Magyar

 

Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsának FF/091/2019. határozata

a jogi képviselet ellátása során az adatkezelésre vonatkozó szabályok alkalmazásáról

A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa, Dr. XY ügyvéd (KASZ: ..., iroda: ....) fegyelmi ügyében a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019. november 15. napján F-7/2019/21 sz. alatt hozott határozata ellen Dr. XY részéről bejelentett fellebbezés folytán 2020. július 1. napján tartott tárgyalásán a következő

határozatot

hozta:

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának F-7/2019/21 sz. határozatát részben megváltoztatja és megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtja, egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyja.

Kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Szegedi Ügyvédi Kamara pénztárába 25.000 Ft, azaz huszonötezer forint másodfokú eljárási költséget.

Kötelezi a Szegedi Ügyvédi Kamarát, 25.000 Ft, azaz Huszonötezer forint másodfokú eljárási költség megfizetésére.

A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét (összesen: 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint) a Szegedi Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül köteles átutalni a Magyar Ügyvédi Kamara részére.

A határozat jogerős.

A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen - az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint - előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

Indokolás

1.

1.1. Dr. XY eljárás alá vont ügyvéd élettársi vagyonközösség megszüntetése ügyében látta el AB képviseletét CD panaszossal szemben. A megbízás kiterjedt a peres eljárást megelőző egyeztetésre a jogi képviselők között.

1.2. Eljárás alá vont ügyvéd 2018. augusztus 14. napján ügyvédi felszólítást küldött CD panaszosnak, egyben ellenérdekű félnek, melyben az ajánlatra adandó válasz elmaradása esetén kilátásba helyezte, hogy a vita tárgyát képező ingatlan szerzésének körülményei feltárásához megkereséssel fog élni a ... Takarékszövetkezethez, nemcsak mint hitelnyújtó pénzintézethez, hanem mint panaszos munkahelyéhez, feltárva a jogalapot.

1.3. Eljárás alá vont ügyvéd 2018. szeptember 12. napján ügyvédi megkereséssel élt a ... Takarékszövetkezet felé, melyből egyértelműen rögzítésre került, hogy CD panaszos 2013. évtől élettársi kapcsolatban állt eljárás alá vont ügyvéd ügyfelével, AB-val. Eljárás alá vont ügyvéd megkereséséhez mellékelte a felek között folyamatban volt levelezést, mely tanúsítja a peren kívüli megegyezés eredménytelenségét és így az információkérés indokoltságát. A ... Takarékszövetkezet a banktitokra vonatkozó szabályokra hivatkozva nem teljesítette a kért dokumentumok kiadását.

1.4. Eljárás alá vont ügyvéd hasonló tartalommal kereste meg a Csongrád és Békés Megyei Kormányhivatalok illetékes járási földhivatalait, melyek a kért iratokat megküldték részére.

1.5. A peren kívüli megegyezés hiányában eljárás alá vont ügyvéd keresetet nyújtott be vagyonközösség megszüntetése tárgyában az Orosházi Járásbíróságra, mely eljárás jelenleg is folyamatban van.

2.

2.1. CD 2019. február 21. napján terjesztette elő bejelentését, amelyben eljárás alá vont ügyvéd azon eljárását kifogásolta, miszerint panaszos a munkáltatóját, a .. Takarékszövetkezetet egy megkeresés keretében tájékoztatta arról, hogy panaszos AB-val élettársi kapcsolatot létesített, melynek megszűnése okán vagyonjogi elszámolás vált szükségessé. Bejelentő szerint eljárás alá vont ügyvéd azt a látszatot keltette, hogy az Orosházi Járásbíróság előtt élettársi vagyonközösség megszüntetése iránti perben felperesi jogi képviselőként szükséges részére információ a takarékszövetkezet által bejelentőnek nyújtott kölcsön kölcsönszerződésének megismerése.

2.2. Az ügyvédi megkereséssel a panaszos szexuális beállítottságáról olyan személyek szereztek tudomást, akiknek ezt ő nem kívánta volna feltárni, így személyiségi jogai sérültek, továbbá banktitok-sértő magatartás volt az általa ott kötött hitelszerződés bekérése.

2.3. A bejelentés alapján 2019. március 5. napján a vezető fegyelmi biztos elrendelte az előzetes vizsgálatot.

2.4. 2019. március 28. napján eljárás alá vont ügyvéd csatolta igazoló nyilatkozatát és az ügyben keletkezett iratokat. Álláspontja szerint magatartásával sem jogszabályt, sem egyéb kötelezettséget nem sértett.

2.5. 2019. június 14. napján a vezető fegyelmi biztos Bp.36/2019. számú határozatával elrendelte a fegyelmi eljárást, mivel álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd mulasztott akkor, amikor panaszostól a banktitok alóli felmentését nem kérte meg, továbbá személyiségi jogot sértett a panaszos szexuális irányultságának munkáltatója előtti felfedésével. A vezető fegyelmi biztos álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával megsértette az Üttv. 9. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott titoktartási kötelezettséget, valamint a Ptk. 2:42. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott személyiségi jogokat.

3.

3.1. A Bács-Kiskun Megyek Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Bizottságának Elnöke a fegyelmi eljárás lefolytatására a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsát jelölte ki 2019. június 24. napján.

3.2. A Fegyelmi Tanács 2019. július 23. napján és 2019. október 31. napján tartott az ügyben tárgyalást.

3.3. Eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét vitatta. Előadta, hogy a Békés Takarékszövetkezet megkeresésével kizárólag az volt a célja, hogy megfelelően alátámassza kereseti kérelmét az új Pp. szabályai szerint. Eljárás alá vont ügyvéd csatolt egy 2018. június 28. napján kelt tényvázlatot, mely szerint ügyfele kifejezetten kérte panaszos munkáltatójának megkeresését.

3.4. A fegyelmi tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd csatolta az Orosházi Járásbíróság tárgyalási jegyzőkönyvét, mely szerint panaszos úgy nyilatkozott, hogy nem érzi azt, hogy az elküldött levélnek munkahelyi következményei lennének. A folytatólagos tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy mindvégig úgy járt el, hogy ügyfele érdekeit leghatékonyabban képviselje. Az adatbekérő levelet azzal indokolta, hogy az új Pp. alapján a felperesnek mindent a bíróság elé kell tárnia, ezért kereste meg a pénzintézetet. Tagadta, hogy a panaszos szexuális beállítottsága a levél következtében került volna napvilágra. Előadta, hogy tudomása szerint a panaszos a munkakörre úgy került alkalmazásra, hogy volt élettársa juttatta oda. Hivatkozott továbbá arra, hogy konkrét személynek írta a levelet, így nem terhelheti felelősség abban a tekintetben, hogy annak tartalmát nem csak a címzett ismerte meg.

3.5. A fegyelmi tárgyaláson panaszos ismét sérelmezte, hogy kitudódott szexuális beállítottsága, azonban előadta, hogy munkáltatója munkája alapján ítéli meg, joghátrány nem érte. Előadása szerint a levél - mivel annak bizalmas jellege nem volt feltüntetve - a rendes iktatási rendszeren keresztül került feldolgozásra, így több kollégája megismerte tartalmát. Állítása szerint sem eljárás alá vont ügyvéd, sem volt élettársa nem kérte tőle azon adatokat, melyek iránt a pénzintézetet megkeresték. Amennyiben lett volna ilyen kérés, átadta volna az adatokat, így szükségtelen lett volna munkáltatója megkeresése. A folytatólagos tárgyaláson panaszos nem fogadta el eljárás alá vont ügyvéd bocsánatkérését.

3.6. A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást elrendelő határozatban közölt álláspontját végindítványában is fenntartotta.

3.7. A Fegyelmi Tanács megállapította eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét 1 rb. szándékos, fegyelmi vétség elkövetésében. Az elsőfokú határozat indokolása szerint a fegyelmi vétséget eljárás alá vont ügyvéd azzal valósította meg, hogy megbízója utasítására banktitoknak minősülő adatok közlésére kérte fel a hitelintézetet, mely egyben panaszos munkáltatója is volt. Magatartásával megszegte az Üttv. 39. § (4) bekezdését, illetve a megbízás teljesítése során jogsértő bizonyítási eszközt kívánt használni a Pp. 269. § (1) bekezdés d) pontja szerint. Nem vette figyelembe továbbá a megkereséskor a Hpt. 50. § (1) bekezdése szerinti banktitok fogalmát.

3.8. Az elsőfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvédnek a Pp. 265. § (2) bekezdése szerinti bizonyítási szükséghelyzetre való hivatkozása nem megalapozott, figyelemmel a Pp. 184. § (1) bekezdés szerinti állítási szükséghelyzet jogintézményére.

3.9. Az elsőfokú határozat megállapította, hogy bár panaszost joghátrány a munkahelyén nem érte, eljárás alá vont ügyvéd megsértette a Ptk. 2:42. § (1) és (2) bekezdése alapján személyiségi jogait.

3.10. Az első fokon eljáró fegyelmi tanács enyhítő körülményként vette figyelembe eljárás alá vont ügyvéd megbánást tanúsító magatartását, és pénzbüntetés fegyelmi büntetést alkalmazott, melynek összegét 150.000 Ft-ban határozta meg.

4.

4.1. Eljárás alá vont ügyvéd 2019. december 11. napján - törvényes határidőben - fellebbezést terjesztett elő az elsőfokú határozat ellen. Fellebbezése indokolásában előadta, hogy a megállapított tényállás ellentétes az iratok tartalmával, valamint helytelen ténybeli következtetéseket tartalmaz.

4.2. Eljárás alá vont ügyvéd álláspontja szerint nem sértette meg a hitelintézeti törvény szerinti banktitkot, mivel annak megtartása a hitelintézeti törvény hatálya alá tartozó pénzintézet kötelezettsége. Álláspontja szerint a kérelemben szereplő adatok kiszolgáltatására vonatkozó igény nem sérthet banktitkot, mivel csak a banktitoknak minősülő adat kiszolgáltatása eredményezheti a banktitok megsértését. A kérelem maga az eljárás alá vont ügyvéd és ügyfele által nem ismert és a kérelem alapján megismerni kívánt adattartalomra hivatkozik. Hivatkozott továbbá a Hpt. 161. § (1) bekezdés a) pontjának második fordulatára, mely a banktitok harmadik személy részére történő kiadás lehetőségéről rendelkezik. Indokolása szerint a Hpt. kifejezetten előírja, hogy kérelmező az adatigénylés célját megjelölje.

4.3. A személyiségi jogok megsértése körében eljárás alá vont ügyvéd hivatkozott a Ptk. 2:42. § (3) bekezdésére. Nyilatkozott, hogy panaszosnak és jogi képviselőjének írt leveleimben tájékoztatta panaszost arról, hogy amennyiben a vagyonközösség megosztását időhúzó magatartásával akadályozza, úgy peres eljárást kezdeményez, melyhez szüksége lesz a hitelfolyósító intézet megkeresésére a jogalap feltárásával. Mivel sem panaszos, sem jogi képviselője érdemi nyilatkozatot nem tettek, álláspontja szerint a tájékoztatás ismeretében panaszos a Ptk. 6:4. § (2) bekezdése alapján ráutaló magatartással hozzájárulását adta a megkereséshez. Tagadta felelősségét abban, hogy a hitelintézet több munkatársa értesült a levél tartalmáról. Továbbá hivatkozott korábbi nyilatkozatára, miszerint panaszos munkahelyén ismert volt szexuális beállítottsága.

4.4. Eljárás alá vont ügyvéd hangsúlyozta, hogy mindvégig ügyfele érdekében, a jogszabályi keretek között járt el.

4.5. Eljárás alá vont ügyvéd hivatkozott a Pp. indokolására, mely megerősíti, hogy állítási és bizonyítási szükséghelyzetben szükséges igazolni a fél bizonyítási akadályra vonatkozó állítását. E körben tehát felperesnek igazolnia kellett, hogy a bizonyítási eszköz beszerzéséhez valamennyi szükséges intézkedést megtette. Utal arra továbbá, hogy a Pp. 269. § alapján a jogsértő bizonyítási eszköz alkalmazásának eljárásjogi következményei vannak, az nem értékelhető az Üttv. 39. § (4) bekezdésébe ütköző tevékenységnek.

4.6. Eljárás alá vont ügyvéd kérelme az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezésére és az eljárás megszüntetésére irányult.

5.

5.1. Az országos fegyelmi főbiztos 2020. január 13. napján terjesztette elő észrevételeit. Álláspontja szerint bár az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésben előadott érvei elgondolkodtatóak, az elsőfokú határozat által megállapított tényállás kellőképpen bizonyított, a levont jogi következtetés helytálló.

5.2. Véleménye szerint mérlegelni kell, hogy terheli-e felelősség eljárás alá vont ügyvédet a személyiségi jogok megsértése kapcsán. Az a tény, hogy a levél tartalma széles körben ismertté vált, kétségtelenül nem róható fel eljárás alá vont ügyvédnek.

5.3. 2020. május 25. napján eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatot nyújtott be a másodfokú fegyelmi tanácshoz, mely szerint nem járul hozzá a 2020. június 10. napjára kitűzött fegyelmi tárgyalás távollétében történő megtartásához. Beadványában korábbi nyilatkozatait fenntartotta, és ismételten csatolta a pénzintézethez küldött megkeresést.

6.

6.1. A Magyar Ügyvédi Kamara Másodfokú Fegyelmi Tanácsa 2020. július 1. napján tartott fellebbezési tárgyalást, melyen az országos fegyelmi főbiztos, valamint az eljárás alá vont ügyvéd szabályszerű idézésre megjelentek.

6.2. Eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson korábban benyújtott fellebbezését fenntartotta, valamint előadta, hogy az új Pp. miatt minden ügyvéd nehéz helyzetbe került. Eljárása során ügyfele érdekeit tartotta szem előtt, ennek körében értelmezte a Pp. keresetlevélre vonatkozó rendelkezéseit. Fenntartotta abbéli álláspontját, hogy szükséges volt a pénzintézet megkeresése a per megindításához, mely jelenleg is folyamatban van. Állítása szerint a vagyonjogi perben meghallgatott tanúk előadásai alapján panaszos szexuális beállítottsága ismert volt a munkahelyén. Eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata szerint nem érzi magát vétkesnek.

6.3. Az országos fegyelmi főbiztos az írásban benyújtott álláspontját fenntartotta. Megismételte, hogy álláspontja szerint nem terheli felelősség eljárás alá vont ügyvédet abban, hogy panaszos munkahelyén ismertté vált a levél tartalma.

6.4. A másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezéssel támadott határozatot teljes terjedelmében felülbírálta, és azt állapította meg, hogy a fellebbezés részben alapos.

6.5. A másodfokú fegyelmi tanács megállapította, hogy az első fokon eljárt fegyelmi tanács a bizonyítást a határozathozatalhoz szükséges mértékben lefolytatta, a történeti tényállást pontosan rögzítette. Mindezekért a másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú tanács által megállapított tényállást a másodfokú eljárás alapjául fogadta el. A másodfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint azonban az első fokon eljárt fegyelmi tanács a megállapított tényállásból részben helytelen ténybeli jogi következtetéseket vont le.

6.6. A másodfokú fegyelmi tanács osztja azon álláspontot, hogy az ügyvédi hivatás gyakorlása során elsődleges az ügyfél képviselete. Meg kell határozni azonban, hogy hol vannak ennek a képviseletnek a jogszabályok által meghatározott korlátai.

6.7. A másodfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint a hivatás gyakorlása során az ügyvéd kötelessége az ügyfél képviselete, amelynek azonban csak és kizárólag a hatályos jogszabályok betartása mellett tehet eleget. Az ügyvéd tevékenysége során beadványaiban, levelezésében kirekesztő, emberi méltóságot sértő közléseket nem használhat. Ennek megítélése elsősorban bírósági hatáskörbe tartozik, ezért a másodfokú fegyelmi tanács ebben a kérdésben nem foglalt állást. Ugyancsak mellőzte a másodfokú fegyelmi tanács a banktitok megsértésére vonatkozó jogszabályok vizsgálatát. Ezzel kapcsolatban megjegyzi a másodfokú fegyelmi tanács, hogy a banktitokra és ezek megsértésére vonatkozó jogszabályok hatálya a pénzintézetekre terjed ki, banktitok megsértése az ügyvédi tevékenység gyakorlása során jelen ügyben fogalmilag kizárt.

6.8. A másodfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd részéről a pénzintézet megkeresése a megbízás tárgyát képező üggyel kapcsolatos adatszolgáltatás érdekében önmagában indokolt. Az adatkérés a megbízás teljesítése érdekében a célzott joghatás elérése érdekében okszerűnek tekinthető. Az eljárás alá vont ügyvéd megkeresésével kapcsolatban ugyanakkor a másodfokú fegyelmi tanács részéről annak vizsgálata szükséges, hogy a megkeresés során a nem vitásan különleges adat (szexuális irányultság) felhasználása és átadása szükséges, indokolt és arányos volt-e, azaz a megkeresésé tartalma megfelelt-e a jogszabályi előírásoknak.

6.9. 2018. május 25. napjától az ügyvédek adatkezelésére is vonatkozik az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (GDPR), mely előírja az adatkezelő számára a célhoz kötöttség és az adattakarékosság elvét. Az ügyvédnek a megkeresés során mérlegelnie kell, hogy kinek és milyen adatokat ad át az adatgyűjtés érdekében. A szükségesség és arányosság vizsgálata során fokozott figyelmet kell fordítani a különleges személyes adatok kategóriáira.

6.10. A másodfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint a hitelintézet megkeresése teljesíthető lett volna az eljárás alá vont ügyvéd részéről a fenti különleges személyes adatok átadása nélkül is.

6.11. Az eljárás alá vont ügyvéd megkeresésében a másodfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint a különleges adat átadásával megsértette a GDPR 5. cikk (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt célhoz kötöttség és adattakarékosság elvét az adattovábbítás során, és ezzel a magatartásával fegyelmi vétséget követett el.

6.12. A másodfokú fegyelmi tanács enyhítő körülményként értékelte, hogy mind a Pp., mind a GDPR új kihívások elé állította az ügyvédeket, mivel az új gyakorlat még nem kristályosodott ki ezen jogszabályok vonatkozásában.

6.13. Ugyanakkor nem vitatható, hogy az adatvédelmi szabályok fokozott betartása olyan kötelezettség, amelynek a jövőben fokozott jelentőséget kell tulajdonítani, különös tekintettel a különleges személyes adatok védelmére. A másodfokú fegyelmi tanács rámutat, hogy számtalan különleges adattípus van, melyeket egyaránt fokozott védelemben kell részesíteni.

6.14. A kifejtettek alapján a másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú fegyelmi határozatot az FE 35.2. pontja alapján a fellebbezési kérelem keretei között bírálta felül, és az Üttv. 138. § (1) bekezdés b.) pontja alapján részben megváltoztatta.

6.15. A másodfokú fegyelmi tanács az eset összes körülményeit figyelembevéve a büntetés kiszabás során nem tartotta indokoltnak pénzbüntetés fegyelmi büntetés alkalmazását. Enyhítő körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd vonatkozásában azt, hogy a jogi képviselő számára az új eljárási szabályok (Pp., Be.) olyan, a korábbi gyakorlattól eltérő új eljárásjogi intézményeket vezettek be, amelyeknek jelenleg még nincs kialakult gyakorlata és erre figyelemmel a perlés előtti tényállás feltárás keretében a pénzintézet részére küldött megkeresésben nem kellő körültekintéssel járt el. A büntetés kiszabása során ezt a körülményt a kötelezettségszegés súlyának megítélésekor az eljárás alá vont ügyvéd javára értékelte. A büntetés kiszabása során ugyancsak az eljárás alá vont ügyvéd javára enyhítő körülményként értékelte a fegyelmi tanács a GDPR szabályok értelmezésével kapcsolatos bizonytalanságokat. Ugyanakkor rámutat a másodfokú fegyelmi tanács arra, hogy az adatkezeléssel kapcsolatos jogszabályi előírások maradéktalan betartása és betartatása kiemelt generál preventív cél az ügyvédség számára. Az ügyvédség számára kiemelten fontos, hogy az ügyvédi hivatást gyakorlók tevékenységük során, mint adatkezelők, megfelelő és alapos módon alátámasszák a jogos érdekre való hivatkozás megalapozottságát, és a jövőben az ehhez szükséges érdekmérlegelési tesztet jogszerűen elvégezzék. Ezért a másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú határozatban kiszabott pénzbüntetés helyett - azt enyhítve - az eljárás alá vont ügyvédet írásbeli megrovás fegyelmi büntetésben részesítette.

6.16. Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése részben alapos volt, ezért az FE 40.2. c) pontja alapján a másodfokú eljárásban felmerült költségek viselésére részben eljárás alá vont ügyvédet, részben a Szegedi Ügyvédi Kamarát kötelezte.

6.17. A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére. Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A 2017. évi I. törvény (Kp.) 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának. A Kp. 12. § (3) bekezdés d) pontja, valamint a Kp. 13. § (11) bekezdése alapján „köztestületi jogvita esetében a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes”. A keresetlevél előterjesztéséhez szükséges űrlap a https://www.mük.hu/nyomtatvanyok oldalról tölthető le.

A határozat jogerős és 2020. szeptember 22. napján végrehajtható.