I. A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 14. §-ában és a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének 32/2009. (VI. 23.) sz. állásfoglalásában biztosított jogkörömben eljárva, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága Szervezeti és működési szabályzatával összhangban a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény és a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően a nemdohányzók védelmének és a dohánytermékek fogyasztásának rendjét a jelen határozatban és annak mellékletében (a továbbiakban együtt: határozat) foglaltak szerint határozom meg.
II. A határozatot az Akadémiai Értesítőben kell közzétenni, valamint az érintettek számára a helyben szokásos módon kihirdetni és hozzáférhetővé tenni.
A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 14. §-ában és a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének 32/2009. (VI. 23.) sz. állásfoglalásában biztosított jogkörömben eljárva, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága Szervezeti és működési szabályzatával összhangban, a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény és a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően a Magyar Tudományos Akadémián, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságán a nemdohányzók védelmének és a dohánytermékek fogyasztásának rendjét a következők szerint határozom meg.
1. § A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának szabályairól szóló határozat (a továbbiakban: határozat) célja Magyarország Alaptörvényének XX. és XXI. cikkében nevesített egészséghez, illetve az egészséges környezethez való alkotmányos alapjogok tiszteletben tartása, ennek érdekében:
a) a nemdohányzók védelmének intézményi biztosítása a passzív dohányzás káros hatásaival szemben;
b) a dohányzók és a nemdohányzók ellentétes érdekeinek megfelelő egyeztetése révén, a dohánytermékek fogyasztási kultúrájának fejlesztése az intézményben.
2. § (1) Szervi hatály: a határozat hatálya a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: Akadémia) székházára (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.), illetve a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságának (a továbbiakban: Titkárság) irodaházára (1051 Budapest, Nádor u. 7.) terjed ki.
(2) Személyi hatály: a határozat az (1) bekezdésben jelzett épületekben munkát végző, az Akadémiával foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban, továbbá a Titkársággal közszolgálati- vagy munkajogviszonyban, vagy foglalkoztatásra irányuló más jogviszonyban álló dolgozókra terjed ki; vonatkozik továbbá valamennyi, az épületben – bármely okból vagy célból – tartózkodó egyéb személyekre is.
(3) Tárgyi hatály: a határozat az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításával egyidejűleg meg kívánja teremteni a nemdohányzók védelmét, és a dohányzás fogyasztói szokásokkal összhangban álló lehetőségét is. A határozatban előírt tilalmak és korlátozások nem érintik a külön jogszabályokban meghatározott érdekből és célból elrendelt dohányzási és nyílt láng használatára vonatkozó tilalmakat és korlátozásokat.
(4) A határozat hatálya – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – nem terjed ki az (1) bekezdésben meghatározott épületeket övező közterületre (járda, parkoló stb.).
3. § (1) A jelen határozatban foglalt rendelkezéseket megalapozó jogszabályok:
a) Magyarország Alaptörvénye;
b) 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól;
c) 39/2013. (II. 14.) Korm. rendelet a dohányzással kapcsolatos feliratokat és jelzéseket a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól;
d) 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről;
e) 2005. évi III. törvény az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének kihirdetéséről;
f) 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről;
g) 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról;
h) 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról.
(2) Kapcsolódó belső szabályozások: MTA Létesítménygazdálkodási Központ Tűzvédelmi szabályzata.
4. § a) dohánytermék: cigaretta, szivar, szivarka, pipadohány és más fogyasztási dohány, vagy egyéb, külön jogszabály szerint dohányzásra szánt, dohány alapanyagú termék;
b) dohányzás: a dohánytermék füstképződéssel járó elégetése;
c) közforgalmú intézmény: az érintettek számára közfeladatot, illetőleg közérdekű vagy egyéb szolgáltatást, ellátást végző természetes vagy jogi személynek, illetőleg jogi személyiség nélküli szervezetnek a szolgáltatás, illetve az azzal összefüggő tevékenység biztosítására szolgáló létesítménye vagy egyéb eszköze, függetlenül attól, hogy az oda történő belépés a nyilvánosság számára teljesen szabad vagy valamely feltétel teljesítéséhez kötött;
d) zárt légterű helyiség: valamely műszaki megoldással környezetétől fizikailag lehatárolt létesítmény, eszköz, amelynek a külső környezetből történő folyamatos légcseréje nem, vagy kizárólag nyílászárók, illetőleg egyéb műszaki berendezés útján biztosított.
5. § (1) Az Akadémia e határozat 1. § (1) bekezdése szerinti székházában, illetve a Titkárság 1. § (1) bekezdése szerinti irodaházában csak a dohányzásra kijelölt helyen megengedett a dohányzás, minden más helyen tilos dohányozni.
(2) Dohányzásra helyet kijelölni zárt légterű helyiségben nem lehet, e célra csak olyan nyílt légterű hely jelölhető ki, amely nem lehet a közforgalmú intézmény bejáratától számított öt méteren belül. A nyílt légterű dohányzóhely kijelölése esetén is figyelemmel kell lenni a tűz- és munkavédelmi, illetve egészségügyi jogszabályokra és előírásokra, valamint a helyi sajátosságokra.
6. § (1) A dohányzásra kijelölt helyet, valamint a dohányzási korlátozással érintett helyeket szembetűnő, jól látható módon, az odaérkezők számára egyértelmű felirat és jelzés alkalmazásával kell megjelölni.
(2) A dohányzással kapcsolatos feliratokat és jelzéseket a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló 39/2013. (II. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 7. sz. melléklete tartalmazza. Dohányzásra helyet kijelölni, illetve a dohányzási korlátozással érintett helyeket feltüntetni a Korm. rendelet 7. sz. mellékletében szereplő feliratok és jelzések alkalmazásával lehet, figyelembe véve a műemlékekkel kapcsolatos esztétikai követelményeket.
7. § A 18. életévét be nem töltött dolgozó a munkavégzésre irányuló jogviszonyából származó kötelezettség teljesítése, illetve a munkavégzéssel összefüggő bármely tevékenység során, az intézményben (Akadémia, Titkárság) még a dohányzásra kijelölt helyen sem dohányozhat.
8. § (1) A munkáltató az intézményt – épületenként – nemdohányzó intézménnyé nyilváníthatja. Ebben az esetben az épület teljes területén tilos a dohányzás, beleértve az épület udvarát is. Amennyiben ezzel a jogával nem él a munkáltató, úgy az 5. § alapján nyílt légterű dohányzóhely kijelölése kötelező.
(2) A nemdohányzó intézménnyé nyilvánításról szóló döntés a vonatkozó jogszabály alapján a dolgozók legalább 50%-ának kezdeményezésére, vagy azok egyetértésével hozható meg.
9. § (1) Az 5. §-ban foglalt szempontokra figyelemmel a dohányzóhelyet az Akadémia elnöke határozza meg; az ezzel összefüggő végrehajtási feladatokról az épületeket üzemeltető akadémiai költségvetési szerv vezetője gondoskodik.
(2) A nemdohányzó munkahellyé nyilvánításra kizárólag az Akadémia elnöke jogosult a 8. § (2) bekezdésének figyelembevételével.
(3) A nemdohányzók védelmét szolgáló előírások megtartásának ellenőrzésére az Akadémia elnöke, főtitkára, illetve az általuk írásban meghatalmazott személy jogosult.
10. § (1) Jelen határozatban nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó jogszabályok, így különösen a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény; a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló 39/2013. (II. 14.) Korm. rendelet; illetve a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény rendelkezései irányadók.
(2) Jelen határozat 2013. október 1-jén lép hatályba azzal, hogy a határozat hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszíti a Magyar Tudományos Akadémia elnökének 6/2009. (X. 30.) számú határozata a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának szabályairól, továbbá minden vonatkozó belső akadémiai szabályozás, rendelkezés.