Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2005. F. 303/50. határozata

letétkezelés szabályainak megszegéséről

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd 19 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért kizárás fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek időtartama 10 év.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédet arra, hogy a 80.000 Ft, azaz Nyolcvanezer forint átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentések és tényállás

I.

G.T. panaszos és az eljárás alá vont ügyvéd letéti szerződést írtak 500.000 Ft letétbe helyezéséről a panaszosnak - mint letevőnek - a G. Bt.-vel kötött megállapodása alapján. A letéti szerződés szerint a letét célja a G. Bt. által közvetített önkormányzati csere vagy öröklakás megvásárlásának vételár-előlegeként történő felhasználása. A letét a letevő külön rendelkezése alapján fizethető ki. Amennyiben a Bt. nem tudja a fenti lakásokat leközvetíteni, akkor a letevő részére a letét hiánytalanul visszajár a letevő nyilatkozatától számított 3 napon belül. A panaszos nyugta ellenében 500.000 Ft-ot adott át az eljárás alá vont ügyvédnek. A panaszos élettársa letéti szerződés alapján ugyancsak nyugta ellenében 700.000 Ft-ot adott át az eljárás alá vont ügyvédnek lakásvásárlás céljából a budapesti lakás átadás-átvételével kapcsolatos költségekre a L. Kft. képviselője által meghatározottak szerint. A letevő a szerződés alapján hozzájárulását adta ahhoz, hogy a letétben maradó pénzösszeg lekötésre kerüljön kedvező kamatozással. A pénz átadásának az eljárás alá vont ügyvéd azon ígérete szolgált, hogy számukra lakás vásárlását teszi lehetővé. Az eljárás alá vont ügyvéd átvételi elismervény elnevezésű kézzel írott iratot szerkesztett és írt alá összesen 1.900.000 Ft kölcsön jogcímén átvett pénzösszeg tanúsítására. Az eljárás alá vont ügyvéd újabb átvételi elismervényt írt, melyben a panaszos elismerte az 1.500.000 Ft átvételét, 400.000 Ft fennmaradó összeg további visszafizetését 2005. ... napjáig vállalta teljesíteni.

A panaszos a panaszában a fentiekre hivatkozással azt kifogásolta az eljárás alá vont ügyvéd eljárásában, hogy az átvett teljes összegből fennmaradó 400.000 Ft-ot annak ellenére nem fizette vissza, hogy arra 2005. ... napjáig történő teljesítéssel ígéretet tett. Amikor telefonon kereste az eljárás alá vont ügyvédet, mindig türelmet kért a visszafizetésre, majd már telefonon sem tudott vele kapcsolatot teremteni.

II.

B.J. panaszos az eljárás alá vont ügyvéd közbenjárásával 2004 augusztusától kezdődően folyamatos pénz átadásokkal (10.000 Euró, mely megfelel 2.520.000 Ft-nak, és 12.500 USD, 52.990 USD, 13.000 Euró) az ügyvéd kezdeményezésére befektetési szerződést kötött az USA illetőségű társasággal. Az ügylelet megállapodásba foglalták, amely okiratban 1.000.000 Ft befektetési célból átadott pénzösszegre - hozadékkal 5.000.000 Ft-ra és az 1.000.000 Ft tőke visszafizetésével - 2004. ... napjáig vállalt a cég visszafizetést. Ennek késedelme vagy meghiúsulása esetére az ügyvéd a cég elnök vezérigazgatójával egyetemleges felelősséget vállalt havi 10%-os kamat megfizetésével 2004. ... napjáig. A megállapodást módosították, melyben a 105.000 USD befektetésre tízszeres hozammal, 1.050.000 USD kifizetését vállalta a cég az ügyvéd készfizető kezességével.

III.

H.Gy. panaszos 2004. novemberében egy házaspárral 2004. november 18-án kötött előszerződésével - majd azt követően 2005. ... napjáig kötendő adásvételi szerződésével - 1.300.000 Ft eladási ár ellenében eladta az ingatlanát. A szerződéskötés alkalmával az eladási árból 1.200.000 Ft az eljárás alá vont ügyvédnél ügyvédi letétbe került. Az eljárás alá vont ügyvéd a letétet nem fizette ki panaszosnak, ellenben azt befektetés céljából azzal kérte el és használta fel, hogy 2005. ... napján a tőkét hozadékával együtt megfizeti a panaszosnak. A panaszos és az eljárás alá vont ügyvéd megállapodást kötöttek, amelyben rögzítették, hogy a panaszos korábban befektetési céllal átadott 800.000 Ft-ot. Az átadott összeg után a felek 500.000 Ft hozadékban állapodtak meg. Az okirat szerint a panaszos elismerte, hogy 300.000 Ft-ot átvett, így az eljárás alá vont ügyvéd tartozása 500.000 Ft tőke és 500.000 Ft hozadék, amely két összeg kifizetése 2005. ... napjáig esedékessé válik. Minthogy visszafizetésre nem került sor, az eljárás alá vont ügyvéd személyében kézzel írott „Nyilatkozat” elnevezésű okiratban 1.300.000 Ft-nak 2006. [...] napjáig történő elszámolására és visszafizetésére vállalt kötelezettséget.

A panaszos a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületéhez (a továbbiakban: MÜBSE) fordult kártérítési igényével. A kártérítési igényt a MÜBSE azzal az indokkal utasította vissza, hogy azt a felelősségbiztosítás nem fedezi, miután ún. kizárt kockázatok körébe tartozó esetről van szó. A károsult (vagyis a panaszos) megállapodtak abban, hogy a pénzösszeget az ügyvéd befekteti és hozadékot biztosít. Ez a tevékenység nem minősül az Ügyvédi torvényben meghatározott ügyvédi tevékenységnek, így arra a felelősségbiztosítás nem nyújt fedezetet. Ezen túl nem téríti a biztosító azt a kárt, amely annak folytán keletkezik, hogy egy ügyvéd nem szolgáltatja vissza az átvett pénzösszeget az ügyfele részére és nem is az ügyletben részt vevő harmadik félnek fizeti ki. Ebben az esetben ugyanis nem ügyvédi műhibáról van szó.

IV.

M.B.É. panaszos adásvételi szerződés kötött az édesapjától örökölt lakására, amely alkalmával a vevő a vételárat ügyvédi letétbe teljesítette, és amely letétbe helyezett összegből panaszost 1.425.000 Ft illette. Az eljárás alá vont ügyvéd arra vállalt kötelezettséget, hogy bankszámlára utalással teljesíti a kifizetést. A panaszos az őt illető letéti összeget nem kapta meg. A panaszos azt az ügyvédi eljárást kifogásolta, hogy az ügyvédi letétben biztonságban hitt pénzét, mint az eladott ingatlan eladási árából őt illető foglaló-részt vagy vételárrészt az ügyvéd nem fizette ki részére, és ezáltal is az ügyvédekbe vetett bizalma megingott.

V.

A budapesti három szobás öröklakás M.I. és felesége közös tulajdonában áll. A panaszosok által kötött bérleti szerződés szerint az ingatlant egy éves időre havi 90.000 Ft bérleti díj ellenében az eljárás alá vont ügyvédnek iroda céljából bérbe adták. Az eljárás alá vont ügyvéd nem fizette a közüzemi számlákat, majd 2006. januárban a bérleti szerződést a panaszos felmondta, majd egy személyes ellenőrzés alkalmával kiderült, hogy 2005. októbertől egy idegen család lakja az ingatlant.

A panaszosok a fenti tényállás alapján nyújtották be panaszukat azzal, hogy a szerződéses kikötés szerint a lakás kizárólag iroda céljára használható, ugyanakkor olyan személyeket találtak a lakásban, akik számukra ismeretlenek voltak, akik lakás céljára használták azt és igen lelakott állapotban tartották. Csatolták a bérleti szerződést. Kérték az eljárás megindítását és ennek keretében a számukra sérelmes helyzet tisztázását.

VI.

M.L. panaszos korábbi, az eljárás alá vont ügyvéd által képviselt peres ügyével összefüggésben bízta meg az ügyvédet, azonban igényérvényesítési eljárása nem volt eredményes, iratait nem kapta meg. 2004 februárjában 4.000 USD összeget adott kölcsön az eljárás alá vont ügyvédnek az ő kérésének eleget téve, két hónapi visszafizetési határidővel, elismervény ellenében. Az eljárás alá vont ügyvéd a kölcsönt nem fizette vissza. A bíróság kibocsátott és jogerős fizetési meghagyása alapján a végrehajtó 1.286.315 Ft összeg erejéig végrehajtást vezetett az eljárás alá vont ügyvéddel szemben.

A panaszos a panaszában bejelentette, hogy az ügyvéd nem tett eleget a megbízásnak, iratait nem szolgáltatja vissza. 2004. februárban 4.000 USD-t adott kölcsön az eljárás alá vont ügyvédnek, aki maga által írott elismervényben vállalt kötelezettséget az összeg két hónappal későbbi időpontban történő visszafizetésére. A kölcsönt az eljárás alá vont ügyvéd nem fizette vissza. Kapcsolatot nem tud vele felvenni.

VII.

R.B. panaszos a H.D.S. Bt. képviselőjeként adásvételi szerződést kötött egy ingatlanra az eljárás alá vont ügyvéd közreműködésével. Az eladók kiskorúak voltak. A panaszos a Bt. képviselőjeként ügyvédi letétbe helyezett az eljárás alá vont ügyvédnél 4.500.000 Ft-ot azzal a meghagyással, hogy az ingatlan adásvételéhez a gyámhatóság jóváhagyó és záradékoló határozata szükséges. A letét kifizetésére az illetékes gyámhatóság jogerős záradékoló határozata szükséges. Az egyelőre ismeretlen tartalmú letéti szerződést megerősítették „Letéti szerződés megerősítése” elnevezésű okiratukban. Ennek értelmében a fiatalkorú eladók törvényes képviselője másik lakás megvétele biztosításához 650.000 Ft felvételére volt jogosult, amikor a gyámhatóság jóváhagyta az adásvételi szerződést. Az eljárás alá vont ügyvéd tartozás elismerő nyilatkozatot tett, melyben arra kötelezte magát, hogy 2005. [...] napjáig szívességi kölcsön címén átvett 4.500.000 Ft-ot visszafizeti. Az összeg visszafizetésére nem kerül sor.

Az eljárás alá vont ügyvéd a panaszok illetékesség hiányában történő elutasítását kérte, miután állítása szerint 2005. [...] napjától nem ügyvéd. Egyebekben minden panaszossal szándékozik megállapodást kötni. Tekintettel a folyamatban lévő büntető eljárásokra, kérte az eljárás felfüggesztését. A Fegyelmi Tanács az eljárást felfüggesztette.

A büntető eljárások

A.

A Járásbíróság ítéletében megállapította az eljárás alá vont volt ügyvéd bűnösségét 2 rb., a Btk. 318. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés c) pontja, az (5) bekezdés b) pontja szerint minősülő csalás bűntettében. Ezért őt a bíróság egy évi börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette azzal, hogy a büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a börtönben végrehajtandó büntetés legalább ¾ részének kitöltése esetén feltételes szabadságra bocsátható. A jelen fegyelmi ügyben a M.L. panaszos polgári jogi igényét elutasította, melynek indokát abban adta, hogy igénye érvényesítésére polgári pert indított. A Törvényszék, mint másodfokú bíróság jogerős ítéletével a vádlott (eljárás alá vont ügyvéd) börtönbüntetését - amit halmazatként kiszabottnak tekint - 1 év és 6 hónapra, a végrehajtás felfüggesztésének idejét 3 évre súlyosította. Megállapította, hogy a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap. A vádlott cselekményét a Btk. 373. § (1) bekezdés, (2) bekezdés bc) pont (4) bekezdés b) pontjába ütközőnek minősítette. Egyebekben az első fokú bíróság ítéletét helyben hagyta.

B.

A Kerületi Bíróság ítéletében sikkasztás bűntettében megállapította az eljárás alá vont volt ügyvéd bűnösségét a Btk. 317. § (1) és (5) bekezdés a) pont alapján, ezért őt egy év és hat hónap szabadságvesztésre ítélte, amely ítélet végrehajtását három évi próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet tárgyává tett tényállás szerint eljárás alá vont ügyvéd 2004. október 22-én letéti szerződést kötött egy Romániában megvalósítani szándékozott befektetéshez szükséges bankgarancia költségeinek biztosításához. A letéti számlájára érkezett 20.000.000 Ft-ot azonban nem a letéteményes sértett utasításának megfelelően fizette ki, hanem a vádlott-társai részére teljesített. A Törvényszék, mint másodfokú bíróság jogerős ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét annyiban változtatta meg a kiszabott büntetés változatlanul hagyása mellett, hogy a bűncselekményt folytatólagosan elkövetettnek kell tekinteni, büntetésüket halmazati büntetésként kiszabottnak tekinti, miután az eljárás alá vont ügyvéd és a II. r. vádlott cselekményét a Btk. 247. § (1) bekezdésében meghatározott ügyvédi visszaélés bűntettének is minősíti, amelyben a II. r. vádlott az eljárás alá vont volt ügyvéd I. r. viszonylatában felbujtóként minősített.

C.

A Kerületi Bíróság ítéletével az eljárás alá vont volt ügyvédet bűnösnek mondta ki 8 rb., a Btk. 372. § (1) bekezdése, (2) bekezdés b) és c) pontja, (4) bekezdés b) pont szerinti sikkasztás, a Btk. 372. § (1) bekezdés és (2) bekezdés b) és c) pontja, (3) bekezdés b) pontja szerinti sikkasztás, 1 rb., a Btk. 372. § (1) bekezdésébe ütköző és (3) bekezdés a) pontja szerinti sikkasztás bűntettében, valamint 9 rb. ügyvédi visszaélés bűntettében. A bíróság 2 rb. csalás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Halmazati büntetésül 2 év szabadságvesztésre és 4 év ügyvédi foglalkozástól eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását három évi próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtása esetén azt börtönfokozatban kell végrehajtani és a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. A vádlottat egyben előzetes mentesítésben részesítette. Egyebekben rendelkezett a polgári jogi igényekről. A Törvényszék, mint másodfokú bíróság ítéletével az I. fokú bíróság ítéletét megváltoztatta és 1 rb. sikkasztás bűntette és 1 rb. ügyvédi visszaélés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. A vádlott terhén maradó, a Btk. 372. § (4) bekezdés b) pontja szerint minősülő sikkasztás bűntettét 6 rb.-nek jelölte meg és azokat helyesen a Btk. 372. § (2) bekezdés bc) pontja minősíti fel, a Btk. 372. § (3) bekezdés b) pontja szerinti sikkasztás bűntettét a Btk. 372. § (2) bekezdés bc) pontja minősíti fel. Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekményeket 8 rb., a Btk. 285. § (1) bekezdése szerinti ügyvédi visszaélés bűntettének minősítette, az előzetes mentesítésre vonatkozó rendelkezéseket mellőzte. Az Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság a Törvényszék ítéletét a bűnösség megállapítása és a büntetés kiszabása, valamint az előzetes mentesítés mellőzése kérdésében helybenhagyta. Egyebekben az egyes polgári jogi igényekről rendelkezett.

A jogerős ítéletek megismerését követően a Fegyelmi Tanács folytatta az addig felfüggesztett eljárást és tárgyalást tartott. A tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg. Távolmaradásának indokait közvetlenül a tárgyalás megkezdését megelőzően email üzenetében jelentette be, amelyben olyan rossz egészségi állapotára hivatkozott, amelynek igazolására 15 nap alatt szándékozott orvosi igazolást csatolni. Felgyógyulásának idejét 1-2 hónapban határozta meg. Jelezte továbbá azt a szándékát, hogy részben maga fog az üggyel foglalkozni vagy jogi képviselőt állít.

Érdemi védekezéseként - állítása szerint - a jelen határozatban megjelölt panaszosok közül az I. alatti panaszos bejelentése teljesen megalapozatlan, erre vonatkozóan más eljárásban okiratok, bizonyítékok állnak rendelkezésére, az V. alatti panaszos bejelentését teljesen alaptalannak minősítette, a IV. alatti panaszos időközben elhunyt, okirati bizonyítékkal kívánja alátámasztani követelésének alaptalanságát. A II. alatti panaszos panaszában is megfogalmazott tényállás alapján emelt vád alól a bíróság jogerős ítéletével felmentette. A III. alatti panaszos panasza megalapozatlan és erre okirati bizonyítékai vannak, VI. és VII. alatti panaszos ügyében a bíróság a polgári jogi igényt elutasította, ők azonban követelésüket egyéb úton nem érvényesítették. Bejelentette, hogy betegségén túl évekkel ezelőtt tagságáról lemondott, azóta ügyvédi tevékenységet nem folytat.

Végindítvány

A Fegyelmi biztos végindítványában a leghosszabb tartamú kizárás büntetés kiszabását, valamint az átalányköltségben történő marasztalását kérte arra hivatkozással, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a jogerős ítéletek alapján 19 rb. szándékosan elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg azáltal, hogy 9 rb. sikkasztás, 2 rb. csalás és 8 rb. ügyvédi visszaélés bűntettében minősült bűnösnek.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka

A Fegyelmi Tanács a végindítványban foglaltakat alaposnak találta.

A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy a tárgyalás megtartásának nem volt akadálya, az eljárás alá vont ügyvéd által benyújtott iratot a tárgyalásról történt távolmaradás kimentésére nem találta alkalmasnak. Az eljárás alá vont ügyvéd a tárgyalásról tudomást szerzett. A tárgyalásig eltelt idő alkalmas volt arra, hogy az orvosi igazolást beszerezze - különös tekintettel tartós egészségi problémájára -, valamint, hogy egy hónap alatt jogi képviselőnek adjon meghatalmazást.

A védekezéséhez szükséges iratok rendelkezésére álltak, miután az egyes panaszokat és mellékleteit a Budapesti Ügyvédi Kamara, az ítéleteket pedig az egyes bíróságok kézbesítették részére.

Így nem volt olyan, a jelen eljárás alapjául szolgáló irat, amelynek tartalmát az eljárás alá vont ügyvéd ne ismerhette volna meg. A tárgyalás előtt küldött levélben foglalt és rendelkezésére álló iratok csatolására 12 év állt rendelkezésére, azonban elmaradt azok benyújtása. Ez utóbbiaknak azonban nem volt jelentősége a határozathozatal során - ahogy annak sem, hogy bármely panaszos elhunyt -, ugyanis a végindítvány kizárólag a jogerős ítéletek tartalma alapján indítványozta a felelősségre vonást, a büntető hatóságok pedig nyilván minden ügydöntő bizonyítékot megismertek.

A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az egyes cselekmények elkövetési ideje 2004. és 2007. közé tehető. A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke az egyes fenti panaszok kapcsán haladéktalanul megtette intézkedését, az ügyek egyesítését elrendelték a Fegyelmi Tanácsok, majd a büntető eljárásokról történt tudomásszerzést követően az együtt tárgyalt egyesített eljárásokat az eljáró bíróságok által hozandó jogerős ítéletek meghozataláig felfüggesztette. Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a Budapesti Ügyvédi Kamarát nem értesítette arról, hogy vele szemben jogerős ítéletben büntetést kiszabtak, a Budapesti Ügyvédi Kamara többszöri megkeresésére 2019. júliusában küldte meg a Kerületi Bíróság a jogerős ítéletet. (A Törvényszék már 2015. évben megküldte ugyan az egyik panaszost érintő jogerős ítéletet, azonban az egyes ügyek egyesítéséből következően már célszerűnek tűnt bevárni az utolsó jogerőt és ezt követően haladéktalanul az együttes elbírálásról határozni.) Szükséges megjegyezni, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd nemhogy az ítéletek jogerőre emelkedéséről nem értesítette a Budapesti Ügyvédi Kamarát, arról sem tájékoztatta, hogy vele szemben büntető eljárásokat kezdeményeztek. Mindebből következően az eljárás alá vont volt ügyvéd időmúlásra történő hivatkozása az eljárás ilyetén folytatása szempontjából lényegtelen.

Az elkövetés időpontjában az 1998. évi XI. törvény (Üt.) volt hatályban, az egyes cselekmények elbírálásakor a 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.). Az Üttv. 208. § (22) bekezdése szerint 2019. január 1-jéig, de legkésőbb a regionális fegyelmi bizottságok megalakulásáig a fegyelmi eljárásokat az Üt. rendelkezései szerint kell lefolytatni. A regionális fegyelmi bizottságok megalakultak, melyből következően az eljárási jogot az Üttv. határozza meg. Jelen ügyben nincs eltérés az elkövetett cselekmények minősítése tekintetében a fegyelmi felelősség megállapításának szempontjából. Az elkövetési időben hatályban volt Üt. 37. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét vétkesen megszegi. Az eljárás alá vont volt ügyvéd az Üt., valamint az ügyvédek letét- és pénzkezeléséről szóló 4/1999. (III. 1.) MÜK szabályzatban foglalt kötelező szakmai előírásokat sértette meg. Az Üt. 30. § (3) bekezdése szerint az ügyvéd az átvett pénzt és vagyontárgyakat kizárólag letétként kezelheti, azt nem hasznosíthatja, és nem fogadhat el olyan megbízást, amely a letét felhasználására hatalmazza fel. A teljesítési letét részletes szabályait az ügyvédek letét- és pénzkezeléséről szóló 4/1999. (III. 1.) MÜK szabályzat 4. fejezetében foglaltak írják körül, eljárás alá vont volt ügyvéd e kötelezettségét megszegte.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezésével kapcsolatosan szükséges megjegyezni, hogy a jogerős ítéletek tartalma oly mértékben köti a Fegyelmi Tanácsot, hogy nem vonhatja kétségbe a jogerős ítéletben meghatározott bűnösség kérdését, a tényállás pedig bizonyított, hiszen az elítélés annak alapján történt. Ehhez képest a fegyelmi eljárásban nem merült fel olyan bizonyíték, amely a fegyelmi felelősség alól mentette volna az eljárás alá vont ügyvédet egyik panaszos személyét illetően sem, az a tény pedig, hogy egy panaszos időközben elhalálozott, a fegyelmi felelősség megállapításának szempontjából közömbös.

A továbbiakban eljárás alá vont volt ügyvéd II. alatt jelölt rész panaszosa vonatkozásában arra hivatkozott, hogy őt követelésének megalapozatlansága okán büntetőjogi felelősség megállapítása iránti vád alól felmentette a bíróság. Az Üt. 5. § (1) bekezdése taxatíve sorolja fel az ügyvéd által végezhető tevékenységet. Ebben a körben a pénzügyi tevékenység folytatása nem lelhető fel. Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat a 6/4. b) pontja szerint az ügyvéd az ügyfelével a megbízási jogviszony fennállása alatt saját, illetve közeli hozzátartozója javára a megbízás tárgyára vonatkozóan, vagy a megbízással kapcsolatban jogügyletet csak az illetékes kamara elnökségének hozzájárulása után köthet.

Ebben az esetben azonban önmagában az a tény, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd egyetemleges felelősséget vállalt egy befektetésre nyújtott összeg visszafizetése, illetve megfizetése kérdésében, majd készfizető kezesként vállalt felelősséget a panaszos pénzének biztosítására, ezt az etikai szabályt megsértette, amely alapján - függetlenül attól, hogy büntetőjogi felelőssége fennáll-e, vagy felmentették az ezzel kapcsolatos vád alól - a fegyelmi felelőssége megállapítható. A további panaszosok bármilyen jogcímen fennálló polgári jogi követelésének érvényesítése, vagy annak hiánya a fegyelmi felelősség alól nem mentesít. A végrehajtó előtt van/volt folyamatban a végrehajtás.

Tekintettel arra, hogy az elkövetések időpontjában az eljárás alá vont volt ügyvéd ügyvédi tevékenységet folytatott, felelősségre vonása éppen úgy történik, mintha jelenlegi és aktív tagja lenne az ügyvédi társadalomnak.

A rendelkezésre álló jogerős ítéletek alapján megállapította a Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédet - még ha egyes vádpontok alól a bíróság felmentette is őt, - a bíróság összesen 19 rb. szándékosan elkövetett bűncselekmény - melyből 9 rb. sikkasztás, 2 rb. csalás és 8 rb. ügyvédi visszaélés bűntette - okán szabadságvesztés büntetésre ítélte, annak a körülménynek pedig a fegyelmi eljárás viszonylatában nincs jelentősége, hogy a kiszabott büntetések végrehajtását felfüggesztették.

A büntetés kiszabására az Üttv. rendelkezései alapján került sor azzal a megjegyzéssel, hogy a fegyelmi felelősség szankciója tekintetében nincs különbség az elkövetés és elbírálás idején hatályos jogszabályi rendelkezések között. Az Üttv. 108. § e) pontja szerint a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben alkalmazható büntetés a kizárás. Az Üttv. 109. § (6) bekezdése szerint a kizárás fegyelmi büntetés legrövidebb időtartama 3 év, leghosszabb időtartama 10 év. A kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt ügyvédi tevékenység nem folytatható. Tekintettel az elkövetés módjára, a jogerős ítéletek tartalmára, a Fegyelmi Tanács a kiszabott büntetést találta arányban állónak és kellő módon történő visszatartó erőnek, különös tekintettel arra, hogy a letéttel, a letét kezelésével összefüggő eljárás korrektsége az ügyvédi hivatás egyik alapvető pillére, amely az eljárás alá vont ügyvéd tevékenységével jelentős mértékben sérült.

A Fegyelmi Tanács az Üttv. 130. § (2) bekezdésében előírt, az ügyvédi tevékenység felfüggesztése tárgyában nem határozott, tekintettel arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd nem folytat ügyvédi tevékenységet.

Az átalányköltség kérdésében FESZ 40.2. a) pont alapján határozott a Fegyelmi Tanács.

A Fegyelmi Tanács határozata 2019. október 12. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa - 2005. F. 303.)