Magyar

 

Magyar Könyvvizsgálói Kamara

Felvételi Bizottságának Szervezeti és Működési Szabályzata * 

Hatályba lép 2016. október 1-jén.

Dőlt és félkövér betűvel szedve a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.), dőlt betűvel a kamara alapszabálya (a továbbiakban: ASZ), normál betűvel a szervezeti és működési szabályzat szövege

I. BEVEZETÉS

1. Az ASZ 333. és 344. pontja alapján a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (a továbbiakban: kamara) Felvételi Bizottsága (a továbbiakban: bizottság) működésének szabályait jelen szervezeti és működési szabályzatban állapítja meg, mely szabályzatot a Kkt. 128. § (2) bekezdése szerint a kamara elnöksége hagyja jóvá.

ASZ 344. A felvételi bizottság további jogait és kötelezettségeit, valamint feladatainak részletezését a bizottság szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni.

II. A BIZOTTSÁG FELADATAI, HATÁSKÖRE, FELELŐSSÉGE

2. A bizottság első fokon eljár az alábbi kamarai hatósági eljárásokban:

– Felvétel a kamarába, valamint a kamarai tagság megszűnésének megállapítása;

– Felvétel a könyvvizsgáló cégek nyilvántartásába, valamint az abból való törlés;

– Jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetésének engedélyezése, valamint a szüneteltetést követően a tevékenység újbóli ellátásának

engedélyezése;

– Felvétel a könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékébe és abból való törlés;

– Felvétel a harmadik országbeli könyvvizsgálók és a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók jegyzékébe, valamint törlés a jegyzékekből.

Előző ügyekben – a Kkt.-ban, az ASZ-ban, valamint a kamara felvételi szabályzatában foglaltak figyelembevételével – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

3. A bizottság első fokon eljár a Kkt. 11. § (2) bekezdésének alkalmazhatósága iránti eljárásokban, melyek során az ASZ és a kamara felvételi szabályzatának rendelkezéseit kell alkalmazni.

ASZ 342. A bizottság a Ket. keretei között felülvizsgálhatja a felvételi bizottság jogkörébe tartozó hatósági eljárásban hozott döntést, hivatalból intézkedhet a döntés kijavításáról, kiegészítéséről, módosításáról és visszavonásáról.

ASZ 343. A felvételi bizottság

a) kidolgozza és karbantartja a szervezeti és működési szabályzatát, azt jóváhagyásra az elnökség elé terjeszti,

b) kidolgozza és karbantartja a kamara felvételi szabályzatát, a harmadik országbeli könyvvizsgálók és könyvvizsgáló gazdálkodó szervezetek nyilvántartásba vételének szabályzatát, valamint a kamara mentori (könyvvizsgáló jelöltek képzési) szabályzatát, a szabályzatokat és azok módosítását az elfogadásra jogosult kamarai szerv (testület) elé terjeszti,

c) ellátja a harmadik országbeli könyvvizsgálók és a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók jegyzékének vezetésével kapcsolatos, a Kkt.-ben meghatározott feladatokat,

d) szükség szerint, de évente legalább egyszer beszámol tevékenységéről az elnökségnek és a küldöttgyűlésnek.

4. A bizottság beszámolóját az elnök írásban terjeszti a küldöttgyűlés elé.

II. A BIZOTTSÁG SZERVEZETE

5. A bizottság 5 tagból áll. A bizottság tagjait a küldöttgyűlés 5 évre választja a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet nem szüneteltető kamarai tagok közül. Az elnököt a tagok maguk közül választják meg nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel. A választásban az érintett tag is részt vesz.

6. A bizottság ügyviteléért és jelen szabályzatban foglaltak szerinti működéséért az elnök felelős. Az elnök szervezi és irányítja a bizottság munkáját, képviseli a bizottságot a bizottság hatáskörébe tartozó ügyekben. Az elnök állandó meghívottként rész vesz az elnökség ülésein, melynek eseményeiről, határozatairól, a tudomására jutott információkról a soron következő bizottsági ülésen tájékoztatást ad.

7. Az elnök – akadályoztatása esetén – helyettesítésével bármelyik tagot megbízhatja. Ha az elnök ebben akadályoztatva lenne, a tagok maguk közül jelölik ki azt a személyt, aki az elnököt – akadályoztatásáig – helyettesíti. Ha az elnöki tisztség bármely okból megüresedik, a bizottság 30 napon belül köteles a tagjai közül új elnököt megválasztani. E célból a bizottság ülését bármelyik tag jogosult összehívni.

ASZ 330. Az alapszabály 328. pontja szerinti bizottságok tagjának megbízatása megszűnik, ha

a) megbízatásának időtartama lejárt,

b) lemondott,

c) visszahívták,

d) szünetelteti a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását,

e) a kamarai tagsága megszűnt,

f) elhalálozott,

g) ha felmentették.

A bizottság tagja a tagságáról bármikor lemondhat.

III. A BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE

A bizottsági ülés összehívása, rendje

8. A bizottság testületként jár el. A bizottsági ülés akkor határozatképes, ha azon a tagok közül legalább 3 fő jelen van. Évente legalább tíz rendes bizottsági ülést kell tartani.

9. A bizottság üléseit az elnök hívja össze. Az ok és a cél megjelölésével a bizottság bármelyik tagja írásban kérheti az elnöktől a bizottság ülésének az összehívását. Ez esetben az elnök 8 napon belül köteles intézkedni a bizottság ülésének 30 napon belüli időpontra való összehívásáról. Ha az elnök az ülés összehívására vonatkozó kérelemnek nem tenne eleget, az ülés összehívását kezdeményező tag maga jogosult az ülést összehívni.

10. A bizottsági ülésre a tagokat a hely, időpont és a napirend közlésével kell meghívni. A bizottsági ülés összehívása történhet szóban vagy elektronikus úton. Az összehívás és a bizottsági ülés napja között lehetőleg legalább 7 napnak kell lennie. Szükség esetén a bizottság ülését rövidebb határidővel is össze lehet hívni, de ez esetben is közölni kell a napirendet, illetve a sürgős összehívás okát.

11. Ha a bizottság ülése – a tagok szándékos vagy indokolatlan távolmaradása miatt – két egymást követő alkalommal határozatképtelen lenne, akkor erről a bizottság elnöke köteles tájékoztatni a kamara elnökét és főtitkárát.

12. A bizottság üléseit az elnök vezeti. A bizottság a határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Az érvényes határozathoz a bizottság ülésén jelen lévő tagok többségének a szavazata szükséges. Ha a bizottság ülésén csak 3 fő van jelen, érvényes határozat csak a jelen lévők egyhangú döntésével hozható.

13. A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet legkésőbb a rákövetkező bizottsági ülésen az elnök, a bizottság által megválasztott hitelesítő tag, és a főtitkári hivatal által biztosított jegyzőkönyvvezető írnak alá. A jegyzőkönyvet aláírást és a hitelesítést követően 15 napon belül meg kell küldeni a kamara főtitkárának.

14. A bizottsági ülés megtartható úgy is, hogy azon a tagok nem közvetlen személyes jelenléttel, hanem arra alkalmas, az egymás közötti párbeszédet, illetve vitát korlátozás nélkül lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vesznek részt. Elektronikus hírközlő eszköz a telefon és az internet, illetve bármely hang, kép vagy írott szöveg közvetlen azonnali továbbítására alkalmas felhasználási módját biztosító számítástechnikai eszköz, kép- és hangátviteli rendszer. A bizottsági ülés ily módon történő megtartása esetén nem alkalmazhatók olyan elektronikus hírközlő eszközök, amelyek nem teszik lehetővé az eszközt használó személyének megállapítását, ellenőrzését, a szavazat(ok) egyértelmű rögzítését.

15. Nem lehet a bizottsági ülést a jelen szabályzat 14. pontjában foglaltak alkalmazásával megtartani, ha annak ilyetén megtartása ellen legalább 3 bizottsági tag írásban tiltakozik.

16. Amennyiben valamely bizottsági tag a jelen szabályzat 14. pontjában foglalt lehetőségek alkalmazásával kíván részt venni egy általános szabályok szerint megtartott bizottsági ülésen, köteles az összehívást követő 48 órán belül írásban, vagy elektronikus úton az elnöknek jelezni.

17. Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott bizottsági ülésen elhangzottakat és a hozott határozatokat hiteles módon úgy kell rögzíteni, hogy az utóbb is ellenőrizhető legyen.

18. A bizottság tagjai bizottsági ülés összehívása nélkül, írásban is szavazhatnak, ha a döntés ilyen módon is meghozható. E mód csak azokban a kérdésekben/ügyekben alkalmazható, amelyekben a szavazat megadásához minden szükséges információ kétséget kizáróan közölhető és alaposan vélelmezhető, hogy minden további nélkül a szavazat megadható.

Írásbeli szavazásra papíron, vagy elektronikus úton is sor kerülhet.

19. Az írásbeli szavazás végett az elnök határozattervezetet készít/készíttet. Ebben, vagy mellékletében szerepelnie kell minden olyan ténynek /adatnak/ információnak, amely a szavazat megadásához szükséges, továbbá a szavazat visszajuttatási határidejének, végül az „igen”, a „nem”, a „tartózkodom” szavaknak. Ez utóbbiak külön szavazólapra is írhatók. A határozattervezetet, a mellékletét, a szavazólapot a tagoknak elektronikus úton kell megküldeni. Ez mellőzhető akkor, ha a tag a küldeményt igazolhatóan személyesen átvette. A bizottság döntését a tagok által a megjelölt határidőre leadott szavazatok összesítésével kell megállapítani. Az összesítést a határidő leteltét követő 3 napon belül az elnök és általa a bizottság tagjai közül erre a feladatra előzetesen felkért tag együttesen végzi el azoknak a szabályoknak az alkalmazásával, amelyek a bizottság határozathozatalára irányadók. Az elkésve érkezett szavazatot érvénytelennek kell tekinteni. Az összesítésről jegyzőkönyvet kell felvenni. Ebben legalább rögzíteni szükséges a szavazatot adott tagok nevét és szavazatát az „igen”, a „nem”, a „tartózkodom”, illetve érvénytelen megjelöléssel, az összesítés eredményét, valamint a határozat tartalmát. A jegyzőkönyvet az elnök és a felkért tag sajátkezűen köteles aláírni. A jegyzőkönyvnek a szavazás végett eljuttatott határozattervezet /melléklet/ szavazólap szerves és elválaszthatatlan része. A jelen pont szerinti szabályok megfelelően irányadók az elektronikus úton történő szavazásra is.

A bizottság munkája, működése

20. A bizottság féléves munkaterv szerint végzi a tevékenységét, melyet a bizottság állít össze. A bizottság az egyes feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja.

21. A bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, e minőségükben képviseletnek nincs helye.

22. A bizottság tagjai a kamara ügyeiről szerzett értesüléseiket kötelesek hivatali titokként kezelni és megőrizni.

23. A bizottság működésének feltételeit, adminisztrációs ügyeinek ellátását a kamara főtitkára köteles biztosítani. A bizottság tevékenysége során felmerülő költségek (utazás, szakértő stb.) a kamarát terhelik.

IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉS

24. Jelen szabályzat a kamara elnökségének jóváhagyását követően, 2016. október 1. napján lép hatályba, mellyel egyidejűleg a bizottság 2008. március 28-ával hatályba léptetett korábbi szervezeti-és működési szabályzata hatályát veszíti.

Budapest, 2016. szeptember 30.

Szabó Anna
a felvételi bizottság elnöke