Módosítva 2007. december 15-én, 2008. május 17-én, 2009. május 9-én, 2009. december 12-én, 2010. május 15-én, 2010. december 11-én, 2011. május 14-én, 2011. december 10-én, 2012. május 12-én, 2012. december 15-én, 2013. május 4-én, 2014. január 11-én, 2014. szeptember 26-án, 2015. szeptember 4-én, 2016. május 21-én, 2017. április 28-án, 2018. május 11-én, 2018. december 14-én, 2020. július 17-én, 2022. május 13-án, 2023. május 5-én és 2024 május 3-án.
Normál dőlt betűvel szedve a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a szövegben: Kkt.), normál betűvel az MKVK alapszabálya (a szövegben: Asz.) – a számozás és a fejezetek címe mellett.
Kkt. 4. § (1) A Magyar Könyvvizsgálói Kamara a kamarai tagok önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező köztestülete.
1. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara (a továbbiakban: kamara) országos hatáskörű jogi személy, feladatait az alapszabályában meghatározott, jogi személyiséggel nem rendelkező központi szervei és területi szervezetei útján látja el.
2. A kamara
a) elnevezése: Magyar Könyvvizsgálói Kamara
b) nevének hivatalos rövidítése: MKVK
c) A kamara
ca) angol elnevezése: Chamber of Hungarian Auditors
cb) francia elnevezése: Chambre Des Experts Comptables Hongrois
cc) német elnevezése: Kammer der Ungarischen Wirtschaftsprüfer
3. A kamara székhelye: 1063 Budapest, VI. Szinyei Merse u. 8.
4. A kamara hatáskörét és feladatait a Kkt., továbbá a kamarát, a kamarai tag könyvvizsgálót, a könyvvizsgáló céget, a harmadik országbeli természetes személy könyvvizsgálót, a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó szervezetet jogosítványokkal felruházó és/vagy számukra kötelezettséget előíró egyéb jogszabályok határozzák meg.
Kkt. 1. § (1) E törvény célja, hogy meghatározza a – közérdekű tevékenységnek minősülő – jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység során alkalmazandó követelményeket, amelyek biztosítják e tevékenység megfelelő ellátását.
(2) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a nem jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során is.
(3) A törvény hatálya kiterjed
a) a Magyar Könyvvizsgálói Kamarára (a továbbiakban: kamara),
b) a kamarai tag könyvvizsgálóra,
c) a könyvvizsgáló cégre és a könyvvizsgálói hálózat tagjára,
d) a kamara által jegyzékbe vett harmadik országbeli könyvvizsgálóra és harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodóra,
e) az okleveles könyvvizsgálói képzésben résztvevőre,
f) a könyvvizsgáló jelöltre,
g) a külföldön tevékenységi engedéllyel rendelkező könyvvizsgálóra, könyvvizsgáló gazdálkodóra, ha Magyarországon kíván jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végezni, valamint
h) a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóságra (a továbbiakban: közfelügyeleti hatóság).
Kkt. 3. § (1) E törvény alkalmazásában jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység
a) a gazdálkodónál a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló felülvizsgálata, szabályszerűségének, megbízhatóságának, hitelességének, valamint annak tanúsítása, hogy a beszámoló megbízható és valós összképet ad a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről,
b) a gazdálkodó alapításakor, átalakulásakor, jogutód nélküli megszűnésekor a külön jogszabályban előírt értékelési, ellenőrzési, véleményezési (záradékolási) feladatok ellátása,
c) a könyvvizsgálók jogszabályban meghatározott egyéb feladatának elvégzése.
Kkt. 9/D. § (2) A kamarai tag könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek nyilvántartásba vétele, a harmadik országbeli könyvvizsgálók és harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók jegyzékbe vétele, a fegyelmi eljárások és a nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátókamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek minőségbiztosítása tekintetében a közfelügyeleti hatóság feladatait az e törvényben foglaltak és a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján – a közfelügyeleti hatóság végső felelőssége mellett – a kamara látja el.
5. A Kkt. felhatalmazása alapján a kamara jogkörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyeket és azok intézésére jogosult kamarai testületeket az alapszabály 6. pontja tartalmazza
6. Kamarai hatósági eljárások, az eljárásokban első fokon eljáró kamarai testületek:
| Sor- szám | Az eljárás megnevezése | Az eljárásban első fokon eljáró kamarai testület | |
| 1. | Felvétel a kamarába, valamint a kamarai tagság megszűnésének megállapítása | Kamara felvételi bizottsága | |
| 2. | Felvétel a könyvvizsgáló cégek nyilvántartásába, valamint az abból való törlés | Kamara felvételi bizottsága | |
| 3. | Felvétel a harmadik országbeli könyvvizsgálók és a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók jegyzékébe, valamint törlés a jegyzékekből | Kamara felvételi bizottsága | |
| 4. | Jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetésének engedélyezése, valamint a szüneteltetést követően a tevékenység újbóli ellátásának engedélyezése | Kamara felvételi bizottsága | |
| 5. | |||
| 6. | Felvétel az okleveles könyvvizsgálói képzési programba és abból való törlés | Kamara oktatási bizottsága | |
| 7. | Felvétel a könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékébe és abból való törlés | Kamara felvételi bizottsága | |
| 8. | |||
| 9. | |||
| 10. | |||
| 11. | Külföldi oklevél, bizonyítvány elismerése az okleveles könyvvizsgálói képzési programban történő részvétel céljából | Kamara oktatási bizottsága | |
| 12. | Tanulmányok elismerése résztanulmányok beszámítása az okleveles könyvvizsgálói képzési programban | Kamara oktatási bizottsága | |
| 13. | Okleveles könyvvizsgálói képzés szervezésének, folytatásának engedélyezése gazdálkodó számára, valamint ezen engedély visszavonása | Kamara oktatási bizottsága | |
| 14. | Oktatási tevékenység [Kkt. 87. § (1)] végzésének engedélyezése természetes személy számára, valamint az engedélyek visszavonása | Kamara oktatási bizottsága | |
| 15. | Kamarai minőségellenőrzés lefolytatása | Kamara minőségellenőrzési bizottsága | |
| 16. | A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti, a kamarai tag könyvvizsgálóra, könyvvizsgálói cégre vonatkozó felügyeleti tevékenység gyakorlása | Kamara minőségellenőrzési bizottsága |
7. A kamarai hatósági eljárásokban – a Kkt.-ban foglaltak figyelembevételével – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr) rendelkezéseit kell alkalmazni. A kamarai hatósági eljárás az ügyfél kérelmére, bejelentésére, nyilatkozatára, más hatóság kezdeményezésére, panasz bejelentésére vagy hivatalból indítható meg.
8. A kamarai hatósági eljárás során a kapcsolattartás kizárólag az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton történhet. A kamarai hatósági eljárás lefolytatása iránti kérelem, illetve az egyéb beadványok a megfelelő elektronikus űrlap kiválasztásával, a személyreszabott ügyintézési felületen keresztül terjeszthetőek elő.
9.
10. Az alapszabály 6. pontjában meghatározott kamarai hatósági eljárásokban a 10/A. pontban részletezett eljárás kivételével másodfokon eljáró kamarai testület: a kamara elnöksége. A fellebbezés előterjesztése az alapszabály 8. pontjában rögzítettek szerint történik. Az elnökség a fellebbezési eljárás során hozott döntést a fellebbezővel és azokkal, akikkel az elsőfokú döntést közölték, az első fokon eljáró testület útján közli.
10/A. A kamarai minőségellenőrzési eljárás során másodfokú hatóságként a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó szervezet (a továbbiakban: közfelügyeleti hatóság) jár el.
11. Az ügyfél a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint – a kézhezvételtől számított 30 napon belül – az elnökség határozata ellen keresettel fordulhat a bírósághoz.
12. Az ügyfél kérelmére indult kamarai hatósági eljárásért az ügyfélnek a kamara számlájára igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. Az igazgatási szolgáltatási díj összege természetes személy ügyfelek esetén 35 000 forint, gazdálkodó szervezetek (szervezetek) esetén 70 000 forint. Az elsőfokú döntés ellen benyújtott fellebbezés díjköteles, a díj összege az igazgatási szolgáltatási díj 50 százaléka [Kkt. 9. § (1), (5)–(6)].
13. Az alapszabály 12. pontjában meghatározott díjat az eljárás kezdeményezésekor az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri. [Kkt. 9. § (7) és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 31. § (1)] A díjfizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha
a) az ügyfél a kérelmet a hatáskörrel nem rendelkező szervhez nyújtja be,
b) a szerv a kérelmet elutasítja vagy annak részben ad helyt,
c) a kérelmező az elsőfokú határozat meghozatala előtt a kérelmet visszavonja.
Az alapszabály 12. pontjában meghatározott díj megfizetését igazoló bizonylatot az elsőfokú eljárást, illetve a fellebbezési eljárást kezdeményező irathoz mellékelni kell.
14. Nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni a Kkt. 30. § (3) bekezdése, 41. § (3) bekezdése, a 69. § (3) bekezdése, a 71/A. § (3) bekezdése és a 101. § (2) bekezdése szerinti kamarai hatósági eljárások esetében. Nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni továbbá a 70 év feletti kamarai tag könyvvizsgálóknak a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetésének engedélyezéséért.
15. Nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni akkor sem, ha a Kkt. 166. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti eljárást a közfelügyeleti hatóság, a kamara elnöke, a kamara fegyelmi megbízottja, fegyelmi bizottsága, szakértői bizottsága kezdeményezi [Kkt. 166. § (2)].
16. A Kkt. 166. § (2) bekezdés c) pontja szerint lefolytatott kamarai minőségellenőrzés kezdeményezőjét az alapszabály 12. pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díjon felül az Ákr. előírásai alapján meghatározott költségtérítési kötelezettség is terheli. A díjat és a költségtérítést a Minőségbiztosítási Alap (a továbbiakban: MBA) bevételeként kell elszámolni.
17. Ha ugyanabban az ügyben kérelemre új eljárás indul, a díjat ismét meg kell fizetni [Itv. 28. § (3)].
18. A jogorvoslati eljárásban megfizetett valamennyi díjat (költségtérítést) az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a kamara elnöksége vagy a bíróság által felülvizsgált hatósági döntés vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. A visszatérítést hivatalból, a jogorvoslati eljárás során hozott határozatban kell elrendelni [Itv. 32. § (1)–(2)].
19. A hatósági eljárási költség különösen:
a) az eljárásban a bizonyítási eszközök beszerzésével, igénybevételével kapcsolatos költségek (például a kérelem elbírálásához szükséges okmányok és egyéb iratok beszerzésének, magyar nyelvre történő fordításának, hitelesítésének, másolat, másodlat előállításának, a kérelmező által kezdeményezett szakértő igénybevételének költségei), továbbá
b) az ügyfél megjelenésével kapcsolatos költség (például az utazási költség),
c) az ügyfél iratbetekintési jogának gyakorlásával kapcsolatos költség (másolás, nyomtatás, postázás költsége stb.),
d) az ügyfél részéről az eljárásban felmerülő levelezési költség,
e) a kamarai tag könyvvizsgáló, valamint a könyvvizsgáló cég kérelme alapján lefolytatott minőségellenőrzés (rendkívüli minőségellenőrzés) költsége.
20.
21. A kamarai hatósági eljárásban döntést (határozatot, végzést) az Ákr. szerinti függő hatályú döntés kivételével az ügyben eljárni jogosult kamarai szerv (testület) hoz. A hatósági eljárásban hozott döntésért a felelősség az eljárást lefolytató kamarai szerv (testület) vezetőjét terheli. A kiadmányozási jogot a kamarai hatósági ügyben eljáró kamarai szerv (testület) vezetője (kiadmányozó) gyakorolja.
A papíralapú irat akkor hiteles kiadmány, ha
a) azt az illetékes kiadmányozó saját kezűleg aláírja vagy
b) a kiadványon a kiadmányozó neve mellett az „s.k.” jelzés szerepel és a kamara főtitkára, mint a kiadvány hitelesítésével felhatalmazott kamarai alkalmazott, azt aláírásával igazolja, továbbá
c) a kiadmányozó, illetve a hitelesítéssel felhatalmazott személy aláírása mellett szerepel a kamara hivatalos bélyegzőlenyomata.
Az elektronikus irat akkor hiteles kiadmány, ha azt
a) az illetékes kiadmányozó az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással, az előírt esetekben időbélyeggel látta el vagy
b) az iratérvényességi nyilvántartásra vonatkozó szabályok szerint hitelesítették és nyilvántartják.
22. A kamarai hatósági eljárásban a főtitkári hivatal
a) kijelöli a hatósági eljárás ügyintézőjét,
b) az ügyben eljáró kamarai szerv (testület) elnökének felkérése esetén a hivatalból indult eljárásról az ismert ügyfelet az Ákr. szerint értesíti,
c) meghozza az Ákr. szerinti függő hatályú döntést,
d) az Ákr.-ben, továbbá a Kkt.-ben és a kamara szabályzataiban foglaltak figyelembevételével ellátja a hatósági eljárás megindítására irányuló kérelem alaki és tartalmi vizsgálatával kapcsolatos előkészítő feladatokat,
e) szükség esetén ellátja a hiánypótlással kapcsolatos technikai ügyintézést,
f) szükség esetén, az ügyben eljáró kamarai szerv (testület) elnökének felkérésére az ügyfelet tájékoztatja az ügyre irányadó jogszabály, valamint kamarai szabályzatok rendelkezéseiről, az őt megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről, illetve a kötelezettség elmulasztásának következményeiről,
g) az Ákr.-ben meghatározott korlátozásokkal az ügyfeleknek és az ügyben érdekelt más személyeknek biztosítja az iratbetekintési jogot,
h) gondoskodik a törvény által védett titkok megőrzéséről és a személyes adatok védelméről,
i) az Ákr.-ben meghatározott esetekben – az ok(ok) közlésével – javaslatot tesz az ügyben eljáró kamarai szervnek (testületnek) a kérelem visszautasítására, továbbá az eljárás megszüntetésére,
j) ha az eljárásban a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi – az ügyben eljáró kamarai szerv (testület) elnökének felkérésére– az ügyfelet nyilatkozattételre, okirat vagy más irat bemutatására hívja fel, a felhívásban közli a teljesítés elmaradásának következményeit,
k) ha az eljárásban a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi – az ügyben eljáró kamarai szerv (testület) elnökének felkérésére- biztosítja szakértő közreműködését,
l) figyelemmel kíséri az ügyintézési határidők betartását, jogsértésről írásban tájékoztatja az eljárást lefolytató kamarai szerv (testület) vezetőjét,
m) vezeti és karbantartja az eljárásokkal kapcsolatos nyilvántartásokat,
n) a hatósági eljárások során ellátja a jegyzőkönyv vezetésével, indokolt esetben a hangfelvétel készítésével, továbbá a tevékenységek szervezésével, valamint a levelezéssel kapcsolatos feladatokat,
o) felhívja az ügyben eljáró kamarai szerv (testület) vezetőjének figyelmét az összeférhetetlenségi szabályokra,
p) a kamarai hatósági ügyben eljáró kamarai szerv (testület) döntése alapján – az Ákr. rendelkezéseinek megfelelően – megszövegezi a döntést tartalmazó iratot (határozatot, végzést),
q) ellátja a döntést tartalmazó irat (kiadmány) hitelesítésével és a kiadmánynak az abban meghatározott személyek részére történő továbbításával kapcsolatos feladatokat,
r) ellátja a kamara önkormányzati szabályzataiban rögzített feladatokat.
23. A kamarai hatósági eljárásokra a Kkt., az Ákr., valamint más jogszabályok vonatkozó rendelkezései mellett alkalmazni kell az alapszabály és a kamara önkormányzati szabályzatainak előírásait.
Kkt. 4. § (5) A kamara
b) a közfelügyeleti hatóság jóváhagyásával megalkotja és naprakészen tartja a könyvvizsgálati, valamint az átvilágítási megbízásokra, a bizonyosságot nyújtó megbízásokra, a kapcsolódó szolgáltatásokra és a belső minőségellenőrzésre, könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek belső szervezetére és a könyvvizsgáló munka megszervezésére vonatkozó nemzeti standardokat,
24. A kamara tájékoztatja tagjait a nemzetközi könyvvizsgálati standardokról, azok módosításairól, alkalmazásuk során szerzett gyakorlati tapasztalatokról. A kamara a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal összhangban, a közfelügyeleti hatóság jóváhagyásával kialakítja a magyar nemzeti könyvvizsgálati standardokat, alkalmazásukra kötelező érvényű szabályokat alkot, és ajánlásokat határoz meg, azokról a kamara honlapján és/vagy a Magyar Könyvvizsgálói Kamara lapjában (a továbbiakban: Könyvvizsgálók Lapjában) tájékoztatást tesz közzé. A magyar nemzeti könyvvizsgálati standardok alkalmazását szakmai képzés, továbbá konferenciák, tapasztalatcserék szervezésével segíti.
Kkt. 4. § (5) A kamara
c) meghatározza az okleveles könyvvizsgálói szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit, ellátja a vizsgáztatási feladatokat, és a képzés irányításával, felügyeletével kapcsolatos hatósági feladatokat, meghatározza a szakképesítés tartalmi kereteit, szabályozza a képzésben közreműködő szervezetek feladatait, gondoskodik a feladatellátás minőségbiztosításáról,
d) szervezi és felügyeli a könyvvizsgáló jelöltek képzését, meghatározza a könyvvizsgáló jelöltek képzési programját, a szakmai kompetencia vizsga követelményeit, lebonyolítja a szakmai kompetencia vizsgát,
e) meghatározza a különbözeti vizsga követelményeit, lebonyolítja a különbözeti vizsgát,
f) szervezi és felügyeli a kamarai tag könyvvizsgálók kötelező szakmai továbbképzését, gondoskodik a feladatellátás minőségbiztosításáról,
g) véleményt nyilvánít a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben,
h) dönt a kamarai tag könyvvizsgálók, a könyvvizsgáló cégek fegyelmi ügyében,
i)
j) szakértői véleményt alakít ki az IFRS-ek szerinti számviteli elszámolás minősítését is igénylő, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén, a számviteli elszámolás minősítésére vonatkozóan.
(6) A kamara a tagok képviseletében különösen az alábbi feladatokat látja el:
a) megalkotja a kamara alapszabályát, továbbá a kamara önkormányzati szabályzatait,
b) működteti a kamarai tag könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenysége minőségbiztosításának rendszerét azon kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek tekintetében, akik/amelyek nem látnak el közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet,
c) véleményezi azokat a törvényeket és más jogszabályokat, amelyek a könyvvizsgálók működésének, tevékenységének feltételeit meghatározzák, a kamara feladatait és működését közvetlenül érintik,
d) a számviteli szabályozásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) számára javaslatot tesz azokra a kamarai tag könyvvizsgálókra vonatkozóan, akik a miniszter által kinevezett testületekben a kamarát képviselik,
25. A kamara a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásáért járó díjak meghatározásának elveire, elsődleges szempontjaira, a díjtételek alsó határaira ajánlást adhat ki.
Kkt. 4. § (6) A kamara
e) együttműködik a kamara alapszabályában meghatározott állami szervekkel, hatóságokkal és részt vesz a szakmai szervezetek munkájában,
26. A kamara együttműködik az Országos Számviteli Bizottsággal (a továbbiakban: OSZB). Az együttműködés keretében
a) javaslatot tesz azokra a kamarai tagokra, akik a kamarát az OSZB-ban képviselik,
b) a kamara tisztségviselői, bizottságai, szervezetei, a kamarai tag könyvvizsgálók és a gazdálkodó szervezetek általánosított tapasztalatai, javaslatai alapján kezdeményezi a számvitelről szóló jogszabályok, illetve azok egyes rendelkezéseinek módosítását,
c) véleményt nyilvánít a könyvvizsgálói feladatok végrehajtását segítő számviteli ajánlásokkal, a közzétett ajánlások felülvizsgálatával és módosításával kapcsolatban,
d) a külföldi országok számviteli szabályozásairól, azok változtatásairól és gyakorlatáról szerzett ismereteiről, valamint tapasztalatairól tájékoztatja az OSZB-t.
27. A kamara együttműködik a jogalkotó szervekkel a kamara jog- és hatáskörét, feladatait meghatározó, azt módosító jogalkotási folyamatokban, továbbá az állam pénzügyi -gazdasági ellenőrző szerveivel, hatóságaival, valamint a könyvvizsgálói feladatok ellátásához kapcsolódó tevékenységet végzők szakmai és érdekvédelmi szervezeteivel.
Kkt. 4. § (6) A kamara
f) szakmai konzultáció, tanácsadás keretében módszertani segítséget nyújt a kamarai tag könyvvizsgálók, a könyvvizsgáló cégek munkájának ellátásához, szakmai kiadványokkal, konferenciák és más rendezvények szervezésével elősegíti, hogy a kamarai tag könyvvizsgálók, a könyvvizsgáló cégek munkájukat az e törvényben és a más jogszabályokban előírtak szerint végezzék,
g) részt vesz a nemzetközi könyvvizsgálói szervezetek munkájában, kapcsolatot tart más országok könyvvizsgálói szervezeteivel,
h) az IFAC Etikai Kódexének figyelembevételével kidolgozza a kamarai tagokra, a könyvvizsgáló cégekre vonatkozó etikai szabályokat, figyelemmel kíséri a megtartásukat
i) működteti az egyeztető testületet és a jogsegélyszolgálatot,
j) figyelemmel kíséri a könyvvizsgálók, a könyvvizsgáló cégek szakmai tevékenységét, megteszi a szükséges intézkedést, ha tudomást szerez arról, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég tevékenységével, magatartásával jogsértést követ el, vagy a kamara alapszabályának, illetőleg a kamara önkormányzati szabályzatainak rendelkezéseivel ellentétesen cselekszik,
k) a könyvvizsgálók érdekeit érintő intézkedésekről, a szabályok változásairól, a szakmai állásfoglalásokról, a szakmai tevékenységgel összefüggő fejleményekről folyamatosan tájékozódik, és tapasztalatait rendszeresen rendelkezésre bocsátja.
(7) A kamara gondoskodik arról, hogy az e törvény alapján megalkotott szabályzatai folyamatosan és bárki számára szabadon hozzáférhetőek legyenek a honlapján.
28. A kamara a közvélemény pontos és gyors tájékoztatása érdekében internetes honlapot tart fenn. A kamara honlapján jogszabályban, a kamara alapszabályában meghatározott közérdekű vagy közérdekből nyilvánossá tehető (törvény által nem védett, továbbá hivatásbeli titkot nem képező) adatokat, információkat elektronikus úton bárki számára személyazonosítás és adatigénylési eljárás nélkül, folyamatosan, korlátozás- és díjmentesen teszi közzé.
28/A. A Könyvvizsgálók Lapja a honlapon elektronikus formában, havi rendszerességgel jelenik meg, továbbá azt a főtitkári hivatal a kamarai tag könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgáló cég részére elektronikus úton (e-mail formájában), közvetlenül is megküldi.
29. Közérdekű adat a kamara által előállított vagy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, hivatásbeli titkot nem képező bármilyen módon vagy formában rögzített adat, információ vagy ismeret (a továbbiakban együtt: adat) függetlenül kezelésének módjától.
30. Közérdekből nyilvános adat a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.
31. A kamara honlapján adatot közzétenni az adatközlő jogosult. Adatközlő a főtitkári hivatal. Az adatközlő az adatfelelős által hozzá írásban eljuttatott adatot teheti közzé a kamara honlapján. Amennyiben a területi szervezet rendelkezik internetes aloldallal, úgy a területi szervezet ilyen irányú igénye esetén az aloldalon való közzététel tekintetében az adatközlői feladatokat a területi szervezet látja el azzal, hogy az internetes aloldalon a területi szervezetet, valamint a területi szervezethez tartozó kamarai tag könyvvizsgálókat és könyvvizsgáló cégeket érintő adatok, információk tehetők közre.
32. Az adatközlő gondoskodik az adatok közzétételére alkalmas kialakításáról, a folyamatos üzemeltetésről, az esetleges üzemzavar elhárításáról és az adatok frissítéséről.
33. Adatfelelős annak a kamarai szervnek (szervezetnek) a vezetője, mely szerv (szervezet) a közérdekű adatot, információt előállította, illetve amelynek a működése során ez az adat, információ keletkezett.
34. A honlapon (illetve a Könyvvizsgálók Lapjában), valamint a SZÁMVITEL, ADÓ, KÖNYVVIZSGÁLAT (a továbbiakban: SZAKma) című lapban közzétett adat jogszabály által védett titkot, valamint a könyvvizsgálói tevékenység (hivatás) gyakorlásához kötött üzleti titkot, továbbá védett adatot, ideértve a védett személyi adatot is, nem tartalmazhat.
35. A közérdekű adatok megismerésével és nyilvánosságával összefüggésben az üzleti titok megismerésére a Polgári Törvénykönyvben (a továbbiakban: Ptk.) foglaltak az irányadók.
36. Ha a kamara internetes honlapján közzétett adatokat a Könyvvizsgálók Lapján kívül más módon (például: a Cégközlönyben vagy más hivatalos lapban, a SZAKma című lapban) is nyilvánossá teszi, azt a közleménynek tartalmaznia kell.
37. A honlapon történő közzététel nem mentesít az adat honlapon kívüli más módon történő közzétételének kötelezettsége alól, ha azt jogszabály vagy a kamara alapszabálya kötelezően előírja.
38. A kamara internetes honlapján közzéteszi különösen
a) a kamara tisztségviselőinek, elnökségi tagjainak, a küldötteknek, a kamarai bizottságok tagjainak és vezetőinek, továbbá a szakmai tagozatok, a minőségellenőrzési bizottság vezetőjének és a bizottság tagjainak, a minőségellenőröknek a nevét,
b) az alapszabályát [Kkt. 4. § (7)],
c) a küldöttgyűlés által alkotott önkormányzati szabályzatait,
d) az elnökség által jóváhagyott önkormányzati szabályzatait,
e) a kamara elnöke, vagy egyéb szerve által alkotott, vagy jóváhagyott önkormányzati szabályzatokat (a kamarai munkaszervezetet és gazdálkodást érintő belső szabályzatok kivételével),
f) a kamara által nyilvántartásba vett minőségellenőrök közérdekből nyilvános adatait [Kkt. 159. § (3)–(5).],
g) a kamara által nyilvántartásba vett kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek, harmadik országbeli könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek közérdekből nyilvános adatait [Kkt. 33. § (4)–(5), 44. § (3)–(4), 72. § (2), 74. § (1), (3)],
h) az érvényben lévő könyvvizsgálói igazolványok mintáját [Kkt. 16. § (5)],
i) a gazdálkodó szervezet (szervezet) számára Magyarország területén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésének engedélyezését bizonyító igazolások mintáját [Kkt. 34. § (3)],
j) a harmadik országbeli könyvvizsgálók és a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók kamarai jegyzékbe történő felvételét bizonyító igazolások mintáját [Kkt. 73. § (2)],
k) az okleveles könyvvizsgálói képzés folytatásának (szakképző hely) engedélyezése tárgyában kiírt pályázati felhívást [Kkt. 81. § (3)],
l) az Okleveles Könyvvizsgálókat Képesítő Testület (továbbiakban: OKKT) tagjainak névsorát [Kkt. 140. § (2)],
m) a minőségellenőrzési bizottság szervezeti és működési szabályzatát [Kkt. 154. § (2)],
n) a minőségellenőrzési bizottság éves munkatervét és éves minőségellenőrzési tervét, valamint a végrehajtásukról szóló beszámolókat azok elfogadásától számított nyolc napon belül [Kkt. 158. § (1)],
o) a minőségellenőrök számára kiírt pályázati felhívást [Kkt. 161. § (3)]
p) a minőségellenőrzési bizottság éves összefoglaló jelentését a tárgyévben lefolytatott minőségellenőrzések tapasztalatairól a tárgyévet követő év május 31-ig (Kkt. 173. §),
q) a fegyelmi bizottság éves összefoglaló jelentését a tárgyévben lefolytatott fegyelmi eljárások tapasztalatairól, a kiszabott szankciókról a tárgyévet követő év május 31-ig (Kkt. 179. §),
r)
s) azokat az adatokat, információkat, amelyek a kamara honlapján történő közzétételéről a kamara alapszabálya, egyéb önkormányzati szabályzata, vagy küldöttgyűlése, elnöksége, továbbá a kamara központi vagy területi szervezetének javaslatára a kamara elnöke így rendelkezik.
39. A kamara közzéteszi a Könyvvizsgálók Lapjában különösen
a) az okleveles könyvvizsgálói képzés folytatásának (szakképző hely) engedélyezése tárgyában kiírt pályázati felhívást [Kkt. 81. § (3)], továbbá a pályázaton nyertes szakképző intézmények megnevezését és címét,
b) az OKKT tagjainak névsorát [Kkt. 140. § (2)],
c) a pályázati felhívást a minőségellenőrök kiválasztásához, valamint a nyilvántartásba vett minőségellenőrök nevét [Kkt. 161. § (3)],
d) a minőségellenőrzési bizottság által a kamarai minőségellenőrzés tapasztalatairól készített éves jelentését a tárgyévet követő év május 31-ig (Kkt. 173. §),
e) a fegyelmi bizottság éves összefoglaló jelentését a tárgyévben lefolytatott fegyelmi eljárások tapasztalatairól, a kiszabott szankciókról a tárgyévet követő év május 31-ig (Kkt. 179. §).
40. A kamara a Könyvvizsgálók Lapjában közzéteszi az újonnan, nyilvántartásba vett kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartási számát, nevét, címét [Kkt. 33. § (5)].
41. A kamara a Könyvvizsgálók Lapjában közzéteszi az újonnanjegyzékbe vett harmadik országbeli könyvvizsgálók és a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók jegyzékbe vételi számát, nevét, címét [Kkt. 74. § (3)].
42. A kamara a Könyvvizsgálók Lapjában közzéteszi az újonnan nyilvántartásba vett könyvvizsgáló cégek nyilvántartási számát, nevét, székhelyét [Kkt. 44. § (4)].
43.
44.
45. A kamara területi szervezete adatközlő (alapszabály 31. pont) feladatokat nem láthat el, hivatalos lapban a kamara tevékenységével összefüggő vagy azt érintő közérdekű adatot nem közölhet.
46.
Kkt. 10. § (1) Természetes személyként jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet Magyarország területén az végezhet, aki a kamara tagja és rendelkezik az ezt igazoló könyvvizsgálói igazolvánnyal.
(2) A kamarai tagfelvétel tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el.
47.
48.
Kkt. 11. § (1) A kamarába – kérelem alapján – tagként fel kell venni azt a természetes személyt, aki megfelel a következő feltételeknek:
a) Magyarország területén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet kíván folytatni,
b) rendelkezik a közfelügyeleti hatóság 9/G. § (1) bekezdés szerinti igazolásával,
49.
50.
51.
52.
53.
54.
Kkt. 11. § (1) A kamarába – kérelem alapján – tagként fel kell venni azt a természetes személyt, aki megfelel a következő feltételeknek:
c) vállalja, hogy más kamarai tag könyvvizsgálónál, könyvvizsgáló cégnél létesített munkaviszonyán kívüli munkaviszonyban, továbbá közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban, szolgálati viszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megkezdésének időpontjától nem áll [ide nem értve a (2) bekezdés szerinti jogviszonyt],
d) vállalja, hogy könyvvizsgáló cégen kívül más gazdálkodó szervezetben (szervezetben) személyes közreműködésre tagként, vezető tisztségviselőként a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megkezdésének időpontjától nem lesz kötelezett [ide nem értve a (2) bekezdés szerinti jogviszonyt],
e) – a 22/A. §-ban foglaltak kivételével – a kamara alapszabályában meghatározott mértékű, Magyarország területén végzett jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó könyvvizsgálói felelősségbiztosítással rendelkezik,
Kkt. 22/A. § (1) A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végző kamarai tag könyvvizsgáló köteles olyan, Magyarország területén végzett, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységére is kiterjedő hatályú könyvvizsgálói felelősségbiztosítással rendelkezni, amelynek biztosítási összege eléri a 100 millió forintot.
(2) Nem kell a kamarai tag könyvvizsgálónak az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelni, ha kizárólag könyvvizsgáló cég nevében végez közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet.
55. A természetes személynek a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megkezdésének időpontjában és a kamarai tagi jogviszonyának fennállása alatt folyamatosan könyvvizsgálói felelősségbiztosítással kell rendelkeznie.
56. A kérelmező felelősségbiztosításának meglétét az arról szóló okirat csatolásával igazolja.
57. Az alapszabály 55 pontja szerinti feltételnek nem kell megfelelnie a természetes személynek, ha kizárólag könyvvizsgáló cég nevében végez jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet. A kérelmezőnek ez esetben igazolnia kell, hogy a könyvvizsgáló cég által kötött felelősségbiztosítás rá is kiterjed.
Kkt. 11. § (1) A kamarába – kérelem alapján – tagként fel kell venni azt a természetes személyt, aki megfelel a következő feltételeknek:
f) a kamara alapszabályában és a kamara önkormányzati szabályzataiban foglaltakat magára kötelezőnek ismeri el.
g) vállalja a kamarai tagdíj megfizetését,
h) az előírt igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.
(1a) Egyéni vállalkozóként jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet folytató kamarai tag könyvvizsgálónál az egyéni vállalkozói jogviszony nem minősül az (1) bekezdés d) pontja szerinti jogviszonynak.
Kkt. 11. § (2) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti feltétel teljesítésétől – indokolt esetben – el lehet tekinteni a természetes személynél, ha munkáltatója (foglalkoztatója) írásban nyilatkozik arról, hogy a kérelmező a kamarai tag könyvvizsgálói minőségéből adódó feladatait megfelelően el tudja látni, valamint, hogy az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti jogviszonyból adódó jogok és kötelezettségek érvényesítésével nem akadályozza a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megfelelő ellátását.
58. A Kkt. 11. § (2) bekezdése alkalmazhatóságáról a felvételi bizottság kérelemre határoz. Amennyiben a kérelem előterjesztésére önállóan – nem a kamarai tagfelvételi kérelemmel, illetve a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetését követően a tevékenység újbóli ellátásának engedélyezése iránti kérelemmel egyidejűleg – kerül sor, a kérelmező az eljárásért az eljárás kezdeményezésekor 35 000 forint eljárási költségtérítést köteles fizetni a kamarának. A másodfokú eljárás eljárási költsége 17 500 forint, amely eredményes fellebbezés esetén visszajár.
A felvételi bizottság később a Kkt. 11. § (2) bekezdésének alkalmazhatóságáról bármikor – az alapszabály 62/b. pontja szerinti – határozatot hozhat, hogyha a körülmények változásából, a kamarai tag könyvvizsgálónál lefolytatott kamarai minőségellenőrzés eredményéből, illetve az alapszabály 146. pontja szerinti éves kamarai adatszolgáltatás adataiból szerzett információk alapján arra a következtetésre jut, hogy a kamarai tag a könyvvizsgálói minőségéből adódó feladatait nem látja el megfelelően.
59. A 11. § (1) bekezdésének c) pontja alapján tagként akkor áll fenn személyes közreműködési kötelezettség, ha erre a tag a társasági szerződésben (például mellékszolgáltatási kötelezettség vállalásával), vagy egyéb magánjogi szerződéssel kötelezettséget vállal. Vezető tisztségviselőként különösen akkor áll fenn személyes közreműködési kötelezettség, ha a vezető tisztségviselő önálló aláírási (cégképviseleti) joggal rendelkezik. Az egyéni vállalkozó esetében a személyes közreműködési kötelezettség az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 16. § (1) bekezdése alapján fennáll . Az egyéni vállalkozóként könyvvizsgálói tevékenységet folytató kamarai tag könyvvizsgálónál az egyéni vállalkozói jogviszony nem minősül a Kkt. 11. § (1) bekezdés d) pontja szerinti jogviszonynak.
60. A Kkt. 11. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot
a) a kamarai tagsági viszony létesítését kezdeményező természetes személy (tagfelvételt kérelmező), vagy
b) a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet folytatni kívánó (Kkt. 29. §), de a Kkt. 11. § (1) bekezdés c) és/vagy d) pontja szerinti jogviszonyban álló kamarai tag könyvvizsgáló, valamint
c) a Kkt. 11. § (1) bekezdés c) és/vagy d) szerinti jogviszonyt létesítő (létesíteni kívánó), könyvvizsgálói tevékenységet nem szüneteltető tagsági jogállású kamarai tag könyvvizsgáló
minden, a Kkt. 11. § (1) bekezdés c) és/vagy d) pontja szerinti jogviszonyra kiterjedően szerzi be és azt eredetiben csatolja a kérelemhez, kérelmének benyújtásakor, vagy ezt követően legkésőbb a Kkt. 11. § (1) bekezdés c) és/vagy d) pontja szerinti jogviszony létesítését, vagy megváltozását követő 15 napon belül. A jelen pont szerinti kérelemben a kérelmező nyilatkozik arról, hogy hozzájárul a nyilatkozat tárgyában szükségessé váló egyeztetésekhez, valamint vállalja, hogy a felvételi bizottság által kért további dokumentumokat (például adóbevallások, munkaszerződés, egyéb szerződések) a bizottság rendelkezésére bocsátja.
61. A Kkt. 11. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogviszonyban álló kérelmező kérelmének akkor lehet helyt adni, ha e jogviszonyban a munkavégzés alól felmentett, vagy munkaviszonya nem teljes munkaidőre (napi 8 órára) szól és munkaszerződése kötetlen munkaidőt tartalmaz és rendkívüli munkavégzésre kötelezés kizárt és nincs a munkavállalónak cégképviseleti jogosultsága. A teljes munkaidőre és a kötetlen munkaidőre vonatkozó megkötéstől a felvételi bizottság indokolt esetben eltekinthet.
A Kkt. 11. § (1) bekezdés d) pontja szerinti jogviszonyban álló kérelmező kérelmének akkor lehet helyt adni, ha a kérelmező nem rendelkezik önálló aláírási (cégképviseleti) joggal, a könyvvizsgálói cégen kívüli gazdálkodó szervezetnél a kérelmező leterheltségének mértéke, közreműködésének jellege és rendszeressége, valamint a gazdálkodó szervezet tevékenységi és ügyfélköre alapján – a kérelmező által személyében felelős könyvvizsgálóként ellátott könyvvizsgálati megbízatások számára, a könyvvizsgálói tevékenység időigényére is tekintettel – valószínűsíthető, hogy a kérelmező személyes közreműködése a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megfelelő ellátását a függetlenségi és összeférhetetlenségi követelményekre is figyelemmel nem akadályozza és a Kkt. 11. § (2) bekezdésében rögzített kedvezmény alkalmazása a körülmények alapján indokolt. Előző szempontok a Kkt. 11. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogviszonyban álló kérelmező kérelmének elbírálására is megfelelően irányadóak.
62. A felvételi bizottság az alapszabály 60. pontjában foglaltak szerint benyújtott nyilatkozat(ok) alapján hozott határozatában
a) helyt ad a Kkt. 11. § (2) bekezdésének alkalmazhatóságára irányuló kérelemnek vagy
b) a Kkt. 11. § (2) bekezdésének alkalmazhatóságára irányuló kérelmet elutasítja és felszólítja a kamarai tag könyvvizsgálót a Kkt. 11. § (1) bekezdés c) és/vagy d) pontja szerinti jogviszonyának (jogviszonyainak) 30 napon belül történő megszüntetésére, vagy a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetésének kezdeményezésére, ha a nyilatkozatok alapján megállapítható, hogy a Kkt. 11. § (2) bekezdésében megfogalmazott feltételek nem teljesülnek.
A Kkt. 11. § (2) bekezdésének alkalmazhatóságára irányuló kérelemnek való helyt adás nem jelenti a Kkt. 35. § h) pontjában rögzített követelmény alóli mentesítést.
63.
64. Az alapszabály 62/a. pontja alapján, a Kkt. 11. § (2) bekezdésének alkalmazásával a Kkt. 11. § (1) bekezdés c) és/vagy d) pontja szerinti jogviszonyban álló, a könyvvizsgálói tevékenységet nem szüneteltető tagsági jogállású kamarai tag könyvvizsgáló kamarai minőségellenőrzésének eredményét a felvételi bizottságnak meg kell küldeni. A minőségellenőri jelentés és a nyilatkozatok tartalmának vizsgálatával a felvételi bizottság mérlegelési jogkörében dönt a Kkt. 11. § (2) bekezdése szerinti kedvezmény további fenntartásáról.
65. Ha a kamarai tag könyvvizsgáló az alapszabály 60/c., 62/b. vagy 66. pontjában foglaltakat nem teljesíti, a kamara felvételi bizottsága a Kkt. 30. § (1) bekezdés c) pontja alapján hivatalból megállapítja tagsági viszonyának megszűnését.
66. Ha a Kkt. 11. § (2) bekezdés alkalmazásával a Kkt. 11. § (1) bekezdés c) és/vagy d) pontja szerinti jogviszonyban álló kamarai tag könyvvizsgáló az alapszabály 62/a. pontja szerinti határozatban szereplő jogviszonyához képest új jogviszonyt létesít (az változik, vagy további létesül), vagy jogviszonyának tartalma módosul, legkésőbb az új, módosult, vagy további jogviszony létesítésétől (jogviszony tartalmának változásától) számított 15 munkanapon belül a kamara felvételi bizottságánál új kérelmet kell benyújtania a Kkt. 11. § (2) bekezdésének alkalmazhatósága iránt.
67.
68.
69. A természetes személy a Kkt. 11. § (1) bekezdés e) pontja szerinti könyvvizsgálói felelősségbiztosítása meglétét az erről szóló okirat hiteles magyar nyelvű fordításával is igazolhatja, feltéve, hogy írásbeli nyilatkozatban előzetesen hozzájárul ahhoz, hogy
a) a kamara megkeresésére a biztosító a felelősségbiztosítás fennállásának tényéről tájékoztatást adjon ki, továbbá
b) a kamara a könyvvizsgáló megbízójával – annak kérelmére – közölje a könyvvizsgálói felelősségbiztosítási szerződésben foglalt azon adatokat, amelyek az igényérvényesítéshez szükségesek, továbbá tájékoztathatja a megbízót arról, hogy igényének érvényesítését milyen módon és mely hatóságok előtt kezdeményezheti.
70. Ha a természetes személy igazolja, hogy saját tagállamának előírásai szerint, Magyarország területén végzett, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységére is kiterjedő hatályú könyvvizsgálói felelősségbiztosítással vagy biztosító-pénztári tagsággal rendelkezik, az erről szóló igazolás a könyvvizsgálói felelősségbiztosítás meglétét tanúsítja. A kamara az igazolás ismeretében kiegészítő biztosítás megkötését írja elő, ha a biztosítási szerződés a szerződési feltételek és a biztosítási összeg tekintetében nem felel meg a Kkt. és a kamara alapszabálya által előírt követelményeknek.
Kkt. 11. § (4) Az (1) bekezdés a) és c)–e) pontja szerinti feltételnek nem kell megfelelnie a természetes személynek, amennyiben tagfelvételi kérelmével egyidejűleg kéri a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetésének engedélyezését.”
71.
72.
73.
74.
75.
76.
76/A.
77. A kamara tagjai közé felvett személy a kamarai felvételét követő 30 napon belül a Kkt. 15. § (2) bekezdésében foglalt szöveg szerint esküt tesz a kamara elnöke előtt.
78.
79. Az esküt szóban kell elmondani, és okiratban kell megerősíteni. Az esküokirat az eskü szövegét, letételének és a könyvvizsgálói tevékenység megkezdésének kezdő időpontját tartalmazza. Az esküokiratot az esküt tevő és a kamara elnöke aláírja. Az esküokirat megőrzése a főtitkári hivatal feladata.
80. Ha a személy az eskütételben akadályoztatva van, az alapszabály 77. pontjában meghatározott határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani. Az eskü letételének akadályát képező okot (okokat) a személy vagy megbízottja köteles legkésőbb az eskü letételének napját megelőző napon a főtitkári hivatalnak írásban bejelenteni.
81.
82.
Kkt. 10. § (1) Természetes személyként jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet Magyarország területén az végezhet, aki a kamara tagja és rendelkezik az ezt igazoló könyvvizsgálói igazolvánnyal.
Kkt. 16. § (1) A kamara a tagjai közé felvett és könyvvizsgálói esküt tett könyvvizsgálót nyilvántartásba veszi, és az esküokirat aláírásával egyidejűleg arcképes könyvvizsgálói igazolvánnyal látja el.
83. Könyvvizsgálói igazolványt a kamara elnöke, akadályoztatása esetén a szakmai alelnök, vagy a kamara elnöke által kijelölt alelnök jogosult kiadni a felvételi eljárás befejezését követően tett eskü letételével, illetve az esküokirat aláírásával egyidejűleg.
Kkt. 16. § (2) A könyvvizsgálói igazolvány tartalmazza
a) a kamarai tag természetes személyazonosító adatait,
b) a kamarai tag fényképét,
c) a kamarai tag nyilvántartási számát,
d) az igazolvány számát, érvényességét,
e) a kamara elnökének aláírását.
(3) A könyvvizsgálói igazolvány a kamarai tagság igazolására is szolgál.
(4) A könyvvizsgálói igazolvány feljogosítja a kamarai tag könyvvizsgálót a „hites könyvvizsgáló”, a „bejegyzett könyvvizsgáló”, valamint a „könyvszakértő” cím használatára, azonban a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során kiadott jelentésekben csak a „kamarai tag könyvvizsgáló” cím használható.
84. A természetes személy a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagjai közé történő felvételi kérelmének benyújtásával egyidejűleg köteles egy felismerésre alkalmas igazolványképet megfelelő képformátumban (JPG) a kamara rendelkezésére bocsátani.
85.
86. Az igazolvány hamisítás elleni védelmi megoldásokat tartalmazó okmány, amely a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott „B” okmányvédelmi kategóriába tartozik. *
87. Az igazolvány a kamarai tag könyvvizsgálónak a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére való jogosultságát igazolja, és – a személyazonosság igazolását kivéve – egyéb személyi okmány felmutatása nélkül is tanúsítja a benne foglalt adatokat.
88.
89. Az igazolványt a kamarai tag könyvvizsgáló köteles megőrizni és a könyvvizsgálói hivatásának gyakorlása során magánál tartani. Az igazolványt a kirendelő hatóság, a könyvvizsgáló ügyfele, továbbá a kamarai tag könyvvizsgálónak a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység tűrésére kötelezett vagy a könyvvizsgálattal érintett személy kérésére fel kell mutatni.
90. Az igazolvány másra át nem ruházható, letétbe nem helyezhető, biztosítékul nem adható.
91. Az igazolvány a kiállítás napjától számított 10 évig vagy visszavonásig érvényes.
92. Az igazolvány érvénytelenné válik, ha a természetes személyt törlik a kamarai tagok nyilvántartásából, továbbá, ha az igazolvány érvényességi ideje lejárt, megrongálódott, elveszett, eltulajdonították vagy megsemmisült (a továbbiakban együtt: érvénytelenség).
93. A kamarai tag könyvvizsgáló köteles az igazolvány érvényességi idejének lejártát, megrongálódását, elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését és az igazolványban feltüntetett adatokban bekövetkezett változás tényét írásban haladéktalanul, de legkésőbb 15 munkanapon belül bejelenteni a kamara felvételi bizottságának és azzal egyidejűleg új igazolvány kiállítását kérni.
94. Az új igazolvány kiadását a kamara hivatalból vagy írásbeli kérelemre teljesíti. Az új igazolvány kiadása iránti kérelemhez az alapszabály 84. pontja szerint mellékelni kell egy igazolványképet, továbbá adatváltozás esetén a megváltozott adatot igazoló okiratot.
Kkt. 28. § A szüneteltetés időtartamára a könyvvizsgálói igazolványt átvételi elismervény ellenében be kell vonni, a kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartásában a könyvvizsgáló jogállásának változását be kell jegyezni.
Kkt. 29. § (4) Ha a felvételi bizottság engedélyezi a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzését, a kamarai tag könyvvizsgálói igazolványát átvételi elismervény ellenében vissza kell szolgáltatni a tagnak, és a kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartásában a könyvvizsgáló jogállásának változását be kell jegyezni.
95. Az igazolványt be kell vonni, ha
a) a könyvvizsgálót törlik a kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartásából,
b) a kamarai tag könyvvizsgáló a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet szünetelteti, a szüneteltetés időtartamára,
c) az igazolvány érvényességi ideje lejárt,
d) az igazolvány megrongálódott,
e) az igazolvány adataiban változás következett be,
f) az elveszett, eltulajdonított igazolvány előkerült.
96. A könyvvizsgálói igazolvány bevonásáról az alapszabály 95/a. és 95/b. pontja szerinti esetekben a főtitkári hivatal gondoskodik. A kamarai tag könyvvizsgáló köteles az igazolványt a főtitkári hivatal által megjelölt határidőn belül átadni a kamara részére.
97. Az alapszabály 95/c–95/f pontja szerinti esetekben, ha a kamara új igazolvány kiadásának alapjául szolgáló körülmény bekövetkezéséről tudomást szerez hivatalból, egyébként a kamarai tag könyvvizsgáló bejelentése alapján gondoskodik az igazolvány bevonásáról és új igazolvány kiadásáról.
98. A bevont igazolványt – az alapszabály 95/b-c. pontjában foglalt eset kivételével – érvényteleníteni kell. Az érvénytelenített igazolványt a kamara – kérésre – a (volt) kamarai tag könyvvizsgáló tulajdonába adja, egyébként megsemmisíti.
99. A bevont (érvénytelen) könyvvizsgálói igazolvány sorszámának és az érvénytelenség tényének a kamara honlapján történő közzététele iránt a főtitkári hivatal intézkedik.
100. Ezen alapszabály hatálybalépését megelőzően kiadott könyvvizsgálói igazolvány annak bevonásáig érvényes. A kamarai tag könyvvizsgáló – költségtérítés ellenében – kérheti könyvvizsgálói igazolványának cseréjét új típusú könyvvizsgálói igazolványra.
101. Ha a kamarai tag könyvvizsgálónak felróható okból válik szükségessé a kiadott könyvvizsgálói igazolvány helyett új igazolvány kiadása, az azzal kapcsolatos költségeket az igazolvány jogosultja megtéríteni köteles.
102. A főtitkári hivatal a kamara tagjai közé felvett személyt a könyvvizsgálói igazolvány átvételét követően nyilvántartásba veszi és a személy nyilvánossá tehető adatait [Kkt. 33. § (5) bekezdés] 15 napon belül közli a kamara illetékes területi szervezetével.
Kkt. 16. § (5) A kamara gondoskodik arról, hogy az érvényben lévő könyvvizsgálói igazolványok mintája a kamara honlapján folyamatosan és bárki számára szabadon megtekinthető legyen.
103. A 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet az 1. számú mellékletében, „A biztonsági okmányok” III. rész 1. Személyi és jogosultságot igazoló okmányok cím 1.60. sorában foglaltak szerint a könyvvizsgálói engedélyt, illetve igazolvány biztonsági okmánynak minősíti.
104.
105. A kamarai tag könyvvizsgáló tevékenységének megkezdésekor és azt követően rendelkezni köteles legalább a következő, a munka eszközeként szolgáló távközlő eszközökkel: telefon, elektronikus elérhetőség (e-mail), ügyfélkapus azonosító, továbbá honlap, ha a Kkt.-ben és az alapszabályban meghatározott feladatok teljesítése azt szükségessé teszik.
106. A kizárólag könyvvizsgáló cég nevében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végző kamarai tag könyvvizsgáló az alapszabály 105. pontjában írott kötelezettségének – az ügyfélkapus azonosító kivételével – a könyvvizsgáló cég útján tesz eleget.
107. A kamara a kamarai tag könyvvizsgálót igény esetén személyre szóló – fémből készült, kör alakú – dombornyomó (száraz) bélyegzővel (a továbbiakban: bélyegző) látja el.
108. A bélyegző felső részén félkörívben a kamarai tag könyvvizsgáló nevét, alatta tagsági igazolványának számát, középen a Magyar Könyvvizsgálói Kamara logóját és alsó részén félkörívben kamarai tag könyvvizsgáló kifejezést, alatta a bélyegző sorszámát kell feltüntetni.
109. Az igényelt bélyegzőt a könyvvizsgálói igazolvány kiadásával egyidejűleg kell a kamarai tag könyvvizsgálónak átadni. Az átvételt írásban igazoltatni kell.
110. Ezen alapszabály hatályba lépése előtt kiadott bélyegző érvényes mindaddig, amíg az visszavonásra nem kerül vagy a kamarai tag könyvvizsgáló annak cseréjét, pótlását nem kéri.
111. A bélyegző előállításának költsége, akkor is, ha a bélyegző pótlásra, cserére kerül, a kamarai tag könyvvizsgálót terheli.
112. A bélyegzőt a kamarai tag könyvvizsgáló alkalmazhatja a Kkt. 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység során keletkezett okmányok, iratok hitelesítésére, amennyiben azokat nem elektronikus okiratban állítja elő.
113. A bélyegzőt a kamarai tag könyvvizsgáló alkalmazhatja a Kkt. 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységek során keletkezett okmányok, bizonylatok, iratok hitelesítésére is.
114. A bélyegző jogszerű használatáért a kamarai tag könyvvizsgáló felelősséggel tartozik.
115.
116. Ha a felvételi bizottság a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását szüneteltető, illetve az újrafelvételét kérő kamarai tagnak újból engedélyezi a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzését, amennyiben korábban rendelkezett bevont bélyegzővel, a könyvvizsgálói igazolvány visszaszolgáltatásával egyidejűleg – átvételi elismervény ellenében – a bélyegzőt vissza kell adni a tagnak.
117.
118. A kamarai tag könyvvizsgáló a bélyegző megrongálódásának, használatra alkalmatlanná válásának tényét köteles haladéktalanul a főtitkári hivatalnak bejelenteni és – igény esetén – kezdeményezni a bélyegző cseréjét, pótlását. A bélyegző cseréjére, pótlására okot adó körülményt részletesen indokolni kell.
119. A bélyegző elvesztése esetén, vagy ha az alapszabály 118. pontjában foglalt változások azt indokolttá teszik, a főtitkári hivatal gondoskodik arról, hogy a bélyegző érvénytelenítésének ténye a kamara honlapján közzétételre kerüljön.
120. A használatra alkalmatlanná vált és az elveszett bélyegző helyett kiadott új bélyegzőt a bélyegzők nyilvántartásában soron következő sorszámmal kell ellátni. A nyilvántartásba be kell jegyezni a bélyegző kiadására okot adó körülményt.
121. Ha az elveszett bélyegző előkerült, az előkerült bélyegzőt úgy kell érvényteleníteni, hogy annak azonosíthatósága fennmaradjon.
122. A bélyegző előállításáról a főtitkári hivatal gondoskodik. A főtitkári hivatal nyilvántartást vezet az előállított, a kamarai tag könyvvizsgáló részére kiadott bélyegzőkről. A nyilvántartásban feltünteti a bélyegző lenyomatát, a bélyegző kiadására okot adó körülményt (például jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálat engedélyezése, csere, pótlás), a bélyegzőt átvevő személy nevét, címét és aláírását, az átvétel időpontját és a könyvvizsgáló kamarai tagsági számát, továbbá visszaszolgáltatás, pótlás, megsemmisítés esetén annak időpontját.
123. A bélyegző kezelésével kapcsolatos egyéb szabályokat a kamara „Szárazbélyegző kezeléséről szóló szabályzat” tartalmazza.
123/A. A könyvvizsgálói jelentés elektronikus okiratban történő kiállításáról és az ehhez szükséges elektronikus aláírás alkalmazásáról külön szabályzat rendelkezik.
A kamarai tag könyvvizsgáló jogai
Kkt. 17. § A kamarai tag könyvvizsgáló joga, hogy
a) az alapszabályban foglaltak szerint igénybe vegye a kamara szolgáltatásait.
124. A kamara tagjainak térítésmentes (díjmentes) és térítésköteles (díjköteles) szolgáltatásokat nyújt.
125. Díjmentesek a tagdíjjal fedezett szolgáltatások. Ezek:
a) a kamarai tagok szakmai érdekképviselete,
b) a kamara honlapján és/vagy a Könyvvizsgálók Lapjában rendszeres tájékoztatás, különösen
ba) a kamarai tag könyvvizsgálók szakmai feladatait (tevékenységét), kötelezettségeit érintő új jogszabályokról, valamint jogszabályi változásokról, a kamara alapszabályának és önkormányzati szabályzatainak változásairól,
bb) a kamarai tag könyvvizsgálók szakmai tevékenységét befolyásoló európai uniós jogi aktusokról, azok alkalmazásának kötelezettségéről, illetve lehetőségéről,
bc) a könyvvizsgálói standardokról és azok változásairól,
bd) a kamara küldöttgyűlésének és elnökségének, valamint a kamara más szervének (szervezetének) tevékenységéről, határozataikról,
be) a kamarai minőségellenőrzés tapasztalatairól, ajánlásairól,
bf) a közfelügyeleti hatóság tevékenységéről,
bg) a kamara által nyilvántartásba vett könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek és harmadik országbeli könyvvizsgálók, valamint könyvvizsgáló gazdálkodók állományáról, annak változásáról,
bh) a tanulságul szolgáló fegyelmi vétségekről, bírósági állásfoglalásokról, határozatokról, ítéletekről,
bi) a könyvvizsgálattal foglalkozó hazai és nemzetközi időszerű szakirodalomról;
c) az évenkénti kötelező továbbképzés szervezése, oktatók biztosítása a kötelező továbbképzéshez, a kötelező továbbképzés anyagának elektronikus formában, vagy papír alapon történő elérhetővé tétele, megküldése a továbbképzésen résztvevőknek, a kötelező továbbképzés teljesítésének igazolása.
Nem tartoznak a c) pont alá a kamara, illetve annak szerve, szervezete, az MKVK Oktatási Központ Kft. által részvételi díjfizetési kötelezettséggel meghirdetett, illetve tartott előadások akkor sem, ha az azon részt vevő kamarai tag könyvvizsgáló a kötelező továbbképzés teljesítésébe beszámított kreditpontot szerez;
d) a Könyvvizsgálók Lapjának elektronikus úton (e-mail formájában) történő megküldése, valamint a SZAKma című lap előfizetési díjának a kamara által történő átvállalása;.
e) a kamarai minőségellenőrzés lefolytatása, kivéve, ha az a kamarai tag könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég kezdeményezésére indult (Asz. 425/c.).
f) a kamara elnökségének döntése alapján a kamarai tag könyvvizsgálók számára meghatározott időszakban biztosított további ingyenes többletszolgáltatások, melyek költségei az adott évi kamarai üzemgazdasági tervbe beépítésre kerülnek.
126. Díjköteles szolgáltatások különösen:
a) a Kkt. által ilyenként meghatározott szolgáltatások,
b)
c)
d) a számviteli elszámolás minősítésére vonatkozó – a Kkt. 4. § (5) bekezdésének j) pontjában megjelölt – szakértői vélemény kiadása
e) azok a – díjmentes szolgáltatások körébe nem tartozó – szolgáltatások, amelyeknek nyújtása, illetve ellátása a kamara pénzügyi tervében nem tervezett kiadással járnak,
f) a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég által kezdeményezett kamarai minőségellenőrzés,
g) a „Magyar Könyvvizsgálói Kamara által minősített könyvviteli szolgáltató” cím elnyeréséhez szükséges kamarai minősítési eljárás
h) a kamara elnöksége által ilyennek minősített szolgáltatás.
127. A díjköteles szolgáltatások díját – amennyiben azt jogszabály, a kamara alapszabálya, vagy egyéb önkormányzati szabályzata nem állapítja meg – a kamara elnöksége határozza meg.
128. A díjköteles szolgáltatások díjtételeinek meghatározásához irányadó szempontok:
a) a kamarai tag könyvvizsgálót terhelő díjtételeket a közvetlen személyi és dologi költségek alapján kell megállapítani (nonprofit díjtételek),
b) a nem kamarai tag könyvvizsgálót terhelő díjtételeket piaci áron kell megállapítani. Ettől a kamara elnöksége kamarai érdekből eltérhet.
129. Az előre meghatározható díjú díjköteles szolgáltatások díját a kamara honlapján közzéteszi. Az egyedileg megállapított szolgáltatási díjat a szolgáltatás igénybe vevőjével – a szolgáltatás megkezdése előtt – közölni kell. A közölt díj elfogadása esetén a díjat a kamara központi számlája javára kell megfizetni.
Kkt. 17. § A kamarai tag könyvvizsgáló joga, hogy
b) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a kamara illetékes területi szervezetének taggyűlésein,
c) részt vegyen a küldöttek megválasztásában,
d) küldöttnek, tisztségviselőnek, kamarai bizottság tagjának válasszák,
e) betekinthessen a tagnyilvántartásban róla vezetett adatokba.
130. A kamara tagjának joga van arra, hogy a kamarát érintő bármilyen ügyben kezdeményezzen, a kamara bármely szervéhez kérdéseket intézzen, kérelmet nyújtson be, panasszal forduljon, illetve bármely szervezetének javaslatot tegyen. A kamara tagja a tagságból eredő jogait közvetlenül, illetve a területi szervezetének taggyűlésén, a küldöttgyűlésen a kamara alapszabályában és önkormányzati szabályzataiban meghatározott módon gyakorolja.
Kkt. 3. § (2) E törvény alkalmazásában jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen kívüli egyéb szakmai szolgáltatás
a) a gazdálkodó működésének átvilágítása, értékelése,
b) a gazdálkodó alapításával, átalakulásával, jogutód nélküli megszűnésével, folyamatos működésével, gazdálkodásával, információs rendszerével kapcsolatos pénzügyi, adó- és járulék-, vám-, számviteli és kapcsolódó számítástechnikai, szervezési szakértői tevékenység, szakvélemény készítése, az ezekkel kapcsolatos tanácsadás, ideértve – külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén – az igazságügyi könyvszakértői tevékenységet is,
c) a számviteli, ellenőrzési, pénzügyi, könyvvizsgálói szakoktatás, továbbképzés, vizsgáztatás,
d) a könyvviteli szolgáltatás.
Kkt. 18. § A kamarai tag könyvvizsgáló – közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgáló esetében a Rendelet 5. cikkével összhangban – jogosult a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység körébe tartozó és a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen kívüli egyéb szakmai szolgáltatásokat nyújtani. A kamarai tag könyvvizsgáló folytathat minden olyan egyéb tevékenységet is, amely nem ütközik a törvény, a kamara alapszabálya, valamint etikai szabályzata rendelkezéseibe.
131. A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet nem szüneteltető kamarai tag könyvvizsgáló jogosult a Kkt. 3. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végezni. Bármely kamarai tag könyvvizsgáló – közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgáló esetében az 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 5. cikkével összhangban – jogosult a Kkt. 3. § (2) bekezdésében meghatározott egyéb szakmai szolgáltatást nyújtani. A kamarai tag könyvvizsgáló folytathat továbbá minden olyan egyéb tevékenységet is, amely nem ütközik a Kkt., az alapszabály, valamint az etikai szabályzat rendelkezéseibe. A könyvviteli szolgáltatók önkéntes kamarai minőségbiztosítási rendszerére vonatkozó kamarai szabályzatban meghatározott feltételek és követelmények teljesítése esetén, érvényes minősítés birtokában bármely kamarai tag könyvvizsgáló viselheti a „Magyar Könyvvizsgálói Kamara által minősített könyvviteli szolgáltató” címet.
132. A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet nem szüneteltető kamarai tag könyvvizsgáló csak olyan tevékenységet végezhet, amely nem sérti a könyvvizsgáló – Kkt. 61–65. §-ai szerinti – függetlenségét, és a Kkt. 53. §-a szerint összeegyeztethető a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységgel, ha annak végzése során nem létesül a Kkt. 11. § (1) bekezdés c) és d) pontjai szerinti olyan jogviszony, melyre a Kkt. 11. § (2) bekezdésének mentesítő szabálya nem vonatkozik. Minden esetben – a jogszabályok, az alapszabály, az etikai szabályzat és az IESBA Könyvvizsgálói Etikai Kódex alapján – egyedileg kell mérlegelni, hogy a tevékenységét nem szüneteltető kamarai tag könyvvizsgáló jövedelemszerző tevékenysége összeegyeztethető-e a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységgel.
133. A kamarai tag könyvvizsgálónak joga van a megfelelő díjazáshoz. A kamarai tag könyvvizsgáló a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység díját a Kkt. 54. §-ában meghatározott szabályok figyelembevételével állapítja meg.
134. A kamarai tag könyvvizsgáló nem nyújthat megbízója részére olyan szolgáltatást, amely közérdekvédelmi feladata tárgyilagos és független módon történő ellátását veszélyeztetheti.
Kkt. 19. § (1) A kamarai tag könyvvizsgáló a tagságból eredő jogait a jogszabályoknak, valamint a kamara alapszabályának és önkormányzati szabályzatainak megfelelően gyakorolja.
Kkt. 20. § A kamarai tag könyvvizsgáló a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásának keretében – figyelemmel a magyar nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltakra – közreműködőt vehet igénybe, ha ahhoz a megbízó hozzájárul, vagy ha az a megbízás jellegével együtt jár. A könyvvizsgáló a közreműködőért úgy felel, mintha a rábízott ügyet maga látta volna el.
135. Nem kell a közreműködő igénybevételéhez a megbízó hozzájárulása, ha azt jogszabály vagy könyvvizsgálói standardok előírják.
136. A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatot végző kamarai tag könyvvizsgáló és a közreműködő közötti jogviszony létesítése során
a) a kamarai tag könyvvizsgáló (a megbízó) köteles a közreműködővel megbízási szerződést kötni,
b) a megbízó díj fizetésére köteles,
c) a közreműködő közvetlen részese a jogszabályon alapuló könyvvizsgálat lefolytatásának. Az általa teljesített megbízást olyannak kell tekinteni, mintha azt a könyvvizsgáló maga látta volna el,
d) a közreműködő személyének megválasztásakor a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatot végző kamarai tag könyvvizsgálóval szemben megkövetelt összeférhetetlenségi és függetlenségi követelményeket alkalmazni kell,
e) a megbízó a szerződésben részletezett feladat(ok) ellátásával olyan közreműködőt bízhat meg, aki rendelkezik a szükséges szakképesítéssel, ha jogszabály a feladat ellátását hatósági engedélyhez köti, a megkövetelt hatósági engedéllyel.
Kkt. 21. § (1) A kamarai tag könyv vizsgáló jogosult
a) részt venni megbízója legfőbb szervének, legfőbb irányító (vezető) szervének, felügyelő testületének ülésén, ha azon jogszabályban vagy a megbízóval kötött szerződésben meghatározott jogait érintő, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggő, azt befolyásoló előterjesztést tárgyalnak,
b) a megbízóval kötött szerződésben meghatározott feladat(ok) teljesítése céljából betekinteni a megbízó könyveibe (ideértve az elektronikus adathordozókhoz és rendszerekhez való hozzáférést is), a legfőbb szerv, a legfőbb irányító (vezető) szerv, a felügyelő testület tagjaitól, továbbá a megbízó munkavállalóitól felvilágosítást kérni, a megbízó eszközeinek és forrásainak állományát, szerződéseit megvizsgálni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik a kamarai tag könyvvizsgálók jogszabályban meghatározott egyéb jogosultságait.
Kkt. 21/A. § (1) A kamarai tag könyvvizsgáló jogosult a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során kiadott független könyvvizsgálói jelentést elektronikus okiratban kiállítani és azt elektronikusan aláírni, valamint időbélyegzővel ellátni.
(2) A kamara az elektronikus okiratban történő kiállításra és elektronikus aláírásra vonatkozó részletes előírásokat a független könyvvizsgálói jelentés elektronikus okiratban történő kiállításáról és az ahhoz szükséges elektronikus aláírás alkalmazásáról szóló szabályzatában határozza meg.
137.
138. A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet nem szüneteltető kamarai tag könyvvizsgáló jogosult a közfelügyeleti hatóságnál minőségellenőrzés, a kamara minőségellenőrzési bizottságánál rendkívüli kamarai minőségellenőrzés lefolytatását kérni, ha vállalja az eljárás díjának és a felmerülő költségeknek a megtérítését.
139. A minőségellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló az ellenőr által készített zárójelentésre az átvételétől számított 8 napon belül írásban észrevételt tehet. Az észrevételt a közfelügyeleti hatósághoz kell benyújtani. A kamarai minőségellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló a minőségellenőr által készített zárójelentésre az átvételétől számított 8 napon belül írásban észrevételt tehet. Az észrevételt a minőségellenőrzési bizottsághoz kell benyújtani.
Kkt. 22. § A kamarai tag könyvvizsgáló köteles
a) megtartani a kamara alapszabályában és egyéb önkormányzati szabályzataiban foglaltakat,
b) haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül jelenteni, ha a 9/G. §-ban, illetve a 11. §-ban felsorolt feltételeknek való megfelelésben vagy a 33. § (1) bekezdésében felsorolt adatokban változás következett be,
c) részt venni a kamara által a kamarai tagok részére szervezett, a 106. § szerinti szakmai továbbképzésben,
d) megfizetni a tagdíjat,
e) együttműködni a minőségellenőrzés és a kamarai minőségellenőrzés során a közfelügyeleti hatósággal, illetve a kamarával.
140. A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet nem szüneteltető és nem egyéni vállalkozó kamarai tag könyvvizsgáló tagdíja egy fix összegű alaptagdíjból és a Kkt. 3. §-ában meghatározott tevékenységekből származó előző évi bruttó bevétel után fizetendő százalékos mértékű kiegészítő tagdíjból (bevételarányos tagdíj) áll. Az alaptagdíj összege 45 ezer forint/év, a bevételarányos (kiegészítő) tagdíj mértéke az árbevétel (bevétel) 0,7 százaléka.
140/A. Az egyéni vállalkozóként könyvvizsgálói tevékenységet folytató kamarai tag könyvvizsgáló a 140. pont szerinti alaptagdíj és ügyfélkörtől függően a 140/B. pont szerinti közfelügyeleti díjhányad mellett valamennyi tevékenysége után köteles kiegészítő tagdíjat fizetni, melynek alapja és mértéke a vállalkozói tevékenységéből származó előző évi – a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott – teljes bevétel 0,7 százaléka, de legalább 45 ezer forint/év.
140/B. A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek a tagdíj és a hozzájárulási díj részeként, az alaptagdíjon és kiegészítő tagdíjon, illetve a bevételarányos, de legalább 45 ezer forint/év hozzájárulási díjon felül a tárgyévet megelőző évben fizetett közfelügyeleti díj 50%-ának megfelelő összegű közfelügyeleti díj hozzájárulást kötelesek fizetni, amely az érintett kamarai tag könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek között a tárgyévet megelőző évben az közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknál folytatott jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységekből származó bevételeik arányában kerül felosztásra (az adott kamarai tag könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget terhelő közfelügyeleti díj hozzájárulás a továbbiakban: közfelügyeleti díjhányad).
141. A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet szüneteltető kamarai tag könyvvizsgáló fix összegű tagdíjat fizet, melynek összege 45 ezer forint/év.
142. A főtitkár a tárgyévben 70. életévet betöltött és a kamarai tagdíját átvállalás hiányában maga viselő kamarai tag könyvvizsgáló éves kamarai alaptagdíjának összegét az érintett méltányossági kérelmére indokolt esetben 31 ezer forintra mérsékli. E kedvezmény a bevételarányos tagdíj összegét automatikusan nem érinti.
143.
144. Az alapszabályban meghatározott tagdíjat – az alapszabály 146. pontjában foglaltak szerint -- a kamarai tag könyvvizsgáló két részletben fizeti meg.
145. A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet nem szüneteltető tagok a kiegészítő tagdíjból jogosultak levonni a saját és az alkalmazásukban álló könyvvizsgálóktól átvállalt és a kamarának befizetett alaptagdíj 50 százalékát, de ezen a jogcímen történő beszámítás csak a kiegészítő tagdíj 45 ezer forintot meghaladó részéből vehető figyelembe. Amennyiben a kamarai tag az átvállalt tagdíjat késedelmesen, a területi szervezet írásbeli felszólításában rögzített 15 napos fizetési póthatáridőt követően fizeti be, a kedvezmény visszavonásra, a levont összeg a kamarai tag felé kiszámlázásra kerül. A kamarai tag számlázási időszakonként jogosult a kedvezmény igénybevételére.
Kkt. 189. § (6) A kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég július 15-ig tájékoztatja a kamarát az előző év július 1-től a tárgyév június 30-ig az éves beszámolóról, egyszerűsített éves beszámolóról, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámolóról kiadott független könyvvizsgálói jelentésekről. A tájékoztatás a megbízó nevét és az adott független könyvvizsgálói jelentésben szereplő záradék fajtáját (hitelesítő, korlátozott, elutasító), illetve a záradék megadása elutasításának a tényét, továbbá, amennyiben a könyvvizsgáló figyelemfelhívással élt, annak tényét tartalmazza. A kamara az adatokat továbbítja a közfelügyeleti hatóságnak.
146. A tagdíj és a közfelügyeleti díjhányad fizetésének rendje: a kamarai tag könyvvizsgáló tárgyév január 31-éig tagdíjelőleget köteles fizetni, melynek összege az alaptagdíj 50%-a. Az alaptagdíj második felét, a kiegészítő (bevételarányos) tagdíjat, illetve külön kiszámlázás alapján a közfelügyeleti díjhányadot a tárgyévben szeptember 15-ig kell megfizetni. Az ehhez szükséges, a tárgyévet megelőző év adatait tartalmazó adatszolgáltatást – mellyel a kamarai tag a kamarai minőségellenőrzési adatszolgáltatási kötelezettségének és a Kkt. 189. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének is eleget tesz – a tárgyévben július 15-ig kell teljesíteni. Az elnökség a közfelügyeleti díjhányad megállapíthatósága érdekében – a szükségesség és arányosság elvének betartásával – a kamarai tagokat külön adatszolgáltatásra kötelezheti. Amennyiben a kamarai tag könyvvizsgáló a díjfizetési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, minden díjmulasztással érintett megkezdett hónap után 1 000 forint késedelmi pótlékot köteles megfizetni azzal, hogy amennyiben a kifizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, azt elsősorban a költségekre, majd a késedelmi pótlékokra és végül a főtartozásra kell elszámolni. Előző rendelkezés a határidőben megfizetni elmulasztott átvállalt alaptagdíjra is megfelelően irányadó. Amennyiben a fizetési határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a fizetési határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le. A fizetési határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a kamarai tag igazolja, hogy az átutalást legkésőbb a fizetési határidő utolsó napján megindította.
A kamara az előzőek szerinti fizetési kötelezettségekről elektronikus számviteli bizonylatot állít ki, melyet az érintett kamarai tag könyvvizsgáló elektronikus levélcímére kell megküldeni azzal, hogy az elektronikus számviteli bizonylat a kamara honlapján a érintett kamarai tag könyvvizsgáló személyes (saját) adatai között – a központi azonosítási ügynökön keresztüli azonosítást követően – is elérhető.
Tagdíjátvállalás esetén az elektronikus számviteli bizonylat az átvállaló kamarai tag/könyvvizsgáló cég elektronikus levélcímére is megküldésre kerül, illetve személyes (saját) adatai között is elérhetővé válik.
147. A kamarai tag könyvvizsgáló a felvétel évében időarányos alaptagdíjat fizet.
148. A kamarai tag könyvvizsgáló a tagsági viszony megszűnésének évében időarányos tagdíjat köteles fizetni. A tagsági jogállás (könyvvizsgálói tevékenységet szüneteltető, illetve nem szüneteltető) megváltoztatásának évében a kamarai tag könyvvizsgáló időarányosan megosztva köteles az alapszabály 140. és 141. pontja szerint tagdíjat fizetni.
Kkt. 23. § A kamarai tag könyvvizsgáló köteles
a) feladatait lelkiismeretesen, esküjének megfelelően, a jogszabályok és a 4. § (5) bekezdésének b) pontja szerinti standardok alapján, körültekintően ellátni,
b) a könyvvizsgálói tevékenysége során az adott helyzetben elvárható gondossággal, legjobb tudása szerint eljárni.
Kkt. 24. § (1) Ha a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységet végző kamarai tag könyvvizsgáló megállapítja vagy tudomást szerez arról, hogy megbízója vagyonának jelentős mértékű csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a legfőbb irányító (vezető) szerv vagy a felügyelő testület tagjainak jogszabályban meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles kezdeményezni a megbízó legfőbb szervének összehívását.
(2) Ha a megbízó a kamarai tag könyvvizsgáló kezdeményezésére a legfőbb szervét nem hívja össze, vagy a legfőbb szerv a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a kamarai tag könyvvizsgáló köteles erről a megbízó törvényességi felügyeletét ellátó szervet értesíteni.
Kkt. 25. § A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységet végző kamarai tag könyvvizsgáló a megbízó legfőbb szervének a számviteli jogszabályok szerinti beszámolót tárgyaló ülésén köteles részt venni.
149. A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet nem szüneteltető kamarai tag könyvvizsgáló – nem ideértve a kizárólag könyvvizsgáló cég nevében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végző könyvvizsgálót – felelősségbiztosítási szerződésének érvényességét köteles könyvvizsgálói igazolványának visszavonásáig fenntartani.
150.
151. A felelősségbiztosítási szerződésben biztosítási eseményenkénti kártérítés felső határának (a biztosítási összegnek) meghatározásakor figyelembe kell venni a kamarai tag könyvvizsgáló által vállalt könyvvizsgálói megbízások kockázati tényezőit és azok mértékét. A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végzők körén kívüli kamarai tag könyvvizsgálók esetében a biztosítási eseményenkénti és az éves kártérítési minimális összeghatárt a küldöttgyűlés állapítja meg.
152.
153. A könyvvizsgálói felelősségbiztosítás folyamatos fenntartását a kamara főtitkári hivatala ellenőrzi.
154. Mentesül a könyvvizsgálói felelősségbiztosítás fenntartásának kötelezettsége alól a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet szüneteltető kamarai tag könyvvizsgáló, azonban a könyvvizsgálói felelősségbiztosítási szerződésének hatályát ajánlott mindaddig fenntartani, amíg a könyvvizsgálói tevékenysége kapcsán kártérítési felelősség terhelheti.
155. A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet nem szüneteltető kamarai tag könyvvizsgáló köteles elvégezni saját munkájának minőségellenőrzését (belső ellenőrzés) és köteles alávetni magát a Kkt. 165. § (1)–(3) bekezdésében és 173/B § (1) bekezdésében meghatározottak szerint ismétlődő (kamarai) minőségellenőrzésnek, továbbá a Kkt. 166. § (2) bekezdés a), b) és c) pontja és a 173/B § (1) bekezdés a), b) és c) pontja alapján lefolytatható (kamarai) rendkívüli minőségellenőrzésnek (közfelügyeleti és kamarai ellenőrzés).
156. A minőségellenőrzés, illetve a kamarai minőségellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló köteles az ellenőrnek, illetve a minőségellenőrnek a minőségellenőrzés, illetve a kamarai minőségellenőrzés lefolytatásához szükséges minden iratot, adatot betekintésre átadni, az iratról, adathordozóról, nyilvántartásról szükség esetén másolatot készíteni, minden információt, nyilatkozatot megadni, az ellenőrrel, illetve a minőségellenőrrel együttműködni, a helyszíni ellenőrzés feltételeit biztosítani. A kamarai tag könyvvizsgáló köteles a Kkt. 67/A. § (4) bekezdése szerinti, közfelügyeleti hatóság felé fennálló tájékoztatási kötelezettségének eleget tenni.
157. A (kamarai) minőségellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló köteles a (kamarai) minőségellenőrzés során hozott – véglegessé vált -határozatban foglalt kötelezettségeket a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során teljesíteni.
158. A kamarai tag könyvvizsgáló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására szerződést csak írásban köthet. A szerződéskötésre a Ptk. általános szabályait a könyvvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó jogszabályok előírásainak figyelembevételével kell alkalmazni. Ha külön jogszabály a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátóra vonatkozóan a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység tekintetében további kötelezettséget határoz meg, azt a megbízóval kötött szerződésben szerepeltetni kell [Kkt. 45. § (1)–(3)].
159. Ha a kamarai tag könyvvizsgáló közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó tekintetében végez jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet, alkalmazni kell a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó tekintetében ellátott jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység Kkt-ben rögzített különös szabályait. A kamarai tag könyvvizsgáló a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál végzett jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során a Rendeletben foglaltakat a Kkt. IV/A. Fejezettel összhangban alkalmazza.
160. A kamarai tag könyvvizsgáló az ok megjelölésével közli a közfelügyeleti hatósággal, ha a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre, ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló megbízásának időtartama alatt visszahívták vagy lemondott [Kkt. 46. § (1)].
161. A kamarai tag könyvvizsgáló az ok megjelölésével közli
a) a megbízója tekintetében illetékes cégbírósággal, amennyiben a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre irányuló megbízásának időtartama alatt visszahívták vagy lemondott, ha a megbízója cégbíróságon bejegyzett,
b) a megbízója tekintetében illetékes egyéb hatósággal, amennyiben a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre irányuló megbízásának időtartama alatt visszahívták vagy lemondott, ha a megbízója egyéb hatóságnál bejegyzett [Kkt. 46. § (2)].
162. A kamarai tag könyvvizsgáló a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység határidőre történő elvégzését akadályozó körülményt megbízójának a megbízási szerződésben vállalt határidő lejárta előtt legalább 30 nappal – ha az akadályozó körülmény később keletkezett, annak bekövetkeztétől számított 3 munkanapon belül – köteles bejelenteni (Kkt. 47. §).
Kkt. 48. § (1) A csoportkönyvvizsgáló felülvizsgálja és értékeli a harmadik országbeli könyvvizsgáló, a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó által a csoport könyvvizsgálata céljából végzett könyvvizsgálói munkát, és dokumentálja a könyvvizsgálók által elvégzett munka jellegét, időzítését és mértékét, ideértve az könyvvizsgálók könyvvizsgálati dokumentáció vonatkozó részeinek a csoportkönyvvizsgáló általi felülvizsgálatát.
(2) A (1) bekezdés alkalmazásában a csoportkönyvvizsgáló abban az esetben támaszkodhat harmadik országbeli könyvvizsgáló, a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó munkájára, ha megszerzi az érintett harmadik országbeli könyvvizsgáló, a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó hozzájárulását a vonatkozó dokumentációnak az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálata során való átadásához.
(3) Amennyiben a csoportkönyvvizsgáló nem képes eleget tenni az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségnek, meg kell hoznia a szükséges intézkedéseket és tájékoztatnia kell a közfelügyeleti hatóságot.
(4) A (3) bekezdés szerinti intézkedésnek minősül a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálat során további könyvvizsgálati eljárások elvégzése az érintett leányvállalatnál, akár közvetlenül, akár a feladatok kiszervezése útján.
(5) Minőségellenőrzés, kamarai minőségellenőrzés vagy más vizsgálat esetén jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a csoportkönyvvizsgáló felelős a harmadik országbeli könyvvizsgáló, a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó által végzett könyvvizsgálói munka dokumentációjának – ideértve a csoport könyvvizsgálatára vonatkozó munkaanyagokat is – a közfelügyeleti funkciót gyakorló szervhez – kérelemre – történő eljuttatásáért, ha az összevont (konszolidált) éves beszámolóban szereplő valamely gazdálkodó tekintetében harmadik országbeli könyvvizsgáló, harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó látta el a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet.
(6) Az (5) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében a csoportkönyvvizsgáló meg kell őriznie a dokumentáció egy példányát, vagy meg kell állapodnia a harmadik országbeli könyvvizsgálóval, a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodóval, hogy azokhoz kérelem esetén megfelelően és korlátozásmentesen hozzáférhessen, vagy bármilyen egyéb megfelelő intézkedést tehessen. Ha jogi vagy egyéb akadályok miatt a dokumentáció a harmadik országból nem kerülhet a csoportkönyvvizsgálóhoz, a csoportkönyvvizsgálónak dokumentálnia kell annak bizonyítékát, hogy megtette a megfelelő lépéseket az (6) bekezdés szerinti dokumentációhoz való hozzáférés érdekében, valamint a felmerülő akadályokat.
163. A kamarai tag könyvvizsgáló nem vehet részt megbízója döntéseinek meghozatalában, a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenysége során (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is) köteles a függetlenségét megőrizni és objektív, pártatlan véleményt formálni (Kkt. 61. §).
164. A kamarai tag könyvvizsgáló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízást csak akkor vállalhat el, ha az a függetlenségét nem veszélyezteti.
165. A kamarai tag könyvvizsgáló köteles a függetlenséggel kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokat {Kkt. 62. § (1) bekezdése és 63–64. §-a} betartani. Ha a kamarai tag könyvvizsgáló a Kkt. 62. § (3) bekezdése alapján a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során a függetlenségét fenyegető veszélyeket észlel, a Kkt. 62. § (4)–(7) bekezdésében foglaltak szerint jár el.
165/A. Az alapszabály alkalmazásában hálózat alatt a Kkt. 2. § 17. pontjában meghatározott fogalom értendő.
166. A kamarai tag könyvvizsgáló köteles a tevékenysége során tudomására jutott, a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízással összefüggő minősített adatot, hivatásbeli titkot és üzleti titkot (a továbbiakban együttesen: titok) megőrizni. A titoktartási kötelezettség a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízás megszűnése után is terheli a kamarai tag könyvvizsgálót.
167. A kamarai tag könyvvizsgáló megfelelő és konkrét felhatalmazás nélkül a tudomására jutott titkot nem használhatja fel, nem teheti közzé, kivéve, ha
a) jogszabály alapján kötelessége a közlés, illetve a közzététel, továbbá
b) a titok közlése a Kkt. 67. §-ában foglalt megengedő rendelkezéseknek megfelelően történik.
167/A. Amennyiben egyazon kamarai tag könyvvizsgáló végzi az éves beszámoló jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatát és a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását, a fenntarthatósági bizonyossági dokumentáció részét képezheti a könyvvizsgálati dokumentációnak. A fenntarthatósági bizonyossági dokumentációra a könyvvizsgálati dokumentációra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
167/B. A kamarai tag könyvvizsgálónak nyilvántartást kell vezetnie az elvégzett, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatok (ideértve a fenntarthatósági jelentésekre vonatkozó bizonyosság nyújtását is) teljesítésével kapcsolatos, írásban benyújtott panaszokról.
167/C. A kamarai tag könyvvizsgáló ügyfélnyilvántartást köteles vezetni azokról az ügyfelekről, amelyek tekintetében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is) végez. Az ügyfélnyilvántartásnak a Kkt. 55. § (2) bekezdésében felsorolt adatokat kell tartalmaznia.
167/D. A 167/C. pont szerinti ügyfélnyilvántartást a kamarai tag könyvvizsgáló 10 évig köteles megőrizni.
168. A kamarai tag könyvvizsgáló köteles a szakmai továbbképzési rendszerben részt venni, a továbbképzéssel kapcsolatos kötelezettségeit a kamara szakmai továbbképzési szabályzatában foglaltak szerint teljesíteni. A szakmai továbbképzési rendszerben való részvétel elmulasztása a Kkt.-ben és a kamara etikai szabályzatában meghatározott jogkövetkezményekkel jár.
169. A biztosítónál * biztosítói minősítéssel, a kibocsátónál kibocsátói minősítéssel, a pénzügyi intézménynél3 pénzügyi intézményi minősítéssel, a befektetési vállalkozásnál és árutőzsdei szolgáltatónál befektetési vállalkozási minősítéssel, a befektetési alapkezelőnél, a kockázatitőkealap-kezelőnél, a tőzsdénél, a befektetési alapnál, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél és a központi értéktárnál pénzügyi intézményi vagy befektetési vállalkozási minősítéssel, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnál és a magánnyugdíj-pénztárnál pénztári minősítéssel, valamint az Állami Számvevőszéknél költségvetési minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló köthet szerződést jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói feladatok ellátására. Befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát csak olyan kamarai tag könyvvizsgáló végezheti, aki rendelkezik pénzügyi intézményi és befektetési vállalkozási minősítéssel is.
Fenntarthatósági jelentés összeállítására kötelezett gazdálkodónál fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenységet csak olyan kamarai tag könyvvizsgáló végezhet, aki rendelkezik fenntarthatósági minősítéssel.
170. Minősített kamarai tag könyvvizsgáló az a természetes személy, aki rendelkezik a Kkt.-ban és az alapszabály 169. pontjában felsorolt minősítések valamelyikével.
171. A kamarai tag könyvvizsgáló az alapszabály 169. pontjában meghatározott minősítést a közfelügyeleti hatóságtól kaphat.
Kkt. 50. § (2) Kérelem alapján minősítést a kamarai tag könyvvizsgáló akkor kaphat, ha igazolja, hogy a minősítés megadása iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül
a) legalább három éven vagy három üzleti éven át a minősítésnek megfelelő tevékenységet végző (IFRS-minősítés esetén a beszámolóját a nemzetközi számviteli standardok szerint összeállító) gazdálkodóra vonatkozóan számviteli, ellenőrzési tevékenységet végzett (ideértve az ehhez kapcsolódó szabályozási és felügyeleti feladatokat is) és legalább kétéves vagy két üzleti évre kiterjedő gyakorlata van a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában, vagy
b) legalább három éven vagy három üzleti éven át jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végzett és a kérelmezett minősítéssel egyező minősítéssel rendelkező minősítésű kamarai tag könyvvizsgáló mellett legalább két évig vagy két üzleti éven át közreműködött olyan gazdálkodó tekintetében a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában, amelyre vonatkozóan jogszabály a kérelmezett minősítés meglétét előírja, vagy
c) legalább három éven vagy három üzleti éven át jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végzett – vagy IFRS minősítés esetén legalább három éven vagy három üzleti éven át közreműködött kamarai tag könyvvizsgáló mellett jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában – és sikeresen teljesítette a kérelmezett minősítésre előírt szakmai minősítő vizsgát.
172.
173.
174.
Kkt. 50. § (6) A minősítés megadásáról a közfelügyeleti hatóság dönt, amelyről értesíti a kamarát. A minősítést a minősítésnek megfelelő részletezésben a kamara rögzíti a közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősülő kamarai tag könyvvizsgálókra, könyvvizsgáló cégekre vonatkozó kamarai nyilvántartásokban.
175. Annál a gazdálkodó szervezetnél, amelynél törvény minősített kamarai tag könyvvizsgáló kijelölését (választását) írja elő, a minősítésre vonatkozó rendelkezések mellett be kell tartani törvény által a könyvvizsgálóra meghatározott egyéb szabályokat is.
Kkt. 26. § (1) A kamarai tag könyvvizsgáló a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását – kérelemre kiadott – engedély alapján szüneteltetheti, illetve fegyelmi eljárás során kiszabott büntetés alapján szünetelteti (a továbbiakban: szüneteltetés). A szüneteltetés legrövidebb időtartama – a (6) bekezdés szerinti szüneteltetés kivételével – kérelemre kiadott engedély alapján történő szüneteltetés esetén három, fegyelmi eljárás során kiszabott büntetés alapján tizenkét hónap.
(2) A kamarai tag könyvvizsgáló köteles kérni a szüneteltetés engedélyezését, ha nem tud eleget tenni a 11. § (1) bekezdés e) vagy f) pontjában vagy az 53. §-ban foglalt követelményeknek.
(3) A szüneteltetés engedélyezése tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el.
(4) A szüneteltetés engedélyezését legkésőbb a 11. § (1) bekezdés e) vagy f) pontja szerinti jogviszony létesítésétől, illetve az 53. § szerinti összeférhetetlen tevékenység megkezdésétől számított hatvan napon belül kell kérni.
(5) A szüneteltetés engedélyezése megtagadható, ha a kamarai tag könyvvizsgáló nem gondoskodott
a) megbízásainak átadásáról vagy megszüntetéséről, továbbá
b) a vele munkaviszonyban lévő kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló jelölt jogviszonyának megszüntetéséről.
(6) Nem szükséges engedély az európai parlamenti képviselői, az országgyűlési képviselői és a polgármesteri megbízatás miatti szüneteltetéshez. A szüneteltetést ez esetben a képviselői vagy a polgármesteri megbízatás kezdőnapját követő 15 napon belül kell írásban bejelenteni a kamara felvételi bizottságának. A szüneteltetés időtartama a megbízatás lejártáig tart.
(7) A (6) bekezdés hatálya alá tartozó kamarai tag könyvvizsgálónak, valamint a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását fegyelmi eljárás során kiszabott büntetés alapján szüneteltető kamarai tag könyvvizsgálónak is eleget kell tennie az (5) bekezdés szerinti kötelezettségeknek.
Kkt. 27. § (3) A szüneteltetés alatt a kamarai tag könyvvizsgáló
a) tanácskozási joggal részt vehet a lakóhelye szerinti kamarai területi szervezet és meghívás alapján a kamara egyéb szerveinek tevékenységében,
b) jogosult a kamara küldöttgyűlésében a szüneteltető kamarai tag könyvvizsgálókat képviselő küldött választásában részt venni és ilyen küldötté választható,
c) jogosult a kamara szolgáltatásait igénybe venni,
d) szakmai továbbképzési kötelezettségeit a 106. §-ban foglaltak, valamint a kamara alapszabálya és szakmai továbbképzési szabályzata szerint köteles teljesíteni,
e) köteles a kamara alapszabályában meghatározott, a kamara által nyújtott szolgáltatásokkal arányos díjat fizetni.
f) köteles megtartani a kamara önkormányzati szabályzataiban a szüneteltető tagokra előírt szabályokat,
g) köteles haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül bejelenteni, ha a 33. § (1) bekezdésében felsorolt adataiban változás következett be.
i) köteles részt venni az őt érintő minőségellenőrzésen, illetve a kamarai minőségellenőrzésen.
176. A szüneteltetés időtartamára a főtitkári hivatal a könyvvizsgálói igazolványt és – leadás esetén -- a szárazbélyegzőt átvételi elismervény ellenében bevonja, a kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartásában a könyvvizsgáló jogállásának változását bejegyzi.
Kkt. 29. § (1) A tevékenységét szüneteltető tag – kérelemre kiadott – engedéllyel kezdhet ismét jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végezni. A fegyelmi eljárás során kiszabott büntetés alapján szüneteltető tag a fegyelmi határozatban meghatározott időpontot követően terjesztheti elő erre irányuló kérelmét.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyezési eljárás tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el.
(3) Az engedély megadását meg kell tagadni, ha a kamarai tag könyvvizsgáló nem tesz eleget a 11. § (1) bekezdésének c)–d) pontjában, valamint az 53. §-ban foglalt előírásoknak.
177. Ha a felvételi bizottság – a kamarai tag könyvvizsgáló kérelemre – ismét engedélyezi a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzését, a főtitkári hivatal a kamarai tag könyvvizsgálói igazolványát és szárazbélyegzőjét a tagnak átvételi elismervény ellenében visszaszolgáltatja, és a kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartásában a könyvvizsgáló jogállásának változását bejegyezi.
178. A kamarai tagság megszűnik
a) a tag kilépésével,
b) a tag fegyelmi eljárás keretében történő kizárásával,
c) ha a tag a Kkt. 11. §-ában foglalt feltételeknek a továbbiakban már nem felel meg,
d) a közfelügyeleti hatóság, vagy a kamara minőségellenőrzési bizottságának jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától történő eltiltásról szóló határozata alapján,
e) a tag halálával [Kkt. 30. § (1) bekezdés].
Kkt. 30. § (2) A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását szüneteltető kamarai tag kamarai tagsága nem szűnik meg, ha a szüneteltetés ideje alatt nem felel meg a 11. § (1) bekezdésének c)–d) pontjában foglalt követelményeknek.
Kkt. 30. § (5) A kamarai tagság megszűnésére irányuló eljárást – az (1) bekezdés e) pont kivételével – mindaddig fel kell függeszteni, ameddig a kamarai tag könyvvizsgálóval szemben az e törvény szerinti kamarai minőségellenőrzési eljárás, minőségellenőrzési eljárás, fegyelmi eljárás, illetve a 172/A. § és 178. § szerinti eljárás van folyamatban. A felfüggesztést követően a tagsági jogviszony a kamarai tagság megszűnését megállapító határozat meghozatalának napjával szűnik meg.
179. A tagsági viszony megszűnésének megállapítása tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el. A felvételi bizottság a főtitkári hivatal közreműködésével gondoskodik arról, hogy a kamarai tagság megszűnését megállapító határozat véglegessé válásának napjával a könyvvizsgáló a kamarai tagok nyilvántartásából törlésre kerüljön, a könyvvizsgálói igazolványának és szárazbélyegzőjének egyidejű visszavonása mellett. A főtitkári hivatal a kamarai tagság megszűnéséről, valamint annak okáról tájékoztatja azon államok illetékes hatóságait, amelyekben a könyvvizsgáló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult.
Kkt. 31. § (2) A kamarai tagság megszűnésének (1) bekezdés szerinti határozatban foglalt időpontjától kezdődően az érintett természetes személy nem végezhet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet.
Kkt. 31. § (3) A nyilvántartásból történő törlést követően az érintett természetes személy adatait a kamara 10 évig köteles megőrizni külön nyilvántartás keretében, a kamarai tagság megszűnése okának és időpontjának megjelölésével.
180. A főtitkári hivatal a kamarai tag könyvvizsgáló kamarai tagságának megszűnését a könyvvizsgáló nevének, kamarai nyilvántartási számának és a megszűnés időpontjának közlésével, a nyilvántartásból történő törlést követő 15 napon belül a kamara honlapján és a Könyvvizsgálók Lapja soron következő számában közzéteszi.
181. A kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartásába azokat a természetes személyeket kell bejegyezni, akiket a kamara a Kkt.-ben és a kamara alapszabályában foglalt rendelkezések szerint tagjai közé felvett A kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a főtitkári hivatal látja el. A főtitkári hivatal a nyilvántartást központilag vezeti, a nyilvántartásba vett adatokat, információkat az adatkezelési szabályok betartásával, elektronikus formában tárolja. Az adatok kezelésének biztonságáért, a szükséges technikai védelem biztosításáért a főtitkár felelős.
182. A kamarai tag könyvvizsgáló adatváltozáskor adatait a kamara honlapján – a központi azonosítási ügynökön keresztüli azonosítást követően – köteles haladéktalanul módosítani. Amennyiben a kamarai tag könyvvizsgáló általi elektronikus adatmódosítás nem lehetséges, a kamarai nyilvántartásba az adatszolgáltatásra kötelezett kamarai tag könyvvizsgáló által írásban közölt, aláírásával igazolt, vagy elektronikus úton közölt és elektronikusan aláírt adatot (adatváltozást) lehet bejegyezni. A bejegyzett, módosított adatok tartalmának valódiságáért a külön jogszabályban meghatározott felelősségi szabályok szerint az adatszolgáltatásra kötelezett felel.
183. A főtitkári hivatal a kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartásába a Kkt. 33. §-ában meghatározott adatokat jegyzi be.
184. A Kkt. 33. § (1) bekezdés a), b), c), f), h), i), j), n), o)–p) és q) pontjában, valamint a (2) bekezdésben foglaltak közérdekből nyilvános adatok, azokról bárki tájékoztatást kaphat.
185. Könyvvizsgáló cég az egyéni vállalkozó kivételével az a gazdálkodó szervezet (szervezet), amely a közfelügyeleti hatóság engedélyével, a kamarai nyilvántartásba vételt követően, az arról kiadott kamarai igazolás alapján Magyarország területén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult.
Kkt. 36/A. § Kérelem alapján a kamara nyilvántartásba veszi azt a gazdálkodó szervezetet (szervezetet) – az egyéni vállalkozó kivételével –, amely megfelel az alábbi követelményeknek:
a) Magyarország területén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet kíván folytatni,
b) rendelkezik a közfelügyeleti hatóság által kiadott, 35. § szerinti engedéllyel,
186. A könyvvizsgáló cégek nyilvántartásba vétele tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el.
187.
Kkt. 36/A. § Kérelem alapján a kamara nyilvántartásba veszi azt a gazdálkodó szervezetet (szervezetet) – az egyéni vállalkozó kivételével –, amely megfelel az alábbi követelményeknek:
c) – a 40/A. §-ban foglaltak kivételével – a kamara alapszabályában meghatározott mértékű, Magyarország területén végzett jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó könyvvizsgálói felelősségbiztosítással rendelkezik,
Kkt. 40/A. § A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végző könyvvizsgáló cég köteles olyan, Magyarország területén végzett, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységére is kiterjedő hatályú könyvvizsgálói felelősségbiztosítással rendelkezni, amelynek biztosítási összege eléri az 500 millió forintot.
188. A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végzők körén kívüli könyvvizsgáló cégek esetében a könyvvizsgáló cég által kötött könyvvizsgálói felelősségbiztosítás akkor fogadható el, ha a teljes szerződésre, a biztosítási időszakra vonatkozó kártérítési határt jelentő biztosítási összeg nem kevesebb, mint a könyvvizsgáló cég tevékenységében részt vevő jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet nem szüneteltető kamarai tag könyvvizsgálók száma (Kkt. 44. § (1) bekezdés h) pontja szerinti adat) szorozva a küldöttgyűlés által megállapított legkisebb biztosított kárösszeggel.
189. A kérelmező felelősségbiztosításának meglétét az arról szóló okirat csatolásával igazolja.
Kkt. 36/A. § Kérelem alapján a kamara nyilvántartásba veszi azt a gazdálkodó szervezetet (szervezetet) – az egyéni vállalkozó kivételével –, amely megfelel az alábbi követelményeknek:
d) a kamara alapszabályában és a kamara önkormányzati szabályzataiban foglaltakat magára kötelezőnek ismeri el,
e) vállalja a kamara alapszabályában meghatározott hozzájárulási díj fizetését,
f) az előírt igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. „
190. A kamaránál nyilvántartásba vett könyvvizsgáló cég hozzájárulási díja ügyfélkörtől függően a 140/B. pont szerinti közfelügyeleti díjhányad, valamint a cég előző naptári évi teljes nettó árbevétele – a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó könyvvizsgáló cégeknél az adóalapba beszámító bevétel, a kisadózó könyvvizsgáló cégeknél az értékesítés nettó árbevétele – után számított 0,7 százalék, amely díj nem lehet kevesebb, mint 45 ezer forint/év. Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) hatálya alá tartozó könyvvizsgáló cégeknél is az általános forgalmi adó nélkül számított árbevétel képezi a hozzájárulási díj alapját. Az újonnan nyilvántartásba vett könyvvizsgáló cégek a nyilvántartásba vétel során, a nyilvántartásba vétel évében a hozzájárulási díj alapszabályban meghatározott legkisebb összegének időarányos részét kötelesek megfizetni, majd a következő évi hozzájárulási díj számítása során az előző évben nyilvántartásba vett könyvvizsgáló cég árbevételeként a kamarai nyilvántartásba vételt követően folytatott tevékenységből származó teljes nettó árbevételt kell megfelelően figyelembe venni.
190/A. A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó könyvvizsgáló cég a 140/B. pont alapján a hozzájárulási díj részeként, a bevételarányos, de legalább 45 ezer forint/év hozzájárulási díjon felül közfelügyeleti díjhányadot köteles fizetni.
191. A hozzájárulási díj és közfelügyeleti díjhányad fizetésének rendje: a könyvvizsgáló cég tárgyév január 31-éig hozzájárulási díjelőleget köteles fizetni, melynek összege az érintett könyvvizsgáló cég megelőző évi hozzájárulási díjának 50%-a. A hozzájárulási díj fennmaradó részét, illetve külön kiszámlázás alapján a közfelügyeleti díjhányadot a tárgyévben szeptember 15-ig kell megfizetni.
Az ehhez szükséges, a tárgyévet megelőző év adatait tartalmazó adatszolgáltatást – mellyel a könyvvizsgáló cég a Kkt. 189. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének is eleget tesz -a tárgyévben július 15-ig kell teljesíteni. Az elnökség a közfelügyeleti díjhányad megállapíthatósága érdekében – a szükségesség és arányosság elvének betartásával – a könyvvizsgáló cégeket külön adatszolgáltatásra kötelezheti. Amennyiben a könyvvizsgáló cég a díjfizetési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, minden díjmulasztással érintett megkezdett hónap után 1 000 forint késedelmi pótlékot köteles megfizetni azzal, hogy amennyiben a kifizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, azt elsősorban a költségekre, majd a késedelmi pótlékokra és végül a főtartozásra kell elszámolni. Amennyiben a fizetési határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a fizetési határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le. A fizetési határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a könyvvizsgáló cég igazolja, hogy az átutalást legkésőbb a fizetési határidő utolsó napján megindította.
A kamara az előzőek szerinti fizetési kötelezettségekről elektronikus számviteli bizonylatot állít ki, melyet az érintett könyvvizsgáló cég elektronikus levélcímére kell megküldeni azzal, hogy az elektronikus számviteli bizonylat a kamara honlapján a érintett könyvvizsgáló cég saját adatai között – a központi azonosítási ügynökön keresztüli azonosítást követően – is elérhető.
A könyvvizsgáló cég az engedélye megszűnésének évében időarányos hozzájárulási díjat köteles fizetni azzal, hogy amennyiben az engedély megszűnésére az alapszabály 191. pontja szerinti éves adatszolgáltatást megelőzően kerül sor, az időarányos hozzájárulási díj a tárgyévet megelőző évi hozzájárulási díj alapján kerül kiszámlázásra. Abban az esetben, ha a könyvvizsgáló cég igazolja, hogy a tárgyévet megelőző év bevételi adatai alapján alacsonyabb összegű időarányos hozzájárulási díj fizetésére lenne köteles, úgy a számla megküldésétől számított 15 napon belül a bevételi adatok igazolása mellett kérheti a főtitkári hivataltól az előzőek szerint kibocsátott számla korrekcióját A könyvvizsgáló cég a hozzájárulási díjból jogosult levonni a cég tagjai és a cég alkalmazásában álló könyvvizsgálóktól átvállalt és a kamarának határidőben befizetett alaptagdíj 50 százalékát azzal, hogy amennyiben a könyvvizsgáló cég az átvállalt tagdíjat késedelmesen, a területi szervezet írásbeli felszólításában rögzített 15 napos fizetési póthatáridőt követően fizeti be, a kedvezmény visszavonásra, a levont összeg a könyvvizsgáló cég felé kiszámlázásra kerül. A könyvvizsgáló cég számlázási időszakonként jogosult a kedvezmény igénybevételére. Ezen a jogcímen történő beszámítás csak a hozzájárulási díj minimumösszegét meghaladó részből vehető figyelembe.
192.
193.
194. A könyvvizsgáló cég – a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó könyvvizsgáló cégek esetében a Rendelet 5. cikkével összhangban – jogosult jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység körébe tartozó [Kkt. 3. § (1)] és a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen kívüli egyéb szakmai szolgáltatásokat [Kkt. 3. § (2)] nyújtani. A könyvvizsgáló cég folytathat minden olyan egyéb tevékenységet is, amely nem ütközik a Kkt., valamint más jogszabályok, továbbá a kamara etikai szabályzatának rendelkezéseibe. A könyvviteli szolgáltatók önkéntes kamarai minőségbiztosítási rendszerére vonatkozó kamarai szabályzatban meghatározott feltételek és követelmények teljesítése esetén, érvényes minősítés birtokában bármely könyvvizsgáló cég viselheti a „Magyar Könyvvizsgálói Kamara által minősített könyvviteli szolgáltató” címet.
Kkt. 37. § A könyvvizsgáló cég jogosult
a) tanácskozási joggal részt venni a székhelye, illetőleg fióktelepe szerint illetékes kamarai területi szervezet taggyűlésén,
b) a könyvvizsgáló cégeket képviselő kamarai tag személyt választani a kamara elnökségébe.
195. A kamara által nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet (szervezet) a kamarával fennálló jogviszonyából eredő jogait a jogszabályoknak, valamint a kamara alapszabályának és önkormányzati szabályzatainak megfelelően gyakorolja.
196. A kamarai tag könyvvizsgálókra vonatkozó szabályok (jogok és kötelezettségek) – eltérő rendelkezés hiányában – értelemszerűen irányadók a könyvvizsgáló cégek, a harmadik országbeli könyvvizsgálók és harmadik országbeli könyvvizsgáló cégek esetében is.
197. A könyvvizsgáló cég jogosult a közfelügyeleti hatóságnál minőségellenőrzés, a kamara minőségellenőrzési bizottságánál rendkívüli minőségellenőrzés lefolytatását kérni, ha vállalja az eljárás díjának és a felmerülő költségek megtérítését.
Számviteli törvény 155/B. § (1) Ha a megbízó legfőbb szerve könyvvizsgáló céget választ a könyvvizsgálói tevékenység ellátására, a személyében felelős kamarai tag könyvvizsgáló helyettesítésére – annak tartós távolléte esetére – helyettes könyvvizsgáló is kijelölhető.
(2) Helyettes könyvvizsgáló csak kamarai tag könyvvizsgáló lehet, aki megfelel mindazon követelményeknek, amelyeknek a helyettesített könyvvizsgálónak is meg kellett felelnie a feladat ellátásához.
(3) A helyettes és a helyettesített könyvvizsgáló köteles együttműködni annak érdekében, hogy a megbízás tárgyát képező könyvvizsgálói tevékenység megfelelően kerüljön ellátásra.
(4) Helyettesítés esetén a könyvvizsgálói tevékenység ellátása során a helyettes könyvvizsgálót ugyanazon jogok illetik meg, és ugyanazon kötelezettségek terhelik, mint a helyettesített könyvvizsgálót.
Kkt. 40. § A könyvvizsgáló cég köteles
a) tevékenységét a jogszabályok és a 4. § (5) bekezdésének b) pontja szerinti standardok alapján, körültekintően ellátni,
b) megtartani a kamara alapszabályában és egyéb önkormányzati szabályzataiban foglaltakat,
c) haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül jelenteni, ha a 35. §-ban, 36/A. §-ban felsorolt feltételeknek való megfelelésben vagy a 44. § (1) bekezdésében felsorolt adatokban változás következett be,
d) a kamara alapszabályában meghatározott éves hozzájárulási díjat fizetni.
e) a minőségellenőrzés, illetve a kamarai minőségellenőrzés során a közfelügyeleti hatósággal, illetve a kamarával együttműködni.”
Kkt. 40/B. § A könyvvizsgáló cég köteles bejelenteni a közfelügyeleti hatóságnak, amennyiben vezető tisztségviselője a jogerős bíróság ítélete alapján nem felel meg a Polgári Törvénykönyv vezető tisztségviselőre vonatkozó követelményeinek, vagy vele szemben bármely olyan kizáró ok áll fenn, amely alapján a továbbiakban nem lehet vezető tisztségviselő.
198. A könyvvizsgáló cég és a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó között jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló szerződés megkötésekor és a könyvvizsgálói tevékenység ellátása során alkalmazni kell a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó tekintetében ellátott jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység Kkt-ben rögzített különös szabályait. A könyvvizsgáló cég a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál végzett jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során a Rendeletben foglaltakat a Kkt. IV/A. Fejezettel összhangban alkalmazza. A könyvvizsgáló cég köteles a Kkt. 67/A. § (4) bekezdése szerinti, közfelügyeleti hatóság felé fennálló tájékoztatási kötelezettségének eleget tenni.
199.
200.
201. A könyvvizsgáló cég
a) nem vehet részt megbízója döntéseinek meghozatalában,
b) jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízást csak akkor vállalhat el, ha az a függetlenségét nem veszélyezteti,
c) köteles a függetlenséggel kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokat {Kkt. 62. § (1) bekezdése és 63–64. §-a} betartani,
d) amennyiben a Kkt. 62. § (3) bekezdése alapján a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során a függetlenségét fenyegető veszélyeket észlel, a Kkt. 62. § (4)–(7) bekezdésében foglaltak szerint köteles eljárni,
e) hálózatának, kapcsolt vállalkozásai legfőbb szervének, legfőbb irányító (vezető) szervének és felügyelő testületének tagjai nem avatkozhatnak be olyan módon a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásába, amely veszélyezteti a könyvvizsgáló cég nevében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végző kamarai tag könyvvizsgáló függetlenségét és pártatlanságát.
202. A könyvvizsgáló cégnél a függetlenségre vonatkozó rendelkezéseket a könyvvizsgáló cég nevében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végző összes kamarai tag könyvvizsgálóra alkalmazni kell. Bármely kamarai tag könyvvizsgáló függetlenségének veszélyeztetése egyben a könyvvizsgáló cég függetlensége veszélyeztetésének minősül.
203. Könyvvizsgáló cég esetében a függetlenségre vonatkozó rendelkezéseket a könyvvizsgáló cég legfőbb szervének, legfőbb irányító (vezető) szervének és felügyelő testületének összes tagjára, valamint a vezető állású munkavállalóira is alkalmazni kell.
204. A könyvvizsgáló cég a függetlenségi és a titoktartási, valamint az elvégzett, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatok (ideértve a fenntarthatósági jelentésekre vonatkozó bizonyosság nyújtását is) teljesítésével kapcsolatos, írásban benyújtott panaszok nyilvántartására vonatkozó és ügyfélnyilvántartási kötelezettségének az alapszabály 163–167. és 167/B.-D. pontjában foglaltak értelemszerű alkalmazásával tesz eleget.
Kkt. 41. § (3) A kamara a könyvvizsgáló céget törli a nyilvántartásból
a) a könyvvizsgáló cég kérésére,
b) ha a közfelügyeleti hatóság a könyvvizsgáló cég 35. § szerinti engedélyét véglegesen visszavonta,
c) ha a könyvvizsgáló cég a 36/A. §-ban foglalt feltételeknek a továbbiakban már nem felel meg
d) a könyvvizsgáló cég nyilvántartásból való törlése fegyelmi eljárás során kiszabott fegyelmi büntetés alkalmazása esetén.
(4) A (3) bekezdés b) pontja alapján a kamara a könyvvizsgáló céget a nyilvántartásból az engedély visszavonásáról szóló döntés véglegessé válásának napjára visszamenőleg törli.
(5) A nyilvántartásból való törlést megállapító határozat véglegessé válása napjával a kamara a visszavonja a 34. § (1) bekezdése alapján kiállított igazolást.
(6) A nyilvántartásból való törlésről és annak okáról a kamara tájékoztatja azon államok illetékes hatóságait, amelyekben a gazdálkodó szervezet (szervezet) jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult.
(7) A könyvvizsgáló cég nyilvántartásból való törlésére irányuló eljárást mindaddig fel kell függeszteni, ameddig a könyvvizsgáló céggel szemben az e törvény szerinti kamarai minőségellenőrzési eljárás, minőségellenőrzési eljárás, fegyelmi eljárás, illetve a 172/A. § és 178. § szerinti eljárás van folyamatban.
42. § (1) Az engedély megszűnésének 41. § (1) bekezdés, illetve a nyilvántartásból való törlés 41. § (3) bekezdés szerinti határozatban foglalt időpontjától kezdődően a gazdálkodó szervezet (szervezet) nem végezhet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet.
(2) A nyilvántartásból történő törlést követően az érintett gazdálkodó szervezet (szervezet) adatait a kamara 10 évig köteles megőrizni külön nyilvántartás keretében a nyilvántartásból való törlés e törvény szerinti okának és időpontjának megjelölésével.”
204/A. A könyvvizsgáló cégek nyilvántartásból való törlése tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el. A főtitkári hivatal a könyvvizsgáló cég nyilvántartásból való törlését a könyvvizsgáló cég nevének és székhelyének, továbbá nyilvántartási számának és a nyilvántartásból való törlés időpontjának közlésével a kamara honlapján a nyilvántartásból való törlést követő 15 napon belül és a Könyvvizsgálók Lapja soron következő számában közzéteszi.
205.
Kkt. 50. § (3) Kérelem alapján minősítést a könyvvizsgáló cég akkor kaphat, ha megfelel az alábbi feltételeknek:
a) igazolja, hogy van legalább egy olyan, a megfelelő minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló tagja vagy munkavállalója, aki a könyvvizsgáló cég nevében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végez, és
b) vállalja, hogy működése során az a kamarai tag könyvvizsgáló, aki a könyvvizsgáló cég nevében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végez olyan gazdálkodó tekintetében, amelyre vonatkozóan a minősítést külön jogszabály előírja, rendelkezik a megfelelő minősítéssel.
206. A könyvvizsgáló cég minősítést a közfelügyeleti hatóságtól kaphat.
207. A minősített könyvvizsgáló cég – értelemszerűen – alkalmazza az alapszabály 169–175. pontjainak rendelkezéseit.
208. A könyvvizsgáló cégek nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a főtitkári hivatal látja el.
209. A főtitkári hivatal a könyvvizsgáló cégek nyilvántartásának vezetésével kapcsolatos feladatokat a Kkt. 43–44. §-aiban foglaltak szerint teljesíti. A könyvvizsgáló cégek nyilvántartására az alapszabály 181–182. pontjában foglaltak megfelelően irányadóak azzal, hogy az adatváltozással kapcsolatos feladatokat a könyvvizsgáló cég vezető tisztségviselője/meghatalmazottja látja el.
210. A kamarai tag könyvvizsgálót (ideértve a könyvvizsgáló cég nevében eljáró kamarai tag könyvvizsgálót is), valamint a könyvvizsgáló céget a Kkt.-ben meghatározott felelősség terheli a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megfelelő ellátásáért.
211. A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása körében okozott kár megtérítéséért – ha külön jogszabály további felelősségi szabályokat nem állapít meg – a Ptk. kártérítési felelősségre vonatkozó általános szabályai szerinti felelősséggel tartozik.
212. A könyvvizsgáló cég nevében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végző kamarai tag könyvvizsgáló e tevékenységével összefüggő anyagi felelőssége a könyvvizsgáló céggel szemben a kamarai tag könyvvizsgáló és a könyvvizsgáló cég között fennálló jogviszony szerint alakul, feltéve, hogy külön jogszabály további felelősségi szabályokat nem állapít meg.
213. Harmadik országbeli könyvvizsgáló az a természetes személy, aki nem kamarai tag könyvvizsgáló és harmadik országban rendelkezik jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére és adott esetben fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására jogosító engedéllyel.
214. Harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó jogi formájától függetlenül olyan szervezet, amely nem könyvvizsgáló cég és harmadik országban rendelkezik jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére és adott esetben fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására jogosító engedéllyel.
Kkt. 68. § (1) Amennyiben a harmadik országbeli illetőséggel rendelkező gazdálkodó (szervezet) átruházható értékpapírjainak kereskedelme engedélyezett Magyarország szabályozott piacán, az éves beszámolójáról és az összevont (konszolidált) éves beszámolójáról kiadott könyvvizsgálói jelentés abban az esetben minősül Magyarországon hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvizsgálói jelentésnek, ha a könyvvizsgálói jelentést kibocsátó harmadik országbeli könyvvizsgáló, harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó rendelkezik a közfelügyeleti hatóság engedélyével és szerepel a kamara – e célból vezetett – jegyzékében.
(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik arra a könyvvizsgálói jelentésre, amelyet olyan harmadik országbeli illetőséggel rendelkező gazdálkodó (szervezet) éves beszámolójáról és összevont (konszolidált) éves beszámolójáról adtak ki, amely kizárólag hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt bocsát ki, és
a) az értékpapírt az Európai Gazdasági Térség államának szabályozott piacára a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk (1) bekezdés c) pontja alapján 2010. december 31. előtt vezették be, és annak névértéke egységenként legalább 50 000 euró, vagy – egyéb pénznemben denominált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében – névértéke a kibocsátás időpontjában legalább az MNB hivatalos devizaárfolyamán átszámítva 50 000 euróval egyenértékű összeg, vagy
b) az értékpapírt az Európai Gazdasági Térség államának szabályozott piacára a 2004/109/EK irányelv 2. cikk (1) bekezdés c) pontja alapján 2010. december 31-én vagy azután vezették be, és annak névértéke egységenként legalább 100 000 euró, vagy – egyéb pénznemben denominált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében – névértéke a kibocsátás időpontjában legalább az MNB hivatalos devizaárfolyamán átszámítva 100 000 euróval egyenértékű összeg.
215. Szabályozott piac a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdés 114. pontjában meghatározott piac.
Kkt. 69/A. § (1) A kamara – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősülő – elkülönített jegyzéket vezet a harmadik országbeli könyvvizsgálókról.
(2) A kamara jegyzékébe – kérelem alapján, a vonatkozó külön előírások figyelembevételével – fel kell venni azt a harmadik országbeli könyvvizsgálót, aki megfelel a következő feltételeknek:
a) rendelkezik a közfelügyeleti hatóság áltak kiadott 68. § (1) bekezdés szerinti engedéllyel;
b) a kamara alapszabályában és önkormányzati szabályzataiban foglalt, a harmadik országbeli könyvvizsgálókra vonatkozó előírásokat magára kötelezőnek ismeri el,
c) vállalja a kamara által meghatározott hozzájárulási díj megfizetését,
d) az előírt igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.
216. A kamara – külön szabályzatában meghatározottak szerint – jegyzéket vezet a harmadik országbeli könyvvizsgálókról. A jegyzékbe – kérelem alapján – azt a harmadik országbeli könyvvizsgálót kell felvenni, aki megfelel a Kkt. 69/A. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek.
217.
Kkt. 69/A. § (3) Az (1) bekezdés szerinti jegyzékből törölni kell a harmadik országbeli könyvvizsgálót, ha
a) azt a könyvvizsgáló kéri,
b) a közfelügyeleti hatóság a részére kibocsátott, 68. § (1) bekezdés szerinti engedélyt visszavonta,
c) a könyvvizsgáló a továbbiakban már nem felel meg a (2) bekezdésben foglalt követelményeknek,
d) a könyvvizsgáló elhalálozott.
218. A harmadik országbeli könyvvizsgálók kamarai jegyzékéből törölni kell a könyvvizsgálót, ha
a) azt a könyvvizsgáló kéri,
b) a közfelügyeleti hatóság a részére kibocsátott, Kkt. 68. § (1) bekezdése szerinti engedélyt visszavonta,
c) a könyvvizsgáló a továbbiakban már nem felel meg a Kkt. 69/A. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek),
d) a könyvvizsgáló elhalálozott.
Kkt. 71/A. § (1) A kamara – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősülő – elkülönített jegyzéket vezet a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodókról.
(2) A kamara jegyzékébe – kérelem alapján, a vonatkozó külön előírások figyelembevételével – fel kell venni azt a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodót, amely megfelel a következő feltételeknek:
a) rendelkezik a közfelügyeleti hatóság által kiadott, 68. § (1) bekezdés szerinti engedéllyel,
b) a kamara alapszabályában és önkormányzati szabályzataiban foglalt, a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodóra vonatkozó előírásokat magára kötelezőnek ismeri el,
c) vállalja a kamara által meghatározott hozzájárulási díj megfizetését,
d) az előírt igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.
219. A kamara – külön szabályzatában meghatározottak szerint – jegyzéket vezet a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodókról. A jegyzékbe – kérelem alapján – azt a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodót kell felvenni, amely megfelel a Kkt. 71/A. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek.
220.
221.
Kkt. 71/A. § (3) Az (1) bekezdés szerinti jegyzékből törölni kell a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodót, ha
a) a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó azt kéri,
b) a közfelügyeleti hatóság a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó 68. § (1) bekezdés szerinti engedélyét véglegesen visszavonta;
c) a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó a továbbiakban már nem felel meg a (2) bekezdésben foglalt követelményeknek,
d) a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó megszűnt.
222. Törölni kell a kamara által vezetett jegyzékből a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodót, ha
a) azt a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó kéri,
b) a közfelügyeleti hatóság a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó Kkt. 68. § (1) bekezdés szerinti engedélyét véglegesen visszavonta.
c) a továbbiakban már nem felel meg Kkt. 71/A. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek,
d) a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó megszűnt.
223. A harmadik országbeli könyvvizsgálók és a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók kamarai jegyzékbe vételével, a jegyzék vezetésével, a jegyzékből való törléssel kapcsolatos feladatok tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el.
224. A harmadik országbeli könyvvizsgálók és a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók jegyzéke (nyilvántartása) tartalmazza a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is) végzésének engedélyezéséért, a minőségbiztosításért, a fegyelmi eljárásért, valamint a közfelügyeletért felelős szervek (hatóságok) nevét és címét is. Ezek közérdekből nyilvános adatok, melyekről bárki tájékoztatást kaphat.
225. A harmadik országbeli könyvvizsgálók és a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók kamarai jegyzékbe vételekor az alapszabály 180–182. rendelkezéseit is – értelemszerűen – alkalmazni kell.
226. A felvételi bizottság a harmadik országbeli könyvvizsgálók és a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók kamarai jegyzékbe történő felvételről igazolást ad. Az igazolásban egyértelműen jelezni kell, hogy a jegyzékben szereplő harmadik országbeli könyvvizsgáló, a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó nem jogosult Magyarország területén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is) végezni. A felvételi bizottság gondoskodik arról, hogy az érvényben lévő igazolások mintája a kamara honlapján folyamatosan és bárki számára szabadon megtekinthető legyen.
227. A harmadik országbeli könyvvizsgáló, harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó
a) jegyzékéből való törlését a törlést megállapító határozat véglegessé válása napjával kell teljesíteni, egyidejűleg vissza kell vonni a jegyzékbe vételről kiállított igazolását,
b) által a jegyzékből való törlést tartalmazó határozatban foglalt időpontot követően kibocsátott könyvvizsgálói jelentés nem minősül a Magyarországon hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvizsgálói jelentésnek,
c) nyilvántartásban szereplő adatait a jegyzékből való törlést követően a kamara 10 évig köteles megőrizni külön nyilvántartás keretében, a törlés okának és időpontjának megjelölésével,
228. A kamara jegyzékébe felvett harmadik országbeli könyvvizsgáló, a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó
a) Magyarország területén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is) nem végezhet,
b) köteles haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül írásban jelenteni, ha a Kkt. 68. § (1) bekezdése szerinti engedély iránti kérelemben feltüntetett adataiban, a jegyzékbe vételi feltételeknek való megfelelésben vagy a jegyzékben szereplő adataiban változás következett be.
229. A kamara jegyzékébe felvett harmadik országbeli könyvvizsgálóra, a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodóra alkalmazni kell a Kkt.-nek és a kamara szabályzatainak
a) a fegyelmi eljárásokra, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletre vonatkozó rendelkezéseit,
b) a minőségbiztosításra vonatkozó rendelkezéseit. Nem kell alkalmazni Kkt.-nek és a kamara szabályzatainak minőségbiztosításra vonatkozó rendelkezéseit, ha harmadik országbeli könyvvizsgáló, a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó – igazoltan – az Európai Gazdasági Térség más államának minőségbiztosítási rendszere alá tartozik és ott a jegyzékbe vételt megelőző három éven belül nála eredményes minőségellenőrzést folytattak le, amellyel összefüggésben nem került sor intézkedések alkalmazására.
229/A. A kamarai választások lebonyolítása elektronikus úton, elektronikus választási rendszer használatával is történhet, amelynek részletes szabályait a választási szabályzat tartalmazza.
Kkt. 4. § (2) A kamara országos hatáskörű jogi személy, amely feladatainak ellátására jogi személyiséggel nem rendelkező központi szerveket és területi szervezeteket hoz létre.
Kkt. 108. § (1) A kamara központi szervei és területi szervezetei:
a) a küldöttgyűlés,
b) az elnökség,
c) a kamara központi ügyintéző szerve,
d) az ellenőrző bizottság,
e) a fegyelmi bizottság,
f) a felvételi bizottság,
g) az oktatási bizottság,
h) a szakértői bizottság,
i) a központi választási bizottság,
j) a minőségellenőrzési bizottság,
k) az Okleveles Könyvvizsgálókat Képesítő Testület (OKKT),
l) a területi szervezetek,
m) a szakmai tagozatok.
(2) A kamara az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül – az alapszabálya megfelelő módosításával, kiegészítésével – más kamarai szervet, szervezetet is létrehozhat.
(3) Az (1) bekezdés a)–k) pontjában meghatározott szervek a kamara országos hatáskörű központi szervei.
(4) Az (1) bekezdés l) pontjában meghatározott szervezetek a kamara önálló jogi személyiséggel nem rendelkező területi szervezetei, amelyek a kamara alapszabályában meghatározott illetékességi területükön végzik a hatáskörükbe tartozó feladatokat.
(5) Az (1) bekezdés m) pontjában meghatározott szakmai tagozatok az azonos szakterületen tevékenységet végző kamarai tagok önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szakmai közösségei.
Kkt. 110. § (1) A kamara legfőbb döntéshozó szerve a küldöttgyűlés.
230. A küldöttgyűlés szavazati joggal rendelkező, 5 évre megválasztott tagjai:
a) a kamara területi szervezeteinek elnökei, továbbá
b) a területi szervezetek taggyűlésein, valamint
c) a területi szervezetek jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet szüneteltető tagjainak gyűlésein
az alapszabály 231–237. pontjaiban és a kamara választási szabályzatában foglaltak szerint megválasztott küldöttek
231. A kamara területi szervezetéhez tartozó, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet nem szüneteltető kamarai tag könyvvizsgálók – a küldöttválasztó taggyűlésükön – 1 (egy) küldöttet választanak, ha létszámuk a választók végleges névjegyzéke alapján nem több 25 főnél.
232. Ha a területi szervezethez tartozó, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet nem szüneteltető kamarai tag könyvvizsgálóknak a választók végleges névjegyzéke szerinti létszáma meghaladja az 25 főt, a területi szervezet további 25 tagonként 1–1 (egy-egy) küldöttet választ.
233. A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet szüneteltető kamarai tag könyvvizsgálók a küldöttválasztó gyűlésükön maguk közül összesen 10 küldöttet választanak az alábbi elosztás szerint:
| Régió megnevezése | Régióhoz tartozó területi szervezetek | Választható küldöttek száma | ||
| 1 | Közép-magyarországi régió | Budapest Főváros, Pest vármegye | 3 1 | |
| 2 | Észak-magyarországi régió | Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád vármegye | 1 | |
| 3 | Észak-alföldi régió | Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye | 1 | |
| 4 | Dél-alföldi régió | Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád vármegye | 1 | |
| 5 | Nyugat-dunántúli régió | Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala vármegye | 1 | |
| 6 | Közép-dunántúli régió | Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém vármegye | 1 | |
| 7 | Dél-dunántúli régió | Baranya, Somogy, Tolna vármegye | 1 |
234. A közép-magyarországi régióhoz tartozó Budapest Főváros területi szervezethez tartozó, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet szüneteltető kamarai tag könyvvizsgálók minden választási ciklusban jogosultak maguk közül 3 (három) küldöttet választani.
235. A közép-magyarországi régióhoz tartozó Pest vármegye területi szervezethez tartozó, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet szüneteltető kamarai tag könyvvizsgálók minden választási ciklusban jogosultak maguk közül 1 (egy) küldöttet választani.
236. Az észak-magyarországi, az észak-alföldi, a dél-alföldi, a nyugat-dunántúli, a közép-dunántúli, a dél-dunántúli régiókon belüli területi szervezetekhez tartozó, a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet szüneteltető kamarai tag könyvvizsgálók régiónként, maguk közül 1 (egy) küldöttet választanak.
237. A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet nem szüneteltető küldöttek választása során a meg nem választott jelöltek közül a legtöbb szavazatot kapó legfeljebb 3 jelölt a rájuk adott szavazatok sorrendjében a területi szervezet pótküldöttjévé válnak. A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet szüneteltető küldöttek választása során a meg nem választott jelöltek közül a legtöbb szavazatot kapó jelölt a régió (a közép-magyarországi régió esetében az érintett területi szervezet) szüneteltető pótküldöttjévé válik. Az alapszabály 231–236. pontja szerinti választások lebonyolítására, a pótküldött küldötté válására és későbbi megerősítésére a kamara választási szabályzatában foglaltak az irányadók.
238. Az alapszabály 231. és 232. pontja alapján megválasztott küldött köteles mandátumáról lemondani, ha a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet nem szüneteltető kamarai tag jogállását jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet szüneteltető jogállásra változtatja, illetve köteles változtatni [Kkt. 26. § (1), (2), (4), (6) bekezdés]. A lemondási nyilatkozatot a jogállás megváltoztatására irányuló kérelemhez kell mellékelni.
239. Az alapszabály 234–236. pontjai alapján megválasztott küldött köteles mandátumáról lemondani, ha a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet szüneteltető kamarai tag jogállását jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet nem szüneteltető jogállásra változtatja [Kkt. 29. §]. A lemondási nyilatkozatot a jogállás megváltoztatására irányuló kérelemhez kell mellékelni.
240.
241. A küldöttgyűlésbe az alapszabály 231–232. pontjában foglaltak szerint választott küldöttet az őt megválasztó területi szervezet taggyűlése jogosult visszahívni. A visszahívást a területi szervezethez tartozó, a küldött választására jogosult kamarai tag könyvvizsgálók 20 százaléka – az ok(ok) megjelölésével – írásban indítványozhatja.
242. A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet szüneteltető küldött visszahívását az őt megválasztó, az alapszabály 233. pontjában meghatározott régió területi szervezeteihez – a közép-magyarországi régió esetén a küldöttet megválasztó területi szervezethez – tartozó, a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet szüneteltető kamarai tag könyvvizsgálók 20 százaléka – az ok(ok) megjelölésével – írásban indítványozhatja.
243. A küldött visszahívására egyebekben az alapszabálynak a területi szervezet elnökségi tagjának visszahívására vonatkozó, szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
244. A küldöttgyűlést összehívni a kamara elnöke jogosult. A kamara küldöttgyűlését a kamara elnöke – szükség szerint – bármikor összehívhatja.
245. A kamara elnöke köteles a küldöttgyűlést összehívni
a) évenként legalább egyszer [Kkt. 114. § (1)],
b) a küldöttek egyötödének írásbeli indítványára 15 napon belül [Kkt. 114. § (2)],
c) az ellenőrző bizottság írásbeli kezdeményezésére (alapszabály 247. pont).
246. A küldötteknek a küldöttgyűlés összehívására irányuló írásbeli indítványukban – a küldöttgyűlés megfelelő előkészítése végett – meg kell jelölniük azt az okot, amely miatt szükségesnek tartják a küldöttgyűlés összehívását. Az indítványt a kamara elnökéhez kell nyújtani.
247. Az ellenőrző bizottság akkor kezdeményezheti a küldöttgyűlés összehívását, ha megállapította és az elnökség tudomására hozta, hogy a kamara valamely tisztségviselőjének, szervezetének vagy szervének tevékenysége, vagy az általuk készített jelentés, pénzügyi terv, pénzügyi beszámoló nem felel meg a jogszabályoknak, a kamara alapszabályában, más önkormányzati szabályzatában foglaltaknak, és az elnökség a szükséges intézkedést nem tette meg A küldöttgyűlés összehívását – az ok és cél megjelölésével – írásban kell kezdeményezni [Kkt. 132. § (1) és (3)].
248. Köteles a küldöttgyűlést összehívni a felügyelő biztos, ha a működés törvényességének helyreállítása azt indokolja [Kkt. 199. § (3)].
Kkt. 114. § (3) A küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a küldötteknek több mint a fele jelen van. A küldöttgyűlés határozatának érvényességéhez a megjelent küldöttek többségének szavazata szükséges. A kamara alapszabályának elfogadásához és módosításához a küldöttgyűlésen megjelent küldöttek kétharmadának elfogadó szavazata szükséges.
249. A küldöttgyűlésen a küldöttek személyesen vesznek részt, képviseletnek nincs helye.
Kkt. 114. § (4) A küldöttgyűlés határozatképtelensége esetén a legalább 3 nappal későbbi, legfeljebb 60 napon belüli időpontra, azonos napirenddel összehívott küldöttgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
250. A küldöttgyűlésre meg kell hívni a kamara felett törvényességi felügyeletet gyakorló minisztert (a továbbiakban: miniszter).
251. A küldöttgyűlésre tanácskozási joggal meg kell hívni az elnökség tagjait, a fegyelmi megbízottat, a főtitkárt, az ellenőrző bizottság, a fegyelmi bizottság, a felvételi bizottság, az oktatási bizottság, a szakértői bizottság, a központi választási bizottság, a minőségellenőrzési bizottság, az OKKT elnökét, továbbá olyan személyt/szervezetet, akinek/amelynek a részvétele a napirend tárgyalásához indokolt.
252. A küldöttgyűlés nem nyilvános.
252/A. A küldöttgyűlés megtartható úgy is, hogy azon a tagok és a meghívottak nem közvetlen személyes jelenléttel, hanem arra alkalmas, az egymás közötti párbeszédet, illetve vitát korlátozás nélkül lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vesznek részt, amelynek részletes szabályait jelen alapszabály 2. számú melléklete tartalmazza.
253. A küldöttgyűlés megválasztja, illetve visszahívja a kamara elnökét, a kamara alelnökeit, a kamarai fegyelmi megbízottat, továbbá az ellenőrző bizottság, a fegyelmi bizottság, a felvételi bizottság, az oktatási bizottság, a szakértői bizottság, a központi választási bizottság, a minőségellenőrzési bizottság tagjait, valamint az elnökség Kkt. 115. § (4) bekezdése szerint választott tagjait.
254. A Kkt. 113. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alapszabály 253. pontjában meghatározott bizottságok mellett további állandó bizottságot a küldöttgyűlés hozhat létre.
255. A küldöttgyűlés elfogadja a kamara alapszabályát.
Kkt. 112. § A küldöttgyűlés a 111. § e) pontja alapján szabályzatot alkot
a) a kamarai tagfelvételről és a kamarai tagság megszűnéséről, a kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartásába történő bejegyzésről és a nyilvántartásból történő törlésről,
b) a könyvvizsgáló cégek nyilvántartásába történő felvételről és a nyilvántartásból történő törlésről,
c) a küldöttgyűlésben és a kamara elnökségében a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását szüneteltető kamarai tag könyvvizsgálókat képviselő személyek választásáról, illetve visszahívásáról,
d) a kamara elnökségében a könyvvizsgáló cégeket képviselő személy választásáról, illetve visszahívásáról,
e) a könyvvizsgálói hivatás magatartási (etikai) szabályairól és a fegyelmi eljárásról,
f) a szakmai továbbképzési rendszerről,
g) a harmadik országbeli könyvvizsgálók és a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók jegyzékébe történő felvételről és a jegyzékből történő törlésről,
h) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására szolgáló könyvvizsgálói tevékenység kamarai ellenőrzéséről,
i) minden olyan esetben, amikor a kamara alapszabálya azt előírja.
256. A küldöttgyűlés hagyja jóvá az ellenőrző bizottság, a választási bizottság és a minőségellenőrzési bizottság szervezeti és működési szabályzatát azzal, hogy utóbbi szabályzat esetében a közfelügyeleti hatóság előzetes jóváhagyása szükséges [Kkt. 128. § (1)].
256/A. A küldöttgyűlés a Kkt. 112. § a)–h) pontjaiban felsorolt szabályzatokon és a kamara alapszabályán kívül szabályzatot alkot
a) a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetésének, valamint a szüneteltetést követően a tevékenység újbóli ellátásának engedélyezéséről,
b)
c) a könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékébe történő felvételről, valamint az abból való törlésről,
d) a könyvvizsgáló jelöltek mentori rendszerben végzett gyakorlati idejéről,
e) a szakmai kompetencia vizsgáról, annak engedélyezéséről,
f) a kamara küldöttgyűlésének ügyrendjéről,
g) a kamara területi szervezeteinél és a kamara központi szervezeténél tartott választásokról,
h)
257. Szabályzatalkotást és szabálymódosítást az a kamarai tisztségviselő és/vagy kamarai szervezet köteles írásban a kamara elnökénél kezdeményezni, aki/amely jogszabályban vagy a kamara alapszabályában meghatározottak szerint arra kötelezett. Szabályzatalkotást, illetve szabálymódosítást kell kezdeményezni, ha jogszabály, a kamara alapszabálya úgy rendelkezik, továbbá a kamara jogszerű működése, szakmai érdekképviseleti feladatainak ellátása azt indokolják, illetve szükségessé teszik.
258. A küldöttgyűlés évente legalább egyszer beszámoltatja az elnökséget, továbbá az ellenőrző bizottságot, a fegyelmi bizottságot, a felvételi bizottságot, az oktatási bizottságot, a szakértői bizottságot, a központi választási bizottságot, a minőségellenőrzési bizottságot [Kkt. 111. § c) pont].
259. A küldöttgyűlés elfogadja a kamara – egyes területi szervezetek pénzügyi tervét, valamint a főtitkár javadalmazását önállóan is tartalmazó – éves pénzügyi tervét és az – egyes területi szervezetek pénzügyi beszámolóját önállóan is tartalmazó – éves pénzügyi beszámolót (annak részeként a számviteli jogszabályok szerinti beszámolót). A kamara a számviteli törvény szerinti beszámolóját könyvvizsgálóval köteles ellenőriztetni. A beszámolóról a könyvvizsgáló véleményének meghallgatása nélkül a küldöttgyűlés nem hozhat döntést.
260. A küldöttgyűlés az elnökség beszámolójáról, a kamara éves pénzügyi tervéről és az éves pénzügyi beszámolóról csak az ellenőrző bizottság véleményének ismeretében dönthet [Kkt. 131. § (2)].
261. A küldöttgyűlés
a) meghatározza személyenként külön-külön az elnök, az alelnökök, az elnökség további tagjai, a területi szervezetek elnökei, a fegyelmi megbízott és a kamara alapszabálya szerint díjazásban részesíthető bizottsági elnökök és tagok díját,
b) megállapítja a tagdíjak és a hozzájárulási díjak összegét,
c) megállapítja a kötelező könyvvizsgálói felelősségbiztosításra vonatkozó szabályokat.
261/A. A területi szervezetek elnöksége elnökön kívüli tagjainak tiszteletdíj adható, melyről a küldöttgyűlés által meghatározott kereten belül a területi szervezet taggyűlése határoz.
262. A küldöttgyűlés dönt az alapszabály 140–148. pontjában meghatározott tagdíjak és hozzájárulások éves szinten számított összegének megosztásáról a kamara központi és a területi szervezetek pénzügyi tervei között (továbbiakban a megosztás alapján a területi szervezetet megillető bevételek: átengedett bevételek).
263. A küldöttgyűlésről készült jegyzőkönyvet miniszternek 15 napon belül meg kell küldeni.
264. A küldöttgyűlés által hozott határozatokról a „Küldöttgyűlés határozatai” könyvben a főtitkári hivatal folyamatos nyilvántartást vezet. A határozatokat meghozataluktól számított 15 napon belül az előbbi könyvbe be kell vezetni. A „Küldöttgyűlés határozatai” könyvbe a kamarai tag könyvvizsgálók és a könyvvizsgálói cégek képviselői betekinthetnek, az azokban foglaltakról a kamara elnökségének erre kijelölt tagja által hitelesített másolatot kérhetnek.
265. A területi szervezet elnöke, akadályoztatása esetén az általa felkért küldött köteles a küldöttgyűlésről, annak határozatairól a küldöttgyűlést követő első taggyűlésen beszámolni, a tagoknak a küldöttgyűlés határozataihoz tett észrevételeiről, javaslatairól – a taggyűlést követő 15 napon belül – a kamara elnökét írásban tájékoztatni.
266. A küldöttgyűlés határozatait a kamara honlapján és a Könyvvizsgálók Lapjában közzé kell tenni. A közzététel a főtitkár feladata.
267. A küldöttgyűlés eljárási szabályait az ügyrendi szabályzata tartalmazza.
268. A kamara elnöksége 15 főből álló, 5 évre választott testületi szerv.
Kkt. 115. § (2) Az elnökségnek hivatalból tagjai: a kamara elnöke és a kamara alelnökei.
269. A küldöttgyűlés a kamara elnökségébe 2 (szakmai, oktatási) alelnököt választ.
Kkt. 115. § (3) A kamara elnökségének – a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően – tagja a könyvvizsgáló cégek, valamint a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását szüneteltető kamarai tag könyvvizsgálók – a kamara alapszabályában és választási szabályzatában meghatározottak szerint választott – egy-egy képviselője is.
270. A könyvvizsgáló cégeket képviselő elnökségi tagot a könyvvizsgáló cégek a kamara választási szabályzatában foglaltak szerint jelölik és választják meg.
271. A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását szüneteltető kamarai tag könyvvizsgálók a kamara elnökségében őket képviselő tagot a kamara választási szabályzatában foglaltak szerint jelölik és a küldöttgyűlés jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását szüneteltető tagjai választják meg.
Kkt. 115. § (4) Az elnökség további tagjait – a kamara alapszabályában és választási szabályzatában meghatározottak szerint – a küldöttgyűlés választja meg a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását nem szüneteltető tagok közül.
272. A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet nem szüneteltető kamarai tag könyvvizsgálókat az elnökségben 10 hely illeti meg az alapszabály 233. pontjában meghatározott megosztás szerint. Kamarai elnökségi tagnak javasolt jelölt állítására és a küldöttgyűlés által történő megválasztására a kamara választási szabályzatában foglaltakat kell alkalmazni.
A régiók által a kamara elnökségébe tagként jelöltek választása során meg nem választott jelöltek közül az adott küldöttgyűlési szavazásnál legtöbb szavazatot kapó jelölt a kamara elnökségének póttagjává válik. A póttag taggá válására és későbbi megerősítésére a kamara választási szabályzatában foglaltak az irányadók.
272/A. Az alapszabály 272. pontja alapján az alapszabály 233. pontjában meghatározottak szerint jelölt és választott elnökségi tag a jelölő területi szervezet(ek) éves pénzügyi tervjavaslatának és a területi szervezet éves pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló beszámoló tervezetének elfogadásáról szóló taggyűlésén köteles részt venni és az elnökségben végzett tevékenységéről beszámolni.
273. Az alapszabály 270. és 272. pontja alapján megválasztott elnökségi tag köteles mandátumáról lemondani, ha a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet nem szüneteltető kamarai tag jogállását jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet szüneteltető jogállásra változtatja, illetve köteles változtatni [Kkt. 26. § (1), (2), (4), (6) bekezdés]. A lemondási nyilatkozatot a jogállás megváltoztatására irányuló kérelemhez kell mellékelni.
274. Az alapszabály 271. pontja alapján megválasztott elnökségi tag köteles mandátumáról lemondani, ha a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet szüneteltető kamarai tag jogállását jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet nem szüneteltető jogállásra változtatja (Kkt. 29. §). A lemondási nyilatkozatot a jogállás megváltoztatására irányuló kérelemhez kell mellékelni.
275.
Kkt. 115. § (5) Ha a 113. § (1) bekezdésében meghatározott bizottság elnöki tisztségét nem alelnök tölti be, az elnökség ülésére meg kell hívni annak a bizottságnak az elnökét, amelynek a feladatkörét érinti az ülésen tárgyalt kérdéskör.
(6) Az elnökség ülésén a főtitkár és a fegyelmi megbízott állandó meghívottként részt vesz.
(7) Az elnökség tagja tisztségéről az elnöknek küldött írásbeli bejelentéssel bármikor lemondhat. Az elnökség tagja köteles 15 napon belül lemondani, ha az elnökségi tagsággal – az alapszabályban meghatározott – összeférhetetlen helyzetbe kerül.
276. Az elnökségi ülésen a főtitkár és a fegyelmi megbízott, továbbá az ellenőrző, a fegyelmi, a felvételi és a minőségellenőrzési bizottság elnöke állandó meghívottként részt vehet.
277. A postai küldeményként érkezett bejelentés esetében a lemondás attól a naptól kezdődően hatályos, amikor azt a kamarának kézbesítették. A más módon (például személyesen) eljuttatott bejelentés attól a naptól hatályos, amely napon azt a kamara átvette. A bejelentést a kézbesítés/átvétel napján – az iratkezelési szabályok szerint – nyilvántartásba kell vennie. Amennyiben a bejelentés megtételéről és/vagy a lemondás hatályosságának idejéről a volt elnökségi tag a kamarától igazolást kér, azt számára meg kell adni. Az igazolást a kamara elnöke jogosult kiadni.
Kkt. 116. § Az elnökség
a) előkészíti a küldöttgyűlést, javaslatot tesz a küldöttgyűlés napirendjére, gondoskodik a küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról,
b) a küldöttgyűlés elé terjeszti a kamara éves pénzügyi tervét és az éves pénzügyi beszámolót (annak részeként a számviteli jogszabályok szerinti beszámolót),
c) a küldöttgyűlés elé terjeszti a 112. §-ban meghatározott, továbbá az alapszabályban a küldöttgyűlés hatáskörébe utalt szabályzatokat, valamint az azok módosítására irányuló javaslatait,
d) kiadja az e törvényben és az alapszabályban meghatározott kamarai szabályzatokat,
e) évenként legalább egyszer tevékenységéről beszámol a küldöttgyűlésnek,
f az Európai Unió Hivatalos Lapjában közösségi jogi aktusként kihirdetett nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal összhangban határoz a 4. § (5) bekezdésének b) pontja szerinti standardokról,
g) véleményt nyilvánít és javaslatot tesz a könyvvizsgálókat érintő jogalkotási és jogalkalmazási kérdésekben,
h) határoz a szakmai tagozatok létrehozásáról és megszüntetéséről,
i) másodfokon elbírálja – ha e törvény másként nem rendelkezik – a kamara kijelölt szervének első fokú döntése ellen benyújtott fellebbezéseket, jogorvoslati kérelmeket,
j) a kamara területi szervezete elnökségének, továbbá a kamara bizottságának jogszabályt, alapszabályt vagy szabályzatot sértő döntését hatályon kívül helyezi,
k) gyakorolja a főtitkár kinevezésével, munkaviszonyának létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat,
l) felügyeli és ellenőrzi az okleveles könyvvizsgálói képzést, továbbá a könyvvizsgálók szakmai továbbképzési rendszerét,
m) könyvvizsgálót kitüntető díjat, címet és jelvényt adományoz,
n) kapcsolatot tart a könyvvizsgálók nemzetközi szervezeteivel,
o) ellátja e törvény, a küldöttgyűlés és az alapszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
Kkt. 117. § (1) A kamara elnöksége kinevezi az OKKT elnökét és tagjait, valamint az e törvényben és az alapszabályban foglaltak szerint felügyeli és ellenőrzi annak tevékenységét.
(2) Az OKKT elnökének és tagjainak kinevezéséhez a közfelügyeleti hatóság egyetértése szükséges.
(3) A kamara elnöksége – az OKKT javaslata alapján – jóváhagyja
a) a kamara okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzatát,
b) a 94. § (1) bekezdése szerinti vizsgabizottság elnökeinek és tagjainak névjegyzékét.
(4) A kamara okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzatának, valamint a 94. § (1) bekezdése szerinti vizsgabizottság elnökei és tagjai névjegyzékének jóváhagyásához a közfelügyeleti hatóság egyetértése szükséges.
278. Az elnökség a küldöttgyűlés elé terjeszti az alapszabály 256. pontjában meghatározott szabályzatokat, továbbá a küldöttgyűlés ügyrendi szabályzatát.
279. Az elnökség ülésére a tagokat a hely, az időpont, a napirend közlésével kell meghívni. A meghívók elküldése és az elnökségi ülés napja között legalább 7 napnak kell lennie. A meghívót olyan módon kell elküldeni/eljuttatni, hogy ennek ténye igazolt legyen. Ha a meghívót a tag személyesen veszi át, ezt aláírással igazoltatni szükséges. A meghívók elektronikus úton is kiküldhetők.
280. Az elnökség ülésén a tagok személyesen vesznek részt, képviseletnek nincs helye. Az elnökség ülését a kamara elnöke, távollétében a kamara elnöke által kijelölt alelnök vezeti. Az ülés kezdetén a megjelent tagok sorából kettő jegyzőkönyv hitelesítőt kell választani.
Kkt. 118. § (1) Az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a szavazásra jogosultak többsége jelen van. Az elnökség határozatának érvényességéhez a megjelent tagok többségének szavazata szükséges. Az elnökség tagjai azonos szavazati joggal rendelkeznek, a szavazati jogot nyílt szavazással gyakorolják. Az elnökségi ülést levezető elnök titkos szavazást rendel el, ha az elnökség így dönt.
281. Az elnökség határozatáról történő szavazáskor meghatalmazott általi szavazás nem megengedett.
Kkt. 118. § (2) A kamara alapszabálya lehetővé teheti, hogy az elnökség ülésén a tagok nem személyes jelenléttel, hanem elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vegyenek részt. Ez esetben az ülés megtartásának részletes szabályait az alapszabályban meg kell állapítani.
(3) A kamara alapszabálya meghatározhat olyan ügyeket, amelyekben az elnökség tagjai ülés tartása nélkül írásban vagy más, a döntéshozatal során tett jognyilatkozatok bizonyítására alkalmas eszköz felhasználásával is határozhatnak. Ez esetben az alapszabályban kell meghatározni a döntéshozatal módját.
282. Az elnökségi ülés megtartható úgy is, hogy azon a tagok és a meghívottak nem közvetlen személyes jelenléttel, hanem arra alkalmas, az egymás közötti párbeszédet, illetve vitát korlátozás nélkül lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vesznek részt. Az elnökségi ülés ily módon történő megtartása esetén nem alkalmazhatók olyan elektronikus hírközlő eszközök, amelyek nem teszik lehetővé az eszközt használó személyének megállapítását, ellenőrzését, a szavazat (ok) egyértelmű rögzítését.
283. Az alapszabály 282. pontja szerint az elnökségi ülés megtartható olyan internet kapcsolat közbeiktatásával is, amely a hangot közvetíti.
284. Aki az alapszabály 282–283. pontjaiban foglalt lehetőségek alkalmazásával kíván részt venni az elnökségi ülésen, köteles azt a meghívó kézhezvételét követő 48 órán belül elektronikus eszköz alkalmazásával, a kamara főtitkárával közölni.
285. Nem lehet az elnökségi ülést az alapszabály 282–283. pontjaiban foglaltak alkalmazásával megtartani, ha annak ilyen megtartása ellen az elnökségi tagok legalább egyharmada tiltakozik.
286. A kamara kijelölt szervének elsőfokú döntése ellen benyújtott fellebbezések másodfokú elbírálása során a kamara elnöke az elnökség tagjai közül kijelöli az ügy előadóját.
287. Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott elnökségi ülésen elhangzottakat és a hozott határozatokat hiteles módon úgy kell rögzíteni, hogy az utóbb is ellenőrizhető legyen.
288. Az elnökség tagjai elnökségi ülés összehívása nélkül írásban is szavazhatnak, ha a döntés ilyen módon is meghozható. E mód csak azokban a kérdésekben/ügyekben alkalmazható, amelyekben a szavazat megadásához minden szükséges információ kétséget kizáróan közölhető és alaposan vélelmezhető, hogy minden további nélkül a szavazat megadható. Írásbeli szavazásra papíron vagy elektronikus úton is sor kerülhet.
289. Az írásbeli szavazás végett az elnök határozattervezetet készít/készíttet. Ebben, vagy mellékletében szerepelnie kell minden olyan ténynek /adatnak/ információnak, amely a szavazat megadásához szükséges, továbbá a szavazat visszajuttatási határidejének, végül az „igen”, a „nem”, a „tartózkodom” szavaknak. Ez utóbbiak külön szavazólapra is írhatók. A határozattervezetet, a mellékletét, a szavazólapot a tagoknak elektronikus úton kell kiküldeni. Ez mellőzhető akkor, ha a tag a küldeményt igazolhatóan személyesen átvette. Az elnökség döntését a tagok által a megjelölt határidőre leadott szavazatok összesítésével kell megállapítani. Az összesítést a határidő leteltét követő 3 napon belül az elnök és általa az elnökség tagjai közül erre a feladatra előzetesen felkért kettő tag együttesen végzi el azoknak a szabályoknak az alkalmazásával, amelyek az elnökség határozathozatalára irányadók. Az elkésve érkezett szavazatot érvénytelennek kell tekinteni. Az összesítésről jegyzőkönyvet kell felvenni. Ebben legalább rögzíteni szükséges a szavazatot adott tagok nevét és szavazatát az „igen”, a „nem”, a „tartózkodom”, illetve érvénytelen megjelöléssel, az összesítés eredményét, valamint a határozat tartalmát. A jegyzőkönyvet az elnök és a felkért két tag sajátkezűen köteles aláírni. A jegyzőkönyvnek a szavazás végett eljuttatott határozattervezet /melléklet/ szavazólap szerves és elválaszthatatlan része. A jelen pont szerinti szabályok megfelelően irányadók az elektronikus úton történő szavazásra is.
290. Az elnökség a kamara valamennyi ügyében jogosult dönteni, illetve intézkedni, amennyiben a Kkt., más jogszabály, a kamara alapszabálya, más önkormányzati szabályzata ettől eltérően nem rendelkezik.
Az elnökség a Kkt. 116. § d) pontja alapján szabályzatot ad ki
a) az okleveles könyvvizsgálói képzési programba történő felvételről, valamint az abból való törlésről,
b) az okleveles könyvvizsgálói szakképzésről, az okleveles könyvvizsgálói képzési program részét képező vizsgáról, annak engedélyezéséről,
c) a különbözeti vizsgáról, annak engedélyezéséről,
d) a külföldi oklevél, bizonyítvány elismeréséről az okleveles könyvvizsgálói képzési programban történő részvétel céljából,
e) a tanulmányok elismeréséről az okleveles könyvvizsgálói képzési programban,
f) az okleveles könyvvizsgálói képzés szervezésének, folytatásának, valamint a képzés keretében oktatási tevékenység végzésének engedélyezéséről és az engedélyek visszavonásáról,
g) a szakmai minősítő vizsgáról, annak engedélyezéséről, melyet a közfelügyeleti hatóság hagy jóvá,
h) a számviteli elszámolás minősítésére vonatkozó – a Kkt. 4. § (5) bekezdésének j) pontjában megjelölt – szakértői vélemény kiadásáról,
i) a pártoló személyi, pártoló szervezeti és a szenior könyvvizsgálói jogviszony létesítésének, megszüntetésének részletes szabályairól.
j) a könyvviteli szolgáltatók önkéntes kamarai minőségbiztosítási rendszeréről,
k) a kamara pénzügyi befektetési eljárásairól.
l) a minőségellenőrök vizsgájáról.
291. Az elnökség
a) hagyja jóvá a kamarának a külföldi és a nemzetközi könyvvizsgálói szervezetekkel való megállapodásait,
b) kialakítja a kamarai tag könyvvizsgálók, a könyvvizsgáló cégek, továbbá a harmadik országbeli könyvvizsgálók és könyvvizsgáló gazdálkodó szervezetek adatszolgáltatási rendjét és határidejét, valamint az adatszolgáltatás ellenőrzési módját,
c) a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény (a továbbiakban: Pmt.), valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény (a továbbiakban: Kit.) szerinti útmutatót dolgoztat ki és tesz közzé, valamint gondoskodik annak karbantartásáról,
d) az oktatási bizottság javaslata alapján – a közfelügyeleti hatóság jóváhagyásával – meghatározza a szakmai továbbképzési rendszer keretében lebonyolításra kerülő továbbképzések programját és időtartamát,
e) kialakítja a kötelező szakmai felelősségbiztosítási kötelezettség teljesítésének irányelveit,
f) elfogadja a minőségellenőrzés módszertani kézikönyvét, melyet a közfelügyeleti hatóság hagy jóvá,
g) megállapítja a szakmai tagozatok feladatkörét, kapcsolatukat a kamara elnökségével és a kamara bizottságaival,
h) ellátja a Kkt-ben, az alapszabályban és a kamara önkormányzati szabályzataiban meghatározott egyéb feladatait.
292. Az elnökség feladatait féléves időszakra szóló munkaterv alapján végzi. A kamara elnöke a munkaterv teljesítéséről rendszeresen tájékoztatja az elnökséget.
293. Az elnökség üléséről hangfelvétel készül, melyet meg kell őrizni. A másodfokú fegyelmi tárgyalásról a hangfelvétel alapján jegyzőkönyvet kell készíteni, melyre a kamara etikai szabályzatának rendelkezései az irányadóak. A kamara elnöke a hangfelvétel alapján történő jegyzőkönyv készítését egyéb esetekben is elrendelheti. A jegyzőkönyvet a kamara elnöke hitelesíti.
294. Az elnökség határozatait a főtitkári hivatal a Könyvvizsgálók Lapjában közzéteszi.
295. Az elnökség feladatainak ellátásával kapcsolatos ügyintézői, ügyviteli feladatokat a főtitkári hivatal látja el, illetve teljesíti.
295/A. Az elnöki kabinet 3 főből álló testületi szerv, melynek hivatalból tagjai: a kamara elnöke és a kamara alelnökei. Az elnöki kabinetet a kamara elnöke hívja össze szükség szerint, de legalább negyedévenként egyszer azzal, hogy az elnöki kabineti ülésen a főtitkár tanácskozási joggal, állandó meghívottként vesz részt. Az elnöki kabineti ülés nem nyilvános, azon az elnöki kabinet tagjai, a főtitkár, valamint a jegyzőkönyvvezető mellett kizárólag azon személy vehet részt, akinek a részvétele indokolt.
295/B. Az elnöki kabinet előkészíti az elnökségi ülést, gondoskodik az elnökség határozatainak végrehajtásáról, valamint ellátja az alapszabály, illetve a kamara egyéb önkormányzati szabályzata által a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
Általános szabályok
Kkt. 119. § A kamara tisztségviselői:
a) a kamara elnöke,
b) a kamara alelnökei,
c) a kamarai fegyelmi megbízott,
d) a 113. § (1) bekezdése szerinti bizottságok elnökei,
e) a kamara területi szervezeteinek elnökei,
f) az OKKT elnöke.
296. A Kkt. 119. § a)–e) pontjaiban meghatározott kamarai tisztségviselőket 5 évre lehet megválasztani. A Kkt. 119. § f) pontja szerinti kamarai tisztségviselőt – a közfelügyeleti hatóság egyetértésével – a kamara elnöksége nevezi ki 5 évre.
297. A kamara alelnökei:
a)
b) az oktatási alelnök,
c) a szakmai alelnök.
298. A kamarai tag könyvvizsgálónak – az alapszabály 299. pontjában foglalt kivétellel – egyidejűleg legfeljebb egy kamarai tisztségviselői jogviszonya állhat fenn.
299. Az oktatási alelnök az oktatási bizottság, a szakmai alelnök a szakértői bizottság elnöki tisztségét is betölti.
300. Kamara elnökének, alelnökének, kamarai fegyelmi megbízottnak, azoknál a bizottságoknál (ellenőrző bizottság, fegyelmi bizottság, felvételi bizottság, központi választási bizottság, minőségellenőrzési bizottság), amelyeknél az elnöki tisztséget nem kamarai alelnök tölti be, bizottsági elnöknek, és az OKKT elnökének csak a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet nem szüneteltető kamarai tag könyvvizsgáló választható, illetve nevezhető ki.
301. A kamara területi szervezeténél elnöknek, alelnöknek, elnökségi tagnak a területi szervezet illetékességi területéhez tartozó, a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet nem szüneteltető kamarai tag könyvvizsgáló választható.
302. A kamara tisztségviselői nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja] valamint élettársai. Közeli hozzátartozói és élettársi viszony miatti összeférhetetlenség esetében az összeférhetetlenséggel érintett kamarai tagok mindegyike köteles az okot az őt megválasztó testület vezetőjének bejelenteni. A bejelentést a választáskor jelen volt tag esetében a választás napját, hivatalos értesülés esetében az értesülés napját követő 15 napon belül kell megtenni. Az érintett tagok maguk döntenek abban, hogy melyikük tartja meg a tisztségét. A tisztségről lemondást írásban további 15 napon belül kell bejelenteni a főtitkári hivatal vezetőjének. Bejelentés hiányában az utóbb megválasztott tisztségviselő visszahívásáról a választásra jogosult szerv haladéktalanul köteles gondoskodni. Az itt írtak értelemszerű alkalmazásával kell eljárni abban az esetben is, ha a kamarai tagnál többes tisztség miatt keletkezik összeférhetetlenség.
303. Ha a kamarai tag a választáskor jelen van, az alapszabály 302. pontjában meghatározott összeférhetetlenségi okot a megválasztásakor azonnal köteles bejelenteni. Amennyiben a megválasztása távollétében történt, a bejelentési kötelezettség attól a naptól számított 15 napon belül terheli, amikor a megválasztásáról hivatalosan értesült.
304. A kamara tisztségviselői nem végezhetnek kamarai minőségellenőri feladatokat (kivéve a minőségellenőrzési bizottság elnökét).
Kkt. 121. § (1) A kamara tisztségviselőjének megbízatása megszűnik, ha
a) megbízatásának időtartama lejárt,
b) lemondott,
c) visszahívták,
d) szünetelteti a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását,
e) a kamarai tagsága megszűnt,
f) elhalálozott.
(2) A tisztségviselő visszahívását az őt megválasztó, kinevező szerv tagjainak egyharmada kezdeményezheti. A visszahívásról a tisztségviselőt választó, kinevező szerv dönt a kezdeményezést követő 60 napon belül.
305. A kamara küldöttgyűlése által választott kamarai tisztségviselőt a küldöttgyűlés, a területi szervezet elnökét az őt megválasztó területi szervezet taggyűlése hívhatja vissza.
306. A küldöttgyűlés hívhatja vissza a Kkt. 115. § (4) bekezdésében, meghatározott elnökségi tagokat, továbbá a Kkt. 113. § (1) bekezdésében meghatározott bizottságok tagjait.
307. A területi szervezet elnökségi tagjainak visszahívására az alapszabály 393–395. pontjaiban foglaltak az irányadók.
308. A kamara küldöttgyűlésének döntési hatáskörébe tartozó tisztségviselőket, bizottsági tagokat érintő (alapszabály 306. pont) visszahívási indítványt – a küldöttgyűléshez címzetten – az elnökséghez kell benyújtani.
309. A küldöttgyűlés által választott kamarai tisztségviselő visszahívását tartalmazó indítványban meg kell határozni a visszahívás okát (okait) és azt (azokat) tény- és lényegszerűen ismertetni kell. Az indítványban foglaltakat a kamara elnöksége – annak figyelembevételével, hogy a küldöttgyűlés a visszahívás kezdeményezését követő 60 napon belül dönthessen [Kkt. 121. § (2)] – kivizsgáltatja és a visszahívási indítványt, valamint a vizsgálat megállapításait a küldöttgyűlés elé terjeszti.
310. A visszahívni javasolt személyt meg kell hívni a visszahívási indítványt tárgyaló küldöttgyűlésre. A meghívóhoz másolatban mellékelni kell a visszahívási indítványt és az elnökség által lefolytatott vizsgálat megállapításait. A visszahívást tárgyaló küldöttgyűlésen a levezető elnök ismerteti a visszahívást indítványozók által megjelölt oko(ka)t, az esetleges bizonyítékokat, ha ilyen(eke)t is csatoltak. A visszahívandó személynek biztosítani kell a hozzászólás jogát, ha távol maradt, de írásban nyilatkozatot tett, azt a levezető elnöknek ugyancsak ismertetnie kell.
311. A küldöttgyűlés határozatának meghozatalában az érintett személy nem vehet részt, a határozatképesség megállapításánál számításon kívül kell hagyni.
312. Ha a küldöttgyűlés a visszahívás mellett döntött és a tisztség betöltésére póttag útján nincs lehetőség, az általános szabályok szerint kell a visszahívott személy helyébe lépő új tisztségviselőt választani. A megválasztott új tisztségviselő megbízási ideje azzal az időtartammal egyezik meg, amennyi a visszahívott tisztségviselő megbízási idejéből még hátramaradt.
Kkt. 122. § (1) A kamara szervezetének élén az elnök áll.
(2) Az elnök
a) képviseli a kamarát,
b) irányítja a kamara működését, tevékenységéről beszámol az elnökségnek,
c) felügyeli a kamara alelnökeinek, a kamarai fegyelmi megbízottnak, a 113. § (1) bekezdés b)–g) pontjában meghatározott bizottságok elnökeinek, valamint a főtitkárnak a tevékenységét,
d) legalább negyedévenként összehívja az elnökségi ülést,
e) gyakorolja a munkaviszony létesítésének és megszüntetésének kivételével a munkáltatói jogokat a főtitkár felett,
f) az e törvényben, a kamarát és a könyvvizsgálók tevékenységét érintő más jogszabályokban, továbbá a kamara alapszabályában és önkormányzati szabályzataiban foglaltak, valamint a küldöttgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtására – az alapszabályban meghatározott módon – „Elnöki utasítást” ad ki,
g) ellátja az e törvényben, a kamara alapszabályában és önkormányzati szabályzataiban meghatározott egyéb feladatait.
123. § A kamara elnökének jogsértő döntése ellen a közlésétől számított 15 napon belül az elnökséghez fellebbezhet az a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég, továbbá a kamarának az a területi szervezete, akit (amelyet) a döntés érint.
313. Az elnök a kamara tisztségviselője, a kamara elnökségének hivatalból tagja, önállóan ellátja a kamara törvényes képviseletét. A kamara más tisztségviselője vagy alkalmazottja akkor képviselheti a kamarát, ha azt jogszabály, a kamara alapszabálya, önkormányzati szabályzata vagy a kamara képviseletére a kamara elnöke írásban felhatalmazza.
314. Az elnök
a) szervezi az elnökség tevékenységét, legalább fél éves időtartamokra elkészíti az elnökség munkatervét, biztosítja a munkaterv végrehajtásának feltételeit, a munkaterv végrehajtásáról időszakonként tájékoztatja az elnökséget,
b) a küldöttgyűlést szükség szerint összehívhatja, de köteles összehívni: naptári évenként legalább egyszer, továbbá a kamara elnökségének határozata alapján vagy a küldöttek egyötödének hozzá írásban benyújtott indítványára 15 napon belül és az ellenőrző bizottságnak írásban benyújtott kezdeményezésére,
c) az elnökséggel egyetértésben javaslatot tesz a küldöttgyűlés napirendjére,
d) felelősséggel tartozik a küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáért, a küldöttgyűlésnek évente beszámol a kamara tevékenységéről,
e) felügyeli a kamara alelnökeinek, a kamarai fegyelmi megbízottnak, a Kkt. 113. § (1) bekezdés b)–g) pontjában meghatározott bizottságok elnökeinek, valamint a főtitkárnak a tevékenységét,
f) segítséget nyújt a szakmai tagozatok szervezéséhez, működésük feltételeinek megteremtéséhez, illetve fenntartásához,
g) a fegyelmi megbízott javaslatára – a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég haladéktalan értesítésével – írásban elrendeli a fegyelmi eljárást,
h) a kamara nevében kiadja a számviteli elszámolás minősítésére vonatkozó – a Kkt. 4. § (5) bekezdésének j) pontjában megjelölt – szakértői véleményt,
i) vezeti a kamara elnökségének hatáskörében másodfokon lefolytatott hatósági eljárásokat. Aláírja a kamara elnöksége által másodfokon hozott határozatot és gondoskodik annak továbbításáról a Kkt.-ben, illetve a kamara szabályzataiban meghatározott módon és időn belül. Az elnök jogosult e hatáskörét az általa meghatározott kamarai alelnökre írásban átruházni,
j) jogosult részt venni a területi szervezet taggyűlésén. A területi szervezetek taggyűlésén szerzett tapasztalatai, valamint az alelnökök és a bizottságok elnökei által a területi szervezetek taggyűlésein szerzett, feléje továbbított információk alapján megteszi a szükséges intézkedéseket,
k) az ok és cél megjelölésével a területi szervezet elnökénél indítványozhatja a területi szervezet taggyűlésének összehívását,
l) az alapszabály 394. pontja szerinti esetben összehívja a területi szervezet taggyűlését és az új elnökség megválasztásáig az alapszabály hivatkozott pontjában foglaltak szerint jár el,
m) jogosult részt venni a kamara bizottságainak ülésén, ha a Kkt. vagy az alapszabály másként nem rendelkezik,
n) veszélyhelyzet kihirdetése esetén a képzéssel kapcsolatos határidőket a veszélyhelyzet időtartamával meghosszabbíthatja,
o) engedélyezheti a kamara átmenetileg szabad pénzeszközeinek hitelintézetnél kamatozó betétszámlán történő lekötését, hitelszerződés kötését, továbbá a kamara pénzügyi tervében bevétel -kiadás átcsoportosítását. Az elnök e jogait nem ruházhatja át,
p) jóváhagyja a kamara minden olyan szabályzatát, amelyet a Kkt. vagy a kamara alapszabálya nem utal a küldöttgyűlés vagy az elnökség hatáskörébe,
q) dönt minden olyan kérdésben, mely nem tartozik a kamara valamely szervének kizárólagos hatáskörébe,
r) a jogszabályokban, továbbá a kamara alapszabályában és önkormányzati szabályzataiban foglaltak, valamint a küldöttgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtására „Elnöki utasítást” adhat ki [Kkt. 122. § (2) bek. g) pont].
315.
316. A kamara elnökének jogsértő vagy a kamara alapszabályának, önkormányzati szabályzatainak rendelkezéseit sértő döntése, utasítása ellen, a közlésétől számított 15 napon belül, az elnökséghez fellebbezhet az a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég, továbbá a kamarának az a bizottsága, területi szervezete, valamint szakmai szervezete, akit (amelyet) a döntés, az utasítás érint.
317. A kamara elnöke irányítja a kamara PR-feladatait. Ennek keretében köteles arra törekedni, hogy a kamarának folyamatos és jó kapcsolata legyen a médiával. Rajta kívül a kamara nevében riportot/interjút az általa írásban felhatalmazott kamarai tisztségviselő és a szakmai tagozat vezetője adhat.
318. A kamara elnöke a kamarai szabályzatalkotás vagy szabályzatmódosítás tárgyában hozzá benyújtott kezdeményezésről a soron következő ülésén tájékoztatja az elnökséget. Ha az elnökség az indítványt elfogadja, a kamara elnöke gondoskodik a szabályzat (szabályozás) elkészítéséről és azt a döntéshozatalra jogosult kamarai szerv elé terjeszti.
Kkt. 124. § (1) Az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt alelnök helyettesíti.
319.
320. Az oktatási alelnök
a) betölti a kamara oktatási bizottságának elnöki tisztségét, képviseli az oktatási bizottságot a kamara elnökségében és a hatóságoknál,
b) szervezi, irányítja az oktatási bizottság munkáját, szükség szerint, de évente legalább egyszer beszámol az elnökségnek és a küldöttgyűlésnek az oktatási bizottság tevékenységéről,
c) kiadmányozza az oktatási bizottság hatáskörébe utalt elsőfokú kamarai hatósági eljárásban hozott döntéseket.
d)
e) kidolgoztatja és az elfogadásra jogosult kamarai szerv elé terjeszti a szakmai továbbképzési rendszer középtávú és éves programját, a szakmai továbbképzési rendszer pénzügyi tervét,
f) gondoskodik a szakmai kompetencia vizsgaszabályzat és a különbözeti vizsgaszabályzat kidolgozásáról, karbantartásáról, ellenőrzi azok betartását,
g)
h) jóváhagyja a könyvvizsgáló jelölt képzési programját és a Kkt. 98. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kamarai tag könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég által kijelölt mentort,
i)
j) javaslatot tesz az OKKT-nek a vizsgabizottsági elnökök és tagok névjegyzékének összeállítására,
k) feladatainak ellátása során együttműködik az OKKT-vel a Kkt.-ben és az alapszabályban előírt esetekben, továbbá az MKVK Oktatási Központ Kft.-vel.
321. A szakmai alelnök
a) betölti a kamara szakértői bizottságának elnöki tisztségét, képviseli a szakértői bizottságot a kamara elnökségében és hatóságoknál,
b) szervezi, irányítja a szakértői bizottság munkáját, szükség szerint, de évente legalább egyszer beszámol az elnökségnek és a küldöttgyűlésnek a szakértői bizottság tevékenységéről,
c) a kamara elnökét távolléte vagy akadályoztatása esetén szakmai kérdésekben helyettesíti,
d) szakmai kérdésekben kapcsolatot tart a nemzetközi szervezetek szakmai vezetőivel, munkatársaival,
e) összefogja a kamarai tag könyvvizsgálók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységének feltételeit meghatározó, hozzá véleményezésre megküldött jogszabályra adott észrevételeket, javaslatokat,
f) javaslatot tesz azokra a kamarai tagokra, akik a kamarát az OSZB-ben, valamint a Standard testületben képviselik,
g) kapcsolatot tart az alapszabály 26–27. pontjában meghatározott szervekkel (szervezetekkel), kezdeményezi a kamarával közös állásfoglalások kialakítását és nyilvánossá tételét,
h) összehangolja és jóváhagyja a kamara szakmai állásfoglalásait, irányítja a szakmai tanácsadást, gondoskodik a szakmai állásfoglalások, a szakmai kiadványok nyilvánossá tételéről,
i) figyelemmel kíséri a nemzetközi könyvvizsgálati standardokat, azok alkalmazását elősegítő ajánlásokat és szakmai iránymutatásokat. Gondoskodik a standardok adaptálásáról, az adaptációra vonatkozó javaslatait az elnökség elé terjeszti,
j) folyamatosan tájékozódik a kamarai tag könyvvizsgálók szakmai érdekeit érintő intézkedésekről, a szabályok változásairól, az összesített szakmai állásfoglalásokról, a könyvvizsgálók tevékenységéről, és tapasztalatait a kamara honlapján és a Könyvvizsgálók Lapjában a tagok rendelkezésére bocsátja,
k) gondoskodik a szakértői bizottság által javasolt szakmai kiadványok lektoráltatásáról, véleményezteti a minőségellenőrzési kézikönyvet.
l) az elnökség részére előkészíti a kamara nemzetközi kapcsolataira vonatkozó stratégiai programot, tevékenységét az elfogadott program alapján végzi, felügyeli e program végrehajtását,
m) koordinálja a kamara kapcsolatait a kamarával együttműködő nemzetközi szakmai szervezetekkel. A tevékenysége során megszerzett információkat, szakirodalmat eljuttatja a kamara illetékes tisztségviselőihez, bizottságaihoz és nyilvánossá teszi a kamara honlapján és a Könyvvizsgálók Lapjában,
n) irányítja a nemzetközi feladatmegosztásban a kamarára háruló feladatok végrehajtását. Előkészíti a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálat engedélyezésére jogosult külföldi hatósági szervezetekkel való együttműködési megállapodásokat.
322. A fegyelmi megbízott
a) csak kamarai tag könyvvizsgáló lehet,
b) tevékenységét a kamara elnöke felügyeli,
c) tevékenységéről köteles folyamatosan tájékoztatni a kamara elnökét, szükségszerűen, de évente legalább egyszer beszámol az elnökségnek és a küldöttgyűlésnek,
d) az elnökség ülésén állandó meghívottként vesz részt, a küldöttgyűlésen – amennyiben nem küldött – tanácskozási joggal vehet részt,
e) a kamara elnökénél kamarai tisztségviselőként fegyelmi eljárást kezdeményezhet a kamarai tag könyvvizsgáló és a kamaránál nyilvántartásba vett könyvvizsgáló cég ellen,
f) a más által kezdeményezett fegyelmi eljárás esetén a bejelentés megalapozottságának vizsgálata és a tényállás tisztázása érdekében a bejelentőt, illetve a bejelentéssel érintett kamarai tag könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget megnyilatkoztathatja, okirati bizonyíték csatolására hívhatja fel, melyen túlmenően előzetes bizonyítás lefolytatására nem jogosult,
g) a bejelentés és az előző pont szerinti esetleges elővizsgálat alapján összefoglaló jelentésében javaslatot tesz a kamara elnökének a fegyelmi eljárás elrendelésére, vagy a fegyelmi eljárás megindításának elutasítására,
h) képviseli a kamarát a fegyelmi eljárásban, feladata a jogszabályokban, a kamara alapszabályában és önkormányzati szabályzataiban foglaltak érvényesülésének elősegítése,
i) nem járhat el fegyelmi ügyben, ha vele szemben a Kkt. 134. § (1) bekezdésében felsorolt kizáró ok bármelyike fennáll vagy a kamara elnöksége elfogultsági kifogás miatt az eljárásból kizárta. Kizárása esetén az eljáró fegyelmi megbízottat a kamara elnöksége jelöli ki az elnökség tagjai közül,
j) a fegyelmi bizottság határozata ellen halasztó hatályú fellebbezéssel élhet.
323. A főtitkár
a) szervezi, irányítja, felügyeli a főtitkári hivatal tevékenységét,
b) igazgatási ügyekben képviseli a kamarát,
c) a feladat-és hatáskörébe tartozó ügyekben, a kamara éves pénzügyi tervének keretében kötelezettségvállalási és utalványozási jogot gyakorol,
d) gyakorolja a főtitkári hivatalnál foglalkoztatott munkavállalók, továbbá a kamara területi szervezeteinél ügyintézői munkakörben foglalkoztatott munkavállalók felett a munkáltatói jogokat,
e) tevékenységét a kamara elnöke felügyeli,
f) a kamarával munkaviszonyban áll. A főtitkárt pályázat útján kell kinevezni. Főtitkár az lehet, aki felsőfokú gazdasági iskolai végzettséggel, vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel, valamint legalább 5 éves igazolt vezetői gyakorlattal rendelkezik. Főtitkár lehet az is, aki nem tagja a kamarának,
g) az elnökség ülésén állandó meghívottként vesz részt, a küldöttgyűlésen tanácskozási joggal részt vehet.
323/A. A kamara területi szervezeteinél ügyintézői munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében a munkaviszony létesítésének, módosításának és megszüntetésének tárgyában az érintett területi szervezet elnökének indítványára a főtitkár dönt. A munkáltatót megillető egyéb jogokat és kötelezettségeket (utasítási jog, szabadság kiadása, a területi szervezet pénzügyi előirányzatainak terhére bérezés, béren kívüli juttatás, jutalmazás, stb.) az érintett területi szervezet elnöke gyakorolja, melynek során a kamara egészét érintő munkafeladatok (így az integrált informatikai rendszer keretében történő adatfeldolgozás) teljesítését a főtitkárral egyeztetve biztosítja.
324. A főtitkári hivatal ellátja
a) a kamarai hatósági eljárásokban az alapszabály 22. pontjában meghatározott feladatokat,
b) a kamara küldöttgyűlésének, elnökségének, elnökének, alelnökeinek, a kamara bizottságainak és testületi szerveinek (szervezeteinek), továbbá tagozatainak működésével kapcsolatos ügyintézői és ügyviteli feladatokat,
c) a kamara honlapjának kezelésével kapcsolatos adat előállító és adatközlő feladatokat,
d)
e) a nyilvánosság biztosításával kapcsolatos, az alapszabály 28–46. pontjaiban részletezett, más kamarai szerv (szervezet) hatáskörébe nem tartozó feladatokat,
f) az adat előállító és adatközlő feladatokat a hatáskörében végzett tevékenységével összefüggésben, továbbá ellátja az adatközlő feladatokat a kamara más szerve (szervezete) által előállított adatok vonatkozásában,
g) a kamara honlapjának kezelésével kapcsolatos feladatokat,
h) a kamarai eskü letételével kapcsolatos szervezési és ügyviteli feladatokat, gondoskodik az esküokiratok, a könyvvizsgálói igazolványok és a szárazbélyegzők előállításáról. Ha a Kkt. vagy az alapszabály rendelkezéseiből az következik, ellátja a könyvvizsgálói igazolvány, a szárazbélyegző bevonásával, azok ismételt kiadásával, pótlásával, cseréjével, megsemmisítésével kapcsolatos feladatokat,
i) a jogszabályi rendelkezéseken, a kamara alapszabályában és önkormányzati szabályzataiban meghatározott kötelező adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat,
j) az országos könyvvizsgálói konferencia, továbbá a kamara központi rendezvényeként szervezett szakmai és nemzetközi együttműködési konferenciák, szimpóziumok előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatokat,
k) a számvitelről szóló törvény szerint értelmezett számviteli szolgáltatások körébe tartozó feladatokat, nem ideértve a könyvvizsgálatot,
l) a pénzügyi tervezéssel, a pénzügyi terv alapján történő gazdálkodással kapcsolatos feladatokat,
m) a kamara informatikai rendszerének üzemeltetésével, a rendszer és a rendszer által nyújtott szolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos feladatokat,
n) a kamara központi és területi szervezeteivel együttműködve a kamara választási szabályzatában meghatározott feladatokat,
o) a vagyonvédelemmel kapcsolatos feladatokat.
325. A főtitkári hivatal vezeti
a) a kiadott és a bevont könyvvizsgálói igazolványok, a könyvvizsgálói eskü okmányainak, a kiadott és a bevont szárazbélyegzők nyilvántartását,
b) a kamarai tag könyvvizsgálók, a könyvvizsgáló cégek, a minősített kamarai tag könyvvizsgálók, valamint könyvvizsgáló cégek nyilvántartását, a harmadik országbeli könyvvizsgálók és könyvvizsgáló gazdálkodók elkülönített jegyzékét,
c) az okleveles könyvvizsgálói képzési programban részt vevő személyek adatainak és tanulmányi eredményeinek nyilvántartását,
d) a vizsgabizottsági elnökök és a minősített oktatók nyilvántartását,
e) a szakképző helyek nyilvántartását,
f) az előállított és a kiadott okleveles könyvvizsgáló oklevelek nyilvántartását,
g) könyvvizsgálójelöltek névjegyzékét,
h) a kamarai tag minőségellenőrök nyilvántartását,
i) a pártoló személyek, pártoló szervezetek és a szenior könyvvizsgálók nyilvántartását.
326. A főtitkár, a főtitkári hivatal további jogait és feladatait, azok részletezését a Kkt., az Ákr. és a kamara alapszabálya, továbbá önkormányzati szabályzatai tartalmazzák.
Általános szabályok
327. A küldöttgyűlés az alapszabály 328. pontjában nevesített bizottságokat, illetve azok tagjait a központi választási bizottság kivételével a kamara jelölőbizottságának javaslata alapján 5 évre választja meg. Az előzőek szerinti bizottságok választása során a meg nem választott jelöltek közül legtöbb szavazatot kapó jelölt az adott kamarai bizottság póttagjává válik. A póttag taggá válására és későbbi megerősítésére a kamara választási szabályzatában foglaltak az irányadók.
328. A küldöttgyűlés a központi választási bizottságba, az ellenőrző, a felvételi, a minőségellenőrzési, az oktatási, a szakértői és a fegyelmi bizottságba 5–5 tagot választ. Az oktatási és a szakértői bizottság taglétszámába bele kell érteni a bizottsági elnöki tisztséget betöltő, külön megválasztott kamarai alelnököt is. A kamara bizottságainak elnökei és tagjai díjazásra jogosultak, melyet a küldöttgyűlés határoz meg.
329. A bizottságok
a) tagjává csak a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet nem szüneteltető kamarai tag könyvvizsgáló választható,
b) tagjává választott könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb egy bizottságnak lehet tagja. Ugyanazon bizottság tagjai nem lehetnek egymás közeli hozzátartozói,
c) a minőségellenőrzési bizottságnak csak olyan tagja lehet, aki szerepel a minőségellenőrök nyilvántartásában,
d) tagja nem lehet a kamara tisztségviselője. Ez a szabály nem vonatkozik a bizottság elnöki tisztségét betöltő kamarai tag könyvvizsgálóra,
e)
330. Az alapszabály 328. pontja szerinti bizottságok tagjának megbízatása megszűnik, ha
a) megbízatásának időtartama lejárt,
b) lemondott,
c) visszahívták,
d) szünetelteti a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását,
e) a kamarai tagsága megszűnt,
f) elhalálozott,
g) ha felmentették.
A bizottság tagja a tagságáról bármikor lemondhat.
331. A minőségellenőrzési bizottság tagjának megbízatása megszűnik az alapszabály 330. pontja szerinti a), b), d), e), f) esetekben, továbbá, ha a tag a Kkt. 153. §-ban foglalt feltételnek a továbbiakban már nem felel meg, vagy a tagot a bizottsági tagsága alól a kamara küldöttgyűlése felmentette. A kamara küldöttgyűlése a bizottság tagját felmenti tagsága alól, ha a tag a megbízatásának tartósan nem tesz eleget. Az új bizottsági tag megválasztásáról a korábbi tag megbízatásának megszűnésétől számított hatvan napon belül, de legkésőbb a soron következő küldöttgyűlésen kell gondoskodni.
332. A bizottság tevékenységét a bizottság elnöke irányítja. Az oktatási bizottság tagja az oktatási alelnök, aki betölti a bizottság elnöki tisztségét. A szakértői bizottság tagja a szakmai alelnök, aki betölti a bizottság elnöki tisztségét. Az ellenőrző bizottság, a fegyelmi bizottság, a felvételi bizottság, a központi választási bizottság, a minőségellenőrzési bizottság a tagjai közül, a működés időtartamára maga választ elnököt.
333. A bizottságok testületi szervként működnek. Működésük szabályait a Kkt. és az alapszabály keretei között a szervezeti és működési szabályzatukban maguk állapítják meg. A kamara küldöttgyűlése hagyja jóvá az ellenőrző bizottság, a választási bizottság és – a közfelügyeleti hatóság jóváhagyását követően – a minőségellenőrzési bizottság szervezeti és működési szabályzatát. A kamara elnöksége hagyja jóvá a fegyelmi, a felvételi, az oktatási és a szakértői bizottság szervezeti és működési szabályzatát.
334. A bizottság ülései határozatképesek, ha azon a bizottság tagjainak többsége jelen van. A bizottsági tag egy szavazattal rendelkezik. A bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
335. A bizottságok működésével kapcsolatos ügyintézői, ügyviteli feladatokat a főtitkár irányítása alatt működő kamarai szervezet látja el.
336. A bizottságok működésével kapcsolatos költségek (kiadások) pénzügyi fedezetét a kamara éves pénzügyi tervében kell előirányozni, a bizottságok működési bevételei a kamara pénzügyi bevételeit képezik. A bizottságok a kamara pénzügyi tervében jóváhagyott pénzügyi előirányzat terhére kötelezettséget nem vállalhatnak.
Kkt. 130. § A kamara ellenőrző bizottsága ellenőrzi a kamara működésére, gazdálkodására, pénzügyi-számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok, a kamara alapszabálya és önkormányzati szabályzatai érvényesülését a kamara központi szerveinél és területi szervezeteinél, valamint tisztségviselőinél.
Kkt. 131. § (1) Az ellenőrző bizottság tagjai tevékenységükért kizárólag a küldöttgyűlésnek tartoznak felelősséggel.
(2) A küldöttgyűlés az elnökség beszámolójáról, a kamara éves pénzügyi tervéről és az éves pénzügyi beszámolóról csak az ellenőrző bizottság véleményének ismeretében dönthet.
(3) Az ellenőrző bizottság a kamara tisztségviselőitől, a kamara bizottságaitól, főtitkárától, ügyintéző és ügyviteli szerveitől, azok tisztségviselőitől, továbbá területi szervezeteitől és szakmai tagozataitól minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, illetve azoknál minden olyan iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges. Az érintetteknek a kért adatot, tájékoztatást, illetve iratot rendelkezésre kell bocsátaniuk.
Kkt. 132. § (1) Ha az ellenőrző bizottság megállapítja, hogy a kamara valamely tisztségviselőjének, szervezetének vagy szervének tevékenysége vagy az általuk készített jelentés, pénzügyi terv, pénzügyi beszámoló nem felel meg a jogszabályoknak, a kamara alapszabályának vagy valamely önkormányzati szabályzatának, felhívja az elnökséget a szükséges intézkedés megtételére.
(2) Ha az elnökség nem tesz eleget a felhívásnak, az ellenőrző bizottság kezdeményezheti a küldöttgyűlés összehívását.
337. Az ellenőrző bizottság tagja nem lehet a kamara tisztségviselője, elnökségének, más bizottságának tagja, a kamara munkavállalója, valamint az előbbiek közeli hozzátartozója vagy élettársa. Ha megválasztott bizottsági tagnál adódik összeférhetetlenségi ok, akkor ezt a tag haladéktalanul köteles az elnökségnek jelenteni, visszahívásáig sem gyakorolhatja ellenőrzési bizottsági tagságából fakadó jogait.
338. Az ellenőrző bizottság további jogait és kötelezettségeit, valamint feladatainak részletezését a bizottság szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni.
Kkt. 133. § (1) A kamara fegyelmi bizottsága
a) ellenőrzi az etikai követelmények és szabályok megtartását,
b) lefolytatja az e törvény szerinti fegyelmi eljárást,
c) fegyelmi eljárásokban első fokon eljár,
d) szükség szerint, de évente legalább egyszer beszámol tevékenységéről az elnökségnek.
(2) Nem lehet a fegyelmi bizottság tagja, aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, annak jogerős befejezéséig.
(3) Ha fegyelmi vagy büntetőeljárás során a fegyelmi bizottság tagjának felelősségét jogerősen megállapították, a fegyelmi bizottsági tagsága megszűnik.
Kkt. 134. § (1) Nem járhat el a fegyelmi ügyben az:
a) aki az eljárás alá vont kamarai tag könyvvizsgáló közeli hozzátartozója,
b) aki az eljárás alá vont könyvvizsgáló cég tevékenységében részt vesz,
c) aki az eljárást kezdeményezte (ide nem értve, ha az eljárást a fegyelmi megbízott vagy a fegyelmi bizottság kezdeményezte),
d) aki az eljárásban tanú, szakértő vagy ilyenként való meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat,
e) akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható,
f) aki az elsőfokú eljárásban, a határozathozatalban részt vett, ide nem értve, ha az eljárásra azért került sor, mert a fegyelmi bizottságot a másodfokú határozat új eljárásra utasította.
(2) Az eljárási kizáró okot az érintettek az eljárás megindulásakor kötelesek az elsőfokú eljárásban a fegyelmi bizottság elnökének, a másodfokú eljárásban a kamara elnökségének bejelenteni.
(3) Az eljárási kizárásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a fegyelmi megbízottra is.
135. § (1) Az eljárás alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég a fegyelmi bizottság egyes tagjai, a kamara elnökségének egyes tagjai, illetve a fegyelmi megbízott ellen elfogultsági kifogást terjeszthet elő. Az elfogultsággal érintett személy meghallgatása után a fegyelmi bizottság, illetve a kamara elnöksége határozatot hoz arról, hogy helyt ad-e az eljárásból való kizárásnak. Az eljárás alá vont az elfogultsági határozathozatalban nem vehet részt.
(2) Ha a fegyelmi bizottság, illetve az elnökség az elfogultsági kizárásnak helyt ad, akkor az érintett a fegyelmi eljárásban nem vehet részt.
(3) A fegyelmi megbízott kizárása esetén az eljáró fegyelmi megbízottat a kamara elnöksége jelöli ki az elnökség tagjai közül. A kamara elnökének jogkörét – elfogultsági kizárása esetén – az erre kijelölt alelnök gyakorolja a fegyelmi eljárásban.
(4) A fegyelmi bizottságot megillető egyéb jogosultságokat és a bizottság további kötelezettségeit e törvény, a kamara alapszabálya, etikai szabályzata, valamint egyéb önkormányzati szabályzatai határozzák meg.
339. A fegyelmi bizottság
a) rendszeresen tájékoztatja a kamara elnökét a folyamatban lévő, továbbá határozattal lezárt, valamint a megfellebbezett fegyelmi eljárásokról, évente legalább egyszer beszámol a küldöttgyűlésnek,
b) felterjeszti az elnökséghez a fegyelmi bizottság által hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezést és a fellebbezéshez kapcsolódóan az elsőfokú határozatot alátámasztó dokumentumokat,
c) gondoskodik a kamara etikai szabályzatának kidolgozásáról, a hatályos szabályzat karbantartásáról,
d) lefolytatja a fegyelmi eljárásokat,
e) etikai, különösen összeférhetetlenségi és könyvvizsgálói függetlenséggel kapcsolatos, valamint a könyvvizsgálói titoktartással és a Kkt. 11. § (1) bekezdése c) és d) pontjának értelmezése kapcsán felmerült kérdésekben állásfoglalást ad ki, véleményt nyilvánít, figyelemfelhívásokat tesz közzé.
340. A fegyelmi bizottság további jogait és kötelezettségeit, valamint feladatainak részletezését a bizottság szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni.
341. A kamara felvételi bizottsága első fokon jár el az alapszabály 6. pontjában lévő táblázat 1)–4) és 7) sorában meghatározott kamarai hatósági eljárásokban, valamint első fokon dönt a pártoló személyek, pártoló szervezetek és a szenior könyvvizsgálók kamarai nyilvántartásba vétele és a nyilvántartásból való törlése tekintetében.
342. A bizottság az Ákr.. keretei között felülvizsgálhatja a felvételi bizottság jogkörébe tartozó hatósági eljárásban hozott döntést, hivatalból intézkedhet a döntés kijavításáról, kiegészítéséről, módosításáról és visszavonásáról.
343. A felvételi bizottság
a) kidolgozza és karbantartja a szervezeti és működési szabályzatát, azt jóváhagyásra az elnökség elé terjeszti,
b) kidolgozza és karbantartja a kamara felvételi szabályzatát, a harmadik országbeli könyvvizsgálók és könyvvizsgáló gazdálkodó szervezetek nyilvántartásba vételének szabályzatát, valamint a kamara mentori (könyvvizsgáló jelöltek képzési) szabályzatát, a szabályzatokat és azok módosítását az elfogadásra jogosult kamarai szerv (testület) elé terjeszti,
c) a főtitkári hivatal közreműködésével ellátja a harmadik országbeli könyvvizsgálók és a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók jegyzékének vezetésével kapcsolatos, a Kkt.-ben meghatározott feladatokat,
d) szükség szerint, de évente legalább egyszer beszámol tevékenységéről az elnökségnek és a küldöttgyűlésnek.
344. A felvételi bizottság további jogait és kötelezettségeit, valamint feladatainak részletezését a bizottság szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni.
345. Az oktatási bizottság
a) első fokon jár el az alapszabály 6. pontjában lévő táblázat 6) és 11)–14) sorában meghatározott kamarai hatósági eljárásokban, valamint a Kkt. 94. § (3) bekezdése, 104. § (3) bekezdése és 105. § (3) bekezdése szerinti vizsgaengedélyezési eljárásokban.
b) kidolgozza a szakmai továbbképzési rendszer keretében lebonyolításra kerülő továbbképzések programját és időtartamát, melyet az oktatási bizottság javaslata alapján – a közfelügyeleti hatóság jóváhagyásával – a kamara elnöksége határoz meg.
c) kidolgozza és karbantartja a kamara szakmai továbbképzési szabályzatát, amely tartalmazza a továbbképzési rendszer irányítására, szervezésére, ellenőrzésére, a teljesítés igazolására és a továbbképzési díj fizetésére vonatkozó részletes szabályokat,
d) kidolgozza és karbantartja a szakmai kompetenciavizsga és a különbözeti vizsga szabályzatot, amelyek tartalmazzák a vizsga tartalmi követelményeit, az eljárási és az értékelési szabályokat,
e) szervezi és felügyeli az elnökség által elfogadott továbbképzési programok végrehajtását,
f) szakmailag felügyeli az okleveles könyvvizsgálói képzés, továbbá a szakmai továbbképzési rendszer programjának teljesítéséhez szükséges tananyagokat,
g) lefolytatja az okleveles könyvvizsgálói képzés szervezésére és folytatására jogosult felnőttképzési intézmények (szakképző helyek) kiválasztására irányuló eljárást,
h)
i) engedélyezi a minősített oktatói tevékenység ellátását, hivatalból megindítja az eljárást a minősített oktatók jegyzékből történő törlésére, ha az oktatási bizottság felszólításra a vállalt kötelezettségét nem a tőle elvárt módon teljesíti,
j)
k) elbírálja az okleveles könyvvizsgálói képzési program részét képező vizsgák letételének engedélyezésére irányuló kérelmeket,
l) elbírálja a szakképzést folytató szervezetben (intézményben), a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok [Kkt. 95. § (1)] elismerése tárgyában benyújtott kérelmeket,
m) elbírálja a külföldi oklevelek [Kkt. 92. § (1)] elismerésére irányuló kérelmeket,
n) elbírálja a könyvvizsgáló jelölt képzési programját, véleményezi a Kkt. 98. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti kamarai tag könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég által kijelölt mentor személyét,
o) elbírálja a könyvvizsgáló jelöltnek a gyakorlati idő letöltésének [Kkt. 97. § (1) és (2)] igazolására irányuló kérelmét,
p) elbírálja a szakmai kompetenciavizsga letételének engedélyezésére irányuló kérelmet, lebonyolítja a könyvvizsgáló jelöltek szakmai kompetenciavizsgáit,
q) elbírálja a különbözeti vizsga letételének engedélyezésére irányuló kérelmet, ellátja a különbözeti vizsga lebonyolításával kapcsolatos feladatokat,
r) megszervezi a szakmai továbbképzési rendszerben való részvétel ellenőrzését, az elnökség részére oktatási évenként jelentést készít a szakmai továbbképzések tapasztalatokról,
s) tevékenységéről évente legalább egyszer beszámol az elnökségnek.
346. Az oktatási bizottság további jogait és kötelezettségeit, valamint feladatainak részletezését a bizottság szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni.
Kkt. 138. § (1) A kamara szakértői bizottsága
a) véleményezi a könyvvizsgálók működésének, tevékenységének feltételeit meghatározó jogszabály-tervezeteket,
b) összeállítja a 4. § (5) bekezdésének b) pontja szerinti standardokat, figyelemmel kíséri azok gyakorlati alkalmazását,
c) az egységes szakmai szemlélet kialakítása érdekében állást foglal, véleményt nyilvánít a könyvvizsgálat körébe tartozó elméleti és gyakorlati kérdésekben, véleményét, állásfoglalását nyilvánosságra hozza.
347. A szakértői bizottság
a) kezdeményezi szakmai kiadványok megjelentetését,
b) véleményt nyilvánít, állásfoglalást alakít ki és tesz közzé, valamint szakmai tanácsot ad a könyvvizsgálat körébe tartozó elméleti és gyakorlati kérdésekben. A könyvvizsgálat körébe tartozó rendszerelméleti vagy rendszergyakorlati jellegű kérdésekre, felvetésekre a bizottság állásfoglalását akkor lehet nyilvánossá tenni, ha az elnökség jóváhagyta,
c) a kamara bizottságaival együttműködve összeállít olyan módszertani segédleteket, amelyek alapján a könyvvizsgálók ellenőrizhetik saját munkájukat, gondoskodik a segédletek közreadásáról, bevezetéséről, különös tekintettel a mikro- és a kisvállalkozások sajátosságaira is,
d) az elnökség felkérésére szakértői véleményt ad a szakterületét érintő kérdésekben.
348. Szükség szerint, de évente legalább egyszer beszámol tevékenységéről az elnökségnek.
349. Az szakértői bizottság további jogait és kötelezettségeit, valamint feladatainak részletezését a bizottság szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni.
Kkt. 139. § (1) A választási bizottságok független szervek, tevékenységükre kizárólag e törvény, a kamara alapszabálya és választási szabályzata előírásai az irányadóak.
(2) A választási bizottságok elsődleges feladata a választás lebonyolításának előkészítése, a választás lebonyolításának felügyelete, a választás eredményének megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása, beszámolás a választás eredményéről.
(3) Választási bizottságok lehetnek
a) a kamara központi választási bizottsága és a hozzá tartozó jelölő- és szavazatszámláló bizottság,
b) a kamara területi szervezeteinek választási bizottsága és a hozzá tartozó jelölő- és szavazatszámláló bizottság.
(4) A választási bizottságoknak és a hozzájuk tartozó jelölő- és szavazatszámláló bizottságoknak nem lehet tagja
a) a kamara tisztségviselője,
b) a választásokon induló jelölt,
c) az a)–b) pontok szerinti személyek közeli hozzátartozója.
350. A választási bizottságok további jogait és kötelezettségeit, valamint feladatainak részletezését a kamara választási szabályzatában kell meghatározni.
A szabályzat tartalmazza
a) a választások lebonyolításának rendjét a kamara területi szervezeteinél,
b) a választások lebonyolításának rendjét a kamara központi szervezeténél,
c) a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet szüneteltető küldöttek választásának rendjét,
d) a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet szüneteltető kamarai tag könyvvizsgálókat a kamara elnökségében képviselő személy választásának rendjét,
e) a könyvvizsgáló cégeket a kamara elnökségében képviselő kamarai tag könyvvizsgáló választásának rendjét.
Kkt. 152. § (1) A bizottság feladat- és hatáskörében eljárva:
a) irányítja a kamara minőségbiztosítási rendszerét,
b) ellenőrzi és értékeli a magyar nemzeti könyvvizsgálati standardok, valamint a belső minőségellenőrzésre vonatkozó nemzeti standardok érvényesülését,
c) ellenőrzi és értékeli a függetlenséggel kapcsolatos szabályok betartását,
d) ellenőrzi és értékeli, hogy a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység díja összhangban van- e az 54. § előírásaival,
e) ellenőrzi és értékeli a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység során felhasznált erőforrások mennyiségét és minőségét,
f) ellenőrzi a 171. § szerinti, határozatba foglalt kötelezettségek végrehajtását,
g) kialakítja és megszervezi a minőségellenőrök oktatását, gondoskodik a folyamatos szakmai továbbképzésükről,
h) kezdeményezi és alkalmazza az e törvényben meghatározott intézkedéseket,
i) a lefolytatott kamarai minőségellenőrzés kapcsán határozatot hoz.
j) lefolytatja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésének és megakadályozásának, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásának ellenőrzését szolgáló vizsgálatot, és első fokon határoz a vizsgálat befejezéséről,
k) gondoskodik a kamarai minőségellenőrzési eljárással kapcsolatos szabályzatok és a minőségellenőrzési módszertani kézikönyv kidolgozásáról, amelyeket az elnökség fogad el és a közfelügyeleti hatóság hagy jóvá.
(2) A bizottság az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket e törvény, a kamara alapszabálya és önkormányzati szabályzatai a feladatkörébe utalnak.
(3) A bizottság feladat- és hatáskörében nem járhat el olyan ügyben, amelyben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye, illetve ha a kamara más testületi szervének vagy a kamara tisztségviselőjének kell eljárnia.
351. A minőségellenőrzési bizottság
a) tagja csak olyan, a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet nem szüneteltető kamarai tag könyvvizsgáló lehet, akit megfelelő szakmai képzettsége és a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálat, valamint a pénzügyi jelentések területén szerzett releváns tapasztalata alapján a kamara felvett a minőségellenőrök jegyzékébe,
b) éves munkaterv és éves minőségellenőrzési terv alapján végzi tevékenységét.
c) az egy naptári évben lefolytatott kamarai minőségellenőrzés eredményeiről éves jelentést készít a kamara elnöksége részére,
d) a kamara nevében elkészíti a Pmt. 76/A. §-a szerinti éves jelentést,
e) javaslatot készít a kamarai minőségellenőrzési rendszer fejlesztésére, szabályozására, és azt jóváhagyásra az elnökség elé terjeszti,
f) a kamarai minőségellenőrzés tapasztalatai alapján– az oktatási és a szakértői bizottsággal együttműködve – meghatározza a továbbképzésen való részvételre kötelezett könyvvizsgálók részére szervezett költségtérítéses kötelező oktatás tematikáját,
g) a szakértői bizottsággal egyeztetve karbantartja a kamarai minőségellenőrzéshez használt szakmai kérdőíveket,
h) működésének pénzügyi feltételeit a kamara pénzügyi tervében elkülönített Minőségbiztosítási Alap (a továbbiakban: MBA) biztosítja. Az MBA független és mentes a bizottság által ellenőrzött kamarai tag könyvvizsgálóktól és könyvvizsgáló cégektől. Az MBA gazdálkodásáért a minőségellenőrzési bizottság elnöke felelős,
i) elnöke gondoskodik arról, hogy a bizottság személyi összetételére vonatkozó, nyilvánosságra hozható adatok és a bizottság szervezeti és működési szabályzata, valamit a minőségellenőrzés módszertani kézikönyve a kamara honlapján folyamatosan és szabadon bárki számára hozzáférhetők legyenek.
352. A bizottság elnöke a közfelügyeleti hatóság elé terjeszti a bizottság által hozott döntések ellen benyújtott fellebbezés(eke)t a kapcsolódó dokumentumokkal együtt.
353. A minőségellenőrzési bizottság szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni
a) a minőségellenőrzési bizottság működését [Kkt. 158. § (2)],
b) a minőségellenőrök kiválasztási feltételeit [Kkt. 161. § (2)],
c) a minőségellenőrök díjazását (Kkt. 162. §),
d) a függetlenség és összeférhetetlenség részletszabályait [Kkt. 167. § (3)],
e) a kamarai minőségellenőrzéshez szolgáltatandó adatok körét [Kkt. 167. § (4)].
354. A minőségellenőrzési módszertani kézikönyvben kell szabályozni:
a) a kamarai minőségellenőrzési adatszolgáltatás rendjét,
b) a kamarai minőségellenőrzéshez használt kérdőíveket,
c) a kamarai minőségellenőrzéshez használt nyilatkozatokat,
d) a kamarai minőségellenőrzések után alkalmazott visszajelzési nyomtatványokat,
e) a kamarai minőségellenőrzési vizsgálatok elszámolási eljárásrendjét,
f) a kamarai minőségellenőrzéshez felhasznált segédleteket,
g) a kamarai minőségellenőrzés részletes eljárási szabályait.
Kkt. 173/A. § (1) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésének és megakadályozásának a kamarai tag könyvvizsgálóra, könyvvizsgáló cégre vonatkozó ellenőrzése tekintetében a kamara minőségellenőrzési bizottsága (e §-ban a továbbiakban: bizottság) jár el.
(2) A bizottság ellenőrzi a kamarai tag könyvvizsgálók, a könyvvizsgáló cégek
a) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben,
b) az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint
c) az a) és b) pont szerinti törvények végrehajtására a kamara által kiadott útmutatóban foglalt kötelezettségeinek teljesítését (e §-ban a továbbiakban: ellenőrzés).
(3) A bizottság az e törvény szerinti minőségellenőrök közül jelöli ki a vizsgálatot lefolytató személyt. A minőségellenőr a vizsgálatot a 112. § (1) bekezdés h) pontja szerinti szabályzatban foglaltaknak megfelelően folytatja le.
(4) A bizottság a vizsgálat befejezéséről határozattal dönt.
(5) A vizsgálat során a határozat meghozatalára nyitva álló határidő a vizsgálat megindításától számított 90 nap.
(6) Ha a vizsgálat eredményeként az állapítható meg, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég megszegte a (2) bekezdés szerinti törvényekben vagy az annak végrehajtására kiadott útmutatóban foglalt kötelezettségeit, a bizottság a (2) bekezdés szerinti törvényekben foglalt intézkedések alkalmazásáról dönt. Ha a bizottság intézkedésként eltiltást alkalmaz, az eltiltás időtartama 3 évig terjedhet.
(7)
(8) A kamara a határozatában foglaltak teljesítését e § rendelkezései szerint ellenőrizheti.
355. Az MBA bevételei:
a) a kamara éves költségvetésében az MBA részére elkülönített összeg,
b) minőségellenőrzési bizottság által szervezett képzések, továbbképzések bevételei,
c) a bizottság által készített szakmai anyagok, publikációk bevételei,
d) a kamarai tag könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég által soron kívül kért kamarai minőségellenőrzésért fizetett díjak és költségtérítések.
356. Az MBA kiadásai:
a) bizottság működésének anyagi, dologi kiadásai,
b) bizottság tagjainak és elnökének a tiszteletdíja és költségtérítései,
c) a minőségellenőrök díjazása a lefolyatott kamarai minőségellenőrzések alapján, valamint a kapcsolódó költségtérítések,
d) a minőségellenőrök kötelező továbbképzésének költségei,
e) a bizottság által felkért szakértők díjazása.
357. Az MBA bevételeit és kiadásait a kamara pénzügyi tervével párhuzamosan, azzal egyidejűleg és ugyanolyan szemléletben (pénzforgalmi vagy elhatárolás alapú) kell összeállítani.
358. A bizottság által a kamarai tag könyvvizsgálónak, könyvvizsgáló cégnek soron kívül teljesített kamarai minőségellenőrzés díja a Kkt. 9. § (2) bekezdésében meghatározott díj. A költségtérítés összegét – az Ákr.. szabályai alapján – a minőségellenőrzési bizottság állapítja meg és közli az eljárás kezdeményezőjével. A díjat az eljárás kezdeményezésekor, a költségtérítés összegét az eljárás befejezésekor az MBA javára kell megfizetni.
Kkt. 79. § (2) Magyarországon az okleveles könyvvizsgálói szakképesítést igazoló oklevelet – a kamara nevében – az Okleveles Könyvvizsgálókat Képesítő Testület jogosult kiadni.
359. Az OKKT
a) legalább 7, legfeljebb 9 főből álló testület, a testület elnökét és a testület tagjait 5 évre – a közfelügyeleti hatóság egyetértésével – a kamara elnöksége nevezi ki, továbbá felügyeli és ellenőrzi annak tevékenységét. Nem nevezhető ki a testület tagjává a kamara tisztségviselője, valamint azok közeli hozzátartozója. Ugyanazon természetes személy legfeljebb két alkalommal nevezhető ki a testület tagjává,
b)
c) a kamara elnökségének jóváhagyásával 4 év időtartamra akkreditálja az okleveles könyvvizsgálói képzés programját [Kkt. 141. § (1)],
d) gondoskodik az okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzat, a szakmai minősítő vizsgaszabályzat, továbbá az okleveles könyvvizsgálói képzési rendszerben vizsgabizottsági elnökként és/vagy vizsgabizottsági tagként közreműködni jogosultak névjegyzékének elkészítéséről, azokat jóváhagyás végett a kamara elnöksége elé terjeszti (Kkt. 142. §).
e) szakmailag felügyeli a szakképző helyen folytatott okleveles könyvvizsgálói képzést.
360. Az OKKT további jogait és kötelezettségeit, valamint feladatainak részletezését a testület szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni.
Általános szabályok
Kkt. 107. § A kamara szervezetét a kamara központi szervei és területi szervezete alkotják.
361. A kamara – önálló jogi személyiséggel nem rendelkező – területi szervezeteinek elnevezése és székhelye:
a) Magyar Könyvvizsgálói Kamara Budapest Fővárosi Szervezete, 1088 Budapest, Szentkirályi utca 13. I. em. 3/a.
b) Magyar Könyvvizsgálói Kamara Baranya Vármegyei Szervezete, 7624 Pécs, Budai Nagy Antal utca 1. Tetőtér 35.
c) Magyar Könyvvizsgálói Kamara Bács-Kiskun Vármegyei Szervezete, 6000 Kecskemét, Árpád körút 4.
d) Magyar Könyvvizsgálói Kamara Békés Vármegyei Szervezete, 5600 Békéscsaba, Gyóni Géza utca 8–10. I. em. 22.
e) Magyar Könyvvizsgálói Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Szervezete, 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 17. fsz.
f) Magyar Könyvvizsgálói Kamara Csongrád – Csanád Vármegyei Szervezete, 6722 Szeged, Kossuth Lajos sugárút 17.
g) Magyar Könyvvizsgálói Kamara Fejér Vármegyei Szervezete, 8000 Székesfehérvár, Seregélyesi u. 113. (Had u. 1–3.) III. em. 303.
h) Magyar Könyvvizsgálói Kamara Győr-Moson-Sopron Vármegyei Szervezete, 9024 Győr, Práter utca 9.
i) Magyar Könyvvizsgálói Kamara Hajdú-Bihar Vármegyei Szervezete, 4025 Debrecen, Péterfia u. 4. II/211.
j) Magyar Könyvvizsgálói Kamara Heves Vármegyei Szervezete, 3300 Eger, Remenyik Zsigmond u. 1/A. I. em. 3.
k) Magyar Könyvvizsgálói Kamara Komárom-Esztergom Vármegyei Szervezete, 2800 Tatabánya, Stúdium tér 1. I. emelet 20.
l) Magyar Könyvvizsgálói Kamara Nógrád Vármegyei Szervezete, 3100 Salgótarján, Füleki út 44–48.
m) Magyar Könyvvizsgálói Kamara Pest Vármegyei Szervezete, 1027 Budapest, Varsányi Irén u. 31. földszint 3.
n) Magyar Könyvvizsgálói Kamara Somogy Vármegyei Szervezete, 7400 Kaposvár, Fő utca 7. I. em. 101.
o) Magyar Könyvvizsgálói Kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Szervezete, 4400 Nyíregyháza Szabadság tér 12. III/18.
p) Magyar Könyvvizsgálói Kamara Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Szervezete, 5000 Szolnok, Szántó Krt. 11. fszt. 1.
q) Magyar Könyvvizsgálói Kamara Tolna Vármegyei Szervezete, 7101 Szekszárd, Kossuth Lajos u. 8.
r) Magyar Könyvvizsgálói Kamara Vas Vármegyei Szervezete, 9700 Szombathely, Semmelweis Ignác u. 2
s) Magyar Könyvvizsgálói Kamara Veszprém Vármegyei Szervezete, 8200 Veszprém, Radnóti tér 2.
t) Magyar Könyvvizsgálói Kamara Zala Vármegyei Szervezete, 8900 Zalaegerszeg, Ola út 16/c.
A területi szervezet illetékességi területe az elnevezésében szereplő vármegye közigazgatási területe, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Budapest Fővárosi Szervezete illetékességi területe Budapest közigazgatási területe.
362. A területi szervezet kezdeményezheti egyesülését vele közigazgatásilag határos kamarai területi szervezettel.
363. A kamarai tag könyvvizsgáló, akkor is, ha a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet szünetelteti, ahhoz a kamarai területi szervezethez tartozik, amelynek közigazgatási területén állandó lakhellyel rendelkezik. Külföldi állandó lakhellyel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló ahhoz a kamarai területi szervezethez tartozik, amelyet a kamarai tagfelvétel, illetve adatszolgáltatás során illetékes szervezetként megjelöl.
364. Az a kamarai tag könyvvizsgáló, aki könyvvizsgáló cég nevében végez jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatot, választásától függően, az állandó lakhelye szerint illetékes kamarai területi szervezet helyett ahhoz a kamarai területi szervezethez tartozik, amelynek közigazgatási területén a könyvvizsgáló cég székhelye (fióktelepe) van. Külföldi székhely esetén a kamarai tag könyvvizsgáló ahhoz a kamarai területi szervezethez tartozik, amelyet a kamarai tagfelvétel, illetve adatszolgáltatás során illetékes szervezetként megjelöl.
365. A könyvvizsgáló cég ahhoz a területi szervezethez tartozik, amelynek közigazgatási területén a székhelye (fióktelepe) van. Külföldi székhely esetén a könyvvizsgáló cég ahhoz a kamarai területi szervezethez tartozik, amelyet a kamarai nyilvántartásba vételi eljárás, illetve adatszolgáltatás során illetékes szervezetként megjelöl.
366. Jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet nem szüneteltető kamarai tag Magyarország területén belül bárhol végezhet könyvvizsgálói tevékenységet, függetlenül attól, hogy a kamara mely területi szervezetének tagja.
366/A. A pártoló személy, a pártoló szervezet és a szenior könyvvizsgáló ahhoz a területi szervezethez tartozik, amelynek közigazgatási területén az állandó lakhelye, illetve székhelye (fióktelepe) található.
367. A kamara területi szervezetéhez tartozó kamarai tag könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek, valamint pártoló személyek, pártoló szervezetek és szenior könyvvizsgálók nyilvántartását a főtitkári hivatal központilag vezeti.
368. A területi szervezet a kamara által központilag nyilvántartott adatok közül a Kkt. szerint nyilvánosnak minősített adatokhoz férhet hozzá. A területi szervezet a kamarai tag könyvvizsgálónak, könyvvizsgáló cégnek a kamara által központilag nyilvántartott, Kkt. szerint nem nyilvános adataihoz akkor juthat hozzá, ha ahhoz a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég előzetesen írásban hozzájárult.
369. A területi szervezet
a) közvetlen kapcsolatot tart a területi szervezethez tartozó kamarai tag könyvvizsgálókkal, könyvvizsgáló cégekkel, ennek kapcsán szakmai tanácsadást nyújthat, szakmai konzultációkat szervez, évente legalább négy alkalommal szakmai összejövetelt rendez,
b) a kamara elnökségének határozata és a kamara továbbképzési szabályzata alapján előkészíti, szervezi, lebonyolítja a területi szervezethez tartozó kamarai tag könyvvizsgálók továbbképzését, ellenőrzi a területi szervezethez tartozó kamarai tag könyvvizsgálók továbbképzési kötelezettségének teljesítését,
c) tájékoztatja a fegyelmi megbízottat a területi szervezethez tartozó kamarai tag könyvvizsgáló(k)nál vélelmezett fegyelmi vétség(ek)ről, arra (azokra) felhívja az érintett könyvvizsgáló(k) figyelmét,
d) a fegyelmi bizottságot tájékoztatja arról, ha tapasztalata alapján. illetékességi területén vagy azon kívül jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet [Kkt. 3. § (1)] nem kamarai tag, vagy jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet szüneteltető kamarai tag könyvvizsgáló végez,
e) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a kamara alapszabálya, önkormányzati szabályzata, továbbá a kamara küldöttgyűlése, valamint a kamara elnöksége határozattal feladatkörébe utal.
370. A területi szervezet legfőbb szerve a taggyűlés, amely a területi szervezethez tartozó kamarai tag könyvvizsgálók összességéből áll.
371. A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet szüneteltető kamarai tag könyvvizsgáló a lakóhelye szerinti kamarai területi szervezet taggyűlésén tanácskozási joggal vesz részt.
372. A taggyűlés kizárólagos feladat- és hatáskörébe tartozik
a) a területi szervezet elnöksége tagjainak, ezen belül az elnök, az alelnök megválasztása és visszahívása,
b)
c) a területi szervezet éves munkatervének és az annak végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása,
d) a területi szervezet elnökségének éves munkájáról szóló beszámoló elfogadása,
e) a kamara küldöttgyűlésébe – a kamara alapszabályában meghatározott számú – küldött választása a kamara választási szabályzatában foglaltak szerint, döntés a küldött visszahívásáról,
f) a kamara éves pénzügyi tervének alapul vételével a területi szervezet éves pénzügyi tervjavaslatának és a területi szervezet éves pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló beszámoló tervezetének elfogadása,
g) döntés minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, a kamara alapszabálya, más önkormányzati szabályzata, a kamara küldöttgyűlésének, elnökségének, bizottságának határozata a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
373. A taggyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni. Össze kell hívni a taggyűlést akkor is, ha a területi szervezethez tartozó kamarai tagok 20 százaléka – az ok és a cél megjelölésével – írásban a területi szervezet elnökénél indítványozza. Az elnök az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a taggyűlés összehívása iránt intézkedni. A taggyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a kamara küldöttgyűlése, elnöksége, elnöke – az ok és a cél megjelölésével – indítványozza.
374. A taggyűlést, ha az alapszabály másként rendelkezik, a területi szervezet elnöke hívja össze. A taggyűlésre a területi szervezethez tartozó minden kamarai tag könyvvizsgálót a hely, az időpont, a napirend közlésével kell meghívni. A meghívók elküldése és a taggyűlés napja között legalább 15 nap időköznek kell lennie. A meghívóhoz csatolni kell a napirendi pont(ok)hoz kapcsolódó írásos előterjesztést is. A területi szervezet éves munkatervét, valamint annak végrehajtásáról szóló beszámolót, továbbá a területi szervezet éves költségvetési tervét, valamint annak végrehajtásáról szóló beszámolót csak írásban lehet előterjeszteni. A meghívó faxon/e-mailen is továbbítható. Ha a meghívót személyesen veszik át, annak tényét aláírással igazoltatni kell.
375. A taggyűlésre meg kell hívni a kamara elnökét, az alapszabály 272. pontja alapján az alapszabály 233. pontjában meghatározottak szerint jelölt és választott elnökségi tagot, valamint a területi szervezethez tartozó pártoló személyeket, pártoló szervezetek vezető tisztségviselőit és szenior könyvvizsgálókat. A taggyűlésre – tanácskozási joggal – olyan személy/szervezet is meghívható, akinek/amelynek a részvétele a napirend tárgyalásán indokolt. A taggyűlésen a kamarai tagok személyesen vesznek részt, képviseletnek nincs helye. A könyvvizsgáló cég bejegyzett képviselője vagy igazolt meghatalmazottja útján a taggyűlésen részt vehet.
376. A taggyűlés határozatképes, ha a területi szervezethez tartozó, szavazásra jogosult kamarai tagok több mint fele a taggyűlés megkezdésének időpontjában, illetve a szavazás időpontjában jelen van. Ha a taggyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt taggyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlevő és szavazásra jogosultak számától függetlenül határozatképes, ha az előzőek az eredeti meghívóban tájékoztatásul szerepeltek. A megismételt taggyűlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt – taggyűlés időpontját követően 15 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti taggyűlés meghívójában is szerepelhet.
377. A taggyűlés, ha az alapszabály vagy más önkormányzati szabályzat eltérően nem rendelkezik, határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyilvános szavazással hozza. Személyi kérdésekben – a jelölés kivételével – csak titkos szavazással lehet határozni.
378. A taggyűlést levezető elnök vezeti, akit a taggyűlés választ meg. A taggyűlésről – a hozott határozatokat is magában foglaló – jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a taggyűlést levezető személy, a taggyűlésen végig jelen levő és szavazásra jogosult kamarai tagok közül választott két személy hitelesítőként, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá. A taggyűlés által hozott határozatokról a „Taggyűlés határozatai” könyvben folyamatos nyilvántartást kell vezetni. A határozatokat meghozataluktól számított 15 napon belül az előbbi könyvbe be kell vezetni. A jegyzőkönyvbe és a „Taggyűlés határozatai” könyvbe a területi szervezethez tartozó kamarai tag és a könyvvizsgáló cég képviselője betekinthet, az azokban foglaltakról a területi szervezet elnökségének erre kijelölt tagja által hitelesített másolatot kérhet.
378/A. A taggyűlés megtartható úgy is, hogy azon a tagok és a meghívottak nem közvetlen személyes jelenléttel, hanem arra alkalmas, az egymás közötti párbeszédet, illetve vitát korlátozás nélkül lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vesznek részt. A taggyűlés ily módon történő megtartása esetén nem alkalmazhatók olyan elektronikus hírközlő eszközök, amelyek nem teszik lehetővé az eszközt használó személyének megállapítását, ellenőrzését, a szavazat (ok) egyértelmű rögzítését. Az előzőek szerinti taggyűlés megtartható olyan internet kapcsolat közbeiktatásával is, amely a hangot közvetíti. Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott taggyűlésen elhangzottakat és a hozott határozatokat hiteles módon úgy kell rögzíteni, hogy az utóbb is ellenőrizhető legyen. Az előzőek szerinti taggyűlésen szavazati joggal az a személy vehet részt, aki a (megismételt) taggyűlés megkezdése előtt a személyazonosságát a technikai szervező számára megfelelően igazolta.
379. A területi szervezet elnöksége 3–5 főből álló testület, amelynek tagjait, közülük a területi szervezet elnökét, alelnökét a taggyűlés 5 évre választja meg. Az elnökség tagjává csak a területi szervezethez tartozó, a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgáló tevékenységet nem szüneteltető kamarai tag könyvvizsgáló választható meg.
380. Az elnökség tagjainak, ezen belül az elnök és az alelnök megválasztására – az alapszabályban foglalt eltérésekkel – a kamara választási szabályzatában foglaltakat kell alkalmazni. A területi szervezet elnöksége tagjainak választása során a meg nem választott jelöltek közül a legtöbb szavazatot kapó legfeljebb 2 jelölt a rájuk adott szavazatok sorrendjében a területi szervezet elnökségének póttagjává válnak. A póttag taggá válására és későbbi megerősítésére a kamara választási szabályzatában foglaltak az irányadók.
381. Az elnökség feladat- és hatáskörébe tartozik különösen
a) a területi szervezet tevékenységének irányítása, szervezése,
b) a területi szervezet éves munkatervének és annak végrehajtásáról szóló beszámolónak a taggyűlés elé terjesztése. Az elnökség a munkaterv végrehajtásáról szóló beszámolójában saját tevékenységét is értékeli,
c) a taggyűlés(ek) éves feladattervére vonatkozó javaslat elkészítése, taggyűlés elé terjesztése, a taggyűlés(ek) működési feltételeinek biztosítása,
d) javaslatok kidolgozása a kamara éves tervéhez, a kamara elnöksége munkatervéhez, a kamara éves pénzügyi tervének teljesítéséről szóló beszámoló véleményezése,
e) a területi szervezet éves pénzügyi tervjavaslatának, és a területi szervezet éves pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló beszámoló tervezetének a taggyűlés elé terjesztése,
f) gazdálkodás a területi szervezet pénzügyi előirányzatai alapján, annak keretében a területi szervezet működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása,
g) ellenőrzése annak, hogy a területi szervezethez tartozó kamarai tag könyvvizsgáló részt vesz-e a kötelező szakmai oktatásban. A kötelezettség teljesítését elmulasztó kamarai tag könyvvizsgáló adatainak közlése az oktatási bizottsággal,
h) a kamara küldöttgyűlése, valamint a kamara elnöksége által hozott határozatok területi szintű végrehajtásának biztosítása,
i) a területi szervezet illetékességi területén, a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásának figyelemmel kísérése. Ha az elnökség e tevékenysége során azt tapasztalja, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló jogszabályba, a kamara alapszabályába, etikai szabályzatába, más önkormányzati szabályzatába ütköző cselekményt követ el, magatartást tanúsít, arról az érintett kamarai tag könyvvizsgálót, szükség szerint a kamara illetékes szervét tájékoztatja,
j) minden olyan feladat ellátása, amelyet a kamara alapszabálya, más szabályzata a feladatkörébe utal.
k) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására szolgáló könyvvizsgálói tevékenység, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásának kamarai ellenőrzéséről szóló szabályzatban rögzített esetekben és módon a Pmt. és a Kit. szerinti – a területi szervezethez tartozó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgálói cégek által elkészített – belső szabályzat(ok) jóváhagyása.
382. Az elnökség feladatai teljesítéséhez – az alapszabály, a kamara más önkormányzati szabályzatainak keretei között – jogosult a kamara elnökségének, bizottságának, a főtitkári hivatalának a területi szervezet működésével együtt járó, ahhoz szükséges szolgáltatásait igénybe venni. Az igényt – az indokot megjelölve – lehetőleg írásban kell előterjeszteni.
383. Az elnökség szükség szerint tart ülést. Ülést kell összehívni akkor is, ha ezt az elnökség tagjai közül 2 tag – az ok és a cél megjelölésével – írásban az elnöknél indítványozza. Ez esetben az ülés összehívása iránt az indítvány kézhezvételétől számított 7 napon belül kell intézkedni. Ez irányadó akkor is, ha az ülés összehívását a taggyűlés elrendeli.
384. Az elnökség ülését az elnök hívja össze. Az elnökség ülésére minden elnökségi tagot a hely, az időpont, a napirend közlésével kell meghívni. A meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 7 napnak kell lennie. A meghívóhoz mellékelni kell a napirendhez kapcsolódó írásos előterjesztést, feltéve, ha ilyen készült, illetve annak elkészítését az alapszabály kötelezővé teszi. A meghívót a tagokhoz olyan módon kell eljuttatni, hogy annak ténye igazolt legyen. Az elnökség ülésére – tanácskozási joggal – olyan személy/szervezet is meghívható, akinek/amelynek a részvétele a napirend tárgyalásán indokolt. A meghívók elektronikus úton is kiküldhetők.
385. Amennyiben a területi szervezet rendelkezik ilyen előírást tartalmazó szervezeti és működési szabályzattal, meg kell hívni az elnökség ülésére a területi szervezethez tartozó, a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet szüneteltetető tagok által – a területi szervezet szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint – delegált személyt.
386. Az elnökség határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint fele jelen van. Ha az ülés nem volt határozatképes, akkor az eredeti napirendben szereplő ügyekben megismételt ülést kell összehívni. A megismételt ülést az eredeti ülés időpontját követő 15 napon belüli időpontra kell összehívni. Ez az időpont az eredeti ülés meghívójában is megjelölhető. Az elnökség ülésén a tagok személyesen vesznek részt, képviseletnek nincs helye. Az elnökség ülését az elnök, távollétében az alelnök vezeti.
387. Ha az elnökséget nem szabályszerűen hívták össze, határozatot csak akkor hozhat, ha az elnökség valamennyi tagja jelen van, és az ülés megtartása ellen a tagok egyike sem tiltakozik.
388. Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. Az elnökség a szavazás megkezdése előtt dönthet úgy is, hogy a nyílt szavazás helyett titkos szavazással határoz.
388/A. Az elnökségi ülés megtartható úgy is, hogy azon a tagok és a meghívottak nem közvetlen személyes jelenléttel, hanem arra alkalmas, az egymás közötti párbeszédet, illetve vitát korlátozás nélkül lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vesznek részt. Az elnökségi ülés ily módon történő megtartása esetén nem alkalmazhatók olyan elektronikus hírközlő eszközök, amelyek nem teszik lehetővé az eszközt használó személyének megállapítását, ellenőrzését, a szavazat (ok) egyértelmű rögzítését. Az előzőek szerinti elnökségi ülés megtartható olyan internet kapcsolat közbeiktatásával is, amely a hangot közvetíti. Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott elnökségi ülésen elhangzottakat és a hozott határozatokat hiteles módon úgy kell rögzíteni, hogy az utóbb is ellenőrizhető legyen.
388/B. Az elnökség tagjai elnökségi ülés összehívása nélkül írásban is szavazhatnak, ha a döntés ilyen módon is meghozható. E mód csak azokban a kérdésekben/ügyekben alkalmazható, amelyekben a szavazat megadásához minden szükséges információ kétséget kizáróan közölhető és alaposan vélelmezhető, hogy minden további nélkül a szavazat megadható. Írásbeli szavazásra papíron vagy elektronikus úton is sor kerülhet. Az írásbeli szavazásra az alapszabály 289. pontjában rögzítettek az irányadók.
389. Az elnökségi ülésről – a hozott határozatokat is magában foglaló – jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az ülést levezető személy, az ülésen megjelent tagok közül hitelesítőnek megválasztott 1 tag, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá. Az elnökség által hozott határozatokról az „Elnökség határozatai” könyvében folyamatos nyilvántartást kell vezetni. A határozatokat meghozataluktól számított 15 napon belül az előbbi könyvbe be kell vezetni. A jegyzőkönyvbe és az „Elnökség határozatai” könyvbe területi szervezethez tartozó kamarai tag és a könyvvizsgáló cég képviselője betekinthet, az azokban foglaltakról az elnökség erre kijelölt tagja által hitelesített másolatot kérhet.
390. Az elnök képviseli a területi szervezetet. Ha az elnök a feladatkörének ellátásában akadályoztatva van, az alelnök helyettesíti. A helyettesítés teljes feladatkörben való helyettesítést jelent, kivéve, ha az elnök másként rendelkezett.
391. Az elnök
a) felelős a területi szervezet törvényes működéséért,
b) irányítja, ellenőrzi a területi szervezet taggyűlése és elnöksége, a kamara küldöttgyűlése és elnöksége által hozott határozatok végrehajtását,
c) gondoskodik a „Taggyűlés határozatai” és az „Elnökség határozatai” könyvének vezetéséről,
d) irányítja, összehangolja, szervezi, ellenőrzi az elnökség tagjainak tevékenységét,
e) előkészíti/készítteti, levezeti a taggyűlést és az elnökség üléseit,
f) a területi szervezet nevében, a területi szervezet pénzügyi előirányzatainak terhére kötelezettség- vállalási és utalványozási jogot gyakorol,
g) amennyiben a területi szervezet rendelkezik ilyen előírást tartalmazó szervezeti és működési szabályzattal, képviseleti jogkörét a területi szervezet szervezeti és működési szabályzatában meghatározott esetekben/ügyekben és személyekre átruházhatja,
h) dönt, illetve intézkedik a területi szervezet mindazon ügyében, amelyek nem tartoznak a taggyűlés, az elnökség, mint testület feladatkörébe,
i) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a területi szervezet taggyűlésének és elnökségének határozata, valamint ez utóbbi testület ügyrendje, a kamara alapszabálya, más szabályzata a feladatkörébe utal.
392. Az alelnök
a) segíti az elnököt munkájában,
b) az elnököt akadályoztatása esetén helyettesíti, valamint így jár el akkor is, ha a területi szervezetnek nincs elnöke,
c) szervezési, ügyintézési, nyilvántartási, kapcsolattartási, ellenőrzési feladatokat lát el,
d) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a területi szervezet taggyűlésének és elnökségének határozata, valamint a területi szervezet elnöke, a kamara alapszabálya, más szabályzata a feladatkörébe utal.
393. Az elnökség bármely tagja, és az elnökség a taggyűlés által visszahívható. A visszahívást a területi szervezethez tartozó kamarai tagok egyharmada – az ok(ok) tény- és lényegszerű megjelölésével – indítványozhatja.
Az indítványt, ha
a) az a területi szervezet elnöke ellen irányul, a területi szervezet alelnökének,
b) az a területi szervezet elnökségi tagja ellen – nem ideértve a területi szervezet elnökét – irányul, a területi szervezet elnökének,
c) az a területi szervezet elnöksége ellen irányul a kamara elnökének címezve kell írásban megküldeni [a továbbiakban a)–c): intézkedésre kötelezett].
Az intézkedésre kötelezett az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a taggyűlést összehívni. Ha az intézkedésre kötelezett a taggyűlés összehívását elmulasztja, a taggyűlést az indítványozók – a taggyűlés összehívására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – maguk hívhatják össze. A taggyűlésre szóló meghívóban a visszahívás napirend mellett a választás napirendet is fel kell tüntetni. A visszahívni javasolt személy(ek)nek küldött meghívóhoz másolatban mellékelni kell a visszahívási indítványt, az azt alátámasztó bizonyítékokat. A visszahívást tárgyaló taggyűlésen a levezető elnök ismerteti a visszahívást indítványozók által megjelölt oko(ka)t, az esetleges bizonyítékokat. A visszahívandó személy(ek)nek biztosítani kell a hozzászólás jogát, ha pedig távol maradt(ak), de írásban nyilatkozatot tett(ek), az(oka)t a levezető elnök ismerteti.
394. Ha a taggyűlés az elnökség tagjának, illetve az elnökség visszahívása mellett döntött,_és a tisztség betöltésére póttag útján nincs lehetőség, valamint a taggyűlésen az elnökség új tagját, illetve az új elnökséget nem választották meg, a választás végett 15 napon belüli időpontra újabb taggyűlést kell összehívni. A taggyűlést a kamara elnöke, illetve az általa megbízott kamarai elnökségi tag hívja össze. Ha a taggyűlés összehívása azért szükséges, mert a megelőző taggyűlésen az új elnökséget nem választották meg, a kamara elnöke, illetve az általa megbízott kamarai elnökségi tag a taggyűlés összehívásával egyidejűleg a területi szervezethez tartozó, a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet nem szüneteltető kamarai tag könyvvizsgálók közül írásban megbízza azt a személyt, aki az új elnökség megválasztásáig a területi szervezet irányításával kapcsolatos feladatokat ellátja. A megbízott személy feladat- és jogkörét a megbízást tartalmazó iratban részletesen meg kell határozni. A megbízott személy kizárólag az olyan halaszthatatlan intézkedéseket teheti meg, amelyek a területi szervezet terhére semmiféle kötelezettségvállalással nem járnak.
395. Ha a taggyűlésnek az elnökség visszahívásáról kell döntenie, a határozat meghozatalában az elnökség tagjai nem vehetnek részt, őket a taggyűlés határozatképességének megállapításánál számításon kívül kell hagyni.
396. A területi szervezet elnöksége tagjává vált korábbi póttag, megválasztott új elnökségi tag, illetve a megválasztott új elnökség megbízási ideje azzal az időtartammal egyezik meg, amennyi a visszahívott elnökségi tag, illetve a visszahívott elnökség megbízási idejéből még hátramaradt.
397. Az elnökség tagja e tagságáról bármikor indoklás nélkül lemondhat. A lemondást – ha az nem a taggyűlésen történik – a taggyűlésnek címezve, írásban kell az elnökséghez benyújtani. Az elnökség a lemondó nyilatkozat kézhezvételét követően az általános szabályok szerint köteles a lemondás tudomásul vétele és az új tag megválasztása végett a taggyűlés összehívása iránt intézkedni. Az elnökség tagja köteles mandátumáról lemondani, ha a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet szüneteltető kamarai tag jogállását jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet nem szüneteltető jogállásra változtatja (Kkt. 29. §). A lemondási nyilatkozatot a jogállás megváltoztatására irányuló kérelemhez kell mellékelni.
398. Ha az elnökség kíván lemondani az alapszabály 397. pontjában foglaltak értelemszerűen irányadók, a következők figyelembevétele mellett.
a) Ha a taggyűlés az elnökség lemondását tudomásul vette, de ezen a taggyűlésen az új elnökséget nem választották meg, a választás végett 15 napon belülre újabb taggyűlést kell összehívni. A taggyűlést a kamara elnöke, vagy megbízása alapján a kamara alelnöke hívja össze. Egyidejűleg a kamara elnöke az új elnökség megválasztásáig a területi szervezethez tartozó, a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet nem szüneteltető kamarai tag könyvvizsgálók közül írásban megbízza azt a személyt, aki az új elnökség megválasztásáig a területi szervezet irányításával kapcsolatos feladatokat ellátja. A megbízott személy feladat- és jogkörét a megbízást tartalmazó iratban részletesen meg kell határozni. A megbízott személy kizárólag az olyan halaszthatatlan intézkedéseket teheti meg, amelyek a területi szervezet terhére semmiféle kötelezettségvállalással nem járnak.
b) Az új elnökségi tag, illetve az új elnökség megbízási ideje azzal az időtartammal egyezik meg, amennyi a lemondott elnökségi tag, illetve a lemondott elnökség megbízási idejéből még hátramaradt.
399. Ha az elnökség megbízási idejének lejárta miatt kell választást tartani, az új elnökséget választó taggyűlést az elnökség megbízási idejének lejártát megelőző olyan időpontra kell összehívni, hogy az esetleges megismétlendő taggyűlés időpontja legfeljebb a lejárat napja legyen. Amennyiben a megismételt taggyűlés sem választ új elnökséget, a korábbi elnökség megbízása az új elnökség megválasztásáig meghosszabbodik.
400. A területi szervezet elnöke köteles gondoskodni arról, hogy a főtitkári hivatal kapja meg a területi szervezet
a) taggyűléseire szóló meghívókat, a meghívóban szereplő időpontot megelőzően 8 nappal előbb,
b) taggyűléseiről készített jegyzőkönyveket, a jegyzőkönyv felvételének napjától, az elnökség határozatait a meghozataluktól számított 15 napon belül,
c) szakmai rendezvényeire szóló meghívókat/értesítőket a rendezvény időpontját megelőzően 8 nappal előbb.
401. A területi szervezet a kamara pénzügyi tervének részeként, a kamara küldöttgyűlése által jóváhagyott pénzügyi tervben szereplő előirányzatok felett jelen alapszabály 1. számú melléklete szerinti gazdálkodási jogosultsággal rendelkezik.
402. A területi szervezet pénzügyi tervének bevételei
a) a területi szervezethez tartozó, a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet nem szüneteltető kamarai tag könyvvizsgálók által fizetett alaptagdíj és a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet szüneteltető kamarai tag könyvvizsgálók által fizetett tagdíj együttes összegéből a pénzügyi terv elfogadásakor meghatározott forrásmegosztásnak megfelelő normatív és feladatarányos rész (a továbbiakban: átengedett bevételek). A területi szervezetnek átengedett bevételeket elvonni nem lehet, az abból elért megtakarításokat a területi szervezet a következő pénzügyi évben tevékenysége színvonalának növelésére fordíthatja,
b) a területi szervezet rendezvényein résztvevők által fizetett részvételi díj,
c) a kamara központi szervezeteitől átvállalt egyéb feladatok ellátásáért kapott térítés,
d) egyéb bevételek.
403. A területi szervezet a bevételi előirányzatait az alábbi feladatok ellátásával kapcsolatos költségek finanszírozására használhatja fel:
a) a működés személyi, dologi költségei,
b) a kötelező továbbképzés előkészítésével, szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos költségek,
c) a területi szervezet rendezvényeinek (szakmai összejövetel, tájékoztató, előadás, konzultáció) költségei,
d) a területi szerv elnöke által vállalt egyéb, a területi szervezet működése által indokolt kötelezettségekkel kapcsolatos költségek.
Kkt. 108. § (5) Az (1) bekezdés m) pontjában meghatározott szakmai tagozatok az azonos szakterületen tevékenységet végző kamarai tagok önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szakmai közösségei.
Kkt. 116. § Az elnökség
h) határoz a szakmai tagozatok létrehozásáról és megszüntetéséről,
Kkt. 144. § (1) Az azonos szakterületen tevékenységet végző kamarai tag könyvvizsgálók a kamara alapszabályában meghatározott módon szakmai tagozatot létesíthetnek.
(2) A tagozatok munkájában a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását szüneteltető kamarai tagok is részt vehetnek.
404. A szakmai tagozat önálló jogi személyiséggel és a kamara jog- és hatáskörébe tartozó ügyekben döntési hatáskörrel nem rendelkező szakmai közösség, amely a kamarát hatóságoknál, szakmai döntéshozatalra jogosult szerveknél (szervezeteknél), továbbá nemzetközi kapcsolataiban nem képviselheti, azoknál a kamarai tag könyvvizsgálóra, könyvvizsgálatra vonatkozó ügyekben hivatalosan nem járhat el.
405. Szakmai tagozat országos szinten szervezhető. A szakmai tagozat székhelye: a kamara központjának székhelye.
406. Azonos céllal csak egy szakmai tagozat létesíthető, függetlenül a szakmai tagozat elnevezésétől. A tagozat célját, feladatait nem a tagozat elnevezése, hanem szakmai tevékenységének tartalma határozza meg. A kamarai tag könyvvizsgáló több, szakmailag egymástól eltérő tagozatnak is tagja lehet.
407. Szakmai tagozat minimálisan 10, a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatot nem szüneteltető kamarai tag könyvvizsgáló írásban adott szándéknyilatkozata alapján szervezhető. Ezt a létszámot meghaladóan csatlakozhat a tagozathoz a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatot szüneteltető kamarai tag könyvvizsgáló.
408. A szakmai tagozat létrehozásáról a tagok az alapító taggyűlésükön döntenek, és maguk közül megválasztják a tagozat vezetőjét, aki csak jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet nem szüneteltető kamarai tag könyvvizsgáló lehet. A tagozat alapító taggyűléséről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a szakmai tagozat tevékenységének szakmai területét, a tagozat célját, az alapító tagok számát, nevét, kamarai tagsági számát, a tagozat székhelyét. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a tagozat ügyrendjét. A szakmai tagozat alapításáról készült jegyzőkönyvet és a csatolt ügyrendet a tagozat vezetője küldi meg a kamara elnökének, aki azt elfogadás végett a kamara elnöksége elé terjeszti.
409. A szakmai tagozat akkor tekinthető megalapítottnak, ha az alapító taggyűlésen felvett jegyzőkönyvben és a hozzá csatolt ügyrendben foglaltak alapján azt a kamara elnöksége jóváhagyja, elrendelte a szakmai tagozat nyilvántartásba vételét és az erről szóló határozatát a szakmai tagozat vezetőjének megküldte.
410. A működő szakmai tagozat taggyűlése akkor határozatképes, ha azon a szakmai közösség tagjainak legalább fele jelen van. Ha a szakmai tagozat taggyűlése nem határozatképes, úgy az ugyanazon napon, későbbi időpontra, azonos napirenddel összehívott értekezlet a megjelentek számától függetlenül határozatképes, feltéve, hogy az erre vonatkozó tájékoztatást a meghívó tartalmazza. A szakmai tagozat határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A szakmai tagozat tagjai a szavazást megelőzően ettől eltérően is dönthetnek.
411.
412. A szakmai tagozat
a) kapcsolatot tart a tagozat szerinti szakmai területtel, annak képviselőivel,
b) véleményezi a szakmai területet közvetlenül érintő jogszabály-tervezeteket, elősegíti a hatályos jogszabályok gyakorlati alkalmazását, jelzi a hatályos jogszabályok szükségesnek tartott módosításait,
c) összegezi a szakmai standardok alkalmazásával kapcsolatos könyvvizsgálói tapasztalatokat, azokról a kamara elnökét és a tagozat tagjait tájékoztatja,
d) értékeli a szakmai területen végzett könyvvizsgálatok által érintett jogszabályok gyakorlati alkalmazása során szerzett tapasztalatokat azok alapján kialakított véleményéről, és javaslatairól tájékoztatja a kamara elnökét, továbbá a tagozat tagjait,
e) együttműködik a kamara oktatási bizottságával a tagozat szakmai szakterületén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatot végző kamarai tag könyvvizsgálók kötelező szakmai továbbképzési programjának kialakításában, részt vesz annak végrehajtásában.
412/A. A kamara a szakmai tagozatok működésének támogatására – az elnökség eltérő határozatának hiányában – 5000 E Ft éves keretösszeget biztosít, melynek 60%-a normatív alapon (tagozati létszámtól és rendezvényektől függően), 40%-a pályázat útján kerülhet a szakmai tagozatok között szétosztásra. A szakmai tagozatok által benyújtott pályázatokat tárgyév június 30-áig az elnöki kabinet bírálja el azzal, hogy a keretösszeg teljes felhasználása nem kötelező.
413. A szakmai tagozat vezetője a szakmai közösség tevékenységéről, tapasztalatairól és javaslatairól a közösségi értekezleten készült irat (emlékeztető, feljegyzés, jegyzőkönyv) megküldésével tájékoztatja a tagozattal kapcsolatot tartó elnökségi tagot. Ha a szakmai tagozat, illetve annak vezetője olyan információkhoz jut, amely a kamara elnöke részéről azonnal intézkedést tesz szükségessé, a vele kapcsolatot tartó elnökségi tagot soron kívül tájékoztatja.
414. A szakmai tagozat működését – taggyűlésén hozott határozattal – indoklás nélkül bármikor megszüntetheti. Meg kell szüntetni a szakmai tagozatot, ha a szakmai tagozaton belül a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatot nem szüneteltető kamarai tag könyvvizsgálók létszáma 10 fő alá csökken. A tagozat megszűnését a tagozat vezetője köteles az elnökségnek bejelenteni. A bejelentés alapján a szakmai tagozatot a kamara törli a nyilvántartásból.
415. Ha a szakmai tagozat úgy határoz, hogy készít szervezeti és működési szabályzatot, akkor a szakmai tagozat további jogait és kötelezettségeit, valamint feladatainak részletezését a tagozat szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni.
Kkt. 147. § (1) A kamara működését
a) a tagdíjak, a hozzájárulási díjak és az egyéb díjbevételek,
b) a kamarai hatósági eljárásokért fizetett igazgatási szolgáltatási díjbevételek,
c) az okleveles könyvvizsgálói képzési programban részt vevők befizetései,
d) a 185. § (3) bekezdése alapján a kamara egyes feladatainak ellátásához nyújtott állami támogatások,
e) az alapítványi és más támogatások,
f) a szolgáltatási, valamint a kamara célkitűzéseivel összhangban álló gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevételek,
g) a pályázat útján elnyert pénzösszegek,
h) a nemzetközi vagy hazai együttműködésből származó pénzösszegek,
i) az egyéb bevételek
finanszírozzák.
416. A bevételek részletezését a kamara pénzügyi terve, a bevételek felhasználásával kapcsolatos kötelezettségvállalási és utalványozási jogosultságokat a kamara alapszabálya és annak 1. számú melléklete tartalmazza. A kamara alaptevékenységének és gazdasági-vállalkozási tevékenységének a meghatározása, valamint az azokból származó bevételeknek az elkülönítése során az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény alapcél szerinti tevékenységre és gazdasági-vállalkozási tevékenységre, valamint a bevételek elkülönítésére vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadók.
Kkt. 148. § (1) A minőségbiztosítás feladatainak ellátásával kapcsolatos költségek fedezetére a kamara pénzügyi tervében elkülönítetten kezelt Minőségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: MBA) kell képezni.
417. A MBA bevételeinek tervezésére vonatkozó szabályokat és az MBA bevételeinek jogszerű felhasználására vonatkozó felelősségi szabályt az alapszabály 351/h. és a 355–358. pontjai tartalmazzák.
418. A kamara a minőségellenőrzési rendszer keretében – a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is) megfelelő ellátásának biztosítása céljából – a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végzők körén kívüli kamarai tag könyvvizsgálók, a könyvvizsgáló cégek könyvvizsgálói tevékenységét folyamatosan ellenőrzi (a továbbiakban: kamarai minőségellenőrzés), A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók tekintetében végzett jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is) a közfelügyeleti hatóság minőségbiztosítási rendszer keretében folyamatosan ellenőrzi (a továbbiakban: minőségellenőrzés). [Kkt. 149. § (1)–(2)].
419. A kamarai minőségellenőrzési rendszer tevékenységének funkcionális irányító, felügyelő és ellenőrző szerve a kamara minőségellenőrzési bizottsága. A bizottságra vonatkozó általános szabályokat az alapszabály 327–336., a bizottság jog és hatáskörét, alapvető feladatait (speciális szabályok) az alapszabály 351–358. pontjai tartalmazzák.
Kkt. 159. § A bizottság nevében a kamarai minőségellenőrzéseket a bizottság által nyilvántartásba vett kamarai tag könyvvizsgáló minőségellenőrök végzik.
420. Minőségellenőr az a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgáló tevékenységet nem szüneteltető kamarai tag könyvvizsgáló, akit a minőségellenőrzési bizottság a minőségellenőrök jegyzékébe felvett, és rendelkezik a nyilvántartásba vételt tanúsító érvényes igazolással. A minőségellenőrzési bizottság a minőségellenőrök nevét a kamara honlapján és a kamara lapjában közzéteszi.
Kkt. 160. § (1) A minőségellenőrök nyilvántartásába az vehető fel, aki megfelel az alábbi feltételeknek:
a) a nyilvántartásba vételét megelőzően megszerzett legalább hatéves szakmai gyakorlattal rendelkezik a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában,
b) a kamarai minőségellenőrzési tevékenység végzéséhez előírt képzésben részt vesz,
c) a nyilvántartásba vételét megelőző hat éven belül fegyelmi eljárásban fegyelmi büntetést vagy figyelmeztetést nem kapott,
d) a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenysége tekintetében a nyilvántartásba vételét megelőzően lefolytatott legutolsó minőségellenőrzéssel, kamarai minőségellenőrzéssel összefüggésben nem került sor intézkedések alkalmazására.
(2) A minőségellenőrnek rendelkeznie kell a 49. § szerinti megfelelő minősítéssel is, ha olyan gazdálkodó tekintetében ellátott jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó kamarai minőségellenőrzésben vesz részt, amely esetében csak minősített kamarai tag könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég végezhet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet. Ilyen esetben a minősítés megszerzése és a kamarai minőségellenőrzésben való részvétel között legalább három évnek kell eltelnie.
(3) A minőségellenőrnek az érintett gazdálkodó tevékenységéhez igazodó legalább hároméves szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie, ha a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó egyéb, sajátos feladatokat végző gazdálkodó tekintetében ellátott, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó kamarai minőségellenőrzésben vesz részt.
(4) A bizottság tagjai és a minőségellenőrök nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói.
421. Nem vehető fel a minőségellenőrök nyilvántartásába a kamara tisztségviselője, továbbá a kamara elnökségének tagja, valamint az, aki a kamara bármely bizottságának tagja (ide nem értve a minőségellenőrzési bizottság elnökét és tagjait).
422. A minőségellenőr köteles írásban a minőségellenőrzési bizottságnak bejelenteni, ha a Kkt. 160. §-ában foglalt feltételeknek már nem felel meg. A bejelentést a változás napjától számított 8 napon belül kell megtenni.
423. A minőségellenőrzési bizottság a minőségellenőröket nyilvános pályázat útján választja ki. A bizottság a pályázati felhívás tartalmát, a pályázatok benyújtásának és elbírálásának szabályait a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg és közzéteszi a kamara honlapján, valamint a kamara lapjában.
Kkt. 162. § A minőségellenőröket az e feladatkörükben végzett tevékenységükért a bizottság szervezeti és működési szabályzatában meghatározott díjazás illeti meg. A díjakat a kamara pénzügyi tervében elkülönített Minőségbiztosítási Alap terhére kell elszámolni.
163. § A bizottság a minőségellenőrt törli a nyilvántartásból, ha
a) azt a minőségellenőr kéri,
b) a minőségellenőr a nyilvántartásba vételi követelményeknek a továbbiakban már nem felel meg,
c) a minőségellenőrt a bizottság felmenti e feladatköréből,
d) a 161. § (4) bekezdése szerinti igazolás 5 éves időtartama lejár,
e) a minőségellenőr elhalálozott.
424. A minőségellenőr bármikor kérheti a nyilvántartásból való törlését. A minőségellenőrzési bizottság felmenti a minőségellenőrt e feladatköréből, ha megbízatásának tartósan nem, vagy nem megfelelően tesz eleget.
Kkt. 165. § (1) Kamarai minőségellenőrzést kell lefolytatni a kamarai tag könyvvizsgálónál, a könyvvizsgáló cégnél 6 évente legalább egyszer. A kamarai minőségellenőrzés a kamarai tag könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég által folytatott tevékenység terjedelmének és összetettségének megfelelő és azzal arányos.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartamba nem számít bele az az időszak, amelyben a kamarai tag könyvvizsgáló szüneteltette a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását.
425. Rendkívüli kamarai minőségellenőrzést kell lefolytatni, ha azt
a) a közfelügyeleti hatóság kezdeményezi,
b) a kamara elnöke, fegyelmi megbízottja, fegyelmi bizottsága, szakértői bizottsága kezdeményezi,
c) a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég kéri,
d) a kamara minőségellenőrzési bizottsága kezdeményezi.
A c) pont alapján lefolytatott kamarai minőségellenőrzés az alapszabály 358. pontjában meghatározottak szerint díjköteles, a költségtérítés összegének meghatározására az Ákr. szabályai az irányadók.
Kkt. 167. § (1) A bizottság a nyilvántartásba vett minőségellenőrök közül jelöli ki a kamarai minőségellenőrzést lefolytató személyt. A kijelölt minőségellenőr személyesen köteles eljárni, képviseletnek nincs helye.
(2) A minőségellenőrzés lefolytatására akkor lehet a minőségellenőrt kijelölni, ha az alábbi feltételek teljesülnek:
a) a minőségellenőr, valamint az ellenőrzés alá vont könyvvizsgáló cég között a minőségellenőrzési eljárás alatt nem áll fenn üzleti kapcsolat és üzleti kapcsolatban a könyvvizsgáló cégnél lefolytatott legutolsó kamarai minőségellenőrzés által lefedett időszakot követően sem álltak,
b) a minőségellenőr, valamint az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló és annak közeli hozzátartozója között nem áll fenn üzleti kapcsolat és üzleti kapcsolatban a kamarai tag könyvvizsgálónál lefolytatott legutolsó kamarai minőségellenőrzés által lefedett időszakot követően sem álltak,
c) a minőségellenőr és az ellenőrzés alá vont kamarai tag egymásnak nem közeli hozzátartozói,
d) legalább három év eltelt annak megszűnésétől számítva, hogy a minőségellenőr az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgálóval vagy könyvvizsgáló céggel tulajdonosi, munkavállalói vagy munkaviszony jellegű jogviszonyban volt.
e) a minőségellenőrrel szemben az a)–c) pontokban támasztott követelmények a minőségellenőr közeli hozzátartozója tekintetében is teljesülnek.
168. § (1) A minőségellenőr az ellenőrzést a bizottság elnöke által kiadott megbízólevél birtokában folytathatja le. A megbízólevél tartalmazza a minőségellenőr nevét, az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég azonosító adatait, valamint azt, hogy mely időszak tekintetében kell az ellenőrzést lefolytatni.
426. A minőségellenőr a kijelölés kézhezvételétől – illetve, ha az összeférhetetlenségi ok később következik be, annak bekövetkeztétől – számított 8 napon belül köteles a minőségellenőrzési bizottság elnökének bejelenteni, ha a Kkt. 167. § (2) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn. A minőségellenőr a kijelölést csak ebben az esetben utasíthatja vissza. Ha a minőségellenőr az összeférhetetlenségi ok bejelentését elmulasztja, a bizottság elnöke kezdeményezni köteles a minőségellenőrök jegyzékéből való törlését.
Kkt. 168. § (2) A minőségellenőr az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgálótól, könyvvizsgáló cégtől minden olyan iratot, adatot, információt, nyilatkozatot megkérhet, az ellenőrzés alá vont minden olyan munkafolyamatát megvizsgálhatja, amely az ellenőrzés lefolytatásához szükséges. A minőségellenőr az ellenőrzés során jogosult az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég helyiségeibe belépni, iratairól, adathordozóiról, nyilvántartásairól másolatot készíteni, illetve készíttetni.
Kkt. 169. § (1) Az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég jogosult a minőségellenőr személyazonosságáról és megbízásáról meggyőződni.
(2) Az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég az ellenőrzés során köteles a minőségellenőrrel együttműködni, a helyszíni ellenőrzés feltételeit biztosítani.
Kkt. 170. § (1) A kamarai minőségellenőrzésről a minőségellenőr záró jelentést készít.
(2) A záró jelentést az ellenőrzés befejezésétől számított 15 napon belül kell elkészíteni.
(3) A záró jelentést az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgálónak, könyvvizsgáló cégnek, valamint a bizottságnak meg kell küldeni.
(4) A záró jelentésre az átvételétől számított 8 napon belül az ellenőrzés alá vont írásban észrevételt tehet, amelyet a bizottsághoz kell benyújtani.
(5) A bizottság a záró jelentés és a (4) bekezdés szerinti észrevétel alapján határozatot hoz a minőségellenőrzés eredményének minősítéséről, az ellenőrzés alá vont részére a minősítés alapján előírt kötelezettségekről, valamint az indokolt intézkedés alkalmazásáról.
Kkt. 171. § A minőségellenőrzés során hozott végleges határozatban foglalt kötelezettségeket az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgálónak, könyvvizsgáló cégnek a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során teljesítenie kell.
Kkt. 172. § (1) A kamarai minőségellenőrzéssel összefüggésben a következő intézkedések alkalmazhatók:
a) kötelezés továbbképzésen való részvételre,
b) figyelmeztetés az előírásoknak nem megfelelő gyakorlat megszüntetésére,
c) pénzbírság kiszabása,
d) a 49. § szerinti minősítés megvonásának kezdeményezése,
e) jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától történő eltiltás.
f) a felelős személynek és a jogsértés tényének (tartalmának, súlyosságának és időtartamának) a közzététele a kamara honlapján.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti pénzbírság összege kamarai tag könyvvizsgáló esetén 100 ezer forinttól 100 millió forintig, könyvvizsgáló cég esetén 100 ezer forinttól 500 millió forintig terjedhet. A pénzbírságból befolyó bevételek a kamara bevételeit képezik.
(3) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti eltiltás 3 évig terjedhet
(4) Az intézkedések típusának és szintjének meghatározásakor az alábbi körülményeket kell figyelembe venni:
a) a jogsértés súlyosságát és időtartamát;
b) a felelősség mértékét;
c) a pénzügyi lehetőségek mértékét;
d) az elért nyereség vagy elkerült veszteség összegét;
e) az eljárásban való együttműködés mértékét;
f) a könyvvizsgáló cég vagy kamarai tag könyvvizsgáló által elkövetett korábbi jogsértéseket.
Kkt. 173. § A bizottság évenként összefoglaló értékelést tartalmazó jelentést készít a tárgyévben lefolytatott kamarai minőségellenőrzések tapasztalatairól. A jelentést a tárgyévet követő év május 31-ig a kamara honlapján és a kamara lapjában nyilvánosságra kell hozni.
Kkt. 79. § (1) Az okleveles könyvvizsgálói szakképesítés államilag elismert, iskolarendszeren kívüli felsőfokú szakképesítés.
(2) Magyarországon az okleveles könyvvizsgálói szakképesítést igazoló oklevelet – a kamara nevében – az Okleveles Könyvvizsgálókat Képesítő Testület (a továbbiakban: OKKT) jogosult kiadni.
(3) Az OKKT okleveles könyvvizsgálói szakképesítést igazoló oklevelet ad annak a természetes személynek, aki teljesítette az e törvényben, továbbá a kamara alapszabályában, valamint okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzatában meghatározott követelményeket.
Kkt. 91. § (1) Az okleveles könyvvizsgálói képzési programban az a természetes személy vehet részt, akit a képzési programba felvettek. A felvételi eljárás tekintetében a kamara oktatási bizottsága jár el.
(2) Kérelem alapján fel kell venni az okleveles könyvvizsgálói képzési programba azt, aki megfelel az alábbi feltételeknek:
a) a felsőoktatásról szóló törvény szerint Magyarországon államilag elismert felsőoktatási intézményben szerzett oklevéllel rendelkezik,
b) mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, vagy Association of Chartered Certified Accountants (ACCA) végzettséggel rendelkezik és szakképesítését, végzettségét oklevéllel, bizonyítvánnyal igazolja,
c)
d) nem áll fenn vele szemben a 9/H. § a) pontjában meghatározott kizáró ok,
e) az előírt igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.
Kkt. 80. § Az okleveles könyvvizsgálói képzés államilag elismert iskolarendszeren kívüli képzés.
427.
Kkt. 81. § (1) Okleveles könyvvizsgálói képzést a pályázat útján megszerzett engedéllyel arra feljogosított felnőttképzést folytató intézmény (a továbbiakban: szakképző hely) szervezhet és folytathat. Az engedélyezési eljárás tekintetében a kamara oktatási bizottsága jár el.
428. Szakképző hely az a gazdálkodó szervezet, ideértve az egyéni vállalkozót is, aki/amely rendelkezik a Felnőttképzési Akkreditáló Testület (a továbbiakban: FAT) által kiadott, érvényes akkreditálási tanúsítvánnyal. Érvényes az akkreditálási tanúsítvány, ha kiállítási napjától eltelt idő nem hosszabb négy évnél és ez alatt az idő alatt nem következett be az akkreditálási tanúsítvány visszavonására okot adó körülmény.
Kkt. 81. § (2) Kérelem alapján engedélyt kell adni okleveles könyvvizsgálói képzés szervezésére és folytatására annak a felnőttképzést folytató intézménynek, amely megfelel az alábbi feltételeknek:
a) a közzétett nyilvános pályázati felhívás alapján érvényes pályázatot nyújtott be,
b) vállalja a pályázati felhívásban, továbbá az e törvényben, valamint a kamara okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzatában meghatározott feltételek, követelmények teljesítését,
c) a pályázat benyújtását megelőző három évben nem vonták vissza az engedélyét a 85. § (1) bekezdésének b) pontja alapján,
d) az előírt igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.
(3) A pályázati felhívást a kamara lapjában és a kamara honlapján közzé kell tenni.
(4) Az (1) bekezdés szerinti engedély legfeljebb öt évre adható meg.
429. A Kkt. 81. § (2) bekezdés a) pontja szerinti pályázati felhívást a kamara oktatási bizottsága a főtitkári hivatal útján teszi közzé a kamara honlapján és a Könyvvizsgálók Lapjában.
430. A szakképző hely jogait, feladatait és kötelezettségeit, továbbá az oktatási programot a kamara okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzatában kell meghatározni.
431. Az okleveles könyvvizsgálói képzésben oktatási tevékenységet minősített oktató végezhet. Minősített oktató az a természetes személy, aki a kamara oktatási bizottsága által kiírt pályázat alapján jogosultságot szerez az okleveles könyvvizsgáló képzés programjában meghatározott képzési modul(ok) [tantárgy(ak)] oktatására és rendelkezik az arról szóló, a kamara oktatási bizottsága által kiállított, érvényes tanúsítvánnyal (engedéllyel). Az engedélyezési eljárás tekintetében a kamara oktatási bizottsága jár el.
Kkt. 88. § (1) Vissza kell vonni az engedélyét annak a minősített oktatónak, aki
a) kéri az engedély visszavonását,
b) a kamara felszólítására nem teljesíti az elfogadott pályázatában vállalt, továbbá az e törvényben, valamint a kamara okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzatában meghatározott kötelezettségeit,
c) elhalálozott.
(2) Az engedély visszavonása tekintetében a kamara oktatási bizottsága jár el. Az oktatási bizottság hivatalból megindítja az eljárást, ha az (1) bekezdésben foglaltak a tudomására jutnak.
Kkt. 87. § (2) A pályázatra és az engedély megadására a 81. § előírásait kell megfelelően alkalmazni.
Kkt. 89. § (1) Az okleveles könyvvizsgálói képzés képzési ideje legfeljebb a képzési idő kezdő időpontjától számított 5. év utolsó napjáig tart, az összes vizsga teljesítését is beleértve. A képzési idő kezdő napjának az okleveles könyvvizsgálói képzési program keretében szervezett tanfolyami képzés indításának napja minősül.
(2) A képzési idő kérelemre egy alkalommal – 1 év időtartammal – meghosszabbítható. A kérelem tekintetében a kamara oktatási bizottsága jár el.
(3) Az okleveles könyvvizsgálói képzést az okleveles könyvvizsgálói képzési programba való felvételtől számított 3 éven belül meg kell kezdeni.
Kkt. 95. § (1) A szakképzést folytató szervezetben (intézményben), a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat az okleveles könyvvizsgálói képzési programban előírt – megegyező tartalmú – követelmények (modulok vagy azokon belül egyes résztanulmányok) teljesítéseként el lehet ismerni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti elismerést kérelmezni kell. Az elismerés tekintetében a kamara oktatási bizottsága jár el. Az elismerésre vonatkozóan külön jogszabály további előírásokat is megállapíthat.
432. Az okleveles könyvvizsgálói képzésben a képzési idő legfeljebb a képzési idő kezdő időpontjától számított 5. év utolsó napjáig tart, az összes vizsga teljesítését is beleértve. A képzési idő kezdő napjának az okleveles könyvvizsgálói képzési program keretében szervezett tanfolyami képzés indításának napja minősül.
433. A képzési idő kérelemre egy alkalommal – 1 év időtartammal – meghosszabbítható. A kérelem tekintetében a kamara oktatási bizottsága jár el.
434. A tanulmányok elismerésének részletes szabályait (ideértve a képzési idő ezzel összefüggő csökkenését is) az „Okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzat” tartalmazza.
Kkt. 93. § Okleveles könyvvizsgáló szakképesítést igazoló oklevelet az kaphat, aki a 90. §-ban meghatározott képzési modulokból eredményes vizsgát tett.
94. § (1) Az okleveles könyvvizsgálói képzési programban vizsgát tenni csak a kamara szervezésében, a kamara által kijelölt vizsgabizottság előtt lehet.
(2) A vizsgabizottság 2 tagból álló független szakmai testület. A vizsgabizottság tagjai: a vizsgabizottság elnöke és a – minősített oktatók közül felkért – vizsgáztató.
(3) Az okleveles könyvvizsgálói képzési program részét képező vizsga letételére engedélyt kell kérni. Az engedélyezés tekintetében a kamara oktatási bizottsága jár el.
(4) A (3) bekezdés szerinti vizsga díjköteles. A vizsga díját a kamara állapítja meg és a díjat a vizsgára jelentkezéskor a kamara központi számlájára kell megfizetni.
(5) A vizsgabizottság intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a vizsgázó jogorvoslati kérelmet nyújthat be az intézkedés vagy annak elmulasztása időpontjától számított 10 munkanapon belül.
(6) Az (5) bekezdés szerinti jogorvoslati kérelem tekintetében a 8. § előírásait kell megfelelően alkalmazni. A kérelem elbírálása során az OKKT véleményét ki kell kérni.
435. A tantárgyhoz kapcsolódó vizsga letételének, a sikertelen vizsga megismétlésének (javítóvizsga), a sikertelen javítóvizsga ismétlésének (ismétlő javítóvizsga) szabályait a kamara okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzata határozza meg. A vizsgák az okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzat rendelkezései szerint részben kötött sorrendben, a képzési idő befejezése után is letehetők.
Kkt. 83. § (1) A szakképző hely az okleveles könyvvizsgálói képzési programba felvett természetes személlyel képzési szerződést köt.
(2) A képzési szerződésben meg kell határozni az alábbiakat:
a) a képzéssel megszerezhető szakképesítést, az elsajátítandó ismereteket,
b) a képzés szervezésének formáját,
c) a képzés helyét, időtartamát és ütemezését,
d) a képzési díjat és megfizetésének módját,
e) a résztvevő és a szakképző hely mulasztásának következményeit.
(3) A képzési díj összegét a szakképző hely határozza meg.
(4) A képzési szerződést a képzés lezárulását követően a szerződő feleknek – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – legalább 5 évig meg kell őrizniük.
Kkt. 84. § Az OKKT jogosult ellenőrizni a szakképző helyen folytatott okleveles könyvvizsgálói képzést.
Kkt. 85. § (1) Vissza kell vonni az engedélyt attól a szakképző helytől, amely
a) kéri az engedély visszavonását,
b) a kamara felszólítására nem teljesíti az elfogadott pályázatában vállalt, továbbá az e törvényben, valamint a kamara okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzatában meghatározott kötelezettségeit,
c) megszűnt.
(2) Az engedély visszavonása tekintetében a kamara oktatási bizottsága jár el. Az oktatási bizottság – az OKKT egyetértésével – hivatalból megindítja az eljárást, ha az (1) bekezdésben foglaltak a tudomására jutnak.
(3) Az engedély visszavonása során a kamara oktatási bizottsága rendelkezik arról, hogy az érintett szakképző helyen tanulók a tanulmányaikat mely szakképző helyen folytathatják tovább.
Kkt. 96. § (1) A kamara az okleveles könyvvizsgálói képzésre vonatkozó részletes előírásokat az okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzatában határozza meg.
(2) Az okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzatban rendelkezni kell különösen
a) modulonként a képzési-oktatási célról, a modulokra fordítható tanulmányi időről,
b) a képzés egyes szakaszainak (a modulok és azokon belül az egyes résztanulmányok) egymásra épüléséről, sorrendjéről, tartalmi összefüggéseiről,
c) a tananyag egészén belül a modulok arányáról, valamint az egyes modulok belső arányairól,
d) a tantárgyi programokról,
e) a tanulmányok elismerésének részletes szabályairól (ideértve a képzési idő ezzel összefüggő csökkenését is),
f) a számonkérés módjáról, az értékelés rendjéről, az ismeretek ellenőrzésével összefüggő jogorvoslati eljárás részletes szabályairól,
g) az okleveles könyvvizsgálói képzési program részét képező vizsgára való jelentkezés szabályairól,
h) a szükséges szakirodalomról, a képzés megvalósításához elengedhetetlenül szükséges tárgyi és személyi feltételekről,
i) a szakképző helyekkel, a minősített oktatókkal kapcsolatos elvárásokról.
436. A főtitkári hivatal az okleveles könyvvizsgálói képzési programban résztvevő alábbi adatait tarthatja nyilván, illetve kezelheti:
a) neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakó- és tartózkodási helyének címe és telefonszáma,
b) iskolai és szakmai végzettséggel kapcsolatos adatok,
c) felvétellel kapcsolatos adatok,
d) tanulmányainak értékelése és minősítése, vizsgaadatok,
e) tanulmányok elismerésével, illetve beszámításával kapcsolatos adatok,
f) tanulmányok szüneteltetésére vonatkozó adatok.
Kkt. 97. § (1) Könyvvizsgáló jelölt az, aki a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges engedély (a kamarai tagság) megszerzése céljából az e törvényben meghatározott szakmai kompetencia vizsga letételéhez előírt gyakorlati idejét tölti.
437. Szakmai kompetenciavizsga annak igazolása, hogy a kérelmező a kamarai tagsági viszony létesítéséhez rendelkezik azzal a szakmai tudással, azokkal a szakmai jártasságokkal és képességekkel, továbbá a kamarai tag könyvvizsgálótól megkövetelt etikával és hozzáállással, amelyek alkalmassá teszik jogszabályi kötelezettségen alapul könyvvizsgálói feladatok gyakorlati ellátására.
Kkt. 97. § (5) Könyvvizsgáló jelöltként tevékenységet az folytathat, akit a kamara a könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékébe felvett.
Kkt. 98. § (1) A könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékébe – kérelmére – fel kell venni azt, aki teljesíti az alábbiakat:
a) rendelkezik okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel,
b) nem esik a 9/H. §-ban meghatározott kizáró ok alá,
c) vállalja, hogy Magyarország területén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végző kamarai tag könyvvizsgálóval vagy könyvvizsgáló céggel, vagy a kapcsolódó szabályozási és felügyeleti feladatokat ellátó intézménnyel a képzési programnak megfelelő – a kamara mentori szabályzata szerinti – munkaviszonyt, munkaviszony jellegű jogviszonyt létesít,
d) magára nézve kötelezőnek ismeri el a kamara vonatkozó szabályzatának rendelkezéseit,
e) az előírt igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.
(2) A könyvvizsgáló jelölt egyidejűleg legfeljebb egy kamarai tag könyvvizsgálóval vagy egy könyvvizsgáló céggel állhat munkaviszonyban.
(3) A könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékébe történő felvétel tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el.
Kkt. 97. § (6) A kamara a könyvvizsgáló jelöltnek a névjegyzékbe való felvételről igazolást ad. Az igazolás jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására nem jogosít.
(7) A könyvvizsgáló jelölt nem tagja a kamarának.
438. A könyvvizsgáló jelöltnek rendelkeznie kell a Kkt-ban meghatározott okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel. A könyvvizsgáló jelölt számára a kamarai tagi viszony létesítésének feltételeként előírt gyakorlati idő a könyvvizsgáló jelölt névjegyzékbe vételétől számított legalább 3, legfeljebb 6 év, amelynek lejáratát követően a jelölt szakmai kompetenciavizsgát tehet [Kkt. 97. § (2)].
A szakmai kompetencia vizsga teljesítésének kötelezettsége alól mentesülő kérelmező esetén a gyakorlati időt a kamarai tagfelvételi kérelem előterjesztését megelőző 5 éven belül kell teljesíteni. A gyakorlati idő az alapszabály 441. pontja szerinti szüneteltetés időtartamával meghosszabbítható.
439. Az alapszabály 438. pontja szerinti gyakorlati időből 1 évet az alapszabály 440. pontjában meghatározottak szerint, legalább 2 évet pedig a Kkt. 98. § (1) bekezdésk c) pontja szerinti kamarai tag könyvvizsgálónál vagy könyvvizsgáló cégnél, könyvvizsgáló mellett, illetve a kapcsolódó szabályozási és felügyeleti feladatokat ellátó intézménynél a képzési programnak megfelelő – a kamara mentori szabályzata szerinti – munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban kell teljesíteni [Kkt. 97. § (3)].
440. Az alapszabály 438. pontjában meghatározott legalább 3, legfeljebb 6 év gyakorlati időből 1 (egy) évet – a könyvvizsgáló jelölt kérelmére – teljesítésként elfogadni akkor lehet, ha a könyvvizsgáló jelöltek jegyzékébe történő felvétele után legalább 12 hónapot
a) munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, társas vállalkozás tagjaként vagy egyéni vállalkozóként, mint a miniszter által vezetett minisztérium által nyilvántartásba vett mérlegképes könyvelő a számvitelről szóló törvényben részletezett könyvviteli szolgáltatási tevékenységet végzett, vagy
b) jogszabályban, a foglalkoztató belső szabályzatában meghatározott, okleveles könyvvizsgálói képesítéshez kötött munkakört, tisztséget töltött be, vagy
c) olyan tevékenységet végzett, feladatot látott el, amelyhez jogszabály, a foglalkoztató belső szabályzata feltételként előírja
– az okleveles adószakértő,
– az adótanácsadó,
– az okleveles pénzügyi revizor,
– a pénzügyi-számviteli szakellenőr
képesítések valamelyikét, vagy
d) kamarai tag könyvvizsgáló mellett asszisztensként dolgozott., vagy
e) a kapcsolódó szabályozási és felügyeleti feladatokat ellátó jogviszonyban töltött el.
Kkt. 97. § (4) Ha a könyvvizsgáló jelölt a (2) bekezdés szerinti gyakorlati időt megszakítja, az a könyvvizsgáló jelölt kérelmére és a kamara vagy a 98. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég hozzájárulásával meghosszabbítható, de nem lehet hosszabb hat évnél.
(4a) A gyakorlati időbe kérelemre beszámítható a könyvvizsgáló jelölt által az okleveles könyvvizsgálói képzés számvitel és elemzés moduljának teljesítése és a könyvvizsgáló jelölti névjegyzékbe vétele közötti időben a (3) bekezdés szerinti, a kamara alapszabályában és mentori szabályzatában meghatározott módon szerzett, legfeljebb 1 éves gyakorlat.
441. A könyvvizsgáló jelölt a legalább három, legfeljebb hat év időtartamú gyakorlati képzésben való részvételét szüneteltetheti, ha szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud a gyakorlati képzés tárgyát képező szerződésben vállalt kötelezettségének eleget tenni. A gyakorlati képzés időtartama – indokolt esetben – többször is szüneteltethető. A gyakorlati képzés időtartama a képzés szüneteltetésének időtartamával együtt nem haladhatja meg a hat évet (72 hónapot).
441/A. A Kkt. 97. § (4a) bekezdése szerinti kérelem esetén az alapszabály 440. pontja szerinti feltételek fennállását a kérelmezőnek hitelt érdemlően igazolnia szükséges azzal, hogy a legfeljebb 1 éves gyakorlat beszámítása tekintetében a kamara oktatási bizottsága jár el.
Kkt. 99. § A könyvvizsgáló jelöltet olyan feladatok elvégzésével kell megbízni, amelynek során elsajátíthatja a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásához szükséges gyakorlati ismereteket.
Kkt. 100. § (1) A kamara
a) jóváhagyja a könyvvizsgáló jelölt képzési programját és a Kkt. 98. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kamarai tag könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég által kijelölt mentort, aki csak kamarai tag könyvvizsgáló lehet,
b) ellenőrzi a könyvvizsgáló jelölt gyakorlati tevékenységét.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kamarai tevékenységek tekintetében a kamara oktatási bizottsága jár el.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti mentor érvényesíti a dokumentációs követelményeket, figyelemmel kíséri a könyvvizsgáló jelölt szakmai fejlődését, közreműködik a könyvvizsgáló jelölt alkalmasságának megítélésében és megfelel a kamarai szabályzatokban meghatározott követelményeknek.
442. A kamara felvételi bizottsága a könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékéből törli azt, aki
a) a Kkt. 98. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek már nem felel meg,
b) törlését kéri,
c) a szakmai kompetenciavizsgát letette,
d) elhalálozott.
Kkt. 101. § (3) A névjegyzékből való törléskor a 97. § (6) bekezdése szerinti igazolást vissza kell vonni.
(4) Nem kell törölni a könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékéből az (1) bekezdés a) pontja alapján a könyvvizsgáló jelöltet a 98. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszony megszűnése esetén, ha egy éven belül más kamarai tag könyvvizsgálóval vagy könyvvizsgáló céggel ilyen munkaviszonyt, munkaviszony jellegű jogviszonyt létesített.
Kkt. 102. § Ha a 98. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kamarai tag könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég elveszíti jogosultságát a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére Magyarország területén, akkor a könyvvizsgáló jelölt által a munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszony keretében végzett tevékenység a továbbiakban nem minősül könyvvizsgáló jelölti tevékenységnek.
443. A könyvvizsgáló jelölt kezdeményezheti a könyvvizsgálói gyakorlat megszerzése tárgyában létesített munkaviszonyának, munkaviszony jellegű jogviszonyának megszüntetését, ha a munkaadó (a mentor) a kamara ismételt felszólítására sem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit.
444. A könyvvizsgáló jelöltek képzésével összefüggő további jogokat és kötelezettségeket, valamint eljárási szabályokat a könyvvizsgáló jelöltek képzési (mentori) szabályzata tartalmazza.
445. Az a könyvvizsgáló jelölt, aki igazolja, hogy teljesítette a Kkt. 97. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott gyakorlati időt, kérheti annak igazolását a kamara oktatási bizottságától. Az igazolás feljogosítja a könyvvizsgáló jelöltet a kompetenciavizsga letételére, amennyiben mentori díjtartozása nem áll fenn. A vizsga engedélyezése díjmentes, a vizsga letétele díjköteles.
446. A kamarai tagfelvételi követelmények teljesítése céljából szakmai kompetenciavizsgát köteles tenni az a természetes személy, akinek kamarai tagsága két évnél régebben szűnt meg, valamint az, akinek kamarai tagsága korábbiakban már legalább két alkalommal megszűnt, feltéve, hogy a kamarai tagsági viszony újbóli létesítésének jogi akadálya nincs. Az ismételt kamarai tagfelvétel kezdeményezése esetén a könyvvizsgáló tevékenység igazolása megszerzése érdekében szakmai kompetencia vizsgát köteles továbbá tenni az a természetes személy, akinek a kamarai tagsága a fegyelmi eljárás keretében történő kizárásával, vagy a közfelügyeleti hatóságnak, a kamara minőségellenőrzési bizottságának jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától történő eltiltásról szóló határozata alapján szűnt meg.
447. A szakmai kompetenciavizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A vizsga tartalmi követelményeit és a vizsgával kapcsolatos eljárási és értékelési szabályokat a szakmai kompetencia vizsgáról szóló szabályzat tartalmazza.
448. A vizsga díját a kamara elnöksége külön szabályzatban állapítja meg, a díjat a vizsgára jelentkezéskor a kamara központi számlájára kell megfizetni.
449. A kompetenciavizsga követelményinek teljesítéséről igazolást a kamara oktatási bizottsága ad. Az igazolást a bizottság elnöke és a kompetenciavizsgát lefolytató vizsgabizottság elnöke írja alá.
Kkt. 106. § (1) A kamarai tag könyvvizsgáló köteles a szakmai továbbképzési rendszerben részt venni.
(2) A szakmai továbbképzési rendszer magában foglalja:
a) a minden kamarai tag könyvvizsgáló számára kötelező éves szakmai továbbképzést,
b) a 49. § szerinti minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgálók számára kialakított kötelező szakmai továbbképzést,
c) azon kamarai tag könyvvizsgálók számára kialakított szakmai továbbképzést, akiket a minőségellenőrzés, a kamarai minőségellenőrzés keretében köteleztek továbbképzésen való részvételre.
(3) A szakmai továbbképzési rendszer célja a szakmai kompetencia folyamatos fenntartása és fejlesztése.
(4) A szakmai továbbképzési rendszer keretében lebonyolításra kerülő továbbképzések programját és időtartamát az oktatási bizottság javaslata alapján – a közfelügyeleti hatóság jóváhagyásával – a kamara elnöksége határozza meg.
(5) A szakmai továbbképzési rendszerben való részvétel elmulasztása az e törvényben és a kamara etikai szabályzatában meghatározott jogkövetkezményekkel jár.
(6) A szakmai továbbképzési rendszer irányítására, szervezésére, ellenőrzésére, a teljesítés igazolására és a továbbképzési díj fizetésére vonatkozó részletes szabályokat a kamara szakmai továbbképzési szabályzata tartalmazza. A kamara szakmai továbbképzési szabályzatát a közfelügyeleti hatóság hagyja jóvá.
Kkt. 174. § (1) Fegyelmi vétséget követ el az a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég, aki/amely
a) a szakmai szolgáltatás nyújtásával összefüggő kötelezettségeit gondatlanságból vagy szándékosan megszegi, vagy
b) gondatlanságból vagy szándékosan e törvény, a kamara alapszabályának vagy etikai szabályzatának előírásaival ellentétes magatartást tanúsít, vagy
c) a szakmai szolgáltatást gondatlanságból, szakmai hiányosságok miatt vagy szándékosan nem a jogszabályoknak és a 4. § (5) bekezdés b) pontja szerinti standardoknak megfelelően nyújtja.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában fegyelmi vétségnek minősül különösen
a) az előírt fizetési kötelezettségek teljesítésének elmulasztása,
b) a szakmai továbbképzési rendszerben való kötelező részvétel elmulasztása,
c) az előírt adatszolgáltatások elmulasztása,
d) az előírt könyvvizsgálói felelősségbiztosítás megkötésének, hatályban tartásának elmulasztása,
e) a jogszabályokban foglalt sajátos kötelezettségek megszegése a 49. § szerinti minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég esetében.
f) az előírt összeférhetetlenségi szabályokkal ellentétes magatartás tanúsítása.
Kkt. 175. § (1) A fegyelmi eljárásban a kamarát a fegyelmi megbízott képviseli. A fegyelmi megbízott feladata a jogszabályokban, a kamara alapszabályában és önkormányzati szabályzataiban foglaltak érvényesülésének elősegítése.
(2) A Kkt. 174. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt esetben az érintett állami szerv is felkérheti a fegyelmi megbízottat fegyelmi eljárás kezdeményezésére.
(3) A fegyelmi megbízott javaslatára a fegyelmi eljárást – a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég haladéktalan értesítésével – a kamara elnöke írásban rendeli el, az eljárást elrendelő határozat megküldésével, valamint a fegyelmi vétségnek és bizonyítékainak, továbbá – a 176/A. §-ban foglalt eljárás kivételével – a fegyelmi tárgyalás helyének és időpontjának közlésével. Az értesítésben az eljárás alá vont kamarai tag könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget tájékoztatni kell annak jogkövetkezményeiről, ha a fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont vagy jogi képviselője nem vesz részt.
(4) Amennyiben a fegyelmi eljárás elrendelésére a (2) bekezdés alapján kerül sor, a fegyelmi eljárás elrendeléséről a kamara elnöke a fegyelmi eljárást elrendelő határozat megküldésével tájékoztatja az érintett állami szervet. Az érintett állami szerv a tájékoztatásul megkapott határozatot nem hozhatja harmadik személyek tudomására és nem teheti közzé.
(5) Nem indítható fegyelmi eljárás
a) olyan fegyelmi vétség miatt, amelynek elkövetésétől számítva 5 év eltelt,
b) ha a fegyelmi vétségnek a kamara elnöke tudomására jutásától számítva 12 hónap eltelt és a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég ellen nem indult büntetőeljárás,
c) olyan fegyelmi vétség miatt, amelyre a közfelügyeleti hatóság által lefolytatott, a Kkt. 173/B. § (1) bekezdése szerinti minőségellenőrzés, Kkt. 173/B. § (4) bekezdés szerinti rendkívüli minőségellenőrzés kiterjedhet.
(6) Az a fegyelmi vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bűncselekménnyel együtt évül el.
Kkt. 176. § (1) A fegyelmi eljárást – a fegyelmi megbízott közreműködésével – a fegyelmi bizottság folytatja le. A fegyelmi eljárás során a fegyelmi bizottságnak meg kell vizsgálnia és tisztáznia kell a tényállás megállapításához szükséges tényeket, körülményeket. A fegyelmi tárgyaláson az érintett kamarai tag könyvvizsgálón, könyvvizsgáló cégen kívül annak jogi képviselője is részt vehet.
(2) A fegyelmi eljárás alá vont a védekezését írásban legkésőbb a fegyelmi tárgyalást megelőző 8. napon, szóban pedig a fegyelmi tárgyaláson terjesztheti elő.
(3) A fegyelmi eljárás alá vont az eljárás során a bizonyítékokat megismerheti, az eljárásra, valamint a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, az eljárási cselekményeken részt vehet, a fegyelmi eljárásban eljáró személyekkel szemben kifogást terjeszthet elő, az eljárás résztvevőihez kérdést intézhet, bizonyítási indítványt terjeszthet elő, az eljárás alatt keletkezett iratokba betekinthet és azokról kérésre – költségtérítéssel – másolatot kaphat.
(4) A büntetőeljárás alatt indult fegyelmi eljárást – az ügydöntő határozat jogerőre emelkedéséig – a fegyelmi bizottság felfüggesztheti.
Kkt. 176/A. § A 174. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt fegyelmi vétség elkövetése esetén elrendelt fegyelmi eljárás során a fegyelmi eljárás alá vont az eljárást elrendelő határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban védekezést terjeszthet elő, illetve tárgyalás tartását kérheti. Amennyiben az eljárás alá vont tárgyalás tartása iránti kérelmet nem terjeszt elő, a fegyelmi bizottság a határozatát a rendelkezésre álló iratok alapján tárgyaláson kívül is meghozhatja. Az eljárás alá vontat a fegyelmi eljárás elrendeléséről szóló értesítésben minderről tájékoztatni kell.
Kkt. 177. § (1) A fegyelmi eljárásban a következő fegyelmi büntetések alkalmazhatók:
a) írásbeli megrovás,
b) pénzbírság,
c) a 49. § szerinti minősítés megvonásának kezdeményezése,
d) a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetésének meghatározott időre történő elrendelése,
e) kizárás a kamarából, a könyvvizsgáló cég nyilvántartásból való törlése (törlés elrendelése a harmadik országbeli könyvvizsgálók, harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók jegyzékéből).
(2) A pénzbírság összege – a fegyelmi vétség súlyára tekintettel – a kamarai tag könyvvizsgáló esetén a büntetés kiszabásának évében esedékes éves kamarai tagdíj – ha az még nem ismert, akkor a megelőző évben esedékes éves kamarai tagdíj – húszszorosáig, könyvvizsgáló cég esetén a büntetés kiszabásának évében esedékes éves hozzájárulási díj – ha az még nem ismert, akkor a megelőző évben esedékes éves hozzájárulási díj – összegéig terjedhet. A pénzbírságból befolyó bevételek elkülönített felhasználásáról a kamara alapszabályában kell rendelkezni.
(3) Figyelmeztetés alkalmazásának van helye akkor, ha a fegyelmi vétség miatt – az ügy összes körülményére tekintettel – fegyelmi büntetés kiszabása nem indokolt.
(3a) A fegyelmi büntetések típusának és szintjének meghatározásakor az alábbi körülményeket kell figyelembe venni:
a) a jogsértés súlyosságát és időtartamát;
b) a felelősség mértékét;
c) a pénzügyi lehetőségek mértékét;
d) az elért nyereség vagy elkerült veszteség összegét;
e) az eljárásban való együttműködés mértékét;
f) a könyvvizsgáló cég vagy kamarai tag könyvvizsgáló által elkövetett korábbi jogsértéseket.
(3b) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti pénzbírság mértékének megállapításakor figyelembe kell venni:
a) a könyvvizsgáló cég esetén, annak éves árbevételét,
b) a kamarai tag könyvvizsgáló esetén, annak jövedelmi viszonyait (éves jövedelmét).
(3c) A kamara a kamarai tag könyvvizsgálót a (3b) bekezdés b) pontja szerinti jövedelmi viszonyai (éves jövedelme) igazolására szólíthatja fel. Amennyiben a kamarai tag könyvvizsgáló ennek nem tesz eleget, úgy a kamara a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett jövedelmi adatokra alapozva állapítja meg a pénzbírság mértékének megállapításakor figyelembe vett (becsült) éves jövedelmet.
(4) Fegyelmi büntetés és figyelmeztetés – a Kkt. 176/A. §-ban foglalt eljárás kivételével – csak fegyelmi tárgyaláson szabható ki. Fegyelmi büntetést és figyelmeztetést a fegyelmi bizottság és – jogorvoslat keretében – a kamara elnöksége szabhat ki.
450. A pénzbírságokból és a fegyelmi eljárások során befizetett költségtérítésekből befolyó bevételeket elkülönítetten kell nyilvántartani. Ezen forrásokat csak a fegyelmi szabályok megismertetését vagy a fegyelmi bizottság munkáját elősegítő célra lehet felhasználni, melybe a szakmai továbbképzési rendszer finanszírozása is értendő [Kkt. 177. § (2)]
450/A. Ha a fegyelmi eljárásban az eljárás alá vontat a fegyelmi jogkört gyakorló kamarai testület elmarasztalja, akkor költségtérítés címén – függetlenül a fegyelmi büntetés mértékétől, vagy típusától – az eljárás alá vont a fegyelmi határozatban rögzített mértékű, fegyelmi tárgyalásonként 0–30.000 Ft-ig terjedő költségtérítést tartozik fizetni a kamarának.
Kkt. 178. § (1) A fegyelmi bizottság által meghozott, indoklással ellátott, írásbeli határozatot a határozathozatal napjától számított huszonkét munkanapon belül kézbesíteni kell az eljárás alá vontnak és jogi képviselőjének. A határozat ellen a kézbesítésétől számított huszonkét munkanapon belül a fegyelmi eljárás alá vont vagy annak jogi képviselője, valamint a fegyelmi megbízott halasztó hatályú fellebbezéssel élhet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti fellebbezést a kamara elnökségéhez címezve, a fegyelmi bizottságnak kell írásban benyújtani. A fellebbezést az elnökség a rendelkezésre álló iratok alapján, a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég (azok jogi képviselője) és a fegyelmi megbízott meghallgatásával bírálja el, a fellebbezés benyújtását követő 45 munkanapon belül.
(3) Az elnökség a fegyelmi bizottság által meghozott fegyelmi határozatot
a) helybenhagyja, megváltoztatja, hatályon kívül helyezi, vagy
b) amennyiben a döntés meghozatalához nincs elég adat vagy a tényállás további tisztázása szükséges, hatályon kívül helyezi, és a fegyelmi bizottságot új eljárásra utasítja.
(4) A (3) bekezdés alapján hozott határozatot az elnökség nevében a kamara elnöke 10 munkanapon belül kézbesítteti a fegyelmi bizottságnak és az eljárás alá vontnak.
(5)
(6) Ha a Kkt. 177. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt fegyelmi büntetés ellen az eljárás alá vont az (5) bekezdés szerint bírósághoz fordult, a bíróság jogerős ítéletéig a kamarai tag könyv vizsgáló, a könyvvizsgáló cég nem nyújthat szakmai szolgáltatást, továbbá a kamarai tag könyvvizsgáló jogai és kötelezettségei a szüneteltetésre vonatkozó rendelkezések szerint alakulnak.
(7) Az érintett állami szerv kezdeményezése alapján elrendelt fegyelmi eljárást lezáró jogerős fegyelmi határozatot tájékoztatásul kézbesíteni kell az érintett állami szerv részére. Az érintett állami szerv a tájékoztatásul megkapott határozatot nem hozhatja harmadik személyek tudomására és nem teheti közzé.
(8) A Kkt. 177. § (1) bekezdés c)–e) pontjaiban foglalt fegyelmi büntetés kiszabása esetén az erről szóló jogerős határozat megküldésével tájékoztatni kell a felvételi bizottságot.
(9) A fegyelmi eljárás részletes szabályait a kamara alapszabálya, valamint az etikai szabályzata tartalmazza.
Kkt. 178/A. § (1) A fegyelmi eljárással összefüggésben postai úton megküldött határozatot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az a kamarához „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), az iratot – az ellenkező bizonyításáig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt kézbesítési vélelem megdöntése iránt a címzett a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül terjeszthet elő kérelmet a kamara etikai szabályzatában meghatározott indokokkal és módon. A kérelem benyújtásának a kézbesítési vélelem beállta napjától számított hat hónap elteltével nincs helye. E határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.
179. § A fegyelmi bizottság évenként összefoglaló értékelést tartalmazó jelentést készít a tárgyévben lefolytatott fegyelmi eljárások tapasztalatairól, a kiszabott szankciókról. A jelentést a tárgyévet követő év május 31-ig a kamara honlapján és a kamara lapjában nyilvánosságra kell hozni.
Kkt. 146/A. § (1) A kamara az alapszabályában és egyéb önkormányzati szabályzatában meghatározott feltételekkel pártoló személyi, pártoló szervezeti és szenior könyvvizsgálói jogviszonyt létesíthet.
(2) A pártoló személy, a pártoló szervezet és a szenior könyvvizsgáló kamarai nyilvántartásba vétele és a nyilvántartásból való törlése tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el, amely a pártoló személyi, a pártoló szervezeti és a szenior könyvvizsgálói jogviszony fennállásáról igazolást ad.
(3) A pártoló személyt, a pártoló szervezetet és a szenior könyvvizsgálót az (5) és (6) bekezdésben foglaltak kivételével nem illetik meg a kamarai tagságból eredő jogok és nem terhelik az abból fakadó kötelezettségek.
(4) A pártoló személyi, a pártoló szervezeti és a szenior könyvvizsgálói jogviszony Magyarország területén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére és a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen kívüli egyéb szakmai szolgáltatás nyújtására nem jogosít.
(5) A pártoló személy, a pártoló szervezet és a szenior könyvvizsgáló jogosult:
a) tanácskozási joggal részt venni a lakóhelye szerint illetékes területi szervezet és meghívás alapján a kamara egyéb szerveinek tevékenységében,
b) igénybe venni a kamara által nyújtott – a kamara alapszabálya és egyéb önkormányzati szabályzata által meghatározott körű – szolgáltatásokat.
(6) A pártoló személy, a pártoló szervezet és a szenior könyvvizsgáló köteles:
a) megtartani a kamara alapszabálya és egyéb önkormányzati szabályzatai rá vonatkozó előírásait,
b) a kamara alapszabálya által megállapított éves díjat megfizetni.
451. A pártoló személy olyan büntetlen előéletű természetes személy lehet, aki
a) a kamara működését, célkitűzéseit a kamarába pártoló személyként való jelentkezésével is támogatni kívánja,
b) rendelkezik okleveles könyvvizsgálói vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító minisztériumi engedéllyel, vagy ACCA (Association of Chartered and Certified Accountants) végzettséggel és member vagy fellow regisztrációval,
c) vállalja a kamara alapszabálya és egyéb önkormányzati szabályzatai rá vonatkozó előírásainak betartását,
d) vállalja a pártoló kamarai díj megfizetését.
451/A. A pártoló személy
a) előzetes regisztrációt követően tanácskozási joggal részt vehet a lakóhelye szerint illetékes területi szervezet és meghívás alapján a kamara egyéb szerveinek tevékenységében,
b) a könyvviteli szolgáltatók önkéntes kamarai minőségbiztosítási rendszerére vonatkozó kamarai szabályzatban meghatározott feltételek és követelmények teljesítése esetén, érvényes minősítés birtokában viselheti a „Magyar Könyvvizsgálói Kamara által minősített könyvviteli szolgáltató” címet,
c) köteles megtartani a kamara alapszabálya és egyéb önkormányzati szabályzatai rá vonatkozó előírásait,
d) köteles az 50 ezer forint/év összegű pártoló kamarai díjat megfizetni, melynek teljesítésére a 146–148. pontban foglaltak megfelelően irányadóak. A pártoló kamarai díj a „Magyar Könyvvizsgálói Kamara által minősített könyvviteli szolgáltató” cím elnyeréséhez szükséges kamarai minősítési eljárás díját, költségeit nem tartalmazza, utóbbiak mértékét a könyvviteli szolgáltatók önkéntes kamarai minőségbiztosítási rendszerére vonatkozó kamarai szabályzat határozza meg.
451/B. A kamara a pártoló személyek részére biztosítja
a) a SZAKma című lap előfizetését,
b) a kamarai tudásbázis használatát, többek között a munkamódszertani segédletekhez, iratmintákhoz való hozzáférést,
c)
d) az MKVK Oktatási Központ által szervezett kreditpontos mérlegképes könyvelői továbbképzések díjából évente 8000 Ft átvállalását,
e) az aktuális kamarai partneri kedvezmények lehetőségét,
f) szakmai tanácsadást munkamódszertani kérdésekben,
g) a kamara elnökségének döntése szerinti további ingyenes többletszolgáltatásokat, melyek költségei az adott évi kamarai üzemgazdasági tervbe beépítésre kerülnek.
452. A pártoló szervezet– az egyéni vállalkozó kivételével – az a gazdálkodó szervezet lehet, amely
a) a kamara működését, célkitűzéseit a kamarába pártoló szervezetként való jelentkezésével is támogatni kívánja,
b) rendelkezik legalább egy olyan taggal, munkavállalóval, vezető tisztségviselővel, aki megfelel a 451.b) pontban meghatározott képesítési követelménynek,
c) jogosult könyvviteli szolgáltatás nyújtására
d) vállalja a kamara alapszabálya és egyéb önkormányzati szabályzatai rá vonatkozó előírásainak betartását,
e) vállalja a pártoló szervezeti kamarai díj megfizetését.
452/A. A pártoló szervezet
a) vezető tisztségviselője útján előzetes regisztrációt követően tanácskozási joggal részt vehet a székhelye szerint illetékes területi szervezet és meghívás alapján a kamara egyéb szerveinek tevékenységében,
b) a könyvviteli szolgáltatók önkéntes kamarai minőségbiztosítási rendszerére vonatkozó kamarai szabályzatban meghatározott feltételek és követelmények teljesítése esetén, érvényes minősítés birtokában viselheti a „Magyar Könyvvizsgálói Kamara által minősített könyvviteli szolgáltató” címet,
c) köteles megtartani a kamara alapszabálya és egyéb önkormányzati szabályzatai rá vonatkozó előírásait,
d) köteles az 50 ezer forint/év összegű pártoló szervezeti kamarai díjat megfizetni, melynek teljesítésére a 191. pontban foglaltak megfelelően irányadóak. A pártoló szervezeti kamarai díj a „Magyar Könyvvizsgálói Kamara által minősített könyvviteli szolgáltató” cím elnyeréséhez szükséges kamarai minősítési eljárás díját, költségeit nem tartalmazza, utóbbiak mértékét a könyvviteli szolgáltatók önkéntes kamarai minőségbiztosítási rendszerére vonatkozó kamarai szabályzat határozza meg.
e) igénybe veheti az alapszabály 451/B. pontja szerinti kamarai szolgáltatásokat azzal, hogy a pártoló szervezet a SZAKma című lapból egy példányra jogosult, míg a d) pontban rögzített szolgáltatást pártoló szervezetenként egy fő veheti igénybe.
453. A szenior könyvvizsgáló olyan büntetlen előéletű természetes személy lehet, aki
a) a 65. életévét betöltötte, vagy az öregségi teljes nyugdíjra jogosultságot szerzett,
b) korábban a kamara tagja volt és kamarai tagsága a kilépésével szűnt meg,
c) vállalja a kamara alapszabálya és egyéb önkormányzati szabályzatai rá vonatkozó előírásainak betartását,
d) vállalja a szenior könyvvizsgálói kamarai díj megfizetését.
453/A. A szenior könyvvizsgáló
a) előzetes regisztrációt követően tanácskozási joggal részt vehet a lakóhelye szerint illetékes területi szervezet és meghívás alapján a kamara egyéb szerveinek tevékenységében,
b) térítésmentesen részt vehet a kamara által a kamarai tagok részére szervezett, a Kkt. 106. § szerinti szakmai továbbképzésen,
c) köteles a 15 ezer forint/év összegű szenior könyvvizsgálói kamarai díjat megfizetni, melynek teljesítésére a 146148. pontban foglaltak megfelelően irányadóak.
453/B. A kamara a szenior könyvvizsgálók részére előző pontban rögzítettek mellett biztosítja
a) a SZAKma című lap előfizetését, a Könyvvizsgálók Lapja elektronikus úton történő megküldését,
b) az aktuális kamarai partneri kedvezmények lehetőségét.
454. A pártoló személy, pártoló szervezet és a szenior könyvvizsgáló kamarai nyilvántartásba vétele és a nyilvántartásból való törlése tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el, amely a pártoló személyi, a pártoló szervezeti és a szenior könyvvizsgáló szenior könyvvizsgálói jogviszony fennállásáról igazolást ad. A pártoló személyt a 451/A. pontban foglaltak, a pártoló szervezetet a 452/A. pontban rögzítettek, a szenior könyvvizsgálót a 76/A. pontban megjelöltek kivételével nem illetik meg a kamarai tagságból eredő jogok és nem terhelik az abból fakadó kötelezettségek.
455. A pártoló személyi, pártoló szervezeti és a szenior könyvvizsgálói jogviszony létesítésének és megszüntetésének szabályait a pártoló személyek, pártoló szervezetek és szenior könyvvizsgálók nyilvántartásba vételére és törlésére vonatkozó kamarai szabályzat részletezi.
Kkt. 198. § (1) A kamara felett a miniszteri törvényességi felügyeletet a miniszter gyakorolja.
(2) A miniszter ellenőrzi, hogy a kamara alapszabálya, egyéb önkormányzati szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak, továbbá hogy a kamara szerveinek a 200/A. § (2) bekezdésében nem szereplő határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt és az egyéb önkormányzati szabályzatokat.
456. A kamara elnöke megküldi a miniszternek a kamara alapszabályát és önkormányzati szabályzatait, valamint azok kiegészítését és módosítását, továbbá a küldöttgyűlés határozatait az elfogadásuk napjától számított 15 napon belül.
457. A kamara elnöksége javaslatot tesz a miniszternek azokra a kamarai tag könyvvizsgálókra, akik az OSZB-ben képviselik a kamarát.
Kkt. 198. § (3) A miniszter a miniszteri törvényességi felügyelet keretében ellenőrzi az okleveles könyvvizsgálói képzési program és a szakmai vizsgáztatás gyakorlati végrehajtását.
458. A kamara elnöksége a közfelügyeleti hatóság egyetértésével nevezheti ki az OKKT elnökét és tagjait [Kkt. 117. § (2)], továbbá hagyhatja jóvá a kamara okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzatát, valamint a Kkt. 94. § (1) bekezdése szerinti vizsgabizottság elnökei és tagjai névjegyzékét.
459.
Kkt. 198. § (4) A törvény alapján gyakorolt miniszteri törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyre, amelyben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.
Kkt. 200/A. § (1) A kamara felett a közfelügyeleti törvényességi felügyeletet a közfelügyeleti hatóság gyakorolja.
(2) A közfelügyeleti hatóság ellenőrzi, hogy a kamara a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásának engedélyezése, a kamarai tagok és a könyvvizsgáló cégek nyilvántartásba vétele, a szakmai standardok megalkotása, a kötelező szakmai továbbképzés, a kamarai minőségbiztosítás és a fegyelmi eljárások tekintetében hozott döntései nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt vagy az egyéb önkormányzati szabályzatokat.
(3) A közfelügyeleti törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyre, amelyben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.
Kkt. 200/B. § (1) Ha a közfelügyeleti hatóság a közfelügyeleti törvényességi felügyelet gyakorlása során szabálytalanságot tapasztal, a szabálytalanság megállapításától számított 30 napon belül a törvényesség helyreállítására felhívja a kamara elnökét.
(2) Ha a kamara működésének törvényessége másképpen nem állítható helyre, akkor e tény megállapításától számított 30 napon belül a közfelügyeleti hatóság – a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályai szerint – a bírósághoz fordul. A bíróság
a) hatályon kívül helyezheti a kamara testületi szervének jogsértő határozatát, és új határozat hozatalát rendelheti el,
b) felfüggesztheti a kamara testületi szerveinek és tisztségviselőinek működését és a kamara irányítására – a felfüggesztés tartamára – a kamara tagjai közül felügyelő biztost rendelhet ki.
(3) A felügyelő biztos köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a kamara küldöttgyűlését. Ha a küldöttgyűlés a működés törvényességét helyreállította, a bíróság a kamara más testületi szervének és tisztségviselőinek működésére vonatkozó felfüggesztést megszünteti.
(4) Nem rendelhető ki felügyelő biztosként az, aki a kamarában nem viselhet tisztséget.
(5) A felügyelő biztos a tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot, valamint a közfelügyeleti törvényességi felügyeletet ellátó közfelügyeleti hatóságot.
(6) A felügyelő biztos díjazását és költségtérítését a bíróság állapítja meg. A felügyelő biztos díját és költségtérítését a kamara viseli.
460. A kamarai tag könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer hatálya alá tartoznak. A rendszer feladata annak segítése és ellenőrzése, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet átlátható, ellenőrizhető, számonkérhető keretek között, a közérdek megfelelő érvényesítésével végezze, illetve végzi-e.
461. A könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszert a közfelügyeleti hatóság a kamarai tag könyvvizsgálókra és a könyvvizsgáló cégekre kiterjedően – a kamara közreműködésével – működteti.
462.
463. A kamarai tag könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek nyilvántartásba vétele, a harmadik országbeli könyvvizsgálók és harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók jegyzékbe vétele, a fegyelmi eljárások és a nem közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek minőségbiztosítása tekintetében a közfelügyeleti hatóság feladatait a Kkt.-ban foglaltak és a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján – a közfelügyeleti hatóság végső felelőssége mellett – a kamara látja el.
464. A közfelügyeleti rendszert alkotó részelemek közül a kamara által ellátott feladatokat a kamara bevételeiből finanszírozza.
465. A kamara közreműködik a közfelügyeleti hatósággal, amikor az feladatkörében eljárva vizsgálja és értékeli a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer részelemeit, így különösen
a) a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésének engedélyezését,
b) a kamarai tag könyvvizsgálók, a könyvvizsgáló cégek, a minősített kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek, a harmadik országbeli könyvvizsgálók, a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók, a minőségellenőrök nyilvántartásának vezetését,
c) a magyar nemzeti könyvvizsgálati standardok, a minőségirányítási standardok kialakítását, elfogadását,
d) a kamara etikai szabályzatának megalkotását, tartalmát,
e) a szakmai továbbképzési rendszer működését,
f) a minőségbiztosítási rendszer működését,
g) a fegyelmi eljárásokat.
h) bizonyosságot nyújtó megbízásokra vonatkozó standardok.
i)
[Kkt. 189. § (1), (3), 194. § (1)]
466. A kamara azon eljárásai tekintetében, amelyekre a közfelügyelet kiterjed, köteles együttműködni a közfelügyeleti hatósággal. A kamara megküldi a közfelügyeleti hatóságnak a kamara alapszabályát és önkormányzati szabályzatait, továbbá azon határozatait, amelyekre a közfelügyelet kiterjed [Kkt. 194. § (2)].
467.
468.
469.
470.
471.
Kkt. 46. § (1) A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég az ok megjelölésével közli a közfelügyeleti hatósággal, ha megbízásának időtartama alatt visszahívták vagy lemondott.
Kkt. 48. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a csoportkönyvvizsgáló felelős a harmadik országbeli könyvvizsgáló, a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó által végzett könyvvizsgálói munka dokumentációjának a közfelügyeleti funkciót gyakorló szervhez – kérelemre – történő eljuttatásáért, ha az összevont (konszolidált) éves beszámolóban szereplő valamely gazdálkodó tekintetében harmadik országbeli könyvvizsgáló, harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó látta el a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet.
Kkt. 189. § (6) A kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég július 15-ig tájékoztatja a kamarát az előző év július 1-től a tárgyév június 30-ig az éves beszámolóról, egyszerűsített éves beszámolóról, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámolóról kiadott független könyvvizsgálói jelentésekről. A tájékoztatás a megbízó nevét és az adott független könyvvizsgálói jelentésben szereplő záradék fajtáját (hitelesítő, korlátozott, elutasító), illetve a záradék megadása elutasításának a tényét, továbbá, amennyiben a könyvvizsgáló figyelemfelhívással élt, annak tényét tartalmazza. A kamara az adatokat továbbírja a közfelügyeleti hatóságnak.
472. A kamara által jegyzékbe vett harmadik országbeli könyvvizsgálóra és harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodóra is alkalmazni kell a Kkt.-nek és a kamara alapszabályának, továbbá önkormányzati szabályzatainak a könyvvizsgálói közfelügyeletre vonatkozó rendelkezéseit [Kkt. 77. § (1)].
473. A kamara nyilvántartásaiban a közfelügyeletért felelős szervek (hatóságok) neve és címe közérdekből nyilvános adatok, amelyekről bárki tájékoztatást kaphat [Kkt. 73. § (4)].
474. (1) Ez az alapszabály 2008. január 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a kamara 2004. február 1. napján életbe léptetett – többször módosított – alapszabálya hatályát veszti.
(2) Ahol jelen alapszabály vagy a kamara egyéb szabályzata pénzügyi tervet említ, azon 2009. december 31-ig pénzügyi tervet, 2010. január 1. napjától a küldöttgyűlés által elfogadott üzemgazdasági tervet kell érteni.
(3) A 2020. július 17-én elfogadott módosítások 2017. július 31. napján lépnek hatályba.
(4) A 2022. május 13-án elfogadott módosítások 2022. május 31. napján lépnek hatályba.
(5) A 2023. május 5-én elfogadott módosítások 2023. május 31. napján lépnek hatályba azzal, hogy a 12. pont módosított rendelkezését a vonatkozó törvénymódosításhoz igazodva 2022. november 24-étől kell alkalmazni.
(6) A 2024. május 3-án elfogadott módosítások 2024. május 31. napján lépnek hatályba azzal, hogy a 15., 231., 232., 440. és 446. pontok módosított rendelkezését a vonatkozó törvénymódosításhoz igazodva 2020. november 27-étől, a 125., 126., 204., 256/A., 324., 451/B., pontok módosított rendelkezését a vonatkozó törvénymódosításhoz igazodva 2023. július 15-étől a 160., 163., 167/A–D., 169., 213., 214., 224., 226., 228., 418. és 465. pontok módosított rendelkezését a vonatkozó törvénymódosításhoz igazodva 2024. január 1-étől kell alkalmazni.
475.
Záradék
Alulírott Dr. Pál Tibor elnök jelen egységes szerkezetbe foglalt alapszabály aláírásával igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának.
Budapest, 2024. május 17.
Dr. Pál Tibor
elnök
| Sor- szám | Kötelezettségvállalásra jogosult | Kötelezettségvállalás összegének felső határa | Ellenjegyző | |
| 1. | A kamara elnöke | a kamara pénzügyi tervén belül korlátlanul, a terven felül 40 millió Ft-ig, ez utóbbi esetben az elnökség utólagos jóváhagyásával, 2.000.000 Ft felett a küldöttgyűlés felé fennálló utólagos tájékoztatási kötelezettséggel | főtitkár | |
| 2. | A kamara területi szervezetének elnöke | a területi szervezet pénzügyi tervén belül korlátlanul | 2.000.000-Ft felett főtitkár | |
| 3. | A kamara területi szervezetének alelnöke, ha a kamara területi szervezetének elnökét helyettesíti | a területi szervezet pénzügyi tervén belül korlátlanul | 2.000.000 Ft felett főtitkár | |
| 4. | A kamara főtitkára a feladat és hatáskörébe tartozó kötelezettségvállalás esetében | a kamara pénzügyi tervén belül korlátlanul | gazdasági vezető (főkönyvelő) |
Jogszabály eltérő rendelkezés hiányában nem szükséges előzetesen az írásbeli kötelezettségvállalás az alábbi kifizetésekhez, teljesítésekhez:
a) melyek gazdasági eseményenként a bruttó százezer forintot nem érik el,
b) a pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez,
c) melynek összegét, vagy összegének megállapítási módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét jogszabály, nemzetközi tagsági viszony, illetve más kötelező előírás írja elő, vagy végleges/jogerős, illetve fellebbezésre tekintet nélkül, végrehajtandó bírósági, hatósági döntés teljeskörűen meghatározza.
1. Jelen eljárásrendben nem szabályozott kérdésekben a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény, a kamara alapszabálya, választási szabályzata és a küldöttgyűlés ügyrendi szabályzata rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
2. Az online küldöttgyűlések technikai lebonyolítása a Zoom vagy Microsoft Teams alkalmazáson keresztül történik; a főtitkári hivatal a választott alkalmazásról a meghívóban tájékoztatást ad.
3. Az online küldöttgyűlésre a meghívók
– a küldöttgyűlés szavazati joggal rendelkező tagjai (a továbbiakban: küldöttek) részére ügyfélkapun keresztül,
– a tanácskozási joggal rendelkező meghívottak (a továbbiakban: meghívottak) részére elektronikus levélben kerülnek megküldésre oly módon, hogy a meghívók elküldése és az online küldöttgyűlés napja között legalább 8 napnak kell lennie.
4. Az online küldöttgyűlés teljes időtartamáról a Zoom/ Microsoft Teams alkalmazásban hang- és képfelvétel készül.
5. Az online küldöttgyűlés megkezdése előtt a küldöttek és a meghívottak (együttesen a továbbiakban: résztvevők) kötelesek személyazonosságukat személyazonosításra alkalmas igazolvány bemutatásával a technikai szervező (host) számára igazolni.
6. Az online küldöttgyűlés résztvevői kötelesek
– a Zoom/Microsoft Teams alkalmazásban saját teljes nevükkel és – kamarai tagok esetében – kamarai nyilvántartási számukkal bejelentkezni;
– a Zoom/ Microsoft Teams alkalmazásban kamerájukat legalább az azonosítás, az ügyrendi szavazások és a hozzászólásaik alatt bekapcsolva hagyni;
– biztosítani, hogy abban a helyiségben, ahol fizikailag tartózkodnak, az egyéb résztvevőkön kívül más személy nincs jelen (az átmeneti technikai segítségnyújtást ide nem értve);
– biztosítani, hogy a Zoom/Microsoft Teams alkalmazáshoz – az átmeneti technikai segítségnyújtás kivételével – illetéktelen személy ne férhessen hozzá.
7. A résztvevők a Zoom/ Microsoft Teams alkalmazáson keresztül történő bejelentkezéssel elfogadják és tudomásul veszik a 6. pontban rögzített előírásokat, egyúttal hozzájárulnak az 5. pontban rögzítettekhez.
8. A résztvevők az online küldöttgyűlés megkezdése előtt a Zoom/ Microsoft Teams alkalmazás chat ablakában a „Jelen” szó rögzítésével kötelesek írásban jelezni a megjelenésük tényét; az online küldöttgyűlés jelenléti ívének a PDF alapon kimentett és a kamara főtitkára által papír alapon vagy elektronikusan aláírt összesítés felel meg.
9. Az online küldöttgyűlés határozatképessége szempontjából a Zoom/ Microsoft Teams alkalmazáshoz csatlakozó küldöttek létszáma az irányadó.
10. A részvevők a Zoom/Microsoft Teams alkalmazás chat ablakában a „szót kérek” rögzítésével jelezhetik hozzászólási szándékukat.
11. Az online küldöttgyűlés során a nyílt szavazás akként történik, hogy a küldöttek a Zoom/ Microsoft Teams alkalmazás chat ablakában a levezető elnök által meghatározott időtartamon belül az „igen”, „nem”, „tartózkodom” szó beírásával adják le szavazatukat. A levezető elnök a Zoom/ Microsoft Teams alkalmazás chat ablakában írásban jelzi az adott szavazás megnyitását és lezárását.
Az online küldöttgyűlésen szavazógépekkel, papíralapú szavazólapokkal történő szavazás nem lehetséges.
12. Amennyiben az online küldöttgyűlés választási küldöttgyűlés, úgy az esetleges helyszíni jelöléssel kapcsolatos szavazás a 11. pont szerinti történik, míg a titkos szavazásokra a kamara honlapján, a központi azonosítási ügynökön keresztüli azonosítást követően benyújtható online szavazólapokkal kerül sor. A küldöttek az online szavazólapokat kamara honlapjára való bejelentkezés után, a saját adatok alatt megjelenő „Választás” menüpontban találhatják meg.
13. Külön online szavazólap készül
– a kamara elnökének, alelnökeinek és fegyelmi megbízottjának,
– a régiók által jelölt elnökségi tagoknak, és
– a kamara bizottságainak
megválasztására azzal, hogy amennyiben ugyanaz a személy a kamarai elnöki, alelnöki és fegyelmi megbízotti tisztségek közül több megbízatás (a kamara bizottságai esetében több bizottság) vonatkozásában is a jelölőlistára került, úgy az érintett megbízatásokra külön szavazólapon kell szavazni.
14. A legalább három online szavazólap tartalmára a választási szabályzat papíralapú szavazólapokra vonatkozó előírásai megfelelően irányadóak azzal, hogy
– a szavazólapok választási bizottság általi aláírására, szavazatszámláló bizottság általi átadására és a fel nem használt szavazólapok visszavételére nem kerül sor;
– a szavazatot a megválasztani kívánt jelölt neve melletti pipálással (1 régiós alapú elnökségi tagjelöltnél, illetve a közép-magyarországi régióhoz tartozó Budapest Fővárosi Szervezet esetében 3 elnökségi tagjelöltnél a „támogatom”, vagy „nem támogatom” melletti pipálással) lehet leadni.
15. Az online szavazólapokat az online küldöttgyűlésen előzetesen megjelenő küldöttek kizárólag személyesen adhatják le, az ügyfélkapuhoz kötődő jelszó az online szavazólapok leadása érdekében sem adható át illetéktelen személyek részére.
16. A kamara informatikai rendszere a benyújtással egyidejűleg anonim módon PDF formátumú szavazólapot generál, amely a szavazatszámláló bizottság elnökének és ügyintézőjének elektronikus levélcímére automatikusan elküldésre kerül. A szavazás megtörténtéről a szavazólapot benyújtó küldött a közzétételi elektronikus levélcímére automatikus (emberi beavatkozás nélküli) rendszerüzenetet kap, melynek a benyújtott PDF formátumú szavazólap a mellékletét képezi.
Tekintettel arra, hogy a két adat (a szavazólapot megküldő küldött részéről a szavazás megtörténtének ténye, illetve a jelölt(ek) személye) nincs összekötve, a benyújtott szavazólap a későbbiekben nem módosítható, nem adható be újra.
17. A szavazatszámláló bizottság a részére a 16. pont szerint eljuttatott online szavazólapokat megvizsgálja, az érvényesen leadott szavazatokat összesíti, majd megállapítja az választás ideiglenes végeredményét.
Az ideiglenes végeredmény megállapítása az online küldöttgyűlés eltérő döntésének hiányában online szavazólaponként történik, mely végeredményről a választási bizottság elnöke tesz jelentést a küldöttgyűlésnek.
18. A beérkezett online szavazólapokat a választási bizottság részére a hivatalos választási végeredmény megállapítása érdekében továbbítani szükséges, azokat anonim módon a kamara informatikai rendszere is tárolja.
19. Amennyiben az online küldöttgyűlés megkezdését és a levezető elnök megválasztását megelőzően a meghívott résztvevők több mint 50%-a jelzi, hogy önhibáján kívül nincs/megszakadt az internetes kapcsolata, úgy az online küldöttgyűlés a technikai probléma megszűnése és határozatképesség esetén változatlan napirenddel ugyanaznap 16 órakor kerül megtartásra.
20. Amennyiben a 19. pont szerinti technikai probléma az online küldöttgyűlés megkezdését és a levezető elnök megválasztását követően merül fel, úgy a levezető elnök az online küldöttgyűlést az általa meghatározott ideig, de legfeljebb ugyanaznap 16 óráig felfüggeszti.
Az online küldöttgyűlés megtartásának akadályát nem képező – az érintett résztvevők önhibáján kívüli – technikai probléma esetén a levezető elnök indítványára az online küldöttgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt az online küldöttgyűlés folytatása, vagy az online küldöttgyűlés meghatározott ideig, de legfeljebb ugyanaznap 16 óráig tartó felfüggesztése között.
21. Amennyiben az online választási küldöttgyűlés során a választásokat ellehetetlenítő technikai probléma áll elő (így különösen, ha a központi azonosítási ügynök nem működik), úgy az online küldöttgyűlés dönthet akként, hogy az online szavazólapokat az online küldöttgyűlés berekesztését követő 24 órán belül lehessen a kamara honlapján, a központi azonosítási ügynökön keresztüli azonosítást követően benyújtani. Ebben az esetben a választások ideiglenes végeredményéről a választási bizottság elnöke a kamara honlapján ad tájékoztatást a küldöttek részére a határidő lejártát követő 12 órán belül.
22. Jelen eljárásrend alkalmazásában
a) Technikai szervező) (host): a Zoom vagy Microsoft Teams alkalmazásban a videokonferenciát technikai szempontból levezető kamarai munkavállaló;
b) Veszélyhelyzet: veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló kormányrendelet szerinti veszélyhelyzet.