A Magyar Könyvvizsgálói Kamara (a továbbiakban: kamara) az alapszabály 123/A. pontjára tekintettel a független könyvvizsgálói jelentés elektronikus okiratban történő kiállításával és az ahhoz szükséges elektronikus aláírással, vagy azzal egyenértékű hitelesítés alkalmazásával kapcsolatos követelményeket jelen szabályzatban szabályozza.
A jelen szabályzatban szereplő fogalmak megegyeznek az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (a továbbiakban: Eüsztv.), a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvényben (a továbbiakban: Kkt.), a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: Számv. tv.), a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ctv.), valamint az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kormányrendelet) használt fogalmakkal.
3.1. A kamarai tag könyvvizsgálók jogosultak a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során kiadott független könyvvizsgálói jelentést elektronikus okiratban kiállítani és azt elektronikusan aláírni, valamint időbélyegzővel ellátni.
3.2. A független könyvvizsgálói jelentés, mint elektronikus okirat 3.1. pont szerinti aláírása történhet
a) a könyvvizsgáló minősített elektronikus aláírásának vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott elektronikus aláírásának elhelyezésével;
b) a könyvvizsgáló által azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással (a továbbiakban: AVDH) való hitelesítéssel;
c) a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 325. § (1) bekezdés h) pontja szerinti szolgáltatással.
{Az a)–c) pont szerinti aláírás a továbbiakban együttesen: elektronikus aláírás}.
4.1. A könyvvizsgálónak az elektronikus aláírást akként kell alkalmaznia, hogy annak eredményeként az elektronikus okiratban kiállított és elektronikus aláírással ellátott független könyvvizsgálói jelentés a Pp., valamint az Eüsztv. rendelkezései szerint teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősüljön.
4.2. Ugyanazon vállalkozó ugyanazon pénzügyi kimutatásai vonatkozásában nem adható ki kétfajta formában – papír alapon, illetve elektronikus okiratban kiállított és elektronikus aláírással ellátott – független könyvvizsgálói jelentés.
A kamarai tag az Eüsztv. előírásainak megfelelően
– a papír alapon kibocsátott független könyvvizsgálói jelentésről annak digitalizálásával és a digitalizált független könyvvizsgálói jelentés záradékolásával elektronikusan hitelesített iratot készíthet;
– az elektronikus okiratban kiadott és elektronikus aláírással ellátott független könyvvizsgálói jelentésről annak kinyomtatásával és záradékolásával hiteles papír alapú kiadmányt állíthat elő.
4.3. A független könyvvizsgálói jelentés elektronikus okiratként történő elkészítése és elektronikus aláírása során is maradéktalanul az irányadó jogszabályoknak és a Kkt. 4. § (5) bekezdés b) pontja szerinti standardoknak (a továbbiakban: MNKS) megfelelően kell eljárni; az elektronikus okiratként elkészített független könyvvizsgálói jelentésnek többek között tartalmaznia kell a Számv. tv. 156. § (5) bekezdésében felsorolt valamennyi elemet.
4.4. Az elektronikus okiratban kiállított és elektronikus aláírással ellátott független könyvvizsgálói jelentés szövegének tartalmaznia kell a könyvvizsgálói jelentés keltezését az MNKS előírásaival összhangban.
Az elektronikus okiratban készült független könyvvizsgálói jelentés elektronikus aláírásának időpontja (napja) nem térhet el az elektronikus okiratban az előzőek szerint feltüntetett keltezéstől.
4.5. Könyvvizsgáló cég által végzett könyvvizsgálat esetén a független könyvvizsgálói jelentést a könyvvizsgálatért személyében felelős könyvvizsgáló mellett a könyvvizsgáló cég képviseletére jogosult személy is köteles elektronikus aláírással ellátni azzal, hogy amennyiben a könyvvizsgálatért személyében felelős könyvvizsgáló egyben a könyvvizsgáló cég képviseletében is eljár, úgy egy elektronikus aláírás is elegendő.
4.6. A könyvvizsgáló köteles az elektronikusan aláírt független könyvvizsgálói jelentését védett adathordozón, a könyvvizsgálói dokumentáció részeként megőrizni.
5.1. Az elektronikus okiratban kiállított és elektronikus aláírással ellátott független könyvvizsgálói jelentés a számviteli beszámoló közzétételéhez elektronikus úton – PDF állományként – megküldhető az ügyfél, valamint ha szükséges, harmadik fél számára.
5.2. A könyvvizsgáló köteles gondoskodni a bizalmi szolgáltatás használatához szükséges, a minősített bizalmi szolgáltató által biztosított kriptográfiai vagy más biztonsági eszközök és a hozzá tartozó azonosító kódok, jelszavak biztonságos őrzéséről oly módon, hogy ahhoz illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá.
5.3. Az elektronikus aláíráshoz tartozó titkos jelszót illetéktelen személynek átadni vagy elérhetővé tenni tilos.
5.4. Az elektronikus aláírásra jogosult személy nem adhatja át – átmenetileg sem – más részére az elektronikus aláíró eszközt, illetve a használatához szükséges titkos jelszót, tokkent. Ezen eszközök, jelszavak másra nem ruházhatóak át.
5.5. A könyvvizsgáló köteles haladéktalanul tájékoztatni és soron kívüli intézkedést tenni az elektronikus aláírásra jogosító tanúsítvány visszavonása érdekében a minősített bizalmi szolgáltatónál, ha az elektronikus aláírás vagy időbélyegző létrehozásához használt adat illetéktelen személy tudomására jutott vagy ismertté vált, továbbá az elektronikus adathordozó elvesztése, valamint az ahhoz tartozó jelszó elvesztése, elfelejtése esetén.
5.6. A könyvvizsgáló az AVDH alkalmazása esetén köteles a jogszabály szerint az ügyfélkapuhoz kötődő jelszót haladéktalanul lecserélni, ha felmerül, hogy az ügyfélkapujához illetéktelen személyek fértek hozzá.
5.7. A könyvvizsgáló a vonatkozó – véglegessé vált – hatósági határozatban rögzített időponttól, illetve a c) pont esetén a tudomásul szerzéstől kezdődően független könyvvizsgálói jelentés tekintetében nem használhatja az elektronikus aláírást, ha:
a) kamarai tagsága megszűnt;
b) a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását szünetelteti;
c) az adott elektronikus aláírás létrehozásához használható adat elvesztéséről vagy arról szerzett tudomást, hogy az aláírás létrehozására illetéktelen személy vált képessé.
Jelen szabályzat rendelkezései a könyvvizsgáló által
– a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység során a könyvvizsgálói jelentésen kívül készített egyéb iratok,
– az ügyfél beszámolót elfogadó legfőbb szervi ülésére a beszámolóval együtt előterjesztésre kerülő előzetes könyvvizsgálói jelentés, valamint
– a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen kívüli egyéb szakmai szolgáltatások nyújtása keretében készített iratok
elektronikus okiratban történő kiállítására és elektronikus aláírására is megfelelően irányadóak.
Előzetes könyvvizsgálói jelentés készítése esetén a könyvvizsgálónak a belső szabályzatában rögzített módon biztosítania kell, hogy az előzetes könyvvizsgálói jelentés, illetve a beszámoló közzétételéhez az ügyfél részére megküldött végleges könyvvizsgálói jelentés egymástól megkülönböztethetők legyenek.
Jelen szabályzatot az Alapszabály 314. p) pontja alapján a kamara elnöke hagyta jóvá 2020. április 17. napján. A szabályzat 2020. április 20-án lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépést követően elektronikus okiratként kiállított független könyvvizsgálói jelentések aláírásához szükséges elektronikus aláírásokra kell alkalmazni.