Módosítva 2008. május 17-én, 2009. május 9-én, 2009. december 12-én, 2010. május 15-én 2010. december 11-én, 2011. május 14-én, 2011. december 10-én, 2013. május 4-én, 2014. január 11-én, 2016. május 21-én, 2018. május 11-én, 2019. május 3-án, 2020. július 17-én, 2022. május 13-án , 2023. május 5-én és 2024. május 3-án.
Normál dőlt betűvel szedve a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a szövegben: Kkt.), normál betűvel a felvételi szabályzat szövege, a szabályzat és a fejezetek címe mellett félkövér betűvel a MKVK alapszabálya (a szövegben: Asz).
A Kkt. 111. § e) pontja és 112. § a)–b) és g) pontja alapján a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (a továbbiakban: kamara) küldöttgyűlése a kamarai tagfelvételről és a kamarai tagság megszűnéséről, a kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartásba történő felvételéről és a nyilvántartásból történő törlésről, a könyvvizsgáló cégek nyilvántartásba történő felvételéről és a nyilvántartásból történő törlésről, a harmadik országbeli könyvvizsgálók és a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók jegyzékébe történő felvételről és a jegyzékből történő törlésről, a könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékébe történő felvételéről és az azokból való törlésről, valamint a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetésének és a szüneteltetést követően a tevékenység újbóli ellátásának engedélyezéséről a következő szabályzatot alkotja.
Kkt. 136. § (1) A kamara felvételi bizottsága
a) első fokon dönt a kamarai tagfelvételről és a kamarai tagság megszűnésének megállapítása tekintetében,
b) első fokon dönt a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetésének engedélyezéséről, valamint a szüneteltetést követően a tevékenység újbóli ellátásának engedélyezéséről,
c) első fokon dönt a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gazdálkodó szervezetek (szervezetek) számára történő engedélyezéséről és az engedély megszűnésének megállapításáról,
d) első fokon dönt a harmadik országbeli könyvvizsgálók és a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók jegyzékébe történő felvételről és a jegyzékből történő törlésről,
e) eljár az e törvény alapján hatáskörébe tartozó további ügyekben,
f) szükség szerint, de évente legalább egyszer beszámol tevékenységéről az elnökségnek.
(2) A felvételi bizottságot megillető egyéb jogosultságokat és a bizottság további kötelezettségeit e törvény, a kamara alapszabálya és önkormányzati szabályzatai határozzák meg.
Asz 341. A kamara felvételi bizottsága első fokon jár el az alapszabály 6. pontjában lévő táblázat 1)–4) és 7) sorába meghatározott kamarai hatósági eljárásokban, valamint első fokon dönt a pártoló személyek, pártoló szervezetek és a szenior könyvvizsgálók kamarai nyilvántartásba vétele és a nyilvántartásból való törlése tekintetében.
Kkt. 10. § (1) Természetes személyként jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet Magyarország területén az végezhet, aki a kamara tagja és rendelkezik az ezt igazoló könyvvizsgálói igazolvánnyal.
(2) A kamarai tagfelvétel tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el.
1. A Kkt. 5. § a) pontja értelmében a kamarai tagfelvétel kamarai hatósági eljárásnak minősül. A kamarai hatósági eljárásokban – a Kkt.-ban foglaltak figyelembevételével – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr) rendelkezéseit kell alkalmazni. A kamarai hatósági eljárás során a kapcsolattartás kizárólag az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton történhet.
2. A kamarai hatósági eljárás lefolytatása iránti kérelem, illetve az egyéb beadványok a megfelelő elektronikus űrlap kiválasztásával, a személyreszabott ügyintézési felületen keresztül terjeszthetőek elő.
Kkt. 11. § (1) A kamarába – kérelem alapján – tagként fel kell venni azt a természetes személyt, aki megfelel a következő feltételeknek:
a) Magyarország területén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet kíván folytatni,
Kkt. 11. § (4) Az (1) bekezdés a) és c)–e) pontja szerinti feltételnek nem kell megfelelnie a természetes személynek, amennyiben tagfelvételi kérelmével egyidejűleg kéri a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetésének engedélyezését.”
3. A kérelmező a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység folytatására irányuló szándékáról a benyújtott űrlapon írásban nyilatkozik. A kérelmező a benyújtott űrlapon a tagfelvételi kérelem előterjesztésével egyidejűleg kérheti a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetésének engedélyezését. A szüneteltetés engedélyezése esetén a kamara tagjai közé felvett kérelmező könyvvizsgálói igazolványa (eshetőlegesen szárazbélyegzője) bevonásra kerül.
Asz 105. A kamarai tag könyvvizsgáló tevékenységének megkezdésekor és azt követően rendelkezni köteles legalább a következő, a munka eszközeként szolgáló távközlő eszközökkel: telefon, elektronikus elérhetőség (e-mail), ügyfélkapus azonosító, továbbá honlap, ha a Kkt.-ben és az alapszabályban meghatározott feladatok teljesítése azt szükségessé teszik.
Asz 106. A kizárólag könyvvizsgáló cég nevében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végző kamarai tag könyvvizsgáló az alapszabály 105. pontjában írott kötelezettségének – az ügyfélkapus azonosító kivételével – a könyvvizsgáló cég útján tesz eleget.
4. A kérelmező a szükséges technikai eszközök meglétéről adatai megadásával a benyújtott űrlaponnyilatkozik.
5.
Kkt. 11. § (1)
b) rendelkezik a közfelügyeleti hatóság 9/G. § (1) bekezdés szerinti igazolásával
6. A kérelmező a felvételi kérelméhez csatolni köteles a közfelügyeleti hatóság Kkt. 9/G. § (1) bekezdése szerinti igazolását.
7.
8.
Kkt. 11. § (1)
c) vállalja, hogy más kamarai tag könyvvizsgálónál, könyvvizsgáló cégnél létesített munkaviszonyán kívüli munkaviszonyban, továbbá közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban, szolgálati viszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megkezdésének időpontjától nem áll [ide nem értve a (2) bekezdés szerinti jogviszonyt],
d) vállalja, hogy könyvvizsgáló cégen kívül más gazdálkodó szervezetben (szervezetben) személyes közreműködésre tagként, vezető tisztségviselőként a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megkezdésének időpontjától nem lesz kötelezett [ide nem értve a (2) bekezdés szerinti jogviszonyt],
(1a) Egyéni vállalkozóként jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet folytató kamarai tag könyvvizsgálónál az egyéni vállalkozói jogviszony nem minősül az (1) bekezdés d) pontja szerinti jogviszonynak.
9. Munkaviszonyon a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szabályai szerint létesített munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyon a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szabályai szerint létesített jogviszonyt, köztisztviselői jogviszonyon a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény szabályai szerint létesített jogviszonyt, szolgálati viszonyon a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény szabályai szerint létesített jogviszonyt kell érteni.
10. Munkaviszony jellegű jogviszonyon a Kkt. 11. § (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában a Kkt. 2. § 27. pontjában meghatározott jogviszonyt kell érteni.
11. A könyvvizsgáló a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységét az eskü letétele után kezdheti meg.
12. A tagfelvételi kérelem előterjesztésének időpontjában a Kkt. 11. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti jogviszonyban már nem álló kérelmező esetében a feltétel teljesítéséről a benyújtott űrlapon írásban nyilatkozik. Azoknak a kérelmezőknek, akik arra vállalnak kötelezettséget, hogy fennálló Kkt. 11. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti jogviszonyukat a kamarai tagsági viszonyuk keletkezésével megszüntetik, legkésőbb a kamarai eskü letételét megelőző napig – az ezt tanúsító okirat(ok) főtitkári hivatalnak történő megküldésével – igazolniuk kell, hogy a fenti feltételnek eleget tettek. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy a felvételi bizottság az ügyükben hozott tagfelvételről szóló határozatot – figyelemmel az Ákr. 120. §-ára – visszavonja.
Kkt. 11. § (2) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti feltétel teljesítésétől – indokolt esetben – el lehet tekinteni a természetes személynél, ha munkáltatója foglalkoztatója) írásban nyilatkozik arról, hogy a kérelmező a kamarai tag könyvvizsgálói minőségéből adódó feladatait megfelelően el tudja látni, valamint, hogy az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti jogviszonyból adódó jogok és kötelezettségek érvényesítésével nem akadályozza a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megfelelő ellátását.
Asz 59. A 11. § (1) bekezdés d) pontja alapján tagként akkor áll fenn személyes közreműködési kötelezettség, ha erre a tag a társasági szerződésben (például mellékszolgáltatási kötelezettség vállalásával), vagy egyéb magánjogi szerződéssel kötelezettséget vállal. Vezető tisztségviselőként különösen akkor áll fenn személyes közreműködési kötelezettség, ha a vezető tisztségviselő önálló aláírási (cégképviseleti) joggal rendelkezik. Az egyéni vállalkozó esetében a személyes közreműködési kötelezettség az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 16. § (1) bekezdése alapján fennáll. Az egyéni vállalkozóként könyvvizsgálói tevékenységet folytató kamarai tag könyvvizsgálónál az egyéni vállalkozói jogviszony nem minősül a Kkt. 11. § (1) bekezdés d) pontja szerinti jogviszonynak.
Asz 61. A Kkt. 11. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogviszonyban álló kérelmező kérelmének akkor lehet helyt adni, ha e jogviszonyban a munkavégzés alól felmentett, vagy munkaviszonya nem teljes munkaidőre (napi 8 órára) szól és munkaszerződése kötetlen munkaidőt tartalmaz és rendkívüli munkavégzésre kötelezés kizárt és nincs a munkavállalónak cégképviseleti jogosultsága. A teljes munkaidőre és a kötetlen munkaidőre vonatkozó megkötéstől a felvételi bizottság indokolt esetben eltekinthet.
A Kkt. 11. § bekezdésének d) pontja szerinti jogviszonyban álló kérelmező kérelmének akkor lehet helyt adni, ha a kérelmező nem rendelkezik önálló aláírási (cégképviseleti) joggal, a könyvvizsgálói cégen kívüli gazdálkodó szervezetnél a kérelmező leterheltségének mértéke, közreműködésének jellege és rendszeressége, valamint a gazdálkodó szervezet tevékenységi és ügyfélköre alapján – a kérelmező által személyében felelős könyvvizsgálóként ellátott könyvvizsgálati megbízatások számára, a könyvvizsgálói tevékenység időigényére is tekintettel – valószínűsíthető, hogy a kérelmező személyes közreműködése a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megfelelő ellátását a függetlenségi és összeférhetetlenségi követelményekre is figyelemmel nem akadályozza és a Kkt. 11. § (2) bekezdésében rögzített kedvezmény alkalmazása a körülmények alapján indokolt. Előző szempontok a Kkt. 11. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogviszonyban álló kérelmező kérelmének elbírálására is megfelelően irányadóak.
13. Munkáltatón (foglalkoztatón) a Kkt. 11. § (2) bekezdésének alkalmazhatósága szempontjából azt a természetes személyt vagy gazdálkodó szervezetet (szervezetet) kell érteni, aki/amely a kérelmezővel a Kkt. 11. § (1) bekezdés c) vagy d) pontja szerinti jogviszonyban áll, vagy a kérelmezővel ilyen jogviszonyt kíván létesíteni.
A munkáltató (foglalkoztató) részéről és nevében a Kkt. 11. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot
a) a Kkt. 11. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogviszony esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója
b) a Kkt. 11. § (1) bekezdés d) pontja szerinti jogviszony esetén a gazdálkodó szervezet (szervezet) törvényes képviselője (egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó természetes személy)
jogosult megtenni.
14. A munkáltató (foglalkoztató) nyilatkozata akkor fogadható el, ha
a) az tartalmazza a kérelmező személyi adatait a Kkt. 11. § (2) bekezdésének alkalmazhatósága iránti kérelemben foglaltakkal megegyezően,
b) az tartalmazza a kérelmező beosztását és munkakörének (feladatkörének, tevékenységének) rövid ismertetését.
c) annak időbeli hatálya megegyezik a Kkt. 11. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti jogviszony időbeli hatályával,
d) az a Kkt. 11. § (2) bekezdésének megfelelően tartalmazza, hogy a kérelmező a kamarai tag könyvvizsgálói minőségéből adódó feladatait megfelelően el tudja látni, valamint, hogy az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti jogviszonyból adódó jogok és kötelezettségek érvényesítésével nem akadályozza a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megfelelő ellátását.
e) abban a munkáltató (foglalkoztató) lehetővé teszi a nyilatkozattal kapcsolatos egyeztetéseket a nyilatkozat aláírója és a kamara felvételi bizottsága között,
f) a nyilatkozatot a felvételi szabályzat 13. pontja szerint arra jogosult személy írta alá,
g) a Kkt. 11. § (2) bekezdésének alkalmazhatósága iránti kérelem benyújtása és a nyilatkozat aláírása között eltelt idő nem több 15 napnál.
Az alapszabály 58–66. pontja alapján, a jelen szabályzat 14/A–B. pontjában részletezettekre is tekintettel az előzőek szerinti tartalmú munkáltatói (foglalkoztatói) nyilatkozat önmagában nem eredményezi a Kkt. 11. § (2) bekezdése szerinti kedvezmény biztosítását.
14/A. A Kkt. 11. § (2) bekezdésének alkalmazhatósága iránti kérelmet előterjesztő kérelmező köteles a kérelem elbírálásához szükséges okiratokat, adatokat a felvételi bizottság rendelkezésére bocsátani. Ennek megfelelően a kérelmezőnek a kérelemhez csatolnia szükséges
a) a Kkt. 11. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti jogviszonyával összefüggő okiratokat (jogviszonytól függően: munkaszerződés, munkaköri leírás, megbízási szerződés, létesítő okirat);
b) azon nyilatkozatát (nyilvántartását), melyből a Kkt. 11. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti jogviszonyával kapcsolatos leterheltségének mértéke, közreműködésének jellege és rendszeressége, valamint az általa személyében felelős könyvvizsgálóként ellátott könyvvizsgálati megbízatások száma, a könyvvizsgálói tevékenység időigénye megállapítható.
14/B. A felvételi bizottság a Kkt. 11. § (2) bekezdése és az alapszabály 60. pontjában foglaltak szerint benyújtott nyilatkozat(ok) és okiratok alapján, mérlegelési jogkörének gyakorlása során, a kérelmező egyedi körülményeit értékelve jogosult annak eldöntésére, hogy indokoltnak tartja-e a Kkt. 11. § (2) bekezdésében biztosított kedvezmény alkalmazását a kérelmező esetében.
14/C. A Kkt. 11. § (2) bekezdésének alkalmazása során, az alapszabály 61. pontjában részletezett szempontok mérlegelése mellett indokolt esetnek minősülhet különösen, ha a kérelmező
– az 55. életévét betöltötte és legalább 10 éve megfelel a Kkt. 11. § (1) bekezdésében rögzített követelményeknek;
– igazolja, hogy elveszítette, vagy valószínűsíthetően el fogja veszíteni a könyvvizsgálati megbízásainak jelentős hányadát (legalább 1/3-át), illetve a könyvvizsgálati megbízásainak száma 5 alá csökken, vagy a könyvvizsgálatból származó éves díjbevétele nem éri el az egy kamarai tagra eső átlagos éves díjbevétel 50%-át;
– a vele szemben lefolytatott minőség-ellenőrzések során csak „megfelelt” minősítést kapott;
– a kérelem előterjesztését megelőző 3 éven belül fegyelmi büntetésben, illetve figyelmeztetésben nem részesült;
– vállalja, hogy nem fogad el új könyvvizsgálati megbízást a díjtételeknek a vonatkozó kamarai ajánlásban rögzített alsó határai alatt;
– vállalja, hogy az éves adatszolgáltatás keretében, illetve a felvételi bizottság kérésére bármikor a megjelölt határidőn belül információt szolgáltat tevékenységéről.
Az előzőek szerint biztosítható kedvezmény legfeljebb 3 év időtartamra alkalmazható.
Kkt. 11. § (1)
e) – a 22/A. §-ban foglaltak kivételével – a kamara alapszabályában meghatározott mértékű, Magyarország területén végzett jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó könyvvizsgálói felelősségbiztosítással rendelkezik
Kkt. 11. § (3) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti feltételnek nem kell megfelelnie a természetes személynek, ha kizárólag könyvvizsgáló cég nevében végez jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet.
Asz 56. A kérelmező felelősségbiztosításának meglétét az arról szóló okirat csatolásával igazolja.
Asz 57. Az alapszabály 55 pontja szerinti feltételnek nem kell megfelelnie a természetes személynek, ha kizárólag könyvvizsgáló cég nevében végez jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet. A kérelmezőnek ez esetben igazolnia kell, hogy a könyvvizsgáló cég által kötött felelősségbiztosítás rá is kiterjed.
Kkt. 11. § (1)
f) a kamara alapszabályában és a kamara önkormányzati szabályzataiban foglaltakat magára kötelezőnek ismeri el,
g) vállalja a kamarai tagdíj megfizetését,
15. A kérelmező a Kkt. 11. § (1) bekezdés f) és g) pontjai szerinti kötelezettsége vállalásáról írásban nyilatkozik a benyújtott űrlapon.
16.
Kkt. 11. § (1)
h) az előírt igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.
17. A kérelemhez csatolni kell a 35 000 forint igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylatot.
21.
22.
23. A jelen szabályzat 2. pontja szerint előterjesztett kérelemről a felvételi bizottság sommás eljárás esetén annak a főtitkári hivatalhoz történő beérkezéséről számított 8 napon, teljes eljárás esetén 60 napon belül határoz. Amennyiben a határozathozatal testületi ülés hiányában az előzőek szerinti ügyintézési határidőn belül nem lehetséges, a felvételi bizottság a határidő letelte utáni első testületi ülésen határoz.
24. Ha a kérelmező a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a kérelem beérkezésétől számított 22 napon belül a felvételi bizottság megfelelő határidő megjelölésével és a mulasztás következményeire történő figyelmeztetés mellett a kérelmezőt hiánypótlásra hívja fel.
25. Ha a kérelmező a hiánypótlásra szóló felhívásnak nem tett eleget és az erre megállapított határidő meghosszabbítását, illetve az eljárás szünetelését sem kérte, az eljárást a felvételi bizottság végzéssel megszüntetheti.
26. A felvételi bizottság a tagfelvétel tárgyában hozott érdemi határozatát testületi ülésen, tárgyaláson kívül hozza meg. A határozat tartalmára és formájára vonatkozóan az Ákr.-ben foglaltak az irányadók.
27. A kamarai tagsági viszony a felvételi kérelemnek helyt adó határozat napjával keletkezik.
28. A kérelmet elutasító határozat ellen a kérelmező annak közlésétől számított 15 napon belül a kamara elnökségéhez fellebbezhet. A fellebbezés előterjesztése a jelen szabályzat 2. pontjában rögzítettek szerint történik. A fellebbezéshez mellékelni kell a 15. pont szerinti igazgatási szolgáltatási díj 50 százalékának megfelelő összegű fellebbezési díj megfizetését igazoló bizonylatot. Másodfokú elbírálásra a fellebbezést és az ügyben keletkezett iratokat a felvételi bizottság elnöke terjeszti fel a kamara elnökségéhez.
29. A fellebbezési eljárásra, az elnökség döntésére, az ügyintézési határidőre és a határozat tartalmára és formájára az Ákr. rendelkezései megfelelően irányadóak.
Kkt. 15. § (1) A kamara tagjai közé felvett személy a kamarai felvételét követő 30 napon belül esküt tesz a kamara elnöke előtt.
(2) Az eskü szövege a következő:
„Én, ................................... esküszöm, hogy könyvvizsgálói tevékenységemet az Alaptörvény és a jogszabályok rendelkezései, a szakmai és etikai követelmények szerint lelkiismeretesen, legjobb tudásom szerint végzem és e tevékenységem során tudomásomra jutott minősített adatot, hivatásbeli és üzleti titkot megőrzőm.
(Az eskütevő meggyőződése szerint:)
Isten engem úgy segéljen!”
(3) Az eskütételről a kamara okiratot készít, amely az eskü szövegét, letételének és a könyvvizsgálói tevékenység megkezdésének kezdő időpontját tartalmazza. Az esküokiratot az esküt tevő és a kamara elnöke aláírja. Az esküokiratot a kamara őrzi meg.
(4) A könyvvizsgáló a tevékenységét az eskü letétele után kezdheti meg.
(5) Ha a könyvvizsgáló az eskütételben akadályoztatva van, az (1) bekezdésben meghatározott határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani.
Asz 77. A kamara tagjai közé felvett személy a kamarai felvételét követő 30 napon belül a Kkt. 15. § (2) bekezdésében foglalt szöveg szerint esküt tesz a kamara elnöke előtt.
Asz 79. Az esküt szóban kell elmondani és okiratban kell megerősíteni. Az esküokirat az eskü szövegét, letételének és a könyvvizsgálói tevékenység megkezdésének kezdő időpontját tartalmazza. Az esküokiratot az esküt tevő és a kamara elnöke aláírja. Az esküokirat megőrzése a főtitkári hivatal feladata.
Asz 80. Ha a személy az eskütételben akadályoztatva van, az alapszabály 77. pontjában meghatározott határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani. Az eskü letételének akadályát képező okot (okokat) a személy vagy megbízottja köteles legkésőbb az eskü letételének napját megelőző napon a főtitkári hivatalnak írásban bejelenteni.
Kkt. 16. § (1) A kamara a tagjai közé felvett és könyvvizsgálói esküt tett könyvvizsgálót nyilvántartásba veszi, és az esküokirat aláírásával egyidejűleg arcképes könyvvizsgálói igazolvánnyal látja el.
(2) A könyvvizsgálói igazolvány tartalmazza
a) a kamarai tag természetes személyazonosító adatait,
b) a kamarai tag fényképét,
c) a kamarai tag nyilvántartási számát,
d) az igazolvány számát, érvényességét,
e) a kamara elnökének aláírását.
(3) A könyvvizsgálói igazolvány a kamarai tagság igazolására is szolgál.
(4) A könyvvizsgálói igazolvány feljogosítja a kamarai tag könyvvizsgálót a „hites könyvvizsgáló”, a „bejegyzett könyvvizsgáló”, valamint a „könyvszakértő” cím használatára, azonban a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során kiadott jelentésekben csak a „kamarai tag könyvvizsgáló” cím használható.
(5) A kamara gondoskodik arról, hogy az érvényben lévő könyvvizsgálói igazolványok mintája a kamara honlapján folyamatosan és bárki számára szabadon megtekinthető legyen.
Asz 83. Könyvvizsgálói igazolványt a kamara elnöke, akadályoztatása esetén a szakmai alelnök, vagy a kamara elnöke által kijelölt alelnök jogosult kiadni a felvételi eljárás befejezését követően tett eskü letételével, illetve az esküokirat aláírásával egyidejűleg.
Asz 58. A Kkt. 11. § (2) bekezdés alkalmazhatóságáról a felvételi bizottság kérelemre határoz. Amennyiben a kérelem előterjesztésére önállóan – nem a kamarai tagfelvételi kérelemmel, illetve a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetését követően a tevékenység újbóli ellátásának engedélyezése iránti kérelemmel egyidejűleg – kerül sor, a kérelmező az eljárásért az eljárás kezdeményezésekor 35 000 forint eljárási költségtérítést kötelez fizetni a kamarának. A másodfokú eljárás eljárási költsége 17 500 forint, amely eredményes fellebbezés esetén visszajár.
Asz 62. A felvételi bizottság az alapszabály 60. pontjában foglaltak szerint benyújtott nyilatkozat(ok) alapján hozott határozatában
a) helyt ad a Kkt. 11. § (2) bekezdésének alkalmazhatóságára irányuló kérelemnek, vagy
b) a Kkt. 11. § (2) bekezdésének alkalmazhatóságára irányuló kérelmet elutasítja és felszólítja a kamarai tag könyvvizsgálót a Kkt. 11. § (1) bekezdés c) és/vagy d) pontja szerinti jogviszonyának (jogviszonyainak) 30 napon belül történő megszüntetésére, vagy a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetésének kezdeményezésére, ha a nyilatkozatok alapján megállapítható, hogy a Kkt. 11. § (2) bekezdésében megfogalmazott feltételek nem teljesülnek.
Asz 64. Az alapszabály 62/a. pontja alapján, a Kkt. 11. § (2) bekezdésének alkalmazásával a Kkt. 11. § (1) bekezdés c) és/vagy d) pontja szerinti jogviszonyban álló, a könyvvizsgálói tevékenységet nem szüneteltető tagsági jogállású kamarai tag könyvvizsgáló kamarai minőségellenőrzésének eredményét a felvételi bizottságnak meg kell küldeni. A minőségellenőri jelentés és a nyilatkozatok tartalmának vizsgálatával a felvételi bizottság mérlegelési jogkörében dönt a Kkt. 11. § (2) bekezdése szerinti kedvezmény további fenntartásáról.
Asz 65. Ha a kamarai tag könyvvizsgáló az alapszabály 60/c., 62/b. vagy 66. pontjában foglaltakat nem teljesíti, a kamara felvételi bizottsága a Kkt. 30. § (1) bekezdés c) pontja alapján hivatalból megállapítja tagsági viszonyának megszűnését.
Asz 66. Ha a Kkt. 11. § (2) bekezdés alkalmazásával a Kkt. 11. § (1) bekezdésének c) és/vagy d) pontja szerinti jogviszonyban álló kamarai tag könyvvizsgáló az alapszabály 62/a. pontja szerinti határozatban szereplő jogviszonyához képest új jogviszonyt létesít (az változik, vagy további létesül), vagy jogviszonyának tartalma módosul, legkésőbb az új, módosult, vagy további jogviszony létesítésétől (jogviszony tartalmának változásától) számított 15 munkanapon belül a kamara felvételi bizottságánál új kérelmet kell benyújtania a Kkt. 11. § (2) bekezdésének alkalmazhatósága iránt.
30. A Kkt. 5. §-ában foglaltak értelmében a Kkt. 11. § (2) bekezdésének alkalmazhatósága iránti (az alapszabály 62. pontja szerinti) eljárás nem minősül kamarai hatósági eljárásnak. A kamara a Kkt. 9/B. §-a alapján ezen ügyeknél a Kkt. 7. § (2) bekezdésének alkalmazásával jár el; ennek megfelelően a Kkt. 11. § (2) bekezdésének alkalmazhatósága iránti eljárás során a kapcsolattartás kizárólag az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton igénybevételével történhet.
A felvételi bizottság a Kkt. 11. § (2) bekezdésének alkalmazhatósága tárgyában hozott érdemi határozatát testületi ülésen, tárgyaláson kívül hozza meg. A felvételi bizottság – illetve másodfokon a kamara elnökségének – eljárására a jelen szabályzat III./2. és III./3. fejezetében rögzítettek megfelelően irányadók azzal, hogy az ügyintézési határidő 60 nap. Amennyiben a határozathozatal testületi ülés hiányában az előzőek szerinti ügyintézési határidőn belül nem lehetséges, a felvételi bizottság a határidő letelte utáni első testületi ülésen határoz.
A kérelemhez csatolni kell a 35 000 forint eljárási költségtérítés megfizetését igazoló bizonylatot.
Amennyiben a kérelem előterjesztésére önállóan – nem a kamarai tagfelvételi kérelemmel, illetve a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetését követően a tevékenység újbóli ellátásának engedélyezése iránti kérelemmel egyidejűleg – kerül sor:
– a felvételi bizottság elnöke az ügyintézési határidőt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb hatvan nappal meghosszabbíthatja, melyről a kérelmezőt értesíteni kell;
– a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő az ügyintézési határidőbe nem számít be;
– ha a kérelmező a (hiánypótlási) felhívásnak nem tesz eleget, és ennek hiányában a kérelem érde mben nem bírálható el, a felvételi bizottság az eljárást megszünteti, mely esetben az alapszabály 58. pontja szerint teljesített eljárási költségtérítés nem jár vissza;
– a felvételi bizottság a kérelmet visszautasítja, ha a kérelmet korábban már érdemben elbírálta, és a kérelem tartalma, valamint az irányadó jogi szabályozás nem változott.
– a felvételi bizottság a kérelmet visszautasíthatja, ha azt nem az előírt formában terjesztették elő.
Kkt. 26. § (1) A kamarai tag könyvvizsgáló a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását – kérelemre kiadott – engedély alapján szüneteltetheti, illetve fegyelmi eljárás során kiszabott büntetés alapján szünetelteti (a továbbiakban: szüneteltetés). A szüneteltetés legrövidebb időtartama – a (6) bekezdés szerinti szüneteltetés kivételével – kérelemre kiadott engedély alapján történő szüneteltetés esetén három, fegyelmi eljárás során kiszabott büntetés alapján tizenkét hónap.
(2) A kamarai tag könyvvizsgáló köteles kérni a szüneteltetés engedélyezését, ha nem tud eleget tenni a Kkt. 11. § (1) bekezdés c) vagy d) pontjában vagy az 53. §-ban foglalt követelményeknek.
(3) A szüneteltetés engedélyezése tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el.
(4) A szüneteltetés engedélyezését legkésőbb a Kkt. 11. § (1) bekezdés c) vagy d) pontja szerinti jogviszony létesítésétől, illetve a Kkt. 53. §-a szerinti összeférhetetlen tevékenység megkezdésétől számított hatvan napon belül kell kérni.
(5) A szüneteltetés engedélyezése megtagadható, ha a kamarai tag könyvvizsgáló nem gondoskodott
a) megbízásainak átadásáról vagy megszüntetéséről, továbbá
b) a vele munkaviszonyban lévő kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló jelölt jogviszonyának megszüntetéséről.
(6) Nem szükséges engedély az európai parlamenti képviselői, az országgyűlési képviselői, a nemzetiségi szószólói és a polgármesteri megbízatás miatti szüneteltetéshez. A szüneteltetést ez esetben a képviselői vagy a polgármesteri megbízatás kezdőnapját követő 15 napon belül kell írásban bejelenteni a kamara felvételi bizottságának. A szüneteltetés időtartama a megbízatás lejártáig tart.
(7) A (6) bekezdés hatálya alá tartozó kamarai tag könyvvizsgálónak, valamint a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását fegyelmi eljárás során kiszabott büntetés alapján szüneteltető kamarai tag könyvvizsgálónak is eleget kell tennie az (5) bekezdés szerinti kötelezettségeknek.
31. A kamarai tag könyvvizsgáló köteles haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül a felvételi bizottsághoz címezve a főtitkári hivatalnál írásban bejelenteni, ha a Kkt. 11. §-ban felsorolt feltételeknek való megfelelésben változás következett be. A kamarai tag könyvvizsgáló a Kkt. 26. § (4) bekezdése szerint meghatározott időpontban – a kamara főtitkári hivatalánál benyújtott, a felvételi bizottság elnökének címzett írásbeli kérelme alapján – köteles kérni a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetésének engedélyezését, ha nem tud eleget tenni a Kkt. 11. § (1) bekezdés c) vagy d) pontjában, illetve az 53. §-ban rögzített követelményeknek.
32. A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetésének engedélyezését kérő kamarai tag könyvvizsgálónak kérelméhez csatolnia kell:
a) – a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre irányuló megbízásának átadása vagy megszüntetése esetén a vizsgált cégei kapcsán a cégbírósághoz, egyéb hatósághoz a Kkt. 46. § (2) bekezdés a)–b) pontja szerint benyújtott nyilatkozatait, azok átvételi igazolásával együtt,
b) – amennyiben a könyvvizsgálat elvégzéséért személyében felelős könyvvizsgálóként nem rendelkezett olyan jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre irányuló megbízással, melynek időtartamára kéri a szüneteltetés engedélyezését, az erre vonatkozó nyilatkozatát;
c) – a nyilatkozatát arról, hogy kamarai tag könyvvizsgálóval, könyvvizsgáló jelölttel nem áll munkaviszonyban, a mentori szabályzat szerinti munkaviszony jellegű jogviszonyban, illetve a jogviszony megszüntetéséről gondoskodott.
33. A Kkt. 5. § d) pontja értelmében a szüneteltetés engedélyezése kamarai hatósági eljárásnak minősül. A kérelem előterjesztésére, a felvételi bizottság – illetve másodfokon a kamara elnökségének – eljárására és a határozathozatalra a jelen szabályzat 1–2. pontjában, valamint III./2. és III./3. fejezeteiben rögzítettek megfelelően irányadók.
Kkt. 28. § A szüneteltetés időtartamára a könyvvizsgálói igazolványt átvételi elismervény ellenében be kell vonni, a kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartásában a könyvvizsgáló jogállásának változását be kell jegyezni.
34. A kérelmező a felvételi bizottság – fellebbezés esetén a kamara elnöksége – szüneteltetést engedélyező határozatának kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles könyvvizsgálói igazolványát és – leadás esetén – a rendelkezésére álló szárazbélyegzőjét közvetlenül, vagy a területi szervezeten keresztül a kamara főtitkári hivatalánál átvételi elismervény ellenében leadni. Ennek elmulasztása fegyelmi eljárás kezdeményezését vonja maga után. A szüneteltetés kezdetének időpontja a kérelemnek helyt adó határozat meghozatalának napja.
34/A. A Kkt. 26. § (6) bekezdésének hatálya alá tartozó kamarai tag könyvvizsgálónak, valamint a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását fegyelmi eljárás során kiszabott büntetés alapján szüneteltető kamarai tag könyvvizsgálónak is eleget kell tennie a 32. és 34. pont szerinti kötelezettségeknek.
Kkt. 29. § (1) A tevékenységét szüneteltető tag – kérelemre kiadott – engedéllyel kezdhet ismét jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végezni. A fegyelmi eljárás során kiszabott büntetés alapján szüneteltető tag a fegyelmi határozatban meghatározott időpontot követően terjesztheti elő erre irányuló kérelmét.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyezési eljárás tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el.
(3) Az engedély megadását meg kell tagadni, ha a kamarai tag könyvvizsgáló nem tesz eleget a 11. § (1) bekezdés c)–d) pontjában, valamint az 53. §-ban foglalt előírásoknak.
(4) Ha a felvételi bizottság engedélyezi a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzését, a kamarai tag könyvvizsgálói igazolványát átvételi elismervény ellenében vissza kell szolgáltatni a tagnak, és a kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartásában a könyvvizsgáló jogállásának változását be kell jegyezni.
35. A tevékenységét kérelemre kiadott engedély alapján szüneteltető kamarai tag a Kkt. 26. § (1) bekezdésében meghatározott 3 hónap elteltével, a fegyelmi eljárás során kiszabott büntetés alapján szüneteltető kamarai tag a fegyelmi határozatban meghatározott időpontot követően ismét kérheti a könyvvizsgálati tevékenység végzésének engedélyezését.
A Kkt. 11. § (1) bekezdés c)–e) és h) pontjaiban foglalt feltételek vizsgálatakor jelen szabályzat III/1. fejezetében foglaltak megfelelően irányadók. A kérelemhez csatolni kell a kamara szakmai továbbképzési szabályzatában előírt – az önképzés kreditpontjainak teljesítésével kapcsolatos – nyilvántartást.
Amennyiben a kérelmező a Kkt. 11. § (2) bekezdésére hivatkozással nyújtja be a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység engedélyezése iránt kérelmét, az eljárásra a jelen szabályzat III/6. fejezetében rögzítetteket megfelelően alkalmazni kell.
36. A Kkt. 5. § d) pontja értelmében a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység újbóli ellátásának engedélyezése kamarai hatósági eljárásnak minősül. A kérelem előterjesztésére, a felvételi bizottság – illetve másodfokon a kamara elnökségének – eljárására és a határozathozatalra a jelen szabályzat 1–2. pontjában, valamint III./2. és III./3. fejezeteiben rögzítettek megfelelően irányadók.
37. A kamarai tag könyvvizsgáló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenysége megkezdésének időpontja a kérelemnek helyt adó határozat meghozatalának napja.
38. A kamarai tag a könyvvizsgálói igazolványát a határozat kézhezvételét követően veheti át a kamara főtitkári hivatalában, vagy az illetékes területi szervezetnél.
Kkt. 30. § (1) A kamarai tagság – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – megszűnik
a) a tag kilépésével,
b) a tag fegyelmi eljárás keretében történő kizárásával,
c) ha a tag a 11. § ban foglalt feltételeknek a továbbiakban már nem felel meg,
d) a közfelügyeleti hatóság, vagy a kamara minőségellenőrzési bizottságának jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától történő eltiltásról szóló határozata alapján,
e) a tag halálával.
(2) A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását szüneteltető kamarai tag kamarai tagsága nem szűnik meg, ha a szüneteltetés ideje alatt nem felel meg a 11. § (1) bekezdés c)–d) pontjában foglalt követelményeknek.
(3) A tagsági viszony megszűnésének megállapítása tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el.
(4) A 9/G. § (1) bekezdése szerinti igazolás visszavonása esetén a tagsági jogviszony az igazolás visszavonásáról szóló döntés véglegessé válásának napján szűnik meg.
(5) A kamarai tagság megszűnésére irányuló eljárást – az (1) bekezdés e) pont kivételével – mindaddig fel kell függeszteni, ameddig a kamarai tag könyvvizsgálóval szemben az e törvény szerinti minőségellenőrzési eljárás, fegyelmi eljárás, illetve a 172/A. § és 178. § szerinti eljárás van folyamatban. A felfüggesztést követően a tagsági jogviszony a kamarai tagság megszűnését megállapító határozat meghozatalának napjával szűnik meg.
Asz 179. A tagsági viszony megszűnésének megállapítása tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el. A felvételi bizottság a főtitkári hivatal közreműködésével gondoskodik arról, hogy a kamarai tagság megszűnését megállapító határozat véglegessé válásának napjával a könyvvizsgáló a kamarai tagok nyilvántartásából törlésre kerüljön, a könyvvizsgálói igazolványának és szárazbélyegzőjének egyidejű visszavonása mellett. A főtitkári hivatal a kamarai tagság megszűnéséről, valamint annak okáról tájékoztatja azon államok illetékes hatóságait, amelyekben a könyvvizsgáló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult.
39. A Kkt. 5. § a) pontja értelmében a kamarai tagság megszűnésének megállapítása kamarai hatósági eljárásnak minősül. A kérelem előterjesztésére, a felvételi bizottság – illetve másodfokon a kamara elnökségének – eljárására és a határozathozatalra a jelen szabályzat 1–2. pontjában, valamint III./2. és III./3. fejezeteiben rögzítettek megfelelően irányadók.
Kkt. 31. § (1) A kamarai tagság megszűnését megállapító határozat véglegessé válása napjával a könyvvizsgálót törölni kell a kamarai tagok nyilvántartásából, egyidejűleg vissza kell vonni könyvvizsgálói igazolványát is, valamint a kamarai tagság megszűnéséről és a megszűnés okáról tájékoztatni kell azon államok illetékes hatóságait, amelyekben a könyvvizsgáló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult.
Asz 180. A főtitkári hivatal a kamarai tag könyvvizsgáló kamarai tagságának megszűnését a könyvvizsgáló nevének, kamarai nyilvántartási számának és a megszűnés időpontjának közlésével, a nyilvántartásból történő törlést követő 15 napon belül a kamara honlapján és a Könyvvizsgálók Lapja soron következő számában közzéteszi.
Kkt. 34. § (1) Gazdálkodó szervezet (szervezet) Magyarország területén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet akkor végezhet, ha azt a közfelügyeleti hatóság a 35. § alapján engedélyezte, a kamara nyilvántartásba vette és arról igazolást adott [az engedéllyel és igazolással rendelkező gazdálkodó szervezet (szervezet) a továbbiakban: könyvvizsgáló cég].
(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolás tanúsítja a jogosultságot a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére.
(3) A kamara gondoskodik arról, hogy az érvényben lévő igazolások mintája a kamara honlapján folyamatosan és bárki számára szabadon megtekinthető legyen.
40.
41. A Kkt. 5. §-ának b) pontja értelmében a felvétel a könyvvizsgáló cégek nyilvántartásába kamarai hatósági eljárásnak minősül. A kérelem előterjesztésére, a felvételi bizottság – illetve másodfokon a kamara elnökségének – eljárására és a határozathozatalra a jelen szabályzat 1–2. pontjában, valamint III./2. és III./3. fejezeteiben rögzítettek megfelelően irányadóak.
42.
43.
Kkt. 36/A. § Kérelem alapján a kamara nyilvántartásba veszi azt a gazdálkodó szervezetet (szervezetet) – az egyéni vállalkozó kivételével –, amely megfelel az alábbi követelményeknek:
a) Magyarország területén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet kíván folytatni,
b) rendelkezik a közfelügyeleti hatóság által kiadott 35. § szerinti engedéllyel,
44. A kérelmező a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység folytatására irányuló szándékáról a benyújtott űrlapon írásban nyilatkozik.
45. A kérelmező a felvételi kérelméhez csatolni köteles a közfelügyeleti hatóság Kkt. 35. §-a szerinti engedélyét.
46.
Kkt. 36/A. §
c) – a 40/A. §-ban foglaltak kivételével – a kamara alapszabályában meghatározott mértékű, Magyarország területén végzett jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó könyvvizsgálói felelősségbiztosítással rendelkezik,
Asz 188. A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgáló i tevékenységet végzők körén kívüli könyvvizsgáló cégek esetében a könyvvizsgáló cég által kötött könyvvizsgálói felelősségbiztosítás akkor fogadható el, ha a teljes szerződésre, a biztosítási időszakra vonatkozó kártérítési határt jelentő biztosítási összeg nem kevesebb, mint a könyvvizsgáló cégnél jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet nem szüneteltető kamarai tag könyvvizsgáló száma szorozva a küldöttgyűlés által megállapított legkisebb biztosított kárösszeggel.
Asz 189. A kérelmező felelősségbiztosításának meglétét az arról szóló okirat csatolásával igazolja.
Kkt. 36/A. § d) a kamara alapszabályában és a kamara önkormányzati szabályzataiban foglaltakat magára kötelezőnek ismeri el,
e) vállalja a kamara alapszabályában meghatározott hozzájárulási díj fizetését,
47. A kérelmező a Kkt. 36/A. § d) és e) pontja szerinti kötelezettsége vállalásáról írásban nyilatkozik a benyújtott űrlapon.
Kkt. 36/A. § f) az előírt igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.
48. A kérelemhez csatolni kell az 70 000 forint igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylatot.
49.
50. A kamara főtitkári hivatala a kérelemnek helyt adó határozat meghozatalát követően gondoskodik a könyvvizsgáló cég kamarai nyilvántartásba történő bejegyzéséről, valamint a Kkt. 34. § (1) bekezdése szerinti igazolás megadásáról.
Kkt. 41. § (3) A kamara a könyvvizsgáló céget törli a nyilvántartásból
a) a könyvvizsgáló cég kérésére,
b) ha a közfelügyeleti hatóság a könyvvizsgáló cég 35. § szerinti engedélyét véglegesen visszavonta,
c) ha a könyvvizsgáló cég a 36/A. §-ban foglalt feltételeknek a továbbiakban már nem felel meg.
d) a könyvvizsgáló cég nyilvántartásból való törlése fegyelmi eljárás során kiszabott fegyelmi büntetés alkalmazása esetén.
51. A könyvvizsgáló cég köteles haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül a felvételi bizottsághoz címezve a főtitkári hivatalnál írásban bejelenteni, ha a Kkt. 35. §-ban, 36/A. §-ban felsorolt feltételeknek való megfelelésben, vagy a 44. § (1) bekezdésében felsorolt adatokban változás következett be.
52. A Kkt. 5. § b) pontja értelmében a könyvvizsgáló cégek nyilvántartásából való törlés kamarai hatósági eljárásnak minősül. A kérelem előterjesztésére, a felvételi bizottság – illetve másodfokon a kamara elnökségének – eljárására és a határozathozatalra a jelen szabályzat 1–2. pontjában, valamint III./2. és III./3. fejezeteiben rögzítettek megfelelően irányadók.
Kkt. 41. §
(4) A (3) bekezdés b) pontja alapján a kamara a könyvvizsgáló céget a nyilvántartásból az engedély visszavonásáról szóló döntés véglegessé válásának napjára visszamenőleg törli.
(5) A nyilvántartásból való törlést megállapító határozat véglegessé válásának napjával a kamara a visszavonja a 34. § (1) bekezdése alapján kiállított igazolást.
(6) A nyilvántartásból való törlésről és annak okáról a kamara tájékoztatja azon államok illetékes hatóságait, amelyekben a gazdálkodó szervezet (szervezet) jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult.
(7) A könyvvizsgáló cég nyilvántartásból való törlésére irányuló eljárást – az (1) bekezdés d) pont kivételével – mindaddig fel kell függeszteni, ameddig a könyvvizsgáló céggel szemben az e törvény szerinti minőségellenőrzési eljárás, fegyelmi eljárás, illetve a 172/A. § és 178. § szerinti eljárás van folyamatban.
Kkt. 42. § (1) Az engedély megszűnésének 41. § (1) bekezdés, illetve a nyilvántartásból való törlés 41. § (3) bekezdés szerinti határozatban foglalt időpontjától kezdődően a gazdálkodó szervezet (szervezet) nem végezhet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet.
Asz 204/A. A könyvvizsgáló cégek nyilvántartásból való törlése tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el. A főtitkári hivatal a könyvvizsgáló cég nyilvántartásból való törlését a könyvvizsgáló cég nevének és székhelyének, továbbá nyilvántartási számának és a nyilvántartásból való törlés időpontjának közlésével, a kamara honlapján a nyilvántartásból való törlést követő 15 napon belül és a Könyvvizsgálók Lapja soron következő számában közzéteszi.
53. A kamara főtitkári hivatala a nyilvántartásból való törlést megállapító határozat véglegessé válásának napjával gondoskodik a Kkt. 34. § (1) bekezdése szerinti igazolás visszavonásáról, valamint a Kkt. 41. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítéséről.
Kkt. 97. § (1) Könyvvizsgáló jelölt az, aki a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges engedély (a kamarai tagság) megszerzése céljából az e törvényben meghatározott szakmai kompetencia-vizsga letételéhez előírt gyakorlati idejét tölti.
(2) A könyvvizsgáló jelölt számára előírt gyakorlati idő a könyvvizsgáló jelölt névjegyzékbe vételétől számított legalább három, legfeljebb hat év, amelynek lejáratát követően a jelölt szakmai kompetencia vizsgát tesz.
(3) A (2) bekezdés szerinti gyakorlati időből 1 évet a kamara alapszabályában és mentori szabályzatában meghatározott módon, legalább két évet pedig a 98. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kamarai tag könyvvizsgálónál vagy könyvvizsgáló cégnél kell teljesíteni. A (2) bekezdés szerinti gyakorlati időbe figyelembe vehető a kapcsolódó szabályozási és felügyeleti feladatokat ellátó jogviszonyban eltöltött idő.
(4) Ha a könyvvizsgáló jelölt a (2) bekezdés szerinti gyakorlati időt megszakítja, az a könyvvizsgáló jelölt kérelmére és a kamara, vagy a 98. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég hozzájárulásával meghosszabbítható, de nem lehet hosszabb hat évnél.
(4a) A gyakorlati időbe kérelemre beszámítható a könyvvizsgáló jelölt által az okleveles könyvvizsgálói képzés számvitel és elemzés moduljának teljesítése és a könyvvizsgáló jelölti névjegyzékbe vétele közötti időben a (3) bekezdés szerinti, a kamara alapszabályában és mentori szabályzatában meghatározott módon szerzett, legfeljebb 1 éves gyakorlat.
(5) Könyvvizsgáló jelöltként tevékenységet az folytathat, akit a kamara a könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékébe felvett.
(6) A kamara a könyvvizsgáló jelöltnek a névjegyzékbe való felvételről igazolást ad. Az igazolás jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására nem jogosít.
(7) A könyvvizsgáló jelölt nem tagja a kamarának.
Asz 440. Az alapszabály 438. pontjában meghatározott legalább 3, legfeljebb 6 év gyakorlati időből 1 (egy) évet – a könyvvizsgáló jelölt kérelmére – teljesítésként elfogadni akkor lehet, ha a könyvvizsgáló jelöltek jegyzékébe történő felvétele után legalább 12 hónapot
a) munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, társas vállalkozás tagjaként vagy egyéni vállalkozóként, mint a miniszter által vezetett minisztérium által nyilvántartásba vett mérlegképes könyvelő a számvitelről szóló törvényben részletezett könyvviteli szolgáltatási tevékenységet végzett, vagy
b) jogszabályban, a foglalkoztató belső szabályzatában meghatározott, okleveles könyvvizsgálói képesítéshez kötött munkakört, tisztséget töltött be, vagy
c) olyan tevékenységet végzett, feladatot látott el, amelyhez jogszabály, a foglalkoztató belső szabályzata feltételként előírja
– az okleveles adószakértő,
– az adótanácsadó,
– az okleveles pénzügyi revizor,
– a pénzügyi- számviteli szakellenőr
képesítések valamelyikét, vagy
d) kamarai tag könyvvizsgáló mellett asszisztensként dolgozott, vagy
e) a kapcsolódó szabályozási és felügyeleti feladatokat ellátó intézménynél munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban végzett.
54. Azt a tényt, hogy a munkaadó a munkakör betöltéséhez követelményként írta elő az alapszabály 440. pont b) és c) bekezdéseiben felsorolt képesítések valamelyikét, kinevezési okmánnyal vagy munkaköri leírással, ennek hiányában munkaszerződéssel, valamint a munkáltató nyilatkozatával kell hitelt érdemlően bizonyítani. A kinevezési okmánynak, a munkaköri leírásnak, a munkaszerződésnek, illetve a munkáltatói nyilatkozatnak a könyvvizsgálói képesítés előírását kifejezetten és szövegszerűen kell tartalmaznia. Munkáltatón a jelen szabályzat 13. pontjában meghatározott fogalom értendő.
Kkt. 98. § (1) A könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékébe – kérelmére – fel kell venni azt, aki teljesíti az alábbiakat:
a) megfelel a 11. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételeknek,
b) nem esik a 9/H. §-ban meghatározott kizáró ok alá,
c) vállalja, hogy Magyarország területén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végző kamarai tag könyvvizsgálóval vagy könyvvizsgáló céggel a képzési programnak megfelelő – a kamara mentori szabályzata szerinti – munkaviszonyt, munkaviszony jellegű jogviszonyt létesít,
d) magára nézve kötelezőnek ismeri el a kamara vonatkozó szabályzatának rendelkezéseit,
e) az előírt igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.
(2) A könyvvizsgáló jelölt egyidejűleg legfeljebb egy kamarai tag könyvvizsgálóval vagy egy könyvvizsgáló céggel állhat munkaviszonyban.
(3) A könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékébe történő felvétel tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el.
55. A Kkt. 5. § f) pontja értelmében a könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékébe történő felvétel kamarai hatósági eljárásnak minősül. A kérelem előterjesztésére, a felvételi bizottság – illetve másodfokon a kamara elnökségének – eljárására és a határozathozatalra a jelen szabályzat 1–2. pontjában, valamint III./2. és III./3. fejezeteiben rögzítettek megfelelően irányadóak.
Asz 441/A. A Kkt. 97. § (4a) bekezdése szerinti kérelem esetén az alapszabály 440. pontja szerinti feltételek fennállását a kérelmezőnek hitelt érdemlően igazolnia szükséges azzal, hogy a legfeljebb 1 éves gyakorlat beszámítása tekintetében a kamara oktatási bizottsága jár el.
56.
57.
Asz 438. A könyvvizsgáló jelöltnek rendelkeznie kell a Kkt.-ban meghatározott okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel. A könyvvizsgáló jelölt számára a kamarai tagi viszony létesítésének feltételeként előírt gyakorlati idő a könyvvizsgáló jelölt névjegyzékbe vételétől számított legalább 3, legfeljebb 6 év, amelynek lejáratát követően a jelölt szakmai kompetenciavizsgát tehet [Kkt. 97. § (2)].
58. Kérelmező az okleveles könyvvizsgálói szakképesítés megszerzését az okleveles könyvvizsgálói szakképesítést igazoló oklevél, vagy az Okleveles Könyvvizsgálókat Képesítő Testület által kiadott – az okleveles könyvvizsgálói szakképesítés megszerzésére vonatkozó – igazolás becsatolásával köteles alátámasztani.
59. A kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a Kkt. 9/H. § a)–c) pontjában meghatározott kizáró ok. A kérelmező a Kkt. 9/H. § d) és f)–h) pontjaira vonatkozóan a benyújtott űrlapon vagy ahhoz csatoltan büntetőjogi felelősséggel írásbeli nyilatkozatot tesz.
60. A kérelmezőnek a felvételi kérelméhez – a 61. pontban foglalt kivétellel – csatolnia kell az általa, valamint a mentori szabályzat szerinti könyvvizsgáló cég és a mentor által aláírt mentori megállapodást, a mentori szabályzat 3. és 4. pontjában meghatározott feltételek meglétére vonatkozó nyilatkozatokat, továbbá a személyére szóló, mentori szabályzat szerinti képzési programot, évenkénti és megbízásonkénti bontásban.
61. Az alapszabály 438. pontja szerinti szakmai gyakorlatát a kapcsolódó szabályozási és felügyeleti feladatokat ellátó intézménynél munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban teljesítő kérelmezőnek a felvételi kérelméhez csatolnia kell a mentori szabályzat szerinti képzési programot.
62. A kérelmezőnek a felvételi kérelemhez a Kkt. 97. § (3) bekezdése szerinti 1 és legalább 2 év gyakorlati idő sorrendjétől függően csatolnia kell
a) a Kkt. 98. § (1) bekezdés c) pontja szerinti – a mentori szabályzatban meghatározott – munkaszerződésének, munkaviszony jellegű jogviszonyát igazoló szerződését, vagy
b) az alapszabály 440. pontja szerinti munkaszerződését, munkaköri leírását, illetve az alapszabály 440. pontja szerinti jogviszonyát igazoló okiratot.
63. A kérelmező a Kkt. 98. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti kötelezettsége vállalásáról írásban nyilatkozik a benyújtott űrlapon, vagy az ahhoz csatolt nyilatkozatban.
64. A kérelemhez csatolni kell a 35 000 forint igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylatot.
65. Amennyiben a kérelmező az egyéb feltételeknek megfelel, a felvételi bizottság a döntése meghozatala előtt a Kkt. 100. §-ára tekintettel jóváhagyásra megküldi a jelen szabályzat 60. pontja szerint becsatolt képzési programot és mentori megállapodást, illetve a szabályzat 61. pontja szerint becsatolt képzési programot a kamara oktatási bizottsága részére. A kérelmező azt követően vehető fel a könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékébe, hogy a kamara oktatási bizottságának elnöke a képzési programot és a mentori megállapodást – a 61. pont alkalmazása esetén a képzési programot – jóváhagyta.
A kamara főtitkári hivatala a könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékébe történő felvételi kérelemnek helyt adó határozat meghozatalát követően gondoskodik a kérelmezőnek a könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékébe történő bejegyzéséről, valamint a Kkt. 97. § (6) bekezdése szerinti igazolás megadásáról.
66. A Kkt. 97. § (2) bekezdése szerinti gyakorlati idő a könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékébe történő felvételi kérelemnek helyt adó kamarai határozat meghozatalának napjával kezdődik.
Kkt. 101. § (1) A könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékéből törölni kell azt, aki
a) a 98. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek már nem felel meg,
b) törlését kéri,
c) a szakmai kompetenciavizsgát letette,
d) elhalálozott.
(2) A könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékéből való törlés tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el.
(3) A névjegyzékből való törléskor a 97. § (6) bekezdése szerinti igazolást vissza kell vonni.
(4) Nem kell törölni a könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékéből az (1) bekezdés a) pontja alapján a könyvvizsgáló jelöltet a 98. § (1) bekezdésc) pontja szerinti munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszony megszűnése esetén, ha egy éven belül más kamarai tag könyvvizsgálóval vagy könyvvizsgáló céggel ilyen munkaviszonyt, munkaviszony jellegű jogviszonyt létesített.
Kkt. 102. § Ha a 98. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kamarai tag könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég elveszíti jogosultságát a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére Magyarország területén, akkor a könyvvizsgáló jelölt által a munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszony keretében végzett tevékenység a továbbiakban nem minősül könyvvizsgáló jelölti tevékenységnek.
67. A Kkt. 5. § f) pontja értelmében a könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékéből való törlés kamarai hatósági eljárásnak minősül. A kérelem előterjesztésére, a felvételi bizottság – illetve másodfokon a kamara elnökségének – eljárására és a határozathozatalra a jelen szabályzat 1–2. pontjában, valamint III./2. és III./3. fejezetében rögzítettek megfelelően irányadók.
68. A kamara főtitkári hivatala a könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékéből való törlést tartalmazó határozat véglegessé válásának napjával gondoskodik a könyvvizsgáló jelöltnek a névjegyzékből való törléséről, valamint a Kkt. 97. § (6) bekezdése szerinti igazolás visszavonásáról.
69.
Kkt. 68. § (1) Amennyiben a harmadik országbeli illetőséggel rendelkező gazdálkodó (szervezet) átruházható értékpapírjainak kereskedelme engedélyezett Magyarország szabályozott piacán, az éves beszámolójáról és az összevont (konszolidált) éves beszámolójáról kiadott könyvvizsgálói jelentés abban az esetben minősül a Magyarországon hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvizsgálói jelentésnek, ha a könyvvizsgálói jelentést kibocsátó harmadik országbeli könyvvizsgáló, harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó rendelkezik a közfelügyeleti hatóság engedélyével és szerepel a kamara – e célból vezetett – jegyzékében.
(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik arra a könyvvizsgálói jelentésre, amelyet olyan harmadik országbeli illetőséggel rendelkező gazdálkodó (szervezet) éves beszámolójáról és összevont (konszolidált) éves beszámolójáról adtak ki, amely kizárólag hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt bocsát ki, és
a) az értékpapírt az Európai Gazdasági Térség államának szabályozott piacára a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk (1) bekezdés c) pontja alapján 2010. december 31. előtt vezették be, és annak névértéke egységenként legalább 50 000 euró, vagy – egyéb pénznemben denominált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében – névértéke a kibocsátás időpontjában legalább az MNB hivatalos devizaárfolyamán átszámítva 50 000 euróval egyenértékű összeg, vagy
b) az értékpapírt az Európai Gazdasági Térség államának szabályozott piacára a 2004/109/EK irányelv 2. cikk (1) bekezdés c) pontja alapján 2010. december 31-én vagy azután vezették be, és annak névértéke egységenként legalább 100 000 euró, vagy – egyéb pénznemben denominált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében – névértéke a kibocsátás időpontjában legalább az MNB hivatalos devizaárfolyamán átszámítva 100 000 euróval egyenértékű összeg.
Kkt. 73. § (1) A harmadik országbeli könyvvizsgálók és a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók jegyzékének vezetése tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el (ideértve a jegyzékbe vételt és az abból való törlést is).
(2) Az (1) bekezdés szerinti jegyzékekbe történő felvételről a kamara igazolást ad. A kamara gondoskodik arról, hogy az érvényben lévő igazolások mintája a kamara honlapján folyamatosan és bárki számára szabadon megtekinthető legyen.
(3) Az (1) bekezdés szerinti jegyzékekben egyértelműen jelezni kell, hogy a jegyzékben szereplő harmadik országbeli könyvvizsgálók, harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók nem jogosultak Magyarország területén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végezni.
(4) Az (1) bekezdés szerinti jegyzékek tartalmazzák a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésének engedélyezéséért, a minőségbiztosításért, a fegyelmi eljárásért, valamint a közfelügyeletért felelős szervek (hatóságok) nevét és címét is. Ezek közérdekből nyilvános adatok, amelyekről bárki tájékoztatást kaphat.
70. A felvételi bizottság a Kkt. 5. § c) pontja alapján kamarai hatósági eljárás keretében határoz a harmadik országbeli könyvvizsgálók és a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók kamarai jegyzékbe történő felvételéről és az abból való törlésről. A kérelem előterjesztésére, a felvételi bizottság – illetve másodfokon a kamara elnökségének – eljárására és a határozathozatalra a jelen szabályzat 1–2. pontjában, valamint III./2. és III/3. fejezetében rögzítettek megfelelően irányadók.
Kkt. 74. § (1) A harmadik országbeli könyvvizsgálók és a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók jegyzékére a 32. § (2)–(4) bekezdésében foglaltakat is megfelelően alkalmazni kell.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jegyzékek vezetésének célja annak hiteles dokumentálása, hogy a jegyzékben szereplő rendelkezik a jegyzékbe vételhez előírt feltételekkel. A jegyzékben szereplők közérdekből nyilvános adatainak, az azokban bekövetkező változásoknak a közzététele az ellenőrzés lehetőségének a megteremtését, illetve az időszerű tájékoztatást szolgálja.
(3) A kamara a tárgyévben jegyzékbe vettek jegyzékbe vételi számát, nevét, címét, valamint a korábban jegyzékbe vettek ezen adataiban bekövetkezett változásokat a kamara lapjában évente közzéteszi, továbbá biztosítja, hogy a nyilvános adatok a kamara honlapján folyamatosan és bárki számára szabadon megtekinthetők legyenek.
Kkt. 32. § (2) A kamara a nyilvántartást központilag vezeti.
(3) A nyilvántartásba az adatszolgáltatásra kötelezett kamarai tag könyvvizsgáló által írásban közölt, aláírásával igazolt adatot (adatváltozást) kell bejegyezni. A bejegyzett adatok tartalmának valódiságáért a külön jogszabályban meghatározott felelősségi szabályok szerint az adatszolgáltatásra kötelezett, az adatok kezelésének biztonságáért, a szükséges technikai védelem biztosításáért a kamara tartozik felelősséggel.
(4) A kamara a nyilvántartásba vett adatokat, információkat az adatkezelési szabályok betartásával, elektronikus formában tárolja.
71. A főtitkári hivatal a felvételi bizottság által a tárgyévben jegyzékbe vettek jegyzékbe vételi számát, nevét, címét, valamint a korábban jegyzékbe vettek ezen adataiban bekövetkezett változásokat a kamara lapjában évente közzéteszi, továbbá biztosítja, hogy a nyilvános adatok a kamara honlapján folyamatosan és bárki számára szabadon megtekinthetők legyenek.
Kkt. 75. § (1) A harmadik országbeli könyvvizsgálók, harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók jegyzékéből való törlést megállapító határozat jogerőre emelkedése napjával a könyvvizsgálót, a könyvvizsgáló gazdálkodót törölni kell a jegyzékből, egyidejűleg vissza kell vonni a jegyzékbe vételről kiállított igazolását is.
(2) A jegyzékből való törlés (1) bekezdés szerinti határozatban foglalt időpontját követően a harmadik országbeli könyvvizsgáló, a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó által kibocsátott könyvvizsgálói jelentés nem minősül Magyarországon hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvizsgálói jelentésnek.
(3) A jegyzékből való törlést követően az érintett adatait a kamara 10 évig köteles megőrizni külön nyilvántartás keretében, a törlés okának és időpontjának megjelölésével.
(4) A harmadik országbeli könyvvizsgáló, a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a jegyzékből való törlés időpontját követő egy éven belül nem kérheti ismételt jegyzékbe vételét.
(5) A harmadik országbeli könyvvizsgáló, a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó a jegyzékből való törlés időpontját követő három éven belül nem kérheti ismételt jegyzékbe vételét, ha a jegyzékből fegyelmi eljárás keretében zárták ki.
72. A jegyzékből töröltek adatairól a külön nyilvántartást a főtitkári hivatal vezeti és gondoskodik a nyilvántartások keretében az adatok megőrzéséről.
Kkt. 69/A. § (1) A kamara – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősülő – elkülönített jegyzéket vezet a harmadik országbeli könyvvizsgálókról.
(2) A kamara jegyzékébe – kérelem alapján, a vonatkozó külön előírások figyelembevételével – fel kell venni azt a harmadik országbeli könyvvizsgálót, aki megfelel a következő feltételeknek:
a) rendelkezik a közfelügyeleti hatóság által kiadott 68. § (1) bekezdés szerinti engedéllyel;
b) a kamara alapszabályában és önkormányzati szabályzataiban foglalt, a harmadik országbeli könyvvizsgálókra vonatkozó előírásokat magára kötelezőnek ismeri el,
c) vállalja a kamara által meghatározott hozzájárulási díj megfizetését,
d) az előírt igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.
Kkt. 69/A. § (3) Az (1) bekezdés szerinti jegyzékből törölni kell a harmadik országbeli könyvvizsgálót, ha
a) azt a könyvvizsgáló kéri,
b) a közfelügyeleti hatóság a részére kibocsátott 68. § (1) bekezdés szerinti engedélyt visszavonta,
c) a könyvvizsgáló a továbbiakban már nem felel meg a (2) bekezdésben foglalt követelményeknek,
d) a könyvvizsgáló elhalálozott.
73. A harmadik országbeli könyvvizsgálók jegyzéke az egyes könyvvizsgálókra vonatkozóan a következőket tartalmazza:
a) jegyzékbe vételi szám,
b) jegyzékbe történő felvételről a kamara felvételi bizottsága által kiadott igazolás száma,
c) név, születési név,
d) születési hely és idő,
e) anyja neve,
f) cím, telefon-, telefaxszám, elektronikuslevél-cím,
g) az iskolai végzettséget, valamint a szakképesítést igazoló oklevél száma, kelte, a kiállító neve,
h) a szakmai továbbképzéssel, a minőségbiztosítással, valamint a tagdíjfizetéssel kapcsolatos adatok,
i) nyilvántartási szám és a nyilvántartásba vételt végző hatóság neve, ha az Európai Gazdasági Térség más államában is nyilvántartásba vették jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására jogosult könyvvizsgálóként,
j) a nyilvántartásba vételt végző hatóság neve és – ha van – a nyilvántartási szám, amennyiben harmadik országban könyvvizsgálóként nyilvántartásba vették,
k) fegyelmi büntetések, valamint az azok alóli mentesítések időpontja,
l) azon harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó neve, címe, internetes honlapjának címe, nyilvántartási száma, amelynek tevékenységében részt vesz.
74. A jegyzékben szereplő adatok közül a jelen szabályzat 73/a)–c), f), i)–j) és l) pontjaiban rögzített adatok közérdekből nyilvános adatok, amelyekről bárki tájékoztatást kaphat.
Kkt. 71/A. § (1) A kamara – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősülő – elkülönített jegyzéket vezet a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodókról.
(2) A kamara jegyzékébe – kérelem alapján, a vonatkozó külön előírások figyelembevételével – fel kell venni azt a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodót, amely megfelel a következő feltételeknek:
a) rendelkezik a közfelügyeleti hatóság által kiadott, 68. § (1) bekezdés szerinti engedéllyel
b) a kamara alapszabályában és önkormányzati szabályzataiban foglalt, a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodóra vonatkozó előírásokat magára kötelezőnek ismeri el,
c) vállalja a kamara által meghatározott hozzájárulási díj megfizetését,
d) az előírt igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.
Kkt. 71/A. § (3) Az (1) bekezdés szerinti jegyzékből törölni kell a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodót, ha
a) a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó azt kéri,
b) a közfelügyeleti hatóság a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó 68. § (1) bekezdés szerinti engedélyét véglegesen visszavonta,
c) a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó a továbbiakban már nem felel meg a (2) bekezdésben foglalt követelményeknek,
d) a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó megszűnt.
75. A harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók jegyzéke – az egyes gazdálkodókra vonatkozóan – a következőket tartalmazza:
a) -jegyzékbe vételi szám,
b) -jegyzékbe történő felvételről a kamara főtitkári hivatala által kiadott igazolás száma,
c) -név, a jogi forma megjelölésével,
d) -a székhely címe, telefon-, telefaxszáma, elektronikus levélcíme, a honlap címe,
e) -az elsődleges kapcsolattartó személy neve,
f) -minden irodai helyiség címe, ahol tevékenységet folytat,
g) -minden tulajdonos neve és üzleti jellegű kapcsolattartáshoz alkalmazott címe,
h) -a legfőbb irányító (vezető) szerv tagjainak neve és üzleti jellegű kapcsolattartáshoz alkalmazott címe,
i) -könyvvizsgálói hálózati tagsága, a tagvállalatok és a kapcsolt vállalkozás(ok) neve(i) és címe(i) vagy annak megnevezése, hogy ezen információk nyilvánosan hol hozzáférhetők,
j) -nyilvántartási szám és a nyilvántartásba vételt végző hatóság neve, ha az Európai Gazdasági Térség más államában is nyilvántartásba vették könyvvizsgáló cégként,
k) -a nyilvántartásba vételt végző hatóság neve és – ha van – a nyilvántartási szám, amennyiben harmadik országban könyvvizsgáló gazdálkodóként nyilvántartásba vették,
l) -fegyelmi büntetések, valamint az azok alóli mentesítések időpontja,
m) -a hozzájárulási díj fizetésével kapcsolatos adatok,
n) -azon könyvvizsgálók neve és nyilvántartási száma, akik a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó tevékenységében részt vesznek.
76. A jegyzékben szereplő adatok a jelen szabályzat 75/l-m) pontjaiban rögzített adatok kivételével közérdekből nyilvános adatok, amelyekről bárki tájékoztatást kaphat.
Kkt. 76. § A közfelügyeleti hatóság 68. § (1) bekezdés szerinti igazolása és a kamara jegyzékébe való felvétel a harmadik országbeli könyvvizsgálót, a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodót Magyarország területén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására nem jogosítja fel.
Kkt. 77. § (1) A jegyzékbe vett harmadik országbeli könyvvizsgálóra és harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodóra e törvénynek a fegyelmi eljárásokra, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.
(2) E törvény minőségbiztosításra vonatkozó rendelkezéseit – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – alkalmazni kell a jegyzékbe vett harmadik országbeli könyvvizsgálóra, harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodóra.
(3) E törvény minőségbiztosításra vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni a jegyzékbe vett harmadik országbeli könyvvizsgálóra, harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodóra, ha az Európai Gazdasági Térség más államának minőségbiztosítási rendszere alá tartozik és ott a jegyzékbe vételt megelőző három éven belül nála eredményes minőség-ellenőrzést folytattak le, amellyel összefüggésben nem került sor intézkedések alkalmazására.
Kkt. 78. § A jegyzékbe vett harmadik országbeli könyvvizsgáló, harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó köteles haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül írásban jelenteni, ha a jegyzékbe vételi feltételeknek való megfelelésben, vagy a jegyzékben szereplő adataiban változás következett be.
77. A jegyzékbe vett harmadik országbeli könyvvizsgáló, harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó köteles haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül a felvételi bizottsághoz címezve a főtitkári hivatalnál írásban bejelenteni, ha a jegyzékbe vételi feltételeknek való megfelelésben, vagy a jegyzékben szereplő adataiban változás következett be.
78. Jelen szabályzat 2008. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit az azt követően előterjesztett kérelmekre kell alkalmazni. A hatálybalépéssel egyidejűleg a 2006. május 13-án elfogadott felvételi szabályzat hatályát veszíti. A 2022. május 13-án elfogadott módosítások 2022. május 31. napján lépnek hatályba azzal, hogy a módosított rendelkezéseket a hatálybalépést követően induló eljárásokra kell alkalmazni. A 2023. május 5-én elfogadott módosítások 2023. május 31. napján lépnek hatályba azzal, hogy a 30. pont módosított rendelkezését a hatálybalépést követően induló eljárásokra, míg a többi módosítást a vonatkozó törvénymódosításhoz igazodva 2022. november 24-étől kell alkalmazni. A 2024. május 3-án elfogadott módosítások 2024. május 31. napján lépnek hatályba azzal, hogy a módosított rendelkezéseket a vonatkozó törvénymódosításhoz igazodva 2023. július 15-étől kell alkalmazni.
Kkt. 203. § (1) Az a természetes személy, aki e törvény hatálybalépésekor – a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 1997. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) előírásai alapján – a kamara tagja, olyannak minősül, mint akit e törvény 11. §-a szerint vettek fel a kamara tagjai közé. A kamara tagja 2008. március 31-ig köteles az e törvény szerinti nyilvántartások vezetéséhez szükséges adatait – írásban, a kamara által meghatározott módon és formában – a kamara rendelkezésére bocsátani.
(2) Az a gazdasági társaság vagy szövetkezet, amely e törvény hatálybalépésekor – a Kkt. előírásai alapján – bejegyzett könyvvizsgálói társaság, az e törvény 35. §-a szerint engedélyezett könyvvizsgáló cégnek minősül. A könyvvizsgáló cég 2008. március 31-ig köteles az e törvény szerinti nyilvántartások vezetéséhez szükséges adatait – írásban, a kamara által meghatározott módon és formában – a kamara rendelkezésére bocsátani.
(3) Az a természetes személy, akinek e törvény hatálybalépésekor – a Kkt. előírásai alapján – a kamarai tagsága szünetel, olyan e törvény szerinti kamarai tagnak minősül, aki e törvény 26. §-a szerint szünetelteti a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását.
(6) Ha a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég e törvény hatálybalépésekor rendelkezett a 49. § szerinti – érvényes – minősítéssel (szerepelt a kamara vagy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által e célból vezetett nyilvántartásban), e minősítést az e törvény 50. §-a szerint megszerzett minősítésnek kell tekinteni.
Kkt. 204. § E törvény hatálybalépésének napjától a kamara jogosult a 49. § szerinti minősítések megadására, visszavonására, illetve a kapcsolódó nyilvántartások vezetésére. A 2007. december 31 -én folyamatban lévő minősítési eljárásokban (felvétel a névjegyzékbe, törlés a névjegyzékből) a 2007. december 31-én hatályos előírások alapján kell eljárni azzal, hogy az eljárás eredményének megfelelő intézkedéseket a kamara jogosult megtenni.
Kkt. 205. § (5) Az e törvény hatálybalépése előtt hatályban lévő rendelkezések szerint megkezdett okleveles könyvvizsgálói képzéssel megszerzett okleveles könyvvizsgálói szakképesítés megfelel az e törvény 79. §-a szerinti okleveles könyvvizsgálói szakképesítésnek.
(6) E törvény 11. §-a (1) bekezdésének c) pontját nem kell alkalmazni azokra az okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkező természetes személyekre, akik az e törvény hatálybalépése előtt hatályban lévő rendelkezések szerint kezdték meg a kamarai tagság előfeltételét jelentő – az okleveles könyvvizsgálói szakképesítés megszerzését követően teljesítendő – szakmai gyakorlat megszerzését.
Kkt. 207. § (1) A Kkt. előírásai alapján indított, az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokra (ideértve az okleveles könyvvizsgálói képzési programban való részvételt is) az eljárás indulásakor hatályban lévő előírásokat kell alkalmazni.
Kkt. 208/E. § A 2013. december 31-én könyvvizsgáló cégként bejegyzett egyéni vállalkozó az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 2. § 14. pontjának, valamint a 34. § (1) bekezdésének 2014. december 31-ig köteles megfelelni. A kamara 2014. december 31-ei hatállyal hivatalból törli a könyvvizsgáló cégek nyilvántartásából az egyéni vállalkozókat. A kamara egyéni vállalkozóknak a könyvvizsgálói cégek nyilvántartásából való törlésére irányuló eljárása díjmentes.
79. A mentori rendszerbe 2007. december 31-ig bejelentkezett természetes személyek szakmai gyakorlatának elismerése tekintetében a 2007. december 31-én hatályos előírások az irányadók azzal, hogy a szakmai gyakorlat teljesítését követően indított kamarai hatósági eljárásokra az eljárás indulásakor hatályban lévő eljárási szabályokat kell alkalmazni.
80. Azok a közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban álló természetes személyek, akik a 2007. december 31-ig érvényes előírások alapján a kamara által szervezett gyakorlati oktatásban való részvétellel teljesítik teljes szakmai gyakorlatukat, a tagfelvételi eljárás során olyan kamarai tagnak minősülnek, akik a Kkt. 26. §-a szerint szüneteltethetik a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását.
Záradék
Alulírott dr. Pál Tibor elnök a jelen egységes szerkezetbe foglalt felvételi szabályzat aláírásával igazolom, hogy a felvételi szabályzat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a szabályzat-módosítások alapján hatályos tartalmának.
Budapest, 2023. május 19.
Dr. Pál Tibor
elnök