Magyar

 

Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsának FF/068/2019. határozata

büntetőeljárásról

A Magyar Ügyvédi Kamara Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Dr...... ügyvéd ...... szám alatti lakos, ügyvédi iroda: ..... Ügyvédi Iroda, .................) fegyelmi ügyében a Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsának 2019. 06.12. napján F.24/2019. sz. alatt folyamatban volt fegyelmi eljárásában hozott határozata ellen eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2020. március 4. napján tartott tárgyalásán a következő

határozatot

hozta:

A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsának F. 24/21/1/2009. sz. határozatát részben és akként változtatja meg, hogy eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben kiszabott kizárás fegyelmi büntetés időtartamát 9 évben határozza meg, egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyja.

Kötelezi eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget.

A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.

A határozat jogerős.

A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen - az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint - előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

Indokolás

I. Eljárás alávont ügyvéd adatai

[1] Dr. ..... ügyvéd ............... szám alatti lakos.

Ügyvédi iroda: ..... Ügyvédi Iroda, ...............

[2] Dr...... eljárás alá vont ügyvéddel szemben, korábban az F.9/..... számú fegyelmi eljárásban 30.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetés került kiszabásra.

II. Tényállás

[3] A fegyelmi tanács a ............... Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi igazgatóság Gazdaságvédelmi Osztály 2009. 07. 16. napján kelt bejelentése - valamint eljárás alá vont ügyvéd 2009. 08. 05. napján kelt bejelentése - alapján kezdeményezett fegyelmi eljárást eljárás alá vont ügyvéddel szemben.

[4] Eljárás alá vont ügyvéd ellen a ..... Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Gazdaságvédelmi Osztálya ..... 2008/bü. szám alatt büntető eljárás indult a Btk. 318. § (1) bekezdésébe ütköző és a (6) bekezdése b) pontja szerint minősülő jelentős értékre elkövetett csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt.

[5] Az eljárás alá vont ügyvéd, mint 1. r. vádlott, több társával együtt követett el a gyanúsítás majd a vád tárgyává tett bűncselekményeket. Fiatalok lakáshoz jutását segítő lakáskölcsön állami kezességvállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 6/2006. (I. 12.) Korm. rendelet szabályainak kijátszásával követte el a bűncselekményeket. Ezen rendelet ugyanis tételesen felsorolja azokat a feltételeket, melyek teljesülése esetén az állam készfizető kezességet vállal a központi költségvetés terhére a lakáscélú ingatlan megvásárlásához szükséges hitelfelvétel esetén. Az eljárás alá vont ügyvéd társaival a hitelkérelem benyújtásához szükséges és a törvény által konkrétan megszabott adatokat hamisítottak meg, illetve szerzett be hamis igazolásokat és ennek alapján az I. r. vádlott - tudva a csatolt iratok hamis voltát - készítette el a szükséges szerződéseket, amelyek aztán a pénzintézethez benyújtásra kerültek a hitel folyósítása érdekében. A fenti hivatkozott kormányrendelet keretében keretében a lakáscélú támogatásról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm rendelet értelmében állami támogatás vehető igénybe a központi költségvetésből, amely rendelet alapján nyújtható közvetlen támogatás egyike a fiatalok otthonteremtési támogatása. Az eljárás alá vont ügyvéd és társai e körben is a jogszabályok, a pénzintézeti ügyviteli utasításai és az üzletszabályzat alapján a hiteligénylés, a hitelbírálat, valamint a hitelfolyósításra vonatkozó szabályokat sorozatosan kijátszva követték el a cselekményeket. Ezek közül konkrétan a büntetőítéletben megállapításra került, hogy a hiteligénylés során hamis jövedelemigazolásokat szereztek be és használtak fel. A hiteligénylés során a megvásárolni kívánt ingatlannak nem a tényleges vételárát, hanem annál magasabb összegre nézve terjesztették elő az igényt, minden esetben az így nyert nem legális pénzösszeget egymás között elosztották.

[6] A büntetőeljárásban a ..... Törvényszék által ......B......2012/ ...... sz. ítélet ellen előterjesztett fellebbezés alapján a ..... Ítélőtábla Bf....../2018/...... sz., 2018. június 13. napján jogerős ítélete eljárás alá vont ügyvéddel szemben folyamatban lévő büntető eljárás jogerős befejezését eredményezte.

[7] Az eljárás alá vont ügyvéd (és társai) ellen lefolytatott büntető ügyben született jogerős döntés értelmében a ..... Ítélőtábla Bf....../2018/...... számú jogerős ítéletével dr. .......... vádlott büntetőjogi felelősségét és bűnösségét megállapította, bűnszövetségben elkövetett

- 104 rendbeli csalás bűntette, mint bűnsegéd, melyből 3 rendbeli kísérlet, (Btk. 373. § (1) bek., (4) bek. a) pont)

- 12 rb. csalás bűntette, mint bűnsegéd (Btk. 373. § (1) bek., (3) bek. a) pont)

- 99 rb. költségvetési csalás büntette, mint bűnsegéd, melyből 3. rb. kísérlet (Btk. 396. § (1) bek. a), (2) bek. a) pont)

- 15 rb. társadalombiztosítási, szociális, vagy más jóléti juttatással való visszaélés vétsége, mint bűnsegéd (Btk. 395. § (1) bek.)

- 126 rb. vesztegetés Bűntette (Btk. 290. § (1) bek., (2) bek., (3) bek. b) pont)

- 111 rb. hamis magánokirat felhasználásának vétsége, mint bűnsegéd (Btk. 345. §)

[8] A fenti bűncselekmények miatt az eljárás alá vont ügyvédet halmazati büntetésül 4 évi szabadságvesztésre, és 4 évi közügyektől eltiltásra ítélte, helybenhagyva a ..... Törvényszék által .....B......./2012/...... számú ítéletével az eljárás alá vont ügyvéddel szemben kiszabott 10 évi ügyvédi foglalkozástól eltiltás mellékbüntetését.

III. Az elsőfokú fegyelmi eljárás

[9] Az elsőfokú fegyelmi eljárás a ..... Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Gazdaságvédelmi Osztály 2009. július 16. napján kelt értesítése alapján - melyben értesítették a kamarát az eljárás alá vont ügyvéd gyanúsítotti kihallgatásáról indult el az eljárás. Eljárás alá vont ügyvéd 2009. augusztus 5. napján kelt levelében szintén bejelentette gyanúsítotti kihallgatását.

[10] A B-A-Z Megyei Ügyvédi Kamara elnöke 2009. október 1. napján kelt F.24/1/2009. Határozatával rendelte el a fegyelmi eljárást eljárás alá vont ügyvéddel szemben.

[11] Az ügyben a fegyelmi tanács 2009. december 11. napján tartott tárgyalást az ügyben, ahol a Fegyelmi Tanács az Üt. 62. § (1) bekezdése, illetve a FESZ 25. § (4) bekezdése alapján a fegyelmi eljárást felfüggesztette az eljárás alá vont ügyvéddel szemben folyamatban lévő büntetőeljárás jogerős befejezéséig.

[12] A B-A-Z Megyei Ügyvédi Kamara elnökét 2011. december 22. napján kelt értesítésében tájékoztatta a ..... Megyei Főügyészség, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben vádirat került benyújtásra gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult önálló dolgozója által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmény miatt

[13] Ezt követően az ügyben a Fegyelmi Tanács 2012. február 24. napján tartott tárgyalást, ahol ismertetésre került eljárás alá vont ügyvéd kérelme, hogy az ügyvédi tevékenységének esetleges felfüggesztésének végrehajtását a határozat jogerőre emelkedéséig függessze fel a fegyelmi tanács. Ezt követően a fegyelmi tanács F.24/13-I/2009. számú közbenső határozatával 2012. február 24. napján eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységének gyakorlását felfüggesztette, tekintettel arra, hogy több bűncselekménnyel vádolták meg, mely bűncselekmények közül a súlyosabbnak minősülő csalás büntetési tételének felső határa 10 év. A felfüggesztés a folyamatban lévő büntetőeljárás jogerős befejezéséig, illetve az első fokú felmentő ítélet meghozataláig tartóan került elrendelésre. A fegyelmi tanács ezt követően az eljárást felfüggesztette a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.

[14] A ..... Törvényszék 2018. június 27. napján kelt levelével küldte meg a ..... Törvényszék által ......B..... /2012/...... sz. ítélete és a ..... Ítélőtábla Bf....../2018/...... számon meghozott ítéletét, amelyet követően a fegyelmi főmegbízott indítványozta a fegyelmi eljárás folytatásának elrendelését, amelyre tekintettel 2019. május 24. napján a fegyelmi tanács elrendelte a fegyelmi eljárás folytatását.

[15] A fegyelmi tanács 2019. június 21. napján tartott tárgyalást, amelyen az eljárás alá vont ügyvéd nem kívánt részt venni. A B-A-Z Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Biztosa a tárgyaláson a végindítványát a fegyelmi indítvánnyal egyezően tartotta fenn, azzal, hogy az időközben hatályba lépett ÜTTV-re tekintettel a jogerős bírósági ítéletben írtakra figyelemmel egyértelműen meg lehet állapítani, hogy az eljárás alá vont ügyvéd mindösszesen 467 rb. ügyvédi hivatása felhasználásával elkövetett bűncselekménnyel egyben fegyelmi vétséget is elkövetett. Az FT a tárgyaláson határozatot hozott, amelyben megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a 2017. Évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § a) pontjából fakadó ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő kötelességét vétkesen megszegte, 467 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért őt az Üttv. 108. § e) pontja, 109. § (6) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat számú Fegyelmi Eljárási Szabályzat (FESZ) 26.2. pontja alapján 10 évi időtartamra szóló kizárás fegyelmi büntetéssel sújtotta.

Eljárás alá vont ügyvéd a szükséges iratokat a fegyelmi eljárás során csatolta, a kamara felhívására válaszolt, a fegyelmi ügyben védekezését írásban előterjesztette, a fegyelmi felelősségét és a fegyelmi ügyben előadott tényeket nem vitatta.

IV. A fellebbezés

[16] A határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezett 2019. július 15. napján. Kérte a Magyar Ügyvédi Kamarát, hogy a hivatkozott határozatot változtassa meg, mert a határozat részben megalapozatlan, illetve az ügy érdemére kiható eljárási szabályok megszegése mellett hozták meg a határozatot.

[17] Előadta, hogy érthetetlennek tűnik számára, hogy miért csak a jogerős ítélet meghozatalát követő 1 év elteltével folytatták csak le az eljárást.

Kifogásolta, hogy a határozatból nem derül ki, hogy a ..... Ítélőtábla jogerős ítéletét a bíróságtól mikor kapta meg a Fegyelmi Tanács, álláspontja szerint a bíróság már 2018. július hónapban meg kellett, hogy küldje a többi elítélt írásbeli értesítésével egyidejűleg. (A ..... Törvényszék 2018. június 27. átiratával küldte meg). Álláspontja szerint ránézve sérelmes, hogy a büntetés kiszabása csak egy év késéssel került kiszabásra, így a 10 év kizárás is egy év késéssel kezdődik meg. Álláspontja szerint a tanács már 2018. júliusában minden szükséges irat birtokában volt, ezt követően semmilyen érdemi irat nem került az eljárás részévé. Álláspontja szerint a fegyelmi tanács eljárására, a határidőkre is kógens, egyértelmű szabályok vonatkoznak és a Fegyelmi Tanács a határozat meghozatalára rendelkezésre álló 120 napos határidőt kétszeresen is túllépte, így a határozat nem törvényesen, a szabályok megsértésével került meghozatalra.

[18] Kérte, hogy amennyiben ezen álláspontját nem osztaná az eljáró tanács, úgy az idő elhúzódását értékelje a javára és a 10 év időtartamot, 1 évvel mérsékelje az enyhítő körülményre tekintettel.

[19] Álláspontja szerint jogsértő a határozat azért is, mert bár az tételesen felsorolta az enyhítő körülményeket, de azokat a határozat meghozatalánál még se vette figyelemmel. (1. A bűncselekmények nagyobb részét bűnsegédként követte el, 2. A bűncselekményekkel okozott kárt, annak egy részét, saját anyagi körülményeit is figyelembe véve, méltányolható módon megtérítette, 3. Az eljárást megelőző 10 évben nem volt vele szemben fegyelmi eljárás, 4. A hét év, ami alatt felfüggesztés hatálya alatt állt, sem került figyelembe vételre. 5. Az elkövetés és az elbírálás között jelentős idő telt el)

Álláspontja szerint a határozat alapján összesen 18 évig (7+1+10 év) kerül eltiltásra.

Előadta, hogy tisztában van tettének súlyával és annak negatív hatására az ügyvédség egészére nézve, amiért sajnálatát fejezte ki. Kérte, hogy a kiszabott büntetés idejét csökkenteni szíveskedjen a Fegyelmi Tanács, mert nem került alkalmazásra a fokozatosság elve, az enyhítő körülmények nem kerültek figyelembe vételre.

[17] Az országos fegyelmi megbízott az elsőfokú határozat helybenhagyását indítványozta az Üttv. 138. § c) pontjára tekintettel, annak kiegészítése mellett, amely indítványát a tárgyaláson is fenntartott.

V. A másodfokú fegyelmi tanács határozata

[18] A másodfokú tanács a 2020. március 4. napján megtartott fegyelmi tárgyaláson megállapította, hogy mind az összefoglaló jelentésben, mind az elsőfokú határozat helyes tényállást állapított meg az elsőfokon eljáró fegyelmi tanács. Az eljárás során beszerzett dokumentumokból helyes következtetéseket vont le és helyes tényállást állapított meg, amely tényállást sem a fegyelmi főmegbízott, sem az eljárás alá vont ügyvéd nem is tett vitássá. A fegyelmi főmegbízott kizárólag a tényállás rövid kiegészítését tartotta indokoltnak a büntetőítélet tényállás rövid ismertetésével.

[19] A másodfokú tanács osztja az eljárás alá vont ügyvéd azon védekezését abban a vonatkozásban, hogy az első fokon eljáró tanács késedelmesen, a büntetőítélet kézhez vételét követően a fegyelmi eljárást közel egy év eltelte után folytatta és hozott az ügyben érdemi határozatot. Az így eltelt egy év pedig további egy év eltiltást eredményezett az eljárás alá vont ügyvéd terhére. A másodfokon eljáró tanács úgy értékelte, hogy az a körülmény, hogy az elsőfokú tanács közel egy évig nem tartott fegyelmi tárgyalást, pedig ennek akadálya nem volt, nem eshet az eljárás alá vont ügyvéd terhére, így a kiszabott fegyelmi büntetés mértékét az így terhére eső idővel, azaz egy évvel mérsékelte és az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben kiszabott kizárás fegyelmi büntetés időtartamát 9 évben határozta meg. Egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyja.

A másodfokú fegyelmi tanács hatásköre az Üttv. 136. §-án alapul. A határozatát az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontja alapján hozta meg, a költségviselésről szóló döntése a FESZ VII. fejezet előírásain alapul.

A közigazgatási per megindítására az Üttv. 139. § ad lehetőséget.

A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére. Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A 2017. évi I. törvény (Kp.) 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának.

A Kp. 12. § (3) bekezdés d) pontja, valamint a Kp. 13. § (11) bekezdése alapján „köztestületi jogvita esetében a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes”. A keresetlevél előterjesztéséhez szükséges űrlap a https://www.mük.hu/nyomtatvanyok oldalról tölthető le.

A határozat jogerős és 2020. június 4. napján végrehajtható.