I. A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 14. §-ában, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének 32/2009. (VI. 23.) sz. állásfoglalásában biztosított jogkörömben eljárva, a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabályában és Ügyrendjében foglaltakkal összhangban a Magyar Tudományos Akadémia részére felajánlott tudományos gyűjtemények, hagyatékok, ajándékok és pénzadományok elfogadásának és kezelésének rendjét e határozat mellékletében (a továbbiakban együttesen: határozat) foglaltak szerint határozom meg.
II. Jelen határozat 2010. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Tudományos Akadémia elnökének és főtitkárának 5/2009. (A. E. 3) MTA együttes szabályzata a tudományos gyűjtemények, hagyatékok, ajándékok, pénzadományok elfogadásának és kezelésének rendjéről. E határozatot a hatályba lépését követően felajánlott tudományos gyűjtemények, hagyatékok, ajándékok, pénzadományok tekintetében kell alkalmazni.
III. Jelen határozatot az Akadémiai Értesítőben kell közzétenni, valamint az érintettek számára a helyben szokásos módon kihirdetni és hozzáférhetővé tenni.
A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 14. §-ában, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének 32/2009. (VI. 23.) sz. állásfoglalásában biztosított jogkörömben eljárva, a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabályában és Ügyrendjében foglaltakkal összhangban a Magyar Tudományos Akadémia részére felajánlott tudományos gyűjtemények, hagyatékok, ajándékok és pénzadományok elfogadásának és kezelésének rendjét a következők szerint határozom meg.
1. § (1) Szervi hatály: a határozat hatálya a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: Akadémia) köztestületre; az Akadémia által alapított és irányított köztestületi költségvetési szervekre (a továbbiakban: akadémiai költségvetési szervek); az Akadémia tudományos osztályaira, tudományos bizottságaira és egyéb testületi szerveire terjed ki.
(2) Tárgyi hatály: a határozat hatálya az (1) bekezdésben meghatározott szerveknek és testületeknek felajánlott tudományos gyűjteményekre, hagyatékokra, ajándékokra és pénzadományokra (a továbbiakban együttesen: adomány) terjed ki.
2. § (1) Az Akadémia, valamint az e határozat hatálya alá tartozó szervek és testületek az Akadémia működésének és fejlesztésének elősegítésére – az Akadémia tulajdonába kerülő – adományokat fogadhatnak el.
(2) Az Akadémia elsősorban feltételekhez, szolgáltatás nyújtásához nem kötött adományokat fogadhat el. Az adományozó által feltételekhez kötött adomány esetén az Akadémia által vállalt feltételeknek összhangban kell lenniük az Akadémia feladataival, céljaival.
(3) Az Akadémia számára felajánlott adományokat meg kell vizsgálni jogszerűség, per- és tehermentesség, fenntarthatóság, esetleges egyszeri ráfordítás és folyamatos fenntartatási, működési, őrzési költség szempontjából. A tudományos gyűjtemény, hagyaték, ingatlan és ingó ajándék, pénzadomány átvétele előtt – a (3)–(4) bekezdésekben foglaltakra figyelemmel – vizsgálni kell különösen:
a) az örökhagyó, az ajándékozó rendelkezéseit és azok végrehajthatóságát,
b) az átvétel jogi és pénzügyi feltételeit,
c) az adomány hasznosításának, esetleg értékesítésének lehetőségét, illetve az ajándék akadémiai vagyonban tartása esetén a megőrzésével, kezelésével kapcsolatos várható költségeket, és a velük járó anyagi előnyöket, hátrányokat.
(4) Adomány csak tisztázott jogi körülmények között vehető át. Az adomány átvételéről hozott döntés során vizsgálni kell, hogy annak átvétele nem jelent-e Akadémiára aránytalanul nagy terhet.
(5) Nem vehető át olyan adomány, amelynek
a) elfogadása valószínűsíthetően hosszantartó és/vagy eredményében bizonytalan jogi eljárással járna (az ajándék külföldön van, és/vagy tisztázatlanok a tulajdonviszonyok és az örökösödés stb.),
b) per-, teher- és igénymentessége vitatott; vagy amely nem per-, teher- vagy igénymentes,
c) megőrzése, kezelése az Akadémiára aránytalanul nagy terhet jelentene,
d) hozadékának jelentős része nem fordítható akadémiai célokra.
(6) A tudományos célokat nem szolgáló adományok átvétele esetén, amennyiben az átvétel nem ellentétes a halál esetére vonatkozó rendelkezéssel, illetve egyéb akadémiai érdekkel, törekedni kell azok mielőbbi értékesítésére. E körben kerülni kell a fenntartási, gyűjtemények esetében a restaurálási feladatok aránytalan mértékű vállalását.
3. § (1) Az adomány elfogadásának vagy visszautasításának előkészítését az Akadémia főtitkára felügyeli.
(2) Az adomány stb. elfogadásáról – a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága (Titkárság) Jogi és Igazgatási Főosztálya 0ogi és Igazgatási Főosztály) javaslata, szükség szerint szakértői vélemény alapján – az Akadémia Vezetői Kollégiuma dönt. A Vezetői Kollégium határozatában köteles rendelkezni arról, hogy az adomány teljes összege (tőke), vagy annak kizárólag a jelen szabályzatban meghatározott mértéket elérő hozadéka szolgál a megalapítandó díj (ösztöndíj) fedezetéül; illetve hogy az adományt kizárólag egy összegben, vagy az adományozó által évente rendelkezésre bocsátva fogadja el a Magyar Tudományos Akadémia. Az adomány tőke részéből történő díj (ösztöndíj) alapítására, illetve díj (ösztöndíj) fedezetéül szolgáló adomány nem egy összegben történő elfogadására különösen akkor van mód, ha az Akadémia az adomány visszautasítása esetén olyan jelentős összegű felajánlástól esne el, amely nagymértékben hozzájárulna tudományos kutatások végzéséhez, kiemelkedő jelentőségű kutatást támogatna, vagy nagy mértékben segítené a tudományos utánpótlást.
(3) A Vezetői Kollégium a (2) bekezdés szerinti döntésének meghozatalával egyidejűleg meghatalmazza a Jogi és Igazgatási Főosztály jogi képviselet ellátására jogosult köztisztviselőjét a hagyatéki eljárásban, illetve az adomány elfogadásával kapcsolatos egyéb eljárásban való képviseletre és az adománnyal kapcsolatos ügyintézésre.
(4) A Jogi és Igazgatási Főosztály hatáskörébe tartozik az adomány elfogadásával vagy elutasításával kapcsolatos operatív feladatok ellátása, valamint tájékoztató közlemény megjelentetése az Akadémiai Értesítőben az adomány elfogadásáról, illetve – az adományozó szándéka szerint – alapító okirat közzétételével az akadémiai díj és ösztöndíj alapításáról.
4. § (1) Készpénzadomány, pénzintézeti számlán lévő pénzösszeg, illetve egyéb pénzbeli juttatás esetén az átadás, illetve a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése után a Titkárság Pénzügyi Főosztálya intézkedik az iránt, hogy azok az Akadémia Vagyonkezelő Szervezete elkülönített számlájára kerüljenek.
(2) Az elfogadott adomány – ideértve az akadémiai díj és a tudományos ösztöndíj fedezetéül szolgáló tőkét is – kezeléséből, illetve ezek értékesítésből, hasznosításából származó bevétellel való gazdálkodás a Vagyonkezelő Szervezet keretein belül elkülönítetten történik.
(3) Az e határozat alapján elfogadott adomány a Magyar Tudományos Akadémia köztestület tulajdonába kerül. Az elfogadott adomány abban az esetben is az Akadémia vagyonát képezi, ha a magánszemély akadémiai költségvetési szervet jelölt meg jogosultként. Ebben az esetben az akadémiai költségvetési szerv vezetője – az Akadémia főtitkárának előzetes egyetértésével – tesz elfogadó nyilatkozatot, és az akadémiai vagyon kezelőjeként járhat el, a jelen határozatban foglaltaknak megfelelően. Ha az adományt értékesítik, az ebből származó bevétel – amelyet a felajánlásban meghatározott célra kell felhasználni – a jogosult akadémiai költségvetési szervet illeti meg. A jogosult akadémiai költségvetési szervet illeti meg a közvetlenül számára felajánlott pénzadomány. Az adomány elfogadásáról a Jogi és Igazgatási Főosztály – az akadémiai költségvetési szerv tájékoztatása alapján – tájékoztató közleményt tesz közzé az Akadémiai Értesítőben.
(4) Akadémiai díj alapítása – a Vezetői Kollégium jelen szabályzat 3. § (2) bekezdése szerinti eltérő döntése hiányában – csak abban az esetben vállalható, ha az e célra adományozott tőke összege után keletkező éves hozadék legalább annyiszor eléri az adományozás évében érvényes tudományos munkatársi közalkalmazotti besorolás garantált illetményének összegét, ahány díjat az alapító az adott évben ki szeretne adni. Amikor a tőke hozadéka az említett mérték alatt marad, a díjat meg kell szüntetni, a tőke az akadémiai vagyon része marad. A tőkét a továbbiakban is csak akadémiai díjak, ösztöndíjak finanszírozására lehet felhasználni.
(5) Éves tudományos ösztöndíj alapítása – a Vezetői Kollégium jelen szabályzat 3. § (2) bekezdése szerinti eltérő döntése hiányában – csak abban az esetben vállalható, ha az adományozott tőke összege után keletkező éves hozadék annyiszor éri el az adományozás évében érvényes Bolyai János Kutatási Ösztöndíj tizenkétszeresét, ahány ösztöndíj elnyerésére teremt fedezetet az alapító. Amikor a tőke hozadéka az említett mérték alatt marad, az ösztöndíjat végső esetben meg kell szüntetni. Ebben az esetben a tőke az akadémiai vagyon elkülönített része marad. A tőkét a továbbiakban is csak tudományos ösztöndíjak finanszírozására lehet felhasználni. Amennyiben a tőke hozadéka előreláthatóan az előzőekben meghatározott mérték alá kerül, az átadás időszakát meg kell hosszabbítani, vagy az átadást ideiglenesen, a tőke kellő mértékre emelkedéséig, szüneteltetni kell.
(6) A (4)–(5) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell az e határozat hatályba lépése előtt alapított díjakra, közérdekű kötelezettségvállalásokra, alapítványokra stb. is, ha az illetékes tudományos osztály megállapítása szerint azok már nem felelnek meg az alapítói szándéknak, és a tőke hozadéka olyan csekély mértékű, hogy abból az alapítói szándéknak már nem lehet eleget tenni. Ezekben az esetekben – amennyiben kizáró ok nem áll fenn – a díjat meg kell szüntetni, és a Jogi és Igazgatási Főosztálynak – az Akadémia elnökétől kapott külön meghatalmazás alapján – kezdeményeznie kell a kezelésre kijelölt hitelintézetnél a tőkének az Akadémia Vagyonkezelő Szervezete elkülönített számlájára való átutalását.
(7) Az akadémiai díjat, tudományos ösztöndíjat alapítani szándékozó személlyel a Jogi és Igazgatási Főosztály köteles a jelen határozatot megismertetni, és írásban nyilatkoztatnia kell őt az abban foglaltak tudomásulvételéről és elfogadásáról.
(8) Tudományos gyűjtemény esetén azokat a műtárgyakat (festményeket, grafikákat, metszeteket, érméket stb.), amelyekre az Akadémia Művészeti Gyűjteményének vezetője igényt tart, és a végrendelet, illetve az adományozó szerződés azt nem zárja ki, az Akadémia Művészeti Gyűjteményének kell átadni. Előbbiek szerint a könyvritkaságok, értékes könyvek, kéziratok, ősnyomtatványok stb., az Akadémia Könyvtára főigazgatójának igénye alapján az Akadémia Könyvtárat illetik.
(9) Amennyiben az adományt a 2. § (6) bekezdésében foglaltakra figyelemmel értékesítik – ha az örökhagyó, az ajándékozó, az adományozó a vagyon felhasználásáról nem rendelkezett, a juttatás célját nem jelölte meg – az Akadémia Vezetői Kollégiuma (ha az elhunyt vagy az ajándékozó, az adományozó köztestületi tag volt, az illetékes tudományos osztály előzetes véleményének ismeretében) dönt a felhasználás céljáról.
5. § (1) Jelen határozat 2010. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Tudományos Akadémia elnökének és főtitkárának 5/2009. (A. E. 3) MTA együttes szabályzata a tudományos gyűjtemények, hagyatékok, ajándékok, pénzadományok elfogadásának és kezelésének rendjéről.
(2) E határozatot a hatályba lépése után felajánlott tudományos gyűjtemények, hagyatékok, ajándékok, pénzadományok tekintetében kell alkalmazni.