A fegyelmi bizottság – továbbiakban: bizottság – a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvényben (a továbbiakban: Kkt.) foglaltak, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara alapszabálya, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara szabályzata a könyvvizsgálói hivatás magatartási (etikai) szabályairól és fegyelmi eljárásáról (a továbbiakban: fegyelmi szabályzat), valamint az előzőekhez kapcsolódó és a fegyelmi eljárással kapcsolatos mindenkor hatályos jogszabályok figyelembevételével végzi tevékenységét.
Az alapszabály 333. pontja alapján a bizottság működésének szabályait jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: szabályzat) állapítja meg, mely szabályzatot a Kkt. 128. § (2) bekezdése szerint a kamara elnöksége hagyja jóvá.
A szabályzatban nem kerülnek megismétlésre azok az előírások, amelyek az előző bekezdésben foglalt törvényben és belső szabályzatokban rögzítésre kerültek.
A bizottságnak 5 (öt) tagja van, amelyből 1 (egy) fő a bizottság elnöke. A bizottság zavartalan működéséhez legalább 3 (három) fő jelenléte szükséges (határozatképesség).
1. A bizottság ülését az elnök vezeti, akit akadályoztatása, illetve felkérése esetén az általa szóban vagy írásban megbízott bizottsági tag is helyettesíthet. Abban az esetben, ha a bizottsági ülést nem az elnök vezeti, akkor a megbízás módját – a szóbeli vagy az írásbeli megbízás – a bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
A tényállás tisztázásához szükséges írásbeli megkeresések aláírására a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az ügy előadója is jogosult.
2. A bizottság elnöke a fegyelmi tárgyalást megnyitja. A fegyelmi tárgyalás megnyitása után a fegyelmi ügy előadója ismerteti a fegyelmi szabályzat szerinti eljárás alapjául szolgáló okiratokat, illetőleg tényeket. Az ismertetés után a bizottság elnöke az eljárás alá vont személy meghallgatása előtt tájékoztatja az eljárás alá vont személyt az eljárással kapcsolatos jogairól, illetőleg a kötelezettségeiről. Előzőek a fegyelmi eljárás kezdeményezőjének, illetőleg tanúknak és szakértőnek az esetleges meghallgatására is megfelelően irányadók. Az eljárásban részt vevő személyeket nyilatkozatuk előtt a bizottság elnöke tájékoztatja a jogaikról és kötelezettségeikről, mely tájékoztatás megtörténtét és a tájékoztatott személyeknek azt a nyilatkozatát, hogy a jogokról és a kötelezettségekről történő tájékoztatást megértették, a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
3. A fegyelmi bizottság 3 tag részvétele esetén is jogosult érdemi döntés meghozatalára. Minden tagnak 1 szavazata van. Ha szavazategyenlőség alakul ki a határozat meghozatalánál, akkor a szavazást meg kell ismételni. Ha továbbra is szavazategyenlőség áll fenn, akkor a harmadik alkalommal is meg kell ismételni a szavazást. Abban az esetben, ha a harmadik szavazás után is szavazategyenlőség áll fenn, akkor a bizottsági ülésen határozatot a bizottság nem hoz, hanem határozathirdetésre halasztja az ügyet, és a következő alkalommal kitűzött tárgyalási napon fog döntést hozni. A fegyelmi bizottság tagjai a következő tárgyalási napig ismételten áttekintik részletesen a tényállást.
4. Amennyiben a fegyelmi bizottság a megkezdett fegyelmi tárgyaláson az eljárást határozattal nem zárja le, a tárgyalás elhalasztásának tényét és annak okát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
Az első tárgyalás utáni folytatólagos tárgyalásokon a korábban már ismertetett iratok újabb ismertetésére nem kerül sor. A bizottság elnöke a folytatólagos tárgyaláson megnyilatkoztatja a fegyelmi megbízottat, illetőleg az eljárás alá vont személyt, hogy a korábbi nyilatkozataikat változatlanul fenntartják-e. A nyilatkozatra történő felhívást, és a felek nyilatkozatát jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
5. A tényállás tisztázása és a bizonyítási eljárás lefolytatása után a bizottság határozatot hoz, melyet a bizottság elnöke – akadályoztatása, illetve felkérése esetén az általa megbízott bizottsági tag – hirdet ki. A határozathirdetés a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül. A határozathirdetéskor a bizottság elnöke tájékoztatja az eljárás alá vont könyvvizsgálót, hogy a határozat 22 munkanapon belül írásban kézbesítésre kerül.
6. A fegyelmi bizottság a kamarai tag/könyvvizsgáló cég számára előírt fizetési kötelezettségek teljesítésének elmulasztása miatti fegyelmi határozatát a rendelkezésre álló iratok alapján, testületi ülésén, tárgyaláson kívül hozza meg, ha az eljárás alá vont kamarai tag/könyvvizsgáló cég előzetesen nem kérte tárgyalás tartását.
A szabályzat egyéb rendelkezéseit a tárgyaláson kívül meghozott fegyelmi határozatra is alkalmazni kell.
7. A határozathirdetés előtt a bizottság elnöke írásba foglalja a határozatnak az alábbi részeit:
– határozat megjelölést, az eljárás alá vont személy adatait és tagsági igazolvány számát
könyvvizsgáló cég esetében annak címét és kamarai nyilvántartási számát,
– a határozat rendelkező részét (kiszabott fegyelmi büntetés/figyelmeztetés alkalmazása melletti megszüntetés/megszüntetés, a kiszabott fegyelmi eljárási költségtérítés összege),
– tájékoztatást arról, hogy a határozat ellen van-e helye fellebbezésnek,
– milyen határidőn belül, hol és kinek a címére terjeszthető elő.
Az indokolásban a következő a szöveg:
– külön íven szövegezett határozat szerint
– fegyelmi eljárás költsége a határozatban részletezettek szerint
– dátum
– a fegyelmi eljárásban résztvevő személyek neve és eredeti aláírása
8. A 7. pont szerinti rövidített határozat eredeti példánya a fegyelmi ügy anyagának részét képezi.
Jelen szabályzat 2016. április 22. napján lép hatályba, mellyel egyidejűleg a bizottság 2011. január 25-én elfogadott korábbi szervezeti és működési szabályzata hatályát veszíti.
A Szervezeti és Működési Szabályzat 5. pontjában szereplő határozati melléklet
Magyar Könyvvizsgálói Kamara Fegyelmi bizottsága
FB- / () HATÁROZAT
1. Az eljárás alá volt személy adatai – név, nyilvántartási szám:
………………………………………………………………………..
2. Az eljárás alá vont könyvvizsgálói cég – név, cím, kamarai nyilvántartási szám:
………………………………………………………………………..
A határozat rendelkező része:
………………………………………………………………………..
fegyelmi büntetés / figyelmeztetés alkalmazása mellett megszüntetés/ megszüntetés
A fegyelmi eljárási költségtérítés összege:
………………………………………………………………………..
A határozat ellen a kézbesítéstől számított 22 munkanapon belül a fegyelmi megbízott, az eljárás alá vont vagy jogi képviselője írásban halasztó hatályú fellebbezést terjeszthet elő. A fellebbezést az elnökséghez címezve az első fokon eljáró fegyelmi bizottságnál kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Külön íven szövegezett határozat szerint.
A fegyelmi eljárás költsége a határozatban kerül részletezésre.
Keltezés
Aláírás