I. A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 14. §-ában és a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének 32/2011. (VI. 23.) sz. állásfoglalásában kapott felhatalmazás alapján a Magyar Tudományos Akadémiára irányadó kommunikációs szabályokat a jelen határozatban és mellékletében (a továbbiakban együttesen: határozat) foglaltak szerint határozom meg.
II. A határozatot az Akadémiai Értesítőben kell közzétenni, valamint a Magyar Tudományos Akadémiának a határozat hatálya alá tartozó költségvetési szerveinél foglalkoztatottak számára helyben szokásos módon kihirdetni és hozzáférhetővé tenni.
A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 14. §-ában és a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének 32/2009. (VI. 23.) sz. állásfoglalásában biztosított jogkörömben eljárva, a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének 2014. március 25-i ülésén hozott egyetértő döntésére is tekintettel az Akadémia kommunikációs szabályait az alábbiak szerint határozom meg.
1. § (1) Szervi hatály: a határozat hatálya a Magyar Tudományos Akadémiára (a továbbiakban: Akadémia), a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságára (a továbbiakban: Titkárság) és a jelen határozatban kifejezetten meghatározott körben az akadémiai költségvetési szervekre (a továbbiakban: akadémiai intézmények) terjed ki.
(2) Személyi hatály: a határozat hatálya az Akadémia tagjaira (hazai, külső és tiszteleti tagok), az Akadémiával foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban, továbbá a Titkársággal közszolgálati vagy munkajogviszonyban, vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban álló személyekre terjed ki, a (3) bekezdés szerinti tárgyi hatály körében.
(3) Tárgyi hatály: a határozat hatálya
a) az Akadémia köztestülettel és a Titkárság költségvetési szervvel összefüggő intézményi közlésekre, hírértékű információk nyilvánossághoz közvetítésének (sajtóközlemény; tudósítás engedélyezése és tudósításban való közreműködés; interjú; sajtótájékoztató stb.) folyamatára (a továbbiakban együttesen: külső kommunikáció), valamint
b) az akadémiai és titkársági (szervezeten belüli) kommunikáció (a továbbiakban: belső kommunikáció) rendjére terjed ki.
(4) Jelen határozat értelmében hír, hírértékű információ (a továbbiakban együttesen: információ) minden, az Akadémiára és költségvetési szerveire (így különösen a Titkárságra) vonatkozó, vagy ezen szervekkel kapcsolatos/kapcsolatba hozható és közérdeklődésre számot tartó, a közfeladat-ellátással összefüggő és az Akadémia küldetését hangsúlyozó adat, esemény, történés, tény, körülmény.
Hírnek, hírértékű információnak minősülnek különösen akadémiai/költségvetési szervi döntések, állásfoglalások; közfeladat-ellátással, így különösen a kutatással mint közfeladattal összefüggő jelentős eredmények, események; szervezeti, működési, személlyel összefüggő adatok; rendezvények; külső megkeresésekre adandó válaszok stb.
(5) Jelen határozat hatálya nem terjed ki:
– Magyarország Alaptörvényének a tudományos igazságok kérdésében való döntések és a tudományos kutatások értékelése körében biztosított jogokra;
– a vonatkozó jogszabályokban a szabad vélemény-nyilvánítás körébe tartozónak sorolt vagy egyébként jogszabály alapján a fejezetet irányító szerv által nem korlátozható közlésekre;
– a jogszabály által szabályozott adatkezelés és adatközlés eseteire (személyes adatokra, közérdekű és közérdekből nyilvános adatokra, minősített adatokra és üzleti titokra);
– akadémiai belső rendelkezés által szabályozott adatkezelés és adatközlés eseteire (így különösen a tudományetikai ügyekre és a doktori eljárások adatkezelésére);
– az akadémiai költségvetési szervek vezetőinek és munkatársainak a vonatkozó jogszabályokban (közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény; közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény; munka törvénykönyve) meghatározott tájékoztatási kötelezettség körébe tartozó esetekre.
(6) Az akadémiai intézmények vezetői – figyelemmel az (5) bekezdésben foglaltakra is – kötelesek a jelen szabályzatban foglaltakat betartani, és az általuk irányított költségvetési szerv vonatkozásában a kommunikáció rendjét a jelen szabályzattal összhangban megállapítani.
2. § A kommunikációra vonatkozó szabályozás célja, hogy meghatározza az Akadémiával és intézményeivel összefüggő, az 1. § szerinti információk nyilvánossághoz közvetítésének eljárási rendjét, továbbá biztosítsa az akadémiai és titkársági belső kommunikáció szervezését és a hatékony információáramlást.
3. § (1) Az intézményhálózat kommunikációs rendszere megfelelő működésének alapvető feltétele, hogy az információk megfelelő időben és minőségben jussanak el az érintettekhez. A külső és belső kommunikációs rendszer működtetése során figyelemmel kell lenni arra, hogy minden olyan adat és információ a szervezeten belül megjelenjen, a hatáskörrel rendelkező személyek számára megismerhető legyen és értelmezésre, feldolgozásra kerüljön, amely alapvetően szükséges a szervezet működtetéséhez és ez alapján a hiteles tájékoztatáshoz.
(2) A külső kommunikáció alapvető célja, hogy az Akadémia és költségvetési szervei iránti közbizalmat fenntartó és megerősítő, hiteles arculatot alakítson ki; a valóságnak megfelelő (tényszerűen bizonyítható és visszakövethető), továbbá időszerű információkkal lássa el a sajtót, a társadalmat és a közigazgatást.
(3) A külső kommunikációban nem jelenhet meg olyan információ, amely az Akadémia köztestület vagy költségvetési szervei jó hírnevét vagy az akadémiai érdekeket sérti vagy veszélyezteti, vagy egyébként ellentétes a vonatkozó jogszabályokban és akadémiai belső szabályozásokban foglalt rendelkezésekkel (ideértve különösen az adatvédelmi és üzleti titokra vonatkozó szabályozásokat).
(4) Az Akadémia tagjai, az akadémiai intézmények és a Titkárság munkatársai illetéktelen személynek és szervnek nem adhatnak tájékoztatást olyan tényekről, információkról, amelyek feladataik ellátása során jutottak tudomásukra és kiszolgáltatásuk az állam, az Akadémia vagy annak költségvetési szerve, bármely munkatársa vagy külső személy számára hátrányos, vagy jogellenesen előnyös következményekkel járna, továbbá ha az jogszabályt sértene.
(5) Az akadémiai belső kommunikációs rendszernek biztosítania kell az információk olyan vertikális áramlását, amely lehetővé teszi, hogy a szervezeti hierarchiában (az egymásra épülő munkafolyamatokban) az adott tevékenységhez szükséges adatok a legrövidebb időn belül, a kellő mennyiségben és minőségben eljussanak a kompetens személyhez: így különösen figyelni kell a vezetők által meghatározott célok, elvárások, értékelések, feladat-meghatározások és a felelősök személyének megfelelő, egyértelmű közlésére.
A szervezeti egységeknél keletkező, vezetői döntést megalapozó vagy vezetői intézkedést igénylő információknak (így különösen az érdemi választ meghatározó alapvető adatoknak, és a kockázatok azonosítására, a hiányosságokra, szabálytalanságokra vonatkozó adatoknak) haladéktalanul el kell jutnia a döntésre/intézkedésre jogosult vezetőhöz.
(6) Az akadémiai belső kommunikációs rendszernek biztosítania kell az információk horizontális áramlását: a szervezeti rendszer működését fenntartó, egymás tevékenységét kiegészítő, egymásra hatást gyakorló (munka)folyamatok folyamatgazdáinak és ellenőrzőinek a hatékony feladatvégzéshez szükséges információkat oly módon kell megkapniuk, hogy azok lehetővé tegyék az érintettek közötti együttműködést, véleménycserét, együttes fellépést, közös döntési javaslatok kialakítását, különös figyelemmel a nem megfelelő vagy szabálytalan feladatellátás akadályainak megszüntetésére, a szabályozás korrigálására.
(7) Az Akadémia köztestületére, a Titkárságra és meghatározott körben az akadémiai intézményekre vonatkozó – külső és belső – arculati szabályokat az Akadémia elnökének külön rendelkezése határozza meg.
4. § (1) Az Akadémia mint köztestület és az akadémiai költségvetési szervek működésének feltételeit közvetlenül érintő jogszabályok, programok, intézkedések, továbbá a közfeladatainak ellátását érintő jogszabályok, állami programok és intézkedések előkészítésekor az Akadémia véleményét – amennyiben szükséges és lehetséges, a megfelelő testületek véleménye alapján – az Akadémia elnöke jogosult képviselni (akadémiai Alapszabály 1. §).
(2) Az Akadémia véleményének államigazgatási képviseletére miniszterelnöki és miniszteri szinten az elnök, államtitkári (helyettes államtitkári) szinten – az elnökkel történő egyeztetési kötelezettséggel – a főtitkár, főosztályvezetői szinten az elnök vagy az elnököt helyettesítő jogkörben a főtitkár által kötött mandátummal kijelölt személy jogosult (akadémiai Alapszabály 1. §). Az államigazgatási szervek (központi államigazgatási szervek, kormányhivatalok stb.) és egyéb költségvetési szervek illetékes főosztályaival a munkakapcsolatot a Titkárság Szervezeti és működési szabályzata alapján a feladatkörébe tartozó ügyekben az illetékes titkársági főosztály tartja.
(3) A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény (a továbbiakban: MTAtv.) 3. § (1) bekezdés e) pontja alapján az Országgyűlés vagy a Kormány kérésére a kompetenciájába tartozó kérdésekben – főleg a tudomány, az oktatás, a társadalom, a környezet és a gazdaság kérdéseiben – az Akadémia kinyilvánítja szakmai véleményét:
1. Az Országgyűlés vagy a Kormány felkérését a felkérés tudományterületi sajátosságait tekintetbe véve az Akadémia elnöke az illetékes tudományos osztálynak (osztályoknak) továbbítja, vagy külön bizottságot jelöl ki a felkérésben foglaltak megvizsgálására. Az Akadémia kézhez kapott szakvéleményre alapozva alakítja ki véleményét, amelyet az elnök vagy az általa felhatalmazott személy jogosult továbbítani vagy közzétenni. (akadémiai Alapszabály 3. §).
2. A fentieken túl – saját elhatározásukból vagy felkérésre – a tudományt érintő országos jelentőségű kérdésekben és a társadalmi élet átfogó problémáiban az Akadémia meghatározott testületei [a Közgyűlés, az Elnökség, a tudományos osztályok, az érintett tudományos osztály felhatalmazása alapján a hozzá tartozó illetékes tudományos bizottság(ok), az Akadémia elnöke vagy az Akadémia valamely testülete által felkért bizottság], valamint a tudományos kérdésben illetékes akadémiai intézetek elvi állásfoglalást tehetnek, egyedi kérdésekben véleményt nyilváníthatnak. (akadémiai Alapszabály 3. §)
3. Az Elnökség, a Vezetői Kollégium, a tudományos osztályok, az akadémiai tudományos bizottságok és testületek, az akadémiai költségvetési szervek az akadémiai intézményi vagy testületi – saját elhatározásból vagy felkérésre megalkotott – állásfoglalásukat, véleményüket csak a felkérő személy vagy testület jóváhagyása esetén (ha felkérésre készült a vélemény), valamint a közzététel műfajának és rendjének (az állásfoglalás, vélemény eljuttatása a döntéshozókhoz/ sajtóközlemény megjelentetése stb.) az Akadémia elnökével történő egyeztetése után tehetik közzé. A tudományos bizottságok és a tudományos osztályok állásfoglalásának vagy véleményének közzétételéről az osztályelnök jogosult egyeztetni.
Az állásfoglalásban (véleménynyilvánításban) fel kell tüntetni, hogy azt melyik testület alakította ki. Több osztály tudományágát érintő, inter- vagy multidiszciplináris kérdésekben valamennyi érintett osztály állásfoglalását (véleményét) együttesen kell kinyilvánítani. Ha az inter- vagy multidiszciplináris kérdésben az osztályok nem tudnak közös álláspontot kialakítani, akkor nincs az adott kérdésben együttes, nyilvánosságra hozható osztályvélemény (akadémiai Alapszabály 3. §).
4. Az Akadémia hivatalos állásfoglalásának (hivatalos véleményének) kizárólag a Közgyűlés, az Elnökség és az Akadémia elnökének felkérésre vagy saját kezdeményezésre tett nyilatkozata minősül (akadémiai Alapszabály 3. §).
A fenti 1–4. pontok szerint kialakított állásfoglalás (vélemény) közzététele során fel kell tüntetni, hogy az állásfoglalást (nyilatkozatot) az akadémiai testület vagy személy milyen minőségében hozta meg és teszi közzé.
(4) Az Akadémia Ügyrendjének 1. §-a szerint a tudományos osztályok, bizottságok és az akadémiai intézetek fentiek szerinti állásfoglalását, véleményét tájékoztatásul meg kell küldeni az Akadémia elnökének és főtitkárának, a közzététel műfajáról és rendjéről pedig a (3) bekezdés 3. pontjában foglaltak szerint kell előzetesen egyeztetni.
(5) Az akadémiai intézmények vezetői a sajtónak (írásban vagy szóban) nyilatkozatot mint a költségvetési szerv vezetője, az MTAtv.-ben, Alapszabályban és Ügyrendben, az intézményi Szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint tehet, jelen határozatban megfogalmazott alapelvekkel és eljárásrendekkel összhangban.
(6) Az Akadémia tagjai a sajtónak nyilatkozatot (írásban vagy szóban) a fentieken túl kizárólag saját nevükben tehetnek, oly módon, hogy a nyilatkozatból egyértelműen megállapítható legyen, az nem az Akadémia vagy intézményei, valamint köztestületi grémiumai képviseletében adott nyilatkozat.
5. § (1) Az Akadémia (jelen szabályzat szerint ide értve a Titkárságot is) egységes, az intézmény történelmi múltját és küldetését, közfeladatait és érdekeit szem előtt tartó külső intézményi kommunikációjának folyamatos biztosítása, az Akadémia és intézményhálózata, továbbá a Titkárság külső kommunikációjának összehangolt szervezése – amennyiben jelen szabályzat másként nem rendelkezik – a Titkárság Kommunikációs Főosztályának (a továbbiakban: Kommunikációs Főosztály) feladata.
(2) A médiával a kapcsolatot akadémiai és titkársági ügyekben a Kommunikációs Főosztály tartja. A sajtó részére a Kommunikációs Főosztály által adandó közlemény, tájékoztatás tartalmát az illetékes intézményvezetőknek és főosztályok vezetőinek kell közölniük a Kommunikációs Főosztállyal. A sajtó részére az intézményvezető vagy az általa kijelölt személy által adott szóbeli vagy írásbeli nyilatkozatról egyidejűleg kötelesek tájékoztatni a Kommunikációs Főosztályt. A sajtónak szóbeli vagy írásbeli intézményi nyilatkozatot, közlést a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben alapvetően az intézményvezető adhat. A Titkárság főosztályvezetői nyilatkozatra csak elnöki engedéllyel jogosultak.
Az Akadémia elnöke a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben a nyilatkozattétel jogát bármikor magához vonhatja; továbbá a sajtó részére nyilatkozatot a Kommunikációs Főosztály közreműködése nélkül is tehet (a nyilatkozatról azonban a főosztályt tájékoztatnia kell).
(3) A Titkárság szervezeti egységei a sajtó-kommunikációjukat a Kommunikációs Főosztály közreműködésével végezhetik.
A szervezeti egységek vezetőik útján kötelesek a munkájuk során keletkező hírértékű információról haladéktalanul, de legkésőbb a hír tudomására jutását követő 24 órán belül tájékoztatást adni a Kommunikációs Főosztály részére.
Az Akadémiához vagy a Titkársághoz érkező külső, választ igénylő sajtó- vagy állampolgári megkeresés esetén a Kommunikációs Főosztály haladéktalanul megkeresi a szakmailag illetékes költségvetési szerv vezetőjét, tudományos osztály elnökét vagy titkársági főosztály vezetőjét, a válaszhoz szükséges szakmai tartalom összeállítása érdekében. Amennyiben a külső megkeresés közvetlenül a Titkárság valamely munkatársához érkezik, beosztott munkatárs a főosztályvezetőjét; a főosztályvezető a Kommunikációs Főosztály vezetőjét értesíti arról.
(4) A (3) bekezdés szerinti (saját kezdeményezésre vagy a Kommunikációs Főosztály megkeresésére adott) főosztályi tájékoztatás papír alapon vagy elektronikus úton adható meg a Kommunikációs Főosztály vezetője részére, amelyben közölni kell
a) a hírt közlő személy nevét, szervezeti egységét, elérhetőségét,
b) a hír keletkezésének időpontját,
c) a közlésre szánt összefoglaló tartalmat és a hír kommunikálása szempontjából egyébként fontos részleteket,
d) az interjúalanyként esetlegesen javasolt személy nevét, elérhetőségét, javaslatot a megjelenés helyére, módjára, idejére.
(5) A (3) bekezdés szerinti sajtó- és állampolgári megkeresés megválaszolására – az Akadémia elnökének vagy akadémiai szabályozás eltérő rendelkezése hiányában – a Kommunikációs Főosztály jogosult. Amennyiben a hírrel kapcsolatban jogi vagy egyéb szakmai kérdés merül fel, a Kommunikációs Főosztály azt köteles megjelentetés előtt az illetékes szervezeti egységgel szakmailag véleményeztetni. A nyilatkozat/válaszlevél tervezetét a Kommunikációs Főosztály előzetesen tájékoztatásul köteles megküldeni az Elnöki és Testületi Titkárság vezetőjének.
(6) A Kommunikációs Főosztály vezetője haladéktalanul köteles az Elnöki és Testületi Titkárság vezetőjét tájékoztatni, amennyiben valamely hír a jelen szabályzatban meghatározott alapelvekbe ütközik.
(7) Az akadémiai és titkársági rendezvények, események sajtónyilvánosságáról a Kommunikációs Főosztály vezetője az eseményért felelős szakmai vezetővel, valamint az Elnöki és Testületi Titkárság vezetőjével való előzetes egyeztetést követően dönt.
(8) Az akadémiai kiemelt rendezvények, események (akadémiai közgyűlés, Magyar Tudomány Ünnepe, Word Science Forum) arculatának, kommunikációjának megtervezése önálló projekt keretében történik: a feladatért az Elnöki és Testületi Titkárság vezetőjének elvi irányításával a Kommunikációs Főosztály felelős.
6. § (1) A belső kommunikáció magába foglalja az Akadémia köztestületén belüli kommunikációt, a titkársági szervezeti egységek közötti kommunikációt, továbbá az Akadémia és intézményei közötti kommunikációt.
(2) Az Akadémia választott vezetői és testületei közötti, belső kötelező jóváhagyási, tájékoztatási, véleményeztetési jogköröket az MTAtv.; az akadémiai Alapszabály és Ügyrend határozzák meg.
(3) Az Akadémia és intézményei közötti kommunikáció vezetői szinten (elnök, főtitkár, főtitkárhelyettes és a költségvetési szerv vezetője között; titkársági főosztályvezetők és költségvetési szervi vezetők között), illetve a titkársági szervezeti egységek és a költségvetési szervek munkatársai által létesített munkakapcsolati egyeztetés keretében valósul meg.
Az Akadémia és a Titkárság (vezetői és munkatársai) kötelesek az akadémiai intézmények részére megadni minden olyan információt, amely a közfeladat-ellátáshoz elengedhetetlen, vagy azt érdemben elősegíti.
Az akadémiai intézmények vezetői és munkatársai kötelesek az Akadémia illetékes vezetőit és testületeit, továbbá a Titkárság munkatársait tájékoztatni minden olyan eseményről, tényről, körülményről, amely az irányítási jogok gyakorlásához jogszabály vagy belső szabályozás alapján szükséges, amelyhez központi vezetői döntést/intézkedést kell hozni, vagy amely egyébként érdemben hatással van az Akadémia egészére.
(4) Az akadémiai intézmények kommunikációs szabályzataikat saját hatáskörben alkotják meg azzal, hogy az nem lehet ellentétes a jelen szabályzatban foglaltakkal.
(5) A Titkárság Szervezeti és működési szabályzata alapján a titkársági szervezeti egységek feladataik ellátása során, a Titkárság zavartalan működése érdekében kötelesek szorosan és szervezetten együttműködni, közvetlenül kapcsolatot tartani, és egymást a szükséges tájékoztatás megadásával, adatok szolgáltatásával, valamint minden egyéb módon kölcsönösen segíteni.
Az egyes főosztályok feladatkörébe tartozó, de más főosztályok feladatkörét is érintő ügyekben az érdekelt főosztályok bevonásával kell eljárni, e körben a főosztályok minden, a feladatellátás szempontjából releváns tényt, adatot, információt kötelesek egymás rendelkezésére bocsátani.
(6) A főosztályok vezetői kötelesek a döntéshozó testületek döntéseiről, ezt megelőzően a döntést előkészítő megbeszélésekről (például Főtitkári értekezlet) az ott meghatározott, a főosztályt érintő feladatokról az irányításuk alá tartozó szervezeti egység munkatársait tájékoztatni (a főosztályvezető által meghatározott rendben, pl. főosztályi értekezlet keretében). A főosztályvezetők kötelesek továbbá munkatársaikat tájékoztatni a tudomásukra jutott azon akadémiai testületi (így különösen a közgyűlési, elnökségi, vezetői kollégiumi) döntésekről, amelyek a főosztály feladatkörébe tartozó ügyet érintenek, vagy amelyek a főosztály működésére hatással vannak.
(7) A szervezeti egység vezetője beosztott munkatársai részére kötelesek minden olyan információt, adatot megadni, amely a feladat elvégzéséhez szükséges. A vezetői tájékoztatásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a munkatárs a feladatot az elvárásnak megfelelően el tudja végezni.
7. § (1) Az Akadémia elsődleges elektronikus közzétételi felülete a hivatalos akadémiai honlap (www.mta.hu). Az Akadémia honlapján kell megjelentetni különösen:
– a jogszabály alapján kötelező jelleggel közzéteendő adatokat;
– az akadémiai pályázati felhívásokat és a pályázatok eredményeit;
– minden, közérdeklődésre számot tartó, az Akadémia köztestületét vagy költségvetési szerveit érintő akadémiai hírt;
– kiemelt akadémiai rendezvényeket;
– a tudománydiplomácia és a tudománypolitika kiemelkedő jelentőségű híreit;
– az intézményhálózatban elért kiemelkedő jelentőségű eredményeket.
Az Akadémia honlapján az akadémiai arculati rendelkezésekben meghatározott hivatalos akadémiai logót el kell helyezni.
A www.mta.hu akadémiai honlap titkársági felelős szerkesztője a Kommunikációs Főosztály vezetője, aki irányítja a portál szerkesztését, és felelős annak folyamatos fejlesztéséért. A honlapon megjelenő anyagok elkészítéséért, illetve a honlap tartalmának aktualizálásáért a Kommunikációs Főosztály felelős.
Az akadémiai honlapon közlemény, tájékoztató, felhívás közzétételét az Akadémia elnöke, főtitkára, főtitkárhelyettese és a Titkárság vezető beosztású köztisztviselője igényelheti a Kommunikációs Főosztálynál. Az anyag közzétételét – az Akadémia elnöke, főtitkára és főtitkárhelyettese ez irányú intézkedésének kivételével – a Kommunikációs Főosztály vezetője rendeli el, hasonlóképpen az önálló projekt keretében aktuális témák feldolgozását is.
(2) A Titkárság elsődleges közzétételi felülete a titkársági intranet. Az intraneten kell közzétenni különösen:
– az akadémiai testületek döntéseit (amennyiben a vonatkozó akadémiai szabályozások azt nem zárják ki);
– az Akadémia elnökének határozatait;
– a Főtitkári értekezlet emlékeztetőit;
– a főosztályi ügyrendeket;
– az Akadémia elnökének a Titkárság munkatársait érintő körleveleit, tájékoztatóit, felhívásait;
– a titkársági munkavégzéssel, munkarenddel kapcsolatos érdemi tájékoztatót (üzemeltetéssel összefüggő felhívások; jóléti intézmények tájékoztatói stb.).
Az intraneten közzétett tartalmakért azon szervezeti egység vezetője felelős, amelynek feladat- és hatáskörébe az adott tartalom, információ kezelése tartozik. Az intranet szervezeti egységeket bemutató egyedi részeit a szervezeti egységek szerkesztik; általános felületére a Kommunikációs Főosztály közreműködésével tölthető fel tartalom.
(3) Az Akadémia hivatalos lapja az Akadémiai Értesítő. Az Akadémiai Értesítőben kell megjelentetni az Akadémia tagjait és költségvetési szerveit érintő legfontosabb akadémiai szabályozásokat, és indokolt esetben az Akadémia honlapján is közzétett információt. Az Akadémiai Értesítő szerkesztéséért a Jogi és Igazgatási Főosztály felelős; a lapban való közzétételt a főosztály vezetőjénél vagy az általa kijelölt munkatársnál kell kezdeményezni.
(4) Az Akadémia tudományos folyóirata a Magyar Tudomány, amelynek szakmai koordinációs, igazgatási, adminisztratív feladatait a Titkárság látja el.
8. § (1) Az Akadémia és a Titkárság kezelésében lévő és/vagy akadémiai (titkársági) tulajdonú (akadémiai/titkársági felhasználási jogú) képanyagokat az akadémiai vezetők közfeladat-ellátásuk során, akadémiai rendezvényeiken, kiadványokban használhatják; azok külső szervezet/személy részére történő felhasználásának engedélyezését (az Akadémia elnökének kivételével) a Kommunikációs Főosztálytól kell írásban kérni. Az engedélyt az Akadémia elnöke vagy az általa kijelölt személy adja ki.
(2) Az akadémiai intézmények a kezelésükben lévő, akadémiai felhasználási jogú képanyagokat – amennyiben az Akadémia elnöke egyedi esetben vagy képanyagok meghatározott csoportjára nézve másként nem rendelkezik – közfeladat-ellátásuk során, rendezvényeiken, kiadványaikban használhatják. Az Akadémia Művészeti Gyűjteményébe tartozó ingóságainak képanyagaira az Akadémia elnökének külön határozatában foglaltak irányadók.
(3) Az Akadémia és az akadémiai intézmények (ide értve a Titkárságot is) kezelésében lévő vagy akadémiai tulajdonú ingatlanokról és ingóságokról képfelvétel készítését az illetékes intézményvezetők engedélyezhetik: az Akadémia és intézményei azokat közfeladat-ellátásuk során, rendezvényeiken és kiadványaikban használhatják. A felvételek külső szervezet/személy általi felhasználásának engedélyezését az Akadémia székháza és az MTA Titkárság épülete és ingóságai esetén az MTA Titkárság Kommunikációs Főosztályától kell írásban kérni; az engedélyt az Akadémia elnöke vagy az általa kijelölt személy adja ki. Az intézmények esetén az engedélyezésre az intézményvezető jogosult.
(4) Az akadémiai intézmények a (2) és (3) bekezdésben meghatározott képanyag-felhasználási szabályokat és eljárásokat belső szabályozásban kötelesek rögzíteni.
9. § (1) Az akadémiai intézmények hivatalos magyar nyelvű honlapot kötelesek működtetni; az Akadémia támogatja az intézményi honlapok angol nyelvű változatának egyidejű működtetését is.
(2) Az akadémiai intézmények honlapján kell megjelentetni különösen:
– a jogszabály alapján kötelező jelleggel közzéteendő adatokat;
– intézményi (indokolt esetben akadémiai) pályázati felhívásokat és a pályázatok eredményeit;
– minden, közérdeklődésre számot tartó, az intézményt érintő hírt;
– kiemelt akadémiai és intézményi híreket, rendezvényeket.
(3) Az akadémiai intézmény honlapján az akadémiai arculati rendelkezésekben meghatározott hivatalos akadémiai logót el kell helyezni. Az akadémiai intézmények (költségvetési szervek) honlapján fel kell tüntetni a központi honlap szerkezetének néhány kötelező elemét az akadémiai arculati rendelkezésekben meghatározott előírások szerint.
(4) Az akadémiai intézmények kötelesek kijelölni olyan kommunikációs munkatársat, aki felelős az Akadémia köztestülettel és a Titkársággal való – kommunikációs feladatokat érintő – együttműködésért.
(5) Az akadémiai intézmények nagyobb jelentőségű intézményi rendezvényeiket, konferenciáikat, eseményeiket kötelesek a Kommunikációs Főosztálynak előzetesen írásban jelezni, egyidejűleg megjelölve az intézményi szakmai és kommunikációs kapcsolattartót. Az akadémiai intézmények rendezvényekhez, konferenciákhoz az Akadémia – a Kommunikációs Főosztályon keresztül – központi sajtótámogatást nyújt.
Az intézményi rendezvények, események sajtónyilvánosságáról a Kommunikációs Főosztály vezetőjével való előzetes egyeztetést követően az intézmény vezetője dönt.
10. § A Kommunikációs Főosztály részletes feladatait a Titkárság Szervezeti és működési szabályzata határozza meg, amelyek közül a főosztály kiemelt feladatai:
a) koordinálni az Akadémia és intézményei kommunikációját;
b) kidolgozni és aktualizálni az Akadémia kommunikációs stratégiáját; elkészíteni a kiemelt akadémiai programok kommunikációs tervét;
– ellátni a külső intézményi kommunikációs feladatokat (tájékoztatást adni az Akadémia és intézményei tevékenységéről a tudományos-szakmai közönség és a tágabb nyilvánosság számára; bel- és külföldi sajtókapcsolatok gondozása, napi sajtófigyelést és sajtóelemzések, sajtó- és állampolgári megkeresések kezelése);
c) sajtótájékoztatókat, interjúkat, sajtókampányokat szervezni, és előkészíteni az Akadémia vezetőinek nyilvános szereplését;
d) naprakészen működtetni az intranet hálózatot, ellátni az akadémiai honlappal kapcsolatos feladatokat.
11. § Jelen határozat 2014. április 15-én lép hatályba.