I. A Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlése a 29/2023. (V. 9.) számú határozatával jóváhagyta a Magyar Tudományos Akadémia Vagyongazdálkodási és vagyonhasznosítási szabályzatát, amely a szabályzatban foglaltak szerint lép hatályba.
II. A Magyar Tudományos Akadémia Vagyongazdálkodási és vagyonhasznosítási szabályzatát az Akadémiai Értesítőben, a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságának intranetén, illetve az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően a Magyar Tudományos Akadémia honlapján kell közzétenni.
III. A Magyar Tudományos Akadémia Vagyongazdálkodási és vagyonhasznosítási szabályzatának közzétételére vonatkozó jelen határozatot a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 14. §-ában biztosított felhatalmazás alapján adom ki.
A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény (MTAtv.) 9. § (2) b) pont, valamint a Magyar Tudományos Akadémia (továbbiakban: Akadémia) Alapszabályának 27. § (1) b) alapján, az Akadémia közgyűlése által elfogadott Vagyongazdálkodási irányelvekkel összhangban, az Akadémia Vagyonkezelő Testülete véleményének figyelembevételével a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlése az Akadémia vagyongazdálkodásának és vagyonhasznosításának rendjét a következők szerint határozza meg.
1. § (1) A szabályzat személyi hatálya kiterjed az Akadémia köztestületére, az Akadémia által irányított köztestületi költségvetési szervekre, az Akadémia kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságokra; akadémiai tulajdont használó személyekre, intézményekre, gazdasági társaságokra és civil szervezetekre. A szabályzat tárgyi hatálya kiterjed az Akadémia tulajdonában álló valamennyi vagyonelem kezelésére.
(2) Az Akadémia vagyona az alábbi, a Vagyongazdálkodási irányelvekben meghatározott gazdálkodási elvek alapján besorolt vagyonelemeket foglalja magába:
a) ingatlanok, ingatlanrészek;
b) szabad pénzeszközök;
c) pénzügyi befektetések;
d) társasági részesedések;
e) ingóságok;
f) kulturális javak;
g) szellemi tulajdon.
(3) Az Akadémia fenti vagyonelemei az alábbi mérleg tételek szerinti számviteli kategóriákba sorolhatók:
3.1. Befektetett eszközök
a. Immateriális javak
b. Tárgyi eszközök
c. Befektetett pénzügyi eszközök
3.2. Forgóeszközök
a. Készletek
b. Követelések
c. Értékpapírok
d. Pénzeszközök
(4) A szellemi tulajdonnal való gazdálkodásra vonatkozó részletes szabályokat a szerzői jogról szóló törvény, a tudományos kutatásról fejlesztésről és innovációról szóló törvény, illetve akadémiai törvény értelmében az Akadémia Szellemitulajdon-kezelési Szabályzata tartalmazza. A jelen szabályzat I. fejezetében foglaltak a szellemi tulajdonra is irányadók.
2. § (1) Az akadémiai vagyon feletti tulajdonosi jogokat a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény (MTAtv.) 14. § (3) bekezdése alapján – a törvényben, az Akadémia Alapszabályában, a Vagyongazdálkodási irányelvekben, valamint e szabályzatban foglaltak szerint – az Akadémia elnöke gyakorolja.
(2) Az Akadémia vagyonát az MTA köztestület mérlegében kell szerepeltetni. Az MTA köztestületének könyvvezetését a Számviteli törvény alapján, illetve a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet alapján kell végezni.
(3) Az Akadémia számviteli nyilvántartását az MTA Titkársága Gazdasági Igazgatósága végzi.
(4) Az Akadémia vagyongazdálkodását az alábbiak szerint végzi:
a) az MTA Titkársága útján *
– a vagyongazdálkodás stratégiai kérdéseiben a Köztestületi Igazgatóság javaslatokat fogalmaz meg az MTA elnöke számára;
– az MTA Titkársága vagyongazdálkodásért felelős egysége a Gazdasági Igazgatóság.
b) a köztestületi költségvetési szervek útján, amelyek alapító okiratuk, illetve az elnök által adott felhatalmazás alapján végzik tevékenységüket;
c) az Akadémia kizárólagos tulajdonú gazdasági társaságai vagy az Akadémia által alapított egyéb szervezetek a létesítő okiratuk, illetve elnöki felhatalmazás alapján járnak el a vagyongazdálkodás során.
3. § (1) Az Akadémia vagyonát az MTAtv., az Alapszabály, valamint a Vagyongazdálkodási irányelvekben meghatározott általános vagyongazdálkodási elvek szerint a tudomány szolgálata érdekében használja.
(2) Az akadémiai vagyont használó és hasznosító szervezetek lehetnek:
a) az Akadémia köztestülete és a saját intézményei
– az Akadémia köztestületi költségvetési szervei
– az Akadémia által alapított gazdasági társaságok, egyéb szervezetek;
b) az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága (ELKHT) irányítása alatt álló kutatóhelyek;
c) egyéb, az Akadémia intézményrendszerén kívüli szervezetek.
(3) Az Akadémia a költségvetési szerv alapításakor (vagy a költségvetési szervnek az Akadémia irányítása alá kerülésekor) az alapító okiratban rendelkezik a költségvetési szerv működéséhez szükséges vagyonról. Ezt követően az Akadémia az irányítása alá tartozó akadémiai költségvetési szervvel a vagyon használatba adásáról Ingatlanhasználati szerződést és Ingóvagyon-használati szerződést (együtt: vagyonhasználati szerződést) köt. Az akadémiai költségvetési szervek az Akadémia által a rendelkezésükre bocsátott vagyon felett az alapító okiratuk és az Akadémiával megkötendő vagyonhasználati szerződések szerint rendelkeznek használati joggal. A vagyonhasználati szerződés főbb tartalmi és formai elemeit az ingatlanok, illetve ingók tekintetében e szabályzat 1. és 2. számú mellékletében foglalt mintaszerződések tartalmazzák.
(4) Az Akadémia egyéb szervezeteivel polgári jogi szerződést köt az ingatlan és ingóvagyon használatba adásáról. A használat feltételeiről a szerződésben rendelkezik.
(5) Az ELKHT irányítása alá tartozó kutatóhelyekkel az Akadémia használati szerződést köt. A használati szerződés megkötésének elvei jelen szabályzat III. fejezetében foglaltak szerint eltérnek a törvény által ingyenesen használatba adott és a nem törvényi kötelezettség alapján használatba adott vagyonelemek esetében.
(6) Az Akadémia a feladatainak ellátását közvetve szolgáló vagyonelemeket jövedelemtermelési céllal, piaci alapon hasznosíthatja. Az ezen vagyonelemekkel való gazdálkodással kapcsolatos feladatokat az MTA Titkársága vagy az Akadémia elnöke által kijelölt szerv (ideértve: gazdasági társaságot vagy vagyonkezelő alapítványt is) látja el.
(7) Az akadémiai vagyont és annak hozadékát – ideértve az értékesítésből származó bevételeket is – pénzügyileg elkülönítetten kell nyilvántartani.
(8) A vagyon hasznosításával foglalkozó akadémiai szervezetek esetében rögzíteni kell az akadémiai vállalkozási tevékenység etikai szabályait, teljesítménymérési és ösztönzési rendszerét.
4. § (1) Az Akadémia vagyonának értékesítésére abban az esetben kerülhet sor, ha:
a) a vagyonelem nem szolgálja akadémiai közfeladat ellátását, és tartósan nem nyílik lehetőség az abból való haszonszerzésre,
b) a vagyonelem elavult, és fenntartása hosszú távon gazdaságtalan,
c) a vagyonelem kivételesen, tudományos érdeksérelem nélkül abban az esetben is értékesíthető, ha ily módon az aktuális piaci környezet által meghatározott piaci árnál jelentősen nagyobb nyereség érhető el.
5. § (1) Az ingatlangazdálkodás általános elveit az Akadémia Vagyongazdálkodási irányelvei (3. fejezet) rögzítik.
(2) Az Akadémiának mindenkor az ingatlanok korszerű műszaki állapotának elérésére, annak fenntartására és az ingatlanok folyamatos állagmegóvására kell törekednie a vagyongazdálkodásra kijelölt intézménye(i) feladat ellátásával. Az Akadémia kijelölt a vagyongazdálkodást végző szervein, illetve az üzemeltetési feladatokat ellátó MTA Létesítménygazdálkodási Központon keresztül gondoskodik a tulajdonában álló ingatlanok hatékony és eredményes üzemeltetéséről.
(3) Az Akadémia az MTA Titkársága útján ingatlanjai hasznosítását kihasználtság, eredményesség és más teljesítménymutatók alapján folyamatosan ellenőrzi, amelyekhez a használó intézmények rendszeresen adatokat szolgáltatnak. Az MTA elnöke a Titkárság előkészítésével, a Vagyonkezelő Testület javaslattételével meghatározza és rendszeresen felülvizsgálja az ingatlanok hasznosítására vonatkozó mutatókkal kapcsolatos célkitűzéseit.
(4) Az Akadémia tulajdonában álló ingatlanon új épület, építmény építése vagy meglévő épület, építmény bővítése, átalakítása, felújítása, bontása csak az MTA elnökének előzetes engedélyével végezhető.
(5) Akadémiai tulajdonú ingatlanon új épület földhivatali nyilvántartásba vétele az Akadémia elnökének engedélyével történik.
(6) Az Akadémia az osztatlan közös tulajdonú ingatlanok esetén az MTA Titkársága útján használati megállapodás kötésére törekszik az adott ingatlan többi tulajdonosával.
(7) Az Akadémia ingatlan vagyonelemeit az MTA Titkársága piaci értéken tartja nyilván, amely értékek meghatározása egy évnél nem régebbi vagyonértékelés alapján történik.
6. § (1) Az Akadémia tulajdonában álló ingatlanvagyon az Akadémia Vagyongazdálkodási irányelvei alapján a rájuk vonatkozó gazdálkodási elvek szerint három fő csoportba sorolható:
a) Az Akadémia saját intézményrendszere székhelyéül, telephelyéül szolgáló ingatlanok, ingatlanrészek (7. §);
b) Az Akadémia által szabadon hasznosítható ingatlanok, ingatlanrészek (8. §);
– a magyar tudományos közösség közvetlen támogatása érdekében hasznosított ingatlanok, ingatlanrészek;
– jövedelemtermelés céljából, piaci alapon hasznosítható ingatlanok, ingatlanrészek;
c) Az ELKHT irányítása alatt álló kutatóhelyek részére ingyenes használatba adott ingatlanok, ingatlanrészek (9. §);
(2) Az Akadémia ingatlanvagyonának fenti kategóriákba sorolása és az ingatlannal való gazdálkodásért felelős szervezet kijelölése az MTA Titkársága javaslata és az MTA elnökének döntése alapján történik.
7. § (1) Az Akadémia szervezetei a hatékony gazdálkodás érdekében feladataik ellátásához elsődlegesen az Akadémia tulajdonában lévő ingatlanokat veszik igénybe (épületek, épületrészek, irodák, vendégházak, rendezvénytermek stb.) Ettől eltérni csak indokolt esetben (például kapacitáshiány) lehetséges.
(2) Az Akadémia szervezetei az MTA elnökétől kapott felhatalmazás alapján az alapító okiratukban meghatározott célok szolgálatában, saját hatáskörben gazdálkodnak a használatukba adott ingatlanokkal vagy ingatlanrészekkel.
(3) Amennyiben az Akadémia intézménye egyes használatában levő ingatlan(oka)t vagy ingatlanrész(eke)t nem közvetlenül alapító okirata szerinti feladata ellátásához használ, úgy azokkal való gazdálkodásra az Akadémia által szabadon hasznosítható ingatlanokra vonatkozó irányelvek vonatkoznak.
(4) Amennyiben valamely akadémiai intézmény a használatában lévő – és nem az alapító okirata, vagy elnöki rendelkezés szerinti feladatai ellátásához használt – ingatlant nem tudja gazdaságosan hasznosítani, vagy nem kívánja a továbbiakban használni, annak használatát haladéktalanul köteles felajánlani az Akadémia részére. Az Akadémia az akadémiai intézményektől visszavett ingatlanok hasznosításáról a szabadon hasznosítható ingatlanokra vonatkozó gazdálkodási elvei szerint rendelkezik.
(5) Az Akadémia részére visszavételre felajánlott ingatlanok, ingatlanrészek esetében a vagyongazdálkodásáért felelős egység gondoskodik az Akadémia elnökének döntése szerint a felajánlás elfogadásáról, az ingatlan vagy ingatlanrész hasznosításáért felelős akadémiai szervezet kijelöléséről és szükség esetén a szervezet számára történő használatába adásról. Az elnöki döntés birtokában a Titkárság előkészítése mellett a korábbi vagyonhasználati szerződés megszüntetésre kerül, és új vagyonhasználati szerződés megkötése mellett az átvevő és átadó szervezet birtokbaadási jegyzőkönyvet vesz fel. Az átadó szerv köteles az ingatlant és annak tartozékait sérülésmentes, hiánytalan állapotban átadni. Amennyiben a használatba adott ingatlan és annak tartozékai a rendes használattal járó kopáson túlmenően, karbantartás ellenére is sérült vagy hiányos állapotban vannak, a használó köteles az okozott kárt megtéríteni az Akadémia részére.
(6) Az akadémiai ingatlan használója köteles – saját eszközeiből és az Akadémia által juttatott támogatások felhasználásával – késedelem nélkül gondoskodni az általa használt ingatlan állagának és értékének mindenkori megóvásáról, illetve szükség szerint felújításáról.
(7) Az akadémiai ingatlan használója saját eszközeiből, el nem vont bevételeiből (pl.: bérleti díjból) az elnök jóváhagyásával, egyéb hazai, illetve európai uniós pályázati forrásokból is gondoskodhat az általa használt ingatlan fejlesztéséről.
(8) Az akadémiai ingatlanvagyon folyamatos használata részben decentralizáltan, az akadémiai költségvetési szervek által valósul meg. Ennek során a vagyon használója köteles az Akadémiával kötött ingatlanhasználati szerződés előírásai szerint eljárni. Az ingatlanhasználati szerződésben egyértelműen kell megjelölni a használatba adott ingatlan(ok) nyilvántartási adatait, így különösen megnevezését, címét, helyrajzi számát, fekvését (belterület, külterület) használójának megnevezését és székhelyét, valamint a használatba adott ingatlan(ok) alapterületét (funkcionális bontásban), mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló ingatlan esetén annak művelési ágát vagy a művelés alól kivett jellegét, termőföld esetén területnagyságát.
(9) Az ingatlanhasználati szerződést az Akadémia elnöke és a használó költségvetési szerv vezetője írja alá.
(10) Az ingatlanhasználati szerződés az Alapszabály 66. § alapján:
a) kötelezi a használót az általa használt ingatlan állagának és értékének lehetőség szerinti megőrzésére (fenntartására, karbantartására);
b) lehetőséget biztosít a szerződésben meghatározott korlátokkal a használt ingatlan egyes elemeinek saját hatáskörben történő továbbhasznosítására, bérbeadására;
c) lehetőséget biztosít arra, hogy az Akadémia az ingatlanban más akadémiai költségvetési szervet térítésmentesen elhelyezhet azzal a feltétellel, hogy a költségvetési szerv köteles a rá eső üzemeltetési költségeket megtéríteni;
d) lehetőséget biztosít arra, hogy amennyiben az ingatlan egy részét nem az alapító okirat szerinti tevékenység céljára hasznosítják, vagy az ingatlan mérete jelentősen meghaladja az alaptevékenység jogos területi igényét, az Akadémia a használati szerződést felmondja vagy módosítsa.
(11) Az Akadémia nem számít fel bérleti vagy használati díjat a költségvetési szervei felé közfeladatai ellátására használt ingatlanok után.
(12) Az akadémiai költségvetési szervek részére használatba adott ingatlanok üzemeltetési és fenntartási költségeit fő szabályként az ingatlant hasznosító költségvetési szerv fedezi. Külön megállapodással ettől el lehet térni. Több költségvetési szerv közös ingatlanban történő elhelyezése esetén az ingatlanhasználati szerződés kijelöli az ingatlant üzemeltető szervet, amellyel a többi szerv üzemeltetési szerződésben állapodik meg az üzemeltetési költségek arányos viselésében.
8. § (1) Az Akadémia a saját szervezetei által székhelyül, telephelyül használt, valamint az ELKHT irányítása alatt álló kutatóhelyek számára törvényi kötelezettség szerint ingyenes használatba adott ingatlanjain, ingatlanrészein kívül minden egyéb ingatlantulajdonát szabadon hasznosítja a magyar tudományos közösség közvetlen támogatása vagy jövedelemtermelés céljából – a magyar tudományosság hosszú távú érdekeinek szolgálata érdekében.
(2) A szabadon hasznosítható akadémiai tulajdonú ingatlanok hasznosításával kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt szervezet az MTA elnökének felhatalmazása alapján dönthet a használatában lévő ingatlan (épület, épületrész, helyiség) hasznosításáról, beleértve az ingatlan vagy ingatlanrész bérbeadását is.
(3) A szabadon hasznosítható akadémiai tulajdonú ingatlanok hasznosításából származó bevételek felhasználásról az Akadémia rendelkezik. Az ebből befolyó bevételeket az Akadémia különösen, de nem kizárólagosan ingatlanok karbantartására, felújítására, a vagyongazdálkodási irányelvekben meghatározott szempontok szerint az Akadémia vagyonát gyarapító befektetésre fordítja.
(4) Az MTA kizárólagos tulajdonú gazdasági társaságába adott ingatlanok gazdálkodási szabályait a gazdasági társaság alapító okirata és más belső szabályai tartalmazzák az Akadémia Vagyongazdálkodási Irányelveihez igazodóan. A gazdálkodás szabályszerűségének ellenőrzése az MTA Titkársága feladata.
(5) Az Akadémia a magyar tudományosság támogatása érdekében egyes szabadon hasznosítható ingatlanjait, ingatlanrészeit a piaci feltételekhez képest a használatba vevő számára kedvezőbb feltételekkel használatába adhatja.
(6) A magyar tudományosság támogatása érdekében használatba adott ingatlanok esetében a tudományos cél szolgálata mellett a vagyongazdálkodás célja az ingatlan állagának és értékének megőrzése, lehetőség szerinti fejlesztése. A magyar tudományosság támogatása és tulajdonosi érdekeinek érvényesítése céljából az Akadémia az ingatlan használójával határozott idejű szerződést köt, amelynek teljesülését rendszeresen ellenőrzi és szükség szerint kezdeményezi a szerződés feltételeinek módosítását.
(7) A használatba adás feltételeiről az MTA elnöke dönt.
(8) A magyar tudományoság támogatása érdekében használatba adott ingatlanok tekintetében az Akadémia tulajdonosi érdekeinek érvényesítését az MTA Titkársága útján biztosítja.
(9) A jövedelemtermelés céljából, piaci alapon hasznosítható ingatlanokkal való vagyongazdálkodás elsődleges célja az ingatlanok értékének megőrzése, szükség szerinti fejlesztése és az ingatlanokból származó pénzügyi eredménynek a maximalizálása. Ez többek között a kiadások csökkentését, a bevételek folyamatos biztosítását és növelését, valamint a kockázatok mérséklését igényli.
(10) Az Akadémia törekszik a piacképes, értékálló, területileg és funkcionálisan az Akadémia mindenkori vagyongazdálkodási stratégiába illő, piaci alapon is hasznosítható ingatlan portfólió kialakítására.
(11) Az Akadémia ingatlanhasznosítási tevékenységét tervszerűen folytatja. Az akadémiai vagyon-gazdálkodásért felelős szervezetek vagyonkezelő tevékenységüket az általuk kezelt ingatlanok hasznosítására vonatkozó üzleti tervek alapján végzik.
(12) Az ingatlanokkal való eredményes gazdálkodás biztosítása érdekében az Akadémia a tulajdonában álló ingatlanokat használatba, hasznosításába vagy nem pénzbeli hozzájárulásként kizárólagos tulajdonú gazdasági társasága vagy az MTA alapítói joggyakorlása mellett működő alapítvány tulajdonába adhatja.
(13) A piaci viszonyoknak megfelelő, hatékony gazdálkodás és a pénzügyi eredmény maximalizálása érdekében az Akadémia a piaci alapon hasznosítandó ingatlanjait és ingatlanrészeit költségvetési szervein és kizárólagos tulajdonú gazdasági társaságain keresztül is kezelheti.
9. § (1) Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (a továbbiakban „ELKH”) kutatóintézetei, kutatóhelyei használatában lévő ingatlanok és egyéb vagyonelemek használati jogát az MTAtv., illetve a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény állapítja meg.
(2) Az Akadémia tulajdonosi jogainak érvényesítése érdekében rendszeresen ellenőrizi a jogszabályokban meghatározottak szerint a törvény által az ingyenes használat körbe vont ingatlanok rendeltetésnek megfelelő használatát, üzemeltetését, karbantartását, állagmegóvását.
(3) Az előző pontban foglaltak érvényesítése céljából az Akadémia az ingatlan használójával használati szerződést köt, amelynek teljesülését rendszeresen ellenőrzi és aktívan érvényesíti. A szerződés feltételeit az Akadémia szükség szerint felülvizsgálja és indokolt esetben kezdeményezi a szerződés módosítását.
(4) Az Akadémia törekszik arra, hogy az ingatlanok használója használatarányosan részt vegyen az ingatlanok folyamatos értékmegőrzésének és fejlesztésének finanszírozásában abból a célból, hogy az ingatlanok korszerű feltételeket tudjanak biztosítani a nemzeti kutatás-fejlesztéshez.
(5) Az ELKHT irányítása alatt álló kutatóhelyek ingyenes használatába adott ingatlanok esetében az Akadémia tulajdonosi érdekeit az MTA Titkársága útján érvényesíti.
10. § (1) Három évnél hosszabb határozott időtartamú bérleti szerződések és a három hónapnál hosszabb felmondási időt tartalmazó bérleti szerződések megkötéséhez az Akadémia elnökének engedélye szükséges. A bérbeadás szándékát a bérleti szerződés megkötése előtt legalább 15 naptári nappal előzetesen – a szerződés tervezetének egyidejű benyújtásával – be kell jelenteni az MTA Titkársága vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egységénél.
(2) Akadémiai tulajdonú lakóingatlan (lakás, lakóház, lakóépület, lakásnak használt és nyilvántartott egyéb épület) nem adható bérbe határozatlan időtartamra. E bekezdés megsértése a bérbeadó szerv vezetőjének és gazdasági vezetőjének a felelősségre vonásával jár, melynek során az ügyet a vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egység az Akadémia elnöke elé terjeszti.
(3) Akadémiai költségvetési szervek a székhelyükül, telephelyükül szolgáló akadémiai tulajdonú ingatlanok hasznosításának, bérbeadásának szándékát az intézmény a hasznosításra vonatkozó feltételek egyidejű benyújtásával – az MTA Titkársága vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egységénél kötelesek bejelenteni engedélyeztetés céljából. A gazdasági igazgatónak a bérbeadásra vonatkozó engedélye esetén a bérleti szerződés tervezetét az MTA Titkársága véleményezi és a gazdasági igazgató hagyja jóvá.
(4) Akadémiai ingatlant alaptevékenységükként hasznosító szervezetek létesítő okiratuk, illetve az MTA elnökének felhatalmazása és jelen szabályzat alapján jogosultak ingatlan hasznosítására. A hasznosító költségvetési szerv az ingatlan vagy ingatlanrész hasznosítására vonatkozó szerződéseit az MTA Titkársága vagyonhasznosításért felelős szervezeti egysége felülvizsgálhatja.
(5) Egy évet meghaladó bérbeadás vagy határozatlan idejű bérlet esetén a bérleti szerződés közokiratba foglalása, vagy a bérlőnek a bérleti szerződés rá vonatkozó rendelkezéseinek betartásáról szóló, közjegyző előtt tett, egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatával történő hatályba lépése javasolt. A bérleti szerződés 1 példányát a költségvetési szerv haladéktalanul megküldi a Titkárság vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egységének.
(6) Az Akadémia elnökének eltérő rendelkezése hiányában az akadémiai tulajdonú ingatlant használó az ingatlant nem adhatja bérbe az aktuális piaci környezet által meghatározott piaci bérbeadási díjnál alacsonyabb áron sem harmadik fél részére, sem a részben vagy egészében az Akadémia, vagy akadémiai költségvetési szerv tagi részvételével működő gazdasági társaságnak.
(7) Az Akadémia vagyonába tartozó ingatlan bérleti díj bevételeit minden hasznosító szervezetnek számviteli szempontból elkülönítetten kell kezelnie és erről félévente tájékoztatást kell adnia az MTA Titkársága Gazdasági Igazgatósága részére. A bérleti díj bevételek felhasználásáról az Akadémia rendelkezik. Külön kérelemre az Akadémia az akadémiai költségvetési szerve, gazdasági társasága vagy más akadémiai alapítású szervezet használatában lévő ingatlan bérbeadásából keletkezett bevétel egészét vagy egy meghatározott részét nem vonja el, engedélyezi a használónak, hogy azt az ingatlan karbantartására, felújítására, fejlesztésére fordítsa. A bérbeadásból befolyt összeg felhasználására vonatkozó igényt (amennyiben annak felhasználásáról a Titkárság vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egysége egyetértésével megkötött bérleti/használati szerződés kifejezetten nem rendelkezik) a használó köteles írásban megküldeni a Titkárság vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egységének. A kérelem tárgyában az Akadémia elnöke dönt. Amennyiben a használó a bérbeadásból befolyt összeg felhasználására vonatkozó igényt nem formál vagy azt az MTA elnöke nem engedélyezi, a használó teljes tárgyévi bérbeadásából származó bevételének megfelelő összeget köteles az Akadémia részére átutalni tárgyév december 31. napjáig.
11. § (1) Az ELKHT irányítása alatt álló kutatóhelyek és más, nem akadémiai irányítás alatt álló ingatlanhasználók által használt ingatlanok bérbeadásának feltételeiről az Akadémia és az ingatlanhasználók között megkötött szerződések alapján kell eljárni.
12. § (1) Akadémiai ingatlan vagy ingatlanrész értékesítéséről, nem pénzbeli hozzájárulásként tulajdonba adásáról, megterheléséről a Vagyonkezelő Testület véleményének ismeretében, az Elnökség tagjai több mint felének támogató szavazatával meghozott jóváhagyása alapján az Akadémia elnöke dönt. Az Akadémia elnöke az ingatlan elidegenítéséről a Közgyűlést utólagosan tájékoztatni köteles.
(2) Az akadémiai vagyonba tartozó ingatlan értékesítéséből származó bevétel felett kizárólag az Akadémia rendelkezik, amely bevétel a köztestületi számlára kerül. Az ingatlan értékesítéséből befolyó bevételt más ingatlan vételére, új épület építésére, vagy meglévő akadémiai ingatlan fejlesztésére (építés, átépítés, bővítés, felújítás) lehet felhasználni. Az ingatlan értékesítéséből befolyó bevétel előzőektől eltérő felhasználására kizárólag az Akadémia elnökének döntése alapján van lehetőség. A bevétel felhasználásáról az Akadémia elnöke dönt.
(3) Az ingatlan értékesítésével kapcsolatos adásvételi szerződés tervezetének előkészítése az MTA Titkársága Jogi és Igazgatási Főosztályának feladata a vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egység bevonásával és közreműködésével. A birtokátruházással kapcsolatos operatív feladatokat az MTA Titkársága vagy az Akadémia elnöke által kijelölt egyéb szerv látja el.
(4) Akadémiai ingatlanra érkező érdemi vételi ajánlatról a vagyongazdálkodásért felelős szervezet 8 napon belül tájékoztatja az MTA elnökét.
(5) Ingatlan értékesítésének, illetve megterhelésének szándéka esetén a vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egység megvizsgálja az ingatlan értékesíthetőségét, megterhelhetőségét, értékbecslést készíttet, előkészíti a Vagyonkezelő Testület számára az ingatlan értékesítésével, megterhelésével kapcsolatos előterjesztést és tájékoztatja a testületet a várható bevétel nagyságáról. A bruttó 100 millió forint értékhatár alatti becsült értékű ingatlan esetén egy, a bruttó 100 millió és 1000 millió forint közötti értékhatárú becsült értékű ingatlan esetén kettő, a bruttó 1000 millió forint értékhatárt elérő, és azt meghaladó becsült értékű ingatlan esetén három – egymástól független cég által készített – szakértői értékbecslést kell megrendelni. A vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egység egyéb, nem akadémiai intézmény által megrendelt értékbecslési szakvéleményt eljárása során nem vesz figyelembe, nem terjeszthet a Vagyonkezelő Testület elé. A vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egység a rendelkezésre álló értékbecslés(ek) alapján szakmailag alátámasztott javaslatot tesz a Vagyonkezelő Testület felé az eladási árra. A legkisebb értéket megállapító értékbecslés alatti áron ingatlan kizárólag – az értékbecslés szerinti, vagy azt meghaladó értékhatár feletti értékesítés sikertelensége esetén – a jelen 12. § (1) bekezdésében foglalt döntés alapján idegeníthető el.
(6) A Vagyonkezelő Testület előzetes véleményének kikérését követően a vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egység az Akadémia elnökének megküldi a szükséges dokumentumokat, amelyeket – egyetértése esetén – az Akadémia elnöke terjeszt jóváhagyásra az Elnökség elé.
(7) A vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egység intézkedik az értékesítendő ingatlan nyilvános pályázati felhívásának az összeállításáról és közzétételéről. A vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egység az Akadémia elnökének jóváhagyásával az ingatlan értékesítésével megbízhat szakértő társaságot vagy szervezetet is.
(8) A bruttó 100 millió forint értékhatár alatti ingatlan értékesítése meghívásos pályázati eljárásban vagy árverés útján, a bruttó 100 millió forint értékhatárt elérő és azt meghaladó ingatlan értékesítése kizárólag árverés útján folytatható le. A pályázatok felbontására vagy az árverésre meg kell hívni az MTA Titkársága gazdasági igazgatóját, a vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egység vezetőjét, valamint a Jogi és Igazgatási Főosztály vezetője által kijelölt jogtanácsost vagy jogi szakreferenst.
(9) Az Akadémia elnöke a (8) bekezdésben megjelölt nyilvános eljárástól – az Elnökség tagjai több mint felének támogató szavazatával meghozott jóváhagyása alapján – az Akadémia érdekét szolgáló, vagy egyéb indokolt esetben eltekinthet.
(10) Az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntést a közjegyző által készített jegyzőkönyvben foglaltak szerint, a vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egység javaslata alapján az Akadémia elnöke hozza meg.
13. § (1) Ingatlanvásárlási kérelmet bármely akadémiai költségvetési szerv, gazdasági társaság és Akadémia által alapított szervezet vezetője benyújthat az Akadémia elnökének. A kérelmet a vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egység kezeli. A kérelemben meg kell jelölni az ingatlanvásárlás szakmai okát, az ingatlan műszaki állapotát, vételi árát és a helyrajzi számát. A kérelem mellékleteként meg kell küldeni az ingatlanra vonatkozó hat hónapnál nem régebbi ingatlan-értékbecslői szakvéleményt, az ingatlan alaprajzát, és amennyiben rendelkezésre áll, az ingatlan egyéb műszaki terveit. A kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy az ingatlanvásárláshoz milyen mértékű saját anyagi forrás áll rendelkezésére. A vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egység a helyszíni szemlét követően, vagy a benyújtott fotódokumentáció alapján a kérelmet véleményezi és szakmai támogatása esetén előterjeszti a Vagyonkezelő Testület soron következő ülésére.
(2) Ingatlan vásárlásáról a Vagyonkezelő Testület véleményének ismeretében, az Elnökség tagjai több mint felének támogató szavazatával meghozott jóváhagyása alapján az Akadémia elnöke dönt.
(3) Ingatlan vásárlása esetén az Akadémiát kell tulajdonosként az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. Az adásvételi szerződés előkészítése az MTA Titkársága Jogi és Igazgatási Főosztályának feladata, a vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egység bevonásával és közreműködésével, a birtokátruházással kapcsolatos operatív feladatokat az MTA Titkársága vagy az erre kijelölt akadémiai szervezet látja el.
14. § (1) Az Akadémia tulajdonában lévő ingatlanon
a) új épület (építmény) építéséhez vagy meglévő épület (építmény) bővítéséhez, átépítéséhez, bontásához és engedélyhez kötött felújításához, vagy
b) az ingatlanok tartós használatát érintő pályázatok benyújtásához
az Akadémia elnökének, mint a tulajdonosi jogok gyakorlójának hozzájáruló nyilatkozata szükséges.
(2) Az Akadémia tulajdonában levő ingatlan gazdasági társaság vagy más szervezet székhelyeként történő bejegyzéséhez az MTA gazdasági igazgatójának hozzájárulása szükséges. Az akadémiai tulajdonú ingatlanokra kiadott székhely- és telephelyengedélyekről az MTA Titkársága nyilvántartást vezet.
(3) A tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozat iránti kérelmet a nyilatkozat tervezett felhasználást megelőző legalább 30 naptári nappal megelőzően kell benyújtani az MTA elnöke részére.
(4) A tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozat kiadásához szükséges a vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egység számára megküldeni a tárgyi ingatlan és építési munkálat (bontandó épület) műszaki terveit, pályázat esetén a pályázati dokumentációt, továbbá a használó szervezet vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy az építéshez, bontáshoz, illetve a hosszútávú fenntartáshoz szükséges anyagi források rendelkezésre állnak.
(5) A (3) bekezdés szerint kiadott tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozattal megvalósuló beruházás – figyelemmel az MTA törvény 23. § (2) bekezdésében foglaltakra – az építtető javára az ingatlannal kapcsolatos tulajdoni igényt, tulajdonjogot, illetőleg megtérítési igényt nem keletkeztet.
15. § (1) Az Akadémia mindenkori szabad pénzeszközeinek és pénzügyi befektetéseinek összhangban kell lennie az éven belüli és éven túli kötelezettségeivel és biztosítaniuk kell az Akadémia mindenkori fizetőképességét.
(2) A pénzügyi eszközökkel való gazdálkodás során törekedni kell a minél magasabb reálhozamot biztosító befektetésekre.
(3) A szabad pénzeszközök befektetésekor a Gazdasági Igazgatóság javaslatára az elnök meghatározza azon kockázati limiteket, amelyek kellőképpen alacsonyan tartják az akadémiai vagyon elvesztésének, elértéktelenedésének valószínűségét.
(4) A szabad pénzeszközök befektetése a kockázatvállalási képességtől és hozamelvárástól függően megvalósulhat pénzügyi befektetések révén.
(5) Az Akadémia a pénzügyi eszközeinek kezelését az MTA Titkársága Gazdasági Igazgatósága vagy saját tulajdonú gazdasági társasága útján végzi.
(6) Az akadémiai tulajdonban lévő pénzügyi befektetéseket a Gazdasági Igazgatóság szakmai és pénzügyi szempontból folyamatosan értékeli.
16. § (1) Az Akadémia pénzeszközeit az alábbi különböző kockázati besorolású pénzügyi eszközökbe fektetheti be:
a) Bankbetét (forint és deviza)
– Látra szóló betét
– Lekötött betét. Futamideje legfeljebb 1 év.
b) Diszkont kincstárjegy: a kincstárjegyről szóló 286/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet szerint kibocsátott, névre szóló, dematerializált, nem kamatozó értékpapír, amely 3, 6 és 12 hónapos hátralévő futamidővel, névérték alatt kerül kibocsátásra. Névértéke 10 000 Ft.
c) Államkötvény: A Magyar Állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő, forintban és devizában kibocsátott, névre szóló, éven túli eredeti futamidejű, dematerializált értékpapír.
d) Pénzpiaci-, kötvény- és részvény befektetési alapok.
17. § (1) Akadémiai vagyont gazdasági társaság rendelkezésére bocsátani az alaptevékenység (akadémiai vagy akadémiai költségvetési szervi közfeladatok) támogatása, illetve a gazdálkodás eredményességének növelése érdekében lehet. Az Akadémia elnöke a Vagyongazdálkodási irányelvben foglaltak szerint a Vagyonkezelő Testület véleményének ismeretében dönt az Akadémia, illetve akadémiai költségvetési szerv tulajdonosi részvételéről gazdasági társaságban. Társaság alapítása, társaságban való részesedés megszerzése az Alapszabály 60. § (6) bekezdése szerint a vagyonkezelés általános szabályai szerint történik.
(2) A döntés megalapozásához a következőket szükséges benyújtani a vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egység részére:
a) A társaságban való részvételt kezdeményezőnek be kell mutatnia a társaság részletes tevékenységi tervét, legalább hároméves üzleti tervét, csatolni kell az alapító tulajdonosok közötti esetleges szándéknyilatkozatok, megállapodások, valamint a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat) tervezetét.
b) Amennyiben a társaságnak az Akadémián, illetve az akadémiai költségvetési szerven kívül más tagja is van, részletesen indokolni kell a külső tulajdonos szerepét a társaságban.
c) Az átlátható működés érdekében az akadémiai költségvetési szerveknél foglalkoztatott munkavállalók tulajdonosi részvétele a társaságokban nem javasolt. Amennyiben jogszabályi összeférhetetlenség nem áll fenn, úgy részletesen indokolni szükséges, hogy mely akadémiai érdek indokolja a tulajdonosi szerepvállalást.
d) A gazdasági társaságokban való vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági státusokra a jogviszonyra vonatkozó törvény hatályos összeférhetetlenségi szabályait alkalmazni kell.
e) Apport esetén az apport szükségességét szakmai indokolással, értékét pedig könyvvizsgálattal kell alátámasztani.
f) A tulajdonosi részvétel mértékénél törekedni kell a 100%-os akadémiai tulajdonra. Amennyiben ez nem lehetséges, a 75%, 50% + 1 szavazat, illetve 25% + 1 szavazat akadémiai részvételi arányok kialakítására. A javasolt tulajdonosi arányt indokolni szükséges.
g) Be kell mutatni az Akadémiához, illetve intézményeihez kapcsolódó, a társasági részvételből adódó esetleges további (helyiség-, eszközbérleti, licenc- és egyéb hasznosítási) szerződések tervezetét.
(3) A társasági részvétel tárgyában hozott döntés meghatározza az üzletrész, illetve részvény megszerzésének, továbbá az alapításnak, az esetleges tőkeemelésnek a feltételeit, a tulajdonosi képviselő személyét, a vagyoni hozzájárulás forrását, és a társaságtól várható osztalék felhasználásának feltételeit. A vagyoni hozzájárulás forrása az akadémiai vagyon vagy annak hozadéka, beleértve az akadémiai költségvetési szervek vállalkozási bevételeit és a náluk keletkező szellemi alkotásokhoz fűződő jogok felhasználásából eredő bevételeket is. Az osztalék az Akadémia erre a célra szolgáló számlájára vagy a használó intézet számlájára kerülhet átutalásra.
(4) Az Akadémia gazdasági társaságban történő részesedésszerzése esetén (ide nem értve a 100%-os mértékű részesedés megszerzését) törekszik szindikátusi megállapodás megkötésére, amely megfelelően biztosítja az Akadémia tulajdonosi jogai (ideértve különösen az Akadémiát megillető elővásárlási jogot, együttértékesítési jogot, a tulajdonosi joggyakorlást biztosító szavazati elsőbbségi jogot és vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag kijelölésének jogát, valamint a kisebbségvédelmi jogokat.) Törekedni kell arra, hogy a szindikátusi szerződésben meghatározásra kerüljenek az esetleges üzletrész értékesítésének feltételei, valamint az esetleges értékesítésre vonatkozó stratégia, figyelembe véve a befektetés sajátos körülményeit.
(5) A társaság tagjaként az elnöki döntés szerint az Akadémiát, illetve a társaság alapításában részt vevő akadémiai költségvetési szervet kell a cégbíróságon bejegyeztetni. A tulajdonosi képviselő személyét az Akadémia elnöke határozza meg.
18. § (1) Az akadémiai vagyonból alapítvány létrehozásáról az Akadémia elnöke dönt.
19. § (1) Az Akadémia elnöke saját személyében vagy megbízottja útján gyakorolja az Akadémia tulajdonosi jogait az Akadémia vagyonába tartozó részvényekkel, illetve üzletrészekkel működő gazdasági társaságokban, ideértve a vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok jelölését is.
(2) Az átlátható működés érdekében az akadémiai költségvetési szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak párhuzamos vezető tisztségviselői megbízása az akadémiai és akadémiai költségvetési szerv tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaságokban nem javasolt. Amennyiben jogszabályi összeférhetetlenség nem áll fenn, úgy részletesen indokolni szükséges, hogy mely akadémiai érdek indokolja a párhuzamos vezető tisztségviselői megbízást.
(3) A társaságok működésének tulajdonosi ellenőrzése, a szükséges döntések meghozatalának előkészítése a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) gazdasági társaságokról szóló fejezetének keretei között alapvetően a tulajdonosi képviselő feladata.
A vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egység a társaságok működését szakmai és pénzügyi szempontból folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli. Az értékelés érdekében rendszeres, általános, illetve eseti, egyedi adatkérést, vagy egyéb működést, gazdálkodást érintő tájékoztatást, személyes konzultációt, bejárást stb. kérhet a tulajdonosi képviselőtől. Az Akadémia közfeladataival vagy szellemiségével össze nem egyeztethető, illetve a nem megfelelően eredményes működés esetében javaslatot tesz a működés módosítására, illetve az akadémiai tulajdonosi részvétel megszüntetésére.
Az értékelések alapján a költségvetési szerv tulajdonosi képviseletének engedélye visszavonható, és az Akadémia elnöke által kijelölt más személyhez telepíthető.
(4) A társaságok részére az akadémiai költségvetési szervek tagi kölcsönt nem nyújthatnak.
(5) A gazdasági társaságok eredményességének értékelésénél az Akadémia gazdasági társaságban lévő vagyoni részesedése gyarapodásán és az osztalékon kívül a társaság által az akadémiai költségvetési szerv részére fizetett jogdíjakat vagy más szerződéses díjakat is figyelembe kell venni.
(6) A társaság alapító dokumentumának (társasági szerződés, alapszabály stb.) érdemi módosításának előkészítése során (akadémiai tulajdonosi jogok, kötelezettségek módosulása, tulajdoni arányok változása, jegyzett tőke változása, tőkeemelés, -leszállítás, az üzletrész értékét befolyásoló bármilyen változás stb.) a tulajdonosi képviselő az alapításnál érvényes szabályok megfelelő alkalmazásával köteles a vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egységet értesíteni. Az érdemi módosításba való tulajdonosi beleegyezésről az Akadémia elnöke dönt.
20. § (1) Az akadémiai, illetve az akadémiai költségvetési szerv tagi részvételével működő gazdasági társaságban birtokolt részesedés értékesítése a vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egységnél írásban kezdeményezhető. A kezdeményezésben az intézkedést indokolni szükséges, tájékoztatást kell adni továbbá a várható bevételről, és javaslatot kell adni a bevétel felhasználásáról. Az értékesítés értékbecslés alapján, nyilvános pályáztatással, vagy indokolt esetben, az Akadémia elnökének döntése alapján pályáztatás nélkül történhet.
(2) A részesedések értékesítéséből származó bevétel felett az elnöki engedélyben foglaltak szerint a részesedés tulajdonosa vagy az Akadémia rendelkezik.
(3) Az értékesítésről az Akadémia elnöke a Vagyonkezelő Testület előzetes véleményének ismeretében, a Vezetői Kollégium tagjai több mint felének támogató szavazatával meghozott álláspontjának figyelembevételével dönt.
(4) Az Akadémia arra törekszik, hogy a társasági részesedést haszonnal értékesítse vagy részesedése után osztalék formájában nyereséget realizáljon, figyelembe véve a befektetés sajátos körülményeit, valamint az Akadémia általános befektetési célkitűzéseit.
(5) A társasági részesedést értékesíteni kell, ha az érintett gazdasági társaság két éven keresztül nem teljesíti az előzetesen megállapított teljesítménymutatókat vagy gazdasági mérföldköveket. E szabály alól indokolt esetben az Akadémia elnöke adhat felmentést.
(6) A társasági részesedést értékesíteni kell, ha az érintett gazdasági társaság jogellenes, etikátlan, vagy egyéb olyan magatartást tanúsít, amely hátrányos következményekkel járhat az Akadémia jó hírnevére.
21. § (1) Az Akadémia, illetve az akadémiai költségvetési szervek által az Akadémia javára vásárolt és használati szerződéssel a költségvetési szerv részére átadott tárgyi eszközök az Akadémia tulajdonát képezik. Az Akadémia egyéb szerveinek, gazdasági társaságainak és egyéb szervezeteknek polgári jogi szerződéssel adható át Akadémiai tulajdonú ingó vagyon. Az ELKHT irányítása alatt álló kutatóhelyekkel határozatlan idejű szerződésben rögzített feltételekkel történt ingó vagyon átadás.
(2) A tárgyi eszközök használatba adásáról az akadémiai költségvetési szerv alapító okiratának kiadását (vagy a költségvetési szervnek az Akadémia irányítása alá kerülését) követően az Akadémia Ingóvagyon-használati szerződést köt a költségvetési szervvel.
(3) A használó köteles gondoskodni az általa használt tárgyi eszközök állagmegóvásáról, továbbá viselni a tárgyi eszközök üzemeltetésével összefüggő üzemeltetési, fenntartási és javítási, őrzés-védelmi költségeket. A tárgyi eszközök használatáért az Akadémiai költségvetési szervektől, illetve ELKHT irányítása alatt álló kutatóhelyektől a jogszabályi rendelkezés értemében használati díjat nem szed.
(4) Amennyiben a tárgyi eszközökre az akadémiai költségvetési szervnek már nincs szüksége, a költségvetési szerv köteles azokat elsődlegesen az Akadémia szervezetén belül hasznosításra felkínálni és a fennmaradó eszközök értékesítésére kísérletet tenni. A használó az alaptevékenységéhez átmenetileg nélkülözhető tárgyi eszközöket bérbe adhatja. A bérbeadásból befolyt bevételeit köteles az alaptevékenységével kapcsolatos beruházásra fordítani. Az Akadémia szükségtelenné vált tárgyi eszközei értékesíthetőek.
(5) A használó akadémiai szerv vezetője javaslatot tehet a jogszabályi előírások keretei között a szervezete által használt eszközök elidegenítésére, illetve megterhelésére. 50 millió Ft egyedi, könyv szerinti bruttó értékhatár felett erről az Akadémia elnöke dönt, az 50 millió Ft egyedi, könyv szerinti bruttó értékhatár alatti tárgyi eszközök értékesítéséről, illetve esetleges megterheléséről az MTA Titkárságának gazdasági igazgatója dönt. A megterhelést, illetve az értékesítést az MTA Titkársága koordinálja, a bevétel az Akadémiát illeti meg. Az Akadémia elnöke az 50 millió Ft egyedi, könyv szerinti bruttó értékhatár feletti tárgyi eszköz elidegenítéséről a Közgyűlést, a 25–50 millió Ft egyedi, könyv szerinti bruttó értékhatár közötti tárgyi eszközök elidegenítéséről az Elnökséget utólag tájékoztatja.
(6) Az Akadémia tárgyiasult formában megjelenő digitális vagyonelemeivel való gazdálkodásra a jelen szabályzat tárgyi eszközökkel történő gazdálkodásra vonatkozó rendelkezései az irányadóak. A digitális vagyonhoz kötődő szellemi tulajdonra vonatkozó részletes szabályokat az Akadémia Szellemi Tulajdonkezelési Szabályzata tartalmazza.
22. § (1) Az Akadémia a tulajdonában álló kulturális javak, köztük nemzeti jelentőségű, védett műtárgyak, tudomány- és művészettörténeti jelentőségű tárgyak, muzeális könyvek és kéziratok esetében vagyongazdálkodását a tulajdon megőrzése, állagának és értékének megóvása, tudományos és kulturális értékeinek bemutathatósága és kutathatóságának biztosítása érdekében végzi.
(2) Az Akadémia kulturális javakkal történő gazdálkodására általános szabályként az ingó vagyonnal való gazdálkodás szabályai érvényesek.
(3) Kulturális javakat az Akadémia intézményei közül kizárólag az Akadémia köztestület vásárolhat vagy értékesíthet, azok tulajdonosa csak az Akadémia lehet, kivéve a célzott adományozás vagy örökhagyás esetét.
(4) Az Akadémia tulajdonába került kulturális javak értékesítéséről értékhatártól függetlenül az Akadémia elnöke dönt.
(5) Az akadémiai könyvvagyon, valamint a levéltári és kézirattári dokumentumvagyon, a tudományos művek adatait tartalmazó nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázis (MTMT) és e művek digitális szövegeit tartalmazó repozitórium (REAL) dokumentumainak kezeléséért, hasznosításáért, megőrzésért, állagmegóvásáért, gyarapításának megszervezésért és nyilvántartásáért a Magyar Tudományok Akadémia Könyvtár és Információs Központ felel.
(6) Az ingóságok közé sorolt kulturális javak és műkincsek számviteli nyilvántartását az MTA Titkársága Gazdasági Igazgatósága, a szakmai követelményeknek megfelelő nyilvántartást az MTA Titkársága Kulturális Javak Osztálya (felelős szakmai szervezete) végzi. A két nyilvántartás koherenciáját biztosítani kell.
23. § (1) Az Akadémia elsősorban feltételekhez, szolgáltatás nyújtásához nem kötött adományokat fogadhat el. Az adományozó által feltételekhez kötött adomány esetén az Akadémia által vállalt feltételeknek összhangban kell lenniük az Akadémia feladataival, céljaival.
(2) Az Akadémia számára felajánlott adományokat meg kell vizsgálni jogszerűség, per- és tehermentesség, fenntarthatóság, esetleges egyszeri ráfordítás és folyamatos fenntartatási, működési, őrzési költség szempontjából. Az adomány elfogadásáról (végintézkedés esetén a hagyaték elfogadásáról, az ajándékozási vagy az öröklési szerződés aláírásáról) – az MTA Titkárság Jogi és Igazgatási Főosztályának javaslata, valamint szükség szerint szakértői vélemény alapján – az Akadémia Vezetői Kollégiuma dönt az Alapszabály 67. §-a szerint.
(3) Az adomány abban az esetben is az Akadémia vagyonát képezi, ha a magánszemély az Akadémia valamely költségvetési szervét, szervezeti egységét vagy testületét jelöli meg jogosultként. Ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzési eljárás során az Akadémia tulajdonjogát szükséges bejegyeztetni. Az MTAtv. rendelkezéseivel összhangban ingatlan adomány esetén amennyiben a végintézkedés, öröklési szerződés vagy a vonatkozó jogszabályok alapján kizárólag az Akadémia, mint tulajdonos nem kerülhet önállóan bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba, az adományt elfogadó jogosult az Akadémia mellett használóként (használati jog) bejegyzésre kerülni az ingatlan-nyilvántartásba.
(4) A tudományos célokat közvetlenül nem szolgáló adományok átvétele esetén, amennyiben ez nem ellentétes az akadémiai érdekkel, törekedni kell azok mielőbbi értékesítésére. Ha az adomány értékesítésre kerül, az ebből származó bevétel a végintézkedésben, ajándékozási szerződésben stb. megjelölt intézményt illeti meg, amelyet az intézménynek az adományozó által meghatározott célra kell felhasználni. Az adományok értékesítéséről a Vezető Kollégium döntése alapján az MTA Titkárága gondoskodik.
(5) Az adomány értékesítését követően, ha az adományozó a vagyon felhasználásáról nem rendelkezett és a juttatás célját nem jelölte meg, az Akadémia Vezetői Kollégiuma – ha az adományozó köztestületi tag volt, az illetékes tudományos osztály előzetes véleményének ismeretében – dönt arról, hogy milyen célra kell az adományt felhasználni.
24. § (1) Amennyiben Akadémiai díj vagy éves tudományos ösztöndíj alapítására adomány útján kerül sor, a vagyont az Akadémia elnöke által kijelölt titkársági szervezeti egység, köztestületi vagyonként, elkülönítetten nyilvántartja és kezeli, továbbá megfelelő befektetéssel gondoskodik arról, hogy a vagyon és annak növekménye rendelkezésre álljon a kiadásokhoz. A fel nem használt kamattal a tőkét növelni kell. A díj, ösztöndíj mindaddig odaítélhető, amíg annak anyagi fedezete rendelkezésre áll. Az alapításra szolgáló összeg a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Államkincstárnál vezetett köztestületi számláján kerül elhelyezésre.
(2) A Vezetői Kollégium rendelkezik arról, hogy az Akadémia az adományt kizárólag egy összegben, vagy az adományozó által évente rendelkezésre bocsátva fogadja el. A díj, ösztöndíj fedezetéül szolgáló adomány nem egy összegben történő elfogadására különösen akkor van mód, ha az Akadémia az adomány visszautasítása esetén olyan jelentős összegű felajánlástól esne el, amely nagymértékben hozzájárulna tudományos kutatások végzéséhez, kiemelkedő jelentőségű kutatást támogatna, vagy jelentősen segítené a tudományos utánpótlást.
(3) A tudományos díjat, ösztöndíjat alapítani szándékozó személy részére a Jogi és Igazgatási Főosztály ad tájékoztatást az Akadémia döntéséről. A díj, ösztöndíj szakmai kezelése tudományos osztály vagy az Akadémia elnöke által kijelölt akadémiai szervezet vagy titkársági szervezeti egység feladata.
25. § (1) Az Akadémia tulajdonában lévő ingatlanvagyonról a vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egység ingatlanvagyon-katasztert (a továbbiakban: kataszter) vezet és azt folyamatosan aktualizálja. Az ingatlanok állapotát rendszeresen ellenőrzi.
(2) A kataszter elkülönítetten tartalmazza az ingatlanokra vonatkozó főbb műszaki paramétereket, a tulajdoni lap érvényes bejegyzéseit, továbbá, ha rendelkezésre áll, az ingatlan számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékét, értékbecslés esetén a becsült értékét.
(3) Az ingatlan műszaki vagy jogi adataiban bekövetkezett változást az ingatlant használónak 60 napon belül – okirattal igazolva, vezetői aláírással ellátva – kötelessége írásban jelenteni a katasztert vezető szervezeti egységnek, amely a beérkezett adatok szakmai ellenőrzése és egyeztetése után, szükség esetén helyszíni szemle megtartása mellett a bejelentéstől számított 30 napon belül a változást a kataszteren átvezeti.
(4) A Vagyongazdálkodási irányelvben rögzített kontrolling szemlélet megvalósítása érdekében az évenkénti helyszíni szemlét a használónak a vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egység részére biztosítania kell.
(5) Az ingatlan használója a számviteli törvény szerint évközben az ingatlanra aktivált beruházási és felújítási költségeket egységesen a tárgyévet követő év február végéig köteles írásban lejelenteni a katasztert vezető szervezeti egységnek.
26. § (1) Az akadémia ingatlan használójának – a költségvetési beszámolóval egy időben – a vagyon-gazdálkodásért felelős szervezeti egység által meghatározott adattartalommal külön jelentést kell készíteniük a vagyonhasználati szerződések alapján vagy egyéb módon használatukban lévő ingatlanok esetleges bérbeadásáról, a gazdasági társaságokban való részesedésükről, tárgyi eszközök és készletek állományváltozásáról, az ezekből származó bevételről és annak felhasználásáról, a kiadott tulajdonosi hozzájárulásban foglaltak megvalósulásáról.
(2) A vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egység az Akadémia vagyonát használó szervezetek adatszolgáltatása alapján évente, az éves költségvetési beszámoló részeként összefoglalót készít a Közgyűlés számára az Akadémia vagyoni helyzetéről.
27. § (1) A vagyongazdálkodás részletes szabályait az Akadémia elnöke állapítja meg az Elnökség jóváhagyásával.
(2) A Magyar Tudományos Akadémia Vagyongazdálkodási és vagyonhasznosítási szabályzata annak elfogadásával az Akadémia közgyűlésén kihirdetésre kerül. Mellékleteivel együtt az Akadémiai Értesítőben, illetve az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően a Magyar Tudományos Akadémia honlapján kell közzétenni.
(3) Jelen határozat 2023. május 15. napjával lép hatályba, amellyel egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Tudományos Akadémia Vagyongazdálkodási és vagyonhasznosítási szabályzatának közzétételéről szóló 1/2018. (VI. 15.) számú elnöki határozat.