Módosítva 2018. november 23-án, 2020. november 20-án és 2024. március 8-án.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 50. § (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (a továbbiakban: Kamara) a szakmai minősítő vizsga tartalmi követelményeiről, eljárási és értékelési szabályairól a következő szakmai minősítő vizsgaszabályzatot alkotja:
1. A Kkt. 50. § (2) bekezdés c) pontja értelmében kérelem alapján minősítést a kamarai tag könyvvizsgáló akkor kaphat, ha igazolja, hogy a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 3 éven át jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végzett és sikeresen teljesítette az adott minősítésre előírt szakmai minősítő vizsgát.
2. Szakmai minősítő vizsga az alábbi minősítések megszerzése érdekében tehető:
a) IFRS;
b) pénzügyi intézményi;
c) befektetési vállalkozási;
d) pénztári;
e) biztosítói;
f) költségvetési, valamint
g) kibocsátói
h) fenntarthatósági
minősítés.
A b)–e) és g) pont szerinti minősítések esetén a szakmai minősítő vizsga sikeres teljesítése a minősítés megadásának kötelező feltétele.
3. Az egyes szakmai minősítő vizsgák tartalmi követelményeit jelen szabályzat mellékletei tartalmazzák.
4. Az egyes minősítő vizsgák anyagát képező témakörök és a felkészüléshez felhasználható szakirodalmak felsorolását a Kamara honlapján évente aktualizálva közzéteszi.
5. A szakmai minősítő vizsga díjköteles. A vizsga mindenkori díját a Kamara elnöksége állapítja meg és azt a Kamara honlapján közzéteszi.
6. A szakmai minősítő vizsga követelményeinek teljesítéséről igazolást a Kamara oktatási bizottsága (a továbbiakban: bizottság) ad. Az igazolást a bizottság elnöke és a minősítő vizsgát lefolytató vizsgabizottság elnöke írja alá.
7. A szakmai minősítő vizsga letételét kérelmezni kell, melynek során a bizottság jár el. A szakmai minősítő vizsga letétele iránti kérelem a vizsgajelentkezési lap megküldésével, vagy elektronikus úton terjeszthető elő a vizsga időpontjának megjelölésével, legalább a vizsgát megelőző 30 nappal. A kérelmezési eljárás díjmentes.
8. Szakmai minősítő vizsgára jelentkezhet valamennyi kamarai tag könyvvizsgáló, aki a jelen szabályzat 5. pontjában meghatározott vizsgadíjat megfizette. A feltételek teljesítése esetén a vizsga letétele nem tagadható meg.
9. A vizsgadíjat a vizsgára jelentkezéskor a kamara központi számlájára kell megfizetni. A kamara a minősítő vizsga szervezésével és a vizsgáztatással kapcsolatos feladatokat a befizetett díjtételekből finanszírozza.
10. A szakmai minősítő vizsga két részből (írásbeli és szóbeli vizsga) áll, kivéve a jelen szabályzat 2. b)–e) és g)–h) pontja szerinti minősítéseket. Jelen szabályzat 2. b)–e) és g) pontja szerinti minősítések esetén a szakmai minősítő vizsga csak írásbeli részből áll. A fenntarthatósági minősítés esetén a szakmai minősítő vizsga egy komplex vizsga, amely írásbeli részből és gyakorlati részből áll. Az írásbeli és a szóbeli vizsga, valamint a fenntarthatósági minősítés komplex vizsgájának szabályait jelen szabályzat V–VIII. fejezete részletezi.
11. Az egyes minősítésekhez kapcsolódó szakmai minősítő vizsgák időpontjait a bizottság legalább 60 nappal a vizsga előtt kijelöli és a kamara honlapján közzéteszi úgy, hogy évente legalább egy vizsgaidőpontot jelöl ki. Az írásbeli és a szóbeli részvizsgák időpontjait úgy kell megadni, hogy a szóbeli vizsga időpontját az írásbeli vizsga időpontját követő 15 munkanapon belül kell kijelölni.
12. Amennyiben a kamarai tag könyvvizsgáló a vizsga letételére engedélyt kapott, de az írásbeli vagy szóbeli vizsgán nem jelent meg, a vizsgát csak ismételt jelentkezés esetén kezdheti meg újból. Ebben az esetben a jelenléti íven, illetve az osztályozó íven a neve mellett a „nem jelent meg” bejegyzés szerepel. A vizsga lemondására nincs lehetőség.
13. Amennyiben a kamarai tag a sikeres írásbeli vizsgát követően nem jelent meg a szóbeli vizsgán, a jelen szabályzat 7. pontjának figyelembe vételével újra kell kérelmeznie a szóbeli vizsgára bocsátást. Az írásbeli vizsgát nem kell megismételni.
14.
15. A szóbeli vizsgát a sikeres írásbeli vizsga hónapjának utolsó napjától számított 12 hónapon belül meg kell kezdeni, ellenkező esetben a szóbeli vizsga csak az írásbeli vizsgarész megismétlésével teljesíthető.
16. Sikertelen szóbeli vizsga esetén az írásbeli részt meg kell ismételni.
17. A szakmai minősítő vizsga az első sikertelen vizsgát követően legfeljebb három alkalommal ismételhető meg. Az ismétlés lehetősége a szakmai minősítő vizsga két része vonatkozásában együttesen értendő. A szakmai minősítő vizsga eredményével kapcsolatban jogorvoslatnak helye nincs. A harmadik sikertelen ismétlő vizsgát követően 3 év elteltével lehet újra vizsgára jelentkezni.
18. A vizsgabizottság 2 tagból álló testület. Az egyes szakmai minősítő vizsgák vonatkozásában vizsgabizottság elnöki feladatokra a bizottság csak olyan személyt kérhet fel, aki a kamara tagja és szerepel az okleveles könyvvizsgálói képzés vizsgaelnöki névjegyzékében. A vizsgabizottság vizsgáztató tagi feladataira a bizottság csak az adott szakmai minősítő vizsga vizsgáztatói névjegyzékében szereplő kamarai tagot kérhet fel. A „szakmai minősítő vizsga vizsgáztató”-i névjegyzékére a bizottság pályázatot ír ki és azokat elbírálja. IFRS minősítő vizsga esetén a vizsgabizottság vizsgáztató tagi feladataira a „szakmai minősítő vizsga vizsgáztató” névjegyzék helyett az okleveles könyvvizsgálói képzés „számvitel nemzetközi szabályozása” moduljához kapcsolódó vizsgáztatói névjegyzékben szereplő személy is felkérhető. Továbbá a vizsgabizottság legalább egy tagjának rendelkezni kell a vonatkozó (vizsga tárgyát képező) minősítéssel.
19. A vizsgabizottság munkáját az elnök irányítja. Az elnök feladata a szóbeli vizsga szabályos megtartásának, zavartalan, tárgyilagos, a vizsgázót segítő nyugodt légkörének biztosítása, valamint az írásbeli vizsga eredményének a szóbeli vizsga időpontja előtti – jelen szabályzat 38. pontjában meghatározott – felülvizsgálata.
20. A szóbeli vizsgán a kérdezés joga elsődlegesen a vizsgáztatót illeti meg.
21. A vizsgabizottság tagjai az írásbeli és a szóbeli vizsgát, valamint a komplex vizsga gyakorlati vizsgarészét külön-külön értékelik. Eltérő vélemény esetén az elnök szavazata dönt.
22. A vizsgabizottságot az eredmény kihirdetéséig – az írásbeli vizsga eredménye közlésének kivételével – titoktartási kötelezettség terheli.
23. A Kamara főtitkári hivatalának feladata gondoskodni a vizsgák lebonyolításának zavartalanságáról, tisztaságáról, beleértve a felügyelők kijelölését is.
24. Az írásbeli vizsga időtartama az IFRS és a költségvetési minősítő vizsga esetén 180 perc, míg a jelen szabályzat 2. b)–e) és g) szerinti minősítések esetén 60 perc. Az írásbeli vizsga lebonyolítására a bizottság döntésétől függően számítógépes technika alkalmazásával is sor kerülhet (a továbbiakban: elektronikus vizsga).
25. Az írásbeli vizsga az ismeretek alkalmazását kéri számon, amely során az IFRS minősítő vizsga esetén egy vagy több kidolgozandó feladatból álló dolgozatot kell megoldani, míg a többi vizsga esetén feleletválasztós tesztet kell megoldani (a dolgozat és a feladatválasztós teszt a továbbiakban együttesen: írásbeli vizsgadolgozat, vizsgadolgozat). A megoldás során nem programozható zsebszámológépet lehet használni.
26. Az írásbeli vizsgadolgozatot az egyes minősítésekhez kapcsolódó követelményeket tartalmazó – a jelen szabályzat 3. pontja szerinti – mellékletekben meghatározottak alapján kell összeállítani. Az írásbeli dolgozatnak feladatonként tartalmaznia kell a jó megoldással maximálisan elérhető pontszámokat.
27. Az írásbeli vizsgadolgozat összeállításával a bizottság csak olyan személyt bízhat meg, aki rendelkezik a vizsga tárgyát képező minősítéssel.
28. Az írásbeli feladatok megoldása során a vizsgázónak a feltett kérdésekre áttekinthető formában, a számszerűsíthető esetekben tartalmilag és számszakilag pontosan, a szöveges válaszoknál lényegre törően kell választ adnia.
29. Az elektronikus vizsga kivételével az írásbeli feladatokat az objektív értékelés érdekében a helyszínen kiosztott, hitelesített papíron, golyóstollal kell megoldani.
30. Az írásbeli vizsgán használható segédletekről a vizsgázókat előre tájékoztatni kell. A tájékoztatási kötelezettségnek a bizottság döntése alapján a Kamara főtitkári hivatala a Kamara honlapján tájékoztató közzétételével tesz eleget.
31. Az írásbeli vizsga szabályainak megsértése esetén az elkövető írásbeli vizsgáját a felügyelők felfüggesztik és ezt a tényt a szabályok megsértését elkövető vizsgázó dolgozatán írásban is rögzítik. Felfüggesztés esetén az írásbeli vizsga eredménytelennek minősül.
32. Az írásbeli dolgozatok javítását, értékelését a kijelölt vizsgabizottsági tag végzi a megoldási útmutató alapján. A vizsgáztatónak jogában áll a megoldási útmutatóban nem szereplő, de egyébként logikailag helyes megoldást is elfogadni.
33. A vizsgafeladatnál fel kell tüntetni a feladatmegoldásra maximálisan adható, illetve az elért pontok számát.
34. A feladatonként elért pontszámok összeadása alapján a vizsgáztató minősíti az írásbeli teljesítményt. Az írásbeli vizsga akkor sikeres, ha a vizsgázó eléri a megszerezhető pontok legalább 60%-át.
35. a) Aki a jelen szabályzat alapján szóbeli vizsgát is köteles tenni, és az írásbeli vizsgát sikertelenül teljesítette, szóbeli vizsgát nem tehet, de a szóbeli vizsga időpontja előtt lehetősége van a vizsgadolgozata értékelését megtekinteni. Az írásbeli vizsga eredményét a vizsgadolgozat megtekintésére kijelölt időpont előtt legalább öt munkanappal kell a vizsgázó számára elérhetővé tenni. Elektronikus vizsga esetén az írásbeli vizsga napján van lehetőség a vizsgadolgozat javításának megtekintésére.
b) Aki a jelen szabályzat szerint szóbeli vizsgát nem köteles tenni, és az írásbeli vizsgát sikertelenül teljesítette a Kamara főtitkári hivatala által biztosított időpontban és helyen lehetősége van a vizsgadolgozata értékelésének megtekintésére. Ebben az esetben az írásbeli vizsga eredményét a vizsgadolgozat megtekintésére kijelölt időpont előtt legalább öt munkanappal kell a vizsgázó számára elérhetővé tenni.
36. A sikertelen vizsgát teljesítők:
a) A vizsgadolgozat javítását és értékelését áttanulmányozhatják és a javítással, illetve az értékeléssel szemben szóbeli észrevételeket tehetnek. A jelen szabályzat 35.b pontjában szereplő esetben az észrevételeket öt munkanapon belül írásban kell megtenni és a Kamara főtitkári hivatalnak benyújtani. Elektronikus vizsga esetén az észrevételeket az írásbeli vizsga napján lehet megtenni.
b) Ha a vizsgabizottság az észrevételeket elfogadja, akkor az értékelést és a minősítést megváltoztathatja (a legalább 60%-os teljesítmény elérése esetén a vizsgázó szóbeli vizsgajogosultságát elismeri és a vizsgázó azonnal vizsgára bocsátható, vagy vizsgadíj ismételt megfizetése nélkül kérelmezheti a szóbeli vizsga letételének engedélyezését későbbi időpontra, vagy a következő vizsgaidőpontra; a jelen szabályzat 2. b)–e) és g) pontja szerinti minősítések esetén intézkedik a vizsga elismeréséről), az elfogadott észrevételeket – az okok feltüntetésével – az írásbeli vizsgadolgozat borítólapján, elektronikus vizsga esetén jegyzőkönyvben rögzíti.
c) Ha a vizsgabizottság az észrevételeket nem fogadja el, az el nem fogadott észrevételeket és az elutasítás indokait a dolgozat borítólapján – elektronikus vizsga esetén jegyzőkönyvben – kell rögzíteni.
37. Szóbeli vizsgát az tehet, aki a jelen szabályzat 15. pontjában meghatározott időn belül sikeres írásbeli vizsgát tett. A vizsgázót legkésőbb a szóbeli vizsgaidőpontot megelőző 5. munkanapig tájékoztatni kell az írásbeli vizsgaeredményről.
38. A vizsgabizottság a szóbeli vizsga megkezdése előtt megbeszélést tart, amelyen véglegesíti az írásbeli vizsgadolgozatok eredményét.
38/A. Jogszabályban kihirdetetett veszélyhelyzet esetén az oktatási alelnök elrendelheti, hogy a szóbeli vizsga elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz (videokonferencia) útján kerüljön lebonyolításra, melynek részleteire, technikai feltételeire a bizottság által a kamara honlapján az érintettek számára hozzáférhetővé tett eljárásrendet kell alkalmazni. A vizsgázó a szóbeli vizsgára történő – videokonferencián keresztüli – bejelentkezéssel a bizottság által az előzőek szerint meghatározott eljárásrendet elfogadja, azt magára nézve kötelezőnek tekinti, utólag a szóbeli vizsga megtartásának módja nem kifogásolható.
39. Szóbeli vizsgán a vizsga céljára szolgáló helyiségben legfeljebb 4 vizsgázó tartózkodhat.
40. A vizsgázók részére a felkészüléshez legalább 20 perc felkészülési időt kell biztosítani.
41. A vizsgázók a szóbeli tételek kihúzását követően a vizsgatermet a szóbeli vizsga letételéig engedély nélkül nem hagyhatják el. E szabályok megszegése – az írásbeli vizsgadolgozat eredményétől függetlenül – sikertelen vizsgát von maga után.
42. A szóbeli vizsgára vizsgázónként 20–30 perc időtartamot kell biztosítani.
43. A szóbeli vizsga tételeit az egyes minősítésekhez kapcsolódó követelmények alapján kell összeállítani, és azt az adott évi vizsgák időpontjainak kihirdetésével egyidejűleg a kamara honlapján közzé kell tenni. A szóbeli vizsga tételeit a bizottság állíttatja össze, illetve hagyja jóvá.
44. A szóbeli vizsgán a vizsgázó által készített vázlatot a vizsgadokumentációhoz kell csatolni, a vizsgázó által fel nem használt vizsgalapokat pedig a vizsga befejezésekor össze kell gyűjteni.
45. A szóbeli vizsga befejezése után a vizsgabizottság értékeli a szóbeli vizsgát, és az írásbeli dolgozatot is figyelembe véve minősíti a vizsgázó teljesítményét. Véleményeltérés esetén a vizsgabizottság elnökének véleménye dönt.
46. A szóbeli vizsga akkor sikeres, ha azt a vizsgabizottság sikeresnek minősíti. A vizsga eredményét a vizsgabizottság elnöke rögzíti a vizsgajegyzőkönyvben.
47. A vizsga befejezéseként a vizsgajegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke és tagja aláírják, és az eredményt kihirdetik, továbbá a vizsgadokumentumokat a Kamara főtitkári hivatalának átadják.
48. A fenntarthatósági minősítés esetében a komplex vizsga írásbeli és gyakorlati vizsgarészből áll.
49. Az írásbeli vizsgarész lebonyolítására számítógépes technika alkalmazásával kerül sor, melynek során egy feleltválasztós tesztet kell megoldani 60 perc alatt. A tesztkérdéseket a jelen szabályzat 8. számú mellékletében meghatározott ismeretek alapján kell összeállítani.
Az írásbeli vizsgarész során valamennyi helyesen megválaszolt kérdésre 1 pont adható. A kiértékelés számítógépes tesztprogram segítségével, automatikusan történik azzal, hogy amennyiben a vizsgázó eléri a megszerezhető pontok legalább 60%-át, akkor a komplex vizsga ugyanaznap a gyakorlati vizsgarésszel folytatódik, melynek keretében a vizsgázónak felkészülést követően egy konkrét fenntarthatósági jelentéssel összefüggésben kell szóban számot adnia ismereteiről. A vizsgázók részére a felkészüléshez legalább 20 perc felkészülési időt, a szóbeli számadásra legalább 20–30 perc időtartamot kell biztosítani.
50. A vizsgázók a feladatválasztós teszt értékelését áttanulmányozhatják és az értékeléssel kapcsolatban a vizsga napján szóbeli észrevételeket tehetnek. Ha a vizsgabizottság az észrevételeket nem fogadja el, az el nem fogadott észrevételeket és az elutasítás indokait jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
51. Jelen szabályzat a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó szervezet (Közfelügyeleti Hatóság) jóváhagyását követő napon lép hatályba, mellyel egyidejűleg a 2013. április 13-án jóváhagyott és 2013. április 15-én hatályba lépett szakmai minősítő vizsgaszabályzat és mellékletei hatályukat vesztik. A Kamara 2018. november 23-i elnökségi ülésén jóváhagyott módosítások a Közfelügyeleti Hatóság jóváhagyását követő napon lépnek hatályba. A Kamara 2020. november 20-i elnökségi ülésén jóváhagyott módosítások a Közfelügyeleti Hatóság jóváhagyását követő napon * lépnek hatályba. A Kamara 2024. március 8-i elnökségi ülésén jóváhagyott módosítások a Közfelügyeleti Hatóság jóváhagyását követő napon * lépnek hatályba.
52. A fenntarthatósági minősítő vizsga esetében jelen szabályzat 18. pontjának a vizsgabizottság vizsgáztató tagjára vonatkozó rendelkezéseit 2025. január 1-jétől kell alkalmazni. A fenntarthatósági minősítő vizsga vizsgabizottságának vizsgáztató tagját 2024. december 31. napjáig a szakmai felkészültséget és tapasztalatot figyelembe véve a bizottság jelöli ki.
53. Az IFRS minősítéshez kapcsolódó szakmai minősítő vizsga letételének kötelezettsége alól kérelem alapján a bizottság felmentést adhat, ha a kamarai tag könyvvizsgáló az okleveles könyvvizsgálói képzés keretében a számvitel nemzetközi szabályozása részmodul vonatkozásában minimum 80 órás képzésben részesült és ezt követően sikeres vizsgát tett, vagy az adott modulból felmentéssel rendelkezik. Továbbá a bizottság felmentést adhat az ACCA (Association of Chartered Certified Accountants) tagsággal (ACCA, FCCA) rendelkező jelöltek részére. A bizottság ezen esetekben is köteles igazolás kiállítására.
A vizsga sikeres teljesítéséhez a IFRS-ek átfogó ismerete szükséges. A vizsga során azokat az IFRS-eket kell alkalmazni, ismertetni, amelyek a vizsga napját is magában foglaló évet megelőző év január 1. napján már alkalmazandóak és a vizsga napján még hatályosak. A tervezeteket (ED) nem kell részleteiben ismerni, azonban a folyamatban lévő változások körvonalaival tisztában kell lenni.
A feldolgozott témakörök a következők:
Nemzetközi és összehasonlító számviteli alapok
A nemzetközi számviteli standardok kialakulásának az okai, ezek elfogadása.
Az IFRS-ek hasznosítása. Az EU és az IFRS-ek. A globális számviteli szabályozás.
Keretelvek
A pénzügyi kimutatások részei és elemei. Az egyes elemek pontos definíciója és tartalma. Eszközök, kötelezettségek, saját tőke, hozamok, ráfordítások az IFRS felfogásában. A pénzügyi kimutatások célja. A mögöttes föltételezések. Az elsődleges és másodlagos minőségi jellemzők.
Prezentálás
Az pénzügyi kimutatások alapvető tartalma. A pénzügyi kimutatások javasolt struktúrája. A mérleg. A rövid/hosszú elkülönítés. A minimális tartalom. Az átfogó eredménykimutatás. Az átfogó eredmény koncepció. A tőkeváltozás kimutatás. A tulajdonosi tranzakciók lényege/tartalma. A közzétételek. A kiegészítő megjegyzések javasolt struktúrája. A kiegészítő megjegyzések általános formája. A tőkekezelés és az átfogó közzétételek.
Közbenső pénzügyi kimutatások. A sűrített adatszolgáltatás tartalma. Becslések a közbenső kimutatásokban.
Készletek
Készletek fogalma, megjelenítése, első és követő értékelése. A bekerülési költség tartalma. A költségformulák. A nettó realizálható érték számítása. Közzétételek. Speciális helyzetek.
Tárgyi eszközök
A tárgyi eszközök fogalma, megjelenítése, első és követő értékelése. A bekerülési költség tartalma. A követő költségek (specialitások). Az értékcsökkenés. Követő értékelés: költség modell vs. átértékelési modell. Közzétételi költekezettségek.
Befektetési célú ingatlanok
Fogalom, megjelenítés, első és követő értékelés. A valós érték modell tartalma. A valós érték koncepció. Közzétételi kötelezettségek.
Hitelfelvételi költségek
A hitelfelvételi költségek jelentése és tartalma. Minősített eszközök. Dedikált és általános célú hitelek.
Állami támogatás és közreműködés
Az állami támogatás és közreműködés elhatárolása. A támogatás elszámolásának a feltételei. Eszközhöz kapcsolódó támogatások. Bevételhez (költségekhez) kapcsolódó támogatások. Múltbéli veszteségeket ellensúlyozó támogatások. Közzétételi kötelezettségek (közreműködés külön is).
Immateriális eszközök
Fogalom, első és követő értékelés. Vásárolt és belső előállítású immateriális eszközök. A megjelenítés feltételei. A bekerülési költség elemei. Határozott vs. határozatlan élettartamú immateriális eszközök. Az amortizáció. A kutatás vs. fejlesztés. Közzétételi követelmények. Weboldallal kapcsolatos szabályok.
Számviteli politikák, ezek változása, becslésváltozások, hibák
A számviteli politika tartalma, az ehhez kapcsolódó hierarchia. A prospektív és a retrospektív alkalmazás. A kivihetetlenség. Lényegesség. A politikaváltozás megjelenítése. A becslésváltozás megjelenítése. A hibák javítása.
Mérlegfordulónap utáni események
A pénzügyi kimutatások közzétételre való engedélyezése. A vállalkozás folytatásának az elve és következményei. A módosító és a nem-módosító események. Közzétételi elvárások.
Céltartalékok, függő kötelezettségek és követelések
Fogalmak. Első értékelés, követő értékelés és közzétételek. A céltartalék elkülönítése a függő kötelezettségtől. Jogi és vélelmezett kötelmek. Értékelés. Az időérték figyelembevétele. Jövőbeli működési veszteségek, hátrányos szerződések és átszervezések kezelése. Közzétételek. Az eszköz leszerelési kötelem (ARO) ráfordítása és annak változása. A függő követelések és függő kötelezettségek közzététele.
Lízingek (az IAS 17 szabályai szerint)
A lízingek fogalma. A lízingek fajai. Az operatív lízing elszámolása. Ösztönzők. A pénzügyi lízing. A pénzügyi lízing megjelenítése első és követő értékelése (mindkét fél). Közzétételek. A visszlízing megállapodások. A lízinget tartozó szerződések.
Az IFRS 16 standard szabályozásának vázlatos ismertetése (elsősorban a lízingek besorolásának változása és a lízingbevevő számviteli gyakorlatának nagyvonalú bemutatása). *
Értékvesztések
Hatókör. Használati érték. Valós érték csökkentve az értékesítés költségeivel. Megtérülő érték. Egyedi értékvesztés. CGU koncepció. CGU meghatározása. A CGU-ra számolt értékvesztés. Az értékvesztés felosztása. Az értékvesztés visszaírásának a szabályai.
Átváltási árfolyamok változásának hatásai
Monetáris és nem monetáris elemek. Funkcionális pénznem és megállapítása. Idegen pénznem, prezentációs pénznem. Az idegen pénznemben elszámolt tranzakciók átváltása. Pénzügyi kimutatások prezentációs pénzneme. Áttérések a prezentációs pénznemre. Különféle módszerek. Közzétételi kötelezettségek. Hiperinfláció fogalma és kezelése (vázlatosan).
Munkavállalói juttatások
Munkavállaló juttatások csoportosítása. Rövid távú juttatások. A fizetett távollétek kezelése. Halmozódó vs. nem halmozódó témák. Megszolgált vs. nem megszolgált témák. Hosszú távú munkavállaló juttatások. Jubileumi jutalom. Aktuáriusi becslések. Munkaviszony megszűnésére tekintettel adott juttatások. Megjelenítés és értékelés. Önkéntes felmondások. Munkaviszony megszűnése utáni juttatások (vázlatosan).
Nyereségadók
Tényleges adó. Az adóköteles és a levonható különbözetek azonosítása. Az eszközök és kötelezettségek adóértéke. A halasztott adó elszámolása a „mérleg szerinti kötelezettség”. Az eredménnyel és a tőkével szemben elszámolt halasztott adó. Adókulcs változása. Közzétételi követelmények.
Bevétel elszámolás
A bevétel fogalma. A bevétel egyes fajtái. A termékértékesítéssel kapcsolatos ismeretek. A „kockázatáttétel”. A szolgáltatásnyújtás. A készültségi fok. Royalty elszámolás. Osztalékbevétel. Kamatbevétel. Összetett termékek. A bevétel-elszámolás új modellje. Külön nevesített speciális esetek: barter, ingatlan, hűségprogramok.
Az IFRS 15 standard szabályozásának vázlatos ismertetése (elsősorban: öt lépés modell tartalma és főbb szabályai, a bevétel mérése és a bevétel elszámolásának időzítése, illetve egy-két példa ismertetése). *
Beruházási szerződések
Beruházási szerződés fogalma. A készültségi fok. A bevétel elszámolása. A veszteséges szerződés. A nem biztos kimenetelű szerződés. Megrendelőtől járó/megrendelőnek járó összeg. Közzétételi követelmények és besorolási kérdések.
Pénzügyi instrumentumok
Pénzügyi instrumentumok fogalma. Pénzügyi eszközök, kötelezettségek. A tőkeinstrumentumok. A hibirid pénzügyi instrumentumok. Besorolás, kezdeti értékelés, követő értékelés. Klasszikus instrumentumok (különösen hitelek). Tranzakciós költségek. Elszámolás napjára vonatkozó szabályok. Értékvesztések. Nettósítás. Derivatívák. Beágyazott derivatívák. Fedezeti számvitel. Közzétételi kötelezettségek. Várható változások. A valós érték mérése és az arra vonatkozó szabályok.
Az IFRS 9 standard szabályozásának vázlatos ismertetése (elsősorban: besorolási változások, ECL modell és a hedge accouting változásának nagyléptékű ismertetése). *
Részvény alapú kifizetések
Fogalom. Részvényben rendezett vs. pénzben rendezett vs. választásos szolgáltatás. Kezdeti értékelés és követő értékelés. A különbözetek és változások elszámolása. Közzétételi szabályok.
Csoportszámvitel
A gazdálkodó egység értelmezése. A gazdálkodóban lévő részesedések csoportosítása a kontrol szempontjából. A kontrol mérése, a kontrol meghatározása. Opció természetű témák a kontrol meghatározása során. A közös irányítás fogalma. A mértékadó befolyás fogalma.
Akvizíciós számvitel. Egyszerű csoportok. A csoport felépítése. Fresh-start accounting értelme. A fizetett ellenérték tartalma. Tranzakciós költségek. Függő vételár. A goodwill, a negatív goodwill. Értelmezése, megjelenítése, értékelése. A nem-kontrolláló érdekeltség tatalma és megjelenítése. A csoporton belüli ügyletek megragadása és kezelése. Az eredmény kiszűrésének technikái (mérlegtételekben felhalmozódó különbözetek is). Az átfogó eredménykimutatás konszolidálása (kiszűrések, megosztás az anya és az NCI között). Az NCI megjelenítésének lehetőségei (eszközök arányában vs. valós értéken) és magyarázata.
Közzétételi követelmények. Az üzleti kombinációnak nem minősülő esetek kezelése. Az „asset deal”. Az „eredeti különbözet”. A goodwill meghatározásának elméleti megközelítése és gyakorlati válaszok.
Társult vállalkozások. A mértékadó befolyás. Az „egysoros” konszolidálás oka és alkalmazása. A goodwill probléma. „Értékvesztés” a társult vállalkozások kapcsán. „Kötelezetti” helyzetek.
Közös szerveződések. Közös tevékenység. Közös vállalkozás. Fogalmak, elhatárolás, megjelenítés a pénzügyi kimutatásokban.
Befektetési vállalkozások. A befektetési vállalkozások konszolidálására vonatkozó kivételek (a társult vállalkozásokra kiterjedően is). Az ilyen vállalkozások megjelenítése és értékelése.
Kapcsolt felekkel kapcsolatos közzétételek.
Idegen pénznemben kifejezett kimutatások átváltása. Halasztott adóval kapcsolatos problémák.
Közzétételek más gazdálkodó egységben lévő érdekeltségekről
A standard hatóköre (elhatárolása más hasonló standardoktól). A standard célja és cél megvalósításának módja. A lényeges megítélést igénylő kérdések és feltételezések. Közzétételi követelmények leányvállalatokkal, közös szerveződésekkel és társult vállalkozásokkal kapcsolatosan. Strukturált gazdálkodó egység fogalma és az ezekkel kapcsolatos közzétételi követelmények.
Egyedi pénzügyi kimutatások
Az egyedi pénzügyi kimutatások fogalma. Az egyedi pénzügyi kimutatások alkalmazási köre. A leányvállalatok, közös szerveződések és társult vállalkozások megjelenítése és értékelése az egyedi pénzügyi kimutatásokban. Osztalékok. Reorganziáció új anyavállalat létrehozásával (számviteli kezelése). Közzétételi követelmények.
Megszüntetendő tevékenységek, értékesítési céllal tartott eszközök
Értékesítési céllal tartott eszközök meghatározása. Az értékesítési céllal tartott eszközök közé sorolás feltételei. Értékelés. Visszasorolás. Megszüntetendő tevékenységek fogalma és számviteli kezelése. Átsorolások. Leányvállalatok elidegenítésével kapcsolatos teendők a konszolidált mérlegben (a téma kapcsán).
Működési szegmensek
A leglényegesebb működéssel kapcsolatos döntéseket meghozó személy (CODM) a szegmensek minősítésének szempontjai. A szegmens, a bemutatandó szegmens. A vonatkozó határszámok. Megjelenítés. A szegmensen belüli és a szegmensek közötti tranzakciók kezelése. Egyeztetések. A szegmensen „kívüli” tételek.
EPS mutató
EPS mutató jelentése és tartalma. Az alap és a hígított EPS. Ingyenesen és ár alatt kibocsátott részvények. Potenciális törzsrészvények kezelése. Közzétételi kötelezettségek.
Cashflow kimutatás
Egyedi és konszolidált cash-flow kimutatásokkal kapcsolatos szabályozás és gyakorlat.
Egyéb jelentések
A pénzügyi kimutatásokkal együtt (azokhoz kapcsolódóan) elkészített nyilvánosan terjesztett dokumentumok vázlatos bemutatása. A prospektus. A társadalmi felelősségvállalási jelentés (social report). A hozzáadott érték jelentés. A managment commentary, vállalatirányítási jelentés (corporate government report) stb.
Első alkalmazás
Az áttérés időpontja. Áttérés végrehajtása. Mentesítések, egyszerűsítések.
Egyes iparági sajátosságok
Az IFRS-ben szabályozott egyes különösen szabályozott iparágak szabályozási logikája. Az egyes szabályozások tartalma (a lényegre koncentrálva). Nyugdíjkasszák. Mezőgazdaság. Biztosítási szerződések. Erőforrások feltérképezése és értékelése.
Kis- és középvállalkozásokra vonatkozó szabályozás
Az IFRS SME hatóköre. Az SME standard felépítése. A SME standardban megjelenő egyszerűsítések vázlatos bemutatása.
Az IFRS-ek alkalmazása az egyedi pénzügyi kimutatásokra Magyarországon.
A számvitelről szóló 2000. évi C törvénybe (továbbiakban: Szt.) beépített fogalmak. A IFRS-ek szerint beszámolók köre (kötelező, opcionális). A saját tőke megfeleltetési táblához kapcsolódó fogalmak és annak tartalma. Az IFRS-ek szerinti pénzügyi kimutatásokra való áttérés speciális szabályai és a visszatérés speciális szabályai, a visszatérés kötelező esetei. Az áttéréshez kapcsolódó lényegesebb adóalap és adókorrekciók. Az IFRS-ek alapján pénzügyi kimutatásokat készítők adóalapjának megállapításához kapcsolódó speciális korrekciók (Tao és HIPA).
Számviteli rendszerek összehasonlítása
Az IFRS szabályozásának összevetése a magyar szabályozással. (Az egyes tételeknél külön utalva a különbségekre.)
– Az ügyfél elfogadás vagy meghosszabbítás specialitásai
– A megbízás elfogadás specialitásai
– A pénzügyi intézményi minősítéssel ellátható gazdálkodókkal kötött könyvvizsgálati szerződés sajátosságai
– A pénzügyi intézményi minősítéssel ellátható gazdálkodók számára kiállított elfogadó nyilatkozat sajátosságai
– Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók meghatározása és a könyvvizsgálati munka elvállalásának specialitásai
– Könyvvizsgálói rotációs követelmények a közérdeklődésre számot tartót és a pénzügyi intézményi minősítéssel ellátható gazdálkodók vonatkozásában
– A lényegességi küszöb meghatározása a pénzügyi intézményi minősítéssel ellátható gazdálkodók esetén (vetítési alap és a mérték specialitásai)
– A könyvvizsgálati munkaprogram kialakításának sajátosságai a pénzügyi intézményi minősítéssel könyvvizsgálható gazdálkodók esetén
– Belső minőségellenőr kijelölése, az ellenőr szerepe és munka a belső minőségellenőrrel
– A könyvvizsgálati eljárások eltérései a pénzügyi intézményi minősítéssel ellátható gazdálkodók esetén
– Új könyvvizsgálat esetén a nyitóegyenlegek vizsgálata
– Az egyenleg megerősítések módszertana és gyakorlata
– A visszaélések felderítésével kapcsolatos eljárások kiemelt jelentősége
– Szakértők bevonása a könyvvizsgálatba: informatikai, értékelési, jogi, csalás kivizsgáló, adó, aktuárius szakértők
– A letétkezelési tevékenység könyvvizsgálatának speciális eljárásai
– Az informatikai rendszerek könyvvizsgálatának módszertana
– Folyamat felmérések és a kontroll környezet megbízhatóságának vizsgálata és ennek hatása a részletes tesztelésre
– A kockázati állomány (hitelek, befektetések, mérlegen kívüli kockázatvállalások) vizsgálata – egyedi mintaválasztás és kollektív alapon képzett értékvesztés és céltartalék értékelésének vizsgálata
– Ügyfelekkel szembeni követelések létezésének és pontosságnak vizsgálata
– Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek teljességének és pontosságnak vizsgálata
– Speciális tartalékok (ideértve az általános tartalékot) vizsgálata teljesség és értékelés szempontjából
– Könyvvizsgálati bizonyítékokon (vezetés vagy a vezetés szakértője által készített információ) elvégzendő könyvvizsgálati eljárások
– Konszolidált beszámoló esetén a komponens könyvvizsgálókkal való kommunikáció és a konszolidációs lépések könyvvizsgálata
– Kapcsolt felek vizsgálata
– A vállalkozás folytatása elvének vizsgálata
– Fordulónap utáni események vizsgálata
– Kommunikáció az audit bizottsággal (éves rendszeres és rendkívüli) – tartalma, időzítése
– Jelentéskészítés és az azt megalapozó könyvvizsgálati munka a pénzügyi intézményi minősítéssel könyvvizsgálható gazdálkodóknál (éves beszámolóról kiadott jelentés, kiegészítő különjelentés)
– A kiegészítő különjelentés tartalma és készítésének módszertana
– Kommunikáció a felügyeleti hatósággal (MNB) – titoktartás szabályozása, rendszeresség, speciális esetek
– A pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás fogalma
– A pénzügyi intézmény
– A hitelintézet és szervezeti formái
– A pénzügyi vállalkozás
– Az induló tőke legkisebb összege
– Pénzügyi intézmény jogutód nélküli megszűnése
– A tőkére vonatkozó szabályok
– Saját tőke
– A jegyzett tőke leszállítása
– Szavatoló tőke
– Általános tartalékképzés
– A hitelintézetek tőkemegfelelése
– Eszközök minősítése
– A kockázatvállalás korlátozása, ügyleti szabályok
– Kockázatvállalás
– Tulajdonszerzéshez kapcsolódó kockázatvállalás korlátozása
– Ingatlanbefektetések korlátozása
– Befektetésekre vonatkozó egyéb korlátozások
– Belső hitel
– Kockázati céltartalékképzés
– Pénzforgalmi intézmény prudens működésének szabályai
– Nyilvánosságra hozatal
– A belső információval kapcsolatos ügylet tilalma
– Belső ellenőrzés és belső ellenőrzési rendszer
– Ügyvezetés
– Az Országos Betétbiztosítási Alap
– Könyvvezetés
– Könyvvizsgálat
– Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség
– A mérleg tagolása, tételeinek tartalma
– A mérlegtételek értékelése
– Valós értéken történő értékelés
– Az eredménykimutatás tartalma, tagolása
– Könyvvezetési és egyéb előírások
– Sajátos szállításos repo ügyletek elszámolása
– A kamatok elszámolása és függővé tétele
– Befektetési szolgáltatásokhoz kapcsolódó ügyfélszámla vezetése
– Befektetési szolgáltatásokhoz kapcsolódó értékpapírszámláról vezetett számviteli nyilvántartás
– Mérlegen kívüli tételek
– Határidős, opciós és swap ügyletek elszámolása
– Kiegészítő melléklet
– Összevont (konszolidált) éves beszámoló
– Közzététel
– Fióktelepek közzétételi előírásai
– Pénzügyi vállalkozások sajátos előírásai
– A pénzügyi szolgáltatási tevékenységet év közben megkezdő, illetve megszüntető vállalkozások nyilvántartási kötelezettsége
– Mérleg és az eredménykimutatás előírt tagolása
– A cash-flow előírt tagolása
– Az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő pénzügyi intézmény konszolidált mérlegének tagolása
– Az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő pénzügyi intézmény konszolidált eredménykimutatásának tagolása
– Az elszámolóház mérlege tagolásának részletezése
– Egyes kintlévőségek, befektetések, követelés fejében kapott készletek és mérlegen kívüli kötelezettségek értékelésének sajátos szabályai
– A tételek értékelés alapjául szolgáló minősítés szerinti besorolása
– Ügyfél-, illetve partnerminősítés számviteli követelményei
– Fedezetértékelés számviteli követelményei
– Eszközminősítés számviteli követelményei
– Értékvesztéssel és céltartalékképzéssel szembeni követelmények
– Átstrukturált hitelek (követelések)
– A dematerializált értékpapír előállítása
– Az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala
– Rendszeres tájékoztatás
– Rendkívüli tájékoztatás
– A közérdeklődésre számot tartó kibocsátóra vonatkozó előírások
– Központi értékpapírszámla
– Az értékpapírszámla
– Zárolt értékpapír-alszámla
– Az értékpapírszámla megszűnése
– A számlarendszer részletes szabályai
– Ügyfélszámla
– A befektetési hitelezés
– Halasztott pénzügyi teljesítés
– Értékpapír-kölcsönzés
– Nyilvánosságra hozatal
– Ügyfélkövetelések védelme
– Könyvvizsgálat
– Titoktartás
– Üzleti titok
– Értékpapírtitok
– Alapkezelőkre vonatkozó általános szabályok
– Ügyletek, megbízások rögzítésére és a nyilvántartásra vonatkozó előírások
– Összeférhetetlenség
– Kockázatkezelés
– Likviditáskezelés
– A letétkezelőkre vonatkozó szabályok
– A befektetési alapok létrejötte
– A befektetési alapok nyilvántartásba vétele
– A kezelési szabályzat
– A befektetési alap jogutód nélküli megszűnése
– Befektetési alap átalakulása
– A befektetési jegy
– A befektetési jegyek forgalomba hozatala és folyamatos forgalmazása
– A nettó eszközérték, a befektetőknek történő kifizetések általános szabályai, az illikvid eszközök elkülönítése
– A nettó eszközérték megállapításának általános szabályai
– Eljárás a nettó eszközérték-számításban bekövetkezett hiba esetén
– A befektetési alap illikviddé vált eszközeinek elkülönítése
– Tájékoztatási kötelezettség
– A tájékoztató
– A kiemelt befektetői információ
– A nyilvános befektetési alap rendszeres tájékoztatási, jelentési kötelezettségei
– A nyilvános befektetési alapokra vonatkozó egyéb információk közzététele, a tájékoztatásra vonatkozó egyéb szabályok
– A nyilvános befektetési alapokra vonatkozó rendkívüli tájékoztatási kötelezettség
– A zártkörű befektetési alapokra vonatkozó rendelkezések
– A közzétételi kötelezettségei teljesítésének módja
– A letétkezelőre és a könyvvizsgálóra vonatkozó speciális szabályok
– A könyvvizsgálókra vonatkozó szabályok
– Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség
– A mérleg tagolása, tételeinek tartalma
– Mérlegtételekhez kapcsolódó értékelési és egyéb előírások
– Eredménykimutatás
– Könyvvezetésre vonatkozó szabályok
– Származtatott ügyletek (határidős, opciós és swap ügyletek) elszámolása
– Kiegészítő melléklet
– Közzététel
– Az ingatlanalap mérlegének előírt tagolása
– Az értékpapíralap mérlegének előírt tagolása
– Az ingatlanalap eredménykimutatásának előírt tagolása
– Az értékpapíralap eredménykimutatásának előírt tagolása
– Portfólió jelentés értékpapíralapra
– Portfólió jelentés ingatlanalapra
– Cash-flow kimutatás
– Elsődleges alapvető tőke
– Elsődleges alapvető tőkeelemek
– Elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok
– Értékpapírosított eszközök
– Levonások az elsődleges alapvető tőkeelemekből
– Immateriális javak levonása
– Pénzügyi ágazatbeli szervezetben lévő jelentős részesedés
– Kiegészítő alapvető tőke
– Kiegészítő alapvető tőkeelemek és -instrumentumok
– Járulékos tőkeelemek és -instrumentumok
– Szavatolótőke
– A konszolidált elsődleges alapvető tőke részét képező kisebbségi részesedések
– Pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedés kockázati súlyozása és tiltása
– A szavatolótőke előírt szintje
– A kereskedési könyvre vonatkozó követelmények
– A hitelkockázatra (sztenderd módszer és IRB)
– Értékpapírosítás
– Piaci Kockázat
– Működési kockázat
– Partnerkockázat
– Elszámolási kockázat
– A hitelértékelési korrekciós kockázat
– Likviditás
– Átláthatóság és közzététel
– Az ügyfél elfogadás vagy meghosszabbítás specialitásai a befektetési vállalkozási minősítéshez kötött gazdálkodók esetén
– A megbízás elfogadás specialitásai a befektetési vállalkozási minősítéshez kötött gazdálkodók esetén
– A befektetési vállalkozási minősítéshez kötött gazdálkodókkal kötött könyvvizsgálati szerződés sajátosságai
– A befektetési vállalkozási minősítéshez kötött gazdálkodók számára kiállított elfogadó nyilatkozat sajátosságai
– Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók meghatározása és a könyvvizsgálati munka elvállalásának specialitásai
– Könyvvizsgálói rotációs követelmények a közérdeklődésre számot tartó és a befektetési vállalkozási minősítéshez kötött gazdálkodók vonatkozásában
– A lényegességi küszöb meghatározása a befektetési vállalkozási minősítéshez kötött gazdálkodók esetén (vetítési alap és a mérték specialitásai)
– A könyvvizsgálati munkaprogram kialakításának sajátosságai a befektetési vállalkozási minősítéshez kötött gazdálkodók esetén
– Belső minőségellenőr kijelölése, az ellenőr szerepe és munka a belső minőségellenőrrel
– A könyvvizsgálati eljárások eltérései a befektetési vállalkozási minősítéshez kötött gazdálkodók esetén
– Új könyvvizsgálat esetén a nyitóegyenlegek vizsgálata
– Az egyenleg megerősítések módszertana és gyakorlata
– A visszaélések felderítésével kapcsolatos eljárások kiemelt jelentősége
– Szakértők bevonása a könyvvizsgálatba: informatikai, értékelési, jogi, csalás kivizsgáló, adó, aktuárius szakértők
– A letétkezelési tevékenység könyvvizsgálatának speciális eljárásai
– Az informatikai rendszerek könyvvizsgálatának módszertana
– Folyamat felmérések és a kontroll környezet megbízhatóságának vizsgálata és ennek hatása a részletes tesztelésre
– A kockázati állomány (befektetési hitelek, halasztott fizetés, befektetések) vizsgálata – egyedi mintaválasztás és kollektív alapon képzett értékvesztés és céltartalék értékelésének vizsgálata
– Az ügyfélpénzek, ügyfelek pénzügyi eszközei elkülönítésének és létezésének vizsgálata
– Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek teljességének és pontosságnak vizsgálata
– Speciális tartalékok (ideértve: a fel nem használt általános tartalék) vizsgálata teljesség és értékelés szempontjából
– Könyvvizsgálati bizonyítékokon (vezetés vagy a vezetés szakértője által készített információ) elvégzendő könyvvizsgálati eljárások
– Konszolidált beszámoló esetén a komponens könyvvizsgálókkal való kommunikáció és a konszolidációs lépések könyvvizsgálata
– Kapcsolt felek vizsgálata
– A vállalkozás folytatása elvének vizsgálata
– Fordulónap utáni események vizsgálata
– Kommunikáció az audit bizottsággal (éves rendszeres és rendkívüli) – tartalma, időzítése
– Jelentéskészítés és az azt megalapozó könyvvizsgálati munka a befektetési vállalkozási minősítéshez kötött gazdálkodónál (éves beszámolóról kiadott jelentés, kiegészítő különjelentés)
– A kiegészítő különjelentés tartalma és készítésének módszertana
– Kommunikáció a felügyeleti hatósággal (MNB) – titoktartás szabályozása, rendszeresség, speciális esetek
– A befektetési szolgáltatási tevékenység és a kiegészítő szolgáltatás
– Az informatikai rendszer
– Az induló tőke
– A befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő szolgáltatás végzésének szabályai
– A szerződéskötés szabályai
– A szerződéshez kapcsolódó nyilvántartási kötelezettségek
– A szerződések és megbízások nyilvántartása
– Az ügyfél pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek kezelése
– Az ügyfelek megbízásainak kezelése és az allokáció szabályai
– A halasztott pénzügyi teljesítés
– A portfóliókezelési tevékenység
– A befektetési hitelezés
– A kiszervezés szabályai
– A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató működése
– A jogszabályoknak és szabályzatoknak történő megfelelés
– Belső ellenőrzés
– Könyvvizsgálat
– Kockázatkezelési szabályok
– Kockázatvállalás és kockázatkezelés
– A befektetési vállalkozás működésére vonatkozó alapvető prudenciális előírások
– A vezető állású személyek, alkalmazottak és egyéb érintett személyek saját ügyletei
– Összeférhetetlenség
– CRR-nek történő megfelelés
– Tőkepufferek
– Tőkefenntartási puffer
– Anticiklikus tőkepuffer
– Globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer
– Rendszerkockázati tőkepuffer
– Tőkepufferekre vonatkozó közös szabályok
– A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató jogutód nélküli megszűnése és az állomány-átruházás
– A szavatoló tőke számítása
– A portfóliókezelési tevékenységet végző által a kezelt portfólión elért teljesítmény, illetve hozam számításának, bemutatásának és közzétételének szabályai, elvei
– Javadalmazási politika
– A dematerializált értékpapír előállítása
– Az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala
– Rendszeres tájékoztatás
– Rendkívüli tájékoztatás
– A közérdeklődésre számot tartó kibocsátóra vonatkozó előírások
– Központi értékpapírszámla
– Az értékpapírszámla
– Zárolt értékpapír-alszámla
– Az értékpapírszámla megszűnése
– A számlarendszer részletes szabályai
– Ügyfélszámla
– A befektetési hitelezés
– Halasztott pénzügyi teljesítés
– Értékpapír-kölcsönzés
– Nyilvánosságra hozatal
– Ügyfélkövetelések védelme
– Könyvvizsgálat
– Titoktartás
– Üzleti titok
– Értékpapírtitok
– Éves beszámoló
– A mérleg tételeinek tartalma
– Mérlegtételek értékelése
– Valós értéken történő értékelés
– Az eredménykimutatás tételeinek tartalma
– Könyvvezetésre vonatkozó előírások
– Sajátos szállításos repo ügyletek elszámolása
– Ügyfélszámla-vezetés
– Értékpapírszámláról vezetett számviteli nyilvántartás
– Határidős, opciós és swap ügyletek elszámolása
– Értékpapír-kölcsönzés elszámolása
– Kiegészítő melléklet
– Összevont (konszolidált) éves beszámolót érintő sajátosságok
– Közzététel
– A befektetési szolgáltatási tevékenységet év közben megkezdő, illetve megszüntető vállalkozások nyilvántartási kötelezettsége
– Egyes kintlévőségek, követelés fejében kapott készletek és mérlegen kívüli tételek értékelésének sajátos szabályai
– A tételek értékelés alapjául szolgáló minősítés szerinti besorolása
– Ügyfél-, illetve partnerminősítés számviteli követelményei
– Fedezetértékelés számviteli követelményei
– Eszközminősítéssel szemben támasztott követelmények
– Értékvesztéssel és céltartalékképzéssel szembeni követelmény
– Alapkezelőkre vonatkozó általános szabályok
– Ügyletek, megbízások rögzítésére és a nyilvántartásra vonatkozó előírások
– Összeférhetetlenség
– Kockázatkezelés
– Likviditáskezelés
– A letétkezelőkre vonatkozó szabályok
– A befektetési alapok létrejötte
– A befektetési alapok nyilvántartásba vétele
– A kezelési szabályzat
– A befektetési alap jogutód nélküli megszűnése
– Befektetési alap átalakulása
– A befektetési jegy
– A befektetési jegyek forgalomba hozatala és folyamatos forgalmazása
– A nettó eszközérték, a befektetőknek történő kifizetések általános szabályai, az illikvid eszközök elkülönítése
– A nettó eszközérték megállapításának általános szabályai
– Eljárás a nettó eszközérték-számításban bekövetkezett hiba esetén
– A befektetési alap illikviddé vált eszközeinek elkülönítése
– Tájékoztatási kötelezettség
– A tájékoztató
– A kiemelt befektetői információ
– A nyilvános befektetési alap rendszeres tájékoztatási, jelentési kötelezettségei
– A nyilvános befektetési alapokra vonatkozó egyéb információk közzététele, a tájékoztatásra vonatkozó egyéb szabályok
– A nyilvános befektetési alapokra vonatkozó rendkívüli tájékoztatási kötelezettség
– A zártkörű befektetési alapokra vonatkozó rendelkezések
– A közzétételi kötelezettségei teljesítésének módja
– A letétkezelőre és a könyvvizsgálóra vonatkozó speciális szabályok
– A könyvvizsgálókra vonatkozó szabályok
– Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség
– A mérleg tagolása, tételeinek tartalma
– Mérlegtételekhez kapcsolódó értékelési és egyéb előírások
– Eredménykimutatás
– Könyvvezetésre vonatkozó szabályok
– Származtatott ügyletek (határidős, opciós és swap ügyletek) elszámolása
– Kiegészítő melléklet
– Közzététel
– Az ingatlanalap mérlegének előírt tagolása
– Az értékpapíralap mérlegének előírt tagolása
– Az ingatlanalap eredménykimutatásának előírt tagolása
– Az értékpapíralap eredménykimutatásának előírt tagolása
– Portfólió jelentés értékpapíralapra
– Portfólió jelentés ingatlanalapra
– Cash-flow kimutatás
– Az ügyfél elfogadás vagy meghosszabbítás specialitásai a pénztári minősítéshez kötött gazdálkodók esetén
– A megbízás elfogadás specialitásai a pénztári minősítéshez kötött gazdálkodók esetén
– A pénztárakkal kötött könyvvizsgálati szerződés sajátosságai
– A pénztárak számára kiállított elfogadó nyilatkozat sajátosságai
– A lényegességi küszöb meghatározása a pénztárak esetén (vetítési alap és a mérték specialitásai)
– A könyvvizsgálati munkaprogram kialakításának sajátosságai a pénztárak esetén
– Belső minőségellenőr kijelölése, az ellenőr szerepe és munka a belső minőségellenőrrel
– A könyvvizsgálati eljárások eltérései a pénztárak könyvvizsgálata esetén
– Új könyvvizsgálat esetén a nyitóegyenlegek vizsgálata
– Az egyenleg megerősítések módszertana és gyakorlata
– Hozamfelosztás módszertana és gyakorlata
– A visszaélések felderítésével kapcsolatos eljárások kiemelt jelentősége
– Szakértők bevonása a könyvvizsgálatba: informatikai, értékelési, jogi, csalás kivizsgáló, adó, aktuárius szakértők
– A letétkezelővel történő egyeztetés speciális eljárásai
– A vagyonkezelővel történő egyeztetés speciális eljárásai
– Az informatikai rendszerek könyvvizsgálatának módszertana
– Folyamat felmérések és a kontroll környezet megbízhatóságának vizsgálata és ennek hatása a részletes tesztelésre
– A befektetési állomány (értékpapírok, likvid befektetések, befektetések) vizsgálata
– az értékvesztés/értékelési különbözet és céltartalék értékelésének vizsgálata
– Speciális tartalékok (pénztári tartalékok, pénztári céltartalékok) vizsgálata teljesség és értékelés szempontjából
– Könyvvizsgálati bizonyítékokon (vezetés vagy a vezetés szakértője által készített információ) elvégzendő könyvvizsgálati eljárások
– Konszolidált beszámoló esetén a komponens könyvvizsgálókkal való kommunikáció és a konszolidációs lépések könyvvizsgálata
– Kapcsolt felek vizsgálata
– A vállalkozás folytatása elvének vizsgálata
– Fordulónap utáni események vizsgálata
– A pénztári tervek vizsgálatának specialitásai (időzítés, elvégzendő munka, alkalmazandó könyvvizsgálati standard)
– Jelentéskészítés és az azt megalapozó könyvvizsgálati munka a pénztáraknál (éves beszámolóról kiadott jelentés, a pénztári tervekről kiadott jelentés)
– Kommunikáció a felügyeleti hatósággal (MNB) – titoktartás szabályozása, rendszeresség, speciális esetek
– Működési alapelvek
– A pénztár alapítása
– A pénztárak típusai és tevékenységük
– A tagsági viszony
– Az alapszabály
– A pénztár szervezete
– A közgyűlés feladata és hatásköre
– Az igazgatótanács feladata és hatásköre
– Az ellenőrző bizottság feladata és hatásköre
– Az ügyvezető feladata és hatásköre
– A pénztárak gazdálkodása
– A pénztár pénzügyi terve
– A pénztár üzemviteli és beszámolási szabályai
– Informatikai rendszer védelme
– Kiszervezés
– Az átalakulás közös szabályai
– A pénztárak egyesülése
– A pénztárak szétválása
– Ágazatok vegyes pénztárrá alakulása, szétválása
– A pénztárak megszűnése
– A kiegészítő nyugdíjpénztárra vonatkozó szabályok
– A pénztártagok által választható befektetési portfólió
– Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszer
– A kiegészítő önsegélyező pénztárra vonatkozó szabályok
– Az önsegélyező pénztárak által nyújtható kiegészítő önsegélyező szolgáltatások köre
– Az önsegélyező pénztárak által nyújtható életmódjavító önsegélyező szolgáltatások köre
– Az önsegélyező pénztárak által nyújtható szolgáltatások igénybevétele
– A kiegészítő egészségpénztárra vonatkozó szabályok
– Az egészségpénztárak által nyújtható kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások köre
– Az egészségpénztárak által nyújtható életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások köre
– Tevékenységi engedély
– Beszámolási kötelezettség
– Üzleti év
– Könyvvezetési kötelezettség
– A pénztári beszámolóra vonatkozó általános szabályok
– A mérleg tagolása, tételeinek tartalma
– Az eszközök értékcsökkenése
– A mérlegtételek értékelése
– A mérlegtételek alátámasztása leltárral
– Az eredménykimutatás tagolása
– Az eredménykimutatás tételeinek tartalma
– A pénzügyi teljesítmény alakulása, kimutatás tagolása, tartalma
– A pénztárak egyesülése, szétválása
– Vagyonmérleg, vagyonleltár
– Az átalakuló pénztár vagyonmérleg-tervezete
– Átalakulással létrejövő pénztár vagyonmérleg-tervezete
– Végleges vagyonmérleg
– Ágazatok vegyes nyugdíjpénztárrá alakulása, ágazatok szétválása
– Sajátos könyvvezetési előírások
– A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépéssel kapcsolatos könyvvezetési előírások
– Határidős ügyletek és repó ügyletek elszámolása
– Értékpapír-kölcsönzés elszámolása
– Kiegészítő melléklet
– Üzleti jelentés
– Könyvvizsgálati kötelezettség
– Közzététel
– Számlakeret, számlarend
– Könyvviteli zárlat
– A mérleg előírt tagolása
– Az eredménykimutatás előírt tagolása
– Cash-flow kimutatás
– Pénztári céltartalékok
– Számlakeret-tükör
– Beszámolási kötelezettség
– Üzleti év
– Könyvvezetési kötelezettség
– A pénztári beszámolóra vonatkozó általános szabályok
– A mérleg tagolása, tételeinek tartalma
– Az eszközök értékcsökkenése
– A mérlegtételek értékelése
– A mérlegtételek alátámasztása leltárral
– Az eredménykimutatás tartalma, tagolása
– Az eredménykimutatás tételeinek tartalma
– A pénzügyi teljesítmény alakulása kimutatás tagolása, tartalma
– Portfólió állomány kimutatás
– A pénztárak egyesülése, szétválása
– Vagyonmérleg, vagyonleltár
– Az átalakuló pénztár vagyonmérleg-tervezete
– Átalakulással létrejövő pénztár vagyonmérleg-tervezete
– Végleges vagyonmérleg
– Ágazatok vegyes nyugdíjpénztárrá alakulása, ágazatok szétválása
– Sajátos könyvvezetési előírások
– Határidős ügyletek és repó ügyletek elszámolása
– Értékpapír-kölcsönzés elszámolása
– Kiegészítő melléklet
– Üzleti jelentés
– Könyvvizsgálati kötelezettség
– Közzététel
– Számlakeret, számlarend
– Könyvviteli zárlat
– A mérleg előírt tagolása
– Az egyesített (összesített) mérleg előírt tagolása
– Az eredménykimutatás előírt tagolása
– Az egyesített (összesített) eredménykimutatás előírt tagolása
– Cashflow kimutatás
– Pénztári céltartalékok
– Számlakeret-tükör
– Beszámolási kötelezettség
– Üzleti év
– Könyvvezetési kötelezettség
– Számviteli alapelvek
– A pénztári beszámolóra vonatkozó általános szabályok
– A mérleg tagolása, tételeinek tartalma
– A mérlegtételek értékelésének szabályai
– Az eszközök értékcsökkenése
– A mérlegtételek alátámasztása leltárral
– Az eredménykimutatás tartalma, tagolása
– A pénzforgalmi jelentés, a pénztár által finanszírozott szolgáltatások adatait tartalmazó kimutatás tagolása és tartalma
– Portfólió állomány kimutatás
– A pénztárak egyesülése, szétválása
– Vagyonmérleg, vagyonleltár
– Az átalakuló pénztár vagyonmérleg-tervezete
– Átalakulással létrejövő pénztár vagyonmérleg-tervezete
– Végleges vagyonmérleg
– Kiegészítő melléklet
– Üzleti jelentés
– Könyvvizsgálati kötelezettség
– Közzététel
– Számlakeret
– Számlarend
– Könyvviteli zárlat
– Bizonylati elv és bizonylati fegyelem
– A mérleg előírt tagolása
– Az eredménykimutatás előírt tagolása
– A pénztári alapok alakulása
– Számlakeret-tükör
– Az ügyfél elfogadás vagy meghosszabbítás specialitásai a biztosítók esetében
– A megbízás elfogadás specialitásai a biztosítók esetében
– A biztosítókkal kötött könyvvizsgálati szerződés sajátosságai
– A biztosítók számára kiállított elfogadó nyilatkozat sajátosságai
– Közérdeklődésre számot tartó kitett gazdálkodók meghatározása és a könyvvizsgálati munka elvállalásának specialitásai
– Könyvvizsgálói rotációs követelmények a közérdeklődésre számot tartó kitett és a biztosítók vonatkozásában
– A lényegességi küszöb meghatározása a biztosítók esetében (vetítési alap és a mérték specialitásai)
– A könyvvizsgálati munkaprogram kialakításának sajátosságai a biztosítók esetében
– Belső minőségellenőr kijelölése, az ellenőr szerepe és munka a belső minőségellenőrrel
– A könyvvizsgálati eljárások eltérései a biztosítók könyvvizsgálata esetén
– Új könyvvizsgálat esetén a nyitóegyenlegek vizsgálata
– Az egyenleg megerősítések módszertana és gyakorlata
– A visszaélések felderítésével kapcsolatos eljárások kiemelt jelentősége
– Szakértők bevonása a könyvvizsgálatba: informatikai, értékelési, jogi, csalás kivizsgáló, adó, aktuárius szakértők
– Az informatikai rendszerek könyvvizsgálatának módszertana, adatok minősége
– Folyamat felmérések és a kontroll környezet megbízhatóságának vizsgálata és ennek hatása a részletes tesztelésre
– Vállalatirányítás
– Szavatoló tőke, tőkeszükséglet
– A befektetésekkönyvvizsgálata (folyamatfelmérés, kontrolltesztek, analitikus elemzés)
– Speciális tartalékok (biztosítástechnikai tartalékok, céltartalékok) vizsgálata teljesség és értékelés szempontjából
– Nehézségek a jövőbeni szolgáltatások becslésekor
– Kárrendezési folyamat, károk könyvvizsgálata, alapvető eljárások bemutatása
– Könyvvizsgálati bizonyítékokon (vezetés vagy a vezetés szakértője által készített információ) elvégzendő könyvvizsgálati eljárások
– Viszontbiztosítás (szerződéskötés, elszámolások elkészítése, pénzügyi rendezés)
– Jutalék (folyamat és kontrollok) Konszolidált beszámoló esetén a komponens könyvvizsgálókkal való kommunikáció és a konszolidációs lépések könyvvizsgálata
– Kapcsolt felek vizsgálata
– A vállalkozás folytatása elvének vizsgálata
– Fordulónap utáni események vizsgálata
– Kommunikáció az audit bizottsággal (éves rendszeres és rendkívüli) – tartalma, időzítése
– Jelentéskészítés és az azt megalapozó könyvvizsgálati munka a biztosítóknál (éves beszámolóról kiadott jelentés, kiegészítő különjelentés)
– A kiegészítő különjelentés tartalma és készítésének módszertana
– Kommunikáció a felügyeleti hatósággal (MNB) – titoktartás szabályozása, rendszeresség, speciális esetek
– A biztosítási tevékenység, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadói tevékenység alapfeltételei
– Az euróban megadott összegek forintban történő meghatározása Devizamegfeleltetési szabályok
– A biztosítók és a viszontbiztosítók
– A biztosító és a viszontbiztosító részvénytársaság
– A biztosító és a viszontbiztosító szövetkezet
– A kölcsönös biztosító egyesület
– A harmadik országbeli biztosító és viszontbiztosító magyarországi fióktelepe
– A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító és viszontbiztosító magyarországi fióktelepe
– A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító és viszontbiztosító Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenysége
– A biztosítási és viszontbiztosítási tevékenység végzésének alapvető feltételei
– A biztosítási és viszontbiztosítási tevékenység zártságának elve
– A biztosítási és viszontbiztosítási tevékenység engedélyezésének elve
– A vezető aktuárius szerepe
– A számviteli rendért felelős vezető szerepe
– A belső ellenőrzés vezetője (belső ellenőr) szerepe
– A vezető kockázatkezelő szerepe
– A megfelelőségi vezető szerepe
– A könyvvizsgáló
– A biztosítók és viszontbiztosítók irányítási rendszere
– A kockázatkezelési rendszer
– A saját kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszer
– Az ügymenet kiszervezésének feltételei
– A biztosítási és viszontbiztosítási tevékenység tárgyi feltételei
– Az üzleti terv
– Az eszközök és források értékelése
– A biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó szabályok
– A szavatoló tőkére vonatkozó szabályok
– Minimális tőkeszükséglet
– Befektetések
– A fizetőképességgel és a pénzügyi helyzettel kapcsolatos, továbbá egyéb közzétételi szabályok
– A biztosító eszközeinek nyilvántartására, könyvvezetésére és beszámolójára vonatkozó szabályok
– Az eszközök nyilvántartása
– A biztosító és a viszontbiztosító könyvvezetése és éves beszámolója
– Az auditbizottságra vonatkozó eltérő szabályok
– Az állományátruházás
– A tőkegarancia és hozamgarancia
– A tőkevédelem és hozamvédelem
– Az eszközalap-felfüggesztés szabályai
– Az eszközalap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén alkalmazandó szabályok
– a biztosítók felszámolása
– A reorganizációs és felszámolási eljárásra vonatkozó közös szabályok
– A különleges célú gazdasági egység
– A határon átnyúló együttbiztosításra vonatkozó szabályok
– Az együttbiztosításra vonatkozó eltérő szabályok
– A kisbiztosítókra vonatkozó szabályok
– A tevékenységi engedély visszavonása
– A könyvvizsgáló megbízásának megszűntetése
– A tevékenység kiszervezésének megtiltása, feltételhez kötése
– A biztosítástechnikai tartalékok nem megfelelősége
– A szavatolótőke-szükséglet nemteljesítése
– A minimális tőkeszükséglet nemteljesítése
– A pénzügyi és a helyreállítási tervre vonatkozó közös rendelkezések
– A kisbiztosítók pénzügyi terve, szanálási terve és pénzügyi helyreállítási terve
– A biztosítási szükséghelyzet
– A Szolvencia II. EU-s irányelv szabályainak átültetése a hazai szabályozásba
– Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség
– A mérleg tagolása, tételeinek tartalma
– A mérlegtételek értékelése
– Eredménykimutatás tartalma, tagolása
– Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságra vonatkozó sajátos előírások
– Könyvvezetési kötelezettség
– Kiegészítő melléklet
– Üzleti jelentés
– Konszolidált éves beszámoló
– Könyvvizsgálati kötelezettség
– A biztosítók mérlegének előírt tagolása
– A biztosítók eredménykimutatásának tagolása és annak tételeire vonatkozó előírások
– Az eredménykimutatás előírt tagolása
– Az eredménykimutatás egyes tételeire vonatkozó előírások
– A biztosító egyesületek eredménykimutatása
– Az eredménykimutatás egyes tételeire vonatkozó előírások
– Az államháztartásra, az állami szektorbeli gazdálkodó egységekre jellemző szempontok a nemzetközi és a magyar nemzeti könyvvizsgálati standardokban.
– Könyvvizsgálati kötelezettség az államháztartásban. A könyvvizsgálói megbízás elfogadása az államháztartás egyes szegmenseiben. Az államháztartás szervezeteivel kötött könyvvizsgálati szerződések tartalma.
– A költségvetési szerveknél végzett könyvvizsgálói tevékenység sajátosságai és módszerei, a költségvetési gazdálkodás szabályaival, illetve az államháztartás számvitelének követelményeivel összefüggésben. Ágazati jellemzők hatása a könyvvizsgálatra.
– Az Európai Uniós támogatások felhasználásával kapcsolatos könyvvizsgálói feladatok.
– A helyi önkormányzatok megbízásából végzett könyvvizsgálatok sajátos feladatai. Az éves költségvetési beszámoló, illetve a konszolidált beszámoló vizsgálata. A költségvetési rendelettervezet, valamint a zárszámadási rendelettervezet vizsgálata és véleményezése.
– Az államháztartásban végzett könyvvizsgálói tevékenység tervezése. Kockázatbecslés. Lényegesség a tervezésben és a végrehajtásban. A lényegességi küszöb megállapítása. Az éves könyvvizsgálói munka szakaszai. A könyvvizsgálati munkaprogram kialakításának sajátosságai az államháztartásban.
– Rendszervizsgálatok az államháztartás szervezetei könyvvizsgálata során. A belső kontrollrendszer kockázatainak felmérése. A számviteli és informatikai rendszer vizsgálata.
– A gazdasági események, tranzakciók vizsgálata a költségvetési szférában, különös tekintettel az államháztartásban felmerülő egyes gazdasági események elszámolására a költségvetési és a pénzügyi számvitelben. A zárlati munkákkal kapcsolatos feladatok az államháztartás szervezetei könyvvizsgálatában. Elemző munka a közszféra könyvvizsgálatában és annak hasznosítása, prezentációja.
– Könyvvizsgálói vélemény kialakítása az államháztartás szervezeteinél végzett könyvvizsgálatok keretében. Jelentéskészítés és az azt megalapozó munka a költségvetési szerveknél végzett könyvvizsgálatok során. A jelentés kiegészítése, a vezetői levél szerepe, alkalmazása. Könyvvizsgálati bizonyítékok, sajátos dokumentációk az államháztartás könyvvizsgálatában.
– Kommunikáció az államháztartás szervezeteinél ellátott könyvvizsgálói feladatok során, beleértve az irányító és ellenőrző szerveket is. A kapcsolattartás rendszeressége, részvétel fórumokon, helyi önkormányzatoknál testületi, bizottsági üléseken. Írásbeliség és verbális kommunikáció.
– Minőségbiztosítás, minőség-ellenőrzés az államháztartás területén teljesített könyvvizsgálói megbízásoknál. Belső minőségellenőr kijelölése, az ellenőr szerepe, munkakapcsolatok a belső minőségellenőrrel.
– A közpénzek fogalma. A közfeladatok köre. A közfeladatok ellátása. A közteherviselés alapvető szabályai.
– Az államháztartás alrendszerei. Az államháztartás alrendszerei működtetésének alapvető szabályai.
– A tervezés, gazdálkodás és beszámolás alapvető szabályai az államháztartásban. Az államháztartás bevételei és kiadásai. Költségvetési bevételek és költségvetési kiadások.
– A központi költségvetés előkészítése. A központi költségvetésről szóló törvény szerkezete és tartalma. A központi költségvetésről szóló törvény elfogadása. A költségvetés elfogadását követő feladatok.
– A kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendje.
– Az államháztartás finanszírozási rendszere. Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok finanszírozása. Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak finanszírozása. Az államháztartás önkormányzati alrendszerének finanszírozási rendje. Adósságot keletkeztető ügyletek engedélyezésének eljárási szabályai.
– Kezesség-, garanciavállalás, követelések az államháztartásban. Kezesség- és garanciavállalás az államháztartás önkormányzati alrendszerében.
– Az államadósság fogalma, számítása. Az adósságcsökkentés. Az államadósság keletkezését és növekedését korlátozó szabályok. Az Államadósság Kezelő Központ jogállása, feladatai.
– A Költségvetési Tanács. A Költségvetési Tanács tagjai. A Költségvetési Tanács feladata, hatásköre, működésének szabályai.
– Az államháztartás információs rendszerének funkciója, felépítése. A törzskönyvi nyilvántartás. Kincstári adatkezelés. Adatszolgáltatási kötelezettségek.
– A kincstári rendszer. A Kincstári Egységes Számla. A Magyar Államkincstár által vezetett számlák. Likviditás kezelés. Számlavezetés az államháztartás ön- kormányzati rendszerében. Kontrollok és ellenőrzési funkciók a kincstári tevékenységében.
– A nemzeti vagyon fogalomkörébe tartozó egyes vagyontípusok. A nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás. Az állami vagyon. Az állami vagyonnal való gazdálkodás sajátos államháztartási szabályai. Az önkormányzati vagyon. A nemzeti vagyon megőrzése és védelme. A vagyongazdálkodás alapelvei. A nemzeti vagyon kezelése, hasznosítása.
– A költségvetési szerv fogalma, tevékenysége. Alaptevékenység és vállalkozási tevékenység az államháztartás szervezeteinél. A költségvetési szerv alapítása. A költségvetési szerv átalakítása, megszüntetése.
– A költségvetési szerv irányítása, felügyelete. A költségvetési szerv szervezete, működése és képviselete.
– A költségvetési szervek belső szabályzatainak rendszere. A működés és gazdálkodás alapvető szabályzatai. Az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben előirt szabályzatok. Számviteli szabályzatok. A belső kontrollrendszer szabályzatai.
– A költségvetési gazdálkodás horizontális folyamatai. Létszámgazdálkodás, munkaerő-gazdálkodás, személyi juttatások, illetményszámfejtés. Központi illetményszámfejtés. A működés tárgyi feltételeinek biztosítása az államháztartás szervezeteinél. Beruházás, felújítás, karbantartás. A készletgazdálkodás célja és feladatai.
– A költségvetési gazdálkodás vertikális folyamatai. Kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés az államháztartásban. A teljesítés igazolása, érvényesítés, utalványozás.
– A helyi önkormányzás általános szabályai. Önkormányzati feladat- és hatáskörök. Kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok. Államigazgatási feladat- és hatáskörök. A helyi önkormányzatok szervei és működésük. A helyi önkormányzatok társulásai. A helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete. A törvényességi felügyelet eszközei, terjedelme. A kormányhivatal információkérési és javaslattételi joga.
– A költségvetés végrehajtásának általános szabályai. A központi költségvetés előirányzatainak módosítása, átcsoportosítása. Az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása az államháztartás önkormányzati alrendszerében. Az előirányzatok felhasználásának korlátai.
– A költségvetési támogatás általános szabályai. A költségvetési támogatás biztosításának és rendelkezésre bocsátásának módja. A helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások igénylése. A feladatalapú támogatások rendszere. A támogatások elszámolása és felülvizsgálata, felhasználásának ellenőrzése. Összehangolás, monitoring, beszámolás, visszakövetelés a támogatások rendszerében.
– Az önkormányzatok gazdálkodása. A helyi önkormányzatok feladatfinanszírozási rendszere. Adósságrendezés az önkormányzatoknál.
– A helyi önkormányzatok költségvetési rendelete. A költségvetési rendelet előkészítése, elfogadása. A helyi önkormányzatok átmeneti gazdálkodásának szabályai. A nemzetiségi önkormányzatok, társulások, térségi fejlesztési tanácsok költségvetése.
– Az államháztartás számviteli rendszere. A költségvetési számvitel célja és tartalma. A pénzügyi számvitel célja és tartalma. A számviteli alapelvek alkalmazása az államháztartás szervezeteinél.
– A költségvetési könyvvezetés szabályai az államháztartás szervezeteinél. A nyilvántartási számlák rendszere.
– A pénzügyi könyvvezetés szabályai az államháztartás szervezeteinél. A könyvviteli számlák rendszere.
– Számviteli politika az államháztartás számvitelében. Az egységes számlakeret és számlarend felépítése és tartalma. Az egységes számlatükör szerkezete és tartalma.
– Nyitó tételek, a nyitás utáni feladatok az államháztartás számvitelében.
– Az eszközök bekerülési értéke az államháztartás szervezeteinél. Az eszközök értékcsökkenésének, értékvesztésének megállapítása és elszámolása, az értékhelyesbítés lehetősége.
– Az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módja, könyvelési tételei.
– Kötelező egyezőségek az államháztartás számvitelében. Egyezőségek a költségvetési számvitelen belül. Egyezőségek a költségvetési és pénzügyi számvitel között. Pénzeszközök állományváltozásának levezetése.
– Kötelező és egyéb részletező nyilvántartások az államháztartás számvitelében. A részletező nyilvántartások tartalma.
– A könyvviteli zárlat. A könyvviteli zárlatok határidői, feladatai és tartalma. Havi, negyedéves, éves zárlatok.
– A beszámolás általános szabályai az államháztartásban. Kincstári költségvetési jelentés. Éves költségvetési beszámoló.
– Zárszámadás. Zárszámadás az államháztartás központi alrendszerében. Zárszámadás az államháztartás önkormányzati alrendszerében.
– Beszámolási kötelezettség az államháztartás számviteli rendszerében. Az éves költségvetési beszámoló elkészítése. Az éves költségvetési beszámoló részei.
– Az éves költségvetési beszámoló jóváhagyása és megküldése. A mérlegkészítés időpontja. Az éves költségvetési beszámolóval kapcsolatos határidők az államháztartás alrendszereiben.
– Az összevont (konszolidált) beszámoló elkészítése az államháztartásban. Az összevont (konszolidált) beszámoló részei és tartalma. A konszolidálás módszertana.
– Költségvetési jelentés az éves költségvetési beszámolóban, illetve az éves összevont (konszolidált) beszámolóban.
– A költségvetési jelentés, a konszolidált költségvetési jelentés felépítése és adattartama.
– Maradvány elszámolás. Költségvetési maradvány megállapítása az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerében. A maradványkimutatás szerkezete és tartalma.
– Mérleg az államháztartás számviteli rendszerében. A mérleg szerkezete és tartalma. A mérleg alátámasztása leltárral. Az önkormányzatok vagyonkimutatása. Az eszközök és források értékelése az államháztartás szervezetei mérlegében.
– Eredménykimutatás az államháztartás számviteli rendszerében. Az eredménykimutatás szerkezete és tartalma.
– A költségekről és megtérült költségekről szóló kimutatás szerkezete és tartalma az államháztartás számviteli rendszerében.
– A kiegészítő melléklet az államháztartás számviteli rendszerében. A kiegészítő melléklet tartalma. A kiegészítő melléklet kötelezően előírt információi, különös tekintettel az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet mellékleteire.
– Hibák javítása az államháztartás számvitelében. A beszámolóval le nem zárt időszakokkal kapcsolatos hibák javítása. A mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között, illetve a mérlegkészítés időpontját követően feltárt hibák javítása.
– Az államháztartási kontrollok rendszere. Az államháztartási kontrollok célja. Az államháztartási kontrollok szervezeti rendszere.
– Az Állami Számvevőszék jogállása és hatásköre. Az Állami Számvevőszék feladatai. Az Állami Számvevőszék szervezete. A számvevőszéki ellenőrzés szabályai. a számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos sajátos jogosultságok és kötelezettségek. Az ellenőrzési jelentés és annak nyilvánossága.
– A kormányzati ellenőrzési szerv és az európai támogatásokat ellenőrző szerv. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI). Az Európai Uniós Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF).
– A kincstári ellenőrzés. A kincstári ellenőrzés szabályai, lefolytatása. A helyi önkormányzatok szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzése. A kincstári ellenőrzésről készített jelentés tartalma, hasznosítása.
– Az önkormányzati biztos. Az önkormányzati biztos megbízása. Az önkormányzati biztos jogosultságai és kötelezettségei.
– A költségvetési szervek belső kontrollrendszere. A belső kontrollrendszer elemei. A COSO modell. Ellenőrzési nyomvonalak. A szabálytalanságok kezelése. Kockázatkezelés. A folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (FEUVE). Vezetői nyilatkozat a belső kontrollrendszer működéséről.
– A költségvetési szervek belső ellenőrzése. A belső ellenőrzés kialakítása és működtetése. A bizonyosságot adó és a tanácsadó tevékenység végrehajtása. Belső ellenőrzési kézikönyv. A belső ellenőrzés központi harmonizációja és koordinációja.
Budapest, 2016. január 31.
Összeállította: dr. Printz János
– Az ügyfél elfogadás vagy meghosszabbítás specialitásai értékpapír kibocsátók esetén
– A megbízás elfogadás specialitásai értékpapír kibocsátók esetén
– Az értékpapír kibocsátókkal kötött könyvvizsgálati szerződés sajátosságai
– Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók meghatározása és a könyvvizsgálati munka elvállalásának specialitásai
– Könyvvizsgálói rotációs követelmények a közérdeklődésre számot tartó és az értékpapír kibocsátó gazdálkodók vonatkozásában
– A lényegességi küszöb meghatározása az értékpapír kibocsátók esetén (vetítési alap és a mérték specialitásai)
– A könyvvizsgálati munkaprogram kialakításának sajátosságai értékpapír kibocsátók könyvvizsgálata esetén
– Belső minőségellenőr kijelölése, az ellenőr szerepe és munka a belső minőségellenőrrel
– A könyvvizsgálati eljárások eltérései az értékpapír kibocsátók esetén
– Új könyvvizsgálat esetén a nyitóegyenlegek vizsgálata
– Az egyenleg megerősítések módszertana és gyakorlata
– A visszaélések felderítésével kapcsolatos eljárások kiemelt jelentősége
– Szakértők bevonása a könyvvizsgálatba: informatikai, értékelési, jogi, csalás kivizsgáló, adó, aktuárius szakértők
– A letétkezelővel történő egyeztetés könyvvizsgálatának speciális eljárásai
– Az informatikai rendszerek könyvvizsgálatának módszertana
– Folyamat felmérések és a kontroll környezet megbízhatóságának vizsgálata és ennek hatása a részletes tesztelésre
– Kommunikáció az audit bizottsággal (éves rendszeres és rendkívüli) – tartalma, időzítése
– A kibocsátási tájékoztatóval kapcsolatos könyvvizsgálati munka
– Jelentéskészítés és az azt megalapozó könyvvizsgálati munka az értékpapír kibocsátóknál (éves beszámolóról kiadott jelentés, kibocsátási tájékoztató kapcsán kiadott jelentés)
– Kommunikáció a felügyeleti hatósággal (MNB) – titoktartás szabályozása, rendszeresség, speciális esetek
– Könyvvizsgálati bizonyítékokon (vezetés vagy a vezetés szakértője által készített információ) elvégzendő könyvvizsgálati eljárások
– Konszolidált beszámoló esetén a komponens könyvvizsgálókkal való kommunikáció és a konszolidációs lépések könyvvizsgálata
– Kapcsolt felek vizsgálata
– A vállalkozás folytatása elvének vizsgálata
– Fordulónap utáni események vizsgálata
– A dematerializált értékpapír előállítása
– Az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala
– Rendszeres tájékoztatás
– Rendkívüli tájékoztatás
– A közérdeklődésre számot tartó kibocsátóra vonatkozó előírások
– Központi értékpapírszámla
– Az értékpapírszámla
– Zárolt értékpapír-alszámla
– Az értékpapírszámla megszűnése
– A számlarendszer részletes szabályai
– Ügyfélszámla
– A befektetési hitelezés
– Halasztott pénzügyi teljesítés
– Értékpapír-kölcsönzés
– Nyilvánosságra hozatal
– Ügyfélkövetelések védelme
– Könyvvizsgálat
– Titoktartás
– Üzleti titok
– Értékpapírtitok
– Általános szabályok, a részvény előállítási módja
– Saját részvény
– Pénzügyi segítség részvényszerzéshez
– Részvényfajták, részvényosztályok, részvénysorozatok
– Részvényutalvány, ideiglenes részvény
– Részvénykönyv
– A kötvény fogalma
– A kötvény átruházása
– A letétéi jegy fogalma
– A letétéi jegy futamideje
– A letétéi jegy tartalmi elemei
– A letétéi jegy dematerializálása
– Jelzáloglevél kibocsátásának módja, feltételei
– A jelzáloglevelek fedezete
– Jelzáloglevélből eredő kötelezettség átszállása
– Vagyonellenőr megbízása, tevékenységi köre, kötelezettségei
– Tájékoztatási kötelezettség
– EU és Magyarország fenntarthatósággal kapcsolatos szabályozása
Az ESG dimenziói példákkal
EU fenntarthatósági ambíciói és kapcsolódó szabályozói keretrendszer rövid bemutatása
A magyar szabályozási környezet alakulásának rövid bemutatása (BÉT ajánlás, az MNB zöld ajánlásai a bankoknak és biztosítóknak, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény), CSRD)
– Önkéntes fenntarthatósági jelentéstételi keretrendszerek
A jelentősebb keretrendszerek evolúciója, szemléltető bemutatása
A GRI keretrendszer rövid áttekintése (a sztenderdek felépítése, alapelvek, lényegességi felmérés)
Az ISSB sztenderdek átfogó bemutatása (témakörök, sztenderdek felépítése, materialitás)
– CSRD implementálása
CSRD fejlődése és hatálya
Fenntarthatósági jelentésre kötelezettek köre és első jelentéstételi kötelezettség
Mentesítési szabályok
A fenntarthatósági beszámolás tartalma
A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági vélemény (Bizonyossági jelentés)
Az ESRS sztenderdek struktúrája
A szektor agnosztikus ESRS-ek
Kettős lényegességi felmérés követelménye
Fokozatosan bevezethető közzétételi követelmények (phasing-in)
EFRAG dokumentumok alapján a már meglévő keretrendszerekkel való interoperabilitás bemutatása (GRI, ISSB)
Röviden a tanúsítási szabályokról
Fenntarthatósági jelentés letétbe helyezése, közzététele és nyilvánosságra hozatala
- Az EU Taxonómia szabályozás áttekintése
ESEF tagging (A digitális taxonómia egyelőre terv fázisban van)
SFDR
CS3D
– Hazai szabályozás áttekintése
Számviteli törvény
– III/A. Fejezet – Fenntarthatósági jelentés
– VI/C. Fejezet – Az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény
– A fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenységgel kapcsolatos szabályozás, követelmények.
– Európai Fenntarthatósági Jelentési Szabványok
EUROPEAN SUSTAINABILITY REPORTING STANDARDS(ESRS)
– ESRS 1 Általános elvárások
Az ESRS szabványok kategóriái, jelentéstételi területek (horizontális szabványok, aktuális szabványok, ágazatspecifikus szabványok)
Hatókör és kivételi szabályok áttekintése
ESRS keretelvek és első alkalmazás
Kettős lényegesség a fenntarthatósági közzétételek alapjaként (érdekelt felek, lényeges kérdések, információk lényegessége, kettős lényegesség: hatás és pénzügyi lényegesség) – EFRAG végrehajtási iránymutatása,
Értéklánc (jelentéstevő vállalkozás és értéklánc, becslési szektorátlagok és közelítő értékek) – EFRAG végrehajtási iránymutatása
A fenntarthatósági információk elkészítése és bemutatása (összehasonlító információk, becslés forrásai, eredmények bizonytalansága, beszámolási időszak végét követő események közzététele, korábbi időszakok hibáinak jelentése, kapcsolódás a pénzügyi kimutatásokhoz, minősített és érzékeny adatok)
A fenntarthatósági nyilatkozat szerkezete (felépítése, általános bemutatási követelmény, tartalma és szerkezete)
– ESRS 2 – Általános közzétételek
Közzétételi követelmény (A fenntarthatósági nyilatkozatok elkészítésének általános alapja; konkrét körülményekkel kapcsolatos közzétételek; igazgatási, irányítási és felügyeleti testületek szerepe; a fenntarthatósággal kapcsolatos teljesítény integrálása az ösztönző rendszerekbe; nyilatkozat az átvilágításról, a fenntarthatósági jelentéstétellel kapcsolatos kockázatkezelés és belső kontrollok; stratégia, üzleti modell és értéklánc közzétételi követelményei)
Hatás-, kockázat- és lehetőségkezelés (a lényegességi értékelési folyamatra vonatkozó közzétételek, a politikákra és intézkedésekre vonatkozó minimális közzétételei követelmények)
Mutatók és célok (közzétételi minimumkövetelmény – mérőszámok MDR-M – az anyagok fenntarthatóságával kapcsolatos mérőszámok; – célok MDR -T – A szakpolitikák és intézkedések hatékonyságának nyomon követése célokon keresztül)
Függelékek („A” függelék: az előkészítés alapja, kormányzás, stratégia, hatás-, kockázat- és lehetőségkezelése, mutatók és célok; „B” függelék: az uniós jog által előírt, több területet érintő és aktuális szabványokban szereplő adatpontok jegyzéke; „C” függelék: közzétételi/alkalmazási követelmények a helyi ESRS-ben, amelyek az ESRS 2 általános közzétételekkel együtt alkalmazandók)
– ESRS E1 – Klímaváltozás
Klímaváltozás alkalmazkodás (az éghajlattal kapcsolatos lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló folyamatok leírása, az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos szakpolitikák, az éghajlat-változási politikákkal kapcsolatos fellépések és erőforrások)
Klímaváltozás mérséklés (az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló átállási terv, szén-dioxid-kibocsátási egységekből finanszírozott ÜHG-eltávolítási és ÜHG-kibocsátás csökkentési projektek, belső szén-dioxid-árazás)
ÜHG kibocsátások besorolása
Scope 1 kibocsátások (kategóriák, kibocsátás csökkentési lehetőségek)
Scope 2 kibocsátások
Scope 3 kibocsátások (jelentőség az ÜHG leltárban; upstream és downstream tevékenységek az értékláncban és a Scope 3 kibocsátások 15 kategóriája; időbeliség – elmúlt időszakok, beszámolási időszakok, jövőbeli időszakok)
Az ÜHG számvitel és beszámolás alapelvei, ÜHG leltár készítése
ÜHG kibocsátások mérése és kezelése: Scope 1 és 2
Scope 3 kibocsátások mérése: a leggyakrabban előforduló kategóriák, alkalmazandó sztenderdek, adatszükséglet, számítási metodológiák
– Kategória 1: vásárolt áruk és szolgáltatások; Kategória 2: tőkebefektetések
– Kategória 3: üzemanyaggal és energiával kapcsolatos tevékenységek
– Kategória 4 és 9: upstream és downstream szállítás és disztribúció
– Kategória 5: a működés során termelt hulladékok és Kategória 12: az eladott termékek életciklus végén történő kezelése
– Kategória 6: üzleti utazások
– Kategória 7: munkavállalók ingázása
– Kategória 8 és 13: upstream és downstream lízingelt eszközök
– Kategória 15: befektetések
Energia (energiafogyasztás és energiaszerkezet, a nettó bevételen alapuló energiaintenzitás,)
– ESRS E2 – Szennyezés
Szennyezés (szennyezéssel kapcsolatos politikák, a szennyezéssel kapcsolatos célértékek, levegőszennyezés, vízszennyezés, a talaj szennyezése, a szennyezéssel kapcsolatos hatások, kockázatok és lehetőségek várható pénzügyi hatásai)
Erőforrások (szennyezéssel kapcsolatos tevékenységek és erőforrások)
Aggodalomra okot adó anyagok (mikroműanyagok)
– ESRS E – Vízi és tengeri erőforrások E3
Víz és tengeri erőforrások (a vízzel és a tengeri erőforrásokkal kapcsolatos anyagok, vízfogyasztás, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló eljárások, vízzel és a tengeri erőforrásokkal kapcsolatos szakpolitikák, a vízi és tengeri erőforrásokkal kapcsolatos tevékenységek és erőforrások, a vízzel és a tengeri erőforrásokkal kapcsolatos hatások, kockázatok és lehetőségek várható pénzügyi hatásai, vízfogyasztás, vízkivétel, vízelvezetés, vízkibocsátás az óceánokban, tengeri kitermelés és felhasználás, erőforrások)
– ESRS E – Biodiverzitás és ökoszisztémák E4
A biológiai sokféleség csökkenésének közvetlen hatásai (klímaváltozás, a földhasználat megváltoztatása, édesvíz-felhasználás, változás és a tengerhasználat változása, közvetlen hasznosítás, idegenhonos inváziós fajok, szennyezés)
Állapotra gyakorolt hatások (fajok populációjának mérete, fajok, globális kihalási kockázata)
Hatások mértéke az ökoszisztéma állapotára (talajromlás, elsivatagosodás, talajtömítés)
– ESRS E – Erőforrások használata és körforgásos gazdaság E5
Erőforrások (az anyagi erőforrások felhasználásának és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló folyamatok leírása; az erőforrás-felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos politikák; erőforrás-felhasználás várható pénzügyi hatásai és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos hatások, kockázatok és lehetőségek; erőforrás-kiáramlás; erőforrások beáramlása, beleértve az erőforrás felhasználást; erőforrás kiáramlása és a termékekkel kapcsolatos hulladék)
– ESRS S – Saját munkaerő S1
Munkakörülmények (biztos foglalkoztatás, munkaidő, megfelelő bérek, szociális párbeszéd, egyesülés szabadsága, üzemi tanácsok megléte, a munkavállalók részvételi jogai, kollektív tárgyalások, kollektív megállapodások, a munka és a magánélet egyensúlya, egészség és biztonság)
Egyenlő bánásmód (nemek közötti egyenlőség és egyenlő díjazás, egyenlő értékű munka, képzés és készségfejlesztés, foglalkoztatás és befogadás fogyatékossággal élő személyek, erőszak elleni intézkedések és munkahelyi zaklatás, sokféleség)
Egyéb munkával kapcsolatos jogok (gyermekmunka, kényszermunka, megfelelő elhelyezés, magánélet)
– ESRS S – Munkaerő az értékláncban S2
Munkakörülmények (biztos foglalkoztatás, munkaidő, megfelelő bérek, szociális párbeszéd, egyesülés szabadsága, üzemi tanácsok megléte, a munkavállalók részvételi jogai, kollektív tárgyalások, kollektív megállapodások, a munka és a magánélet egyensúlya, egészség és biztonság)
Egyenlő bánásmód (nemek közötti egyenlőség és egyenlő díjazás, egyenlő értékű munka, képzés és készségfejlesztés, foglalkoztatás és befogadás fogyatékossággal élő személyek, erőszak elleni intézkedések és munkahelyi zaklatás, sokféleség)
Egyéb munkával kapcsolatos jogok (gyermekmunka, kényszermunka, megfelelő elhelyezés, magánélet)
– ESRS S – Érintett közösségek S3
Közösségek gazdasági, társadalmi és kulturális jogok (megfelelő elhelyezés, megfelelő élelmiszer, víz és szennyvízelvezetés, földterülettel kapcsolatos hatások, biztonsággal kapcsolatos hatások)
A közösségek polgári és politikai jogai (véleménynyilvánítás szabadsága, gyülekezés szabadsága, emberi jogok)
Népek, őslakosok jogai (kulturális jogok, önrendelkezés)
– ESRS S – Vásárlók és végfelhasználók S4
Információkkal kapcsolatos a fogyasztókra gyakorolt hatások és végfelhasználók (magánélet, véleménynyilvánítás szabadsága, a minőségi információkhoz való hozzáférés)
Fogyasztók és/vagy végfelhasználók személyes biztonsága (egészség és biztonság, egy személy biztonsága, gyermekek védelme)
Fogyasztók és/vagy végfelhasználók társadalmi befogadása (megkülönböztetés tilalma, hozzáférés termékekhez és szolgáltatásokhoz, felelős marketing üzenetek)
– ESRS G1 – Üzletvitel
Vállalati kultúra (a visszaélések védelme, fúvók, állatjólét, menedzsment kapcsolatok, fizetési gyakorlat)
Korrupció és megvesztegetés (megelőzés és detektálás beleértve a képzést, események)
– ISAE 3000 alapján a könyvvizsgálati módszerek
1. Bevezetés
– ISAAB & ISAE rövid történeti háttér
– az ISAE 3000 hatálya
– a lehetséges bizonyossági szintek, különbségek és hasonlóságok
– az igazoló típusú és a közvetlen megbízás jellemzői
2. Minőségirányítással kapcsolatos követelmények
3. Etikai és függetlenségi követelmények
4. Vizsgálat lépései:
1. előkészítő szakasz:
= vizsgálati előfeltételek
= a vizsgálati kritériumok alkalmasságának feltételei
= ügyfél- és megbízásértékelés egyéb kockázati szempontjai
= a megbízás elfogadása
= a megbízásra irányuló szerződés
2. tervezés:
= munka- és erőforrásterv összeállítása
= könyvvizsgáló által igénybe vett szakértők
= a vizsgálatvezetővel kapcsolatos elvárások
= a vizsgálatot végző csapat összetétele: assurance szakemberek és a fenntarthatósági témákban jártas szakértők
= szükséges kvalitások
= a megbízás minőségbiztosításáért felelős személy bevonása
= induló kockázatelemzés
= csalás (pl. zöldremosás) kockázata
= lényegességi értékek megállapítása + abszolút vs relatív, kvantitatív vs kvalitatív információk sajátosságai
= a megbízás tárgyára vonatkozó, egyértelműen beazonosítható
információ teljességének felmérése
3. vizsgálati eljárások megtervezése, végrehajtása:
= a vállalkozás és belső ellenőrzési & kontroll környezetének megismerése
= a jelentéstétel határai (szervezeti, működési), az adatgyűjtési és jelentéstételi folyamatokért felelős személyek és rendszerek beazonosítása és ennek jelentősége a megbízás sikeressége szempontjából
= a lényeges területeken működő kontrollok tesztelése
= szubsztantív eljárások
o elemző eljárások
o külső megerősítések
o szelektív tesztelések
o újraszámolás
= a fenntarthatósági információkkal kapcsolatos becslésekre irányuló vizsgálati eljárások
= megbízott szakértők munkájának értékelése
= Kvalitatív közzétételek vizsgálata
= egyéb információk és kezelésük a megbízás során
= a vizsgált időszakot követő események és kezelésük a megbízás során
4. következtetés megfogalmazása:
= a hibák összesítése, értékelése a lényegesség tükrében (kvantitatív vs kvalitatív adatok értékelési sajátosságai)
= korábbi évi információban azonosított hiba kezelése
= a bizonyossági vélemény megfogalmazása (vélemény típusai, az egyes vélemények sajátosságai)
= jelentéstételi követelmények:
kötelező és opcionális elemek
a bizonyosságot nyújtó könyvvizsgáló és a vállalkozás felelősségei
az elvégzett munka megfogalmazása
= a bizonyosságot nyújtó jelentés felhasználásának korlátozása, illetve a jelentés nyilvánosság számára elérhetővé tétele
= teljességi nyilatkozat
5. Az elvégzett munka dokumentálása
– ISAE 3410 sztenderd
Az ISAE 3000 sztenderden túlmutató eljárások
– ISSA 5000 sztenderd
– A fenntarthatósági jelentés összeállítása és a riporting funkciók megszervezése
A Fenntarthatósági jelentés vállalaton belüli támogatottsága, adatszolgáltatás
Kontrollok és IT rendszerek
Gyakorlati megvalósítás kihívásai
– Fenntarthatósági jelentések és vizsgálatukkal kapcsolatos esettanulmányok
Kettős lényegesség meghatározása a gyakorlatban, különböző iparágakban, valamint a kettős lényegesség megállapításának könyvvizsgálata.
Konszolidált jelentések esetében a jelentés összeállítása és könyvvizsgálati hatókör megállapítása.
Gyakorlat a lényegesség megállapításra a lényeges hibás állítások kockázatának felmérésére és eljárások megtervezésére, példa eljárások.