A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: kktv.) 111. § e) pontja és 112. § h) pontja alapján a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (a továbbiakban: kamara) küldöttgyűlése a kktv. 4. § (6) bekezdés i) pontjában foglaltak végrehajtására a kamara egyeztető testületéről és jogsegélyszolgálatáról a következő szabályzatot alkotja.
1. Az egyeztető testület (a továbbiakban: testület) a kamarán belül működtetett állandó fórum, amelynek célja elősegíteni a kamarai tagok egymás közötti, valamint a kamarai tagok és a nem kamarai tagok (a továbbiakban: fél, illetve felek) közötti szakmai természetű viták (a továbbiakban: vita) megállapodással/egyezséggel, a felek által elfogadott közös szakmai állásponttal (mindezek együtt a továbbiakban: vitát rendező megállapodás) történő rendezését, a felek jogainak, kötelezettségeinek, illetve érdekeinek gyors és hatékony érvényesítését.
2. A szabályzat alkalmazásában kamarai tag: a kktv. 2. § 13. pontjában írt kamarai tag könyvvizsgáló.
3. A szabályzat e részének alkalmazásában nem kamarai tag: kamarai tagnak nem minősülő természetes személy, könyvvizsgáló cégnek (kktv. 2. § 14. pontja) nem tekintendő gazdálkodó szervezet (kktv. 2. § 6–7. pontja), akivel/amellyel a kamarai tagnak bármely jogviszony alapján vagy e nélkül is a 4. pont szerinti vitája keletkezett.
4. A szabályzat e részének alkalmazásában vita az, amely bármely módon és formában összefüggésbe hozható a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységgel (kktv. 2. § 25. pontja) és az egyéb szakmai szolgáltatással (kktv. 3. §-a), feltéve, hogy a vita tárgyával kapcsolatban nem áll fenn az 5. pontban írt esetek valamelyike, vagy a 6. pontban foglaltak nem teszik kizárttá a vita rendezéséhez a testület segítségének kérését.
5. A szabályzat e részének alkalmazásában nem minősül vitának, ha annak tárgyában
a) a kamarai tag vagy könyvvizsgáló cége ellen fegyelmi eljárást folytatnak,
b) a kamarai tagnál vagy könyvvizsgáló cégénél minőség-ellenőrzést folytatnak,
c) a vita rendezését szolgáló egyéb eljárás (például a közvetői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján polgári jogvita rendezését szolgáló mediációs eljárás) van folyamatban,
d) a kamarai tag vagy könyvvizsgáló cége és a kamara között áll fenn vita, és ezzel kapcsolatban igénylik a testület segítségét,
e) a vita rendezését jogszabály kizárja vagy korlátozza.
6. Az 5. pontban írt eljárásokban elbírált ügyben a testület segítségével vita rendezésének nincs helye.
7. A testület jogosult arra, hogy az 5. pontban írtak közül azoknak az eljárásoknak a tényét ellenőrizze, amelyek a kamara megfelelő nyilvántartása alapján megállapíthatók.
8. A testület a kamara országos hatáskörű, önálló jogi személyiséggel nem rendelkező központi szervezete.
9. A testület 7 természetes személyből áll. A testületnek határozatlan időre szólóan hivatalból tagja a kamara főtitkára, aki egyben a testület elnöke. A testület további 6 tagját a kamara tagjai közül a kamara elnöksége választja (e tagok a továbbiakban: választott tagok).
10. A testület választott tagjainak megbízása 4 évre szól. A korábbi tagok újraválaszthatók.
11. A testület választott tagjainak sorában legalább 1 személynek minősített kamarai tag könyvvizsgálónak (kktv. 49. §-a) kell lennie.
12. A testület tevékenységét a testület elnöke irányítja. A testület és elnökének tevékenységét a kamara elnöke közvetlenül felügyeli.
13. A testületnek választott tagja az a személy lehet, aki megfelel a következő feltételeknek:
a) megfelelő elméleti ismeretekkel és legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységgel és az egyéb szakmai szolgáltatással összefüggő kérdéskörökben,
b) a minősített kamarai tag könyvvizsgáló esetében megfelelő elméleti ismeretekkel és legalább 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik a minősítése szerinti kérdéskörökben,
c) testületi tagságának keletkezését megelőző 5 éven belül a kamara fegyelmi bizottsága által lefolytatott fegyelmi eljárásban fegyelmi büntetést vagy figyelmeztetést nem kapott,
d) testületi tagságának keletkezését megelőző 6 éven belül a kamara által lefolytatott minőségellenőrzéssel összefüggésben vele szemben nem került sor intézkedés alkalmazására,
e) testületi tagságának keletkezésekor a kamarának nem tisztségviselője, a kamara valamely bizottságának, az Okleveles Könyvvizsgálókat Képesítő Testületnek, a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottságnak nem tagja.
14. A testület tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói [Ptk. 685. § b) pontja] és élettársi viszonyban állók.
15. A testület választott tagjait nyilvános pályázat útján kell kiválasztani és megbízni. A pályázati felhívást a kamara elnöke a kamara honlapján és a lapjában teszi közzé.
16. A pályázati felhívásnak a következőket kell tartalmaznia:
a) a pályáztatás célját,
b) a testületbe a tagság elnyerhetőségének 13. pontban meghatározott feltételeit,
c) a pályázat elbírálási szempontjait, formai követelményeit,
d) a pályázat benyújtásának határidejét,
e) azt a címet, ahova a pályázatot be kell nyújtani,
f) a csatolandó okiratok megjelölését,
g) az eredményhirdetés helyét és időpontját,
h) annak a személynek nevét, elérhetőségét (telefon, fax, e-mail), akitől a pályázati felhívással kapcsolatban információ kérhető.
17. A pályázatot írásban közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani. A közvetlen úton történő benyújtás tényéről a pályázónak kérésére a kamara igazolást köteles adni.
18. A pályázat benyújtásának határidejét úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő pályázat elkészítésére. A pályázat benyújtásának határidejét rövidíteni nem lehet.
19. A pályázó a pályázati határidő lejártáig pályázatát módosíthatja, visszavonhatja.
20. A pályázatok kizárólag azok elbírálására használhatók fel.
21. A pályázatokat a pályázat benyújtási határidejének lejártától számított 15 napon belül a kamara elnöke és főtitkára (a továbbiakban: bírálók) együttesen bírálják el.
22. A bírálóknak meg kell vizsgálniuk, hogy a pályázatok megfelelnek-e a pályázati felhívásban meghatározott feltételeknek. A pályázathoz csatolt mellékletek eredetiségét, illetve a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizniük kell, továbbá meg kell állapítaniuk, hogy mely pályázatok érvénytelenek.
23. Érvénytelen a pályázat, ha
a) azt a pályázati felhívásban meghatározott határidő lejárta után nyújtották be,
b) ahhoz a pályázati felhívásban megjelölt okiratokat nem vagy nem teljes körűen csatolták.
24. Ha a pályázat érvénytelen, a pályázat további értékelését nem kell elvégezni. A bírálók a pályázót írásban tájékoztatják a pályázat érvénytelenné nyilvánításáról, valamint annak indokáról.
25. A bírálatról jegyzőkönyvet kell felvenni. Ebben rögzíteni kell a pályázók nevét, lakóhelyét (tartózkodási helyét), valamint az értékelésre került adatokat, tényeket, a benyújtott mellékleteket, továbbá az érvénytelennek minősített pályázatokat. A jegyzőkönyvet a bíráróknak saját kezűleg alá kell írniuk.
26. A bírálók együttesen javaslatot tesznek a kamara elnökségének a testületi tagságra szóló megbízásokra.
27. A bírálók az érvényesen pályázók közül azokat javasolhatják megválasztani és megbízni, akik a pályázati felhívásban meghatározott feltételeknek megfelelnek.
28. A kamara elnöksége által a testületbe megválasztott személyeket a megválasztásukról a kamara elnöke írásban értesíti és nevüket a kamara honlapján, valamint a lapjában közzé teszi.
29. A bírálók a pályázati felhívás eredménytelenségét állapítják meg, ha
a) kizárólag érvénytelen pályázatokat nyújtottak be,
b) az érvényesen pályázók száma nem éri el a testületbe megválasztandó tagok számát, végül
c) egyik pályázó sem felel meg a pályázati felhívásban foglaltaknak.
30. Eredménytelen pályázati felhívás esetén a kamara elnöke az eredménytelenség megállapítását követő 15 napon belül újabb pályázati felhívást tesz közzé. Ez esetben a korábbi pályázati felhívás alapján érvényesen pályázónak újabb pályázatot nem kell benyújtania. Részéről elégséges a pályázati felhívásban meghatározott határidőig a korábbi pályázata fenntartásának írásbeli megerősítése. Ennek hiányában a korábbi pályázat visszavonását vélelmezni kell.
31. Megszűnik a testület tagjának megbízatása, ha
a) a főtitkár e tisztsége megszűnik,
b) a választott tag megbízási ideje lejár,
c) a választott tag kamarai tagsága megszűnik,
d) a választott tag a tagságáról lemond,
e) a választott tag a 13. e) pontban írt feltételnek már nem felel meg,
f) a kamara által lefolytatott eljárásban ő a kamarából kizáráson, a könyvvizsgáló cégének a kamara nyilvántartásából való törlésen kívüli más, jogerős fegyelmi büntetést vagy figyelmeztetést kapott,
g) vele vagy könyvvizsgáló cégével szemben a kamara által lefolytatott minőség-ellenőrzéssel összefüggően intézkedést alkalmaztak,
h) a választott tag a megbízatásának ellátására tartósan alkalmatlanná válik,
i) a választott tag tevékenységével a testület működését veszélyezteti, végül
j) elhalálozott.
32. A 31. a)–c), e)–g) és j) pontokban írt esetekben a testület tagjának megbízatása azon a napon szűnik meg, amelyen a megszűnésre okot adó tény bekövetkezett.
33. A választott tag a tagságáról szóló, indoklást nem igénylő lemondását [31. d) pont] a kamara elnökségének írásban bármikor bejelentheti. Egyidejűleg közölnie szükséges azt az időpontot, amelytől a lemondása hatályos.
34. A 31. h)–i) pontokban írt esetben a választott tag megbízatása azon a napon szűnik meg, amelyen a testület elnökének indokokat tartalmazó írásbeli javaslatára a kamara elnöksége visszahívja.
35. Ha a testület választott tagjai körében a 14. pontban írt összeférhetetlenség áll elő, ennek bekövetkezésétől számított 8 napon belül az érintett tagok szabadon dönthetnek abban, hogy tagságáról melyikük mond le. A döntésükről további 8 napon belül a kamara elnökségét írásban tájékoztatni kötelesek. Egyidejűleg közölniük szükséges azt az időpontot, amelytől a lemondás hatályos. Mindezek megfelelően irányadók, ha a 14. pontban írt összeférhetetlenség a testület elnöke és a választott tag tekintetében következik be.
36. A testületbe az új tag megválasztásáról és megbízásáról a korábbi tag megbízatásának megszűnésétől számított 90 napon belül kell gondoskodni. Az új tag megbízatásának ideje azzal egyezik meg, amennyi a korábbi tag megbízatásának idejéből kitöltetlen maradt.
37. A kamarában a főtitkár munkakörének betöltetlensége esetén a testület elnökének feladatait az a személy látja el, akit a főtitkári feladatok végzésével a kamara megbízott.
38. A testület választott tagjai megbízatási idejének egy időben történő lejárta előtt a kamara elnökének az újabb választásról akként kell gondoskodnia, hogy a testület működésének folyamatossága zavartalanul biztosított legyen.
39. A választott tagok a testületben végzett tevékenységükkel összefüggően a kamara elnöksége által meghatározott költségtérítésben (például utazási költség) részesülnek.
40. A testület tevékenységében a főtitkári hivatal munkatársai munkakörük és munkaköri leírásukban foglaltak szerint vesznek részt.
41. A testületet a vita rendezésére a feleknek közös megegyezésük alapján írásban együttesen kell felkérniük (a továbbiakban: felkérő kérelem).
42. A felkérő kérelemnek a kamarához, illetve a testülethez történt benyújtása a vita rendezésére irányuló eljárás (a továbbiakban röviden: eljárás) megindítását jelenti.
43. A felkérő kérelemnek legalább tartalmaznia kell:
a) a felek nevét/cégnevét, lakhelyét/tartózkodási helyét/székhelyét,
b) a kamarai tagfél/felek kamarai nyilvántartási számát,
c) a nem kamarai tag fél nyilvántartási számát (cégjegyzékszám stb.),
d) ha a felet meghatalmazott képviseli, a meghatalmazott nevét, címét,
e) a szakmai bizottságba (47. pont) a felek mindegyike által a maga részéről kijelölni kért 1–1 tag nevét,
f) a vita tárgyát, az azzal kapcsolatos bizonyítékok megjelölését,
g) a szakértő, a szakértői szervezet, illetve szakértői testület (a továbbiakban együtt: szakértő) nevét, lakcímét/tartózkodási helyét/székhelyét/telep-helyét akkor, ha a felkérő kérelem benyújtásáig szakértőről a felek már közösen gondoskodtak vagy bármelyikük már gondoskodott, ennek hiányában a felkérő kérelemben azt kell közölni, hogy a felek saját hatáskörben kívánnak gondoskodni szakértő felkéréséről vagy erről a szakmai bizottságnak kell gondoskodnia,
h) ha a felek az eljárásban idegen nyelvet kívánnak használni, e nyelv megjelölését, továbbá tájékozatást arról, hogy ezt a nyelvet beszélő személyt/szervezetet (a továbbiakban: tolmács) már közösen felkérték, illetve az első egyeztető megbeszélésre majd felkérik vagy tolmács biztosításáról a szakmai bizottságnak kell gondoskodnia,
i) a felek nyilatkozatát arról, hogy a közöttük fennálló vita rendezéséhez a testület segítségét kérik, valamint az eljárással összefüggően e szabályzat, a kamara más önkormányzati szabályzatának, a kamara illetékes testületé testülete által hozott határozatának vonatkozó rendelkezéseit magukra nézve elismerik,
j) ha a kamarai tag, a könyvvizsgáló cég által jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre kötött szerződésben (kktv. 45. §-a, a továbbiakban: könyvvizsgálói szerződés) a felek kikötötték (vö. a szabályzat 99. pontjával), hogy a szerződéssel kapcsolatos vitájuk rendezéséhez a testület segítségét kérik, akkor ennek közlését, végül
k) a felek nyilatkozatát arról, hogy a vita rendezését az 5. pontban írt feltételek egyike sem zárja ki.
44. A testület elnöke a felkérő kérelmet annak kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles megvizsgálni, hogy a vita rendezésében a testület jogosult-e segítséget nyújtani.
45. A testület jogosultsága esetén a felkérő kérelmet a testület által befogadottnak kell tekinteni.
46. A testület jogosultságának hiányában a testület elnöke a felkérő kérelmet köteles visszautasítani és erről – közölve az indokot is – a feleket további 8 napon belül írásban értesíti. A visszautasítás ellen a felek a viszszautasítás kézhezvételétől számított 8 napon belül kifogással élhetnek a kamara szakmai alelnökénéLl. A kifogás tárgyában az alelnök 8 napon belül dönt. A kifogás alapossága esetén a felkérő kérelmet a testület által befogadottnak kell tekinteni. A kifogás alaptalansága esetén az ügyben további jogorvoslatnak nincs helye.
47. A vita rendezésének segítésében a testület 3 tagjából álló szakmai bizottság (a továbbiakban: bizottság) jár el.
48. A bizottságnak hivatalból tagja a testület elnöke, aki egyúttal a bizottság vezetője. A bizottság további 2 tagja a felek mindegyike által a felkérő kérelemben megjelölt 1–1 személy. A bizottság minden tagja személyesen köteles eljárni, képviseletnek nincs helye.
49. A bizottságban összeférhetetlenség miatt nem járhat el az a személy, aki
a) a felek bármelyikének közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja], élettársa,
b) a felek bármelyikével munkaviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban, munkavégzésre irányuló más jogviszonyban, tagsági viszonyban áll,
c) a felek bármelyikénél vezető tisztségviselő, más tisztséget viselő (például alapítványnál kuratóriumi tag), felügyelőbizottsági tag, auditbizottsági tag,
d) a felek bármelyikével összefonódásban levő szervezetnél (Ptk. 685/B. §) foglalkoztatott,
e) a felek valamelyikét képviseli,
f) esetében az eljárás megindítását megelőző 5 éven belül az a)–e) pontban írt eset valamelyike fennállt,
g) a vitában egyébként érdekelt, illetve elfogult.
50. Ha bizottságba a felkérő kérelemben a felek által kijelölt személynél – e személy részéről a testület elnökének adott tájékoztatás szerint – a 49. pontban írt eset valamelyike fennáll, a bizottságban csak akkor járhat el, ha ebben a felek írásban megállapodnak. A kijelölt személy összeférhetetlenségi okáról és a megállapodás lehetőségéről a feleket a testület elnöke írásban tájékoztatja azzal, hogy megállapodás hiányában a bizottságba másik személyt szükséges kijelölni. A felek megállapodása, illetve kijelölése hiányában a testület elnöke köteles a felkérő kérelmet visszautasítani és az eljárást megszüntetni. Erről a testület elnöke a feleket írásban haladéktalanul értesítLA értesíti. A megszüntetés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
51. Ha a testület elnökével szemben áll fenn összeférhetetlenség, az elnök a testület azon tagjai közül kéri fel a bizottság eseti vezetőjét, akik nem lesznek kijelölés alapján a bizottság tagjai.
52. Az összeférhetetlenséget az eljárás minden szakaszában vizsgálni kell. Ha az összeférhetetlenség az eljárás alatt következik be, az összeférhetetlenséggel kapcsolatban annak bekövetkezésétől, illetve megállapításától számított 8 napon belül az 50–51. pontban foglaltak értelemszerű alkalmazásával kell eljárni.
53. A felek megállapodhatnak abban, hogy az eljárást a bizottság helyett a testületnek csak egy tagja folytassa le. Ezt a 43. pontban írt felkérésben kell jelezniük, megjelölve a tagot is. Az az egy tag ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek e szabályzat szerint a bizottság és vezetőjének feladatai.
54. Ha a felkérő kérelmet a testület befogadta és ezt követően annak visszautasítására nem került sor (50. pont), a bizottság vezetője írásban meghívja a feleket az első egyeztető megbeszélésre. Ezen a feleket meghatalmazás alapján nagykorú, cselekvőképes személy vagy jogi képviselő is képviselheti. A meghívóban a feleket fel kell hívni arra, hogy a vitával kapcsolatos ismereteiket, okirati bizonyítékaikat lehetőleg az első egyeztető megbeszélésen tárják a bizottság elé.
55. A feleknek vagy képviselőiknek az első egyeztető megbeszélésen együttesen meg kell jelenniük. Ennek nem teljesítése esetén igazolásnak nincs helye. Meg nem jelenés esetén a bizottság vezetője az eljárást megszünteti és erről a feleket írásban haladéktalanul értesíti. A megszüntetés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
56. A bizottság vezetője az első egyeztető megbeszélésen a feleket tájékoztatja a következőkről:
a) az eljárás további főbb szakaszairól, ha ez a felkérő kérelem és/vagy az első egyeztető megbeszélés alapján előre látható,
b) a vita rendezéséhez elvezető főbb megoldási javaslatokról, ha ez a felkérő kérelem és/vagy az első egyeztető megbeszélés alapján előre megtehető,
c) a bizottság tagjainak és az eljárásba bevont, illetve bevonandó szakértőt terhelő titoktartási kötelezettségről,
d) annak lehetőségéről, hogy a felek az őket terhelő titoktartási kötelezettségről külön megállapodást köthetnek,
e) arról, hogy a bizottság a vita tárgyát képező ügyben csak a vonatkozó joganyagot, a szakmai tényeket, adatokat, körülményeket, az ezeket igazoló iratokat ismertetheti, illetve ezek felhasználásával segítheti a vita rendezését,
f) arról, hogy az egyik féltől kapott tájékoztatást, iratot a bizottság jogosult közölni a másik féllel álláspontjának kialakítása érdekében, kivéve ha ezt a tájékoztatást adó, iratot szolgáltató fél nyilatkozatában kifejezetten kizárta,
g) arról, hogy a felek megállapodhatnak abban, hogy a bizottság az eljárást csak a felek együttes jelenlétében vagy külön – külön tartott megbeszélés(ek) formájában is folytathatja,
h) az eljárás költségeiről, a költségviselés feltételeiről.
57. Az első egyeztető megbeszélésről a bizottság és a felek jegyzőkönyvet írnak alá. A jegyzőkönyv elkészítése a bizottság feladata. A jegyzőkönyv elkészíthető hangfelvételről is, ha a megbeszélés hangszalagra rögzítését a felek egyike sem ellenzi. A jegyzőkönyvből legalább 1 példányt mindegyik félnek igazoltan át kell adni.
58. Az 57. pontban írt jegyzőkönyvben rögzíteni kell:
a) a megbeszélésen résztvevőket,
b) az 56. pontban foglaltakról adott tájékoztatás megtörténtének tényét,
c) a felek nyilatkozatát arról, hogy az eljárás továbbfolytatását vagy annak megszüntetését kérik,
d) a felek az 56. d) pontban írt megállapodását, ha a felek ilyet kötöttek és a jegyzőkönyve vételét kérik,
e) a felek az 56. g) pontban írt megállapodását,
f) a bizottságnak átadott okirati bizonyítékokat,
g) ha a jegyzőkönyv hangfelvétel alapján készült, ezt a tényt, végül
h) mindazt, amelyet a bizottság, a felek együttesen vagy valamelyike szükségesnek tart.
59. Az eljárásban a bizottság a feleket részletesen köteles meghallgatni. Ennek során a feleket egyenlő elbánásban kell részesíteni.
60. A bizottságnak biztosítania kell, hogy a felek kifejthessék szakmai álláspontjukat (véleményüket), a vitával kapcsolatos iratokat bemutathassák, illetve felhasználhassák. A kamarai tag fél nem köteles azt az iratot, adatot, tényt a bizottság rendelkezésére bocsátani, amely a kamara nyilvántartásában fellelhető, illetve abból megállapítható.
61. A bizottság a további egyeztető megbeszélés(ek)ről ugyancsak jegyzőkönyvet köteles készíteni. Erre az első egyeztető megbeszélésről készítendő jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
62. A bizottság az első egyeztető megbeszélést a kamara helyiségében tartja. Ez irányadó a további egyeztető megbeszélés(ek)re is, kivéve, ha a vita tárgyát képező ügy körülményei kihelyezett megbeszélés tartását indokolják. A kihelyezett megbeszéléshez a felek egyetértése szükséges.
63. Az eljárásba szakértő vonható be, ha a vitával kapcsolatos valamely szakkérdés megítélése különleges szakértelmet igényel.
64. Szakértőként bárki eljárhat, aki a vitával kapcsolatos valamely kérdésben különleges szakértelemmel rendelkezik. Az eljárásba rendszerint egy szakértőt kell bevonni, több szakértő bevonása csak különböző szakkérdések felmerülése esetén indokolt.
65. A szakértőre a 49. pontban írt összeférhetetlenségi szabályokat megfelelően alkalmazni kell. Szakértőként az a kamarai tag sem járhat el, aki a 13. d) pontban írt feltételeknek nem felel meg.
66. Szakértő az eljárásba bevonható:
a) saját hatáskörben a felek által közösen vagy egyik fél által, függetlenül attól, hogy a különleges szakértelemmel a bizottság rendelkezik-e, vagy
b) a felek által közösen, vagy valamelyikük által a bizottság részére tett javaslatra, illetve a bizottság által a felek részére tett javaslatra, ha a bizottság a különleges szakértelemmel nem rendelkezik.
67. Ha az eljárásba a felek a szakértőt saját hatáskörben [66. a) pont] vonják be, a szakértés feltételeire (a szakértésre váró kérdés, a szakvélemény szolgáltatásának módja, a szakértői díj és költségtérítés stb.), a fél/felek és a szakértő megállapodása az irányadó. A bizottság csak a szakértő személyének összeférhetetlenségét jogosult vizsgálni. Ha összeférhetetlenséget állapít meg, erre a bizottságnak a megállapodásban részes felek figyelmét haladéktalanul fel kell felhívnia, egyidejűleg kérve másik szakértő bevonását. Ennek eredménytelensége esetén a szakértő által adott az a szakvélemény, amely csak egyik fél által kötött megállapodás alapján készült, a vita rendezésében csak akkor használható fel, ha ehhez a másik fél hozzájárult. Ennek hiányában a szakvéleményt a bizottság mellőzi.
68. Ha a szakértő személyéről a bizottságnak kell gondoskodnia [66. b) pont], a szakértő személyében a feleknek meg kell állapodniuk, továbbá abban, hogy a díját, költségtérítését a felek közösen viselik vagy melyikük viseli.
69. A felek 68. pontban írt megállapodása szerinti személyt a szakértésre a bizottság vezetője írásban kéri fel. A felkérésnek tartalmaznia kell:
a) a szakértésre váró kérdés lényegét,
b) az összeférhetetlenségre és a titoktartásra vonatkozó előírásokat,
c) a felkérés kézhezvételétől számított 8 napon belül a bizottság vezetőjét értesítse arról, hogy a felkérést elfogadja vagy visszautasítja,
d) a felkérés elfogadása esetén nyilatkozzon arról, hogy személyében nem áll fenn összeférhetetlenség, továbbá a titoktartási kötelezettségét tudomásul vette, végül
e) közölje a várható szakértői díját, költségtérítési igényét.
70. Az eljárásba a bizottság által felkért szakértő csak akkor vonható be, ha ő a felkérést, a fél/felek a várható szakértői díját, költségtérítését elfogadják.
71. A bizottság által felkért szakértő a szakértői véleményt a bizottság által rendelkezésére bocsátott iratok alapján a bizottság és a felek részére írásban terjeszti elő. Az előterjesztés határidejét a szakértésre váró kérdés bonyolultságától, az áttanulmányozásra váró iratok mennyiségétől, tartalmuk áttekintési és feldolgozási igényétől függően a bizottság határozza meg azzal, hogy az nem lehet hosszabb 30 napnál. A határidőt a bizottság a felek egyetértésével, egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja.
72. Ha az eljárásban a fél/felek által saját hatáskörben bevont szakértő vesz részt, és szakvéleményének elkészítéséhez az eljárás során keletkezett további iratok rendelkezésére bocsátása szükséges, erre a 71. pontban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
73. A szakértő az eljárás során tartott megbeszéléseken személyesen csak a felek egyetértésével vehet részt. A felek bármelyike a szakértővel csak a bizottság előtti megbeszélésen léphet kapcsolatba, tehet fel értelmezést, megértést szolgáló vagy egyéb kérdéseket. Mindezek alól kivétel a szakértő és a fél akkor, ha a szakértőt a fél saját hatáskörben egyedül vonta be az eljárásba, vagy ha a felek által közösen bevont szakértő esetében a közöttük megkötött megállapodásuk másképpen rendelkezik.
74. Nem szükséges a felek egyetértése ahhoz, hogy a bizottság a szakértőhöz a szakértői véleményével kapcsolatban értelmezést, megértést szolgáló, ellentmondást tisztázó kérdéseket tegyen fel, vele személyesen tárgyaljon.
75. A felek közösen vagy bármelyikük indítványozhatja a bizottságnál, hogy hallgassa meg azt a személyt/szervezetet, aki/amely a vitás ügy körülményéről tudomással bír. Az indítványban meg kell jelölni a meghallgatni javasolt személy/szervezet nevét, lakcímét/tartózkodási helyét/székhelyét/telephelyét, továbbá azt a körülményt, amelyre a meghallgatás vonatkozna. Ha a meghallgatási indítványt a felek közösen teszik, a bizottság a személyt/szervezetet köteles meghallgatni. Ha a meghallgatási indítványt egyik fél teszi, a meghallgatás szükségességéről a bizottság dönt, kikérve a másik fél véleményét. A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvre az egyeztető megbeszélésről készítendő jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. A meghallgatott személy/szervezet az igazoltan felmerült költségeinek (például utazási költség) megtérítésére tarthat igényt.
76. A vita tárgyától függően a felek közösen vagy bármelyikük indítványozhatja a bizottságnál, hogy azt a biztosítót, akivel a kamarai tag félnek felelősségbiztosítása van, az egyeztető megbeszélésre hívják meg. Az indítványban meg kell jelölni a biztosító nevét, székhelyét, továbbá a meghívás okát. Ha a meghívási indítványt a felek közösen teszik, a bizottság a biztosítót köteles meghívni. Ha a meghívási indítványt egyik fél teszi, a meghívás szükségességéről a bizottság dönt, kikérve a másik fél véleményét. A biztosítónak a megbeszélésen észrevételezési joga van. Ezt a jogát a biztosító – kérésére – a meghívási indítványt tevő(k) és a bizottság egyetértésével más formában is gyakorolhatja. Ez esetben a bizottság a biztosító rendelkezésére bocsátja azokat az iratokat, adatokat, tényeket, amelyekkel kapcsolatban az eljárásban észrevételt tehet.
77. Ha az eljárásban való részvételre a felek a tolmácsot saját hatáskörben [43. h) pont] kérték, illetve kérik fel, a tolmácsi tevékenység feltételeire a felek és a tolmács megállapodása az irányadó.
78. Ha az eljárásban tolmácsról a bizottságnak kell gondoskodnia, a felek által az eljárásban használni kívánt idegen nyelvet igazoltan beszélő személy felkérése a bizottság vezetőjének feladata. A felkéréshez a feleknek meg kell állapodniuk abban, hogy a tolmács díját, költségtérítését a felek közösen viselik vagy melyikük viseli.
79. A tolmács felkérésének tartalmaznia kell:
a) az eljárásban használni kívánt idegen nyelv megjelölését,
b) annak a szak- (üzleti) területnek a megjelölését, amelyhez a vita legközelebb áll,
c) az összeférhetetlenségre, titoktartásra vonatkozó előírásokat,
d) a felkérés kézhezvételétől számított 8 napon belül a bizottság vezetőjét értesítse arról, hogy a felkérést .elfogadja vagy visszautasítja,
e) a felkérés elfogadása esetén nyilatkozzon arról, hogy személyében nem áll fenn összeférhetetlenség, továbbá a titoktartási kötelezettségét tudomásul vette, végül
f) közölje a várható díját, költségtérítési igényét.
80. Az eljárásba a bizottság által felkért tolmács csak akkor vonható be, ha ő a felkérést, a fél/felek a várható díját, költségtérítését elfogadják.
81. A bizottságnak tolmácsról kell gondoskodnia akkor is, ha az eljárásban süket vagy néma személy vesz részt és vele írásban nem lehet érintkezni.
82. A tolmácsra egyebekben a szabályzatnak a szakértőre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
83. Az eljárás befejeződik:
a) a felek által megkötött, a vitát lezáró megállapodás aláírásának napjával,
b) azon a napon, amelyen a felek együttesen a bizottságnak írásban bejelentik vagy a bizottság előtt nyilatkozzéknyilatkozzák, hogy kérik az eljárás befejezését,
c) azon a napon, amelyen a felek bármelyike írásban közli a másik féllel és egyidejűleg a bizottsággal, hogy az eljárást befejezettnek tekinti,
d) ha az első egyeztető megbeszéléstől számított 3 hónapon belül a felek nem kötnek vitát lezáró megállapodást és a b)–c) pontban írt eset sem áll fenn,
e) e szabályzatban foglalt más esetekben.
84. A felek által megkötött, a vitát lezáró megállapodást a bizottság köteles írásba foglalni, azt az együttesen, személyesen jelenlevő felek és a bizottság tagjai is aláírják.
85. Ha a vitát lezáró megállapodásban név-, számelírás, számítási hiba vagy más hasonló elírás történt, azt a felek együttes írásbeli kérelmére a bizottság – a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül – kijavítja.
86. Az eljárásban keletkezett iratokat a kamara az eljárás befejezését követő 10 évig köteles megőrizni. Az őrzési idő alatt bármelyik félnek – kérelmére és költségére – a kamara az iratokról egyszerű másolatot ad ki.
87. A szabályzat e részének alkalmazásában titok: a kktv. 66. § (1) bekezdése szerinti titok.
88. Az eljárásban bármilyen minőségben részt vevő személyek titoktartási kötelezettségére a kktv. 66. §-ában foglaltak az irányadók.
89. A kamara részéről az eljárásban bármilyen minőségben résztvevők tekintetében a titoktartási kötelezettségre a kamara titokvédelmi szabályzatában foglaltak is irányadók.
90. Ha az eljárásban résztvevő valamely személy (például igazságügyi szakértő, ügyvéd) titoktartási kötelezettsége tekintetében a tevékenységére vonatkozóan külön jogszabály is rendelkezik, esetében e
jogszabály is irányadó.
91. Az eljárás költségelemei a következők:
a) a kamarának fizetendő eljárási költség,
b) a felek és képviselőik költsége,
c) a szakértő, a tolmács díja, költségtérítése,
d) az eljárásban résztvevő más személyek költsége,
e) egyéb költségek (például fordítás, okirat-hitelesítés költsége.
92. A kamarának fizetendő eljárási költséggel kapcsolatos feltételeket (mértékek, illetve összegszerűség, előlegezési feltételek, kedvezmények, mentességek stb.) a kamara elnöksége határozza meg. A feltételeket a kamara honlapján és a lapjában közzé kell tenni.
93. Minden olyan költség, költségtérítés és viselője vonatkozásában, amelyre a felek egymásközt megállapodtak vagy a felek közösen, illetve bármelyikük a költségre, költségtérítésre jogosulttal az összegszerűségben és viselőjében megállapodott, az adott megállapodás az irányadó.
94. A 93. pontban írt megállapodás hiányában:
a) a kamarának fizetendő eljárási költséget a felek egymásközt egyenlő arányban viselik,
b) mindegyik fél a saját és képviselőjének költségét maga viseli,
c) az eljárásban a feleken és a bizottságon kívül résztvevő más személyek költségének, költségtérítésének viselője az a fél, amelyik e személyek felkérését/meghallgatását/meghívását indítványozta, együttes indítvány esetében a költségeket a felek egymásközt egyenlő arányban viselik.
95. Ha az eljárás vitát lezáró megállapodás megkötésével fejeződött be [83. a) pont] e megállapodásnak a kamarának fizetendő eljárási költséget, esetlegesen már befizetett előleget, a fizetés módját, a költség viselőjét tartalmaznia kell. Más költséget, költségtérítést összegszerűen, azok jogosultját és a költségek viselőjét a vitát lezáró megállapodásnak csak akkor kell tartalmaznia, ha a felek a 93. pontban írt megállapodásra nem hivatkoznak. Hivatkozás esetén e tényt elégséges a vitát lezáró megállapodásban rögzíteni.
96. Ha az eljárás a 83. b)–e) pontban írt esetben fejeződik be és a bizottságnak nincs tudomása a 93. pontban írt megállapodásról, illetve a költségekről és viselőjéről a felek az eljárás befejezéséről szóló nyilatkozatban/közlésben a bizottságot nem tájékoztatták, a költségekkel kapcsolatban a bizottság felhívja a feleket 8 napon belüli pótlásra. A felhívás eredménytelensége esetén a bizottság a 94. pontban írtak alkalmazásával a rendelkezésére álló iratok, adatok alapján további 8 napon belül megállapítja a költségre jogosultat, a költség összegét, a költség viselőjét, ezekről a feleket és a költségre jogosultat írásban értesíti. Ez ellen a felek, a költség jogosultja az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül kifogással élhetnek a kamara szakmai alelnökénél. A kifogás tárgyában az alelnök 8 napon belül dönt. Az alelnök az értesítésben foglaltakat helybenhagyja, vagy megváltoztatja, módosítja. Az ügyben további jogorvoslatnak nincs helye.
97. A testület elnöke a testület, illetve a bizottság(ok) működésével kapcsolatos tapasztalatairól, ennek keretében a vitákból levonható általános szakmai következtetésekről évenként összegző értékelést köteles készíteni. Az értékelést a kamara alapszabályában, más önkormányzati szabályzatában meghatározott kamarai tisztségviselő, illetve testület elé kell terjeszteni, aki/amely dönt a szükséges intézkedések megtételéről.
98. A testület elnöke a 97. pontban írt összegző értékelésében kimutatja az eljárásokkal kapcsolatos, a kamarának befizetett költségekből származó bevételeket, egyidejűleg indokolt javaslatot tehet a költségek módosítására.
99. A kamara a kamarai tagnak, a könyvvizsgáló cégnek a könyvvizsgálói szerződésében a következők rögzítését ajánlja annak érdekében, hogy a szerződéssel kapcsolatos esetleges vitájuk a rendezés érdekében elsődlegesen a testület elé kerüljön:
„A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a jelen szerződésből fakadó bárminemű esetleges vitájukat – a vitának megállapodással történő rendezése érdekében – elsődlegesen a Magyar Könyvvizsgálói Kamarán belül működtetett egyeztető testület segítségével igyekeznek megoldani. Ha a vita az egyeztető testület segítségével nem rendeződött, akkor jogosultak más közvetlen tárgyalásos utat választani vagy bírósághoz fordulni.”
100. A jogsegélyszolgálat célja a kamarai tagok egyéni érdekvédelmének elősegítése.
101. A szabályzat e részének alkalmazásában a kamarai tagok egyéni érdekvédelmének (a továbbiakban: egyéni érdekvédelem) elősegítése alatt különösen érteni kell mindannak az igénynek, kérésnek bármely jogszerű módon és formában történő segítését, támogatását, illetve kielégítését, amely a kamarai tagok
a) alkotmányos és törvényes jogaik érvényesülését, kötelezettségeik teljesítését,
b) peres, hatósági vagy egyéb eljárásban (polgári peres eljárásban félként, hatósági eljárásban ügyfélként stb.) a minél eredményesebb részvételét,
c) jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységével és az egyéb szakmai szolgáltatásával kapcsolatba hozható európai uniós jogforrásokban, a könyvvizsgálók nemzetközi szervezeteinek kötelező vagy ajánlott előírásaiban, hazai jogszabályokban, a kamara alapszabályában és más önkormányzati szabályzatában, továbbá a kamara bármely testületének határozatában és elnökének utasításában, végül az állandósult nemzetközi és hazai bírósági gyakorlatban (a továbbiakban ezek együtt: jogforrások) való tájékozottságát, eligazodását,
d) könyvvizsgálói tevékenységének, illetve hivatásuk tekintélyének, társadalmi elismertségének védelmét, javítását szolgálja.
102. A jogsegélyszolgálat a kamara főtitkári hivatalának keretében működik.
103. A jogsegélyszolgálatot a kamara főtitkára irányítja és a kamara elnöke közvetlenül felügyeli.
104. A jogsegélyszolgálat tevékenységében a főtitkári hivatal munkatársai munkakörük és munkaköri leírásukban foglaltak szerint vesznek részt. A jogsegélyszolgálat tevékenységébe külső személy (például szakértő, tolmács, biztosító) bevonható akkor, ha az egyéni érdekvédelmet csak közreműködővel lehet elősegíteni. A külső személy bevonására a szabályzat I. részének az e személyekre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
105. A jogsegélyszolgálat feladatai különösen:
a) tanácsadás, tanácsadó rendezvény szervezésére javaslat tétele,
b) képviselet ellátása,
c) egyéni érdekvédelmet érintő általános jellegű intézkedés, vélemény, állásfoglalás kiadására, közzététel érée ja vas lat tétée le, illetve ilyen javaslatok kidolgozásában közreműködés,
d) egyéni érdekvédelemmel kapcsolatos tapasztalatok évenkénti összegző értékelése.
106. A jogsegélyszolgálat az egyéni érdekvédelemmel kapcsolatos feladatait országos szinten szolgáltatásként látja el.
107. A jogsegélyszolgálat szolgáltatása lehet:
a) a kamarai tag személyes segítsége,
b) a kamarai tagok kollektív segítsége.
108. A jogsegélyszolgálattól a kamarai tag (a továbbiakban: kérelmező) a kamarai tagsági viszonyát, ennek keretében jogait és kötelezettségeit, a könyvvizsgálói tevékenységét és az egyéb szakmai szolgáltatását bármely vonatkozásban érintő, illetve ezekkel összefüggő ügyben (a továbbiakban: személyes ügy) tanácsot, képviselet ellátását vagy ezekhez hasonló más segítséget (a továbbiakban mindezek együtt: személyes segítség) kérhet:
a) saját maga vagy igazolt képviselője által ügyfélfogadási időben (a továbbiakban: szóbeli kérelem),
b) saját maga vagy igazolt képviselője által aláírt kérelemben, ideértve az e-mailt is (a továbbiakban: írásbeli kérelem).
109. A jogsegélyszolgálat nem nyújthat személyes segítséget annak a kamarai tagnak:
a) aki ellen vagy a könyvvizsgáló cége ellen fegyelmi eljárást folytatnak és a személyes segítség összefüggésben lenne a fegyelmi eljárás tárgyával,
b) akinél vagy a könyvvizsgáló cégénél minőség-ellenőrzést folytatnak és a személyes segítség összefüggésben lenne a minőség-ellenőrzés tárgyával,
c) aki e szabályzat I. részében írt eljárásban félként részt vesz vagy akinek a félként! i részvételével folytatott eljárás megállapodással fejeződött be,
d) aki és a kamara között egyéb okból érdekellentét áll fenn és ezzel kapcsolatban igényli a segítséget.
110. A kérelmezőnek a személyes segítség kérésekor a jogsegélyszolgálatot tájékoztatnia kell arról, hogy személyes ügyében a 109. pontban írt feltételek nem állnak fenn. A jogsegélyszolgálat jogosult arra, hogy a tájékoztatást a kamara megfelelő nyilvántartása alapján ellenőrizze.
111. Szóbeli kérelem esetén a jogsegélyszolgálat a kérelmezőt meghallgatja. Ha a személyes segítség a meghallgatás során előadottak alapján megadható, a kérelem lényegéről és a személyes segítség nyújtásáról a jogsegélyszolgálatnak emlékeztetőt kell készítenie. Ezt a kérelmezőnek és a jogsegélyszolgálat részéről eljáró személynek alá kell írnia. Ha a kérelmező igényli, részére az emlékeztető egy eredeti példányát át kell adni.
112. Ha a 111. pont szerinti meghallgatáson a személyes segítség azért nem adható meg, mert az ügyben a jogsegélyszolgálatnak szakmailag még tájékozódnia kell, a személyes segítséget a meghallgatástól számított 15 napon belül kell megadni, kivéve, ha erre ennél igazoltan rövidebb idő alatt van szükség.
113. Ha a 111. pont szerinti meghallgatáson a személyes segítség azért nem adható meg, mert az ügyben szükséges a kérelmezőnek iratokat becsatolnia, adatokról, tényekről, körülményekről nyilatkoznia, erre a jogsegélyszolgálat a kérelmező figyelmét köteles felhívni, továbbá nyilatkoztatni kell arról, hogy ezeket további meghallgatáson vagy egyéb módon (fax stb.) mely időpontra szolgáltatja. A további meghallgatásra a 111–112. pontban foglaltak megfelelően irányadók azzal, hogy a kérelmezővel egyetértésben meg kell határozni a további meghallgatás időpontját. Az iratok, adatok, tények, körülmények egyéb módon történő teljesítése esetén ezek kézhezvételéről számított 15 napon belül a jogsegélyszolgálat a személyes segítséget írásban adja meg, kivéve, ha erre ennél igazoltan rövidebb idő alatt és más módon van szükség. Ha a kérelmező a további meghallgatást vagy az egyéb módon (fax stb.) történő teljesítést elmulasztja, akkor a jogsegélyszolgálat a rendelkezésére álló iratok, adatok, tények, körülmények alapján alakítja ki a személyes segítség tartalmát.
114. írásbeli Írásbeli kérelem esetén a jogsegélyszolgálat a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban adja meg a személyes segítséget, kivéve, ha arra ennél igazoltan rövidebb idő alatt és más módon van szükség. Ha a kérelemmel kapcsolatban iratok becsatolása, adatokról, tényekről, körülményekről nyilatkozat adása szükséges, ezek pótlására fel kell hívni a kérelmezőt. Egyebekben a 113. pontban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
115. A jogsegélyszolgálat és a kérelmező a személyes segítség nyújtásának folyamatában a további meghallgatás(ok)ban szabadon megállapodhat. Ezt bármelyikük kezdeményezheti. A kérelmező kezdeményezése esetén a meghallgatást a jogsegélyszolgálat nem utasíthatja vissza. Az egyes meghallgatások tekintetében a 111. pontban foglaltak irányadók.
116. A kérelmezőtől a jogsegélyszolgálat nem kérheti azt az iratot, adatot, tényt, amely a kamara nyilvántartásában fellelhető, illetve abból megállapítható.
117. A jogsegélyszolgálat a kérelmező személyes ügyében annak képviseletét akkor láthatja el, ha ezt jogszabály nem zárja ki, illetve nem korlátozza. A képviselet elvállalására és ellátására a vonatkozó jogszabályok irányadók.
118. A kamarai tag szóbeli vagy írásbeli kérelmén alapuló személyes segítség érdemi nyújtásában a jogsegélyszolgálat részéről nem vehet részt az a személy, aki
a) a kérelmezőnek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja], élettársa,
b) a kérelmezővel munkaviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban, munkavégzésre irányuló más jogviszonyban, tagsági viszonyban áll,
c) a kérelmezőnél vezető tisztségviselő, más tisztséget viselő (például alapítványnál kuratóriumi tag), felügyelőbizottsági tag, auditbizottsági tag,
d) a kérelmezővel összefonódásban levő szervezetnél (Ptk. 685/B. §) foglalkoztatott,
e) a kérelmezőt képviseli,
f) a személyes segítség nyújtásában egyébként érdekelt, illetve elfogult.
119. Ha a jogsegélyszolgálat részéről annak a személynek kellene eljárnia, akinél a szóbeli vagy írásbeli kérelem előterjesztését megelőző 5 éven belül a 118. b)–e) pontjában írt eset valamelyike fennállt, a jogsegélyszolgálat részéről a személyes segítség érdemi nyújtásában csak akkor vehet részt, ha ehhez a kérelmező írásban hozzájárult.
120. Az összeférhetetlenséget a személyes segítség nyújtásának egész folyamatában vizsgálni kell. Ha az összeférhetetlenség a folyamat alatt következik be, az összeférhetetlenséggel érintett személy a folyamat további részében nem vehet részt.
121. Ha az összeférhetetlenség a kamara főtitkára tekintetében áll fenn, illetve következik be, a személyes segítség nyújtásával kapcsolatos feladatait az őt egyébként rendszerint helyettesítő személy látja el.
122. A jogsegélyszolgálat országos vagy területi szervezeti (kktv. 145. §) szintű tanácsadó rendezvény megszervezésére, továbbá egyéni érdekvédelmet érintő intézkedés, szakmai vélemény, állásfoglalás, iránymutatás kiadására, közzétételére javaslatot tehet, ha a javaslat a kamarai tagok szélesebb körét, illetve többségét érinti vagy a könyvvizsgálói tevékenység védelme érdekében más fontos ok miatt indokolt. A javaslatot elfogadás, illetve jóváhagyás végett a kamara alapszabályában, más önkormányzati szabályzatában meghatározott kamarai tisztségviselőhöz, illetve testülethez/bizottsághoz kell eljuttatni. A rendezvénnyel kapcsolatos felhívást, az elfogadott/jóváhagyott intézkedést, szakmai véleményt, állásfoglalást a kamara honlapján és a lapjában kell közzétenni.
123. A jogsegélyszolgálat és a kamara szakértői bizottsága [kktv. 138. §] együttműködik abban, hogy egyéni érdekvédelmet érintő, a könyvvizsgálattal kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdésekben egységes és állandósult szakmai szemlélet alakuljon ki a kamarai tagok körében. Ennek keretében egymást folyamatosan tájékoztatják tevékenységükről, közösen javaslatot tehetnek szakmai intézkedés, szakmai vélemény, állásfoglalás, iránymutatás kiadására, illetve nyilvánosságra hozatalára.
124. A jogsegélyszolgálat jogosult arra, hogy a kamara illetékes tisztségviselőjének, testületének felhatalmazása alapján a kamarai tagok kollektív segítsége keretében a 98. pontban írtaknak megfelelő ügyekben/kérdésekben külső személyek/szervezetek előtt a kamarai tagok összességét képviselje.
125. A jogsegélyszolgálat tevékenységében részt vevő személyek titoktartási kötelezettségére a 87–90. pontban foglaltakat kell alkalmazni.
126. A kamara elnöksége dönt arról, hogy a személyes segítséget kérelmezők a számukra nyújtott szolgáltatásért a kamarának költségtérítést fizetnek-e. Ha a döntés fizetésről szól, az elnökség határozza meg a költségtérítéssel kapcsolatos feltételeket (mértékek, illetve összegszerűség, előlegezési feltételek, kedvezmények, mentességek stb.). A fizetés mellőzéséről szóló döntést, illetve a fizetési feltételeket a kamara honlapján és lapjában közzé kell tenni.
127. A jogsegélyszolgálattól személyes segítséget kérelmező a kamarának fizetendő költségtérítésen felüli minden saját, és ha a személyes segítséget képviselő közreműködésével kéri, annak is minden költségét maga viseli.
128. A tanácsadó rendezvényen való részvételért a kamara részvételi díjat kérhet. A díjakra a 126. pontban foglaltak megfelelően irányadók.
129. A kamara főtitkára a jogsegélyszolgálat működésével kapcsolatos tapasztalatokról évenként összegző értékelést köteles készíteni. Az értékelést a kamara alapszabályában, más önkormányzati szabályzatában meghatározott kamarai tisztségviselő, illetve testület kell terjeszteni, aki/amely dönt a szükséges intézkedések megtételéről.
130. A 129. pontban írt összegző értékelésben ki kell mutatni a személyes segítség nyújtásával kapcsolatos költségtérítésekből származó bevételeket, egyidejűleg indokolt javaslat tehető a költségtérítési feltételekre, illetve módosítására (vö. 126. pont).
131. Ez a szabályzat 2008. július 1. napján lép hatályba.
132. A szabályzat hatályba lépését követő félév elteltével, legkésőbb 2009. január 31. napjáig az egyeztető testület, ideértve a szakmai bizottságo(ka)t is, továbbá a jogsegélyszolgálat működésének gyakorlati tapasztalatairól a kamara főtitkára a kamara alapszabályában meghatározott kamarai tisztségviselő, illetve testület részére jelentést köteles készíteni. A jelentés keretében javaslatot kell tennie a szabályzat szükséges módosítására is, ha az indokoltnak mutatkozik.