A Magyar Könyvvizsgálói Kamara (továbbiakban: kamara) felügyeletet ellátó szervként a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végző szolgáltatók részére előző tevékenységük vonatkozásában a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 4. § (8) bekezdése alapján a jelen, a Pmt., valamint a Kit. szerinti, kötelező jellegű útmutatót adja ki. Az útmutató részét képező egységes szabályzatot (2. számú melléklet) a szolgáltatók az előző törvények szerinti – a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó – belső szabályzatként fogadhatják el.
A jelen útmutatóban rögzített fogalmak megegyeznek a Pmt.-ben és a Kit.-ben, valamint a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Afad tv.) meghatározott fogalmakkal.
1. A kamara a Pmt. 27. § (4) bekezdése alapján a jelen útmutatóban biztosítja azt a lehetőséget, hogy a felügyelete alá tartozó szolgáltatók a Pmt. 27. § (1) bekezdésében előírt belső kockázatértékelés elkészítését mellőzzék. Amennyiben a könyvvizsgáló előzőek alapján belső kockázatértékelést nem készít, a jelen útmutató 2. pontjában hivatkozott kockázatértékelési szempontokat adott ügyfélnél legkésőbb az ügyfél-átvilágítás módjának (normál, egyszerűsített vagy fokozott ügyfél-átvilágítás) meghatározása során köteles dokumentáltan értékelni.
2. Az 1. pontban biztosított lehetőséggel élni nem kívánó szolgáltató a belső kockázatértékelés elkészítéséhez a kockázatainak megállapítása és értékelése céljából köteles azonosítani és értékelni az üzleti kapcsolat jellegével és összegével, az ügyféllel, szolgáltatással, földrajzi területtel és alkalmazott eszközzel kapcsolatos kockázati tényezőket. Előzőekhez iránymutatást adnak a jelen útmutató 1. számú mellékletében meghatározott, a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adatok, tények, körülmények megállapításakor figyelembe veendő szempontok.
3. A belső kockázatértékelést a szolgáltató köteles írásban rögzíteni, naprakészen tartani és a kamara rendelkezésére bocsátani az engedélyezési, illetve a felügyeleti tevékenység gyakorlása során.
4. A belső kockázatértékelést készítő szolgáltató a kockázatértékelés alapján köteles az üzleti kapcsolat jellege és összege, valamint az ügyfél, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei alapján a Pmt.-ben meghatározott belső szabályzatban – a szolgáltató jellegével és méretével arányos – belső eljárásrendet meghatározni a kockázatok csökkentése és kezelése érdekében, valamint – ha a szolgáltató jellege és mérete indokolja – külső ellenőrzési funkciót működtetni a belső eljárásrend megfelelőségének ellenőrzése céljából.
5. A belső kockázatértékelés elkészítéséhez, továbbá a kockázatok csökkentése és kezelése érdekében a szolgáltató köteles figyelembe venni a nemzeti kockázatértékelés eredményét.
6. A szolgáltató az ügyfél-átvilágítás módjának (normál, egyszerűsített vagy fokozott ügyfél-átvilágítás) meghatározása során az útmutató 1. számú mellékletének 1. pontjában meghatározott kockázati tényezőket dokumentáltan értékeli és az alábbiak szerint sorolja kockázati kategóriába az ügyfelet:
a) amennyiben az ügyfél vonatkozásában egyetlen előzőek szerinti kockázati tényező sem áll fenn és az ügyfél a 7. pontban meghatározott szervezet, úgy a szolgáltató az ügyfelet alacsony kockázati kategóriába sorolja és egyszerűsített ügyfél-átvilágítást alkalmaz.
b) amennyiben az ügyfél vonatkozásában egyetlen előzőek szerinti kockázati tényező sem áll fenn és az ügyfél nem a 7. pontban meghatározott szervezet, úgy a szolgáltató az ügyfelet normál kockázati kategóriába sorolja és a Pmt. 7–10. §-ában meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket alkalmazza.
c) amennyiben az ügyfél vonatkozásában az előzőek szerinti kockázati tényezők, vagy a 8. pontban meghatározott körülmények bármelyike fennáll, úgy a könyvvizsgáló szolgáltató az ügyfelet magas kockázati kategóriába sorolja és fokozott ügyfél-átvilágítást alkalmaz.
7. Amennyiben az ügyfél személyében, tevékenységében és működési körülményeiben egyetlen magasabb kockázatra utaló tényező sem merül fel, úgy a könyvvizsgáló szolgáltató az alábbi ügyfelek esetében egyszerűsített ügyfél-átvilágítást alkalmaz:
a) közigazgatási hatóság,
b) többségi állami tulajdonú gazdasági társaság,
c) a Pmt. 1. § (1) bekezdésének a)–e) pontjában meghatározott, az Európai Unió területén székhellyel rendelkező szolgáltató, vagy olyan, harmadik országban székhellyel rendelkező – a Pmt. 1. § (1) bekezdésének a)–e) pontjában megjelölt – szolgáltató, amelyre a Pmt.-ben meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll;
d) olyan gazdasági társaság, amelynek értékpapírját egy vagy több tagállamban bevezették a szabályozott piacra, vagy olyan harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,
e) a Pmt.-ben meghatározott felügyeletet ellátó szerv,
f) helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat költségvetési szerve vagy az előző pontba nem tartozó központi államigazgatási szerv,
g) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank vagy az Európai Unió más intézménye vagy szerve.
8. A szolgáltató fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles alkalmazni, amennyiben
a) a Pmt. 17. §-a szerint az ügyfél, a képviselő vagy a meghatalmazott nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából (az ügyfél képviselőjének, meghatalmazottjának személyes eljárása az ügyfél személyes megjelenésének minősül, az auditált elektronikus hírközlő eszköz használatával megvalósult azonosítás szintén a személyes megjelenéssel egyenértékű);
b) az ügyfél stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származik;
c) az ügyfél az Afad-törvény alapján „megbízhatatlan” minősítésű tényleges tulajdonosi adatokkal rendelkező adatszolgáltatónak minősül ;
d) az ügyfél tényleges tulajdonosa – a többségi tulajdonú állami vállalat Pmt. 3. § 38. pont f) pont alapján megállapított tényleges tulajdonosa kivételével – kiemelt közszereplő, vagy a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy;
e) a Pmt. 16. § (1) f) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kamara, mint felügyeleti szerv által meghatározott alábbi esetek valamelyike merül fel:
ea) az ügyfél képviseletében eljáró természetes személy nem valós tájékoztatást ad a könyvvizsgálónak az ügyfél tevékenységi körére vonatkozóan;
eb) az ügyfél képviseletében eljáró természetes személynek nincs kellő ismerete az ügyfél tevékenységéről és működésének körülményeiről;
ec) az ügyfél képviseletében eljáró természetes személy által a könyvvizsgáló számára a tényleges tulajdonos adatainak megadása során tett nyilatkozat ellenőrzése nem vezet eredményre;
ed) az ügyfél vezető tisztségviselője, tényleges tulajdonosa stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország állampolgára, vagy ott lakóhellyel rendelkezik;
ee) az ügyfél valamely stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban bejegyzett gazdasági társaság leányvállalata, vagy szervezet magyarországi képviselete;
ef) az ügyfél stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban bejegyzett társasággal létesít, folytat gazdasági kapcsolatot;
eg) az ügyfél képviselőjeként megjelent személy képviseleti vagy tulajdonosi jogosultságát nem tudja igazolni
eh) az ügyfél olyan társaság, amelynek tulajdonosi szerkezete a társaság üzleti tevékenységének jellegéhez képest szokatlannak vagy túlzottan összetettnek tűnik;
ei) az ügyfél tényleges tulajdonosa stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban rendelkezik lakcímmel;
f) előzőeken túlmenően az útmutató 1. számú mellékletének 1. pontja szerinti kockázati tényező merül fel;
g) a szolgáltató saját kockázatértékelésén alapuló belső szabályzatban rögzített egyéb esetekben.
8/A. A szolgáltató magas kockázatra vonatkozó tényező felmerülése esetén az üzleti kapcsolatot megerősített eljárásban kíséri figyelemmel. A megerősített eljárás kiterjed az azonosított kockázatok kezelésére és csökkentésére. Ennek keretében a szolgáltató vizsgálja, hogy szükség van-e az ügyféllel szemben pénzmosás megelőzésével kapcsolatos intézkedés végrehajtására.
9. Ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, a szolgáltató megtesz minden további, a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott intézkedést mindaddig, amíg nem bizonyosodik meg a tényleges tulajdonos személyéről, ideértve az ügyfél tulajdonosi és irányítási rendszerének megértését is.
Erre tekintettel a kamara által meghatározott intézkedések a következők:
a) a szolgáltató az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó ismételt írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel;
b) a szolgáltató ellenőrzi a tényleges tulajdonos személyazonosságát jogszabály alapján nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban vagy más olyan nyilvántartásban, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
10. Ha a szolgáltató nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az üzleti kapcsolat létesítését vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot. Ilyen körülmény esetén a szolgáltatónak egyidejűleg mérlegelnie kell a Pmt. 30. §-a szerinti bejelentési kötelezettség esetleges felmerülését és szükség esetén köteles a bejelentést megtenni. Az üzleti kapcsolat létesítésének megtagadása, valamint az üzleti kapcsolat megszüntetése nem mentesíti a szolgáltatót a bejelentési kötelezettség teljesítése alól.
A pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására, vagy dolog büntetendő cselekményből való származására utaló adatok, tények, körülmények tényleges bekövetkezésének vizsgálata és megállapítása nem tartozik a könyvvizsgáló szolgáltató feladatai közé; a bejelentési kötelezettség az előző ilyen adatok, tények, körülmények lehetséges felmerülésének észlelésekor keletkezik, függetlenül attól, hogy a pénzmosás, terrorizmus-finanszírozás, vagy dolog büntetendő cselekményből származása ténylegesen bekövetkezett-e.
11. A könyvvizsgáló köteles gondoskodni arról, hogy a könyvvizsgálói tevékenység ellátásában részt vevő alkalmazottai (vezetői, segítő családtagok) a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket (a Kit.-et is ideértve) megismerjék, a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetőleg megvalósító gazdasági eseményeket felismerjék, a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén e törvénynek megfelelően tudjanak eljárni.
12. A könyvvizsgáló ezen kötelezettsége biztosítása céljából köteles a könyvvizsgálói tevékenység ellátásában részt vevő alkalmazottak (vezetők, segítő családtagok) részére speciális képzési programok szervezéséről gondoskodni. Ennek felelőse a könyvvizsgálónál a kijelölt felelős vezető.
13. A kijelölt felelős vezető kialakítja a képzés és továbbképzés szabályait, melynek során gondoskodik a belépő alkalmazottak kiképzéséről, az alkalmazottak továbbképzéséről, annak regisztrálásáról, dokumentálásáról és a megszerzett ismeretek ellenőrzéséről. A továbbképzések kapcsolódhatnak a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos jogszabályok, új elkövetési trendek megjelenéséhez, és a belső szabályzat módosulásához is. Az oktatás kitér a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának definíciójára, az azonosítás és bejelentés belső eljárási rendjére, a pénzmosásra, vagy a terrorizmus finanszírozására utaló események tipológiájára is.
14. A speciális képzési program keretében a könyvvizsgálói tevékenység ellátásában részt vevő, a jelen szabályzat hatálybalépésekor foglalkoztatott alkalmazottak (vezetői, segítő családtagok) részére ismertetésre kerülnek a belső szabályzat előírásai, valamint a kapcsolódó legfontosabb jogszabályok. Az újonnan belépő alkalmazottak (vezetői, segítő családtagok) esetén a fenti speciális képzés a könyvvizsgálói feladatokban való részvétel előfeltétele. Minden jogszabályváltozás, illetve a belső szabályzat változásának alkalmával a könyvvizsgálói tevékenységben részt vevő alkalmazottak (vezetői, segítő családtagok) újbóli teljes körű, a változásokat kiemelő képzésben részesülnek.
15. A könyvvizsgálókat terhelő speciális továbbképzés megoldható külső oktatásban is. Ilyen lehet mindenekelőtt a kamara által szervezett, a kötelező szakmai továbbképzés keretében oktatott ismeretek átadása.
16. Az elektronikus hírközlő eszköz akkor auditálható és működtethető, ha legalább az alábbi informatikai biztonsági követelményeknek megfelel:
a) elemei azonosíthatók és dokumentáltak;
b) üzemeltetési folyamatai szabályozottak, dokumentáltak és az üzemeltetési szabályzat szerinti gyakorisággal ellenőrzöttek;
c) változáskezelési folyamatai biztosítják, hogy a rendszer paraméterezésében és a szoftverkódban bekövetkező változások csak tesztelt és dokumentált módon valósulhassanak meg;
d) adatmentési és adatvisszaállítási rendje biztosítja a rendszer biztonságos visszaállítását, továbbá a mentés-visszaállítás az üzemeltetési szabályzat szerinti gyakorisággal és dokumentáltan tesztelt;
e) a felhasználói hozzáférés mind alkalmazási, mind infrastruktúra szinten szabályozott, dokumentált és az üzemeltetési szabályzat szerinti gyakorisággal ellenőrzött;
f) a felállított végfelhasználói hozzáférések egységes, zárt rendszert alkotnak, biztosítják az azonosítási folyamat megvalósulását, továbbá felhasználóinak tevékenysége naplózott, a rendkívüli eseményekről automatikus figyelmeztetések generálódnak;
g) a hozzáférést biztosító kiemelt jogosultságok szabályozottak, dokumentáltak és az üzemeltetési szabályzat szerinti gyakorisággal ellenőrzöttek, a kiemelt jogosultságokkal elvégzett tevékenység naplózott, a napló fájlok sérthetetlensége biztosított és a kritikus rendkívüli eseményekről automatikus figyelmeztetések generálódnak;
h) a távoli hozzáférés szabályozott, dokumentált és az üzemeltetési szabályzat szerinti gyakorisággal ellenőrzött;
i) a vírusok és más rosszindulatú kódok és cselekmények elleni védelem biztosított;
j) egyéb adatkommunikációja és rendszerkapcsolatai dokumentáltak és ellenőrzöttek, az adatkommunikáció bizalmassága, sérthetetlensége és hitelessége biztosított;
k) a katasztrófa-helyreállítási terv rendszeresen tesztelt;
l) karbantartása szabályozott és megfelel a pénzügyi intézmények, a biztosítók és a viszontbiztosítók, továbbá a befektetési vállalkozások és az árutőzsdei szolgáltatók informatikai rendszerének védelméről szóló kormányrendeletben meghatározottaknak;
m) adathordozóinak védelme szabályozott, megfelelően korlátozott, és a korlátozások rendszeres felülvizsgálatokkal és ellenőrzésekkel fenntartott;
n) saját kontrolljai és az üzemeltetési szabályzat gondoskodnak a rendszerelemek és a kezelt információk sértetlenségéről és védelméről, valamint
o) biztosított a megfelelő szintű fizikai védelem, az elkülönített környezet és az egyes biztonsági események detektálása.
17. A szolgáltató az auditált elektronikus hírközlő eszköz vonatkozásában gondoskodik arról, hogy
a) az ügyféllel felépített elektronikus átviteli csatornán keresztül folyó távadat-átvitel megfelelően biztonságos, titkosított, bizalmas, sértetlen és hiteles legyen;
b) az ügyfél megkapja a szolgáltatás igénybevételének feltételeiről való tájékoztatást, beleértve a szolgáltatás biztonságára vonatkozó ügyféloldali felelősséget is;
c) a szolgáltató oldali azonosításban csak a szükséges mértékben és csak olyan személy vegyen részt, aki a valós idejű ügyfél azonosítás végrehajtásához szükséges jogi, technikai és biztonsági oktatásban részesült;
d) az elektronikus hírközlő eszközre, és az azonosítási és hitelesítési folyamatra vonatkozó olyan vizsgálati jelentéssel rendelkezzen, amely igazolja, hogy ezek informatikai védelme a biztonsági kockázatokkal arányos, és megfelel a jelen pontban foglalt követelményeknek;
e) a jogi szabályozás, az alkalmazott technológia vagy az üzleti folyamat vonatkozásában történt változás esetén, de legalább kétévente, a vizsgálati jelentést megújítsa;
f) a d) pontban meghatározott vizsgálati jelentést olyan, az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában bejegyzett szervezet állítsa ki, amely szervezetnél a vizsgálatban igazolhatóan részt vevő személy rendelkezik legalább az alábbi képesítéssel és minősítéssel:
– az Information Systems Audit and Control Association (ISACA) által kiadott Certified Information Systems Auditor (CISA),
– az Information Systems Audit and Control Association (ISACA) által kiadott Certified Information Security Manager (CISM),
– az International Information Systems Security Certification Consortium Inc. által kiadott Certified Information Systems Security Professional (CISSP), vagy
– az Információbiztonsági irányítási rendszerekre vonatkozó ISO/IEC 27001 Vezető Auditor (Lead Auditor);
g) az ügyfél kérésére az ügyfél számára lehetővé tegye az azonosításával, hitelesítésével és a nyilatkozatával kapcsolatos adatoknak az adatkezelés céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását, és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését.
18. A foglalkoztatott az auditált elektronikus hírközlő eszköz útján végzett valós idejű ügyfél-átvilágítást (a továbbiakban: valós idejű ügyfél-átvilágítás) egy erre a célra elkülönített és felszerelt helyiségben végzi.
19. A szolgáltató visszakereshető módon rögzíti
a) a helyiségbe belépő személyét,
b) a helyiségből kilépő személyét, valamint
c) a be- és kilépés időpontját.
20. A valós idejű ügyfél-átvilágítást csak a szolgáltató olyan foglalkoztatottja végezheti, akinek az e tevékenység ellátásával összefüggő képzését a szolgáltató előzőleg biztosította, és aki a képzést követően eredményes vizsgát tett.
21. A szolgáltató az auditált elektronikus hírközlő eszköz vonatkozásában biztosítja az ügyfél átvilágítására és hitelesítésére vonatkozó biztonságos feltételeket, amennyiben
a) az ügyfél az átvilágítási és hitelesítési feltételeket részletesen megismerte és ahhoz kifejezetten hozzájárult;
b) a távoli azonosítás és hitelesítés legalább kétfaktoros – amelyek közül egyik kép- és hangátvitelt lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz –, és a faktorai legalább két eltérő technológián alapulnak;
c) a távoli azonosítás és hitelesítés másik faktora legalább fokozott biztonságú elektronikus aláíráson, biometrikus azonosítási eszközön, az ügyfél azonosítására alkalmas telefonszámon, elektronikus fizetési eszközön vagy más, megbízható szolgáltató által korábban elvégzett átvilágításon és hitelesítésen alapul;
d) valós idejű kép- és hangátvitelt lehetővé tévő elektronikus hírközlő eszköz képfelbontása és a kép megvilágítása alkalmas az ügyfél nemének, korának, arcjellemzőinek felismerésére és az ügyfél által bemutatott fényképes azonosító okmánnyal való összevetésre, az okmányban foglalt adatok és a bemutatott okmány biztonsági elemeinek azonosítására;
e) az átvilágítási és hitelesítési folyamat szabályozott és folyamatosan ellenőrzött;
f) az átvilágítás megfelelőségét további, második szintű ellenőrzés követi a szolgáltatón belül.
22. A szolgáltató a valós idejű ügyfél-átvilágítás során a szolgáltató és az ügyfél között létrejött teljes kommunikációt, az ügyfél valós idejű ügyfél-átvilágítással kapcsolatos részletes tájékoztatását és az ügyfél ehhez történő kifejezett hozzájárulását visszakereshető módon kép- és hangfelvételen rögzíti.
23. A valós idejű ügyfél-átvilágítást végző foglalkoztatott felszólítja az ügyfelet arra, hogy
a) úgy nézzen bele a kamerába, hogy arcképe felismerhető és rögzíthető legyen;
b) érhető módon közölje a valós idejű ügyfél-átvilágításhoz használt kártyaformátumú személyazonosító igazolvány vagy vezetői engedély okmányazonosítóját, és
c) úgy mozgassa a valós idejű ügyfél-átvilágításhoz használt kártyaformátumú személyazonosító igazolványát vagy vezetői engedélyét, hogy az azon található biztonsági elemek és adatsorok felismerhetők és rögzíthetők legyenek.
24. A valós idejű ügyfél-átvilágítást végző foglalkoztatott köteles megbizonyosodni arról, hogy a valós idejű ügyfél-átvilágításhoz használt kártyaformátumú személyazonosító igazolvány vagy vezetői engedély alkalmas a valós idejű ügyfél-átvilágítás elvégzésére, így
a) kártyaformátumú személyazonosító igazolvány vagy vezetői engedély egyes elemei és azok elhelyezkedése megfelel az okmányt kiállító hatóság előírásainak;
b) az egyes biztonsági elemek – különösen a hologram, a kinegram vagy ezekkel megegyező más biztonsági elemek – felismerhetők és sérülésmentesek;
c) a kártyaformátumú személyazonosító igazolvány vagy vezetői engedély rendelkezik gépi adatolvasást lehetővé tevő mezővel;
d) a kártyaformátumú személyazonosító igazolvány vagy vezetői engedély okmányazonosítója megegyezik az ügyfél által közölt okmányazonosítóval, felismerhető és sérülésmentes.
25. A valós idejű ügyfél-átvilágítást végző alkalmazott köteles megbizonyosodni arról, hogy
a) az ügyfél arcképe felismerhető és azonosítható az általa bemutatott kártyaformátumú személyazonosító igazolványon vagy vezetői engedélyen látható arckép alapján, és
b) a kártyaformátumú személyazonosító igazolványon vagy vezetői engedélyen megtalálható adatok megegyeznek az ügyfélről a szolgáltatónál rendelkezésre álló adatokkal.
26. A szolgáltató a valós idejű ügyfél-átvilágítás során az ügyfél által bemutatott kártyaformátumú személyazonosító igazolvány vagy vezetői engedély adatait összeveti nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás adataival, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
27. A szolgáltató egy számokból és egyéb jelekből álló, központilag, véletlenszerűen generált azonosítási kódot küld az ügyfélnek az ügyfél választása szerint az ügyfél azonosítására alkalmas e-mail címre vagy SMS-ben mobil telefonszámra, amely kódot az ügyfél a valós idejű ügyfél-átvilágítás befejezéséig a szolgáltató által választott kommunikációs formában küld vissza a szolgáltatónak.
28. A szolgáltató a 22–27. pontokban meghatározottak elvégzését követően az ügyfélre irányadó, Pmt. szerinti nyilatkozatok megtételére és okiratok bemutatására hívja fel az ügyfelet. A szolgáltató az így bemutatott okiratok adatait összeveti nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás adataival, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
29. A szolgáltató megszakítja a valós idejű ügyfél-átvilágítást, amennyiben
a) az ügyfél a valós idejű ügyfél-átvilágítás során visszavonja az adatrögzítéshez adott hozzájárulását;
b) az ügyfél által bemutatott okmányok, illetve okiratok fizikai és adattartalmi követelményei nem adottak;
c) az ügyfél, az általa bemutatott okmányok, illetve okiratok vizuális azonosításának feltételei nem adottak;
d) a szolgáltató nem tudja elkészíteni a hang- és képfelvételt;
e) az ügyfél nem, nem teljes egészében vagy hibásan küldi vissza az azonosítási kódot;
f) az ügyfél nem vagy a foglalkoztatott számára észlelhetően befolyás alatt tesz nyilatkozatot, vagy
g) az eljárás során azzal kapcsolatban bármilyen ellentmondás vagy bizonytalanság lép fel.
30. Pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, illetve körülmény felmerülése esetében, a szolgáltató a 29. pontban írt feltételek fennállása ellenére is elvégzi a valós idejű ügyfél-átvilágítást, amelyet követően haladéktalanul bejelentést tesz a pénzügyi információs egységnél.
31. A szolgáltató a 29. a) pont esetében, amennyiben nem merül fel pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, illetve körülmény, haladéktalanul törli a hozzájárulás visszavonásáig birtokába jutott ügyfél adatokat.
32. A valós idejű ügyfél-átvilágítást a foglalkoztatott közvetlen vezetőjének a valós idejű ügyfél-átvilágítás egészére kiterjedő ellenőrzése zárja le.
33. A szolgáltató a valós idejű ügyfél-átvilágítás rendszerét úgy alakítja ki, hogy azt a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékos személy is igénybe tudja venni.
34. A könyvvizsgáló folyamatosan figyelemmel kíséri a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktusok, illetve ENSZ BT határozatok kiadását és későbbi módosításait. A Kamara a Kit. szerinti feladatok végrehajtásához a honlapján a korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusokról és ENSZ BT határozatokról tájékoztatást tesz közzé és azt folyamatosan aktualizálja.
35. A könyvvizsgáló olyan szűrőrendszert működtet, amely biztosítani képes a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusok és ENSZ BT határozatok haladéktalan és teljes körű végrehajtását.
36. A könyvvizsgálónak a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusok és ENSZ BT határozatok haladéktalan és teljes körű végrehajtása érdekében az általa rögzített teljes ügyfélállomány személyes adatait össze kell vetnie az uniós jogi aktusokban és az ENSZ BT határozataiban szereplő személyek adataival az üzleti kapcsolat létesítésekor. A Kit. 3. § (5) bekezdése szerinti tájékoztató közzétételét követően a saját ügyfélállománya vonatkozásában a szűrést el kell végeznie.
37. A szűrést a jelentős számú, több mint ezer ügyféllel rendelkező könyvvizsgáló kizárólag automatikusan működő szűrőrendszer alkalmazásával hajthatja végre, amely egy, a szolgáltató által rögzített teljes ügyfélállomány személyes adatainak az uniós jogi aktusokban és az ENSZ BT határozataiban szereplő személyek adataival való rendszeres, manuális beavatkozást nem igénylő összehasonlítására alkalmas informatikai rendszer.
38. A szűrést a nem jelentős számú ügyféllel rendelkező könyvvizsgáló manuálisan működő szűrőrendszer alkalmazásával is végrehajthatja, amely egy, a szolgáltató által rögzített teljes ügyfélállomány személyes adatainak az uniós jogi aktusokban és az ENSZ BT határozataiban szereplő személyek adataival való összehasonlítására alkalmas, nem automatikus eljárás.
39. A szűrések végrehajtását a könyvvizsgálónak írásban rögzítenie kell és a dokumentumokat visszakereshető módon a szűréstől számított 8 évig köteles megőrizni, valamint azokat a felügyeleti ellenőrzés során bemutatni.
40. Jelen útmutatót a kamara elnöksége 2021. június 18-án fogadta el. Jelen útmutató a 41. pontban foglalt kivétellel 2021. június 25-én lép hatályba, mellyel egyidejűleg a 2020. március 6-án elfogadott és hatályba léptetett korábbi útmutató és mellékletei hatályukat veszítik.
41. Jelen útmutató, valamint a 2. számú mellékletét képező egységes szabályzat 2024. október 4-én elfogadott módosításai 2024. október 15. napján lépnek hatályba.
1. Az üzleti kapcsolat létesítésekor az alábbi kockázati tényezőkre kell különösen figyelemmel lennie a szolgáltatónak:
a) a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviseletében eljáró természetes személy nem valós tájékoztatást ad a szolgáltatónak az ügyfél tevékenységi körére vonatkozóan;
b) a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviseletében eljáró természetes személynek nincs kellő ismerete az ügyfél tevékenységéről és működésének körülményeiről;
c) az ügyfél képviselőjeként megjelent személy képviseleti vagy tulajdonosi jogosultságát nem tudja igazolni.
d) az ügyfél képviseletében eljáró természetes személy által a szolgáltató számára a tényleges tulajdonos adatainak megadása során tett nyilatkozat ellenőrzése nem vezet eredményre;
e) a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél vezető tisztségviselője, tényleges tulajdonosa stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország állampolgára, vagy ott lakóhellyel rendelkezik;
f) a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél valamely stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban bejegyzett gazdasági társaság leányvállalata, vagy szervezet magyarországi képviselete;
g) az ügyfél stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban bejegyzett társasággal létesít, folytat gazdasági kapcsolatot.
2. Az üzleti kapcsolat fennállása során, a monitoring keretében az alábbi kockázati tényezőkre kell különösen figyelemmel lennie a szolgáltatónak:
2.1. A számviteli nyilvántartásokban talált egyezőtlenségek, beleértve az alábbiakat:
a) olyan ügyletek, amelyeket nem rögzítenek teljesen vagy időben, vagy amelyeket nem megfelelően rögzítettek az összeg, a beszámolási időszak, a besorolás vagy a gazdálkodó egység politikája tekintetében
b) alá nem támasztott vagy nem engedélyezett egyenlegek vagy ügyletek
c) utolsó pillanatban tett helyesbítések, amelyek jelentősen befolyásolják a pénzügyi eredményeket
d) arra vonatkozó bizonyíték, hogy a munkavállalóknak olyan rendszerekhez és nyilvántartásokhoz van hozzáférésük, amelyek nincsenek összhangban a jóváhagyott feladataik elvégzéséhez szükségesekkel
2.2. Ellentmondásos vagy hiányzó bizonyíték, beleértve az alábbiakat:
a) hiányzó dokumentumok
b) olyan dokumentumok, amelyeket úgy tűnik, megváltoztattak
c) fénymásolt vagy elektronikusan átküldött dokumentumokon kívül más nem áll rendelkezésre, amikor a dokumentumok eredeti formájukban vélhetően léteznek
d) jelentős megmagyarázatlan tételek az egyeztetés során
e) szokatlan változások a mérlegben, a tendenciákban vagy a pénzügyi kimutatás fontos mutatóiban vagy kapcsolataiban – például a követelések gyorsabban nőnek, mint a bevételek
f) következetlen, pontatlan vagy valószínűtlen válaszok a vezetéstől vagy a munkavállalóktól az interjúk vagy elemző eljárások során
g) szokatlan eltérések a gazdálkodó egység nyilvántartásai és a megerősítésre kapott válaszok között
h) nagyszámú követel tétel és egyéb helyesbítés a követelés-nyilvántartásokban
i) megmagyarázatlan vagy nem megfelelően megmagyarázott különbségek a követelések analitikája és az összesítő számla között, vagy az ügyfelek kimutatásai és a követelések analitikája között
j) hiányzó vagy nem létező törölt csekkek olyan körülmények között, ahol a törölt csekkek rendszerint visszakerülnek a gazdálkodó egységhez a bankszámlakivonattal
k) jelentős mértékű hiányzó készlet vagy fizikai eszköz
l) rendelkezésre nem álló vagy hiányzó elektronikus bizonyíték, amely nincs összhangban a gazdálkodó egység bizonylatmegőrzési gyakorlataival vagy politikáival
m) a vártnál kevesebb válasz a megerősítésekre vagy a vártnál nagyobb számú válasz
n) a gazdálkodó egység nem tud bizonyítékkal szolgálni a kulcsfontosságú rendszerek fejlesztésére és a programváltoztatások tesztelésére, valamint a tárgyévi rendszerváltoztatások és alkalmazások bevezetési tevékenységeire vonatkozóan.
2.3. Problémás vagy szokatlan kapcsolatok a szolgáltató és a vezetés között, beleértve az alábbiakat:
a) hozzáférés megtagadása nyilvántartásokhoz, eszközökhöz, bizonyos munkavállalókhoz, ügyfelekhez, szállítókhoz vagy másokhoz, akiktől esetleg könyvvizsgálati bizonyítékot lehet szerezni
b) hozzáférés megtagadása a kulcsfontosságú informatikai munkatársakhoz és eszközökhöz, beleértve a biztonsági, üzemeltetési, és rendszerfejlesztői munkatársakat
2.4. Egyéb körülmények:
a) a vezetés hajlandóságának hiánya arra vonatkozóan, hogy a szolgáltató külön találkozzon az irányítással megbízott személyekkel
b) olyan számviteli politikák, amelyek az ágazati normáktól eltérőeknek tűnnek.
c) gyakori változások a számviteli becslésekben, amelyeket úgy tűnik, nem a megváltozott körülmények eredményeznek.
3. A pénzmosás megtörténtének lehetőségére utaló további adatok, tények, körülmények:
A pénzmosásra, vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat felmerülése során a szolgáltató kiemelten figyelmet fordít az ISA 240. és 250. témaszámú könyvvizsgálati standardban leírtak betartására és betartatására.
A szolgáltatóknak az általános, illetve szokásos üzleti tevékenysége során tudomására jutott információk, adatok alapján kell a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény tekintetében a Pmt.-ben előírt bejelentési kötelezettséget teljesíteni.
A szolgáltatók a tranzakciók lebonyolításában közvetlenül nem vesznek részt, így azokat megakadályozni nem tudják, azok hatásaival jellemzően csak utólag (jellemzően több hónapos késéssel) találkozhatnak.
A szolgáltatók – a rájuk vonatkozó szakmai előírásoknak megfelelően – végzett munkájuk során a tudomásukra jutott információk, adatok összefüggése alapján, az egyéb pénzmosásra, vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adatokkal kapcsolatban álló tények és körülmények mérlegelésével kötelesek eldönteni, hogy az adott ügylet utal-e a pénzmosásra, vagy a terrorizmus finanszírozására.
Az alábbiak tételes példák arra, hogy mely körülmények vethetik fel a pénzmosás megtörténtének lehetőségét a szolgáltatóknál. Az említett eseteket azonban (mint ahogy más, e tárgyban megjelent listákat) nem szabad automatizmusként alkalmazni. A pénzmosási esetek rendkívül változatosak ezért nem nélkülözhető a szolgáltató részéről az eset összes körülményének mérlegelése, a kockázatérzékenységi megközelítés alkalmazása.
Pénzmosás megtörténtének lehetőségére utaló gazdasági események:
1. Fiktív bevételi tételek
2. Túlszámlázások
3. Ésszerűtlen végleges pénzeszköz átvétel
4. Ésszerűtlen tagi kölcsönök felvétele
5. Kötelezettségről a jogosult az ügyfél javára egyoldalúan lemond
6. Pénz átfolyatás
7. Észszerűen nem indokolható tőkeműveletek
8. Szokatlan és indokolatlan nagy összegű készpénzbevételek
9. Leltári többletek
Egyéb (járulékos) körülmények, melyek a pénzmosás megtörténtének lehetőségét erősíthetik:
10. Cégvezetés körülményei
11. Székhely nélküli tevékenység
12. Tulajdonosváltás
13. Szokatlan tőkeműveletek
A pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény felmerülésének tekintendő, ha arra utaló adat, tény, körülmény merül fel, hogy a számviteli bizonylaton szereplő pénzeszköz büntetendő cselekmény elkövetéséből származik.
Pénzmosás megtörténtének lehetőségét felvethető gazdasági események rövid bemutatása:
Fiktív bevételi tételek: Pénzmosásra utalhat, ha fiktív bevételi tétel került elszámolásra. Fiktív a bevétel, ha e mögött nem áll teljesítmény. Erre lehet következtetni például abból, ha az ügyfélnél nincs nyoma olyan gazdaságilag ésszerű ráfordításnak, mely a bevételi tételt életszerűvé tenné. Ilyennek lehet értékelni azt az esetet is, ha az ügyfél bizonyos ráfordítási tételek elszámolásának mellőzésére utasítja könyvelőjét. Pl.: szolgáltatás nyújtása az alapvető eszközök, munkaerő megléte nélkül; áru eladás korábbi beszerzés nélkül, vagy irreálisan magas áron, esetleg költségek nélkül (szállítás, raktározás stb.).
Túlszámlázások: Ekkor az ügyfél feltűnően értékaránytalan (gyakran több tízszeres) haszonnal közvetít bizonyos termékeket, szolgáltatásokat. El kell határolni azonban ezt az extraprofit azon esetétől, amikor valami nagyon ritka termék vagy szolgáltatás valamely különleges tulajdonságánál fogva éri a beszerzési érték sokszorosát a vevőnek, vagy amelyhez járulékos kiadások kapcsolódnak az ügyfélnél (pl. felkutatás, restaurálás). Általában nem túlszámlázás a különleges szaktudást magában foglaló szolgáltatás sem. Ilyen esetben a kapcsolódó költségek vizsgálata általában nem ad információt a pénzmosásra. Azonban, ha megállapítható, hogy az ügyfél az értékesített szolgáltatáshoz nem rendelkezik kellő felkészültséggel, vagy nem áll vele szemben igénybe vett (közvetített) alvállalkozó (közreműködő), akkor fiktív bevételi tételként felmerülhet a pénzmosás.
Ésszerűtlen végleges pénzeszköz átvétel: A végleges pénzeszköz átadás-átvétel általában legális, a számviteli- és adószabályokban is rendezett művelet, mellyel szemben nem áll ellenszolgáltatás. Akkor keltheti fel az átvevőnél a pénzmosás megtörténtének lehetőségét, ha az egyéb körülmények alapján nem található ennek ésszerű indoka. Például, ha az átvevő egyébként nyereséges, pénze is van és nem tervez új, forrásait meghaladó tevékenységet, nem törekszik bankhitelre.
Ésszerűtlen tagi kölcsönök felvétele: A tagi kölcsön felvétele, nyújtása – hasonlóan a végleges pénzeszköz átadás-átvételhez – általában legális, szabályozott művelet, mellyel szemben nem áll ellenszolgáltatás. A tagi kölcsön azonban ideiglenes jellegű pénz átadás. Akkor vetheti fel a kölcsönt felvevőnél a pénzmosás megtörténtének lehetőségét, ha az egyéb körülmények alapján nem található ennek ésszerű indoka. Például, ha az átvevő egyébként nyereséges, pénze is van, és nem tervez új, forrásait meghaladó tevékenységet, nem törekszik bankkölcsön felvételére. Felvetheti a pénzmosás megtörténtének lehetőségét a rendszeres, indokolhatatlan tagi kölcsön felvétele különösen akkor, ha annak visszafizetésére láthatóan nem törekszik sem az adós ügyfél, sem annak tulajdonosa, mert a pénzt más úton továbbítja (például aránytalanul olcsó áron eladott termékekkel, vagy más nyilvánvalóan veszteséges tevékenységgel), és ezáltal a kölcsön visszafizetésére nyilvánvalóan nincs is esély.
Kötelezettségről a jogosult az ügyfél javára egyoldalúan lemond: Ezeknél az eseteknél az ügyfél valamilyen (általában bevétellel kapcsolatban keletkezett) kötelezettségének megfizetésétől mentesül úgy, hogy annak nincs látható, ésszerű indoka. A lemondás a jogosult egyoldalú jognyilatkozata, mely ellenszolgáltatás nélküli. A beszámítás (kompenzáció) nem ilyen művelet, mert ott ellenszolgáltatásként a jogosult is lemond valamely követeléséről.
Pénz átfolyatás: Ez olyan tevékenység, amikor az ügyfél nyilvánvalóan csak közvetít anélkül, hogy bármiféle hozzáadott értéket termelne. Ezzel a pénzmosási út nyújtása érhető el. Felderítése nagyon nehéz és csak szélsőséges esetekben van rá mód. Erre utaló jel lehet például, ha egy ügyfél úgy játszik közvetítő kereskedői szerepet, hogy maga köti meg az ügyleteket, de az adott áru megegyező beszerzési és eladási árán kívül nincs más kiadása, bevétele: tevékenysége a számlázásra és a beérkező számlák befogadására korlátozódik.
Észszerűen nem indokolható tőkeműveletek: E körbe azok a rövid határidőn belül lezajló tőkeműveletek tartozhatnak, melyek az ügyfél gazdálkodásával és egyéb szempontok alapján (pl. adóoptimalizálás) nem indokolhatóak. Ilyen lehet például egy új tulajdonos nagy összegű tőkeemelése, majd ezen üzletrész rövid időn belül történő értékesítése, majd szintén rövid időn belüli tőkeleszállítással történő pénzkivonás úgy, hogy ezen műveletsornak nem lelhető ésszerű indoka. Fokozza a pénzmosás megtörténtének lehetőségére utaló jelleget, ha az egyes szereplőket a szolgáltató nem tudja azonosítani, illetve, ha az ügyletsorozat indokát előtte nem fedik fel. Általában azonban tőkemozgások nem utalnak pénzmosásra.
Szokatlan és indokolatlan nagy összegű készpénzbevételek: Általában a készpénzműveletek teljesen legálisak, tehát pusztán attól, hogy valamely gazdálkodó készpénzbevételekre tesz szert, még nem követ el szabálytalanságot. A pénzmosás megtörténtének lehetősége akkor vethető fel, ha e nagyobb összegű bevételek szokatlanok az adott tevékenységnél, illetve, ha egyéb ésszerű indok ezekre nincs.
Leltári többletek: Ha egy gazdálkodónál anélkül tapasztalhatók rendszeresen, nagy összegű leltári többletek, hogy annak okai meghatározásra kerültek volna, illetve ezen okok észszerűek lennének, ezen körülmények utalhatnak pénzmosásra főleg akkor, ha ezen leltári többletek nincsenek összefüggésben a vállalkozási tevékenységgel, illetve anélkül jelennek meg, hogy azokat leltár hiányok kísérnék.
Cégvezetés körülményei: Nyilvánvalóan alkalmatlan személyek – strómanok – igénybevétele a cégvezetéshez, mint hajléktalanok stb. A szolgáltató azt tapasztalja, hogy a céget valójában nem az ügyvezetőként, és tulajdonosként megjelölt személy vezeti, helyette mások adják az utasításokat, még akkor is, ha a vezető jelen van, sőt ő kér telefonon, vagy más módon segítséget tárgyalás közben. E körülmény önmagában csak figyelemfelhívásra alkalmas.
Székhely nélküli tevékenység: Az ügyfél a könyvelőt kéri meg arra, hogy székhelyként bocsássa rendelkezésre saját irodáját, vagy a könyvelő tudomással bír arról, hogy a társaságnak a bejelentett székhelye nem létező. Ugyanúgy alkalmas a figyelemfelhívásra az a körülmény is, ha a könyvelő székhelye indokolatlanul távoli a könyvelt cégtől, és a kapcsolatnak nincsenek előzményei sem.
Tulajdonosváltáshoz kapcsolódó hirtelen, indokolatlan növekedés a forgalomban, vagy annak irányában, melyet nem előz meg sem befektetés, sem más indok.
Szokatlan tőkeműveletek: A könyvvizsgált társaság tevékenysége, illetve tőkeműveletei eltérnek a hasonló tevékenységi körrel dolgozó társaságoktól, indokolatlanul alkalmaz készpénzműveleteket, vagy szokatlan üzleteket köt (indokolatlanul vesz igénybe ügynököt, tanulmányokért fizet ki jelentős pénzösszeget, alkalmaz külföldi közvetítőket)
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara (továbbiakban: kamara) felügyeletet ellátó szervként a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet önállóan (saját nevében és kockázatára) végző kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek (a továbbiakban: könyvvizsgáló szolgáltató) számára előző tevékenységük vonatkozásában a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 4. § (8) bekezdése alapján a Pmt., valamint a Kit. szerinti, kötelező jellegű útmutató (a továbbiakban: útmutató) részeként a jelen egységes szabályzatot adja ki, melyet a könyvvizsgáló szolgáltatók az előző törvények szerinti – a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó – belső szabályzatként fogadhatják el.
Amennyiben a könyvvizsgáló szolgáltató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen kívüli egyéb – a Pmt. 1. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó – tevékenységet is végez, az utóbbi tevékenységére vonatkozó Pmt., valamint Kit. szerinti belső szabályzatát az e tevékenységére irányadó jogszabályi előírások alapján köteles elkészíteni és jóvá hagyatni.
1. A jelen egységes belső szabályzatban rögzített fogalmak megegyeznek a Pmt.-ben és a Kit.-ben, valamint a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Afad tv.) meghatározott fogalmakkal. Előzőeken túlmenően, jelen szabályzat alkalmazásában:
a) ISA: a Kkt. 2. § 22. pontjában meghatározott Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardok (International Standards on Auditing), melynek 2011. január 1-jétől történő kötelező alkalmazásáról a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standard rendelkezik.
b) Standard, vagy MNKS: A Kkt. 4. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standard.
c) üzleti kapcsolat: az ügyfél és a könyvvizsgáló szolgáltató között szolgáltatói tevékenységre vonatkozó szerződéssel létrejött tartós jogviszony. Könyvvizsgálatra szóló szerződés a Kkt. 45. § (1) bekezdése alapján csak írásban köthető, mely minden esetben tartós jogviszonynak tekintendő, így üzleti kapcsolatot eredményez.
d) foglalkoztatott: aki a szolgáltatóval, mint foglalkoztatóval munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy a Pmt. hatálya alá tartozó tevékenység folyamatait a szolgáltató nevében, a szolgáltató felügyelete vagy a szolgáltató ellenőrzése alatt végző személy.
2. A könyvvizsgáló szolgáltató az ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni
a) az üzleti kapcsolat létesítésekor;
b) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az a) pontban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor;
c) ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel.
d) ha az ügyfél-azonosító adatokban bekövetkezett változás kerül átvezetésre és kockázatérzékenységi megközelítés alapján szükséges az ügyfél-átvilágítás ismételt elvégzése.
3. Üzleti kapcsolat létesítése esetén a könyvvizsgáló szolgáltató köteles elvégezni és írásban rögzíteni az ügyfél-átvilágítás érdekében az ügyfél kockázati szintbe történő besorolását az útmutató 1. számú mellékletének 1. pontjában meghatározott kockázati tényezők dokumentált értékelésével. Ennek eredményeképpen a szolgáltató az útmutató II. 6. pontja szerinti normál, egyszerűsített és fokozott ügyfél-átvilágítás szükségességét határozza meg. A szolgáltató ezt követően a jelen szabályzatban részletezett, adott ügyfél-átvilágítási kategória szerinti intézkedéseket hajtja végre.
Olyan összetett üzleti kapcsolatok létesítése során, ahol a szerződéses kapcsolatban egyszerre több, ügyfél-átvilágítással érintett ügyfél található, a szolgáltató ügyfelenként elvégzi az ügyfél-átvilágítást, valamint a kockázati besorolásuk tekintetében figyelemmel van a kapcsolat együttes kockázati jellegére.
A kapcsolat együttes kockázati jellegének meghatározása vonatkozásában, amennyiben legalább az egyik ügyfél magas kockázati kategóriába sorolásának szükségességét állapítja meg a szolgáltató, úgy az egész üzleti kapcsolat vonatkozásában fokozott ügyfél-átvilágítást végez.
4. A könyvvizsgáló szolgáltató a Kkt. 45. § (1) bekezdése alapján köteles minden könyvvizsgálati megbízásáról írásbeli szerződést (továbbiakban: szerződés) kötni és a szerződés megkötésekor az ügyfél azonosítását elvégezni.
5. Az ügyfél-átvilágítási kötelezettségek meghatározásánál tekintettel van arra a jelen szabályzat, hogy a Kkt. és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény értelmében a könyvvizsgáló szolgáltatóval kizárólag szervezet létesíthet üzleti kapcsolatot: e körben a természetes személy ügyfél és az ügyleti megbízás fogalmilag kizárt.
6. A könyvvizsgáló szolgáltató a 2. pontban felsorolt esetekben köteles az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a könyvvizsgáló szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosultat, továbbá a könyvvizsgáló szolgáltatónál eljáró képviselőt (a meghatalmazott, rendelkezésre jogosult, és képviselő a továbbiakban: képviselő) azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni.
7. A könyvvizsgáló szolgáltató az azonosítás során az alábbi adatokat köteles rögzíteni:
a) az ügyfél természetes személy képviselőjének azonosítása során a természetes személy
aa) családi- és utónevét,
ab) születési családi és utónévét,
ac) állampolgárságát,
ad) születési helyét és idejét,
ae) anyja születési nevét,
af) lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét,
ag) azonosító okmányának számát és típusát.
b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet azonosítása során a szervezet
ba) nevét, rövidített nevét,
bb) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén – amennyiben rendelkezik ilyennel – magyarországi fióktelepének címét,
bc) főtevékenységét,
bd) képviseletére jogosultak nevét és beosztását,
be) – ha ilyennel rendelkezik – kézbesítési megbízottjának az a) pont aa) és af) alpontjai szerinti adatait
bf) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát,
bg) adószámát.
8. A fenti adatok rögzítése a könyvvizsgáló szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, a kamarai útmutatóban meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezhető (a továbbiakban: auditált elektronikus hírközlő eszköz).
9. A 7. pont a) pontja ab)–ac) és ae) alpontjában meghatározott adat ellenőrzése mellőzhető, ha a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében bemutatott okirat azt nem tartalmazza. Ebben az esetben a könyvvizsgáló szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt rögzíteni, hogy ezen adatok rögzítésére az ellenőrzés mellőzésével került sor.
9/A.
10. A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a könyvvizsgáló szolgáltató köteles megkövetelni az alábbi okiratok bemutatását, továbbá köteles ellenőrizni azok érvényességét, vagy jogosult közhiteles nyilvántartásból adatlekérdezést végezni:
a) Természetes személy képviselő esetén:
aa) magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát és lakcímet igazoló hatósági igazolványát, ez utóbbit abban az esetben, ha lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található,
ab) külföldi állampolgár úti okmányát vagy személyazonosító igazolványát, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, tartózkodási jogot igazoló okmányát vagy tartózkodásra jogosító okmányát, magyarországi lakcímet igazoló hatósági igazolványát, amennyiben lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található.
b) Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy fent megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt igazoló – harminc napnál nem régebbi – okiratot, hogy
ba) a céget a cégbíróság nyilvántartásba vette, vagy a cég a bejegyzési kérelmét benyújtotta, egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése megtörtént vagy az egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételre került
bb) az előző pontba nem tartozó belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,
bc) külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént.
A cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet létesítő okiratának bemutatása és ellenőrzése szükséges. Ebben az esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő harminc napon belül okirattal igazolni annak megtörténtét, és a könyvvizsgáló szolgáltató köteles rögzíteni a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot.
11. A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a könyvvizsgáló szolgáltató köteles ellenőrizni a 10. pont alapján bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét, valamint ennek keretében köteles meggyőződni az okirat hitelességéről.
12. A személyazonosság igazoló ellenőrzése során ellenőrizni kell a meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, a rendelkezésre jogosult rendelkezési jogosultságát, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát is.
13. A könyvvizsgáló szolgáltató a 10–12. pontban meghatározott intézkedéseket auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti.
14. A könyvvizsgáló szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a 7. pontban meghatározott adatokat tartalmazó, a 10. pont alapján bemutatott okiratról – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, az e törvényben meghatározott kötelezettségek megfelelő teljesítése, az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljes körű végrehajtása, valamint a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása céljából – másolatot készít, az alábbi adatvédelmi rendelkezések figyelembe vételével:
a) az okmánymásolási kötelezettséget törvény írja elő, így az ott meghatározott adatok kezeléséhez nem kell az ügyfél hozzájárulását kérni – tájékoztatni kell azonban az ügyfelet arról, hogy az adatkezelést a Pmt. 7. § (8a) bekezdése írja elő, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, az e törvényben meghatározott kötelezettségek megfelelő teljesítése, az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljes körű végrehajtása, valamint a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása céljából;
b) a lakcímet igazoló hatósági igazolványnak kizárólag a kártyaformátumú hatósági dokumentumnak azon oldala minősül, amely a lakcímet tartalmazza, így csak ez az oldal másolható (a kártyaformátumú hatósági dokumentum személyi számot tartalmazó oldala a személyi azonosítót igazoló igazolványnak minősül és nem másolható le a könyvvizsgáló szolgáltató által).
Amennyiben a könyvvizsgáló szolgáltató a közhiteles nyilvántartásból történő adatlekérdezés útján teljesítette a személyazonosság igazoló ellenőrzését, úgy a közhiteles nyilvántartásból történő adatlekérdezés eredményét rögzíti és tartja nyilván. Ebben az esetben a fentiek szerinti okmánymásolás nem hajtható végre.
15. A személyazonosságra vonatkozó adatokat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás alapján kell ellenőrizni, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult a könyvvizsgáló szolgáltató. Ilyen nyilvántartás többek között az IM Céginformációs és az Elektronikus Cégnyilvántartása, interneten található céginformációs szolgáltatások, Internetes kereső által felhozott nyilvántartások, külföldi országok hatóságainak, hivatalos szerveinek honlapja, külföldi cégjegyzékek.
16. A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője – az ügyfél által vezetett pontos és naprakész nyilvántartás alapján – köteles írásban (2.2. számú. melléklet) vagy auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosáról. A tényleges tulajdonos a Pmt. alapján csak természetes személy lehet.
17. A könyvvizsgáló szolgáltató a 16. pontban meghatározott nyilatkozatban a tényleges tulajdonosra vonatkozó alábbi adatok megadását köteles kérni:
a) családi és utónevét,
b) születési családi és utónevét,
c) állampolgárságát,
d) születési helyét, idejét,
e) lakcímét, ennek hiányában a tartózkodási helyét,
f) a tulajdonosi érdekeltség jellegét és mértékét.
g) kiemelt közszereplői nyilatkozatot.
18. Az ügyfél arra vonatkozóan is köteles nyilatkozni, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a Pmt. melyik rendelkezése alapján minősül közszereplőnek. Ezen nyilatkozat megtételére az ügyfél képviseletében eljáró személy köteles. Az összes tényleges tulajdonosnak minősülő személy vonatkozásában nyilatkozni kell a kiemelt közszereplői jellegről.
19. A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője nyilatkozatában köteles minden, a Pmt. 3. § 38. pontjában foglaltaknak megfelelő természetes személyt feltüntetni tényleges tulajdonosként.
20. Ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, a könyvvizsgáló szolgáltató megtesz minden további, a felügyeletet ellátó szerv által jelen pontban meghatározott intézkedést mindaddig, amíg nem bizonyosodik meg a tényleges tulajdonos személyéről, ideértve az ügyfél tulajdonosi és irányítási rendszerének megértését is.
Amennyiben kétség merül fel a tényleges tulajdonos személyét illetően, úgy a könyvvizsgáló szolgáltató:
– az Afad. törvény szerinti tényleges tulajdonosi nyilvántartásból lekérdezést teljesít, továbbá
– végrehajtja jelen szabályzat fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedései között meghatározott, tényleges tulajdonost érintő intézkedéseket
A tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban – többek között – az alábbi esetekben merülhet fel kétség:
a) az ügyfél tulajdonost vált és az új tulajdonosok háttere, megjelenése összeegyeztethetetlen a tevékenységével, illetve a tulajdonosváltást követően az ügyfél pénzügyi tevékenysége hirtelen átalakul,
b) az ügyfél tulajdonosi szerkezete összetett, nehezen átlátható, vagy a tulajdonosok között szerepel stratégiai hiányosságokkal rendelkező országban bejegyzett jogi személy, és tényleges tulajdonosnak az ugyanabban az országban lakóhellyel rendelkező, „igazgató, képviselő, manager” stb. pozícióban lévő személyeket jelölték meg, vagy az internetes keresés során a megjelölt személy neve több céghez is köthető.
21. A tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adatot ellenőrizni kell a bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől a könyvvizsgáló szolgáltató törvény alapján adatigénylésre jogosult. Ilyen nyilvántartás többek között az Afad. törvény szerinti tényleges tulajdonosi nyilvántartás, az IM Céginformációs és az Elektronikus Cégnyilvántartása, Interneten található céginformációs szolgáltatások, külföldi országok hatóságainak, hivatalos szerveinek honlapja, külföldi cégjegyzékek.
21/A.
22. A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél képviselőjének 17–18. pont szerinti nyilatkoztatása mellőzhető, ha a könyvvizsgáló szolgáltató a 17–18 pontban meghatározott adatokat a részére bemutatott okiratok, valamint a tényleges tulajdonosi nyilvántartás vagy olyan nyilvántartások alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. Ilyen nyilvántartás többek között a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartása, az Afad. törvény szerinti tényleges tulajdonosi nyilvántartás, az IM Céginformációs és Elektronikus Cégnyilvántartása, interneten található céginformációs szolgáltatások, külföldi országok hatóságainak, hivatalos szerveinek honlapja, külföldi cégjegyzékek. Ebben az esetben, az arra vonatkozó információt is rögzíteni kell, hogy az adatok rögzítésére az ügyfél képviselőjének nyilatkoztatása mellőzésével került sor.
23. A könyvvizsgáló szolgáltató köteles a 20-22. pontban meghatározott intézkedések elvégzését követően az adatok rögzítésének dátumát is rögzíteni a nyilvántartásában. A könyvvizsgáló szolgáltató köteles nyilvántartást vezetni a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében megtett intézkedésekről.
24. Ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosa a Pmt. 3. § 38. pont f) alpontja alapján a vezető tisztségviselő, a szolgáltató köteles a vezető tisztségviselőt – több vezető tisztségviselő esetén az összes vezető tisztségviselőt – azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni. A szolgáltató köteles rögzíteni az elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, valamint az arra vonatkozó információt is, ha ezen intézkedéseket nem tudta végrehajtani.
25. A könyvvizsgáló szolgáltató köteles a 2. pontban meghatározott esetben az üzleti kapcsolatra vonatkozóan az alábbi adatokat köteles rögzíteni:
a) a szerződés típusát, tárgyát (a Kkt. 3. § (1) bekezdésének mely pontja szerinti könyvvizsgálói tevékenységre szól a szerződés),
b) időtartamát,
c) a teljesítés körülményei (hely, idő, mód).
d) az ügyfél-átvilágítás módjának meghatározása érdekében azt, hogy az ügyfél kockázati szintje átlagos, magas vagy alacsony;
e) az információt az üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről.
26. A könyvvizsgáló szolgáltató a 25. pontban meghatározott intézkedést elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti.
27. A könyvvizsgáló szolgáltatónak a Kkt. 3. § (1) bekezdésében körülírt, jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenysége átfogó jellegű, utólagos vizsgálatokra irányul, nem egyes ügyletekre, és nem a gazdasági esemény részeseként. Másrészről jelen egységes szabályzat alkalmazásában a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatra vonatkozó minden, ügyféllel létesített jogviszony üzleti kapcsolatnak minősül, ezért ügyleti kapcsolat nem létesülhet a könyvvizsgáló szolgáltató és ügyfele között. Mindezen okok miatt a pénzeszközök forrására vonatkozó információk Pmt. szerinti lehetséges további információkénti bekérése jelen egységes szabályzat alkalmazásában nem értelmezhető.
28. A Kkt. 45. §-a, az ISA 210. témaszámú standard és a cégképviseleti szabályok alapján üzleti kapcsolatot a könyvvizsgáló vezetője létesíthet, ezért minden esetben biztosított, hogy a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó szerződés (a jelen egységes szabályzat szerinti üzleti kapcsolat) csak a könyvvizsgáló létesítő okiratában és/vagy szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyásával jöhessen létre. Ennek okán, a könyvvizsgáló szolgáltatók esetében nem értelmezhető olyan üzleti kapcsolat létesítésére vonatkozó esetkörök meghatározása, amelyekre külön vezetői jóváhagyás esetén kerülhetne csak sor.
29. A könyvvizsgáló szolgáltató a szakma szabályai – így különösen az ISA 240.,250., 300., 330., 500. és 505. témaszámú standard előírásai – alapján köteles folyamatosan figyelemmel kísérni az üzleti kapcsolatot minden esetben, és különös figyelmet fordítani ennek során minden összetett és szokatlan ügyletre.
30. A könyvvizsgáló szolgáltató köteles biztosítani, hogy az ügyfélre és az üzleti kapcsolatra vonatkozóan a III. fejezet alapján rendelkezésre álló adatok és okiratok, valamint az ügyfél kockázati szintjének meghatározása naprakészek legyenek, így különösen az ügyfélre vonatkozóan rendelkezésre álló adatok és okiratok megváltozásáról történő tudomásszerzés esetén, a tényleges tulajdonosra vonatkozó adatok jogszabály alapján történő ellenőrzése céljából vagy az adózás területén történő együttműködés teljesítése érdekében a szolgáltató köteles ellenőrizni az ügyfeleiről rendelkezésre álló adatokat. Az ellenőrzési kötelezettséget a könyvvizsgáló szolgáltató kockázatérzékenységi megközelítés alapján, magas kockázat esetén évente, alacsony kockázat esetén legalább ötévente köteles elvégezni. Ha az ellenőrzés során a könyvvizsgáló szolgáltatónak kétsége merül fel az adatok és a nyilatkozatok naprakészségét illetően, akkor ismételten elvégzi a kétség kizárásához szükséges ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.
Az ügyfél kockázati szintje ellenőrzését a szolgáltató az útmutató 1. számú mellékletének 1. pontjában meghatározott, valamint a saját megítélése és ismeretei alapján ilyennek tekinthető kockázati tényezők dokumentált értékelésével végzi.
Amennyiben a szolgáltató a fenti ellenőrzési tevékenysége elvégzése során arra a megállapításra jut, hogy az ügyfél kockázati szintjének megváltoztatása szükséges, úgy:
– meghatározza, hogy az ügyfél az útmutató II.6. pontja szerinti mely ügyfél-átvilágítási kategóriába kerül át, és
– elvégzi az ezen kategória vonatkozásában jelen szabályzat szerint meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.
30/A.
31. Az üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél, annak meghatalmazottja, a könyvvizsgáló szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosult, továbbá a könyvvizsgáló szolgáltatónál eljáró képviselő köteles a tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül értesíteni a könyvvizsgáló szolgáltatót az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról. Előző kötelezettségre a könyvvizsgáló szolgáltató írásban köteles felhívni az ügyfél figyelmét.
32. Ha a könyvvizsgáló szolgáltató szerződéskötéskor nem tudja végrehajtani a III. fejezetben meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, vagy az ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétségre okot adó körülmény merül fel és az megnyugtatóan nem tisztázható, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az üzleti kapcsolat létesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot. Ilyen körülmény esetén a szolgáltatónak egyidejűleg mérlegelnie kell a bejelentési kötelezettség esetleges felmerülését és szükség esetén köteles a bejelentést megtenni. Az üzleti kapcsolat létesítésének megtagadása, valamint az üzleti kapcsolat megszüntetése nem mentesíti a szolgáltatót a bejelentési kötelezettség teljesítése alól. A pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására, vagy dolog büntetendő cselekményből való származására utaló adatok, tények, körülmények tényleges bekövetkezésének vizsgálata és megállapítása nem tartozik a könyvvizsgáló szolgáltató feladatai közé; a bejelentési kötelezettség az előző adatok, tények, körülmények lehetséges felmerülésének észlelésekor keletkezik, függetlenül attól, hogy a pénzmosás, terrorizmus-finanszírozás, vagy dolog büntetendő cselekményből származása ténylegesen bekövetkezett-e.
33. A 32. pontban rögzítettek szerint kell eljárni abban az esetben is, ha az ügyfél a tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozatot megtagadja vagy a tényleges tulajdonos kilétével, személyazonosságával kapcsolatos kétség megnyugtatóan nem szűnik meg.
34. Az ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétségre okot adhat többek között:
a) a kártyaformátumú személyazonosító igazolvány vagy vezetői engedély egyes elemei és azok elhelyezkedése nem felel meg az okmányt kiállító hatóság előírásainak,
b) az egyes biztonsági elemek – különösen a hologram, a kinegram vagy ezekkel megegyező más biztonsági elemek – felismerhetetlenek, vagy sérültek,
c) a kártyaformátumú személyazonosító igazolvány vagy vezetői engedély okmányazonosítója felismerhetetlen vagy sérült;
d) az ügyfél arcképe nem egyezik az általa bemutatott kártyaformátumú személyazonosító igazolványon vagy vezetői engedélyen látható arcképpel;
e) a kártyaformátumú személyazonosító igazolványon vagy vezetői engedélyen megtalálható adatok logikailag nem feleltethetők meg az ügyfélről rendelkezésre álló adatokkal.
35. Amennyiben az ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel, úgy másik okmányt kell bekérni az ügyfél-átvilágítás elvégzése érdekében.
36. Nem kell a III. részben meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket ismételten elvégezni, ha a könyvvizsgáló szolgáltató
a) az ügyfél, továbbá a képviselő vonatkozásában az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket egyéb üzleti kapcsolat kapcsán már elvégezte;
b) jelen üzleti kapcsolat kapcsán az ügyfél, továbbá a képviselő személyazonosságát a 7–13. pont alapján már megállapította, és
c) nem történt változás a rendelkezésre álló adatokban.
37. A könyvvizsgáló szolgáltatónak rögzítenie kell a 36. pontban részletezett körülményeket.
38. A könyvvizsgáló szolgáltató jogosult elfogadni a III. részben meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást
a) Magyarország területén vagy az Európai Unió más tagállamában székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező szolgáltató végezte el, vagy
b) olyan harmadik országban székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező szolgáltató végezte el, amely megfelel a jelen szabályzat 40. pontjában meghatározott követelményeknek.
39. A 38. pontban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredménye elfogadásának nem jelenti akadályát, ha a követelmények alapját képező okiratok és adatok köre nem egyezik meg az e törvényben meghatározottakkal.
40. Ha az ügyfél-átvilágítást harmadik országban székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező szolgáltató végezte el, annak eredménye abban az esetben fogadható el a 38. pontban meghatározottak szerint, ha a szolgáltató
a) a Pmt.-ben megállapított vagy azokkal egyenértékű ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmaz, és felügyeletére is a Pmt.-ben megállapított vagy azokkal egyenértékű követelmények szerint kerül sor, vagy
b) székhelye, fióktelepe vagy telephelye olyan harmadik országban van, amely a Pmt.-ben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket ír elő.
41. A könyvvizsgáló szolgáltató nem jogosult elfogadni az ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást olyan harmadik országban székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező szolgáltató végezte el, amely stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősül. Ez a tilalom nem vonatkozik arra az esetre, ha Magyarország területén vagy az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező szolgáltató stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban található fióktelepétől és leányvállalatától történik az átvétel, ha a fióktelep vagy leányvállalat megfelel a Pmt.-ben meghatározott csoportszintű politikáknak és eljárásoknak.
42. A 38–40. pontban meghatározott esetben az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítése vonatkozásában a felelősség az ügyfélátvilágítás eredményét elfogadó könyvvizsgáló szolgáltatót terheli.
43. A könyvvizsgáló szolgáltató az ügyfél-átvilágítás elvégzése érdekében igényelt adatot csak az érintett ügyfél hozzájárulása esetén jogosult más szolgáltató rendelkezésére bocsátani. Az érintett ügyfél hozzájáruló nyilatkozatát a könyvvizsgáló szolgáltató írásban köteles beszerezni azzal, hogy a hozzájáruló nyilatkozat tartalmazza az ügyfél tájékoztatását arra vonatkozóan, hogy mely adatait, kinek és milyen célból adná át a könyvvizsgáló szolgáltató.
44. Amennyiben az ügyfél-átvilágítást lefolytató szolgáltató és az ügyfélátvilágítás eredményét elfogadó könyvvizsgáló szolgáltató az ügyfél-átvilágítás eredményének a rendelkezésére bocsátásáról megállapodott, az ügyfél-átvilágítást lefolytató szolgáltató az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó könyvvizsgáló szolgáltató írásbeli kérésére az ügyfél vagy a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonossága igazoló ellenőrzése érdekében rögzített adat, továbbá a személyazonosságra vonatkozó egyéb dokumentáció másolatát – az érintett ügyfél hozzájárulása esetén – haladéktalanul köteles az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó könyvvizsgáló szolgáltató rendelkezésére bocsátani.
45. A könyvvizsgáló szolgáltató az ügyfél-átvilágítás módjának (normál, egyszerűsített vagy fokozott ügyfél-átvilágítás) meghatározása során az útmutató 1. számú mellékletének 1. pontjában meghatározott kockázati tényezőket dokumentáltan értékeli és az alábbiak szerint sorolja kockázati kategóriába az ügyfelet:
a) amennyiben az ügyfél vonatkozásában egyetlen előzőek szerinti kockázati tényező sem áll fenn és az ügyfél a 46. pontban meghatározott szervezet, úgy a könyvvizsgáló szolgáltató az ügyfelet alacsony kockázati kategóriába sorolja és egyszerűsített ügyfél-átvilágítást alkalmaz.
b) amennyiben az ügyfél vonatkozásában egyetlen előzőek szerinti kockázati tényező sem áll fenn és az ügyfél nem a 46. pontban meghatározott szervezet, úgy a könyvvizsgáló szolgáltató az ügyfelet normál kockázati kategóriába sorolja és a III. pontban rögzített ügyfél-átvilágítási intézkedéseket alkalmazza.
c) amennyiben az ügyfél vonatkozásában az előzőek szerinti kockázati tényezők, vagy a 46. pontban meghatározott körülmények bármelyike fennáll, úgy a könyvvizsgáló szolgáltató az ügyfelet magas kockázati kategóriába sorolja és fokozott ügyfél-átvilágítást alkalmaz.
A könyvvizsgáló szolgáltató a IV. fejezetben meghatározottak szerint, monitoring eljárás keretében folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyfelet és az üzleti kapcsolatot, és amennyiben a fentiek szerint figyelembe vett kockázati tényezők fennállásában változás áll be, vagy az útmutató 1. számú mellékletének 2. vagy 3. pontjaiban meghatározott körülmény merül fel, úgy az ügyfelet szükség szerint más kockázati kategóriába sorolja.
46. Amennyiben az ügyfél személyében, tevékenységében és működési körülményeiben egyetlen magasabb kockázatra utaló tényező sem merül fel, úgy a könyvvizsgáló szolgáltató az alábbi ügyfelek esetében egyszerűsített ügyfél-átvilágítást alkalmaz:
a) közigazgatási hatóság,
b) többségi állami tulajdonú gazdasági társaság,
c) a Pmt. 1. § (1) bekezdésének a)–e) pontjában meghatározott, az Európai Unió területén székhellyel rendelkező szolgáltató, vagy olyan, harmadik országban székhellyel rendelkező – a Pmt. 1. § (1) bekezdésének a)–e) pontjában megjelölt – szolgáltató, amelyre a Pmt.-ben meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll,
d) olyan gazdasági társaság, amelynek értékpapírját egy vagy több tagállamban bevezették a szabályozott piacra, vagy olyan harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,
e) a Pmt.-ben meghatározott felügyeletet ellátó szerv,
f) helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat költségvetési szerve vagy az előző pontba nem tartozó központi államigazgatási szerv,
g) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank vagy az Európai Unió más intézménye vagy szerve.
47. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetén a könyvvizsgáló szolgáltató köteles:
A) Az azonosítás során:
aa) az ügyfél természetes személy képviselőjének azonosítása során a természetes személy legalább 7. a) aa), ac), af) és ag) pontokban meghatározott adatokat rögzítésére, valamint ezen adatokon túlmenően kockázatérzékenységi megközelítés alapján a 7. a) pont ab), ad)–ae) alpontjában meghatározott adatokat rögzítheti
ab) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében legalább a 7. pont b) bb) és bf) alpontjában meghatározott adatokat rögzíteni, valamint ezen adatokon túlmenően kockázatérzékenységi megközelítés alapján a 7. b) pont bc)–be) és bg) alpontjában meghatározott adatokat rögzítheti;
b) a 10. pontban meghatározott okiratok másolatának beszerzésére a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében vagy közhiteles nyilvántartásból adatlekérést végezni és annak eredményét rögzíteni és nyilvántartani;
c) a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban meghatározott eljárások elvégzésére;
d) a kiemelt közszereplői jelleg meghatározásával kapcsolatos eljárások elvégzésére
e) a monitoring kötelezettségek elvégzésére
B) A könyvvizsgáló szolgáltató az üzleti kapcsolat létesítése előtt köteles elvégezni A) pont a)–d) pontjaiban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.
C) A könyvvizsgáló szolgáltató az ügyfél képviselője személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében:
– a 10. pontban meghatározott okiratok másolatának beszerzésével történt a személyazonosság igazoló ellenőrzése esetében;
– a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében 20–21. pontban; és
– a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplői jelleggel meghatározásával kapcsolatban
előírt ügyfél-átvilágítási intézkedéseket – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – az üzleti kapcsolat során is elvégezheti, ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának valószínűsége csekély, és pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény nem merül fel.
D) A könyvvizsgáló szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a C) pontban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket a változásokat követően azonnal, alacsony kockázat esetén legalább öt évente meghatározott ellenőrzési kötelezettség teljesítése során köteles elvégezni.
E) A könyvvizsgáló szolgáltató haladéktalanul elvégzi a magasabb kockázati szintnek megfelelő ügyfél-átvilágítást, ha az A) pont c)–e) pontjában meghatározott intézkedések alapján az ügyfél vonatkozásában eltérő kockázati szintre vonatkozó adat került beszerzésre.
F) A könyvvizsgáló szolgáltató az A)–E) meghatározott intézkedéseket a könyvvizsgáló szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti.
Az ügyfél személyes megjelenése hiányában könyvvizsgáló szolgáltató az A)–E) meghatározott intézkedéseket:
– az ügyfél által postai úton küldött okiratmásolatok és nyilatkozatok alapján,
– a könyvvizsgáló szolgáltató meghatározott saját kockázatértékelésén alapuló belső szabályzatban rögzített esetekben az ügyfél által az ügyfél azonosított elektronikus levelezési címéről biztonságosan küldött vagy a könyvvizsgáló szolgáltató által az ügyféllel való kapcsolattartás érdekében üzemeltetett elektronikus felületre feltöltött okiratmásolatok és nyilatkozatok alapján (e-mail), vagy
– az okiratmásolatokat és nyilatkozatokat magába foglaló jognyilatkozatokat is tartalmazó, az azokban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas, az ügyfél által a szolgáltató részére hozzáférhetővé tett elektronikus dokumentumok alapján is elvégezheti
48. Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás feltételeinek fennállása esetén a szolgáltató a 47. pontban meghatározott intézkedéseken túl további adatgyűjtést nem végezhet.
49. A könyvvizsgáló szolgáltató fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles alkalmazni, amennyiben az ügyfél magas kockázatú. Az ügyfelet magas kockázatúnak kell tekinteni:
a) az Útmutató II. fejezet 8. pontjában meghatározott esetekben;
b) az Útmutató II. fejezet 8. b) pontja értelmében jelen egységes szabályzatban meghatározott alábbi esetekben:
ba) az ügyfél ez egyes gazdasági eseményekről félrevezető, vagy nem valós tájékoztatást nyújt;
bb) az ügyfél nem bocsátja a szolgáltató rendelkezésére az egyes gazdasági eseményeket alátámasztó dokumentációt;
bc) jogcím nélküli pénzmozgások
bd) ügyfél tevékenységi körébe nem illő áruk, szolgáltatások megjelenése;
be) az ügyfél non-profit szervezet és a tevékenységével összefüggő tranzakció nincs összhangban alapvető céljával;
bf) leltárral kapcsolatos anomáliák (indokolatlan többlet, hiány);
bg) házipénztárban lévő készpénzállománnyal kapcsolatos anomáliák (indokolatlan készpénz növekedés, hiány)
bh) az ügyfél nem rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges személyi, tárgyi feltételekkel, nem merülnek a tényleges működésre vonatkozó költségek (pl. rezsi költség, munkabérek)
c) a szolgáltató által kockázatosnak minősített bármely egyéb, pénzmosásra és/vagy terrorizmus finanszírozásra utaló tény, adat vagy körülmény felmerülése esetén.
50. A könyvvizsgáló szolgáltató az 49. pont a)–c) alpontjaiban meghatározott esetekben a normál ügyfél-átvilágítási intézkedéseken túlmenően, megerősített eljárásként, az 51. pontban meghatározott intézkedéseket hajtja végre.
51. Megerősített eljárás körében végrehajtandó intézkedések:
a) a szolgáltató bekéri az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az azonosítási adatokat tartalmazó okiratok hiteles másolatát;
b) a tényleges tulajdonos vonatkozásában személyesen vagy az általa üzemeltetett, biztonságos, védett, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján, továbbá a Pmt. 17. § (2) bekezdésében meghatározott távoli azonosítás útján közjegyző, külképviselet, vagy okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatóságának közreműködésével a Pmt. 7. § (3) bekezdésében és (8) bekezdésében meghatározott személyazonossági igazoló ellenőrzésre irányuló intézkedések elvégzése;
c) kiemelten figyelemmel kíséri, hogy az ügyfél-átvilágítás során kötelezően rögzített adatok, okiratok, nyilatkozatok naprakészek legyenek, és kétség esetén ismételten elvégzi a szükséges ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, hogy megbizonyosodjon azok helytállóságáról;
d) ha a szolgáltató nem tud az ügyféllel kapcsolatba lépni az üzleti kapcsolat fennállása alatt a közöttük szerződésben meghatározott módokon, megkísérli igazolható módon, írásban felszólítani az ügyfelet – a lehetséges jogkövetkezményekre való egyidejű figyelmeztetés mellett – a szolgáltatóval való kapcsolat felvételére.
52. A stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokat érintő üzleti kapcsolatok vonatkozásában a könyvvizsgáló szolgáltató köteles az előző pont szerinti megerősített eljárás keretében, az ott foglaltakon túlmenően, az alábbiak elvégzésére:
a) vagyonforrás nyilatkozat bekérése;
b) az ügyfélre és a tényleges tulajdonosra, az üzleti kapcsolatra, az ügyfél és a tényleges tulajdonos pénzeszközei és a vagyona forrására, a végrehajtandó vagy végrehajtott ügyletek indokaira vonatkozóan további információk rendelkezésre bocsátásának kérésére
c) az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésének megerősített eljárásban történő végrehajtására.
53. Az okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha
a) azt közjegyző vagy magyar külképviseleti hatóság a közjegyzőkről szóló törvény (a továbbiakban: Kjtv.) másolat hitelesítésének tanúsítására vonatkozó szabályai szerint hitelesítette, vagy
b) a másolatot az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát.
54. A vagyonforrás nyilatkozatnak legalább a jelen szabályzat 3. számú mellékletében foglalt adatokat kell tartalmaznia. Amennyiben a szolgáltató szükségnek és indokoltnak találja, a 3. számú mellékletben meghatározott elemeken kívül további, a vagyon forrásának igazolására szolgáló információkat rögzíthet a vagyonforrás nyilatkozatban.
55. A megerősített eljárás módszerére, az összetett és szokatlan ügyletek körére az ISA 240. témaszámú standard rendelkezései is megfelelően irányadóak.
56. A könyvvizsgáló szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja és segítő családtagja
a) pénzmosásra,
b) terrorizmus finanszírozására, vagy
c) dolog büntetendő cselekményből való származására
utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén kötelesek a kijelölt személynek haladéktalanul írásban bejelentést tenni (2.3. számú melléklet).
57. A bejelentésnek az alábbiakat kell tartalmaznia kell:
a) a könyvvizsgáló szolgáltató által a 7–13. valamint 25. pontok alapján rögzített adatokat,
b) a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény részletes ismertetését és
c) a bejelentés alapjául szolgáló adatot, tényt, körülményt alátámasztó dokumentumokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak.
58. A könyvvizsgáló szolgáltató köteles kijelölni legalább egy személyt, aki a könyvvizsgáló szolgáltató vezetőjétől, foglalkoztatottjától és segítő családtagjától érkező bejelentést a pénzügyi információs egységnek haladéktalanul továbbítja. A kijelölt személy a könyvvizsgáló szolgáltató vezetője, alkalmazottja vagy segítő családtagja lehet.
59. A könyvvizsgáló szolgáltató a kijelölt személy nevéről, beosztásáról, elérhetőségéről a tevékenysége megkezdésének időpontjától, valamint az ezekben bekövetkezett változásról a változástól számított öt munkanapon belül köteles tájékoztatni a pénzügyi információs egységet.
60. A könyvvizsgáló szolgáltató nevében a kijelölt személy a bejelentést és annak mellékleteit védelemmel ellátott elektronikus üzenetben továbbítja a pénzügyi információs egységnek, amelynek beérkezéséről a pénzügyi információs egység elektronikus üzenetben haladéktalanul értesíti a bejelentést küldő könyvvizsgáló szolgáltatót.
61. A könyvvizsgáló szolgáltató a bejelentés továbbítása nyomán nem függeszti fel a könyvvizsgálati tevékenységet, mert az is gyanút kelthetne az ügyfélben, ami nehezítené a felfedés tilalmának betartását, valamint a tényleges tulajdonos nyomon követését. A könyvvizsgálat ugyanis olyan utólagos tevékenység, melynek felfüggesztésével nem akadályozható meg a pénzmosás, vagy a terrorizmus finanszírozása, lévén a könyvvizsgálat a gazdasági eseményeket csak követi. A könyvvizsgáló szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja és segítő családtagja a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülését a végrehajtott vagy a meghiúsult ügyletek esetében is köteles vizsgálni.
Jogellenes a belső szabályzat alapján vagy a pénzügyi információs egységnek pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása gyanúja miatt tett bejelentés következtében meghozott, a bejelentő – ideértve a szolgáltató foglalkoztatottait és képviselőit – számára hátrányos intézkedés, így különösen a munkáltatónak a munkavállaló szempontjából hátrányos vagy megkülönböztető intézkedése.
62. A könyvvizsgáló szolgáltató a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetve megvalósító üzleti kapcsolat megakadályozása érdekében köteles gondoskodni:
a) a nyilvántartási (ügyfél-átvilágítási),
b) a bejelentés teljesítését támogató (szűrő), valamint
c) az e törvényből eredő kötelezettség megsértésére vonatkozó szolgáltatón belüli névtelen bejelentés megtételét biztosító
belső ellenőrző és információs rendszerek működéséről.
A belső ellenőrző és információs rendszernek biztosítania kell, hogy a szolgáltató teljeskörűen, és gyorsan teljesíthesse a pénzügyi információs egységtől, a Kamarától, mint felügyeleti szervtől vagy bűnmegelőzési, bűnüldözési feladatot ellátó szervektől érkező megkereséseket vagy adatkéréseket.
Ennek értelmében minden, legalább tíz fő foglalkoztatottal rendelkező szolgáltató köteles a szolgáltatón belüli névtelen bejelentést biztosító bejelentési rendszert (továbbiakban: belső, névtelenséget biztosító bejelentési rendszer) működtetni.
A belső, névtelenséget biztosító értesítési rendszer segítségével a szolgáltató vezető tisztségviselője, foglalkoztatottja, segítő családtagja értesítést küldhet a Pmt. rendelkezéseinek szolgáltató általi megsértéséről a kijelölt felelős vezető részére.
A kijelölt felelős vezető köteles az értesítésben foglaltakat 8 napon belül kivizsgálni, a vizsgálat eredményéről és a meghozott intézkedésekről feljegyzést készíteni és azt a szolgáltatónak bemutatni. A szolgáltató köteles a feljegyzésben foglaltakat megvizsgálni és az esetlegesen feltárt, Pmt. rendelkezéseinek megfelelő, elmulasztott cselekményeket haladéktalanul végrehajtani.
63. A könyvvizsgáló szolgáltató köteles kijelölt felelős vezetőt a belső szabályzatban kijelölni.
A kijelölt felelős vezető az irányítási funkciót betöltő testület azon tagja, illetve irányítási funkciót betöltő testület hiányában a szolgáltató azon felsővezetője, aki a szolgáltató belső szabályzatában került kijelölésre, és aki a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos követelmények és elvárások szolgáltató általi végrehajtásáért felel. A szolgáltatónak meg kell hoznia a szükséges intézkedéseket a kijelölt felelős vezetőt érintő összeférhetetlenségek azonosítása és kezelése érdekében. Kijelölt felelős vezetőként kizárólag az irányítási funkciót betöltő testület olyan tagja, illetve olyan felsővezető jelölhető ki, aki esetében nem áll fenn összeférhetetlenség.
A kijelölt felelős vezetőnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie arra vonatkozóan, hogy a szolgáltató milyen mértékben kitett a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás jelentette kockázatoknak, valamint megfelelő hatáskörrel kell rendelkeznie ahhoz, hogy a kockázati kitettséget befolyásoló döntéseket kezdeményezzen vagy hozzon.
A kijelölt felelős vezető feladatai:
a) a szolgáltatóra vonatkozó kockázatértékelés elkészítése; illetve amennyiben a szolgáltató a kamara által kiadott szolgáltatói kockázatértékelést fogadja el, akkor annak szükség esetén, szolgáltató sajátosságaira kiterjedő kiegészítése elkészítése
b) az ügyfelek kockázati kategóriákba sorolása, dokumentálása, annak felülvizsgálata;
c) ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtását, ellenőrzését segítő információs rendszer kialakítása;
d) bejelentési kötelezettség teljesítését, ellenőrzését segítő információs rendszer kialakítása;
e) nyilvántartások naprakészen tartásával kapcsolatos ellenőrzési feladatok ellátása;
f) a pénzügyi információs egységtől és a bűnüldöző szervektől érkezett megkeresések, adatkérések teljes körű és határidőben történő teljesítésének biztosítása;
g) belső névtelenséget biztosító bejelentési rendszer működésének keretében érkezett bejelentések kivizsgálása;
h) közreműködés a felügyeleti ellenőrzés keretében végrehajtott helyszíni hatósági ellenőrzések során;
i) a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusok és ENSZ BT határozatok haladéktalan és teljes körű végrehajtásának és dokumentálásának ellenőrzése;
j) az adatvédelmi rendelkezések, és ennek keretében a törlési kötelezettég végrehajtása
k) képzési, továbbképzési program kialakítása.
64. A szolgáltató köteles a belső szabályzatban kijelölni a megfelelési vezetőt.
A megfelelési vezető a szolgáltató vezető beosztású foglalkoztatottja, aki a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos követelményeknek és elvárásoknak a szolgáltató foglalkoztatottjai általi végrehajtásáért felel.
Megfelelési vezető feladatai:
a) a monitoring keretében előírt nyomon követési és ismételt ügyfél-átvilágítási tevékenység elvégzésének ellenőrzése;
b) a szolgáltató üzleti kapcsolatai során végzett könyvvizsgálói tevékenység folyamatában annak ellenőrzése, hogy a foglalkoztatottak a bejelentésre okot adó körülményeket felismerték-e és a megtették-e a bejelentést szükség esetén;
c) az előírt nyilvántartások naprakészségének ellenőrzése;
d) a képzési program keretein belül az egyes képzések megszervezése, a képzésekre történő jelentkezések koordinálása, a foglalkozatottak képzésen történő részvételének elősegítése, ellenőrzése.
Amennyiben a könyvvizsgáló szolgáltató egyedül látja el tevékenységét, úgy a kijelölt felelős vezető és a megfelelési vezető felelősségi körébe tartozó feladatokat a szolgáltató értelemszerűen egyszemélyben látja el, kijelölés alapján – azonban a belső ellenőrző és információs rendszer üzemeltetésével, valamint a képzési programok szervezésével kapcsolatos feladatok ezen szolgáltatót nem terhelik.
Amennyiben a könyvvizsgáló szolgáltatónál legalább tíz fő foglalkoztatott és/vagy segítő családtag vesz részt a tevékenységben, úgy a szolgáltató köteles különböző személyeket kinevezni kijelölt felelős vezetőként és a megfelelési vezetőként.
65. A kijelölt felelős vezető által kialakított képzési és továbbképzési program keretében a szolgáltató gondoskodik a belépő foglalkoztatottak képzéséről, az foglalkoztatottak továbbképzéséről, annak regisztrálásáról, dokumentálásáról és a megszerzett ismeretek ellenőrzéséről. A továbbképzések kapcsolódhatnak a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos jogszabályok, új elkövetési trendek megjelenéséhez, és a belső szabályzat módosulásához is. Az oktatás kitér a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának definíciójára, az azonosítás és bejelentés belső eljárási rendjére, a pénzmosásra, vagy a terrorizmus finanszírozására utaló események tipológiájára is.
66. A speciális képzési program keretében a szolgáltatói tevékenység ellátásában részt vevő, a jelen szabályzat hatálybalépésekor foglalkoztatott foglalkoztatottak (vezetői, segítő családtagok) részére ismertetésre kerülnek a belső szabályzat előírásai, valamint a kapcsolódó legfontosabb jogszabályok. Az újonnan belépő foglalkoztatottak (vezetői, segítő családtagok) esetén a fenti speciális képzés a szolgáltatói feladatokban való részvétel előfeltétele. Minden jogszabályváltozás, illetve a belső szabályzat változásának alkalmával a szolgáltatói tevékenységben részt vevő foglalkoztatottak (vezetői, segítő családtagok) újbóli teljes körű, a változásokat kiemelő képzésben részesülnek.
67. A könyvvizsgáló szolgáltatókat terhelő speciális továbbképzés megoldható külső oktatásban is. Ilyen lehet mindenekelőtt a kamara által szervezett, a kötelező szakmai továbbképzés keretében oktatott ismeretek átadása.
68. A könyvvizsgáló szolgáltató folyamatosan figyelemmel kíséri a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktusok, illetve ENSZ BT határozatok kiadását és későbbi módosításait. A kamara a Kit. szerinti feladatok végrehajtásához a honlapján a korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusokról és ENSZ BT határozatokról tájékoztatást tesz közzé és azt folyamatosan aktualizálja.
69. A könyvvizsgáló szolgáltató olyan szűrőrendszert működtet, amely biztosítani képes a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusok és ENSZ BT határozatok haladéktalan és teljes körű végrehajtását.
70. A könyvvizsgáló szolgáltatónak a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusok és ENSZ BT határozatok haladéktalan és teljes körű végrehajtása érdekében az általa rögzített teljes ügyfélállomány személyes adatait össze kell vetnie az uniós jogi aktusokban és az ENSZ BT határozataiban szereplő személyek adataival az üzleti kapcsolat létesítésekor. A Kit. 3. § (5) bekezdése szerinti tájékoztató közzétételét követően a saját ügyfélállománya vonatkozásában a szűrést el kell végeznie.
71. A szűrést a jelentős számú, több mint ezer ügyféllel rendelkező könyvvizsgáló szolgáltató kizárólag automatikusan működő szűrőrendszer alkalmazásával hajthatja végre, amely egy, a szolgáltató által rögzített teljes ügyfélállomány személyes adatainak az uniós jogi aktusokban és az ENSZ BT határozataiban szereplő személyek adataival való rendszeres, manuális beavatkozást nem igénylő összehasonlítására alkalmas informatikai rendszer.
72. A szűrést a nem jelentős számú ügyféllel rendelkező könyvvizsgáló szolgáltató manuálisan működő szűrőrendszer alkalmazásával is végrehajthatja, amely egy, a könyvvizsgáló szolgáltató által rögzített teljes ügyfélállomány személyes adatainak az uniós jogi aktusokban és az ENSZ BT határozataiban szereplő személyek adataival való összehasonlítására alkalmas, nem automatikus eljárás.
73. A szűrések végrehajtását a könyvvizsgáló szolgáltatónak írásban rögzítenie kell és a dokumentumokat visszakereshető módon a szűréstől számított 8 évig köteles megőrizni, valamint azokat a felügyeleti ellenőrzés során bemutatni.
74. A kijelölt személy haladéktalanul bejelentést tesz a pénzügyi információs egységnek részére minden olyan adatról, tényről, körülményről, amely arra utal, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással rendelkezik.
75. A könyvvizsgáló szolgáltató köteles a tevékenységének megkezdését követő öt munkanapon belül kijelölni – a szervezet sajátosságától függően – egy vagy több személyt, aki a 74. pont szerinti bejelentést haladéktalanul továbbítja a hatóságnak. A kijelölt személy kizárólag a szolgáltató vezetője, alkalmazottja lehet. A kijelölt személy nevéről, beosztásáról, valamint az ezekben bekövetkezett változásokról a szolgáltató a kijelöléstől, a változástól számított öt munkanapon belül köteles a hatóságot tájékoztatni.
76. A kijelölt személy vonatkozásában a Pmt. valamint a jelen szabályzat Pmt. szerinti bejelentéseire vonatkozó rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell.
77. A könyvvizsgáló szolgáltató köteles visszakereshető és ellenőrizhető módon nyilvántartást vezetni
a) az ügyfél-átvilágítás során birtokába jutott adatokról, okiratokról, valamint azok másolatáról,
b) a bejelentésről,
c) a pénzügyi információs egységként működő hatóság megkeresése alapján nyújtott adatszolgáltatások teljesítését igazoló iratokról.
78. A könyvvizsgáló szolgáltató a Pmt-ben, valamint az annak felhatalmazásán alapuló jogszabályban foglalt kötelezettség teljesítése során birtokába jutott személyes adatokat az üzleti kapcsolat megszűnésétől számított nyolc évig jogosult kezelni és köteles megőrizni.
79. A könyvvizsgáló szolgáltató – az általa vezetett nyilvántartásban – a Pmt-ben, valamint az annak felhatalmazásán alapuló jogszabályban foglalt kötelezettség teljesítése során birtokába jutott személyes adatnak nem minősülő adatokat, beleértve az elektronikus azonosítás során birtokába jutott adatokat is, valamint minden egyéb, az üzleti kapcsolattal összefüggésben keletkezett adatot az üzleti kapcsolat megszűnésétől számított nyolc évig jogosult kezelni és köteles megőrizni.
80. A könyvvizsgáló szolgáltató – az általa vezetett nyilvántartásban – a Pmt.-ben, valamint az annak felhatalmazásán alapuló jogszabályban foglalt kötelezettség teljesítése során birtokába jutott okiratot, illetve annak másolatát, beleértve az elektronikus azonosítás során birtokába jutott okiratot is, valamint a bejelentés és a pénzügyi információs egység által megkeresés szerinti adatszolgáltatás teljesítését, valamint minden egyéb, az üzleti kapcsolattal összefüggésben keletkezett iratot, illetve azok másolatát az üzleti kapcsolat megszűnésétől számított nyolc évig köteles megőrizni.
81. A könyvvizsgáló szolgáltató a 78–80. pont szerinti adatokat, okiratot, illetve azok másolatát a kezelési, valamint a megőrzési határidőt követően haladéktalanul köteles törölni, illetve megsemmisíteni.
82. A Pmt.-ben, valamint az annak felhatalmazásán alapuló jogszabályban foglalt kötelezettség kötelezettség teljesítése során megismert személyes adatokat a könyvvizsgáló szolgáltató, a tevékenység ellátásában közreműködő vezetője, segítő családtagja és foglalkoztatottja – ideértve a pénzeszköz és vagyon forrására vonatkozó információkat – kizárólag a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében végrehajtandó feladatok céljából, az azok ellátásához szükséges mértékben ismerheti meg és kezelheti.
83. A nyilvántartásában szereplő adatot, okiratot, illetve az okirat másolatát a kamara, a pénzügyi információs egység, a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság megkeresésére a megkeresésben meghatározott ideig, de legfeljebb az üzleti kapcsolat megszűnésétől számított 10 évig kell megőrizni. A megkeresést az adatkezelő haladéktalanul, de legfeljebb a megkeresésben szereplő határidőig teljesíti. Erre kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha a megkeresésben meghatározott adatra, okiratra, valamint okirat másolatra folyamatban lévő vagy a jövőben megindításra kerülő hatósági eljárás lefolytatása érdekében van szükség. A fenti adatokat, okiratokat, illetve azok másolatát a megőrzési határidőt követően haladéktalanul kötelező törölni, illetve meg kell semmisíteni.
84. Az adatváltozás, módosulás miatt változott adatok esetén a régi adatokat oly módon kell megőrizni, hogy abból egyértelműen megállapíthatók legyenek a régi, már nem hatályos adatok, valamint az adatmódosítások dátumai.
85. A könyvvizsgáló szolgáltatónak biztosítania kell, hogy az elektronikusan, illetve a papír alapon őrzött adatokhoz jogosulatlan személy ne férhessen hozzá.
A könyvvizsgálói szolgáltatást végző
neve:
címe:
A szolgáltató az azonosítás során az alábbi adatokat köteles rögzíteni:
1. Az ügyfél természetes személy képviselőjének azonosítása során rögzítendő adatok:
a) családi és utóneve
b) születési családi és utóneve
c) állampolgársága
d) születési helye, ideje
e) anyja születési neve
f) lakcíme, ennek hiányában tartózkodási helye
g) azonosító okmányának típusa és száma
2. Az ügyfél (jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) azonosítása során rögzítendő adatok:
a) neve, rövidített neve
b) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén – amennyiben ilyennel rendelkezik – magyarországi fióktelepének címe
c) főtevékenysége
d) képviseletére jogosultak: közül a szerződést aláírók és kapcsolattartók neve és beosztása
e) ha ilyennel rendelkezik – kézbesítési megbízottjának az 1. a) és f) alpontjai szerinti adatait,
f) cégbírósági nyilvántartásban szereplő szervezet esetén cégjegyzékszáma, egyéb szervezet esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási száma
g) adószáma
3. A könyvvizsgálói szerződés tartalmára vonatkozó rögzítendő adatok:
a) a szerződés típusa, tárgya (a Kkt. 3. § (1) bekezdésének mely pontja szerinti könyvvizsgálói tevékenységre szól a szerződés)
b) időtartama,
c) a teljesítés körülményei (hely, idő, mód)
d) az ügyfél-átvilágítás módjának meghatározása érdekében azt, hogy az ügyfél kockázati szintje átlagos, magas vagy alacsony;
e) az információt az üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről.
Adatkezelési nyilatkozat
Alulírott ...................................................., mint a jelen azonosítási adatlapon meghatározott ügyfél képviseletében eljáró személy tudomásul veszem, hogy a fenti adatok rögzítését a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 7. § (1) bekezdése, a személyazonosság igazoló ellenőrzéséhez szükséges okiratok bemutatását a Pmt. 7. § (3) bekezdése írja elő. A szolgáltató a Pmt. 7. § (8) bekezdése értelmében a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében bekért okiratról másolatot készít a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, az e törvényben meghatározott kötelezettségek megfelelő teljesítése, az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljes körű végrehajtása, valamint a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása céljából. Ezen adatokat, okiratot, illetve azok másolatát a könyvvizsgáló szolgáltató a Pmt. értelmében az üzleti kapcsolat megszűnésétől számított nyolc évig jogosult kezelni és köteles megőrizni. A megőrzési határidőt követően a könyvvizsgáló szolgáltató haladéktalanul töröl, illetve megsemmisít adatokat, okiratot, illetve azok másolatát.
............................, .......... ........ .....
..........................................
ügyfél képviselője
A könyvvizsgálói szolgáltatást végző
neve:
címe:
– több tényleges tulajdonos esetén mindegyik tekintetében külön-külön kitöltendő –
Alulírott ......................................... (ügyfél képviselője), mint a .......................................... (szervezet ügyfél neve) képviselője, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (továbbiakban: Pmt.) 9. § (1) bekezdése előírásának megfelelően a szervezet ügyfél tényleges tulajdonosára vonatkozó adatokról az alábbiak szerint nyilatkozom:
a) családi és utónév:
b) születési családi és utónév:
c) állampolgárság:
d) születési hely, idő:
e) lakcím, ennek hiányában tartózkodási cím:
f) a tulajdonosi érdekeltség jellegét és mértéke:
Az ügyfél tényleges tulajdonosa (a megfelelő rész aláhúzandó):
1. kiemelt közszereplőnek minősül / nem minősül kiemelt közszereplőnek;
2. kiemelt közszereplőnek számító személynek közeli hozzátartozója, élettársa / nem közeli hozzátartozója, élettársa;
(Kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója: a kiemelt közszereplő házastársa, élettársa; vér szerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, továbbá ezek házastársa vagy élettársa; vér szerinti, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője)
3. kiemelt közszereplőnek számító személlyel közismerten közeli kapcsolatban áll/nem áll.
(Kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy:
Kiemelt közszereplőnek minősülés esetén a kiemelt közszereplő státusza:
a) az államfő, a kormányfő, a miniszter, a miniszterhelyettes, az államtitkár, Magyarországon az államfő, a miniszterelnök, a miniszter és az államtitkár,
b) az országgyűlési képviselő vagy a hasonló jogalkotó szerv tagja, Magyarországon az országgyűlési képviselő és a nemzetiségi szószóló,
c) a politikai párt irányító szervének tagja, Magyarországon a politikai párt vezető testületének tagja és tisztségviselője,
d) a legfelsőbb bíróság, az alkotmánybíróság és olyan magas rangú bírói testület tagja, amelynek a döntései ellen fellebbezésnek helye nincs, Magyarországon az Alkotmánybíróság, az ítélőtábla és a Kúria tagja,
e) a számvevőszék és a központi bank igazgatósági tagja, Magyarországon a Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagja,
f) a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres erők magas rangú tisztviselője, Magyarországon a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv központi szervének vezetője és annak helyettese, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke és a Honvéd Vezérkar főnökének helyettesei,
g) többségi állami tulajdonú vállalatok igazgatási, irányító vagy felügyelő testületének tagja, Magyarországon a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyvezetője, irányítási vagy felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületének tagja,
h) nemzetközi szervezet vezetője, vezető helyettese, vezető testületének tagja vagy ezzel egyenértékű feladatot ellátó személy
(A megfelelő rész aláhúzandó)
Adatkezelési nyilatkozat:
Alulírott ...................................................., mint a jelen azonosítási adatlapon meghatározott ügyfél képviseletében eljáró személy tudomásul veszem, hogy a fenti adatok rögzítését a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 9. § (1)–(2) bekezdése, a személyazonosság igazoló ellenőrzéséhez szükséges okiratok bemutatását a Pmt. 9. § (4) bekezdése írja elő.
(Vastag és dőlt szövegrészben a megfelelő rész aláhúzandó)
............................, .......... ........ .....
..........................................
ügyfél képviselője
1. Az könyvvizsgálói szolgáltatást végző adatai
1.1. A könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) neve, címe:
1.2. Az észlelő neve, beosztása, az észlelés időpontja:
1.3. A bejelentés időpontja:
1.4. A kijelölt személy neve, (munkahelyi) címe, beosztása, telefonszáma:
1.5. Az ügyfél könyvvizsgálata során személyében is felelős (aláíró) könyvvizsgáló:
2. A bejelentésben szereplő ügyfél és a tényleges tulajdonos azonosító adatai, az üzleti kapcsolat adatai
A. Az ügyfél képviseletében eljáró személy adatai:
1. családi és utónév:
2. születési családi és utónév:
3. állampolgárság:
4. születési hely, idő:
5. anyja születési neve:
6. lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely:
7. azonosító okmány típusa, annak száma:
B. A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet (ügyfél) adatai
1. név, rövidített név:
2. székhely, vagy külföldi székhelyű vállalkozás esetén – amennyiben ilyennel rendelkezik – a magyarországi fióktelep címe:
3. főtevékenység:
4. képviseletre jogosultak neve, beosztása:
5. külföldi ügyfél kézbesítési megbízottjának A/1. és A/6. szerinti adatai:
6. cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszám, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma:
7. adószám:
C. A tényleges tulajdonos adatai:
1. családi és utónév
2. születési családi és utónév:
3. állampolgárság:
4. születési hely, idő:
5. lakcím, ennek hiányában tartózkodási cím:
6. a tulajdonosi érdekeltség jellegét és mértéke:
D. Az üzleti kapcsolat adatai
Üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusa, tárgya és időtartama, a teljesítés módja, helye, ideje:
3. A tranzakció leírása:
a) tranzakció adatai, így különösen a tranzakció időpontja, típusa, az érintett összeg és devizaneme, az érintettek (kedvezményezett, kötelezett, érintett számlák stb.),
b) pénzmosásra, vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény részletes leírása, mellékletként lehetőleg az érintett időszak főkönyvi kivonata, tapasztalatok az ügyfélről, eddigi viselkedése, bármilyen olyan információ, amely a pénzügyi információs egységként működő hatóságot feladata ellátásában segítheti.
4. a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény részletes ismertetését alátámasztó dokumentumok, amennyiben azok rendelkezésre állnak.
1. A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet azonosító adatai:
1.1. Név vagy rövidített név
1.2. Székhely
1.3. A nyilatkozatot tevő, képviseletre jogosult személy neve és beosztása
2. A vagyon forrására vonatkozó információk (a nyilatkozattételt megelőzően közzétett utolsó éves beszámoló adatai alapján, elemenként legalább 3 millió forint értékben, megjelölve a 3. pont alatt meghatározott nagyságrendi kategóriákat):
2.1. Immateriális javak
2.2. Tárgyi eszközök
2.3. Befektetett pénzügyi eszközök
2.4. Készletek
2.5. Követelések
2.6. Értékpapírok
2.7. Pénzeszközök
3. Nagyságrendi kategóriák
3.1. 3–30 millió forint
3.2. 30–100 millió forint
3.3. 100–300 millió forint
3.4. 300–1 000 millió forint
3.5. 1–5 milliárd forint
3.6. 5 milliárd forint felett
4. Nyilatkozat a kötelezettségekről (a nyilatkozattételt megelőzően közzétett utolsó éves beszámoló adatai alapján, legalább 3 millió forint értékben, megjelölve a 3. pont alatt meghatározott nagyságrendi kategóriákat).
Kelt:
.......................................................
aláírás
A könyvvizsgálói szolgáltatást végző
neve:
címe:
Kijelölt felelős vezető
Név: .................................................
Beosztás: .........................................
Megfelelési vezető – amennyiben a könyvvizsgáló szolgáltató kötelezett ilyen személy kinevezésére –
Név: ................................................
Beosztás: .........................................
Kelt:
.......................................................
aláírás