(Hatályos a 2016. december 15-én vagy azt követően végződő időszakokra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára.)
A magyar fordítás alapjául szolgáló eredeti angol nyelvű IFAC kiadvány megtekinthető a következő linken: 2020 Handbook of International Quality Control, Auditing, Review, Other Assurance, and Related Services Pronouncements IFAC (iaasb.org)
A jelen 720. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard magyar nyelvű fordítása az ISA 720 (Revised), The Auditor’s Responsibilities Relating to Other Information, ISBN: 978-1-60815-459-3, Sep 14, 2021 angol nyelvű IFAC kiadvány alapján 2022. novemberben készült, és mint a 2007. évi LXXV. tv. 4. § (5) b) szerint megalkotott és jóváhagyott magyar nemzeti könyvvizsgálati standard 2023. január 1-jén lép hatályba, azaz a 2023. január 1-jén vagy azt követően kezdődő időszakokra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára kell alkalmazni.
| A 720. témaszámú, „A könyvvizsgáló egyéb információkkal kapcsolatos felelőssége” című (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard a 200. témaszámú, „A független könyvvizsgáló átfogó céljai és a könyvvizsgálatnak a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal összhangban történő végrehajtása” című nemzetközi könyvvizsgálati standarddal együtt értelmezendő. |
1. A jelen nemzetközi könyvvizsgálati standard a könyvvizsgálónak a gazdálkodó egység éves jelentésében található (a pénzügyi kimutatásokon és az azokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentésen kívüli) pénzügyi vagy nem pénzügyi egyéb információkkal kapcsolatos felelősségével foglalkozik. A gazdálkodó egység éves jelentése lehet egyetlen dokumentum vagy ugyanazt a célt szolgáló dokumentumok kombinációja.
2. A jelen nemzetközi könyvvizsgálati standard a pénzügyi kimutatások független könyvvizsgáló általi könyvvizsgálatának kontextusában készült. Ennek megfelelően a könyvvizsgáló céljait ebben a nemzetközi könyvvizsgálati standardban a könyvvizsgálónak a 200. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard 11. bekezdésében foglaltak szerinti átfogó céljaival összhangban kell értelmezni. * A nemzetközi könyvvizsgálati standardokban megfogalmazott követelményeket úgy alakították ki, hogy a könyvvizsgáló elérhesse a standardokban meghatározott célokat, és ezáltal a könyvvizsgáló átfogó céljait is. A könyvvizsgáló pénzügyi kimutatásokról nyilvánított véleménye nem vonatkozik az egyéb információkra, és ez a nemzetközi könyvvizsgálati standard sem írja elő a könyvvizsgáló számára, hogy könyvvizsgálati bizonyítékot szerezzen azon túl, ami a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó vélemény kialakításához szükséges.
3. A jelen nemzetközi könyvvizsgálati standard előírja az egyéb információk átolvasását és figyelembevételét a könyvvizsgáló számára, mert a pénzügyi kimutatásoknak vagy a könyvvizsgálat során a könyvvizsgáló által szerzett ismereteknek lényegesen ellentmondó egyéb információk azt jelezhetik, hogy lényeges hibás állítás áll fenn a pénzügyi kimutatásokban vagy az egyéb információkban, amely esetek közül bármelyik alááshatja a pénzügyi kimutatások és az azokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentés hitelességét. Az ilyen lényeges hibás állítások azon felhasználók gazdasági döntéseit is helytelenül befolyásolhatják, akiknek számára a könyvvizsgálói jelentés készült.
4. A jelen nemzetközi könyvvizsgálati standard abban is segíthet a könyvvizsgálónak, hogy megfeleljen a releváns etikai követelményeknek * , amelyek előírják a könyvvizsgáló számára annak elkerülését, hogy tudottan kapcsolatban legyen olyan információkkal, amelyeknél azt feltételezi, hogy az információk lényegesen hamis vagy megtévesztő állítást, meggondolatlanul adott állításokat vagy információt tartalmaznak, vagy kihagynak vagy elfednek szükséges információkat, amikor az ilyen kihagyás vagy elfedés félrevezető lenne.
5. Az egyéb információk tartalmazhatnak olyan összegeket vagy más tételeket, amelyeknek célja, hogy megegyezzenek a pénzügyi kimutatásokban lévő összegekkel vagy más tételekkel, vagy összefoglalják vagy részletezzék azokat , és egyéb olyan összegeket vagy más tételeket, amelyekről a könyvvizsgáló a könyvvizsgálat során tudomást szerzett. Az egyéb információk egyéb kérdéseket is tartalmazhatnak.
6. A könyvvizsgáló egyéb információkkal kapcsolatos (a vonatkozó jelentéstételi felelősségén kívüli) felelőssége érvényes attól függetlenül, hogy a könyvvizsgáló az egyéb információkat a könyvvizsgálói jelentés dátuma előtt vagy után szerzi meg.
7. A jelen nemzetközi könyvvizsgálati standard nem vonatkozik:
(a) pénzügyi információk előzetes bejelentésére; vagy
(b) értékpapírokra vonatkozó kibocsátási dokumentumokra, beleértve a tájékoztatókat is.
8. A könyvvizsgáló jelen nemzetközi könyvvizsgálati standard szerinti felelősségei nem testesítenek meg bizonyosságot nyújtó megbízást az egyéb információkra vonatkozóan, és nem kötelezik a könyvvizsgálót az egyéb információkra vonatkozó bizonyosság megszerzésére.
9. Jogszabály vagy szabályozás olyan további kötelmeket róhat a könyvvizsgálóra az egyéb információkra vonatkozóan, amelyek a jelen nemzetközi könyvvizsgálati standard hatókörén kívül esnek.
10. A jelen nemzetközi könyvvizsgálati standard a 2016. december 15-én vagy azt követően végződő időszakokra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára hatályos.
11. Az egyéb információk átolvasása után a könyvvizsgáló céljai:
(a) annak mérlegelése, hogy fennáll-e lényeges következetlenség az egyéb információk és a pénzügyi kimutatások között
(b) annak mérlegelése, hogy fennáll-e lényeges következetlenség az egyéb információk és a könyvvizsgáló könyvvizsgálat során szerzett ismeretei között;
(c) megfelelő válasz adása, amennyiben a könyvvizsgáló azt állapítja meg, hogy úgy tűnik, fennállnak ilyen lényeges következetlenségek, vagy ha más módon a könyvvizsgáló tudomására jut, hogy úgy tűnik, az egyéb információk lényeges hibás állítást tartalmaznak; és
(d) jelentéstétel a jelen nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban.
12. A nemzetközi könyvvizsgálati standardok alkalmazásában a következő kifejezéseknek az alábbi jelentésük van:
(a) Éves jelentés – Egy dokumentum vagy dokumentumok kombinációja, amelyet a vezetés vagy az irányítással megbízott személyek jogszabályok, szabályozások vagy szokás alapján jellemzően évente készítenek el, azzal a céllal, hogy a tulajdonosoknak (vagy hasonló érdekelteknek) információkat nyújtsanak a gazdálkodó egység tevékenységéről, valamint a gazdálkodó egység pénzügyi eredményeiről és pénzügyi helyzetéről, ahogy azok a pénzügyi kimutatásokban szerepelnek. Az éves jelentésnek része, vagy ahhoz csatolva vannak a pénzügyi kimutatások és az azokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentés, és az általában a gazdálkodó egység fejleményeire, jövőbeli kilátásaira, valamint kockázataira és bizonytalanságaira vonatkozó információkat, a gazdálkodó egység irányító testülete által kiadott nyilatkozatot és az irányítási kérdésekre kiterjedő jelentéseket foglal magában. (Hiv.: A1–A5. bekezdések)
(b) Az egyéb információk hibás bemutatása – Az egyéb információk akkor tartalmaznak hibás állítást, ha az egyéb információkat helytelenül mutatják be vagy azok más módon félrevezetőek (beleértve azt, amikor az egyéb információk kihagynak vagy elfednek egy adott, az egyéb információkban közzétett kérdés megfelelő megértéséhez szükséges információkat). (Hiv.: A6–A7. bekezdések)
(c) Egyéb információk – A gazdálkodó egység éves jelentésében szereplő (a pénzügyi kimutatásokon és a könyvvizsgálói jelentésen kívüli) pénzügyi vagy nem pénzügyi információk. (Hiv.: A8–A10. bekezdések)
13. A könyvvizsgálónak: (Hiv.: A11–A22. bekezdések)
(a) meg kell határoznia a vezetéssel történő megbeszélés útján, hogy mely dokumentumok alkotják az éves jelentést, valamint ezen dokumentumok kiadásának a gazdálkodó egység által tervezett módját és ütemezését
(b) megfelelően meg kell szerveznie a vezetéssel, hogy az éves jelentést alkotó dokumentumok végleges változatát időben, ha lehet a könyvvizsgálói jelentés dátuma előtt, megkapja; és
(c) ha az (a) pontban meghatározott dokumentumok közül néhány vagy az összes nem áll rendelkezésre a könyvvizsgálói jelentés dátuma előtt, írásbeli nyilatkozatot kell kérnie a vezetéstől arról, hogy a dokumentumok végleges változatát számára hozzáférhetővé fogják tenni amint azok rendelkezésre állnak, még a gazdálkodó egység általi kiadásuk előtt, hogy így a könyvvizsgáló elvégezhesse a jelen nemzetközi könyvvizsgálati standardban előírt eljárásokat. (Hiv.: A22. bekezdés)
14. A könyvvizsgálónak át kell olvasnia az egyéb információkat és ennek során: (Hiv.: A23–A24. bekezdések)
(a) mérlegelnie kell, hogy fennáll-e lényeges következetlenség az egyéb információk és a pénzügyi kimutatások között; Ennek a mérlegelésnek az alapjaként, a következetesség értékelése végett a könyvvizsgálónak össze kell hasonlítania az egyéb információkban lévő kiválasztott összegeket vagy más tételeket (amelyeknek célja, hogy megegyezzenek a pénzügyi kimutatásokban lévő összegekkel vagy más tételekkel, vagy összefoglalják vagy részletezzék azokat) a pénzügyi kimutatásokban található ilyen összegekkel vagy más tételekkel; és (Hiv.: A25–A29. bekezdések)
(b) mérlegelnie kell, hogy fennáll-e lényeges következetlenség az egyéb információk és a könyvvizsgálónak a könyvvizsgálat során szerzett ismeretei között, a könyvvizsgálat során szerzett könyvvizsgálati bizonyíték és levont következtetések kontextusában. (Hiv.: A30–A36. bekezdések)
15. Az egyéb információk 14. bekezdés szerinti átolvasása során a könyvvizsgálónak fenn kell tartania az éberséget az arra utaló jelzések iránt, hogy a pénzügyi kimutatásokhoz vagy a könyvvizsgáló által a könyvvizsgálat során szerzett ismeretekhez nem kapcsolódó egyéb információk lényeges hibás állítást tartalmazónak tűnnek. (Hiv.: A24., A37–A38. bekezdések)
16. Ha a könyvvizsgáló megállapítja, hogy úgy tűnik, hogy lényeges következetlenség áll fenn (vagy tudomást szerez arról, hogy úgy tűnik, hogy az egyéb információk lényeges hibás állítást tartalmaznak), meg kell vitatnia a kérdést a vezetéssel, és ha szükséges, további eljárásokat kell végrehajtania ahhoz, hogy következtetést vonjon le arra vonatkozóan, hogy: (Hiv.: A39–A43. bekezdések)
(a) fennáll-e lényeges hibás állítás az egyéb információkban;
(b) fennáll-e lényeges hibás állítás a pénzügyi kimutatásokban;
(c) a gazdálkodó egység és annak környezete könyvvizsgáló általi megismerését szükséges-e frissíteni
17. Ha a könyvvizsgáló arra a következtetésre jut, hogy az egyéb információk lényeges hibás állítást tartalmaznak, kérnie kell a vezetéstől az egyéb információk helyesbítését. Ha a vezetés:
(a) beleegyezik a helyesbítésbe, a könyvvizsgálónak meg kell állapítania, hogy a helyesbítés megtörtént; vagy
(b) elutasítja a helyesbítést, a könyvvizsgálónak kommunikálnia kell az adott kérdést az irányítással megbízott személyek felé és kérnie kell a helyesbítést.
18. Amennyiben a könyvvizsgáló arra a következtetésre jut, hogy a könyvvizsgálói jelentés dátuma előtt megszerzett egyéb információkban lényeges hibás állítás áll fenn, és az egyéb információkat az irányítással megbízott személyek felé történt kommunikáció után sem helyesbítik, a könyvvizsgálónak meg kell tennie a megfelelő lépéseket, beleértve a következőket: (Hiv.: A44. bekezdés)
(a) a könyvvizsgálói jelentésre való kihatások megfontolása, és annak kommunikálása az irányítással megbízott személyek felé, hogy miként tervezi a könyvvizsgáló a lényeges hibás állítás kezelését a könyvvizsgálói jelentésben (lásd 22. bekezdés (e) pont (ii) alpont); vagy (Hiv.: A45. bekezdés)
(b) a megbízástól való visszalépés, ha vonatkozó jogszabály vagy szabályozás lehetővé teszi a visszalépést. (Hiv.: A46–A47. bekezdések)
19. Ha a könyvvizsgáló arra a következtetésre jut, hogy a könyvvizsgálói jelentés dátuma után szerzett egyéb információkban áll fenn lényeges hibás állítás, a könyvvizsgálónak:
(a) végre kell hajtania az adott körülmények között szükséges eljárásokat, ha az egyéb információkat helyesbítik; vagy (Hiv.: A48. bekezdés)
(b) ha az egyéb információkat nem helyesbítik az irányítással megbízott személyek felé történő kommunikáció után, megfelelő lépéseket kell tennie törvényes jogainak és kötelmeinek figyelembevételével, hogy megpróbálja megfelelő módon felhívni a könyvvizsgálói jelentés felhasználóinak figyelmét a nem helyesbített lényeges hibás állításra. (Hiv.: A49–A50. bekezdések)
20. Amennyiben a 14–15. bekezdésben leírt eljárások végrehajtása következtében a könyvvizsgáló arra a következtetésre jut, hogy a pénzügyi kimutatások lényeges hibás állítást tartalmaznak, vagy a gazdálkodó egység és annak környezete könyvvizsgáló általi megismerését frissíteni szükséges, a könyvvizsgálónak megfelelően válaszolnia kell a többi nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban. (Hiv.: A51. bekezdés)
21. A könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell egy „Egyéb információk” vagy más megfelelő címmel ellátott külön szakaszt, amennyiben a könyvvizsgálói jelentés dátumakor:
(a) tőzsdén jegyzett gazdálkodó egység pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálata vonatkozásában a könyvvizsgáló megszerezte az egyéb információkat, vagy azt várja, hogy meg fogja szerezni azokat; vagy
(b) tőzsdén nem jegyzett gazdálkodó egység pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálata esetében a könyvvizsgáló megszerezte az egyéb információk némelyikét vagy mindegyikét. (Hiv.: A52. bekezdés)
22. Ha a 21. bekezdéssel összhangban a könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell Egyéb információk szakaszt, ennek a szakasznak a következőket kell magában foglalnia: (Hiv.: A53. bekezdés)
(a) Kijelentés arról, hogy a vezetés felelős az egyéb információkért;
(b) A következők azonosítása:
(i) a könyvvizsgáló által a könyvvizsgálói jelentés dátuma előtt szerzett egyéb információk, ha vannak ilyenek; és
(ii) tőzsdén jegyzett gazdálkodó egység pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálata esetén olyan egyéb információk, ha vannak ilyenek, amelyek megszerzése a könyvvizsgálói jelentés dátuma után várható;
(c) Kijelentés arról, hogy a könyvvizsgálói vélemény nem vonatkozik az egyéb információkra, és ennek megfelelően a könyvvizsgáló nem bocsát ki (vagy nem fog kibocsátani) azokra vonatkozóan könyvvizsgálói véleményt vagy bármilyen formájú bizonyosságot nyújtó következtetést;
(d) A könyvvizsgáló egyéb információk átolvasásával, mérlegelésével és azokra vonatkozó jelentéstétellel kapcsolatos felelősségének leírása, a jelen nemzetközi könyvvizsgálati standardban előírtak szerint; és
(e) Amennyiben az egyéb információkat a könyvvizsgálói jelentés dátuma előtt megszerezték:
(i) kijelentés arról, hogy a könyvvizsgálónak nincs jelentenivalója; vagy
(ii) ha a könyvvizsgáló azt a következtetést vonta le, hogy az egyéb információk nem helyesbített lényeges hibás állítást tartalmaznak, kijelentés, amely leírja az egyéb információkban lévő nem helyesbített lényeges hibás állítást.
23. Amennyiben a könyvvizsgáló a 705. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standarddal * összhangban korlátozott véleményt vagy ellenvéleményt bocsát ki, meg kell fontolnia a vélemény minősítését előidéző kérdés következményeit a 22(e) bekezdésben előírt kijelentésre. (Hiv.: A54–A58. bekezdések)
24. Ha a könyvvizsgáló számára egy adott joghatóság jogszabálya vagy szabályozása előírja, hogy a könyvvizsgálói jelentésben konkrét formátum vagy megszövegezés használatával hivatkozzon az egyéb információkra, a könyvvizsgálói jelentésnek csak akkor szabad a nemzetközi könyvvizsgálati standardokra hivatkoznia, ha a könyvvizsgálói jelentés legalább a következő elemeket tartalmazza: (Hiv.: A59. bekezdés)
(a) a könyvvizsgáló által a könyvvizsgálói jelentés dátuma előtt megszerzett egyéb információk azonosítása;
(b) a könyvvizsgáló egyéb információkra vonatkozó felelősségeinek leírása; és
(c) egyértelmű kijelentés a könyvvizsgáló ebből a célból végzett munkájának eredményéről.
25. A 230. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard * követelményeinek – a jelen nemzetközi könyvvizsgálati standard vonatkozásában – való megfelelés során a könyvvizsgálónak a következőket kell belefoglalnia a könyvvizsgálati dokumentációba:
(a) a jelen nemzetközi könyvvizsgálati standard szerint végrehajtott eljárások dokumentációja; és
(b) az egyéb információk végleges változata, amelyekre vonatkozóan a könyvvizsgáló elvégezte a jelen nemzetközi könyvvizsgálati standardban előírt munkát.
Éves jelentés (Hiv.: 12. bekezdés (a) pont)
A1. Jogszabály, szabályozás vagy szokás meghatározhatja az egyes joghatóságok gazdálkodó egységei éves jelentésének tartalmát és használandó elnevezését; ugyanakkor a tartalom és elnevezés eltérhet egy joghatóságon belül és joghatóságok között is.
A2. Éves jelentés jellemzően évente készül. Mindazonáltal, amennyiben a könyvvizsgált pénzügyi kimutatásokat egy évnél rövidebb vagy hosszabb időszakra vonatkozóan készítik, készülhet olyan éves jelentés is, amely a pénzügyi kimutatásokkal megegyező időtartamra vonatkozik.
A3. Egyes esetekben egy adott gazdálkodó egység éves jelentése lehet egyetlen dokumentum és viselheti az „éves jelentés” címet vagy más címet is. Más esetben jogszabály, szabályozás vagy szokás előírhatja a gazdálkodó egység számára a tulajdonosok (vagy hasonló érdekeltek) részére a gazdálkodó egység tevékenységére, a pénzügyi kimutatásokban meghatározott pénzügyi eredményeire és pénzügyi helyzetére vonatkozó információkról szóló jelentés (azaz éves jelentés) készítését egyetlen dokumentumban, vagy 2–3 olyan különálló dokumentum révén, amelyek együttesen ugyanazt a célt szolgálják. Például egy adott joghatóság jogszabályától, szabályozásától vagy szokásától függően a következő dokumentumok közül egy vagy több része lehet az éves jelentésnek:
– vezetői jelentés, a vezetés kommentárja vagy tevékenységi és pénzügyi áttekintés vagy hasonló jelentések az irányítással megbízott személyek részéről (például az igazgatók jelentése)
– az elnök nyilatkozata
– vállalatirányítási nyilatkozat
– belső kontroll- és kockázatbecslési jelentések.
A4. Az éves jelentést a felhasználók számára elérhetővé tehetik nyomtatott vagy elektronikus formában, ideértve a gazdálkodó egység honlapján történő elérhetővé tételt. Egy adott dokumentum (vagy dokumentumok kombinációja) attól függetlenül megfelelhet az éves jelentés fogalmának, hogy milyen módon tették azt elérhetővé a felhasználók számára.
A5. Az éves jelentés jellegében, céljában és tartalmában különbözik más jelentésektől, mint például az adott érdekelti csoport információszükségletének kielégítésére készített jelentésektől vagy az adott szabályozói beszámolási célnak való megfelelés céljából készített jelentésektől (még akkor is, ha az ilyen jelentésnek nyilvánosan hozzáférhetőnek kell lennie). Példák olyan jelentésekre, amelyek, ha egyedi dokumentumként kerülnek kibocsátásra, jellemzően nem képezik részét a dokumentumok azon kombinációjának, amely a (jogszabály, szabályozás vagy szokás hatálya alá tartozó) éves jelentést alkotja, és ezért nem minősülnek a jelen nemzetközi könyvvizsgálati standard hatókörébe tartozó egyéb információknak:
– egyedi ágazati vagy szabályozói jelentések (például tőkemegfelelési jelentések), amelyeket a banki, biztosítási és nyugdíjágazatban készíthetnek
– társasági társadalmi felelősségvállalási jelentések
– fenntarthatósági jelentések
– sokszínűségi és egyenlő bánásmód jelentések
– termékfelelősségi jelentések
– foglalkoztatási gyakorlatokra és munkahelyi körülményekre vonatkozó jelentések
– emberi jogi jelentések
Az egyéb információk hibás bemutatása (Hiv.: 12. bekezdés (b) pont)
A6. Amennyiben egy adott kérdést az egyéb információk között tesznek közzé, az egyéb információk kihagyhatnak vagy elfedhetnek olyan információkat, amelyek szükségesek az adott kérdés megfelelő megértéséhez. Például, ha az egyéb információk a vezetés által használt teljesítménymutatók bemutatására hivatottak, a vezetés által használt valamely teljesítménymutató kihagyása azt jelezhetné, hogy az egyéb információk félrevezetőek.
A7. A lényegesség fogalmát lehet, hogy tárgyalják az egyéb információkra vonatkozó keretelvek, és ha igen, az ilyen keretelvek a könyvvizsgáló számára hivatkozási alapként szolgálhatnak, amikor a lényegességre vonatkozó megítéléseket tesz a jelen nemzetközi könyvvizsgálati standard szerint. Sok esetben azonban lehet, hogy nincsenek vonatkozó keretelvek, amelyek tartalmazzák a lényegesség fogalmának tárgyalását az egyéb információkra vonatkozóan. Ilyen körülmények között a következő jellemzők szolgálnak hivatkozási alapul a könyvvizsgáló számára annak meghatározása során, hogy az egyéb információkban lévő hibás állítás lényeges-e:
– A lényegességet a felhasználók mint csoport közös információigényének kontextusában vizsgálják. Az egyéb információk felhasználói várhatóan ugyanazok, mint a pénzügyi kimutatások felhasználói, mivel várható, hogy az ilyen felhasználók elolvassák az egyéb információkat azért, hogy kontextust adjanak a pénzügyi kimutatásoknak.
– A lényegességre vonatkozó megítélések figyelembe veszik a hibás állítás konkrét körülményeit, mérlegelve, hogy a felhasználókat befolyásolná-e a nem helyesbített hibás állítás hatása. Nem minden hibás állítás fogja befolyásolni a felhasználók gazdasági döntéseit.
– A lényegességre vonatkozó megítélések magukban foglalnak kvalitatív és kvantitatív megfontolásokat egyaránt. Ennek megfelelően az ilyen megítélések azon tételek jellegét és nagyságát, amelyekkel az egyéb információk foglalkoznak a gazdálkodó egység éves jelentésének kontextusában vehetik figyelembe .
Egyéb információk (Hiv.: 12. bekezdés (c) pont)
A8. Az 1. számú függelékben példák találhatóak olyan összegekre és egyéb tételekre, amelyeket az egyéb információk magukban foglalhatnak.
A9. Egyes esetekben a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvek előírhatnak meghatározott közzétételeket, de megengedik ezek pénzügyi kimutatásokon kívül történő elhelyezését. * Mivel az ilyen a közzétételeket a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvek írják elő, azok a pénzügyi kimutatások részét képezik. Ennélfogva ezek nem testesítenek meg egyéb információkat a jelen nemzetközi könyvvizsgálati standard alkalmazásában.
A10. Az eXtensible Business Reporting Language (XBRL) címkék nem minősülnek a jelen nemzetközi könyvvizsgálati standard meghatározása szerinti egyéb információknak.
A11. Az éves jelentést alkotó dokumentum(ok) meghatározása jogszabály, szabályozás vagy szokás alapján gyakran egyértelmű. Számos esetben a vezetés vagy az irányítással megbízott személyek lehet, hogy szokásosan kiadtak egy dokumentumcsomagot, amelyek együtt alkotják az éves jelentést, vagy lehet, hogy elkötelezték magukat ennek kiadására. Néhány esetben azonban lehet, hogy nem egyértelmű, hogy mely dokumentum(ok) alkotják az éves jelentést. Ilyen esetben a dokumentumok időzítése és célja (és az, hogy kinek készültek) olyan kérdések, amelyek relevánsak lehetnek a könyvvizsgáló számára annak meghatározásában, hogy mely dokumentum(ok) alkotják az éves jelentést.
A12. Amennyiben az éves jelentést jogszabály vagy szabályozás szerint más nyelvekre lefordítják (ilyen fordulhat elő, amikor egy adott joghatóságnak több hivatalos nyelve van), vagy amikor több „éves jelentés” készül különböző jogszabályok szerint (például, ha a gazdálkodó egység több joghatóságban is tőzsdén jegyzett), szükséges lehet mérlegelni azt, hogy az „éves jelentések” közül egy vagy több képezi-e részét az egyéb információknak. Helyi jogszabály vagy szabályozás további útmutatást adhat erre vonatkozóan.
A13. A vezetés vagy az irányítással megbízott személyek felelősek az éves jelentés elkészítéséért. A könyvvizsgáló kommunikálhatja a vezetés vagy az irányítással megbízott személyek felé:
– a könyvvizsgáló arra vonatkozó elvárását, hogy az éves jelentés végleges változatát (beleértve az éves jelentést együtt alkotó több dokumentum kombinációját) időben, a könyvvizsgálói jelentés dátuma előtt megkapja annak érdekében, hogy a könyvvizsgálói jelentés dátuma előtt végrehajthassa a jelen nemzetközi könyvvizsgálati standard által előírt eljárásokat, vagy ha ez nem lehetséges, a lehető legkorábbi időpontban, és minden esetben az adott információknak a gazdálkodó egység általi kiadása előtt.
– az egyéb információk könyvvizsgálói jelentés dátuma utáni megszerzésének lehetséges következményeit.
A14. Az A13. bekezdésben említett kommunikáció különösen helyénvaló lehet például:
– első könyvvizsgálati megbízás során
– ha a vezetésben vagy az irányítással megbízott személyek körében változás történt
– ha az egyéb információkat várhatóan a könyvvizsgálói jelentés dátuma után szerzik meg.
A15. Ha az egyéb információkat a gazdálkodó egység általi kiadás előtt az irányítással megbízott személyeknek jóvá kell hagyniuk, ezeknek az egyéb információknak a végleges változata az irányítással megbízott személyek által kibocsátásra jóváhagyott változat.
A16. Egyes esetekben a gazdálkodó egység éves jelentése lehet egyetlen dokumentum, amelyet jogszabállyal, szabályozással vagy a gazdálkodó egység gyakorlatával összhangban röviddel a gazdálkodó egység pénzügyi beszámolási időszaka után ki kell bocsátani, úgy, hogy az még a könyvvizsgálói jelentés dátuma előtt a könyvvizsgáló rendelkezésére álljon. Más esetekben lehet, hogy nem követelmény ennek a dokumentumnak a kibocsátása egy későbbi vagy a gazdálkodó egység választása szerinti időpontig. Lehetnek olyan körülmények is, amikor a gazdálkodó egység éves jelentése több dokumentum kombinációja, amelyek mindegyikére eltérő követelmények vagy beszámolási gyakorlat vonatkozik azok kibocsátásának ütemezése tekintetében.
A17. Lehetnek olyan körülmények, amikor a könyvvizsgálói jelentés dátumakor a gazdálkodó egység olyan dokumentum elkészítését fontolgatja, amely az éves jelentés részét képezheti (például az érdekelteknek szóló önkéntes jelentést), de a vezetés még nem képes megerősíteni a könyvvizsgáló számára ennek a dokumentumnak a célját és ütemezését. Ha a könyvvizsgáló nem tud meggyőződni az ilyen dokumentum céljáról vagy ütemezéséről, az adott dokumentum a jelen nemzetközi könyvvizsgálati standard alkalmazásában nem minősül egyéb információnak.
A18. Az egyéb információk időben, a könyvvizsgálói jelentés dátuma előtt történő megszerzése lehetővé teszi a szükségesnek ítélt felülvizsgálatok elvégzését a pénzügyi kimutatásokban, a könyvvizsgálói jelentésben vagy az egyéb információkban azok kiadása előtt. A könyvvizsgálói megbízólevél * utalhat a vezetéssel arról történt megegyezésre, hogy az egyéb információkat időben, ha lehet, a könyvvizsgálói jelentés dátuma előtt, a könyvvizsgáló számára hozzáférhetővé teszik.
A19. Amikor az egyéb információkat csak a gazdálkodó egység honlapján keresztül teszik hozzáférhetővé a felhasználók számára, az egyéb információknak a gazdálkodó egységtől, nem pedig közvetlenül a gazdálkodó egység honlapjáról megszerzett változata a releváns dokumentum, amelyre vonatkozóan a könyvvizsgáló eljárásokat hajt végre a jelen nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban. A könyvvizsgálónak a jelen nemzetközi könyvvizsgálati standard értelmében nem felelőssége egyéb információk felkutatása, beleértve az olyan egyéb információkat, amelyek ott lehetnek a gazdálkodó egység honlapján, és az sem, hogy bármilyen eljárást végrehajtson annak megerősítésére, hogy az egyéb információkat megfelelően jelenítik-e meg a gazdálkodó egység honlapján, vagy egyébként elektronikus úton megfelelően továbbították vagy jelenítették-e meg.
A20. A könyvvizsgálót nem akadályozza a könyvvizsgálói jelentés dátumozásában vagy kiadásában az, hogy nem szerezte meg az egyéb információk egy részét vagy egészét.
A21. Ha az egyéb információkat a könyvvizsgálói jelentés dátuma után szerzik meg, a könyvvizsgálónak nem kötelessége frissíteni az 560. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard 6. és 7. bekezdésével összhangban elvégzett eljárásokat. *
A22. Az 580. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard * követelményeket állít fel és útmutatást tartalmaz az írásbeli nyilatkozatok használatával kapcsolatban. Az írásbeli nyilatkozat a csak a könyvvizsgálói jelentés dátuma után hozzáférhetővé váló egyéb információkra vonatkozóan, amelynek bekérését a 13 bekezdés (c) pontja írja elő, azt a célt szolgálja, hogy segítse a könyvvizsgálót abban, hogy a jelen nemzetközi könyvvizsgálati standard által ezekre az információkra vonatkozóan előírt eljárásokat elvégezhesse. Ezen túlmenően a könyvvizsgáló számára hasznos lehet egyéb írásbeli nyilatkozatok bekérése is, például hogy:
– a vezetés tájékoztatta a könyvvizsgálót minden olyan kiadásra váró dokumentumról, amely egyéb információt alkothat;
– a pénzügyi kimutatások és a könyvvizsgáló által a könyvvizsgálói jelentés dátuma előtt megszerzett bármilyen egyéb információk összhangban állnak egymással, és az egyéb információk nem tartalmaznak semmilyen lényeges hibás állítást; és
– az olyan egyéb információkra vonatkozóan, amelyeket a könyvvizsgáló nem szerzett meg a könyvvizsgálói jelentés dátuma előtt, a vezetésnek szándékában áll az ilyen egyéb információk elkészítése és kiadása, valamint hogy mikor várható ez a kiadás.
A23. A 200. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard * előírja a könyvvizsgáló számára, hogy a könyvvizsgálatot szakmai szkepticizmussal tervezze meg és hajtsa végre. Az egyéb információk átolvasásakor és figyelembevételekor a szakmai szkepticizmus fenntartásához hozzátartozik annak felismerése, hogy a vezetés túlzottan optimista lehet terveinek sikerével kapcsolatban, valamint éberség tanúsítása az olyan információk tekintetében, amelyek nincsenek összhangban:
(a) a pénzügyi kimutatásokkal; vagy
(b) a könyvvizsgálat során a könyvvizsgáló által szerzett ismeretekkel.
A24. A 220. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban követelmény, hogy a megbízásért felelős partner felelősséget vállaljon a megbízásért felelős munkacsoport tagjainak irányításáért és felügyeletéért, valamint munkájuk áttekintéséért, * és megállapítsa, hogy az irányítás, felügyelet és áttekintés jellege, ütemezése és terjedelme a társaság politikáival vagy eljárásaival, a szakmai standardokkal és a vonatkozó jogi és szabályozási követelményekkel összhangban van megtervezve és végrehajtva. * Ennek a nemzetközi könyvvizsgálati standardnak a kontextusában a következő tényezőket lehet figyelembe venni a megbízásért felelős munkacsoport megfelelő tagjainak meghatározása során a 14–15. bekezdések követelményeinek teljesítése érdekében:
– A megbízásért felelős munkacsoport tagjainak viszonylagos tapasztalata.
– A megbízásért felelős munkacsoportnak a feladatokra kijelölendő tagjai rendelkeznek-e a könyvvizsgálat során szerzett releváns ismeretekkel ahhoz, hogy következetlenségeket azonosítsanak az egyéb információk és ezen ismeretek között.
– A 14–15. bekezdések követelményeinek teljesítése során alkalmazott megítélés mértéke. Például a megbízásért felelős munkacsoport kevésbé tapasztalt tagjai végrehajthatják az egyéb információkban szereplő azon összegek következetességének értékelését célzó eljárásokat, amelyeknek meg kell egyezniük a pénzügyi kimutatásokban lévő összegekkel.
– Csoportaudit esetében szükséges-e interjút készíteni a komponens könyvvizsgálójával az adott komponensre vonatkozó egyéb információk kezelése során.
Annak mérlegelése, hogy fennáll-e lényeges következetlenség az egyéb információk és a pénzügyi kimutatások között (Hiv.: 14. bekezdés (a) pont)
A25. Az egyéb információk tartalmazhatnak olyan összegeket vagy más tételeket, amelyeknek célja, hogy megegyezzenek a pénzügyi kimutatásokban lévő összegekkel vagy más tételekkel, vagy összefoglalják vagy részletezzék azokat. Példák lehetnek az ilyen összegekre és egyéb tételekre:
– táblázatok, diagramok vagy grafikonok, amelyek kivonatokat tartalmaznak a pénzügyi kimutatásokból
– a pénzügyi kimutatásokban szereplő egyenleget vagy számlákat részletező közzététel, mint például „A 20X1-es év árbevétele X termékből XXX millió volt, míg Y termékből YYY millió”
– a pénzügyi eredmények leírása, mint például „Az összes kutatási és fejlesztési kiadás XXX volt 20X1-ben”
A26. Az egyéb információk kiválasztott összegei vagy egyéb tételei és a pénzügyi kimutatások közötti következetesség értékelése során a könyvvizsgálónak nem kell összehasonlítania az egyéb információkban lévő minden összeget vagy más tételt, amelyeknek célja, hogy megegyezzenek a pénzügyi kimutatásokban lévő összegekkel vagy más tételekkel, vagy összefoglalják vagy részletezzék azokat, ezekkel az összegekkel vagy egyéb tételekkel.
A27. Az összegek vagy egyéb tételek összehasonlítás céljából történő kiválasztása szakmai megítélés kérdése. Ennek a megítélésnek a szempontjából releváns tényezők:
– Az adott összeg vagy egyéb tétel jelentősége abban az összefüggésben, ahogyan azt bemutatják, amely befolyásolhatja a felhasználók által az adott összegnek vagy egyéb tételnek tulajdonított fontosságot (például egy kulcsfontosságú arány vagy összeg).
– Ha számszerűsíthető, az összeg viszonylagos nagysága a pénzügyi kimutatásokban lévő számlákhoz vagy tételekhez vagy azokhoz az egyéb információkhoz képest, amelyekre vonatkozik.
– Az egyéb információk között lévő adott összeg vagy egyéb tétel érzékenysége, például részvényalapú kifizetések a felső szintű vezetésnek.
A28. A 14 bekezdés (a) pont követelményeinek teljesítését célzó eljárások jellegének és terjedelmének meghatározása szakmai megítélés kérdése, elismerve, hogy a könyvvizsgáló jelen nemzetközi könyvvizsgálati standard szerinti felelősségei nem testesítenek meg bizonyosságot nyújtó megbízást az egyéb információkra vonatkozóan, és nem kötelezik a könyvvizsgálót az egyéb információkra vonatkozó bizonyosság megszerzésére. Példák ilyen eljárásokra:
– A pénzügyi kimutatásokban lévő információkkal egyezőnek szánt információk esetében az információk összehasonlítása a pénzügyi kimutatásokkal.
– Olyan információk esetén, amelyek a pénzügyi kimutatásokban lévő közzétételekkel megegyező jelentést közvetítenek, a használt szavak összehasonlítása és a használt szövegezésben lévő eltérések jelentőségének és annak mérlegelése, hogy ezek az eltérések különböző jelentést hordoznak-e.
– Az egyéb információk között lévő adott összeg és a pénzügyi kimutatások közötti egyeztetés megszerzése a vezetéstől és:
= az egyeztetésben lévő tételek összehasonlítása a pénzügyi kimutatásokkal és az egyéb információkkal; és
= annak ellenőrzése, hogy az egyeztetés számításai számtanilag helyesek-e.
A29. Az egyéb információkban lévő kiválasztott összegek vagy más tételek pénzügyi kimutatásokkal való összhangjának értékelése magában foglalja azok pénzügyi kimutatásokhoz képest történő bemutatásának módját is, amennyiben az egyéb információk jellegét tekintve ez releváns.
Annak mérlegelése, hogy fennáll-e lényeges következetlenség az egyéb információk és a könyvvizsgáló által a könyvvizsgálat során szerzett ismeretek között (Hiv.: 14. bekezdés (b) pont)
A30. Az egyéb információk tartalmazhatnak olyan összegeket vagy tételeket, amelyek a könyvvizsgáló által a könyvvizsgálat közben megszerzett (a 14. bekezdés (a) pontjában foglaltakon kívüli) ismeretekhez kapcsolódnak. Példák lehetnek az ilyen összegekre vagy tételekre:
– A gyártott egységek közzététele vagy a gyártást földrajzi régiók szerint összesítő táblázat.
– Kijelentés arról, hogy „A vállalat az év során bevezette X és Y termékeket.”
– Összefoglalás a gazdálkodó egység tevékenységének főbb helyszíneiről, például „a gazdálkodó egység tevékenységének központja X országban van, míg Y és Z országban is végez tevékenységet.”
A31. * A könyvvizsgáló által a könyvvizsgálat során megszerzett ismeretek közé tartozik a gazdálkodó egység és környezetének, a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelveknek és a gazdálkodó egység belső kontroll rendszerének a könyvvizsgáló általi megismerése a 315. témaszámú (2019-ben felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban. * A 315. témaszámú (2019-ben felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard határozza meg a könyvvizsgáló általi előírt megismerést, amely olyan kérdéseket foglal magában, mint az alábbiak megismerése:
(a) * A gazdálkodó egység szervezeti felépítése, tulajdonlása és irányítása, valamint üzleti modellje, beleértve, hogy az üzleti modell milyen mértékben integrálja az IT használatát;
(b) * Releváns ágazati, szabályozási és egyéb külső tényezők;
(c) * A gazdálkodó egység pénzügyi teljesítményének értékeléséhez a szervezeten belül és azon kívül használt releváns mérőszámok;
A32. A könyvvizsgáló által a könyvvizsgálat során szerzett ismeretek között lehetnek olyan kérdések, amelyek jellegüket tekintve jövőre vonatkozóak. Ilyen kérdések lehetnek például üzleti kilátások és jövőbeli cash flow-k, amelyeket a könyvvizsgáló figyelembe vett a vezetés által az immateriális javak, mint például a goodwill, értékvesztésének vizsgálata során használt feltételezések értékelésénél, vagy a vezetésnek a gazdálkodó egység vállalkozás folytatására való képességére vonatkozó felmérésének értékelésekor.
A33. Annak mérlegelésekor, hogy fennáll-e lényeges következetlenség az egyéb információk és a könyvvizsgáló által a könyvvizsgálat során megszerzett ismeretek között, a könyvvizsgáló összpontosíthat az egyéb információkon belül azokra a kérdésekre, amelyek elég fontosak ahhoz, hogy az egyéb információkban erre a kérdésre vonatkozó hibás állítás lényeges lehet.
A34. Az egyéb információk között lévő számos kérdés vonatkozásában a könyvvizsgálat során megszerzett könyvvizsgálati bizonyítékok és levont következtetések könyvvizsgáló általi felidézése elegendő lehet a könyvvizsgáló számára annak mérlegeléséhez, hogy fennáll-e lényeges következetlenség az egyéb információk és a könyvvizsgáló által a könyvvizsgálat során szerzett ismeretek között. Minél tapasztaltabb a könyvvizsgáló és minél jobban ismeri a könyvvizsgálat kulcsfontosságú szempontjait, annál valószínűbb, hogy elegendő lesz a releváns kérdések könyvvizsgáló általi felidézése. Például a könyvvizsgáló képes lehet mérlegelni, hogy fennáll-e lényeges következetlenség az egyéb információk és a könyvvizsgáló által a könyvvizsgálat során szerzett ismeretek között, a vezetéssel vagy az irányítással megbízott személyekkel folytatott megbeszéléseknek, vagy a könyvvizsgálat során végrehajtott eljárások – mint például igazgatósági jegyzőkönyvek átolvasása – megállapításainak a könyvvizsgáló általi felidézése fényében, anélkül, hogy további lépések megtétele lenne szükséges.
A35. * A könyvvizsgáló megállapíthatja, hogy a releváns könyvvizsgálati dokumentációra való hivatkozás, vagy a megbízásért felelős munkacsoport releváns tagjaival, beleértve a releváns komponens-könyvvizsgálókat, készített interjúk nyújtanak megfelelő alapot a könyvvizsgáló arra vonatkozó mérlegeléséhez, hogy fennáll-e lényeges következetlenség. Például:
– Amikor az egyéb információk az egyik fő termékcsoport tervezett beszüntetését ismertetik, és noha a könyvvizsgálónak tudomása van a tervezett beszüntetésről, a könyvvizsgáló interjút készíthet a megbízásért felelős munkacsoport releváns tagjával, aki ezen a területen a könyvvizsgálati eljárásokat végezte, hogy alátámassza a könyvvizsgáló arra vonatkozó mérlegelését, hogy a leírás lényeges következetlenséget tartalmaz-e a könyvvizsgáló által a könyvvizsgálat során szerzett ismeretekhez képest.
– Ha az egyéb információk egy per fontos részleteit ismertetik, amellyel a könyvvizsgálatban foglalkoztak, de a könyvvizsgáló nem tudja azokat megfelelő pontossággal felidézni, szükséges lehet azzal a könyvvizsgálati dokumentációval alátámasztani a könyvvizsgáló általi felidézést, amelyben ezeket a részleteket összefoglalták.
A36. * Szakmai megítélés kérdése az, hogy a könyvvizsgáló folyamodik-e és milyen mértékben a releváns könyvvizsgálati dokumentációhoz vagy készít-e interjút a megbízásért felelős munkacsoport releváns tagjaival, beleértve a releváns komponens-könyvvizsgálókat. Mindazonáltal lehet, hogy nem szükséges, hogy a könyvvizsgáló releváns könyvvizsgálati dokumentációhoz folyamodjon, vagy interjút készítsen a megbízásért felelős munkacsoport releváns tagjaival, beleértve a releváns komponens-könyvvizsgálókat, az egyéb információk körébe tartozó bármely kérdéssel kapcsolatban.
Éberség fenntartása egyéb arra utaló jelzések tekintetében, hogy az egyéb információk lényeges hibás állítást tartalmazónak tűnnek (Hiv.: 15. bekezdés)
A37. Az egyéb információk tartalmazhatnak olyan kérdéseket, amelyek nem kapcsolódnak a pénzügyi kimutatásokhoz és a könyvvizsgáló által a könyvvizsgálat során szerzett ismereteken is kívül esnek. Például az egyéb információk tartalmazhatnak kijelentéseket a gazdálkodó egység üvegházhatásúgáz-kibocsátásáról.
A38. Éberség fenntartása egyéb arra utaló jelzések tekintetében, hogy a pénzügyi kimutatásokhoz vagy a könyvvizsgáló által a könyvvizsgálat során szerzett ismeretekhez nem kapcsolódó egyéb információk lényeges hibás állítást tartalmazónak tűnnek, segíti a könyvvizsgálót azon releváns etikai követelmények betartásában, amelyek előírják a könyvvizsgáló számára, hogy tudottan ne kerüljön kapcsolatba olyan egyéb információkkal, amelyekről azt feltételezi, hogy lényegesen hamis vagy megtévesztő, vagy meggondolatlanul adott állítást tartalmaznak, vagy kihagynak vagy elfednek szükséges információkat, amikor az ilyen kihagyás vagy elfedés félrevezetővé teszi az egyéb információkat. * Éberség fenntartása egyéb arra utaló jelzések tekintetében, hogy az egyéb információk lényeges hibás állítást tartalmazónak tűnnek, olyan kérdések könyvvizsgáló általi azonosítását eredményezheti, mint:
– az egyéb információk és a megbízásért felelős munkacsoport egyéb információkat átolvasó tagjának általános, a könyvvizsgálat során megszerzett ismereteken kívüli, ismeretei közötti eltérések, amelyek miatt a könyvvizsgáló úgy véli, hogy az egyéb információk lényeges hibás állítást tartalmazónak tűnnek; vagy
– az egyéb információk belső következetlensége, amely miatt a könyvvizsgáló úgy véli, hogy az egyéb információk lényeges hibás állítást tartalmazónak tűnnek.
A39. A könyvvizsgáló vezetéssel folytatott megbeszélése egy lényeges következetlenségről (vagy lényeges hibás állítást tartalmazónak tűnő egyéb információkról) magában foglalhatja a vezetés felkérését arra, hogy támassza alá a vezetés egyéb információkban lévő kijelentéseinek alapját. A vezetés további információira vagy magyarázataira támaszkodva a könyvvizsgáló meggyőződhet arról, hogy az egyéb információk nem tartalmaznak lényeges hibás állítást. Például a vezetés magyarázatai ésszerű és elegendő alapot jelezhetnek valós megítélésbeli különbségekhez.
A40. Ezzel szemben a vezetéssel folytatott megbeszélés nyújthat olyan további információkat, amelyek alátámasztják a könyvvizsgálónak azt a következtetését, hogy lényeges hibás állítás áll fenn az egyéb információkban.
A41. A könyvvizsgáló számára nehezebb lehet a vezetés kérdőre vonása a megítéléstől függő kérdésekről, mint a tényszerűbb kérdésekről. Mindazonáltal lehetnek olyan körülmények, amikor a könyvvizsgáló arra a következtetésre jut, hogy az egyéb információk tartalmaznak egy olyan kijelentést, amely nincs összhangban a pénzügyi kimutatásokkal vagy a könyvvizsgáló által a könyvvizsgálat során szerzett ismeretekkel. Ezek a körülmények kétséget kelthetnek az egyéb információkkal, a pénzügyi kimutatásokkal vagy a könyvvizsgáló által a könyvvizsgálat során szerzett ismeretekkel kapcsolatban.
A42. Mivel az egyéb információkban a lényeges hibás állítások lehetősége széles körű, ezért azoknak az egyéb eljárásoknak a jellege és terjedelme, amelyeket a könyvvizsgáló végrehajthat abból a célból, hogy következtetést vonjon le arról, hogy fennáll-e lényeges hibás állítás az egyéb információkban, a könyvvizsgáló adott körülmények közötti szakmai megítélésétől függ.
A43. Amennyiben a kérdés nem kapcsolódik a pénzügyi kimutatásokhoz vagy a könyvvizsgáló által a könyvvizsgálat során szerzett ismeretekhez, lehet, hogy a könyvvizsgáló nem tudja teljes mértékben értékelni a vezetés könyvvizsgáló kérdéseire adott válaszait. Mindazonáltal a vezetés további információi vagy magyarázatai alapján, vagy az egyéb információkban a vezetés által eszközölt változtatások után a könyvvizsgáló meggyőződhet arról, hogy már nem tűnik úgy, hogy lényeges következetlenség áll fenn, vagy hogy az egyéb információk már nem tűnnek lényeges hibás állítást tartalmazónak. Amennyiben a könyvvizsgáló nem tudja azt a következtetést levonni, hogy úgy tűnik, hogy a lényeges következetlenség már nem áll fenn, vagy hogy úgy tűnik, hogy az egyéb információk már nem tartalmaznak lényeges hibás állítást, a könyvvizsgáló kérheti a vezetéstől, hogy konzultáljon egy képesített harmadik féllel (például a vezetés szakértőjével vagy jogtanácsosával). Bizonyos esetekben a vezetés konzultációjából származó válaszok figyelembevételét követően lehet, hogy a könyvvizsgáló nem tud következtetést levonni arra vonatkozóan, hogy fennáll-e lényeges hibás állítás az egyéb információkban. Ilyenkor a könyvvizsgáló a következő lépések közül tehet meg egyet vagy többet:
– Tanácsot kér a könyvvizsgáló jogtanácsosától.
– Mérlegeli a könyvvizsgálói jelentésre gyakorolt következményeket, például, hogy leírja-e a körülményeket, amikor a vezetés korlátozásokat támaszt; vagy
– Visszalép a könyvvizsgálattól, ha vonatkozó jogszabály vagy szabályozás lehetővé teszi a visszalépést.
Válaszadás olyan esetben, amikor a könyvvizsgáló arra a következtetésre jut, hogy a könyvvizsgálói jelentés dátuma előtt megszerzett egyéb információk tartalmaznak lényeges hibás állítást (Hiv.: 18. bekezdés)
A44. A könyvvizsgáló szakmai megítélésétől függnek azok a lépések, amelyeket a könyvvizsgáló tesz, ha az egyéb információkat az irányítással megbízott személyek felé történt kommunikáció után sem helyesbítik. A könyvvizsgáló figyelembe veheti, hogy a vezetés és az irányítással megbízott személyek indokai arra vonatkozóan, hogy miért nem végezték el a helyesbítést, nem vetnek-e fel kétségeket a vezetés vagy az irányítással megbízott személyek tisztességességével és őszinteségével kapcsolatban, például amikor a könyvvizsgáló félrevezetési szándékot gyanít. A könyvvizsgáló mérlegelheti jogi tanács kérését is. Egyes esetekben a könyvvizsgáló számára jogszabály, szabályozás vagy más szakmai standardok előírhatják, hogy az adott kérdést kommunikálja egy szabályozó vagy más releváns szakmai testület felé.
A jelentéskészítésre való kihatások (Hiv.: 18. bekezdés (a) pont)
A45. Ritka esetben a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó véleménynyilvánítás visszautasítása lehet helyénvaló, amikor az egyéb információkban fennálló lényeges hibás állítás helyesbítésének elutasítása olyan mértékű kétséget vet fel a vezetés és az irányítással megbízott személyek tisztességességét illetően, amely megkérdőjelezi általában a könyvvizsgálati bizonyítékok megbízhatóságát.
A megbízástól való visszalépés (Hiv.: 18. bekezdés (b) pont)
A46. A megbízástól való visszalépés, ha vonatkozó jogszabály vagy szabályozás ezt lehetővé teszi, lehet helyénvaló, amikor az egyéb információkban fennálló lényeges hibás állítás helyesbítése elutasításának körülményei olyan mértékű kétséget vetnek fel a vezetés és az irányítással megbízott személyek tisztességességével kapcsolatban, amely megkérdőjelezi a könyvvizsgálat során tőlük szerzett nyilatkozatok megbízhatóságát.
Állami szektorban működő gazdálkodó egységekre jellemző szempontok (Hiv.: 18. bekezdés (b) pont)
A47. Az állami szektorban lehet, hogy nincs lehetőség a megbízástól való visszalépésre. Ilyen esetekben a könyvvizsgáló jelentést bocsáthat ki a törvényhozás számára, amelyben részletezi a kérdést vagy egyéb megfelelő lépéseket tehet.
Válaszadás olyan esetben, amikor a könyvvizsgáló arra a következtetésre jut, hogy a könyvvizsgálói jelentés dátuma után megszerzett egyéb információk tartalmaznak lényeges hibás állítást (Hiv.: 19. bekezdés)
A48. Ha a könyvvizsgáló arra a következtetésre jut, hogy a könyvvizsgálói jelentés dátuma után megszerzett egyéb információkban lényeges hibás állítás áll fenn, és ezt a lényeges hibás állítást helyesbítették, a könyvvizsgáló adott körülmények között szükséges eljárásai magukban foglalják annak megállapítását, hogy a helyesbítésre sor került (a 17. bekezdés (a) pontjával összhangban), és magában foglalhatja annak áttekintését, hogy a vezetés milyen lépéseket tett, hogy erről a felülvizsgálatról értesítse azokat, akik megkapták az egyéb információkat, ha azokat már korábban kibocsátották.
A49. Ha az irányítással megbízott személyek nem egyeznek bele az egyéb információk felülvizsgálatába, a megfelelő lépések megtétele ahhoz, hogy megpróbálja a könyvvizsgálói jelentés felhasználóinak figyelmét megfelelő módon felhívni a nem helyesbített lényeges hibás állításra, szakmai megítélést igényel, és azt befolyásolhatja az adott joghatóság releváns jogszabálya vagy szabályozása. Ennek megfelelően a könyvvizsgáló mérlegelheti jogi tanács kérését a könyvvizsgáló törvényes jogairól és kötelmeiről.
A50. Amikor az egyéb információkban fennálló lényeges hibás állítás helyesbítetlen marad, a megfelelő lépések, amelyeket a könyvvizsgáló tehet annak érdekében, hogy megpróbálja megfelelő módon felhívni a könyvvizsgálói jelentés felhasználóinak figyelmét a nem helyesbített lényeges hibás állításra, ha ezt jogszabály vagy szabályozás lehetővé teszi, magukban foglalják például:
– új vagy módosított könyvvizsgálói jelentés átadása a vezetésnek, amely a 22. bekezdéssel összhangban módosított szakaszt tartalmaz, és a vezetés felkérése arra, hogy ezt az új vagy módosított könyvvizsgálói jelentést adja oda azoknak a felhasználóknak, akiknek a könyvvizsgálói jelentés készül. Ennek során szükséges lehet, hogy a könyvvizsgáló figyelembe vegye az új vagy módosított könyvvizsgálói jelentés dátumára gyakorolt hatást (ha van ilyen), a nemzetközi könyvvizsgálati standardok vagy vonatkozó jogszabály vagy szabályozás követelményeire figyelemmel. A könyvvizsgáló áttekintheti a vezetés által annak érdekében tett lépéseket, hogy az új vagy módosított könyvvizsgálói jelentést ezeknek a felhasználóknak odaadja;
– A könyvvizsgálói jelentés felhasználói figyelmének felhívása az egyéb információkban fennálló lényeges hibás állításra (pl. az adott kérdéssel való foglalkozás a tulajdonosok közgyűlésén);
– A nem helyesbített lényeges hibás állítás kommunikálása a szabályozó vagy a releváns szakmai szervezet felé, vagy
– A megbízás folytatására való kihatások mérlegelése (lásd még az A46. bekezdést).
A51. * Az egyéb információk átolvasásakor a könyvvizsgáló tudomására juthatnak olyan új információk, amelyeknek kihatása van:
– a gazdálkodó egységnek és környezetének pénzügyi beszámolási keretelveknek és a gazdálkodó egység belső kontroll rendszerének a könyvvizsgáló általi megismerésére, és ezért azt jelezhetik, hogy a könyvvizsgáló kockázatbecslésének felülvizsgálatára van szükség *
– a könyvvizsgáló arra vonatkozó felelősségére, hogy értékelje az azonosított hibás állítások könyvvizsgálatra gyakorolt hatását, valamint a nem helyesbített hibás állítások (ha vannak ilyenek) pénzügyi kimutatásokra gyakorolt hatását *
– a könyvvizsgáló fordulónap utáni eseményekkel kapcsolatos felelősségére. *
A52. Tőzsdén nem jegyzett gazdálkodó egység pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatakor a könyvvizsgáló helyénvalónak tarthatja, hogy a könyvvizsgálói jelentésben azonosítson olyan egyéb információkat, amelyeket várhatóan a könyvvizsgálói jelentés dátuma után szerez meg, annak érdekében, hogy további átláthatóságot biztosítson azokról az egyéb információkról, amelyek a könyvvizsgáló jelen nemzetközi könyvvizsgálati standard szerinti felelősségeibe tartoznak. A könyvvizsgáló ezt helyénvalónak tarthatja, például amikor a vezetés nyilatkozni tud a könyvvizsgálónak arról, hogy az ilyen egyéb információkat a könyvvizsgálói jelentés dátuma után adják ki.
Szemléltető kijelentések (Hiv.: 21–22. bekezdések)
A53. A 2. függelékben találhatók a könyvvizsgálói jelentés „Egyéb információk” szakaszát szemléltető példák.
Jelentéskészítési következmények, amikor a könyvvizsgáló pénzügyi kimutatásokra vonatkozó véleménye korlátozott vélemény vagy ellenvélemény (Hiv.: 23. bekezdés)
A54. A könyvvizsgáló pénzügyi kimutatásokra vonatkozó korlátozott véleménye vagy ellenvéleménye lehet, hogy nincs hatással a 22. bekezdés (e) pontjában előírt kijelentésre, ha az adott kérdés, amely miatt a könyvvizsgálói véleményt minősítették, nem szerepel az egyéb információk között és azok nem foglalkoznak más módon sem ezzel a kérdéssel, és az adott kérdés nem érinti az egyéb információk semmilyen részét. Például, ha a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó vélemény amiatt korlátozott, mert az igazgatók díjazásának közzététele a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvekben előírtak szerint nem történt meg, ennek lehet, hogy nincsenek kihatásai a jelen nemzetközi könyvvizsgálati standardban előírt jelentéstételre. Más körülmények között lehetnek kihatások a jelentéstételre, az A55-A58. bekezdésekben leírtak szerint.
Korlátozott vélemény amiatt, mert a pénzügyi kimutatások lényeges hibás állítást tartalmaznak
A55. Amennyiben a könyvvizsgálói vélemény korlátozott, mérlegelhető, hogy az egyéb információkban is fennáll-e lényeges hibás állítás a pénzügyi kimutatásra vonatkozó korlátozott véleményt előidéző kérdésre vagy ahhoz kapcsolódó kérdésre vonatkozóan.
Korlátozott vélemény a hatókör korlátozása miatt
A56. Amennyiben a hatókör a pénzügyi kimutatások valamely lényeges tétele tekintetében korlátozott, a könyvvizsgáló nem fog elegendő megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni arról a kérdésről. Ilyen körülmények között a könyvvizsgáló lehet, hogy nem tud következtetést levonni arra vonatkozóan, hogy az egyéb információban lévő, az adott kérdéshez kapcsolódó összegek és egyéb tételek lényeges hibás állítást eredményeznek-e az egyéb információkban. Ennek megfelelően lehet, hogy a könyvvizsgálónak módosítania szükséges a 22. bekezdés (e) pontban előírt kijelentést, hogy utaljon arra, hogy a könyvvizsgáló nem tudja mérlegelni a vezetés leírását az egyéb információkban az adott kérdésről, amelynek tekintetében a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó könyvvizsgálói vélemény korlátozott a Korlátozott vélemény alapja bekezdésben leírtak szerint. Mindazonáltal, a könyvvizsgáló számára előírás, hogy jelentést tegyen az egyéb információkban lévő bármely más azonosított nem helyesbített lényeges hibás állításról.
Ellenvélemény
A57. A pénzügyi kimutatásokra vonatkozó ellenvélemény az Ellenvélemény alapja bekezdésben leírt konkrét kérdés(ek)re vonatkozóan nem indokolja az egyéb információkban a könyvvizsgáló által azonosított lényeges hibás állításoknak a könyvvizsgálói jelentésben a 22. bekezdés (e) pont (ii) alpont szerint való jelentésének kihagyását. Amennyiben a könyvvizsgáló a pénzügyi kimutatásokról ellenvéleményt bocsátott ki, szükséges lehet, hogy a könyvvizsgáló módosítsa a 22. bekezdés (e) pontban előírt kijelentést, például annak jelzésére, hogy az egyéb információk összegei és tételei lényeges hibás állítást tartalmaznak a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó ellenvéleményt előidéző kérdésre vagy ahhoz kapcsolódó kérdésre vonatkozóan.
A véleménynyilvánítás visszautasítása
A58. Amikor a könyvvizsgáló visszautasítja a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó véleménynyilvánítást, a könyvvizsgálatra vonatkozó további részletek megadása, beleértve az egyéb információkkal foglalkozó szakaszt, háttérbe szoríthatja a pénzügyi kimutatások egészére vonatkozó véleménynyilvánítás visszautasítását. Ezért ilyen körülmények között, ahogy azt a 705. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard előírja, a könyvvizsgálói jelentés nem tartalmaz a jelen nemzetközi könyvvizsgálati standard szerinti jelentéskészítési követelményekről szóló szakaszt.
Jogszabály vagy szabályozás által előírt jelentéstétel (Hiv.: 24. bekezdés)
A59. A 200. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard * kifejti, hogy a nemzetközi könyvvizsgálati standard mellett jogi vagy szabályozói követelményeknek való megfelelés is előírás lehet a könyvvizsgáló számára. Amennyiben ez a helyzet, lehet, hogy a könyvvizsgáló olyan formátumot vagy szövegezést köteles használni a könyvvizsgálói jelentésben, amely eltér a jelen nemzetközi könyvvizsgálati standardban leírtaktól. Ha a könyvvizsgálatot a nemzetközi könyvvizsgálati standardoknak megfelelően hajtották végre, a könyvvizsgálói jelentés következetessége növeli a hitelességet a világpiacon azáltal, hogy könnyebben beazonosíthatóvá teszi azokat a könyvvizsgálatokat, amelyeket globálisan elismert standardok alapján hajtottak végre. Ha az egyéb információkkal kapcsolatos jelentéstételre vonatkozó jogi vagy szabályozói követelmények és a jelen nemzetközi könyvvizsgálati standardok közötti különbségek csak a könyvvizsgálói jelentés formátumára vagy megszövegezésére vonatkoznak, és minimumkövetelményként a könyvvizsgálói jelentés a 24. bekezdésben azonosított mindegyik elemet tartalmazza, a könyvvizsgálói jelentés hivatkozhat a nemzetközi könyvvizsgálati standardokra. Ennek megfelelően ilyen körülmények között úgy tekintik, hogy a könyvvizsgáló megfelelt a nemzetközi könyvvizsgálati standardok követelményeinek, még akkor is, ha a könyvvizsgálói jelentésben használt formátumot és megszövegezést jogi vagy szabályozói jelentéstételi követelmények határozzák meg.
(Hiv.: 14., A8. bekezdések)
Az alábbiak példák olyan összegekre és egyéb tételekre, amelyeket az egyéb információk tartalmazhatnak. A lista a teljesség igénye nélkül készült.
Összegek
– Kulcsfontosságú pénzügyi eredmények összefoglalójában szereplő tételek, mint például nettó eredmény, egy részvényre jutó eredmény, osztalék, árbevétel és egyéb üzemi bevételek, beszerzések és működési költségek.
– Kiválasztott működési adatok, mint például folytatódó tevékenységekből származó jövedelem főbb működési területek szerint, vagy értékesítés földrajzi szegmensek vagy termékcsoport szerint.
– Különleges tételek, mint például eszköz-elidegenítések, perekre képzett céltartalékok, eszközök értékvesztései, adóhelyesbítések, környezetvédelmi helyreállítási kötelezettségekre képzett céltartalékok, és átszervezési ráfordítások.
– Likviditási és tőkeforrás-információk, mint például pénzeszközök, pénzeszköz-egyenértékesek és piacképes értékpapírok; osztalékok; és tartozás, pénzügyi lízing és kisebbségi részesedéssel kapcsolatos kötelmek.
– Beruházási kiadások szegmensek vagy üzletágak szerint.
– Mérlegen kívüli megállapodásokban szereplő összegek és mérlegen kívüli megállapodások kapcsolódó pénzügyi hatásai.
– Garanciákhoz, szerződéses kötelmekhez, jogi vagy környezetvédelmi keresetekhez és egyéb függő tételekhez tartozó összegek.
– Pénzügyi mérőszámok vagy mutatók, mint például bruttó árrés, az átlagos befektetett tőkére jutó megtérülés, az átlagos saját tőkére jutó megtérülés, likviditási mutató, kamatfedezeti mutató és adósságráta. Ezek közül néhányat közvetlenül egyeztetni lehet a pénzügyi kimutatásokkal.
Egyéb tételek
– Kritikus számviteli becslések és a kapcsolódó feltételezések magyarázatai.
– A kapcsolt felek azonosítása és a velük végrehajtott ügyletek leírásai.
– A gazdálkodó egység árukockázat, devizakockázat vagy kamatlábkockázat például határidős szerződések, kamatlábswapok vagy egyéb pénzügyi instrumentumok használatán keresztül történő kezelésére vonatkozó politikáinak vagy megközelítésének kifejtése.
– A mérlegen kívüli megállapodások jellegének leírásai.
– Garanciák, kártérítések, szerződéses kötelmek, peres vagy környezeti felelősségi ügyek, és más függő tételek leírásai, beleértve a gazdálkodó egység kapcsolódó kitettségeinek vezetés általi kvalitatív felméréseit.
– A jogszabályi vagy szabályozói követelmények változásainak leírásai, mint például új adózási vagy környezetvédelmi szabályozások, amelyek lényegesen befolyásolják a gazdálkodó egység tevékenységét vagy pénzügyi helyzetét, vagy lényeges hatással lesznek a gazdálkodó egység jövőbeli pénzügyi kilátásaira.
– Az adott időszakban hatályba lépett vagy a következő időszakban hatályba lépő új pénzügyi beszámolási standardok által a gazdálkodó egység pénzügyi eredményeire, pénzügyi helyzetére és cash flow-ira gyakorolt hatások vezetés általi kvalitatív felmérései.
– Az üzleti környezet és kilátások általános leírásai.
– Stratégiai áttekintés.
– A kulcsfontosságú tőzsdeáruk vagy nyersanyagok piaci ára trendjeinek leírásai.
– A kínálat, kereslet és szabályozási körülmények különbségei a földrajzi régiók között.
– A különböző szegmensekben a gazdálkodó egység nyereségességét befolyásoló konkrét tényezők magyarázatai.
(Hiv.: 21‒22., A53. bekezdések)
– 1. sz. szemléltető példa: Bármely gazdálkodó egység, akár tőzsdén jegyzett, akár nem jegyzett, minősítés nélküli véleményt tartalmazó könyvvizsgálói jelentése, amikor a könyvvizsgáló valamennyi egyéb információt a könyvvizsgálói jelentés dátuma előtt megszerezte és nem azonosított lényeges hibás állítást az egyéb információkban.
– 2. sz. szemléltető példa: Tőzsdén jegyzett gazdálkodó egység minősítés nélküli véleményt tartalmazó könyvvizsgálói jelentése, amikor a könyvvizsgáló a könyvvizsgálói jelentés dátuma előtt megszerezte az egyéb információk egy részét, nem azonosított lényeges hibás állítást az egyéb információkban, és várakozása szerint egyéb információkat szerez a könyvvizsgálói jelentés dátuma után.
– 3. sz. szemléltető példa: Tőzsdén nem jegyzett gazdálkodó egység minősítés nélküli véleményt tartalmazó könyvvizsgálói jelentése, amikor a könyvvizsgáló a könyvvizsgálói jelentés dátuma előtt megszerezte az egyéb információk egy részét, nem azonosított lényeges hibás állítást az egyéb információkban, és várakozása szerint egyéb információkat szerez a könyvvizsgálói jelentés dátuma után.
– 4. sz. szemléltető példa: Tőzsdén jegyzett gazdálkodó egység minősítés nélküli véleményt tartalmazó könyvvizsgálói jelentése, amikor a könyvvizsgáló a könyvvizsgálói jelentés dátuma előtt nem szerzett egyéb információkat, de várhatóan egyéb információkat szerez a könyvvizsgálói jelentés dátuma után.
– 5. sz. szemléltető példa: Bármely gazdálkodó egység, akár tőzsdén jegyzett, akár nem jegyzett, minősítés nélküli véleményt tartalmazó könyvvizsgálói jelentése, amikor a könyvvizsgáló valamennyi egyéb információt a könyvvizsgálói jelentés dátuma előtt megszerezte és arra a következtetésre jutott, hogy az egyéb információk lényeges hibás állítást tartalmaznak.
– 6. sz. szemléltető példa: Bármely gazdálkodó egység, akár tőzsdén jegyzett, akár nem jegyzett, korlátozott véleményt tartalmazó könyvvizsgálói jelentése, amikor a könyvvizsgáló a könyvvizsgálói jelentés dátuma előtt megszerezte az összes egyéb információt, és a konszolidált pénzügyi kimutatások egyik lényeges tételére vonatkozóan hatókör korlátozás áll fenn, amely az egyéb információkra is hatással van.
– 7. sz. szemléltető példa: Bármely gazdálkodó egység, akár tőzsdén jegyzett, akár nem jegyzett, ellenvéleményt tartalmazó könyvvizsgálói jelentése, amikor a könyvvizsgáló valamennyi egyéb információt megszerezte a könyvvizsgálói jelentés dátuma előtt, és a konszolidált pénzügyi kimutatásokra vonatkozó ellenvélemény érinti az egyéb információkat is.
| 1. sz. szemléltető példa – Bármely gazdálkodó egység, akár tőzsdén jegyzett, akár nem jegyzett, minősítés nélküli véleményt tartalmazó könyvvizsgálói jelentése, amikor a könyvvizsgáló valamennyi egyéb információt a könyvvizsgálói jelentés dátuma előtt megszerezte és nem azonosított lényeges hibás állítást az egyéb információkban. A jelen szemléltető könyvvizsgálói jelentés alkalmazásában a következő körülményeket tételezzük fel: – Valós bemutatást előíró keretelveket alkalmazó bármely gazdálkodó egység, akár tőzsdén jegyzett, akár nem jegyzett, teljes pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálata. A könyvvizsgálat nem csoportaudit (azaz a 600. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard * nem alkalmazandó). – A pénzügyi kimutatásokat a gazdálkodó egység vezetése a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal (általános célú keretelvek) összhangban készítette. – A könyvvizsgálati megbízás feltételei a vezetés pénzügyi kimutatásokért való felelősségének a 210. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standardban szereplő leírását tükrözik. – A könyvvizsgáló azt a következtetést vonta le, hogy a megszerzett könyvvizsgálati bizonyítékok alapján minősítés nélküli (azaz „tiszta”) vélemény megfelelő. – A könyvvizsgálatra vonatkozó releváns etikai követelmények az adott joghatóság etikai követelményei. – A megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték alapján a könyvvizsgáló arra a következtetésre jutott, hogy nem áll fenn lényeges bizonytalanság olyan eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatban, amelyek jelentős kétséget vethetnek fel a gazdálkodó egységnek a vállalkozás folytatására való képességével kapcsolatban az 570. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban. * – A kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdéseket a 701. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban kommunikálták. * – A könyvvizsgáló valamennyi egyéb információt a könyvvizsgálói jelentés dátuma előtt megszerezte és nem azonosított lényeges hibás állítást az egyéb információkban. – A pénzügyi kimutatások felügyeletéért felelős személyek eltérnek a pénzügyi kimutatások elkészítéséért felelős személyektől. – A pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatán kívül a könyvvizsgálónak helyi jogszabály által előírt egyéb jelentéstételi felelősségei is vannak. |
FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS
Az ABC társaság tulajdonosai [vagy más megfelelő címzett] részére
A pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatáról készült jelentés *
Vélemény
Elvégeztük az ABC társaság („a Társaság”) pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatát, amely pénzügyi kimutatások a 20X1. december 31-i fordulónapra készített pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásból, az ezen időponttal végződő évre vonatkozó átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásból, a saját tőke változásainak kimutatásából és cash flow-kimutatásból, valamint a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekből állnak, beleértve a jelentős számviteli politikák összefoglalását.
Véleményünk szerint a mellékelt pénzügyi kimutatások minden lényeges szempontból valósan mutatják be (vagy „megbízható és valós képet adnak”) a Társaság 20X1. december 31-én fennálló pénzügyi helyzetét („helyzetéről”), valamint az ezen időponttal végződő évre vonatkozó pénzügyi teljesítményét („teljesítményéről”) és cash flow-it („cash flow-iról”), a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal összhangban.
Vélemény alapja
Könyvvizsgálatunkat a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal összhangban hajtottuk végre. Ezen standardok értelmében fennálló felelősségeink bővebb leírását jelentésünk „A könyvvizsgálónak a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatáért való felelősségei” szakasza tartalmazza. Függetlenek vagyunk a Társaságtól azon etikai követelményekkel összhangban, amelyek a pénzügyi kimutatások általunk végzett könyvvizsgálata szempontjából relevánsak [joghatóság] területén, és eleget tettünk egyéb etikai felelősségeinknek ezekkel a követelményekkel összhangban. Meggyőződésünk, hogy az általunk megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendő és megfelelő ahhoz, hogy megalapozza véleményünket.
[Kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdések *
A kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdések azok a kérdések, amelyek szakmai megítélésünk szerint a legjelentősebbek voltak a tárgyidőszaki pénzügyi kimutatások általunk végzett könyvvizsgálata során. Ezeket a kérdéseket a pénzügyi kimutatások egésze általunk végzett könyvvizsgálatának összefüggésében és az arra vonatkozó véleményünk kialakítása során vizsgáltuk; ezekről a kérdésekről nem bocsátunk ki külön véleményt.
[Az egyes kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdések leírása a 701. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban.]]
Egyéb információk [vagy más megfelelő cím, mint például „A pénzügyi kimutatásokon és az azokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentésen kívüli információk”]
A vezetés * felelős az egyéb információkért. Az egyéb információk [az X jelentésben foglalt információkból * állnak, de nem tartalmazzák a pénzügyi kimutatásokat és az azokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentésünket.]
A pénzügyi kimutatásokra vonatkozó véleményünk nem vonatkozik az egyéb információkra és azokra vonatkozóan nem bocsátunk ki semmilyen formájú bizonyosságot nyújtó következtetést.
A pénzügyi kimutatások általunk végzett könyvvizsgálatával kapcsolatban a mi felelősségünk az egyéb információk átolvasása és ennek során annak mérlegelése, hogy az egyéb információk lényegesen ellentmondanak-e a pénzügyi kimutatásoknak vagy a könyvvizsgálat során szerzett ismereteinknek, vagy egyébként lényeges hibás állítást tartalmazónak tűnnek-e. Ha az elvégzett munkánk alapján arra a következtetésre jutunk, hogy az egyéb információk lényeges hibás állítást tartalmaznak, kötelességünk ezt a tényt jelenteni. Ebben a tekintetben nincs jelentenivalónk.
A vezetés és az irányítással megbízott személyek felelősségei a pénzügyi kimutatásokért *
[Jelentéstétel a 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban * ‒ lásd az 1. sz. szemléltető példát a 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standardban.]
A könyvvizsgálónak a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatáért való felelősségei
[Jelentéstétel a 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban ‒ lásd az 1. sz. szemléltető példát a 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standardban.]
Jelentés egyéb jogi és szabályozói követelményekről
[Jelentéstétel a 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban ‒ lásd az 1. sz. szemléltető példát a 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standardban.]
A jelen független könyvvizsgálói jelentést eredményező könyvvizsgálat megbízásért felelős partnere [név]. * ]
[Aláírás a könyvvizsgáló cég nevében, a könyvvizsgáló saját neve vagy mindkettő, az adott joghatóság előírásainak megfelelően]
[A könyvvizsgáló címe]
[Dátum]
| 2. sz. szemléltető példa – Tőzsdén jegyzett gazdálkodó egység minősítés nélküli véleményt tartalmazó könyvvizsgálói jelentése, amikor a könyvvizsgáló a könyvvizsgálói jelentés dátuma előtt megszerezte az egyéb információk egy részét, nem azonosított lényeges hibás állítást az egyéb információkban, és várakozása szerint egyéb információkat szerez a könyvvizsgálói jelentés dátuma után. A jelen szemléltető könyvvizsgálói jelentés alkalmazásában a következő körülményeket tételezzük fel: – Valós bemutatást előíró keretelveket alkalmazó tőzsdén jegyzett gazdálkodó egység teljes pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálata. A könyvvizsgálat nem csoportaudit (azaz a 600. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard nem alkalmazandó). – A pénzügyi kimutatásokat a gazdálkodó egység vezetése a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal (általános célú keretelvek) összhangban készítette. – A könyvvizsgálati megbízás feltételei a vezetés pénzügyi kimutatásokért való felelősségének a 210. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standardban szereplő leírását tükrözik. – A könyvvizsgáló azt a következtetést vonta le, hogy a megszerzett könyvvizsgálati bizonyítékok alapján minősítés nélküli (azaz „tiszta”) vélemény megfelelő. – A könyvvizsgálatra vonatkozó releváns etikai követelmények az adott joghatóság etikai követelményei. – A megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték alapján a könyvvizsgáló arra a következtetésre jutott, hogy nem áll fenn lényeges bizonytalanság olyan eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatban, amelyek jelentős kétséget vethetnek fel a gazdálkodó egységnek a vállalkozás folytatására való képességével kapcsolatban az 570. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban. – A kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdéseket a 701. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban kommunikálták. – A könyvvizsgáló a könyvvizsgálói jelentés dátuma előtt megszerezte az egyéb információk egy részét, nem azonosított lényeges hibás állítást az egyéb információkban, és várakozása szerint egyéb információkat szerez a könyvvizsgálói jelentés dátuma után. – A pénzügyi kimutatások felügyeletéért felelős személyek eltérnek a pénzügyi kimutatások elkészítéséért felelős személyektől. – A pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatán kívül a könyvvizsgálónak helyi jogszabály által előírt egyéb jelentéstételi felelősségei is vannak. |
FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS
Az ABC társaság tulajdonosai [vagy más megfelelő címzett] részére
A pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatáról készült jelentés *
Vélemény
Elvégeztük az ABC társaság („a Társaság”) pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatát, amely pénzügyi kimutatások a 20X1. december 31-i fordulónapra készített pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásból, az ezen időponttal végződő évre vonatkozó átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásból, a saját tőke változásainak kimutatásából és cash flow-kimutatásból, valamint a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekből állnak, beleértve a jelentős számviteli politikák összefoglalását.
Véleményünk szerint a mellékelt pénzügyi kimutatások minden lényeges szempontból valósan mutatják be (vagy „megbízható és valós képet adnak”) a Társaság 20X1. december 31-én fennálló pénzügyi helyzetét („helyzetéről”), valamint az ezen időponttal végződő évre vonatkozó pénzügyi teljesítményét („teljesítményéről”) és cash flow-it („cash flow-iról”), a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal összhangban.
Vélemény alapja
Könyvvizsgálatunkat a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal összhangban hajtottuk végre. Ezen standardok értelmében fennálló felelősségeink bővebb leírását jelentésünk „A könyvvizsgálónak a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatáért való felelősségei” szakasza tartalmazza. Függetlenek vagyunk a Társaságtól azon etikai követelményekkel összhangban, amelyek a pénzügyi kimutatások általunk végzett könyvvizsgálata szempontjából relevánsak [joghatóság] területén, és eleget tettünk egyéb etikai felelősségeinknek ezekkel a követelményekkel összhangban. Meggyőződésünk, hogy az általunk megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendő és megfelelő ahhoz, hogy megalapozza véleményünket.
Kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdések
A kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdések azok a kérdések, amelyek szakmai megítélésünk szerint a legjelentősebbek voltak a tárgyidőszaki pénzügyi kimutatások általunk végzett könyvvizsgálata során. Ezeket a kérdéseket a pénzügyi kimutatások egésze általunk végzett könyvvizsgálatának összefüggésében és az arra vonatkozó véleményünk kialakítása során vizsgáltuk, és ezekről a kérdésekről nem bocsátunk ki külön véleményt.
[Az egyes kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdések leírása a 701. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban.]
Egyéb információk [vagy más megfelelő cím, mint például „A pénzügyi kimutatásokon és az azokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentésen kívüli információk”]
A vezetés * felelős az egyéb információkért. Az egyéb információk X jelentésből * (a pénzügyi kimutatások és az azokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentésünk kivételével), amelyet a könyvvizsgálói jelentés dátuma előtt megszereztünk, valamint Y jelentésből állnak, amelyet várhatóan a könyvvizsgálói jelentés dátuma után bocsátanak rendelkezésünkre.
A pénzügyi kimutatásokra vonatkozó véleményünk nem vonatkozik az egyéb információkra, és azokra vonatkozóan sem a jelenben, sem a jövőben nem bocsátunk ki semmilyen formájú bizonyosságot nyújtó következtetést.
A pénzügyi kimutatások általunk végzett könyvvizsgálatával kapcsolatban a mi felelősségünk a fent azonosított egyéb információk átolvasása és ennek során annak mérlegelése, hogy az egyéb információk lényegesen ellentmondanak-e a pénzügyi kimutatásoknak vagy a könyvvizsgálat során szerzett ismereteinknek, vagy egyébként lényeges hibás állítást tartalmazónak tűnnek-e.
Ha a jelen könyvvizsgálói jelentés dátuma előtt megszerzett egyéb információk tekintetében elvégzett munkánk alapján arra a következtetésre jutunk, hogy ezek az egyéb információk lényeges hibás állítást tartalmaznak, kötelességünk ezt a tényt jelenteni. Ebben a tekintetben nincs jelentenivalónk.
[Amikor átolvassuk az Y jelentést, ha arra a következtetésre jutunk, hogy az lényeges hibás állítást tartalmaz, kötelességünk az adott kérdést kommunikálni az irányítással megbízott személyek felé és [a joghatóságban alkalmazandó lépések leírása]] *
A vezetés és az irányítással megbízott személyek felelősségei a pénzügyi kimutatásokért *
[Jelentéstétel a 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban ‒ lásd az 1. sz. szemléltető példát a 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standardban.]
A könyvvizsgálónak a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatáért való felelősségei
[Jelentéstétel a 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban ‒ lásd az 1. sz. szemléltető példát a 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standardban.]
Jelentés egyéb jogi és szabályozói követelményekről
[Jelentéstétel a 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban ‒ lásd az 1. sz. szemléltető példát a 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standardban.]
A jelen független könyvvizsgálói jelentést eredményező könyvvizsgálat megbízásért felelős partnere [név]. *
[Aláírás a könyvvizsgáló cég nevében, a könyvvizsgáló saját neve vagy mindkettő, az adott joghatóság előírásainak megfelelően]
[A könyvvizsgáló címe]
[Dátum]
| 3. sz. szemléltető példa – Tőzsdén nem jegyzett gazdálkodó egység minősítés nélküli véleményt tartalmazó könyvvizsgálói jelentése, amikor a könyvvizsgáló a könyvvizsgálói jelentés dátuma előtt megszerezte az egyéb információk egy részét, nem azonosított lényeges hibás állítást az egyéb információkban, és várakozása szerint egyéb információkat szerez a könyvvizsgálói jelentés dátuma után. A jelen szemléltető könyvvizsgálói jelentés alkalmazásában a következő körülményeket tételezzük fel: – Valós bemutatást előíró keretelveket alkalmazó tőzsdén nem jegyzett gazdálkodó egység teljes pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálata. A könyvvizsgálat nem csoportaudit (azaz a 600. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard nem alkalmazandó). – A pénzügyi kimutatásokat a gazdálkodó egység vezetése a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal (általános célú keretelvek) összhangban készítette. – A könyvvizsgálati megbízás feltételei a vezetés pénzügyi kimutatásokért való felelősségének a 210. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standardban szereplő leírását tükrözik. – A könyvvizsgáló azt a következtetést vonta le, hogy a megszerzett könyvvizsgálati bizonyítékok alapján minősítés nélküli (azaz „tiszta”) vélemény megfelelő. – A könyvvizsgálatra vonatkozó releváns etikai követelmények az adott joghatóság etikai követelményei. – A megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték alapján a könyvvizsgáló arra a következtetésre jutott, hogy nem áll fenn lényeges bizonytalanság olyan eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatban, amelyek jelentős kétséget vethetnek fel a gazdálkodó egységnek a vállalkozás folytatására való képességével kapcsolatban az 570. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban. – A könyvvizsgáló számára nem előírás, és egyébként nem döntött úgy, hogy kommunikálja a kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdéseket a 701. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban. – A könyvvizsgáló a könyvvizsgálói jelentés dátuma előtt megszerezte az egyéb információk egy részét, nem azonosított lényeges hibás állítást az egyéb információkban, és várakozása szerint egyéb információkat szerez a könyvvizsgálói jelentés dátuma után. – A pénzügyi kimutatások felügyeletéért felelős személyek eltérnek a pénzügyi kimutatások elkészítéséért felelős személyektől. – A könyvvizsgálónak nincsenek jogszabály vagy szabályozás által előírt egyéb jelentéstételi felelősségei. |
FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS
Az ABC társaság tulajdonosai [vagy más megfelelő címzett] részére
Vélemény
Elvégeztük az ABC társaság („a Társaság”) pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatát, amely pénzügyi kimutatások a 20X1. december 31-i fordulónapra készített pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásból, az ezen időponttal végződő évre vonatkozó átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásból, a saját tőke változásainak kimutatásából és cash flow-kimutatásból, valamint a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekből állnak, beleértve a jelentős számviteli politikák összefoglalását.
Véleményünk szerint a mellékelt pénzügyi kimutatások minden lényeges szempontból valósan mutatják be (vagy „megbízható és valós képet adnak”) a Társaság 20X1. december 31-én fennálló pénzügyi helyzetét („helyzetéről”), valamint az ezen időponttal végződő évre vonatkozó pénzügyi teljesítményét („teljesítményéről”) és cash flow-it („cash flow-iról”), a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal összhangban.
Vélemény alapja
Könyvvizsgálatunkat a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal összhangban hajtottuk végre. Ezen standardok értelmében fennálló felelősségeink bővebb leírását jelentésünk „A könyvvizsgálónak a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatáért való felelősségei” szakasza tartalmazza. Függetlenek vagyunk a Társaságtól azon etikai követelményekkel összhangban, amelyek a pénzügyi kimutatások általunk végzett könyvvizsgálata szempontjából relevánsak [joghatóság] területén, és eleget tettünk egyéb etikai felelősségeinknek ezekkel a követelményekkel összhangban. Meggyőződésünk, hogy az általunk megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendő és megfelelő ahhoz, hogy megalapozza véleményünket.
Egyéb információk [vagy más megfelelő cím, mint például „A pénzügyi kimutatásokon és az azokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentésen kívüli információk”]
A vezetés * felelős az egyéb információkért. A jelen könyvvizsgálói jelentés dátumával szerzett egyéb információk [az X jelentésben foglalt információk, * de nem tartalmazzák a pénzügyi kimutatásokat és az azokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentésünket.]
A pénzügyi kimutatásokra vonatkozó véleményünk nem vonatkozik az egyéb információkra, és azokra vonatkozóan nem bocsátunk ki semmilyen formájú bizonyosságot nyújtó következtetést.
A pénzügyi kimutatások általunk végzett könyvvizsgálatával kapcsolatban a mi feladatunk az egyéb információk átolvasása és ennek során annak mérlegelése, hogy az egyéb információk lényegesen ellentmondanak-e a pénzügyi kimutatásoknak vagy a könyvvizsgálat során szerzett ismereteinknek, vagy egyébként lényeges hibás állítást tartalmazónak tűnnek-e.
Ha a könyvvizsgálói jelentés dátuma előtt megszerzett egyéb információkon végzett munkánk alapján arra a következtetésre jutunk, hogy ezek az egyéb információk lényeges hibás állítást tartalmaznak, kötelességünk ezt a tényt jelenteni. Ebben a tekintetben nincs jelentenivalónk.
A vezetés és az irányítással megbízott személyek felelősségei a pénzügyi kimutatásokért *
[Jelentéstétel a 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban ‒ lásd az 1. sz. szemléltető példát a 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standardban.]
A könyvvizsgálónak a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatáért való felelőssége
[Jelentéstétel a 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban ‒ lásd az 1. sz. szemléltető példát a 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standardban.]
[Aláírás a könyvvizsgáló cég nevében, a könyvvizsgáló saját neve vagy mindkettő, az adott joghatóság előírásainak megfelelően]
[A könyvvizsgáló címe]
[Dátum]
| 4. sz. szemléltető példa – Tőzsdén jegyzett gazdálkodó egység minősítés nélküli véleményt tartalmazó könyvvizsgálói jelentése, amikor a könyvvizsgáló a könyvvizsgálói jelentés dátuma előtt nem szerzett egyéb információkat, de várhatóan egyéb információkat szerez a könyvvizsgálói jelentés dátuma után. A jelen szemléltető könyvvizsgálói jelentés alkalmazásában a következő körülményeket tételezzük fel: – Valós bemutatást előíró keretelveket alkalmazó tőzsdén jegyzett gazdálkodó egység teljes pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálata. A könyvvizsgálat nem csoportaudit (azaz a 600. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard nem alkalmazandó). – A pénzügyi kimutatásokat a gazdálkodó egység vezetése a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal (általános célú keretelvek) összhangban készítette. – A könyvvizsgálati megbízás feltételei a vezetés pénzügyi kimutatásokért való felelősségének a 210. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standardban szereplő leírását tükrözik. – A könyvvizsgáló azt a következtetést vonta le, hogy a megszerzett könyvvizsgálati bizonyítékok alapján minősítés nélküli (azaz „tiszta”) vélemény megfelelő. – A könyvvizsgálatra vonatkozó releváns etikai követelmények az adott joghatóság etikai követelményei. – A megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték alapján a könyvvizsgáló arra a következtetésre jutott, hogy nem áll fenn lényeges bizonytalanság olyan eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatban, amelyek jelentős kétséget vethetnek fel a gazdálkodó egységnek a vállalkozás folytatására való képességével kapcsolatban az 570. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban. – A kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdéseket a 701. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban kommunikálták. – A könyvvizsgáló nem szerzett egyéb információkat a könyvvizsgálói jelentés dátuma előtt, de várhatóan egyéb információkat szerez a könyvvizsgálói jelentés dátuma után. – A pénzügyi kimutatások felügyeletéért felelős személyek eltérnek a pénzügyi kimutatások elkészítéséért felelős személyektől. – A pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatán kívül a könyvvizsgálónak helyi jogszabály által előírt egyéb jelentéstételi felelősségei is vannak. |
FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS
Az ABC társaság tulajdonosai [vagy más megfelelő címzett] részére
A pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatáról készült jelentés *
Vélemény
Elvégeztük az ABC társaság („a Társaság”) pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatát, amely pénzügyi kimutatások a 20X1. december 31-i fordulónapra készített pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásból, az ezen időponttal végződő évre vonatkozó átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásból, a saját tőke változásainak kimutatásából és cash flow-kimutatásból, valamint a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekből állnak, beleértve a jelentős számviteli politikák összefoglalását.
Véleményünk szerint a mellékelt pénzügyi kimutatások minden lényeges szempontból valósan mutatják be (vagy „megbízható és valós képet adnak”) a Társaság 20X1. december 31-én fennálló pénzügyi helyzetét („helyzetéről”), valamint az ezen időponttal végződő évre vonatkozó pénzügyi teljesítményét („teljesítményéről”) és cash flow-it („cash flow-iról”), a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal összhangban.
Vélemény alapja
Könyvvizsgálatunkat a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal összhangban hajtottuk végre. Ezen standardok értelmében fennálló felelősségeink bővebb leírását jelentésünk „A könyvvizsgálónak a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatáért való felelőssége” szakasza tartalmazza. Függetlenek vagyunk a Társaságtól azon etikai követelményekkel összhangban, amelyek a pénzügyi kimutatások általunk végzett könyvvizsgálata szempontjából relevánsak [joghatóság] területén, és eleget tettünk egyéb etikai felelősségeinknek ezekkel a követelményekkel összhangban. Meggyőződésünk, hogy az általunk megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendő és megfelelő ahhoz, hogy megalapozza véleményünket.
Kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdések
A kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdések azok a kérdések, amelyek szakmai megítélésünk szerint a legjelentősebbek voltak a tárgyidőszaki pénzügyi kimutatások általunk végzett könyvvizsgálata során. Ezeket a kérdéseket a pénzügyi kimutatások egésze általunk végzett könyvvizsgálatának összefüggésében és az arra vonatkozó véleményünk kialakítása során vizsgáltuk, és ezekről a kérdésekről nem bocsátunk ki külön véleményt.
[Az egyes kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdések leírása a 701. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban.]
Egyéb információk [vagy más megfelelő cím, mint például „A pénzügyi kimutatásokon és az azokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentésen kívüli információk”]
A vezetés * felelős az egyéb információkért. Az egyéb információk [az X jelentésben foglalt információkból állnak, * de nem tartalmazzák a pénzügyi kimutatásokat és az azokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentésünket.] Az X jelentést várhatóan a jelen könyvvizsgálói jelentés dátuma után bocsátják rendelkezésünkre.
A pénzügyi kimutatásokra vonatkozó véleményünk nem vonatkozik az egyéb információkra, és azokra vonatkozóan nem fogunk kibocsátani semmilyen formájú bizonyosságot nyújtó következtetést.
A pénzügyi kimutatások általunk végzett könyvvizsgálatával kapcsolatban a mi felelősségünk a fent azonosított egyéb információk átolvasása amint azok elérhetővé válnak, és ennek során annak mérlegelése, hogy az egyéb információk lényegesen ellentmondanak-e a pénzügyi kimutatásoknak vagy a könyvvizsgálat során megszerzett ismereteinknek, vagy egyébként lényeges hibás állítást tartalmazónak tűnnek-e.
[Amikor átolvassuk az X jelentést, ha arra a következtetésre jutunk, hogy az lényeges hibás állítást tartalmaz, kötelességünk az adott kérdést kommunikálni az irányítással megbízott személyek felé és [a joghatóságban alkalmazandó lépések leírása].] *
A vezetés és az irányítással megbízott személyek felelősségei a pénzügyi kimutatásokért *
[Jelentéstétel a 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban ‒ lásd az 1. sz. szemléltető példát a 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standardban.]
A könyvvizsgálónak a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatáért való felelősségei
[Jelentéstétel a 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban ‒ lásd az 1. sz. szemléltető példát a 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standardban.]
Jelentés egyéb jogi és szabályozói követelményekről
[Jelentéstétel a 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban ‒ lásd az 1. sz. szemléltető példát a 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standardban.]
A jelen független könyvvizsgálói jelentést eredményező könyvvizsgálat megbízásért felelős partnere [név].
[Aláírás a könyvvizsgáló cég nevében, a könyvvizsgáló saját neve vagy mindkettő, az adott joghatóság előírásainak megfelelően]
[A könyvvizsgáló címe]
[Dátum]
| 5. sz. szemléltető példa – Bármely gazdálkodó egység, akár tőzsdén jegyzett, akár nem jegyzett, minősítés nélküli véleményt tartalmazó könyvvizsgálói jelentése, amikor a könyvvizsgáló valamennyi egyéb információt a könyvvizsgálói jelentés dátuma előtt megszerezte és arra a következtetésre jutott, hogy az egyéb információk lényeges hibás állítást tartalmaznak. A jelen szemléltető könyvvizsgálói jelentés alkalmazásában a következő körülményeket tételezzük fel: – Valós bemutatást előíró keretelveket alkalmazó bármely gazdálkodó egység, akár tőzsdén jegyzett, akár nem jegyzett, teljes pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálata. A könyvvizsgálat nem csoportaudit (azaz a 600. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard nem alkalmazandó). – A pénzügyi kimutatásokat a gazdálkodó egység vezetése a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal (általános célú keretelvek) összhangban készítette. – A könyvvizsgálati megbízás feltételei a vezetés pénzügyi kimutatásokért való felelősségének a 210. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standardban szereplő leírását tükrözik. – A könyvvizsgáló azt a következtetést vonta le, hogy a megszerzett könyvvizsgálati bizonyítékok alapján minősítés nélküli (azaz „tiszta”) vélemény megfelelő. – A könyvvizsgálatra vonatkozó releváns etikai követelmények az adott joghatóság etikai követelményei. – A megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték alapján a könyvvizsgáló arra a következtetésre jutott, hogy nem áll fenn lényeges bizonytalanság olyan eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatban, amelyek jelentős kétséget vethetnek fel a gazdálkodó egységnek a vállalkozás folytatására való képességével kapcsolatban az 570. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban. – A kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdéseket a 701. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban kommunikálták. – A könyvvizsgáló a könyvvizsgálói jelentés dátuma előtt valamennyi egyéb információt megszerezte és arra a következtetésre jutott, hogy az egyéb információk lényeges hibás állítást tartalmaznak. – A pénzügyi kimutatások felügyeletéért felelős személyek eltérnek a pénzügyi kimutatások elkészítéséért felelős személyektől. – A könyvvizsgálónak nincsenek jogszabály vagy szabályozás által előírt egyéb jelentéstételi felelősségei. |
FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS
Az ABC társaság tulajdonosai [vagy más megfelelő címzett] részére
Vélemény
Elvégeztük az ABC társaság („a Társaság”) pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatát, amely pénzügyi kimutatások a 20X1. december 31-i fordulónapra készített pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásból, az ezen időponttal végződő évre vonatkozó átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásból, a saját tőke változásainak kimutatásából és cash flow-kimutatásból, valamint a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekből állnak, beleértve a jelentős számviteli politikák összefoglalását.
Véleményünk szerint a mellékelt pénzügyi kimutatások minden lényeges szempontból valósan mutatják be (vagy „megbízható és valós képet adnak”) a Társaság 20X1. december 31-én fennálló pénzügyi helyzetét („helyzetéről”), valamint az ezen időponttal végződő évre vonatkozó pénzügyi teljesítményét („teljesítményéről”) és cash flow-it („cash flow-iról”), a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal összhangban.
Vélemény alapja
Könyvvizsgálatunkat a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal összhangban hajtottuk végre. Ezen standardok értelmében fennálló felelősségeink bővebb leírását jelentésünk „A könyvvizsgálónak a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatáért való felelőssége” szakasza tartalmazza. Függetlenek vagyunk a Társaságtól azon etikai követelményekkel összhangban, amelyek a pénzügyi kimutatások általunk végzett könyvvizsgálata szempontjából relevánsak [joghatóság] területén, és eleget tettünk egyéb etikai felelősségeinknek ezekkel a követelményekkel összhangban. Meggyőződésünk, hogy az általunk megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendő és megfelelő ahhoz, hogy megalapozza véleményünket.
Egyéb információk [vagy más megfelelő cím, mint például „A pénzügyi kimutatásokon és az azokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentésen kívüli információk”]
A vezetés * felelős az egyéb információkért. Az egyéb információk [az X jelentésben foglalt információkból állnak, * de nem tartalmazzák a pénzügyi kimutatásokat és az azokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentésünket.]
A pénzügyi kimutatásokra vonatkozó véleményünk nem vonatkozik az egyéb információkra, és azokra vonatkozóan nem bocsátunk ki semmilyen formájú bizonyosságot nyújtó következtetést.
A pénzügyi kimutatások általunk végzett könyvvizsgálatával kapcsolatban a mi felelősségünk az egyéb információk átolvasása és ennek során annak mérlegelése, hogy az egyéb információk lényegesen ellentmondanak-e a pénzügyi kimutatásoknak vagy a könyvvizsgálat során szerzett ismereteinknek, vagy egyébként lényeges hibás állítást tartalmazónak tűnnek-e.
Ha az elvégzett munkánk alapján arra a következtetésre jutunk, hogy az egyéb információk lényeges hibás állítást tartalmaznak, kötelességünk ezt a tényt jelenteni. A lentebb ismertetettek szerint arra a következtetésre jutottunk, hogy az egyéb információk lényeges hibás állítást tartalmaznak.
[Az egyéb információkban fennálló lényeges hibás állítás leírása]
[Kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdések *
A kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdések azok a kérdések, amelyek szakmai megítélésünk szerint a legjelentősebbek voltak a tárgyidőszaki pénzügyi kimutatások általunk végzett könyvvizsgálata során. Ezeket a kérdéseket a pénzügyi kimutatások egésze általunk végzett könyvvizsgálatának összefüggésében és arra vonatkozó véleményünk kialakítása során vizsgáltuk, és ezekről a kérdésekről nem bocsátunk ki külön véleményt.
[Az egyes kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdések leírása a 701. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban.]]
A vezetés és az irányítással megbízott személyek felelősségei a pénzügyi kimutatásokért *
[Jelentéstétel a 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban ‒ lásd az 1. sz. szemléltető példát a 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standardban.]
A könyvvizsgálónak a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatáért való felelősségei
[Jelentéstétel a 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban ‒ lásd az 1. sz. szemléltető példát a 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standardban.]
A jelen független könyvvizsgálói jelentést eredményező könyvvizsgálat megbízásért felelős partnere [név]. * ]
[Aláírás a könyvvizsgáló cég nevében, a könyvvizsgáló saját neve vagy mindkettő, az adott joghatóság előírásainak megfelelően]
[A könyvvizsgáló címe]
[Dátum]
| 6. sz. szemléltető példa – Bármely gazdálkodó egység, akár tőzsdén jegyzett, akár nem jegyzett, korlátozott véleményt tartalmazó könyvvizsgálói jelentése, amikor a könyvvizsgáló a könyvvizsgálói jelentés dátuma előtt megszerezte az összes egyéb információt, és a konszolidált pénzügyi kimutatások egyik lényeges tételére vonatkozóan hatókör korlátozás áll fenn, amely az egyéb információkra is hatással van. A jelen szemléltető könyvvizsgálói jelentés alkalmazásában a következő körülményeket tételezzük fel: – Valós bemutatást előíró keretelveket alkalmazó bármely gazdálkodó egység, akár tőzsdén jegyzett, akár nem jegyzett, teljes konszolidált pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálata. A könyvvizsgálat csoportaudit (azaz a 600. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard alkalmazandó). – A konszolidált pénzügyi kimutatásokat a gazdálkodó egység vezetése a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal (általános célú keretelvek) összhangban készítette. – A könyvvizsgálati megbízás feltételei a vezetés konszolidált pénzügyi kimutatásokért való felelősségének a 210. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standardban lévő leírását tükrözik. – A könyvvizsgáló nem tudott elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni egy külföldi társult vállalkozásban lévő befektetésre vonatkozóan. Az elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyíték megszerzésére való képtelenség lehetséges hatásait a konszolidált pénzügyi kimutatások szempontjából lényegesnek, de nem átfogónak ítélik meg (azaz korlátozott vélemény a megfelelő). – A könyvvizsgálatra vonatkozó releváns etikai követelmények az adott joghatóság etikai követelményei. – A megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték alapján a könyvvizsgáló arra a következtetésre jutott, hogy nem áll fenn lényeges bizonytalanság olyan eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatban, amelyek jelentős kétséget vethetnek fel a gazdálkodó egységnek a vállalkozás folytatására való képességével kapcsolatban az 570. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban. – A kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdéseket a 701. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban kommunikálták. – A könyvvizsgáló a könyvvizsgálói jelentés dátuma előtt valamennyi egyéb információt megszerezte, és a konszolidált pénzügyi kimutatásokra vonatkozó korlátozott véleményt előidéző kérdés érinti az egyéb információkat is. – A konszolidált pénzügyi kimutatások felügyeletéért felelős személyek eltérnek a konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítéséért felelős személyektől. – A könyvvizsgálónak nincsenek jogszabály vagy szabályozás által előírt egyéb jelentéstételi felelősségei. |
FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS
Az ABC társaság tulajdonosai [vagy más megfelelő címzett] részére
Korlátozott vélemény
Elvégeztük az ABC Társaság és leányvállalatai („a Csoport”) konszolidált pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatát, amely pénzügyi kimutatások a 20X1. december 31-i fordulónapra készített konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásból, az ezen időponttal végződő évre vonatkozó konszolidált átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásból, konszolidált saját tőke változásainak kimutatásából és konszolidált cash flow-kimutatásból, valamint a konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzésekből állnak, beleértve a jelentős számviteli politikák összefoglalását.
Véleményünk szerint a Korlátozott vélemény alapja szakaszban leírt kérdés lehetséges hatásait kivéve a mellékelt konszolidált pénzügyi kimutatások minden lényeges szempontból valósan mutatják be (vagy „megbízható és valós képet adnak”) a Csoport 20X1. december 31-én fennálló konszolidált pénzügyi helyzetét („helyzetéről”), valamint az ezen időponttal végződő évre vonatkozó konszolidált pénzügyi teljesítményét („teljesítményéről”) és konszolidált cash flow-it („cash flow-iról”) a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal összhangban.
Korlátozott vélemény alapja
A Csoportnak az év során felvásárolt és tőkemódszerrel elszámolt külföldi társult vállalkozásban, XYZ társaságban lévő befektetése xxx értéken szerepel a 20X1. december 31-i konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban, és ABC xxx összegű részesedése XYZ nettó eredményéből szerepel ABC ezen időponttal végződő évre vonatkozó eredményében. Nem tudtunk elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni ABC XYZ-ben lévő befektetése 20X1. december 31-i könyv szerinti értékéről és ABC XYZ nettó éves eredményéből való részesedéséről, mert nem kaptunk hozzáférést XYZ pénzügyi információihoz, vezetéséhez és könyvvizsgálóihoz. Ennek következtében nem tudtuk meghatározni, szükséges-e az adott összegek bármilyen helyesbítése.
Könyvvizsgálatunkat a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal összhangban hajtottuk végre. Ezen standardok értelmében fennálló felelősségeink bővebb leírását jelentésünk „A könyvvizsgálónak a konszolidált pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatáért való felelősségei” szakasza tartalmazza. Függetlenek vagyunk a Csoporttól azon etikai követelményekkel összhangban, amelyek a konszolidált pénzügyi kimutatások általunk végzett könyvvizsgálata szempontjából relevánsak [joghatóság] területén, és eleget tettünk egyéb etikai felelősségeinknek is ezekkel a követelményekkel összhangban. Meggyőződésünk, hogy az általunk megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendő és megfelelő ahhoz, hogy megalapozza korlátozott véleményünket.
Egyéb információk [vagy más megfelelő cím, mint például „A pénzügyi kimutatásokon és az azokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentésen kívüli információk”]
A vezetés * felelős az egyéb információkért. Az egyéb információk [az X jelentésben foglalt információkból állnak, * de nem tartalmazzák a konszolidált pénzügyi kimutatásokat és az azokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentésünket.]
A konszolidált pénzügyi kimutatásokra vonatkozó véleményünk nem vonatkozik az egyéb információkra, és azokra vonatkozóan nem bocsátunk ki semmilyen formájú bizonyosságot nyújtó következtetést.
A konszolidált pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatával kapcsolatban a mi felelősségünk az egyéb információk átolvasása és ennek során annak mérlegelése, hogy az egyéb információk lényegesen ellentmondanak-e a konszolidált pénzügyi kimutatásoknak vagy a könyvvizsgálat során szerzett ismereteinknek, vagy egyébként lényeges hibás állítást tartalmazónak tűnnek-e.
Ha az elvégzett munkánk alapján arra a következtetésre jutunk, hogy az egyéb információk lényeges hibás állítást tartalmaznak, kötelességünk ezt a tényt jelenteni. A fenti Korlátozott vélemény alapja szakaszban leírtak szerint nem tudtunk elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni az ABC XYZ-ben lévő befektetése 20X1. december 31-i könyv szerinti értékéről és ABC XYZ nettó éves eredményéből való részesedéséről. Ennek megfelelően nem tudtunk következtetést levonni arra vonatkozóan, hogy az egyéb információk tartalmaznak-e lényeges hibás állítást ehhez a kérdéshez kapcsolódóan.
[Kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdések *
A kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdések azok a kérdések, amelyek szakmai megítélésünk szerint a legjelentősebbek voltak a tárgyidőszaki konszolidált pénzügyi kimutatások általunk végzett könyvvizsgálata során. Ezeket a kérdéseket a konszolidált pénzügyi kimutatások egésze általunk végzett könyvvizsgálatának összefüggésében és az arra vonatkozó véleményünk kialakítása során vizsgáltuk, és ezekről a kérdésekről nem bocsátunk ki külön véleményt. A Korlátozott vélemény alapja szakaszban leírt kérdésen felül az alábbiakban ismertetett kérdéseket határoztuk meg a jelentésünkben kommunikálandó kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdésekként.
[Az egyes kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdések leírása a 701. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban.]]
A vezetés és az irányítással megbízott személyek felelőssége a pénzügyi kimutatásokért *
[Jelentéstétel a 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban – lásd a 2. sz. szemléltető példát a 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standardban.]
A könyvvizsgálónak a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatáért való felelőssége
[Jelentéstétel a 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban – lásd a 2. szemléltető példát a 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standardban.]
A jelen független könyvvizsgálói jelentést eredményező könyvvizsgálat megbízásért felelős partnere [név]. * ]
[Aláírás a könyvvizsgáló cég nevében, a könyvvizsgáló saját neve vagy mindkettő, az adott joghatóság előírásainak megfelelően]
[A könyvvizsgáló címe]
[Dátum]
| 7. sz. szemléltető példa – Bármely gazdálkodó egység, akár tőzsdén jegyzett, akár nem jegyzett, ellenvéleményt tartalmazó könyvvizsgálói jelentése, amikor a könyvvizsgáló valamennyi egyéb információt megszerezte a könyvvizsgálói jelentés dátuma előtt, és a konszolidált pénzügyi kimutatásokra vonatkozó ellenvélemény érinti az egyéb információkat is. A jelen szemléltető könyvvizsgálói jelentés alkalmazásában a következő körülményeket tételezzük fel: – Valós bemutatást előíró keretelveket alkalmazó bármely gazdálkodó egység, akár tőzsdén jegyzett, akár nem jegyzett, teljes konszolidált pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálata. A könyvvizsgálat csoportaudit (azaz a 600. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard alkalmazandó). – A konszolidált pénzügyi kimutatásokat a gazdálkodó egység vezetése a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal (általános célú keretelvek) összhangban készítette. – A könyvvizsgálati megbízás feltételei a vezetés konszolidált pénzügyi kimutatásokért való felelősségének a 210. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standardban lévő leírását tükrözik. – A konszolidált pénzügyi kimutatások lényeges hibás állítást tartalmaznak, mert egy leányvállalatot nem vontak be a konszolidációba. A lényeges hibás állítást a konszolidált pénzügyi kimutatások szempontjából átfogónak ítélik meg. A hibás állítás konszolidált pénzügyi kimutatásokra gyakorolt hatásait nem határozták meg, mert az nem volt kivitelezhető (azaz ellenvélemény a megfelelő). – A könyvvizsgálatra vonatkozó releváns etikai követelmények az adott joghatóság etikai követelményei. – A megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték alapján a könyvvizsgáló arra a következtetésre jutott, hogy nem áll fenn lényeges bizonytalanság olyan eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatban, amelyek jelentős kétséget vethetnek fel a gazdálkodó egységnek a vállalkozás folytatására való képességével kapcsolatban az 570. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban. – A kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdéseket a 701. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban kommunikálták. – A könyvvizsgáló valamennyi egyéb információt megszerezte a könyvvizsgálói jelentés dátuma előtt, és a konszolidált pénzügyi kimutatásokra vonatkozó ellenvélemény érinti az egyéb információkat is. – A konszolidált pénzügyi kimutatások felügyeletéért felelős személyek eltérnek a konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítéséért felelős személyektől. – A könyvvizsgálónak nincsenek jogszabály vagy szabályozás által előírt egyéb jelentéstételi felelősségei. |
FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS
Az ABC társaság tulajdonosai [vagy más megfelelő címzett] részére
Ellenvélemény
Elvégeztük az ABC Társaság és leányvállalatai („a Csoport”) konszolidált pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatát, amely pénzügyi kimutatások a 20X1. december 31-i fordulónapra készített konszolidált pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásból, az ezen időponttal végződő évre vonatkozó konszolidált átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásból, konszolidált saját tőke változásainak kimutatásából és konszolidált cash flow-kimutatásból, valamint a konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzésekből állnak, beleértve a jelentős számviteli politikák összefoglalását.
Véleményünk szerint jelentésünk Ellenvélemény alapja szakaszában tárgyalt kérdés jelentősége miatt a mellékelt konszolidált pénzügyi kimutatások nem mutatják be valósan (vagy „nem adnak megbízható és valós képet”) a Csoport 20X1. december 31-én fennálló konszolidált pénzügyi helyzetét („helyzetéről”), valamint az ezen időponttal végződő évre vonatkozó konszolidált pénzügyi teljesítményét („teljesítményéről”) és konszolidált cash flow-it („cash flow-iról”) a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal összhangban.
Ellenvélemény alapja
Amint az az X. megjegyzésben szerepel, a Csoport nem konszolidálta a Csoport által 20X1 folyamán felvásárolt XYZ társaságot, mert még nem tudta meghatározni a leányvállalat bizonyos lényeges eszközeinek és kötelezettségeinek az akvizíció időpontjában fennálló valós értékét. Ennek következtében ezt a befektetést bekerülési érték alapon számolják el. A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok értelmében a Csoportnak konszolidálnia kellett volna ezt a leányvállalatot és az akvizíciót ideiglenes összegek alapján kellett volna elszámolnia. Ha az XYZ társaságot konszolidálták volna, az a mellékelt konszolidált pénzügyi kimutatások sok elemét lényegesen érintette volna. A konszolidálás elmulasztásának a konszolidált pénzügyi kimutatásokra gyakorolt hatásai nem lettek meghatározva.
Könyvvizsgálatunkat a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal összhangban Hajtottuk végre. Ezen standardok értelmében fennálló felelősségeink bővebb leírását jelentésünk „A könyvvizsgálónak a konszolidált pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatáért való felelősségei” szakasza tartalmazza. Függetlenek vagyunk a Csoporttól azon etikai követelményekkel összhangban, amelyek a konszolidált pénzügyi kimutatások általunk végzett könyvvizsgálata szempontjából relevánsak [joghatóság] területén, és eleget tettünk egyéb etikai felelősségeinknek ezekkel a követelményekkel összhangban. Meggyőződésünk, hogy az általunk megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendő és megfelelő ahhoz, hogy megalapozza ellenvéleményünket.
Egyéb információk [vagy más megfelelő cím, mint például „A pénzügyi kimutatásokon és az azokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentésen kívüli információk”]
A vezetés * felelős az egyéb információkért. Az egyéb információk [az X jelentésben foglalt információkból állnak, * de nem tartalmazzák a konszolidált pénzügyi kimutatásokat és az azokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentésünket.]
A konszolidált pénzügyi kimutatásokra vonatkozó véleményünk nem vonatkozik az egyéb információkra, és azokra vonatkozóan nem bocsátunk ki semmilyen formájú bizonyosságot nyújtó következtetést.
A konszolidált pénzügyi kimutatások általunk végzett könyvvizsgálatával kapcsolatban a mi felelősségünk az egyéb információk átolvasása és ennek során annak mérlegelése, hogy az egyéb információk lényegesen ellentmondanak-e a konszolidált pénzügyi kimutatásoknak vagy a könyvvizsgálat során szerzett ismereteinknek, vagy egyébként lényeges hibás állítást tartalmazónak tűnnek-e. Ha az elvégzett munkánk alapján arra a következtetésre jutunk, hogy az egyéb információk lényeges hibás állítást tartalmaznak, kötelességünk ezt a tényt jelenteni. Ahogy az az Ellenvélemény alapja szakaszban szerepel, a Csoportnak konszolidálnia kellett volna XYZ társaságot, és az akvizíciót ideiglenes összegek alapján kellett volna elszámolnia. Arra a következtetésre jutottunk, hogy az egyéb információk ugyanazon okból lényeges hibás állítást tartalmaznak az X jelentésben lévő azon összegekre vagy egyéb tételekre vonatkozóan, amelyekre az XYZ vállalat konszolidálásának hiánya hatással van.
[Kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdések *
A kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdések azok a kérdések, amelyek szakmai megítélésünk szerint a legjelentősebbek voltak a tárgyidőszaki konszolidált pénzügyi kimutatások általunk végzett könyvvizsgálata során. Ezeket a kérdéseket a konszolidált pénzügyi kimutatások egésze általunk végzett könyvvizsgálatának összefüggésében és az arra vonatkozó véleményünk kialakítása során vizsgáltuk, és ezekről a kérdésekről nem bocsátunk ki külön véleményt. Az Ellenvélemény alapja szakaszban leírt kérdésen felül az alábbiakban ismertetett kérdéseket határoztuk meg a jelentésünkben kommunikálandó kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdésekként.
[Az egyes kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdések leírása a 701. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban.]]
A vezetés és az irányítással megbízott személyek felelősségei a pénzügyi kimutatásokért *
[Jelentéstétel a 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban – lásd a 2. szemléltető példát a 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standardban.]
A könyvvizsgálónak a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatáért való felelőssége
[Jelentéstétel a 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban – lásd a 2. szemléltető példát a 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standardban.]
A jelen független könyvvizsgálói jelentést eredményező könyvvizsgálat megbízásért felelős partnere [név]. * ]
[Aláírás a könyvvizsgáló cég nevében, a könyvvizsgáló saját neve vagy mindkettő, az adott joghatóság előírásainak megfelelően]
[A könyvvizsgáló címe]
[Dátum]