Módosítva 2009. december 12-én, 2012. december 15-én, 2015. szeptember 4-én és 2020. július 17-én.
1. A kamara elnökének, alelnökeinek, fegyelmi megbízottjának, elnöksége és a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 113. § (1) bekezdésében felsorolt bizottságai tagjainak, területi szervezetei elnökeinek, alelnökeinek, elnöksége tagjainak, valamint a területi szervezetek taggyűlése és a területi szervezetek szüneteltető tagjainak gyűlése által a kamara küldöttgyűlésébe delegált küldöttek választása általános és egyenlő választójog alapján, titkos szavazással történik. A kamara elnökén, alelnökein, a könyvvizsgáló cégek és a tagsági viszonyt szüneteltető küldöttek által jelölt egy-egy elnökségi tagon kívül a kamara elnöksége további 10 tagjának a jelölése régiós alapon történik. A kamara elnökségébe régiós alapon tagként jelölteket a küldöttgyűlés választja meg. Jelen szabályzat alkalmazásában régión a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 5. § e) pontjában meghatározott fogalom értendő.
A Kkt. 113. § (3) bekezdése alapján létrehozott további bizottságok tagjainak választására jelen szabályzat rendelkezéseit a kamara vonatkozó önkormányzati szabályzataival összhangban kell alkalmazni.
2. A kamara küldöttgyűlésén részt vevő, a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet nem szüneteltető (a továbbiakban: aktív) küldötteket a területi szervezetek taggyűlésén választják. A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet szüneteltető (a továbbiakban: szüneteltető) küldötteket a területi szervezetek szüneteltető tagjainak gyűlése választja régiós alapon, a D. fejezet rendelkezései szerint. A könyvvizsgáló cégek és a szüneteltető küldöttek által állított egy-egy kamarai elnökségi tag jelölése, majd megválasztása a jelen szabályzat D. fejezete szerint történik.
3. A választói névjegyzékbe felvett kamarai tag választhat (aktív választójog) és – amennyiben jogszabály vagy jelen szabályzat nem zárja ki – választható (passzív választójog). Szavazni csak személyesen lehet. A választáson minden szavazásra jogosultnak egy szavazata van, minden szavazat egyenlő. A kamarai tagot választójogi jogosultsága a tagfelvételi kérelmének helyt adó kamarai határozat véglegessé válásának napjától kezdődően illeti meg.
4. A kamara elnökének, alelnökeinek, fegyelmi megbízottjának, elnöksége és a Kkt. 113. §-a szerinti bizottságai tagjainak, területi szervezetei elnökeinek, alelnökeinek, elnöksége tagjainak, valamint a területi szervezetek taggyűlése és a területi szervezetek szüneteltető tagjainak gyűlése által a kamara küldöttgyűlésébe delegált küldöttek mandátuma az e megbízatásokat újólag elnyerők megválasztásáig tart, kivéve, ha a jogszabály, alapszabály másként rendelkezik. A Kkt. és a kamara alapszabálya határozza meg a kamara szervezetében elnyerhető megbízatások pontos megjelölését és az egyes megbízatások elnyerésére jogosultak számát.
5. Minden területi szervezet elnöke legkésőbb a kitűzött választást megelőző 40. napra taggyűlést hív össze, amelyen a választások előkészítése és lebonyolítása céljából a taggyűlés – nyílt, illetve bármely jelenlévő, szavazásra jogosult tag indítványa alapján egyszerű szótöbbséggel hozott taggyűlési határozattal elrendelt titkos szavazással – megválasztja a 7–9. pontban megjelölt bizottságokat. A választás bizottságai tagjainak jelölése a jelen szabályzat 18. pontja szerinti helyszíni jelöléssel történik azzal, hogy a potenciális jelöltek bizottsági tagságra vonatkozó, írásban rögzített elfogadó nyilatkozata előzetesen is beszerezhető/megtehető. Ezen bizottságok mandátuma az alapszabályban előírt választási ciklusra vonatkozik.
6. A választások során a kkt. 139. § (3) bekezdés b) pontja alapján az alábbi bizottságok működnek:
– választási bizottság,
– jelölőbizottság,
– szavazatszámláló bizottság.
Az előző bizottságoknak nem lehet tagja
a) a kamara tisztségviselője;
b) a választásokon induló jelölt;
c) az a)–b) pontok szerinti személyek közeli hozzátartozója.
7. A választási bizottság legalább 3 és legfeljebb 5 tagból áll, amelynek feladatai:
– a választói névjegyzék összeállítása;
– a szavazólapok elkészítése;
– a választás lebonyolítása;
– a választásokkal kapcsolatos kifogások elbírálása.
A választási bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele az ülés végéig jelen van. A bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.
8. A jelölőbizottság legalább 3, legfeljebb 5 tagból áll, amelynek feladatai:
– az ajánlóívekkel kapcsolatos ügyintézés;
– a jelölőívek elkészítése és a választási bizottsághoz való továbbítása;
– a jelöléssel kapcsolatos kifogásoknak a választási bizottsághoz való továbbítása.
A jelölőbizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele, de minimum 3 fő az ülés végéig jelen van. A bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Üléseiről jegyzőkönyvet készít, határozatait írásba foglalja, amit átad a választási bizottságnak.
9. A szavazatszámláló bizottság legalább 3, legfeljebb 11 tagból áll, amelynek feladatai:
– a szavazóurnák előkészítése, lezárása és lepecsételése;
– a szavazásra jelentkezők választó jogának megállapítása, részükre szavazólapok, szavazógépek átadása;
– szavazatszámláló géppel történő szavazás esetén próbaszavazás elrendelése, annak eredményétől függően szavazólapokkal történő szavazás elrendelésének kezdeményezése a levezető elnöknél;
– a szavazás befejezését követően az urnák felnyitása, majd a szavazatok összeszámlálása;
– szavazólapokkal történő választás esetén a választás eredményének megállapítása és átadása a választási bizottság elnökének;
– a szavazás során írásban közölt észrevételek, javaslatok átadása a választási bizottság elnökének.
A szavazatszámláló bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele, de minimum 3 fő az ülés végéig jelen van. A bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.
Az elnök akadályoztatása esetén maguk közül helyettesítő elnököt választanak a 7–9. pontban említett bizottságok tagjai.
10. A közszemlére tételig a névjegyzékbe valamennyi, a területi szervezetnél nyilvántartásba vett és választásra jogosult könyvvizsgálót fel kell venni. Az aktív és szüneteltető kamarai tagokat a XVI. részben rögzített rotációs rendszerben soron következő területi szervezeteknél, illetve a közép-magyarországi régióhoz tartozó területi szervezeteknél két külön választási névjegyzékbe kell felvenni. Nem lehet a választási névjegyzékbe felvenni azt a személyt,
– akit a kamara tagjai közül jogerős határozattal kizártak;
– akinek kamarai tagsági viszonyának megszűnését véglegessé vált határozattal megállapították;
– aki a Kkt. 11. §-ában foglalt feltételek közül bármelyiknek nem felel meg.
11. A választási bizottság a választói névjegyzéket a kamara területi szervezetének hivatalos helyiségében és/vagy a kamara honlapján a választói taggyűlést megelőzően legalább 20 nappal minimum 8 nap időtartamra a kamarai tagok részére közszemlére teszi. A közszemlére tétel első és utolsó napját a választói névjegyzéken fel kell tüntetni. Ez alatt az idő alatt a névjegyzékbe történő jogellenes felvétel miatt bármelyik kamarai tag, a kihagyás vagy téves felvétel miatt pedig az érdekelt kamarai tag a választási bizottságnál írásban kifogást emelhet.
12. A kifogásról vagy az időközben bekövetkezett kizáró ok felől a választási bizottság – szükség esetén az érdekeltek meghallgatása után – a választói névjegyzék közszemlére tételére megszabott határidő elteltétől számított 3 munkanapon belül határoz. A kifogásról a választási bizottság tagjai írásban is szavazhatnak, kivéve, ha tagjai ezzel nem értenek egyet.
13. A választási bizottság elkészíti a választók végleges névjegyzékét. A végleges névjegyzékbe a közszemlére tett névjegyzékben szereplőkön kívül fel kell venni azokat is, akiket legkésőbb a választói taggyűlésre szóló meghívók kiküldése előtti napon a területi szervezetnél nyilvántartásba vettek. Az ideiglenes névjegyzékbe felvettek közül törölni kell azt, akinek vonatkozásában a választójogi jogosultságot kizáró vagy megszüntető, a 10. pontban részletezett okok valamelyike legkésőbb a választói taggyűlésre szóló meghívók kiküldése előtti napon bekövetkezett.
14. A területi szervezet elnökére, alelnökére, elnökségének tagjaira, valamint az aktív küldöttekre és a kamara elnökségébe régiós alapon tagként jelöltekre (utóbbi a továbbiakban: a kamara elnökségébe tagként jelölt) vonatkozóan a jelölés a jelölőbizottság hatáskörébe tartozik.
A jelölőbizottság a választói taggyűlést megelőzően legalább 31 nappal a kamara honlapján és/vagy a területi szervezet hirdetőtábláján, valamint elektronikus úton felhívást bocsát ki az aktív kamarai tagok választási névjegyzékében szereplő könyvvizsgálóknak, hogy a felhívás megjelenésétől számított 8 napon belül jelentsék be a területi szervezetnél a jelölőbizottságnak címezve, hogy az előző mondatban felsoroltak közül milyen megbízatás (oka)t kívánnak vállalni.
Az előzőek szerinti jelentkezési lap a kamara honlapján, a központi azonosítási ügynökön keresztüli azonosítást követően nyújtható be. Az informatikai rendszer a beérkezett – a jelentkező nevét és kamarai nyilvántartási számát rögzítő – jelentkezéseket a benyújtással egyidejűleg automatikusan elküldi a területi szervezet elektronikus levélcímére.
15. A jelölőbizottság a választók végleges névjegyzékébe felvett tagok részére elektronikus levélcímükre és a főtitkári hivatal közreműködésével, ügyfélkapun keresztül tájékoztató levelet küld az ajánlási lehetőség megnyíltáról, az ajánlóív benyújtásának módjáról és határidejéről. A tájékoztató levélhez mellékelni kell a beérkezett jelentkezések összesítését.
A kamara tagjai az ajánlóíven akár a jelentkező személyekre, akár más kamarai tagokra a jelölőbizottság által meghatározott ideig tehetnek javaslatot. Az ajánlóíven a területi szervezet elnökének és alelnökének egy-egy személyt lehet ajánlani. A területi szervezet elnökségének tagjaira, valamint az aktív küldöttekre az alapszabály által meghatározott számú személy ajánlható.
Az ajánlóív a kamara honlapján, a központi azonosítási ügynökön keresztüli azonosítást követően nyújtható be. Az informatikai rendszer a benyújtással egyidejűleg anonim módon PDF formátumú ajánlóívet generál, amely automatikusan elküldésre kerül a területi szervezet elektronikus levélcímére. Tekintettel arra, hogy a két adat (az ajánlóívet megküldő kamarai tag részéről az ajánlás megtörténtének ténye, illetve a jelölt(ek) személye) nincs összekötve, a benyújtott ajánlóív a későbbiekben nem módosítható, nem adható be újra.
15/A. A kamara elnökségébe tagként jelöltek állítása és választása régiós rendszerben történik. Az egyes régiókhoz tartozó területi szervezetek választásra jogosult tagjai a területi szervezetüknél nyilvántartásba vett aktív kamarai tagok közül ajánlhatnak régiójuk nevében a kamara elnökségébe tagként jelöltet. Az ajánlóíven a közép-magyarországi régió kivételével a kamara elnökségébe tagként jelöltnek területi szervezetenként legfeljebb két személyt lehet (de nem kötelező) ajánlani.
15/B. A közép-magyarországi régióhoz tartozó Budapest Fővárosi Szervezetnél, illetve a Pest Megyei Szervezetnél a nyilvántartásba vett, választásra jogosult kamarai tagok számarányuknak megfelelően a fentiektől eltérően legalább három és legfeljebb hat, illetve legalább egy és legfeljebb három személyt ajánlhatnak és választhatnak a közép-magyarországi régió által a kamara elnökségébe tagként jelöltnek a saját területi szervezetükben nyilvántartásba vett aktív kamarai tag könyvvizsgálók közül.
15/C. A kamarai elnökségi tagjelöltállítás és -választás szempontjából a területi szervezetek az alábbi régiókba tagozódnak:
| Régió megnevezése | Régióhoz tartozó területi szervezetek | Elnökségbe tagként jelöltek száma | |
| Nyugat-Dunántúl | Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye | legfeljebb 6 | |
| Közép-Dunántúl | Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye | legfeljebb 6 | |
| Dél-Dunántúl | Baranya, Somogy, Tolna megye | legfeljebb 6 | |
| Közép-Magyarország | Budapest, Pest megye | legalább 3+1 legfeljebb 6 + 3 | |
| Észak-Magyarország | Borsod-Abaúj -Zemplén, Heves, Nógrád megye | legfeljebb 6 | |
| Észak-Alföld | Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye | legfeljebb 6 | |
| Dél-Alföld | Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád megye | legfeljebb 6 |
A 15/A. és 15/B. pont szerinti ajánlásnál a jelen szabályzat 15. pontjában rögzítettek megfelelően irányadóak.
16. A jelölőbizottság a hozzá eljuttatott ajánlóíveket összesíti és annak alapján a jelölésről az alábbiak szerint dönt.
– A 300 fő aktív tagot meg nem haladó taglétszámú területi szervezetben az adott szervezet elnöki és alelnöki megbízatására, valamint elnökségi tagságára az jelölendő, aki a választásra jogosultak 10 százalékának ajánlását megszerezte. Aktív küldöttként és a kamara elnökségébe tagként jelöltnek az jelölendő, aki a választásra jogosultak 5 százalékának ajánlását megszerezte.
– A 300 fő aktív tagot meghaladó taglétszámú területi szervezetekben az adott szervezet elnöki és alelnöki megbízatására, valamint elnökségi tagságára az jelölendő, aki a választásra jogosultak 5 százalékának ajánlását megszerezte. Aktív küldöttként és a rotációs rendszertől függően a kamara elnökségébe tagként jelöltnek az jelölendő, aki a választásra jogosultak 2 százalékának ajánlását megszerezte.
Ha nincs olyan személy, aki a fenti megbízatások tekintetében megszerezte az előírt minimális ajánlási számot, akkor a jelölőbizottság köteles az ajánlóíveken ajánlott személyek közül azt felvenni a jelölőlistára, aki a soron következő legtöbb ajánlást kapta, és csak ilyen hiányában jogosult a kamara területi szervezetének többi tagja közül jelöltet a jelölőlistára felvenni.
17. A jelölőbizottság három – a szüneteltető küldött választásánál a rotációs rendszerben soron következő területi szervezetnél négy, a közép-magyarországi régióhoz tartozó területi szervezeteknél négy – jelölőlistát készít.
Az egyik jelölőlistán a területi szervezet elnökére, alelnökére és elnökségének tagjaira vonatkozó jelölés, a másikon a területi szervezet aktív küldötteire tett javaslat, a harmadik jelölőlistán a kamara elnökségébe tagként jelölt(ek)re vonatkozó javaslat szerepel. A rotációtól függően helyenként a negyedik jelölőlistán a szüneteltető küldött választásánál a rotációs rendszerben soron következő területi szervezetnél a szüneteltető küldött(ek)re vonatkozó jelölés szerepel. A közép-magyarországi régióhoz tartozó területi szervezeteknél a jelölőbizottság négy jelölőlistát készít. A jelölőlistákon egy személy a felsorolt megbízatások bármelyikének betöltésére és aktív küldöttnek is jelölhető (többes jelölés).
A jelölőlistákra a kapott ajánlások számának csökkenő sorrendjében csak olyan személy vehető fel, aki a jelölést vállalja. A 33. pontban felsoroltakon túlmenően többes jelölés esetén a jelölteknek arról is nyilatkozniuk kell, melyik jelöléseket vállalják és milyen sorrendben. A jelöltek a jelölés elfogadására vonatkozó nyilatkozatukkal egyidejűleg kötelesek bejelenteni a jelölőbizottságnál, ha velük szemben büntetőeljárás van folyamatban. Előző nyilatkozatok megtétele a 14. pont szerint történik.
A jelölőbizottság a bejelentés mérlegelése alapján
– a kamarai tagok által jelölt személy esetében ajánlást tehet a jelölés elfogadására vagy annak visszautasítására vonatkozóan;
– saját hatáskörében jelölt személy esetében a jelölést fenntartja vagy visszavonja.
18. Az elkészített jelölőlistákat legkésőbb a választást megelőző 8. napon a területi szervezet hivatalos helyiségében és/vagy a kamara honlapján közszemlére kell tenni. A jelölőlistáknak a jelöltek nevének megjelölésén túlmenően tartalmaznia kell az egyes jelöltek rövid bemutatását.
A határozatképes választói taggyűlésen a szavazásra jogosult tagok a jelölőlisták kiegészítésére tehetnek javaslatot. Fel kell venni a jelölőlistákra azt, aki a jelenlévő, szavazásra jogosultak 50 százalékánál eggyel több szavazatot megkapott, a választói taggyűlésen jelen van és ott a jelölés elfogadásáról nyilatkozik. A helyszínen felvett jelöltek nevét a korábban jelölt személyeket követően, jelölésük sorrendjében kell a jelölőlistán és a szavazólapon feltüntetni.
19. Választás csak taggyűlésen történhet, az alapszabály taggyűlésre vonatkozó rendelkezései szerint. A választói taggyűlést a területi szervezet elnöke hívja össze.
20. A választói taggyűlést a területi szervezet elnöke nyitja meg, majd elsőként megállapítja a választói taggyűlés határozatképességét, illetve annak hiányát.
Amennyiben a választói taggyűlés nem határozatképes, úgy a területi szervezet elnöke azt megfelelő tájékoztatást tartalmazó meghívó esetén a meghívóban előzetesen megjelölt következő időpontra elhalasztja. Az előzőekről készített feljegyzés a választói taggyűlés jegyzőkönyvének mellékletét képezi.
A határozatképes választói taggyűlést a levezető elnök vezeti le, akit a választói taggyűlés egyszerű szótöbbséggel, nyilvános szavazással választ meg. A választói taggyűlés határozatképes, úgy a választói taggyűlés felkéri a jelölőbizottság elnökét az egyes megbízatások vonatkozásában beérkezett jelölések ismertetésére és a jelöltek rövid bemutatására. A jelöltek saját bemutatásukat igény szerint jogosultak maximum 1 perc időtartamban szóban kiegészíteni. Amennyiben a taggyűlés helyben kíván a jelölőlistára jelöltet felvenni, az érintett kamarai tag – mivel őt a jelölőbizottság nem mutathatta be – jogosult saját magát maximum 3 perc időtartamban bemutatni. Minden megbízatás esetében az írásban érkezett jelölések ismertetését követően a levezető elnök megnyilatkoztatja a jelenlévőket az esetleges helyszíni jelölésre vonatkozóan, amelynek lefolytatására – amennyiben arra igény mutatkozik – a jelen szabályzat 18. pontjában foglaltak az irányadók. A jelölések véglegesítését követően a levezető elnök felkéri a választási bizottság elnökét a szavazás rendjének ismertetésére, majd ezt követően elrendeli a szavazást. A szavazás tartamára szünetet rendel el a folytatás idejének kitűzésével.
21. A szavazás titkosan, a választói taggyűlés egyszerű szótöbbséggel hozott határozatától függően szavazólapokkal vagy szavazatszámláló géppel történhet.
22. Ha a szavazás szavazólapokkal történik, a választási bizottság által kijelölt szavazóhelyiségben, egyéb helyszínen a szavazás céljára urná(ka)t kell biztosítani. A szavazóhelyiségben egy vagy több szavazófülke is felállítható. Az urnákat úgy kell lezárni, hogy azokból a szavazólapokat a zár felnyitása és a pecsét feltörése vagy az urna szétszedése nélkül eltávolítani ne lehessen. A lezárt urna állapotát a szavazás megkezdése előtt a szavazatszámláló bizottság tagjai kötelesek megvizsgálni és a vizsgálat eredményét a szavazatszámlálói bizottsági jegyzőkönyvben rögzíteni.
23. A választási bizottság által elkészített szavazólapokon fel kell tüntetni valamennyi jelölt nevét a kapott ajánlások számának csökkenő sorrendjében és azt, hogy az egyes személyeket mely megbízatás(ok)ra jelölték. A helyszínen felvett jelöltek nevét a 18. pontban rögzítettek szerint kell a szavazólapon feltüntetni. A szavazólapokat a választási bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A szavazólapokat sorszámmal vagy egyéb módon megjelölni nem lehet. A választási bizottság elnöke a választói taggyűlésen regisztrált létszámnak megfelelő számú szavazólapot ad át a szavazatszámláló bizottságnak. A szavazatszámláló bizottság a szavazásra jelentkező választónak a választói névjegyzék aláírása mellett adja át a szavazólapot. A szavazás lezárását követően a fel nem használt szavazólapokat a választási bizottság elnöke darabszám szerint veszi vissza, és számukat jegyzőkönyvben rögzíti. A határozatképes taggyűlés egyszerű többséggel hozott határozattal akként is dönthet, hogy a választás minden egyes megbízatás tekintetében külön-külön történjen.
24. A szavazás ideje alatt a szavazón kívül a szavazóhelyiségben/szavazófülkében más nem tartózkodhat.
25. A területi szervezet elnökének és alelnökének választásánál a szavazó az általa megválasztani kívánt személy neve melletti előnyomott négyzetben X jelet vagy két egymást metsző vonalat helyez el. A területi szervezet elnökségének tagjai, valamint a területi szervezet aktív küldöttei és a kamara elnökségébe tagként jelölt(ek) választásának előkészítése során a szavazólapon a jelöltek felsorolását megelőzően, a betöltendő megbízatás megjelölése mellett zárójelben fel kell tüntetni, hogy a jelöltek közül a szavazó érvényesen legfeljebb hány személyt választhat. A szavazó az általa megválasztani kívánt személyek neve melletti előnyomott négyzetben X jelet vagy két egymást metsző vonalat helyez el.
26. Érvénytelen a szavazat egésze, ha
– nem az érvényes, hitelesített szavazólapon adták le;
– a szavazólapot áthúzták;
– megrongálták, amelynek eredményeként a szavazólapot nem lehet értékelni.
27. Érvénytelen a szavazat az adott megbízatás vonatkozásában, ha
– a szavazólapra az ott feltüntetett jelöltek neve helyett más személy nevét írták;
– egyértelműen nem állapítható meg, hogy kire adták a szavazatot;
– a szavazólapon a választhatónál több jelölt neve mellé helyeztek el X jelet vagy két egymást metsző vonalat;
– a szavazólapon szereplő jelöltek egyikének neve mellett sem szerepel X megjelölés vagy két egymást metsző vonal.
28. A szavazás befejezése után a szavazatszámláló bizottság az urnákat a választási bizottság elnöke által kijelölt helyiségbe összegyűjti és azokból valamennyi szavazólapot kiszedi. Ezt követően elsőként a szavazólapokat megszámlálja és ellenőrzi, hogy azok száma nem haladja-e meg a szavazás során kiadott szavazólapok számát. Ezt követően a szavazólapokat egyenként megvizsgálja, az érvényesen leadott szavazatokat összesíti, majd megállapítja a választás ideiglenes végeredményét. A szavazatok érvényességének megvizsgálása során különös figyelmet fordít a 26–27. pontokban részletezettekre.
29. Ha a szavazás szavazatszámláló géppel történik, a választási bizottság elnöke a választói névjegyzékben feltüntetett létszámnak megfelelő számú szavazógépet ad át a szavazatszámláló bizottságnak. A szavazatszámláló bizottság a szavazásra jelentkező választónak a választói névjegyzék aláírása mellett adja át a szavazógépet. A szavazás lezárását követően a fel nem használt szavazógépeket a választási bizottság elnöke darabszám szerint veszi vissza és számukat jegyzőkönyvben rögzíti.
30. A szavazás megkezdése előtt nagyméretű kijelzőn fel kell tüntetni valamennyi jelölt nevét a kapott ajánlások számának csökkenő sorrendjében és azt, hogy az egyes személyeket mely megbízatásra jelölték. A helyszínen felvett jelöltek nevét a korábban jelölt személyeket követően, jelölésük sorrendjében kell a nagyméretű kijelzőn feltüntetni. A szavazás megbízatásonként történik. A nagyméretű kijelzőn minden szavazásnál rögzíteni kell az adott megbízatásra jelölt személy(ek) nevét, a mellérendelt sorszámot, valamint azt, hogy a jelöltek közül a választó érvényesen legfeljebb hány személyt választhat. A választók a szavazógép azon gombjának/gombjainak megnyomásával adják le szavazatukat, amely a támogatott jelölt(ek) sorszámának megfelel. A szavazást követően az összesített eredmény jelenik meg a nagyméretű kijelzőn. A szavazatszámláló rendszer a leadott szavazatokról nem készít listát, a számítógép merevlemezére az egyes leadott szavazatok tételesen, anonim módon akként kerülnek rögzítésre, hogy a választó személye és a leadott szavazat közötti kapcsolat semmilyen módszerrel nem olvasható ki később sem. A gépi adatok nem hozzáférhetők.
31. Szavazatszámláló géppel történő szavazás esetén az ideiglenes végeredménynek a választási bizottság elnöke részéről történő megállapítására megbízatásonként kerül sor.
32. Az ideiglenes végeredmény megállapítása szempontjából megválasztottnak tekinthető
– a területi szervezet elnökének és alelnökének megválasztása során az, aki a legtöbb érvényesen leadott szavazatot kapta és az érvényes szavazatok több mint 50 százalékát megszerezte;
– a területi szervezet elnöksége tagjainak, valamint a területi szervezet aktív küldötteinek megválasztása során az, aki az érvényesen leadott szavazatok összeszámlálását követően felállított sorrendben legfeljebb az elnökség tagjainak, illetve a területi szervezet által delegálni jogosult küldöttek számának megfelelő helyet foglalja el;
– a közép-magyarországi régió kivételével a régió által a kamara elnökségébe tagként jelöltnek megválasztása során az, aki a területi szervezetnél az érvényesen leadott szavazatok összeszámlálását követően felállított sorrendben az első 2 hely valamelyikét foglalja el;
– a közép-magyarországi régió által a kamara elnökségébe tagként jelöltek megválasztása során az, aki a régióhoz tartozó Pest Megyei Szervezetnél az érvényesen leadott szavazatok összeszámlálását követően felállított sorrendben az első 3 hely, míg a Budapest Fővárosi Szervezetnél az érvényesen leadott szavazatok összeszámlálását követően felállított sorrendben az első 6 hely valamelyikét foglalja el.
A küldöttek választása során a meg nem választott jelöltek közül a legtöbb szavazatot kapó legfeljebb 3 jelölt a rájuk adott szavazatok sorrendjében a területi szervezet pótküldöttjévé válnak.
A területi szervezet elnöksége tagjainak választása során a meg nem választott jelöltek közül a legtöbb szavazatot kapó legfeljebb 2 jelölt a rájuk adott szavazatok sorrendjében a területi szervezet elnökségének póttagjává válnak.
33. Ugyanaz a személy egyidejűleg a területi szervezet elnökévé és kamarai elnökségi tagjelöltté, illetve alelnökévé vagy elnökségi tagjává és a kamara elnökségébe tagként jelölt, aktív küldötté is választható. A kamara területi szervezetének elnöke automatikusan a küldöttgyűlés tagja.
34. A 33. pontban felsoroltakon túlmenően többes jelölés esetén az elegendő érvényes szavazatot kapó jelöltet az ideiglenes végeredmény megállapítása szempontjából azon megbízatás vonatkozásában kell megválasztottnak tekinteni, amely a 17. pont szerinti jelölti nyilatkozatban meghatározott sorrendben első helyen következik. A többi megbízatás vonatkozásában a jelöltet figyelmen kívül kell hagyni azzal, hogy ez esetben az ideiglenes végeredmény megállapítása szempontjából megválasztottnak azt a jelöltet kell tekinteni, aki a soron következő legtöbb érvényesen leadott szavazatot, de legalább az érvényes szavazatok 15 százalékát (a területi szervezet elnökének és alelnökének megválasztása során az érvényes szavazatok több mint 50 százalékát) kapta.
35.
36. Szavazólapokkal történő szavazás esetén, amennyiben
– a területi szervezet elnökségi tagjainak megválasztása során az elnökségbe legkevesebb szavazattal bekerülő tagra és az őt követő legtöbb szavazatot kapott személyre leadott szavazatok közötti különbség nem több mint 5 szavazat;
– a területi szervezet aktív küldötteinek megválasztása során a küldötté legkevesebb szavazattal megválasztott személyre és az őt követő legtöbb szavazatot kapott személyre leadott szavazatok közötti különbség nem több mint 5 szavazat,
úgy a szavazatszámláló bizottság a szavazatokat újraszámlálja, mindaddig, amíg nincs olyan két számítás, amely egymással egyező eredményt hoz. A szavazatok újraszámlálásának tényét, az ennek során kialakult eredményeket és az ideiglenes végeredményként megállapított eredményt a választásról készülő jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
37. Amennyiben a területi szervezet elnökének, alelnökének megválasztása során egyik jelölt sem éri el a megválasztáshoz szükséges minimális szavazati hányadot, e megbízatás vonatkozásában ismételt szavazást kell elrendelni. Ezen ismételt szavazásra a taggyűlés határozatképessége esetén azonnal sor kerül. Az ismételt szavazáson az első fordulóban legtöbb szavazatot elért két jelöltre lehet szavazni. Egy jelölt esetén a választói taggyűlés jogosult további egy jelöltet a helyszínen a jelölőlistára felvenni, jelen szabályzat 18. pontjának megfelelő alkalmazásával. Ez esetben az ideiglenes végeredmény megállapítása szempontjából az adott megbízatásra megválasztottnak tekintendő az a jelölt, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Amennyiben a területi szervezet elnöki vagy alelnöki megbízatására érvényesen senkit sem választottak meg, illetve a területi szervezet által delegálható aktív küldöttek létszáma vagy a területi szervezet elnöksége a minimális létszámig nem tölthető fel, úgy e megbízatások betöltése érdekében a választási taggyűléstől számított 30 napon belül új választást kell tartani. A megismételt választásra vonatkozóan a jelen szabályzatban foglaltak megfelelően irányadók azzal, hogy a területi szervezet elnökségi tagjainak és aktív küldötteinek megválasztása az eredménytelen választás során készített jelölőlista alapján történik, míg a területi szervezet elnökének, alelnökének megválasztása során az eredménytelen választás alkalmával legtöbb szavazatot elért két jelölt közül a legtöbb érvényes szavazatot megszerző jelöltet kell megválasztottnak tekinteni. Egy jelölt esetén a választói taggyűlés jogosult további egy jelöltet a helyszínen a jelölőlistára felvenni, jelen szabályzat 18. pontjának megfelelő alkalmazásával.
38. A 37. pontban részletezett eljárást kell alkalmazni arra az esetre is, ha a szavazatok összeszámlálását követően úgy alakul ki szavazategyenlőség, hogy
– a területi szervezet elnökségének tagjaira vonatkozó választás során a legkevesebb szavazatot kapott elnökségi tag pozíciójában egynél több személy található vagy
– a területi szervezet aktív küldötteinek megválasztása során a legkevesebb szavazattal megválasztott küldött pozíciójában egynél több személy található,
és a szavazategyenlőség problémájára a szavazatok jelen szabályzat 36. pontja szerinti újraszámlálása sem ad megoldást.
39. Az ideiglenes végeredmény megállapítását követően a levezető elnök a taggyűlést ismételten megnyitja, majd szavazólapokkal történő szavazás esetén felkéri a választási bizottság elnökét, hogy a szavazatszámláló bizottság által megállapított végeredményről tegyen jelentést a taggyűlésnek. Ezt követően – amennyiben nincs szükség ismételt szavazásra, illetve a szükségessé váló ismételt szavazás a határozatképtelenség eredményeként nem rendelhető el – a levezető elnök a választási taggyűlést berekeszti.
40. Szavazólapokkal történő szavazás esetén a taggyűlés berekesztését követően a szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazólapokat az urnákba visszahelyezik, és az urnákat a 22. pontban rögzített módon ismét lezárják. A választási bizottság elnöke gondoskodik arról, hogy az urnák a választási bizottságnak a hivatalos választási végeredmény megállapítása céljából tartandó üléséig biztonságos, illetéktelen személyek számára hozzáférhetetlen helyen kerüljenek őrzésre. Szavazatszámláló géppel történő szavazás esetén a megbízatásonként lefolytatott szavazások ideiglenes végeredményét tartalmazó, kinyomtatott és a választási bizottság elnöke által aláírt összesítéseket kell megfelelően, a 22. pont szerint lezárt tárolódobozban megőrizni. Az egyes megbízatásokra leadott szavazatokat anonim módon, tételesen a számítógép merevlemeze tárolja.
41. A szavazással kapcsolatos kifogásokat a választás ideje alatt a választási taggyűlés berekesztését követő 3 napon belül írásban lehet megtenni a választási bizottságnak. A választási bizottság az előterjesztett kifogásokról jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet a bizottság elnöke ír alá. A választási bizottság a beérkezett kifogásokról a 42. pont szerinti ülésen dönt és 15 napon belül értesíti a bejelentőt.
42. A taggyűlés berekesztésétől számított 15 napon belül a választási bizottság a szavazatszámláló bizottság elnökének jelenlétében ülést tart. A választási bizottság az ülés során mindenekelőtt meggyőződik a tároló dobozok sértetlenségéről, majd ezt követően szavazólapokkal történő szavazás esetén a szavazólapokat ismételten megvizsgálja és a szavazatokat újra megszámolja. E folyamatra vonatkozóan jelen szabályzat 32–38. pontjaiban részletezettek megfelelően irányadók. A választási bizottság a fentieken túlmenően elbírálja a választással kapcsolatosan beérkezett kifogásokat. A kifogások elbírálását és a szavazatok összeszámolását követően a választási bizottság megállapítja a választás hivatalos végeredményét, amelyet a területi szervezet hivatalos helyiségének hirdetőtábláján és/vagy a kamara honlapján az ülés napjától számított 15. napig közszemlére tesz.
43. A választási eljárás teljes folyamatáról a választási bizottság elnöke jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet a 42. pontban körülírt ülés befejezését követően zárja le és azt a szavazatszámláló bizottság elnökével együtt aláírja. A jegyzőkönyvet – amelynek mellékletét képezi a szavazásban részt vett tagok névjegyzéke, jelenléti íve, valamint a választási taggyűlés jegyzőkönyve – a választási bizottság elnöke az ülés napjától számított 8 napon belül a kamara elnöke részére megküldi.
44. A 43. pontban részletezett jegyzőkönyvet, annak mellékleteivel együtt a soron következő tisztújításig meg kell őrizni, majd ezt követően megsemmisítendő. A szavazólapokat, illetve az összesítéseket a szavazás hivatalos végeredményének megállapítását követően a 40. pontban részletezettek szerint kell kezelni és azokat 3 napon belül meg kell semmisíteni, amiről a választási bizottság elnöke jegyzőkönyv felvételével gondoskodik. Az összesítések megsemmisítésével egyidejűleg a számítógép merevlemezéről az egyes megbízatásokra leadott, anonim módon, tételesen tárolt szavazatokat is törölni kell.
45. Ha valamely tisztség a megbízatás lejárata előtt megüresedik, és a tisztség betöltésére póttag vagy pótküldött útján nincs lehetőség, az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában a tisztség megüresedésétől számított 3 hónapon belül a megüresedett tisztség betöltésére pótválasztást kell tartani.
A területi szervezet elnökségének póttagja, illetve a pótküldött akkor válik a területi szervezet elnökségi tagjává, illetve küldötté, ha valamelyik elnökségi tag vagy küldött megbízatása megszűnik, és vele szemben kizáró körülmény nem áll fenn. A területi szervezet elnöksége póttagjának, illetve a pótküldött akadályoztatása vagy kizáró körülmény fennállása esetén a soron következő póttag, illetve pótküldött válik a területi szervezet elnökségi tagjává, illetve küldötté.
A területi szervezet elnökségének póttagja, illetve a pótküldött a tisztséget a legközelebbi évi rendes taggyűlésig látja el, amelyen személyét ebbéli minőségében megerősítés céljából nyílt szavazásra kell bocsátani. A póttag, illetve a pótküldött az adott tisztségre véglegesen megválasztottnak tekintendő, ha a taggyűlés egyszerű (a szavazásra jogosult, jelenlévő személyek 50 százaléka + 1 fő) többségének támogató szavazatát megkapta.
46. Ha a területi szervezet elnöksége vagy elnökségének több mint a fele lemond vagy helyük egyéb okból megüresedik, illetve ha a területi szervezet elnökségét visszahívják, az új elnökség megválasztása érdekében az alapszabályban meghatározott módon pótválasztást kell tartani.
47. A területi szervezet elnöksége tagjává, illetve küldötté vált korábbi póttag, pótküldött, valamint a megbízatását pótválasztáson elnyert személy mandátuma addig az időpontig terjed, ameddig a megbízatásukat az általános tisztújítás során elnyert személyek mandátuma szól.
48. A pótválasztásra a választásra vonatkozó rendelkezéseket az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
– a választók névjegyzékét a korábbi névjegyzék szükség szerinti módosításával a területi szervezet elnöksége készíti el;
– a taggyűlés levezető elnöke a területi szervezet elnöke, kivéve, ha a területi szervezet elnökét kell megválasztani. Utóbbi esetben a levezető elnököt kell választani.
49. A választás évében tartandó rendes évi küldöttgyűlés a kamara aktív tagjai közül a választások előkészítése és lebonyolítása céljából titkos szavazással megválasztja a jelen szabályzat 6. pontjában megjelölt bizottságokat. A választás bizottságai tagjainak jelölése a jelen szabályzat 56. pontja szerinti helyszíni jelöléssel történik, míg a szavazásra és a választás eredményének megállapítására jelen szabályzat XIII. és XIV. fejezetében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. Ezen bizottságok mandátuma a soron következő választások előkészítése érdekében felállításra kerülő új választási, jelölő- és szavazatszámláló bizottság megválasztásáig tart.
50. A választások során a jelen szabályzat 6. pontjában felsorolt bizottságok működnek.
51. A választási és a szavazatszámláló bizottság létszáma 5, illetve 3–11 fő. A bizottságok feladatára, határozatképességére és döntési mechanizmusára vonatkozóan a 7., illetve 9. pontban foglaltak az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a választási bizottságot a választói névjegyzék összeállításának kötelezettsége – figyelemmel az 52. pontban részletezettekre – nem terheli. A jelölőbizottság 5 tagból áll, feladatára, határozatképességére és döntési mechanizmusára vonatkozóan a 8. pontban foglaltak az irányadók.
52. A választói névjegyzék megegyezik az egyes területi szervezetek, illetve a szüneteltető kamarai tagok által újólag megválasztott küldöttek névsorával, amelyet a kamara főtitkári hivatala bocsát a választási bizottság rendelkezésére.
53. A kamara elnökének, alelnökeinek, fegyelmi megbízottjának és Kkt. 113. § (1) bekezdés a)–e) és g) pontjában felsorolt bizottságai tagjainak választása során a jelölés a kamara jelölőbizottságának hatáskörébe tartozik. A kamara elnökségének egy -egy tagját a bejegyzett könyvvizsgáló cégek és a szüneteltető küldöttek jelölik és választják a D. fejezet szerint, míg a kamara elnökén, alelnökein kívül a kamara elnökségének további 10 tagját a régiók jelölik a B. fejezet rendelkezései szerint.
A jelölőbizottság a választási küldöttgyűlést megelőzően legalább 31 nappal a küldöttek részére elektronikus levélcímükre és a főtitkári hivatal közreműködésével, ügyfélkapun keresztül tájékoztató levelet küld az ajánlási lehetőség megnyíltáról, az ajánlóív benyújtásának módjáról és határidejéről. A tájékoztató levélhez mellékelni kell a beérkezett jelentkezések összesítését.
A küldöttek az ajánlóíven bármely aktív kamarai tagra javaslatot tehetnek, a jelölőbizottság által meghatározott időig. A minőség-ellenőrzési bizottság tagjának csak olyan kamarai tag ajánlható, aki szerepel a minőségellenőrök nyilvántartásában. Az ajánlóíven a kamara elnökének, alelnökeinek és fegyelmi megbízottjának 1–1 személyt lehet ajánlani. A Kkt. 113. § (1) bekezdésének a)–e) és g) pontja szerinti kamarai bizottságok tagjának 5–5 személy ajánlható.
Az ajánlóív a kamara honlapján, a központi azonosítási ügynökön keresztüli azonosítást követően nyújtható be. Az informatikai rendszer a benyújtással egyidejűleg anonim módon PDF formátumú ajánlóívet generál, amely automatikusan elküldésre kerül a jelölőbizottság ügyintézőjének elektronikus levélcímére. Tekintettel arra, hogy a két adat [az ajánlóívet megküldő kamarai tag részéről az ajánlás megtörténtének ténye, illetve a jelölt(ek) személye] nincs összekötve, a benyújtott ajánlóív a későbbiekben nem módosítható, nem adható be újra.
54. A jelölőbizottság a hozzá eljuttatott ajánlóíveket az 53. pontban megjelölt határidő lejártát követően 15 napon belül összesíti és annak alapján elkészíti a jelölőlistát az alábbiak figyelembevételével:
– A kamara elnökévé, alelnökeivé, fegyelmi megbízottjává és a központi választási bizottság tagjainak kivételével a Kkt. 113. § (1) bekezdés a)–e) és g) pontjában felsorolt bizottságai tagjaivá az jelölendő, aki a küldöttek legalább 10 százalékának ajánlását megszerezte.
– A jelölőbizottság a fentieken túlmenően is jogosult az ajánlási lapokon ajánlott személyek közül, ilyenek hiányában pedig a küldöttek közül valamennyi, a fentiekben felsorolt megbízatásra jelöltet állítani.
55. A jelölőlistán egy személy az 53. pont 1–2. mondatában felsorolt megbízatások közül többnek a betöltésére is jelölhető (többes jelölés).
A jelölőlistára csak olyan személy vehető fel, aki a jelölést vállalja. Többes jelölés esetén a jelölteknek arról is nyilatkozniuk kell, hogy a jelölést mely megbízatások tekintetében vállalják és milyen sorrendben. A jelöltek a jelölés elfogadására vonatkozó nyilatkozatukkal egyidejűleg kötelesek bejelenteni a jelölőbizottságnál, ha velük szemben büntetőeljárás van folyamatban. A jelölőbizottság a bejelentés mérlegelése alapján
– a küldöttek által jelölt személy esetében ajánlást tehet a jelölés elfogadására vagy annak visszautasítására vonatkozóan;
– saját hatáskörében jelölt személy esetében a jelölést fenntartja vagy visszavonja.
56. Az elkészített jelölőlistát legkésőbb a választást megelőző 8. napon a kamara főtitkári hivatalának hirdetőtábláján, valamint a kamara internetes honlapján (www.mkvk.hu) közszemlére kell tenni, a listát a kapott ajánlások számának csökkenő sorrendjében kell elkészíteni. A jelölőlistának a jelöltek nevének megjelölésén túlmenően tartalmaznia kell az egyes jelöltek rövid bemutatását.
A választási küldöttgyűlésen a küldöttek a kamara elnökének, alelnökeinek, fegyelmi megbízottjának és Kkt. 113. § (1) bekezdés a)–e) és g) pontjában felsorolt bizottságai tagjai tekintetében a jelölőlista kiegészítésére tehetnek javaslatot. E megbízatások vonatkozásában fel kell venni a jelölőlistákra azt, aki a jelenlévő szavazásra jogosultak 50 százalékánál eggyel több szavazatot megkapott, a választási küldöttgyűlésen jelen van és ott a jelölés elfogadásáról nyilatkozik.
57. Választás csak küldöttgyűlésen történhet. A választással összefüggésben megtartott küldöttgyűlésekre vonatkozóan „Az MKVK Küldöttgyűlésének Ügyrendi Szabályzata”-ban foglaltakat az e fejezetben részletezett eltérésekkel kell alkalmazni. A választás időpontját a kamara elnöksége állapítja meg. A választási küldöttgyűlést a kamara elnöke – „Az MKVK Küldöttgyűlésének Ügyrendi Szabályzata” 1.2. pontjában foglaltakra is figyelemmel – hívja össze.
58. A választási küldöttgyűlés levezető elnöke felkéri a jelölőbizottság elnökét az egyes megbízatások vonatkozásában beérkezett jelölések ismertetésére és a jelöltek rövid bemutatására. A jelöltek saját bemutatásukat igény szerint jogosultak maximum 1 perc időtartamban szóban kiegészíteni. A kamara elnökének, alelnökeinek, fegyelmi megbízottjának és a Kkt. 113. § (1) bekezdés a)–e) és g) pontjában felsorolt bizottságai tagjainak választása során, minden megbízatás esetében az írásban érkezett jelölések ismertetését követően a levezető elnök megnyilatkoztatja a jelenlévőket az esetleges helyszíni jelölésre vonatkozóan, amelynek lefolytatására – amennyiben arra igény mutatkozik – a jelen szabályzat 56. pontjában foglaltak az irányadók. A régiók által a kamara elnökségébe tagként jelöltek választása során helyszíni jelölés nem lehetséges.
59. Amennyiben a választási küldöttgyűlés helyben kíván a jelölőlistára jelöltet felvenni, az érintett kamarai tag – mivel őt a jelölőbizottság nem mutathatta be – jogosult saját magát maximum 3 perc időtartamban bemutatni. A 66/A. pontban rögzített ismételt szavazás esetén a szavazást megelőzően a kamara elnökségébe tagként jelöltek szintén jogosultak magukat maximum 3 perc időtartamban bemutatni.
60. A jelölések véglegesítését követően a levezető elnök felkéri a választási bizottság elnökét a szavazás rendjének ismertetésére, majd ezt követően elrendeli a szavazást. A szavazás tartamára szünetet rendel el a folytatás idejének kitűzésével.
61. A szavazás lebonyolítása során a jelen szabályzat VI. részének rendelkezéseit az e részben írt eltérések figyelembevételével megfelelően alkalmazni kell. A szavazás főszabály szerint szavazatszámláló géppel történik. A küldöttgyűlés bármely jelenlévő küldött indítványa alapján egyszerű többséggel hozott küldöttgyűlési határozattal akként dönthet, hogy a szavazás szavazólapokkal történjen.
62. Jelen szabályzat 25. pontjának a kamara központi szervezeténél tartandó választások során történő megfelelő alkalmazása esetén, ahol e pont a területi szervezet elnökét és alelnökét említi, azon a központi választások során a kamara elnökét, alelnökeit és fegyelmi megbízottját kell érteni. Ahol jelen szabályzat 25. pontja a területi szervezet elnökségének tagjait és a területi szervezet küldötteit említi, azon a központi választások során a kamara elnökségének tagjait, valamint a Kkt. 113. § (1) bekezdés a)–e) és g) pontjában felsorolt bizottságai tagjait kell érteni.
Amennyiben az adott régió, illetve a közép-magyarországi régióhoz tartozó Pest Megyei Szervezet 1 jelöltet, illetve közép-magyarországi régióhoz tartozó Budapest Fővárosi Szervezet 3 jelöltet állított, a régió által a kamara elnökségébe tagként jelöltek megválasztása során a szavazó a szavazógép „támogatom” vagy „nem támogatom” szavazat leadását jelentő gombjának megnyomásával szavaz. Szavazólapokkal történő szavazás esetén a szavazó a szavazólapon a kamara elnökségébe tagként jelölt neve melletti előrenyomott négyzetek közül a „támogatom” vagy a „nem támogatom” megjelölés alatti négyzetben X jelet vagy két egymást metsző vonalat helyez el.
63. A választás minden megbízatás tekintetében külön-külön történik, de a küldöttgyűlés levezető elnöke szavazólapokkal történő szavazás esetén elrendelheti valamennyi megbízatás, illetve több megbízatás esetében az együttes szavazást. Együttes szavazás csak olyan megbízatások esetében rendelhető el, amelyek elnyerésére ugyanaz a személy egyidejűleg nem pályázik.
64. A választás eredményének megállapítása során a jelen szabályzat VII. részének rendelkezéseit az e részben írt eltérésekkel megfelelően kell alkalmazni.
65. Jelen szabályzat VII. részének a kamara központi szervezeténél tartandó választások során történő megfelelő alkalmazása esetén, ahol e rész a területi szervezet elnökét és alelnökét említi, azon a központi választások során a kamara elnökét, alelnökeit és fegyelmi megbízottját kell érteni. Ahol jelen szabályzat VII. része a területi szervezet elnökségének tagjait és a területi szervezet küldötteit említi, azon a központi választások során a kamara elnökségének tagjait, valamint a Kkt. 113. § (1) bekezdés a)–e) és g) pontjában felsorolt bizottságai tagjait kell érteni. Ahol jelen szabályzat VII. része választói taggyűlést említ, azon a központi választások során választási küldöttgyűlést kell érteni.
Amennyiben a többes jelölés a Kkt. összeférhetetlenségi előírásába ütközik, az elegendő érvényes szavazatot kapó jelöltet az ideiglenes végeredmény megállapítása szempontjából azon megbízatás vonatkozásában kell megválasztottnak tekinteni, amely az 55. pont szerinti jelölti nyilatkozatban meghatározott sorrendben első helyen következik. A többi megbízatás vonatkozásában a jelöltet figyelmen kívül kell hagyni azzal, hogy ez esetben az ideiglenes végeredmény megállapítása szempontjából megválasztottnak azt a jelöltet kell tekinteni, aki a soron következő legtöbb érvényesen leadott szavazatot, de legalább az érvényes szavazatok 10 százalékát kapta.
66/A. A régiók által a kamara elnökségébe tagként jelöltek megválasztása során
– amennyiben a közép-magyarországi régióhoz tartozó Budapest Fővárosi Szervezet kivételével az adott régió, illetve a közép-magyarországi régióhoz tartozó Pest Megyei Szervezet több jelöltet állított, az ideiglenes végeredmény megállapítása szempontjából megválasztott kamarai elnökségi tagnak tekintendő az a jelölt, aki a legtöbb érvényesen leadott szavazatot kapta.
– amennyiben a közép-magyarországi régióhoz tartozó Budapest Fővárosi Szervezet 3 főnél több jelöltet állított, az ideiglenes végeredmény megállapítása szempontjából megválasztott kamarai elnökségi tagnak tekintendő az a jelölt, aki az érvényesen leadott szavazatok összeszámlálását követően felállított sorrendben az első 3 hely valamelyikét foglalja el.
– amennyiben az adott régió, illetve a közép-magyarországi régióhoz tartozó Pest Megyei Szervezet 1 jelöltet, a Budapest Fővárosi Szervezet 3 jelöltet állított, az ideiglenes végeredmény megállapítása szempontjából megválasztott kamarai elnökségi tagnak tekintendő az a jelölt, aki a választási küldöttgyűlés egyszerű (a szavazásra jogosult, jelenlévő személyek 50 százaléka + 1 fő) többségének támogató szavazatát megkapta.
A szavazás a VI. rész előírásai szerint történik. Amennyiben a választási küldöttgyűlés a régió által a kamara elnökségébe tagként jelölt személyt nem választaná meg, úgy ismételt szavazást kell tartani. Az ismételt szavazás eredménytelensége esetén a 72. pont rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával az adott régió területi szervezeteinél 3 hónapon belül pótválasztói taggyűlést kell tartani.
A régiók által a kamara elnökségébe tagként jelöltek választása során meg nem választott jelöltek közül az adott szavazásnál legtöbb szavazatot kapó jelölt a kamara elnökségének póttagjává válik.
A Kkt. 113. § (1) bekezdés a)–e) és g) pontjában felsorolt bizottságainak választása során a meg nem választott jelöltek közül legtöbb szavazatot kapó jelölt az adott kamarai bizottság póttagjává válik.
66/B. A kamara elnökségének a könyvvizsgáló cégek által jelölt és választott tagja megválasztása során az ideiglenes végeredmény megállapítása a D. fejezet szerint, a 87. pont alapján történik.
66/C. A kamara elnökségének a szüneteltető küldöttek által jelölt és választott tagja megválasztása során az ideiglenes végeredmény megállapítása a D. fejezet szerint, a 80. pont alapján történik.
67.
68. Jelen szabályzat 40. pontját a központi választások során azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ideiglenes végeredmény megállapítását követően a megbízatásonként lefolytatott szavazások ideiglenes végeredményét tartalmazó, kinyomtatott és a választási bizottság elnöke által aláírt összesítéseket tartalmazó tárolódobozt – szavazólapokkal történő szavazás esetén az ismételten lezárt urnákat – a kamara főtitkári hivatalába szállítják, ahol a főtitkár gondoskodik azoknak a jelen szabályzat 40. pontja szerinti őrzéséről.
69. Jelen szabályzat 42. pontját a központi választások során azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a végleges választási eredmény kihirdetése a kamara internetes honlapján, valamint a SZAKma című folyóiratnak az együttes ülést közvetlenül követően megjelenő számában, illetve a kamara főtitkári hivatalának hirdetőtábláján történik.
70. A tisztség megüresedése esetén követendő eljárásra vonatkozóan a jelen szabályzat VIII. részének rendelkezéseit az e részben írt eltérésekkel kell alkalmazni.
71. Jelen szabályzat VIII. részének a kamara központi szervezeténél tartandó választások során történő megfelelő alkalmazása esetén, ahol e rész a területi szervezet elnökét és alelnökét említi, azon a központi választások során a kamara elnökét, alelnökeit és fegyelmi megbízottját, ahol a VIII. rész a területi szervezet elnökségét rögzíti, azon a központi választások során a kamara elnökségét kell érteni. Ahol a jelen szabályzat VIII. része a területi szervezet elnökségének tagjait és a területi szervezet küldötteit említi, azon a központi választások során a kamara elnökségének tagjait, valamint a Kkt. 113. § (1) bekezdés a)–e) és g) pontjában felsorolt bizottságai tagjait kell érteni. Ahol jelen szabályzat VII. része választói taggyűlést említ, azon a központi választások során választási küldöttgyűlést kell érteni.
72. Amennyiben a régiós alapon jelölt valamelyik kamarai elnökségi tag tisztsége a megbízatás lejárta előtt megüresedik, és a tisztség betöltésére póttag útján nincs lehetőség, a régió nevében azon területi szervezeteknek (a közép-magyarországi región belül azon területi szervezetnek) áll kizárólagos jogában a kamara elnökségébe tagként újabb jelöltet állítani, amelyek (amelyik) a korábbi választások során az érintett kamarai elnökségi tagot jelölték (jelölte).
A jelölési eljárásra a B. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a területi szervezet pótválasztói taggyűlését a megüresedéstől számított 3 hónapon belül meg kell tartani. A kamara elnökségébe tagként jelöltet a soron következő küldöttgyűlés választja meg, a C. fejezet előírásainak megfelelő alkalmazásával.
A kamara elnökségének póttagja akkor válik a kamara elnökségének tagjává, ha a korábban a régiója (a közép-magyarországi región belül a területi szervezete) jelölése folytán megválasztott elnökségi tag megbízatása megszűnik, és vele szemben kizáró körülmény nem áll fenn. A Kkt. 113. § (1) bekezdés a)–e) és g) pontjában felsorolt bizottság póttagja akkor válik az adott bizottság tagjává, ha az adott bizottság valamelyik tagjának megbízatása megszűnik, és vele szemben kizáró körülmény nem áll fenn.
A kamara elnökségének, illetve a Kkt. 113. § (1) bekezdés a)–e) és g) pontjában felsorolt bizottság póttagja a tisztséget a legközelebbi évi rendes küldöttgyűlésig látja el, amelyen személyét ebbéli minőségében megerősítés céljából nyílt szavazásra kell bocsátani. A póttag az adott tisztségre véglegesen megválasztottnak tekintendő, ha a küldöttgyűlés egyszerű (a szavazásra jogosult, jelenlévő személyek 50 százaléka + 1 fő) többségének támogató szavazatát megkapta.
A kamara elnökségének tagjává, illetve a Kkt. 113. § (1) bekezdés a)–e) és g) pontjában felsorolt bizottság tagjává vált korábbi póttag, valamint a megbízatását pótválasztáson elnyert személy mandátuma addig az időpontig terjed, ameddig a megbízatásukat az általános tisztújítás során elnyert személyek mandátuma szól.
73. A küldöttgyűlés 10 tagját a területi szervezetek szüneteltető tagjainak gyűlése választja, míg a kamara elnökségének 1 tagját a szüneteltető küldöttek jelölik és választják a szüneteltető kamarai tagok közül.
74. A szüneteltető küldött(ek) jelölése és választása rotációs rendszerben történik. Az egyes régiókhoz tartozó területi szervezetek választási ciklusonként követik egymást, és ABC-sorrendben jogosultak a régiójuk nevében szüneteltető küldöttet jelölni és választani. Az ABC-sorrendbe történő besorolás alapja a 2008–2011. választási ciklusban meghatározott sorrend.
A közép-magyarországi régióhoz tartozó területi szervezeteknél, valamint a szüneteltető küldött(ek) jelölésénél és választásánál a rotációs rendszerben az előző választáshoz képest ABC-sorrendben soron következő területi szervezeteknél a jelen szabályzat 8. pontja szerinti jelölőbizottság legkésőbb a választói taggyűlést megelőzően legalább 31 nappal az ajánlóívet küld a szüneteltető kamarai tagoknak azzal, hogy azokat a kiküldéstől számított 8 napon belül visszaszármaztatva javaslatot tehetnek a szüneteltető küldött(ek) személyére a területi szervezetüknél nyilvántartásba vett szüneteltető kamarai tagok közül. Az ajánlóíven a közép-magyarországi régió kivételével szüneteltető küldöttnek egy személyt lehet ajánlani.
Az ajánlóív megküldésére és visszaküldésére a jelen szabályzat 15. pontjában rögzítettek megfelelően irányadóak.
Az adott régióhoz tartozó területi szervezetek elnökei jegyzőkönyv felvételével egyhangúan megállapodhatnak abban, hogy az adott választás során az ABC-sorrendtől eltérnek, illetve az adott választásnál ABC-sorrend szerint soron következő területi szervezet elnöke a szüneteltető küldött jelölésének és választásának jogát a régión belül más területi szervezetnek írásban átengedheti. Az ABC-sorrendtől való eltérés az érintett területi szervezet(ek) taggyűlésének felhatalmazása alapján történhet.
75. A közép-magyarországi régióban a többi régiótól eltérően nincs rotációs rendszer. A középmagyarországi régióhoz tartozó Budapest Fővárosi Szervezetnél, illetve a Pest Megyei Szervezetnél a nyilvántartásba vett, választásra jogosult kamarai tagok számarányuknak megfelelően a fentiektől eltérően három, illetve egy személyt ajánlhatnak és választhatnak a közép-magyarországi régió szüneteltető küldöttjének a saját területi szervezetükben nyilvántartásba vett szüneteltető kamarai tagok közül.
76. A jelölés és választás szempontjából a területi szervezetek az alábbi régiókba tagozódnak:
| Régió megnevezése | Régióhoz tartozó területi szervezetek | Küldöttek száma | |
| Nyugat-Dunántúl | Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye | 1 | |
| Közép-Dunántúl | Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye | 1 | |
| Dél-Dunántúl | Baranya, Somogy, Tolna megye | 1 | |
| Közép-Magyarország | Budapest, Pest megye | 3+1 | |
| Észak-Magyarország | Borsod-Abaúj -Zemplén, Heves, Nógrád megye | 1 | |
| Észak-Alföld | Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye | 1 | |
| Dél-Alföld | Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád megye | 1 |
77. A jelöléssel kapcsolatos további eljárásra a IV. részben rögzítettek megfelelően alkalmazandók azzal, hogy a jelölőlista elkészítése során a területi szervezeteknél választásra jogosult, tagsági viszonyt szüneteltető kamarai tagok létszámát kell figyelembe venni. Eszerint
– a 300 fő szüneteltető kamarai tagot meg nem haladó taglétszámú területi szervezetben szüneteltető küldöttként az jelölendő, aki a választásra jogosultak 5 százalékának ajánlását megszerezte;
– a 300 fő szüneteltető kamarai tagot meghaladó taglétszámú területi szervezetben szüneteltető küldöttként az jelölendő, aki a választásra jogosultak 2 százalékának ajánlását megszerezte;
78. A szüneteltető küldöttek választása a területi szervezetek szüneteltető tagjainak gyűlésén történik, amelynek megtartására a választói taggyűléssel egyidejűleg kerül sor. A területi szervezetek szüneteltető tagjainak gyűlését a területi szervezet elnöke hívja össze és a levezető elnök vezeti le, aki a választói taggyűlés levezető elnökével azonos. A területi szervezetek szüneteltető tagjai gyűlésének összehívására, levezetésére és a szavazásra jelen szabályzat V–VII. részének előírásait kell megfelelően alkalmazni. A választás és szavazás során a területi szervezet II. részben megjelölt bizottságai működnek közre. A szüneteltető küldöttek személyét illetően a közép-magyarországi régió kivételével csak a rotációs rendszerben soron következő területi szervezetnél tartanak választást és szavazást. A közép-magyarországi régióhoz tartozó Budapest Fővárosi Szervezetnél, illetve a Pest Megyei Szervezetnél minden ciklusban tartanak választást és szavazást.
79. Az ideiglenes végeredmény szempontjából a régió szüneteltető küldötteként megválasztottnak tekintendő az a jelölt, aki a régió rotációs rendszerben soron következő területi szervezeténél a legtöbb érvényesen leadott szavazatot kapta. Az ideiglenes végeredmény szempontjából a közép-magyarországi régió tagsági viszonyt szüneteltető küldötteiként megválasztottnak tekintendő az a jelölt, aki a régióhoz tartozó Pest Megyei Szervezetnél a legtöbb szavazatot kapta, míg a Budapest Fővárosi Szervezetnél az érvényesen leadott szavazatok összeszámlálását követően felállított sorrendben az első 3 helyet foglalja el.
A szüneteltető küldöttek választása során a meg nem választott jelöltek közül a legtöbb szavazatot kapó jelölt a régió (a közép-magyarországi régió esetében az érintett területi szervezet) szüneteltető pótküldöttjévé válik.
80. Az előző pontok szerint megválasztott szüneteltető küldöttek a választási bizottság elnökének összehívására legkésőbb a választási küldöttgyűlést megelőző 45. napon ülést tartanak, amelyen szavaznak a szüneteltető kamarai elnökségi tag személyéről. A meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 15 napnak kell lennie azzal, hogy a meghívók elektronikus úton is kiküldhetők. Az ülés akkor határozatképes, ha a szüneteltető küldöttek több mint fele az ülés végéig jelen van. Határozatképtelenség esetén az ugyanazon napon későbbi időpontra összehívott ülés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, ha mindezekről a tájékoztatás a meghívóban szerepelt.
A szüneteltető küldöttek az ülésen maguk közül levezető elnököt választanak. Az ülés döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazás titkosan, szavazólapokkal történik, a VI–VII. rész megfelelő alkalmazásával. Az ideiglenes végeredmény megállapítása szempontjából a szüneteltető kamarai elnökségi tagnak az tekintendő, aki a legtöbb szavazatot kapta, a szüneteltető kamarai tagok választási névjegyzékében szerepel és a tisztséget vállalja. A szüneteltető küldöttek üléséről jegyzőkönyv készül, amelynek alapján a választási bizottság elnöke az ideiglenes végeredményről a választási küldöttgyűlésnek – a 82. pont szerinti pótválasztás esetén a soron következő küldöttgyűlésnek – jelentést tesz. A további eljárásra a XIV. rész előírásai irányadók.
81. Amennyiben a szüneteltető küldött mandátuma annak lejárta előtt megszűnik, a pótküldött küldötté válásával, illetve az újabb küldött választásával kapcsolatos eljárásra a VIII. részben rögzítettek az irányadók azzal, hogy a régió nevében annak a területi szervezetnek áll jogában újabb küldöttet jelölni és választani (a pótküldött küldötti minőségét megerősíteni), amelyik a korábbi választások során az érintett küldöttet a régió nevében megválasztotta. A szüneteltető küldött választása (a pótküldött küldötti minőségének megerősítése), ez esetben is a területi szervezet szüneteltető tagjainak gyűlésén történik, a XVI. rész előző rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával. A régió nevében az előzőek szerint újabb küldött jelölésére és választására jogosult területi szervezet szüneteltető tagjainak gyűlése a szüneteltető küldött jelölésének és választásának jogát a régión belül más területi szervezetnek átengedheti. Utóbbi esetben a soron következő kamarai választásoknál a jelen szabályzat 74. pontja szerinti rotációs rendszerben az a területi szervezet jogosult a régió nevében szüneteltető küldöttet jelölni és választani, amelyik a küldöttjelölés-, és választás jogát átengedő területi szervezetet ABC-sorrendben követi.
82. Amennyiben a szüneteltető kamarai elnökségi tag tisztsége a megbízatás lejárta előtt megüresedik, a szüneteltető küldöttek a megüresedést követő 3 hónapon belül ülést tartanak, amelyen a 80. pontban rögzítettek megfelelő alkalmazásával újabb szüneteltető elnökségi tagot választanak.
83. A kamara elnökségének 1 tagját a könyvvizsgáló cégek jelölik és választják az aktív kamarai tagok közül.
A könyvvizsgáló cégek a jelöltajánlási és szavazási eljárásban önállóan vesznek részt. Az adott könyvvizsgáló céget minden, a könyvvizsgáló cég tevékenységében a könyvvizsgáló cégek kamarai nyilvántartása szerint részt vevő aktív kamarai tag után 1 ajánlási jog és 1 szavazat illeti meg. Minden könyvvizsgáló cég nevében aktív kamarai tagnak minősülő vezető tisztségviselő jogosult leadni az ajánlóívet és a szavazatot. Egy könyvvizsgáló cég a jelölésével, illetve szavazatával csak egy személyt támogathat, ettől eltérő esetben valamennyi ajánlása, szavazata érvénytelen.
84. A kamara főtitkári hivatala legkésőbb a választási küldöttgyűlést megelőző második hónap első napjáig valamennyi könyvvizsgáló cég részére cégkapuján keresztül tájékoztató levelet küld az ajánlási lehetőség megnyíltáról, az ajánlóív benyújtásának módjáról és határidejéről.
A könyvvizsgáló cégek az ajánlóíven bármely aktív kamarai tagra javaslatot tehetnek, a jelölőbizottság által meghatározott időig.
85. A könyvvizsgáló cég nevében az ajánlóív az aktív kamarai tagnak minősülő vezető tisztségviselő részéről a kamara honlapján, a központi azonosítási ügynökön keresztüli azonosítást követően nyújtható be. Az informatikai rendszer a benyújtással egyidejűleg anonim módon PDF formátumú ajánlóívet generál, amely automatikusan elküldésre kerül a központi választási bizottság ügyintézőjének elektronikus levélcímére. Tekintettel arra, hogy a két adat (az ajánlóívet megküldő könyvvizsgáló cég részéről az ajánlás megtörténtének ténye, illetve a jelölt(ek) személye) nincs összekötve, a benyújtott ajánlóív a későbbiekben nem módosítható, nem adható be újra.
86. Elnökségi tagjelöltnek kell tekinteni valamennyi olyan személyt, aki a könyvvizsgáló cégektől legalább 10 ajánlást szerzett.
A kamara főtitkári hivatala a jelöléseket összesíti és azok alapján a kapott ajánlások számának csökkenő sorrendjében összeállítja a könyvvizsgáló cégek képviseletében elnökségi tagságért indulók listáját, amelyet legkésőbb a választási küldöttgyűlést megelőző hónap 5. napjáig a kamara főtitkári hivatalának hirdetőtábláján és a kamara internetes honlapján (www.mkvk.hu) közzé kell tenni. A jelölőlistának a jelöltek nevének megjelölésén túlmenően tartalmaznia kell az egyes jelöltek rövid bemutatását.
87. A könyvvizsgáló cég nevében a szavazólap az aktív kamarai tagnak minősülő vezető tisztségviselő részéről a kamara honlapján, a központi azonosítási ügynökön keresztüli azonosítást követően nyújtható be. Az informatikai rendszer a benyújtással egyidejűleg anonim módon PDF formátumú szavazólapot generál, amely automatikusan elküldésre kerül a központi választási bizottság ügyintézőjének elektronikus levélcímére. Tekintettel arra, hogy a két adat (a szavazólapot megküldő könyvvizsgáló cég részéről a szavazás megtörténtének ténye, illetve a jelölt(ek) személye) nincs összekötve, a benyújtott ajánlóív a későbbiekben nem módosítható, nem adható be újra.
Érvényes szavazat kizárólag a 86. pont szerinti jelöltlistán szereplő személyre adható.
A szavazólapok megküldésének határideje a választási küldöttgyűlést megelőző hónap 25. napja.
88. A szavazatszámláló bizottság a hozzá eljuttatott szavazatokat az átadástól számított 8 napon belül összesíti.
A könyvvizsgáló cégeket képviselő kamarai elnökségi tagnak az ideiglenes végeredmény megállapítása szempontjából az tekintendő, akinek személyére a szavazásra jogosult könyvvizsgáló cégek részéről a legtöbb érvényes szavazat érkezett, az aktív kamarai tagok választási névjegyzékében szerepel és a tisztséget vállalja. A szavazatszámláló bizottság a szavazatok összesítése és az ideiglenes végeredmény megállapítása során jegyzőkönyvet készít, amelyben rögzíti a beérkezett szavazatok számát, az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát. A választási bizottság elnöke az ideiglenes végeredményről a választási küldöttgyűlésnek – a 89. pont szerinti pótválasztás esetén a soron következő küldöttgyűlésnek – jelentést tesz. A további eljárásra a XIV. rész előírásai irányadók.
89. Amennyiben a könyvvizsgáló cégek által jelölt kamarai elnökségi tag tisztsége a megbízatás lejárta előtt megüresedik, a kamara főtitkári hivatala a megüresedéstől számított 15 napon belül megteszi a 84. pont szerinti intézkedéseket. Az újabb elnökségi tagjelölt állítása és választása a XVII. részben rögzített előírások megfelelő alkalmazásával történik.
90. Jelen szabályzat 2008. január 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 2007. november 10-én elfogadott választási szabályzat hatályát veszti. A 2009. december 12-én elfogadott módosítások 2010. január 1-jén lépnek hatályba. A 2012. december 15-én elfogadott módosítások 2013. január 1-jén lépnek hatályba. A 2012. december 15-én elfogadott módosítások 2013. január 1-jén lépnek hatályba. A 2015. szeptember 4-én elfogadott módosítások 2015. szeptember 10-én lépnek hatályba azzal, hogy a módosított rendelkezéseket a folyamatban lévő választások során is alkalmazni kell. A 2020. július 17-én elfogadott módosítások 2020. július 22-én lépnek hatályba.
Záradék
Alulírott dr. Pál Tibor elnök a jelen egységes szerkezetbe foglalt szabályzat aláírásával igazolom, hogy a jelen szabályzat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a szabályzat-módosítások alapján hatályos tartalmának.
Dr. Pál Tibor
elnök