Módosítva 2018. október 26-án.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 105. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő különbözeti vizsgaszabályzatot alkotja.
A vonatkozó jogszabályi rendelkezések:
Kkt. 2. § E törvény alkalmazásában
20. Különbözeti vizsga: olyan vizsga, amelyet magyar nyelven kell teljesíteni, és nrneh’ a Magyarország területén folytatott jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásához szükséges ismeretek ellenőrzésére terjed ki.
Kkt. 4. § (5) A kamara
e) meghatározza a különbözeti vizsga követelményeit, lebonyolítja a különbözeti vizsgát,
9/G. § (1) A közfelügyeleti hatóság a természetes személy kérelmére igazolja, hogy a kérelmező jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet folytathat, amennyiben
a) rendelkezik az e törvényben meghatározott okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel,
b) a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül sikeresen teljesítette a szakmai kompetencia vizsgát, ha e kötelezettség alól a 104. § (2) bekezdése alapján nem mentesül, és
c) nem áll fenn vele szemben a 9/H. §-ban meghatározott kizáró ok.
(2) Kérelmére az (1) bekezdés szerinti igazolást kell kiállítani annak a természetes személynek, aki igazolja, hogy az Európai Gazdasági Térség valamely államának arra illetékes hatósága által kiállított, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkezik, valamint az e törvényben meghatározott különbözeti vizsgát sikeresen teljesítette, és nem áll fenn vele szemben a 9/H. §-ban meghatározott kizáró ok.
9/J. § (1) Kérelmére a 9/G. § (1) bekezdés szerinti igazolást ki kell állítani annak a természetes személynek, aki megfelel az alábbi feltételeknek:
a) nem tartozik a 9/G. § (2) bekezdésének hatálya alá,
b) igazolja, hogy rendelkezik egy harmadik ország arra illetékes hatósága által kiállított, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosító
engedéllyel,
c) nem áll fenn vele szemben a 9/H. §-ban meghatározott kizáró ok,
d) az e törvényben meghatározott különbözeti vizsgát sikeresen teljesítette,
e) igazolja, hogy eleget tesz a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4., valamint 6–13. cikkeiben megállapítottakkal egyenértékű követelményeknek, feltéve, hogy a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzését engedélyező harmadik ország viszonossági gyakorlat alapján hasonlóan jár el a kamarai tagokkal szemben.
(2) A viszonosság fennállása tekintetében, a közfelügyeleti hatóság kezdeményezése alapján, a külpolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó, amelyet a számviteli szabályozásért felelős miniszterrel egyetértésben alakít ki.
Kkt. 105. § (1) Különbözeti vizsgát az a természetes személy tehet, aki igazolja, hogy külföldön jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására jogosító, érvényes engedéllyel rendelkezik.
(2) A különbözeti vizsga a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységgel összefüggő, Magyarország területén hatályos jogszabályok és egyéb előírások ismeretének ellenőrzésére terjed ki.
(3) A különbözeti vizsga letételére engedélyt kell kérni. Az engedélyezés tekintetében a kamara oktatási bizottsága jár el. Az engedélyt meg kell adni a természetes személynek, ha az megfelel az (1) bekezdésben foglaltaknak.
(4) A különbözeti vizsga díjköteles. A vizsga díját a kamara állapítja meg és a díjat a vizsgára jelentkezéskor a kamara központi számlájára kell megfizetni.
(5) A különbözeti vizsga tartalmi követelményeit, az eljárási és az értékelési szabályokat a kamara külön szabályzatban határozza meg. A különbözeti vizsgának legalább részben írásbeli vizsgának kell lennie.
1. A különbözeti vizsga engedélyezése iránti eljárásban első fokon a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Bizottsága (továbbiakban: bizottság) jár el. A jelen szabályzatban foglalt eljárások és a különbözeti vizsga nyelve magyar.
2. A Kkt. 105. § (1) bekezdése értelmében különbözeti vizsgát az a természetes személy tehet, aki igazolja, hogy külföldön jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására jogosító, érvényes engedéllyel rendelkezik.
3. A Kkt. 105. § (3) bekezdése értelmében a természetes személy a bizottságtól kérvényezi a különbözeti vizsga letételére vonatkozó engedélyt. A bizottság ezen eljárása díjköteles, a díj mértéke 30.000,-Ft, melyet a kamara központi bankszámlájára kell befizetni a kérelem benyújtását megelőzően.
4. A kérelemhez csatolni kell
a) a 2. pontban hivatkozott engedélyt igazoló 30 napnál nem régebbi, eredeti okiratot és annak magyar nyelvű hiteles fordítását, valamint
b) az engedélyezési eljárás díjának megfizetését igazoló bizonylatot.
5. A kérelem a 4. pontban meghatározott mellékletekkel együtt a bizottsághoz címezve a főtitkári hivatalnál terjeszthető elő.
6. Az engedélyezési eljárás során a kérelmet az előterjesztést követő első bizottsági ülésen, de legkésőbb 60 napon belül kell elbírálni azzal, hogy hiánypótlási felhívás a kérelem beérkezésétől számított 10 napon belül bocsátható ki. A hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, illetve a jogsegélyeljárás időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít be.
7. A bizottság a kérelemnek helyt adó határozatot a döntés meghozatalától számított 15 napon belül a kérelmező által a kérelemben megjelölt elektronikus levélcímre megküldi.
8. A kérelmező a kérelmet elutasító határozat ellen annak közlésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet, melyet a kamara elnökséghez címezve a bizottságnál kell benyújtani. Az elnökség a fellebbezésről annak beérkezését követő 60 napon belül határoz és döntését megküldi a kérelmezőnek. A jogorvoslati eljárás díjmentes.
9. A bizottság évente kettő vizsgaidőpontot biztosít, amelyeket a kamara honlapján megelőző év december 15-ig közzétesz.
10. A különbözeti vizsgára jelentkezési kérelem benyújtásával kell jelentkezni. A jelentkezési kérelem a kamara honlapján közzétett módon terjeszthető elő a vizsga időpontjának megjelölésével, legkésőbb a vizsgát megelőző 30. napig. A vizsgára jelentkezés iránti kérelmezési eljárás díjmentes.
11. A különbözeti vizsgára jelentkezhet valamennyi természetes személy, aki a jelen szabályzat I. fejezetében meghatározott engedéllyel rendelkezik és a vizsgadíjat megfizetését igazolta. A jelen pontban meghatározott feltételek teljesítése esetén a vizsgára bocsátás nem tagadható meg.
12. A különbözeti vizsga díjköteles. A vizsga díja 250.000,-Ft. A pótvizsga díja mind a megismétlendő írásbeli vizsgánként, mind a megismétlendő szóbeli vizsgánként 18.000,- Ft – 18.000,- Ft.
13. A vizsgadíjat a vizsgára jelentkezéskor a kamara központi számlájára kell megfizetni és a megfizetést igazoló bizonylatot a jelentkezési kérelem mellékleteként kell meg küldeni.
14. A pótvizsgára a jelen szabályzat 10. pontjában foglaltak szerint a pótvizsga díj megfizetésével és ennek igazolásával egyidejűleg kell jelentkezni.
15. A kamara a különbözeti vizsga szervezésével és a vizsgáztatással kapcsolatos feladatokat a befizetett díjtételekből finanszírozza.
16. A különbözeti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A különbözeti vizsga a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységgel összefüggő, Magyarország területén hatályos jogszabályok és egyéb előírások ismeretének ellenőrzésére terjed ki.
17. A különbözeti vizsgát a vizsgára jelentkező személyeknek magyar nyelven a következő témakörökből (modulokból) kell letenni:
a) jogi ismeretek (szóbeli)
b) adózási ismeretek (írásbeli és szóbeli)
c) számviteli ismeretek (írásbeli és szóbeli)
18. A vizsga tartalmi követelményei az okleveles könyvvizsgálói szakképzés megfelelő moduljainak az okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzat 1. számú mellékletében részletezett tartalmi követelményeivel azonosak azzal, hogy a számviteli ismeretek vizsga vonatkozásában az okleveles könyvvizsgálói szakképzés magyar számviteli szabályozás részmoduljának követelményeit kell csak tekintetbe venni.
19. A különbözeti vizsga eredménye: „megfelelt” vagy „nem felelt meg”.
20. A vizsga követelményeinek teljesítéséről a bizottság igazolást állít ki, melyet a bizottság elnöke és a minősítő vizsgát lefolytató vizsgabizottság elnöke ír alá.
21. A jelen szabályzat 17/a) pontja szerinti modul esetében a vizsga egy részből (szóbeli), míg a 17/b) és c) pontja szerinti modulok esetében két részből (írásbeli és szóbeli) áll.
22. A jelen szabályzat 17/b) és c) pontja szerinti moduloknál a szóbeli vizsgára bocsátás feltétele mindkét modul írásbeli vizsgarészének sikeres teljesítése. Bármelyik szóbeli vizsga sikertelensége esetén az írásbeli vizsga mindkét modul vonatkozásában megismétlendő. E modulok esetében az első írásbeli vizsga teljesítéséhez képest valamennyi további vizsga 24 hónapon belül teljesítendő, ellenkező esetben valamennyi vizsgarészt meg kell ismételni.
23. Az írásbeli és a szóbeli részvizsgák időpontjait úgy kell megadni, hogy a szóbeli vizsga időpontját az írásbeli vizsga időpontját követő 20 napon belülre kell kijelölni.
24. Amennyiben a vizsgázó a vizsgára jelentkezett, de az írásbeli vagy szóbeli vizsgán nem jelent meg, a vizsgát csak ismételt jelentkezés esetén kezdheti meg újból. Ebben az esetben a jelenléti íven, illetve a vizsgajegyzőkönyvön a neve mellett a „nem jelent meg” bejegyzés szerepel.
25. Amennyiben a vizsgázó a sikeres írásbeli vizsgát követően nem jelent meg a szóbeli vizsgán, a jelen szabályzat 10. pontjának figyelembe vételével újra kell kérelmeznie a szóbeli vizsgára bocsátást.
26. A különbözeti vizsga moduljainak egyes vizsgái az első sikertelen vizsgát követően legfeljebb három alkalommal ismételhető meg. A különbözeti vizsga eredményével kapcsolatban jogorvoslatnak helye nincs. A harmadik sikertelen ismétlő vizsgát követően 3 év elteltével lehet újra különbözeti vizsgára jelentkezni.
27. A vizsgázónak az írásbeli és a szóbeli vizsga megkezdése előtt a személyi adatok igazolására szolgáló hatósági igazolványt kell bemutatnia.
28. Az írásbeli és szóbeli vizsgán használható segédletekről a vizsgázókat a bizottság előzetesen – döntésétől függően a kamara honlapján történő közzététel útján – tájékoztatja.
29. A vizsgabizottság négy tagból álló testület. A különbözeti vizsgák vonatkozásában vizsgabizottság elnöki és vizsgáztató tagi feladatokra a bizottság csak olyan személyt kérhet fel, aki az okleveles könyvvizsgálói képzés vizsgáztatói névjegyzékében (vizsgaelnök esetén a vizsgaelnöki névjegyzékében) szerepel. A vizsgabizottságban legalább egy-egy főt a következő névjegyzékből kell felkérni: jogi ismeretek, adózási ismeretek, számvitel magyar szabályozása.
30. A vizsgabizottság munkáját az elnök irányítja. Az elnök feladata a szóbeli vizsga szabályos megtartásának, zavartalan, tárgyilagos, a vizsgázót segítő nyugodt légkörének biztosítása, valamint az írásbeli vizsga eredményének a szóbeli vizsga időpontja előtti – jelen szabályzat 44. pontjában meghatározott – felülvizsgálata.
31. A vizsgabizottság tagjai az írásbeli és a szóbeli vizsgát külön-külön értékelik. Eltérő vélemény esetén az elnök szavazata dönt.
32. A vizsgabizottságot az eredmény kihirdetéséig teljes titoktartási kötelezettség terheli.
33. A bizottság feladata gondoskodni a vizsgák lebonyolításának zavartalanságáról, tisztaságáról, beleértve a felügyelők kijelölését is.
34. A jelen szabályzat 17/ b) és c) pontja szerinti modulok írásbeli vizsgái egy napon kerülnek megszervezésre, modulonként 150 –150 perc vizsgaidő biztosításával.
35. Az írásbeli vizsga az ismeretek magyar vonatkozásait kéri számon, amely során feladatokból és kérdésekből álló dolgozatot kell megoldani. A megoldás során nem programozható zsebszámológépet lehet használni.
36. Az írásbeli feladatok megoldása során a vizsgázónak a feltett kérdésekre áttekinthető formában, a számszerűsíthető esetekben tartalmilag és számszakilag pontosan, a szöveges válaszoknál lényegre törően kell választ adnia.
37. Az írásbeli feladatokat az objektív értékelés érdekében a helyszínen kiosztott, hitelesített papíron, golyóstollal kell megoldani. Az írásbeli vizsgán a vizsgázó által készített vázlatot a vizsgadokumentációhoz kell csatolni, a vizsgázó által fel nem használt vizsgalapokat pedig a vizsga befejezésekor össze kell gyűjteni.
38. Az írásbeli vizsga szabályainak megsértése esetén az elkövető írásbeli vizsgáját a felügyelők felfüggesztik és ezt a tényt a szabályok megsértését elkövető vizsgázó dolgozatán írásban is rögzítik. Felfüggesztés esetén az írásbeli vizsga eredménytelennek minősül.
39. Az írásbeli dolgozatok javítását, értékelését a kijelölt vizsgabizottsági tag végzi a megoldási útmutató alapján. A vizsgáztatónak jogában áll a megoldási útmutatóban nem szereplő, de egyébként logikailag helyes megoldást is elfogadni.
40. A borítólapon fel kell tüntetni a feladatmegoldásra maximálisan adható, illetve az elért pontok számát.
41. A feladatonként elért pontszámok összeadása alapján a vizsgáztató minősíti az írásbeli teljesítményt. Az írásbeli vizsga akkor sikeres, ha a vizsgázó mindkét modul esetén, modulonként eléri a megszerezhető pontok legalább 60%–60%-át.
42. Aki az írásbeli vizsgát sikertelenül teljesítette, szóbeli vizsgát nem tehet, de a szóbeli vizsga időpontja előtt lehetősége van a dolgozata értékelését megtekinteni Az írásbeli vizsga eredményét a vizsgadolgozat megtekintésére kijelölt időpont előtt legalább öt nappal kell a vizsgázó számára elérhetővé tenni.
43. A sikertelen vizsgát teljesítők a vizsgadolgozat javítását és értékelését áttanulmányozhatják és a javítással, illetve az értékeléssel szemben szóbeli észrevételeket tehetnek.
44. Ha vizsgabizottság az észrevételeket elfogadja, akkor az értékelést és a minősítést megváltoztathatja (a legalább 60%-os teljesítmény elérése esetén a vizsgázó szóbeli vizsgajogosultságát elismeri és a vizsgázó azonnal vizsgára bocsátható, vagy vizsgadíj ismételt megfizetése nélkül kérelmezheti a szóbeli vizsga letételének engedélyezését későbbi időpontra, vagy a következő vizsgaidőpontra), az elfogadott észrevételeket – az okok feltüntetésével – az írásbeli dolgozat borítólapján rögzíti és azt a vizsgabizottság elnöke aláírásával hitelesíti.
45. Ha a vizsgabizottság az észrevételeket nem fogadja el, az el nem fogadott észrevételeket és az elutasítás indokait kell a dolgozat borítólapján rögzíteni és a vizsgabizottság elnöke aláírásával hitelesíteni.
46. A szóbeli vizsgára a jelen szabályzat 22 pontjában foglalt feltételek teljesülése esetén kerülhet sor, egy vizsgaalkalom keretében mindhárom modul esetében.
47. A vizsgázót legkésőbb a szóbeli vizsgaidőpontot megelőző 5. napig tájékoztatni kell az írásbeli vizsgaeredményről.
48. A vizsgabizottság a szóbeli vizsga megkezdése előtt megbeszélést tart, amelyen véglegesíti az írásbeli vizsgadolgozatok eredményét, amelyet a vizsgabizottság elnöke a borítólapon aláírásával hitelesít.
49. Szóbeli vizsgán a vizsga céljára szolgáló helyiségben legfeljebb 4 vizsgázó tartózkodhat.
50. A vizsgázók részére a felkészüléshez legalább 30 perc felkészülési időt kell biztosítani.
51. A vizsgázók a szóbeli tételek kihúzását követően a vizsgatermet a szóbeli vizsga letételéig engedély nélkül nem hagyhatják el. E szabályok megszegése – az írásbeli vizsgadolgozat eredményétől függetlenül – sikertelen különbözeti vizsgát von maga után.
52. A szóbeli vizsgára vizsgázónként maximum 60 perc időtartamot biztosít a bizottság.
53. A szóbeli vizsga tételeit a vizsga tartalmi követelményei alapján állítja össze a bizottság, és azt az adott évi vizsgák időpontjainak kihirdetésével egyidejűleg a kamara honlapján közzé teszi.
54. A szóbeli vizsgán a vizsgázó által készített vázlatot a vizsgadokumentációhoz kell csatolni, a vizsgázó által fel nem használt vizsgalapokat pedig a vizsga befejezésekor össze kell gyűjteni.
55. A szóbeli vizsga befejezése után a vizsgabizottság értékeli a szóbeli vizsgát, és az írásbeli dolgozatot is figyelembe véve minősíti a vizsgázó teljesítményét. Véleményeltérés esetén a vizsgabizottság elnökének véleménye dönt.
56. A szóbeli vizsga akkor sikeres, ha azt a vizsgabizottság sikeresnek minősíti. A vizsga eredményét a vizsgabizottság elnöke felvezeti a vizsga jegyzőkönyvre.
57. A vizsga befejezéseként a jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke és tagja aláírják, és az eredményt kihirdetik, továbbá a vizsgadokumentumokat a bizottságának átadják.
58. A sikeres vizsga összesített eredményéről a bizottság igazolást/oklevelet állít ki, amelyet az utolsó vizsga napjától számított legkésőbb 30 napon belül postára ad a vizsgázó által a kérelemben megjelölt postai címre. Az igazolást/oklevelet a vizsgabizottság elnöke és az oktatási alelnök hitelesíti aláírásával.
59. Az okleveles könyvvizsgálói képzésben részt vevő, vagy abban részt vett könyvvizsgáló jelölt a jelen szabályzatban foglalt vizsga következő moduljai alól felmentést kap, mennyiben az okleveles könyvvizsgálói képzésben a megelőző öt éven belül sikeres vizsgát tett vagy felmentést kapott:
a) jogi ismeretekből, az okleveles könyvvizsgálói képzés jogi ismeretek modulja alapján
b) adózási ismeretekből, az okleveles könyvvizsgálói képzés adózási ismeretek modulja alapján
c) számviteli ismeretekből, az okleveles könyvvizsgálói képzés számvitel magyar szabályozása részmodulja alapján.
60. A felmentési kérelem a kamara honlapján közzétett módon terjeszthető elő.
61. A felmentésről a bizottság dönt, a felmentés nem mentesít a jelen szabályzat 12. pontjában meghatározott 250.000,- Ft teljes vizsgadíj megfizetése alól. A felmentés iránti kérelmezési eljárás díjmentes.
62. A felmentési kérelemmel kapcsolatos eljárásra jelen szabályzat 6–8. pontjának rendelkezései megfelelően irányadók.
63. Jelen szabályzat 2017. március 17-én lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit az ezt követően előterjesztett vizsgaengedélyezési eljárásokra és megkezdett vizsgákra kell alkalmazni. A hatálybalépéssel egyidejűleg a 2008. április 1-jétől hatályos különbözeti vizsgaszabályzat és mellékletei hatályukat vesztik. A 2018. október 26-i módosítások 2018. november 1-én lépnek hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő vizsgaengedélyezési eljárásokra is alkalmazni kell.
64. A bizottság a 2017. évben a 9. pont szerint biztosítandó vizsgaidőpontokat 2017. március 31-éig köteles a kamara honlapján közzétenni.