(Hatályos a 2009. december 15-én vagy azt követően kezdődő időszakokra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára.)
A magyar fordítás alapjául szolgáló eredeti angol nyelvű IFAC kiadvány megtekinthető a következő linken: 2015 Handbook
A jelen 560. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standardot a 2018. december 15-én vagy azt követően végződő üzleti évek könyvvizsgálatára kell alkalmazni, mint magyar nemzeti könyvvizsgálati standardot.
| Az 560. témaszámú, „Fordulónap utáni események” című nemzetközi könyvvizsgálati standard a 200. témaszámú, „A független könyvvizsgáló átfogó céljai és a könyvvizsgálatnak a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal összhangban történő végrehajtása” című nemzetközi könyvvizsgálati standarddal együtt értelmezendő. |
1. A jelen nemzetközi könyvvizsgálati standard a könyvvizsgáló fordulónap utáni eseményekre vonatkozó felelősségével foglalkozik a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata során. Nem foglalkozik a könyvvizsgálónak a könyvvizsgálói jelentés dátuma után megszerzett egyéb információkért való felelősségeihez kapcsolódó kérdésekkel, amelyekkel a 720. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard foglalkozik. * Az ilyen egyéb információk azonban fényt deríthetnek olyan fordulónap utáni eseményre, amely a jelen nemzetközi könyvvizsgálati standard hatókörébe tartozik. (Hiv.: A1. bekezdés.)
2. A pénzügyi kimutatásokra hatással lehetnek egyes olyan események, amelyek a pénzügyi kimutatások fordulónapja után következtek be. Sok pénzügyi beszámolási keretelv külön utal az ilyen eseményekre. * Ezek a pénzügyi beszámolási keretelvek rendszerint az események két típusát azonosítják:
(a) azokat, amelyek a pénzügyi kimutatások fordulónapján fennállt körülményekre nyújtanak bizonyítékot, és
(b) azokat, amelyek a pénzügyi kimutatások fordulónapja után felmerült körülményekre nyújtanak bizonyítékot.
A 700. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standardban szereplő magyarázat szerint a könyvvizsgálói jelentés dátuma arról tájékoztatja az olvasót, hogy a könyvvizsgáló azoknak az eseményeknek és ügyleteknek a hatását vette figyelembe, amelyek a tudomására jutottak, és amelyek addig a dátumig következtek be. *
3. A jelen nemzetközi könyvvizsgálati standard a 2009. december 15-én vagy azt követően kezdődő időszakokra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára hatályos.
4. A könyvvizsgáló célja, hogy:
(a) elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezzen arról, hogy az adott pénzügyi kimutatások a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvekkel összhangban megfelelően tükrözik-e a pénzügyi kimutatások fordulónapja és a könyvvizsgálói jelentés dátuma között bekövetkező olyan eseményeket, amelyek a pénzügyi kimutatások módosítását vagy az azokban való közzétételt igénylik, valamint hogy
(b) megfelelő választ adjon azokra a tényekre, amelyek a könyvvizsgálói jelentés dátumát követően jutottak tudomására, és amelyek, ha azokról már akkor tudott volna, a könyvvizsgálói jelentés módosítására késztethették volna.
5. A nemzetközi könyvvizsgálati standardok alkalmazásában a következő kifejezéseknek az alábbi jelentésük van:
(a) A pénzügyi kimutatások fordulónapja – A pénzügyi kimutatások által lefedett legutolsó időszak végének dátuma.
(b) A pénzügyi kimutatások jóváhagyásának dátuma – Az a dátum, amellyel a pénzügyi kimutatásokat alkotó valamennyi kimutatás, beleértve a kapcsolódó megjegyzéseket is, elkészült, és amellyel az elismert hatáskörrel rendelkező személyek megerősítették, hogy felelősséget vállalnak ezekért a pénzügyi kimutatásokért. (Hiv.: A2. bekezdés.)
(c) A könyvvizsgálói jelentés dátuma – Az a dátum, amelyre a könyvvizsgáló keltezi a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó jelentést a 700. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban. (Hiv.: A3. bekezdés.)
(d) A pénzügyi kimutatások nyilvánosságra hozatalának dátuma – Az a dátum, amikor a könyvvizsgálói jelentést és a könyvvizsgált pénzügyi kimutatásokat harmadik felek számára elérhetővé teszik. (Hiv.: A4–A5. bekezdés.)
(e) Fordulónap utáni események – A pénzügyi kimutatások fordulónapja és a könyvvizsgálói jelentés dátuma között bekövetkező események, valamint olyan tények, amelyek a könyvvizsgálói jelentés dátumát követően jutottak a könyvvizsgáló tudomására.
6. A könyvvizsgálónak végre kell hajtania olyan könyvvizsgálati eljárásokat, amelyek célja elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyíték szerzése arra vonatkozóan, hogy azonosítottak minden, a pénzügyi kimutatások fordulónapja és a könyvvizsgálói jelentés dátuma között bekövetkezett olyan eseményt, amely a pénzügyi kimutatások módosítását vagy az azokban való közzétételt igényli. A könyvvizsgálóval szemben azonban nem elvárás, hogy további könyvvizsgálati eljárásokat végezzen olyan kérdésekre vonatkozóan, amelyek tekintetében a korábban alkalmazott könyvvizsgálati eljárások kielégítő következtetéseket szolgáltattak. (Hiv.: A6. bekezdés.)
7. A könyvvizsgálónak a 6. bekezdés által előírt eljárásokat úgy kell végrehajtania, hogy azok lefedjék a pénzügyi kimutatások fordulónapja és a könyvvizsgálói jelentés dátuma, vagy ahhoz a lehető legközelebb eső dátum közötti időszakot. A könyvvizsgálónak figyelembe kell vennie kockázatbecslését az ilyen könyvvizsgálati eljárások jellegének és terjedelmének meghatározásakor, amely eljárásoknak magukban kell foglalniuk a következőket (hiv.: A7–A8. bekezdés):
(a) ismeretek szerzése bármely olyan eljárásról, amelyet a vezetés a fordulónap utáni események azonosításának biztosítása céljából alakított ki
(b) interjú készítése a vezetéssel, és adott esetben az irányítással megbízott személyekkel arról, történt-e bármilyen fordulónap utáni esemény, amely esetleg hatással van a pénzügyi kimutatásokra (Hiv.: A9. bekezdés.)
(c) a gazdálkodó egység tulajdonosainak, vezetésének és az irányítással megbízott személyeknek a pénzügyi kimutatások fordulónapját követően tartott üléseiről készült jegyzőkönyvek – ha vannak ilyenek – áttekintése, továbbá interjú készítése az ilyen üléseken megtárgyalt kérdésekről azon ülések esetében, amelyek jegyzőkönyvei még nem állnak rendelkezésre (Hiv.: A10. bekezdés.)
(d) a gazdálkodó egység legutolsó, adott pénzügyi időszakot követő évközi pénzügyi kimutatásainak – ha vannak ilyenek – átolvasása.
8. Ha a 6. és 7. bekezdésben előírtak szerint végrehajtott eljárások eredményeképpen a könyvvizsgáló olyan eseményeket azonosít, amelyek a pénzügyi kimutatások módosítását vagy az azokban való közzétételt igénylik, meg kell határoznia, hogy a pénzügyi kimutatások a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvekkel összhangban minden egyes ilyen eseményt megfelelően tükröznek-e.
Írásbeli nyilatkozatok
9. A könyvvizsgálónak írásbeli nyilatkozatot kell kérnie a vezetéstől, és adott esetben az irányítással megbízott személyektől az 580. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standarddal * összhangban arra vonatkozóan, hogy valamennyi olyan a pénzügyi kimutatások fordulónapja utáni esemény módosításra vagy közzétételre került, amelyre a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvek módosítást vagy közzétételt írnak elő.
10. A könyvvizsgáló nem köteles semmilyen könyvvizsgálati eljárást végrehajtani a pénzügyi kimutatásokra vonatkozóan a könyvvizsgálói jelentés dátumát követően. Ha azonban a könyvvizsgálói jelentés dátuma után, de a pénzügyi kimutatások nyilvánosságra hozatalának dátuma előtt olyan tény jut a könyvvizsgáló tudomására, amely, ha ismert lett volna számára a könyvvizsgálói jelentés dátumakor, lehet, hogy a könyvvizsgálói jelentés módosítására késztette volna, akkor a könyvvizsgálónak (hiv.: A11. bekezdés):
(a) meg kell vitatnia a kérdést a vezetéssel, és adott esetben az irányítással megbízott személyekkel
(b) meg kell határoznia, szükség van-e a pénzügyi kimutatások módosítására, és ha igen,
(c) interjút kell készítenie a vezetéssel arról, hogy a vezetés hogyan szándékozik kezelni a kérdést a pénzügyi kimutatásokban.
11. Ha a vezetés módosítja a pénzügyi kimutatásokat, a könyvvizsgálónak:
(a) Végre kell hajtania az adott körülmények között szükséges könyvvizsgálati eljárásokat a módosításra vonatkozóan.
(b) Kivéve az olyan eseteket, amelyekre a 12. bekezdésben foglaltak vonatkoznak:
(i) Ki kell terjesztenie a 6. és 7. bekezdésben említett könyvvizsgálati eljárásokat az új könyvvizsgálói jelentés dátumáig, és
(ii) Új könyvvizsgálói jelentést kell kiadnia a módosított pénzügyi kimutatásokra vonatkozóan. Az új könyvvizsgálói jelentés dátuma nem lehet korábbi, mint a módosított pénzügyi kimutatások jóváhagyásának dátuma.
12. Ha jogszabály, szabályozás vagy a pénzügyi beszámolási keretelvek nem tiltják, hogy a vezetés a pénzügyi kimutatások módosítását a módosítást előidéző fordulónap utáni esemény vagy események hatására korlátozza, és a pénzügyi kimutatások jóváhagyásáért felelős személyek számára nem tiltott, hogy jóváhagyásukat az adott módosításra korlátozzák, a könyvvizsgáló számára megengedett, hogy a 11. bekezdés (b) pontjának (i) alpontjában előírt, a fordulónap utáni eseményekre vonatkozó könyvvizsgálati eljárásokat az adott módosításra korlátozza. Ilyen esetekben a könyvvizsgálónak vagy:
(a) módosítania kell a könyvvizsgálói jelentést az adott módosításra korlátozódó további dátum belefoglalásával, amely jelzi, hogy a könyvvizsgáló által a fordulónap utáni eseményekre vonatkozóan végrehajtott eljárások kizárólag a pénzügyi kimutatásoknak az azokhoz fűzött releváns megjegyzésben leírt módosítására korlátozódnak, vagy (hiv.: A12. bekezdés)
(b) új vagy módosított könyvvizsgálói jelentést kell kiadnia, amely figyelemfelhívó bekezdést * vagy egyéb kérdések bekezdést tartalmaz, amelyben szerepel, hogy a könyvvizsgáló által a fordulónap utáni eseményekre vonatkozóan végrehajtott eljárások kizárólag a pénzügyi kimutatásoknak az azokhoz fűzött releváns megjegyzésben leírt módosítására korlátozódnak.
13. Egyes joghatóságokban lehet, hogy jogszabály, szabályozás vagy a pénzügyi beszámolási keretelvek nem írják elő a vezetésnek, hogy módosított pénzügyi kimutatásokat adjon ki, és ennek megfelelően a könyvvizsgálónak nem szükséges módosított vagy új könyvvizsgálói jelentést kiadnia. Ha azonban a vezetés olyan esetben nem módosítja a pénzügyi kimutatásokat, amikor a könyvvizsgáló szerint szükséges azok módosítása, akkor (hiv.: A13–A14. bekezdés):
(a) Ha a könyvvizsgálói jelentést még nem bocsátották ki a gazdálkodó egység részére, a könyvvizsgálónak minősítenie kell a véleményt a 705. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard előírása szerint, * és azután kell kiadnia a könyvvizsgálói jelentést, vagy
(b) Ha a könyvvizsgálói jelentést már kibocsátották a gazdálkodó egység részére, a könyvvizsgálónak értesítenie kell a vezetést és az irányítással megbízott személyeket, kivéve, ha az irányítással megbízott személyek valamennyien részt vesznek a gazdálkodó egység vezetésében, hogy ne adják ki a pénzügyi kimutatásokat harmadik feleknek addig, amíg nem hajtották végre a szükséges módosításokat. Ha ennek ellenére a pénzügyi kimutatásokat ezt követően mégis a szükséges módosítások nélkül adják ki, a könyvvizsgálónak megfelelő lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy megkísérelje megakadályozni, hogy a könyvvizsgálói jelentésre támaszkodjanak. (Hiv.: A15–A16. bekezdés.)
14. A pénzügyi kimutatások nyilvánosságra hozatalát követően a könyvvizsgáló nem köteles semmilyen könyvvizsgálati eljárást végrehajtani az adott pénzügyi kimutatásokra vonatkozóan. Ha azonban a pénzügyi kimutatások nyilvánosságra hozatala után olyan tény jut a könyvvizsgáló tudomására, amely, ha ismert lett volna számára a könyvvizsgálói jelentés dátumakor, lehet, hogy a könyvvizsgálói jelentés módosítására késztette volna, a könyvvizsgálónak:
(a) meg kell vitatnia a kérdést a vezetéssel, és adott esetben az irányítással megbízott személyekkel
(b) meg kell határoznia, szükség van-e a pénzügyi kimutatások módosítására, és ha igen,
(c) interjút kell készítenie a vezetéssel arról, hogy a vezetés hogyan szándékozik kezelni a kérdést a pénzügyi kimutatásokban.
15. Ha a vezetés módosítja a pénzügyi kimutatásokat, a könyvvizsgálónak (hiv.: A17. bekezdés):
(a) Végre kell hajtania az adott körülmények között szükséges könyvvizsgálati eljárásokat a módosításra vonatkozóan.
(b) Át kell tekintenie a vezetés annak biztosítása érdekében tett lépéseit, hogy bárki, aki megkapta a korábban kiadott pénzügyi kimutatásokat az azokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentéssel együtt, értesüljön a helyzetről.
(c) Kivéve az olyan eseteket, amelyekre a 12. bekezdésben foglaltak vonatkoznak:
(i) Ki kell terjesztenie a 6. és 7. bekezdésben említett könyvvizsgálati eljárásokat az új könyvvizsgálói jelentés dátumáig, és az új könyvvizsgálói jelentést a módosított pénzügyi kimutatások jóváhagyásának dátumánál nem korábbi dátumra kell dátumoznia, továbbá
(ii) Új könyvvizsgálói jelentést kell kiadnia a módosított pénzügyi kimutatásokra vonatkozóan.
(d) A 12. bekezdésben leírt körülmények fennállása esetén módosítania kell a könyvvizsgálói jelentést, vagy új könyvvizsgálói jelentést kell kiadnia, a 12. bekezdésben előírtak szerint.
16. Az új vagy módosított könyvvizsgálói jelentésben figyelemfelhívó bekezdést vagy egyéb kérdés bekezdést kell szerepeltetni, amely utal a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött azon megjegyzésre, amely részletesebben kifejti a korábban nyilvánosságra hozott pénzügyi kimutatások módosításának, valamint a könyvvizsgáló által kiadott korábbi jelentés módosításának az okát.
17. Ha a vezetés nem teszi meg a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy bárki, aki megkapta a korábban kiadott pénzügyi kimutatásokat, értesüljön a helyzetről, és nem módosítja a pénzügyi kimutatásokat olyan körülmények között, amikor a könyvvizsgáló szükségesnek tartja azok módosítását, a könyvvizsgálónak értesítenie kell a vezetést és az irányítással megbízott személyeket, kivéve, ha az irányítással megbízott személyek valamennyien részt vesznek a gazdálkodó egység vezetésében * , hogy meg fogja kísérelni megakadályozni azt, hogy a jövőben a könyvvizsgálói jelentésre támaszkodjanak. Ha az ilyen értesítés ellenére a vezetés vagy az irányítással megbízott személyek nem teszik meg ezeket a szükséges lépéseket, a könyvvizsgálónak megfelelő intézkedéseket kell tennie, hogy megkísérelje megakadályozni, hogy a könyvvizsgálói jelentésre támaszkodjanak. (Hiv.: A18. bekezdés.)
A1. Ha a könyvvizsgált pénzügyi kimutatásokat a pénzügyi kimutatások nyilvánosságra hozatalát követően belefoglalják más dokumentumokba (olyan éves jelentéseken kívül, amelyek a 720. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard hatókörébe tartoznának), a könyvvizsgálónak lehet további felelőssége a fordulónap utáni eseményekkel kapcsolatban, amelyeket a könyvvizsgálónak szükséges lehet figyelembe vennie, mint például az értékpapírok nyilvános kibocsátásával járó jogi vagy szabályozási követelmények azokban a joghatóságokban, ahol az értékpapírok kibocsátása történik. A könyvvizsgáló számára követelmény lehet például, hogy a végleges kibocsátási dokumentum dátumáig további könyvvizsgálati eljárásokat hajtson végre. Ezek az eljárások magukban foglalhatják a 6. és 7. bekezdésben említett eljárások végrehajtását a végleges kibocsátási dokumentum hatálybalépésének napjáig vagy ahhoz közeli időpontig, valamint a kibocsátási dokumentum átolvasását annak megállapítása végett, hogy a kibocsátási dokumentumban szereplő egyéb információk összhangban vannak-e azokkal a pénzügyi információkkal, amelyekhez a könyvvizsgálónak köze van. *
A pénzügyi kimutatások jóváhagyásának dátuma (Hiv.: 5. bekezdés (b) pont)
A2. Egyes joghatóságokban jogszabály vagy szabályozás meghatározza azokat a személyeket vagy testületeket (például a vezetés vagy az irányítással megbízott személyek), akik vagy amelyek felelősek annak megállapításáért, hogy a pénzügyi kimutatásokat alkotó valamennyi kimutatást, beleértve a kapcsolódó megjegyzéseket, elkészítették, továbbá meghatározza a szükséges jóváhagyási folyamatot. Más joghatóságokban nem írja elő jogszabály vagy szabályozás a jóváhagyási folyamatot, és a gazdálkodó egység saját eljárásai szerint készíti el és véglegesíti pénzügyi kimutatásait vezetési és irányítási szerkezetének fényében. Egyes joghatóságokban követelmény a pénzügyi kimutatások tulajdonosok általi végső jóváhagyása. Ezekben a joghatóságokban a tulajdonosok végső jóváhagyása nem szükséges ahhoz, hogy a könyvvizsgáló levonja azt a következtetést, hogy elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szereztek a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó könyvvizsgálói vélemény megalapozásához. A nemzetközi könyvvizsgálati standardok alkalmazásában a pénzügyi kimutatások jóváhagyásának dátuma az a legkorábbi dátum, amellyel az elismert hatáskörrel rendelkező személyek meghatározzák, hogy a pénzügyi kimutatásokat alkotó valamennyi kimutatást, beleértve a kapcsolódó megjegyzéseket, elkészítették, és hogy az elismert hatáskörrel rendelkező személyek megerősítették, hogy felelősséget vállalnak ezekért a pénzügyi kimutatásokért.
A könyvvizsgálói jelentés dátuma (Hiv.: 5. bekezdés (c) pont)
A3. A könyvvizsgálói jelentés dátuma nem lehet korábbi, mint az a dátum, amellyel a könyvvizsgáló megszerezte a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó vélemény megalapozásához elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot, beleértve annak bizonyítékát, hogy a pénzügyi kimutatásokat alkotó valamennyi kimutatást, beleértve a kapcsolódó megjegyzéseket, elkészítették, és az elismert hatáskörrel rendelkező személyek megerősítették, hogy felelősséget vállalnak ezekért a pénzügyi kimutatásokért. * Ennek következtében a könyvvizsgálói jelentés dátuma nem lehet korábbi, mint a pénzügyi kimutatások jóváhagyásának az 5. bekezdés (b) pontjában meghatározott dátuma. Adminisztratív okokból eltelhet valamennyi idő a könyvvizsgálói jelentésnek az 5. bekezdés (c) pontjában meghatározott dátuma és a könyvvizsgálói jelentés gazdálkodó egység részére történő átadásának dátuma között.
A pénzügyi kimutatások nyilvánosságra hozatalának dátuma (Hiv.: 5. bekezdés (d) pont)
A4. A pénzügyi kimutatások nyilvánosságra hozatalának dátuma általában a gazdálkodó egység szabályozási környezetétől függ. Bizonyos körülmények között a pénzügyi kimutatások nyilvánosságra hozatalának dátuma lehet az a dátum, amikor azokat benyújtják egy szabályozó hatósághoz. Mivel könyvvizsgált pénzügyi kimutatások nem hozhatók nyilvánosságra könyvvizsgálói jelentés nélkül, a pénzügyi kimutatások nyilvánosságra hozatalának dátuma nem előzheti meg a könyvvizsgálói jelentés dátumát és azt a dátumot sem, amikor a könyvvizsgálói jelentést a gazdálkodó egység részére kiadják.
Állami szektorbeli gazdálkodó egységekre jellemző szempontok
A5. Az állami szektor esetében a pénzügyi kimutatások nyilvánosságra hozatalának dátuma lehet az a dátum, amikor a könyvvizsgált pénzügyi kimutatásokat és az azokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentést bemutatják a törvényhozásnak, vagy más módon nyilvánosságra hozzák.
A6. A könyvvizsgáló kockázatbecslésétől függően a 6. bekezdésben előírt könyvvizsgálati eljárások magukban foglalhatnak az elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyíték megszerzéséhez szükséges olyan eljárásokat, amelyek során áttekintik vagy tesztelik a pénzügyi kimutatások fordulónapja és a könyvvizsgálói jelentés dátuma közötti számviteli nyilvántartásokat vagy felmerülő ügyleteket. A 6. és 7. bekezdésben előírt könyvvizsgálati eljárások kiegészítő jellegűek az olyan eljárásokhoz képest, amelyeket a könyvvizsgáló lehet, hogy más célból hajt végre, amelyek azonban szolgáltathatnak bizonyítékot fordulónap utáni eseményekre vonatkozóan (például könyvvizsgálati bizonyíték szerzése a pénzügyi kimutatások fordulónapján fennálló számlaegyenlegekre, mint például az időszakok közötti elhatárolással kapcsolatos eljárások vagy a vevői követelések fordulónap utáni beérkezésével kapcsolatos eljárások).
A7. A 7. bekezdés meghatároz bizonyos könyvvizsgálati eljárásokat ebben az összefüggésben, amelyek végrehajtása a 6. bekezdés alapján követelmény a könyvvizsgáló számára. A fordulónap utáni eseményekre vonatkozó eljárások azonban függhetnek a rendelkezésre álló információtól és különösen attól, milyen mértékben készültek számviteli nyilvántartások a pénzügyi kimutatások fordulónapja óta. Ahol a számviteli nyilvántartások nem tükrözik a legfrissebb adatokat, és ennek megfelelően nem készültek évközi pénzügyi kimutatások (akár belső, akár külső célra), vagy nem készültek el a vezetés vagy az irányítással megbízott személyek megbeszéléseinek jegyzőkönyvei, a releváns könyvvizsgálati eljárások a rendelkezésre álló könyvek és nyilvántartások, köztük a bankkivonatok, vizsgálatának formáját ölthetik. Az A8. bekezdés példákat sorol fel olyan kiegészítő kérdésekre, amelyeket a könyvvizsgáló figyelembe vehet az ilyen interjúk során.
A8. A 7. bekezdésben előírt könyvvizsgálati eljárásokon kívül a könyvvizsgáló szükségesnek és helyénvalónak tarthatja:
– a gazdálkodó egység legfrissebb rendelkezésre álló, a pénzügyi kimutatások dátuma utáni időszakokra vonatkozó költségvetéseinek, cash flow-előrejelzéseinek és más kapcsolódó vezetői jelentéseknek az átolvasását
– interjú készítését a gazdálkodó egység jogi tanácsadójával a peres ügyekről és jogi igényekről, vagy a korábbi szóbeli vagy írásbeli interjúk kiterjesztését, vagy
– annak mérlegelését, hogy szükségesek lehetnek-e bizonyos fordulónap utáni eseményekre vonatkozó írásbeli nyilatkozatok az egyéb könyvvizsgálati bizonyítékok alátámasztásához és így az elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyíték megszerzéséhez.
Interjú (Hiv.: 7. bekezdés (b) pont)
A9. A vezetéssel és adott esetben az irányítással megbízott személyekkel arra vonatkozóan készített interjú során, hogy történtek-e olyan fordulónap utáni események, amelyek esetleg érintik a pénzügyi kimutatásokat, a könyvvizsgáló interjút készíthet az előzetes vagy nem meggyőző adatok alapján elszámolt tételek aktuális állásáról, és konkrét interjúkat készíthet az alábbiakkal kapcsolatban:
– került-e sor újabb kötelezettségvállalásokra, hitelfelvételekre vagy garanciavállalásokra
– történt-e eszközértékesítés vagy -vásárlás, vagy terveznek-e ilyet
– került-e sor tőkeemelésre vagy adósságinstrumentum kibocsátására, mint például új részvények vagy adósságlevelek kibocsátása, vagy kötöttek-e fúziós vagy felszámolási megállapodást, vagy terveznek-e ilyet
– kisajátított-e az állam bármely eszközt, vagy semmisült-e meg eszköz például tűzvész vagy árvíz következtében
– a függő tételek tekintetében történt-e bármilyen fejlemény
– végrehajtottak-e vagy terveznek-e bármilyen szokásostól eltérő számviteli módosítást
– történtek-e vagy valószínűsíthetően bekövetkeznek-e olyan események, amelyek megkérdőjelezik a pénzügyi kimutatások elkészítésénél alkalmazott számviteli politika helyénvalóságát, mint ahogy ez lenne az eset például, ha az ilyen események megkérdőjelezik a vállalkozás folytatása feltételezésének érvényességét
– történtek-e olyan események, amelyek relevánsak a pénzügyi kimutatásokban szereplő becslések vagy céltartalékok értékelése szempontjából
– történt-e olyan esemény, amely releváns az eszközök megtérülése szempontjából.
Jegyzőkönyvek átolvasása (Hiv.: 7. bekezdés (c) pont)
Állami szektorbeli gazdálkodó egységekre jellemző szempontok
A10. Az állami szektorban a könyvvizsgáló elolvashatja a törvényhozás releváns eljárásainak hivatalos feljegyzéseit, és interjút készíthet az eljárások során tárgyalt olyan kérdésekről, amelyekre vonatkozóan még nem állnak rendelkezésre hivatalos feljegyzések.
A könyvvizsgálói jelentés dátumát követően megszerzett egyéb információk hatásai (Hiv.: 10. bekezdés)
A11. Bár a könyvvizsgáló nem köteles semmilyen könyvvizsgálati eljárást végrehajtani a pénzügyi kimutatásokra vonatkozóan a könyvvizsgálói jelentés dátuma után, de a pénzügyi kimutatások nyilvánosságra hozatalának dátuma előtt, a 720. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard követelményeket és útmutatást tartalmaz a könyvvizsgálói jelentés dátuma után megszerzett egyéb információkkal kapcsolatban, amely információk esetleg tartalmazhatnak a könyvvizsgálói jelentés dátuma után, de a pénzügyi kimutatások nyilvánosságra hozatala előtt megszerzett egyéb információkat.
A vezetés könyvvizsgáló felé fennálló felelőssége (Hiv.: 10. bekezdés)
A12. Amint az a 210. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standardban szerepel, a könyvvizsgálati megbízás feltételei magukban foglalják a vezetés beleegyezését abba, hogy tájékoztatja a könyvvizsgálót az olyan tényekről, amelyek érinthetik a pénzügyi kimutatásokat, és amelyekről lehet, hogy a vezetés a könyvvizsgálói jelentés dátuma és a pénzügyi kimutatások nyilvánosságra hozatalának dátuma között szerez tudomást. *
Kettős keltezés (Hiv.: 12. bekezdés (a) pont)
A13. Ha a 12. bekezdés (a) pontjában leírt körülmények esetén a könyvvizsgáló módosítja a könyvvizsgálói jelentést, hogy az adott módosításra korlátozódó pótlólagos dátumot foglaljon bele, a vezetés utólagos módosítását megelőző pénzügyi kimutatásokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentés dátuma változatlan marad, mert ez a dátum arról tájékoztatja az olvasót, hogy mikor fejeződött be az ezekre a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó könyvvizsgálati munka. Pótlólagos dátumot foglalnak bele azonban a könyvvizsgálói jelentésbe a felhasználók arra vonatkozó tájékoztatása érdekében, hogy a könyvvizsgálónak a jelentés dátuma utáni eljárásai a pénzügyi kimutatások utólagos módosítására korlátozódtak. Ilyen pótlólagos dátum szemléltetése:
„(A könyvvizsgálói jelentés dátuma), az Y megjegyzés kivételével, amelynek dátuma (az Y megjegyzésben leírt módosításra korlátozott könyvvizsgálati eljárások befejezésének dátuma).”
A vezetés nem módosítja a pénzügyi kimutatásokat (Hiv.: 13. bekezdés)
A14. Egyes joghatóságokban lehet, hogy jogszabály, szabályozás vagy a pénzügyi beszámolási keretelvek nem írják elő a vezetésnek, hogy módosított pénzügyi kimutatásokat adjon ki. Gyakran ez a helyzet, ha a következő időszakra vonatkozó pénzügyi kimutatások nyilvánosságra hozatala már nagyon közel van, feltéve hogy megfelelő közzétételek szerepelnek azokban a pénzügyi kimutatásokban.
Állami szektorbeli gazdálkodó egységekre jellemző szempontok
A15. Az állami szektorban a 13. bekezdés szerinti lépések abban az esetben, ha a vezetés nem módosítja a pénzügyi kimutatásokat, magukban foglalhatják külön jelentés készítését a törvényhozás vagy a jelentéstételi hierarchia más releváns szerve számára a fordulónap utáni esemény kihatásairól a pénzügyi kimutatásokra és a könyvvizsgálói jelentésre.
A könyvvizsgáló lépései annak érdekében, hogy megkísérelje megakadályozni a könyvvizsgáló jelentésre történő támaszkodást (Hiv.: 13. bekezdés (b) pont)
A16. Szükséges lehet, hogy a könyvvizsgáló további jogi kötelmeket teljesítsen akkor is, ha értesítette a vezetést, hogy ne hozza nyilvánosságra a pénzügyi kimutatásokat, és a vezetés ebbe beleegyezett.
A17. Ahol a vezetés nyilvánosságra hozta a pénzügyi kimutatásokat a könyvvizsgáló arra vonatkozó értesítése ellenére, hogy ne tegye azokat hozzáférhetővé harmadik felek számára, a könyvvizsgálónak a könyvvizsgálói jelentésre történő támaszkodás megakadályozását célzó intézkedései a könyvvizsgáló jogaitól és jogi kötelmeitől függnek. Következésképpen a könyvvizsgáló helyénvalónak tarthatja jogi tanácsadás igénybevételét.
A pénzügyi kimutatások nyilvánosságra hozatala után kapott egyéb információk kihatásai (Hiv.: 14. bekezdés)
A18. A 720. témaszámú (felülvizsgált) könyvvizsgálati standard foglalkozik a könyvvizsgálónak a könyvvizsgálói jelentés dátuma után kapott egyéb információkkal kapcsolatos kötelmeivel. Bár a könyvvizsgáló nem köteles semmilyen könyvvizsgálati eljárást végrehajtani a pénzügyi kimutatásokra vonatkozóan a pénzügyi kimutatások nyilvánosságra hozatala után, a 720. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard követelményeket és útmutatást tartalmaz a könyvvizsgálói jelentés dátuma után megszerzett egyéb információkkal kapcsolatban.
A vezetés nem módosítja a pénzügyi kimutatásokat (Hiv.: 15. bekezdés)
Állami szektorbeli gazdálkodó egységekre jellemző szempontok
A19. Egyes joghatóságokban jogszabály vagy szabályozás tilthatja, hogy az állami szektorban működő gazdálkodó egységek módosított pénzügyi kimutatásokat adjanak ki. Ilyen körülmények között a könyvvizsgáló számára a megfelelő intézkedés a megfelelő törvényes szervnek való jelentéstétel lehet.
A könyvvizsgáló lépései annak érdekében, hogy megkísérelje megakadályozni a könyvvizsgáló jelentésre történő támaszkodást (Hiv.: 17. bekezdés)
A20. Ahol a könyvvizsgáló úgy gondolja, hogy a vezetés vagy az irányítással megbízott személyek nem tették meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy megakadályozzák a gazdálkodó egység által korábban nyilvánosságra hozott pénzügyi kimutatásokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentésre történő támaszkodást a könyvvizsgáló azon előzetes figyelmeztetése ellenére, hogy a könyvvizsgáló lépéseket fog tenni, hogy megkísérelje megakadályozni a jelentésre történő támaszkodást, a könyvvizsgáló intézkedései a könyvvizsgáló jogaitól és jogi kötelmeitől függnek. Következésképpen a könyvvizsgáló helyénvalónak tarthatja jogi tanácsadás igénybevételét.
Az International Standards on Auditing, International Standards on Assurance Engagements, International Standards on Review Engagements, International Standards on Related Services, International Standards on Quality Control, International Auditing Practice Notes, a nyilvános tervezetek, konzultációs dokumentumok és más IAASB-kiadványok kiadója és szerzői jogainak birtokosa az IFAC.