A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 14. §-ában, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága Alapító Okiratában, valamint Szervezeti és működési szabályzatában biztosított jogkörömben eljárva, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 11. §-ának (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságán vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó álláshelyeken foglalkoztatottak, az MTA Titkárságával munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint a Magyar Tudományos Akadémia költségvetési szerveinek intézményvezetői vagyonnyilatkozat-tételi eljárására, a kapcsolódó dokumentumok nyilvántartására, a vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat a következők szerint határozom meg.
1. § (1) Szervi hatály: a határozat hatálya a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága (a továbbiakban: Titkárság) köztestületi költségvetési szervre, valamint az akadémiai költségvetési szervekre, a (2) bekezdés szerinti személyek tekintetében terjed ki.
(2) Személyi hatály: a határozat hatálya az alábbi személyekre terjed ki:
a) Magyar Tudományos Akadémia elnökére, főtitkárára és főtitkárhelyettesére, a Titkársággal közszolgálati jogviszonyban álló, vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett köztisztviselőkre, a közszolgálati jogviszonyban nem álló, megbízási vagy egyéb szerződéses jogviszony alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyekre, valamint az akadémiai költségvetési szervek főigazgatóira, igazgatóira, intézményvezetőire, titkárságvezetőire (a továbbiakban: intézményvezetők), együtt a továbbiakban: Kötelezett;
b) a vagyonnyilatkozatok kezelését végző önálló szervezeti egységnél a vagyonnyilatkozat-tételi eljárással, és egyéb, a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos feladat ellátására köteles személyre.
(3) Tárgyi hatály: a határozat hatálya az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény szerinti (a továbbiakban: Vnyt.) vagyonnyilatkozat-tételi eljárásra terjed ki.
2. § (1) A Titkárságon, a Vnyt. vonatkozó rendelkezése alapján, a vagyonnyilatkozat őrzéséért a munkáltatói jogkör gyakorlójaként az Akadémia elnöke felelős. Az elnök, a Titkárságra vonatkozóan, a Közszolgálati Szabályzat munkáltatói jogok gyakorlásának rendjéről szóló mellékletében a munkáltatót e körben megillető jogok és a munkáltatót terhelő kötelezettségek gyakorlását az Akadémia főtitkárára ruházta át. A vagyongyarapodási vizsgálatnak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál való kezdeményezésére e határozat alapján az Akadémia elnöke jogosult.
(2) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó feladatköröket, valamint a feladatkörökhöz kapcsolódó vagyonnyilatkozat-tétel esedékességének periódusait a Titkárság Szervezeti és működési szabályzata (a továbbiakban: SzMSz) tartalmazza.
(3) A vagyonnyilatkozat és a hozzá kapcsolódó iratok (a továbbiakban: vagyonnyilatkozati iratok) nyilvántartását, kezelését a Titkárság Humánpolitikai Főosztálya végzi.
(4) A Humánpolitikai Főosztály felelős a vagyonnyilatkozat-tétellel összefüggő adatkezelési, adattovábbítási tevékenység jogszerű, az adatvédelmi előírásoknak megfelelő ellátásáért; a vagyonnyilatkozatok átadásáért és átvételéért; a vagyonnyilatkozat-tételre előírt határidők betartásáért és betartatásáért; a vagyonnyilatkozattal összefüggő nyilvántartások pontos, jogszerű vezetéséért.
3. § (1) A vagyonnyilatkozat nyilvántartása, tárolása, kezelése során a hatályos adatvédelmi jogszabályok és akadémiai szabályozások szerint kell eljárni. Valamennyi vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékot az egyéb iratoktól elkülönítetten, egyéni mappában, zárt szekrényben kell tárolni, és azokról külön nyilvántartást kell vezetni. A vagyonnyilatkozat-tételhez kapcsolódó egyéb iratokat és az esetleges vagyongyarapodási vizsgálatot megelőző meghallgatásról szóló jegyzőkönyvet zárt borítékban, a vagyonnyilatkozatoktól elkülönítve kell tárolni.
(2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett nevét, nyilvántartási azonosítóját, beosztását, munka- vagy feladatkörét, nyilatkozattételének jogalapját, nyilatkozattételi kötelezettsége gyakoriságát, utolsó és következő nyilatkozattételének időpontját.
(3) A kötelezettek nyilvántartási azonosítót kapnak, növekvő számsorrendben. A kötelezettek nyilvántartása a Titkárságon T–0001 sorszámmal indul.
4. § (1) A nyilatkozattételi kötelezettség fennállásáról, a leadási határidőről, a személyre szóló vagyonnyilatkozat-nyilvántartási azonosítóról, valamint a nyilatkozattétel elmulasztásának jogkövetkezményeiről a Humánpolitikai Főosztály – a nyilatkozat esedékessége előtt 30 nappal – írásban értesíti a kötelezettet.
(2) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó, újonnan létesített jogviszony alapján betöltött beosztások, munka- vagy feladatkörök tekintetében a kinevezés előtt a Humánpolitikai Főosztály felhívja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre a leendő kötelezett figyelmét. A közbeszerzési eljárásokban, illetve egyéb, ad hoc jellegű, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó feladat keletkezésekor és megszűnésekor, a kötelezett, vagy vezetője – a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget keletkeztető hivatalos iratok megküldésével együtt – tájékoztatja a Humánpolitikai Főosztályt.
(3) Ha a kötelezett előző munkáltatójánál tárgyévben érvényes vagyonnyilatkozatot tett, nem kell újabb vagyonnyilatkozatot tennie, a Humánpolitikai Főosztály kezdeményezi a korábbi munkáltatónál tett vagyonnyilatkozata átadását a Titkárságra, a Vnyt. 12. § (2) bekezdése alapján.
(4) Ha a kötelezett a Vnyt. rendelkezései szerint – más jogviszonyára tekintettel – már vagyonnyilatkozatot tett, a vagyonnyilatkozat-tétel megtörténtéről, a vagyonnyilatkozat-tétel esedékességének gyakoriságáról, valamint a további jogviszony létrejöttének idejéről a Humánpolitikai Főosztályt teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban köteles tájékoztatni. A több jogviszony alapján fennálló kötelezettség teljesítése során a Vnyt. 3/A–C. §-aiban foglaltak szerint kell eljárni.
(5) A Humánpolitikai Főosztály a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnésével egyidejűleg tájékoztatja a kötelezettet nyilatkozat-tételi kötelezettségéről.
(6) Két példányban elkészített vagyonnyilatkozatát a kötelezett – vagy akadályoztatása esetén, az általa teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazott személy – lezárt, a lezárás mentén aláírásával hitelesített két külön borítékban adja át a Humánpolitikai Főosztálynak. A borítékok akkor tekinthetők zártnak, ha azok mechanikai sérülés nélkül nem nyithatók fel, és a boríték lezárására szolgáló felületeken a kötelezett, valamint a Humánpolitikai Főosztály vagyonnyilatkozatok átvételéért felelős munkatársa saját kezűleg aláírja.
(7) A Humánpolitikai Főosztály a vagyonnyilatkozat átvételéről igazolást állít ki, amelyen szerepel a kötelezett nyilvántartási azonosítója és az átvétel dátuma, valamint az átadó és az átvevő aláírása. Az igazolás és a vagyonnyilatkozat 1–1 példánya a kötelezettnél, 1–1 példánya a Humánpolitikai Főosztályon marad.
(8) Az átvétel napján a nyilatkozatok tárolása átmenetileg, zárható szekrényben, majd a munkanap végén az erre a célra elkülönített zárt szekrényben történik. A nyilvántartási azonosítókat tartalmazó listát és az átvételi igazolásokat a vagyonnyilatkozatoktól elkülönítve kell őrizni.
(9) A vagyonnyilatkozat tartalmát kizárólag az Akadémia elnöke ismerheti meg, a Vnyt. 13. §-ában meghatározott esetben, összhangban jelen határozat 7. § (7) bekezdésében foglaltakkal.
5. § (1) Ha a kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését megtagadja, vagy e kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, a Humánpolitikai Főosztály írásban felszólítja, hogy a felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül pótolja mulasztását.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelenül telik el, azt a kötelezettség megtagadásának kell tekinteni (kivéve, ha a kötelezett önhibáján kívül nem tudott eleget tenni ez irányú kötelezettségének, ilyen esetben az akadály megszűnésétől számított nyolc napon belül köteles eleget tenni annak), és a kötelezett vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszonyát vagy megbízatását meg kell szüntetni. A megszűnés módját a kötelezett – jogviszonya megszüntetéséről szóló – igazolásában fel kell tüntetni. Akinek ily módon szűnik meg a jogviszonya, az a jogviszony megszűnésétől számított három évig közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyt nem létesíthet, valamint a Vnyt. szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el.
6. § (1) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnésekor, illetve újbóli vagyonnyilatkozat tételekor – figyelemmel a jelen § (4) bekezdésében foglaltakra – az előzőleg tett vagyonnyilatkozatot a Humánpolitikai Főosztály munkatársa 8 napon belül visszaadja a kötelezett részére, és ezt a tényt az átvételi igazoláson feltünteti.
(2) A vagyonnyilatkozatot csak a kötelezettnek, illetve akadályoztatása esetén a kötelezett által teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazott személynek lehet átadni.
(3) Ha a kötelezett jogviszonya megszűnik, és egyidejűleg új, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít, akkor az új munkáltató kezdeményezésére a vagyonnyilatkozatot át kell adni. Az átadás tényét átvételi elismervénnyel kell igazolni.
(4) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnése időpontjában a munkáltató által őrzött, valamint jelen szabályzat 4. § (5) bekezdése alapján tett vagyonnyilatkozatot, a kötelezettség megszűnésétől számított három évig őrzi a munkáltató. A 3 év elteltével a Humánpolitikai Főosztály a vagyonnyilatkozatot megsemmisíti, kivéve, ha a kötelezett írásban úgy nyilatkozott, hogy azt visszakéri.
7. § (1) A Vnyt. szerinti adóhatósági ellenőrzési eljárás kezdeményezése előtt a főtitkár (amennyiben a főtitkár a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett, az elnök) a nyilatkozattételre kötelezettet meghallgatja, ha vagyoni helyzetére vonatkozó valamely bejelentés szerint alaposan feltehető, hogy vagyongyarapodása nyilatkozattételi kötelezettségét megalapozó jogviszonyából, illetve a főtitkár által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti meghallgatás csak akkor kezdeményezhető, ha a vagyoni helyzetre vonatkozó bejelentést írásban vagy szóban az Akadémia elnökének, főtitkárának vagy a Humánpolitikai Főosztály vezetőjének tették. Nem lehet meghallgatást sem kezdeményezni, ha a bejelentő névtelen, illetve a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényre, körülményre utal, amelyet a főtitkár már valamely korábbi meghallgatás során tisztázott.
(3) A meghallgatást a bejelentéstől számított 30 naptári napon belül le kell folytatni. A személyes meghallgatás időpontjáról a főtitkár – a meghallgatás előtt 10 nappal – írásban értesíti az Akadémia elnökét és a kötelezettet. A meghallgatáson jelen kell lennie a főtitkárnak, a Jogi és Igazgatási Főosztály vezetőjének, vagy az általa kijelölt jogász végzettségű munkatársának, (amennyiben a Titkárságon szakszervezet működik az elnökének), valamint jegyzőkönyv-vezetőként a Humánpolitikai Főosztály vezetőjének. Amennyiben a Humánpolitikai Főosztály vezetője ellen érkezik bejelentés, úgy a jegyzőkönyv-vezetőt a főtitkár jelöli ki.
(4) A kötelezett a meghallgatása során jogi képviselőt igénybe vehet.
(5) A (7) bekezdésben foglaltak kivételével a személyes meghallgatás keretében sem a főtitkár, sem a meghallgatás további résztvevői nem ismerhetik meg a vagyonnyilatkozat tartalmát.
(6) A személyes meghallgatás során a kötelezettnek hitelt érdemlően bizonyítania kell vagyoni gyarapodásának jogszerűségét, azaz az ellene érkezett bejelentés megalapozatlanságát. A kötelezett által elmondottak és a bemutatott bizonyítékok alapján döntik el, hogy a bejelentés megalapozott-e vagy sem. A meghallgatásról két példányban készül jegyzőkönyv. Egyik példány a kötelezetté, a másikat a kötelezett vagyonnyilatkozat-tételhez kapcsolódó egyéb irataival együtt, zárt borítékban kell őrizni.
(7) Ha a kötelezett nem tudta bizonyítani saját, vagy vele egy háztartásban élő hozzátartozója jogszerű vagyongyarapodását, vagy a bejelentésben szereplő tények, adatok, körülmények nem tisztázhatók hitelt érdemlően, az Akadémia elnöke a meghallgatást lefolytató főtitkár véleményének figyelembe vételével – a vagyonnyilatkozatok megküldésével együtt – az adóhatóságnál haladéktalanul kezdeményezi a vagyongyarapodási vizsgálatot. A meghallgatás során keletkezett valamennyi irat bizalmas, kizárólag „sk. felbontású”, a lezárás mentén aláírással ellátott borítékban továbbítható. A vagyongyarapodási vizsgálat megindításáról az elnök dönt, ez esetben a vagyonnyilatkozat tartalmát – a betekintésre vonatkozó titoktartási nyilatkozat tételével – a Vnyt. 13. §-a alapján megismerheti.
(8) Akkor is vagyongyarapodási vizsgálatot kell kezdeményezni, ha megállapítható a személyes meghallgatás keretében, hogy a kötelezett vagyongyarapodása törvényes jövedelemből, de bejelentési kötelezettség alá eső jövedelemből származik, és a kötelezett a bejelentést elmulasztotta.
8. § (1) Ha az állami adóhatóság megállapítja, hogy a kötelezett vagyonnyilatkozattal nem tisztázott vagyongyarapodása a vagyonnyilatkozat-tétel évét megelőző naptári évben a vagyonnyilatkozat-tétel évének első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege hússzorosát meghaladja, az erre vonatkozó adóhatósági határozatnak vagy bírósági határozatnak az elnökhöz való megérkezésétől számított második hónap első napján a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.
(2) A munkáltatói jogok gyakorlására vonatkozó külön akadémiai szabályozás alapján az elnök vagy a főtitkár – a Humánpolitikai Főosztály előterjesztése alapján – a határozat kézhezvétele utáni 3 munkanapon belül az érintett személyt erről értesíti. Ha a kötelezett bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, akkor a Vnyt. 16. § (1) bekezdésének alkalmazásától el kell tekinteni.
9. § (1) A jelen határozat I. részében foglalt rendelkezéseket a jelen §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az a közszolgálatban nem álló személy, aki a Vnyt. 3. § (3) bekezdés e) pontja alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett, a Vnyt. 5. § ca) és cb) pontjaiban meghatározott esedékességi időn belül tesz vagyonnyilatkozatot.
(3) A (2) bekezdés szerinti kötelezett, vagyonnyilatkozatát a Titkárság Humánpolitikai Főosztályán adja le.
(4) A vagyonnyilatkozat őrzéséért az Akadémia elnöke a felelős, aki a munkáltatót e körben megillető jogok és a munkáltatót terhelő kötelezettségek gyakorlását az Akadémia főtitkárára ruházta át. A vagyongyarapodási vizsgálatnak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál való kezdeményezésére e határozat alapján az Akadémia elnöke jogosult.
(5) A (2) bekezdés szerinti kötelezettek nyilvántartási azonosítója A–0001 sorszámmal indul.
(6) A (2) bekezdés szerinti személyekre vonatkozóan, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség keletkezésével, változásával, megszűnésével kapcsolatos adatokról – a szükséges intézkedések megtétele érdekében – a szerződést előkészítő (a továbbiakban: javaslattevő) önálló szervezeti egység vezetője tájékoztatja a Humánpolitikai Főosztályt.
(7) A vagyonnyilatkozat-tétel eljárási rendjére egyebekben a jelen határozat rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a vagyongyarapodási vizsgálat során, a meghallgatáson a javaslattevő önálló szervezeti egység vezetőjének is jelen kell lennie.
(8) A közszolgálati jogviszonyban nem álló személyekkel kötött szerződésben rögzíteni szükséges:
a) vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtételének szükségességét,
b) vagyonnyilatkozat megtételének esedékességét,
c) utalást a jelen szabályzat elérhetőségére és annak szerződő fél általi tudomásulvételére.
10. § (1) A jelen határozat I. részében foglalt rendelkezéseket a jelen §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az akadémiai költségvetési szervek intézményvezetői vagyonnyilatkozatukat a Titkárság Humánpolitikai Főosztályán teszik meg. A vagyonnyilatkozat őrzéséért a munkáltatói jogkör gyakorlójaként az Akadémia elnöke felelős. Az elnök a vonatkozó, munkáltatói jogok gyakorlásáról szóló elnöki határozatban a munkáltatót e körben megillető jogok és a munkáltatót terhelő kötelezettségek gyakorlását az Akadémia főtitkárára ruházta át. A vagyongyarapodási vizsgálatnak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál való kezdeményezésére e határozat alapján az Akadémia elnöke jogosult.
(3) Az intézményvezetők évente vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek. Esetükben a 3. § (3) bekezdés szerinti nyilvántartási azonosító, az intézmény típusától függően, A, I vagy J–0001 sorszámmal indul. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük eljárási rendjére jelen határozat rendelkezései vonatkoznak azzal, hogy a vagyongyarapodási vizsgálat során történő meghallgatásnál az intézménynél működő szakszervezet elnökének kell jelen lennie.
11. § (1) Jelen határozat 2021. május 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságára, illetve a Magyar Tudományos Akadémia költségvetési szerveinek intézményvezetőire előírt vagyonnyilatkozat-tételi eljárás rendjéről szóló 17/2015. (VII. 1.) számú elnöki határozat hatályát veszti.
(2) A határozatot az MTA honlapján kell kihirdetni, valamint az MTA Titkársága intranetén a Dokumentumtár » Határozatok tára » Elnöki határozatok megnevezésű oldalon, továbbá az Akadémiai Értesítőben kell közzétenni.