(Hatályos a 2016. december 15-én vagy azt követően végződő időszakokra vonatkozó könyvvizsgálatokra)
A magyar fordítás alapjául szolgáló eredeti angol nyelvű IFAC kiadvány megtekinthető a következő linken: 2020 Handbook of International Quality Control, Auditing, Review, Other Assurance, and Related Services Pronouncements IFAC (iaasb.org)
A jelen 800. témaszámú (Felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard magyar nyelvű fordítása az ISA 800 (Revised), Special Considerations– Audits of Financial Statements Prepared in Accordance with Special Purpose Frameworks, ISBN: 978-1-60815-459-3, Sep 14, 2021 angol nyelvű IFAC kiadvány alapján 2022. novemberben készült, és mint a 2007. évi LXXV. tv. 4. § (5) b) szerint megalkotott és jóváhagyott magyar nemzeti könyvvizsgálati standard 2023. január 1-jén lép hatályba, azaz a 2023. január 1-jén vagy azt követően kezdődő időszakokra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára kell alkalmazni.
| A 800. témaszámú, „Speciális szempontok – Speciális célú keretelvekkel összhangban készített pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatai” című (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard a 200. témaszámú, „A független könyvvizsgáló átfogó céljai és a könyvvizsgálatnak a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal összhangban történő végrehajtása” című nemzetközi könyvvizsgálati standarddal együtt értelmezendő. |
1. A 100–700. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standardok pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára vonatkoznak. A jelen nemzetközi könyvvizsgálati standard az ezen nemzetközi könyvvizsgálati standardoknak a speciális célú keretelvekkel összhangban készített pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára történő alkalmazása során felmerülő speciális szempontokkal foglalkozik.
2. A jelen nemzetközi könyvvizsgálati standard speciális célú keretelvekkel összhangban készített teljes pénzügyi kimutatások összefüggésében íródott. A 805. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard * foglalkozik egy egyedüli pénzügyi kimutatásnak vagy egy pénzügyi kimutatás konkrét elemének, számlájának vagy tételének könyvvizsgálata esetében fennálló speciális szempontokkal.
3. A jelen nemzetközi könyvvizsgálati standard nem hatálytalanítja a többi nemzetközi könyvvizsgálati standard követelményeit; és nem célja, hogy valamennyi speciális szemponttal foglalkozzon, amely releváns lehet a megbízás körülményei között.
4. A jelen standard a 2016. december 15-én vagy azt követően végződő időszakokra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálataira hatályos.
5. A nemzetközi könyvvizsgálati standardok speciális célú keretelvekkel összhangban készített pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata során történő alkalmazásakor a könyvvizsgáló célja, hogy megfelelően foglalkozzon az alábbiak szempontjából releváns speciális szempontokkal:
(a) a megbízás elfogadása
(b) a megbízás tervezése és végrehajtása, továbbá
(c) a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó vélemény kialakítása és a jelentéskészítés.
6. A nemzetközi könyvvizsgálati standardok alkalmazásában a következő kifejezéseknek az alábbi jelentésük van:
(a) Speciális célú pénzügyi kimutatások – Speciális célú keretelvekkel összhangban készített pénzügyi kimutatások. (Hiv.: A4. bekezdés)
(b) Speciális célú keretelvek – Konkrét felhasználók pénzügyi információk iránti igényeinek kielégítésére kialakított pénzügyi beszámolási keretelvek. A pénzügyi beszámolási keretelvek lehetnek valós bemutatást előíró keretelvek vagy megfelelést előíró keretelvek. * (Hiv.: A1-A4. bekezdések)
7. A jelen nemzetközi könyvvizsgálati standardban a „pénzügyi kimutatásokra” történő hivatkozás „a teljes körű speciális célú pénzügyi kimutatásokat” jelenti. A vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvek követelményei határozzák meg a pénzügyi kimutatások prezentálását, felépítését és tartalmát, valamint hogy miből állnak a teljes körű pénzügyi kimutatások. A „speciális célú pénzügyi kimutatásokra” való hivatkozás magában foglalja a kapcsolódó közzétételeket.
A pénzügyi beszámolási keretelvek elfogadhatósága
8. A 210. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard előírja a könyvvizsgáló számára, hogy megítélje a pénzügyi kimutatások készítése során alkalmazott pénzügyi beszámolási keretelvek elfogadhatóságát. * Speciális célú pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata során a könyvvizsgálónak meg kell ismernie az alábbiakat: (Hiv.: A5-A8. bekezdések)
(a) azt a célt, amelyre a pénzügyi kimutatások készülnek;
(b) a célzott felhasználókat, valamint;
(c) a vezetés által annak meghatározása érdekében tett lépéseket, hogy a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvek az adott körülmények között elfogadhatóak.
9. A 200. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard előírja a könyvvizsgáló számára, hogy valamennyi, a könyvvizsgálat szempontjából releváns nemzetközi könyvvizsgálati standardnak megfeleljen. * Speciális célú pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatának tervezésekor és végrehajtásakor a könyvvizsgálónak meg kell határoznia, hogy a nemzetközi könyvvizsgálati standardok alkalmazása speciális mérlegelést követel-e meg az adott megbízás körülményei között. (Hiv.: A9-A12. bekezdések)
10. A 315. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard előírja a könyvvizsgáló számára, hogy ismerje meg a számviteli politika gazdálkodó egység általi kiválasztását és alkalmazását. * Egy szerződés rendelkezéseivel összhangban készített pénzügyi kimutatások esetében a könyvvizsgálónak meg kell ismernie a szerződés vezetés általi bármilyen, a szóban forgó pénzügyi kimutatások készítése során történő jelentős értelmezéseit. Egy értelmezés akkor jelentős, ha egy másik ésszerű értelmezés alkalmazása lényeges eltérést okozott volna a pénzügyi kimutatásokban prezentált információkban.
11. Speciális célú pénzügyi kimutatásokra vonatkozó vélemény kialakítása és jelentés készítése során a könyvvizsgálónak a 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard követelményeit kell alkalmaznia. * (Hiv.: A13-A19. bekezdések)
A vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvek ismertetése
12. A 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard előírja a könyvvizsgáló számára annak értékelését, hogy a pénzügyi kimutatások megfelelően hivatkoznak-e a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvekre, vagy megfelelően ismertetik-e azokat. * Egy szerződés rendelkezéseivel összhangban készített pénzügyi kimutatások esetében a könyvvizsgálónak értékelnie kell, hogy a pénzügyi kimutatások megfelelően ismertetik-e a pénzügyi kimutatások alapjául szolgáló szerződés bármely jelentős értelmezését.
13. A 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard a könyvvizsgálói jelentés formájával és tartalmával foglalkozik, beleértve bizonyos elemek konkrét sorrendjét. Speciális célú pénzügyi kimutatásokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentés esetében:
(a) a könyvvizsgálói jelentésnek ismertetnie kell azt is, hogy milyen célra készültek a pénzügyi kimutatások, valamint szükség esetén a célzott felhasználókat, vagy hivatkoznia kell a speciális célú pénzügyi kimutatásokban szereplő azon kiegészítő megjegyzésre, amely tartalmazza ezt az információt, továbbá
(b) ha az ilyen pénzügyi kimutatások készítése során a vezetésnek választási lehetősége van a pénzügyi beszámolási keretelvek tekintetében, a vezetés * pénzügyi kimutatásokkal kapcsolatos felelőssége magyarázatában hivatkozni kell a vezetés annak meghatározására vonatkozó felelősségére is, hogy a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvek az adott körülmények között elfogadhatóak.
Az olvasók figyelmeztetése arra, hogy a pénzügyi kimutatások speciális célú keretelvekkel összhangban készültek
14. A speciális célú pénzügyi kimutatásokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentésnek figyelemfelhívó bekezdést kell tartalmaznia, amely figyelmezteti a könyvvizsgálói jelentés felhasználóit arra, hogy a pénzügyi kimutatások speciális célú keretelvekkel összhangban készültek, valamint hogy ennek eredményeképpen lehet, hogy más célra nem felelnek meg. (Hiv.: A20-A21. bekezdések)
A1. Példák speciális célú keretelvekre:
– adóalapú számvitel a gazdálkodó egység adóbevallását kísérő pénzügyikimutatás-együttes esetében
– a pénzeszközbevételeken és –kifizetéseken alapuló számvitel olyan cash flow-információkhoz, amelyeknek a hitelezők részére történő elkészítését kérhetik egy gazdálkodó egységtől
– valamely szabályozó által az adott szabályozó követelményeinek való megfelelés céljából kialakított pénzügyi beszámolási rendelkezések, vagy
– egy szerződés, például kötvényszerződés, hitelmegállapodás vagy projekttámogatás pénzügyi beszámolási rendelkezései.
A2. Lehetnek olyan körülmények, amikor a speciális célú keretelvek egy felhatalmazott vagy elismert standardalkotó szervezet, vagy pedig jogszabály vagy szabályozás által kialakított pénzügyi beszámolási keretelveken alapulnak, de nem felelnek meg az adott keretelvek valamennyi követelményének. Példa erre egy olyan szerződés, amely a pénzügyi kimutatások X joghatóság legtöbb, de nem valamennyi pénzügyi beszámolási standardjával összhangban történő elkészítését írja elő. Ha ez a megbízás adott körülményei között elfogadható, nem helyénvaló, ha a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvek speciális célú pénzügyi kimutatásokban szereplő leírása a felhatalmazott vagy elismert standardalkotó szervezet, vagy pedig jogszabály vagy szabályozás által kialakított pénzügyi beszámolási keretelveknek való teljes körű megfelelést sugall. A példaként említett szerződés esetében a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvek leírásában a szerződés pénzügyi beszámolási rendelkezéseire lehet hivatkozni, nem pedig X joghatóság pénzügyi beszámolási standardjaira.
A3. Az A2 bekezdésben ismertetett körülmények között a speciális célú keretelvek lehet, hogy nem valós bemutatást előíró keretelvek még akkor sem, ha az alapjukként szolgáló pénzügyi beszámolási keretelvek valós bemutatást előíró keretelvek. Ez azért van így, mert a speciális célú keretelvek lehet, hogy nem felelnek meg a felhatalmazott vagy elismert standardalkotó szervezet, vagy pedig jogszabály vagy szabályozás által kialakított pénzügyi beszámolási keretelvek valamennyi olyan követelményének, amely szükséges a pénzügyi kimutatások valós prezentálásához.
A4. Lehet, hogy egy adott gazdálkodó egység nem állít össze másmilyen pénzügyi kimutatásokat, csak speciális célú keretelvekkel összhangban készülteket. Ilyen körülmények között az adott pénzügyi kimutatásokat lehet, hogy nem csak azok a felhasználók használják, akik számára a pénzügyi beszámolási keretelveket kialakították. A pénzügyi kimutatások ilyen körülmények között történő széles körű terjesztése ellenére az adott pénzügyi kimutatások továbbra is speciális célú pénzügyi kimutatásoknak számítanak a nemzetközi könyvvizsgálati standardok szempontjából. A 13. és 14. bekezdésben szereplő követelmények célja a félreértések elkerülése azzal kapcsolatban, hogy milyen célra készülnek a pénzügyi kimutatások. A közzétételek magyarázó vagy leíró, előírás szerint bemutatott, a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvek által kifejezetten engedélyezett vagy más módon megengedett információkból állnak magukban a pénzügyi kimutatásokban vagy a megjegyzésekben, vagy kereszthivatkozással beillesztve. *
A pénzügyi beszámolási keretelvek elfogadhatósága (Hiv.: 8. bekezdés)
A5. Speciális célú pénzügyi kimutatások esetében a célzott felhasználók pénzügyi információkkal kapcsolatos igényei kulcsfontosságú tényezőt jelentenek a pénzügyi kimutatások készítése során alkalmazott pénzügyi beszámolási keretelvek elfogadhatóságának meghatározásakor.
A6. A vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvek magukban foglalhatják a speciális célú pénzügyi kimutatásokra vonatkozó standardok hatályba léptetésére felhatalmazott vagy ilyen szempontból elismert szervezetek által létrehozott pénzügyi beszámolási standardokat. Ilyen esetben ezeket a standardokat elfogadhatónak tekintik erre a célra, feltéve hogy az adott szervezet kialakított és átlátható folyamatot követ, amely magában foglalja az érintettek által megfogalmazott vélemények megtárgyalását és figyelembevételét. Egyes joghatóságokban jogszabály vagy szabályozás írhatja elő bizonyos típusú gazdálkodó egységek számára a speciális célú pénzügyi kimutatások vezetés általi elkészítése során alkalmazandó pénzügyi beszámolási keretelveket. Egy szabályozó például kialakíthat az általa támasztott követelmények teljesítését célzó pénzügyi beszámolási rendelkezéseket. Ellentétes jelzések hiányában az ilyen pénzügyi beszámolási keretelveket elfogadhatónak tekintik az ezen gazdálkodó egység által készített speciális célú pénzügyi kimutatások szempontjából.
A7. Ha az A6. bekezdésben említett pénzügyi beszámolási standardok jogi vagy szabályozási követelményekkel egészülnek ki, a 210. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard előírja a könyvvizsgáló számára annak meghatározását, van-e bármilyen ellentét a pénzügyi beszámolási standardok és a kiegészítő követelmények között, továbbá meghatározza a könyvvizsgáló által abban az esetben végrehajtandó lépéseket, ha fennáll ilyen ellentét. *
A8. A vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvek kiterjedhetnek egy szerződés pénzügyi beszámolási előírásaira vagy az A6. és A7. bekezdésekben leírtaktól eltérő forrásokra. Ilyen esetben a pénzügyi beszámolási keretelvek adott megbízás körülményei közötti elfogadhatóságának meghatározása annak mérlegelésével történik, hogy a keretelvek a 210. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard 2. mellékletében leírt, az elfogadható pénzügyi beszámolási keretelvek által szokásosan mutatott jellemzőket mutatják-e. Speciális célú keretelvek esetében az elfogadható pénzügyi beszámolási keretelvek által szokásosan mutatott egyes jellemzők adott megbízás szempontjából fennálló viszonylagos jelentősége szakmai megítélés kérdése. Egy gazdálkodó egység értékesítéskori nettó eszközértékének meghatározása céljából például az eladó és a vevő megállapodhattak abban, hogy a behajthatatlan követelésekre képzett értékvesztés nagyon óvatos becslése igényeik szempontjából megfelelő, még ha ez a pénzügyi információ nem is semleges az általános célú keretelvekkel összhangban készített pénzügyi információkkal összehasonlítva.
A9. A 200. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard előírja a könyvvizsgáló számára, hogy megfeleljen (a) a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára vonatkozó megbízásokkal kapcsolatos releváns etikai követelményeknek, beleértve a függetlenségre vonatkozó követelményeket, valamint (b) az adott könyvvizsgálat szempontjából releváns valamennyi nemzetközi könyvvizsgálati standardnak. Szintén előírja, hogy a könyvvizsgáló egy adott nemzetközi könyvvizsgálati standard valamennyi követelményének feleljen meg, kivéve, ha az adott könyvvizsgálat körülményei között az egész nemzetközi könyvvizsgálati standard nem releváns vagy az adott követelmény nem releváns, mert feltételhez kötött és a feltétel nem áll fenn. Kivételes körülmények között a könyvvizsgáló szükségesnek ítélheti a valamely nemzetközi könyvvizsgálati standard releváns követelményétől való eltérést a szóban forgó követelmény céljának elérését szolgáló alternatív könyvvizsgálati eljárások végrehajtásával. *
A10. A nemzetközi könyvvizsgálati standardok egyes követelményeinek alkalmazása a speciális célú pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata során speciális mérlegelést kívánhat meg a könyvvizsgálótól. A 320. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standardban például a pénzügyi kimutatások felhasználói számára lényeges kérdések megítélése a felhasználóknak, mint csoportnak a közös pénzügyi információ-igényeinek a mérlegelése alapján történik. * Speciális célú pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata esetében azonban az ilyen megítélések a célzott felhasználók pénzügyi információ iránti igényeinek mérlegelésén alapulnak.
A11. Speciális célú, például egy szerződés követelményeivel összhangban készített pénzügyi kimutatások esetében a vezetés megállapodhat a célzott felhasználókkal egy küszöbértékről, amely alatt a könyvvizsgálat során azonosított hibás állításokat nem javítják ki vagy helyesbítik más módon. Ilyen küszöbérték létezése nem menti fel a könyvvizsgálót az alól a követelmény alól, hogy meghatározza a lényegességet a 320. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban a speciális célú pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatának tervezése és végrehajtása céljaira.
A12. A 260. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard előírja a könyvvizsgáló számára, hogy meghatározza azt a megfelelő személyt (személyeket) a gazdálkodó egység irányítási struktúráján belül, akivel kommunikálnia kell. * A 260. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard felhívja a figyelmet arra, hogy egyes esetekben az irányítással megbízott személyek valamennyien részt vesznek a gazdálkodó egység vezetésében, és a kommunikációs követelmények alkalmazása ennek a helyzetnek megfelelően módosul. * Amikor a gazdálkodó egység teljes általános célú pénzügyi kimutatásokat is készít, a speciális célú pénzügyi kimutatások készítésének felügyeletéért felelős személy(ek) lehet, hogy nem ugyanazok az irányítással megbízott személyek, akik felelősek az általános célú pénzügyi kimutatások készítésének felügyeletéért.
A13. A jelen nemzetközi könyvvizsgálati standard függeléke szemléltető példákat tartalmaz speciális célú pénzügyi kimutatásokra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentésekre. Könyvvizsgálói jelentések egyéb szemléltető példái relevánsak lehetnek speciális célú pénzügyi kimutatásokra vonatkozó jelentéskészítés szempontjából (lásd például a 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard, a 705. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard * , az 570. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard * , a 720. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard * és a 706. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard függelékeit). *
A 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard alkalmazása speciális célú pénzügyi kimutatásokra vonatkozó jelentés készítésekor
A14. A jelen nemzetközi könyvvizsgálati standard 11. bekezdése kifejti, hogy követelmény, hogy a könyvvizsgáló a 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standardot alkalmazza a speciális célú pénzügyi kimutatásokra vonatkozó vélemény kialakításakor és ilyen kimutatásokra vonatkozó jelentés készítésekor. Ennek során a könyvvizsgáló számára szintén követelmény, hogy alkalmazza az egyéb nemzetközi könyvvizsgálati standardokban foglalt jelentéstételi követelményeket, és a könyvvizsgáló hasznosnak találhatja az alábbi A15-A19. bekezdésekben tárgyalt speciális szempontokat.
A vállalkozás folytatása
A15. A speciális célú pénzügyi kimutatásokat nem szükségszerűen készítik olyan pénzügyi beszámolási keretelvekkel összhangban, amelyekre vonatkozóan a vállalkozás folytatásának elvén alapuló számvitel releváns (például a vállalkozás folytatásának alapelvén alapuló számvitel nem releváns egyes adóalapú pénzügyi kimutatások esetében bizonyos joghatóságokban). * A speciális célú pénzügyi kimutatások készítésekor alkalmazott vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvektől függően szükséges lehet szükség szerint módosítani a vezetés vállalkozás folytatásával kapcsolatos felelősségeinek * leírását a könyvvizsgálói jelentésben. A könyvvizsgáló felelősségeinek * a könyvvizsgálói jelentésben lévő leírását is szükséges lehet szükség szerint módosítani attól függően, hogyan alkalmazandó az 570. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard az adott megbízás körülményei között.
Kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdések
A16. A 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard előírja a könyvvizsgáló számára, hogy a 701. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standarddal * összhangban kommunikálja a kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdéseket a tőzsdén jegyzett gazdálkodó egységek teljes általános célú pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatai esetében. Speciális célú pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára csak akkor vonatkozik a 701. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard, ha kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdések kommunikálását a speciális célú pénzügyi kimutatásokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentésben jogszabály vagy szabályozás írja elő, vagy a könyvvizsgáló egyébként úgy dönt, hogy kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdéseket kommunikál. Ha speciális célú pénzügyi kimutatásokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentésben kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdéseket kommunikálnak, a 701. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard teljes egészében alkalmazandó. *
Egyéb információk
A17. A 720. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard a könyvvizsgáló egyéb információkkal kapcsolatos felelősségeivel foglalkozik. A jelen nemzetközi könyvvizsgálati standard összefüggésében a speciális célú pénzügyi kimutatásokat tartalmazó vagy kísérő jelentések – amelyeknek célja információk nyújtása a tulajdonosok (vagy hasonló érdekeltek) részére a speciális célú pénzügyi kimutatásokban bemutatott kérdésekről – a 720. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard szempontjából éves jelentésnek minősülnek. Speciális célú keretelvek alkalmazásával készített pénzügyi kimutatások esetében a „hasonló érdekeltek” kifejezés azokat a konkrét felhasználókat foglalja magában, akiknek az információs igényeit a speciális célú pénzügyi kimutatások készítése során alkalmazott speciális célú keretelvek kialakítása által elégítik ki. Amikor a könyvvizsgáló megállapítja, hogy a gazdálkodó egység ilyen jelentés kiadását tervezi, a 720. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard követelményei vonatkoznak a speciális célú pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára.
A megbízásért felelős partner neve
A18. A 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standardnak az a követelménye, hogy a könyvvizsgáló foglalja bele a megbízásért felelős partner nevét a könyvvizsgálói jelentésbe, tőzsdén jegyzett gazdálkodó egységek speciális célú pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatára is vonatkozik. * Jogszabály vagy szabályozás előírhatja a könyvvizsgáló számára a megbízásért felelős partner nevének a könyvvizsgálói jelentésbe történő belefoglalását, vagy a könyvvizsgáló egyébként ennek megtétele mellett dönthet tőzsdén jegyzett gazdálkodó egységeken kívüli gazdálkodó egységek speciális célú pénzügyi kimutatásaira vonatkozó jelentés készítésekor.
A teljes általános célú pénzügyi kimutatásokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentésre való hivatkozás belefoglalása
A19. A könyvvizsgáló helyénvalónak ítélheti meg, hogy a speciális célú pénzügyi kimutatásokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentésben egyéb kérdések bekezdésben hivatkozzon a teljes általános célú pénzügyi kimutatásokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentésre vagy az abban foglalt kérdés(ek)re (lásd 706. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard). * A könyvvizsgáló például helyénvalónak tarthatja, hogy a speciális célú pénzügyi kimutatásokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentésben hivatkozzon a teljes általános célú pénzügyi kimutatásokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentésben lévő A vállalkozás folytatásával kapcsolatos lényeges bizonytalanság szakaszra.
Az olvasók figyelmeztetése arra, hogy a pénzügyi kimutatások speciális célú keretelvekkel összhangban készültek (Hiv.: 14. bekezdés)
A20. A speciális célú pénzügyi kimutatásokat más célra is használhatják, mint amelyre azokat szánták. Egy szabályozó előírhatja például bizonyos gazdálkodó egységeknek speciális célú pénzügyi kimutatásaik nyilvános adatként való elhelyezését. A félreértések elkerülése érdekében a könyvvizsgáló figyelmezteti a könyvvizsgálói jelentés felhasználóit figyelemfelhívó bekezdés belefoglalásával, amely elmagyarázza, hogy a pénzügyi kimutatások speciális célú keretelvekkel összhangban készültek és ezért lehet, hogy nem alkalmasak más célra. A 706. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard előírja, hogy ezt a bekezdést a „Figyelemfelhívás” kifejezést tartalmazó megfelelő címmel ellátott külön szakaszon belül foglalják bele a könyvvizsgálói jelentésbe. *
Terjesztés vagy használat korlátozása (Hiv.: 14. bekezdés)
A21. A 14. bekezdésben előírt figyelmeztetésen felül a könyvvizsgáló helyénvalónak tekintheti annak jelzését, hogy a könyvvizsgálói jelentés kizárólag konkrét felhasználók számára készült. Az adott joghatóság jogszabályaitól és szabályozásaitól függően ez elérhető a könyvvizsgálói jelentés terjesztésének vagy felhasználásának korlátozásával. Ilyen körülmények között a 14. bekezdésben említett bekezdés kibővíthető ezekkel az egyéb kérdésekkel és a cím is ennek megfelelően módosítható (lásd a jelen nemzetközi könyvvizsgálati standard mellékletében foglalt szemléltető példákat).
(Hiv.: A14. bekezdés)
– 1. sz. szemléltető példa: Tőzsdén nem jegyzett gazdálkodó egységnek egy szerződés pénzügyi beszámolási rendelkezései (a jelen szemléltető példa szempontjából megfelelést előíró keretelvek) szerint készített teljes pénzügyi kimutatásokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentés.
– 2. sz. szemléltető példa: Tőzsdén nem jegyzett gazdálkodó egységnek X joghatóság adóalapú számvitele (a jelen szemléltető példa szempontjából megfelelést előíró keretelvek) szerint készített teljes pénzügyi kimutatásokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentés.
– 3. sz. szemléltető példa: Tőzsdén jegyzett gazdálkodó egységnek egy szabályozó által megállapított pénzügyi beszámolási rendelkezések (a jelen szemléltető példa szempontjából valós bemutatást előíró keretelvek) szerint készített teljes pénzügyi kimutatásokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentés.
| 1. sz. szemléltető példa: Tőzsdén nem jegyzett gazdálkodó egységnek egy szerződés pénzügyi beszámolási rendelkezéseivel (a jelen szemléltető példa alkalmazásában megfelelést előíró keretelvek) összhangban készített teljes pénzügyi kimutatásaira vonatkozó könyvvizsgálói jelentés. A jelen szemléltető könyvvizsgálói jelentés alkalmazásában a következő körülményeket tételezzük fel: – A pénzügyi kimutatásokat a gazdálkodó egység vezetése készítette egy szerződés pénzügyi beszámolási rendelkezéseivel (vagyis speciális célú keretelvekkel) összhangban. A vezetés nem választhatja meg a pénzügyi beszámolási keretelveket. – A vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvek megfelelést előíró keretelvek. – Nem bocsátottak ki a teljes általános célú pénzügyi kimutatásokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentést. – A könyvvizsgálati megbízás feltételei a vezetés pénzügyi kimutatásokért való felelősségének a 210. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standardban szereplő leírását tükrözik. – A könyvvizsgáló azt a következtetést vonta le, hogy a megszerzett könyvvizsgálati bizonyítékok alapján minősítés nélküli (azaz „tiszta”) vélemény megfelelő. – A könyvvizsgálatra vonatkozó releváns etikai követelmények az adott joghatóság etikai követelményei. – A megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték alapján a könyvvizsgáló arra a következtetésre jutott, hogy nem áll fenn lényeges bizonytalanság olyan eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatban, amelyek jelentős kétséget vethetnek fel a gazdálkodó egységnek a vállalkozás folytatására való képességével kapcsolatban az 570. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban. – A könyvvizsgálói jelentés terjesztése és felhasználása korlátozott. – A könyvvizsgáló számára nem előírás és egyébként nem döntött úgy, hogy kommunikálja a kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdéseket a 701. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban. – A könyvvizsgáló azt állapította meg, hogy nincsenek egyéb információk (vagyis a 720. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard követelményei nem alkalmazandók). – A pénzügyi beszámolási folyamat felügyeletéért felelős személyek eltérnek a pénzügyi kimutatások készítésért felelős személyektől. – A könyvvizsgálónak nincsenek helyi jogszabály vagy szabályozás által előírt egyéb jelentéstételi felelősségei. |
FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS
[megfelelő címzett]
Vélemény
Elvégeztük az ABC társaság (a Társaság) pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatát, amely pénzügyi kimutatások a 20X1. december 31-i fordulónapra készített mérlegből, az ezen időponttal végződő évre vonatkozó eredménykimutatásból, a saját tőke változásainak kimutatásából és cash flow-kimutatásból, valamint a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekből állnak, beleértve a jelentős számviteli politikák összefoglalását.
Véleményünk szerint a Társaság mellékelt, 20X1. december 31-ével végződő évre vonatkozó pénzügyi kimutatásait minden lényeges szempontból a Társaság és a DEF társaság között 20X1. január 1-jei dátummal megkötött szerződés („a szerződés”) Z pontjának pénzügyi beszámolási rendelkezéseivel összhangban készítették.
Vélemény alapja
Könyvvizsgálatunkat a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal összhangban hajtottuk végre. Ezen standardok értelmében fennálló felelősségeink bővebb leírását jelentésünk „A könyvvizsgálónak a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatáért való felelősségei” szakasza tartalmazza. Függetlenek vagyunk a Társaságtól azon etikai követelményekkel összhangban, amelyek a pénzügyi kimutatások általunk végzett könyvvizsgálata szempontjából relevánsak [joghatóság] területén, és eleget tettünk egyéb etikai felelősségeinknek ezekkel a követelményekkel összhangban. Meggyőződésünk, hogy az általunk megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendő és megfelelő ahhoz, hogy megalapozza véleményünket.
Figyelemfelhívás – A számvitel alapja, valamint a terjesztés és felhasználás korlátozása
Felhívjuk a figyelmet a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött X. megjegyzésre, amely ismerteti a számvitel alapját. A pénzügyi kimutatásokat azért készítették, hogy segítsenek a Társaságnak megfelelni a fent említett szerződés pénzügyi beszámolási rendelkezéseinek. Ennek eredményeképpen lehet, hogy a pénzügyi kimutatások más célra nem megfelelőek. Jelentésünk kizárólag a Társaság és a DEF társaság számára készült és az nem adható át a Társaságon és a DEF társaságon kívüli feleknek, továbbá azt nem használhatják fel a Társaságon és a DEF társaságon kívüli felek. Véleményünk nincs minősítve e kérdés vonatkozásában.
A vezetés és az irányítással megbízott személyek felelősségei a pénzügyi kimutatásokért *
A vezetés felelős a pénzügyi kimutatásoknak a szerződés Z) pontjában leírt pénzügyi beszámolási rendelkezésekkel összhangban történő elkészítéséért, valamint az olyan belső kontrollokért, amelyeket a vezetés szükségesnek tart ahhoz, hogy lehetővé váljon az akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állításoktól mentes pénzügyi kimutatások elkészítése.
A pénzügyi kimutatások elkészítése során a vezetés felelős a Társaság vállalkozás folytatására való képességének felméréséért, a vállalkozás folytatásával kapcsolatos kérdéseknek az adott helyzetnek megfelelő közzétételéért, valamint – kivéve, ha a vezetésnek szándékában áll megszüntetni a Társaságot vagy beszüntetni az üzletszerű tevékenységet, vagy amikor nem áll előtte ezen kívül más reális lehetőség – a vállalkozás folytatásának elvén alapuló számvitel alkalmazásáért.
Az irányítással megbízott személyek felelősek a Társaság pénzügyi beszámolási folyamatának felügyeletéért.
A könyvvizsgálónak a pénzügyi kimutatás könyvvizsgálatáért való felelősségei
Célunk kellő bizonyosságot szerezni arról, hogy a pénzügyi kimutatások egésze nem tartalmaz akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állítást, valamint a véleményünket tartalmazó könyvvizsgálói jelentést bocsátani ki. A kellő bizonyosság magas fokú bizonyosság, de nem garancia arra, hogy a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal összhangban elvégzett könyvvizsgálat mindig feltárja a létező lényeges hibás állítást. Hibás állítások eredhetnek csalásból vagy hibából, és lényegesnek minősülnek, ha önmagukban vagy együttesen ésszerű várakozások alapján befolyásolhatják a felhasználók adott pénzügyi kimutatások alapján meghozott gazdasági döntéseit.
A 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard 41. bekezdésének (b) pontja kifejti, hogy az alábbi, árnyékolással jelölt anyag elhelyezhető a könyvvizsgálói jelentés függelékében. A 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard 41. bekezdés (c) pontja kifejti, hogy ha jogszabály, szabályozás vagy nemzeti könyvvizsgálati standardok kifejezetten lehetővé teszik, a könyvvizsgáló felelősségei leírásának a könyvvizsgálói jelentésbe való belefoglalása helyett hivatkozni lehet egy megfelelő hatóság ezt az anyagot tartalmazó weboldalára, feltéve, ha a weboldalon feltüntetett leírás foglalkozik az alábbi könyvvizsgálói felelősségek leírásával és azokkal összhangban van.
A nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal összhangban elvégzett könyvvizsgálat részeként szakmai megítélést alkalmazunk, és szakmai szkepticizmust tartunk fenn a könyvvizsgálat egésze során. Emellett
– Azonosítjuk és felbecsüljük a pénzügyi kimutatás akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állításainak kockázatait, az ezekre a kockázatokra reagáló könyvvizsgálati eljárásokat alakítunk ki és hajtunk végre, valamint a véleményünk megalapozásához elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerzünk. A csalásból eredő lényeges hibás állítás fel nem tárásának kockázata nagyobb, mint a hibából eredőé, mivel a csalás magában foglalhat összejátszást, hamisítást, szándékos kihagyásokat, téves nyilatkozatokat vagy a belső kontroll felülírását.
– Megismerjük a könyvvizsgálat szempontjából releváns belső kontrollt azért, hogy olyan könyvvizsgálati eljárásokat tervezzünk meg, amelyek az adott körülmények között megfelelőek, de nem azért, hogy a Társaság belső kontrolljának hatékonyságára vonatkozóan véleményt nyilvánítsunk. *
– Értékeljük az alkalmazott számviteli politikák megfelelőségét és a vezetés által készített számviteli becslések, ha vannak ilyenek, és kapcsolódó közzétételek ésszerűségét.
– Következtetést vonunk le arról, helyénvaló-e a vezetés részéről a vállalkozás folytatásának elvén alapuló számvitel alkalmazása, valamint a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték alapján arról, fennáll-e lényeges bizonytalanság olyan eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatban, amelyek jelentős kétséget vethetnek fel a Társaság vállalkozás folytatására való képességével kapcsolatban. Amennyiben azt a következtetést vonjuk le, hogy lényeges bizonytalanság áll fenn, könyvvizsgálói jelentésünkben fel kell hívnunk a figyelmet a pénzügyi kimutatásokban lévő kapcsolódó közzétételekre, vagy, amennyiben az ilyen közzétételek nem megfelelőek, minősítenünk kell véleményünket. Következtetéseink a könyvvizsgálói jelentésünk dátumáig megszerzett könyvvizsgálati bizonyítékon alapulnak. Jövőbeli események vagy feltételek azonban okozhatják azt, hogy a Társaság nem tudja a vállalkozást folytatni.
Kommunikáljuk az irányítással megbízott személyek felé – egyéb kérdések mellett – a könyvvizsgálat tervezett hatókörét és ütemezését, a könyvvizsgálat jelentős megállapításait, beleértve a belső kontrollnak a könyvvizsgálatunk során általunk azonosított jelentős hiányosságait is.
[Aláírás a könyvvizsgáló cég nevében, a könyvvizsgáló saját neve vagy mindkettő, az adott joghatóság előírásainak megfelelően]
[A könyvvizsgáló címe] [A dátum és a cím sorrendje felcserélve)]
[Dátum]
| 2. sz. szemléltető példa: Tőzsdén nem jegyzett gazdálkodó egység X joghatóságbeli adóalapú számvitellel (a jelen szemléltető példa alkalmazásában megfelelést előíró keretelvek) összhangban készített teljes pénzügyi kimutatásaira vonatkozó könyvvizsgálói jelentés. A jelen szemléltető könyvvizsgálói jelentés alkalmazásában a következő körülményeket tételezzük fel: – Teljes pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata, amelyeket egy társulás vezetése készített X joghatóság adóalapú számvitelével (vagyis speciális célú keretelvekkel) összhangban abból a célból, hogy segítséget nyújtsanak a partnereknek önálló nyereségadó-bevallásuk elkészítéséhez. A vezetés nem választhatja meg a pénzügyi beszámolási keretelveket. – A vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvek megfelelést előíró keretelvek. – A könyvvizsgálati megbízás feltételei a vezetés pénzügyi kimutatásokért való felelősségének a 210. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standardban lévő leírását tükrözik. – A könyvvizsgáló azt a következtetést vonta le, hogy a megszerzett könyvvizsgálati bizonyítékok alapján minősítés nélküli (azaz „tiszta”) vélemény megfelelő. – A könyvvizsgálatra vonatkozó releváns etikai követelmények az adott joghatóság etikai követelményei. – A megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték alapján a könyvvizsgáló arra a következtetésre jutott, hogy nem áll fenn lényeges bizonytalanság olyan eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatban, amelyek jelentős kétséget vethetnek fel a gazdálkodó egységnek a vállalkozás folytatására való képességével kapcsolatban az 570. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban. – A könyvvizsgálói jelentés terjesztése korlátozott. – A könyvvizsgáló számára nem előírás és egyébként nem döntött úgy, hogy kommunikálja a kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdéseket a 701. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban. – A könyvvizsgáló azt állapította meg, hogy nincsenek egyéb információk (vagyis a 720. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard követelményei nem alkalmazandók). – A pénzügyi kimutatások felügyeletéért felelős személyek eltérnek a pénzügyi kimutatások elkészítéséért felelős személyektől. – A könyvvizsgálónak nincsenek helyi jogszabály vagy szabályozás által előírt egyéb jelentéstételi felelősségei. |
FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS
[megfelelő címzett]
Vélemény
Elvégeztük az ABC társulás (a Társulás) pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatát, amely pénzügyi kimutatások a 20X1. december 31-i fordulónapra készített mérlegből, az ezen időponttal végződő évre vonatkozó eredménykimutatásból, valamint a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekből állnak, beleértve a jelentős számviteli politikák összefoglalását.
Véleményünk szerint a Társulás mellékelt, 20X1. december 31-ével végződő évre vonatkozó pénzügyi kimutatásait minden lényeges szempontból X joghatóság [vonatkozó nyereségadó-jogszabály leírása] szerint készítették.
Vélemény alapja
Könyvvizsgálatunkat a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal összhangban hajtottuk végre. Ezen standardok értelmében fennálló felelősségeink bővebb leírását jelentésünk „A könyvvizsgálónak a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatáért való felelősségei” szakasza tartalmazza. Függetlenek vagyunk a Társulástól azon etikai követelményekkel összhangban, amelyek a pénzügyi kimutatások általunk végzett könyvvizsgálata szempontjából relevánsak [joghatóság] területén, és eleget tettünk egyéb etikai felelősségeinknek ezekkel a követelményekkel összhangban. Meggyőződésünk, hogy az általunk megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendő és megfelelő ahhoz, hogy megalapozza véleményünket.
Figyelemfelhívás – A számvitel alapja, valamint a terjesztés korlátozása
Felhívjuk a figyelmet a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött X. megjegyzésre, amely ismerteti a számvitel alapját. A pénzügyi kimutatásokat azért készítették, hogy segítsék a Társulás partnereit önálló nyereségadó-bevallásuk elkészítésében. Ennek eredményeképpen lehet, hogy a pénzügyi kimutatások más célra nem megfelelőek. Jelentésünk kizárólag a Társulás és partnerei számára készült és az nem adható át a Társuláson vagy partnerein kívüli feleknek. Véleményünk nincs minősítve e kérdés vonatkozásában.
A vezetés és az irányítással megbízott személyek felelősségei a pénzügyi kimutatásért *
A vezetés felelős a pénzügyi kimutatásoknak X joghatóság adóalapú számvitelével összhangban történő elkészítéséért, valamint az olyan belső kontrollokért, amelyeket a vezetés szükségesnek tart ahhoz, hogy lehetővé váljon az akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állításoktól mentes pénzügyi kimutatások elkészítése.
A pénzügyi kimutatások elkészítése során a vezetés felelős a Társaság vállalkozás folytatására való képességének felméréséért, a vállalkozás folytatásával kapcsolatos kérdéseknek az adott helyzetnek megfelelő közzétételéért, valamint – kivéve, ha a vezetésnek szándékában áll megszüntetni a Társaságot vagy beszüntetni az üzletszerű tevékenységet, vagy amikor nem áll előtte ezen kívül más reális lehetőség – a vállalkozás folytatásának elvén alapuló számvitel alkalmazásáért.
Az irányítással megbízott személyek felelősek a Társulás pénzügyi beszámolási folyamatának felügyeletéért.
A könyvvizsgálónak a pénzügyi kimutatás könyvvizsgálatáért való felelősségei
Célunk kellő bizonyosságot szerezni arról, hogy a pénzügyi kimutatások egésze nem tartalmaz akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állítást, valamint a véleményünket tartalmazó könyvvizsgálói jelentést bocsátani ki. A kellő bizonyosság magas fokú bizonyosság, de nem garancia arra, hogy a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal összhangban elvégzett könyvvizsgálat mindig feltárja a létező lényeges hibás állítást. Hibás állítások eredhetnek csalásból vagy hibából, és lényegesnek minősülnek, ha önmagukban vagy együttesen ésszerű várakozások alapján befolyásolhatják a felhasználók adott pénzügyi kimutatások alapján meghozott gazdasági döntéseit.
A 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard 41. bekezdésének (b) pontja kifejti, hogy az alábbi, árnyékolással jelölt anyag elhelyezhető a könyvvizsgálói jelentés függelékében. A 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard 41. bekezdés (c) pontja kifejti, hogy ha jogszabály, szabályozás vagy nemzeti könyvvizsgálati standardok kifejezetten lehetővé teszik, a könyvvizsgáló felelősségei leírásának a könyvvizsgálói jelentésbe való belefoglalása helyett hivatkozni lehet egy megfelelő hatóság ezt az anyagot tartalmazó weboldalára, feltéve, ha a weboldalon feltüntetett leírás foglalkozik az alábbi könyvvizsgálói felelősségek leírásával és azokkal összhangban van.
A nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal összhangban elvégzett könyvvizsgálat részeként szakmai megítélést alkalmazunk, és szakmai szkepticizmust tartunk fenn a könyvvizsgálat egésze során. Emellett
– Azonosítjuk és felbecsüljük a pénzügyi kimutatás akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állításainak kockázatait, az ezekre a kockázatokra reagáló könyvvizsgálati eljárásokat alakítunk ki és hajtunk végre, valamint a véleményünk megalapozásához elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerzünk. A csalásból eredő lényeges hibás állítás fel nem tárásának kockázata nagyobb, mint a hibából eredőé, mivel a csalás magában foglalhat összejátszást, hamisítást, szándékos kihagyásokat, téves nyilatkozatokat vagy a belső kontroll felülírását.
– Megismerjük a könyvvizsgálat szempontjából releváns belső kontrollt azért, hogy olyan könyvvizsgálati eljárásokat tervezzünk meg, amelyek az adott körülmények között megfelelőek, de nem azért, hogy a Társulás belső kontrolljának hatékonyságára vonatkozóan véleményt nyilvánítsunk. *
– Következtetést vonunk le arról, helyénvaló-e a vezetés részéről a vállalkozás folytatásának elvén alapuló számvitel alkalmazása, valamint a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték alapján arról, fennáll-e lényeges bizonytalanság olyan eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatban, amelyek jelentős kétséget vethetnek fel a Társaság vállalkozás folytatására való képességével kapcsolatban. Amennyiben azt a következtetést vonjuk le, hogy lényeges bizonytalanság áll fenn, könyvvizsgálói jelentésünkben fel kell hívnunk a figyelmet a pénzügyi kimutatásokban lévő kapcsolódó közzétételekre, vagy, amennyiben az ilyen közzétételek nem megfelelőek, minősítenünk kell véleményünket. Következtetéseink a könyvvizsgálói jelentésünk dátumáig megszerzett könyvvizsgálati bizonyítékon alapulnak. Jövőbeli események vagy feltételek azonban okozhatják azt, hogy a Társaság nem tudja a vállalkozást folytatni.
– Értékeljük az alkalmazott számviteli politikák megfelelőségét és a vezetés által készített számviteli becslések, ha vannak ilyenek, és kapcsolódó közzétételek ésszerűségét.
Kommunikáljuk az irányítással megbízott személyek felé – egyéb kérdések mellett – a könyvvizsgálat tervezett hatókörét és ütemezését, a könyvvizsgálat jelentős megállapításait, beleértve a belső kontrollnak a könyvvizsgálatunk során általunk azonosított jelentős hiányosságait is.
[Aláírás a könyvvizsgáló cég nevében, a könyvvizsgáló saját neve vagy mindkettő, az adott joghatóság előírásainak megfelelően]
[A könyvvizsgáló címe] [A dátum és a cím sorrendje felcserélve)]
[Dátum]
| 3. sz. szemléltető példa: Tőzsdén jegyzett gazdálkodó egység szabályozó által megállapított pénzügyi beszámolási rendelkezésekkel (a jelen szemléltető példa alkalmazásában valós bemutatást előíró keretelvek) összhangban készített teljes pénzügyi kimutatásaira vonatkozó könyvvizsgálói jelentés. A jelen szemléltető könyvvizsgálói jelentés alkalmazásában a következő körülményeket tételezzük fel: – Tőzsdén jegyzett gazdálkodó egység teljes pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálata, amelyeket a gazdálkodó egység vezetése egy szabályozó által megállapított pénzügyi beszámolási rendelkezésekkel (vagyis speciális célú keretelvekkel) összhangban készített az adott szabályozó követelményeinek teljesítése céljából. A vezetés nem választhatja meg a pénzügyi beszámolási keretelveket. – A vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvek valós bemutatást előíró keretelvek – A könyvvizsgálati megbízás feltételei a vezetés pénzügyi kimutatásokért való felelősségének a 210. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standardban lévő leírását tükrözik. – A könyvvizsgáló azt a következtetést vonta le, hogy a megszerzett könyvvizsgálati bizonyítékok alapján minősítés nélküli (azaz „tiszta”) vélemény megfelelő. – A könyvvizsgálatra vonatkozó releváns etikai követelmények az adott joghatóság etikai követelményei. – A megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték alapján a könyvvizsgáló arra a következtetésre jutott, hogy lényeges bizonytalanság áll fenn olyan eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatban, amelyek jelentős kétséget vethetnek fel a gazdálkodó egységnek a vállalkozás folytatására való képességével kapcsolatban az 570. témaszámú, (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban). A lényeges bizonytalanság közzététele a pénzügyi kimutatásokban megfelelő. – A könyvvizsgáló jelentésének terjesztése vagy felhasználása nincs korlátozva. – A szabályozó előírja a könyvvizsgáló számára, hogy kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdéseket kommunikáljon a 701. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban. – Az Egyéb kérdések bekezdés utal arra a tényre, hogy a könyvvizsgáló az ABC társaság ugyanarra az időszakra vonatkozó, általános célú keretelvekkel összhangban készített pénzügyi kimutatásairól is bocsátott ki véleményt. – A könyvvizsgáló azt állapította meg, hogy nincsenek egyéb információk (vagyis a 720. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard követelményei nem alkalmazandók). – A pénzügyi kimutatások felügyeletéért felelős személyek eltérnek a pénzügyi kimutatások elkészítéséért felelős személyektől. – A könyvvizsgálónak nincsenek helyi jogszabály vagy szabályozás által előírt egyéb jelentéstételi felelősségei. |
FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS
[Az ABC társaság tulajdonosainak vagy más megfelelő címzett]
Vélemény
Elvégeztük az ABC társaság (a Társaság) pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatát, amely pénzügyi kimutatások a 20X1. december 31-i fordulónapra készített mérlegből, az ezen időponttal végződő évre vonatkozó eredménykimutatásból, a saját tőke változásainak kimutatásából és cash flow-kimutatásból, valamint a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekből állnak, beleértve a jelentős számviteli politikák összefoglalását.
Véleményünk szerint a mellékelt pénzügyi kimutatások minden lényeges szempontból valósan mutatják be (vagy „megbízható és valós képet adnak”) a Társaság 20X1. december 31-én fennálló pénzügyi helyzetét („helyzetéről”), valamint az ezen időponttal végződő évre vonatkozó pénzügyi teljesítményét („teljesítményéről”) és cash flow-it („cash flow-iról”) összhangban a Z szabályozás Y) pontjában szereplő pénzügyi beszámolási rendelkezésekkel.
Vélemény alapja
Könyvvizsgálatunkat a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal összhangban hajtottuk végre. Ezen standardok értelmében fennálló felelősségeink bővebb leírását jelentésünk „A könyvvizsgálónak a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatáért való felelősségei” szakasza tartalmazza. Függetlenek vagyunk a Társaságtól azon etikai követelményekkel összhangban, amelyek a pénzügyi kimutatások általunk végzett könyvvizsgálata szempontjából relevánsak [joghatóság] területén, és eleget tettünk egyéb etikai felelősségeinknek ezekkel a követelményekkel összhangban. Meggyőződésünk, hogy az általunk megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendő és megfelelő ahhoz, hogy megalapozza véleményünket.
Figyelemfelhívás – A számvitel alapja
Felhívjuk a figyelmet a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött X. megjegyzésre, amely ismerteti a számvitel alapját. A pénzügyi kimutatásokat abból a célból készítették, hogy segítsék a Társaságot DEF szabályozó követelményeinek teljesítésében. Ennek eredményeképpen lehet, hogy a pénzügyi kimutatások más célra nem megfelelőek. Véleményünk nincs minősítve e kérdés vonatkozásában.
A vállalkozás folytatásával kapcsolatos jelentős bizonytalanság
Felhívjuk a figyelmet a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött 6. megjegyzésre, amely jelzi, hogy a Társaságnak a 20X1. december 31-ével végződő évben ZZZ nettó vesztesége keletkezett, valamint hogy ezen időponttal a Társaság rövid lejáratú kötelezettségei YYY-nal meghaladták összes eszközeinek értékét. Ahogyan az a 6. megjegyzésben szerepel, ezek az események vagy feltételek a 6. megjegyzésben szereplő egyéb kérdésekkel együtt azt jelzik, hogy lényeges bizonytalanság áll fenn, amely jelentős kétséget vethet fel a Társaságnak a vállalkozás folytatására való képességével kapcsolatban. Véleményünk nincs minősítve e kérdés vonatkozásában.
Kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdések
Kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdések azok a kérdések, amelyek szakmai megítélésünk szerint a legjelentősebbek voltak a tárgyidőszaki pénzügyi kimutatások általunk végzett könyvvizsgálata során. Ezeket a kérdéseket a pénzügyi kimutatások egésze általunk végzett könyvvizsgálatának összefüggésében és az arra vonatkozó véleményünk kialakítása során vizsgáltuk, és ezekről a kérdésekről nem bocsátunk ki külön véleményt. A vállalkozás folytatásához kapcsolódó lényeges bizonytalanság szakaszban leírt kérdésen felül az alábbiakban kifejtett kérdéseket határoztuk meg a jelentésünkben kommunikálandó kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdésekként.
[Az egyes kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdések leírása a 701. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban, ahogyan az a jelen könyvvizsgálatra alkalmazandó.]
Egyéb kérdések
A Társaság külön pénzügyi kimutatásokat készített a 20X1. december 31-ével végződő évre a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal összhangban, amelyre vonatkozóan külön könyvvizsgálói jelentést bocsátottunk ki 20X2. március 31-i dátummal a Társaság tulajdonosai számára.
A vezetés és az irányítással megbízott személyek felelősségei a pénzügyi kimutatásért *
A vezetés felelős a pénzügyi kimutatásoknak a Z szabályozás Y) pontjában foglalt pénzügyi beszámolási rendelkezésekkel összhangban történő elkészítéséért és valós bemutatásáért, * valamint az olyan belső kontrollokért, amelyeket a vezetés szükségesnek tart ahhoz, hogy lehetővé váljon az akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állításoktól mentes pénzügyi kimutatások elkészítése.
A pénzügyi kimutatások elkészítése során a vezetés felelős a Társaság vállalkozás folytatására való képességének felméréséért, a vállalkozás folytatásával kapcsolatos kérdéseknek az adott helyzetnek megfelelő közzétételéért, valamint – kivéve, ha a vezetésnek szándékában áll megszüntetni a Társaságot vagy beszüntetni az üzletszerű tevékenységet, vagy amikor nem áll előtte ezen kívül más reális lehetőség – a vállalkozás folytatásának elvén alapuló számvitel alkalmazásáért.
Az irányítással megbízott személyek felelősek a Társaság pénzügyi beszámolási folyamatának felügyeletéért.
A könyvvizsgálónak a pénzügyi kimutatás könyvvizsgálatáért való felelősségei
Célunk kellő bizonyosságot szerezni arról, hogy a pénzügyi kimutatások egésze nem tartalmaz akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állítást, valamint a véleményünket tartalmazó könyvvizsgálói jelentést bocsátani ki. A kellő bizonyosság magas fokú bizonyosság, de nem garancia arra, hogy a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal összhangban elvégzett könyvvizsgálat mindig feltárja a létező lényeges hibás állítást. Hibás állítások eredhetnek csalásból vagy hibából, és lényegesnek minősülnek, ha önmagukban vagy együttesen ésszerű várakozások alapján befolyásolhatják a felhasználók adott pénzügyi kimutatások alapján meghozott gazdasági döntéseit.
A 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard 41. bekezdésének (b) pontja kifejti, hogy az alábbi, árnyékolással jelölt anyag elhelyezhető a könyvvizsgálói jelentés függelékében. A 700. témaszámú (felülvizsgált) nemzetközi könyvvizsgálati standard 41. bekezdés (c) pontja kifejti, hogy ha jogszabály, szabályozás vagy nemzeti könyvvizsgálati standardok kifejezetten lehetővé teszik, a könyvvizsgáló felelősségei leírásának a könyvvizsgálói jelentésbe való belefoglalása helyett hivatkozni lehet egy megfelelő hatóság ezt az anyagot tartalmazó weboldalára, feltéve, ha a weboldalon feltüntetett leírás foglalkozik az alábbi könyvvizsgálói felelősségek leírásával és azokkal összhangban van.
A nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal összhangban elvégzett könyvvizsgálat részeként szakmai megítélést alkalmazunk, és szakmai szkepticizmust tartunk fenn a könyvvizsgálat egésze során. Emellett
– Azonosítjuk és felbecsüljük a pénzügyi kimutatás akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állításainak kockázatait, az ezekre a kockázatokra reagáló könyvvizsgálati eljárásokat alakítunk ki és hajtunk végre, valamint a véleményünk megalapozásához elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerzünk. A csalásból eredő lényeges hibás állítás fel nem tárásának kockázata nagyobb, mint a hibából eredőé, mivel a csalás magában foglalhat összejátszást, hamisítást, szándékos kihagyásokat, téves nyilatkozatokat vagy a belső kontroll felülírását.
– Megismerjük a könyvvizsgálat szempontjából releváns belső kontrollt azért, hogy olyan könyvvizsgálati eljárásokat tervezzünk meg, amelyek az adott körülmények között megfelelőek, de nem azért, hogy a Társaság belső kontrolljának hatékonyságára vonatkozóan véleményt nyilvánítsunk. *
– Értékeljük az alkalmazott számviteli politikák megfelelőségét és a vezetés által készített számviteli becslések, ha vannak ilyenek, és kapcsolódó közzétételek ésszerűségét.
– Következtetést vonunk le arról, helyénvaló-e a vezetés részéről a vállalkozás folytatásának elvén alapuló számvitel alkalmazása, valamint a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték alapján arról, fennáll-e lényeges bizonytalanság olyan eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatban, amelyek jelentős kétséget vethetnek fel a Társaság vállalkozás folytatására való képességével kapcsolatban. Amennyiben azt a következtetést vonjuk le, hogy lényeges bizonytalanság áll fenn, könyvvizsgálói jelentésünkben fel kell hívnunk a figyelmet a pénzügyi kimutatásokban lévő kapcsolódó közzétételekre, vagy, amennyiben az ilyen közzétételek nem megfelelőek, minősítenünk kell véleményünket. Következtetéseink a könyvvizsgálói jelentésünk dátumáig megszerzett könyvvizsgálati bizonyítékon alapulnak. Jövőbeli események vagy feltételek azonban okozhatják azt, hogy a Társaság nem tudja a vállalkozást folytatni.
– Értékeljük a pénzügyi kimutatás, beleértve a közzétételeket is, átfogó prezentálását, felépítését és tartalmát, valamint azt, hogy a pénzügyi kimutatás a valós bemutatást megvalósító módon mutatja-e be a mögöttes ügyleteket és eseményeket.
Kommunikáljuk az irányítással megbízott személyek felé – egyéb kérdések mellett – a könyvvizsgálat tervezett hatókörét és ütemezését, a könyvvizsgálat jelentős megállapításait, beleértve a belső kontrollnak a könyvvizsgálatunk során általunk azonosított jelentős hiányosságait is.
Nyilatkozunk az irányítással megbízott személyeknek arról, hogy megfeleltünk a függetlenségre vonatkozó releváns etikai követelményeknek, és kommunikáljuk feléjük mindazon kapcsolatokat és egyéb kérdéseket, amelyekről észszerűen feltételezhető, hogy befolyásolják a függetlednségünket, valamint adott esetben kommunikáljuk a veszélyek kiküszöbölése céljából tett intézkedéseket vagy az alkalmazott biztosítékokat.
Az irányítással megbízott személyek felé kommunikált kérdések közül meghatározzuk azokat a kérdéseket, amelyek a tárgyidőszaki pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata során a legjelentősebb kérdések, és ennélfogva a kulcsfontosságú könyvvizsgálati kérdések voltak. Könyvvizsgálói jelentésünkben ismertetjük ezeket a kérdéseket, kivéve, ha jogszabály vagy szabályozás kizárja az adott kérdés nyilvános közzétételét, vagy ha – rendkívül ritka körülmények között – azt állapítjuk meg, hogy egy adott kérdést a könyvvizsgálói jelentésben nem lehet kommunikálnunk, mert ésszerű várakozások alapján annak hátrányos következményei súlyosabbak lennének, mint a kommunikáció közérdekű hasznai.
A jelen független könyvvizsgálói jelentést eredményező könyvvizsgálat megbízásért felelős partnere [név].
[Aláírás a könyvvizsgáló cég nevében, a könyvizsgáló saját neve vagy mindkettő, az adott joghatóság előírásainak megfelelően]
[A könyvvizsgáló címe] [A dátum és a cím sorrendje felcserélve)]
[Dátum]