilvánosan forgalmazott gazdálkodó egység, a csoportkönyvvizsgálati ügyfél mindig magában foglalja annak kapcsolt gazdálkodó egységeit és bármely más komponenst, amelynél könyvvizsgálati munkát hajtanak végre. Ha a gazdálkodó egység nem egy nyilvánosan forgalmazott gazdálkodó egység, a csoportkönyvvizsgálati ügyfél magában foglalja azokat a kapcsolt gazdálkodó egységeket, amelyek felett az adott gazdálkodó egység közvetlen vagy közvetett ellenőrzést gyakorol, valamint bármely más komponenst, amelynél könyvvizsgálati munkát hajtanak végre. Lásd még a K400.27. bekezdést. | ||
| Csoportkönyvvizsgáló társaság | Az a társaság, amely véleményt nyilvánít a csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatásokra vonatkozóan. | ||
| Csoportkönyvvizsgálati munkacsoport | (a) A csoportkönyvvizsgálatra vonatkozó megbízásért felelős munkacsoport minden tagja, beleértve a komponens-könyvvizsgáló társaságon belüli vagy általa megbízott, a komponensekre vonatkozóan a csoportkönyvvizsgálat céljára könyvvizsgálati eljárásokat végrehajtó személyeket; (b) A csoportkönyvvizsgáló társaságon belüli vagy az által megbízott minden más személy, aki közvetlenül befolyásolhatja a csoportkönyvvizsgálat eredményét, beleértve: (i) azokat, akik javaslatot tesznek a csoport részére végzett megbízásért felelős partner javadalmazására, vagy akik a csoport részére végzett megbízásért felelős partner feletti közvetlen ellenőrzési, irányítási vagy más felügyeletet látnak el a csoportkönyvvizsgálat végrehajtásával kapcsolatban, beleértve a csoport részére végzett megbízásért felelős partner feletti valamennyi közvetlen felettesi szintet a társaság szenior vagy ügyvezető partneréig (vezérigazgató vagy annak megfelelője), (ii) azokat, akik a csoportkönyvvizsgálathoz szakmai vagy ágazatspecifikus ügyekre, ügyletekre vagy eseményekre vonatkozóan tanácsot adnak, és (iii) azokat, akik egy megbízás minőségének áttekintését vagy a megbízás minőségének áttekintése céljával összhangban lévő áttekintést hajtanak végre a csoportkönyvvizsgálatra vonatkozóan; (c) A csoportkönyvvizsgáló társaság hálózatának hálózatba tartozó társaságán belüli bármely más személy, aki közvetlenül befolyásolhatja a csoportkönyvvizsgálat eredményét; továbbá (d) A csoportkönyvvizsgáló társaság hálózatán kívüli komponens-könyvvizsgáló társaságon belüli bármely más személy, aki közvetlenül befolyásolhatja a csoportkönyvvizsgálat eredményét. | ||
| Csoport részére végzett megbízásért felelős partner | A csoportkönyvvizsgálatért felelős megbízásért felelős partner. | ||
| Csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatások | Olyan pénzügyi kimutatások, amelyek egynél több gazdálkodó egység vagy üzletág pénzügyi információit foglalják magukban egy konszolidációs folyamaton keresztül. | ||
| Jelenlegi könyvvizsgáló | Könyvvizsgálóként dolgozó kamarai tag könyvvizsgáló, akinek jelenleg könyvvizsgálati megbízása van, vagy aki számviteli, adóügyi, tanácsadási vagy hasonló szolgáltatásokat végez egy ügyfélnek. | ||
| Külső szakértő | A számvitelen és könyvvizsgálaton kívüli területen készségekkel, ismeretekkel és tapasztalattal rendelkező személy (aki nem az adott társaság vagy a hálózatba tartozó társaság partnere vagy szakmai munkatársa, beleértve az ideiglenes munkatársakat is) vagy szervezet, amelynek munkáját a szóban forgó területen igénybe veszik, hogy segítsen a kamarai tag könyvvizsgálónak elegendő és megfelelő bizonyítékot szerezni. | ||
| Pénzügyi érdekeltség | Egy gazdálkodó egység tulajdonviszonyt megtestesítő vagy más értékpapírjában, kötvényében, hitelében vagy más adósságinstrumentumában lévő érdekeltség, beleértve az ilyen érdekeltség megszerzésére vonatkozó jogokat és kötelmeket, valamint az ilyen érdekeltséghez közvetlenül kapcsolódó származékos termékeket. | ||
| Pénzügyi kimutatások | Múltra vonatkozó pénzügyi információk strukturált bemutatása, beleértve a kapcsolódó megjegyzéseket, amelynek célja, hogy kommunikálja egy gazdálkodó egység gazdasági erőforrásait vagy kötelmeit egy adott időpontban, vagy az azokban egy időszak során bekövetkező változásokat a pénzügyi beszámolási keretelvekkel összhangban. A kapcsolódó megjegyzések rendszerint a jelentős számviteli politikák összefoglalásából és egyéb magyarázó információkból állnak. A kifejezés vonatkozhat a pénzügyi kimutatások teljes együttesére, de egyetlen pénzügyi kimutatásra is, például egy mérlegre vagy bevételek és ráfordítások kimutatására, valamint a kapcsolódó magyarázó megjegyzésekre. A kifejezés nem vonatkozik egy pénzügyi kimutatás konkrét elemeire, számláira vagy tételeire. | ||
| Pénzügyi kimutatások, amelyekre vonatkozóan a társaság véleményt nyilvánít | Egyetlen gazdálkodó egység esetében az adott gazdálkodó egység pénzügyi kimutatásai. Konszolidált pénzügyi kimutatások esetében, amelyeket csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatásoknak is neveznek, a konszolidált pénzügyi kimutatások. | ||
| Társaság | (a) Egyéni könyvvizsgáló, kamarai tag könyvvizsgálók személyegyesítő vagy tőkeegyesítő társasága; (b) Olyan gazdálkodó egység, amely az ilyen feleket tulajdonviszony, vezetés vagy egyéb eszközök révén irányítja; és (c) Olyan gazdálkodó egység, amelyet az ilyen felek tulajdonviszony, vezetés vagy egyéb eszközök révén irányítanak. A 400.4. és a 900.3. bekezdések kifejtik, hogy a „társaság” kifejezés hogyan vonatkozik a kamarai tag könyvvizsgálók és a társaságok felelősségére a 4A és 4B részeknek történő megfelelés szempontjából. | ||
| Alapelvek | Ezt a kifejezést a 110.1. A1. bekezdés ismerteti. Az egyes alapelveket az alábbi bekezdések ismertetik: | ||
| Tisztesség Objektivitás Szakmai hozzáértés és megfelelő gondosság Titoktartás Hivatáshoz méltó magatartás | K111.1. K112.1. K113.1. K114.1. K115.1. | ||
| Múltra vonatkozó pénzügyi információk | Adott gazdálkodó egységre vonatkozó, elsősorban annak számviteli rendszeréből származó, pénzben kifejezett információ múltbeli időszakokban történt gazdasági eseményekről vagy múltbeli időpontban fennálló gazdasági feltételekről, vagy körülményekről. | ||
| Közvetlen család | Házastárs (vagy annak megfelelője) vagy eltartott. | ||
| Függetlenség | A függetlenség az alábbiakból tevődik össze: (a) Tudati függetlenség – olyan tudatállapot, amely lehetővé teszi egy következtetésnek a szakmai megítélést veszélyeztető befolyások hatása nélküli kifejezését, lehetővé téve ezáltal az egyén számára, hogy tisztességesen járjon el, és objektivitást és szakmai szkepticizmust gyakoroljon. (b) A függetlenség látszata – olyan tények és körülmények elkerülése, amelyek annyira jelentősek, hogy egy racionális és tájékozott harmadik fél valószínűleg arra a következtetésre jutna, hogy a társaságnak vagy a könyvvizsgálati vagy bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző munkacsoport egyik tagjának a tisztességessége, objektivitása vagy szakmai szkepticizmusa sérült. A 400.5. és 900.4. bekezdésekben meghatározottak szerint egy személy vagy társaság függetlenségére történő hivatkozás azt jelenti, hogy az adott személy vagy társaság megfelelt a 4A és 4B részekben előírtaknak, az adott esetnek megfelelően. | ||
| Közvetett pénzügyi érdekeltség | Olyan kollektív befektetési eszközön, vagyonon, vagyonkezelőn vagy más közvetítőn keresztül haszonhúzói tulajdonban lévő pénzügyi érdekeltség, amely felett a személy vagy gazdálkodó egység nem gyakorol ellenőrzést, vagy amelynek befektetési döntéseit nem képes befolyásolni. | ||
| Ösztönző juttatás | Olyan tárgy, helyzet vagy cselekedet, amelyet egy másik személy viselkedésének befolyásolása céljából alkalmaznak, de nem szükségszerűen azzal a céllal, hogy helytelenül befolyásolják az adott személy viselkedését. Az ösztönző juttatások köre az üzleti munkatársak közötti (üzleti területen dolgozó kamarai tag könyvvizsgálók esetében) vagy a kamarai tag könyvvizsgálók és a meglévő vagy jövőbeni ügyfelek közötti (könyvvizsgálóként dolgozó kamarai tag könyvvizsgálók esetében) kisebb vendéglátástól olyan cselekedetekig terjedhet, amelyek jogszabályoknak és szabályozásoknak való meg nem felelést eredményeznek. Az ösztönző juttatások számos különböző formát ölthetnek, például: – ajándékok – vendéglátás – reprezentáció – politikai vagy jótékonysági adományok – barátságra vagy lojalitásra történő hivatkozás – munkavállalási vagy egyéb kereskedelmi lehetőségek – kedvezményes elbánás, jogok vagy előjogok. | ||
| Kulcsfontosságú könyvvizsgálati partner | A megbízásért felelős partner, a megbízás minőségének áttekintéséért felelős személy és a megbízásért felelős munkacsoportban lévő bármely más könyvvizsgálati partnerek, akik meghozzák a kulcsfontosságú döntéseket vagy a jelentős kérdésekre vonatkozó megítéléseket azoknak a pénzügyi kimutatásoknak a könyvvizsgálatára vonatkozóan, amelyekről a társaság véleményt fog nyilvánítani. A körülményektől és a könyvvizsgálaton dolgozó személyek szerepétől függően lehet, hogy a „más könyvvizsgálati partnerek” közé tartoznak például egy csoportkönyvvizsgálat során bizonyos komponenseken, mint például jelentős leányvállalatokon vagy részlegeken végzett megbízásért felelős partnerek. | ||
| Tőzsdén jegyzett gazdálkodó egység | Olyan gazdálkodó egység, amelynek részvényeit vagy adósságinstrumentumait egy elismert tőzsdén jegyzik, vagy egy elismert tőzsde vagy egyéb, egyenrangú szerveződés szabályzatainak megfelelően forgalmazzák. | ||
| Megengedett | A Kódexben ennek a kifejezésnek a használata azt jelzi, hogy bizonyos körülmények között megengedett egy adott intézkedés megtétele, beleértve egy követelmény alóli kivételként való megtételt is. Ez nincs lehetőség kifejezésére alkalmazva. | ||
| Lehet(, hogy) | Ez a kifejezés a Kódexben egy kérdés felmerülésének, egy esemény bekövetkeztének vagy egy intézkedés megtételének a lehetőségét jelzi. A kifejezés egy veszéllyel összefüggésben alkalmazva nem jelenti a lehetőség vagy valószínűség semmilyen adott szintjét, mivel egy veszély szintjének az értékelése bármely adott kérdés, esemény vagy intézkedés tényeitől és körülményeitől függ. | ||
| Hálózat | Olyan nagyobb struktúra,: (a) amelynek célja az együttműködés, és (b) amelynek egyértelműen célja a nyereség vagy a költségek megosztása, vagy amely közös tulajdonban van, amely felett közös ellenőrzést gyakorolnak, vagy amelynek közös a vezetése, amelynek közösek a minőségirányítási politikái és eljárásai, az üzleti stratégiája, amely közös márkanevet használ vagy a szakmai erőforrások jelentős részét közösen használja. | ||
| Hálózatba tartozó társaság | Olyan társaság vagy gazdálkodó egység, amely egy hálózathoz tartozik. További információk a 400.50. A1.–400.54. A1. bekezdésekben találhatók. | ||
| Jogszabályoknak és szabályozásoknak való meg nem felelés (Üzleti területen dolgozó kamarai tag könyvvizsgálók) | A jogszabályoknak és szabályozásoknak való meg nem felelés („meg nem felelés”) magában foglalja a szándékos vagy nem szándékos, mulasztásos vagy tevőleges jogsértéseket, amelyek ellentétesek a hatályos jogszabályokkal vagy szabályozásokkal, és amelyeket a következő felek követnek el: (a) a kamarai tag könyvvizsgáló munkáltató szervezete; (b) a munkáltató szervezet irányításával megbízott személyek; (c) a munkáltató szervezet vezetése; vagy (d) a munkáltató szervezetnél vagy annak irányítása alatt dolgozó egyéb személyek. (e) ezt a kifejezést a 260.5. A1. bekezdés ismerteti. | ||
| Jogszabályoknak és szabályozásoknak való meg nem felelés (könyvvizsgálóként dolgozó kamarai tag könyvvizsgálók) | A jogszabályoknak és szabályozásoknak való meg nem felelés („meg nem felelés”) magában foglalja a szándékos vagy nem szándékos, mulasztásos vagy tevőleges jogsértéseket, amelyek ellentétesek a hatályos jogszabályokkal vagy szabályozásokkal, és amelyeket a következő felek követnek el: (a) ügyfél; (b) az ügyfél irányításával megbízott személyek; (c) az ügyfél vezetése; vagy (d) az ügyfélnél vagy annak irányítása alatt dolgozó egyéb személyek. (e) Ezt a kifejezést a 360.5. A1. bekezdés ismerteti. | ||
| Iroda | Akár földrajzi, akár tevékenységi alapon szervezett elkülönült alcsoport. | ||
| Előző könyvvizsgáló | Könyvvizsgálóként dolgozó kamarai tag könyvvizsgáló, akinek legutóbb könyvvizsgálati megbízása volt, vagy aki számviteli, adózási, tanácsadási vagy hasonló szakmai szolgáltatásokat végzett egy ügyfélnek, ahol nincs jelenlegi könyvvizsgáló. | ||
| Kamarai tag könyvvizsgáló | Olyan személy, aki tagja a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) valamely tagszervezetének. Az 1. részben a „kamarai tag könyvvizsgáló” kifejezés az üzleti területen dolgozó egyéni kamarai tag könyvvizsgálókra, valamint a könyvvizsgálóként dolgozó kamarai tag könyvvizsgálókra és azok társaságaira vonatkozik. A 2. részben a „kamarai tag könyvvizsgáló” kifejezés az üzleti területen dolgozó kamarai tag könyvvizsgálókra vonatkozik. A 3., 4A és 4B részben a „kamarai tag könyvvizsgáló” a könyvvizsgálóként dolgozó kamarai tag könyvvizsgálókra és azok társaságaira vonatkozik. | ||
| Üzleti területen dolgozó kamarai tag könyvvizsgáló | A kereskedelem, ipar, szolgáltatások, állami szektor, oktatás, non-profit szektor területén, vagy szabályozói vagy szakmai testületeknél működő kamarai tag könyvvizsgáló, aki lehet munkavállaló, megbízott, partner, (ügyvezető vagy nem ügyvezető) igazgató, tulajdonos-vezető vagy önkéntes. | ||
| Könyvvizsgálóként dolgozó kamarai tag könyvvizsgáló | Szakmai szolgáltatásokat nyújtó társaságnál lévő kamarai tag könyvvizsgáló a funkcionális besorolástól (például könyvvizsgálat, adó vagy tanácsadás) függetlenül. A „könyvvizsgálóként dolgozó kamarai tag könyvvizsgáló” kifejezés van alkalmazva a könyvvizsgálóként dolgozó kamarai tag könyvvizsgálók társaságára is. | ||
| Szakmai tevékenység | Kamarai tag könyvvizsgáló által vállalt tevékenység, amelyhez számviteli vagy ehhez kapcsolódó ismeretek szükségesek, beleértve a számvitelt, a könyvvizsgálatot, az adózást, a vezetési tanácsadást és a pénzügyi menedzsmentet. | ||
| Szakmai megítélés | A szakmai megítélésbe beletartozik a releváns képzés, szakmai ismeret, készségek és tapasztalatok tényeknek és körülményeknek megfelelő alkalmazása, figyelembe véve az adott szakmai tevékenységek jellegét és hatókörét, valamint az érintett érdekeltségeket és kapcsolatokat. Ezt a kifejezést a 120.5. A4. bekezdés ismerteti. | ||
| Szakmai szolgáltatások | Ügyfelek részére végzett szakmai tevékenységek. | ||
| Javasolt könyvvizsgáló | Könyvvizsgálóként dolgozó kamarai tag könyvvizsgáló, aki egy könyvvizsgálói kinevezés vagy számviteli, adózási, tanácsadási vagy hasonló szakmai szolgáltatások végrehajtására szóló megbízás elfogadását mérlegeli egy jövőbeni ügyfél (vagy némely esetben egy meglévő ügyfél) számára. | ||
| Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység | (a) Tőzsdén jegyzett gazdálkodó egység; vagy (b) Olyan gazdálkodó egység: (i) amelyet törvényi szabályozás vagy jogszabályi előírás közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységként definiál, vagy (ii) amelyre vonatkozóan törvényi szabályozás vagy jogszabályi előírás azt írja elő, hogy a tőzsdén jegyzett gazdálkodó egységekre vonatkozó függetlenségi követelményekkel összhangban kell könyvvizsgálatot végrehajtani. Ilyen szabályozás életbe lehet léptetve bármilyen releváns szabályozó által, beleértve egy könyvvizsgálati szabályozót. Lehet, hogy egyéb gazdálkodó egységeket is közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységnek tekintenek, ahogyan az a 400.8. bekezdésben szerepel. | ||
| Racionális és tájékozott harmadik fél Racionális és tájékozott harmadik fél teszt | A racionális és tájékozott harmadik fél teszt során a kamarai tag könyvvizsgáló azt mérlegeli, hogy egy másik fél vajon valószínűleg ugyanazokat a következtetéseket vonná-e le. Ennek mérlegelésére egy racionális és tájékozott harmadik fél szemszögéből kerül sor, aki a könyvvizsgáló által ismert, vagy észszerű várakozások alapján ismert összes releváns tényt és körülményt számba veszi a következtetések levonásakor. Nem szükséges, hogy a racionális és tájékozott harmadik fél könyvvizsgáló legyen, de rendelkezne a releváns ismeretekkel és tapasztalattal ahhoz, hogy a könyvvizsgáló következtetéseinek megfelelőségét megértse és pártatlanul értékelje. Ezeket a kifejezéseket a 120.5. A6. bekezdés ismerteti. | ||
| Kapcsolt gazdálkodó egység | Olyan gazdálkodó egység, amely az alábbi kapcsolatok valamelyikében áll az ügyféllel: (a) olyan gazdálkodó egység, amely közvetlen vagy közvetett ellenőrzést gyakorol az ügyfél felett, ha az ügyfél lényeges az adott gazdálkodó egység szempontjából; (b) olyan gazdálkodó egység, amelynek közvetlen pénzügyi érdekeltsége van az ügyfélben, ha a gazdálkodó egység jelentős befolyással rendelkezik az ügyfél felett és az ügyfélben lévő érdekeltség lényeges a gazdálkodó egység szempontjából; (c) olyan gazdálkodó egység, amely felett az ügyfél közvetlen vagy közvetett ellenőrzést gyakorol; (d) olyan gazdálkodó egység, amelyben az ügyfélnek vagy az ügyfél fenti (c) pont szerinti kapcsolt gazdálkodó egységének közvetlen pénzügyi érdekeltsége van, amely jelentős befolyást biztosít az ilyen gazdálkodó egység felett és az érdekeltség lényeges az ügyfél és (c) pont szerinti kapcsolt gazdálkodó egysége szempontjából; és (e) az ügyféllel közös ellenőrzés alá tartozó gazdálkodó egység („testvérvállalat”), ha mind a testvérvállalat, mind az ügyfél lényeges az ügyfél és a testvérvállalat fölött egyaránt ellenőrzést gyakorló gazdálkodó egység szempontjából. | ||
| Felelős fél | Egy bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásban a vizsgálat mögöttes tárgyáért felelős fél. | ||
| Átvilágítási szolgáltatást igénybe vevő ügyfél | Olyan gazdálkodó egység, amelyre vonatkozóan a társaság átvilágítási megbízást hajt végre. | ||
| Átvilágítási megbízás | Az átvilágítási megbízásokra vonatkozó nemzetközi standardok vagy ennek megfelelője szerint végrehajtott bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízás, amelyben a könyvvizsgálóként dolgozó kamarai tag könyvvizsgáló olyan eljárások alapján, amelyek nem biztosítják mindazt a bizonyítékot, amelyet egy könyvvizsgálat megkívánna, következtetést fejez ki arra vonatkozóan, hogy nem jutott semmi olyasmi a tudomására, ami miatt úgy ítéli meg, hogy a pénzügyi kimutatásokat minden lényeges szempontból nem a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvekkel összhangban készítették el. | ||
| Átvilágításért felelős munkacsoport | (a) Az átvilágítási megbízásért felelős munkacsoport valamennyi tagja, és (b) Minden más, a társaságon belüli vagy a társaság által alkalmazott személy, aki közvetlenül befolyásolhatja az átvilágítási megbízás eredményét, beleértve: (i) azokat, akik javaslatot tesznek a megbízásért felelős partner javadalmazására, vagy akik a megbízásért felelős partner közvetlen ellenőrzési, irányítási vagy más felügyeletét végzik az átvilágítási megbízás végrehajtásával kapcsolatban beleértve a megbízásért felelős partner feletti valamennyi közvetlen felettesi szintet a társaság szenior vagy ügyvezető partneréig (vezérigazgató vagy annak megfelelő) (ii) azokat, akik a megbízáshoz szakmai vagy ágazatspecifikus ügyekre, ügyletekre vagy eseményekre vonatkozóan tanácsot adnak, és (iii) azokat, akik egy megbízás minőségének áttekintését vagy a megbízás minőségének áttekintése céljával összhangban lévő áttekintést hajtanak végre a megbízásra vonatkozóan; továbbá Egy hálózatba tartozó társaságon belüli bármely más személy, aki közvetlenül befolyásolhatja az átvilágítási megbízás eredményét. | ||
| Biztosítékok | A biztosítékok a kamarai tag könyvvizsgáló által önmagukban vagy egymással kombinálva alkalmazott intézkedések, amelyek hatékonyan elfogadható szintre csökkentik az alapelveknek való megfelelést veszélyeztető tényezőket. Ezt a kifejezést a 120.10. A2. bekezdés ismerteti. | ||
| Felsőbb szintű üzleti területen dolgozó kamarai tag könyvvizsgáló | A felsőbb szintű üzleti területen dolgozó kamarai tag könyvvizsgálók igazgatók, tisztségviselők vagy felsőbb szintű munkatársak, akik jelentős befolyást tudnak gyakorolni a munkáltató szervezet humán, pénzügyi, technológiai, materiális és immateriális erőforrásai megszerzésére, elosztására és ellenőrzésére, valamint döntéseket tudnak hozni ezekre vonatkozóan. Ezt a kifejezést a 260.11. A1. bekezdés ismerteti. | ||
| Speciális célú pénzügyi kimutatások | Meghatározott felhasználók pénzügyi információk iránti igényeinek kielégítésére kialakított pénzügyi beszámolási keretelvekkel összhangban készített pénzügyi kimutatások. | ||
| Vizsgálat tárgyával kapcsolatos információk | A vizsgálat mögöttes tárgyának a kritériumokkal szemben történő méréséből vagy értékeléséből kapott eredmény, vagyis a kritériumoknak a vizsgálat mögöttes tárgyára történő alkalmazásából kapott információk. | ||
| Jelentős hátrány | Ezt a kifejezést a 260.5. A3. és a 360.5. A3. bekezdések ismertetik. | ||
| Az irányítással megbízott személyek | A gazdálkodó egység stratégiai irányításának és elszámoltathatóságával kapcsolatos kötelmeknek a felügyeletéért felelős személy(ek) vagy szervezet(ek) (például társasági megbízott). Ez magában foglalja a pénzügyi beszámolási folyamat felügyeletét. Bizonyos gazdálkodó egységeknél egyes joghatóságokban az irányítással megbízott személyek köre lehet, hogy magában foglalja a vezetés tagjait, például egy magán- vagy állami szektorba tartozó gazdálkodó egység valamely irányító testületének ügyvezető tagjait, vagy egy tulajdonos-vezetőt. | ||
| Veszélyek | Ezt a kifejezést a 120.6. A3. bekezdés ismerteti és az a következő kategóriákat tartalmazza: | ||
| önérdek veszélye önellenőrzés veszélye elfogultság veszélye magánjellegű kapcsolat veszélye fenyegetés veszélye | 120.6. A3.(a) 120.6. A3.(b) 120.6. A3.(c) 120.6. A3.(d) 120.6. A3.(e) | ||
| Time-on időszak | Ezt a kifejezést az K540.5. bekezdés ismerteti. | ||
| Vizsgálat mögöttes tárgya | Az a jelenség, amelyet kritériumok alkalmazásával mérnek vagy értékelnek. | ||
A kódexben hivatkozott rövidítések és standardok listája
Rövidítések listája
| Rövidítés | Magyarázat | |
| Bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra vonatkozó keretelvek | Bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi keretelvek | |
| CoCo | Okleveles könyvvizsgálók kanadai intézetének kontrollkritériumok testülete (Chartered Professional Accountants of Canada Criteria of Control) | |
| COSO | A Treadway bizottságot szponzoráló szervezetek bizottsága (Committee of Sponsoring Organizations of the Treadway Commission) | |
| IAASB | Nemzetközi Könyvvizsgálati és Bizonyosságot Nyújtó Szolgáltatási Standardok Testület (International Auditing and Assurance Standards Board) | |
| IESBA | Könyvvizsgálók Nemzetközi Etikai Standardok Testülete (International Ethics Standards Board for Accountants) | |
| IFAC | Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (International Federation of Accountants) | |
| ISA-k | Nemzetközi könyvvizsgálati standardok (International Standards on Auditing) | |
| ISAE-k | Bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi standardok (International Standards on Assurance Engagements) | |
| ISQM-ek | Nemzetközi minőségirányítási standardok (International Standards on Quality Management) | |
| ISRE-k | Átvilágítási megbízásokra vonatkozó nemzetközi standardok (International Standards on Review Engagements) |
A kódexben hivatkozott standardok listája
| Standard | Teljes cím | |
| 320. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard | Lényegesség a könyvvizsgálat tervezésében és végrehajtásában | |
| 610. témaszámú (2013-ban felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard | A belső auditorok munkájának felhasználása | |
| 3000. témaszámú (felülvizsgált) bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra vonatkozó nemzetközi standard | Múltbeli pénzügyi információk könyvvizsgálatán vagy átvilágításán kívüli, bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízások | |
| ISQM 1 | Minőségirányítás a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatát vagy átvilágítását, vagy egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló vagy kapcsolódó szolgáltatási megbízásokat végrehajtó társaságok számára | |
| ISQM 2 | Megbízás minőségének áttekintései | |
| 2400. témaszámú (felülvizsgált) átvilágítási megbízásokra vonatkozó nemzetközi standard | Múltra vonatkozó pénzügyi kimutatások átvilágítására szóló megbízások |
Az alábbi felülvizsgálatok kivételével, amelyek 2022 decemberében lépnek hatályba, a Kódex hatályos. *
– A bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatások és a Kódex díjakkal kapcsolatos rendelkezéseinek felülvizsgálatai az IESBA weboldalán 2021 áprilisában közzétettek szerint.
– Egy megbízás minőségének áttekintését végző személy és egyéb megfelelő áttekintő személyek objektivitásával foglalkozó felülvizsgálatok az IESBA weboldalán 2021 januárjában közzétettek szerint.
– A Kódexnek a Nemzetközi Könyvvizsgálati és Bizonyosságot Nyújtó Szolgáltatási Standardok Testület (IAASB) minőségirányítási standardcsomagja véglegesítésének eredményeképpen kiadott, minőségirányítással kapcsolatos kapcsolódó módosításai az IESBA weboldalán 2021 áprilisában közzétettek szerint.
A korábbi alkalmazás megengedett.
– A 400. fejezetnek a megbízásért felelős munkacsoport fogalmának felülvizsgálatára vonatkozó változásai, valamint a 405. fejezetben lévő, a csoportkönyvvizsgálatra vonatkozó új rendelkezések (1. rész * ) a 2023. december 15-én vagy azt követően kezdődő időszakokra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára és átvilágítására, valamint a 2023. december 15-én vagy azt követően kezdődő időszakokra vonatkozó, csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára vonatkozóan lesznek hatályosak.
– Az alábbi kapcsolódó módosítások 2023. december 15-től lesznek hatályosak:
= A 360. fejezetnek a 600. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard terminológiájával való összhang megteremtését célzó kapcsolódó módosításai a 2. részben. *
= A 400. fejezetben lévő, a bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatásokkal kapcsolatos felülvizsgált rendelkezések kapcsolódó módosításai a 3. részben. *
= A 300., 310., 320., 400., 510., 605. és 900. fejezeteknek a megbízásért felelős munkacsoport fogalmainak felülvizsgálataiból eredő kapcsolódó módosításai a 4. részben. *
= Az 540., 800., 940. és 990. fejezetek minőségirányítással kapcsolatos kapcsolódó módosításai az 5. részben. *
– A Glosszárium változásai a 6. részben * hatályosak lesznek:
= A 2023. december 15-én és azt követően kezdődő beszámolási időszakokra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálataira és átvilágításaira, valamint az ilyen beszámolási időszakokra vonatkozó, csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálataira.
= Könyvvizsgálaton és átvilágításon kívüli, bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízásokra 2023. december 15-én vagy azt követően kezdődő időszakokat lefedő vizsgálat mögöttes tárgya tekintetében; máskülönben 2023. december 15-től.
A tőzsdén jegyzett gazdálkodó egység és a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység fogalmának jóváhagyott felülvizsgálataiból eredő változások a Glosszáriumban
– A tőzsdén jegyzett gazdálkodó egység és a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység fogalmak jóváhagyott felülvizsgálataiból eredő változások a Glosszáriumban a 7. részben * a 2024. december 15-én vagy azt követően kezdődő időszakokra vonatkozó pénzügyi kimutatások és csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára vonatkozóan lesznek hatályosak.
A könyvvizsgálati ügyfél fogalmának a 2022. április 11-én kibocsátott, A Kódexben lévő, tőzsdén jegyzett gazdálkodó egység és közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység fogalmak felülvizsgálatai című végleges kiadványban lévő változásai a 7. részben * lévő kapcsolódó módosításokkal lépnek majd hatályba.
A korábbi alkalmazás megengedett lesz.
Az olyan bizonyosságot nem nyújtó szolgáltatásokra szóló megbízások esetében, amelyekre vonatkozóan a csoportkönyvvizsgáló társaság hálózatán kívüli komponens-könyvvizsgáló társaság 2023. december 15. előtt kötött szerződést egy komponens-könyvvizsgálati ügyféllel, és amelyre vonatkozóan már megkezdődött a munka, a komponens-könyvvizsgáló társaság folytathatja az ilyen megbízásokat – a Kódex jelenleg hatályban lévő rendelkezései szerint – az eredeti megbízási feltételekkel összhangban történő befejezésig.