A Magyar Könyvvizsgálói Kamara (a továbbiakban: kamara) elnöksége a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 116. §-ának d) pontja és a kamarai alapszabály 290. j) pontja alapján a könyvviteli szolgáltatók önkéntes kamarai minőségbiztosítási rendszeréről a következő szabályzatot alkotja.
1. A Kkt. 146/A. § (1) bekezdése értelmében a kamara az alapszabályában és egyéb
önkormányzati szabályzatában meghatározott feltételekkel pártoló személyi, pártoló szervezeti és szenior könyvvizsgálói jogviszonyt létesíthet.
2. A kamarai alapszabály 451. pontja értelmében a pártoló személy – egyéb feltételek mellett – olyan természetes személy lehet, aki rendelkezik okleveles könyvvizsgálói vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító minisztériumi engedéllyel, vagy ACCA (Association of Chartered and Certified Accountants) végzettséggel és member vagy fellow regisztrációval.
3. A kamarai alapszabály 452. pontja szerint a pártoló szervezet – az egyéni vállalkozó kivételével – az a gazdálkodó szervezet lehet, amely (egyéb feltételek mellett) jogosult könyvviteli szolgáltatás nyújtására és rendelkezik legalább egy olyan taggal, munkavállalóval, vezető tisztségviselővel, aki megfelel a 2. pontban meghatározott követelménynek.
4. A Kkt. 146/A. § (5) bekezdésének b) pontja alapján a pártoló személy és a pártoló szervezet jogosult igénybe venni a kamara által nyújtott – a kamara alapszabálya és egyéb önkormányzati szabályzata által meghatározott körű – szolgáltatásokat.
5. A kamarai alapszabály 451/A. és 452/A. pontja szerint a pártoló személy és a pártoló szervezet a könyvviteli szolgáltatók önkéntes kamarai minőségbiztosítási rendszerére vonatkozó kamarai szabályzatban meghatározott feltételek és követelmények teljesítése esetén, érvényes minősítés birtokában viselheti a „Magyar Könyvvizsgálói Kamara által minősített könyvviteli szolgáltató” címet.
6. A Kkt. 3. § (2) bekezdésének d) pontja értelmében a könyvviteli szolgáltatás jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen kívüli olyan egyéb szakmai szolgáltatásnak minősül, melynek nyújtására a Kkt. 18. §-a és 38. §-a alapján, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény VIII. fejezetében rögzítettekre is tekintettel – tagsági jogállástól függetlenül – a kamarai tag könyvvizsgálók és a kamara által nyilvántartásba vett könyvvizsgáló cégek egyaránt jogosultak.
7. A „Magyar Könyvvizsgálói Kamara által minősített könyvviteli szolgáltató” cím megszerzéséhez szükséges minősítést (a továbbiakban: minősítés) kérelemre egyéni vállalkozóként működő pártoló személy/kamarai tag könyvvizsgáló, vagy pártoló szervezet/könyvvizsgáló cég szerezhet (a továbbiakban: kérelmező).
8. A kérelem és a minősítés díjköteles, melynek mértéke 125.000.-Ft + ÁFA.
9. Kérelmező a 8. pont szerinti díjat a kérelem előterjesztését megelőzően köteles a kamara központi számlaszámára történő átutalással megfizetni.
10. Pártoló tag és kamarai tag könyvvizsgáló minősítést akkor kaphat, ha igazolja, hogy a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább három éves gyakorlata van a könyvviteli szolgáltatás nyújtásában.
11. Pártoló szervezet és könyvvizsgáló cég minősítést akkor kaphat, ha legalább 1 év működési időtartammal rendelkezik.
12. A minősítés megadását meg kell tagadni:
a) ha a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül azt a kérelmezőtől visszavonták,
b) ha a kérelmező a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 34. § (2)
bekezdésében meghatározott bűncselekmények tekintetében jogerősen kiszabott büntetés, vagy foglalkozástól való eltiltás hatálya alatt áll;
c) ha a kérelmezőt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda (NAV PEI) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) szerinti felügyeleti eljárás során hozott határozatában bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt elmarasztalta;
d) ha a kérelmező a 8. pont szerinti díjat felhívásra sem fizette meg;
e) ha kérelmező a 10–11. pont szerinti feltételeknek nem felel meg.
13. A minősítés megadásának előzőek szerinti megtagadása esetén a befizetett díj 90%-a kérelmező részére visszajár; a minősítési kérelem elutasítása esetén a kamarának visszatérítési kötelezettsége nem áll fenn.
14. A IV. fejezetben részletezett minősítő kérdőív szakmai értékelését a kamara minősítő munkacsoportja (a továbbiakban: munkacsoport) végzi, a minősítést a kamara nevében és képviseletében, a munkacsoport véleménye alapján a kamara elnöke adja ki.
15. A munkacsoport 5 tagból áll. A testület tagjait a kamara elnöke nevezi ki 5 évre a kamara könyvelői tagozatának javaslata alapján, az alábbi szempontokra is figyelemmel:
15.1. A munkacsoport tagjának kizárólag olyan büntetlen előéletű szakember nevezhető ki, aki
– a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény VIII. fejezete alapján könyvviteli szolgáltatás nyújtására jogosult és a kinevezést megelőzően legalább 5 éves gyakorlattal rendelkezik a könyvviteli szolgáltatás nyújtásában, vagy
– a kinevezést megelőzően legalább 5 éves adóhatósági ellenőrzési gyakorlattal rendelkezik.
15.2. A 15.1. pontban részletezett feltételek teljesülése mellett
– a munkacsoport legalább 1 tagjának a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet nem szüneteltető tagsági jogállású kamarai tag könyvvizsgálónak kell lennie, aki rendelkezik a Kkt. szerinti minőségellenőri tapasztalattal;
– a munkacsoportnak legfeljebb 2 olyan szakember is a tagja lehet, aki a kamarának nem tagja.
15.3. Nem nevezhető ki a munkacsoport tagjának az, aki
– a kinevezést megelőző 6 éven belül jogerős/végleges kamarai fegyelmi határozat alapján fegyelmi büntetésben részesült;
– a kinevezést megelőzően lefolytatott Kkt. szerinti legutolsó (kamarai) minőségellenőrzési eljárás során „nem felelt meg” minősítést kapott;
16. A munkacsoport tagjának megbízatása megszűnik, ha
a) megbízatásának időtartama lejárt,
b) lemondott,
c) a kamara elnöke a kinevezést visszavonta;
d) a 15. pont szerinti feltételeknek már nem felel meg;
f) elhalálozott.
A munkacsoport munkáját a kamara elnöke felügyeli, aki a testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező állandó meghívottként részt vehet.
17. Az elnököt a munkacsoport tagjai maguk közül választják meg nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel. A választásban az érintett tag is részt vesz. A munkacsoport ügyviteléért és jelen szabályzatban foglaltak szerinti működéséért az elnök felelős. Az elnök szervezi és irányítja a munkacsoport munkáját, képviseli a testületet. Az elnök – akadályoztatása esetén – helyettesítésével bármelyik tagot megbízhatja. Ha az elnök ebben akadályoztatva lenne, a tagok maguk közül jelölik ki azt a személyt, aki az elnököt – akadályoztatásáig – helyettesíti. Ha az elnöki tisztség bármely okból megüresedik, a munkacsoport 90 napon belül köteles a tagjai közül új elnököt megválasztani. E célból a testület ülését bármelyik tag jogosult összehívni.
18. A munkacsoport szükség szerint ülésezik. A testület üléseit az elnök hívja össze. Az ok és a cél megjelölésével a munkacsoport bármelyik tagja írásban kérheti az elnöktől a munkacsoport ülésének az összehívását. Ez esetben az elnök 8 napon belül köteles intézkedni a munkacsoport ülésének 30 napon belüli időpontra való összehívásáról. Ha az elnök az ülés összehívására vonatkozó kérelemnek nem tenne eleget, az ülés összehívását kezdeményező tag maga jogosult az ülést összehívni. A munkacsoporti ülésre a tagokat a hely, időpont és a napirend közlésével kell meghívni. A munkacsoporti ülés összehívása történhet szóban vagy elektronikus úton. Az összehívás és a bizottsági ülés napja között lehetőleg legalább 7 napnak kell lennie. Szükség esetén a munkacsoport ülését rövidebb határidővel is össze lehet hívni, de ez esetben is közölni kell a napirendet, illetve a sürgős összehívás okát.
19. A munkacsoporti ülés akkor határozatképes, ha azon a tagok közül legalább 3 fő jelen van. A munkacsoport üléseit az elnök vezeti. A munkacsoport a határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg azzal, hogy minden tagnak egy szavazata van. Az érvényes határozathoz a munkacsoport ülésén jelen lévő tagok többségének a szavazata szükséges. A munkacsoport tagjai személyesen kötelesek eljárni, e minőségükben képviseletnek nincs helye.
20. A munkacsoporti ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az elnök, és a főtitkári hivatal által biztosított jegyzőkönyvvezető írnak alá. A jegyzőkönyvet aláírást és a hitelesítést követően 15 napon belül meg kell küldeni a kamara főtitkárának.
21. A munkacsoport ülése megtartható úgy is, hogy azon a tagok nem közvetlen személyes jelenléttel, hanem arra alkalmas, az egymás közötti párbeszédet, illetve vitát korlátozás nélkül lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vesznek részt. Elektronikus hírközlő eszköz a telefon és az internet, illetve bármely hang, kép vagy írott szöveg közvetlen azonnali továbbítására alkalmas felhasználási módját biztosító számítástechnikai eszköz, kép- és hangátviteli rendszer. A munkacsoport ülése ily módon történő megtartása esetén nem alkalmazhatók olyan elektronikus hírközlő eszközök, amelyek nem teszik lehetővé az eszközt használó személyének megállapítását, ellenőrzését, a szavazat(ok) egyértelmű rögzítését.
Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott munkacsoporti ülésen elhangzottakat és a hozott határozatokat hiteles módon úgy kell rögzíteni, hogy az utóbb is ellenőrizhető legyen.
22. A munkacsoport tagjai ülés összehívása nélkül, írásban is szavazhatnak, ha a döntés ilyen módon is meghozható. E mód csak azokban a kérdésekben/ügyekben alkalmazható, amelyekben a szavazat megadásához minden szükséges információ kétséget kizáróan közölhető és alaposan vélelmezhető, hogy minden további nélkül a szavazat megadható. Írásbeli szavazásra papíron vagy elektronikus úton is sor kerülhet.
23. Nem vehet részt az adott minősítési eljárásban az a tag, akitől konkrét esetben a minősítési feltételek fennállásának elfogulatlan elbírálása nem várható.
24. A munkacsoport tagjait a minősítési eljárások során tudomásukra jutott adatok tekintetében titoktartási kötelezettség terhelni.
25. A munkacsoport tagjait a kamarával kötendő szerződés alapján tevékenységükért díjazás illeti meg.
26. A minősítés megadása iránti kérelem (a továbbiakban: kérelem) a jelen szabályzat 1. számú mellékletét képező minősítő kérdőív kitöltésével írásban, vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: Eüsztv.) meghatározott elektronikus úton terjeszthető elő a kamara elnökének címezve.
27. A minősítő kérdőív minősítési szempontrendszerét (alapminősítő feltételek, folyamatminősítő feltételek, informatikai minősítő feltételek) jelen szabályzat 2. számú melléklete részletezi.
28. Az értékelési rendszert, a minősítés megadásához szükséges pozitív válaszok arányát a minősítő kérdőív tartalmazza. A minősítés megadása érdekében a kérelemhez csatolni kell a minősítő kérdőív szerinti mellékleteket.
29. Ha a kérelmező a kérelmet hiányosan nyújtotta be, vagy a tényállás további tisztázásra szorul, a munkacsoport a kérelem beérkezését követő első munkacsoport ülésen dönt arról, hogy megfelelő határidő megjelölésével és a mulasztás következményeire történő figyelmeztetés mellett a kérelmezőt hiánypótlásra/nyilatkozattételre hívja fel..
30. Ha a kérelmező a hiánypótlásra/nyilatkozattételre szóló felhívásnak nem tett eleget és az erre megállapított határidő meghosszabbítását nem kérte, a munkacsoport a rendelkezésére álló tények és dokumentumok alapján alakítja ki véleményét.
31. A minősítő munkacsoport az eljárása során kikérheti a kérelmező lakhelyével/székhelyével érintett területi szervezet elnökének, valamint a kérelmező által könyvelt valamely gazdálkodó állandó könyvvizsgálójának véleményét, illetve kétség esetén kezdeményezheti a kérelmező személyes meghallgatását, írásbeli megnyilatkoztatását.
32. A munkacsoport a minősítő kérdőív, a kérelmező által rendelkezésre bocsátott dokumentumok és a 31. pont szerinti esetleges további információk alapján alakítja ki a kérelemmel kapcsolatos véleményét.
33. A kamara elnöke a munkacsoport véleménye alapján a kérelem előterjesztésétől számított 90 napon belül döntést hoz a minősítés megadásáról vagy annak megtagadásáról, illetve a minősítési kérelem elutasításáról. Hiánypótlási/nyilatkozattételre történő felhívás esetén a 90 nap ügyintézési határidő a hiánypótlás/nyilatkozattétel teljesítésétől és a felhívás szerinti dokumentumok beérkezésétől, illetve a felhívásra megállapított határidő eredménytelen elteltétől kezdődik.
34. A kamara elnöke döntésének, illetve a kiadott minősítésnek a kézbesítéséről a kamara főtitkári hivatala gondoskodik.
35. A kamara elnökének döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.
36. A minősítés érvényességének időtartama két (2) év.
37. A pártoló tag/kamarai tag könyvvizsgáló, illetve a pártoló szervezet/könyvvizsgáló cég érvényes minősítés birtokában viselheti a „Magyar Könyvvizsgálói Kamara által minősített könyvviteli szolgáltató” címet, azt jogosult a honlapján, bemutatkozó anyagaiban, aláírásában szerepeltetni.
38. A kamara az érintettek előzetes írásbeli hozzájárulása esetén a kamarai honlapon közzéteszi a kamara által minősített (érvényes minősítéssel rendelkező) könyvviteli szolgáltatók nevét, címét és a minősítés dátumát.
39. A minősítés érvényességének lejártát követően a „Magyar Könyvvizsgálói Kamara által minősített könyvviteli szolgáltató” cím további viseléséhez ismételt minősítésre van szükség.
40. A kamara által minősített könyvviteli szolgáltató a köteles haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül a felvételi bizottság részére bejelenteni, ha a minősítés során értékelt feltételekben és körülményekben lényeges változás következett be.
41. A kamara elnöke a minősítést idő előtt visszavonja, amennyiben
a) a kamara által minősített könyvviteli szolgáltató törlésre került a kamarai tagok, könyvvizsgáló cégek, illetve a pártoló személyek, pártoló szervezetek nyilvántartásából;
b) ha a kamara által minősített könyvviteli szolgáltató esetében a minősítés során értékelt körülményekben lényeges változás következett be, melynek következtében a minősítés ismételt megadásának nem állnának fenn a feltételei.
A minősítés visszavonásával az V. fejezet szerinti jogosítványok és közzétételek megszűnnek.
42. Jelen szabályzat 2019. április 15-én lép hatályba.
43. A jelen szabályzat III. fejezete szerinti minősítő munkacsoportot legkésőbb 2019. június 30-áig létre kell hozni.
44. A jelen szabályzat IV, fejezetében hivatkozott minősítő kérdőívet (1. számú melléklet) és minősítési szempontrendszert (2. számú melléklet) az elnökségnek legkésőbb 2019. június 30-áig kell elfogadnia.
45. A munkacsoport jelen szabályzat mellékleteit legalább évente egy alkalommal a szakmai követelmények változásával és az addigi minősítési eljárásoknak a tapasztalatai alapján felülvizsgálja.
Záradék
Alulírott Dr. Pál Tibor elnök aláírásommal igazolom, hogy jelen szabályzat szövege megfelel a kamara elnöksége által elfogadott szabályzatnak.
Budapest, 2019. április 15.
elnök