(Hatályos a 2009. december 15-én vagy azt követően kezdődő időszakokra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára.)
A magyar fordítás alapjául szolgáló eredeti angol nyelvű IFAC kiadvány megtekinthető a következő linken: 2020 Handbook of International Quality Control, Auditing, Review, Other Assurance, and Related Services Pronouncements IFAC (iaasb.org)
A jelen 230. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard magyar fordítása az ISA 230, Audit Documentation ISBN: 978-1-60815-459-3, Sep 14, 2021 angol nyelvű IFAC kiadvány alapján 2022. novemberben készült, és mint a 2007. évi LXXV. tv. 4. § (5) b) szerint megalkotott és jóváhagyott magyar nemzeti könyvvizsgálati standard 2023. január 1-jén lép hatályba, azaz a 2023. január 1-jén vagy azt követően kezdődő időszakokra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára kell alkalmazni.
| A 230. témaszámú, „Könyvvizsgálati dokumentáció” című nemzetközi könyvvizsgálati standard a 200. témaszámú, „A független könyvvizsgáló átfogó céljai és a könyvvizsgálatnak a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal összhangban történő végrehajtása” című nemzetközi könyvvizsgálati standarddal együtt értelmezendő. |
1. A jelen nemzetközi könyvvizsgálati standard a könyvvizsgálónak a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára vonatkozó könyvvizsgálati dokumentáció elkészítésével kapcsolatos felelősségével foglalkozik. A függelék felsorolja azokat az egyéb nemzetközi könyvvizsgálati standardokat, amelyek sajátos dokumentálási követelményeket és útmutatást tartalmaznak. Az egyéb nemzetközi könyvvizsgálati standardokban szereplő sajátos dokumentálási követelmények nem korlátozzák a jelen nemzetközi könyvvizsgálati standard alkalmazását. Jogszabály vagy szabályozás előírhat további dokumentálási követelményeket.
2. A jelen nemzetközi könyvvizsgálati standard követelményeinek és más releváns nemzetközi könyvvizsgálati standardok sajátos dokumentálási követelményeinek megfelelő könyvvizsgálati dokumentáció:
(a) bizonyítékot szolgáltat a könyvvizsgáló átfogó céljainak elérésére vonatkozó könyvvizsgálói következtetés alapjára, * valamint
(b) bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a könyvvizsgálatot a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal és a vonatkozó jogi és szabályozási követelményekkel összhangban tervezték meg és hajtották végre.
3. A könyvvizsgálati dokumentáció számos további célt is szolgál, beleértve a következőket:
– Segítséget nyújt a megbízásért felelős munkacsoportnak a könyvvizsgálat tervezéséhez és végrehajtásához.
– Segítséget nyújt a megbízásért felelős munkacsoport felügyeletért felelős tagjainak a könyvvizsgálati munka irányításához és felügyeletéhez, valamint áttekintési kötelezettségük teljesítéséhez a 220. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban * .
– Lehetővé teszi, hogy a megbízásért felelős munkacsoport munkája számon kérhető legyen.
– Rögzíti a jövőbeli könyvvizsgálatok szempontjából továbbra is jelentős kérdéseket.
– Lehetővé teszi a megbízás minősége áttekintéseinek * , a megbízás áttekintése egyéb formáinak * és a figyelemmel kísérési tevékenységeknek a végrehajtását a társaság minőségirányítási rendszerének keretében.
– Lehetővé teszi külső vizsgálatoknak a vonatkozó jogi, szabályozási vagy egyéb követelményekkel összhangban történő végrehajtását.
4. A jelen standard a 2009. december 15-én vagy azt követően kezdődő időszakokra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára hatályos.
5. A könyvvizsgáló célja olyan dokumentáció készítése, amely:
(a) a könyvvizsgálói jelentés alapjának elegendő és megfelelő rögzítését szolgáltatja, valamint
(b) bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a könyvvizsgálatot a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal és a vonatkozó jogi és szabályozási követelményekkel összhangban tervezték meg és hajtották végre.
6. A nemzetközi könyvvizsgálati standardok alkalmazásában a következő kifejezéseknek az alábbi jelentésük van:
(a) Könyvvizsgálati dokumentáció – a végrehajtott könyvvizsgálati eljárások, megszerzett releváns könyvvizsgálati bizonyítékok és a könyvvizsgáló által levont következtetések nyilvántartása (a „munkapapírok” kifejezés is használatos).
(b) Könyvvizsgálati dosszié – egy vagy több mappa vagy más tárolóközeg fizikai vagy elektronikus formában, amely egy konkrét megbízásra vonatkozó könyvvizsgálati dokumentáció nyilvántartásait tartalmazza.
(c) Tapasztalt könyvvizsgáló – olyan (a társaság szempontjából akár belső, akár külső) személy, akinek vannak gyakorlati könyvvizsgálati tapasztalatai, és aki megfelelő ismeretekkel rendelkezik:
(i) a könyvvizsgálati eljárásokról,
(ii) a nemzetközi könyvvizsgálati standardokról és a vonatkozó jogi és szabályozási követelményekről,
(iii) az üzleti környezetről, amelyben a gazdálkodó egység működik, valamint
(iv) a gazdálkodó egység ágazata szempontjából releváns könyvvizsgálati és pénzügyi beszámolási kérdésekről.
7. A könyvvizsgálónak időben el kell készítenie a könyvvizsgálati dokumentációt. (Hiv.: A1. bekezdés.)
8. A könyvvizsgálónak olyan könyvvizsgálati dokumentációt kell készítenie, amely elegendő ahhoz, hogy az adott könyvvizsgálattal korábban kapcsolatban nem álló tapasztalt könyvvizsgáló megértse (hiv.: A2–A5., A16–A17. bekezdés):
(a) a nemzetközi könyvvizsgálati standardoknak és a vonatkozó jogi és szabályozási követelményeknek való megfelelés érdekében végrehajtott könyvvizsgálati eljárások jellegét, ütemezését és terjedelmét (hiv.: A6–A7. bekezdés),
(b) a végrehajtott könyvvizsgálati eljárások eredményeit és a megszerzett könyvvizsgálati bizonyítékokat, valamint
(c) a könyvvizsgálat során felmerült jelentős kérdéseket, az azokkal kapcsolatban levont következtetéseket, valamint a következtetések levonása során alkalmazott jelentős szakmai megítéléseket. (Hiv.: A8–A11. bekezdés)
9. A végrehajtott könyvvizsgálati eljárások jellegének, ütemezésének és terjedelmének dokumentálásakor a könyvvizsgálónak rögzítenie kell:
(a) a tesztelt konkrét tételek vagy kérdések azonosító jellemzőit (hiv.: A12. bekezdés),
(b) azt, hogy ki végezte el a könyvvizsgálati munkát, és azt a dátumot, amikor ezt a munkát befejezték, valamint
(c) azt, hogy ki tekintette át a könyvvizsgálati munkát, és ezen áttekintés dátumát és terjedelmét. (Hiv.: A13. bekezdés.)
10. A könyvvizsgálónak dokumentálnia kell a jelentős kérdéseknek a vezetéssel, az irányítással megbízott személyekkel és másokkal történő megbeszéléseit, beleértve a megvitatott jelentős kérdések jellegét, valamint azt, hogy mikor és kivel került sor a megbeszélésekre. (Hiv.: A14. bekezdés.)
11. Ha a könyvvizsgáló olyan információt azonosított, amely nincs összhangban a könyvvizsgáló végső következtetésével valamely jelentős kérdésre vonatkozóan, dokumentálnia kell, hogyan kezelte ezt a következetlenséget. (Hiv.: A15. bekezdés.)
12. Ha kivételes körülmények között a könyvvizsgáló szükségesnek ítéli, hogy valamely nemzetközi könyvvizsgálati standardban szereplő releváns követelménytől eltérjen, dokumentálnia kell, hogyan érik el a végrehajtott alternatív könyvvizsgálati eljárások az adott követelmény célját, továbbá dokumentálnia kell az eltérés indokait. (Hiv.: A18–A19. bekezdés.)
13. Ha kivételes körülmények között a könyvvizsgáló új vagy további könyvvizsgálati eljárásokat hajt végre, vagy új következtetéseket von le a könyvvizsgálói jelentés dátumát követően, dokumentálnia kell (hiv.: A20. bekezdés):
(a) a felmerült körülményeket,
(b) a végrehajtott új vagy további könyvvizsgálati eljárásokat, megszerzett könyvvizsgálati bizonyítékokat és levont következtetéseket, valamint ezek hatását a könyvvizsgálói jelentésre, valamint
(c) azt, mikor és ki végezte el és tekintette át a könyvvizsgálati dokumentáció ebből eredő változtatását.
14. A könyvvizsgálónak a könyvvizsgálói jelentés dátumát követő megfelelő időn belül össze kell állítania a könyvvizsgálati dokumentációt egy könyvvizsgálati dossziéba, és be kell fejeznie a végleges könyvvizsgálati dosszié összeállításával kapcsolatos adminisztratív folyamatot. (Hiv.: A21–A22. bekezdés.)
15. A végleges könyvvizsgálati dosszié összeállításának befejezése után a könyvvizsgálónak semmilyen jellegű könyvvizsgálati bizonyítékot nem szabad törölnie vagy eltávolítania a megőrzési időszak lejárta előtt. (Hiv.: A23. bekezdés.)
16. A 13. bekezdésben említett körülményektől eltérő körülmények között, ha a könyvvizsgáló szükségesnek tartja a meglévő könyvvizsgálati dokumentáció módosítását vagy új könyvvizsgálati dokumentummal való kiegészítését a végleges könyvvizsgálati dosszié összeállítását követően, a módosítások vagy kiegészítések jellegétől függetlenül dokumentálnia kell (hiv.: A24. bekezdés):
(a) a konkrét okokat, amelyek azokat szükségessé tették, valamint
(b) azt, hogy mikor és ki végezte el és tekintette át azokat.
A1. Az elegendő és megfelelő könyvvizsgálati dokumentáció időben történő elkészítése segít a könyvvizsgálat minőségének javításában, és megkönnyíti a megszerzett könyvvizsgálati bizonyítékok és a levont következtetések hatékony áttekintését és értékelését a könyvvizsgálói jelentés véglegesítése előtt. A könyvvizsgálati munka végrehajtását követően készített dokumentáció valószínűleg kevésbé pontos, mint a munka végzésével párhuzamosan készített dokumentáció.
A2. A könyvvizsgálati dokumentáció formája, tartalma és terjedelme olyan tényezőktől függ, mint:
– a gazdálkodó egység mérete és összetettsége
– a végrehajtandó könyvvizsgálati eljárások jellege
– a lényeges hibás állítás azonosított kockázatai
– a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték jelentősége
– az azonosított kivételek jellege és terjedelme
– annak szükségessége, hogy a végrehajtott munka vagy a megszerzett könyvvizsgálati bizonyítékok dokumentációjából közvetlenül nem meghatározható következtetést vagy az ilyen következtetés alapját dokumentálják
– az alkalmazott könyvvizsgálati módszerek és eszközök.
A3. Könyvvizsgálati dokumentáció rögzíthető papíron, vagy elektronikus vagy más adathordozói közegen. Példák könyvvizsgálati dokumentációra:
– könyvvizsgálati programok
– elemzések
– kérdések feljegyzései
– jelentős kérdések összefoglalói
– megerősítő levelek és teljességi nyilatkozatok
– ellenőrzőlisták
– a jelentős kérdésekre vonatkozó levelezés (beleértve az e-mailt).
A könyvvizsgáló a gazdálkodó egység nyilvántartásainak (például jelentős és sajátos szerződések és megállapodások) kivonatait vagy másolatait is belefoglalhatja a könyvvizsgálati dokumentációba. A könyvvizsgálati dokumentáció azonban nem helyettesíti a gazdálkodó egység számviteli nyilvántartásait.
A4. A könyvvizsgálónak nem szükséges belefoglalnia a könyvvizsgálati dokumentációba munkapapírok és pénzügyi kimutatások meghaladott tervezeteit, nem teljes körű vagy előzetes vélekedéseket tükröző megjegyzéseket, nyomdai vagy más hibák miatt javított dokumentumok korábbi példányait és dokumentumok másodpéldányait.
A5. A könyvvizsgáló szóbeli magyarázatai önmagukban nem jelentik a könyvvizsgáló által végrehajtott munka vagy levont következtetések kielégítő alátámasztását, de azokat fel lehet használni a könyvvizsgálati dokumentációban szereplő információk magyarázatára vagy tisztázására.
A6. Elvben a jelen nemzetközi könyvvizsgálati standard követelményeinek való megfelelés az adott körülmények között elegendő és megfelelő könyvvizsgálati dokumentációt eredményez. Egyéb nemzetközi könyvvizsgálati standardok sajátos dokumentálási követelményeket tartalmaznak, amelyek célja a jelen nemzetközi könyvvizsgálati standard alkalmazásának világossá tétele az említett egyéb nemzetközi könyvvizsgálati standardok egyedi körülményei között. Az egyéb nemzetközi könyvvizsgálati standardokban szereplő sajátos dokumentálási követelmények nem korlátozzák a jelen nemzetközi könyvvizsgálati standard alkalmazását. Emellett az hogy bármely adott nemzetközi könyvvizsgálati standardban nem szerepel dokumentálási követelmény, nem hivatott azt jelezni, hogy a szóban forgó nemzetközi könyvvizsgálati standardnak való megfelelés eredményeképpen nem készül majd dokumentáció.
A7. A könyvvizsgálati dokumentáció bizonyítékot nyújt arra, hogy a könyvvizsgálat összhangban van a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal. Se nem szükséges, se nem kivitelezhető azonban, hogy a könyvvizsgáló minden egyes, a könyvvizsgálat során mérlegelt kérdést vagy meghozott szakmai megítélést dokumentáljon. Szükségtelen továbbá, hogy a könyvvizsgáló elkülönítetten (mint egy ellenőrzőlistán például) dokumentálja az olyan kérdéseknek való megfelelést, amelyekre vonatkozóan a megfelelést a könyvvizsgálati dossziéban szereplő dokumentumok bizonyítják. Például:
– Egy megfelelően dokumentált könyvvizsgálati terv megléte bizonyítja, hogy a könyvvizsgáló megtervezte a könyvvizsgálatot.
– Az aláírt megbízó levél megléte a könyvvizsgálati dokumentációban bizonyítja, hogy a könyvvizsgáló megállapodott a könyvvizsgálati megbízás feltételeiben a vezetéssel vagy adott esetben az irányítással megbízott személyekkel.
– A pénzügyi kimutatásokra vonatkozó megfelelően korlátozott véleményt tartalmazó könyvvizsgálói jelentés bizonyítja, hogy a könyvvizsgáló megfelelt annak a követelménynek, hogy a nemzetközi könyvvizsgálati standardok által meghatározott körülmények között korlátozott véleményt adjon ki.
– A könyvvizsgálat során általánosan vonatkozó követelmények tekintetében számos módja lehet annak, ahogy az azoknak való megfelelést bizonyíthatják a könyvvizsgálati dossziéban:
= Lehet például, hogy nincs egyetlen konkrét módja a könyvvizsgáló szakmai szkepticizmusa dokumentálásának. A könyvvizsgálati dokumentáció ennek ellenére bizonyítékot nyújthat arra, hogy a könyvvizsgáló a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal összhangban szakmai szkepticizmussal jár el. Számviteli becslésekkel kapcsolatban például, ha a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték olyan bizonyítékot foglal magában, amely egyszerre megerősíti és cáfolja a vezetés állításait, annak dokumentálása, hogy a könyvvizsgáló hogyan értékelte azt a bizonyítékot, beleértve a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendőségére és megfelelőségére vonatkozó következtetés kialakítása során alkalmazott szakmai megítéléseket.
= Hasonlóképpen, annak bizonyítása, hogy a megbízásért felelős partner felelősséget vállalt a megbízásért felelős munkacsoport irányításáért és felügyeletéért, valamint a munkájuk áttekintéséért * , számos módon történhet a könyvvizsgálati dokumentációban. Ez magában foglalhat olyan dokumentációt, amely bizonyítja a megbízásért felelős partnernek a könyvvizsgálatban való elegendő és megfelelő részvételét, mint például a megbízásért felelős munkacsoport megbeszélésein való részvétel.
A8. Valamely kérdés jelentőségének megítéléséhez a tények és körülmények objektív elemzésére van szükség. Jelentős kérdések például:
– jelentős kockázatokat (ahogy azt a 315. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard meghatározza) előidéző kérdések *
– a könyvvizsgálati eljárások azt jelző eredményei, hogy (a) lényeges hibás állítás lehet a pénzügyi kimutatásokban, vagy (b) szükség van a könyvvizsgáló lényeges hibás állítás kockázataira vonatkozó korábbi becslésének és az ezekre a kockázatokra adott válaszainak felülvizsgálatára
– olyan körülmények, amelyek jelentősen megnehezítik a könyvvizsgáló számára a szükséges könyvvizsgálati eljárások alkalmazását
– olyan megállapítások, amelyek a könyvvizsgálói vélemény minősítését vagy a könyvvizsgálói jelentés figyelemfelhívó bekezdéssel történő kiegészítését vonhatják maguk után.
A9. A jelentős kérdésekre vonatkozó könyvvizsgálati dokumentáció formájának, tartalmának és terjedelmének meghatározásakor fontos tényező a munka végrehajtása és az eredmények értékelése során alkalmazott szakmai megítélés mértéke. A jelentős szakmai megítélések dokumentálása a könyvvizsgáló következtetéseinek magyarázatára és a megítélés minőségének megerősítésére szolgál. Az ilyen kérdések különösen a könyvvizsgálati dokumentáció áttekintéséért felelős személyek számára érdekesek, beleértve a későbbi könyvvizsgálatokat végrehajtó személyeket, amikor a továbbra is jelentős kérdéseket vizsgálják (például a számviteli becslések visszamenőleges vizsgálatánál).
A10. Néhány példa olyan körülményekre, amelyek között a 8. bekezdéssel összhangban helyénvaló könyvvizsgálati dokumentációt készíteni a szakmai megítélés alkalmazásáról, ha a kérdések és a megítélések jelentősek:
– a könyvvizsgáló következtetésének indoklása, amikor valamely követelmény előírja, hogy a könyvvizsgálónak „mérlegelnie kell” bizonyos információkat vagy tényezőket, és a mérlegelés jelentős az adott megbízás összefüggésében
– a könyvvizsgáló által a vezetés által alkalmazott szubjektív megítélések körébe tartozó területek észszerűségére vonatkozóan levont következtetések alapja
– a könyvvizsgáló arra vonatkozó értékelésének alapja, hogy egy adott számviteli becslés és a kapcsolódó közzétételek észszerűek-e a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvek összefüggésében, vagy hibás állítást tartalmaznak-e
– a könyvvizsgáló által valamely dokumentum hitelességére vonatkozóan levont következtetés alapja, ha további vizsgálatot (mint például szakértő vagy megerősítési eljárások megfelelő használata) hajtanak végre a könyvvizsgálat során azonosított olyan körülményekre válaszul, amelyek nyomán a könyvvizsgáló úgy gondolja, hogy a dokumentum esetleg nem hiteles
– abban az esetben, amikor a 701. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard alkalmazandó * , a kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdések könyvvizsgáló általi meghatározása, vagy annak megállapítása, hogy nincsenek kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdések.
A11. A könyvvizsgáló hasznosnak tarthatja egy olyan (záró memorandumként is ismert) összefoglaló készítését és megőrzését a könyvvizsgálati dokumentáció részeként, amely leírja a könyvvizsgálat során azonosított jelentős kérdéseket és azok kezelését, vagy amely kereszthivatkozásokat tartalmaz azokra az egyéb releváns alátámasztó könyvvizsgálati dokumentációkra, amelyekben ezek az információk szerepelnek. Az ilyen összefoglaló megkönnyítheti a könyvvizsgálati dokumentáció hatékony áttekintéseit és vizsgálatait, különösen nagy és összetett könyvvizsgálatok esetében. Egy ilyen összefoglaló elkészítése továbbá segítséget nyújthat a könyvvizsgálónak a jelentős kérdések mérlegelésében. Annak felmérésében is segítheti a könyvvizsgálót, hogy a végrehajtott könyvvizsgálati eljárások és a levont következtetések fényében van-e olyan, nemzetközi könyvvizsgálati standardban megfogalmazott egyedi releváns cél, amelyet a könyvvizsgáló nem tud elérni, ami megakadályozza, hogy a könyvvizsgáló elérje a könyvvizsgáló átfogó céljait.
A12. Az azonosító jellemzők rögzítése számos célt szolgál. Lehetővé teszi például, hogy a megbízásért felelős munkacsoport munkája számon kérhető legyen, és megkönnyíti a kivételek és következetlenségek kiderítését. Az azonosító jellemzők a könyvvizsgálati eljárás jellegétől és a tesztelt tételtől vagy kérdéstől függően változnak. Például:
– a gazdálkodó egység által feladott megrendelések részletes tesztjéhez a könyvvizsgáló azonosíthatja a teszthez kiválasztott dokumentumokat dátumuk és egyedi megrendelésszámuk szerint
– valamely adott sokaságból valamennyi, megadott összeg feletti tétel kiválasztását vagy áttekintését kívánó eljáráshoz a könyvvizsgáló rögzítheti az eljárás hatókörét és azonosíthatja a sokaságot (például, egy meghatározott összeg feletti valamennyi naplótétel a naplófőkönyvből)
– valamely dokumentumsokaságból történő szisztematikus mintavételt előíró eljáráshoz a könyvvizsgáló a kiválasztott dokumentumokat azonosíthatja azáltal, hogy rögzíti a dokumentumok forrását, a kezdőpontot és a mintavételezési intervallumot (például szállítólevelek szisztematikus mintavétele a szállítási naplóból az április 1-je és szeptember 30-a közötti időszakra vonatkozóan, kezdve az 12345 számú szállítólevéllel, és azt követően minden 125. szállítólevél kiválasztása)
– a gazdálkodó egység adott munkatársainak kikérdezését előíró eljáráshoz a könyvvizsgáló rögzítheti a kikérdezések dátumát és a munkatársak nevét és munkakörét
– megfigyelési eljárás esetében a könyvvizsgáló rögzítheti a megfigyelt folyamatot vagy kérdést, a releváns személyeket és felelősségüket, valamint hogy hol és mikor hajtották végre a megfigyelést.
A13. A 220. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard követelményeket és útmutatást tartalmaz a könyvvizsgálati dokumentáció áttekintésére vonatkozóan. * Az a követelmény, hogy dokumentálni kell, ki tekintette át a végrehajtott könyvvizsgálati munkát, nem jelenti azt, hogy minden egyes konkrét munkapapíron szükséges szerepelnie az áttekintés bizonyítékának. A követelmény azonban azt jelenti, hogy dokumentálni kell, melyik könyvvizsgálati munkát tekintették át, ki végezte az áttekintést és mikor.
A14. A dokumentáció nem korlátozódik a könyvvizsgáló által rögzítettekre, hanem más megfelelő rögzített anyagokat is tartalmazhat, mint például megbeszélések jegyzőkönyveit, amelyeket a gazdálkodó egység munkatársai készítettek és a könyvvizsgáló jóváhagyott. Egyéb személyek, akikkel a könyvvizsgáló megvitathatja a jelentős kérdéseket, lehetnek a gazdálkodó egységen belüli egyéb személyek vagy külső felek, mint például a gazdálkodó egység részére szakmai tanácsadást nyújtó személyek.
A15. Az a követelmény, hogy dokumentálni kell, hogyan kezelte a könyvvizsgáló az információk következetlenségeit, nem jelenti azt, hogy a könyvvizsgálónak a helytelen vagy meghaladott dokumentációkat meg szükséges tartania.
A16. Kisebb gazdálkodó egység könyvvizsgálatánál a könyvvizsgálati dokumentáció általában kevésbé terjedelmes, mint egy nagyobb gazdálkodó egység könyvvizsgálatánál. Emellett olyan könyvvizsgálat esetén, amikor a teljes könyvvizsgálati munkát a megbízásért felelős partner hajtja végre, a dokumentáció nem fog olyan kérdéseket tartalmazni, amelyeket esetleg csak azért dokumentáltak volna, hogy tájékoztassák vagy utasítással lássák el a megbízásért felelős munkacsoport tagjait, vagy hogy bizonyítékot szolgáltassanak a munkacsoport más tagjai általi áttekintésre (nem lesznek például munkacsoport-megbeszélésekre vagy felügyeletre vonatkozóan dokumentálandó kérdések). Mindazonáltal a megbízásért felelős partner eleget tesz a 8. bekezdésben szereplő alapkövetelménynek, hogy egy tapasztalt könyvvizsgáló számára érthető könyvvizsgálati dokumentációt készítsen, mivel szabályozói vagy egyéb célból a könyvvizsgálati dokumentációt ellenőrizhetik külső felek.
A17. * Könyvvizsgálati dokumentáció készítésekor a kisebb gazdálkodó egység könyvvizsgálója hasznosnak és hatékonynak tarthatja a könyvvizsgálat különböző aspektusainak egyetlen dokumentumban történő együttes rögzítését, szükség szerinti kereszthivatkozásokkal az alátámasztó munkapapírokra. Együttesen dokumentálható kérdések egy kisebb gazdálkodó egység könyvvizsgálata során például a gazdálkodó egységnek és környezetének, a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelveknek, valamint a gazdálkodó egység belső kontroll rendszerének megismerése, az átfogó könyvvizsgálati stratégia és könyvvizsgálati terv, a lényegesség a 320. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard szerint, * a becsült kockázatok, a könyvvizsgálat során észlelt jelentős kérdések és a levont következtetések.
A18. A nemzetközi könyvvizsgálati standardokban szereplő követelmények úgy vannak kialakítva, hogy lehetővé tegyék a könyvvizsgálónak a nemzetközi könyvvizsgálati standardokban meghatározott célok, és így a könyvvizsgáló átfogó céljainak elérését. Ennek megfelelően kivételes körülményektől eltekintve a nemzetközi könyvvizsgálati standardok a könyvvizsgálat körülményei között releváns valamennyi követelmény teljesítését megkívánják.
A19. A dokumentálási követelmény csak az adott körülmények között releváns követelményekre vonatkozik. Valamely követelmény csak akkor nem releváns, * ha:
(a) a nemzetközi könyvvizsgálati standard egésze nem releváns (például, ha a gazdálkodó egységnél nincs belső audit funkció, a 610. témaszámú (2013-ban felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standardból * semmi nem releváns), vagy
(b) a követelmény feltételhez kötött és az adott feltétel nem áll fenn (például a könyvvizsgálói vélemény olyan esetben történő minősítésének követelménye, ha nem lehet elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni, és nem áll fenn ilyen bizonyítékszerzési képtelenség).
A20. A kivételes körülmények közé tartoznak olyan tények, amelyekről a könyvvizsgáló a könyvvizsgálói jelentés dátumát követően szerez tudomást, de amelyek a könyvvizsgálói jelentés dátumakor már léteztek és, ha már akkor ismertek lettek volna, lehet, hogy a pénzügyi kimutatások módosítását eredményezhették volna, vagy a könyvvizsgálói jelentésben lévő vélemény minősítésére késztették volna a könyvvizsgálót. * A könyvvizsgálati dokumentáció ebből eredő változásainak áttekintése a 220. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standardban * meghatározott áttekintési felelősségek szerint történik.
A21. Az 1. témaszámú nemzetközi minőségirányítási standard (vagy a legalább ilyen magas követelményeket támasztó nemzeti követelmények) előírják, hogy a társaságok minőségirányítási rendszerei alakítsanak ki egy olyan minőségcélt, amely a megbízás dokumentációjának a megbízással kapcsolatos jelentések dátumát követő, időben való összeállításával foglalkozik. * A végleges könyvvizsgálati dosszié összeállítására megszabott megfelelő határidő rendszerint nem több, mint a könyvvizsgálati jelentés dátumát követő 60 nap. *
A22. A végleges könyvvizsgálati dossziénak a könyvvizsgálói jelentés dátumát követő összeállítása egy adminisztratív folyamat, amely nem jár új könyvvizsgálati eljárások végrehajtásával vagy új következtetések levonásával. Változtatásokat azonban végre lehet hajtani a könyvvizsgálati dokumentációban a végső összeállítás során, ha azok adminisztratív jellegűek. Ilyen változtatások például:
– a túlhaladottá vált dokumentáció törlése vagy kivétele
– munkapapírok sorba rendezése, egyeztetése és kereszthivatkozással történő ellátása
– a befejezési ellenőrző lista aláírása a dosszié összeállításával kapcsolatosan
– a könyvvizsgáló által a könyvvizsgálói jelentés dátuma előtt megszerzett, a megbízásért felelős munkacsoport releváns tagjaival megvitatott és egyeztetett könyvvizsgálati bizonyítékok dokumentálása.
A23. Az 1. témaszámú nemzetközi minőségirányítási standard (vagy a legalább ilyen magas követelményeket támasztó nemzeti követelmények) előírja, hogy a társaságok minőségirányítási rendszerei alakítsanak ki egy olyan minőségcélt, amely a megbízási dokumentáció megfelelő megtartásával és megőrzésével foglalkozik a társaság igényeinek kielégítése, valamint jogszabálynak, szabályozásnak, a releváns etikai követelményeknek vagy szakmai standardoknak való megfelelés céljából. * Könyvvizsgálati megbízásokra vonatkozóan a megőrzési időszak rendszerint a könyvvizsgálói jelentés, vagy, ha az későbbi, és amikor az értelmezhető, a csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatásokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentés dátumától számított legalább öt év. *
A24. Egy olyan körülményre, amikor a könyvvizsgáló a dosszié összeállítását követően szükségesnek tarthatja a meglévő könyvvizsgálati dokumentáció módosítását vagy új könyvvizsgálati dokumentációval történő kiegészítését példa az, ha a meglévő könyvvizsgálati dokumentáció pontosítása a figyelemmel kísérési tevékenységek vagy külső ellenőrzések során kapott észrevételek miatt szükséges.
(Hiv.: 1. bekezdés)
A jelen függelék azonosítja más nemzetközi könyvvizsgálati standardoknak a sajátos dokumentálási követelményeket tartalmazó bekezdéseit. A lista nem helyettesíti az egyéb nemzetközi könyvvizsgálati standardokban szereplő követelmények és a kapcsolódó alkalmazási és egyéb magyarázó anyagok figyelembevételét.
1. 210. témaszámú, „Megegyezés a könyvvizsgálati megbízások feltételeiről” című nemzetközi könyvvizsgálati standard – 10–12. bekezdés
2. 220. témaszámú, „Pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatának minőségirányítása” című (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard – 41. bekezdés
3. 240. témaszámú, „A könyvvizsgáló csalással összefüggő felelőssége a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatánál” című nemzetközi könyvvizsgálati standard – 45–48. bekezdés
4. 250. témaszámú, „A jogszabályok és szabályozások figyelembevétele a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatánál” című (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard – 30. bekezdés
5. 260. témaszámú, „Kommunikáció az irányítással megbízott személyekkel” című (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard – 23. bekezdés
6. 300. témaszámú, „A pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatának tervezése” című nemzetközi könyvvizsgálati standard – 12. bekezdés
7. 315. témaszámú, „A lényeges hibás állítás kockázatainak azonosítása és felmérése a gazdálkodó egység és környezetének megismerésén keresztül” című (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard – 32. bekezdés
8. 320. témaszámú, „Lényegesség a könyvvizsgálat tervezésében és végrehajtásában” című nemzetközi könyvvizsgálati standard – 14. bekezdés
9. 330. témaszámú, „A könyvvizsgáló válaszai a becsült kockázatokra” című nemzetközi könyvvizsgálati standard – 28–30. bekezdés
10. 450. témaszámú, „A könyvvizsgálat során azonosított hibás állítások értékelése” című nemzetközi könyvvizsgálati standard – 15. bekezdés
11. 540. témaszámú, „Számviteli becslések és a kapcsolódó közzétételek könyvvizsgálata” című (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard – 39. bekezdés
12. 550. témaszámú, „Kapcsolt felek” című nemzetközi könyvvizsgálati standard – 28. bekezdés
13. 600. témaszámú, „Speciális szempontok – Csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatai (beleértve a komponens-könyvvizsgálók munkáját)” című (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard – 59. bekezdés
14. 610. témaszámú, „A belső auditorok munkájának felhasználása” című (2013-ban felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard – 13. bekezdés.
15. 720. témaszámú, „A könyvvizsgáló egyéb információkkal kapcsolatos felelőssége” című (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard – 25. bekezdés