A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (Panasztörvény) 18. § alapján, mint foglalkoztató a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 14. §-ában és a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabályában biztosított felhatalmazás alapján, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága (Titkárság) Szervezeti és működési szabályzatával összhangban a belső visszaélés-bejelentési rendszer (a továbbiakban rövidítve: Rendszer) működését a következők szerint határozom meg.
1. § (1) Az elnöki határozat célja, hogy rögzítse a Titkárság valamennyi szervezeti egysége és foglalkoztatottja tevékenységével kapcsolatban felmerülő jogellenes, vagy jogellenesnek feltételezett cselekményekre és mulasztásokra, illetve visszaélésekre vonatkozó információt rögzítő bejelentések fogadásának, megfelelő kezelésének, vizsgálatának szabályait, amelyek által a Titkárság minden tőle elvárható intézkedést megtesz, a felmerülő kockázatok kezelése, ill. további visszaélések megelőzése érdekében, biztosítva a bejelentést tevő személyek jogainak védelmét, magánszférájának tiszteletben tartását, erősítve ezáltal a jogszabályok betartását, a vállalkozás saját céljainak elérését és értékeinek megőrzését, valamint erősítse a belső és külső partnerek bizalmát és a szervezet reputációját.
(2) A Titkárság a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (Panasztörvény) 18. § alapján mint foglalkoztató és mint kötelezett által létrehozott Rendszer működtetése, a Rendszerbe beérkezett bejelentések kezelésére és kivizsgálására vonatkozó eljárási és adatkezelési szabályok, illetve a bejelentővédelmi rendelkezések megalkotása és alkalmazása során a hivatkozott jogszabályi rendelkezések szellemében jár el.
(3) Tárgyi hatály: a jelen szabályzat tárgyi hatálya a jogellenes vagy jogellenesnek vélt cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információra terjed ki azzal, hogy rendelkezéseit a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságának mindenkori etikai kódexére vonatkozó elnöki határozat szabályainak megsértése miatt a Rendszerben megtett bejelentésekre is alkalmazni kell.
(4) Személyi hatály: a határozat személyi hatálya kiterjed – a foglalkoztatás jellegétől függetlenül – a Rendszer működtetőjére, a Titkárság által foglalkoztatott személyekre, valamint a 3. § szerinti visszaélést bejelentő személyekre.
(5) A visszaélések bejelentésére jogosultak részére szóló, a visszaélés-bejelentési rendszerekre és eljárásokra vonatkozó információra vonatkozó tájékoztatást a jelen szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.
2. § (1) Bejelentés: jogsértésre vonatkozó információ szóbeli vagy írásbeli közlése.
(2) Bejelentő: olyan természetes személy, aki – a jogviszony jellegétől függetlenül – munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben szerzett, jogsértésre vonatkozó információt bejelent vagy nyilvánosságra hoz.
(3) Bejelentésben érintett személy: olyan természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek a bejelentés vagy a nyilvánosságra hozatal keretében a jogsértést tulajdonítják, vagy akit vagy amit az említett személlyel kapcsolatba hoznak.
(4) Eljárás: A visszaélés-bejelentés nyomán a Rendszer működtetésére alapozottan megtett, a visszaélés-bejelentések megfelelő kezelését és kivizsgálását, valamint a bejelentő tájékoztatását szolgáló – a Panasztörvény rendelkezésein alapuló – jelen szabályzat szerinti intézések rendje.
(5) Foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez, végzett vagy végezni fog.
(6) Foglalkoztató: aki természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat.
(7) Foglalkoztatott: az a természetes személy, aki a foglalkoztató számára és annak irányítása alatt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében, ellenérték fejében tevékenységet végez.
(8) Közérdekű bejelentés: olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja.
(9) Panasz: olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, közigazgatási – eljárás hatálya alá.
(10) Visszaélés-bejelentés: a foglalkoztatónál észlelt jogszerűtlen, szabálytalan, veszélyes vagy etikátlan magatartásra vonatkozó bejelentés.
(11) Visszaélésre vonatkozó információ: információ az olyan tényleges vagy potenciális jogsértésekről – az ilyen jogsértésekkel kapcsolatos megalapozott gyanút is ideértve –, amelyek bekövetkeztek vagy nagy valószínűséggel bekövetkeznek azon szervezetnél, ahol a bejelentő személy dolgozik, dolgozott, vagy valamely más szervezetnél, amellyel a bejelentő személy a munkája során kapcsolatba lépett, valamint az ilyen jogsértések leplezésére tett kísérletekről.
(12) Visszaélés-bejelentési rendszer működtetéséért felelős: az a pártatlan személy vagy szervezet, akit a Panasztörvény alapján visszaélés-bejelentési rendszer kialakítására kötelezett foglalkoztató kijelölt vagy megbízott.
(13) Ügykezelő: jelen szabályzat alkalmazásában az a személy, aki egy konkrét bejelentés mint ügy tekintetében a visszaélések kezelésével, illetve kivizsgálásával kapcsolatos feladatokat a visszaélés-bejelentési rendszer működtetéséért felelős megbízott személyként ellát, vagy akit a visszaélés-bejelentési rendszer működtetéséért felelős személy ilyenként kijelölt.
3. § (1) A Rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.
(2) A Rendszerben bejelentést tehetnek:
a) a Titkárság által foglalkoztatott,
b) az a korábbi foglalkoztatott, akinek a Titkárság általi foglalkoztatása megszűnt,
c) a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, akinek az esetében Titkárság általi foglalkoztatás érdekében a jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött,
d) az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a Titkárságával szerződéses kapcsolatban áll,
e) a Titkárság ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagot is,
f) a Titkársággal szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy,
g) a Titkárságnál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes,
h) a Titkársággal az d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, akinek az esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött,
i) az, akinek az d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a Titkársággal megszűnt.
(3) A visszaélés-bejelentési rendszer működtetését a MTAT erre irányuló megbízása alapján az 1. számú mellékletben meghatározott megbízott végzi az általa kijelölt ügykezelő útján.
(4) A bejelentés megtehető szóban vagy írásban – telefonon, postai úton, online bejelentő rendszeren keresztül az 1. számú mellékletben meghatározottak szerinti elérhetőségen és időpontban. A telefonon tett bejelentésről jegyzőkönyv készül. A bejelentést az ügykezelő – személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerint megtett tájékoztatást követően – tartós és visszakereshető formában rögzíti vagy írásba foglalja, és – annak ellenőrzésére, helyesbítésére, aláírással történő elfogadására vonatkozó lehetőség biztosítása mellett – a bejelentő számára másodpéldányban átadja. Szóbeli bejelentés esetén az ügykezelő köteles a bejelentő figyelmét felhívni a rosszhiszemű bejelentés következményeire, a bejelentés kivizsgálására irányadó – jelen szabályzatban rögzített – eljárási szabályokra és arra, hogy ha a személyes adatait megadja, azt a vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan kezelik.
(5) A beérkezett bejelentéseket (a szóbeli bejelentések jegyzőkönyveit, illetve az írásbeli bejelentések dokumentációját), az azzal kapcsolatos tájékoztatásokat és az eljárás során keletkezett valamennyi iratot a rendszer működtetője ügyenként, átláthatóan, időrendi sorrendben papír alapon, illetéktelenek elől elzártan tárolja, illetve a panaszrendszer.hu webalkalmazáson kívül érkezetteket feltölti a panaszrendszer.hu webalkalmazásba, biztosítva azok megfelelő kezelését és tárolását, valamint megakadályozva ezzel, hogy a bejelentésben foglalt adatokhoz illetéktelen személyek hozzáférjenek.
4. § (1) A visszaélés-bejelentési rendszer működtetését az 1. számú mellékletben meghatározott működtető látja el az általa kijelölt felelős személy útján, melynek keretében
a) gondoskodik a belső visszaélés-bejelentési rendszer működéséről,
b) megküldi a Titkárság számára a belső visszaélés-bejelentési rendszer működéséről szóló tájékoztatást annak közzététele céljából,
c) végzi a bejelentések fogadását és kezelését,
d) tájékoztatást nyújt a bejelentő számára a bejelentéssel kapcsolatos eljárásról és az adatkezelés szabályairól,
e) a belső visszaélés-bejelentési rendszerben tett írásbeli bejelentés kézhezvételétől számított hét napon belül a bejelentés megtételéről visszaigazolást küld a bejelentő számára,
f) kapcsolatot tart a bejelentővel, ennek keretében a bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására hívhatja fel a bejelentőt,
g) írásban tájékoztatja a bejelentőt a bejelentés kivizsgálásáról vagy annak mellőzéséről és a mellőzés indokáról, a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről,
h) a bejelentésben foglaltakat a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül kivizsgálja. Különösen indokolt esetben a határidő módosításának oka mellett tájékoztatja a bejelentőt a kivizsgálás meghosszabbított határidejéről.
(2) A bejelentés kivizsgálása során – amennyiben a bejelentés körülményei indokolják – a Titkárság valamely szervezeti egységét, vagy foglalkoztatottját be lehet vonni tájékoztatás, illetve szakmai állásfoglalást kérése céljából.
5. § (1) A visszaélés-bejelentés kivizsgálása mellőzhető, ha
a) a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg,
b) a bejelentést nem a bejelentés megtételére jogosult személy tette meg,
c) a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés, illetve
d) a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy (a továbbiakban együtt: bejelentésben érintett személy) jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.
(2) Az ügykezelő a bejelentés mellőzéséről és annak indokairól a bejelentőt írásban tájékoztatja. Az írásbeli tájékoztatás mellőzhető, ha a szóbeli tájékoztatást a bejelentő tudomásul vette. Ennek tényét az ügykezelőnek írásban dokumentálnia kell.
6. § (1) A visszaélés-bejelentést jelen szabályzat szabályainak megfelelően, a Panasztörvény rendelkezéseivel összhangban kell kivizsgálni. A szabályzat és a Panasztörvény rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha a Panasztörvény 1. számú mellékletében felsorolt, az uniós jogi aktusok végrehajtására kiadott jogszabályok, vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa az egyes visszaélések, jogsértések bejelentésére, az ezeket bejelentők védelmére vonatkozóan eltérő szabályokat nem állapít meg.
(2) Az eljárás lefolytatására kijelölt ügykezelőnek az eljárás során elfogulatlanul, a tőle elvárható szakértelemmel kell eljárnia.
(3) Az ügykezelő haladéktalanul írásban bejelenti az Akadémia Elnökének, ha vele szemben kizárási ok merül fel.
(4) Az ügykezelő a belső visszaélés-bejelentési rendszerben tett írásbeli bejelentés kézhezvételétől számított hét napon belül a bejelentés megtételéről visszaigazolást küld a bejelentő számára. A visszaigazolás keretében a bejelentő részére az ügykezelő általános tájékoztatást nyújt a Panasztörvény szerinti eljárási és adatkezelési szabályokról. A tájékoztatást a jelen szabályzat 2. számú melléklete szerinti tartalommal kell megadni.
(5) A bejelentésben foglaltakat a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül ki kell vizsgálnia az ügykezelőnek.
(6) A jelen szabályzat 6. § (5) pontjában foglalt határidőt az ügykezelő különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett hosszabbíthatja meg. A bejelentőt ebben az esetben a kivizsgálás várható időpontjáról és a kivizsgálás meghosszabbítása indokairól tájékoztatja az ügykezelő. A bejelentés kivizsgálásának és a bejelentő tájékoztatásának határideje a meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a három hónapot. A határidő meghosszabbításáról a jelen szabályzat 3. számú melléklete szerinti tartalommal kell gondoskodni.
(7) Az ügykezelő haladéktalanul megkezdi a bejelentés kivizsgálása szempontjából lényeges körülmények kivizsgálását, illetve javaslatot tehet további közreműködő személy bevonására.
(8) Amennyiben szükséges, a bejelentőtől további tájékoztatást kér az ügykezelő.
(9) Ha indokolt, a bejelentésben érintettet vagy arról feltételezhetően érdemi információval rendelkező személyt meghallgatja az ügykezelő, melynek során a meghallgatott jogi képviselője jelen lehet.
(10) A bejelentésben érintett személyt a vizsgálat megkezdésekor az ügykezelő részletesen tájékoztatja a bejelentésről, a személyes adatai védelmével kapcsolatban őt megillető jogairól, valamint az adatai kezelésére vonatkozó szabályokról. A tisztességes eljárás követelményének megfelelően biztosítani kell, hogy a bejelentésben érintett személy a bejelentéssel kapcsolatos álláspontját jogi képviselője útján is kifejtse, és azt bizonyítékokkal támassza alá. A bejelentésben érintett személy tájékoztatására kivételesen, indokolt esetben később is sor kerülhet, ha az azonnali tájékoztatás meghiúsítaná a bejelentés kivizsgálását.
(11) Az ügykezelő a rendelkezésére álló dokumentumok és bizonyítékok alapján értékeli a bejelentésben foglaltak helytállóságát, és a kivizsgálás eredményéről szóló feljegyzésben ismerteti a Titkárság kapcsolattartójával az eljárás során figyelembe vett tényeket és bizonyítékokat, elkészíti az intézkedési tervet, amely tartalmazza a megtett intézkedéseket, valamint javaslatot további olyan intézkedések megtételére, amelyek alkalmasak a bejelentett visszaélés orvoslására.
(12) Ha a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor az ügykezelő előkészíti a feljelentést, melyről tájékoztatást nyújt a kapcsolattartó számára.
(13) A vizsgálat befejezésekor az ügykezelő a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről a bejelentőt írásban tájékoztatja. A tájékoztatást a jelen szabályzat 4. számú melléklete szerinti tartalommal kell elkészíteni.
(14) Az írásbeli értesítés mellőzhető, ha a bejelentés elintézéséről a bejelentőt szóban tájékoztatták, aki a tájékoztatást tudomásul vette. E tényt az ügykezelőnek írásban dokumentálnia kell.
(15) Folyamatban lévő – írásbeli választ igénylő – bejelentéssel kapcsolatban az eljárás lezárásáig a bejelentőnek csak az ügy állásáról adható felvilágosítás.
(16) Ha a bejelentés alaposnak bizonyul, az MTAT az ügykezelő előkészítésével gondoskodik:
a) a jogszerű állapot helyreállításáról, illetve az egyébként szükséges intézkedések megtételéről,
b) a feltárt jogsértés, visszaélés, illetve szabálytalanság okainak megszüntetéséről,
c) az okozott sérelem orvoslásáról és
d) indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.
(17) A bejelentés kivizsgálása során keletkezett valamennyi dokumentumban fel kell tüntetni a bejelentés ügyszámát.
(18) Valamennyi intézkedést írásban kell dokumentálni, és az ügyhöz kapcsolódóan nyilvántartani.
7. § (1) Minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedés,
a) amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor, és
b) amelyet a Panasztörvény 20. §-ban meghatározott jogviszonnyal vagy kapcsolattal összefüggésben valósítanak meg,
jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.
(2) Hátrányos intézkedésnek minősül a Panasztörvény szerinti bejelentő számára hátrányos, (1) bekezdés szerinti cselekmény vagy mulasztás, különösen
a) a felfüggesztés, a csoportos létszámcsökkentés, a felmondás vagy ezekkel egyenértékű intézkedések,
b) a lefokozás vagy az előléptetés megtagadása,
c) a munkaköri feladatok átruházása, a munkavégzés helyének megváltoztatása, a bércsökkentés, a munkaidő megváltoztatása,
d) a képzés megtagadása,
e) a negatív teljesítményértékelés vagy munkareferencia,
f) a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyára vonatkozó törvény szerinti bármely hátrányos jogkövetkezmény – így különösen fegyelmi intézkedés, megrovás, pénzügyi szankció – alkalmazása,
g) a kényszerítés, a megfélemlítés, a zaklatás vagy a kiközösítés,
h) a hátrányos megkülönböztetés, hátrányos vagy tisztességtelen bánásmód,
i) a határozott idejű foglalkoztatásra irányuló jogviszony határozatlan idejűvé átalakításának elmulasztása, ha a foglalkoztatott jogszerű elvárása az volt, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát határozatlan idejűvé változtatják,
j) egy határozott idejű munkaszerződés megújításának elmulasztása vagy annak idő előtti megszüntetése,
k) a károkozás, amely magában foglalja a személy jóhírnevének megsértését vagy a pénzügyi veszteséget, beleértve az üzleti lehetőség elvesztését és a bevételkiesést is,
l) az olyan intézkedés, amelynek eredményeképpen okkal következik, hogy az adott személy a jövőben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya szerinti ágazatban nem létesíthet,
m) az egészségügyi alkalmassággal összefüggő vizsgálat előírása,
n) az áru- vagy szolgáltatási szerződés idő előtti megszüntetése vagy felmondása, és
o) az engedély visszavonása.
(3) A bejelentővel szemben alkalmazott hátrányos intézkedéssel összefüggő hatósági vagy bírósági eljárás során – ha a bejelentő a bejelentés megtétele jogszerűségét bizonyítja –
a) vélelmezni kell, hogy a hátrányos intézkedésre a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor, és
b) a hátrányos intézkedést meghozó foglalkoztatót terheli annak bizonyítása, hogy a hátrányos intézkedés megtételére alapos indokkal, és nem a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor.
(4) A Titkárság a Panasztörvény bejelentővédelemre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően jár el a bejelentések kezelése és kivizsgálása során.
(5) A bejelentő jogait korlátozó, illetve kizáró rendelkezést vagy szerződéses feltételt a Titkárság nem alkalmaz.
8. § (1) A jelen szabályzat hatálya alá eső adatkezelési tevékenység során a Panasztörvény személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezésein túl, az EU 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR), az Európai Parlament és Tanács az uniós jog megsértését bejelentő védelméről szóló 2019/1937 irányelv, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info törvény) rendelkezései az irányadók.
(2) A bejelentőrendszerbe beérkezett bejelentések kezelésének minden folyamatában a GPDR alapelveivel összhangban kell eljárni. A Titkárság és az irányítása alá tartozó minden személy köteles a személyes adatokat bizalmasan kezelni, és azok védelme érdekében meghatározott technikai és műszaki intézkedéseknek megfelelően eljárni.
(3) A visszaélés bejelentésekkel kapcsolatos feladatokhoz kötődő tevékenységet fel kell venni a GDPR 30. Cikk szerinti adatkezelési nyilvántartásába.
(4) A bejelentőnek, a bejelentésben érintett személynek, illetve a bejelentéssel kapcsolatosan érdemi információval rendelkező személynek a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatai kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából kezelhetők, és a bejelentés kivizsgálásában közreműködő bejelentővédelmi ügyvéd, illetve külső szervezet részére továbbíthatók.
(5) A 8. § (3) bekezdés szerinti rendelkezés hatálya alá nem tartozó, de a visszaélés-bejelentési rendszerben kezelt minden más személyes adatot haladéktalanul törölni kell.
(6) A belső visszaélés-bejelentési rendszer keretei között kezelt személyes adatok csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatók át, ha e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a panaszos vagy a közérdekű bejelentő hozzájárult. A panaszos és a közérdekű bejelentő személyes adatai hozzájárulása nélkül nem hozhatók nyilvánosságra.
(7) Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt és
a) ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni,
b) alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.
(8) Ha a bejelentés természetes személyre vonatkozik, az e természetes személyt megillető, a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerinti a tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való joga gyakorlása során a bejelentő személyes adatai nem tehetők megismerhetővé a tájékoztatást kérő személy számára.
(9) A belső visszaélés-bejelentési rendszer keretei között kezelt adatok harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kizárólag a továbbítás címzettje által tett, a bejelentésre vonatkozó, e törvényben foglalt szabályok betartására irányuló jogi kötelezettségvállalás esetén és a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével kerülhet sor.
(10) A bejelentést kivizsgáló személyek a vizsgálat lezárásáig vagy a vizsgálat eredményeképpen történő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a bejelentés tartalmára és a bejelentésben érintett személyre vonatkozó információkat – a bejelentésben érintett személy tájékoztatásán túl – a foglalkoztató más szervezeti egységével vagy munkatársával a vizsgálat lefolytatásához feltétlenül szükséges mértékben oszthatják meg.
(11) Az adatkezelés során felmerülő adatbiztonságot veszélyeztető esemény vagy annak gyanúja, és adatvédelmi incidens bekövetkezése esetén az azt észlelő titkársági munkatárs haladéktalanul köteles azt jelezni a Titkárság részére a mindenkor hatályos incidenskezelési szabályzatban foglaltak szerint.
9. § (1) Jelen szabályzat 2024. május 30. napján lép hatályba.
(2) A jelen eljárásrendben nem szabályozott kérdésekben a Panasztörvény rendelkezései az irányadók.
(3) A visszaélés-bejelentési rendszerekre és eljárásokra vonatkozó információkkal kapcsolatos jelen szabályzatot és mellékleteit az MTA Titkársága Intranetén, a Dokumentumtár » Határozatok tára » Elnöki határozatok megnevezésű oldalon kell kihirdetni, és az MTA honlapján, a Panaszkezelés menüpontban kell közzétenni.