Módosítva 2008. május 17-én és 2009. december 12-én.
1.1. A küldöttgyűlést évenként legalább egyszer össze kell hívni, de küldöttgyűlés a szükséghez képest bármikor összehívható. A küldöttek egyötödének írásbeli indítványára 15 napon belül a küldöttgyűlést össze kell hívni. A küldöttgyűlés összehívását az alapszabályban meghatározott esetekben az ellenőrző bizottság is kezdeményezheti.
1.2. A küldöttgyűlést a kamara elnöke hívja össze oly módon, hogy a küldöttgyűlés szavazati joggal rendelkező tagjai (a továbbiakban: küldöttek), valamint a további meghívottak részére meghívót küld. A meghívót oly módon kell elküldeni, hogy annak ténye igazolható legyen. A meghívók elektronikus úton is kiküldhetők. A küldöttgyűlést a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt) 199. §-ának (3) bekezdésében meghatározott esetben a felügyelő biztos is összehívhatja. A küldöttgyűlésre a kamara felett törvényességi felügyeletet gyakorló miniszter képviselőjén kívül – amennyiben nem küldöttek – tanácskozási joggal meg kell hívni a kamara elnökségének tagjait, a fegyelmi megbízottat, a Kkt 108. §-a (1) bekezdésének d)–k) pontjában meghatározott bizottságok és testületek elnökeit, a kamara főtitkárát, valamint azon személyt/szervezetet, akinek/amelynek részvétele a napirend tárgyalásához indokolt.
A meghívók elküldése és a küldöttgyűlés napja között legalább 15 napnak, a küldöttek egyötödének írásbeli indítványa alapján történő összehívás esetén legalább 8 napnak kell lennie.
1.3. Az 1.2. pont szerinti meghívónak tartalmaznia kell:
– a küldöttgyűlés pontos időpontját és helyét;
– a napirendi pontokat és azok előadóit;
– az írásbeli előterjesztéseket;
– amennyiben az összehívásra a küldöttek egyötödének írásbeli indítványa, illetve az ellenőrző bizottság kezdeményezése alapján került sor, úgy az összehívásra vonatkozó indítványt;
– figyelmeztetést a határozatképességre vonatkozó szabályokra;
– határozatképtelenség esetére a soron következő küldöttgyűlés időpontját.
A küldöttgyűlés ülései nem nyilvánosak, azon kizárólag a küldöttek, illetve az 1.2. pont szerint tanácskozási joggal részt vevő személyek lehetnek jelen.
3.1. A küldöttgyűlés napirendjét elsősorban írásos előterjesztések alapján állítják össze, amelyeket legkésőbb a küldöttgyűlést megelőző 20. napig, a küldöttek egyötödének írásbeli indítványa alapján történő összehívás esetén legkésőbb a küldöttgyűlést megelőző 14. napig kell a kamara elnökségéhez eljuttatni. Előterjesztés benyújtására a kamarának a Kkt 119. §-ának a)–f) pontjaiban felsorolt bármely tisztségviselője, a kamara elnökségének tanácskozási joggal rendelkező tagjai, a kamara főtitkára, illetve bármely küldött jogosult.
3.2. A 3.1. pontban megjelölt, írásbeli előterjesztésre jogosult személyek bármelyike különösen indokolt esetben jogosult arra, hogy legkésőbb a küldöttgyűlés napirendjének megszavazásáig – a meghívóban szereplőkön túlmenően – szóban indítványozza valamely kérdés napirendre tűzését. Ilyen indítvány napirendre vételéhez a jelenlévő küldöttek egyszerű többségének egyetértése szükséges, a jelenlévő küldöttek 30 százalékának javaslatára azonban a kérdésben a soron következő küldöttgyűlésen lehet határozatot hozni. Amennyiben az előterjesztés olyan kérdésre vonatkozik, amelyről a küldöttgyűlés minősített szótöbbséggel dönt, a kérdésben csak a soron következő küldöttgyűlés hozhat határozatot.
4.1. A küldöttgyűlést a kamara elnöke nyitja meg, majd elsőként megállapítja a küldöttgyűlés határozatképességét (szabályszerű összehívás mellett az összes megválasztott küldöttnek több mint a fele jelen van), illetve annak hiányát.
4.2. Ha a küldöttgyűlés megkezdésének időpontjában a kamara elnöke határozatképtelenséget állapít meg, úgy a legalább 3 nappal későbbi, legfeljebb 60 napon belüli időpontra, azonos napirenddel összehívott küldöttgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, feltéve, hogy az erre vonatkozó tájékoztatást a meghívó tartalmazza.
4.3. A 4.4. pont szerint megválasztott levezető elnök a küldöttgyűlés határozatképességét a küldöttgyűlés teljes időtartama alatt folyamatosan köteles figyelemmel kísérni. Amennyiben a levezető elnök a küldöttgyűlés megkezdését követően megállapítja a küldöttgyűlés határozatképtelenségét, úgy az ülést legfeljebb egy alkalommal, egy órára felfüggesztheti. Amennyiben a küldöttgyűlés ezen idő elteltét követően sem határozatképes, úgy a további eljárásra a 4.2. pontban foglaltak az irányadók.
4.4. Amennyiben a kamara elnöke megállapítja, hogy a küldöttgyűlés határozatképes, úgy bejelenti a jegyzőkönyv vezetésére felkért személyek nevét, majd javaslatot tesz a jelenlévő küldöttek közül a jegyzőkönyv két hitelesítőjére és a levezető elnök személyére, akiket a küldöttgyűlés egyszerű szótöbbséggel – a hitelesítőket együtt – választ meg.
4.5. A küldöttgyűlést a megválasztását követően a levezető elnök vezeti, aki elsőként megnyilatkoztatja a 3.1. pontban megjelölt, napirendi előterjesztésre jogosult jelenlévőket arra vonatkozóan, hogy élni kíván-e közülük bárki a 3.2. pontban biztosított jogával. Amennyiben a válasz igenlő, úgy felkéri az érintetteket indítványuk megtételére. Valamennyi szóbeli napirendi indítvány ismertetését követően – az elhangzás sorrendjében – szavazásra bocsátja, hogy az egyes indítványok felkerüljenek-e a küldöttgyűlés napirendjére. A szavazást követően a meghívóban feltüntetettek és a szavazás eredményének alapján javaslatot tesz a napirendre, amelyet a küldöttgyűlés fogad el, egyszerű szótöbbséggel. Az egyes napirendi pontok, a küldöttgyűlés egyszerű szótöbbséggel kinyilvánított egyetértése esetén szabadon felcserélhetők. A küldöttgyűlés egyszerű szótöbbséggel bármely napirendi pont levételéről is határozhat.
4.6. A levezető elnök a napirend elfogadását követően megnyitja az elfogadott napirend érdemi vitáját.
5.1. A küldöttgyűlés egyes napirendi pontjainak vitájára az adott napirendi pontra vonatkozó előterjesztés, valamint az ahhoz – írásban vagy szóban benyújtott – módosító indítványok alapján kerül sor.
5.2. Az adott napirendi ponthoz kapcsolódó módosító indítványt – amelyet a napirend előterjesztésére jogosult, a 3.1. pontban részletezett személyek jogosultak benyújtani – úgy kell előterjeszteni, hogy azt a kamara főtitkári hivatala legkésőbb a küldöttgyűlést megelőző harmadik nap 12.00 órájáig kézhez kapja. Amennyiben a határozati javaslat a fenti időpontot követően érkezik a főtitkári hivatalhoz, úgy az írásbeli előterjesztésként nem válik az adott napirend részévé. Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell, hogy az előterjesztő az adott napirendre vonatkozóan előterjesztett határozati javaslat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja, valamint tartalmaznia kell egy olyan konkrét határozati javaslatot, amely alkalmas arra, hogy a küldöttgyűlés a módosító indítványról döntsön. A határidőben érkezett módosító indítványt a kamara főtitkári hivatala megfelelő számban sokszorosítja és a küldöttgyűlés megkezdését megelőzően a küldöttek részére a regisztrációval egyidejűleg annak egy példányát átadja. Az elkésetten érkezett írásbeli indítványokat szóbeli indítványoknak kell tekinteni, és az azzal érintett napirendi pont tárgyalásánál fel kell kérni az előterjesztőt annak ismertetésére.
5.3. Az írásbeli módosító indítványok előterjesztésére jogosult személyek jogosultak arra is, hogy az egyes napirendi pontokhoz – azok vitájának lezárásáig – szóbeli módosító indítványt terjesszenek elő. A szóbeli módosító indítvány kötelező tartalmi kellékei megegyeznek az írásbeli módosító indítvány tartalmi kellékeivel.
5.4. Egy személy ugyanarra a napirendi pontra vonatkozóan nem élhet egyidejűleg az 5.2. és az 5.3. pontban biztosított jogával is, az erre jogosultak választásuk alapján élhetnek vagy az 5.2. vagy az 5.3. pontban részletezett lehetőséggel.
5.5. A levezető elnök minden napirendi pontról külön nyit vitát, de elrendelheti egyes pontok összevont tárgyalását is. A vita során szerepe kizárólag a vita vezetésére korlátozódik, amely jogkörében eljárva kiemelten ügyel az egyes felszólalókra meghatározott időkeret betartására.
5.6. Az egyes napirendi pontok tárgyalásánál elsőként annak előadóját illeti meg a szó, maximum 3 percig, ezt követően az írásbeli előterjesztést benyújtók jogosultak előterjesztésüket maximum 1 perc időtartamban kiegészíteni. A kiegészítéseket követően a levezető elnök felhívja a jelenlévő és az arra jogosult személyeket esetleges szóbeli módosító indítványaik előterjesztésére.
Minden szóbeli előterjesztőnek 3 perc áll rendelkezésére, amelyet indokolt esetben a levezető elnök további 2 perccel meghosszabbíthat. Ezt követően a kamarának a Kkt 119. §-ának a)–f) pontjaiban felsorolt tisztségviselői, a kamara elnökségének tanácskozási joggal rendelkező tagjai, a kamara főtitkára és a küldöttek kapnak szót, amelynek sorrendjét a levezető elnök állapítja meg, felszólalásuk és az előterjesztéshez javasolt módosító indítványuk időtartama maximum 3–3 perc lehet. Indokolt esetben ugyanilyen időtartamban szót kaphatnak a meghívott, tanácskozási joggal nem rendelkező személyek is, erről a levezető elnök saját hatáskörében határoz. A kamara Kkt. 119. § a)–f) pontjaiban felsorolt tisztségviselőinek, a kamara elnöksége tanácskozási joggal rendelkező tagjainak, a kamara főtitkárának és a küldötteknek a szót ismételt esetben, saját hatáskörében a levezető elnök vagy bármely jelenlévő küldött indítványára hozott egyszerű szótöbbségű határozata alapján a küldöttgyűlés adja meg. Valamennyi kérdés elhangzása után az előterjesztő maximum 5 percben együttesen válaszol az elhangzott kérdésekre.
A levezető elnök a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez nincs további felszólaló vagy a küldöttgyűlés egyszerű többséggel a vitát lezárja. A vita lezárását a levezető elnök, az előterjesztő, valamint bármely küldött kezdeményezheti.
7.1. A vita lezárását követően a küldöttgyűlés határozatot hoz. A döntési kérdést úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni. A javaslatot tagadó értelemben feltenni nem lehet.
A küldöttgyűlés a döntési javaslatot elutasította, ha az nem kapja meg a jelen szabályzat szerint megkívánt többséget. A határozatok meghozatalára a 8. pontban részletezettek szerint szavazás útján egyszerű, illetve minősített (a szavazásra jogosult, jelenlévő személyek kétharmada) szótöbbséggel kerülhet sor.
7.2. A küldöttgyűlés döntéseit főszabályként egyszerű szótöbbséggel hozza. Minősített szótöbbségű döntés szükséges a kamara alapszabályának megállapításához és módosításához.
7.3. A határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. Jelölése a következőképpen történik: „Magyar Könyvvizsgálói Kamara Küldöttgyűlésének /(év), (hó, nap) Kgy. számú határozata”. A határozatok közzétételéről a kamara elnöke gondoskodik a Számvitel, Adó, Könyvvizsgálat című folyóiratban.
8.1. A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet. A küldöttgyűlés döntéseit általában nyílt szavazással hozza meg. A választási szabályzat szerint titkos szavazást kell tartani a Kkt. 119. §-ának a)–f) pontjaiban felsorolt kamarai tisztségviselők és az elnökség további tagjainak, valamint a Kkt 113. §-a (1) bekezdése szerinti bizottságok tagjainak megválasztása, visszahívása esetén.
A választások során tartott szavazásra a választási szabályzat előírásai az irányadók. Titkos szavazás a minősített szótöbbséget igénylő kérdésekben, a tagok egyszerű többségének támogatása esetén is lehetséges.
8.2. A nyílt szavazás főszabályként szavazatszámláló gép alkalmazásával, a szavazógép „igen”, „nem”, „tartózkodom” gombjának megnyomásával történik. A szavazatszámláló rendszer hiánya, meghibásodása esetén, illetve bármely jelenlévő küldött indítványára egyszerű többséggel hozott küldöttgyűlési határozat alapján a szavazásra kézfelemeléssel kerül sor.
8.3. A titkos szavazás főszabály szerint szavazatszámláló géppel, a szavazógép „igen”, „nem”, „tartózkodom” gombjának megnyomásával történik. A szavazást követően az összesített eredmény megjelenik a nagyméretű kijelzőn. A szavazatszámláló rendszer a leadott szavazatokról nem készít listát, a számítógép merevlemezére az egyes leadott szavazatok tételesen, anonim módon, akként kerülnek rögzítésre, hogy a választó személye és a leadott szavazat közötti kapcsolat semmilyen módszerrel nem olvasható ki később sem. A gépi adatok nem hozzáférhetők.
8.4. A küldöttgyűlés bármely jelenlévő küldött indítványa alapján egyszerű többséggel hozott küldöttgyűlési határozattal akként dönthet, hogy a titkos szavazás szavazólapokkal történjen. Ha a titkos szavazás szavazólapokkal történik, akkor a szavazás – a választás kivételével – a levezető elnök által hitelesített szavazólapokkal, az általa kijelölt szavazóhelyiségben történik. Választás során, szavazólapokkal történő szavazás esetén a választási szabályzat VI/A. pontjában foglaltak az irányadók. A szavazólapokon fel kell tüntetni a döntési javaslatot/javaslatokat. A küldöttek úgy szavaznak, hogy „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozatot jelölnek meg két, egymást metsző vonallal.
8.5. A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza:
– a szavazás helyét és idejét;
– a titkos szavazásra feltett döntési kérdést;
– az összes leadott szavazat, az érvényes és érvénytelen szavazatok számát;
– a szavazás végeredményét.
A szavazatok számlálását a levezető elnök irányítja, annak végeredményét pedig a küldöttgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére megválasztott két tag hitelesíti. A fentiek szerinti jegyzőkönyvet ennek megfelelően ez a három személy írja alá. A szavazás végeredményéről a levezető elnök tájékoztatja a küldöttgyűlést.
Amennyiben valamennyi napirendi pontot megtárgyalták, a küldöttgyűlés levezető elnöke az ülést berekeszti.
10.1. A küldöttgyűlésen jegyzőkönyvet kell vezetni, amely az ott elhangzottakat szó szerint tartalmazza, és amelyet a levezető elnök, valamint az annak hitelesítésére megválasztott két tag ír alá. A jegyzőkönyv elválaszthatatlan mellékletét képezik az alábbiak:
– a küldöttgyűlés meghívója, annak valamennyi mellékletével együtt;
– a jelenléti ív;
– a távolmaradásukat előzetesen írásban kimentő küldöttek ilyen tartalmú írásbeli bejelentése;
– titkos szavazás esetén az arról készült jegyzőkönyv egy példánya.
10.2. A kamara elnöke gondoskodik arról, hogy a küldöttgyűlés írásos jegyzőkönyve, valamint az ott elfogadott alapszabály vagy önkormányzati szabályzat módosítása 15 napon belül eljusson a törvényességi felügyeletet ellátó miniszterhez.
Jelen szabályzat 2007. december 1-jén lép hatályba azzal, hogy a hatálybalépéssel egyidejűleg a 2000. december 16-án elfogadott, 2001. május 19-én és 2004. december 4-én módosított ügyrendi szabályzat hatályát veszíti. A 2008. május 17-én elfogadott módosítások 2008. július 1-jén lépnek hatályba. A 2009. december 12-én elfogadott módosítások 2010. január 1-jén lépnek hatályba.