Magyar

 

Magyar Könyvvizsgálói Kamara

okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzata

(A módosításokkal egységes szerkezetben)

A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 96. §-a alapján a Magyar Könyvvizsgálói Kamara a következő szakképzési és vizsgaszabályzatot alkotja:

A) A szabályzat hatálya

1. A szakképzési és vizsgaszabályzat hatálya kiterjed:

a) az okleveles könyvvizsgálói képzési programban résztvevő természetes személyekre (a továbbiakban: hallgató),

b) *  a kamara okleveles könyvvizsgálói képzés szervezésében résztvevő bizottságaira (oktatási bizottság, Okleveles Könyvvizsgálókat Képesítő Testület, az utóbbi a továbbiakban: OKKT),

c) az okleveles könyvvizsgálói képzésre feljogosított intézményre (a továbbiakban: szakképző hely),

d) az okleveles könyvvizsgálói képzésben oktatási tevékenységet végzőkre (a továbbiakban: minősített oktató),

e) a kamara által kijelölt vizsgabizottságokra,

f) a kamara főtitkári hivatalának a képzési program és a vizsgáztatás feltételeit biztosító munkatársaira,

g) az ismeretek ellenőrzésére szolgáló tételsorok, vizsgafeladatok összeállításában, javításában közreműködő szakértőkre,

h) a szakképző helyeken folyó képzés, valamint a vizsgák szabályszerű lefolytatásának ellenőrzésével megbízott ellenőrökre, valamint az írásbeli vizsgák lebonyolításában résztvevőkre,

továbbá mindazokra, akik az okleveles könyvvizsgálói szakképzésben és vizsgáztatásban közvetlenül vagy közvetve részt vesznek.

B) A szakképzéssel és a vizsgáztatással kapcsolatos eljárási szabályok

2. *  A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 5. §- ának f)–j) pontjai értelmében az alábbiak hatósági eljárásnak minősülnek:

a) felvétel az okleveles könyvvizsgálói képzési programba,

b) * 

c) külföldi oklevél, bizonyítvány elismerése az okleveles könyvvizsgálói képzési programban való részvétel céljából,

d) a tanulmányok elismerése az okleveles könyvvizsgálói képzési programban,

e) okleveles könyvvizsgálói képzés szervezésének, folytatásának engedélyezése gazdálkodó számára, oktatási tevékenység végzésének engedélyezése természetes személy számára, valamint az engedélyek visszavonása.

3. *  A hatósági eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni a Kkt.-ben, illetve a jelen szabályzatban foglaltak figyelembe vételével.

4. *  A 2. pontban felsorolt hatósági eljárásokban első fokon a kamara oktatási bizottsága jár el.

5. A hatósági eljárásban a főtitkári hivatal a kamara alapszabályának 22. pontjában részletezett feladatokat látja el, illetve tevékenységeket végzi.

6. *  A kamarai hatósági eljárás során a kapcsolattartás kizárólag az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton, űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás (ügyfélkapus azonosító) igénybevételével történhet. A kamarai hatósági eljárás lefolytatása iránti kérelem, illetve az egyéb beadványok a megfelelő elektronikus űrlap kiválasztásával, a személyre szabott ügyintézési felületen keresztül terjeszthetőek elő._

6/A. *  A kamarai hatósági eljárás lefolytatására, a kérelem elbírálására, a kérelem elbírálásának határidejére, a hiánypótlásra és a jogorvoslatra az Ákr. és a Kkt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

7. *  Az okleveles könyvvizsgálói képzési program részét képező vizsga engedélyezése iránti eljárásban első fokon a kamara oktatási bizottsága jár el. Az engedélyezési eljárás során a kérelmet a jelentkezést követő első bizottsági ülésen, de legkésőbb 30 napon kell elbírálni azzal, hogy hiánypótlási felhívás a kérelem beérkezésétől számított 10 napon belül bocsátható ki. A hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő az ügyintézési határidőbe nem számít be.

8. *  A 7. pont szerinti kérelemnek helyt adó határozatban meg kell jelölni a vizsga pontos helyszínét, időpontját. A kérelmet elutasító határozat ellen a kérelmező annak közlésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet, melyet a kamara elnökséghez címezve a főtitkári hivatalnál kell benyújtani. Az elnökség a fellebbezésről annak beérkezését követő 60 napon belül határoz.

9. *  A 7. pont szerinti eljárás a jogorvoslati eljárásra is kiterjedően díjmentes, a vizsga díjköteles.

10. * 

11. * 

12. * 

13. A 2. pont szerint indított hatósági eljárásért a Magyar Könyvvizsgáló Kamara számlájára igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj összegét a Kkt. határozza meg. Az oktatási bizottság elsőfokú döntése ellen benyújtott fellebbezés díjköteles, amelynek díja az előzőekben feltüntetett igazgatási szolgáltatási díj 50%-a.

14. * 

15. A 13. pontban meghatározott díjfizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha a kérelmező a kérelmet a hatáskörrel nem rendelkező kamarai szervhez nyújtja be, vagy a kérelmet a hatáskörrel rendelkező szerv elutasítja, vagy a kérelmező az elsőfokú határozat meghozatala előtt a kérelmet visszavonja.

16. *  A hiánypótlás teljesítése esetén az eljárási díjat még egyszer nem kell megfizetni.

17. A jogorvoslati eljárásban megfizetett valamennyi díjat a kérelmezőnek vissza kell téríteni, ha a kamara elnöksége vagy a bíróság által felülvizsgált határozat a kérelmező hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult.

18. *  Az eljárásban az arra illetékes szerv által hozott döntést elektronikus úton kell a címzettnek megküldeni.

C) Jogosultság okleveles könyvvizsgálói képzés szervezésére és folytatására

[„Kkt. 81. § (1) *  Okleveles könyvvizsgálói képzést a pályázat útján megszerzett engedéllyel arra feljogosított felnőttképzést folytató intézmény (a továbbiakban: szakképző hely) szervezhet és folytathat. Az engedélyezési eljárás tekintetében – a kamara oktatási bizottsága jár el.

(2) Kérelem alapján engedélyt kell adni okleveles könyvvizsgálói képzés megszervezésére és folytatására annak a felnőttképzést folytató intézménynek, amely megfelel az alábbi feltételeknek:

a) a közzétett nyilvános pályázati felhívás alapján érvényes pályázatot nyújtott be,

b) vállalja a pályázati felhívásban, továbbá az e törvényben, valamint a kamara okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzatában meghatározott feltételek, követelmények teljesítését,

c) a pályázat benyújtását megelőző három évben nem vonták vissza az engedélyét a 85. § (1) bekezdésének b) pontja alapján,

d) az előírt igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.

(3) A pályázati felhívást a kamara lapjában és a kamara honlapján közzé kell tenni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti engedély legfeljebb öt évre adható meg.

Kkt. 82. § A szakképző hely

a) az okleveles könyvvizsgálói képzést a kamara által meghatározott képzési program alapján köteles szervezni,

(...)”]

19. *  Szakképző hely az a gazdálkodó szervezet, ideértve az egyéni vállalkozót is, aki/amely rendelkezik a felnőttképzés engedélyezési eljárás során kiadott engedéllyel.

20. Az okleveles könyvvizsgálói képzési programban az a szakképző hely szervezhet oktatást, amely a kamara által kiírt pályázat alapján a kamara oktatási bizottságától erre határozatban engedélyt kapott.

21. A kamara szakképző helyek számára kiírt pályázata nyilvános, azon valamennyi felnőttképzést folytató intézmény részt vehet.

22. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a) a pályáztatás célját,

b) a követelményeknek való megfelelés feltételeit,

c) * 

d) a pályázat benyújtásának határidejét,

e) annak a kamarai szervnek a megnevezését, ahova a pályázatot címezni, és ahova benyújtani kell,

f) a csatolandó dokumentumok listáját,

g) a pályázatokat elbíráló kamarai testület megnevezését, a pályázatok elbírálásának módját és időpontját,

h) az eredményhirdetés időpontját és helyét,

i) az eredmény közzétételének, az eredményről történő értesítésnek a módját,

j) annak a személynek az elérhetőségét, akitől a pályázattal kapcsolatban információ kérhető.

23. A pályázati felhívás mellékleteinek benyújtásához szükséges adatlapok, illetve űrlapok a kamara honlapjáról letölthetőek.

24. A pályázati kérelemhez csatolni kell:

a) *  a felnőttképzési nyilvántartásba vételről szóló határozat másolatát,

b) *  a felnőttképzésre jogosított intézmény vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy a szakképző helyre szóló engedély időtartama alatt:

ba) az oktatást a kamara által meghatározott képzési program szerint (lásd az 1. számú melléklet szerinti tantárgyi követelményeket), kizárólag a Kkt. 87. §–a szerinti minősített oktatók végzik,

bb) vállalja azt, hogy az intézmény a Könyvvizsgálat és ellenőrzés, a Számvitel és elemzés tantárgyak oktatásához 3–3, más tantárgyak oktatásához legalább 2–2 minősített oktatóval folyamatosan rendelkezik,

bc) * 

bd) személyes jelenléti képzés esetén az intézmény az oktatáshoz saját vagy bérbevett oktatási termekkel rendelkezik, és az okleveles könyvvizsgálói képzési programnak megfelelő oktatáshoz szükséges technikai feltételeket folyamatosan biztosítja,

be) * 

bf) a kamara részére a nyilatkozatban vállalt feltételek teljesítése ellenőrzési lehetőségét biztosítja.

25. *  A szakképző helyre kiírt pályázatot a kamara oktatási bizottsága bírálja el.

26. Az okleveles könyvvizsgálói képzési program szervezésére és folytatására szóló jogosultságot tartalmazó határozat a tevékenységre vonatkozó engedélyezési okiratnak minősül.

27. *  A pályázat elbírálásának eredményét az oktatási bizottság a főtitkári hivatal útján közli a pályázókkal és egyidejűleg a szakképző helyek listáját a kamara honlapján és a kamara lapjában közzéteszi.

28. A szakképző helyek nyilvántartását a főtitkári hivatal vezeti.

D) Szakképző hely jogai és kötelezettségei

[„Kkt. 83. § (1) A szakképző hely az okleveles könyvvizsgálói képzési programba felvett természetes személlyel képzési szerződést köt.

(2) A képzési szerződésben meg kell határozni az alábbiakat:

a) a képzéssel megszerezhető szakképesítést, az elsajátítandó ismereteket,

b) a képzés szervezésének formáját,

c) a képzés helyét, időtartamát és ütemezését,

d) a képzési díjat és megfizetésének módját,

e) a résztvevő és a szakképző hely mulasztásának következményeit.

(3) A képzési díj összegét a szakképző hely határozza meg.

(4) A képzési szerződést a képzés lezárulását követően a szerződő feleknek – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – legalább 5 évig meg kell őrizniük.”]

29. *  A szakképző hely jogosult az okleveles könyvvizsgálói képzési program szervezésére és folytatására, amelyhez köteles a kamara által meghatározott tananyagot használni és azt a képzésben résztvevő részére külön térítés ellenében biztosítani.

30. A szakképző hely köteles – a 35. pontnak megfelelően – a Kamara részére, annak felszólítására rendszeresen adatokat szolgáltatni, a képzésről tájékoztatást adni, továbbá a pályázati kérelemben vállalt követelmények megtartásának és az adatszolgáltatás helyességének helyszíni ellenőrzését lehetővé tenni.

31. *  A Kkt. 83. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően a képzési szerződésben meg kell határozni a szakképző hely, valamint a hallgató szerződésszegésének következményeit.

32. A képzés szervezésének formája lehet:

a) *  kontaktórás képzés,

b) távoktatás.

33. *  Az 50. c) és e) pontja szerinti modulok esetében legalább 30%-ban, míg az 50. g) pontban megjelölt modul esetében a géptermi óráknál 100%-ban kontaktórás képzést kell biztosítani.

34. * 

35. A szakképző hely – a kamara által megküldött adatlapon és a kamara által megadott időközönként – adatokat szolgáltat az oktatási bizottságnak

a) az okleveles könyvvizsgálói képzési programban részt vevők számáról, annak változásáról,

b) a csoportos képzésben és a távoktatásban résztvevők számáról,

c) *  a szakképző hely által foglalkoztatott minősített oktatókról képzési modulok és képzési formák szerinti megosztásban,

d) *  a szakképző hely minőségirányítási rendszerének tapasztalatairól.

35/A. *  A szakképző hely a kamara felé hallgatónként adatot szolgáltat a tanulmányok megkezdésének időpontjáról, az egyes modulok teljesítésének időpontjáról és óraszámáról.

[„Kkt. 84. § Az OKKT jogosult ellenőrizni a szakképző helyen folytatott okleveles könyvvizsgálói képzést.”] * 

36. *  Az OKKT elnöke írásos meghatalmazásával a kamara által megbízottak jogosultak a szakképző helyeken, valamint azok oktatásra használt épületeiben helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrzést végezni. Az ellenőrzés kiterjed a pályázati kérelemben vállalt feladatok teljesítésére, a képzési szerződések mintavételes ellenőrzésére, valamint a szakképző hely minőségirányítási rendszerének az okleveles könyvvizsgálói képzési programmal kapcsolatos működésére.

[„Kkt. 86. § A szakképző hely az okleveles könyvvizsgálói képzés részét képező vizsgáztatási feladatok ellátására nem jogosult.”]

[„Kkt. 85. § (1) Vissza kell vonni az engedélyt attól a szakképző helytől, amely

a) kéri az engedély visszavonását,

b) a kamara felszólítására nem teljesíti az elfogadott pályázatában vállalt, továbbá az e törvényben, valamint a kamara okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzatában meghatározott kötelezettségeit,

c) megszűnt.

(2) *  Az engedély visszavonása tekintetében a kamara oktatási bizottsága jár el. Az oktatási bizottság hivatalból megindítja az eljárást, ha az (1) bekezdésben foglaltak a tudomására jutnak.

(3) Az engedély visszavonása során a kamara oktatási bizottsága rendelkezik arról, hogy az érintett szakképző helyen tanulók a tanulmányaikat mely szakképző helyen folytathatják tovább.”]

E) Minősített oktatók

[„Kkt. 82. § A szakképző hely

(...)

b) a képzési programban meghatározott tantárgyak oktatását kizárólag a 87. § szerinti minősített oktatók közreműködésével végezheti.

(...)”]

[„Kkt. 87. § (1) *  Okleveles könyvvizsgálói képzésben oktatási tevékenységet a pályázat útján megszerzett engedéllyel arra feljogosított természetes személy oktató (a továbbiakban: minősített oktató) végezhet. Az engedélyezési eljárás tekintetében – a kamara oktatási bizottsága jár el.

(2) A pályázatra és az engedély megadására a 81. § előírásait kell megfelelően alkalmazni.”]

37. Az okleveles könyvvizsgálói képzési programban minősített oktató az a személy lehet, aki az oktatási bizottság által közzétett pályázati felhívásra benyújtott pályázata alapján megfelel a pályázatban közzétett feltételeknek. Pályázatot kiírni a Kkt. 90. §-ában meghatározott képzési modulokra kell. A pályázó a pályázatban kiírt egy vagy több képzési modul oktatására való jogosultság elnyerésére nyújthat be pályázatot. A pályázatban meg kell jelölni azokat a modulokat, amelyek oktatására a pályázó minősített oktatói jogosultságot kíván szerezni.

38. A minősített oktatókról a kamara tantárgyanként (modulonként) névjegyzéket vezet.

39. Az okleveles könyvvizsgálói képzési programban a minősített oktatói jogosultság megszerzésének feltételei:

a) az állam által elismert főiskolai vagy egyetemi oklevél, illetve többfokozatú képzés esetén az alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett fokozat,

b) *  a jelen szabályzat 1. számú melléklete szerinti tantárgyak valamelyikében a kérelem beadása évét megelőző 10 évben legalább 5 éves felsőoktatási intézményben és/vagy okleveles könyvvizsgálói, és/vagy mérlegképes könyvelői, okleveles adószakértői képzésben végzett rendszeres oktatói tevékenység,

c) a könyvvizsgálat és ellenőrzés tantárgy oktatását végző minősített oktatóknál az okleveles könyvvizsgálói képesítés, valamint a kérelem beadása évét megelőzően legalább 5 éves jogszabály szerinti könyvvizsgálatra jogosító kamarai tagság, továbbá a kérelem beadása évét megelőző 5 évben szerzett legalább 3 éves, a könyvvizsgálat és ellenőrzés témakörben szerzett oktatói gyakorlat.

40. *  A 39. pont b) és c) alpontjában foglalt feltételnek való megfelelés alól indokolt esetben, egyedi mérlegelés alapján az oktatási bizottság felmentést adhat azzal, hogy a 39. pont b) alpontjában foglalt feltételnek való megfelelés alóli felmentéshez a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság (a továbbiakban: közfelügyeleti hatóság) egyetértése szükséges.

41. A kamara a minősített oktatói engedélyt a pályázatban kért modulra (modulokra) 5 évre adja meg.

42. * 

43. * 

[„Kkt. 88. § (1) Vissza kell vonni az engedélyét annak a minősített oktatónak, aki

a) kéri az engedély visszavonását,

b) a kamara felszólítására nem teljesíti az elfogadott pályázatában vállalt, továbbá az e törvényben, valamint a kamara okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzatában meghatározott kötelezettségeit,

c) elhalálozott.

(2) *  Az engedély visszavonása tekintetében a kamara oktatási bizottsága jár el. Az oktatási bizottság hivatalból megindítja az eljárást, ha az (1) bekezdésben foglaltak a tudomására jutnak.”]

44. *  Az engedély visszavonásáról az oktatási bizottság határoz. A határozat alapján a főtitkári hivatal a határozat véglegessé válásának időpontjával törli az oktatót a minősített oktatók névjegyzékéből.

F) Felvétel az okleveles könyvvizsgálói képzés programba

[„Kkt. 91. § (1) *  Az okleveles könyvvizsgálói képzési programban az a természetes személy vehet részt, akit a képzési programba felvettek. A felvételi eljárás tekintetében a kamara oktatási bizottsága jár el.

(2) Kérelem alapján fel kell venni az okleveles könyvvizsgálói képzési programba azt, aki megfelel az alábbi feltételeknek:

a) felsőfokú végzettséggel rendelkezik,

b) *  mérlegképes könyvelői szakképesítéssel vagy Association of Chartered Certified Accountants (ACCA) végzettséggel rendelkezik és szakképesítését, végzettségét oklevéllel, bizonyítvánnyal igazolja,

c)

d) *  nem áll fenn vele szemben a 9/H. § a) pontjában meghatározott kizáró ok

e) az előírt igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.”]

45. A felvételi kérelemhez csatolni kell:

a) *  a felsőfokú végzettséget igazoló oklevelet,

b) *  a mérlegképes könyvelői oklevelet, bizonyítványt, ACCA végzettség esetén ACCA, vagy Fellow Member of Association of Chartered Certified Accountants (FCCA) tagságot igazoló dokumentumot,

c) * 

d) *  a büntetlen előéletet igazoló, 3 hónapnál nem régebbi hatósági bizonyítványt,

e) az előírt igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló átutalás vagy befizetési pénztárbizonylat másolatát.

46. A külföldi oklevélnek, bizonyítványnak az okleveles könyvvizsgálói képzési programban történő részvétel céljából történő elismerésének feltételeiről a jelen szabályzat 2. számú melléklete intézkedik.

47. *  Az oktatási bizottság a felvételi kérelmeket elbírálja és a kérelmezőt a felvételről, vagy az elutasításról a főtitkári hivatal útján határozatban értesíti.

48. A képzési programba felvételt nyertek adatait a kamara főtitkári hivatala nyilvántartásba veszi. A főtitkári hivatal az okleveles könyvvizsgálói képzésben résztvevőkről az alábbi adatokat tartja nyilván, illetve kezeli:

a) *  név, anyja neve, születési hely és idő, állampolgárság, lakó- és tartózkodási hely, elérhetőség,

b) iskolai és szakmai végzettség,

c) a felvétellel kapcsolatos adatok,

d) vizsgaadatok,

e) tanulmányok, résztanulmányok elismerésével kapcsolatos adatok

f) * 

G) A képzés tanulmányi területei és a képzés időtartama

[„Kkt. 90. § Az okleveles könyvvizsgálói képzés főbb tanulmányi területei (a továbbiakban: modulok):

a) jogi ismeretek,

b) adózási ismeretek,

c) közgazdaságtan és pénzügyek,

d) szervezeti és vezetési ismeretek,

e) számvitel és elemzés,

f) *  könyvvizsgálat és ellenőrzés

g) pénzügyi és számviteli információs rendszerek.”]

49. *  A tantárgyak sorrendje a képzésben teljesen kötetlen, a vizsgáztatásban az 57. pontban meghatározottak szerint részben kötött.

50. *  Az összes tantárgy oktatására fordítandó időtartam minimum 572 óra a következő megosztásban:

a) *  jogi ismeretek minimum 44 óra

b) *  adózási ismeretek minimum 64 óra

c) közgazdaságtan és pénzügyek minimum 60 óra

d) *  szervezeti és vezetési ismeretek minimum 24 óra

e) *  számvitel és elemzés

ea) *  a számvitel magyar szabályozása részmodul

eb) *  a számvitel nemzetközi szabályozása részmodul minimum 200 óra

magyar részmodul minimum 104 óra

magyar részmodul minimum 104 óra

f) *  könyvvizsgálat és ellenőrzés minimum 120 óra

g) *  pénzügyi és számviteli információs rendszerek minimum 60 óra

50/A. * 

51. *  a számvitel és elemzés modul az ismeretek önálló ellenőrzésére is alkalmas résztanulmányokra osztható. A tanulmányok és résztanulmányok követelményrendszerét az okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.

[„Kkt. 89. § (1) *  Az okleveles könyvvizsgálói képzés képzési ideje legfeljebb a képzési idő kezdő napjától számított 5. év utolsó napjáig tart, az összes vizsga teljesítését is beleértve. A képzési idő kezdő napjának az okleveles könyvvizsgálói képzési program keretében szervezett tanfolyami képzés indításának napja minősül.

(2) A képzési idő kérelemre egy alkalommal – 1 év időtartammal – meghosszabbítható. A kérelem tekintetében a kamara oktatási bizottsága jár el.

(3) Az okleveles könyvvizsgálói képzést az okleveles könyvvizsgálói képzési programba való felvételtől számított 3 éven belül meg kell kezdeni.]

52. *  A szakképző hely köteles az okleveles könyvvizsgálói képzést úgy megszervezni, hogy a képzés valamennyi, az 50. pontban felsorolt tantárgyat (résztanulmányt) legfeljebb 5 naptári év keretében magában foglaljon.

[„Kkt. 95. § (1) A szakképzést folytató szervezetben (intézményben), a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat az okleveles könyvvizsgálói képzési programban előírt – megegyező tartalmú – követelmények (modulok vagy azokon belül egyes résztanulmányok) teljesítéseként el lehet ismerni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elismerést kérelmezni kell. Az elismerés tekintetében a kamara oktatási bizottsága jár el. Az elismerésre vonatkozóan külön jogszabály további előírásokat is megállapíthat.”]

53. A Kkt. 95. § (1) bekezdésében előírtak teljesítésként való elismerésének szabályait a jelen szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza.

54. *  A képzési idő kezdő napjának az adott szakképző helyen indított tanfolyami képzés indításának napja minősül.

55. *  A képzésben résztvevő tanulmányait kérelem alapján legfeljebb egy évre meghosszabbíthatja. A meghosszabbítási kérelemről az oktatási bizottság dönt.

H) Vizsga engedélyezése és a vizsgáztatás rendszere

[„Kkt. 93. § Okleveles könyvvizsgáló szakképesítést igazoló oklevelet az kaphat, aki a 90. §- ban meghatározott képzési modulokból eredményes vizsgát tett.

Kkt. 94. § (1) Az okleveles könyvvizsgálói képzési programban vizsgát tenni csak a kamara szervezésében, a kamara által kijelölt vizsgabizottság előtt lehet.

(2) A vizsgabizottság 2 tagból álló független szakmai testület. A vizsgabizottság tagjai: a vizsgabizottság elnöke és a – minősített oktatók közül felkért – vizsgáztató.

(3) *  Az okleveles könyvvizsgálói képzési program részét képező vizsga letételére engedélyt kell kérni. Az engedélyezés tekintetében a kamara oktatási bizottsága jár el.

(4) A (3) bekezdés szerinti vizsga díjköteles. A vizsga díját a kamara állapítja meg és a díjat a vizsgára jelentkezéskor a kamara központi számlájára kell megfizetni.”]

56. *  Az okleveles könyvvizsgálói képzésben résztvevőknek a Kkt. 90. §-ában meghatározott képzési modulokból (tantárgyakból) – az 57. pontban meghatározottak figyelembe vételével – írásbeli és szóbeli vizsgát kell tenniük a következők szerint:

a) *  jogi ismeretek írásbeli és szóbeli vizsga

b) adózási ismeretek írásbeli és szóbeli vizsga

c) közgazdaságtan és pénzügyek írásbeli és szóbeli vizsga

d) szervezeti és vezetési ismeretek szóbeli vizsga

e) számvitel és elemzés írásbeli és szóbeli vizsga

f) *  könyvvizsgálat és ellenőrzés írásbeli és szóbeli vizsga

g) *  pénzügyi és számviteli információs rendszerek írásbeli vizsga

Az okleveles könyvvizsgálói képzésben résztvevő az adott (rész)modul tantárgyi programjának teljesítését követően teheti le a vizsgát.

57. *  A vizsgák teljesítésének sorrendje az 56. pontban meghatározott sorrend azzal, hogy a b)e) modulok vizsgáinak sorrendje kötetlen. A számvitel és elemzés részmoduljainak vizsgái kötetlen sorrendben letehetők.

58. *  a képzési programban résztvevő a következő vizsgára az 57. pont előírásai szerint kérhet engedélyt.

59. *  Szóbeli vizsgát csak sikeres írásbeli vizsgát követően lehet tenni. Az adott modulból letett vizsga az 56. a)c), e) és f) pontokban felsoroltak esetén akkor eredményes, ha annak írásbeli és szóbeli része külön-külön is eredményes. Sikeres írásbeli vizsgát követő sikertelen szóbeli vizsga esetén a vizsga mindkét részét meg kell ismételni.

59/A. *  Az 56. a) pontban megjelölt modul esetében a szóbeli vizsgára közvetlenül a sikeres írásbeli vizsgát követően kerül sor. Az 56. b)–f) pont szerinti moduloknál a szóbeli vizsga a sikeres írásbeli vizsga hónapjának utolsó napjától számított 12. hónap végéig tehető le, ellenkező esetben a vizsga csak az írásbeli vizsgarész megismétlésével teljesíthető.

60. *  Az egyes képzési modulok (részmodulok) vizsgáinak időpontjait az oktatási bizottság évente kijelöli és a kamara honlapján közzéteszi. Az oktatási bizottság modulonként (részmodulonként) évente legalább kettő, legfeljebb négy vizsgaidőpontot jelöl ki. Az 56. a) pont szerinti modul esetében az írásbeli és a szóbeli vizsga időpontjának kijelölése egységesen történik. Az 56. b)–f) pont szerinti moduloknál a vizsgák időpontjainak kijelölésekor az írásbeli és a szóbeli vizsgák időpontjait meg kell adni azzal, hogy a szóbeli vizsga időpontját az írásbeli vizsga időpontját követő 20 napon belüli időpontra kell kijelölni. A vizsgáztatási kérelmet benyújtó a vizsgákra a vizsga időpontjának megjelölésével jelentkezik.

61. A vizsgadíjat a kamara elnöksége a kamara honlapján teszi közzé.

62. Írásbeli és szóbeli vizsga csak központilag szervezhető.

63. *  A könyvvizsgálói képzési programban résztvevőnek a vizsgára elektronikus úton, a kamara honlapján e célra biztosított felületen keresztül, legalább a vizsgát megelőző 30 nappal kell vizsgánként jelentkeznie. A kérelem elbírálására és a jogorvoslati eljárásra a B) fejezet előírásai az irányadóak.

64. *  a kérelemhez igazolni kell a vizsga díjának befizetését.

65. *  Amennyiben a hallgató a vizsga letételére engedélyt kapott, de az adott modul írásbeli vagy szóbeli vizsgáján nem jelent meg, az adott modul vizsgáját csak ismételt kérelem benyújtása és engedélyezése esetén kezdheti meg újból. Ebben az esetben a jelenléti íven, illetve az osztályozó íven a neve mellett a „nem jelent meg” bejegyzés szerepel. A vizsga lemondására nincs lehetőség.

66. *  Amennyiben a hallgató sikeres írásbeli vizsgát követően nem jelent meg a szóbeli vizsgán, a 63. pont előírásainak figyelembevételével újra kell kérelmeznie a szóbeli vizsgára bocsátást. Az írásbeli vizsgát nem kell megismételni.

67. * 

68. *  Tantárgyanként (modulonként és részmodulonként) az első sikertelen vizsgát követően a vizsgák legfeljebb háromszor ismételhetőek.

69. *  Ha valamely modulból vagy részmodulból a negyedik, illetve a 70. pont alapján engedélyezett vizsga is elégtelen osztályzattal zárul, a képzési programban résztvevő kikerül a képzési programból, és a képzési programba való felvétele csak új kérelem benyújtásával lehetséges. Ebben az esetben a könyvvizsgálói képzésben letett vizsgák beszámítására nincs lehetőség, a tanulmányok elismerését pedig ismételten kérelmezni kell.

70. *  Amennyiben az adott tantárgyból a negyedik vizsgalehetőség is kimerült, méltányosságból az oktatási bizottság egy további vizsgát engedélyezhet. A méltányosság a képzési program időtartama alatt legfeljebb egy modulból, vagy részmodulból tett vizsga esetén gyakorolható.

I) Vizsgabizottság

[„Kkt. 142. § (1) * . Az OKKT javaslatot tesz a kamara elnökségének a 94. § (1) bekezdése szerinti vizsgabizottság elnökeinek és tagjainak névjegyzékére.

(2) Vizsgabizottság elnöke és vizsgáztató tagja olyan szakember lehet, aki a vizsga tárgyában megfelelő elméleti tudással és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik.

(3) Vizsgabizottság elnökévé csak kamarai tag könyvvizsgáló nevezhető ki.

(4) A vizsgabizottság vizsgáztató tagjává a könyvvizsgálat és ellenőrzés modulok vizsgáinak esetében csak kamarai tag könyvvizsgáló nevezhető ki.

(5) A vizsgabizottság elnökeinek és a vizsgáztatóknak a kinevezése 5 évre szól.”]

[„Kkt. 117. § (3) A kamara elnöksége – az OKKT javaslata alapján – jóváhagyja

b) a 94. § (1) bekezdése szerinti vizsgabizottság elnökeinek és tagjainak névjegyzékét.

(4) a vizsgabizottság elnökei és tagjai névjegyzékének jóváhagyásához a közfelügyeleti hatóság egyetértése szükséges.”]

71. *  A vizsgabizottság elnöke és vizsgáztató tagja olyan – az adott tantárgyhoz kapcsolódó – elméleti és gyakorlati, illetve oktatási és vizsgáztatási tapasztalatokkal rendelkező szakember lehet, aki képes a Kkt.-ben és a szakképzési és vizsgaszabályzatban meghatározott feladatokat ellátni. Vizsgabizottság elnökévé csak kamarai tag könyvvizsgáló nevezhető ki.

72. *  Az OKKT a vizsgabizottságok elnökeire pályázatot ír ki és azokat elbírálja. A pályázatok elbírálását követően a vizsgabizottságok elnökeinek javasolt névjegyzékét az OKKT elnöke terjeszti a kamara elnöksége elé. A kamara elnökségének jóváhagyása csak a közfelügyeleti hatóság egyetértésével válik hatályossá. A vizsgabizottságok elnökeinek száma nem haladhatja meg a 40 főt.

73. *  Az OKKT a vizsgabizottságok vizsgáztató tagjaira pályázatot ír ki és azokat elbírálja. A pályázatok elbírálását követően a vizsgabizottságok vizsgáztató tagjainak javasolt névjegyzékét az OKKT elnöke terjeszti a kamara elnöksége elé. A kamara elnökségének jóváhagyása csak a közfelügyeleti hatóság egyetértésével válik hatályossá. A vizsgabizottságok vizsgáztató tagjainak száma tantárgyanként nem haladhatja meg a 20 főt. A vizsgabizottság vizsgáztató tagjának csak az adott modulra (tantárgyra) vonatkozó oktatói engedéllyel rendelkező minősített oktató kérhető fel.

74. *  Egy pályázó több modulhoz kapcsolódó vizsgáztatói kinevezésre is pályázhat. Amennyiben valaki vizsgabizottsági elnöki és vizsgáztatói kinevezést is kap, az adott vizsgabizottságban, vagy csak elnöki, vagy csak vizsgáztatói feladatot láthat el.

75. A kinevezett vizsgabizottsági elnökök és vizsgabizottsági tagok vizsgáztatással összefüggő tevékenységét az OKKT figyelemmel kíséri, valamint a szakképző helyek és a hallgatók bejelentéseit felülvizsgálja.

76. *  Az OKKT a gyanú felmerülésétől számított legrövidebb időn, de maximum 45 napon belül a vizsgabizottság ellen vizsgálat indítását kezdeményezheti a jelen szabályzat megsértésének alapos gyanúja esetén. A vizsgálat megindításáról a vizsgabizottság tagjait a vizsgálat megindításakor haladéktalanul értesíteni kell.

77. *  a vizsgálatot a lehető legrövidebb időn belül, de maximum az Ákr.-ben meghatározott határidők megfelelő figyelembe vételével az OKKT tagjaiból kinevezett 3 fős bizottság folytatja le, amelynek döntése ellen a vizsgabizottság elnöke vagy tagja 15 napon belül az OKKT-nál_kifogással élhet.

78. Másodfokon az OKKT testületként jár el. A kiszabható lehetséges elmarasztalások:

a) írásbeli figyelmeztetés,

b) a vizsgabizottsági teendőktől meghatározott időre szóló eltiltás,

c) *  a vizsgabizottsági névjegyzékből törlés kezdeményezése.

78/A. *  Az OKKT testületi döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

79. *  A vizsgabizottság munkáját az elnök irányítja. Az elnök feladata a szóbeli vizsga szabályos megtartásának, zavartalan, tárgyilagos, a vizsgázót segítő nyugodt légkörének biztosítása, valamint az írásbeli vizsga eredményének a szóbeli vizsga időpontja előtti – a 102. pontban meghatározott – felülvizsgálata. Csak írásbeli vizsga esetében a vizsgabizottság elnöke felülvizsgálati kötelezettségének az írásbeli vizsgát követő 20 napon belül tesz eleget, ami a vizsga minősítésének véglegesítését is jelenti.

80. A szóbeli vizsgán a kérdezés joga elsődlegesen a vizsgáztatót illeti meg.

81. A vizsgabizottság tagjai az írásbeli és a szóbeli vizsgát külön-külön értékelik. Eltérő vélemény esetén az elnök szavazata dönt.

82. A vizsgabizottságot az eredmény kihirdetéséig – az írásbeli vizsgadolgozatok eredménye közlésének kivételével – titoktartási kötelezettség terheli.

83. Az írásbeli és szóbeli vizsgák szabályos lebonyolításának ellenőrzésére az OKKT vizsgaellenőröket kérhet fel.

84. *  Ha a vizsgaellenőr a vizsgán a vizsgadokumentumok hiányát, hiányosságát vagy a vizsgabizottságok szabálytalan működését állapítja meg, arról a vizsgabizottság elnökének jelenlétében jegyzőkönyvet vesz fel és a jegyzőkönyv alapján az OKKT-nél a 76–78/A. pontokban meghatározott felülvizsgálatot kezdeményez.

J) Az írásbeli vizsga szabályai

85. *  Az írásbeli vizsgán a képzési programban résztvevő az oktatási bizottság által hozott – a jelentkezési kérelem elfogadásáról szóló – határozat birtokában vehet részt.

86. *  Az írásbeli vizsga résztvevőit személyi adatok igazolására szolgáló hatósági igazolványuk bemutatásával azonosítani kell.

87. A főtitkári hivatal feladata gondoskodni a vizsgák lebonyolításának zavartalanságáról, tisztaságáról, beleértve a felügyelők kijelölését is.

88. Az írásbeli vizsgák időtartama az egyes modulokból:

a) *  adózási ismeretek 180 perc

b) közgazdaságtan és pénzügyek 180 perc

c) *  számvitel és elemzés 420 perc

ca) *  a számvitel magyar szabályozása részmodul 240 perc

cb) *  a számvitel nemzetközi szabályozása részmodul 180 perc

cc) * 

d) *  könyvvizsgálat és ellenőrzés 300 perc

da) * 

db) * 

e) *  pénzügyi és számviteli információs rendszerek 240 perc

f) *  jogi ismeretek 60 perc

88/A. *  A jogi ismeretek, valamint a pénzügyi és számviteli információs rendszerek tárgyak írásbeli vizsgájának lebonyolítására számítógépes technika alkalmazásával kerül sor.

89. *  a számvitel és elemzés részmoduljai alóli felmentés esetén az írásbeli vizsga csak a felmentéssel nem érintett modul vonatkozásában, az adott modulra meghatározott időtartamra terjed ki.

90. Az írásbeli vizsgadolgozatot az egyes modulok követelményei alapján kell összeállítani. Az írásbeli dolgozatnak feladatonként tartalmaznia kell a jó megoldással maximálisan elérhető pontszámokat.

91. Az írásbeli vizsgadolgozat összeállításával az oktatási bizottság csak olyan személyt bízhat meg, aki a minősített oktatók listájában szerepel.

92. Az írásbeli feladatok megoldása során a vizsgázónak a feltett kérdésekre áttekinthető formában, a számszerűsíthető esetekben tartalmilag és számszakilag pontosan, a szöveges válaszoknál – lényegre törően – kell választ adnia.

93. *  A számítógépes technika alkalmazásával lebonyolításra kerülő írásbeli vizsga kivételével az írásbeli feladatokat – az objektív értékelés érdekében – a helyszínen kiosztott, hitelesített papíron golyóstollal kell megoldani.

94. *  Az írásbeli vizsgán használható segédletekről a vizsgázókat előre tájékoztatni kell. A tájékoztatási kötelezettségnek az oktatási bizottság döntése alapján a kamara főtitkári hivatala a kamara honlapján tájékoztató közzétételével tesz eleget. Vizsgázó által hozott okos eszközök (mobiltelefon, tablet, laptop, notebook, okosóra) használata nem megengedett. A vizsgázó az okos eszközt kikapcsolt állapotban, a táskájában vagy személyes tárgyai között elzárva köteles tartani a vizsga időtartama alatt.

95. Az írásbeli vizsga szabályainak megsértése esetén az elkövető írásbeli vizsgáját a felügyelők felfüggesztik. Felfüggesztés esetén az írásbeli vizsga eredménye elégtelen.

96. *  Az írásbeli dolgozatok javítását, értékelését a szóbeli vizsgán vizsgáztatói feladatot ellátó vizsgabizottsági tag végzi a megoldási útmutató alapján. A vizsgáztatónak jogában áll a megoldási útmutatóban nem szereplő, de egyébként jó megoldást is elfogadni.

97. *  A borítólapon fel kell tüntetni a feladatmegoldásra maximálisan adható, illetve az elért pontok számát.

98. A feladatonként elért pontszámok összeadása alapján a vizsgáztató minősíti az írásbeli teljesítményt a következők szerint:

90 – 100 pont között jeles,

80 – 89 pont között jó,

70 – 79 pont között közepes,

60 – 69 pont között elégséges,

0 – 59 pont között elégtelen.

99. *  A vizsgázók elért pontszámát a vizsgáztató közli az 1. f) pontban meghatározott személyekkel. A közlés alapján az elért, a 102. pont alapján még nem véglegesített pontszámokat a főtitkári hivatal a szóbeli vizsga időpontja előtt öt nappal a kamara honlapján közzéteszi. A pontszámok véglegesítése a 79., a 99/A. és a 102. pontokban meghatározottak szerint történik.

99/A. *  Azon modulok esetében, ahol kizárólag írásbeli vizsgát kell tenni, a vizsga eredményét a vizsgabizottság elnöke és vizsgáztató tagja együttesen a 100/A. pontban meghatározott időpontban vezeti fel a vizsgajegyzőkönyvre, valamint bejegyzi a vizsgázó leckekönyvébe.

100. * 

J/A) *  A vizsgadolgozat megtekintésének szabályai

100. *  Az a vizsgázó, aki az írásbeli vizsgadolgozatára „elégtelen” minősítést kapott, az adott modulból szóbeli vizsgát nem tehet, de a szóbeli vizsga időpontjában lehetősége van a bizottságnál a dolgozata értékelését megtekinteni.

100/A. *  Azon modulok esetében, ahol kizárólag az írásbeli vizsgát kell tenni, a vizsgadolgozat megtekintésére a vizsga engedélyezéséről szóló határozatban megjelölt módon és időpontban, a 79. pontban foglaltak figyelembe vételével van lehetőség.

100/B. *  A 100–100/A. pontokban meghatározott időponttól eltérő időpontban nincs lehetőség a vizsgadolgozat megtekintésére, illetve észrevétel megtételére.

100/C. *  Az elégtelen írásbeli osztályzatot kapott vizsgázók:

a) A vizsgadolgozat javítását és értékelését áttanulmányozhatják és a javítással, illetve az értékeléssel szemben a helyszínen észrevételeket tehetnek.

b) Ha a vizsgabizottság az észrevételeket elfogadja, akkor az értékelést és a minősítést megváltoztathatja (a legalább 60 pontos teljesítmény elérése esetén vizsgázó szóbeli vizsgajogosultságát elismeri és a vizsgázó azonnal vizsgára bocsátható, vagy vizsgadíj ismételt megfizetése nélkül kérelmezheti a szóbeli vizsga letételének engedélyezését későbbi időpontra vagy a következő vizsgaidőpontra), az elfogadott észrevételeket – az okok feltüntetésével – az írásbeli dolgozat borítólapján rögzíti.

c) Ha a vizsgabizottság az észrevételeket nem fogadja el, az el nem fogadott észrevételeket és az elutasítás indokait a dolgozat borítólapján kell rögzíteni.

K) Szóbeli vizsga

101. *  Írásbeli vizsgát követően szóbeli vizsgát az a vizsgázó tehet, aki a vizsgabizottságtól az adott tárgyból írásbeli vizsgadolgozatára elégtelennél jobb jegyet kapott, illetve a 100/C. vagy a K/A. pontokban foglaltak szerint tett észrevételének elbírálása után elérte a 60 pontot.

102. *  A vizsgabizottság a szóbeli vizsga megkezdése előtt megbeszélést tart, amelyen véglegesíti az írásbeli vizsgadolgozatok minősítését.

103. *  Jogszabályban kihirdetetett veszélyhelyzet esetén az oktatási alelnök elrendelheti, hogy a szóbeli vizsga elektronikus kép- és hang továbbítására alkalmas eszköz (videokonferencia) útján kerüljön lebonyolításra, melynek részleteire, technikai feltételeire az oktatási bizottság által a kamara honlapján az érintettek számára hozzáférhetővé tett eljárásrendet kell alkalmazni. A vizsgázó a szóbeli vizsgára történő – videokonferencián keresztüli – bejelentkezéssel az oktatási bizottság által az előzőek szerint meghatározott eljárásrendet elfogadja, azt magára nézve kötelezőnek tekinti, utólag a szóbeli vizsga megtartásának módja nem kifogásolható.

104. * 

105. * 

106. *  Szóbeli vizsgán a vizsga céljára szolgáló helyiségben legfeljebb 4 vizsgázó tartózkodhat. A szóbeli vizsgán a 94. pont rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

107. A vizsgázók részére a felkészüléshez legalább 20 perc felkészülési időt kell biztosítani.

108. A vizsgázók a szóbeli tételek kihúzását követően a vizsgatermet a szóbeli vizsga letételéig engedély nélkül nem hagyhatják el. E szabályok megszegése – az írásbeli vizsgadolgozat eredményétől függetlenül – elégtelen minősítést von maga után.

109. *  A szóbeli vizsgára vizsgázónként maximum 20–30 perc időtartamot kell biztosítani.

110. *  A szóbeli vizsga tételeit az egyes tantárgyak (modulok és részmodulok) követelményei alapján kell összeállítani, és azt a kamara honlapján közzé kell tenni. A szóbeli vizsga tételeit az OKKT állíttatja össze, illetve hagyja jóvá.

111. A szóbeli vizsgán a vizsgázó által készített vázlatot a vizsgadokumentációhoz kell csatolni, a vizsgázó által fel nem használt vizsgalapokat pedig a vizsga befejezésekor össze kell gyűjteni.

112. A szóbeli vizsga befejezése után a vizsgabizottság értékeli a szóbeli vizsgát, és az írásbeli dolgozat eredményét is figyelembe véve minősíti a vizsgázó teljesítményét. Véleményeltérés esetén a vizsgabizottság elnöke véleménye dönt.

113. *  A szóbeli vizsgán a vizsgázó teljesítményét jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1) osztályzattal kell értékelni a minősítéstől függően.

114. A vizsga minősítését a sikeres írásbeli és a szóbeli vizsgán elért osztályzatok átlagolásával kell megállapítani a következők figyelembe vételével:

a) Elégtelen (1) osztályzatot kell adni a vizsgázónak, ha:

aa) írásbeli vizsgadolgozatára elégtelen (1) osztályzatot kapott,

ab) írásbeli vizsgadolgozatára elégtelennél jobb osztályzatot kapott, de szóbeli vizsgáját a vizsgabizottság elégtelenre minősítette.

b) Az átlagolás után a 2,5-ös, a 3,5-ös, és a 4,5-ös eredménynél a fel- vagy lefelé kerekítésnél a szóbeli teljesítményt kell figyelembe venni.

c) Részmodulok vizsgái esetében a tantárgy eredményét a részmodulok eredményének az írásbeli vizsgára előírt időtartamokkal súlyozott átlaga alapján, a kerekítés általános szabályai szerint kell megállapítani.

115. *  A vizsga eredményét a vizsgabizottság elnöke felvezeti az osztályozó ívre, valamint bejegyzi a vizsgázó leckekönyvébe. A leckekönyv digitális formában is vezethető, ebben az esetben a vizsgabizottság elnöke gondoskodik az eredmény rögzítéséről.

116. *  Az osztályozó ívet és papír alapú leckekönyv esetén a vizsgázó leckekönyvét a vizsgabizottság tagjai aláírják és az eredményről a papír alapú leckekönyv átadásával egyidejűleg tájékoztatást adnak, továbbá a vizsgadokumentumokat a főtitkári hivatalnak átadják.

117. *  A vizsgabizottság dönthet úgy, hogy a 116. pont szerinti tájékoztatásra a vizsgázó hozzájárulásával közvetlenül a vizsga befejezését követően kerül sor.

118. * 

K/A) *  Jogorvoslat

[„Kkt. 94. § (5) A vizsgabizottság intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a vizsgázó jogorvoslati kérelmet nyújthat be az intézkedés vagy annak elmulasztása időpontjától számított 10 munkanapon belül.

(6) Az (5) bekezdés szerinti jogorvoslati kérelem tekintetében a 8. § előírásait kell megfelelően alkalmazni. A kérelem elbírálása során az OKKT véleményét ki kell kérni.”]

118/A. *  A jogorvoslati kérelmet a kamara oktatási bizottságához címezve a főtitkári hivatalnál kell benyújtani.

K/B) *  Az oklevél minősítése

118/B. *  Az okleveles könyvvizsgálói képesítés megszerzését igazoló oklevél minősítését a sikeresen letett vizsgákon kapott osztályzatok átlaga határozza meg, ahol a Számvitel és elemzés, valamint a Könyvvizsgálat és ellenőrzés vizsgák eredményét kétszeres súllyal, az összes többi modulból tett vizsga eredményét egyszeres súllyal kell számításba venni.

118/C. *  Az oklevél minősítésénél a következők szerint kell eljárni:

a) kitűnő, ha a számított átlag 5,00;

b) jeles, ha a számított átlag 4,51 – 4,99;

c) jó, ha a számított átlag 3,51 – 4,50;

d) közepes, ha a számított átlag 2,51 – 3,50;

e) elégséges, ha a számított átlag nem éri el a 2,51-et.

L) *  Értelmező rendelkezések

119. *  A jelen szabályzat alkalmazásában:

1. Személyi adatok igazolására szolgáló hatósági igazolvány:

a) a magyar állampolgár, továbbá a bevándorolt, letelepedett esetében a személyi azonosító adatokat tartalmazó hatósági igazolvány (személyazonosító igazolvány), továbbá az útlevél vagy a jogosítvány,

b) az Európai Gazdasági Térséghez tartozó állam állampolgára esetében az adott állam belső joga szerint személyi azonosító adatokat tartalmazó igazolványnak minősülő fényképes okirat,

c) harmadik ország állampolgára esetében a viszonossági egyezményben meghatározott állam belső joga szerint személyi azonosító adatokat tartalmazó igazolványnak minősülő fényképes okirat.

2. *  Kontaktóra, távoktatás: a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott fogalom.

M) Záró rendelkezések

120. *  Jelen szabályzat – a 121–123. pontokban részletezett eltérésekkel – 2008. január 1- jén lép hatályba. A 2011. január 28-i módosítások a nemzetgazdasági miniszter jóváhagyását követő napon lépnek hatályba. A módosítással érintett rendelkezéseket a hatályba lépést követően induló elsőfokú eljárásokban, illetve az azt követően engedélyezett vizsgáknál kell alkalmazni. A 2011. április 15-i módosítások a nemzetgazdasági miniszteri jóváhagyást követő napon lépnek hatályba. A könyvvizsgálat és ellenőrzés tárgy részmoduljaiból felmentést kapott hallgatók, a könyvvizsgálat és ellenőrzés tárgy felmentéssel nem érintett részmodulja vonatkozásában 2012. december 31-ig tehetnek vizsgát. E határidő jogvesztő hatályú.

A 2011. október 14-i módosítások a nemzetgazdasági miniszteri jóváhagyást követő napon lépnek hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a 2012. január 1-jét követően induló okleveles könyvvizsgálói képzési programok esetében kell alkalmazni. A 2011. október 14-i módosítások előtti követelmények szerinti vizsga letételére 2014. június 30-ig van lehetőség. * 

A 2011. november 18-án elfogadott módosítások a nemzetgazdasági miniszteri jóváhagyást követő napon lépnek hatályba azzal, hogy a képzési időre vonatkozó módosításokat 2011. november 30-tól, az oktatási bizottság és az OKKT egyetértési jogára vonatkozó módosításokat 2012. január 1-től, a számviteli információs rendszerek modulra vonatkozó módosításokat pedig a 2012. január 1-jét követően induló okleveles könyvvizsgálói képzési programok esetében kell alkalmazni. * 

A 2012. április 20-án elfogadott módosítások a nemzetgazdasági miniszteri jóváhagyást követő napon lépnek hatályba. * 

A 2013. június 7-én elfogadott módosítások a nemzetgazdasági miniszteri jóváhagyást követő napon lépnek hatályba és a módosítás hatályba lépését követően szervezett oktatások és vizsgák esetén alkalmazhatók. * 

A 2015. június 26-án elfogadott módosítás a nemzetgazdasági miniszteri jóváhagyást követő napon lép hatályba. * 

Az okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzat és 2–3. számú mellékletének 2018. április 20-án elfogadott módosításai, valamint az okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzat 2018. április 20-án elfogadott 1. számú melléklete a közfelügyeleti hatósági jóváhagyást követő napon lépnek hatályba, mellyel egyidejűleg a korábbi 1. számú melléklet hatályát veszíti. * 

Az okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzat és 2–3. számú mellékletének 2018. október 26-án elfogadott módosításai a közfelügyeleti hatósági jóváhagyást követő napon lépnek hatályba. A 2018. április 20-án és 2018. október 26-án elfogadott módosításokat a folyamatban lévő okleveles könyvvizsgálói képzési programok, kamarai hatósági eljárások és vizsgaengedélyezési eljárások esetében is alkalmazni kell. * 

Az okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzat, valamint az 1. és 3. számú mellékletének 2020. január 24-én elfogadott módosításai a közfelügyeleti hatósági jóváhagyást követő napon lépnek hatályba. * 

Az okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzat 2020. november 20-án elfogadott módosításai a közfelügyeleti hatósági jóváhagyást követő napon lépnek hatályba. * 

Az okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzat, valamint a 2. és 3. számú mellékletének 2021. április 16-án elfogadott módosításai a közfelügyeleti hatósági jóváhagyást követő napon lépnek hatályba, azzal, hogy az okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzat 2021. április 16-án módosított 56., 59., 88. és 88/A. pontját a hatálybalépést követően induló okleveles könyvvizsgálói képzési programok esetében kell alkalmazni. * 

Az okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzat 2021. október 1-jén elfogadott módosításai a közfelügyeleti hatósági jóváhagyást követő napon lépnek hatályba. * 

Az okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzat 1. számú mellékletének 2021. október 1-jén elfogadott módosításai (számvitel és elemzés, valamint a könyvvizsgálat és ellenőrzés modul tematikája) a közfelügyeleti hatósági jóváhagyást követő napon lépnek hatályba. * 

Az okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzat 1. számú mellékletének 2021. november 12-én elfogadott módosításai (adózási ismeretek, valamint a pénzügyi és számviteli információs rendszerek modul tematikája) a közfelügyeleti hatósági jóváhagyást követő napon lépnek hatályba. * 

Az okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzat és az 1., 2., és 3. számú mellékleteinek 2023. szeptember 29-én elfogadott módosításai a közfelügyeleti hatósági jóváhagyást követő napon lépnek hatályba. * 

121. A 2008. január 1-je előtt megkezdett okleveles képzésekre a képzés megkezdésekor hatályos szabályok vonatkoznak 2011. december 31-ig. Ezt követően ezen képzésekre is jelen szabályzat előírásait kell alkalmazni.

121/A. *  2011. január 1. napjával jelen szabályzat 60. pontjában a „15 munkanapon belül” szövegrész helyébe „húsz napon belül” szöveg, a 63. pontjában „22 munkanappal” szövegrész helyébe „30 nappal” szöveg, 67. pontjában „5 munkanapon belül” szövegrész helyébe „8 napon belül” szöveg, 76. pontjában „32 munkanapon belül” szövegrész helyébe „45 napon belül” szöveg, 77. pontjában „10 munkanapon belül” szövegrész helyébe „15 napon belül” szöveg, 79. pontjában „15 munkanapon belül” szövegrész helyett „20 napon belül” szöveg lép. Továbbá a 3. számú melléklet 18. és 23. pontjában a „22 munkanapon belül” szövegrész helyébe „30 napon belül” szöveg kerül.

122. Ha 2011. december 31. után – a tanulmányait 2008. január 1-je előtt megkezdő hallgatónak – a szakképzési és vizsgaszabályzat alkalmazási kérdéseiben bármilyen kifogása támad, kérvénye alapján az OKKT eseti döntést hoz az alkalmazásról.

123. *  2011. december 31. után – a tanulmányait 2008. január 1-je előtt megkezdő hallgatónak – a 2011. december 31-e előtt letett vizsgái a megfelelő tantárgyból beszámításra kerülhetnek_azzal, hogy az adózás tárgy ismeretanyagának a beszámítására nincs lehetőség.

124. *  A vizsgák dokumentumainak megőrzésére, kezelésére a kamara iratkezelési rendelkezései irányadók.

Mellékletek:

1. számú melléklet az okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzathoz * 

AZ OKLEVELES KÖNYVVIZSGÁLÓI KÉPZÉSI PROGRAM TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEI

(A módosításokkal egységes szerkezetben)

I. A JOGI ISMERETEK modul vizsgakövetelményei

Az okleveles könyvvizsgálói képesítés Jogi ismeretek modul vizsgáján a könyvvizsgálói képzési programba felvett hallgatónak arról kell számot adnia, hogy e vizsgakövetelményekben meghatározott tárgyköröknek alapos elméleti ismerője, az ilyen felkészültsége birtokában a hazai jogterületeken megfelelő jogalkalmazói készséggel, kellő jártassággal rendelkezik. Bizonyítja, hogy a megjelölt témákhoz kapcsolódó összefüggéseket ismeri.

A szóbeli vizsga keretében a hallgatónak a jogi alapfogalmakról, a polgári jogi ismeretekről, a társasági jognak a társasági formákkal, azok alapításával, átalakulásával, megszűnésével, a pénzügyi beszámolást érintő rendelkezéseivel, a munkajogi ismertekről és büntetőjognak a könyvvizsgálattal kapcsolatba hozható előírásairól kell számot adnia. E mellett a hallgatónak ismernie kell a könyvvizsgálattal kapcsolatos rendelkezéseket.

A hallgatónak ismernie kell a jogszabály szerinti könyvvizsgálatra vonatkozó uniós szabályozást és annak implementációjára született hazai törvényt.

A fentiekre alapozva a hallgatónak a Jogi ismeretek tantárgyból a szakismeretek terén azt kell bizonyítania, hogy olyan megalapozott elméleti és gyakorlati tudása van, amely a könyvvizsgálói és egyéb feladatai ellátásához képessé teszi a szakszerű, határozott jogalkalmazásra, jogértelmezésre, a könyvvizsgáló tevékenység jellegének figyelembevételére, koncentrál az összefüggésekre, képes a magánjogi szabályozás lényeges vonásainak kiemelésére, szembeállítva a közjogi, a számviteli jogi és az adójogi szabályok jellegével, a szerződésekre vonatkozó szabályozást részletesen ismeri.

1. A könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges ismeretek

A jogszabály szerinti könyvvizsgálói tevékenység szabályozottsága a könyvvizsgálatról, a könyvvizsgálói kamaráról és a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvény alapján. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara jogállása, hatósági és érdekképviseleti feladatai. A könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek nyilvántartásba vételének szabályai, jogok és kötelezettségek. A könyvvizsgálói függetlenség, titoktartás és felelősség. Etikai előírások, fegyelmi eljárás. A kamarai tagok minőségellenőrzése. A közfelügyeleti rendszer és a törvényességi felügyelet szerepe, működése.

2. Jogharmonizáció az Európai Unióban

A Római Szerződés főbb jellemzői. A jogi összehangolás céljai, eszközei, alapvető követelményei az Európai Unióban. Az uniós jogszabályok rendszere, hierarchiája és a tagállami feladatok. A pénzügyi beszámolás és a könyvvizsgálat szabályozása az uniós jogszabályokban. A harmonizáció feladatai és megvalósulása Magyarországon.

3. A polgári jog

A polgári jog rendszere, célja, tárgya, alapelvei, szerepe a nemzetgazdaságban. A jogalanyok köre és a rájuk vonatkozó szabályok a polgári jogban. A jogi személyek sajátosságai. Tulajdonjog, rendelkezési jog, használati jog. A kötelmi jog általános és sajátos szabályai. Szerződéskötés, teljesítés, megszűnés, elévülés, tartozásátvállalás. A szerződések fajtái. Szindikátusi szerződés, lízing szerződés, vagyonkezelési szerződés, franchise főbb jellemzői.

4. Társasági jog

A gazdasági társaságok közös szabályai (a gazdasági társaság alapítása, a vezető szervekre, vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályok, hitelezővédelem, befolyásszerzés, a gazdasági társaságok átalakulása, megszűnése).

Az egyes gazdasági társaságokra (betéti társaság, közkereseti társaság, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen és nyilvánosan működő részvénytársaság), szövetkezetekre vonatkozó sajátos szabályok és követelmények.

A cégtörvény főbb rendelkezése (a Cégbíróság, cégszolgálat, a cégjegyzék, törvényességi felügyelet, végelszámolás).

5. A végelszámolás, a csődeljárás és a felszámolási eljárás

Végelszámolás szabályai. A csődeljárás és a felszámolási megindítása, vagyonfelügyelő, egyezség az eljárásban. Egyszerűsített felszámolási eljárás. A felszámolás befejezése.

6. Az államháztartás

Az államháztartás rendszere, alrendszerei. Az államháztartás gazdálkodásának alapelvei. A központi költségvetés bevételei és kiadásai. Az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítás költségvetése. A költségvetési szervek rendszere és gazdálkodása. Az államháztartás pénzügyi ellenőrzésének keretei.

7. Non-profit gazdálkodás

Non-profit gazdasági társaságokra és egyéb non-profit szervezetekre vonatkozó szabályok. Az alapítás, a gazdálkodás, a megszűnés szabályozottsága, a beszámolás és az ellenőrzés jellegzetességei.

8. A büntetőjog

Bűncselekmény fogalma (szándékosság és gondatlanság). A gazdasági és a pénzügyi bűncselekmények fajtái, büntetőjogi szankciói. A pénzmosás fogalma és a pénzmosás elleni intézkedések. Ügyfél-átvilágítás, bejelentési kötelezettség. A pénzmosás elleni intézkedések szabályozottsága.

9. A munkajog

A munkajog alapvető jogforrásai. A munkajog főbb alapelvei, továbbá alanyai. A munkaszerződéssel szembeni követelmények. A munkaviszony, a közalkalmazotti, valamint a köztisztviselői jogviszony létesítése, megszűnése, megszüntetése. E három jogviszony sajátosságai a munkaidő és a pihenőidő, a munka díjazása, a fegyelmi felelősség terén. A kártérítési felelősség a munkajog alanyainál. A vezetőállású dolgozók sajátos munkajogi helyzete. A munkaügyi vita előírásai.

10. * 

II. Az ADÓZÁSI ISMERETEK modul vizsgakövetelményei * , * 

Minden gazdálkodó szervezet jogszerű működésének egyik fontos eleme az adózással kapcsolatos kötelezettségeik teljesítése, ami a beszámolóikban is vissza kell, hogy tükröződjön. A könyvvizsgálók fő feladata ezen beszámolók felülvizsgálata, ami nem képzelhető el az adókapcsolatok ellenőrzése nélkül, s ehhez elengedhetetlen, hogy az ezt végző személyek megfelelő mélységű tudással rendelkezzenek a hatályos adójogszabályok tartalmáról és használatáról.

Az okleveles könyvvizsgálói képesítés adózási ismeretek modul vizsgáján a könyvvizsgálói képzési programba felvett hallgatónak arról kell számot adnia, hogy képes-e a vállalkozások, egyéb szervezetek, magánszemélyek adóival, adójellegű kötelezettségeivel, költségvetési támogatásával kapcsolatos működését megismerni és a könyvvizsgálat során a szabályszerűséget ellenőrizni. Ismernie kell az egyes adónemek egymás közötti és azok egyéb törvényekkel (pl. számviteli törvénnyel, Ptk. stb.) való kapcsolatát és összehangját. A megszerzett ismeretei alapján képes ellátni az adóhatóság előtt az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény szerinti kötelező szakmai képviseletet, állandó meghatalmazás szerinti képviseletet és jogosult szakértőként részt venni az önkormányzati adóhatóság adóellenőrzése során.

Az Adózási ismeretek tantárgy tematikájának meghatározása során azon általános adónemek kerülnek a középpontba, amelyek mind a központi költségvetés bevételei, mind pedig a vállalatok gazdálkodása miatt a leggyakrabban fordulnak elő a gazdálkodás mindennapi teendői között.

Az adózási ismeretek írásbeli vizsgán a főbb adónemek tekintetében, gyakorlati példák alapján történik a számonkérés. A szóbeli vizsga keretében először adózással kapcsolatos fogalmakat kell egy-két mondatban, esetenként egy-két szóval elmondani, majd ezt követően egy hosszabb, majd egy rövidebb, adózással kapcsolatos témakört kell kifejteni.

1. Az adózás elveire egyes adónemekre vonatkozó ismeretek közös ismérvei

Az adózási alapelvek és mögöttes elgondolások, tipizálás. Egyenlő teherviselés, méltányosság, szolidaritás. Különbségtétel az adó, a járulék, a hozzájárulás, az illeték, a jövedék és a díj között. Az adók típusai: a jövedelem adóztatása, a vagyon adóztatása, az alanyi alapon szedett adók és hozzájárulások. Az adóztatható objektum meghatározása.

2. Az adózás rendje és az adóigazgatási eljárás
2/a Az adózás rendje (Art.)

Az adózás alapelvei: joggal való visszaélés tilalma, valódisági klauzula, ügyletek gazdasági eredmény szerinti minősítése, kapcsolt vállalkozások közötti szerződések minősítése, nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos adóztatási alapelv, a becslés alkalmazásának köre. Az Art. fogalmi rendszere. A hatály (területi és személyi hatály), az adókötelezettségek általános- és részletszabályainak áttekintése. Ezeken belül külön kiemelve a bejelentés és bejelentkezés, az adó megállapítás, bevallás, megfizetés, bizonylatolás, adatszolgáltatás, számlanyitás szabályait.

Igazolások, adóigazgatási eljárások, kockázatelemzési eljárás, adózó minősítése, adómegállapítás különleges esetei, fizetési kedvezmények rendszere és megállapítása, az elévülés intézménye.

A jogkövetkezmények rendszere.

2/b Az adóigazgatási rendtartás (Air.)

Az adóigazgatási eljárás elvei (törvényesség, szakszerű és hatékony eljárás, részrehajlás tilalma, egyedi elbírálás elve, méltányos eljárás elve, tájékoztatási kötelezettség, a közérthetőség elve, jóhiszeműség elve).

Az adózó és az adóhatóságok. A képviselet. Az adóhatóság eljárásainak alapvető szabályai (hatáskör és illetékesség, adóhatósági eljárás megindítása, megkeresés, támogatás, nyelvhasználat, hiánypótlás, az eljárás megszüntetése, határidők az eljárásban, igazolási kérelem és joghatásai, tényállás tisztázása, a bizonyítási eszközök, az adóhatóság döntései, a döntés közlése, biztosítási intézkedések).

Az ellenőrzés fajtái, határidők az ellenőrzési eljárás kapcsán (közben, végén), az ellenőrzés megindítása és annak joghatásai, az ellenőrzés kapcsán keletkező jogok és kötelezettségek, az ellenőrzés befejezése, realizálása, jogorvoslat.

A jogorvoslathoz való jog tartalma, a fellebbezés, a döntés saját hatáskörben való megváltoztatása/visszavonása, a felügyeleti intézkedés tartalma, az új eljárás, a bírósági út, semmisség.

3. A társasági adó (Tao)

A Tao szerepe (költségvetési szerepe, „a” jövedelemadó), alanyai (belföldi és külföldi illetőség, üzletvezetés helye szerinti adózás, telephely, fióktelep), adókötelezettség keletkezése és megszűnése (teljeskörű, korlátozott, kettős adóztatást elkerülő egyezmények).

Adóalap-korrekciók: elhatárolt veszteség, kapott osztalék, térítés nélküli átadás, átvétel, elengedett követelés, átvállalt tartozás, kamatlevonási korlátozás, kapcsolt vállalkozások közötti elszámoló árak hatása az adóalapra, értékcsökkenés, céltartalék, értékvesztések, , hatósági bírság, nem a vállalkozás érdekében elszámolt költség, ráfordítás, előző évek adóellenőrzésének, önellenőrzésének hatásai, kedvezményezett tevékenység, beruházáshoz kötődő fejlesztési tartalék, kisvállalkozási kedvezmény, különleges beruházások, jogdíjak, K+F tevékenység, bejelentett vagyoni elemek.

Az adóalap speciális meghatározása: csoportos adóalanyiság, nonprofit szféra, közhasznú társaság, külföldi vállalkozó, átalakulás (kedvezményezett átalakulás).

Az adó mértéke, adókedvezmények – fogalmi különbségtétel az adóalapot érintő kedvezmények és az adókedvezmény között.

Eljárási szabályok (bevallás, megfizetés, önellenőrzés, az adóelőleg mérséklésének szabályai.).

A jövedelem- (nyereség-) minimum szerepe, számítása, nyilatkozatok.

4. Személyi jövedelemadó

Az szja helye az adózáson belül. Alapelvek (arányosság, méltányosság). Az szja személyi, tárgyi és területi hatálya.

Az összevont adóalap, az azt csökkentő kedvezmények és annak korlátai.

A külön adózó jövedelmek (vagyonátruházás, tőke, értékpapír, jog jövedelme).

Nem pénzbeni juttatások adókötelezettsége és adómentessége.

Leggyakoribb adóalap korrekciós tételek.

Egyéni vállalkozók adózása.

Eljárási szabályok (bevallás eSZJA – szja bevallási tervezet, befizetés (előleglevonás), önellenőrzés, adóelőleg).

Nyilvántartás (analitika: bérelemek, nyilatkozatok, nem pénzbeni juttatások, személyi jellegű egyéb kifizetések nyilvántartása).

5. A TB rendszere

Öngondoskodás, biztosítás, társadalombiztosítás lényege és feladata. A TB rendszer pillérei (az alapok felosztása – részei és a részek feladatai).

A nyugdíjrendszer működése (a felosztó-kirovó és a tőkésített magánnyugdíj rendszer, illetve a befizetés alapján meghatározott, a juttatás alapján meghatározott nyugdíjrendszer). Befizetések a Nyugdíjalapba (jogcímek, mértékek, általános és különös szabályok). A nyugdíjpénztárak működési elve (ki és miért fizet, mikor és hogyan juthat a megtakarításához).

Az egészségbiztosítási alap működése (befizetési jogcímek, mértékek, általános és különös szabályok, kifizető és biztosított kötelezettségei). A 2020. július 1-ével hatályba lépő új TB törvény (2019. évi CXXII. törvény) szabályai, különös tekintettel az összevont új társadalombiztosítási járulék szabályaira, az egyes ellátásokra, nyilvántartásokra és az adatszolgáltatási kötelezettségre és adatvédelemre.

A szociális hozzájárulási adó. Az adó, mint a TB rendszer meghatározó eleme. Az adó alanya, jogviszonyai, adózás alá eső jövedelmek. Az adó alapja(i) és mértéke. Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében.

Speciális járulékok, fizetési kötelezettségek (egészségügyi szolgáltatási járulék, rehabilitációs hozzájárulás), bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek, jogkövetkezmények. Az alapokból finanszírozott ellátások (táppénz, betegszabadság, baleseti ellátások, gyermekellátással összefüggő díjak és juttatások, öregségi, özvegyi, rokkantsági nyugdíj), általános feltételei.

6. Általános forgalmi adó

A forgalmi adó helye és szerepe a költségvetésben. Nemzetközi kitekintés: 112.EU direktíva szerepe a közösségen belül, ennek viszonya a magyar áfatörvényhez, Ptk. és Art. kapcsolatok, egyéb „háttér” jogszabályok.

Fogalmak (bruttó vs. nettó, adólevonási jog, fizetendő; előzetesen felszámított; elszámolandó; elszámolás a költségvetéssel, áfa státusz, székhely, telephely, állandó telephely, letelepedés, adószám helye, szokásos piaci ár, ellenérték, export, import, belföld, külföld, közösség, tagállam, harmadik ország, ingatlan, sorozat-jelleg, pénzforgalmi elszámolás). Adóalanyiság általános és különös szabályai (új közlekedésieszköz beszerzése, ingatlanokkal kapcsolatos ügyletek), Vállalkozási vagyon, közhatalmi tevékenység, közös tulajdon, csoportos adóalanyiság, együttműködő közösség. Alanyi adómentesség.

A jogszabály logikai szerkezete és menete.

Termékértékesítés általános és különös szabályai (ingatlan, adomány, ingyenes átadás törvényi kötelezettség alapján/önkormányzatok között, végleges kivonás, saját rezsis beruházás, saját termék felhasználás; megszűnéskori kiárusítás).

Közösségen belüli termékértékesítés és -beszerzés (termékimport, saját termék közösségen belüli mozgatása, lánc és háromszög ügyletek, apport/üzletág értékesítés).

Szolgáltatás nyújtás általános és különös szabályai; teljesítés helyének meghatározása.

Az adófizetési kötelezettség keletkezésének általános és különös szabályai (részteljesítés, részletfizetés, lízing, időszakonkénti elszámolás, előleg, fordított adózás (belföldi és külföldi fordított adózás) esetén, adókulcs változás kezelése, pénzforgalmi elszámolás és következményei).

Adó alapja, mértéke általános és különös szabályok (kapcsolt vállalkozások, vállalkozásból történő kivonás, térítés nélküli átadás, saját termék felhasználás, deviza-HUF átszámítás, engedmények).

Adómentesség adólevonási joggal vagy annak korlátozásával (ingatlan, tevékenység közérdekű jellege miatt, „autó”, közösségen belüli és kívüli ügyletek, nemzetközi közlekedés és forgalom, közvetítői tevékenység speciális esetei).

Adólevonási jog általános és különös szabályai (megosztás, lakóingatlan, személygépjármű, üzemanyag,). Tárgyi feltételek, nettó elszámolás.

Számlaadási (nyugtaadási kötelezettség), elektronikus számlázás, online adatszolgáltatás, összesítő jelentés. Bevallás, visszaigénylés, iratmegőrzés,

Speciális tevékenységek különleges megítélései (mezőgazdasági tevékenység, utazásszervezés, elektronikus szolgáltatások).

7. Helyi iparűzési adó

A HIPA helye és szerepe az adók rendszerében, Kiemelt fogalmak tisztázása (vállalkozó, nettó árbevétel, elábé, anyagköltség, közvetített szolgáltatások értéke, alvállalkozói teljesítések). Beruházásokhoz és az ingatlanépítéshez kapcsolódó sajátosságok. Adóalanyok. Állandó és ideiglenes jelleggel végzett tevékenység, az adókötelezettség kezdete és vége. Adóalap és adó összeg meghatározás, csökkentő tételek degresszív kezelésének szabályai és számítási menete, a megosztás problematikája. Adókedvezmények, adómentességek. Az adó megfizetése, előlege, eljárási/bevallási szabályok, TAO kapcsolat.

8. Jövedéki adó

A törvény hatálya (személyi és tárgyi hatály, az egyes jövedéki termékek), értelmezési és hatásköri szabályok.

Az adókötelezettség, adófizetési kötelezettség, adómentesség, adó-visszaigénylés általános szabályai, különböző engedélyek, nyilvántartási, bejelentési, adófelfüggesztési szabályok.

Ellenőrzés és jogkövetkezmény.

9. Vám

A vámunió rendszere, közösségi vámrendszer, az áru vámértéke, vámeljárások, vámfizetés helye, vám szabad területek, vámbiztosítékok.

10. Egyéb adók

KIVA. A törvény célja. A KIVA adózás választásának feltétele. A KIVA számítás menete, adóalap meghatározása, kapcsolata más adónemekkel.

KATA. A törvény célja, főbb fogalmai. Az adó alanya, mértéke. A KATA adózás legfontosabb elemei, előnye, hátránya. Munkaviszonytól való elhatárolás követelményei, a kifizetőt terhelő kötelezettségek

Turizmusfejlesztési hozzájárulás. A 2016. évi LXVI. törvénytörvény X fejezetében meghatározott turizmusfejlesztési hozzájárulás alanyai, alapja, mértéke, kezelése, kapcsolata az Áfa szabályaival.

Innovációs járulék. A 2014. évi LXXVI. törvény I. fejezet 9. pontjában meghatározott innovációs járulék alanyai, mértéke, kezelése, mentességek

Népegészségügyi termékadó. A törvény célja. Az adó alanya. Adóköteles tranzakciók. Adóköteles termékek köre. Eljárási szabályok.

Környezetvédelmi termékdíj: A törvény hatálya, termékdíj köteles termékek köre, termékdíj kötelezettség keletkezésének időpontja (belföldi forgalomba hozatal vs készletre vétel – összefüggés a Számviteli törvénnyel)

A gépjárműadó: Az adó alanya, mentességek. Az adó alapja, mértéke, adókedvezmények. Az adó bevallásának és befizetésének rendje.

Cégautó adó: Az adó alanya, tárgya- mentesség, adó mértéke, adóeljárás rendje

A helyi adók célja, szabályozás alapvető jellemzői. A helyi önkormányzatok adómegállapítási joga, korlátai.

Vagyoni típusú helyi adók: építményadó, telekadó (az adó alanya, mentesség, az adó alapja/mértéke, az adóeljárás rendje). Kommunális jellegű adók (az adó alanya, alapja, mértéke, adóeljárás rendje). A kommunális adó (az adó alanya, alapja, mértéke, az adóeljárás rendje). Az idegenforgalmi adó (alanya, mentesség, alapja, mértéke, nyilvántartási kötelezettsége, az adóeljárás rendje).

Az illetékek „funkciója, szerepe”. Vagyonszerzéshez kapcsolódó illetékek és eljárási illetékek (az adóztatás alanya, tárgya, az illetékmegállapítás alapja, az illeték(ek) mértéke, mentességek.

11. Nemzetközi adózási trendek

Nemzetközi adózási trendek és azok hatása a magyar jogalkotásra – bár ez a témakör állandó dinamikus változásban van, elengedhetetlen, hogy a könyvvizsgálók folyamatosan figyelemmel kísérjék a legújabb nemzetközi adózási trendeket és azok megjelenését a magyar jogalkotásban. Itt nem kifejezetten egyes adónemekről, konkrét elvonási formákról beszélünk, sokkal inkább a nemzetközi információcserét elősegítő olyan adminisztratív intézkedések bevezetéséről, amelyek elsődleges célja az adózás kijátszása, az agresszív adótervezés megakadályozása.

DAC6 Irányelv – adatszolgáltatási kötelezettség a határon átnyúló adótervezési konstrukciókról – kinek, mikor, milyen konstrukciókról, a bejelentés elmulasztásának jogkövetkezményei

Tényleges tulajdonosi adatok központi nyilvántartása – adatszolgáltatásra kötelezetti kör, pénzintézeti adatszolgáltatás általi teljesítés, TT Index szerepe és jelentése

Globális minimumadó szabályozás – keretrendszere, a multinacionális vállalatok adózására gyakorolt hatása, effektív adókulcs és a minimumadó közötti különbség „beszedhetősége”, adóbeszedésre jogosult meghatározása

III. A KÖZGAZDASÁGTAN ÉS PÉNZÜGYEK modul vizsgakövetelményei * 

A pénzügyek írásbeli és szóbeli vizsgája során a hallgatóknak a megszerzett pénzügyi, vállalati pénzügyi tudásról kell számot adniuk. A tárgy elsajátítása során a hallgatók feladata, hogy a vállalatot ne csak számviteli szempontból lássák, de a tulajdonos pénzügyi szempontjai szerint is tudják értékelni. A hallgatóknak a modul elvégzése után a számviteli érték meghatározása mellett más, piaci jellegű értékelési módszerekkel is képesek kellenek lenniük a vállalatot, azok eszközeit és forrásait, valamint lényegesebb beruházási és finanszírozási döntéseit értékelni. A hallgatóknak így képesek kell, hogy legyenek az alapvető befektetési eszközök és értékpapírok árazására, a cash flow előrejelzésére és az az alapján való értékelésre, a vállalati működés alapvető kockázati tényezőinek felismerésére és kezelésére, valamint a beruházási és finanszírozási döntések értékteremtő hatásainak értékelésére.

1. Pénzügyi alapfogalmak

A gazdaság szereplői és céljai, valamint a gazdaságpolitika célja. A monetáris és fiskális politika lényege. Az adóztatás funkciói, az adók csoportosításai. Az infláció, okok és következmények, nominál- és reálértékek, árindexek. A vállalat fő célja. A megtakarítások fajtái, a megtakarítások és beruházások közti kapcsolat. Kereslet és kínálat, piaci egyensúly.

2. Pénzügyi piacok

A befektetés és beruházás fogalma. Pénzpiac, tőkepiac, pénzügyi közvetítés. Az értékpapírok, elsődleges és másodlagos értékpapír-piacok, tőzsde, értéktőzsde. Tőzsdei megbízások, tőzsdei kereskedés, tőzsdei elszámolás. A nyilvános értékpapír-kibocsátás menete. A hitelintézetek és a befektetési vállalkozások szerepe. Befektetési alapok és kockázati befektetők.

3. Alapszámítások – járadékok

Alapfogalmak: Eredmény, cash flow, hozam. Kamatszámítási rendszerek, folytonos kamatozás és logaritmikus hozam. Jövőérték és jelenérték, diszkontfakor és kamatfaktor. Várható hozam és elvárt hozam. Nettó és bruttó hozam, nominális- és reálhozam. Belső megtérülési ráta, EBKM, THM. A nettó jelenérték jelentősége és kapcsolata más mutatókkal. A hozamgörbe és hozamgörbe elméletek. A járadékok jellemzői; örökjáradék, egyenletes ütemben növekvő örökjáradék és annuitások. Annuitásfaktor és az annuitásos hitel fizetőrészletei.

4. Kötvények

Kötvényfajták a magyar és nemzetközi gyakorlatban. A kötvény árfolyama és hozama, EHM. Bruttó és nettó árfolyam. A kötvények árfolyam-konvergenciája.

5. Részvények

Részvényfajták. Eredménykategóriák. EPS, Sajáttőke-arányos eredmény, osztalékfizetési ráta, újrabefektetési ráta. Fenntartható növekedési ütem és árazás a Gordon-modellel. Ex dividend és cum dividend árfolyam, valamint az implicit hozam számítása. Árazás explicit és implicit szakasszal, valamint a növekedési lehetőségek értéke. A P/E ráta és a rá ható tényezők.

6. Vállalatértékelés

Ár és érték kapcsolata. Az eszközalapú értékelés. A diszkontált cash flow alapú értékelés. A piaci szorzószámos értékelés. Szorzószámok választása. Az összehasonlító tranzakciós értékelés. A helyettesítési, a pótlási és a likvidációs érték. A nettó realizálható érték és a tőkésítési érték.

7. Kockázat

A bizonytalanság és a kockázat fogalma, A kockázat hétköznapi és matematikai értelmezése.

Kockázatkerülés és -kedvelés. Zárt és nyitott, short és long pozíciók. Kételemű portfóliók kockázata és hozama. A korrelációs kapcsolat és a diverzifikáció jelentősége. Többelemű portfóliók kockázata és hozama. A hatékony portfólió halmaza és a piaci portfólió. A CAPM-modell és a befektetések bétája. Az árazási modellek és gyakorlati használhatóságuk.

8. Határidős ügyletek

Az azonnali és a határidős ügyletek, a határidős ügyletek kötésének motivációja. Forward és futures ügyletek. Devizák határidős árfolyama, fedezetlen és fedezett kamatparitás. Arbitrázslehetőségek a határidős árfolyamok segítségével. Vásárlóerő paritás. Határidős kamatláb-ügyletek. Értékpapírok határidős árfolyama. Swap ügyletek.

9. Opciós ügyletek

Vételi és eladási jog, short és long pozíció. Pozíciófüggvények és nyereségfüggvények. Lehívási árfolyam és nyereségküszöb. Az opció díja és az értékére ható paraméterek. Összetett pozíciók és fedezés a gyakorlatban opciókkal.

10. Vállalati cash flow

A pénzügyi tervezés logikai menete, operatív és stratégiai döntések. A direkt tervezés. Az indirekt pénzügyi tervezés és kapcsolata az eredménytervvel és a mérlegtervvel. A forrásoldal tervezése. A forgóeszközök és a nettó forgótőke elemei. A tárgyi eszközök változásának tervezése, az értékcsökkenési leírás és a maradványérték szerepe. OCF és CAPEX. Az eladósodottság hatása a cashflowra – FCFD.

11. Beruházások megtérülése

A megtérülési mutatószámok feladatai. A megtérülési idő mutatói. A nettó jelenérték. A jövedelmezőségi index. Belső megtérülési ráta és kapcsolata a ROE-val. Az egyenértékesek használata.

12. Finanszírozás

A tökéletes piac fogalma, az eszközoldal és a forrásoldal tökéletessége. A tökéletes piacon való finanszírozás alaptétele, tőkeköltség-számítás. Tökéletes tőkepiacon a tőkeszerkezet megváltoztatásának hatása. Vállalatfinanszírozási források. Nem-tökéletes piacon a finanszírozás hatása. Opciókat biztosító értékpapírok a vállalati forrásoldalon.

13. Bankügyletek

A bankok monetáris szabályozása (jegybanki alapkamatláb és kamatfolyosó, refinanszírozás, repóügyletek, nyíltpiaci műveletek). A betéti termékek és a hitelfajták csoportosítása. A fizetési forgalom bonyolítása (átutalás, átvezetés, inkasszó, akkreditív) és készpénzkímélő termékek (Bankkártyák fajtái).

14. Osztalékpolitika

Az osztalékpolitika értelmezése. Az osztalékpolitika szerepe tökéletes és nem-tökéletes piacon. Az osztalékpolitika hatókörébe tartozó döntések (aprózás, összevonás, készpénzes osztalék, természetbeni osztalék, tőkeemelés, részvény-visszavásárlás, felülbélyegzés, részvényosztalék fizetése).

15. Vállalati döntések elemzése

A jövedelmezőség, a hatékonyság, a likviditás és az eladósodottság elemzése. A pénzkészletezés szempontjai. A hitelképesség vizsgálatának menete. Fúziók fajtái, a szinergia forrása. A fúzió finanszírozása és értékelése. A reálopciók fajtái és értékelésük alapelvei. Végelszámolás és felszámolás, a csődeljárás. A csődopció lényege és csődjátszmák.

IV. A SZERVEZETI ÉS VEZETÉSI ISMERETEK modul vizsgakövetelményei

Az okleveles könyvvizsgálói képesítés Szervezeti és vezetési ismeretek modul vizsgáján a könyvvizsgálói képzési programba felvett hallgatónak arról kell számot adnia, hogy a vezetési ismeretek körében olyan mélységű ismeretekkel rendelkezik, amelyek alapján értékelést tud adni a gazdálkodó szervezet környezetének legfontosabb elemeiről, azoknak a szervezetre gyakorolt közvetlen és közvetett hatásairól, a szervezetet alkotó irányítási-vezetési rendszerekről, a szervezetekben zajló működési folyamatok lényegéről. A hallgatónak megfelelő áttekintéssel kell rendelkeznie az irányítás-vezetés funkcióiról, folyamatairól, a vezetői döntéshozatal természetéről és alkalmazható gyakorlatairól. A hallgatónak ismernie kell a célkitűzés (tervezés) fajtáit és mechanizmusait a szervezeten belül, valamint azokat a vezetési módszereket és technikákat, amelyek javítják a vezetés és szervezet színvonalát, állapotát. Emellett a könyvvizsgálói képzési programba felvett hallgatónak megfelelő ismereteket kell szereznie a konfliktusmenedzsment, az időmenedzsment és az emberi erőforrás-menedzsment területén, valamint tárgyalási és prezentációs készségeket kell elsajátítania.

1. A vállalati szervezet, az érdekelt felek és a külső környezet

A gazdasági szervezetek definíciói, különböző típusai. Érintettek az üzleti szervezetekben, szervezetek céljai. Makrogazdasági tényezők: szociális – kulturális – társadalmi környezet, technológiai környezet, gazdasági környezet, természeti tényezők, politikai – jogi környezet, versenyképességi tényezők. Mikrogazdasági tényezők, a szervezet környezetének vizsgálati módszerei.

2. Üzleti egységek szervezeti felépítése, funkciói és az irányítása

Formális és informális üzleti szervezetek. Vezetési szintek és feladataik. A szervezetek strukturális jellemzői. Munkamegosztás, hatáskörmegosztás, a koordinációs eszközök csoportosítása. Szervezeti kultúra az üzletben, felügyelő bizottság, auditbizottság.

3. Számviteli és beszámolási rendszerek, kontrollok és megfelelés

Kapcsolat a számvitel és más üzleti funkciók között. Számviteli funkciók definiálása egy gazdálkodó szervezeten belül. Jogi alapelvek a számvitelben és könyvvizsgálati szabályozásban. Az üzleti tevékenység belső és külső pénzügyi információinak forrása és célja. Pénzügyi rendszerek, eljárások és a kapcsolódó informatikai alkalmazások. 3.6. Belső ellenőrzés, engedélyezés az adatok biztonsága, megfelelőség az üzleti tevékenységben. Csalás, csalárd viselkedés, illetve annak megelőzése az üzleti életben beleértve a pénzmosást.

4. Egyének és csoportok vezetése és irányítása

Vezetés, szervezés, szervezet. Alapfogalmak ismerete. Kontingencia elméletek. Emberi erőforrás menedzsment: munkavállalók toborzása és kiválasztása, ösztönzési- és bérezési rendszer kialakítása, munkaerő megtartása. Egyéni és csoportos viselkedés az üzleti szervezetben. A munkahelyi tanulás és képzés. Az egyén teljesítményértékelése és felülvizsgálata.

5. Személyes hatékonyság és kommunikáció

Személyes hatékonyság fejlesztésének technikái. A személyes hatékonyság kifelé és befelé irányuló tényezői. Munkahelyi hatékonytalanság. Kompetencia keretek – személyes fejlődés. Konfliktusok forrásai és a konfliktuskezelés technikái. Kommunikáció az üzleti életben. Az üzleti tárgyalás.

6. Szakmai etika a számvitelben és az üzleti életben

Etikus magatartás alapelvei. Belső érintettekkel szembeni etikus magatartás. Külső érintettekkel való etikus magatartási elv. A szabályozási és szakmai szervezetek szerepe az etikai és szakmai normák támogatásában. Etikai kódexek. Etikai konfliktusok és dilemmák.

V. SZÁMVITEL ÉS ELEMZÉS modul vizsgakövetelményei * 

Az okleveles könyvvizsgálói képesítés Számvitel és elemzés írásbeli és szóbeli vizsgáin a hallgatónak megfelelő felkészültséggel kell rendelkeznie a hazai és a nemzetközi számviteli és elemzési ismeretek elméletéről, módszertanáról és gyakorlatáról. A hallgatónak szükséges esetben képesnek kell lennie a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok gyakorlati alkalmazására. A hallgatónak elméleti és gyakorlati felkészültségéből adódóan olyan szakértelemmel kell rendelkezni, amelynek alapján meg tudja ítélni, hogy az adott vállalkozásnál alkalmazott számviteli rendszer megfelel-e a számviteli törvény, a kapcsolódó kormányrendeletek és egyéb jogszabályok előírásainak. A hallgatónak képesnek kell lennie a számviteli törvény szerinti beszámolók, éves, összevont (konszolidált) éves beszámolójának összeállítására, elemzésére és ellenőrzésére. A hallgatónak felkészültsége alapján képesnek kell lennie arra, hogy a számviteli szabályokat könyvvizsgálói és egyéb feladatai elvégzése során nagy biztonsággal alkalmazza, és a szabályozatlan területeken megalapozott elméleti és gyakorlati tudása alapján a számviteli törvény és a kapcsolódó kormányrendeletek szellemében járjon el.

A SZÁMVITEL ÉS ELEMZÉS modul esetében különálló résztanulmányoknak minősülnek a Számvitel magyar szabályozása [1, 2A, 3A, 4A, 5A, 6A, 7A, 8A, 9A, 10A, 11–13, 14A, 15A, 16–20, és 21A pontok], a Számvitel nemzetközi szabályozása [2B, 3B, 4B, 5B, 6B, 7B, 8B, 9B, 10B, 14B, 15B, és 21B pontok]

1. A számvitel szabályozása

A számvitel szabályozásának gazdasági és jogi háttere. A számvitel szabályozásának elméleti alapjai. A könyvvezetés elméleti alapjai. A számviteli szabályozás hazai gyakorlatának rendszere. A számvitel mikroszintű szabályozásának célja, szükségessége, tartalma és területei.

2. A beszámolási és könyvvezetési kötelezettség

2A résztanulmány

A számvitel szabályozásának bizonylatolási előírásai. A könyvvezetési kötelezettségre vonatkozó előírások. Összefüggés a beszámolási és könyvvezetési kötelezettség között. A számviteli szabályzatok összeállításának célja és tartalma. A nyilvánosságra hozatal és közzététel szabályai. A könyvvizsgálati kötelezettséggel kapcsolatos szabályok. A beszámolási kötelezettség, a beszámoló fajtái és elemei a számviteli törvény szerint.

A funkcionális pénznem megállapításának szabályai a számviteli törvény szerint. A számviteli politikák kiválasztására és változtatására, a számviteli becslések változásainak elszámolására, valamint a hibák javítására vonatkozó szabályok a számviteli törvény szerint.

2B résztanulmány

A beszámoló fajtái és elemei a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint. A funkcionális pénznem megállapításának szabályai a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint. A számviteli politikák kiválasztására és változtatására, a számviteli becslések változásainak elszámolására, valamint a hibák javítására vonatkozó szabályok a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokban.

3. Immateriális javakhoz kapcsolódó elszámolások

3A résztanulmány

Az immateriális javak tartalma és elszámolásai a számviteli törvény szerint.

3B résztanulmány

Az immateriális javak tartalma és elszámolásai a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint.

4. Tárgyi eszközökhöz kapcsolódó elszámolások

4A résztanulmány

A tárgyi eszközök tartalma és elszámolásai a számviteli törvény szerint. A pénzügyi és az operatív lízing megkülönböztetése és elszámolásai a számviteli törvény szerint.

4B résztanulmány

A tárgyi eszközök tartalma és elszámolásai a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint. Befektetési célú ingatlanok elszámolásai a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint. A pénzügyi és az operatív lízing megkülönböztetése és elszámolásai a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint.

5. Készletek

5A résztanulmány

A készletek tartalma és elszámolásai a számviteli törvény szerint.

5B résztanulmány

A készletek tartalma és elszámolásai a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint.

6. Pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek

6A résztanulmány

A pénzügyi eszközök és a pénzügyi kötelezettségek fogalma és elszámolásainak sajátosságai a számviteli törvény szerint. Fedezeti elszámolások a számviteli törvény szerint.

6B résztanulmány

A pénzügyi eszközök és a pénzügyi kötelezettségek fogalma és elszámolásainak sajátosságai a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint. Összetett pénzügyi instrumentumok és a beágyazott származékos termékek kezelése a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint. Fedezeti elszámolások a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint. Közzétételi szabályok.

7. Saját tőke

7A résztanulmány

A saját tőkével kapcsolatos elszámolások sajátosságai (beleértve a tőketranzakciókat, a saját részvénnyel kapcsolatos ügyleteket és az osztalékfizetéseket) a számviteli törvény szerint.

7B résztanulmány

A saját tőkével kapcsolatos elszámolások sajátosságai (beleértve a tőketranzakciókat, a saját részvénnyel kapcsolatos ügyleteket és az osztalékfizetéseket) a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint. A saját tőke és a kötelezettségek megkülönböztetése a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint.

8. Céltartalékok, nem pénzügyi kötelezettségek és időbeli elhatárolások

8A résztanulmány

A céltartalékokkal, a nem pénzügyi kötelezettségekkel és az időbeli elhatárolásokkal kapcsolatos elszámolások sajátosságai a számviteli törvény szerint.

8B résztanulmány

A céltartalékokkal, a nem pénzügyi kötelezettségekkel és az időbeli elhatárolásokkal kapcsolatos elszámolások sajátosságai a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint.

9. Árbevételek, bevételek, állami támogatások

9A résztanulmány

Az árbevétellel, a bevételekkel kapcsolatos elszámolások sajátosságai a számviteli törvény szerint. A kapott működési és fejlesztési támogatások számviteli elszámolási sajátosságai.

9B résztanulmány

Az árbevétellel, a bevételekkel kapcsolatos elszámolások sajátosságai a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint. Az állami támogatásokkal kapcsolatos elszámolások szabályozása a nemzetközi számvitelben.

10. Költségelszámolás, költségszámítás és költségelemzés

10A résztanulmány

A költségszámítás célja és alapjai. A költségek megfigyelésének és elszámolásának lehetőségei. Költségszámítási rendszerek. Az önköltségszámítás, az önköltségszámítási módszerek a számviteli törvény szerint. Az önköltségszámítás és a költségelszámolás kapcsolatrendszere. A költségtervezési módszerek. A költségek elemzése. Költségelszámolási eljárások.

10B résztanulmány

Az önköltségszámítás, az önköltségszámítási módszerek a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint. A költségek elemzése.

11. Vagyoni helyzet elemzése

A vagyoni helyzet vizsgálata. A vagyoni helyzet vizsgálatához alkalmazott mutatószámok. A vagyonváltozás vizsgálata. Az elemzés nemzetközi gyakorlata. Az elemzés korlátai.

12. A pénzügyi helyzet elemzése

A pénzügyi helyzet vizsgálatának célja és feladata. A pénzügyi helyzet vizsgálatának módszerei. A cash flow kimutatás hasznosítása a pénzügyi helyzet vizsgálata során. A pénzügyi helyzetet jelző mutatószámok. A pénzügyi helyzet változásának vizsgálata. Az elemzés nemzetközi gyakorlata. Az elemzés korlátai.

13. A jövedelmi helyzet elemzése

A jövedelmi helyzet elemzésének célja és feladata. A jövedelmi helyzet változásának vizsgálata. A jövedelmezőség és a hatékonyság vizsgálata. Eredményelemzés. Az elemzés nemzetközi gyakorlata. Az elemzés korlátai.

14. Egyéb beszámolási kérdések

14A résztanulmány

A cash flow kimutatások összeállításának elvei a számviteli törvény szerint. Kapcsolt felek fogalma, közzétételei a számviteli törvény szerint. A közbenső beszámolóra vonatkozó szabályok a számviteli törvény szerint.

14B résztanulmány

A cash flow kimutatások összeállításának elvei a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint. Szegmensek szerinti információk bemutatása és az egy részvényre jutó eredmény számítása a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint. Kapcsolt felek fogalma, közzétételei a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint. A közbenső beszámolóra vonatkozó szabályok a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint. Idegen pénznemben szereplő tranzakciók és kimutatások kezelése: átváltás, különbözetek elszámolása. Hiperinfláció.

15. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló

15A résztanulmány

Az összevont (konszolidált) éves beszámoló célja, feladata és szükségessége, az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség, a konszolidációs körök kialakítása, az összevont (konszolidált) éves beszámoló részei, formája, a konszolidált beszámoló összeállítása a számviteli törvény szerint. Tőkemódszer és arányos konszolidáció.

15B résztanulmány

A konszolidált pénzügyi kimutatásokcélja, feladata és szükségessége, konszolidált pénzügyi kimutatás készítési kötelezettség, a konszolidációs körök kialakítása, az összevont (konszolidált) éves beszámoló részei, formája, a konszolidált beszámoló összeállítása a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint. Tőkemódszer. Idegen pénznemben szereplő leányvállalatok átváltása.

16. Speciális helyzetek számvitelének szabályai

16A résztanulmány

Devizanemek közötti áttérés szabályai. A könyvviteli rendszerek változtatásának szabályai. A társaság alapításával kapcsolatos elszámolások. Az átalakulások számviteli feladatai. A felszámolás és végelszámolás számviteli feladatai.

A befektetési vállalkozások, a kockázati tőkealapok, a közraktárak, a betétbiztosítási alapok és intézményvédelmi alapok, valamint a befektető-védelmi alapok, az árutőzsde, az értékpapírtőzsde és az elszámolóházak, a magánnyugdíjpénztárak, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények, az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyző pénztárak, a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Államkincstár, valamint a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek számvitelére vonatkozó előírásoknak a számviteli törvény előírásaitól való lényeges eltérései. A Nonprofit szervezetek és a költségvetési szervek beszámolási sajátosságai, lényeges eltérései az éves beszámolótól.

16B résztanulmány

Nonprofit szervezetek, speciális célú szervezetek beszámolási sajátosságai.

17. A számvitel nemzetközi szabályozása

17A résztanulmány

Az Európai Unió irányelvei. A nemzetközi szabályozás hatása a magyar számviteli szabályozásra, a standardalkotás folyamata. A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok alkalmazása az Európai Unióban és Magyarországon.

17B résztanulmány

A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok létrehozásának folyamata, keretelvei.

VI. A KÖNYVVIZSGÁLAT ÉS ELLENŐRZÉS modul vizsgakövetelményei * 

Az okleveles könyvvizsgálói képesítés Könyvvizsgálat és ellenőrzés modul vizsgáján a könyvvizsgálói képzési programba felvett hallgatónak arról kell számot adnia, hogy ezen vizsgakövetelményben meghatározott tárgyköröknek alapos elméleti ismerője, és felkészültsége birtokában a magyar nemzeti és a nemzetközi könyvvizsgálati standardok, ellenőrzési módszerek és technikák vonatkozásában megfelelő alkalmazói készséggel, kellő jártassággal rendelkezik. A hallgatónak ismernie kell az ellenőrzés különböző fajtáit, típusait, a könyvvizsgálói munka alapelveit, a tervezés, szervezés feladatait, a könyvvizsgálati célokat, módszereket, eljárásokat, a magyar és a nemzetközi könyvvizsgálati, minőségellenőrzési és egyéb megbízási standardokat a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges módszereket és technikákat, azok alkalmazási lehetőségeit és feltételeit, a független könyvvizsgálói jelentés formai és tartalmi követelményeit, összeállításának, illetve a minősítésnek a szempontjait, továbbá a könyvvizsgálói munka dokumentálásának követelményeit, célszerű gyakorlati módszereit. A hallgatónak képesnek kell lennie egy átfogó könyvvizsgálati stratégia és terv, valamint egy munkaprogram elkészítésére, a beszámoló könyvvizsgálata egyes lépéseinek végrehajtására.

1. A könyvvizsgálat nemzetközi szabályozottsága

A nemzetközi könyvvizsgálati, minőségellenőrzési és egyéb megbízási standardok rendszere. Az Európai Unió irányelveinek a könyvvizsgálatra vonatkozó szabályai, európai uniós ajánlások és rendeletek.

2. A könyvvizsgálói tevékenység szabályozása és intézményrendszere Magyarországon

A könyvvizsgálói tevékenységgel kapcsolatos alapvető jogszabályok. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvény előírásai, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara alapszabálya és szabályzatai. A magyar nemzeti könyvvizsgálati, minőségellenőrzési és egyéb megbízási standardok rendszere.

3. Etika a könyvvizsgálatban

A Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetségének (IFAC) etikai kódexe. Összeférhetetlenségre és függetlenségre vonatkozó szabályok a magyar törvényekben, valamint a kamara szabályzataiban.

4. A könyvvizsgálat célja, alapelvei

A könyvvizsgálat célja és hatóköre. A könyvvizsgálat általános alapelvei. A könyvvizsgálati munka fázisai. A könyvvizsgálói megbízások feltételei. Az ügyfél elfogadáshoz/megtartáshoz és a megbízás elfogadáshoz/megtartáshoz kapcsolódó eljárások könyvvizsgálat esetében. Előző könyvvizsgálótól megszerezhető információk. Ajánlattétel. Szerződéskötések, a szerződések formai és tartalmi követelményei. Az elfogadó nyilatkozat. Az irányítással megbízott személyek tájékoztatása a könyvvizsgálati kérdésekről.

5. A könyvvizsgálat tervezése

Kockázatbecslési eljárások az ügyfél és annak környezete megismerése céljából (ágazati, szabályozási és egyéb külső tényezők, a gazdálkodó jellege, célok és stratégiák, a gazdálkodó pénzügyi teljesítményének értékelése, belső ellenőrzés). A lényeges hibás állítások kockázatának becslése a beszámoló és az állítások szintjén. A kockázatbecslésre adott átfogó válaszok és az állítások szintjén jelentkező lényeges hibás állítások kockázatára reagáló könyvvizsgálati eljárások. Az átfogó könyvvizsgálati stratégia és a könyvvizsgálati terv.

6. Az informatika a könyvvizsgálatban

Az ellenőrzési környezet felmérése. A pénzügyi beszámolás szempontjából jelentős informatikai rendszerek felmérése, ellenőrzési pontjainak azonosítása, az ellenőrzések tesztelése. Számítógéppel támogatott könyvvizsgálati technikák (adatbányászat, újraszámítások, elemzések stb. lehetőségei). A könyvvizsgálat jellemzői számítógépes környezetben. A könyvvizsgálat tervezése számítógépes környezetben. Esettanulmány alapján a programok segítségével tervezési és beszámoló ellenőrzési munkapapírt kell kiegészítsen, alkalmaznia kell a 315. standard alapján alkalmazandó módszertani lehetőségeket.

7. Lényegesség a könyvvizsgálatban

A lényegesség fogalma. A lényegesség számszerűsítése. A lényegesség és a könyvvizsgálati kockázat közötti összefüggés. A lényegesség a hibás állítások hatásának értékelésénél.

8. A könyvvizsgáló csalással kapcsolatos felelőssége

A csalás jellemzői. Az irányítással megbízott személyek és a vezetés felelőssége. A könyvvizsgálatnak a csalással összefüggő belső korlátai. A könyvvizsgáló felelőssége a csalásból eredő lényeges hibás állítások feltárására. A megbízást végző munkacsoport megbeszélése. Kockázatbecslési eljárások. A csalásból eredő lényeges hibás állítás kockázatának azonosítása és becslése. A kockázatbecslésre adott válaszok. A könyvvizsgálati bizonyítékok értékelése. A vezetés nyilatkozatai. Kommunikáció. Eljárás arra az esetre, ha a könyvvizsgáló nem tudja folytatni a megbízást. Törvények és jogszabályok figyelembevétele a könyvvizsgálatnál.

9. Minőségellenőrzés

A minőségellenőrzési rendszer elemei. A vezetés minőségellenőrzésért való felelőssége a könyvvizsgáló cégnél, a vezetés felelőssége a könyvvizsgálat minőségéért. Etikai követelményeknek való megfelelés biztosítása. Ügyfelek és megbízások elfogadása és megtartása. Emberi erőforrások, a munkacsoportok kijelölése. Minőségbiztosítási tevékenységek a könyvvizsgálat végrehajtása során. Figyelemmel kísérés. Dokumentálás.

10. Az éves beszámoló mérlegének könyvvizsgálata

A befektetett eszközök vizsgálata. A forgóeszközök vizsgálata. A saját tőke vizsgálata. A céltartalékok vizsgálata. A kötelezettségek vizsgálata. Az időbeli elhatárolások vizsgálata. A mérleg struktúrájában bekövetkezett változások értékelése.

11. Az éves beszámoló eredménykimutatásának könyvvizsgálata

Az eredménykimutatás ellenőrzésének általános követelményei. A belföldi és az export értékesítés nettó árbevétele helyességének ellenőrzése. Az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások tartalmi helyességének ellenőrzése. Az aktivált saját teljesítmények elszámolásának ellenőrzése. Az anyagjellegű és a személyi jellegű ráfordítások tartalmi, számszaki helyességének ellenőrzése. Az értékcsökkenési leírás elszámolásának ellenőrzése. Az értékesítés közvetlen és közvetett költségeinek ellenőrzése. A pénzügyi műveletek tartalmi, számszaki helyességének vizsgálata. Az adóalap és az adófizetési kötelezettség tartalmi, számszaki helyességének vizsgálata.

12. A kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés ellenőrzése

A kiegészítő melléklet ellenőrzésének követelménye, súlyponti feladatai. A számviteli törvényben előírt adat-, információ-szolgáltatás teljeskörűségének, valódiságának vizsgálata. A vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének értékelése a kiegészítő mellékletben. A cash flow- kimutatás ellenőrzése. Az üzleti jelentés a beszámoló más fő részeivel való összhangjának ellenőrzése.

13. A könyvvizsgálati bizonyítékok és azok felhasználása

A beszámoló állításai. A könyvvizsgálati eljárások fajtái és a könyvvizsgálati bizonyítékok megszerzésének eszközei. Jelenlét a fizikai leltárfelvételen. Információk bekérése peres ügyekről. Hosszú lejáratú befektetések vizsgálata. Üzleti egységekre vonatkozó információk. Külső megerősítések. Nyitó egyenlegek. Elemző eljárások. Számviteli becslések könyvvizsgálata. Mintavételezés. Kapcsolt felek. Fordulónap utáni események. Vállalkozás folytatásának elve. Vezetés nyilatkozatai.

14. A könyvvizsgálat dokumentálása

A dokumentálás alapvető céljai. A dokumentálás formai és tartalmi követelményei. A dokumentálás szervezési szempontjai. A dokumentálás technikája. Dokumentációk szerepe a könyvvizsgálat egyes szakaszaiban. A dokumentációk kezelése és megőrzése.

15. A független könyvvizsgálói jelentés

A független könyvvizsgálói jelentéssel szemben támasztott követelmények. A független könyvvizsgálói jelentés szerkezete és tartalma. A könyvvizsgálat során észlelt hiányosságok kommunikációja.

16. A független könyvvizsgálói jelentés minősítései

A független könyvvizsgálói jelentés minősítését okozó tényállások. A hatókör-korlátozás és a vezetéstől eltérő álláspont hatása a könyvvizsgálói véleményre. A figyelemfelhívó megjegyzéseket eredményező esetek.

17. A kisebb gazdálkodó egységek könyvvizsgálatának sajátosságai

A kisebb gazdálkodó egységek fogalma. Ajánlható módszerek és eljárások, valamint a dokumentálás a kisebb gazdálkodó egységek könyvvizsgálatánál.

18. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálata

Az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálatának jellemzői. A konszolidált éves beszámoló összeállításához kapcsolódó előkészítő munkák ellenőrzése. Az előkészítő mérleg és eredménykimutatás tartalmi helyességének ellenőrzése. A konszolidációs körök kialakítása ellenőrzésének feladatai. A tőkekonszolidálás végrehajtásának ellenőrzése. Az adósságkonszolidálás végrehajtásának ellenőrzése. A közbenső eredmény kiszűrésének ellenőrzése. A hozam- és ráfordítások kiszűrésének ellenőrzése. A konszolidálás miatti társasági adó különbözet megállapításának ellenőrzése. A konszolidált kiegészítő melléklet ellenőrzésének szempontjai. A konszolidált üzleti jelentés ellenőrzésének alapvető feladatai. A vállalatcsoport tevékenységének értékelése az összevont (konszolidált) éves beszámoló alapján. Az összevont (konszolidált) éves beszámolóról készítendő könyvvizsgálói jelentés sajátosságai.

19. Speciális könyvvizsgálói feladatok

A nem pénzbeli betéttel kapcsolatos könyvvizsgálói feladatok. Az átalakulási vagyonmérleg-tervezetekkel és vagyonleltár-tervezetekkel, illetve végleges vagyonmérlegekkel és vagyonleltárakkal kapcsolatos könyvvizsgálói feladatok. Az előtársasággal, a felszámolással és végelszámolással összefüggő könyvvizsgálói feladatok. Az értékhelyesbítéssel és a valós értéken történő értékeléssel, a pénznemváltással kapcsolatos könyvvizsgálói feladatok.

VII. PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK modul vizsgakövetelményei * , * 

Az okleveles könyvvizsgálói képesítés Pénzügyi és számviteli információs rendszerek modul vizsgáján a hallgatónak arról kell számot adnia, hogy könyvvizsgálói és egyéb munkája hatékony elvégzésének támogatásához megfelelő színvonalú számvitel-szervezési és információtechnológiai ismeretekkel rendelkezik. Megalapozott informatikai alapok birtokában, a hallgatónak tájékozottnak kell lennie az informatikai erőforrások üzleti alkalmazási lehetőségeiről, a tipikus üzleti alkalmazások jellemzőiről, az alkalmazásokkal szemben támasztható követelményekről.

A hallgatónak olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel kell rendelkeznie, amelyek képessé teszik a (profitorientált, nem hitelintézeti és/vagy pénzügyi) az általuk vizsgálandó vállalkozások pénzügyi és számviteli információrendszerének megismerésére minősítésére. A hallgatónak felkészültsége alapján alkalmasnak kell lennie információs rendszerek értékelésére, ismernie kell a számítógépes könyvvizsgálati módszereket és eljárásokat.

A tantárgy felépítése két oldalról közelíti meg a könyvvizsgáló kapcsolatát az Információ technológia eszközrendszerével. Egyrészt az ügyfélmegismerés keretében fel kell tárnia az ügyfél által alkalmazott IT rendszerek kockázatait, másrészt átfogó ismeretekkel kell rendelkeznie, és alkalmaznia kell a könyvvizsgálatot segítő szoftvereket, mind a könyvvizsgálói jelentések elkészítése, a munkapapírok kezelése, a dokumentálás tekintetében, mind pedig az adatbányász és egyéb adatállomány elemzését segítő technológiák tekintetében.

Tekintettel a könyvvizsgálati tevékenység egyre szélesedő adatigényére, nem kerülhető el a megfelelő szintű Excel-es ismeret. Ebből adódóan a vizsga egy 20 perces Excel-es feladatsorral indul, amelyet a hallgatóknak legalább 50%-os eredménnyel kell teljesíteniük ahhoz, hogy a vizsgát folytatni tudják. Azon hallgatóknak, akik ezt a feladatsort nem tudják legalább 50%-os eredménnyel teljesíteni, a vizsga sikertelenül – 1-es osztályzattal – zárul.

Az Excel-es blokkot követő, 240 perces vizsga gyakorlati vizsga, amely során az elméleti kérdések tekintetében teszt megírására kerül sor 60 percben, mely 30 kérdést tartalmaz, míg a programok alkalmazását illetően számítógépes gyakorlati vizsga kerül lebonyolításra 180 percben. Mind a teszt, mind a gyakorlati vizsga számítógépen keresztül történő számonkérést jelent.

A tesztvizsgára 30 pont, a gyakorlati vizsgára 70 pont adható. Kiértékelés: a teszt kérdéseknél számítógépes tesztprogram segítségével, automatikusan történik. A gyakorlati vizsga a számítógépen elvégzett és elmentett megoldások vizsgáztatók általi ellenőrzése alapján.

Az egyes fejezetekkel kapcsolatos vizsgakövetelmények az alábbiak szerint alakulnak:

I. Információs rendszerek az üzleti életben:

A hallgatóknak számot kell adnia az alkalmazási rendszerek fajtáiról, az üzleti életben betöltött szerepéről, felépítéséről, amely ismeret felöleli többek között a hardver, a virtualizáció, a számítógépes hálózatok felépítését, ill. az Internet, a számítási felhők, az operációs rendszer, a modern alkalmazások rétegződését, az egyes rétegek szerepét és tartalmát, továbbá az adatbázis kezelők témaköreit.

A hallgatónak ismeretekkel kell rendelkeznie az adatorientált rendszerek bevezetési és tervezési lépéseiről, a legfontosabb hagyományos és modern rendszerszervezési paradigmákról, illetve az adatstruktúra tervezéséhez kapcsolódó legfontosabb fogalmakról, adatmodellezésről, továbbá az adatok közötti kapcsolatok definiálásáról és az adatbázis kezelő rendszerek funkcionalitásairól.

A hallgatónak számot kell adnia az informatikai folyamatok ismeretéről, ezen belül a fejlesztés, a projekt menedzsment és az üzemeltetés főbb feladatairól, megjelenéséről modern informatikai környezetben. A hallgatónak átfogó ismeretekkel kell rendelkeznie az alkalmazási rendszerekben rejlő kockázatokról, ezek megjelenéséről, és a feltárás módszereiről. Ennek érdekében kiterjedt ismereteket szerez az alkalmazási rendszerek tesztelésére vonatkozóan.

II. Üzleti alkalmazások

A jelölt a tananyagrész teljesítését követően képessé válik az egyes számviteli alkalmazások részmoduljaival szembeni üzleti és szervezési-informatikai követelmények megfogalmazására. Képes tájékozódni az integrált számviteli rendszerekben, ismeri a komplex rendszerek adatáramlásával kapcsolatos elvárásokat.

Az üzleti alkalmazások ismeretanyagához kapcsolódóan a vizsga három részből áll. Egyrészt, a hallgatónak komplex gazdasági eseményeket kell rögzítenie egy integrált számviteli szoftverben. Követelmény: az események rögzítését teljes körűen – minden, számvitelileg releváns lépés vonatkozásában –, helyesen végre kell hajtani. A hallgató a főkönyvi kivonatot kinyeri a rendszerből, a kiértékelés ez alapján történik.

A jelöltnek a második részben az üzleti és informatikai elméleti ismereteiről tesztkérdések alapján kell számot adnia. 10 tesztkérdésre kell válaszolni.

Az üzleti alkalmazások fejezet harmadik vizsgamodulja a jelölt rendelkezésére bocsátott adatmodell alapján megválaszolandó kérdéseket tartalmaz. A kérdésekre a modell-adatbázisból kinyert információ alapján kell válaszolni. A jelölt rendelkezésére áll az adatokkal feltöltött adatbázis, az adatmodell, és az adatbázis vizsgálatára, kezelésére alkalmas szoftver. A kérdések alapján Power query lekérdezéseket kell összeállítani, és ez alapján az információhoz hozzájutni. Kiértékelés: a jelölt az egyes kérdések mellé beírja a helyes választ.

III. Alkalmazáskontrollok a vállalatirányítási rendszerben

A hallgatónak ismerni kell az automatikus, manuális és a számítógéppel támogatott kontrollokat, az alkalmazás kontrollokat, illetve ezen kontrollok fő típusait, alkalmazási területeit, bemutatva azokat példákon keresztül.

Ismerni kell az informatikai kockázatokat és fenyegetettségeket, az általános informatikai kontrollokat, ezen belül a hozzáférési kontrollokat, a programváltoztatási kontrollokat és az egyéb informatikai kontrollok fő típusait, alkalmazási területeit bemutatva azokat példákon keresztül.

A hallgató átfogó ismereteket szerez az informatikai területhez kapcsolódó információbiztonsági területen, ennek keretében megismeri az információbiztonság aspektusait, és a biztonsági szint felmérésének nézőpontjait. Megismeri az informatikai rendszer főbb sebezhetőségeit, a támadások elleni védekezés fontosabb lehetőségeit és módszereit.

IV. A könyvvizsgálat informatikai támogatása:

A hallgatónak ismernie kell a könyvvizsgálati célra történő elektronikus adatkinyerés lehetőségeit az alkalmazási rendszerek mögött álló adatbázisokból.

Fentiek mellett részletes gyakorlati ismeretekkel kell rendelkeznie az adatbázis lekérdezést támogató Excel power query eszközről, illetve a könyvvizsgálati célra történő egységes adatkinyerést megvalósító XML nyelvről (kamarai adatexport), ezek gyakorlati végrehajtásáról.

A hallgató le kell tudja ellenőrizni a számlázó rendszerek xml állományából a power query-vel átalakított állomány főkönyvi egyeztetését és összefűzéssel egy leltár kiértékelés és a könyv szerinti értékek összevetését.

A hallgató számot kell, hogy adjon arról, hogy a könyvvizsgálat során milyen lehetőségek közül választhat az informatikai programok felhasználását tekintve, az informatika milyen előnyöket és minőségbiztosítási garanciákat adhat a vizsgálat során. A hallgatónak végre kell hajtania a gyakorlati vizsga során elemző feladatot, az IDEA programmal negatív készlet, tárgyi eszköz keresését, vagy az adatexporttal kinyert főkönyvi állományból egy főkönyvi kivonatot kell összeállítania. A Metrum program segítségével egy mintavételt kell készítenie. Számot kell adnia a papírmentes dokumentálás lehetőségeiről és követelményeiről, az elektronikus aláírás alkalmazásáról, valamint a külső szakértő alkalmazásának feltételeiről tesztkérdéseken keresztül

A rendszervizsgálatokkal kapcsolatban a vizsgázónak ismernie kell a rendszervizsgálatok fogalmát, valamint helyét és szerepét a könyvvizsgálat folyamatában. Ismernie kell, hogy mit jelentenek a cégszintű kontrollok és a folyamatba épített ellenőrzések, valamint, hogy milyen módszereket alkalmaznak ezek megismerésére.

Az elemző eljárásokkal kapcsolatban a vizsgázónak ismernie kell az elemző eljárások fogalmát, és hogy a könyvvizsgálat mely szakaszaiban használunk elemző eljárásokat. Ismernie kell, hogy a vizsgálat során milyen kérdésekre kaphatunk hatékony választ az elemző eljárások alkalmazásával, és hogy hogyan végzünk elemző eljárásokat. A hallgató gyakorlatban el kell végezzen egy elemző vizsgálatot a program segítségével a beolvasott főkönyvi kivonatok alapján.

A könyvvizsgáló programokkal kapcsolatban a vizsgázónak ismernie kell, hogy mi a célja, feladata az adatbányász és a könyvvizsgálat folyamatát támogató szoftvereknek. Tudnia kell, hogy milyen szempontok szerint alakítjuk ki a munkaprogramokat, valamint a standard munkaprogramok és a tervezés alkalmazásának, testre szabásának a módját. Ismernie kell a legújabb technológiákat, a robottechnika, az elektronikus aláírás alkalmazásának lehetőségeit a könyvvizsgálati workflow teljes folyamatában.

A beszámolóból meg kell határozni a lényegességet és a végrehajtási lényegességet.

A mintavétellel kapcsolatban a vizsgázónak ismernie kell a mintavétellel kapcsolatos alapfogalmakat az 530. Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standard előírásai szerint. Meg kell ismerkednie a pénzegység alapú mintavétel alapelveivel, alkalmazásának a lehetőségeivel, és képesnek kell lennie egy mintavétel végrehajtására.

A fejezethez tesztkérdések, valamint gyakorlati feladatok tartoznak az IDEA, Referencia, a digitális könyvvizsgálati workflow, és a DATEV software segítségével.

2. számú melléklet az okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzathoz

A KÜLFÖLDI OKLEVELEK, BIZONYÍTVÁNYOK ELISMERÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK AZ OKLEVELES KÖNYVVIZSGÁLÓI KÉPZÉSI PROGRAMBAN VALÓ RÉSZVÉTELHEZ

(A módosításokkal egységes szerkezetben)

[„Kkt. 92. § (1) Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, kérheti felvételét az okleveles könyvvizsgálói képzési programba az is, aki

a) oklevelét külföldön vagy Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézményben,

b) a 91. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti oklevelét, bizonyítványát külföldön vagy Magyarországon működő külföldi oktatási intézményben

szerezte.

(2) *  A külföldi oklevélnek, bizonyítványnak az okleveles könyvvizsgálói képzési programban történő elismerését kérelmezni kell. Az elismerés tekintetében a kamara oktatási bizottsága jár el.

(3) Hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető felsőfokú végzettségi szintet tanúsító oklevélként a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényben meghatározott külföldi oklevél ismerhető el.”]

A) Hatály

1. A jelen 2. számú melléklet (a továbbiakban: Melléklet) szerves részét képezi a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzatának (a továbbiakban: Szabályzat).

2. *  Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a jelen Melléklet előírásait kell alkalmazni állampolgárságra való tekintet nélkül azokra a természetes személyekre, akik az Európai Gazdasági Térség valamely államában vagy annak Magyarországon működő felsőoktatási intézményében (a továbbiakban együtt: külföldi felsőoktatási intézmény) a külföldi állam jogszabályai szerint kiállított, felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél, illetőleg bizonyítvány (a továbbiakban: oklevél) alapján kérik felvételüket az okleveles könyvvizsgálói képzési programba.

3. *  A Melléklet rendelkezései harmadik ország vagy annak Magyarországon működő felsőoktatási intézményében kiállított – felsőfokú végzettséget tanúsító – oklevél, az okleveles könyvvizsgálói képzési programban továbbtanulási céllal történő elismerésére akkor alkalmazhatók, ha Magyarország és a harmadik ország polgárának állama között meglévő ekvivalencia egyezmény azt lehetővé teszi. A viszonosság fennállása tekintetében, a kamara kezdeményezése alapján, a külpolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó, amelyet a számviteli szabályozásért felelős miniszterrel egyetértésben alakít ki. Az állásfoglalás közlése iránti kérelmet a főtitkári hivatal (a továbbiakban: hivatal) készíti elő és a kamara elnöke kiadmányozza.

B) Általános szabályok

4. Az elismerési eljárás a külföldi oklevelet egy olyan szűkebb körű jogi hatállyal ruházza fel, mely megalapozza az okleveles könyvvizsgálói képzési programban a Kkt. 91. § (2) bekezdésének a) pontjában felvételi követelményként előírt oklevéllel való egyenértékűséget.

5. A külföldi felsőoktatási intézményben szerzett oklevél elismerése az intézmény jogállása, az oklevél jogi hatálya, a tanulmányi idő, valamint a tanulmányi és a vizsgakövetelmények alapján történik.

6. A külföldön szerzett oklevél értékelésekor semmilyen diszkrimináció nem alkalmazható az oklevél elismerését kérelmező neme, származása, bőrszíne, nyelve, vallása, politikai vagy más véleménye, nemzetisége, etnikai vagy szociális származása, nemzeti kisebbséghez való tartozása, vagyona, születése vagy más körülmények alapján, illetve bármely olyan alapon, amely érdemben nem tartozik az elismerni kért oklevél értékeléséhez.

7. A természetes személy a külföldi felsőoktatási intézményben szerzett oklevelének elismerésével Magyarországon nem szerezhet több jogot, mint amennyi az oklevél alapján abban az államban megilleti, amelyben azt szerezte.

8. *  Az oklevél elismerése – a 9. pontban foglalt esettől eltekintve – nem mentesít az okleveles könyvvizsgálói képzési programban felvételi követelményként, a Kkt. 91. §-a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott mérlegképes könyvelői képesítés követelménye alól.

9. *  Az oklevél elismerése mentesít az okleveles könyvvizsgálói képzési programban felvételi követelményként, a Kkt. 91. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott mérlegképes könyvelői képesítés követelménye alól, amennyiben a kérelmező az okleveles könyvvizsgálói képesítéssel egyenértékű, külföldön szerzett, vagy Magyarország területén működő külföldi intézményben szerzett oklevéllel rendelkezik.

10. A 9. pont szempontjából az Európai Gazdasági Térség másik tagállamának polgára által szerzett szakmai képzettséget a Magyarországon szerzett „okleveles könyvvizsgáló” szakmai képzettséggel egyenértékűnek kell tekinteni, ha a származási országban a természetes személy a Kkt. 2. § 16. pontjának megfelelő könyvvizsgáló jelölt.

11. A 9. pont szempontjából az olyan, harmadik országokból származó oklevelek, bizonyítványok elismerése esetén, melyekkel Magyarország viszonossági egyezményt kötött, az abban foglaltak szerint kell eljárni. A viszonosság fennállása tekintetében, a kamara kezdeményezése alapján, a külpolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó, amelyet a számviteli szabályozásért felelős miniszterrel egyetértésben alakít ki. A kamara oktatási bizottsága az egyenértékűségről kérelemre igazolást állít ki.

12. A felsőoktatási intézmény jogállására tekintettel nem lehet elismerni:

a) a külföldi oktatási intézmény székhelyének joga alapján el nem ismert oktatási intézmények által folytatott képzés keretében szerzett okleveleket, továbbá

b) Magyarországon engedély nélkül működő külföldi felsőoktatási intézmény által folytatott képzés keretében szerzett okleveleket.

13. Ha a külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon rendszeres alapképzést, szakirányú vagy doktori képzést (önállóan, más szervezet keretében vagy azzal együttműködve, távoktatás keretében vagy más hasonló módon) folytat, oklevelét akkor lehet elismerni, ha a hazai működését az oktatási miniszter engedélyezte.

14. Az értékelést első, illetőleg másodfokon végrehajtó kamarai szervezet feladata annak bizonyítása, hogy a kérelem nem felelt meg az előírt követelményeknek.

C) Az eljárási és a felelősségi szabályok

15. *  Az elismerési eljárás kamarai hatósági eljárás [Kkt. 5. § h) pont], melyre, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni a Kkt.-ben, és a kamara alapszabályában foglaltak figyelembevételével.

D) Az elismerési eljárás kezdeményezése

16. *  A kamarai hatósági eljárás során a kapcsolattartás kizárólag az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton, űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás (ügyfélkapus azonosító) igénybevételével történhet. A kamarai hatósági eljárás lefolytatása iránti kérelem, illetve az egyéb beadványok a megfelelő elektronikus űrlap kiválasztásával, a személyre szabott ügyintézési felületen keresztül terjeszthetőek elő.

17. * 

18. * 

E) Az eljárás lefolytatására irányuló kérelem tartalma

19. A kérelmezőnek a 16. pont szerinti kérelemben meg kell határoznia, hogy bizonyítványa, oklevele elismertetését a könyvvizsgálói képzési programban való részvétel miatt kéri.

20. A kérelemhez mellékelni kell:

a) *  az oklevelet,

b) *  a külföldi oktatási intézmény által kiállított olyan okiratot, amelyből az intézmény (szak) tanulmányi rendje (a képzés célja, a tanulmányok időtartama, az oktatott tantárgyak programja, a vizsgakövetelmények), továbbá a kérelmező által teljesített vizsgák (a tantárgyi vizsga kredit pont értéke, az oklevél megszerzéséhez teljesített összes vizsga kredit pont értéke, szakdolgozat, záróvizsga stb.) megismerhető, illetőleg megismerhetők,

c) *  az a) és b) pontban megjelölt okiratok magyar nyelvű fordítását,

d) annak igazolását, hogy a kérelmező a hatósági eljárási díjat megfizette.

21. Ha a kérelemhez mellékelt okiratok nem nyújtanak kellő bizonyosságot a tényállás tisztázásához, a kérelmezőt fel kell hívni:

a) a 20. a) és a 20. b) pontokban meghatározott okiratok eredetijének bemutatására, továbbá

b) a bizonyítvány vagy az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányait megelőzően folytatott tanulmányainak igazolására szolgáló bizonyítványának (bizonyítványainak), oklevelének (okleveleinek) eredetiben történő bemutatására.

22. Az oktatási bizottság – az eljárás felfüggesztésével megkeresést intézhet az illetékes külföldi intézményhez, szervezethez vagy hatósághoz, ha a kérelmező által benyújtott okiratok valódisága tekintetében kétség merül fel. Ha olyan külföldi bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályát kell megállapítani, amelyet valamely, a Lisszaboni Egyezményt magára nézve kötelezőnek elismerő államban állítottak ki, a megkeresést a Lisszaboni Egyezmény IX.2. Cikke szerinti külföldi információs központhoz kell intézi.

23. * 

24. * 

F) A kérelmező állampolgárságának, személyes adatainak igazolása

25. *  Oklevele elismertetésére az jogosult, aki felvételi kérelme benyújtásakor állampolgárságát, személyes adatait az állampolgárság és a személyes adat igazolására szolgáló hatósági igazolvánnyal igazolja.

G) A kérelem elbírálása

26. Hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető főiskolai végzettségi szintet tanúsító oklevélként az a külföldi oklevél ismerhető el, amelynél az alábbi a), illetőleg a b) pont alapján megállapítható a Kkt. 91. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti és a külföldi oklevél által tanúsított végzettségi szint azonossága, amely:

a) *  egyetemnek nem minősülő felsőoktatási intézményben folytatott legalább hároméves időtartamú tanulmányok befejezését igazolja, vagy

b) az első fokozatú egyetemi végzettség megszerzését tanúsítja, ha a képzés többfokozatú.

27. Hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető egyetemi végzettségi szintet tanúsító oklevélként a külföldi oklevél akkor ismerhető el, ha az oklevél vagy az oklevelek együttesen legalább négyéves időtartamú képzés befejezését tanúsítják, és az oklevél:

a) főiskolai szintű végzettség megszerzése után kiegészítő egyetemi képzés befejezését tanúsítja, vagy

b) amennyiben a külföldi képzés többfokozatú, akkor az első fokozatú egyetemi végzettség után a második fokozatú egyetemi végzettség megszerzését tanúsítja, vagy

c) egységes osztatlan jellegű képzésben szerzett oklevél esetén a b) pontban foglalt második fokozatú egyetemi végzettséggel egyenértékű végzettség megszerzését tanúsítja, vagy

d) a külföldi oklevél tudományos (doktori) fokozat megszerzésére jogosít.

28. Ha külföldi felsőoktatási intézmény rendszeres alapképzést, mesterképzést (önállóan, más szervezet keretében vagy azzal együttműködve távoktatás keretében vagy más hasonló módon) a székhelyétől eltérő államban folytat, a 26. vagy a 27. pontok szerinti oklevelet akkor lehet elismerni, ha a képzést mindkét államban elismerik.

29. *  Külföldi közös képzés keretében kiadott oklevél abban az esetben ismerhető el felsőfokú végzettségi szintet tanúsító oklevélként, ha a végzettség a fenti 26. vagy 27. pontokban foglaltak szerint Magyarország belső joga szerint felsőoktatási fokozatnak minősül.

30–31. * 

32. *  Annak ellenére, hogy a kérelmező oklevele megfelel a 26–29. pontokban meghatározott követelményeknek, az csak akkor fogadható el, ha az oklevelet kibocsátó intézmény országában az oklevél bejutási lehetőséget biztosít a Kkt. VI. fejezetében meghatározott okleveles könyvvizsgálói képzési programmal azonos vagy annak megfeleltethető képzési rendszerbe vagy az a 30. c) pontnak megfelelő oklevél.

H) A magyar nyelv ismeretének ellenőrzése

33. Az A)–G) fejezetek alatt meghatározott követelményeknek való megfelelés ellenére a kérelmező jelentkezése az okleveles könyvvizsgálói képzési programba való felvételre akkor fogadható el, ha magyar nyelvi ismeretei alapján képes a képzési modulok ismeretanyagát megérteni és a vizsgakövetelményeknek magyar nyelven eleget tenni.

I) Az elismerés megtagadása

34. Ha az elismerés feltételei hiányoznak, az oktatási bizottság az elismerést határozatában megtagadja.

35. Ha a kérelmező az elismerés feltételeinek megfelel, de az oktatási bizottság által lefolytatott magyar nyelvi meghallgatás eredménye nem teszi lehetővé az okleveles könyvvizsgálói képzési programba való felvételét, a határozatban arról őt külön tájékoztatni kell.

36. A kérelmezőt a határozatban tájékoztatni kell azokról az esetleges tennivalókról is, amelyek teljesítése esetén későbbiekben az elismerés megtörténhet.

3. számú melléklet az okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzathoz

A TANULMÁNYOK ELISMERÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK AZ OKLEVELES KÖNYVVIZSGÁLÓI KÉPZÉSI PROGRAMBAN

(A módosításokkal egységes szerkezetben)

[„Kkt. 95. § (1) A szakképzést folytató szervezetben (intézményben), a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat az okleveles könyvvizsgálói képzési programban előírt – megegyező tartalmú – követelmények (modulok vagy azokon belül egyes résztanulmányok) teljesítéseként el lehet ismerni.

(2) *  Az (1) bekezdés szerinti elismerést kérelmezni kell. Az elismerés tekintetében a kamara oktatási bizottsága jár el. Az elismerésre vonatkozóan külön jogszabály további előírásokat is megállapíthat.”]

A) Hatály

1. A jelen melléklet (a továbbiakban: Melléklet) a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzatának (a továbbiakban: Szabályzat) részét képezi.

B) A modulok vagy résztanulmányok teljesítéseként elismerhető tanulmányok értelmezése

2. *  Az okleveles könyvvizsgálói képzési rendszerben résztvevő személy a Kkt. 93. §-ában előírt vizsgakövetelmény(ek)nek felsőoktatási intézményben, szakképzést folytató szervezetben (intézményben) (a továbbiakban együttesen: intézmény) folytatott tanulmányainak elismertetésével is eleget tehet.

3. Elismerhető tanulmány

a) *  az állam által elismert hazai felsőoktatási intézményben a felsőoktatási törvény alapján a felsőoktatás keretében indított mesterképzésben – ideértve a mesterképzést megelőző alapképzés időszakát is –, doktori képzésben, valamint egységes osztatlan képzésben, vagy a Szabályzat 2. számú mellékletének megfelelően azokkal egyenértékű képzésben folytatott tanulmány a 3/A. a)–b) pontjaiban meghatározottak szerint azzal, hogy a későbbi képzési ciklusok nélkül az alapképzésben teljesített tanulmányok elismerésére nincs mód,

b) *  a Szabályzat 2. számú melléklete 9–11. pontjainak megfelelően az okleveles könyvvizsgálói képesítéssel egyenértékű, külföldön megszerzett, vagy a Magyarország területén működő külföldi intézményben megszerzett oklevél alapján, az oklevél megszerzése érdekében folytatott tanulmány a 3/A. a)–b) pontjaiban meghatározottak szerint,

c) *  a szakképzést folytató szervezetben (intézményben) megszerzett oklevél, bizonyítvány alapján szakképzettséget biztosító tanulmány, ha a megszerzett szakképzettség vonatkozásában az egyenértékűség feltételei a Melléklet E) pontjában meghatározottak szerint teljesülnek.

A Szabályzat és a Melléklet alkalmazásában, ahol a Szabályzat és a Melléklet egyetemi képzésről, egyetemi szintű végzettségről és szakképzettségről rendelkezik, azon mesterképzést, mesterfokozatot és szakképzettséget is érteni kell. Ahol a Szabályzat és a Melléklet mesterképzésről, mesterfokozatról és szakképzettségről rendelkezik, azon egyetemi képzést, egyetemi szintű végzettséget és szakképzettséget is érteni kell. * 

3/A. *  A 3. pont szerint elismerhető tanulmány lehet:

a) a Kkt. 90. §-ában meghatározott képzési modul (tantárgy) tartalmi követelményeivel egyenértékű, a képzés tanítási terve teljes anyagának vizsgával (érdemjegy megállapítással) és/vagy kredit pont érték megszerzésével történő, az intézmény által dokumentált befejezése (a továbbiakban: befejezett tanulmány), vagy

b) a Kkt. 90. §-ában meghatározott képzési modul (tantárgy) tartalmi követelményeivel egyenértékű, a képzés tanítási terve szerint önálló tantárgynak az intézmény által értékelt és dokumentált bármely eleme, amely önmagában nem tekinthető befejezett tanulmánynak, de tudás és készségek tekintetében lefedi az okleveles képzés valamely modulját vagy részmodulját (a továbbiakban: önállóan értékelhető tanulmányi elem).

4. *  A befejezett tanulmány és az önállóan értékelhető tanulmányi elem elismerése a 3. és 3/A. pontoknak való megfelelés esetén akkor kérelmezhető, ha az elismerni kért tanulmányok teljesítését igazoló, az illetékes intézmény által kiállított oklevél megszerzése, vagy – oklevél hiányában – az elismerni kért tanulmányok illetékes intézmény által igazolt teljesítése és az okleveles könyvvizsgálói képzési rendszerbe történő felvételre való jelentkezés között eltelt idő nem hosszabb 5 naptári évnél. A naptári évek számát az elismerni kért tanulmány teljesítését igazoló oklevél kiállításának időpontjától, oklevél hiányában az elismerni kért tanulmány befejezésének a leckekönyvben vagy annak megfelelő okiratban történő igazolásától kell számítani.

4/A. *  A 4. pont szerinti elismerés akkor is kérelmezhető, amennyiben az elismerni kért tanulmányok illetékes intézmény által igazolt teljesítése és az okleveles könyvvizsgálói képzési rendszerbe történő felvételre való jelentkezés között eltelt idő hosszabb mint 5 naptári év, de a kérelmező a kérelem időpontjában

a) ACCA tag, vagy

b) a Pénzügyminisztérium által vezetett adótanácsadó, adószakértő, illetve okleveles adótanácsadó névjegyzékben szerepel.

5. *  Könyvvizsgálat és ellenőrzés tárgyból, valamint pénzügyi és számviteli információs rendszerek tárgyból felmentés nem adható.

5/A. *  Jogi ismeretek modulból felmentés osztatlan jogi képzésben megszerzett oklevél alapján adható.

C) Az eljárási és felelősségi szabályok

6. *  Az elismerési eljárás kamarai hatósági eljárás [Kkt. 5. § i) pont], melyre az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni a Kkt.-ben, és a kamara alapszabályában foglaltak figyelembevételével.

7. *  Az elismerési eljárás lefolytatása a kamara oktatási bizottságának (a továbbiakban oktatási bizottság) hatáskörébe tartozik.

D) Az eljárás megindítása

8. *  A kamarai hatósági eljárás során a kapcsolattartás kizárólag az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton, űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás (ügyfélkapus azonosító) igénybevételével történhet. A kamarai hatósági eljárás lefolytatása iránti kérelem, illetve az egyéb beadványok a megfelelő elektronikus űrlap kiválasztásával, a személyre szabott ügyintézési felületen keresztül terjeszthetőek elő.

9. A kérelemben fel kell tüntetni annak az intézménynek az adott állam jogszabályai szerinti hivatalos megnevezését, székhelyének postai és elektronikus levelezési címét, továbbá az intézmény azon tagozatának, karának, szakának megnevezését, postai és elektronikus levelezési címét, ahol a kérelmező a tanulmányait folytatta.

10. A kérelemhez mellékelni kell a 9. pont szerint megnevezett intézmény által igazolt alábbi dokumentációkat:

a) * 

b) *  az(oka)t a tantárgyi tematiká(ka)t, amely tantárgy(ak)ból a kérelmező vizsgát tett, és amely tantárgy(ak)ból a tanulmány(ok) elismerését kéri,

c) *  a leckekönyvet és befejezett tanulmány esetén az oklevelet, amely hitelt érdemlően igazolja az elismerni kért tanulmány képzési tematikájának megfelelő ismeretanyagot tartalmazó tanulmány befejezésének, ennek hiányában az osztályozott vizsga letételének, illetőleg kredit érték szerzésének időpontját és eredményét,

d) * 

e) *  amennyiben a kérelmező külföldi intézményben végzett tanulmányai elismerését kérelmezi, a b)c) pontokban megjelölt iratok magyar nyelvű fordítását,

f) *  a megfizetett igazgatási szolgáltatási díjról szóló igazolást.

Elismertetni kívánt mestert diploma esetén az alapképzési szakra vonatkozó oklevél, leckekönyv és tematika/tematikák benyújtása is feltétele a kérelem elbírálásának. * 

11. * 

12. * 

13. * 

14. A kérelmező a tanulmányok elismerésére irányuló kérelmében hozzájárul ahhoz, hogy a kamara oktatási bizottsága a kérelemhez mellékelt dokumentációkat kiállító és/vagy azokat hitelesítő intézményt, annak illetékes szervét az eljárás során megkeresse.

E) A kérelem elbírálása

15. Az oktatási bizottság elutasítja a kérelmet, ha az nem felel meg sem a 4., sem az 5. pontokban foglalt követelményeknek.

16. *  A kérelemben szereplő tanulmányok elismerése – a kérelmező által benyújtott tantárgyi tematika alapján a kredit megadásának (az osztályzat megállapításának) alapjául szolgáló ismeretek és az okleveles könyvvizsgálói képzés tantárgyi tematikájának összevetésével történik. A beszámításra kerülő tantárgy érdemjegyének megállapításakor az okleveles könyvvizsgálói képzésben – a J. fejezet 98. pontja szerinti – elfogadott értékelési szempontokat kell figyelembe venni.

17. * 

18. * 

19. *  Az oktatási bizottság megkeresést intézhet a kérelem kötelező mellékleteit szolgáltató vagy hitelesítő intézményhez, ha a kérelmező által benyújtott okiratok valódiságának ellenőrzése azt indokolttá teszi.

20. *  A tanulmányok elismerése a kérelmező által igazolt kredit, illetőleg vizsgaeredmény elfogadásával történik. El kell ismerni a leckekönyvben igazolt kreditet, illetőleg osztályzatot, ha a kredittel vagy az osztályozott vizsgaeredménnyel igazolt tanulmány(ok) tematikája és azzal összevetett, a Kkt. 90. §-ában nevesített modul(ok) tematikája alapján megkövetelt ismeretek tartalmilag megegyeznek.

21. A befejezett tanulmány, vagy az önállóan értékelhető tanulmányi elem elfogadásáról az oktatási bizottság írásban határoz. Az oktatási bizottság az ismeretanyagok összevetéséhez, határozata megalapozásához szakértőket kérhet fel, akik véleményüket írásban összegezik az oktatási bizottság részére.

22. * 

23. * 

24. A kredittel (osztályzattal) elismert tanulmányi teljesítmény elfogadását – ha annak törvényben, a kamara alapszabályában és e Szabályzatban foglaltak szerint a feltételei fennállnak – nem lehet függővé tenni attól, hogy a kérelmező melyik felsőoktatási intézményben folytatta a tanulmányokat.

25. * 

26. * 

27. * 

28. *