1. § (1) A Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanácsa (a továbbiakban: Doktori Tanács) a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvényben (MTAtv.) és a vonatkozó akadémiai szabályozásokban meghatározott hatáskörébe tartozó ügyekben a Doktori Tanács ülésein hoz döntést. Ülésen kívül a Doktori Tanács képviseletében a testület tisztségviselője vagy a (2) bekezdésben meghatározott hivatali szervezete, az MTA Titkárság Doktori Tanács Titkársága jogosult az eljárásra, az eljárásra irányadó jogszabályokban és egyéb szabályozásokban meghatározott jogkörben eljárva.
(2) A Doktori Tanács ülésének napirendjét a Doktori Tanács elnöke (a továbbiakban: elnök) határozza meg azzal, hogy arra a Doktori Tanács hivatali szervezetének, az MTA Titkárság Doktori Tanács Titkársága (a továbbiakban: Titkárság) vezetője tesz előzetes javaslatot részére. A napirendre javasolt ügyeket az ülés előtt 2 héttel mutatja be a Titkárság vezetője az elnöknek.
(3) A napirendre felvett ügyekről a Doktori Tanács tagjait 7 nappal az ülés előtt írásban kell értesíteni és legkésőbb az ülést megelőzően 48 órával a kapcsolódó dokumentumokat elektronikusan elérhetővé tenni.
(4) A Doktori Tanács üléséről a Titkárság részletes jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet a Doktori Tanács elnöke és a Titkárság vezetője írja alá. A Doktori Tanács döntéseiről szóló határozat írásba foglalásáról – az ülést követően 15 napon belül – a Titkárság vezetője gondoskodik. A határozatot az elnök és a titkár írja alá.
(5) A Doktori Tanács határozatát meg kell küldeni
– az MTA tudományos osztályainak,
– a Doktori Tanács tagjainak.
(6) A Doktori Tanács ülésének jegyzőkönyvét meg kell küldeni a Doktori Tanács tagjainak.
2. § (1) A Doktori Tanács a hatáskörébe tartozó ügyekben döntést hoz, javaslatot tesz, vagy véleményt nyilvánít.
(2) A Doktori Tanács döntéshozatali jogkörei:
– elnökének, társelnökének és titkárának megválasztása,
– ülései időpontjának meghatározása, az ülés napirendjének elfogadása,
– a Doktori Tanács Ügyrendi Bizottsága tagjainak megválasztása a IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának javaslata alapján,
– a Doktori Tanács Ügyrendi Bizottsága ügyrendjének elfogadása,
– a tudományos osztályok doktori minimumkövetelményeinek jóváhagyása,
– az MTA tudományos osztályai doktori eljárásra irányadó ügyrendjeinek jóváhagyása,
– eseti bizottság létrehozása,
– elfogultsági és összeférhetetlenségi beadványok elbírálása, szükség szerint az Ügyrendi Bizottság véleményének kikérésével
– a doktori eljárás lefolytatásának engedélyezése vagy megtagadása,
– a hivatalos bírálók és a bírálóbizottság kijelölése,
– a nyilvános vita engedélyezése, vagy megtagadása,
– az MTA doktora cím odaítélése, vagy megtagadása,
– post mortem eljárás lezárása,
– a tudomány kandidátusa és a tudomány doktora magyar tudományos fokozatnak megfelelő – külföldön szerzett – tudományos fokozat honosítása vagy a honosítás elutasítása,
– a nevében eljárt tisztségviselő, illetve hivatali szervezet intézkedésének jóváhagyása,
– több tudományos osztályt érintő inter- vagy multidiszciplináris kérelem esetén a befogadó és a közreműködő osztályok kijelölése, a tudományos osztályok által ajánlott opponensek és bírálóbizottsági tagok részvételi arányának meghatározása,
– nyilvánosság korlátozása titokvédelmi okokból.
(3) A Doktori Tanács javaslattételi jogkörébe tartozó ügyek:
– a Doktori Szabályzat tervezete és módosítása,
– a Doktori Tanács Eljárási Szabályzatának és Ügyrendjének tervezete és módosítása,
– a Magyar Tudományos Akadémia doktora tudományos címmel kapcsolatos jogi szabályozás tervezete,
– a Doktori Tanács hivatali szervezetének működése,
– az MTA tudományos osztályainak doktori eljárásra irányadó ügyrendjeinek a Doktori Tanács általi jóváhagyását követően az MTA Elnöksége elé terjesztése szabályszerűségi ellenőrzés keretében történő megtárgyalásra és jóváhagyásra,
– a Doktori Szabályzatnak, valamint a doktori eljárásra irányadó egyéb akadémiai rendelkezéseknek figyelemmel kísérése, javaslattétel azok összehangolására.
(4) A Doktori Tanács ülése véleményt nyilvánít:
– az MTA tudományos osztályainak és tudományos bizottságainak a doktori eljárásban teljesített tevékenységéről,
– a Doktori Tanács hivatali szervezetének tevékenységéről
– az MTMT és bármely más, a doktori eljárásban jelentős mértékben érintett testület, intézmény működéséről.
3. § (1) Az elnök képviseli a Doktori Tanácsot. Az elnök jogosult tájékoztatást adni a Doktori Tanács munkájáról és beszámolni az MTA Közgyűlésének és az MTA Elnökségének a Doktori Tanács tevékenységéről.
(2) Az elnök hatáskörébe tartozik – a Doktori Tanács ülésének döntései, javaslatai és véleménynyilvánításai alapján – a doktori eljárásban részt vevő testületek munkájának figyelemmel kísérése és összehangolása. Ennek érdekében az elnök egyeztető megbeszélést folytathat az MTA tudományos osztályainak elnökeivel.
(3) Az elnök, a társelnök és a titkár – az MTA Titkárság és az akadémiai fejezet irányítását ellátó MTA elnök hatásköreire is figyelemmel – irányítja, illetőleg folyamatosan figyelemmel kíséri a Doktori Tanács hivatali szervezetének, a Titkárságnak a munkáját, és azt a Doktori Tanács ülésén évenként értékeli.
(4) A Doktori Tanács ülését az elnök hívja össze a napirendi javaslat előterjesztésével.
(5) Az elnök a Titkárság vezetőjét feladat elvégzésére utasíthatja, az MTA Titkárság és az akadémiai fejezet irányítását ellátó MTA elnök jogszabályban és a vonatkozó akadémiai szabályozásokban rögzített hatásköreinek érintetlenül hagyásával.
(6) A Doktori Tanács ülésein tárgyalandó ügyekhez az elnök bízza meg az előterjesztőket és a szakértőket.
(7) Ha a kérelmező a Doktori Szabályzat 4. §(1) bekezdése szerint minősített adat, illetve személyes adatok védelme miatt kéri, hogy a védés zártkörű legyen, akkor azt az elnök a titokvédelmi indokoltság igazolása alapján elrendelheti.
(8) Ha a kérelmező olyan, alapos okra hivatkozik, amely a (7) bekezdésben nincs felsorolva, az elnök a körülmények mérlegelésével elrendelheti, hogy a védés zártkörű legyen.
4. § (1) Az elnök akadályoztatása esetén a társelnök jár el, akit az elnök kér fel az elnöki feladatok alkalomszerű vagy időleges ellátására.
(2) A doktori cím megszerzéséért indított eljárásban – a Doktori Tanács határozata alapján – a hivatalos bírálót a titkár kéri fel a bírálói vélemény elkészítésére, illetve a titkár a Doktori Szabályzat szerinti összes feltétel aggálytalan teljesülésének megállapítása alapján engedélyezi a nyilvános vita kitűzését, a Doktori Tanács utólagos tájékoztatása mellett.
5. § (1) A Doktori Tanács szakterület szerint illetékes tagja – az akadémiai Alapszabályban és Ügyrendben, valamint a tudományos osztály ügyrendjében foglaltak szerint – kötelezően meghívót kap és részt vehet az MTA illetékes osztályai és tudományos/doktori bizottságai, továbbá a doktori ügyben eljáró eseti bizottságok ülésén, ha az doktori cím megszerzése iránti ügyet tárgyal.
(2) A Doktori Tanács szakterület szerint illetékes tagja (amennyiben vele szemben összeférhetetlenség nem áll fenn) látja el a Doktori Tanács ülésén az előterjesztő feladatait. Az előterjesztő a Doktori Szabályzat 19. § (5) és (6) bekezdésében foglaltak szerint helyettesíthető.
(3) Az előterjesztő az előterjesztését szóban adja elő, javaslatát indokolja, annak alapján határozati javaslatot tesz, majd válaszol a feltett kérdésekre.
(4) A Doktori Tanács tagjainak – az összeférhetetlenség esetét kivéve – a Doktori Tanács ülésén valamennyi napirendi pontban tárgyalt témában, valamint ügyrendi kérdésekben szavazati joguk van.
6. § (1) A Titkárság vezetője ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a Doktori Tanács, annak tisztségviselői vagy az Akadémia elnöke megbízzák, továbbá amelyeket az MTA Titkárságának Szervezeti és Működési Szabályzata a feladatkörébe utal.
(2) A Titkárság vezetője tanácskozási joggal részt vesz a Doktori Tanács ülésein, eljárási, ügyrendi kérdésekben előterjesztő lehet.
(3) A Titkárság vezetőjének megbízásából a tudományterületi szakreferens látja el a doktori cím megszerzése vagy külföldön szerzett tudományos fokozat honosítása érdekében benyújtott pályázatok előkészítésével kapcsolatos feladatokat. A tudományterületi szakreferensek részt vesznek a Doktori Tanács ülésein.
(4) A tudományterületi szakreferensek munkáját tudományterületi referensek segítik a vonatkozó akadémiai szabályozásokban és a munkaköri leírásukban meghatározott feladatok ellátásával.
7. § (1) Doktori cím megszerzése iránti kérelmet a Doktori Tanácshoz egész évben folyamatosan be lehet nyújtani. Az eljárás megindítását az kezdeményezheti, aki a Doktori Szabályzat 1. § (1) bekezdésében foglaltaknak eleget tesz. A kérelmező a kérelem-benyújtási szándékát a doktori pályázat internetes rendszerébe történő előzetes, elektronikus úton történő regisztrálással jelzi. A regisztrálás feltétele, hogy a kérelmező a tudományos publikációs és hivatkozási adatait a Magyar Tudományos Művek Tárába (továbbiakban: MTMT) feltöltse. A Doktori Tanács Titkársága az MTMT-t értesíti a regisztrálásról, ahonnan visszajelzést kap a tudományos publikációs és hivatkozási adatok feltöltésének befejezéséről. A feltöltött adatokat az MTMT ekkor az MTMT-ellenőrzés befejezéséig lezárja, azokat – abban a sorrendben, ahogyan az egyes kérelmezők a saját adataik feltöltését befejezték – ellenőrzi, és erről a tudományos osztályokkal egyeztetett, az osztályok tudománymérési követelményeinek megfelelő összesítést (adatlapot) készít. A rendszerben történő regisztrálás technikai részleteit a Titkárság az MTA honlapján teszi közzé.
(2) Az MTMT ellenőrzés lezárását követő 30 napon belül a kérelmet és mellékleteit elektronikusan, és papíralapon kell benyújtani a tájékoztatóban meghatározott módon. Az elektronikus benyújtást a Titkárság erre a célra kialakított internetes rendszerében kell megtenni. A papíralapú iratokat a rendszer segítségével kell előállítani, és valamennyit alá is kell írni. A benyújtandó iratok listáját a Doktori Szabályzat 24. §-a tartalmazza. (3) Ha a kérelmező a pályázatát inter- vagy multidiszciplinárisan kívánja elbíráltatni, meg kell neveznie azokat a tudományágat(akat) és érintett tudományos osztályokat, ahová a kérelmét be kívánja nyújtani. Az MTMT ez esetben a kérelmező tudománymérési adatait a befogadó osztály követelményeinek megfelelő tudománymérési összesítő lapon adja meg.
8. § (1) A doktori cím iránti kérelem papíralapú dokumentumait a Titkárság illetékes szakreferense veszi át a kérelmezőtől. A szakreferens megvizsgálja azt, hogy a kérelem elektronikus feltöltése megtörtént-e, és a benyújtott anyagok formai szempontból kifogástalanok-e: megfelelnek-e a Doktori Szabályzat és az illetékes tudományos osztályra vonatkozóan feltüntetett előírásoknak. A szakreferens ellenőrzi az MTMT által szolgáltatott osztályspecifikus tudománymérési táblázat, valamint a tudományos osztály által előírt publikációs és tudományos közéleti adatlap kitöltésének a megtörténtét. Az MTMT-nek a tudományos publikációs és hivatkozási adatok ellenőrzését igazoló összesítő adatlapja nélkül a kérelem nem vehető át.
(2) A kérelem átvételekor a tudományterületi referens a formai vizsgálat eredményeit számítógépen rögzíti. Erről átvételi elismervény készül, amelyet a szakreferens ír alá. Az elismervény tartalmazza az esetleges hiányosságokat és a lehetséges hiánypótlás végső határidejét, figyelembe véve a Doktori Szabályzat hiánypótlásra vonatkozó 27. §-ának a rendelkezéseit.
(3) A kérelem benyújtásakor be kell mutatni az egyetemi végzettséget és a PhD- vagy azzal egyenértékű tudományos fokozat megszerzését igazoló oklevelet eredeti példányban az MTA Doktori Tanács Titkárságánál.
(4) Az előzőek értelemszerű alkalmazásával kell eljárni, ha a kérelem papíralapú részét postai úton nyújtják be. Ekkor az átvételi elismervényt postán kell eljuttatni a kérelmezőhöz.
(5) A szakreferens az okiratok eredetijének meglétéről köteles meggyőződni és ezt a tényt a számítógépes nyilvántartásban rögzíteni.
(6) A szakreferens a kérelem átvételekor tájékoztatja a kérelmezőt az MTA és MTA Titkársága közös adatkezelési tájékoztatójának internetes elérhetőségéről, melynek megismeréséről a kérelmező aláírásával nyilatkozik.
9. § (1) Ha a kérelem hiányos, a hiányok pótlására a Doktori Szabályzat 27. §-ának rendelkezései szerint van lehetőség. Az illetékes szakreferens a kérelem átvételi elismervényében – a hiányok és a hiánypótlás határidejének megjelölésével (három hónap) – azok pótlására szólítja fel a kérelmezőt, amennyiben azok a kérelem átvételekor észlelhetők.
(2) A hiánypótlás elmulasztása esetén a Titkárság vezetője elutasító határozatot hoz.
(3) Ha a hiánypótlásra való felhívásnak a kérelmező határidőre nem tesz eleget, az eljárást meg kell szüntetni. E formai okból hozott megszüntető határozat nem akadálya annak, hogy a kérelmező bármikor új doktori eljárás lefolytatását kérje, azonban az eljárás díját ismételten be kell fizetnie, a korábbiét pedig nem igényelheti vissza.
(4) Ha a benyújtott iratokból az állapítható meg, hogy a kérelmező egyetemi végzettségét, illetőleg tudományos fokozatát tanúsító okirat egyetemi végzettséget, illetőleg tudományos fokozatot igazoló okiratként nem fogadható el, ennek az (5) bekezdésben részletezett tisztázása után a kérelmet a Titkárság vezetője elutasítja, és ezzel az eljárás megszűnik.
(5) A (4) bekezdésben említett esetben a határozat tervezetét a Titkárság vezetője az elnöknek bemutatja. Ha az elnök szükségesnek tartja, a határozattervezethez mellékelni kell az oktatásügyért felelős minisztérium felsőoktatási oklevelek és tudományos fokozatok egyenértékűségével foglalkozó szervének állásfoglalását. A határozat tervezetét az elnök kézjegyével látja el.
(6) Nem nyújthatók be hiánypótlás keretében a Doktori Szabályzat 24. § (11) bekezdés d), e), f), g), h), i), j) és k) pontjában megjelölt dokumentumok és maga a kérelem. Amennyiben e dokumentumok közül bármelyik hiányzik, a kérelmet el kell utasítani, és ezzel az eljárás megszűnik.
(7) Nem nyújthatók és nem fogadhatók be a (6) bekezdésben felsorolt dokumentumok bármely kiegészítését célzó anyagok, sem a kérelem – hiánytalanságot igazoló – befogadása után, sem a doktori eljárás habitusvizsgálati szakaszában, vagy azt követően.
10. § (1) Ha a kérelem valamennyi formai követelménynek megfelel, akkor a tudományterületi szakreferens intézkedik az eljárás megindításáról.
(2) A tudományterületi szakreferens elkészíti az illetékes osztályelnöknek szóló megkeresés tervezetét, és azt aláírásra az elnöknek bemutatja. A tudományterületi referens gondoskodik arról, hogy e megkeresés az illetékes osztály elnökéhez haladéktalanul megérkezzen. Ezután a tudományos osztály a Doktori Szabályzat 30. §-a szerint jár el.
(3) Ha a jelölt a pályázatát több tudományos osztályt érintő inter- vagy multidiszciplinárisan kívánja elbíráltatni, akkor a Doktori Tanács elnökének írásbeli megkeresésére a kérelmező által megnevezett tudományos osztályok a Doktori Tanács által meghatározott határidőre nyilatkoznak arról, hogy a jelölt munkásságának értékelésében az osztály részt vesz-e, és milyen minőségben (befogadó vagy közreműködő). Az érintett osztályok egyikének befogadó osztálynak kell lennie.
A Doktori Tanács elnöke a megkeresés során a kérelmező által megnevezett osztályok elnökével köteles egyeztetni, hogy
– melyik a befogadó osztály;
– mely(ek) a közreműködő osztály(ok),
– milyen arányban jelölik ki a hivatalos bírálókat és a bírálóbizottság tagjait.
A befogadó és közreműködő osztály az eljárás habitusvizsgálati és bírálati szakaszában a Doktori Szabályzatban foglaltak szerint jár el, a cím odaítélési szakaszban csak a befogadó osztály vesz részt.
(4) Amennyiben a tudományos osztályok a befogadás/közreműködés iránti kérelmet elutasítják, a Doktori Tanács a Doktori Szabályzat 31. § (1)–(2) bekezdésében leírtaknak megfelelően jár el. Ugyancsak a 31. § (2) bekezdése szerint kell eljárni, ha van közreműködő, de nincs befogadó osztály. Az osztályok nyilatkozatait a pályázati anyaghoz csatolni kell.
(5) Ha az ügyben érintett valamennyi tudományos osztály kizárja illetékességét, a Doktori Tanács a kérelmet elutasítja.
11. § (1) A doktori eljárás engedélyezése tárgyában a Doktori Tanács a Doktori Szabályzat 35. §-a szerint jár el.
(2) A Doktori Tanács elnöke a tudományos osztályoknak a doktori eljárás engedélyezésére vonatkozó javaslatát megvizsgálja. Ennek során megállapítja, hogy a Doktori Szabályzat 34. § (1) bekezdése szerint az osztály felterjesztette-e a saját, valamint a tudományos bizottság állásfoglalását, csatolta-e a tudományos bizottsági előterjesztők részletes szakmai véleményét, amelyben az előterjesztők a pályázó MTMT-ben nyilvántartott adatait is tételesen értékelték, valamint az osztály-előterjesztők véleményét a tudományos bizottság ülésén lefolytatott eljárásról, a felmerült szakmai vitákról, az esetleges ügyrendi vagy etikai kérdésekről, az előterjesztőknek a kérelmező habitusvizsgálati véleményezéséről, a tudományos bizottság javaslatáról. Bármelyik hiánya esetén az elnök nem terjeszti a javaslatot a Doktori Tanács elé, hanem az osztályt a hiány pótlására szólítja fel. A habitusvizsgálat során a személyes adatok védelme érdekében a tudományos bizottság tagjai titoktartási nyilatkozatot tesznek.
(3) A tudományos osztályok tudománymérési és habitusvizsgálati minimumkövetelményeinek nem teljesítése (együttesen vagy külön-külön is) minden esetben az eljárásból való kizárást jelenti. Inter- vagy multidiszciplináris kérelem esetén a jelöltnek a befogadó osztály minimumkövetelményeit kell teljesítenie. A minimumkövetelmények teljesülésének ellenőrzése a tudományos /doktori bizottsági előterjesztők, az osztály-előterjesztők és a Doktori Tanács előterjesztőinek egyaránt feladata, és a minimumkövetelmények teljesüléséről, vagy nem teljesüléséről a tudományos /doktori bizottsági és az osztály-előterjesztésben a Doktori Tanács által meghatározott formában nyilatkoznak.
(4) Amennyiben a tudományos /doktori bizottság etikai vétséget vélelmez, a habitusvizsgálatról nem szavaz, hanem az ügyet állásfoglalásra a tudományos osztály elé terjeszti. Ez esetben az osztály-előterjesztő köteles a feltételezett etikai vétséggel kapcsolatos információkat ellenőrizni és véleményezni. A tudományos osztály megvizsgálja a bizottság felterjesztését. Amennyiben az etikai vétség gyanúja az osztály véleménye szerint nem megalapozott, az ügyet indoklással együtt habitusvizsgálatra a tudományos /doktori bizottsághoz visszaküldi. Amennyiben az osztály nem tud állást foglalni, vagy etikai vétséget vélelmez, valamint, ha a tudományos /doktori bizottság az etikai vétséggel kapcsolatos véleményét továbbra is fenntartja, az osztály a Tudományetikai Bizottsághoz fordul, és erről a Doktori Tanácsot tájékoztatja. A Tudományetikai Bizottság határozatának meghozataláig (jogerőre emelkedéséig) a doktori eljárást a Doktori Tanács elnöke felfüggeszti. A Doktori Tanács a Tudományetikai Bizottság jogerős határozatának kézhezvételét követő első ülésén a határozat ismeretében hozza meg a felfüggesztett eljárás folytatására vagy megszüntetésére vonatkozó döntését.
(5) Amennyiben a habitusvizsgálattal kapcsolatos valamennyi irat hiánytalanul rendelkezésre áll, a szakreferens elkészíti a Doktori Tanács döntéséhez az ügy határozattervezetét.
(6) A doktori eljárás bírálati szakaszának megkezdését engedélyező döntést követően a kérelmezőt értesíteni kell a hivatalos bírálók és a bírálóbizottság tagjainak személyéről, hogy esetleges kifogását a Doktori Szabályzat 36. § (1) bekezdése értelmében megtehesse. Az értesítést a titkár írja alá.
(7) A doktori eljárás bírálati szakaszának megkezdését engedélyező határozatot követően 15 napon belül az MTA honlapján nyilvánosságra kell hozni a pályázó nevét, a doktori mű címét, a mű rövid összefoglalóját (tézisek), az eljárásban illetékes osztály(ok) és tudományos bizottság(ok) megnevezését, valamint a Doktori Tanács döntésének az időpontját.
12. § (1) A hivatalos bírálók kijelölése tárgyában a Doktori Tanács a Doktori Szabályzat 36. §-a szerint jár el.
(2) A hivatalos bírálókat a Doktori Tanács titkára, a bírálóbizottság tagjait a Doktori Tanács Titkárságának vezetője kéri fel. A felkérés elfogadásáról vagy elutasításáról 15 napon belül írásban nyilatkozni kell. Ha a hivatalos bíráló vagy a bírálóbizottság tagja, vagy ezek kijelölt póttagjai visszautasítják a Doktori Tanács felkérését az eljárásban való közreműködésre, a feladatra az osztályok javaslatára a Doktori Tanácsnak mást kell kijelölnie.
(3) Ha felkért hivatalos bíráló a (2) bekezdés szerint a bírálói vélemény elkészítését nem vállalja, a kijelölt tartalék bírálót kell felkérni a feladat ellátására.
(4) Ha a felkért hivatalos bírálók közül öten nem vállalják a bírálati vélemény elkészítését – kivéve, ha a visszautasítások oka elfogultság, összeférhetetlenség, szakértelem hiánya – a kérelmező személyi alkalmasságát az osztály és a bizottság bevonásával ismételten tárgyalni kell újabb bírálók megnevezésével. Ez esetben az elnök a Doktori Szabályzat 36. § (3) bekezdése értelmében a kérelmező alkalmasságára és a bírálati eljárás engedélyezésére vonatkozó újabb javaslattétel elkészítésére kéri fel az illetékes osztály elnökét, majd mindezek engedélyezését a Doktori Tanács újból tárgyalja.
(5) A kérelmező elfogultságra vagy összeférhetetlenségre hivatkozással kifogásolhatja a hivatalos bírálók és a bírálóbizottsági tagok személyéről szóló határozatot, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül. A kifogást az MTA Doktori Tanácsa Titkárságának kell bejelenteni. A kifogásról a Doktori Tanács elnöke dönt, aki szükség esetén annak megalapozottságáról az Ügyrendi Bizottság döntését kéri. E határidő elteltével kifogás nem nyújtható be. Ha a kifogás megalapozott, a kérelemnek helyt kell adni, és más kijelölt bírálót vagy bírálóbizottsági tagot kell felkérni.
(6) A hivatalos bírálóknak megbízatásuk kézhezvételétől számított három hónapon belül kell véleményüket írásban benyújtani a Doktori Tanács Titkárságához. A határidőt – a hivatalos bíráló kérelmére – a Doktori Tanács elnöke egyszer legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatja. Ha a hivatalos bíráló a megadott határidőn belül véleményét nem nyújtja be, a titkár a bírálót írásban felhívja a határidőre történő teljesítésre. A határidő megállapításánál a július és az augusztus hónapot nem kell figyelembe venni. Ha a titkár határidőre történő figyelmeztetése nem jár eredménnyel, és a határidő úgy telik el, hogy a hivatalos bíráló véleményét nem nyújtja be, a Doktori Tanács elnöke 15 napon belül visszavonja a megbízást, egyben új hivatalos bírálót bíz meg a kijelölt tartalék bírálók közül.
(7) A hivatalos bíráló a bírálatát a Doktori Szabályzat 37. § (3) bekezdése alapján készíti el. Bírálata során figyelembe veszi, hogy ugyanazon tudományos megállapítás „saját új eredményként” két különböző disszertációban nem szerepelhet, azaz az MTA doktori disszertációnak tudományosan és etikailag is önállóan meg kell állnia a helyét.
13. § (1) A nyilvános vita engedélyezése és annak előkészítése tárgyában a Doktori Tanács a Doktori Szabályzat 38. §-a szerint jár el.
(2) A Doktori Tanács doktori eljárás bírálati szakaszának megkezdését engedélyező határozatát követően a nyilvános vita elnökét a Doktori Tanács elnöke kéri fel. A kérelmező a nyilvános vita megszervezésében, így a bírálóbizottság tagjainak felkérésében nem vehet részt.
(3) Ha a nyilvános vitát a Doktori Tanács nem engedélyezi, a doktori kérelmet elutasítja. A nyilvános vitára bocsátást megtagadó határozat ellen érdemi szakmai szempontokra alapított jogorvoslatnak nincs helye, csupán eljárási jogsértésre hivatkozva lehet jogorvoslatot előterjeszteni a határozat ellen.
(4) A nyilvános vitát engedélyező határozatot követően 15 napon belül az MTA honlapján nyilvánosságra kell hozni az engedélyező határozat időpontját, a doktori művet, a hivatalos bírálók nevét és tudományos fokozatát, valamint az általuk készített hivatalos bírálatokat.
(5) A nyilvános vita kitűzésekor az MTA honlapján nyilvánosságra kell hozni a kérelmezőnek a hivatalos bírálói véleményekre adott válaszát, a nyilvános vita helyét és időpontját.
(6) A doktori védés lezárását követően az MTA honlapján nyilvánosságra kell hozni a bírálóbizottság személyi összetételét, a személyek tudományos fokozatának megjelölésével.
(7) A benyújtott dokumentumok az MTA honlapján változtatás nélkül kerülnek nyilvánosságra.
14. § (1) A doktori cím odaítélése tárgyában a Doktori Tanács a Doktori Szabályzat 44. §-a szerint jár el.
(2) Az MTA doktora cím odaítéléséről hozott egyetértő határozatot követően 15 napon belül az MTA honlapján nyilvánosságra kell hozni a bírálóbizottság értékelését, a cím odaítélésének tényét, valamint a Doktori Tanács döntésének az időpontját. A doktori cím odaítélését megtagadó határozat ellen érdemi szakmai szempontokra alapított jogorvoslatnak nincs helye. Ha a Doktori Tanács a doktori címet nem ítéli oda, e határozat meghozatalától számított három éven belül a kérelmező újabb doktori eljárást nem kezdeményezhet.
(3) Az MTA doktora cím odaítélését az Akadémiai Értesítőben is közzé kell tenni. A közlés tartalmazza, hogy ki, milyen című doktori mű alapján szerezte meg a doktori címet.
(4) A cím odaítélését követően a doktori művet, a hivatalos bírálók véleményét, a pályázó válaszait egy-egy példányban el kell helyezni az MTA Könyvtár- és Információs Központban, és a 11. § (7) bekezdésében, továbbá a 13. § (4) – (6) bekezdéseiben leírtak szerint biztosítani kell az elektronikus úton való hozzáférés lehetőségét is. (5) Az MTA doktora cím odaítélése után a tiszteletdíj folyósítása céljából a címet elnyert pályázónak nyilatkoznia kell a tiszteletdíj folyósításához szükséges adatainak (TAJ szám, adóazonosító, bankszámlaszám) MTA Titkárság részére történő átadásáról.
15. § (1) Az eljárásban közreműködő személyek és testületek a véleményük elkészítése, javaslatuk kialakítása, illetve döntésük meghozatala céljából a pályázati anyag irataiba betekinthetnek. A pályázati anyag elektronikus változatába a betekintést a Titkárság által működtetett, a jogosultaknak felhasználói névvel és jelszóval hozzáférhető internetes rendszer biztosítja az Ügyrendhez csatolt 1. táblázatban rögzítettek szerint.
(2) A Doktori Tanács tagjai, valamint a Titkárság vezetője és illetékes munkatársai valamennyi iratba betekinthetnek. Az Ügyrendi Bizottság és a Tudományetikai Bizottság az előttük doktori eljárással kapcsolatban kezdeményezett vagy folyamatban lévő ügy irataiba tekinthetnek be.
(3) A pályázó az ügyében keletkezett iratokba az eljárás bármely szakaszában betekinthet, a Titkárság vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján. Az iratok megtekintését úgy kell lehetővé tenni, hogy azokban a közreműködők neve ne legyen megismerhető. A betekintés technikai lebonyolításának megszervezése az illetékes tudományterületi szakreferens, illetve tudományterületi referens feladata. Nem tekintheti meg a kérelmező a nem nyilvános ülések szó szerinti jegyzőkönyveit (MTA osztályai, tudományos /doktori bizottságai, eseti bizottságai, Doktori Tanács) és az azokhoz csatolt írásbeli feljegyzéseket. A kérelmező a pályázata ügyében keletkezett dokumentumokról másolatot kaphat, azokról képfelvételt készíthet.
(4) Az (1)–(3) bekezdésekben felsoroltakon kívül más személyek az eljárásról nyilvánosságra hozott adatokat az MTA honlapján ismerhetik meg. A doktori eljárás nyilvánosan közzéteendő adatait a jelen szabályzat 11. § (7), 13. § (3), (4), (5), (6) és a 14. § (3) bekezdései határozzák meg. Az eljárás során képződő egyéb adatok – amelyeket a jelen szabályzathoz csatolt 2. táblázat sorol fel – nem nyilvánosak.
(5) Egyéb esetekben iratbetekintést – írásos kérelemre – a Doktori Tanács elnöke és a Titkárság vezetője együttesen engedélyez. Véleményeltérésük esetén az iratbetekintés tárgyában az Ügyrendi Bizottság elnöke dönt.
(6) A Doktori Szabályzatban és a jelen Eljárási Szabályzat és Ügyrendben nem rendezett adatvédelemmel kapcsolatos kérdésekben a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit és az MTA Titkársága adatvédelemre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
16. § (1) Azokról az ügyekről, amelyekben a pályázó az MTA doktora tudományos címet nem szerezte meg, nyilvántartást kell vezetni a Titkárságon, az elutasító döntést azonban az MTA honlapján, illetőleg az Akadémiai Értesítőben nem kell közzétenni. Elutasító döntés, vagy a kérelem visszavonása esetén az eljárással kapcsolatos, az MTA honlapján korábban nyilvánosságra hozott adatokat haladéktalanul (7 napon belül) el kell távolítani.
(2) Az előző bekezdésben említett tényről és adatokról a Titkárság megkeresésre tájékoztatást ad az MTA tudományos osztályai és tudományos bizottságai elnökeinek, az MTA elnökének, főtitkárának.
17. § (1) A Doktori Tanács külföldön szerzett tudományos fokozatot – érdemi vizsgálat után – csak akkor honosíthat, ha a fokozat egyenértékűségét a tudomány kandidátusa vagy a tudomány doktora magyar fokozattal nemzetközi egyezmény vagy szerződés mondja ki. Jogszabály alapján a Doktori Tanács hatáskörébe tartozó honosítási ügyben a külföldön szerzett tudományos fokozat honosítása a Doktori Tanács Titkárságán kérelmezhető. A kérelemhez mellékelni kell a következő iratokat:
– magyar állampolgárság igazolása,
– ha a kérelmező nem magyar állampolgár, igazolás arról, hogy Magyarországon letelepedett személy, illetőleg a letelepedés szándékával tartózkodik Magyarországon, vagy a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja,
– a külföldön szerzett tudományos fokozat megszerzéséről szóló okirat másolata, annak hiteles magyar nyelvű fordítása,
– a fokozat megszerzéséhez felhasznált értekezés (mű),
– a külföldön szerzett fokozat alapjául szolgáló mű főbb tudományos megállapításáról szóló tézisek magyar nyelven készített összefoglalása,
– szakmai önéletrajz,
– az eljárási díj megfizetésének igazolása,
– az MTMT-be feltöltött publikációs és hivatkozási jegyzék.
(2) Ha a kérelmező a külföldön szerzett fokozatot tudomány kandidátusa fokozatként kívánja honosíttatni, akkor a Tanács két szakértőt kér fel. A felkért szakértők írásban nyilatkoznak arról, hogy a honosítást kérelmező a magyar kandidátusi fokozattal egyenlő értékű tudományos teljesítményt ért-e el. Az előterjesztő részletesen értékeli a pályázó tudományos eredményeit, és arról foglal állást, hogy a pályázó tudományos teljesítménye a tudomány kandidátusa magyar tudományos fokozattal egyenértékű-e. A Doktori Tanács az előterjesztő állásfoglalása és a két szakértő nyilatkozata alapján dönt a honosításról.
(3) Ha a kérelmező a külföldön szerzett fokozatot tudomány doktora fokozatként kívánja honosíttatni, akkor a Doktori Tanács három szakértőt jelöl ki. A szakértők – egymástól függetlenül – írásban részletesen értékelik a pályázó tudományos eredményeit, és állást foglalnak arról, hogy a pályázó eredményei a fokozat megszerzésekor hatályos MTA doktora cím követelményeinek és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelne-e. A Doktori Tanács a szakértői vélemények és a pályázó publikációs és hivatkozási jegyzéke alapján dönt a honosítási kérelemről. A Doktori Tanács pozitív döntése esetén a külföldön szerzett tudomány doktora fokozatot magyarországi tudomány doktora fokozatként honosítja.
(4) A honosítási eljárás kezdeményezésekor a Doktori Tanács Titkárságának szakreferense tájékoztatja a kérelmezőt az MTA és MTA Titkársága közös adatkezelési tájékoztatójának internetes elérhetőségéről, melynek megismeréséről a kérelmező aláírásával nyilatkozik.
18. § (1) Az MTA doktora tudományos cím megszerzéséről a Titkárság okiratot állít ki, amelyet az MTA elnöke és a Doktori Tanács elnöke ír alá. Az oklevelet ünnepélyes keretek között kell átadni.
(2) A tudomány kandidátusa, a tudomány doktora fokozat honosításáról a Titkárság okiratot állít ki, amelyet az elnök és a titkár ír alá.
(3) Az előző bekezdésekben említett oklevelek formájáról a Doktori Tanács dönt.
(4) A doktori oklevél átadásának napján a Doktori Tanács Titkársága az MTA Titkárságának Kommunikációs Főosztályán keresztül valamennyi új MTA doktora munkásságáról és a cím odaítélésének indoklásáról egyoldalas fényképes ismertetőt bocsát a sajtó rendelkezésére. Az értékelés maximum szóközökkel számolt 1500 karakter terjedelmű szövegének elkészítését a Doktori Tanács titkára irányítja és ellenőrzi.
19. § (1) Jelen szabályzat 2019. január 1-én lép hatályba azzal, hogy egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanácsának 2015. január 1-től hatályos Eljárási Szabályzata és Ügyrendje.
(2) Jelen szabályzat rendelkezéseit a 2019. január 1-ét követően benyújtott MTA doktora pályázatok esetében kell alkalmazni.