(Hatályos a 2009. december 15-én vagy azt követően kezdődő időszakokra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára.)
A magyar fordítás alapjául szolgáló eredeti angol nyelvű IFAC kiadvány megtekinthető a következő linken: 2016-2017 Handbook
A jelen 300. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standardot a 2018. december 15-én vagy azt követően végződő üzleti évek könyvvizsgálatára kell alkalmazni, mint magyar nemzeti könyvvizsgálati standardot.
| A 300. témaszámú, „A pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatának tervezése” című nemzetközi könyvvizsgálati standard a 200. témaszámú, „A független könyvvizsgáló átfogó céljai és a könyvvizsgálatnak a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal összhangban történő végrehajtása” című nemzetközi könyvvizsgálati standarddal együtt értelmezendő. |
1. A jelen nemzetközi könyvvizsgálati standard a könyvvizsgálónak a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatának tervezésére vonatkozó felelősségével foglalkozik. A jelen nemzetközi könyvvizsgálati standard ismétlődő könyvvizsgálatokat vesz alapul. Az első könyvvizsgálati megbízások során mérlegelendő további szempontok külön vannak azonosítva.
2. A könyvvizsgálat megtervezése magában foglalja a megbízásra vonatkozó átfogó könyvvizsgálati stratégia kialakítását és egy könyvvizsgálati terv kidolgozását. A megbízás szintjén a 220. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban végzett minőségirányítás a jelen nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban végzett megfelelő tervezéssel együtt számos módon szolgálja a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatát, beleértve a következőket: (Hiv.: A0–A3. bekezdések)
– Segíti a könyvvizsgálót abban, hogy kellő figyelmet fordítson a könyvvizsgálat fontos területeire.
– Segíti a könyvvizsgálót abban, hogy megfelelő időben azonosítsa és megoldja a lehetséges problémákat.
– Segíti a könyvvizsgálót abban, hogy megfelelően megszervezze és irányítsa a könyvvizsgálati megbízást ahhoz, hogy azt hatékonyan és eredményesen végezzék el.
– Segít abban, hogy megfelelő szintű képességekkel és kompetenciával rendelkező tagokat válasszanak ki a megbízásért felelős munkacsoportba ahhoz, hogy válaszoljanak az előre jelzett kockázatokra, valamint abban, hogy a munkát megfelelően osszák fel közöttük.
– Megkönnyíti a megbízásért felelős munkacsoport tagjainak irányítását és felügyeletét, valamint a munkájuk áttekintését.
– Segítséget nyújt – ahol ez alkalmazható – a komponensek könyvvizsgálói és a szakértők által végzett munka koordinálásában.
3. A jelen nemzetközi könyvvizsgálati standard a 2009. december 15-én vagy azt követően kezdődő időszakokra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára hatályos.
4. A könyvvizsgáló célja a könyvvizsgálat oly módon való megtervezése, hogy az hatékonyan legyen elvégezve.
5. A könyvvizsgálat tervezésébe, beleértve a megbízásért felelős munkacsoport tagjai között folytatott megbeszélések tervezését és azokon való részvételt, be kell vonni a megbízásért felelős partnert és a megbízásért felelős munkacsoport egyéb kulcsfontosságú tagjait. (Hiv.: A4. bekezdés)
6. A könyvvizsgálónak a következő tevékenységeket kell elvégeznie az aktuális könyvvizsgálati megbízás kezdetekor:
(a) a 220. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard által előírt eljárások végrehajtása az ügyfélkapcsolat és a könyvvizsgálati megbízás elfogadására és megtartására vonatkozóan; *
(b) a releváns etikai követelményeknek való megfelelés értékelése, beleértve a függetlenséggel kapcsolatosakat is, a 220. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban, * továbbá
(c) a megbízás feltételeinek értelmezése, ahogy azt a 210. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard előírja. * (Hiv.: A5–A7. bekezdések)
7. A könyvvizsgálónak olyan átfogó könyvvizsgálati stratégiát kell kialakítania, amely meghatározza a könyvvizsgálat hatókörét, ütemezését és irányítását, valamint iránymutatást nyújt a könyvvizsgálati terv kidolgozásához.
8. Az átfogó könyvvizsgálati stratégia kialakításakor a könyvvizsgálónak mérlegelnie kell a 220. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standardnak való megfelelésből megszerzett információkat, továbbá:
(a) azonosítania kell a megbízás azon jellemzőit, amelyek meghatározzák annak hatókörét;
(b) meg kell határoznia a megbízás jelentéstételi céljait a könyvvizsgálat ütemezésének és a szükséges kommunikáció jellegének megtervezése érdekében;
(c) mérlegelnie kell azokat a tényezőket, amelyek a könyvvizsgáló szakmai megítélése szerint jelentősek a megbízásért felelős munkacsoport erőfeszítéseinek irányításában;
(d) mérlegelnie kell a megbízással kapcsolatos előzetes tevékenységek eredményeit és – ahol ez alkalmazható – azt, hogy a gazdálkodó egység számára a megbízásért felelős partner által végrehajtott egyéb megbízásokon szerzett ismeret releváns-e; továbbá
(e) meg kell határoznia a megbízás elvégzéséhez szükséges erőforrások jellegét, ütemezését és terjedelmét. * (Hiv.: A8–A11. bekezdések)
9. A könyvvizsgálónak ki kell dolgoznia egy könyvvizsgálati tervet, amelynek magában kell foglalnia az alábbiak leírását:
(a) a megbízásért felelős munkacsoport tagjai tervezett irányításának és felügyeletének, valamint munkájuk áttekintésének jellege, ütemezése és terjedelme; (Hiv.: A16–A17. bekezdések)
(b) a tervezett kockázatbecslési eljárások jellege, ütemezése és terjedelme a 315. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard szerint; *
(c) az állítások szintjén tervezett további könyvvizsgálati eljárások jellege, ütemezése és terjedelme a 330. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard szerint; *
(d) az egyéb olyan tervezett könyvvizsgálati eljárások, amelyeket azért szükséges végrehajtani, hogy a megbízás összhangban legyen a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal. (Hiv.: A12-A14. bekezdések)
10. A könyvvizsgálónak a könyvvizsgálat folyamán szükség szerint aktualizálnia és módosítania kell az átfogó könyvvizsgálati stratégiát és a könyvvizsgálati tervet. (Hiv.: A15. bekezdés)
10A. * A megbízásért felelős partnernek át kell tekintenie az átfogó könyvvizsgálati stratégiát és a könyvvizsgálati tervet.
11.
12. A könyvvizsgálónak bele kell foglalnia a könyvvizsgálati dokumentációba: *
(a) az átfogó könyvvizsgálati stratégiát;
(b) a könyvvizsgálati tervet; továbbá
(c) az átfogó könyvvizsgálati stratégiában és a könyvvizsgálati tervben a könyvvizsgálati megbízás során végrehajtott bármely jelentős változtatást, beleértve a megbízásért felelős munkacsoport tagjai tervezett irányítása és felügyelete, valamint munkájuk áttekintése jellegének, ütemezésének és terjedelmének jelentős változásait * , valamint az ilyen változások okait. (Hiv.: A18–A21. bekezdések)
13. A könyvvizsgálónak a következő tevékenységeket kell elvégeznie az első könyvvizsgálat megkezdése előtt:
(a) a 220. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard által előírt eljárások végrehajtása ügyfélkapcsolatok és könyvvizsgálati megbízások elfogadására vonatkozóan, * továbbá
(b) ha könyvvizsgálóváltás történt, kommunikáció az előző könyvvizsgálóval, a releváns etikai követelményeknek megfelelően. (Hiv.: A22. bekezdés)
A0. A 220. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard foglalkozik a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára vonatkozóan a könyvvizsgálónak a megbízás szintjén való minőségirányítással kapcsolatos konkrét felelősségeivel, valamint a megbízásért felelős partner kapcsolódó felelősségeivel. A 220. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard követelményeinek való megfelelésből szerzett információk relevánsak a jelen nemzetközi könyvvizsgálati standard szempontjából. Például, a 220. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard szerint a megbízásért felelős partner számára követelmény annak megállapítása, hogy elegendő és megfelelő erőforrásokat jelöltek ki vagy bocsátottak rendelkezésre a megbízásért felelős munkacsoport számára a megbízás végrehajtásához, figyelembe véve a könyvvizsgálati megbízás jellegét és körülményeit. Egy ilyen megállapítás közvetlenül releváns a megbízás elvégzéséhez szükséges erőforrások jellegének, ütemezésének és terjedelmének az átfogó könyvvizsgálati stratégiában való meghatározásakor, ahogyan azt a jelen nemzetközi könyvvizsgálati standard 8. bekezdése előírja.
A1. A tervezési tevékenységek jellege és terjedelme függ a gazdálkodó egység méretétől és összetettségétől, a megbízásért felelős munkacsoport kulcsfontosságú tagjainak a gazdálkodó egységgel kapcsolatosan szerzett korábbi tapasztalataitól, valamint a körülmények azon változásaitól, amelyek a könyvvizsgálati megbízás során bekövetkeznek. A könyvvizsgálat tervezése során a könyvvizsgáló használhat projektmenedzsment technikákat és eszközöket. A 220. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard * leírja, hogy az ilyen technikák és eszközök hogyan támogathatják a megbízásért felelős munkacsoportot a megbízás minőségének irányításában.
A2. A tervezés a könyvvizsgálatnak nem egy különálló része, hanem inkább egy olyan folyamatos és ismétlődő folyamat, amely gyakran röviddel az előző könyvvizsgálat befejezése után, vagy azzal kapcsolatban kezdődik meg, és az aktuális könyvvizsgálati megbízás befejezéséig tart. Ugyanakkor a tervezés magában foglalja bizonyos olyan tevékenységek és könyvvizsgálati eljárások ütemezésének mérlegelését, amelyeket a további könyvvizsgálati eljárások végrehajtása előtt be szükséges fejezni. Például a tervezés a lényeges hibás állítás kockázatainak a könyvvizsgáló általi azonosítása és felmérése előtt olyan tényezők mérlegelésének szükségességét foglalja magába, mint:
– a kockázatbecslési eljárásokként alkalmazandó elemző eljárások;
– a gazdálkodó egységre vonatkozó jogi és szabályozási keretelvekkel, valamint a gazdálkodó egység ezeknek való megfelelésével kapcsolatos általános ismeretek megszerzése;
– a lényegesség meghatározása;
– a szakértők bevonása;
– az egyéb kockázatbecslési eljárások végrehajtása.
A3. A könyvvizsgáló dönthet úgy, hogy megvitatja a tervezés elemeit a gazdálkodó egység vezetésével annak érdekében, hogy segítsenek a könyvvizsgálónak a minőségnek a megbízás szintjén történő irányításában és elérésében (például, hogy összehangoljanak néhány tervezett könyvvizsgálati eljárást a gazdálkodó egység munkatársainak munkájával). Bár ezekre a megbeszélésekre gyakran sor kerül, az átfogó könyvvizsgálati stratégia és a könyvvizsgálati terv a könyvvizsgáló felelőssége marad. Az átfogó könyvvizsgálati stratégiában vagy a könyvvizsgálati tervben szereplő kérdések megvitatásakor körültekintően szükséges eljárni, hogy a könyvvizsgálat hatékonysága nehogy veszélyeztetve legyen. Például, a részletes könyvvizsgálati eljárások jellegének és ütemezésének a vezetéssel való megvitatása veszélyeztetheti a könyvvizsgálat hatékonyságát azáltal, hogy a könyvvizsgálati eljárásokat túlságosan kiszámíthatóvá teszi.
A4. A megbízásért felelős partnernek és a megbízásért felelős munkacsoport egyéb kulcsfontosságú tagjainak a könyvvizsgálat tervezésébe történő bevonása hasznosítja tapasztalataikat és szakértelmüket, ezáltal javítva a tervezési folyamat hatékonyságát és eredményességét. *
A5. A 6. bekezdésben meghatározott, megbízással kapcsolatos előzetes tevékenységeknek az aktuális könyvvizsgálati megbízás kezdetekor történő elvégzése segíti a könyvvizsgálót azoknak az eseményeknek vagy körülményeknek az azonosításában és értékelésében, amelyek hátrányosan befolyásolhatják a könyvvizsgáló képességét a minőségnek a megbízás szintjén a 220. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban történő irányítására és elérésére.
A6. A megbízással kapcsolatos előzetes tevékenységek elvégzése lehetővé teszi a könyvvizsgáló számára egy könyvvizsgálati megbízás annak érdekében való megtervezését, hogy például:
– megőrizze a szükséges függetlenséget, valamint a megbízás végrehajtására való képességet;
– megállapítsa, hogy a vezetés tisztességét illetően nincs olyan kérdés, amely befolyásolhatja a könyvvizsgálónak a megbízás folytatására való hajlandóságát;
– megállapítsa, hogy nincs félreértés az ügyféllel a megbízás feltételeit illetően.
A7. Az ügyfél megtartásával és a releváns etikai követelmények (beleértve a függetlenséget is) értékelésével kapcsolatos kezdeti eljárásoknak az aktuális könyvvizsgálati megbízás kezdetekor való végrehajtása azt jelenti, hogy ezeket az aktuális könyvvizsgálati megbízás egyéb jelentős tevékenységeinek az elvégzése előtt hajtják végre. A folytatódó könyvvizsgálati megbízásoknál az ilyen kezdeti eljárásokra gyakran röviddel az előző könyvvizsgálat befejezése után (vagy azzal kapcsolatban) kerül sor.
A8. * Az átfogó könyvvizsgálati stratégia kialakításának a folyamata a könyvvizsgáló kockázatbecslési eljárásainak befejezésétől függően olyan tényezőket foglalhat magában, mint például:
– az egyes könyvvizsgálati területeken alkalmazandó erőforrások jellegét (emberi, technológiai vagy szellemi). Például tapasztalt csoporttagoknak a magas kockázatú területeken történő alkalmazását, vagy szakértők kijelölését összetett ügyek kezelésére;
– a konkrét könyvvizsgálati területekre csoportosítandó erőforrások mennyiségét. Például a fizikai leltárfelvételen több helyszínen való részvételre kijelölt csoporttagok számát, a csoportkönyvvizsgálatok esetében a komponens-könyvvizsgálók irányításának és felügyeletének, valamint munkájuk áttekintésének jellegét és terjedelmét, vagy a magas kockázatú területekre csoportosítandó könyvvizsgálati költségvetést órákban kifejezve;
– azt, hogy ezeket az erőforrásokat mikor használják fel, például az évközi könyvvizsgálati szakaszban vagy a kulcsfontosságú zárási időpontokban; továbbá
– azt, hogy ezeket az erőforrásokat hogyan irányítják, felügyelik vagy használják. Például, hogy várhatóan mikor tartanak csoporttájékoztató és összefoglaló megbeszéléseket; a megbízásért felelős partner és a menedzser áttekintései hogyan zajlanak majd (például a helyszínen vagy a helyszínen kívül).
A8A. A 220. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard követelményeket és útmutatást tartalmaz a megbízás erőforrásaira és a megbízás végrehajtására vonatkozóan (beleértve a megbízásért felelős munkacsoport tagjainak irányítását és felügyeletét, valamint munkájuk áttekintését).
A9. A függelék példákat sorol fel az átfogó könyvvizsgálati stratégia kialakítása során mérlegelendő szempontokra.
A10. Ha az átfogó könyvvizsgálati stratégiát kialakították, kidolgozható a könyvvizsgálati terv, hogy az átfogó könyvvizsgálati stratégiában azonosított különféle kérdésekkel foglalkozzon, figyelembe véve annak szükségességét, hogy a könyvvizsgálati célokat a könyvvizsgáló erőforrásainak hatékony kihasználása révén érjék el. Az átfogó könyvvizsgálati stratégia és a részletes könyvvizsgálati terv kialakítása nem szükségszerűen különül el egymástól vagy követi egymást, hanem szorosan összekapcsolódnak, mivel az egyik módosulása a másik módosításához vezethet.
A11. A kis gazdálkodó egységek könyvvizsgálatánál lehet, hogy a teljes könyvvizsgálatot egy nagyon kis létszámú megbízásért felelős munkacsoport hajtja végre. Számos esetben a kis gazdálkodó egységek könyvvizsgálatát a megbízásért felelős partner (aki lehet egyéni könyvvizsgáló is) hajtja végre, aki egytagú megbízásért felelős munkacsoporttal (vagy megbízásért felelős munkacsoport nélkül) dolgozik. Egy kisebb csoport esetében a csoporttagok közötti koordináció és kommunikáció könnyebb. A kis gazdálkodó egységek könyvvizsgálatára vonatkozó átfogó könyvvizsgálati stratégia kialakítása nem szükségszerűen összetett vagy időigényes folyamat; ez a gazdálkodó egység méretétől, a könyvvizsgálat összetettségétől és a megbízásért felelős munkacsoport méretétől függ. Például az előző könyvvizsgálat befejezésekor készített azon rövid memorandum, amely a munkapapírok áttekintésén alapul és kiemeli az éppen befejezett könyvvizsgálat során azonosított kérdéseket, és amelyet a tulajdonosvezetővel folytatott megbeszélések alapján a tárgyidőszakban aktualizálnak, szolgálhat az aktuális könyvvizsgálati megbízás dokumentált könyvvizsgálati stratégiájaként, ha lefedi a 8. bekezdésben leírt kérdéseket.
A12. A könyvvizsgálati terv annyiban részletesebb az átfogó könyvvizsgálati stratégiánál, hogy tartalmazza a megbízásért felelős munkacsoport tagjai által végrehajtandó könyvvizsgálati eljárások jellegét, ütemezését és terjedelmét. Ezeknek a könyvvizsgálati eljárásoknak a tervezésére a könyvvizsgálat folyamatában kerül sor, ahogy kidolgozásra kerül a megbízással kapcsolatos könyvvizsgálati terv. Például, a könyvvizsgáló kockázatbecslési eljárásainak a megtervezésére a könyvvizsgálati folyamat elején kerül sor. Ugyanakkor a konkrét további könyvvizsgálati eljárások jellegének, ütemezésének és terjedelmének a megtervezése a kockázatbecslési eljárások eredményétől függ. Emellett a könyvvizsgáló megkezdheti a további könyvvizsgálati eljárások végrehajtását néhány ügyletcsoportra, számlaegyenlegre és közzétételre vonatkozóan az összes hátralévő további könyvvizsgálati eljárás megtervezése előtt.
A13. A tervezett kockázatbecslési eljárások, valamint a további könyvvizsgálati eljárások jellegének, ütemezésének és terjedelmének meghatározása a közzétételekre vonatkozóan fontos mind az információk széles köre, mind a részletezettség fényében, amelyet a szóban forgó közzétételek felölelhetnek. Emellett bizonyos közzétételek tartalmazhatnak a főkönyvön és az analitikán kívülről megszerzett információkat, ami szintén hatással lehet a becsült kockázatokra, valamint az azok kezelését célzó könyvvizsgálati eljárások jellegére, ütemezésére és terjedelmére.
A14. A közzétételeknek a könyvvizsgálat elején történő mérlegelése segít a könyvvizsgálónak megfelelő figyelmet fordítani és megfelelő időt tervezni arra, hogy ugyanúgy foglalkozzon a közzétételekkel, mint az ügyletcsoportokkal, eseményekkel és számlaegyenlegekkel. A korai mérlegelés abban is segíthet a könyvvizsgálónak, hogy meghatározza az alábbiak könyvvizsgálatra gyakorolt hatásait:
– A gazdálkodó egység környezetében, pénzügyi állapotában vagy tevékenységeiben bekövetkezett változások (például a szegmensek előírt azonosításának és a szegmensinformációk előírt bemutatásának egy jelentős üzleti kombinációból fakadó változása) eredményeképpen előírt jelentős új vagy felülvizsgált közzétételek.
– A vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvek változásaiból adódó jelentős új vagy felülvizsgált közzétételek.
– A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő bevonásának szükségessége, hogy segítséget nyújtson konkrét közzétételekhez (például nyugdíj- vagy egyéb nyugdíjazási juttatási kötelmekhez kapcsolódó közzétételekhez) kapcsolódó könyvvizsgálati eljárásokhoz; továbbá
– Közzétételekre vonatkozó kérdések, amelyeket a könyvvizsgáló lehet, hogy meg akar vitatni az irányítással megbízott személyekkel. *
A15. A váratlan események, a körülményekben bekövetkezett változások vagy a könyvvizsgálati eljárások során megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték eredményeképpen a könyvvizsgálónak lehet, hogy módosítania szükséges az átfogó könyvvizsgálati stratégiát és a könyvvizsgálati tervet, és ebből kifolyólag a további könyvvizsgálati eljárások jellegét, ütemezését és terjedelmét is, a felmért kockázatok újbóli mérlegelése alapján. Ez a helyzet állhat fenn akkor, amikor olyan információ jut a könyvvizsgáló tudomására, amely jelentősen eltér attól az információtól, amely a könyvvizsgálati eljárások tervezésekor rendelkezésre állt. Például, az alapvető vizsgálati eljárások révén szerzett könyvvizsgálati bizonyíték ellentmondhat annak a könyvvizsgálati bizonyítéknak, amelyet a kontrollok tesztelésén keresztül szereztek meg.
A16. A 220. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard foglalkozik a megbízásért felelős partnernek a megbízásért felelős munkacsoport tagjai irányításának és felügyeletének, valamint munkájuk áttekintésének jellegéért, ütemezéséért és terjedelméért való felelősségével. *
A17.
A18. Az átfogó könyvvizsgálati stratégiára vonatkozó dokumentáció a minőség megbízás szintjén való irányítása során hozott kulcsfontosságú döntéseknek a nyilvántartása, valamint a jelentős tényezőknek a megbízási munkacsoport felé történő kommunikálásának eszköze. Például, a könyvvizsgáló összegezheti az átfogó könyvvizsgálati stratégiát olyan memorandum formájában is, amely tartalmazza a könyvvizsgálat átfogó hatókörével, ütemezésével és végrehajtásával kapcsolatban hozott kulcsfontosságú döntéseket.
A19. A könyvvizsgálati tervre vonatkozó dokumentáció a kockázatbecslési eljárások és az állítás szintjén a becsült kockázatokra válaszul alkalmazott további könyvvizsgálati eljárások tervezett jellegének, ütemezésének és terjedelmének nyilvántartása. Ez a könyvvizsgálati eljárások megfelelő tervezésének nyilvántartásaként is szolgál, amelyet az eljárások végrehajtása előtt át lehet tekinteni, és jóvá lehet hagyni. A könyvvizsgáló alkalmazhat standard könyvvizsgálati munkaprogramokat vagy könyvvizsgálat-befejezési ellenőrzőlistákat, szükség szerint átdolgozva azokat ahhoz, hogy tükrözzék az adott megbízás körülményeit.
A20. Az átfogó könyvvizsgálati stratégia és a könyvvizsgálati terv jelentős módosításainak, valamint a könyvvizsgálati eljárások tervezett jellegének, ütemezésének és terjedelmének az ezekből fakadó módosításainak a dokumentációja megmagyarázza, hogy miért került sor a jelentős módosításokra, valamint megmagyarázza a könyvvizsgálatra végül jóváhagyott átfogó könyvvizsgálati stratégiát és könyvvizsgálati tervet. Ez tükrözi a könyvvizsgálat során felmerült jelentős változásokra adott megfelelő választ is.
A20A. A megbízásért felelős munkacsoport tagjainak a 220. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard szerinti irányításának és felügyeletének, valamint munkájuk áttekintésének dokumentálása az irányítás, felügyelet és áttekintés tervezett jellege, ütemezése és terjedelme jelentős változásainak nyilvántartására is szolgálhat.
A21. * Amint az A11. bekezdés tárgyalja, egy megfelelő, rövid memorandum dokumentált stratégiaként szolgálhat egy kisebb gazdálkodó egység könyvvizsgálatához. A könyvvizsgálati tervhez felhasználhatók standard könyvvizsgálati munkaprogramok vagy ellenőrzőlisták (lásd az A17. bekezdést), amelyeket kisszámú kontrollt * feltételezve dolgoztak ki – ami egy kisebb gazdálkodó egység esetében valószínű –, feltéve, ha a megbízás körülményeihez – beleértve a könyvvizsgáló kockázatfelméréseit – igazítják azokat.
A22. A könyvvizsgálat megtervezésének rendeltetése és célja ugyanaz, akár első, akár ismétlődő könyvvizsgálatról van szó. Ugyanakkor az első könyvvizsgálatnál a könyvvizsgálónak lehet, hogy szükséges kibővítenie a tervezési tevékenységet, mivel a könyvvizsgáló rendszerint nem rendelkezik olyan korábbi tapasztalattal a gazdálkodó egységet illetően, amelyet figyelembe vesznek az ismétlődő megbízások tervezésekor. Első könyvvizsgálati megbízás esetében azok a további tényezők, amelyeket a könyvvizsgáló az átfogó könyvvizsgálati stratégia és a könyvvizsgálati terv kialakításakor mérlegelhet, tartalmazzák a következőket:
– Hacsak jogszabály vagy szabályozás nem tiltja, az előző könyvvizsgálóval való megállapodás, például az előző könyvvizsgáló munkapapírjainak áttekintésére vonatkozóan.
– Bármely olyan fontosabb kérdés (beleértve a számviteli alapelvek vagy könyvvizsgálati és beszámolási standardok alkalmazását is), amelyet megvitattak a vezetéssel a könyvvizsgálóként történő első jelölés kapcsán, valamint ezen kérdések kommunikálása az irányítással megbízott személyek felé, és annak felmérése, hogy ezek a kérdések hogyan befolyásolják az átfogó könyvvizsgálati stratégiát és a könyvvizsgálati tervet.
– A nyitó egyenlegekkel kapcsolatos elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyíték megszerzéséhez szükséges könyvvizsgálati eljárások. *
– A társaság által az első megbízásokra kialakított és bevezetett egyéb válaszok (például, a társaság minőségirányítási rendszere magában foglalhat olyan válaszokat, amelyek előírják, hogy egy megfelelő hatáskörrel rendelkező másik partner vagy személy vizsgálja felül az átfogó könyvvizsgálati stratégiát még a jelentős könyvvizsgálati eljárások megkezdése előtt, vagy vizsgálja felül a jelentéseket a kiadásuk előtt.
A jelen függelék példákat tartalmaz olyan témákra, amelyeket a könyvvizsgáló figyelembe vehet a minőségnek a megbízás szintjén történő irányítása során. Az alábbiak közül számos kérdés befolyásolni fogja a könyvvizsgáló átfogó könyvvizsgálati stratégiáját és részletes könyvvizsgálati tervét. Az alábbi példák széles körét lefedik azoknak a kérdéseknek, amelyek számos megbízásnál relevánsak lehetnek. Míg az alábbiakban felsorolt kérdések közül többet megkövetelhetnek más nemzetközi könyvvizsgálati standardok, nem mindegyik releváns az összes könyvvizsgálati megbízásra, másrészről a lista nem szükségszerűen teljes.
A megbízás jellemzői
– Azok a pénzügyi beszámolási keretelvek, amelyek alapján az könyvvizsgálandó pénzügyi információkat összeállították, beleértve bármely, más pénzügyi beszámolási keretelvhez való egyeztetések szükségességét is.
– Iparág-specifikus beszámolási követelmények, például az iparági szabályozó szervek által elrendelt jelentések.
– A könyvvizsgálat várható hatóköre, beleértve a komponenseket, ahol várhatóan könyvvizsgálati munkát fognak végrehajtani egy csoportkönyvvizsgálat céljára, valamint azt, hogy milyen mértékben lesznek bevonva a komponens-könyvvizsgálók.
– Az anyavállalat és a gazdálkodó egységei vagy üzletágai közötti ellenőrzési kapcsolat jellege, ami meghatározza a csoport konszolidálásának módját.
– A könyvvizsgálandó üzleti szegmensek jellege, beleértve a speciális tudás szükségességét is.
– Az alkalmazandó beszámolási pénznem, beleértve az auditált pénzügyi információkra vonatkozó átszámítások esetleges szükségességét is.
– A pénzügyi kimutatások jogszabályi kötelezettségen alapuló, szabályozási vagy egyéb okokból végzett könyvvizsgálatára vonatkozó követelmény a csoportkönyvvizsgálat céljára végzett könyvvizsgálati munkán túlmenően.
– Van-e a gazdálkodó egységnél belső audit funkció, és ha igen, felhasználható-e, mely területeken és milyen mértékben a funkció munkája, vagy felhasználhatók-e belső auditorok közvetlen segítség nyújtására, a könyvvizsgálat céljára. *
– Szolgáltató szervezeteknek a gazdálkodó egység általi alkalmazása, valamint annak módja, hogy a könyvvizsgáló hogyan szerezhet bizonyítékot az általuk végzett kontrollok kialakításáról vagy működéséről.
– A korábbi könyvvizsgálatok során megszerzett könyvvizsgálati bizonyítékok várható felhasználása, például a kockázatbecslési eljárásokhoz és a kontrollok teszteléseihez kapcsolódó könyvvizsgálati bizonyítéké.
– Az informatika könyvvizsgálati eljárásokra gyakorolt hatása, beleértve az adatok elérhetőségét és a számítógéppel támogatott könyvvizsgálati módszerek várható alkalmazását is.
– A könyvvizsgálati munka várható lefedettségének és ütemezésének koordinálása az évközi pénzügyi információk bármely átvilágításával, valamint az ilyen átvilágítások során megszerzett információk könyvvizsgálatra gyakorolt hatása.
– Az ügyfél munkatársainak és adatainak rendelkezésre állása.
A jelentéskészítési célok, a könyvvizsgálat ütemezése és a kommunikáció jellege
– A gazdálkodó egység beszámolásának ütemezése, mint például a közbenső és a végső szakaszok esetében.
– A vezetéssel és az irányítással megbízott személyekkel a könyvvizsgálati munka jellegéről, ütemezéséről és terjedelméről folytatandó megbeszélések megszervezése.
– A kibocsátandó jelentések és az egyéb, akár írásbeli, akár szóbeli kommunikáció várt típusának és ütemezésének a megbeszélése a vezetéssel és az irányítással megbízott személyekkel, beleértve a könyvvizsgálói jelentést, a vezetőségi leveleket és az irányítással megbízott személyekkel folytatott kommunikációt is.
– Megbeszélés a vezetéssel a könyvvizsgálati munka állására vonatkozó várható kommunikációkról a megbízás során.
– A komponens-könyvvizsgálókkal folytatott kommunikáció a csoportkönyvvizsgálat céljára végrehajtott könyvvizsgálati munkával kapcsolatos kommunikációk várható típusairól és ütemezéséről.
– A megbízásért felelős munkacsoport tagjai között folytatandó kommunikáció várható jellege és ütemezése, beleértve a csoportmegbeszélések jellegét és ütemezését, valamint a végrehajtott könyvvizsgálati munka áttekintésének ütemezését is.
– Hogy várható-e harmadik felekkel folytatandó bármely egyéb kommunikáció, beleértve bármely, a könyvvizsgálatból eredő jog szerinti vagy szerződéses jelentéstételi kötelezettséget is.
Jelentős tényezők, a megbízással kapcsolatos előzetes tevékenységek és egyéb megbízásokon szerzett ismeret
– A lényegesség meghatározása a 320. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standarddal * összhangban, és ahol alkalmazható:
= A komponensekre vonatkozó végrehajtási lényegesség meghatározása és kommunikálása a komponens-könyvvizsgálók felé a 600. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban. *
= A kezdeti várakozások az olyan ügyletcsoportokkal, számlaegyenlegekkel és közzétételekkel kapcsolatban, amelyek jelentősek lehetnek.
– Azoknak a területeknek az előzetes azonosítása, amelyeknél a lényeges hibás állítás kockázata magasabb lehet.
– Az átfogó pénzügyi kimutatások szintjén fennálló lényeges hibás állítás becsült kockázatának hatása az irányításra, felügyeletre és áttekintésre.
– Az a mód, ahogyan a könyvvizsgáló hangsúlyozza a megbízásért felelős munkacsoport tagjai felé a megkérdőjelező hozzáállás fenntartásának és a szakmai szkepticizmus gyakorlásának a szükségességét a könyvvizsgálati bizonyítékok begyűjtése és értékelése során.
– Az olyan korábbi könyvvizsgálatok eredményei, amelyek magukban foglalták a belső kontroll működési hatékonyságának az értékelését, beleértve az azonosított gyengeségek jellegét, és a megoldásuk érdekében tett intézkedéseket is.
– A könyvvizsgálatot esetlegesen befolyásoló kérdések megbeszélése a gazdálkodó egység számára egyéb szolgáltatásokat nyújtó munkatársakkal.
– Bizonyíték a vezetésnek a megfelelő belső kontroll kialakítása, bevezetése és fenntartása iránti elkötelezettségéről, beleértve a belső kontroll megfelelő dokumentálásának bizonyítékát is.
– Változások a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvekben, mint például a számviteli standardok változásai, amelyek jelentős új vagy felülvizsgált közzétételekkel járhatnak.
– A tranzakciók volumene, amely meghatározhatja azt, hogy hatékonyabb-e a könyvvizsgáló számára, ha a belső kontrollra támaszkodik.
– A gazdálkodó egységen belül a belső kontrollnak a sikeres üzletmenet szempontjából tulajdonított fontosság.
– Az(ok) a folyamat(ok), amely(ek)et a vezetés használ a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvek által előírt közzétételek azonosításához és elkészítéséhez, beleértve a főkönyvön és az analitikán kívülről megszerzett információkat tartalmazó közzétételeket.
– Azon jelentős üzleti fejlemények, amelyek befolyásolják a gazdálkodó egységet, beleértve az informatika és az üzleti folyamatok változásait, a kulcsfontosságú vezetők változásait, valamint a felvásárlásokat, az összeolvadásokat és a befektetések megszüntetéseit.
– Jelentős iparági fejlemények, például az iparági szabályozások változásai és az új beszámolási követelmények.
– Egyéb jelentős releváns változások, például a jogi környezet gazdálkodó egységet érintő változásai.
Erőforrások jellege, ütemezése és terjedelme
– A megbízáshoz kijelölt vagy rendelkezésre bocsátott emberi, technológiai és szellemi erőforrások (például a megbízásért felelős munkacsoport kijelölése könyvvizsgálati munka kiosztása a csoporttagoknak, beleértve megfelelő tapasztalattal rendelkező csoporttagoknak az olyan területekre történő kijelölését, amelyeknél a lényeges hibás állítás kockázata magasabb lehet).
– A megbízás költségvetésének kidolgozása, beleértve azon időmennyiség mérlegelését is, amelyet olyan területekre kell biztosítani, amelyeknél a lényeges hibás állítás kockázata magasabb lehet.