A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 14. §-ában és a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének 32/2009. (VI. 23.) sz. állásfoglalásában biztosított jogkörömben eljárva a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak részére adható visszatérítendő lakáscélú támogatás rendjét a jelen határozat mellékletében és annak függelékeiben foglaltak szerint határozom meg.
1. § A határozat hatálya a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: Akadémia) irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szerveknél (a továbbiakban: akadémiai költségvetési szervek) – teljes- vagy részmunkaidőben – közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban (együttesen: foglalkoztatási jogviszony) foglalkoztatottakra (együttesen: munkatárs) terjed ki.
2. § Jelen határozat 2018. július 16-án lép hatályba, amellyel egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Tudományos Akadémia lakáscélú támogatásának rendjéről szóló 26/2012. (IX. 24.) elnöki határozat és az annak módosításáról szóló 21/2015. (XII. 1.) számú elnöki határozat.
3. § * Jelen határozat rendelkezéseit az elbírálás alatt lévő kérelmekre is alkalmazni kell, kivéve azokat, amelyek a kérelmezőre nézve hátrányosak.
4. § * Jelen határozatot az MTA honlapján kell kihirdetni és az Akadémiai Értesítőben kell közzétenni.
1. § (1) Együtt költöző családtagok: a támogatást igénylő munkatárs, továbbá jövedelmüktől és életkoruktól függetlenül a munkatárs Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozói, házastársának közeli hozzátartozói, élettársa és annak közeli hozzátartozói, feltéve, hogy a lakáscélú támogatással vásárolt lakásba együtt költöznek be. Fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál együtt költöző családtagként legfeljebb három születendő gyermeket, egy gyermekes fiatal házaspár esetében további két születendő gyermeket, két gyermekes fiatal házaspár esetében pedig további egy születendő gyermeket is számításba lehet venni. Fiatal a házaspár, ha a lakáscélú támogatás igénylésekor a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét.
(2) Fogyasztási egység: a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0;
b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9;
c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8;
d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8;
e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.
(3) Lakás: azon ingatlan, amelyet a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, illetve a vonatkozó hatályos jogszabály ilyenként minősít. A lakás: az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény, valamint az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény, ha készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lévő lakóház.
(4) Lakáscélú felhasználás, lakásvásárlás: belföldön fekvő lakás (rész)tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése, ide értve a vagyonközösség megszüntetése érdekében történő tulajdonrész-vásárlást.
(5) Lakáscélú támogatás: a munkatárs részére lakás vásárlásához jelen határozat szerint nyújtott kamatmentes munkáltatói kölcsön (a továbbiakban: lakáscélú támogatás, kölcsön), amely mentes a személyi jövedelemadótól.
(6) Méltányolható lakásigény mértéke: együtt költöző
– egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószoba,
– három-négy személy esetében: legfeljebb négy lakószoba.
Minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke. E határozat alkalmazásában nem minősül lakószobának az a lakóhelyiség, amelynek hasznos alapterülete nem haladja meg a 8 négyzetmétert. A lakószoba – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter alapterületű, legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkező lakóhelyiség. A 30 négyzetméternél nagyobb lakóhelyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni. A 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében két ilyen lakóhelyiséget egy lakószobaként kell figyelembe venni, azzal, hogy ha az így kapott szobaszám nem egész szám, a szobaszámot lefelé kerekítve kell megállapítani.
(7) Önerő: készpénz, továbbá a munkatárs, házastársa, élettársa és együtt költöző családtagjai által 5 éven belül értékesített lakásának eladási ára, csökkentve az azt terhelő és visszafizetett önkormányzati és munkáltatói támogatás, a kiegyenlített lakáscélú pénzintézeti hitel, valamint a pénzintézeti hitel kiváltására felvett hitel kiegyenlített összegével.
(8) Személyes adat: a munkatárs és az adóstárs neve, születési helye és ideje, anyja neve, lakcíme, tartózkodási helye, levelezési címe, telefonszám, e-mail címe, személyazonosító igazolvány száma, személyazonosító száma, adóazonosító jele, munkahelye, foglakoztatási adatai, havi jövedelme, a lakáscélú felhasználáshoz kapcsolódó egyéb támogatások, valamint az együtt költöző családtag neve, rokonsági foka és havi jövedelme.
2. § (1) Az Akadémia a lakáscélú támogatás keretében a munkatárs kérelmére kamatmentes munkáltatói kölcsönt nyújthat a munkatárs lakásvásárlásához. Lakáscélú támogatásban csak olyan munkatárs részesülhet, akit már legalább 2 éve foglalkoztatnak akadémiai költségvetési szervnél.
(2) Lakáscélú támogatásban az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túl az a munkatárs részesíthető, aki megfelel az alábbi együttes feltételeknek:
a) lakásigénye méltányolható, vagyis a lakáscélú kölcsön felhasználásával vásárolt lakás szobaszáma nem haladja meg a méltányolható lakásigény mértékét,
b) neki, valamint együtt költöző családtagjainak lakástulajdona, állandó használati joga, haszonélvezeti joga vagy bérleti jogviszonya nincs, illetőleg a meglévőt az újabb lakás megszerzése érdekében értékesíti, bérleti jogviszonyát megszünteti;
c) jövedelmi és vagyoni helyzete alapján munkáltatói támogatás nélkül nem képes, vagy csak aránytalan nehézségek árán tudná megoldani lakásproblémáját;
d) a lakáscélú kölcsön felhasználásával a saját lakáshelyzetét rendezi (a lakáscélú támogatás felhasználásával vásárolt lakás legalább 50%-os arányban a tulajdonába kerül);
e) a kölcsönszerződésben kötelezettséget vállal arra, hogy foglalkoztatási jogviszonyának megszűnésével egyidejűleg a támogatást és járulékait egy összegben visszafizeti,
f) hozzájárul ahhoz, hogy amennyiben a kölcsön törlesztő részletét legalább három hónapig nem fizeti, hátralékát munkabéréből munkáltatója levonja és közvetlenül átutalja a kölcsönszámlát kezelő pénzintézetnek;
g) ismételt támogatásnál korábbi támogatását már visszafizette, a visszafizetéstől számítva legalább három év eltelt és a kölcsön futamideje alatt 3 hónapot meghaladó fizetési elmaradása nem volt.
(3) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában a lakástulajdonnal egy tekintet alá esik a munkatárs, illetőleg a vele együtt költöző családtagja által a gazdasági társaság tagjaként a társaság részére vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátott lakás, valamint az építési és használatbavételi (fennmaradási) engedélyben meghatározott céltól, illetőleg a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használt lakás.
(4) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában nem minősül lakástulajdonnak, ha a munkatárs, illetőleg a vele együtt költöző családtagjai
a) tulajdonában együttesen legfeljebb egy olyan lakás fele van, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonába,
b) a tulajdonában lévő lakás lebontását az arra illetékes és hatáskörrel rendelkező önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte,
c) tulajdonában lévő lakás öröklés vagy ajándékozás révén haszonélvezettel terhelten került tulajdonukba és a haszonélvező a lakásban lakik.
(5) Az Akadémia főtitkára az Akadémia Lakásügyi Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) javaslatára a (2) bekezdés g) pontjában írt feltételek közül a visszafizetés megtörténtére vonatkozó hároméves határidő betartása alól felmentést adhat.
(6) Ugyanazon munkatárs legfeljebb két alkalommal kaphat lakáscélú támogatást.
(7) A lakáscélú támogatás megállapításánál előnyben kell részesíteni azt a munkatársat:
a) aki háztartásában kiskorú gyermeket nevel;
b) aki gyermekét egyedül neveli;
c) aki a támogatást az első, tulajdonába kerülő lakás megszerzésére kéri (elsőként ingatlant szerző);
d) aki még nem vett igénybe akadémiai lakáscélú támogatást;
e) aki akadémiai költségvetési szervvel hosszabb idejű foglalkoztatási jogviszonyban áll;
f) akinél a 1. § (2) bekezdése szerinti fogyasztási egység alapján számított egy főre jutó jövedelem alacsonyabb,
g) aki magasabb törlesztő részletet vállal.
(8) Nem nyújtható lakáscélú támogatás
a) annak a munkatársnak, aki kölcsönkérelmében szándékosan valótlan adatot, tényt közöl, vagy valamely olyan tényt, körülményt elhallgat, amely a támogatás odaítélését befolyásolta vagy befolyásolhatta volna;
b) nem lakás céljára szolgáló ingatlan (pl. hétvégi ház, nyaraló, garázs) vásárlásához;
c) lakó felépítmény nélküli telek vásárlásához;
d) ha az a személyi jövedelemadóról szóló, az elbíráláskor hatályos jogszabályban meghatározott adómentességet biztosító feltételeknek nem felel meg;
e) annak, aki ellen fegyelmi eljárás van folyamatban, illetve aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll;
f) annak a munkatársnak, akinek foglalkoztatási jogviszonya megszüntetése folyamatban van;
g) fennálló pénzintézeti vagy munkáltatói kölcsöntartozás kiegyenlítéséhez;
h) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója lakásának megvásárlásához, kivéve az öröklés útján létrejött és a házastársi tulajdonközösség megszüntetése céljából történő vásárlást;
i) olyan lakás megvásárlásához, amely a munkatárs foglalkoztatási jogviszonyához kapcsolódó szokásos munkavégzési helyétől légvonalban 60 km-nél távolabb van, kivéve, ha a munkatárs a rá irányadó nyugdíjkorhatár elérése előtti 5 éven belül kéri a lakáscélú támogatást, vagy a megvásárolni kívánt lakás a munkatárs legalább 5 éve fennálló állandó lakcímével megegyező településen helyezkedik el;
j) olyan lakás megvásárlásához, amelyet haszonélvezet terhel, illetve a vétellel terhelni fog.
(9) Nem adható lakáscélú támogatás, ha az együtt költöző vagy az együtt lakó családtagok jövedelmi helyzetére, valamint a jövedelmeket terhelő más kötelezettségekre tekintettel a lakáscélú támogatás visszafizetése a kérelmezőre aránytalanul nagy terhet róna. A kérelem mérlegelés nélkül elutasításra kerül abban az esetben, ha kérelmező jövedelmét 50%-os mértéket elérő letiltás terheli.
3. § (1) * A támogatás legnagyobb összege 4 000 000,- Ft, azaz négymillió forint.
(2) * Amennyiben a lakáscélú támogatást kérelmező és házastársa (élettársa) is jelen határozat személyi hatálya alá tartozik és a feltételeknek külön-külön megfelelnek, ugyanazon lakásra a támogatás legnagyobb összege 5 000 000,- Ft, azaz ötmillió forint.
(3) A kölcsön összege a házastárs (élettárs) munkáltatójától kapott személyi jövedelemadó hatálya alá nem tartozó támogatással együtt is legfeljebb a vételár 30%-áig terjedhet, de a felhasznált önerő nem lehet kevesebb, mint a vételár 30%-a.
(4) A kölcsönszámlát kezelő pénzintézet által felszámított kezelési költséget és egyéb díjakat, valamint az akadémiai jelzálogjognak az ingatlan tulajdoni lapjára történő bejegyzéséért, majd a kölcsön visszafizetését követően a jelzálogjog törléséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat a kölcsönben részesülő munkatárs viseli.
(5) * A kölcsön visszafizetésének futamideje nem terjedhet túl a munkatársra vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatáron. Általános esetben a havi törlesztő részlet egységesen 40 000,- Ft. Amennyiben az így megállapított futamidő a munkatársra vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatáron túl terjedne, a futamidőt úgy kell megállapítani, hogy a lakáscélú támogatás eddig az időpontig teljes egészében visszafizetésre kerüljön. Amennyiben a kölcsön folyósítása a (2) bekezdésben meghatározottak szerint történik, a futamidő megállapításánál a fiatalabb munkatárs életkorát kell figyelembe venni.
(6) A támogatásban részesült munkatárs magasabb összegű havi törlesztő részlet megfizetését is vállalhatja, azzal a megkötéssel, hogy a vállalt törlesztő részlet a kölcsön futamideje alatt már nem csökkenthető.
(7) A lakáscélú támogatás a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságának (a továbbiakban: Titkárság) költségvetésében erre a célra elkülönített összeg terhére adható. A lakáscélú támogatás pénzügyi lebonyolítását az Akadémia megbízása alapján végző pénzintézet gondoskodik a támogatás folyósításáról, vezeti az adós kölcsönszámláját, fogadja a befizetett törlesztő részleteket, külön megbízás alapján eljár a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ingatlanügyi hatóságnál a kölcsönt biztosító jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése érdekében, végül a támogatás teljes visszafizetése után külön megbízás alapján gondoskodik a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom törléséről.
(8) Az adott pénzügyi évben lakáscélú támogatásként kifizethető összeg tervezésénél a megelőző évben a korábban folyósított lakáscélú támogatások visszafizetéséből származó tárgyévi összeg szolgál alapul.
(9) Az MTA Titkársága Gazdasági Igazgatósága a Titkárság költségvetésének elfogadása után írásban közli a Bizottság elnökével a lakáscélú támogatások kifizetésére az adott évre betervezett összeget. Lakáscélú támogatások kifizetésére az első félévben legfeljebb a rendelkezésre álló pénzügyi keret kétharmada használható fel.
(10) A Titkárság a lakáscélú támogatásokat a vele szerződött pénzintézetnél vezetett számlán keresztül folyósítja. A számla fenntartásával kapcsolatban felmerült költségeket a lakáscélú támogatásokra szánt összegtől függetlenül kell biztosítani.
(11) A számla feletti rendelkezés minden esetben két személy együttes aláíráshoz kötött, aláírók közül egyik a Jogi és Igazgatási Főosztály, másik a Gazdasági Igazgatóság kijelölt munkatársa.
4. § (1) Lakáscélú támogatást az erre a célra rendszeresített – e határozat függeléke szerinti – adatlapon kell igényelni.
(2) A kérelemhez csatolni kell:
a) az eladóval kötött előszerződést vagy az adásvételi (csere-) szerződést. Az előszerződésnek vagy a szerződésnek a vételár megfizetésére vonatkozó pontjában fel kell tüntetni az Akadémiától felvenni kívánt lakáscélú támogatás összegét, valamint azt, hogy mind az eladó, mind pedig a vevő már előzetesen hozzájárulnak ahhoz, hogy az Akadémia javára az általa nyújtott kölcsön és járulékai erejéig jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön alapításra és bejegyzésre az ingatlan tulajdoni lapjára;
b) a lakáscélú támogatás felhasználásával megvásárolni kívánt lakás tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi, hiteles másolatát.
(3) A Bizottság a körülmények függvényében más iratok becsatolását is kérheti.
(4) Amennyiben a lakáscélú támogatással érintett ingatlant jelzálog terheli, a kérelemhez a jelzálog jogosultjának a fennálló tartozásról szóló nyilatkozatát is csatolni kell. Ha a jelzálogjogot elidegenítési és terhelési tilalom is védi, be kell szerezni a jogosult feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását ahhoz, hogy az akadémiai lakáscélú támogatást biztosító jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat a tulajdoni lapra bejegyezhessék. A jelzálogjogok ranghelyére nézve irányadó, hogy – a Magyar Állam által nyújtott támogatásokat kivéve –, az Akadémia által nyújtott lakáscélú támogatást biztosító jelzálogjog ranghelye megelőzze a nála kisebb összegű jelzálogjogokat.
(5) A munkatárs és házastársa/élettársa az általuk a kérelemben közölt adatok valódiságáért polgári jogi felelősséggel tartoznak. Az igénylő a kérelem benyújtása után is köteles bejelenteni minden olyan változást, amely a támogatásra való igényjogosultságot érinti. Ennek elmulasztása a kérelem elutasítását eredményezheti.
(6) A lakáscélú támogatást kérő munkatárs felett munkáltatói jogkört gyakorló vezető a munkatárs által kitöltött adatlapot – a rendelkezésére álló információk alapján – ellenőrzi és javaslatát, véleményét az adatlapon rögzíti. Abban az esetben, ha a munkatárs felett a munkáltatói jogkört az Akadémia főtitkára gyakorolja, kérelmét a főtitkárhelyettes ellenőrzi és véleményezi.
(7) Az adatlapot és mellékleteit a Titkárság Jogi és Igazgatási Főosztálya vezetőjéhez, a Bizottság elnökéhez kell benyújtani.
(8) A lakáscélú támogatás iránti kérelmet a Bizottság véleményezi. A Bizottság a véleményezés során a 2. sz. függelékben található pontrendszer alapján elérhető pontszámot veszi alapul. A Bizottság a kérelem szöveges indoklásában leírt esetleges különleges körülményekre tekintettel legfeljebb 4 pontot adhat. Az elérhető maximális pontszám 23. Amennyiben a kérelemre adható pontszám kisebb 10-nél, a támogatás odaítélését a Bizottság nem javasolja. Egyéb esetekben a támogatás összegére a Bizottság a kérelemből megismerhető összes körülményre és a rendelkezésre álló forrásokra tekintettel tesz indítványt. A támogatás odaítéléséről – a Bizottság véleményére figyelemmel – az Akadémia főtitkára dönt. A döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
(9) A munkatárssal az Akadémia a támogatás igénybevételére kölcsönszerződést köt, amelynek aláírására az Akadémia főtitkára jogosult. A kölcsönszerződés tartalmazza
a) a kölcsön célját és összegét;
b) a kölcsön visszafizetésének határidejét (futamidejét);
c) a munkatárs hozzájárulását ahhoz, hogy az Akadémia javára a lakáscélú támogatással érintett ingatlanra – a támogatás összegének és járulékainak erejéig – az ingatlan-nyilvántartásban a támogatás teljes összegének és esetleges járulékainak visszafizetéséig jelzálogjogot, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyezzenek be;
d) a munkatárs nyilatkozatát arra nézve, hogy a munkáltatói lakástámogatás jogszabályi és jelen szabályzatban meghatározott feltételeinek ő és a vele együtt költözők megfelelnek;
e) a munkatárs kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy foglalkoztatási jogviszonyának megszűnése esetén a még fennálló tartozását legkésőbb foglalkoztatási jogviszonyának utolsó napján történő jóváírással egy összegben visszafizeti;
f) a munkatárs hozzájárulását arra vonatkozóan, hogy amennyiben a lakáscélú támogatás visszafizetése során legalább három hónapos fizetési késedelembe esik, munkáltatója – póthatáridő nyújtása és további felszólítás nélkül – az elmaradt törlesztő részletek összegét munkabéréből levonja és közvetlenül elutalja a kölcsönszámlát kezelő pénzintézetnek;
g) a munkatárs hozzájárulását ahhoz, hogy az Akadémia a kölcsönszerződésből eredő jogok és kötelezettségek gyakorlásához szükséges személyes adatait kezelhesse, illetve azokat továbbíthassa a kölcsönszámlát kezelő hitelintézetnek, valamint kölcsönvevő munkáltatójának;
h) a kölcsönszerződés munkatárs által történő megszegésének jogkövetkezményeit.
(10) A lakáscélú támogatás felhasználásával vásárolt lakásban tulajdoni hányaddal rendelkező vagy tulajdoni hányadot szerző személyeket az Akadémia a kötelembe adóstársként bevonja. A velük megkötött szerződés tartalma – ha nem az Akadémia munkatársai, vagy az Akadémia munkatársai, de erre tekintettel nem kaptak magasabb összegű lakáscélú támogatást – a foglalkoztatási jogviszonyra és a munkabérből történő levonásra vonatkozó részek kivételével megegyezik a munkatárssal kötött szerződésével.
(11) A Bizottság elnöke a munkatárs munkáltatói jogokat gyakorló vezetőjét a lakáscélú támogatás folyósításáról a kölcsönszerződés egy példányának megküldésével tájékoztatja. A kölcsönszerződést a munkatárs személyügyi irata között kell elhelyezni. A munkáltatói jogokat gyakorló vezető a Bizottság elnökét haladéktalanul tájékoztatja, amennyiben a lakáscélú támogatásban részesült munkatárs foglalkoztatási jogviszonya a megadott futamidő alatt bármilyen okból megszűnne.
5. § (1) A lakáscélú támogatás személyi jövedelemadó mentességét és rendeltetésszerű felhasználását
a) a támogatás folyósításáról szóló, a hitelintézet által kiállított igazolás, és
b) a munkatárs által a Bizottság részére megküldött, a saját lakásával összefüggő körülményeket igazoló, az (5)–(8) bekezdésben meghatározott okiratok, bizonylatok
igazolják azzal, hogy a munkatárs saját lakása az a lakás, amelyben a munkatárs legkevesebb 50%-os tulajdonjogát a támogatás felhasználásával szerzi meg.
(2) A munkatárs – függetlenül foglalkoztatási jogviszonyának esetleges megszűnésétől – az (1) bekezdés b) pontja szerinti okiratokat, bizonylatokat lakása tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése esetén a támogatás folyósítása évét követő év április 15-éig köteles a Bizottságnak megküldeni.
(3) Az adómentesség feltételeinek fennállását utólag kell vizsgálni, de a Bizottság a támogatásra való jogosultság megállapításához a munkatárstól az (5)–(8) bekezdésekben felsorolt okiratokat a támogatás folyósítását megelőzően is bekérheti.
(4) A méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálata során a lakás szobaszámát a munkatárs azon nyilatkozata alapján kell meghatározni, amely a lakás szobáinak alapterületét szobánként külön-külön tartalmazza.
(5) A méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálata során az együtt lakó családtagok számát a lakást a családtag lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként feltüntető érvényes lakcímet igazoló hatósági igazolvány alapján kiadott kölcsönvevői teljes bizonyító erejű magánokirat igazolja.
(6) Az együtt költöző, együtt lakó gyermektelen, egy- vagy kétgyermekes – fiatalnak minősülő – házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe veendő születendő gyermeket vagy gyermekeket
a) a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet szerinti megelőlegező kölcsön igénybevételére vonatkozó szerződés alapján a megelőlegező kölcsönt nyújtó hitelintézet által kiállított okirat;
b) *
c) az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásokról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet vagy a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezmény igénybevétele esetén a kedvezményt biztosító hitelintézet által kiállított okirat
igazolja. Ha a fiatal házaspár megelőlegező kölcsönt vagy családi otthonteremtési kedvezményt nem vett igénybe, a később születendő gyermekek számáról teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt közös nyilatkozat tehető.
(7) A támogatás összege és a vételár arányára vonatkozó feltételnek való megfelelést a lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzésére vonatkozó érvényes szerződés alapján kell vizsgálni.
(8) A lakáscélú támogatás felhasználását az érvényes szerződés és az ingatlanügyi hatóságnak a tulajdonjog, földhasználati jog bejegyzését igazoló okirata, vagy az előzőekben felsorolt dokumentumok helyett a tulajdoni lap, valamint – a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év március 31. napja közötti időszakra vonatkozó – az összeg felhasználását – ideértve különösen a vételárnak az eladó részére történő kifizetését – igazoló okirat, illetve ezek másolata igazolja.
6. § (1) A munkatárs a számára megítélt és folyósított lakáscélú támogatást köteles az 4. § (9) bekezdés szerinti kölcsönszerződésben meghatározottak szerint visszafizetni.
(2) Az Akadémia a kölcsönszerződést póthatáridő nyújtása és további felszólítás nélkül felmondja, ha a munkatárs
a) foglalkoztatási jogviszonya megszűnésének utolsó napján még fennálló tartozását jelen szabályzat szerint nem fizeti vissza;
b) a lakáscélú támogatás iránti kérelmében szándékosan valótlan adatot közölt vagy valamely tényt, körülményt elhallgatott és ennek eredményeként jogtalan előnyre tett szert, ideértve azt az esetet is, ha a kölcsön ebből kifolyólag nem felel meg az elbíráláskor hatályban lévő személyi jövedelemadó törvényben a kölcsön adómentességéhez megkövetelt feltételeknek;
c) a lakáscélú támogatást nem a hitelcélnak megfelelően használja, illetve használta fel;
d) a lakáscélú támogatás rendeltetésszerű felhasználását határidőn belül nem igazolta;
e) a lakáscélú támogatás törlesztő részleteinek visszafizetésével legalább három hónapos elmaradásban van, és a munkabéréből történő teljesítés bármilyen okból kifolyólag nem lehetséges;
f) a munkatárs a lakáscélú támogatás visszafizetésére vonatkozó megállapodást a hitelintézettel a lakáscélú támogatás iratainak a pénzintézethez történő megküldésétől számított három hónapos jogvesztő határidőn belül nem köti meg;
g) más súlyos szerződésszegést követ el.
(3) Ha a munkatárs foglalkoztatási jogviszonya megszűnésének utolsó napján még fennálló tartozását nem fizeti meg vagy a kölcsönszerződést az Akadémia felmondja, a foglalkoztatási jogviszony utolsó napját követő naptól, illetve a szerződés felmondásának időpontjától a még ki nem egyenlített tartozás után az Akadémiát a Ptk. 6:48. §-ában foglaltak szerinti késedelmi kamat illeti meg. Késedelmi kamat jár az Akadémiának akkor is, ha az adós a törlesztő részletet a kölcsönt folyósító pénzintézettel kötött szerződésben rögzített határidőig nem fizeti meg. Amennyiben a munkatárs a kölcsönszerződés felmondása után még fennálló tartozását nem fizeti meg, a Bizottság elnöke a Gazdasági Igazgatóság véleményének kikérése után írásbeli felszólítást követően gondoskodik a munkatárs tartozásának a behajtása iránt.
(4) Fizetési késedelem esetén, ha a munkatárs törlesztési kötelezettségét legalább három hónapon át nem teljesítette, a késedelemről a jogkövetkezmények érvényesítése érdekében a Bizottságot a lakásépítési alapszámlát kezelő pénzintézet negyedéves elszámolása alapján a Gazdasági Igazgatóság értesíti. A Bizottság elnöke – fizetési halasztás előzetes engedélye hiányában – a munkatárs munkáltatói jogokat gyakorló vezetőjét tájékoztatja a fizetési késedelemről a 2. § (2) f) pontban meghatározott kötelezettség érvényesítése érdekében.
(5) A kölcsönt a főtitkár a Bizottság elnökének javaslatára visszavonja attól a munkatárstól, aki a kölcsön odaítéléséről szóló értesítés kézhezvételétől számított három hónapos jogvesztő határidőn belül nem köti meg a kölcsönszerződést az Akadémiával.
(6) Különös méltánylást érdemlő esetben a Bizottság elnökének javaslatára az Akadémia főtitkára a kölcsön futamideje alatt egyszer legfeljebb hat havi időtartamra fizetési halasztást engedélyezhet. A halasztás időtartamával a kölcsön futamideje meghosszabbodik. A fizetési halasztást igénybe vevő munkatárssal az Akadémia a visszafizetés megváltozott feltételeiről új kölcsönszerződést köt. A munkatársnak a hitelintézettel is új megállapodást kell kötnie, amelynek a költségeit magának kell viselnie.
(7) A Titkárság dolgozóinak a Közszolgálati Szabályzat 7. sz. függeléke szerinti kilépő lapján a lakásépítési kölcsöntartozással kapcsolatos igazolást a lakásépítési alapszámlát kezelő pénzintézet negyedéves elszámolása, illetve a megszűnt kölcsönszámlákról szóló tájékoztatója alapján a Gazdasági Igazgatóság állítja ki.
7. § (1) A lakáscélú támogatást biztosító jelzálog másik megfelelő biztosítékot nyújtó ingatlanra történő átjegyzését a Bizottság elnöke az összes körülmény mérlegelése után engedélyezheti.
(2) Az átjegyzés engedélyezésére irányuló kérelemhez csatolni kell:
a) a vonatkozó adásvételi (csere-) szerződéseket;
b) a jelzálogjoggal megterhelni kívánt ingatlan tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi hiteles másolatát.
(3) Ha a támogatásban részesült munkatárs a lakását olyan akadémiai munkatársnak idegeníti el, aki a jelen határozat szerint jogosult a támogatásra, akkor az akadémia főtitkára a vevőnek a visszafizetés átvállalását engedélyezheti.
(4) Az Akadémia jelzálogjogával terhelt ingatlanra további jelzálogjog bejegyzését a Bizottság elnöke az összes körülmény mérlegelése után engedélyezheti. Az engedély akkor adható meg, ha az újonnan bejegyzésre kerülő jelzáloggal együtt az ingatlan forgalmi értékének legfeljebb 70%-át terheli jelzálog. A további jelzálogjog bejegyzésére vonatkozó kérelemhez igazságügyi ingatlan értékbecslői véleményt, valamint a már fennálló jelzálogjog(ok) jogosultja(inak) a még fennálló tartozásról szóló nyilatkozatát kell mellékelni.
(5) A lakáscélú támogatást biztosító jelzálogjog törlésére akkor van lehetőség, ha a munkatárs a kölcsönt teljes egészében visszafizette. A megszűnt kölcsönszámlákról a Gazdasági Igazgatóságot a hitelintézet havi rendszerességgel hivatalból tájékoztatja. A Gazdasági Igazgatóság a hitelintézeti tájékoztatót továbbítja a Lakásügyi Bizottságnak, amely ennek alapján a jelzálogjog törléséhez szükséges iratoknak a munkatárs részére történő megküldéséről intézkedik. A hitelintézet által kiállított, a teljes hitelösszeg visszafizetését igazoló okiratnak a Bizottság elnökéhez történő benyújtásával a munkatárs maga is kezdeményezheti a jelzálogjog törléséhez szükséges iratok soron kívüli kiállítását. Ebben az esetben a hitelintézet által kiállított igazolás másolatát a Lakásügyi Bizottság megküldi a Gazdasági Igazgatóságnak.
(6) Amennyiben a munkatárs a lakáscélú támogatásból még fennálló tartozásának egyösszegű visszafizetésére vált kötelezetté, kötelezettségének teljesítését a kölcsönszámláját kezelő pénzintézet által a tartozás teljes visszafizetéséről és a kölcsönszámla lezárásáról kiállított, cégszerűen aláírt okiratnak a Bizottság részére történő megküldésével kell igazolnia.
8. § (1) A Bizottság négy főből áll. A Bizottság elnöke a Jogi és Igazgatási Főosztály vezetője, további tagjai
a) a Gazdasági Igazgatóság kijelölt munkatársa;
b) az MTA Területi Akadémiai Bizottságok Titkárságának kijelölt munkatársa; *
c) a főtitkári és főtitkárhelyettesi titkárság kijelölt munkatársa. *
(2) * A Bizottság titkársági feladatait a Titkárság Jogi és Igazgatási Főosztályának a Bizottság elnöke által felkért munkatársa látja el.
(3) A Bizottság személyi összetételét az Akadémiai Értesítőben, valamint az Akadémia honlapján közzé kell tenni.
(4) A Bizottság szükség szerint tart ülést. Az üléseket a Bizottság elnöke hívja össze. Az üléseket a Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a Gazdasági Igazgatóság által kijelölt bizottsági tag vezeti. A Bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen az elnökön, illetve a jogkörében eljáró személyen kívül tagjainak legalább a fele jelen van. Egyszerű megítélésű ügyekben a Bizottság elnöke elektronikus úton lebonyolított szavazást is elrendelhet.
(5) A Bizottság:
a) döntésre előkészíti és véleményezi a lakáscélú támogatás iránti kérelmeket;
b) javaslatot tesz a főtitkár részére a 2. § (5) bekezdésében írt esetben a korábbi lakáscélú támogatás visszafizetésére megszabott határidő alóli felmentésre.
(6) A Bizottság elnöke:
a) az előírásoknak nem megfelelő módon, illetve hiányosan benyújtott kérelmeket – hiánypótlásra – a kérelmezőnek visszaküldi;
b) ellenőrzi a munkatársat terhelő, a lakáscélú támogatás igénylésével, felhasználásával és visszafizetésével kapcsolatos kötelezettségek teljesítését;
c) intézkedik a munkatárs szerződésszegése esetén a jogkövetkezmények érvényesítése iránt;
d) elbírálja a szerződést biztosító mellékkötelezettségek módosítására irányuló kérelmeket;
e) javaslatot tesz – a 6. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a fizetési halasztás engedélyezésére;
f) dönt a jelzálogjognak a munkatárs tulajdonába kerülő, újabb lakásra történő átjegyzésének engedélyezéséről;
g) kérelemre – a támogatásban részesült akadémiai munkatárs halála esetén – különös méltánylást érdemlő okból engedélyezheti, hogy a kölcsönt a kölcsönnel terhelt ingatlan örökösei közül a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott közeli hozzátartozói, valamint az élettárs változatlan feltételek mellett fizessék vissza.
9. § (1) A Titkárság a jelen határozatban, illetve a Titkárság hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint látja el az akadémiai munkatársak lakáscélú támogatásával összefüggő feladatait.
(2) A Titkárság az (1) bekezdés szerinti körben különösen:
a) a kölcsönt igénylő munkatársnak és adóstársának a kölcsön felvételéhez szükséges személyes adatait és a kölcsönnel érintett ingatlan, valamint fedezeti ingatlan adatait a munkatárs és adóstársának önkéntes adatszolgáltatása, valamint hozzájárulása alapján és kizárólag a kölcsön folyósításával összefüggésben kezeli;
b) a kölcsönt igénylő munkatársat és adóstársát tájékoztatja az Akadémia Adatkezelési és Adatvédelmi Szabályzatának elérhetőségéről;
c) a kölcsönt igénylő munkatárs és adóstársa írásbeli hozzájárulása esetén a kölcsönt igénylő munkatársnak a kölcsön folyósításához szükséges személyes adatait és a kölcsönnel érintett, valamint a fedezeti ingatlan adatait a kölcsönt folyósító pénzintézet és a munkáltató számára továbbítja.
10. § (1) Jelen határozatban nem szabályozott kérdésekben a hatályos jogszabályok (így különösen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet vonatkozó rendelkezései irányadók.
(2) * Mindazon a lakáscélú támogatást igénybe vett munkatársakkal szemben, akiknek akadémiai foglalkoztatási jogviszonya a kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi LXVIII. törvény rendelkezéseinek következtében szűnt meg, a jelen határozat mellékletének 6. § (2) bekezdés a) pontjában és a (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, a 4. § (9) bekezdés e) pontjában meghatározott kötelezettségvállalásukat figyelmen kívül kell hagyni.
(3) * A (2) bekezdés rendelkezései a már megkötött kölcsönszerződésekre is vonatkoznak.
(4) * Jelen határozat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a határozat módosítások alapján hatályos tartalmának.