A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. február 14. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 1 (egy) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
Sz. I., mint a L. Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezetője (a továbbiakban: bejelentő) bejelentésében az eljárás alá vont ügyvéd etikátlan magatartását kifogásolta arra hivatkozással, hogy a L. Kft megbízásából készített szerződésekkel kapcsolatosan kialakult jogvita során az eljárás alá vont ügyvéd az okiratszerkesztői minősége ellenére az ellenérdekű fél képviseletében járt el, továbbá álláspontja szerint ezzel ügyvédi titoksértést is megvalósított.
A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa összeférhetetlen ügyvédi magatartás kifogásolása tárgyában az előzetes vizsgálati eljárást hivatalból elrendelte, egyben felhívta az eljárás alá vont ügyvédet az észrevételei megtételére és az ügyben keletkezett, releváns iratok csatolására.
Az eljárás alá vont ügyvéd a beadványában észrevételeit előterjesztette és annak mellékleteként a bejelentő jogi képviselőjével történt e-mailváltásait csatolta.
A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett. A fegyelmi biztos álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Üttv.) 1. § (3) bekezdését, a 29. § (1) bekezdését, a 20. § (1), (4), (7), (8) bekezdéseit, 43. § (5) bekezdését, továbbá az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 4.1, 5.14/A pontjait, mellyel 1 (egy) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Tényállás:
A bejelentő, mint vevő és a T. Kft, mint eladó között adásvételi előszerződés jött létre 2019. október 16. napján az eladó tulajdonában álló kozmetikai termékek, eszközök, felszerelések (árukészlet), a kereskedelmi tevékenységhez tartozó tárgyi eszközök, a www.[...] weboldal és online termékértékesítési rendszer, valamint a kereskedelmi tevékenységet támogató vagyoni értékű jogok adásvételére (a továbbiakban: előszerződés).
Az előszerződés 3.2./ pontja értelmében „a Felek meghatalmazták a dr. [...] Ügyvédi Irodát (ügyintéző: dr. [...] ügyvéd), hogy a jelen és a Végleges adásvételi szerződést elkészítse, ellenjegyezze, a Teljes Vételár biztosítékaként szolgáló jelzálogjog földhivatali bejegyzése során eljárjon”. Eljárás alá vont ügyvéd a meghatalmazást az előszerződés ellenjegyzésével elfogadta.
Az előszerződést az eljárás alá vont ügyvéd készítette és ellenjegyezte.
A szerződéskötést megelőzően, annak tartalmára vonatkozóan az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő jogi képviselője, dr. V. S. ügyvéd e-mailben folytatott egyeztetést részben egymással közvetlenül, részben a két cég ügyvezetőin keresztül.
Az előszerződés aláírásakor azonban kizárólag az eljárás alá vont ügyvéd volt jelen, így az előszerződésen is csak az ő ellenjegyzése szerepelt. Az előszerződés szövegében a bejelentő saját jogi képviselővel való eljárására vonatkozóan rendelkezés nem szerepelt.
A fenti előszerződést megelőzően a bejelentő, mint vevő által megbízott jogi képviselő, dr. V. S. ügyvéd az adásvételi jogügylet gazdasági társaság kiválása útján történő megvalósítására irányuló koncepciója alapján előkészített egy másik szerződéstervezetet is, amit azonban az eladó T. Kft tulajdonosa, T. J. nem fogadott el, így az aláírásra nem került.
Az előszerződés alapján a felek 2019. december 19. napján végleges adásvételi szerződést kötöttek (a továbbiakban: adásvételi szerződés), amelyben az előszerződésben foglaltakon túl meghatározták a vételárat és annak fizetési ütemezését is. Az adásvételi szerződés záró rendelkezései között, a 3.1/ pontban „a Felek meghatalmazták a dr. [...] Ügyvédi Irodát (ügyintéző: dr. [...] ügyvéd), hogy a jelen szerződést elkészítse, ellenjegyezze, a Teljes Vételár biztosítékaként szolgáló jelzálogjog módosításának földhivatali bejegyzése során eljárjon. Dr. [...] ügyvéd a meghatalmazást az előszerződésen (helyesen szerződésen) tett ellenjegyzésével fogadja el.” Az adásvételi szerződést a Feleken túl a jelzálogkötelezett is aláírta.
Az adásvételi szerződés aláírásakor kizárólag az eljárás alá vont ügyvéd volt jelen, így az adásvételi szerződésen is csak az ő ellenjegyzése szerepelt. Az adásvételi szerződés szövegében a bejelentő saját jogi képviselővel való eljárására vonatkozóan rendelkezés nem szerepelt.
Az időközben kialakult Covid járványra tekintettel és egyéb szavatossági indokok miatt a bejelentő 2020 januárjában kezdeményezte az adásvételi szerződés módosítását a T. Kft ügyvezetőjének, T. J.-nak küldött e-mailjében, amelyet az eljárás alá vont ügyvéd is megkapott. A felek tárgyaltak, melynek alapján az eljárás alá vont ügyvéd több módosítási javaslatot is készített, azonban megegyezés hiányában aláírt okirat nem született.
Az eljárás alá vont ügyvéd irodája a bejelentő részére 2020. szeptember 4-én állította ki a számláját, 2020. szeptember 4-i teljesítéssel és 2020. szeptember 17-i fizetési határidővel. A számla összege 254.000,-Ft volt, megnevezése SZJ 74.11.1. Jogi szolgáltatás, ügyvédi munkadíj (konzultáció, okiratszerkesztés, T. Kft adásvételi, jelzálogszerződés elkészítése, ingatlan-nyilvántartási eljárás.) Bejelentő a számlát kiegyenlítette.
A felek között kialakult jogvitára tekintettel a bejelentő az adásvételi szerződés alapján őt terhelő fizetési kötelezettségét nem teljesítette.
Az eljárás alá vont ügyvéd - hivatkozással a bejelentő által a T. Kft részére küldött igényérvényesítési levélre - a T. Kft nevében 2020. október 16-án ügyvédi felszólítást küldött a bejelentő részére azzal, hogy a fizetési kötelezettségének tegyen eleget.
Az eljárás alá vont ügyvéd ezt követően 2020. november 12. napján ügyvédi meghatalmazást fogadott el az adásvételi szerződés tárgyában keletkezett jogvitában a T. Kft képviseletének ellátására, majd 2020. november 16-án írásban megkereste a bejelentő jogi képviselőjeként megjelölt dr. V. S. ügyvédet.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2021. január 28. napján felszámolási eljárást kezdeményezett a bejelentővel szemben a T. Kft általános jogutódja, az M. Kft nevében. A kérelem visszautasítására tekintettel az eljárás alá vont ügyvéd 2021. február 23. napján a felszámolási kérelmet ismételten benyújtotta.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2021. június 22-én az adásvételi szerződésből fakadó vételárkövetelés érvényesítése végett újabb ügyvédi meghatalmazást fogadott el a T. Kft általános jogutódja, az M. Kft részéről, majd annak alapján 2021. június 29-én az M. Kft nevében fizetési felszólítást küldött a bejelentő részére.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos végindítványában az eljárás alá vont ügyvéd terhére egy rendbeli szándékos fegyelmi vétség megállapítását kérte. Álláspontja szerint a keletkezett előszerződés és adásvételi szerződés, illetve azok tervezete közvetlenül az eljárás alá vont ügyvéd és dr. V. S. ügyvéd között nem fordult elő a levélváltásokban, így nem lehet megállapítani, hogy ezen okiratok elkészítésében mindkét ügyvéd részt vett volna. Az is egyértelműen megállapítást nyert a bizonyítékok alapján, hogy nem az a szerződéstervezet került aláírásra a felek részéről, amelyet dr. V. S. ügyvéd az eljárás alá vont ügyvéd részére 2019. október 3-án megküldött. A bizonyítékok alapján azon szerződéseknél, amelyek elkészítésében mindkét ügyvéd részt vett - különösen a jelzálogjog alapítására vonatkozó szerződésnél - mindkét ügyvéd aláírása szerepel az okiraton.
Mindezekből, illetve abból, hogy a bejelentő nevére szóló számla kifejezetten a T. Kft-vel kapcsolatos okiratszerkesztés, adásvételi szerződés, jelzálogszerződés, ingatlan-nyilvántartási eljárás vonatkozásában került kiállításra, álláspontja szerint kétséget kizáróan bizonyított, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az ügyletkötés során mindkét felet képviselte.
A büntetés kiszabása körében nyomatékos enyhítő körülményként kérte értékelni, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben az ügyvédi bejegyzése óta (1991) fegyelmi eljárás nem volt. Pénzbüntetés fegyelmi büntetés kiszabására, továbbá az eljárási költségekben való marasztalásra tett indítványt.
Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata:
Eljárás alá vont ügyvéd az eljárás megszüntetését kérte. Álláspontja szerint a bejelentő számára első pillanattól kezdve nyilvánvaló volt, hogy ő a T. Kft állandó jogi képviselője, ekként kizárólag az ő képviseletében jár el, míg a bejelentő is saját jogi képviselővel, dr. V. S. ügyvéddel járt el, akivel részéről a közvetlen kapcsolattartás elsősorban telefonon történt. Elismerte, hogy dr. V. S. ügyvéd az adásvételi előszerződés és a végleges Adásvételi szerződés aláírásakor nem volt jelen, így rá hárult a feladat, hogy az okiratokat ellenjegyezze, amely azonban nem jelentette azt, hogy a jogügylet során mindkét felet képviselte volna. Az ügyvédi munkadíj számla tekintetében előadta, hogy az már az aláírt szerződés módosítására vonatkozó tervezetek munkadíja volt, amely a felek közötti elszámolás alapján a bejelentő gazdasági társaságot terhelte, ugyanakkor valóban figyelmetlen volt a számla kiállítása során, annak tartalmi megnevezését illetően.
Előadta továbbá azt is, hogy fel sem merült benne, hogy a szerződések ellenjegyzése során tájékoztatnia kellene a bejelentőt arról, hogy az ellenjegyzés köztük ügyvédi megbízási jogviszonyt nem hoz létre, tekintettel arra, hogy egyértelmű volt, mindkét fél saját ügyvéddel jár el az ügyletkötés során. Ha azonban mégis hibázott volna, akkor annak következményeit kész vállalni.
A fegyelmi tanács döntése:
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvénynek (Üttv.) a fegyelmi felelősség megítélése alapjául szolgáló anyagi jogi rendelkezései 2018. január 1. napján léptek hatályba. A jelen fegyelmi eljárásra alkalmazandó, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 1.4. pontja értelmében a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.
A FESZ 42.2. pontja alapján pedig e szabályzat rendelkezéseit a 2019. január 1-jét követően megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni.
A jelen ügyben kifogásolt ügyvédi magatartásra 2019 ősze és 2021 júniusa között került sor, így mind az anyagi jogi normák, mind az eljárás tekintetében az Üttv. és a FESZ rendelkezései az irányadóak.
Az Üttv. 107. § értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, (...)
Az Üttv. 29. § (1) bekezdése értelmében a megbízási szerződést írásba kell foglalni, tekintettel arra, hogy az Üttv. 27. § (1) bekezdés a) pontja szerint az ügyvédi tevékenység megbízás alapján folytatható.
Az Üttv. 43. § (5) bekezdése szerint, ha az ügyvédi tevékenység ellátásának olyan okirat ellenjegyzése is a részét képezi, amelynek valamely szerződő fele az okiratot szerkesztő ügyvédnek az adott ügy ellátására nem adott megbízást az okiratot szerkesztő ügyvéd az okirat aláírását megelőzően írásban köteles e felet tájékoztatni arról, hogy az ellenjegyzés az okiratot szerkesztő ügyvéddel megbízási jogviszonyt nem hoz létre.
Az ÜESZ 5.14/A pontja szerint, ha az ügyvéd az Üttv. 43. § (5) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, úgy kell eljárnia, mintha az ügyfelével szerződő fél is megbízást adott volna számára az ügy ellátására.
Az Üttv. 20. § (1) bekezdése értelmében az ügyvéd nem vállalhatja ügyvédi tevékenység végzését olyan ügyfelek számára, akiknek az érdekei egymással ütköznek.
Az Üttv. 20. § (4) bekezdés szerint az ügyvéd nem folytathat olyan ügyvédi tevékenységet, amely összeütközésbe kerülne korábbi ügyfelével szemben vállalt kötelezettségével, kivéve, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés, vagy ha a korábbi ügyfél ehhez - a tájékoztatást követően - hozzájárult.
Az Üttv. 20. § (7) bekezdés b) pontja szerint, ha két vagy több ügyfél érdekei összeütközésbe kerülnek, a 20. § (1) bekezdésében foglalt tilalom nem vonatkozik az ügyvédre, ha az ügyfelek az összeütközés tudatában beleegyezésüket adták ahhoz, hogy az ügyvéd a másik fél javára is vállalhassa ügyvédi tevékenység végzését.
Az Üttv. 20. § (8) bekezdése szerint az ügyvéd az ügyfelek érdekei összeütközésének lehetőségét a megbízás elvállalása után is folyamatosan köteles vizsgálni, ha ennek során azt állapítja meg, hogy a tevékenység nem lenne vállalható egyidejűleg két vagy több ügyfél vonatkozásában, mindegyik érintett ügyféllel köteles az összeférhetetlen ügyre mindegyik megbízást megszüntetni.
Az Ügyvédi Etikai Szabályzat (ÜESZ) 4.1. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultnak kiemelt figyelmet kell fordítania arra, hogy munkája során még a látszata se merülhessen fel az Üttv. szerinti összeférhetetlenség bármely formájának.
Az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi irodája és a T. Kft között 2016. április 1. napjától általános ügyvédi tevékenység ellátására vonatkozó állandó ügyvédi megbízási szerződés áll fenn, amely általánosságban okiratok és szerződések szerkesztésére is kiterjed.
A bejelentő és a T. Kft közötti adásvételi jogügyletre, így az adásvételi előszerződés és az adásvételi szerződés elkészítése tárgyában külön írásbeli ügyvédi megbízási szerződés nem készült, a tényvázlat írásba foglalására sem került sor annak ellenére, hogy mind az előszerződés (3.1 pont), mind az adásvételi szerződés (3.2 pont) akként rendelkezett, hogy „a Felek meghatalmazták a dr. [...] Ügyvédi Irodát (ügyintéző: dr. [...] ügyvéd,), hogy a jelen szerződést elkészítse, ellenjegyezze, a Teljes Vételár biztosítékaként szolgáló jelzálogjog módosításának földhivatali bejegyzése során eljárjon”.
Figyelemmel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő között az ügyvédi megbízási szerződés írásba foglalására nem került sor, az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 29. § (1) bekezdésben foglaltakat. Írásbeli megbízási szerződés hiányában a megbízás tartalmának bizonyítása az eljárás alá vont ügyvédet terhelte.
Az okiratok, a bejelentő tanúvallomása és az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata alapján az egyértelműen megállapítható, hogy mind az előszerződést, mind az adásvételi szerződést kizárólag az eljárás alá vont ügyvéd szerkesztette és ellenjegyezte. Figyelemmel azonban az eljárás alá vont ügyvéd védekezésére, a Fegyelmi Tanácsnak azt kellett az eljárás során megvizsgálnia, hogy a bejelentő jogi képviselője, dr. V. S. ügyvéd részt vett-e és milyen módon az ügyletkötés során, illetőleg - erre az ügyletre vonatkozó írásbeli megbízási szerződés hiányában - az eljárás alá vont ügyvédet az állandó megbízója, a T. Kft mellett a bejelentő is megbízta-e, avagy a bejelentő saját jogi képviselővel járt-e el.
Eljárás alá vont ügyvéd az eljárás során következetesen állította, hogy a bejelentő előtt ismert volt az a tény, hogy ő a T. Kft ügyvédje, így csak az ő képviseletében jár el az ügyletkötés során. Ezen állításának azonban ellentmond az általa készített és ellenjegyzett előszerződés és adásvételi szerződés szövegezése, a bejelentő tanúvallomása, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd által kiállított számla tartalmi megjelölése is.
Tény, hogy történtek e-mailváltások az eljárás alá vont ügyvéd és dr. V. S. ügyvéd között, azonban olyan e-mailt, melyet a két ügyvéd az előszerződés, illetőleg az adásvételi szerződés tartalmát illetően váltott volna, eljárás alá vont ügyvéd nem tudott csatolni.
A rendelkezésre álló e-mail váltások azt támasztják alá, hogy a társaságok ügyvezetői elsődlegesen egymással közvetlen, illetőleg mindketten az eljárás alá vont ügyvéddel kommunikáltak, és a két ügyvéd között ezen két szerződés tárgyában írásbeli kommunikáció közvetlenül nem zajlott, a tervezetek közöttük nem fordultak meg. Az eljárás alá vont ügyvéd, noha hivatkozott arra, hogy még az adásvételi szerződés aláírásának napján is kapott az ügyvéd kollégától észrevételt, a csatolt e-mail alapján azonban az volt megállapítható, hogy azt részére Sz. I., a bejelentő L. Kft ügyvezetője küldte meg, továbbítás formájában.
Önmagában egy jogi képviselő véleményezése egyébként sem negligálja azt a tényt, hogy az okiratszerkesztő ügyvéd mindkét fél megbízásából eljárt, ezt támasztja alá az okiratokból fent már idézett 3.1. és 3.2. pont, továbbá a bejelentő, mint tanú vallomása, amely szerint az eljárás alá vont ügyvéd szóban megbízást kapott a bejelentőtől valamint az eljárás alá vont ügyvéd által az okiratszerkesztési tevékenységre kiállított számla is.
Amennyiben az eljárás alá vont ügyvéd saját magát kizárólag a T. Kft jogi képviselőjének tekintette, akkor járt volna el helyesen, ha az Üttv. 43. § (5) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségének eleget tesz, azt a szerződésekben egyértelműen rögzíti, mely által a későbbiekben az összeférhetetlen ügyvállalás fel sem merülhetett volna.
Az eljárás alá vont ügyvéd és dr. V. S. ügyvéd közvetlen kommunikációja az eredeti, dr. V. S. ügyvéd által elkészített cégkiválással történő üzletrész adásvételt, illetőleg a jelzálogszerződést kivéve, a már az aláírt szerződések teljesítésével, szavatossági igényekkel kapcsolatos jogviták tárgyában zajlott, így azt a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd részéről bizonyítékként elfogadni nem tudta.
Kétségtelen, hogy a bejelentő a tanúvallomásában úgy nyilatkozott, hogy dr. V. S. ügyvéd „Hát látta a szerződést... leveleztek, véleményezte, legalábbis az előszerződést biztosan...”, ugyanakkor arra vonatkozóan is egyértelmű nyilatkozatot tett, hogy szóban megbízta az eljárás alá vont ügyvédet az adásvételi jogügylettel kapcsolatosan, „T. úr jelenlétében, az ő kérésére ... nekem egyszerűbb lett volna a saját ügyvédemet megbízni, de ez egy kényszer szülte dolog volt”, miután a saját ügyvédje által megfogalmazott előszerződést a T. Kft képviselője nem fogadta el.
Megjegyzi a Fegyelmi Tanács, hogy azon okirattervezet tekintetében, az előszerződés aláírását követően keletkezett vételi jogot alapító szerződés, amelyet dr. V. S. ügyvéd készített, ellenjegyzőként mindkét jogi képviselő irodája feltüntetésre került.
Az eljárás alá vont ügyvéd irodája által kiállított számla tartalma (konzultáció, okiratszerkesztés, T. Kft adásvételi, jelzálogszerződés elkészítése, ingatlan-nyilvántartási eljárás) is egyértelműen utal a közös megbízásra, amelyet alátámasztott az eljárás alá vont ügyvéd azon nyilatkozata is, mely szerint „... 2019. decemberben a szerződés aláírásakor már fizetni szeretett volna a Sz. úr, de én nem akartam azt, T. úrral akartam egyeztetni, akinek óradíjas alapon, teljesítménykimutatás alapján számláztam havonta az állandó megbízásunk alapján.”
Az eljárás alá vont ügyvéd azon védekezését, hogy ő az ügyletkötés során kizárólag a T. Kft jogi képviselőjeként járt volna el, a Fegyelmi Tanács a fentiek szerint, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján elfogadni nem tudta.
Az eljárás során nem volt vitatott, hogy a szerződések aláírását követően kialakult jogvitában az eljárás alá vont ügyvéd a T. Kft, illetőleg annak általános jogutódja, az M. Kft részéről kapott és vállalt megbízást a bejelentő L. Kft-vel szemben.
Tekintettel arra, hogy az előszerződés 3.1 pontja és az adásvételi szerződés 3.2 pontja értelmében a szerződések szerkesztésére és ellenjegyzésére az eljárás alá vont ügyvédet hatalmazták meg a felek, az Üttv. 43. § (5) bekezdése hiányában és az Ügyvédi Etikai Szabályzat 5.14/A pontja alapján az eljárás alá vont ügyvéd, mint okiratszerkesztő ügyvéd mindkét felet képviselte.
Eljárás alá vont ügyvéd azon magatartásával, hogy az általa szerkesztett és ellenjegyzett adásvételi szerződésből fakadó jogvitában a bejelentővel, mint vevővel szemben az eladót képviselte, továbbá a bejelentővel szemben keresetet terjesztett elő, összeférhetetlen ügyvállalást tanúsított, megsértve ezáltal az Üttv. 20. § rendelkezéseit, valamint az ÜESZ 4.1. pontját.
A fegyelmi büntetés kiszabása körében a Fegyelmi Tanács nem osztotta a fegyelmi biztos pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabására vonatkozó indítványát.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása körében súlyosító körülményt nem észlelt.
A büntetés kiszabása során nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi bejegyzésétől tartó, eddigi makulátlan fegyelmi előéletét.
Enyhítő körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács, hogy az okiratok véleményezésében dr. V. S. ügyvéd részt vett, azonban ez önmagában nem mentesíti az eljárás alá vont ügyvédet a felelősségre vonás alól.
A fent kifejtetteket figyelembe véve, a fegyelmi vétség súlyát mérlegelve és az elkövetés körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § a) pontja alapján az írásbeli megrovás fegyelmi büntetés alkalmazását tartotta arányosnak és egyben elégségesnek.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. május 28. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 221.)